Harmadik Kötet. Új tanulmányok 1.2 kiadás január

Átírás

1 Új tanulmányok 1.2 kiadás január

2 A tanulmány kidolgozását vezeti: Dömölki Bálint A tanulmányt készítik: Dömölki Bálint Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Krauth Péter Rátai Balázs A kidolgozásban közreműködtek: Bartolits István Hanák Péter Kutor László Sándor Judit valamint az anyagok megvitatásában való részvételükkel az IT3 Baráti Társaság tagjai Az IT3 projektet az NHIT részéről felügyelik: Bakonyi Péter Havass Miklós 2007 január 2

3 Bevezetés A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács által 2005-ben indított Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) projekt célja egy technológiai jövőkép felvázolása az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulásáról, különös tekintettel a középtávon várhatóan Magyarországra hatással lévő tényezőkre. A tanulmány Első Kötete általános áttekintést adott az információs társadalommal kapcsolatos technológiák 12 fontosabb témakörének fejlődési tendenciáiról. A Második Kötet húsz kiválasztott technológiai jelenségről tartalmaz részletesebb elemzést ( mélyfúrást ), egységes(ségre törekvő) szerkezetben. Jelen Harmadik Kötet az első két kötet 2005 végén történt lezárása óta készült anyagok gyűjteménye. Tartalmaz olyan kiegészítő anyagokat a korábbi kötetekhez, mint o a tanulmányban adott elemzések eredményeinek általánosításából kialakított fő tendenciákat leíró Összefoglaló Jövőkép, o o a kiindulásul meghatározott 12 témakör egymásra való hatásainak áttekintése, az Első Kötet mellékletében adott Társadalmi trendek munkahipotézisei -nek jelentősen aktualizált változata. további részletes elemzéseket ( mélyfúrásokat ) új műfajként horizontális alkalmazási víziókat, amelyek felvázolják, hogy egy-egy alkalmazási területen, a mélyfúrásokban tárgyalt technológiai jelenségek felhasználásával milyen jövőkép(ek) várható(ak).. Fentieknek megfelelően jelen gyűjtemény jellegű kötet tartalma folyamatosan változik: a már lezárt végleges szövegek mellett tartalmaz jelzéseket a kidolgozásra szánt anyagokról ill. azok előzetes változatait is. Az általában elektronikus formában létező Harmadik Kötetből az igények szerint fognak időnként nyomtatott változatok készülni január 3

4 TARTALOM Bevezetés... 3 Kiegészítő anyagok... 5 Összefoglaló jövőkép: Főbb tendenciák... 5 Témakörök összefüggései Társadalmi trendek munkahipotézisei az ICT piac keresletének becsléséhez Részletes elemzések ( mélyfúrások ) Az IP alapú televíziózás (IPTV) A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van) Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Autonóm mobil robotok Üzleti intelligencia IKT implantátumok Beágyazott rendszerek, intelligens környezetek Számítógépes szövegértés Alkalmazási víziók Az intelligens otthon jövőképe A kisvállalatok működésének jövőképe január 4

