Harmadik Kötet. Új tanulmányok 1.2 kiadás január

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Harmadik Kötet. Új tanulmányok 1.2 kiadás. 2007. január"

Átírás

1 Új tanulmányok 1.2 kiadás január

2 A tanulmány kidolgozását vezeti: Dömölki Bálint A tanulmányt készítik: Dömölki Bálint Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Krauth Péter Rátai Balázs A kidolgozásban közreműködtek: Bartolits István Hanák Péter Kutor László Sándor Judit valamint az anyagok megvitatásában való részvételükkel az IT3 Baráti Társaság tagjai Az IT3 projektet az NHIT részéről felügyelik: Bakonyi Péter Havass Miklós 2007 január 2

3 Bevezetés A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács által 2005-ben indított Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) projekt célja egy technológiai jövőkép felvázolása az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulásáról, különös tekintettel a középtávon várhatóan Magyarországra hatással lévő tényezőkre. A tanulmány Első Kötete általános áttekintést adott az információs társadalommal kapcsolatos technológiák 12 fontosabb témakörének fejlődési tendenciáiról. A Második Kötet húsz kiválasztott technológiai jelenségről tartalmaz részletesebb elemzést ( mélyfúrást ), egységes(ségre törekvő) szerkezetben. Jelen Harmadik Kötet az első két kötet 2005 végén történt lezárása óta készült anyagok gyűjteménye. Tartalmaz olyan kiegészítő anyagokat a korábbi kötetekhez, mint o a tanulmányban adott elemzések eredményeinek általánosításából kialakított fő tendenciákat leíró Összefoglaló Jövőkép, o o a kiindulásul meghatározott 12 témakör egymásra való hatásainak áttekintése, az Első Kötet mellékletében adott Társadalmi trendek munkahipotézisei -nek jelentősen aktualizált változata. további részletes elemzéseket ( mélyfúrásokat ) új műfajként horizontális alkalmazási víziókat, amelyek felvázolják, hogy egy-egy alkalmazási területen, a mélyfúrásokban tárgyalt technológiai jelenségek felhasználásával milyen jövőkép(ek) várható(ak).. Fentieknek megfelelően jelen gyűjtemény jellegű kötet tartalma folyamatosan változik: a már lezárt végleges szövegek mellett tartalmaz jelzéseket a kidolgozásra szánt anyagokról ill. azok előzetes változatait is. Az általában elektronikus formában létező Harmadik Kötetből az igények szerint fognak időnként nyomtatott változatok készülni január 3

4 TARTALOM Bevezetés... 3 Kiegészítő anyagok... 5 Összefoglaló jövőkép: Főbb tendenciák... 5 Témakörök összefüggései Társadalmi trendek munkahipotézisei az ICT piac keresletének becsléséhez Részletes elemzések ( mélyfúrások ) Az IP alapú televíziózás (IPTV) A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van) Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Autonóm mobil robotok Üzleti intelligencia IKT implantátumok Beágyazott rendszerek, intelligens környezetek Számítógépes szövegértés Alkalmazási víziók Az intelligens otthon jövőképe A kisvállalatok működésének jövőképe január 4

5 Összefoglaló jövőkép Kiegészítő anyagok Összefoglaló jövőkép: Főbb tendenciák A projekt eredményeinek összefoglalásaként megpróbáltuk összefoglalni azokat a fő tendenciákat, amelyek a következő évtized (magyarországi) információs társadalmát esetenként a jelenlegi helyzettől lényegesen eltérő módon meghatároz(hat)ják. A technológiai fejlődés hét fő tendenciájaként az alábbiakat határoztuk meg: I. Az infokommunikációs eszközök teljesítmény paraméterei tovább növekednek. II. Gyakorlatilag teljessé válik az eszközök összekapcsoltsága. III. Információ-feldolgozó és adatátviteli kapacitások megjelennek a környezet tárgyaiban is IV. Az informatikai rendszerek működése egyre több intelligens vonást mutat. V. A rendszerek működésében egyre nagyobb szerep jut a szolgáltatások különböző fajtáinak VI. Fokozott mértékben együttműködnek egymással az infokommunikációs rendszerek felhasználói VII. Az infokommunikációs rendszerek működésének minden szempontból való biztonságossága egyre növekvő kihívást jelent. Az alábbiakban ezen a hét fő tendencián keresztül ismertetjük a tanulmány fontosabb megállapításait. Minden pontban igyekszünk rövid tőmondatokban megfogalmazni azt a jelentős változást, amiben az adott tendencia következtében a jövőbeni helyzet el fog térni a jelenlegitől, rámutatva ugyanakkor a várható fejlődés veszélyeire is. I. Teljesítmény Az infokommunikációs eszközök rohamos teljesítmény növekedése - új paradigmák megjelenésével is támogatottan - folytatódik, aminek eredményeképpen az eszközök teljesítmény korlátai gyakorlatilag megszűnnek a felhasználást befolyásoló tényezők lenni. Az infokommunikációs eszközök különböző teljesítmény paraméterei (sebesség, tárolókapacitás, sávszélesség, ) a vonatkozó tapasztalati törvényeknek (Moore, Ruettgers, Gilder) megfelelően alakulnak, Ezért belátható időn belül várható a jelenlegi tendenciák folytatódása. Eközben a gyakorlatban is megjelennek a ma még főleg csak a kutatólaboratóriumokban található új számítási paradigmák is (pl. nano-, bio-, kvantum computing), amelyek további, ma még beláthatatlan méretékű teljesítmény növekedést eredményezhetnek január 5

