A tanulmányt készítették: Dömölki Bálint Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Rátai Balázs

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tanulmányt készítették: Dömölki Bálint Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Rátai Balázs"

Átírás

1

2 Első Kötet Bevezetés A tanulmányt készítették: Dömölki Bálint Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Rátai Balázs A tanulmány kidolgozását segítő szakértői panel tagjai: Bartolits István Krauth Péter Mojzes Imre Pintér Róbert Székely Iván Az IT3 projektet az NHIT részéről felügyelik: Bakonyi Péter Havass Miklós 2005 szeptember 1

3 Első Kötet Bevezetés Munkaanyag 2005 október 5 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés A technológiai kínálat témakörei Alapok Félvezetők, Moore-törvény (Mikro)processzor áramkörök Tároló elemek A mikroelektronika környezetvédelmi aspektusai Képtechnológiák Intelligens anyagok Új paradigmák Hírközlés Vezetékes és vezeték nélküli fizikai hálózatok Szélessávú hozzáférési technológiák IP alapú távközlés és az új generációs hálózatok Interneten keresztüli távközlés és új üzleti modellek Digitális műsorszórás és hatásai Software rádió rendszerek Korlátos erőforrások Személyi hírközlési eszköz és a szolgáltatások elérése Biztonságos átviteli rendszerek Végberendezések Eltűnő számítógép (disappearing computer) Környezet-intelligencia (Ambient Intelligence) Hordható/viselhető (wearable) számítógépek Megjelenítők Nyomtatók, szkennerek Digitális kamerák, személyi asszisztensek Házi szórakoztató központok Szenzorrendszerek Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Rendszertechnika Számítógép-architektúrák Párhuzamosság Elosztott (distributed) rendszerek és a Grid Beágyazott (embedded) rendszerek Hálózati architektúrák Web-szolgáltatások Middleware Alkalmazási eszközök Adatbázis-kezelés Adatbányászat szeptember 2

4 Első Kötet Bevezetés Beszédfelismerés és szintézis Nyelvtechnológiák Ágensek Kognitív rendszerek Térinformatikai eszközök Tartalomkezelés Multimédia tartalmak előállítása és megosztása Interaktív médiatartalom A kollektív tartalom-előállítás eszközei Szemantikus Web Intelligens keresők Archiválás Digitális könyvtárak Fejlesztés és működtetés Tervezési-elemzési nyelvek és támogató eszközeik Nyílt forráskódú szoftverek (Open Source Software) Modellvezérelt és szolgáltatásorientált alkalmazásfejlesztés Alkalmazásintegráció Szoftverprojektek irányítása Szoftverminőség Informatika mint közműszolgáltatás (IT Utility services) A hasznosulási kereslet témakörei Üzleti informatika Üzleti folyamatok standardizálása Informatikai funkciók beépülése más rendszerekbe Termelési informatika Információtechnológiai piac Tartalomszolgáltatási üzletág Reklám üzletág Szolgáltatás alapú rendszerek Digitális szakadék üzleti hatásai Közszolgálat Közigazgatás informatizálása Közegészségügyi informatika Informatika a közoktatásban Közművelődés információs rendszerei Környezeti közszolgálatok informatikai rendszerei Magánfelhasználás Informatizált hálózatokra épülő társadalom Információtechnológiai fogyasztás Digitális írástudás E-demokrácia Információs önrendelkezés Civil szféra Művészetek Átfogó témakörök Biztonság Informatika-biztonsági technológiák Biztonsági értékelés és tanúsítás Adatvédelmi kockázatok szeptember 3

5 Első Kötet Bevezetés Adatvédelmi elvárások teljesülését támogató technológiák Adatvédelmi audit Kriptográfia polgári célú felhasználása Szabályozás Elektronikus üzletvitel Szellemi alkotások védelme Cyber bűnözés és bűnüldözés ICT implantátumok Elektronikus képviselők, gépi jogok Virtuális jelenlét és a virtuális világok jogi kérdései Szabályozási eszköztár változása (szabványosítás, önszabályozás) Piacszabályozás és piacfelügyelet Összefüggések a vizsgált témakörök között Technológiai jelenségek részletes elemzése ( mélyfúrások ) Elemzendő területek Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás Új generációs hálózatok (NGN) Biológia és IT integrációja Nanoelektronika lehetőségek, korlátok Plasztronika szerves anyagok a mikro- és az optoelektronikában Nem-PC alapú végberendezések Ember-gép kapcsolatok Jelentésalapú technológiák Szolgáltatásalapú alkalmazáskészítés Közműszerű IT szolgáltatás Szenzor rendszerek Ágensalapú technológiák Virtuális jelenlét és virtuális világok Személyi azonosítási technikák Adatállományok archiválása Szellemi közjavak ( open source ) Tartalom előállítás kollektív módszerei P2P megoldások elterjedése és hatásuk a tartalomiparra Privát szférát erősítő technológiák (PET-ek) Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés A részletes feldolgozás vázlata ( template ) Melléklet Társadalmi trendek munkahipotézisei Melléklet: Fogalomtár szeptember 4