5 Összefoglaló jövőkép Kiegészítő anyagok Összefoglaló jövőkép: Főbb tendenciák A projekt eredményeinek összefoglalásaként megpróbáltuk összefoglalni azokat a fő tendenciákat, amelyek a következő évtized (magyarországi) információs társadalmát esetenként a jelenlegi helyzettől lényegesen eltérő módon meghatároz(hat)ják. A technológiai fejlődés hét fő tendenciájaként az alábbiakat határoztuk meg: I. Az infokommunikációs eszközök teljesítmény paraméterei tovább növekednek. II. Gyakorlatilag teljessé válik az eszközök összekapcsoltsága. III. Információ-feldolgozó és adatátviteli kapacitások megjelennek a környezet tárgyaiban is IV. Az informatikai rendszerek működése egyre több intelligens vonást mutat. V. A rendszerek működésében egyre nagyobb szerep jut a szolgáltatások különböző fajtáinak VI. Fokozott mértékben együttműködnek egymással az infokommunikációs rendszerek felhasználói VII. Az infokommunikációs rendszerek működésének minden szempontból való biztonságossága egyre növekvő kihívást jelent. Az alábbiakban ezen a hét fő tendencián keresztül ismertetjük a tanulmány fontosabb megállapításait. Minden pontban igyekszünk rövid tőmondatokban megfogalmazni azt a jelentős változást, amiben az adott tendencia következtében a jövőbeni helyzet el fog térni a jelenlegitől, rámutatva ugyanakkor a várható fejlődés veszélyeire is. I. Teljesítmény Az infokommunikációs eszközök rohamos teljesítmény növekedése - új paradigmák megjelenésével is támogatottan - folytatódik, aminek eredményeképpen az eszközök teljesítmény korlátai gyakorlatilag megszűnnek a felhasználást befolyásoló tényezők lenni. Az infokommunikációs eszközök különböző teljesítmény paraméterei (sebesség, tárolókapacitás, sávszélesség, ) a vonatkozó tapasztalati törvényeknek (Moore, Ruettgers, Gilder) megfelelően alakulnak, Ezért belátható időn belül várható a jelenlegi tendenciák folytatódása. Eközben a gyakorlatban is megjelennek a ma még főleg csak a kutatólaboratóriumokban található új számítási paradigmák is (pl. nano-, bio-, kvantum computing), amelyek további, ma még beláthatatlan méretékű teljesítmény növekedést eredményezhetnek január 5

6 Összefoglaló jövőkép Ez, megfelelő rendszertechnikai megoldásokkal (pl. többmagos processzorok) kombinálva biztosíthatja azt, hogy számítástechnikai eszközeink által biztosított kapacitások általában mindig az igények előtt tudnak járni. Ugyanakkor egyes területeken pl. beágyazott rendszerek továbbra is találkozunk a kis méretekből eredő teljesítmény korlátokkal, ami a jövőben is szükségessé teheti az ilyen rendszerek teljesítmény-tudatos tervezését és programozását. Érdekes módon itt megjelenik egy újabb korlátozó tényező: a rendszerek energia fogyasztása is Jelentős változás: Az informatikai rendszerek használói (és tervezői) számára az eszközök teljesítmény paraméterei nem fognak korlátozó tényezőt jelenteni. Veszély: A korlátok nélküli használat lehetősége előmozdíthatja az informatikától való függőség különböző formáinak kialakulását. II. Összekapcsoltság A világméretű összekapcsoltság (global connectivity) kiteljesedése oda vezet, hogy egyre ritkábban találkozunk elszigetelten működő informatikai berendezésekkel. Az adatátviteli hálózatok technológiájának fejlődése, a sávszélesség növekedése lehetővé teszi azt, hogy gyakorlatilag minden számítógép mindig kapcsolatban lehessen a világhálóval, azaz a világ összes többi számítógépével. Ennek megvalósításához szükség van a nagyobb címzési lehetőségeket és fokozott átviteli biztonságot megvalósító új internet protokol (IPv6) elterjedésére is. A teljes összekapcsoltság következtében a a felhasználók a világon tárolt bármilyen információhoz hozzájuthatnak és bárkivel kapcsolatba léphetnek; a számítástechnikai berendezések felhasználhatják egymás erőforrásait, aminek következtében egy feladat megoldásában több akár a világ különböző pontjain elhelyezkedő számítógép vehet részt, megvalósítva ezzel a hálózat maga a számítógép elképzelést. Kialakul a hálózatok új generációja (NGN), amelyekben a különböző átviteli funkciók (adat-, hang, kép-) együttesen kerülnek megvalósításra, az internet protokoll alapján ( all-ip ). Jelentős változás: Nem lesznek elszigetelten működő gépek, minden információ elérhetővé válik Veszély: Növekszenek a privát szféra megsértésének lehetőségei január 6

