MATEMATIKAI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK
|
|
- Barnabás Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MATEMATIKAI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK
2
3 Atommagkutató Intézet 4026 Debrecen, Bem tér 18/c., 4001 Debrecen, Pf. 51. Telefon: , Fax:
4
5 Alacsony szintű radioaktivitás mérőmódszereinek és mérőműszereinek fejlesztése környezetanalitikai célokra Az alacsony szintű radioaktivitások meghatározására és jellemzőinek mérésére kidolgozott módszerekkel lehetővé vált a környezeti radioaktivitás egyes fontos komponenseinek ( 14 C, trícium) pontos mérése. A 14 C-izotóp radioaktív bomlásának megfigyelésén alapuló radiokarbon-módszer a kormeghatározás egyik bevett eljárása. Az Intézetben kidolgozott mérőberendezést és mintaelőkészítési eljárásokat, a régészeti célú vizsgálatok mellett, folyamatosan alkalmazzák a Paksi Atomerőmű radioaktív anyagkibocsátása ellenőrzési programjában. A 14 C-izotóp a reaktorokban is termelődik, ezért a levegőbe, illetve a vízbe történő kibocsátás folyamatos ellenőrzése nemcsak a környezeti sugárterhelés vizsgálata szempontjából fontos, hanem reaktordiagnosztikai célokat is szolgál. A trícium természetes alkotó eleme a földi légkörnek és a hidroszférának. A kozmikus sugárzás hatására a felszíni vizekben termelődik. A nukleáris reaktorokban is keletkezik trícium, ami részben a levegőbe jut, részben pedig a primerköri hűtővízben marad. A kutatócsoport folyamatosan részt vesz a Paksi Atomerőmű tríciumkibocsátásának ellenőrzésében. Vizsgálataikkal hozzájárulnak a primer vízkör tömörségének ellenőrzéséhez is. A felszíni vizekben keletkezett természetes eredetű trícium nyomjelzőként használható, mivel a felszín alá jutó vízben megszűnik a trícium további termelődése, s a radioaktív bomlás miatt folyamatosan csökken a koncentrációja. Ez lehetővé teszi a karsztvizek beszivárgási idejének meghatározását, rétegvizekben a felszíni vízből történő hozzákeveredés kimutatását, s ennek alapján a felszín alatti vízmozgások feltérképezéséhez fontos adatokat szolgáltat. Az elmúlt években az Intézet több regionális vízbázis ellenőrzésének programjában vett részt. A 14 C és a trícium izotópokon alapuló vizsgálati tapasztalatok révén az Intézet részt vett, ill. részt vesz a radioaktív hulladéktárolók biztonságos működéséhez szükséges adatok összegyűjtésében, feldolgozásában és a biztonsági elemzések kidolgozásában. Az említett feladatokhoz speciális mintavevőket dolgoztak ki, melyek alkalmasak a levegőben lévő trícium, valamint 14 C-izotóp begyűjtésére, és lehetővé teszik az ellenőrizni kívánt levegő fajlagos radioaktivitásának folyamatos ellenőrzését is. Hasonló mintavevőket fejlesztettek ki a talajvizek radioaktivitásának meghatározására. Az általuk kidolgozott mintavevők a Paksi Atomerőműben működő ún. Kibocsátásellenőrző rendszer -be integrálva működnek, továbbá a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladéktároló monitorozási rendszerében is felhasználásra kerültek. Vákuumtechnikai módszerek alkalmazása ipari tömörségi problémák megoldására Az emberi környezet védelme érdekében egyre fontosabbá válik az ipari tevékenységhez kapcsolódó károsanyag-kibocsátás csökkentése. Példaként említhető az ózonréteget károsító freonok felhasználásának korlátozása a háztartási és kereskedelmi hűtőgépekben. Emiatt egyre fontosabbá válik, hogy a potenciálisan káros anyagokat tartalmazó berendezések tömörsége nagyon szigorú követelményeknek feleljen meg, s ez gyártás közben folyamatosan ellenőrizhető legyen. Hasonlóan szigorú tömörségi követelmények érvényesülnek számos vegyipari és gyógyszeripari berendezés esetén. A ma elvárható tömörségi követelmények ellenőrzésére az iparban hagyományosan alkalmazott eljárások érzékenysége nem felel meg. Építve az Intézet kutatómunkájában szerzett vákuumtechnikai ismeretekre, kifejlesztettek egy ipari tömörségvizsgáló berendezést, melyet két magyar kisvállalkozással közösen háztartási, illetve kereskedelmi hűtőgépek elpárologtatóinak gyártás közbeni tömörségi ellenőrzésére használnak fel. Jelenleg négy ilyen, gyártósorba illesztett berendezés 127
6 működik üzemszerűen. Fejlesztési tapasztalataik alapján készen állnak nagyméretű ipari tartályok, vezetékek, gáztöltésű elektromos berendezések speciális tömörségvizsgálati problémáinak megoldására és ezen megoldások ipari berendezésekbe történő beépítésére. Az eddigi eredményeik felhasználására spin-off cég létrehozását tervezik. Nukleáris detektorok fejlesztése Az Intézetben nagy hagyományai vannak a nukleáris detektorok készítésének. Kezdetben GM-csövek, később röntgensugárzás vizsgálatára szolgáló Si(Li)-detektorok, proporcionális számlálók, jelenleg különböző típusú szcintillációs számlálók készülnek az Intézetben. A nukleáris detektorokat a legkülönbözőbb területeken alkalmazzák. A Si(Li)- detektorokat röntgenfluoreszcencia-analízis céljaira használták. A röntgenfluoreszcenciaanalízisnek az anyagvizsgálatban, a környezetvédelmi mérésekben van jelentősége, de felhasználható az orvosi kutatómunka során is. A proporcionális számlálókat 14 C-mérésekben használják kormeghatározásra és környezetvédelmi monitorozásra. A korszerű magfizikai kísérletekben is előtérbe kerül a képalkotás lehetősége, amihez sok detektorból álló detektor-rendszereket használnak. Ez a detektorok egyszerű felépítését, integrálhatóságát és a detektorok jeleinek feldolgozására szolgáló elektronikai rendszer miniatürizálását is szükségessé teszi. Nemzetközi együttműködésben végrehajtott magfizikai kísérletekhez egy fotodiódákból és CsI(Tl) szcintillációs kristályokból álló 100 elemes detektorrendszert (DIAMANT) dolgoztak ki. Módszereikkel kompakt, kisméretű