6 Összefoglaló jövőkép Ez, megfelelő rendszertechnikai megoldásokkal (pl. többmagos processzorok) kombinálva biztosíthatja azt, hogy számítástechnikai eszközeink által biztosított kapacitások általában mindig az igények előtt tudnak járni. Ugyanakkor egyes területeken pl. beágyazott rendszerek továbbra is találkozunk a kis méretekből eredő teljesítmény korlátokkal, ami a jövőben is szükségessé teheti az ilyen rendszerek teljesítmény-tudatos tervezését és programozását. Érdekes módon itt megjelenik egy újabb korlátozó tényező: a rendszerek energia fogyasztása is Jelentős változás: Az informatikai rendszerek használói (és tervezői) számára az eszközök teljesítmény paraméterei nem fognak korlátozó tényezőt jelenteni. Veszély: A korlátok nélküli használat lehetősége előmozdíthatja az informatikától való függőség különböző formáinak kialakulását. II. Összekapcsoltság A világméretű összekapcsoltság (global connectivity) kiteljesedése oda vezet, hogy egyre ritkábban találkozunk elszigetelten működő informatikai berendezésekkel. Az adatátviteli hálózatok technológiájának fejlődése, a sávszélesség növekedése lehetővé teszi azt, hogy gyakorlatilag minden számítógép mindig kapcsolatban lehessen a világhálóval, azaz a világ összes többi számítógépével. Ennek megvalósításához szükség van a nagyobb címzési lehetőségeket és fokozott átviteli biztonságot megvalósító új internet protokol (IPv6) elterjedésére is. A teljes összekapcsoltság következtében a a felhasználók a világon tárolt bármilyen információhoz hozzájuthatnak és bárkivel kapcsolatba léphetnek; a számítástechnikai berendezések felhasználhatják egymás erőforrásait, aminek következtében egy feladat megoldásában több akár a világ különböző pontjain elhelyezkedő számítógép vehet részt, megvalósítva ezzel a hálózat maga a számítógép elképzelést. Kialakul a hálózatok új generációja (NGN), amelyekben a különböző átviteli funkciók (adat-, hang, kép-) együttesen kerülnek megvalósításra, az internet protokoll alapján ( all-ip ). Jelentős változás: Nem lesznek elszigetelten működő gépek, minden információ elérhetővé válik Veszély: Növekszenek a privát szféra megsértésének lehetőségei január 6

7 Összefoglaló jövőkép III. Környezet Az informatikai és kommunikációs képességek a (személyi) számítógépeken kívül megjelennek a környezet tárgyaiban Az informatikai rendszerek a felhasználókkal a végberendezések széles spektrumának segítségével érintkeznek, sokszínűvé válnak az ember-gép kapcsolat eszközei (pl. mobiltelefonok, PDA-k, set-top boxok stb.)., ami a (személyi) számítógépek egyeduralmának eltűnését fogja eredményezni ( disappearing computer ). Ugyanakkor a rendszerek gyakran az ember megkerülésével, közvetlenül is kapcsolatba lépnek a külvilággal ( környezet intelligencia ). Ehhez infokommunikációs tulajdonságokkal ellátott, egymással is kommunikáló tárgyak (pl. szenzor- és aktuátor rendszerek) megjelenése, ill. ilyeneknek a mindennapi élet tárgyaiba való beépítése (beágyazott rendszerek) szükséges. Jelentős változás: Az informatikával az ember nemcsak a számítógépen keresztül kerül kapcsolatba, hanem az az élet minden területén megjelenik. Veszély: Kialakulhat az emberben a gépek által való irányítottság érzése. IV. Intelligencia Az intelligencia különböző formái szélesebb körben kerülnek alkalmazásra az informatikai eszközökben és szolgáltatásokban, aminek következtében a gépi gondolkodásmód egyre jobban közelít az emberihez, mind az információ feldolgozásban, mind az ember-gép kommunikációban; Az informatikai szolgáltatások minőségét egyre inkább az információ kezelésének szintje határozza meg: az, hogy milyen mértékben képes 1) egymástól távoli információkat összekapcsolni (asszociáció, társítás), 2) rejtett ill. közvetlenül hozzá nem férhető információkat származtatni (következtetés) és 3) újrafelhasználhatóvá tenni (tanulás) január 7