6 Első Kötet Bevezetés 2005 szeptember 5

7 Első Kötet Bevezetés 1 B EVEZETÉS A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) a kormány magas szintű tanácsadó testülete, amelynek fő feladata az állásfoglalás, véleményezés ill. tanácsadás az informatika és a hírközlés jelentősebb kérdéseiben. Ennek elősegítésére a Tanács önálló szakmai tevékenységeket is végez az informatika és a hírközlés egyes fontosabb területein ben ilyen célból indított el egy technológiaelemző projektet, amelynek célja, hogy áttekintse az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható fejlődését az elkövetkező évtizedben. Az információs társadalom magyarországi jövőjével kapcsolatban több helyen is folynak elemző-tervező tevékenységek, amelyeknek egyik közös célját a időszakra vonatkozó második Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása képezi. Az NHIT jelen Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) című projektjének célkitűzése, hogy ezeket a tevékenységeket egy speciális szempont hozzáadásával támogassa, mégpedig, hogy: vázoljon fel egy jövőképet az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulásáról, különös tekintettel a tárgyidőszakban várhatóan Magyarországra hatással lévő tényezőkre. Az ilyen technológiai alapú jövőképek folyamatos előállításának és karbantartásának az eredményeképpen az NHIT egy technológiai radar jellegű szolgáltatással kívánja támogatni az információs társadalommal kapcsolatos tervezési tevékenységeket. A feladat megoldásánál olyan felülről-lefelé építkező (top-down) módszert használunk, ami lehetővé teszi, hogy korlátos erőforrásokkal viszonylag rövid idő alatt használható eredményeket produkáljunk, amelyek a későbbiekben tovább részletezhetők ill. aktualizálhatók lesznek. Ez a top-down közelítés 12 általános témakör meghatározásával indul, amelyek szándékaink szerint többé-kevésbé teljesen lefedik a vizsgálandó területet, azaz az IKT és alkalmazásaik világát. Ezek közül hét képviseli azt a technológiai kínálatot (technology push), amely az információs társadalmi szolgáltatások létrehozását és működtetését lehetővé teszi 1 : 1 Az egyes témakörökhöz piktogramokat rendelünk, amelyek a jelen tanulmányban valamint a projekt egyéb dokumentumaiban a témakör azonosítására szolgálnak 2005 szeptember 6

8 Első Kötet Bevezetés Alapok: Az információ tárolását, feldolgozását és továbbítását végző alapvető berendezések ( áramkörök ) technológiái ill. az ezeket megalapozó természettudományos törvényszerűségek. Hírközlés: Az információ átvitelének rendszerei, beleértve az elektronikus hírközlés minden formáját valamint a hálózati topológiákat, a különböző hálózatok összekötését, továbbá a hálózati és szolgáltatási szintek együttműködését is. Végberendezések: Az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat legkülönbözőbb formáit megvalósító eszközök (perifériák). Rendszertechnika: Az informatikai berendezések felépítésének architektúrális alapelvei, konstrukciói. Alkalmazási eszközök: A különböző alkalmazásokban felhasználásra kerülő nagyobb feladatcsoportok megoldásának általános kereteit biztosító rendszerek. Tartalomkezelés: A különböző információk (adat, szöveg, kép, hang stb.) egyéni és csoportos előállítása, fejlesztése, tárolása, visszakeresése és rendszerezése. Fejlesztés és működtetés: Az informatikai rendszerek létrehozása (tervezés, implementálás), karbantartása és üzemeltetése azaz teljes életciklusuk követése. További három témakör az információs társadalmi szolgáltatások hasznosulására irányuló társadalmi-gazdasági kereslet (utilisation pull) különböző területeit fedi le: Üzlet: Az informatikai alkalmazások üzleti hasznosulásának modelljei, a termék- és szolgáltatási piac struktúrája, az üzletipartneri viszonyok az érték-előállító folyamat mentén. Közszolgálat: A közigazgatás és a társadalmi közszolgáltatások elektronikus kiszolgálásával összefüggő alkalmazások. Magánfelhasználás: A fogyasztáshoz, ill. a mindennapi élethez kapcsolódó alkalmazások, beleértve az információs személyiségi jogok, demokrácia és a KULTURÁLIS IDENTITÁS kérdéseit is. Végül két témakör olyan átfogó kérdésekkel foglalkozik, amelyek minden területre hatással vannak: Biztonság: Az informatikai eszközök, rendszerek és hálózatok fenyegetettségekkel szembeni védettségének, valamint megbízható működésének biztosítása szeptember 7