gamma-detektorok is készíthetők, amelyek környezetvédelmi mérésekben alkalmazhatók. Helyzetérzékeny fotoelektron-sokszorozó és speciális kristályokból épített mátrix-detektor alkalmazásával képalkotásra felhasználható γ-detektort készítettek. Ilyen detektorokat alkalmaztak az Intézetben épült, kisállatok vizsgálatára alkalmas pozitron-emissziós tomográf (mini-pet) készülékben. Eddigi fejlesztéseik részben arra irányultak, hogy lehetővé tegyék részvételüket nemzetközi alapkutatási együttműködésekben, részben pedig arra, hogy az Intézetben felmerült méréstechnikai igényeket kielégítsék. A detektorok további alkalmazási lehetőségeket találhatnak a környezetvédelemben és orvosi diagnosztikában. Ionnyaláb analitikai módszerek alkalmazásai a környezetvédelemben, az orvostudományban, az anyagtudományban és a mikro-megmunkálásban Az Intézetben működő elektrosztatikus részecskegyorsító (VdG-5) ionnyalábjának analitikai célú felhasználása a protonnal indukált röntgenemissziós analízis (PIXE) területén jelentős múlttal rendelkezik. Az alkalmazási lehetőségeket jelentősen bővítette a gyorsítóhoz telepített proton mikroszonda, mely lehetővé teszi, hogy a protonnyalábot (mikrométeres átmérőjűre beállítva) nagyon pontosan lehessen mozgatni egy minta felületén. Ennek felhasználásával a kémiai összetételről részletes térkép kapható, pl. a légköri aeroszol szemcsékről. A módszert a következő területeken alkalmazták. Napjaink egyik fő problémája a környezet, ezen belül is a légkör szennyeződése, az üvegházhatást kiváltó gázok fokozódó mennyisége. A káros hatásokat aeroszolok kompenzálhatják. Vizsgálatuk ezért alapvető jelentőségű. Az Intézet kutatói a városi környezetben gyűjtött légköri aeroszol minták elemösszetételét PIXE-módszerrel mérik. Adatbázisukat állandóan bővítik. Az adatbázis alapján a légköri aeroszolban lévő elemek és a különböző kémiai-fizikai jellemzők szezonális változásának, valamint a hosszú távú tendenciáknak a megállapítása alapján következtetnek a szennyezések okaira, ill. a szennyezettség csökkentésének lehetőségeire. 128
7 Az Intézet olyan úttörő jellegű, környezetvédelmi és népegészségügyi szempontból fontos kutatásokat végez, mint a növények nehézfém-felvételének, akkumulációjának vizsgálata, az emberi nyaki verőér elmeszesedési folyamatának a tanulmányozása, valamint egy EU5-projekthez kapcsolódóan, annak továbbviteleként, az emberi bőr (kozmetikai cikkekben lévő, egészségre ártalmas) nehézfémekre (Ti, Zn) vonatkozó áteresztőképességének a megállapítása. Módszereik lehetővé teszik az élettani folyamatok kvantitatív, sejtszintű vizsgálatát. Az eredmények számos egészségügyi probléma megoldását hozzák közelebb. Olyan nagy laterális felbontású anyagvizsgálati módszereket fejlesztenek mikroelektronikai alkatrészek, sugárzásérzékelő eszközök, mágnesezhető anyagok és vékonyréteg-szerkezetek vizsgálatára, melyek az anyagtudományra épülő ipari kutatások és termékfejlesztések ügyét nagymértékben előmozdíthatják. A mikroalkatrészek, mikroérzékelők, mikrogépek és mikro-elektromechanikus rendszerek (MEMS) gyártástechnológiája dinamikusan fejlődő terület, világszerte jelentős kutatási kapacitást képvisel. A vékony mikroalkatrészek (pl. gyorsulásmérők, giroszkópok, stb.) gyártásán túl egyre növekvő igény mutatkozik valódi 3 dimenziós mikrostruktúrák előállítására is (pl. mikrocsatornák, folyadékáramlás-mérők, szelepek, mikro-üregrezonátorok, stb.). Ilyen célra szolgáló módszer pl. a néhány MeV energiájú protonokat használó PBM (proton beam micromachining - protonnyalábos mikromegmunkálás). A PBM direkt írásos technika, használata során nincs szükség maszkra, ezért ideális eszköz a megfelelő fedőréteg anyagok ( reziszt ) kutatásához és prototípus mikrostruktúrák vagy maszkok készítéséhez. A PBM-technikát az Intézetben több mint két éve meghonosították (a világon másodikként). Ennek eredményeként jelenleg nemzetközi együttműködések keretében új, perspektivikus alapanyagok tesztelését végzik. Alkalmazási feladatok a ciklotron gyorsítón Számos, elsősorban orvosdiagnosztikai célra alkalmas, radioaktív izotópot tartalmazó vegyület (radiofarmakon) előállítását dolgozták ki. Megépítették azokat a berendezéseket, melyek a ciklotron részecskenyalábján biztosítják a megfelelő radioaktív izotóp szelektív előállítását és az előállított izotópok megfelelően tiszta és steril formában történő kinyerését. Kidolgoztak egy eljárást, mely akkor is alkalmazható, ha a besugározni kívánt céltárgy folyékony halmazállapotú. Jelenleg számos izotóp előállítását rutinszerűen végzik. Az iparban használt eszközök működés közbeni kopásának ellenőrzésére jól alkalmazható eljárásokat dolgoztak ki, amik azon alapulnak, hogy a kopásnak kitett anyagot ciklotronon besugározva annak felszíne közelében egy alkalmasan kiválasztott radioaktív izotópot hozunk létre, melynek leválása mennyiségileg is jól követhetővé teszi a kopás folyamatát. A módszerek a következők: pontos nukleáris adatbázisra alapozott besugárzás és kopásmérés: egyedi adatbázist hoztak létre, aminek a segítségével a besugárzás és a kopásmérés sokkal hatékonyabb, egyenletes aktivációs mélységeloszlás biztosítása a bombázó nyaláb energiájának változtatásával: a besugárzó részecskenyaláb energiájának változtatásával ( csúsztatás ) biztosítható az egyenletes mélységeloszlás olyan esetekben is, amikor a besugárzott nyaláb átlagenergiája a gerjesztési függvény meredek szakaszán van. Ezáltal a ciklotron alkalmazási lehetőségei bővülnek. Az elektronikai eszközök méretének csökkenésével megnövekszik annak lehetősége, hogy ezek az eszközök radioaktív sugárzás hatására rendellenesen működnek és esetleg tartósan károsodnak. Különös jelentősége van a részecskegyorsítók mellett, a magaslégkörben vagy a világűrben (pl. távközlési műholdakon) működő berendezések esetén annak, hogy a beépített elektronikai eszközök mennyire alkalmasak az ott fellépő sugárzás mellett megőrizni 129