7 Összefoglaló jövőkép III. Környezet Az informatikai és kommunikációs képességek a (személyi) számítógépeken kívül megjelennek a környezet tárgyaiban Az informatikai rendszerek a felhasználókkal a végberendezések széles spektrumának segítségével érintkeznek, sokszínűvé válnak az ember-gép kapcsolat eszközei (pl. mobiltelefonok, PDA-k, set-top boxok stb.)., ami a (személyi) számítógépek egyeduralmának eltűnését fogja eredményezni ( disappearing computer ). Ugyanakkor a rendszerek gyakran az ember megkerülésével, közvetlenül is kapcsolatba lépnek a külvilággal ( környezet intelligencia ). Ehhez infokommunikációs tulajdonságokkal ellátott, egymással is kommunikáló tárgyak (pl. szenzor- és aktuátor rendszerek) megjelenése, ill. ilyeneknek a mindennapi élet tárgyaiba való beépítése (beágyazott rendszerek) szükséges. Jelentős változás: Az informatikával az ember nemcsak a számítógépen keresztül kerül kapcsolatba, hanem az az élet minden területén megjelenik. Veszély: Kialakulhat az emberben a gépek által való irányítottság érzése. IV. Intelligencia Az intelligencia különböző formái szélesebb körben kerülnek alkalmazásra az informatikai eszközökben és szolgáltatásokban, aminek következtében a gépi gondolkodásmód egyre jobban közelít az emberihez, mind az információ feldolgozásban, mind az ember-gép kommunikációban; Az informatikai szolgáltatások minőségét egyre inkább az információ kezelésének szintje határozza meg: az, hogy milyen mértékben képes 1) egymástól távoli információkat összekapcsolni (asszociáció, társítás), 2) rejtett ill. közvetlenül hozzá nem férhető információkat származtatni (következtetés) és 3) újrafelhasználhatóvá tenni (tanulás) január 7

8 Összefoglaló jövőkép Ez megmutatkozik abban is, hogy a felhasználókkal és környezettel folytatott kommunikáció egyre kényelmesebbé, természetesebbé válik. Az intelligens működést megvalósító technológiák kidolgozásánál logikai, matematikai ill. a biológiából vett megközelítéseket is alkalmaznak Jelentős változás: Az informatikai rendszerek viselkedése egyre inkább igazodik az emberi gondolkodásmódhoz. Veszély: Leszokhatunk az önálló gondolkodásról. V. Szolgáltatások Az infokommunikációs rendszerek működése egyre nagyobb mértékben épül a különböző szervezetek (vagy berendezések) egymás számára nyújtott szolgáltatásaira, aminek eredményeképpen eltolódik a termékek és szolgáltatások aránya; A szolgáltatások különböző fajtái egyre fontosabb szerephez jutnak az informatikai rendszerek működésében, fejlesztésében és üzemeltetésében A rendszerek architektúrája nagymértékben épül a (gyakran különböző számítógépeken futó) web-szolgáltatásokra; Az alkalmazási rendszerek korszerű fejlesztési módszerei - a megvalósítás módjától függetlenül definiált szolgáltatásokból építik fel a rendszereket; Az informatikai rendszereket egyre inkább (közmű jellegű) szolgáltatás-szerűen üzemeltetik. Ez megnyilvánul abban is, hogy a korábban a felhasználók (személyi) számítógépein futó programok egyre nagyobb része kerül központi szolgáltatásként ( hosztolt módon) végrehajtásra,, gyakran a felhasználó adatainak nagy részét is a szolgáltató szerverein tárolva (Office 2.0). Ez egyrészt felvet bizalmi és adatvédelmi problémákat, másrészt a számítástechnika súlypontját a személyi számítógépekről a kialakuló nagy adatközpontokba helyezi át ( szerverfarmok ). A fentiek eredményeképpen a termékek szerepét egyre több területen a szolgáltatások veszik át és ez kihat a szakemberek iránti igények alakulására is: fejlesztők/programozók helyett egyre inkább a rendszerek építését és üzemeltetését végző szakemberekre lesz szükség. Jelentős változás: Az élet legtöbb területén a termékek szerepét a szolgáltatások veszik át január 8

