határozatot. Indokolás I. A kérelmezett összefonódás

Átírás

1 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf Telefon: (06-1) , Fax: (06-1) Ügyszám: Iktatószám: Vj/92/2016. Vj/92-15/2016. Betekinthető változat! A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a dr. Cs. A. jogtanácsos által képviselt CIG Pannonia Életbiztosító Nyrt. (1033 Budapest, Flórián tér 1.) és az ugyancsak dr. Cs. A. jogtanácsos által képviselt CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (1033 Budapest, Flórián tér 1.) kérelmezők által benyújtott összefonódás engedélyezése iránti kérelem tárgyában indult versenyfelügyeleti eljárásban, amelyben további ügyfélként részt vett a dr. S. K. F. elnök-vezérigazgató által képviselt MKB Életbiztosító Zrt. (1133 Budapest, Váci út 76.) és az ugyancsak dr. S. K. F. elnök-vezérigazgató által képviselt MKB Általános Biztosító Zrt. (1133 Budapest, Váci út 76.) meghozta az alábbi határozatot. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa engedélyezi, hogy a) a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. közvetlen egyedüli irányítást szerezzen az MKB Életbiztosító Zrt. felett; valamint hogy b) a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. közvetlen egyedüli irányítást szerezzen az MKB Általános Biztosító Zrt. felett. A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Versenytanácsnál benyújtott, vagy ajánlott küldeményként postára adott keresettel. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart, mely kérelmet az ügyfél a keresetlevelében terjesztheti elő. Indokolás I. A kérelmezett összefonódás 1) A október 7-én kötött részvény adásvételi szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján a Versicherungskammer Bayern (a továbbiakban: VKB) eladótól (a) a CIG Pannónia Éltetbiztosító Nyrt. (a továbbiakban: CIG Életbiztosító) megvásárolja az MKB Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: MKB Életbiztosító) részvényei 98,97 százalékát; (b) a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: CIG Általános 1.

2 Biztosító) pedig az MKB Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: MKB Általános Biztosító) részvényei 98,98 százalékát. 2) A CIG Általános Biztosító nem kivánja megvásárolni az MKB Általános Biztostó Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (a továbbiakban: KGFB) és a társasház biztosítási üzletágait. Ezért a két vállalkozás a Szerződésben úgy állapodott meg, hogy az MKB Általános Biztosító olyan új biztosítási díjakat vezet be, hogy azok mellett az ügyfeleknek ne érje meg vele szerződést kötni (a továbbiakban: kiárazási megállapodás). Abban az esetben pedig, ha az ügylet zárásáig erre nem (vagy csak részlegesen) kerül sor, akkor a megmaradó ügyfelek arányának függvényében a Szerződésben rögzített vételár csökken. 3) A kérelmezett ügylet a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján a kérelmező nyilatkozata szerint nem bejelentés köteles. Az összefonódás engedélyezésére Magyarországon kívül más ország versenyhatósága előtt nem indult eljárás. A CIG-csoport II. Az összefonódás résztvevői 4) A CIG Életbiztosító a tőzsdén jegyzett vállalkozás, melynek közel 7000 részvényese van, melyek közül a legnagyobb részvényes 14,76 százalékos szavazati joggal rendelkezik. Az elmúlt három évben a vállalkozás közgyűlésén megjelent részvényesek a szavazati jogok százalékát képviselték. 5) A CIG Életbiztosító részesedése az életbiztosítások magyarországi forgalmából kevesebb, mint 5 százalék. 6) A CIG Életbiztosító 100 százalékos részvény tulajdonosa a CIG Általános Biztosítónak, mely a nem-élet biztosítási szolgáltatások széles körét nyújtja, a KGFB tevékenységet azonban a évben már nem végzett, és annak veszteségességére tekintettel ezt a tevékenységet a jövőben sem kívánja folytatni. A CIG Általános Biztosító részesedése a nem-élet biztosítási szolgáltatások egyike esetében sem haladta meg a magyarországi forgalomból az 5 százalékot. 7) A CIG Életbiztosító szintén 100 százalékos üzletrész tulajdonosa a Pannónia Pi-Éta Kft.- nek, amely temetkezési és temetkezést kiegészítő szolgáltatásokat nyújt. 8) A 4)-7) pontban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: CIG-csoport) a évben a csoporton belüli forgalom nélkül együttesen 15 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt, illetve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. (3) bekezdése szerinti bevételt értek el. Az MKB Biztosító-csoport 9) Az MKB Életbiztosító életbiztosítási szolgáltatásokat nyújt, az MKB Általános Biztosító pedig a nem-élet biztosítási szolgáltatások gyakorlatilag teljes körét nyújtja. Részesedésük 2.