9 Első Kötet Bevezetés Szabályozás: Az állami és nem-állami szabályozási lehetőségek teljes spektruma, a régi és új technológiai lehetőségek eredményeképpen létrejövő ill. módosuló társadalmi viszonyok igényeinek figyelembevételével. Az információs társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések tárgyalásánál figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a hasznosulási kereslet nagymértékben függhet a társadalmi-gazdasági viszonyoknak a tárgyidőszakban való alakulásától. Ugyanakkor egy teljes társadalmi-gazdasági jövőkép kialakítása meghaladná a jelen tanulmány kereteit és az NHIT kompetenciáját. Ezért azt a megoldást választjuk, hogy a jövőképnek a hasznosulási kereslet számára releváns elemeiről egy makro szintű hipotézist készítünk, amit a tanulmány 1. Melléklete tartalmaz. A tanulmányban ebből a feltételezett társadalmi-gazdasági jövőkép -ből 2 kiindulva írjuk le az információs társadalmi szolgáltatások iránti keresletet és ennek vizsgáljuk a technológiai kínálattal való kölcsönhatásait. A 12 témakör összefüggéseit az alábbi ábra szemlélteti: Társadalmi-gazdasági hipotézisek Üzlet Közszolgálat Magánszféra hasznosulási kereslet ( pull ) Biztonság technológiai kínálat ( push ) Alkalmazási eszközök Hírközlés Végberendezések Tartalomkezelés Rendszertechnika Fejlesztés Szabályozás Alapok A projekt keretében kiemelten kívánunk foglalkozni a technológiai kínálat és a hasznosulási kereslet találkozási pontjain felvetődő jelenségekkel és kölcsönhatásokkal, ill. ezeknek a technológiai alapú jövőképre gyakorolt befolyásával. 2 Egy későbbi fázisban sor kerülhet a hipotézisek különböző változatainak (szcenáriók) szerepeltetésére és ennek alapján különböző következtetések levonására is; a jelen első változat azonban ezt nem tartalmazza szeptember 8

10 Első Kötet Bevezetés A top-down közelítés következő lépéseként a 12 témakör mindegyikében meghatározásra kerül 6-8 fontosabb részterület. (Itt praktikus okokból nem törekedhetünk a témakörök teljes lefedésére, hanem a projekt célkitűzései szempontjából leginkább jelentős részterületeket választottuk ki.) Annak érdekében, hogy a teljes területről áttekintő képet alkothassunk, először ennek a mintegy 90 részterületnek a várható fejlődési tendenciáiról adunk egy nagyon rövid (egyenként kb. féloldalas), vázlatos, de a lényeges irányzatokat felmutató ismertetést. Az egyes témakörök egymással való összefüggéseit, kölcsönhatásait egy 12 x 12-es táblázatban írjuk le. A szövegekben használt fontosabb kifejezések meghatározását a tanulmány 2. Mellékletében található Fogalomtárban adjuk meg. (A Fogalomtárban szereplő kifejezéseket a szövegben KISKAPITÁLIS betűtípussal jelöljük.) Az IT3 tanulmány jelen Első Kötete ezt az általános áttekintést tartalmazza, amely azonban szándékunk szerint egy többé-kevésbé konzisztens, általános orientációra alkalmas képet ad az információs és kommunikációs technológiák várható fejlődési irányairól és azok társadalmi-gazdasági vonatkozásairól. Ahhoz, hogy ebből a fentiek értelmében sok szempontból hiányos, lyukas áttekintésből az információs és kommunikációs technológiák területének egészére vonatkozó, teljesebb jövőkép készüljön, az egyes résztémák részletes elemzése, kölcsönös összefüggéseik (kb. 90 x 90) feltárása és a társadalmi-gazdasági környezettel való kölcsönhatásuk vizsgálata lenne szükséges. Ez véleményünk szerint jelentősen meghaladná a projektnek mind az időbeli kereteit, mind az erőforrásait, de végső soron a célkitűzéseit is. Ezért azt az utat választjuk, hogy a témakörökkel kapcsolatos anyaggyűjtés eredményeinek jelen anyag 12 fejezetében található általános áttekintése alapján kiválasztunk összesen technológiai jelenséget, és a tanulmány Második Kötetében ezekre vonatkozóan végezzük el a részletesebb elemzést ( mélyfúrást ). A kiválasztás fő szempontja az lesz, hogy ezekkel a jelenségekkel kapcsolatosan a tárgyidőszak magyarországi helyzetére vonatkozóan jelentős, nemtriviális állítások legyenek megfogalmazhatók. A kiválasztás néhány további szempontja: jelentős, radikális hatásuk legyen a hasznosulásra, több területet befolyásoljanak (interdiszciplinaritás), a köztudatban jelenleg még kevésbé ismert jelenségek legyenek. A részletes elemzések eredményeinek felhasználásával kerül majd sor az IT3 projekt következtetéseinek összeállítására. Ebben néhány olyan 2005 szeptember 9