9 Összefoglaló jövőkép Veszély: Fokozott mértékben leszünk másoknak kiszolgáltatva. VI. Együttműködés Széles körben terjednek az infokommunikációs szolgáltatások felhasználói közötti együttműködés különböző formái, ami a kollektív tevékenységek (kommunikáció, alkotás, ellenőrzés stb.) és a virtuális közösségek jelentőségének növekedéséhez vezet; Az informatikai eszközök általános összekapcsoltsága elősegíti a felhasználók közötti együttműködési kapcsolatok kialakulását is. Ennek eredményeképpen tovább terjednek és fejlődnek a különböző tevékenységek együttes végzésének eszközei és módszerei (virtuális közösségek, blogok, wikik, ). Megteremtődnek a feltételei annak, hogy a felhasználók a webes tartalom passzív szemlélőiből annak aktív létrehozójává váljanak. A széleskörű együttműködés lehetősége az előállított szellemi javak (tartalmak, programok stb.) létrehozásának karbantartásának és elosztásának új (üzleti) modelljeit hozza létre Az egyre tökéletesebbé váló virtuális valóság technológiák segítségével az együttműködések színtereként gyakran a virtuális világok is megjelennek. Jelentős változás: A felhasználók egyre aktívabb szerepet játszanak az informatikai szolgáltatások létrehozásában és tartalmának előállításában. Veszély: Sok rossz minőségű tartalom és szolgáltatás is forgalomba kerülhet. VII. Biztonságosság Növekszik a felhasználóknak az infokommunikációs szolgáltatásoktól való függősége, ami fokozott igényeket támaszt a rendszerek működésének biztonságossága iránt. Az infokommunikációs rendszereknek az élet minden területén való széleskörű elterjedése jelentős veszélyforrásokat jelenthet a működés megbízhatóságának hiányosságai, a tárolt ill. átvitt adatok integritásának és titkosságának sérelme, 2007 január 9

10 Összefoglaló jövőkép a személyiségi és egyéb jogok esetleges megsértése vonatkozásában. Ezeknek az egymástól lényegesen különböző jellegű problémáknak megvan az a közös vonásuk, hogy a rendszerek iránti bizalom csökkenéséhez vezethetnek, ami az informatikai szolgáltatások elterjedését gátló tényezővé válhat. Ezért a biztonság, adatvédelem és a személyiségi jogok védelmének szempontjait a jövőben egyre fokozódó mértékben már a tervezés során beépítik a különböző eszközökbe ill. rendszerekbe ill. gondoskodnak a megfelelő szabályozási környezetek kialakításáról. A biztonságos használatot biztosító eszközök azonban gyakran jelentős erőforrásokat köthetnek le és kényelmetlenséget okozhatnak a felhasználónak. Ezért jelentős kihívást jelent annak elérése hogy a biztonságosság fenti követelményeinek teljesítése a rendszerek használhatóságát mennél kisebb mértékben csökkentse. Jelentős változás: A megbízható működést és az adatok valamint személyiségi jogaink védelmét az informatikai rendszerekbe organikusan beépült eszközök biztosítják. Veszély: A biztonsági eszközök működése jelentősen ronthatja a rendszerek sebességét, használhatóságát. x x x Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy az egyes fő tendenciák meghatározása a projekt során elvégzett részletes elemzések ( mélyfúrások ) közül leginkább melyeknek az eredményeire épül január 10

11 Összefoglaló jövőkép Részletes elemzések kapcsolódása a főbb tendenciákhoz 1 Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás 2 Új generációs hálózatok (NGN) 3 Biológia és IT integrálódása 4 Nanoelektronika Lehetőségek, korlátok 5 A plasztronika 6 Végberendezések sokszínűsége 7 Rugalmas ember-gép kapcsolatok 8 Jelentésalapú technológiák 9 Szolgáltatásalapú alkalmazáskészítés 10 Közműszerű IT-Szolgáltatás 11 Szenzor-rendszerek 12 Ágensalapú technológiák 13 Virtuális jelenlét és virtuális világok 14 Személyi azonosítási technikák 15 Az elektronikus adatállományok archiválása 16 Szellemi közjavak ( open source ) 17 Tartalom előállítás kollektív módszerei 18 P2P megoldások elterjedése 19 Privát szférát erősítő technológiák (PET-ek) 20 Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés 21 Az IP alapú televíziózás (IPTV) 22 A Web 2.0 (és ami mögötte van) 23 Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) 24 Autonóm mobil robotok 25 IKT implantátumok 26 Beágyazott rendszerek, intelligens környezetek 27 Üzleti intelligencia, adatbányászat 28 Számítógépes szövegértés I. Teljesítmény II. Összekapcsoltság III. Környezet IV. Intelligencia V. Szolgáltatások VI. Együttműködés VII. Biztonságosság 2007 január 11