3 az életbiztosítási szolgáltatások és a nem-élet biztosítási szolgáltatások egyike esetében sem haladja meg az 5 százalékot. 10) Az MKB Életbiztosító és az MKB Általános Biztosító (a továbbiakban együtt: MKB Biztosító-csoport) nem rendelkezik irányítási joggal más vállalkozás felett. Az MKB Biztosító-csoport a évben 500 millió forintot meghaladó Tpvt. 24. (3) bekezdése szerinti bevételt ért el. Összefonódás III. Engedélykérési kötelezettség 11) A Tpvt. 23. (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás közvetlen irányítást szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett. 12) A Tpvt. 23. (2) bekezdés a) pontja szerint közvetlen irányítással rendelkezik a vállalkozás, ha a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító részvényeivel rendelkezik. 13) Az MKB Életbiztosító részvényei 98,97 százalékának a CIG Életbiztosító általi megvásárlása és az MKB Általános Biztosító részvényei 98,98 százalékának a CIG Általános Biztosító általi megvásárlása egyaránt közvetlen irányítást biztosít, így az 1) pont szerinti mindkét részvényvásárlás vállalkozások összefonódásának minősül a Tpvt. hivatkozott rendelkezései alapján. 14) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének az egymással összefüggő ügyletek egy összefonódásként, illetve több összefüggő ügylet egy eljárásban történő elbírálásáról szóló 1/2015. számú közleményének 4. a) és 6. b) pontja alapján a külön-külön összefonódást megvalósító ügyletek egyetlen összefonódást (sorozatfelvásárlást) valósítanak meg, ha azok révén egy vállalkozáscsoport tagjai szereznek irányítást több olyan vállalkozás felett, amelyek szintén egy vállalkozáscsoport tagjai. 15) A jelen esetben az irányítást szerző CIG Életbizosító és CIG Általános Biztosító azonos vállalkozáscsoportba tartozik (CIG-csoport), ugyancsak azonos vállalkozáscsoportba (MKB Biztosító-csoport) tartozik az összefonódást megelőzen egyaránt a VKB irányítása alá tartozó MKB Életbiztosító és MKB Általános Biztosító. Ezért a fenti 13) pont szerinti két - külön-külön is összefonódásnak minősülő - irányításszerzés egyetlen összefonódásnak minősül. Küszöbértékek 16) A Tpvt. 24. (1) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább 3.