11 Első Kötet Bevezetés fontosabb általános jellegű trendet fogalmazunk meg, amely a technológiai alapú jövőkép vízióját meghatározza. A fentiekben leírt folyamatot az alábbi ábra szemlélteti: Témakörök Részterületek Elsö Kötet Mélyfúrások Következtetések, vízió Második Kötet Tudatában annak, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődését alapvetően globális tényezők határozzák meg, elemzéseinkben is elsősorban ezeket vesszük figyelembe. Mivel azonban a projekt feladata olyan jelenségek felmutatása, amelyek a következő évtized magyarországi információs társadalmára lesznek meghatározó hatással, a leírásra kerülő globális jelenségeket egy ilyen irányú szűrésnek vetjük alá és azokkal foglalkozunk részletesebben, amelyek hazai hatásait leginkább relevánsnak tartjuk. Emellett különösen a Második Kötet részletesebb elemzéseiben közvetlenül is foglalkozunk a tárgyalt jelenségek magyarországi vonatkozásaival. Természetesen mind az Első, mind a Második Kötet kidolgozása során jelentős mennyiségű anyagot gyűjtünk össze és rendszerezünk a tanulmányban való felhasználás szempontjai szerint. Ezeket megfelelő módon rendezett formában a tanulmány Függelékében kívánjuk közreadni, amelyhez egy CD-n mellékeljük a felhasznált tanulmányokat, és szakirodalmi anyagokat szeptember 10

12 Első Kötet Bevezetés A két legfontosabb forrásunk a Gartner elemzések (www.gartner.com) és a FISTERA (Foresight for Information Society Technologies for the European Research Area) elnevezésű EU projekt anyagai (http://fistera.jrc.es) voltak. Befejezésül szükségesnek tartjuk a projekt helyének tisztázását a különböző jövő-orientált tevékenységek között. Meg kell állapítani, hogy az IT3 projekt nem tekinthető technológiai előretekintési (technology foresight) projektnek, mivel annak lényeges kritériumai közé tartozik többek között a különböző jellegű és érdekeltségű szereplők ( stakeholders ) aktív részvétele, véleményük kikérése. A szűkebb körben, elsősorban irodalomkutatással készülő és a technológiák egy meghatározott körére (IKT) korlátozódó IT3 projektet így leginkább technológiaelemző (technology assessment) projektnek nevezhetjük. Ilyen jellegű projekteket széles körben alkalmaznak világszerte különböző tervezési, stratégiakészítési tevékenységek támogatására. Természetesen, amennyiben a jövőben Magyarországon sor kerülne egy valódi technológia-előretekintési program elindítására (mint amilyen az között működött TEP volt), úgy ennek során az IT3 tapasztalatai és eredményei jól felhasználhatók lesznek. Az információs és kommunikációs technológiákra alapuló magyarországi jövőképre vonatkozó technology assessment feladatköre így is nagyon széles. Ahogy a fentiekből látható, annak érdekében, hogy véges időn belül, korlátos erőforrásokkal az eredeti célkitűzés szempontjából releváns eredményeket lehessen elérni, több helyen tudatos korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek összefoglalása: 1. a 12 témakör az IKT és alkalmazásaik világát nem teljesen fedi le; 2. a témakörökön belüli részterületek közül csak a fontosabbnak ítélt 6-8 részterülettel foglalkozunk; 3. a részterületek fejlődési tendenciái csak általánosságban kerülnek ismertetésre, nem térünk ki az egyes jelenségek részletes magyarázatára. Mindezekkel együtt reméljük, hogy már a jelen Első Kötet is alkalmas arra, hogy átfogó képet adjon az IKT világának várható fejlődéséről és felhívja a figyelmet olyan jelenségekre, amelyek ma még szélesebb körben nem ismertek. Végezetül szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét arra, hogy a projekt keretében 1-2 havi rendszerességgel kiadunk egy IT3 Körkép -et, amelyben a tanulmány szempontjából érdekes, figyelemre méltó aktuális híreket gyűjtünk össze szeptember 11