12 Összefoglaló jövőkép 2007 január 12

13 Témakörök összefüggései Témakörök összefüggései Az Első Kötetben 12 általános témakör került meghatározásra, amelyek szándékaink szerint többé-kevésbé teljesen lefedik a vizsgálandó területet, azaz az IKT és alkalmazásaik világát. Ezek közül hét képviseli azt a technológiai kínálatot (technology push), amely az információs társadalmi szolgáltatások létrehozását és működtetését lehetővé teszi: Alapok: Az információ tárolását, feldolgozását és továbbítását végző alapvető berendezések ( áramkörök ) technológiái ill. az ezeket megalapozó természettudományos törvényszerűségek. Hírközlés: Az információ átvitelének rendszerei, beleértve az elektronikus hírközlés minden formáját valamint a hálózati topológiákat, a különböző hálózatok összekötését, továbbá a hálózati és szolgáltatási szintek együttműködését is. Végberendezések: Az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat legkülönbözőbb formáit megvalósító eszközök (perifériák). Rendszertechnika: Az informatikai berendezések felépítésének architektúrális alapelvei, konstrukciói. Alkalmazási eszközök: A különböző alkalmazásokban felhasználásra kerülő nagyobb feladatcsoportok megoldásának általános kereteit biztosító rendszerek. Tartalomkezelés: A különböző információk (adat, szöveg, kép, hang stb.) egyéni és csoportos előállítása, fejlesztése, tárolása, visszakeresése és rendszerezése. Fejlesztés és működtetés: Az informatikai rendszerek létrehozása (tervezés, implementálás), karbantartása és üzemeltetése azaz teljes életciklusuk követése. További három témakör az információs társadalmi szolgáltatások hasznosulására irányuló társadalmi-gazdasági kereslet (utilisation pull) különböző területeit fedi le: Üzlet: Az informatikai alkalmazások üzleti hasznosulásának modelljei, a termék- és szolgáltatási piac struktúrája, az üzleti-partneri viszonyok az érték-előállító folyamat mentén. Közszolgálat: A közigazgatás és a társadalmi közszolgáltatások elektronikus kiszolgálásával összefüggő alkalmazások. Magánfelhasználás: A fogyasztáshoz, ill. a mindennapi élethez kapcsolódó alkalmazások, beleértve az információs személyiségi jogok, demokrácia és a kulturális identitás kérdéseit is. Végül két témakör átfogó kérdésekkel foglalkozik, amelyek minden területre hatással vannak: Biztonság: Az informatikai eszközök, rendszerek és hálózatok fenyegetettségekkel szembeni védettség ének, valamint megbízható működésének biztosítása. Szabályozás: Az állami és nem-állami szabályozási lehetőségek teljes spektruma, a régi és új technológiai lehetőségek eredményeképpen létrejövő ill. módosuló társadalmi viszonyok igényeinek figyelembevételével. Az Első Kötetben ezeknek a témaköröknek az egymásra gyakorolt hatásait egy nehezen áttekinthető 12*12-es mátrixban próbáltuk meg leírni. Az alábbiakban ezeket a hatásokat szemléletesebb formában ábrázoljuk, külön oldalakon gyűjtve össze egy-egy témakörnek az összes többire gyakorolt hatásait. 1 Az átalakítás során maguk a hatások is jelentős mértékben átdolgozásra, aktualizálásra kerültek. 1 Érdekes lehet az inverz gyűjtés elvégzése is, ahol egy-egy oldalon azokat a hatásokat tüntetjük fel, amelyeket a többi témakörök erre a témakörre gyakorolnak. Az anyag egy későbbi változatába ez is be fog kerülni január 13