8 működőképességüket. Az Intézet ciklotronja alkalmas ilyen vizsgálatok elvégzésére. Sikerült létrehozniuk egy nemzetközi rangú, ezekre a mérésekre specializált referencialaboratóriumot. Az Európai Űrkutató Hivatal (ESA) svéd érdekeltségével (SSC) közösen vesznek részt a SMART-1 nemzetközi programban, melynek célja új technológiák bevetése, alkalmazása új generációs műholdak gyártásához. Feladatuk egyedi gyártású integrált áramkörök sugárzási károsodásának vizsgálata. Vállalkozásuk sikeressége igazolja, hogy akár a közismerten zártkörű űrkutatásban és fejlesztésben való részvétel is lehetséges hazánk számára, ha a résztvevők speciális tudást tudnak felajánlani a közös programhoz. 130
9 Földrajztudományi Kutatóintézet 1112 Budapest, Budaörsi u. 45., 1388 Budapest, Pf. 64. Telefon: (1) , Fax: (1) honlap:
10
11 Természetföldrajzi eredmények Geomorfológiai kutatási eredmények a globális klímaváltozás hatásainak feltárására között széles körű nemzetközi együttműködésben folyó, kiemelt kutatási programok keretében kiterjedt vizsgálatok folytak a Kárpát-medence területén végbemenő természeti-környezeti folyamatok múltbeli és jelenlegi sajátosságainak feltárására. A Kárpátmedence geomorfológiai fejlődéstörténetének, ill. szárazodási folyamatának feltárására irányuló vizsgálatok kimutatták, hogy a késő kainozoikumban és a pliocén időszakban a felszínfejlődés és az üledékképződés különböző klimatikus és morfológiai körülmények között ment végbe. A lösz- és a paleoszol-talajok olyan klimatikus ciklusok létéről tanúskodnak, ahol a lösz a hideg, a paleotalajok pedig a meleg időszakokat reprezentálják. Kimutatható volt, hogy a terepi kutatások során feltárt vörösagyag-formációk a meleg és nedves időszakok maradványai, aminek alapján megállapítható, hogy az in situ vörösagyagok, amelyek a melegnedves és a meleg-félszáraz klímaciklusban a pediment felszínek középső és alsó részeiben halmozódtak fel, a klimatikus fluktuáció megbízható tanúi. A medence szárazodásával kapcsolatos kutatási program konklúziójaként a Kárpát-medence területén és ennek környezetében három jelentősebb száraz-meleg időszak különíthető el, amelyek léte üledékföldtani, geokémiai, paleontológiai, abszolút kronológiai és paleoklimatológiai vizsgálatokkal egyértelműen bizonyítható. Az első időszak a szarmatát követően a Sümegium (8-7 millió éve), a második a Bérbaltavárium (6,3-5 millió éve), a harmadik a Villányium (3-2 millió éve) volt. A medence területén belül több helyen is találtak különböző geomorfológiai szinteken kialakult 2-5 cm vastag kérgeket, evaporitokat, amelyek a száraz-félszáraz területek jellegzetes formációi. A meleg-száraz klíma egykori jelenlétének bizonyítékai a pliocén hordalékkúpokból (Mogyoród, Csömör, Bábolna, Pozsony) előkerült sivatagi mázas kavicsok. Hidrogeográfiai kutatási eredmények A magyarországi folyószabályozások hosszú távú következményeinek geomorfológiai vizsgálatai rámutattak, hogy több alföldi folyó hullámtere az árvízmentesítést követően nagymértékben feliszapolódott, és az egyes árvizek alkalmával 10 cm-t is meghaladó üledékképződés volt mérhető. Az elmúlt évek többször tapasztalt rekord-vízmagasságai aktuálissá tették az árvízveszély elleni védekezés alternatíváinak (gátépítés vagy hullámtérbővítés) geomorfológiai, továbbá gazdaság- és társadalomföldrajzi szempontú vizsgálatainak szélesítését. E célból megkezdődött azon mintaterületek kijelölése és feltérképezése, amelyek szóba jöhetnek az ország területén hirtelen megjelenő nagyobb mennyiségű folyóvíztömeg befogadása szempontjából. Jelentős eredményeket hoztak a Duna csuszamlásveszélyes magaspartjainak vizsgálatai, amelyek kimutatták, hogy az Érd és Ercsi közötti m magasságú partszakasz pannóniai homokos-agyagos üledékből áll, ami meredek lejtővel kapcsolódik a vízparti területekhez. Egyes helyeken itt m hosszú csuszamlások is kialakultak, 5-15 m magas szakadási frontokkal. A terület komplex geomorfológiai felvételezésének elvégzésével, a fosszilis talajok granulometriai vizsgálatával lehetővé vált a fosszilis csuszamlások sajátosságainak feltárása. Kimutatták a klímaváltozásoknak a magaspartok felszínfejlődésére gyakorolt hatását. A kapott eredmények alapján lehetőség nyílik a várható csuszamlások helyének meghatározására, így a csuszamlások elleni hatékony védekezés megvalósítására. Az említett kutatási eredmények fontosak a gyakorlat szempontjából, mivel a dunai magaspartok jelentős része a Duna jobb partján lévő települések belterületéhez tartozó, lakóés gazdasági épületekkel beépített, antropogén környezet, ahol az ott élők lét- és vagyonbiztonságát veszélyezteti a magaspart mozgása. 133