13 Első Kötet Alapok 2 A TECHNOLÓGIAI KÍNÁLAT TÉMAKÖREI 2.1 A LAPOK Alapokon az információ tárolását, feldolgozását és továbbítását végző alapvető berendezések ( áramkörök ) technológiáit, illetve az ezeket megalapozó természettudományos törvényszerűségeket értjük. Folytatódik a biológia és az információs technológiák áramköröktől kezdve a mesterséges intelligenciáig számos területre kiható integrációja (BIOINFORMATIKA, SZINTETIKUS BIOLÓGIA, WETWARE, implantátumok). Ezzel a jelenséggel (és a technológiai kínálat valamennyi témakörével) is összefügg, hogy egyre gyakrabban használjuk akár anyagok, akár rendszerek, akár gépi viselkedésformák megjelölésére az élővilágból kölcsönzött intelligens szót. Egyrészt (tágabb értelemben) az ember bizonyos viselkedéseihez, képességeihez hasonlítható működéseket, másrészt (szűkebb értelemben) az információkezelésre befogadásra, tárolásra, feldolgozásra és visszajelzésre való alkalmasságot írjuk le vele. Az IKT fejlődését jelentős mértékben meghatározza az informatika és a konvergencia néhány heurisztikus alaptörvénye: 1. Moore-törvény a számítási kapacitásról: Az INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK kapacitása tizennyolc-húszhavonta megduplázódik, illetve az INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖKBE épített tranzisztorok száma évente megkétszereződik. 2. Gilder-törvény a sávszélességről: A kommunikációs rendszerek teljes sávszélessége 12 havonta megháromszorozódik. 3. Metcalf-törvény a hálózat értékéről: A hálózat értéke négyzetesen arányos a csomópontok számával. Ahogy a hálózat növekszik a rákapcsolódás értéke négyzetesen növekszik, míg az egy felhasználóra számított költsége ugyanaz marad vagy csökken. 4. Shugart-törvény az adattárolók áráról: A mágneses adathordozók egy bitjének ára 18 havonként megfeleződik. 5. Ruettgers-törvény a tárolási kapacitásról: A felhasznált tárolási kapacitás 12 havonta megkétszereződik (az USA-ban 7 havonta). A fejlődést megfogalmazó fenti heurisztikus törvények és kölcsönhatásaik valamennyi témakörre kihatnak szeptember 12