4 két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. A Tpvt. 24. (3) bekezdése alapján hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a hivatkozott törvényhely a)-e) pontjaiban felsorolt bevételek összegét kell figyelembe venni. 17) A Tpvt. 26. (1) bekezdés értelmében érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részvevő vállalkozások. A (2) bekezdés b) pontja alapján közvetlen résztvevő a közvetlen irányítást szerző vállalkozás, valamint az a vállalkozás, amely fölött irányítást szereznek. A (3) bekezdés szerint közvetett résztvevők azon vállalkozáscsoport [Tpvt. 15. (2) bekezdés] további tagjai, amelybe a közvetlen résztvevő tartozik. Az (5) bekezdés szerint érintett vállalkozáscsoport a közvetlen résztvevő és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők együttese. 18) Az előzőek alapján az összefonódás közvetlen résztvevőjének a közvetlen egyedüli irányítást szerző CIG Életbiztosító és CIG Általános Biztosító, valamint az irányítás alá kerülő MKB Életbiztosító és MKB Általános Biztosító minősülnek, mire tekintetttel összefonódással érintett vállalkozáscsoport a CIG-csoport és az MKB Biztosító-csoport. 19) Az összefonódással érintett fenti két vállalkozáscsoportoknak az összefonódást megelőző (2015.) évben a Tpvt. fent hivatkozott rendelkezései alapján figyelembe veendő nettó árbevétele együttesen meghaladta a 15 milliárd forintot, továbbá ezen belül mindkettőé az 500 millió forintot. Ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. IV. Az összefonódás értékelése 20) A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján a Versenytanács az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfólió- és konglomerátum hatásait vizsgálja [lásd a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2014. számú Közleménye (a továbbiakban: Közlemény) 11. pontját]. 21) A Tpvt. 30. (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezi az összefonódást, ha az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként. 22) A Tpvt. 14. értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Az érintett árupiac meghatározásakor a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. Földrajzi piacként azt a földrajzi területet kell számításba venni, amelyen kívül a) a fogyasztó illetve az üzletfél nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni. 4.

5 23) Az összefonódással érintett piacoknak minősülnek mindazok a piacok, amelyeken az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki. Érdemben azonban csak azon piacok vizsgálata szükséges, amelyekre nézve a fenti versenyhatások fennállhatnak. 24) A Versenytanács gyakorlata szerint az élet és a nem-élet biztosítások elkülönült árupiacot alkotnak. 1 A fenti két biztosítási ágon belüli biztosítás fajták esetében az eljáró versenytanács szükségtelennek tartotta annak eldöntését, hogy azok egymástól elkülönült árupiacokat alkotnak-e, mert az alább részletezettek szerint még a lehetséges legszűkebb (biztosítás fajtánkénti) érintett árupiac meghatározás mellett sem mutatkoztak az összefonódásnak beavatkozásra alapot adó versenyhatásai. 25) Érintett földrajzi piacnak az eljáró versenytanács egyezően a Versenytanács kialakult gyakorlatával valamennyi biztosítás-fajta esetében Magyarország egész területét tekintette. Horizontális hatás 26) Az összefonódásnak horizontális összefüggésben azokon az érintett piacokon lehet hatása a gazdasági versenyre, amelyek azonos (eladói vagy vevői) oldalán az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozáscsoport (ténylegesen vagy potenciálisan) jelen van. 27) A CIG-csoprt és az MKB Biztosító-csoport azonos tevékenysége a biztosítási szolgáltatások nyújtása. Együttes részesedésük azonban Magyarországon (mint az előzőek szerinti érintett földrajzi piacon) az életbiztosítások és a nem-élet biztosítások valamennyi fajtája esetében is alacsony (10 százalék alatti), vagyis nem éri el a Közleményben a káros horizontális hatás valószínűsítéséhez rögzített 20%-os mértéket). Ezért megállapítható, hogy az összefonódás nem jár káros horizontális hatással. Vertikális és portfolió hatás 28) Egy összefonódásnak akkor lehetnek vertikális hatásai, ha az érintett vállalkozáscsoportok a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykednek, ami megteremtheti az érdekeltséget arra, hogy az egyik (vagy mindkét) piacon jelentékeny piaci erővel rendelkező vállalkozáscsoport ezt a piaci erőt kihasználja, azaz valamely (vagy mindkét) piacon versenyt korlátozó magatartást folytasson, lezárva az adott piacot (pl. szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózással, árprés révén stb.). 29) A portfólió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozáscsoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozáscsoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére. 30) A CIG-csoport és az MKB Biztosító-csoport tevékenységi köre alapján az összefonódásnak vertikális- és portfólió-hatása sem volt azonosítható. 1 Lásd Vj-14/2012.számú ügybenhozott határozat pont. 5.