12 Radioaktív izotópok feldúsulásának meghatározása Többéves kutatásokat folytattak a radioaktív izotópok földfelszíni feldúsulási helyeinek feltérképezése érdekében. Ennek során részletes tematikus térképek készültek az e célra kiválasztott hegyvidéki mintaterületekre vonatkozóan. Kimutatták, hogy szoros összefüggés van a különféle izotópok feldúsulási helyei és a talajfajták, a lejtési irányok, a lejtőkitettségi viszonyok, valamint az általános légcirkuláció mikroregionális sajátosságai között. A vizsgálatok bebizonyították, hogy egyes izotópok a talaj szerves anyagaihoz kötődnek, emiatt feldúsulásuk ott várható, ahol a különböző talajféleségek szerves anyagban gazdagok. Környezet-geomorfológiai eredmények Nehézfémek feldúsulásának és mobilitásának meghatározása Jelentős eredményeket hozott a folyóvizeinket övező, természeteshez közeli területek nehézfém-forgalmának vizsgálata, különös tekintettel azok akkumulációjára és remobilizációjára a víz-talajvíz-talaj-növény rendszerben, ökotóponkénti bontásban. A kutatásnak külön is aktualitást adott a évben a Tiszát érő nehézfém-szennyezés. Ennek bekövetkezése előtt hazánkban elhanyagolták a vízhatású, különösen az öntéstalajokkal jellemezhető táji rendszerek vizsgálatait. A nem megfelelő szennyvízkezelési eljárások és az egyedi, váratlan szerencsétlenségek miatt nemcsak a folyóinkat övező hullámterek, hanem kisebb vízfolyásaink környezete is nehézfémekkel terhelt, így a toxikus hatású fémek vizsgálata a kis vízfolyásokat övező élőhelyek viszonylatában is elengedhetetlen. A kutatást indokolja, hogy a nehézfémekkel kapcsolatos környezeti kutatások leginkább a toxikus koncentrációtartományban vizsgálják ezen elemek viselkedését, míg jóval kisebb hangsúlyt kap a nehézfémek szubtoxikus koncentráció-tartományokban történő vizsgálata. A szubtoxikus koncentráció ismerete ezen fémek akkumulálódási képessége miatt lényeges. A különböző nehézfémekhez tartozó szubtoxikus szintek határai sem ismertek pontosan, hisz azok egyaránt függenek a különböző elemek állapotától és a toxicitásukat befolyásoló környezeti tényezők egymásra gyakorolt hatásaitól, valamint az élőlények genetikai sajátosságaitól. Azonban e határok ismeretének hiányában is kiemelten fontos vízhatású környezeti rendszereink nehézfémekkel szemben mutatott érzékenységének meghatározása, hisz ezek alapján lehet kiépíteni egy olyan a környezetvédelmi hatóságok által használható szakértői rendszert, ami térben is adekvát intézkedési terv elkészítését teszi lehetővé az esetlegesen levonuló nehézfém-szennyezések által okozott károk elhárításához. A jelenlegi vizsgálatokban az Intézet néhány makroelem (vas, mangán, alumínium), valamint esszenciális (kobalt, króm, réz, molibdén, nikkel, cink) és nem esszenciális nyomelemek (arzén, kadmium, ólom) táji szintű anyagforgalmát tanulmányozza. A kutatások eredményeként a Közép-Duna völgyében leírt, tölgy-szil-kőris és nyár ligetekhez kapcsoltan előforduló ökotópok vonatkozásában meghatározták azokat a morfológiai egységeket, ahol a nehézfémek akkumulációja várható, és azokat területi egységeket, amelyekben a vizsgált nehézfémek magasabb, ill. alacsonyabb mennyiségben kerülnek be a trofikus piramis (bizonyos értelemben tápláléklánc) első szintjére. A Közép- Duna-völgyre leírt rendszert tovább pontosítják, s hasonló összefüggéseket fognak vizsgálni a Közép-Tisza vidéki Tisza hullámtérre, és a Duna-Tisza közi, valamint egyes dunántúli patakok környezetére. 134
13 A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésével kapcsolatos ártéri geomorfológiai kutatások az árvízi biztonság fokozása céljából, Szolnok térségében A recens geomorfológiai folyamatvizsgálatok eredményei (talajerózió kutatások) Az Intézet kutatóinak az elmúlt 5 év során végzett recens geomorfológiai folyamatokra vonatkozó vizsgálatai a talajerózió kutatására összpontosultak. Végeztek parcellás méréseket, modellezték az eróziós folyamatokat, foglalkoztak a talajok erodálhatóságával, az oldott anyagok mozgásával, a lineáris erózió formáival és folyamataival, vizsgálták a felszínfejlődést cézium-módszerrel, kísérleteket végeztek a kéregképződéssel kapcsolatban, megkísérelték felderíteni a talajerózió folyamatának természetföldrajzi és ökológiai következményeit. A talajeróziós folyamatok kutatása mesterséges esőztetéssel a Bátaapáti kis- és közepes radioaktivitású hulladéktároló hatásterületén 135
14 Parcellás mérések eredményei a talajok erodálhatóságának vizsgálatában A csákvári mérőállomáson a Balaton-felvidék négy jellemző feltalaját építették be az ötödik az in situ talaj volt, és ezek erodálhatóságát parcellákon vizsgálták között. Tíz éven keresztül mérték a természetes csapadékok hatására létrejött felszíni lefolyást és talajelhordást. Az erodálhatóságot az Általános Talajveszteség Becslési Egyenlet (USLE) K-faktorával jellemezték. A talajok degradálódásának, mechanikai összetételének, a humusztartalom változásának és szerkezetességüknek vizsgálatából bizonyítottá vált, hogy hazánkban a számított értékek túlbecsülik a mért (valós) K-értékeket. A kutatócsoport a hazai körülmények között is biztonsággal alkalmazható, adaptált erodálhatóság számítására új módszert dolgozott ki. Visz település térségében, eróziós mérőkertben, barna erdőtalajon vizsgálták a talaj erodálhatóságát fedetlen, illetve változó növényi fedettség mellett. A négyéves méréssorozat végén az összesített eredményekből meghatározták a K-tényező értékét, ami nagyságrendileg egybevág a mesterséges esőztetés során meghatározott értékkel. A különböző csapadékesemények által erodált hordalékok szemcseösszetételének vizsgálata igazolta, hogy a hordalék mechanikai összetétele nem azonos a feltalaj mechanikai összetételével és csapadékeseményen belül időben változik. A vizsgált talajon az igen finom homok frakció erodálódott leginkább, részaránya a hordalékban meghaladta a feltalajban lévő arányt. A méréseket alátámasztotta a WEPP-modell által szimulált csapadékesemények elhordásának mechanikai összetétele, ahol szintén az igen finom homok frakció volt a meghatározó. Bátaapáti térségében óta mérik a talajpusztulást a Wischmeier Smith-féle eróziós parcellákon, növénymentes talajfelszínen. Méréseik és számításaik szerint a K- tényező, lejtőhordalék talajon t KJ mm h -1 ha -1 m -2 között ingadozott a vizsgált év csapadékviszonyaitól függően. Megállapították, hogy a fedetlen lejtőhordalék talajon mért hordalékszállítási átlag 13 g l -1, míg az érték gyeppel fedett barna erdőtalajon 