8 Összefoglaló jövőkép Ez megmutatkozik abban is, hogy a felhasználókkal és környezettel folytatott kommunikáció egyre kényelmesebbé, természetesebbé válik. Az intelligens működést megvalósító technológiák kidolgozásánál logikai, matematikai ill. a biológiából vett megközelítéseket is alkalmaznak Jelentős változás: Az informatikai rendszerek viselkedése egyre inkább igazodik az emberi gondolkodásmódhoz. Veszély: Leszokhatunk az önálló gondolkodásról. V. Szolgáltatások Az infokommunikációs rendszerek működése egyre nagyobb mértékben épül a különböző szervezetek (vagy berendezések) egymás számára nyújtott szolgáltatásaira, aminek eredményeképpen eltolódik a termékek és szolgáltatások aránya; A szolgáltatások különböző fajtái egyre fontosabb szerephez jutnak az informatikai rendszerek működésében, fejlesztésében és üzemeltetésében A rendszerek architektúrája nagymértékben épül a (gyakran különböző számítógépeken futó) web-szolgáltatásokra; Az alkalmazási rendszerek korszerű fejlesztési módszerei - a megvalósítás módjától függetlenül definiált szolgáltatásokból építik fel a rendszereket; Az informatikai rendszereket egyre inkább (közmű jellegű) szolgáltatás-szerűen üzemeltetik. Ez megnyilvánul abban is, hogy a korábban a felhasználók (személyi) számítógépein futó programok egyre nagyobb része kerül központi szolgáltatásként ( hosztolt módon) végrehajtásra,, gyakran a felhasználó adatainak nagy részét is a szolgáltató szerverein tárolva (Office 2.0). Ez egyrészt felvet bizalmi és adatvédelmi problémákat, másrészt a számítástechnika súlypontját a személyi számítógépekről a kialakuló nagy adatközpontokba helyezi át ( szerverfarmok ). A fentiek eredményeképpen a termékek szerepét egyre több területen a szolgáltatások veszik át és ez kihat a szakemberek iránti igények alakulására is: fejlesztők/programozók helyett egyre inkább a rendszerek építését és üzemeltetését végző szakemberekre lesz szükség. Jelentős változás: Az élet legtöbb területén a termékek szerepét a szolgáltatások veszik át január 8

9 Összefoglaló jövőkép Veszély: Fokozott mértékben leszünk másoknak kiszolgáltatva. VI. Együttműködés Széles körben terjednek az infokommunikációs szolgáltatások felhasználói közötti együttműködés különböző formái, ami a kollektív tevékenységek (kommunikáció, alkotás, ellenőrzés stb.) és a virtuális közösségek jelentőségének növekedéséhez vezet; Az informatikai eszközök általános összekapcsoltsága elősegíti a felhasználók közötti együttműködési kapcsolatok kialakulását is. Ennek eredményeképpen tovább terjednek és fejlődnek a különböző tevékenységek együttes végzésének eszközei és módszerei (virtuális közösségek, blogok, wikik, ). Megteremtődnek a feltételei annak, hogy a felhasználók a webes tartalom passzív szemlélőiből annak aktív létrehozójává váljanak. A széleskörű együttműködés lehetősége az előállított szellemi javak (tartalmak, programok stb.) létrehozásának karbantartásának és elosztásának új (üzleti) modelljeit hozza létre Az egyre tökéletesebbé váló virtuális valóság technológiák segítségével az együttműködések színtereként gyakran a virtuális világok is megjelennek. Jelentős változás: A felhasználók egyre aktívabb szerepet játszanak az informatikai szolgáltatások létrehozásában és tartalmának előállításában. Veszély: Sok rossz minőségű tartalom és szolgáltatás is forgalomba kerülhet. VII. Biztonságosság Növekszik a felhasználóknak az infokommunikációs szolgáltatásoktól való függősége, ami fokozott igényeket támaszt a rendszerek működésének biztonságossága iránt. Az infokommunikációs rendszereknek az élet minden területén való széleskörű elterjedése jelentős veszélyforrásokat jelenthet a működés megbízhatóságának hiányosságai, a tárolt ill. átvitt adatok integritásának és titkosságának sérelme, 2007 január 9

10 Összefoglaló jövőkép a személyiségi és egyéb jogok esetleges megsértése vonatkozásában. Ezeknek az egymástól lényegesen különböző jellegű problémáknak megvan az a közös vonásuk, hogy a rendszerek iránti bizalom csökkenéséhez vezethetnek, ami az informatikai szolgáltatások elterjedését gátló tényezővé válhat. Ezért a biztonság, adatvédelem és a személyiségi jogok védelmének szempontjait a jövőben egyre fokozódó mértékben már a tervezés során beépítik a különböző eszközökbe ill. rendszerekbe ill. gondoskodnak a megfelelő szabályozási környezetek kialakításáról. A biztonságos használatot biztosító eszközök azonban gyakran jelentős erőforrásokat köthetnek le és kényelmetlenséget okozhatnak a felhasználónak. Ezért jelentős kihívást jelent annak elérése hogy a biztonságosság fenti követelményeinek teljesítése a rendszerek használhatóságát mennél kisebb mértékben csökkentse. Jelentős változás: A megbízható működést és az adatok valamint személyiségi jogaink védelmét az informatikai rendszerekbe organikusan beépült eszközök biztosítják. Veszély: A biztonsági eszközök működése jelentősen ronthatja a rendszerek sebességét, használhatóságát. x x x Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy az egyes fő tendenciák meghatározása a projekt során elvégzett részletes elemzések ( mélyfúrások ) közül leginkább melyeknek az eredményeire épül január 10