14 Témakörök összefüggései Alapok hatásai: Alapok Hírközlés A hatékonyabb processzorok fejlettebb kódolást tesznek lehetővé a hálózati csatornákon. Végberendezések A bio- és nanoszintű számítástechnika kibövíti a gép jelentését, és változásokat eredményezhet az ember-gép kapcsolatban. Rendszertechnika A további miniatürizáció (és ennek eredményeként a molekuláris eszközök megjelenése), a többmagos és szálas processzorok, valamint az intelligens anyagok a rendszerfelépítés új, vagy eddig kevésbé alkalmazott elveit és módszereit teszik szükségessé. Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Folytatódik az intelligens alkalmazások és a biológia szintézisét lehetővé tevő módszerek és eszközök kidolgozása (rajintelligencia, ágensek, nanobotok). A processzorok fejlődése, a tárolókapacitás növekedése, az új képtechnológiák megjelenése a tartalom-előállítás új formáit eredményezik, életszerűbbé teszik a virtuális valóság (VR) élményét. Az újfajta számítási paradigmák (bio-, nano-, kvantum- stb.) a programozás területén is az eddigiektől jelentősen különböző fejlesztési megoldásokat igényelhetnek (pl. párhuzamos programozás megnövekedő szerepe miatt). Egyre több bio- és nanotechnológiai cég alakul, mindkét terület komoly üzletággá válik. Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás Mikroelektronikai termékek gyártásakor felhasznált veszélyes anyagok fokozzák a társadalmi érzékenységet a környezetbarát technológiák iránt. Kvantumszámítógépek megjelenése szükségessé teszi a a titkosítás és integritásvédelem területén jelenleg használt kriptográfiai megoldások lecserélését január 14

15 Témakörök összefüggései Hírközlés hatásai: Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A vezeték nélküli hírközlési technológia beépül az informatikai eszközökbe és más perifériákba. A hírközlési technológiák olcsó és gyors lehetőségei biztosítják az informatikai kapacitások fizikai helytől független, virtuális rendszerbe szervezését. A távérzékelők és a térinformatikai rendszerek összekapcsolása valósidejű térképalapú alkalmazásokat tesz lehetővé. Lehetővé válik a médiatartalmak nagytömegű továbbítása és az elosztott tartalomfejlesztés. A hálózatok egységesülése és kapacitásainak minden határon túlmenő bővülése a gyakorlatban is megvalósíthatóvá teszi az informatikai alkalmazások közmű jelleggel történő működtetését A munkavégzés virtualizálódása és a mozgó munkahelyek informatizálása lehetővé teszi, hogy az üzleti folyamatokat szabványosítsák a nagyobb mobilitású üzletágakban is. A lakosság és a vállalkozások széleskörű hírközlési ellátottsága következtében a közigazgatási szolgáltatásokat alapvetően elektronikus úton nyújtják. A köznapi élet szolgáltatásai ráépülnek a távközlésre. Kialakulnak a távolról is felügyelhető intelligensotthonszolgáltatások. Az állandó (például mobil) on(line) állapot növeli a hálózatiság közösségteremtő szerepét. Az egyetemes szolgáltatások 2 szabályainak kiterjesztése szükségessé válik a szélessávú átvitelre is annak érdekében, hogy a ráépülő szolgáltatások (pl. távmunka vagy e-ügyintézés) megbízhatóan elérhetők legyenek. 2 Egyetemes szolgáltatás az államilag garantált szolgáltatási csomag, amely mindenütt hozzáférhető és elérhető árú január 15

16 Témakörök összefüggései Végberendezések hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás Az eltűnő számítógép, a környezet-intelligencia, a szenzorok összekötése jelentősen növelik a vezeték nélküli hírközlés iránti igényt. A végberendezések információfeldolgozó és kommunikációs képességeinek növekedése elősegíti a rendszertechnika fő fejlődési tendenciáinak (beágyazottság, párhuzamosság) egyre teljesebb kibontakozását. A környezetintelligencia egyre gyakrabban épül be az alkalmazásokba. Az írott, képi, mozgóképi információhoz egyre több megjelenítő-típuson férhetünk hozzá: elektronikus könyvolvasókon, valósághű monitorokon, stb. A fejlesztés és működtetés egyre jobban kiterjed a végberendezések mainál sokkal változatosabb körére. A rádiófrekvenciás áruazonosítás (RFID) hatékonyabbá teszi a kereskedelmi informatikai rendszereket. A szenzorhálózatokat közszolgálati célokra alkalmas (pl. meteorológiai, környezetvédelmi) rendszerekben is felhasználják. A wetware, az implantátumok, a környezetünkbe ágyazott rendszerek, a magunkon hordozható számítógépek felgyorsítják, hatékonyabbá teszik az ember és a számítógép együttes tevékenységeit. Az új típusú végberendezések (RFID, wearable computing, stb.) megjelenése nagyobb felügyeletet tesznek lehetővé, ami adatvédelmi problémákat vet fel. Az új ember-gép kapcsolatok új munka- és egészségvédelmi szabályokat eredményeznek. A későbbiekben más, ma még abszurdnak tűnő kérdés is felmerülhet, pl. milyen jogok illetnek meg egy végberendezést (robotot, stb.)? 2007 január 16