4,2 g l -1. A vonalas eróziót vizsgálva, a terület legjellemzőbb és legnagyobb kártételű vízmosásait a földutakhoz kapcsolódóan találták, ami azt jelzi, hogy az erózió elleni védekezésben a vízrendezés a fő feladat. A koncentrált vizeket biztonságos, lehetőleg burkolt árokban kell levezetni a nagy relief energiájú területekről. A mérési eredmények alapján a környezet jelenlegi növényi borítottságát és a területhasználatot figyelembe véve megállapítható, hogy a felületi eróziós folyamatok felgyorsulásának veszélye csekély, míg a lösszel fedett felszíneken a lineáris erózió veszélye megnövekedhet a várható antropogén hatások következtében. Természetföldrajzi folyamatok modellezése kisvízgyűjtőkön A kutatások egyik célja a University of Leeds és a londoni Kings College kutatógárdái által kifejlesztett MEDRUSH-modell alkalmazási lehetőségeinek tesztelése volt hazai körülmények között. A modell validálásához egyrészt természetes esőkből, másrészt mesterséges esőztetési kísérletekből származó adatsorokat használtak fel. A validálás során módosították az evapotranspirációs egyenletet. Ezt követően a modell által számított talajpusztulási és lefolyási értékek jó közelítéssel egyeztek a konkrét mérési eredményekkel. A MEDRUSH és a WEPP-modellek felhasználásával egyedi csapadék-események hatását is modellezni tudták. A szimulált csapadékeseményekhez számított talajpusztulás és a parcellákon mért talajpusztulási értékek összevetésével lehetőség nyílt a WEPP-modell hazai viszonyokra való kalibrálására. A MEDRUSH-modell alkalmazása a vonalas erózió fokozott jelentőségére mutatott rá. Csapadékok által oldott anyagok mozgásának szerepe az eróziós folyamat alakulásában A folyamatot a Tetves-patak (Balaton déli vízgyűjtője) egy jellemző keresztszelvénye mentén tanulmányozták, ahol a természetes csapadékok hatására kialakuló felszíni lefolyást 136
15 vizsgálták csapadékeseményenként. Azt tapasztalták, hogy a talajvízben az oldott nitrogénformák közül szinte kizárólagosan csak a nitrát jelenik meg, aminek nagy mennyisége valószínűleg Kisbabod település derítőiből származik. A humán eredetű nitrát-terhelés feltehetően meghaladja a mezőgazdaság által okozott terhelés mértékét. A felszíni lefolyásban mért oldott nitrogénformák közül nagyarányú volt az ammónium, míg a felszín alatt a nitrát volt a jellemző. A területen alkalmazott szerves- és műtrágyák ismeretében az oldott nitrogén oxidált vagy redukált változatainak elkülönítésével elvi lehetőség nyílhat a mezőgazdasági és a humán eredetű környezetterhelés elkülönítésére. A méréssorozat eredményeként megállapítható volt, hogy a foszfor oldott formában is mozog a rendszerben, megjelenik a felszíni lefolyásban csakúgy, mint a felszín alattiban és a talajvízben, ám a patak foszfortartalma rendre kisebb a magasabb térszíneken mozgó vízénél. A lefolyásban oldott foszfor mennyiségének dinamikája a vízmosások esetében ugyanaz volt. A csapadékvíz jelentős mennyiségű nitrátot, illetve nitritet tartalmazott. Az esőket heves villámlás kísérte, ez magyarázza a csapadékvíz nagy nitrogéntartalmát. A lefolyásból vett minták azt bizonyítják, hogy e nitrogén mennyiség megkötődött a felszínen. A patak nitrittartalma folyamatosan alacsony volt, a nitrát esetében a második évre megduplázódtak az addig csekély értékek. Megállapították, hogy a felszíni lefolyás foszfor- és nitrogéntartalma összefügg a műtrágyázással. A nitrogén a trágyázás után gyorsan elmosódik, a foszfornál a mobilizáció késleltetett. A vízmosásoknak fontos szerepük van az oldott tápanyagok mozgásában. Eltérő megjelenésű vízmosások eltérő oldott anyagszállító-képességgel rendelkeznek. A légkörből kihullott radioaktív anyagok követésén alapuló felszínfejlődési vizsgálati módszer adaptálása A vizsgálatok célja a talajmintákban előforduló Cs-137 abszolút aktivitásának meghatározása Bq/kg mértékegységben. Tekintve, hogy az izotóp igen szorosan kötődik a talaj agyagásványaihoz, azokkal együtt mozog, mérése lehetőséget nyújt az erózió nyomon követésére. Első lépésként a referencia értékeket, azaz a kihullás nagyságát és talajbani eloszlását határozták meg. Megállapították a Cs-137 mennyiségét egy bolygatatlan talajprofil bármely pontján. Az ily módon kapott elméleti értékek a mért értékekkel történő összehasonlítás után lehetővé teszik a talajmozgások nagyságának meghatározását a vizsgált vízgyűjtőben. Az Irmapusztai Halastavak IV. sz. tavának üledékéből vettek mintákat. Az eredmények szabályos Cs-137 aktivitáseloszlást mutatnak. Kimutatható szennyezés csak a felső 20 cm-es rétegben található. Eloszlásukból arra lehet következtetni, hogy a mért értékek kizárólag a tó felszínét érő kihullásból származnak. A tófenék vizsgált pontján nem volt kimutatható a vízgyűjtőből származó üledéklerakódás, illetve átrétegződés az elmúlt 60 évben. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a nemzetközi gyakorlatban elfogadott Cs-137 izotóp nyomkövetésén alapuló eljárás hazánkban is jól alkalmazható. A felszíni kéregképződés és tömörödés szerepének meghatározása A feltalaj szerkezete egy tenyészidőszakon keresztüli változásának nyomon követésére bolygatatlan talajmintákat vettek egy szántóföldként hasznosított cambisol feltalajából. A mintákon a talaj pórustereinek változását vizsgálták. A Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának munkatársaival közösen mesterséges esőztetéseket végeztek frissen művelt talajon, és mérték a tömörödés, illetve a kialakuló kéreg szerepét a talajelhordásban és beszivárgásban. A mérések bebizonyították, hogy a talajművelés jelentősen befolyásolja a feltalaj pórusszerkezetét és ezen keresztül vízbefogadó képességét. Adott művelések után feltehetően a rossz gépbeállítások és a kedvezőtlen talajállapotban történő művelések miatt a talajszerkezet nem javult, hanem romlott. A mesterséges esőztetés során 137