11 Összefoglaló jövőkép Részletes elemzések kapcsolódása a főbb tendenciákhoz 1 Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás 2 Új generációs hálózatok (NGN) 3 Biológia és IT integrálódása 4 Nanoelektronika Lehetőségek, korlátok 5 A plasztronika 6 Végberendezések sokszínűsége 7 Rugalmas ember-gép kapcsolatok 8 Jelentésalapú technológiák 9 Szolgáltatásalapú alkalmazáskészítés 10 Közműszerű IT-Szolgáltatás 11 Szenzor-rendszerek 12 Ágensalapú technológiák 13 Virtuális jelenlét és virtuális világok 14 Személyi azonosítási technikák 15 Az elektronikus adatállományok archiválása 16 Szellemi közjavak ( open source ) 17 Tartalom előállítás kollektív módszerei 18 P2P megoldások elterjedése 19 Privát szférát erősítő technológiák (PET-ek) 20 Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés 21 Az IP alapú televíziózás (IPTV) 22 A Web 2.0 (és ami mögötte van) 23 Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) 24 Autonóm mobil robotok 25 IKT implantátumok 26 Beágyazott rendszerek, intelligens környezetek 27 Üzleti intelligencia, adatbányászat 28 Számítógépes szövegértés I. Teljesítmény II. Összekapcsoltság III. Környezet IV. Intelligencia V. Szolgáltatások VI. Együttműködés VII. Biztonságosság 2007 január 11

12 Összefoglaló jövőkép 2007 január 12

13 Témakörök összefüggései Témakörök összefüggései Az Első Kötetben 12 általános témakör került meghatározásra, amelyek szándékaink szerint többé-kevésbé teljesen lefedik a vizsgálandó területet, azaz az IKT és alkalmazásaik világát. Ezek közül hét képviseli azt a technológiai kínálatot (technology push), amely az információs társadalmi szolgáltatások létrehozását és működtetését lehetővé teszi: Alapok: Az információ tárolását, feldolgozását és továbbítását végző alapvető berendezések ( áramkörök ) technológiái ill. az ezeket megalapozó természettudományos törvényszerűségek. Hírközlés: Az információ átvitelének rendszerei, beleértve az elektronikus hírközlés minden formáját valamint a hálózati topológiákat, a különböző hálózatok összekötését, továbbá a hálózati és szolgáltatási szintek együttműködését is. Végberendezések: Az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat legkülönbözőbb formáit megvalósító eszközök (perifériák). Rendszertechnika: Az informatikai berendezések felépítésének architektúrális alapelvei, konstrukciói. Alkalmazási eszközök: A különböző alkalmazásokban felhasználásra kerülő nagyobb feladatcsoportok megoldásának általános kereteit biztosító rendszerek. Tartalomkezelés: A különböző információk (adat, szöveg, kép, hang stb.) egyéni és csoportos előállítása, fejlesztése, tárolása, visszakeresése és rendszerezése. Fejlesztés és működtetés: Az informatikai rendszerek létrehozása (tervezés, implementálás), karbantartása és üzemeltetése azaz teljes életciklusuk követése. További három témakör az információs társadalmi szolgáltatások hasznosulására irányuló társadalmi-gazdasági kereslet (utilisation pull) különböző területeit fedi le: Üzlet: Az informatikai alkalmazások üzleti hasznosulásának modelljei, a termék- és szolgáltatási piac struktúrája, az üzleti-partneri viszonyok az érték-előállító folyamat mentén. Közszolgálat: A közigazgatás és a társadalmi közszolgáltatások elektronikus kiszolgálásával összefüggő alkalmazások. Magánfelhasználás: A fogyasztáshoz, ill. a mindennapi élethez kapcsolódó alkalmazások, beleértve az információs személyiségi jogok, demokrácia és a kulturális identitás kérdéseit is. Végül két témakör átfogó kérdésekkel foglalkozik, amelyek minden területre hatással vannak: Biztonság: Az informatikai eszközök, rendszerek és hálózatok fenyegetettségekkel szembeni védettség ének, valamint megbízható működésének biztosítása. Szabályozás: Az állami és nem-állami szabályozási lehetőségek teljes spektruma, a régi és új technológiai lehetőségek eredményeképpen létrejövő ill. módosuló társadalmi viszonyok igényeinek figyelembevételével. Az Első Kötetben ezeknek a témaköröknek az egymásra gyakorolt hatásait egy nehezen áttekinthető 12*12-es mátrixban próbáltuk meg leírni. Az alábbiakban ezeket a hatásokat szemléletesebb formában ábrázoljuk, külön oldalakon gyűjtve össze egy-egy témakörnek az összes többire gyakorolt hatásait. 1 Az átalakítás során maguk a hatások is jelentős mértékben átdolgozásra, aktualizálásra kerültek. 1 Érdekes lehet az inverz gyűjtés elvégzése is, ahol egy-egy oldalon azokat a hatásokat tüntetjük fel, amelyeket a többi témakörök erre a témakörre gyakorolnak. Az anyag egy későbbi változatába ez is be fog kerülni január 13