6 Összegzés 31) Mindezek alapján az eljáró versenytanács a Tpvt. 76. (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában egyezően a Tpvt. 71. (2) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálói indítvánnyal a kérelmezett összefonódást engedélyezte. V. Kapcsolódó versenykorlátozások 32) A Szerződés külön kikötéseket tartalmaz az MKB veszteséget termelő két üzletágára (a KGFB-re, illetve a társasház biztosításokra vonatkozóan [lásd 2) pont]. E kikötések szerint az Eladók kötelesek olyan új díjazási tarifákat bevezetni e két termékkör esetében, amelyek kellően magasak ahhoz, hogy a fogyasztóknak ne érje meg új szerződést kötni, illetve emiatt felmondják a még élő szerződéseiket. Az erre vonatkozó kiárazási megállapodás szerint a Vevő csak akkor fizeti meg a kialkudott teljes vételárat, ha az Eladó a megállapodott teljesítési határidőig az új tarifákat bevezeti. Ennek hiányában az Eladót csak a Szerződésben meghatározott összeggel csökkentett vételár illeti meg. 33) Miként azt a Versenytanács a Vj/144-7/2015. számú határozata 23)-24) pontjaiban rögzítette és részletesen indokolta a Tpvt. 29. (1) és (2) bekezdése szerinti végrehajtási tilalom közvetlenül a vevő irányítási jogát korlátozza a Gazdasági Versenyhivatal engedélyéig, ezért a közvetlenül az eladót terhelő korlátozások (függetlenül attól, hogy azok a Tpvt. 29. szerinti végrehajtási tilalom időszakára vonatkoznak) a Tpvt. 30. (5) bekezdése alapján értékelendők, mely szerint az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás végrehajtásához szükségesek (kapcsolódó korlátozások). Ezt a megközelítést alátámasztja, hogy a Tpvt. 29. és a Tpvt. 30. (5) bekezdésének való megfelelés ugyanazon elvi megfontolások talaján áll. A Versenytanács gyakorlatában ugyanis a kapcsolódó korlátozások alapvető funkciója az összefonódás tárgyát képező vállalkozás vagy vállalkozásrész vevő általi teljes értéke megszerzésének biztosítása. 2 Hasonlóan a végrehajtási tilalom alól akkor adható felmentés, ha az irányítási jognak a vevők általi gyakorlása szükséges a befektetés értékének megőrzéséhez [vö. 29/A. (1) bekezdés]. 34) A kapcsolódó versenykorlátozásokra nézve a Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései 2015., pontja az alábbiakat rögzíti:.a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódást engedélyező határozataiban főszabályként egyezően az Európai Bizottság gyakorlatával is nem végzi el annak értékelését, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő versenykorlátozás a Tpvt. 30. (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül-e. Azt a jövőben csakúgy, mint a Tpvt. hatályon kívül helyezett 18. -a szerinti további esetekben az érintett vállalkozásoknak saját maguknak kell eldönteniük. (Vj-135/2005.). 2 Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései 2015., pont 6.