17 Témakörök összefüggései Rendszertechnika hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A grid-alapú szuperszámítógépek komoly lökést adnak a biotechnológiai, bioinformatikai fejlesztéseknek. A rendszerek hálózatisága, a Grid, a web-szolgáltatások széleskörű használata új kihívásokat jelentenek a hírközlésben. A rendszerek egyre növekvő beágyazódása a környezetünk tárgyaiba erősíti az intelligens végberendezések iránti igényt. Az egyre hangsúlyosabb rendszertechnikai elvek (pl. párhuzamosság, grid és az ezeket támogató middleware) megvalósításához új, ezek használatát biztosító alkalmazási eszközökre van szükség. A p2p hálózati megoldások gyors fejlődése hatékonyabbá teszi a kollektív tartalom-előállítást. A bonyolult, elosztott rendszerek terjedése a modell-vezérelt ill. szolgáltatás-orientált architektúrák széleskörű használatát és hibatűrő, hibajavító, adaptív rendszerek fejlesztését, üzemeltetését igényli. Az új szolgáltatás-orientált adatközpont-architektúrák megjelenése lehetővé teszi az outsourcing széleskörű alkalmazását. Megindul a nagykapacitású, de ki nem használt közszolgálati informatikai rendszerek gridbe szervezése is. A hírközlés mintájára 3 a gridhálózatokban is létrejöhet a szolgáltatás-megosztás szabályozása. 3 A hírközlésben előírják a szűkkeresztmetszetek megosztását, valamint a nyilvános, nagykereskedelmi szerződéskötést referenciaajánlatok formájában január 17

18 Témakörök összefüggései Alkalmazási eszközök hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A hang- és a beszédalapú eszközök beépülnek a hírközlési végberendezésekbe. Összekapcsolódnak az intelligens alkalmazások és a szenzorhálózatok, a szenzorok rajintelligencia-szerűen is működhetnek. A beszédfelismerés hardvermegoldásai speciális architektúrák kidolgozását igényli. A multi-ágens, rajintelligencia-elveket figyelembe veszik az elosztott rendszerek tervezésekor. Az adat- és szövegbányászat egyre fontosabb szerepet tölt be a tartalom-előállítási folyamatban, amelyet ágenstechnológiai megoldások is támogatnak. A fejlesztés során új, megoldandó problémaként jelenik meg az mesterségesintelligencia-alapú és az adaptív és tanuló jellegű kognitív rendszerek tesztelése, minőségük biztosítása. Japán és az Egyesült Államok mellett megjelennek más robotikai nagyhatalmak is. Nő az intelligens ágensek szerepe az elektronikus kereskedelemben. Az egyre bonyolultabb és kifinomultabb alkalmazások mélyítik a digitális szakadék"-ot. A robotok egészségügyi funkciókat is betöltenek. A közszolgálatban ágensek és más (pl. térinformatikai) eszközök is elterjednek. A robotok alkalmazása a mindennapi életben megkezdődik. Robotikai és kognitív rendszereket alkalmaznak a művészetekben, műfajilag nehezen definiálható alkotásokban is. Az intelligens gépek programozása során bizonyos (szabályozandó) etikai elvárásoknak kell megfelelni január 18