14 Témakörök összefüggései Alapok hatásai: Alapok Hírközlés A hatékonyabb processzorok fejlettebb kódolást tesznek lehetővé a hálózati csatornákon. Végberendezések A bio- és nanoszintű számítástechnika kibövíti a gép jelentését, és változásokat eredményezhet az ember-gép kapcsolatban. Rendszertechnika A további miniatürizáció (és ennek eredményeként a molekuláris eszközök megjelenése), a többmagos és szálas processzorok, valamint az intelligens anyagok a rendszerfelépítés új, vagy eddig kevésbé alkalmazott elveit és módszereit teszik szükségessé. Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Folytatódik az intelligens alkalmazások és a biológia szintézisét lehetővé tevő módszerek és eszközök kidolgozása (rajintelligencia, ágensek, nanobotok). A processzorok fejlődése, a tárolókapacitás növekedése, az új képtechnológiák megjelenése a tartalom-előállítás új formáit eredményezik, életszerűbbé teszik a virtuális valóság (VR) élményét. Az újfajta számítási paradigmák (bio-, nano-, kvantum- stb.) a programozás területén is az eddigiektől jelentősen különböző fejlesztési megoldásokat igényelhetnek (pl. párhuzamos programozás megnövekedő szerepe miatt). Egyre több bio- és nanotechnológiai cég alakul, mindkét terület komoly üzletággá válik. Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás Mikroelektronikai termékek gyártásakor felhasznált veszélyes anyagok fokozzák a társadalmi érzékenységet a környezetbarát technológiák iránt. Kvantumszámítógépek megjelenése szükségessé teszi a a titkosítás és integritásvédelem területén jelenleg használt kriptográfiai megoldások lecserélését január 14

15 Témakörök összefüggései Hírközlés hatásai: Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A vezeték nélküli hírközlési technológia beépül az informatikai eszközökbe és más perifériákba. A hírközlési technológiák olcsó és gyors lehetőségei biztosítják az informatikai kapacitások fizikai helytől független, virtuális rendszerbe szervezését. A távérzékelők és a térinformatikai rendszerek összekapcsolása valósidejű térképalapú alkalmazásokat tesz lehetővé. Lehetővé válik a médiatartalmak nagytömegű továbbítása és az elosztott tartalomfejlesztés. A hálózatok egységesülése és kapacitásainak minden határon túlmenő bővülése a gyakorlatban is megvalósíthatóvá teszi az informatikai alkalmazások közmű jelleggel történő működtetését A munkavégzés virtualizálódása és a mozgó munkahelyek informatizálása lehetővé teszi, hogy az üzleti folyamatokat szabványosítsák a nagyobb mobilitású üzletágakban is. A lakosság és a vállalkozások széleskörű hírközlési ellátottsága következtében a közigazgatási szolgáltatásokat alapvetően elektronikus úton nyújtják. A köznapi élet szolgáltatásai ráépülnek a távközlésre. Kialakulnak a távolról is felügyelhető intelligensotthonszolgáltatások. Az állandó (például mobil) on(line) állapot növeli a hálózatiság közösségteremtő szerepét. Az egyetemes szolgáltatások 2 szabályainak kiterjesztése szükségessé válik a szélessávú átvitelre is annak érdekében, hogy a ráépülő szolgáltatások (pl. távmunka vagy e-ügyintézés) megbízhatóan elérhetők legyenek. 2 Egyetemes szolgáltatás az államilag garantált szolgáltatási csomag, amely mindenütt hozzáférhető és elérhető árú január 15

16 Témakörök összefüggései Végberendezések hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás Az eltűnő számítógép, a környezet-intelligencia, a szenzorok összekötése jelentősen növelik a vezeték nélküli hírközlés iránti igényt. A végberendezések információfeldolgozó és kommunikációs képességeinek növekedése elősegíti a rendszertechnika fő fejlődési tendenciáinak (beágyazottság, párhuzamosság) egyre teljesebb kibontakozását. A környezetintelligencia egyre gyakrabban épül be az alkalmazásokba. Az írott, képi, mozgóképi információhoz egyre több megjelenítő-típuson férhetünk hozzá: elektronikus könyvolvasókon, valósághű monitorokon, stb. A fejlesztés és működtetés egyre jobban kiterjed a végberendezések mainál sokkal változatosabb körére. A rádiófrekvenciás áruazonosítás (RFID) hatékonyabbá teszi a kereskedelmi informatikai rendszereket. A szenzorhálózatokat közszolgálati célokra alkalmas (pl. meteorológiai, környezetvédelmi) rendszerekben is felhasználják. A wetware, az implantátumok, a környezetünkbe ágyazott rendszerek, a magunkon hordozható számítógépek felgyorsítják, hatékonyabbá teszik az ember és a számítógép együttes tevékenységeit. Az új típusú végberendezések (RFID, wearable computing, stb.) megjelenése nagyobb felügyeletet tesznek lehetővé, ami adatvédelmi problémákat vet fel. Az új ember-gép kapcsolatok új munka- és egészségvédelmi szabályokat eredményeznek. A későbbiekben más, ma még abszurdnak tűnő kérdés is felmerülhet, pl. milyen jogok illetnek meg egy végberendezést (robotot, stb.)? 2007 január 16