7 35) A Versenytanács azonban a Vj-90/2012. számú ügyben kifejtette, hogy amennyiben a kapcsolódó versenykorlátozásokkal kapcsolatos joggyakorlat nem ad iránymutatást, akkor az értelmezési bizonytalanság csökkentése érdekében támpontot kívánt nyújtani a felek számára a kérdéses versenykorlátozás kapcsolódó jellegének megítéléséhez. 3 36) A jövőbeni jogalkalmazás elősegítése érdekében az eljáró versenytanács az alábbiakban kifejti a felek által kötött kiárazási megállapodással [lásd a határozat 32) pontját] kapcsolatos álláspontját, melynek kapcsolódó jellege a Versenytanács eddigi gyakorlata alapján nem ítélhető meg egyértelműen. Az eljáró versenytanács azonban hangsúlyozza, hogy az alábbiakban kifejtettek nem jelentik azt, hogy elvégezte volna ezen korlátozás érdemi értékelését. 37) Az eljáró versenytanács elöljáróban szükségesnek tartja rögzíteni, hogy legitim magatartásnak tekinti a CIG-csoport részéről azt, hogy annak veszteségességére tekintettel nem kívánja megszerezni az MKB Általános Biztosító 2) pontban felsorolt két üzletágát. Ennek értelemszerűen más módszerei is lehetnek, mint az ügyfelek kiárazása (tipikusan ilyen a megszerezni nem kívánt üzletágnak az összefonódást megelőző leválasztása az irányítás alá kerülő vállalkozásról). A különböző megoldások közötti választást a Tpvt. 30. (5) bekezdése szerint azok összefonódáshoz kapcsolódó jellege határolja be. Jelen esetben több körülmény is szól amellett, hogy megállapodás az összefonódás megvalósításához szükséges: - a MKB Általános Biztosító két veszteséges üzletága is az adásvétel tárgyát képezi, - a vételár pedig a piacról való kiárazás függvénye, ami biztosítja a megszerezni kívánt vállalkozás mint befektetés vevő számára elfogadható értéken való megszerzését. 38) Megjegyzi az eljáró versenytanács, hogy fentiekből következően amennyiben a felek megállapodnak abban, hogy az eladó bizonyos tevékenységeket nem ad át, hanem azokat a piacról kivezeti, akkor egyéb körülmények hiányában az versenykorlátozó megállapodásnak minősülhet. VI. Eljárási kérdések 39) A Gazdasági Versenyhivatal hatásköre a Tpvt án, illetékessége a Tpvt án alapul. E rendelkezések értelmében a Gazdasági Versenyhivatal kizárólagos hatáskörrel rendelkezik minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe (Tpvt. 86. ), illetékessége pedig az ország egész területére kiterjed. 40) A Tpvt. 63. (2) bekezdésének d) pontja alapján a határozatot 30 napon belül kell meghozni, ha (mint a jelen esetben) a Tpvt. 72. (3) bekezdése alapján nem szükséges az összefonódás piaci hatásainak teljes körű felmérése, mert az összefonódás az érintett piacon nyilvánvalóan nem jár a verseny jelentő csökkenésével. 41) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (1b) bekezdése értelmében a kérelemre indult eljárás sommás eljárás, ha 3 Vj/90/2012, 33. pont 7.

8 a) a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott, b) nincs ellenérdekű ügyfél, és c) az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hóhapot, vagy a hatvan napot. 42) Az eljáró versenytanács a Ket. fent hivatkozott 29. (1b) bekezdésse szerinti feltételek teljesülése miatt határozatát sommás eljárásban, a Tpvt. 73. (2) bekezdésének alkalmazásával tárgyalás tartása nélkül hozta meg. 43) A Ket 33. (1a) és (5) bekezdései értelmében az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napo indul (amely a jelen esetben október 22.), amelyet követően a hatóság a sommás eljárásban azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről. Ennek megfelelően az ügyintézési határidő október 29-én járna le. Ezen a napon azonban a Gazdasági Versenyhivatalnál a munka szünetel, ezért a Ket. 64. (3) bekezdése alapján az ügyintézési határidő a legközelebbi munkanapon jár le, 2016 november 2. 44) A kérelmezők a Tpvt. 62. (1) bekezdés b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat előzetesen leróttáka. 45) A Tpvt február 1-jétől hatályos szövege a versenyfelügyeleti eljárás tekintetében sem zárja ki a Ket. 72. (4) bekezdésének alkalmazhatóságát. A hivatkozott jogszabályhely a) pontja értelmében indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti. Az eljáró versenytanács azonban a jelen eljárásban bár határozatában az összefonódás engedélyezésére irányuló kérelemnek helyt adott nem látta indokoltnak az egyszerűsített döntés alkalmazását, mert a jövőbeli jogalkalmazás szempontjából szükségesnek tartotta a felek által vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos álláspontjának megjelenítését [lásd a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 3/2014. számú közleménye 17. hc) pont]. 46) Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. (1) bekezdésén alapul. Budapest, október 28. Dr. Tóth András s.k. a Versenytanács Elnöke versenytanácstagként eljárva Dr. Bara Zoltán s.k. előadó versenytanácstag dr. Szoboszlai Izabella s.k versenytanácstag 8.