16 tapasztalták, hogy a felszínen képződő kéreg csökkenti a talajba szivárgó víz arányát, ezzel növeli a lefolyást és a talajelhordást is. A talajerózió folyamatának és természetföldrajzi, ökológiai következményeinek feltárása a SOWAP-projekt keretében A projekt célkitűzése annak vizsgálata, hogy a hagyományos, illetve a minimális talajművelés hogyan hat a felszín lepusztulására és a többi természetföldrajzi tényezőre. A kutatások kiterjednek a talajpusztulásra mind a hagyományos, mind a környezetkímélő művelés körülményei között. A projekt fő eredménye egy világszínvonalú terepi mérőállomás hozzákapcsolása a parcellarendszerhez. A kutatások igazolták a környezetkímélő mezőgazdaság kedvező természetföldrajzi és ökológiai hatásait, ami a kedvező vízgazdálkodásban, a jobb talajszerkezetben, a lényegesen kisebb talajveszteségben manifesztálódik. A mérések szembetűnő különbséget mutattak ki a hagyományos, illetve a környezetkímélő mezőgazdaság, valamint az ezekhez kapcsolódó műveléstípusok között. A hagyományos művelésű parcellákon lényegesen nagyobb volt a lefolyás és a talajveszteség. A biológiai sokféleség megőrzése a környezetkímélő mezőgazdaság keretei között egyértelműen biztosítható. Gazdasági- és társadalomföldrajzi eredmények Regionális társadalomföldrajz Az Intézet kiemelkedő tudományos eredményének ítélhető a 2004-ben publikált Délkelet-Európa térképekben c. atlasz. Az elmúlt évszázadban instabilitásáról hírhedté vált Balkán szomszédságában elterülő, de 2004 májusától EU-tag Magyarország szerepe a térség megismerésében, az itteni konfliktusok politikai, gazdasági, katonai kezelésében, megoldásában felértékelődött. Ezen igény kielégítésére, az MTA Elnökségének megbízásából született meg az a tematikus atlasz, amely nagy számú, látványos, kitűnően szerkesztett tematikus (pl. politikai, gazdasági, etnika, vallási) térkép és szöveges elemzés segítségével mutatja be Délkelet-Európa társadalma és gazdasága jelen arculatának és 20. századi fejlődésének legjellegzetesebb szegmenseit. A mű fejezetcímeiben tükröződő főbb témakörök: DK-Európa és a Balkán fogalma, területi lehatárolása, államhatalmi térfelosztás, etnikai és vallási térszerkezet, urbanizáció és városhálózat, a gazdasági fejlettség szintje és területi különbségei, ipar, közlekedés és szállítás, turizmus. A kiadvány (magyar és angol nyelven) kifejezetten a kormányzati munka segítése céljából, miniszterelnöki felkérésre jelent meg. Etnikai földrajz A Kárpát-medencei kisebbségi magyar lakta települések és régiók 20. századi etnikai földrajzi viszonyainak kutatásában a Kutatóintézet az MTA Etnikai- és Nemzeti Kisebbségkutató Intézetével együttműködve az 1989 utáni, határainkon túli, kárpát-medencei etnikai térfolyamatokat kutatta, különös tekintettel a határainkon túli magyarságra. A nagyszabású, óta tartó kutatási program kiemelkedő eredménye a Kárpát-medence etnikai térképsorozatának megszületése. E munka során egymás után láttak napvilágot Erdély (1997), Szlovákia (2000), Kárpátalja (2001), Horvátország (2003), Vajdaság (2004), Muravidék (2005), végül az Őrvidék (2005) mai területének nagy méretarányú etnikai térképkomplexumai. A sorozat a Határon Túli Magyarok Hivatala, a KüM és az Illyés Közalapítvány kezdeményezésére és támogatásával indult meg. A térképművek a középkortól napjainkig mutatják be hazánk, a Kárpát-medence egyes részei etnikai arculatának változását települési 138
17 szinten. A mai állapotokat bemutató térképek egyedülállóan részletes tájékozódást nyújtanak a jelenlegi etnikai viszonyokról, többek között a határainkon kívüli magyarság településterületéről és a mindenkori közigazgatási viszonyokról. A tájékozódást magyar és angol nyelvű tanulmányok, táblázatok segítik. A kiadványsorozatnak a visszajelzések alapján különösen nagy szerepe volt (ill. van) a nemzet-, hon- és szomszédságismeret fejlesztésében, a határainkon túli magyarok (politikai pártjaik, tudományos- és kulturális szervezeteik) mindennapi életében, érdekvédő tevékenységében. Iparföldrajz OTKA-kutatás keretében valósult meg a magyarországi ipari parkok átfogó iparföldrajzi vizsgálata. Ennek során került sor a szervezetek térszerkezeti jellemzőinek és működési sajátosságainak feltárására, az átalakuló magyar ipar térszerkezetében játszott szerepének felderítésére. A feltárt ismeretek támpontul szolgálhatnak a regionális fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez. Jelenleg OTKA-téma keretében folyik az Intézetben a modern magyar ipar térszerkezeti összefüggéseinek vizsgálata. Az eddigi eredmények arra mutatnak rá, hogy a magyar gazdaság területi struktúrájában a politikai-gazdasági rendszerváltozás után végbement markáns változásoknak sajátos lokális és regionális szintű következményei voltak, amelyek döntő szerepet játszanak a magyar gazdaság további fejlesztési irányvonalának megfogalmazásában. Kiemelt fontosságú a települések közül a legnagyobb ipari területekkel rendelkezett főváros ipari területeinek szerkezeti és funkcionális átalakulása. Ez a kutatás már az 1990-es évek közepén elkezdődött, és az első eredmények nagyban hozzájárultak a főváros középtávú fejlesztési koncepciójának kidolgozásához. A regionális gazdaságépítés hazai és nemzetközi tapasztalatai, különös tekintettel a támogatási rendszerre témájú projekt keretében a támogatások hatékonyságának empirikus vizsgálatát végezték el, ami közvetlen segítséget nyújtott a kormányzatnak a fejlesztési célú támogatások racionálisabb elosztásához. Közlekedésföldrajz, telekommunikáció A közlekedés- és