17 Témakörök összefüggései Rendszertechnika hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A grid-alapú szuperszámítógépek komoly lökést adnak a biotechnológiai, bioinformatikai fejlesztéseknek. A rendszerek hálózatisága, a Grid, a web-szolgáltatások széleskörű használata új kihívásokat jelentenek a hírközlésben. A rendszerek egyre növekvő beágyazódása a környezetünk tárgyaiba erősíti az intelligens végberendezések iránti igényt. Az egyre hangsúlyosabb rendszertechnikai elvek (pl. párhuzamosság, grid és az ezeket támogató middleware) megvalósításához új, ezek használatát biztosító alkalmazási eszközökre van szükség. A p2p hálózati megoldások gyors fejlődése hatékonyabbá teszi a kollektív tartalom-előállítást. A bonyolult, elosztott rendszerek terjedése a modell-vezérelt ill. szolgáltatás-orientált architektúrák széleskörű használatát és hibatűrő, hibajavító, adaptív rendszerek fejlesztését, üzemeltetését igényli. Az új szolgáltatás-orientált adatközpont-architektúrák megjelenése lehetővé teszi az outsourcing széleskörű alkalmazását. Megindul a nagykapacitású, de ki nem használt közszolgálati informatikai rendszerek gridbe szervezése is. A hírközlés mintájára 3 a gridhálózatokban is létrejöhet a szolgáltatás-megosztás szabályozása. 3 A hírközlésben előírják a szűkkeresztmetszetek megosztását, valamint a nyilvános, nagykereskedelmi szerződéskötést referenciaajánlatok formájában január 17

18 Témakörök összefüggései Alkalmazási eszközök hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A hang- és a beszédalapú eszközök beépülnek a hírközlési végberendezésekbe. Összekapcsolódnak az intelligens alkalmazások és a szenzorhálózatok, a szenzorok rajintelligencia-szerűen is működhetnek. A beszédfelismerés hardvermegoldásai speciális architektúrák kidolgozását igényli. A multi-ágens, rajintelligencia-elveket figyelembe veszik az elosztott rendszerek tervezésekor. Az adat- és szövegbányászat egyre fontosabb szerepet tölt be a tartalom-előállítási folyamatban, amelyet ágenstechnológiai megoldások is támogatnak. A fejlesztés során új, megoldandó problémaként jelenik meg az mesterségesintelligencia-alapú és az adaptív és tanuló jellegű kognitív rendszerek tesztelése, minőségük biztosítása. Japán és az Egyesült Államok mellett megjelennek más robotikai nagyhatalmak is. Nő az intelligens ágensek szerepe az elektronikus kereskedelemben. Az egyre bonyolultabb és kifinomultabb alkalmazások mélyítik a digitális szakadék"-ot. A robotok egészségügyi funkciókat is betöltenek. A közszolgálatban ágensek és más (pl. térinformatikai) eszközök is elterjednek. A robotok alkalmazása a mindennapi életben megkezdődik. Robotikai és kognitív rendszereket alkalmaznak a művészetekben, műfajilag nehezen definiálható alkotásokban is. Az intelligens gépek programozása során bizonyos (szabályozandó) etikai elvárásoknak kell megfelelni január 18

19 Témakörök összefüggései Tartalomkezelés hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A különböző dokumentumoknak a jelenleginél lényegesen hosszabb ideig történő archiválásához új típusú tároló technológiákra lesz szükség. A médiatartalom növekedése, a különböző médiaformátumok egyre szélesebb sávú átviteli technológiákat tesznek szükségessé. Újfajta tartalomtípusok kialakulása új típusú megjelenítő eszközökhöz vezet. A tartalom-előállítás új, csoportos módozatainak elterjedése továbberősíti az elosztott, lazán kapcsolt architektúrában működő rendszerek iránti igényt. A növekvő információmennyiség fokozza a tartalomkeresés, - kivonatolás és -kezelés automatizálása iránti igényt. A szerteágazó feladatok végrehajtásában adatbányász módszereket is alkalmaznak; a keresésben ágensek is részt vesznek. A csoportos tartalom-előállításra új szabványokat és eszközöket kell kidolgozni. Szemantikus technológiákat egyre növekvő mértékben fognak figyelembe venni: pl. az ontológiatervezés a szoftverfejlesztés részévé válik. A kollektív tartalom-előállítás elterjed a vállalati szektorban is. A csoportos alkotó technikákkal nyílt ötlet- és tudásbankok jönnek létre. Az elektronikus archiválás és a digitális könyvtárak használata elterjed az oktatásban is. A blogokat, játékokat, virtuális világokat szabadidős céllal, illetve civil hálózatokhoz, szerveződésekhez is használják. A csoportos interaktív tartalom-előállítás új virtuális közösségeket teremt, új művészi formákat eredményez, és hatással lesz a hagyományos közösségekre is. Az adatbányászat, a keresőmotorok fejlődése adat- és titokvédelmi problémákat vet fel. A tartalomszolgáltató ipar igényli a szellemi alkotások jogának a megváltozott feltételekhez alkalmazkodó szabályozását. A valós és a virtuális világok kapcsolatai szabályozandók január 19