19 Témakörök összefüggései Tartalomkezelés hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A különböző dokumentumoknak a jelenleginél lényegesen hosszabb ideig történő archiválásához új típusú tároló technológiákra lesz szükség. A médiatartalom növekedése, a különböző médiaformátumok egyre szélesebb sávú átviteli technológiákat tesznek szükségessé. Újfajta tartalomtípusok kialakulása új típusú megjelenítő eszközökhöz vezet. A tartalom-előállítás új, csoportos módozatainak elterjedése továbberősíti az elosztott, lazán kapcsolt architektúrában működő rendszerek iránti igényt. A növekvő információmennyiség fokozza a tartalomkeresés, - kivonatolás és -kezelés automatizálása iránti igényt. A szerteágazó feladatok végrehajtásában adatbányász módszereket is alkalmaznak; a keresésben ágensek is részt vesznek. A csoportos tartalom-előállításra új szabványokat és eszközöket kell kidolgozni. Szemantikus technológiákat egyre növekvő mértékben fognak figyelembe venni: pl. az ontológiatervezés a szoftverfejlesztés részévé válik. A kollektív tartalom-előállítás elterjed a vállalati szektorban is. A csoportos alkotó technikákkal nyílt ötlet- és tudásbankok jönnek létre. Az elektronikus archiválás és a digitális könyvtárak használata elterjed az oktatásban is. A blogokat, játékokat, virtuális világokat szabadidős céllal, illetve civil hálózatokhoz, szerveződésekhez is használják. A csoportos interaktív tartalom-előállítás új virtuális közösségeket teremt, új művészi formákat eredményez, és hatással lesz a hagyományos közösségekre is. Az adatbányászat, a keresőmotorok fejlődése adat- és titokvédelmi problémákat vet fel. A tartalomszolgáltató ipar igényli a szellemi alkotások jogának a megváltozott feltételekhez alkalmazkodó szabályozását. A valós és a virtuális világok kapcsolatai szabályozandók január 19

20 Témakörök összefüggései Fejlesztés és működtetés hatásai Alapok Hírközlés Végberendezések Rendszertechnika Alkalmazási eszközök Tartalomkezelés Fejlesztés és működtetés Üzlet Közszolgálat Magánfelhasználás Biztonság Szabályozás A web-szolgáltatások széleskörű alkalmazása jelentősen növeli a hálózatok átviteli forgalmát, valamint a sávszélesség és a biztonság iráni igényeket. A végberendezések egyre növekvő körére terjednek ki a szolgáltatásokra épített és közműszerűen működtetett alkalmazások.. A növekvő alkalmazási igények és új technológiai lehetőségek egyre bonyolultabb rendszerek fejlesztését eredményezik, ami csak a rendszerek architekturális egységesítésével érhető el. A heterogén rendszerelemek együttes használata az integráció eszközeinek intenzív felhasználását teszi szükségessé. (A heterogenitás technikai és szemantikai értelemben veendő.) A rendszerfejlesztés életciklusának módszereit (tervezés, prototípuskészítés, tesztelés, karbantartás, stb.) felhasználják a tartalom előállításának folyamán is, mert a tartalom egyre inkább az informatikai rendszerek integráns részévé válik. Az üzemeltetési módszerek és eszközök fejlődése méretgazdaságos és költséghatékony IT-szolgáltatásokat tesz lehetővé, ami alapvető változásokat eredményez az ITszolgáltatási piacon. Az üzleti felhasználók beruházás (kockázatos nagy fejlesztési projektek) helyett IT-szolgáltatást vásárolhatnak. A közszolgálat nagy informatikai rendszereinek kialakításánál ill. fejlesztésénél a rendszerek üzemeltetésének folyamatait is újra kell tervezni. Terjednek a szerver-hoszting, rendszergazdai és help-desk jellegű szolgáltatások a magánfelhasználók ill. kis közösségek számára. Korszerű fejlesztési-üzemeltetési módszerek és eszközök növelik a rendszerek biztonságát. Üzemeltetésnél pl. folytonosságbiztosítás, incidenskezelés. Szükségessé válik az IKT-eszközök és -szolgáltatások által okozott károkért való felelősségi viszonyok (pl. termékfelelősség) rendezése 2007 január 20