távközlésföldrajzi kutatások keretében OTKA támogatással végzett telekommunikációs vizsgálatok feltárták a távközlés fejlődésének sajátosságait a fővárosban és a budapesti agglomerációban, emellett átfogó képet nyújtottak a modern távközlési eszközök magyarországi elterjedéséről. A kutatások eredményeként megállapítható, hogy a rendszerváltozás után a telekommunikációs ágazat igen látványos fejlődésnek indult, ami a leghatékonyabban fejlődő régiókban bizonyult a leggyorsabbnak. Turizmusföldrajz A bevásárlóturizmus regionális különbségei Magyarországon c. OTKA-témában végzett kutatás feltárta, hogy a bevásárlóturizmus a magyar gazdaság életében kiemelkedő szerepet játszó idegenforgalom eddig igencsak mostohán kezelt területe. A Magyarországra érkező külföldiek jelentős részének első számú motivációja az ország kiskereskedelmi egységeiben való vásárlás, a különböző, különösen egészségügyi és szépségápolási szolgáltatások igénybevétele. Az ebből a tevékenységből befolyó jövedelem és annak multiplikátor hatása vetekszik a klasszikus turisztikai tevékenységek anyagi hozadékával, ezért a korábbiakhoz képest jelentősen nagyobb figyelmet érdemel. A Magyar Turizmus Rt. az idegenforgalmi termékfejlesztés és a marketingmunka során sikerrel épít az Intézetben elvégzett empirikus turizmusföldrajzi vizsgálatok eredményeire. 139
18 A Magyarország modern turizmusföldrajza témájú, folyamatban lévő OTKAkutatás a turizmus és a területfejlesztés kapcsolatában fog a kormányzati szervek részére is kézzelfogható információkat a felszínre hozni, amelyek elsősorban a turizmusirányítás területi rendszerében meglévő problémákra, a térségi marketingmunkára, a fejlesztési források hatékonyabb és célzottabb elosztására vonatkoznak. Városföldrajz Az Intézet két nagyobb, az Európai Unió által finanszírozott, a fenntartható városfejlődés tárgykörére koncentráló kutatási projektben vett részt az elmúlt években. Mindkét projekt konkrét, hasznosítható eredményeket és ismereteket nyújtott a kormányzati (területfejlesztés) és önkormányzati szféra számára. A NEHOM-projekt ( Evaluating Housing and Neighbourhood Initiatives to Improve the Quality of Deprived Urban Neighbourhoods and Assessing the Transferability across Europe ) célja olyan helyi városfejlesztési kezdeményezések feltárása volt, amelyek segítségével a hanyatló városnegyedekben élő lakosság életkörülményei javíthatók. Az URGE- projekt ( Development of Urban Green Spaces to Improve the Quality of Life in Cities and Urban Regions ) célja a városi zöldterületek fenntartására és fejlesztésére vonatkozó módszer- és eszköztár bővítése volt. A kutatás azt vizsgálta, hogyan lehet a városi zöldterületeket (kvalitatív és kvantitatív értelemben egyaránt) az ökológiai, gazdasági, társadalmi elvárásokkal és lehetőségekkel összhangban fejleszteni, s ennek során milyen módszerek és eszközök alkalmazhatók sikerrel. Az említett két kutatási projekt hazai kormányzati (KSH) és önkormányzati szervezetek (főváros, kerületek, rehabilitációs társaságok) aktív bevonásával zajlott. A lakásépítés és lakáspolitika a hazai kormányzati (és önkormányzati) szektor egyik húzóágazatává vált az elmúlt években. Az Intézet munkatársai hosszabb ideje végzik a magyar lakáspiac kutatását, amelyhez magyar (OTKA) és nemzetközi (pl. EU, német DFG) forrásokat vesznek igénybe. Az eddigi kutatási eredmények feltárták a lakásállomány mennyiségi és minőségi jellemzőit, ill. ezek változását 1990 után a hazai településeken és kistérségekben, az országos programok (Széchenyi Terv, bérlakás-program) regionális lakáspiaci hatásait, a lakóhelyi mobilitás térségi és települési szintű intenzitását, a lakásárak területi szóródását és ezek időbeli változását. A kutatási eredmények a lakáspolitika céljainak és konkrét eszközeinek kialakításánál, a lakástámogatási rendszer reformjánál vagy pl. az értékalapú ingatlanadózás megalapozásánál hasznosíthatók. Munkaerőpiac A foglalkoztatottság és a munkanélküliség problémáival az Intézet másfél évtizede, azaz a rendszerváltás óta foglalkozik, s az elmúlt években is ez volt az egyik vezető kutatási irány a társadalmi feszültségmezők vizsgálata során. A geográfia, mint tértudomány jellegének megfelelően az ilyen irányú kutatások elsősorban a területi jellemvonások feltárására irányultak. A vizsgálat alapegysége a több mint másfélszáz kistérség, s ez már megfelelő részletességű a problémakör finom részleteinek megismeréséhez is. Mivel a vizsgálatok hosszabb időtávot fognak át, lehetőség van a struktúrák mellett a folyamatok bemutatására is, ami különösen fontos egy állandó változásban levő munkaerőpiac esetében. A kutatási eredmények jó háttéranyagul szolgálhatnak a területfejlesztési politika és gyakorlat jobb megalapozásához, de hozzájárulhatnak a foglalkoztatáspolitikai koncepció megújításához is. A munkaerőpiac egyik sajátos és Magyarországon meglehetősen erős szegmense a feketemunka. Az Európai Unió egyes országaiban a feketegazdaság és feketemunka 140