20 Témakörök összefüggései Fejlesztés és működtetés hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A web-szolgáltatások széleskörű alkalmazása jelentősen növeli a hálózatok átviteli forgalmát, valamint a sávszélesség és a biztonság iráni igényeket. A végberendezések egyre növekvő körére terjednek ki a szolgáltatásokra épített és közműszerűen működtetett alkalmazások.. A növekvő alkalmazási igények és új technológiai lehetőségek egyre bonyolultabb rendszerek fejlesztését eredményezik, ami csak a rendszerek architekturális egységesítésével érhető el. A heterogén rendszerelemek együttes használata az integráció eszközeinek intenzív felhasználását teszi szükségessé. (A heterogenitás technikai és szemantikai értelemben veendő.) A rendszerfejlesztés életciklusának módszereit (tervezés, prototípuskészítés, tesztelés, karbantartás, stb.) felhasználják a tartalom előállításának folyamán is, mert a tartalom egyre inkább az informatikai rendszerek integráns részévé válik. Az üzemeltetési módszerek és eszközök fejlődése méretgazdaságos és költséghatékony IT-szolgáltatásokat tesz lehetővé, ami alapvető változásokat eredményez az ITszolgáltatási piacon. Az üzleti felhasználók beruházás (kockázatos nagy fejlesztési projektek) helyett IT-szolgáltatást vásárolhatnak. A közszolgálat nagy informatikai rendszereinek kialakításánál ill. fejlesztésénél a rendszerek üzemeltetésének folyamatait is újra kell tervezni. Terjednek a szerver-hoszting, rendszergazdai és help-desk jellegű szolgáltatások a magánfelhasználók ill. kis közösségek számára. Korszerű fejlesztési-üzemeltetési módszerek és eszközök növelik a rendszerek biztonságát. Üzemeltetésnél pl. folytonosságbiztosítás, incidenskezelés. Szükségessé válik az IKT-eszközök és -szolgáltatások által okozott károkért való felelősségi viszonyok (pl. termékfelelősség) rendezése 2007 január 20

Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai

Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai DÖMÖLKI BÁLINT Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács bdomolki@gmail.com Kulcsszavak: technológiai elôretekintés, jövôkép, infokommunikáció, információs

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Végberendezések: Az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat

Végberendezések: Az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat BEVEZETÉS Jelen kötet az IT3 projekt működésének négy éve alatt készült tanulmányok gyűjteményét tartalmazza. Valamennyi tanulmány a 2008 év folyamán aktualizálásra került, ami egy részük esetében jelentős

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2. Jelenlegi helyzet. 2007 január 31

2. Jelenlegi helyzet. 2007 január 31 Részletes elemzések ( mélyfúrások ) Az IP alapú televíziózás (IPTV) Bartolits István Tézis: A szélessávú szolgáltatások elterjedése és a hálózati kapacitások közel korlátlanná válása a médiaelérés egészen

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától

Részletesebben

Internet of Things 2

Internet of Things 2 Az Internet jövıje Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2009.09.29. Internet of Things 2 2009.09.29. Internet of Things 3 2009.09.29. Internet of Things 4 2009.09.29. Internet of Things

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

stratégiai kutatási terve

stratégiai kutatási terve A NESSI-Hungary stratégiai kutatási terve Dr. Kondorosi osi Károly BME IIT 2 Vázlat Bevezető Alakulás, motivációk Mit csinál a NESSI az EU-s anya Mit csinál a NESSI-Hungary A Stratégiai kutatási terv (SKT)

Részletesebben

Mobil nyomtatás működési elv és megoldás választási kritériumok

Mobil nyomtatás működési elv és megoldás választási kritériumok Mobil nyomtatás működési elv és megoldás választási kritériumok A mobil eszközök száma világszerte rohamosan növekszik és jelentős kiegészítőjévé, sok esetben helyettesítőjévé vált a hagyományos számítógépeknek.

Részletesebben

Digitális TV - IP TV. Áttekintés. IKT trendek. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár. Fogalomtár. Jelenlegi helyzet. Fogalomtár

Digitális TV - IP TV. Áttekintés. IKT trendek. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár. Fogalomtár. Jelenlegi helyzet. Fogalomtár IKT trendek Digitális TV - IP TV Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Áttekintés A két szereplő: a digitális TV és az IP protokoll Digitális TV áttekintés Az IPTV két alaptípusa Az IPTV szolgáltatásai

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november Televíziós gyorsjelentés 2014. november ezer Televízió gyorsjelentés, 2014. november Adatszolgáltatók: Magyar Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága @ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok

Részletesebben

3.3 M AGÁNFELHASZNÁLÁS

3.3 M AGÁNFELHASZNÁLÁS 3.3 M AGÁNFELHASZNÁLÁS Ide tartoznak a magánszférában lezajló társadalmi folyamatok és az információkezelések elektronizálásának egymásra hatásai; az információs társadalom fejlődő lehetőségei, előnyei

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései

A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései Előadó: dr. Darabos Zoltán +36 30 9448 255 drdarabos@compu-consult.hu COMPU-CONSULT Kft ügyvezető HTE 2013. Június 18. Program 1. Mik a melléktermékek?

Részletesebben

XI. Az EEM informatikai támogatása

XI. Az EEM informatikai támogatása BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség XI. Az EEM informatikai támogatása Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május Televíziós gyorsjelentés 2012. május ezer Televízió gyorsjelentés, 2012. május Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

Önkormányzati és. kistérségi infokommunikációs kihívások. Lengyel György projekt igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.

Önkormányzati és. kistérségi infokommunikációs kihívások. Lengyel György projekt igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Önkormányzati és SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu kistérségi infokommunikációs kihívások Lengyel György projekt igazgató

Részletesebben

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet dr. Sarkady Ildikó Piactér vagy piacgazdaság? A Digitális Egységes Piac kialakulása és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22.