14 Első Kötet Alapok Részterületek fejlődése Félvezetők, Moore-törvény A félvezetők és a kapcsolódó technológiák az IT-ipar alapjai maradnak. A következő évtizedben széles körben elterjednek a magasabb szintű rendszerfunkciókat támogató új technológiák. A kiegészítő fémoxid félvezetők (Complementary Metal-Oxide-Semiconductor CMOS), és a CMOS-típusú (komplementer MOS) áramkörök mellett megjelennek a molekulárisak, például a félvezetőként is funkcionáló nikkel-diklorid alapú mágneses anyagok. Jelentős változás lesz, hogy a szilícium-dioxid egyeduralkodó szerepe megszűnik, az áramkörökben megjelennek a szerves szigetelő rétegek, amelyek lényegesen gyorsabb működésre képesek. Önálló gazdasági tevékenységként is megjelenik a plasztronika, a műanyag alapú félvezetők alkalmazása. Moore 1965-ben megfogalmazott, 1975-ben módosított törvénye valószínűleg minimum hét-kilenc évig érvényben marad még (ismereteink szerint 2013-ig van számszerű, általánosan elfogadott előrejelzés), ami azt (is) jelenti, hogy változatlanul a mikroelektronikai jelfeldolgozás lesz a legáltalánosabb, de a többi főként a molekuláris és az optoelektronikus feldolgozási technológia szintén ismertté válik. A Gartner elemzése szerint a molekuláris tranzisztorok nagy hatással lesznek a számítástechnikára, viszont legkorábban év múlva kerülnek forgalomba, amikor a szilícium-alapú eszközök már nem zsugoríthatók tovább. (Kvantum- és foton-alapú feldolgozásról egyelőre szintén csak kísérleti szinten beszélhetünk.) (Mikro)processzor áramkörök A mikrochipek teljesítőképességének jelentős növekedése a drasztikus árzuhanás mellett lehetővé teszi, hogy a hétköznapi tárgyak öt éven belül komoly számítási kapacitással rendelkezzenek. A jellemző technológiai méretek az évtized végére körülbelül 13 nanométerre csökkennek, míg a kapcsolódó (a processzor működését meghatározó) órasebesség eléri a 30 GHz-et. Amellett, hogy a mikroelektronikai jellegű INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK jelentik változatlanul az alapokat, tovább kísérleteznek az organikus áramkörökkel is, és feltételezhető, hogy megjelennek az első átfogóbb bio- és NANOTECHNOLÓGIAI alkalmazások Tároló elemek A félvezető alapú tárolóelemek terjedésével és áruk csökkenésével (ld. pen drive) a mechanikai mozgást igénylő tárolási technológiák háttérbe szorulása várható; a CD-technika a végénél tart, sokak szerint az 52x-es értéket a mechanikai korlátok miatt nem lehet jelentősen felülmúlni szeptember 13

15 Első Kötet Alapok Ugyanakkor jelentős áttörés várható a KÉK LÉZERES TECHNOLÓGIÁK alkalmazásával, amelynek lényeges anyagtudományi (vegyület-félvezető) vonzatai is vannak. Sok alkalmazás számára létfontosságú, hogy az adatok a lehető legkisebb energia ráfordítás és adatvesztés mellett minél tovább megőrződjenek. A jelenlegi és a közeljövőben használatos technológiák azonban nem teszik lehetővé száz évnél hosszabb ideig történő tárolásukat, folyamatos frissítésüket. Bár új, hosszabb élettartamot biztosító technológiákra lenne szükség, egyelőre azonban csak mennyiségi előrelépés várható: 2010-re sok otthonban a hozzáférhető lokális tárkapacitás elérheti az 1 TB-ot A mikroelektronika környezetvédelmi aspektusai A mikroelektronikai termékek előállítása során a gyártók jelentős mennyiségű, az emberre és környezetére veszélyes anyagot használnak fel, így halidokat, bromidokat, foszfidokat, telítetlen szénhidrogéneket, stb. Olyan új technológiai eljárások dominálnak majd, amelyek ilyen anyagok felhasználása nélkül állítják elő a chipet és a félvezető eszközöket. Az ólom kiszorítása az elektronikai technológiából (pl. ólommentes forraszanyagok) jelentősen csökkenti a környezet nehézfém szennyezését. Az infokommunikációs technológia eszközei az elektronikus hulladék tömegére vetítve annak mintegy 70%-át teszik ki. Jelentős az ún. történelmi hulladék mennyisége is, ezt az elkövetkező 4-6 évben szintén újra kell hasznosítani Képtechnológiák Folytatódik a különféle technológiákat ötvöző megoldások kifejlesztése és gyártásba vitele. A jelenleg versengő plazma- és folyadékkristályos módszerek nincsenek a feltétlen nyertesek között. A befutó feltehetőleg a NANOTECHNOLÓGIÁN alapuló megjelenítés lesz. Jelentősen csökkenni fog a megjelenítésre fordítandó energia mennyisége. Elterjednek a szilárdtest fényforrások és a műanyag alapú világító elemek. Az elektronikus tinta felbontása jelentősen javul a következő években (Fistera) Intelligens anyagok A jelenlegi szóhasználat szerinti intelligens anyagok jellemzője, hogy a jövőben egy vagy több tulajdonságuk döntő mértékben átalakítható lesz. Már léteznek ilyen (PIEZOELEKTROMOS, magneto-reosztatikus, elektroreosztatikus, stb.) anyagok, amelyeket különböző használati tárgyakba integrálnak. Alkalmazásaik száma jelentős mértékben növekszik szeptember 14