19 jellemzőit vizsgáló nemzetközi projekt résztvevőjeként a Kutatóintézet készítette el a Magyarországról szóló jelentést. Migráció és területi mobilitás A vándormozgalom két alaptípusának (belföldi és nemzetközi migráció) vizsgálata egyaránt helyet kapott az Intézet kutatási programjában, s mindkét irányban születtek a gyakorlat számára is fontos eredmények. A belföldi vándormozgalom terén kutatásaik elsősorban a szuburbanizációra irányultak, ami hazai viszonylatban elsősorban a népesség dekoncentrációs mozgását jelenti. Az Intézet még az 1990-es évek közepén elsőként kezdte vizsgálni a budapesti városrégió szuburbanizációs folyamatait, s ehhez később egy nemzetközi projekt keretében a térség átfogó gazdasági társadalmi vizsgálatára is sor került. Kutatási eredményeik egy része felhasználásra került a budapesti városrégió területfejlesztési és -rendezési terveinek kidolgozásánál. A Népesedéspolitikai Kormánybizottság számára az Intézet készítette el a belföldi vándormozgalomról szóló összefoglaló anyagot. A nemzetközi vándorlás kutatása az 1980-as évek végén indult az Intézetben. Az utóbbi években a vizsgálatok súlyponti kérdése a Magyarországon élő külföldiek területi elhelyezkedési sajátosságainak feltárása volt. A kutatás keretében tematikus térképek egész sora készült el, közülük kettő településszinten mutatja be a külföldi állampolgárok magyarországi lokalizációját. A kutatási eredmények felhasználhatók lesznek Magyarország még kidolgozásra váró migrációs politikájának koncepciójához. Az Intézet képviselte Magyarországot az EU 5. keretprogramjához kötődő nemzetközi projektben. A munka során egy metaadatbázis készült, ami nyolc ország migrációval kapcsolatos adatait tartalmazza. Az online információs rendszer lehetővé teszi a bevándorlók társadalmi és gazdasági integrációjának vizsgálatát. 141
20
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenAntropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:
RészletesebbenHidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus
A Paks II atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei Hidrogeológiai kutatások Mező Gyula hidrogeológus 1 A vízföldtani kutatás célja, hogy adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez,
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenBenyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenFolyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem
Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem Probléma felvetés - Mezőgazdasági termelés nagymértékű víz- és talajvíz szennyezése. - Külföldi példákban
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenDebreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenNövekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben
Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori
RészletesebbenGeoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban
Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban Dr. Baracza Mátyás Krisztián tudományos főmunkatárs Miskolci Egyetem, Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet 1. Bevezetés 2. Felhasznált mérési módszer
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenAz ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei
Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Dr. Czinege Imre, Kozma István Széchenyi István Egyetem 6. ANYAGVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN KONFERENCIA Cegléd, 2012. június 7-8. Tartalom A CT technika
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenTalajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz
Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA
MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA Papp L. 1,2, Major Z. 2, Palcsu L. 2, Rinyu L. 1,2, Bihari Á. 1,2,
RészletesebbenAz Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége. Balogh Kadosa
Az Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége Balogh Kadosa TARTALOM A K-Ar módszer Mire használható? Laboratóriumunk tevékenysége. Helyünk a világban. Műszeres eredmények. Módszertani eredmények.
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenKomplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenKLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE
KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenAz európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenTelephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató
Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely
RészletesebbenA hiperspektrális képalkotás elve
Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenE G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenA PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása
A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása Készítette: Kapocs György PM Kft TSO szeminárium, 2017.május
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenNagy aktivitású kutatás
B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges
RészletesebbenA projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,
RészletesebbenBiztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE
Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenCSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE
Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH-1-1615/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és Környezetanalitikai Laboratórium
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenA TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai
A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenA magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenAz UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi
Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenMagas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens
Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens detektorokkal Petrányi János Fejlesztési igazgató / Nukleáris Divízió vezető Gamma ZRt. Tartalom Felületi szennyezettség
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenMinden szakirány számára közös tételek
ELTE TTK Geográfus mesterszak (MSc) szóbeli felvételi vizsgatételek (Módosítva 2012. májusában) A felvételi vizsga során 1 általános és 1 szakirány szerinti tételből kell vizsgázni. Minden szakirány számára
RészletesebbenA szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal
A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
Részletesebben