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22. 2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása Az óra rövid vázlata Nemzetközi együttműködések áttekintése A CAIDA céljai A CAIDA főbb kutatási irányai 2007-2010 között Internet

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom Információs társadalom Általános tudnivalók Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár 2011.01.24. Bemutatkozás BME villamosmérnök (1965) Kandidátus (1974) c. docens

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Közigazgatási rendszerek interoperabilitási képességeinek növelése Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz

Közigazgatási rendszerek interoperabilitási képességeinek növelése Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz Közigazgatási rendszerek interoperabilitási képességeinek növelése Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz DR. KARLÓCAI BALÁZS Szolgáltatási igazgató - IdomSoft Zrt. HTE - INFOKOM 2016 október 12-14. Kulcselemek

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban Gombás László Krasznay Csaba Copyright 2011 Hewlett-Packard Development Company HP Informatikai Kft. 2011. november 23. Témafelvetés 2 HP Confidential Cloud

Részletesebben

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Korszakvált ltás s a telekommunikáci ciós szektorban Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Kórosi László- CMC prezentáció 2009. február r 8. Amiről l szó lesz...

Részletesebben

Második Kötet Technológiai jelenségek részletes elemzése

Második Kötet Technológiai jelenségek részletes elemzése Második Kötet Technológiai jelenségek részletes elemzése 2005. december A tanulmány kidolgozását vezeti: Dömölki Bálint A tanulmányt készítik: Dömölki Bálint Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Rátai Balázs

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április ezer Vezetékes gyorsjelentés, 213. április Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt, Tarr Kft, ViDaNet Zrt, PARISAT Kft.

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

Az ATON szakfolyóirat indítása

Az ATON szakfolyóirat indítása Az ATON szakfolyóirat indítása Roadshow Mosonmagyaróvár, 2011.március 22. Gödöllő, 2011.május 16. Bánkeszi Katalin Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ Az e-publikálás jelentősége

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január Vezetékes gyorsjelentés 214. január ezer Vezetékes gyorsjelentés, 214. Január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt,

Részletesebben

Az Internet elavult. Gyimesi István fejlesztési vezető Cardinal Számítástechnikai Kft. www.cardinal.hu

Az Internet elavult. Gyimesi István fejlesztési vezető Cardinal Számítástechnikai Kft. www.cardinal.hu Az Internet elavult Gyimesi István fejlesztési vezető Cardinal Számítástechnikai Kft wwwcardinalhu Cardinal Kft 2006 1 Elektronikus elérésre szükség van Internet híján betárcsázós ügyfélprogramok voltak:

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

A Jövő Internet kihívásai A jövő információs és kommunikációs technológiai MTA TRB és IB közös tudományos ülés november 17.

A Jövő Internet kihívásai A jövő információs és kommunikációs technológiai MTA TRB és IB közös tudományos ülés november 17. A Jövő Internet kihívásai A jövő információs és kommunikációs technológiai MTA TRB és IB közös tudományos ülés 2010. november 17. Dr. Szabó Róbert, e. docens Nagysebességű Hálózatok Laboratorium (HSNLab)

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

1. K ORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS

1. K ORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS 1. K ORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS Bartolits István Az adatátviteli és tárolási kapacitások korlátainak jelentős csökkenése új szolgáltatások és új üzleti modellek megjelenését eredményezi.

Részletesebben

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére Európai Parlament 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0278(COD) 10.5.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A hálózattervezés alapvető ismeretei

A hálózattervezés alapvető ismeretei A hálózattervezés alapvető ismeretei Infokommunikációs hálózatok tervezése és üzemeltetése 2011 2011 Sipos Attila ügyvivő szakértő BME Híradástechnikai Tanszék siposa@hit.bme.hu A terv általános meghatározásai

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV CÍM Hybrid Broadcast Broadband TV Bevezetés Az IPTV piacot a mai napig zárt rendszerű egyedi fejlesztésű rendszerek uralják. Az új szabványosítási folyamatnak ( Connected TV, HbbTV ) eredményeképpen ez

Részletesebben

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája Magyar IPv6 Konferencia Budapest, Danubius Hotel Flamenco 2012. május 3. Németh Vilmos BME 1 A kezdetek ARPANET 1969 2 Az Internet ma XXI. század A Világ egy új Internet

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások ANMS. távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés

Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások ANMS. távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások ANMS távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés ANMS Távközlési szolgáltatók számára Az ANMS egy fejlett

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok

Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 1 2 Az előadás diasora (előre elérhető a teljes anyag, fejlesztések mindig történnek) Könyv: Török Miklós jegyzet Tiezte, Schenk, könyv interneten elérhető anyagok Laborjegyzet,

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Hogyan lehet otthonunk Smart Home?

Hogyan lehet otthonunk Smart Home? VII. Energetikai Konferencia 2012 Budapest, 2012. november 13. Hogyan lehet otthonunk Smart Home? Haddad Richárd Prolan Smart Energy haddad.richard@prolan.hu 1. Bevezetés Egy ország fejlettségi szintje

Részletesebben

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5.

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5. Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató 2013. November 5. Az új korszak átformálja a üzleti folyamatokat Big Data, közösség, mobil és felhőalapú e-business

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Takács Péter hírközlési fogyasztói jogok képviselője FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Aktualitások az európai hírközlésszabályozásban 2009. június 25. WWW.HFJK.NHH.HU A javaslatcsomag jelentősége A javaslatcsomag

Részletesebben