16 Első Kötet Alapok A tényleges atomi szinten kidolgozott intelligens anyagokat előállító technológiák (például a NANOTECHNOLÓGIA) fejlődésének eredményeként az adott anyag egy-egy tulajdonsága (méret, vezetőképesség, ellenálló képesség, stb.) olyan mértékben módosítható, hogy az alkalmazást is meghatározza. Kettős jelenség prognosztizálható: a technológiák gyorsan fejlődnek, az anyagok széleskörű és gazdaságos előállítása viszont még hosszú ideig várat magára Új paradigmák Molekuláris számítások: a szén ugyan használható számítási szerkezetek alapelemeként, viszont a szilícium ma még sokkal alkalmasabb a kurrens gyártásra, feldolgozásra. A növekvő tudományos érdeklődést egyrészt az magyarázza, hogy erősen párhuzamos feldolgozást igénylő feladatok esetén az organikus molekulák jól alkalmazhatók. A másik ok a potenciális molekuláris számítógépek várható olcsósága, kis mérete. Ugyanakkor lassúságuk miatt valószínűtlen, hogy helyettesítenék a szilícium-alapú feldolgozást. Főként az várható, hogy a molekuláris technológiák a következő évtized első felétől kiegészítik a szilíciumalapút, például olyan számítógépek gyártása során, amelyekhez szénből készült nanocsöveket is felhasználnak (Fistera). NANOTECHNOLÓGIA: a NANOTECHNOLÓGIA egyelőre főként az előállítási, és (az első átfogóbb alkalmazások ellenére) nem az alkalmazási oldalon jelent nagy kihívást. Még ebben az évtizedben létrehoznak nagyon kevés atomból álló chip-részeket, míg a szimpla atomok ipari folyamatok során történő manipulációja a 2010-es évek első felére prognosztizálható. A nanorészecskék mérete speciális biztonsági eljárások kidolgozását teszi szükségessé és lehetővé. Kvantumszámítások: kezdeti kísérleti stádiumban járunk még, a technológia szinte csak elméletben és papíron létezik. A kvantumszámítások egyetlen kereskedelmi forgalomba került alkalmazása termékekkel együtt a kvantumkriptográfiában van, kulcsok átadására használják. A kvantumkriptográfia elterjedése még ebben az évtizedben várható szeptember 15

17 Első Kötet Hírközlés 2.2 H ÍRKÖZLÉS A témakör keretében az elektronikus hírközlés mindenféle formájával, távközléssel, médiatechnológiával és a műsor- és tartalom-átvitellel egyaránt foglalkozunk. (A hírközlés része a posta is, azonban itt csak az elektronikus hírközlést értjük hírközlés alatt.) Ideértjük továbbá a hálózati topológiákat, a különböző hálózatok összekötését, valamint a különböző hálózati és szolgáltatási szintek együttműködését is. Ehhez a témához tartoznak az elektronikus hírközlés korlátos erőforrásai, pl. a frekvenciák és a műholdszegmensek. Ide tartozhatnak még az azonosító rendszerek is (hívószámok, domain nevek, kódrendszerek). A témakör előrelátható fejlődési tendenciáinak várható (társadalmi) hatásai az alábbiakban foglalhatók össze: Erősebben jelentkezik a technológia-semleges piacra lépési és összekapcsolási szabályozás igénye, a hálózatok inhomogén technológiájának következtében. A mobil rendszerekkel megfigyelhető a személyek pillanatnyi tartózkodási helye és mozgási útvonala is. Ez az adat segélykérési esetben azonnal felhasználható, egyébként védendő személyes adat. Az IP ALAPÚ RENDSZEREK nagy fenyegetést jelentenek a hagyományos PSTN HÁLÓZATOKRA. Az erősödő verseny miatt, a vezetékes távközlési szolgáltatók több üzleti lépésre kényszerülnek: új üzleti modellek kialakítására és ÚJ GENERÁCIÓS (NGN) HÁLÓZATOK kialakítására. Az új üzleti modellekben a szolgáltatók ingyenessé vagy átalány díjassá tesznek bizonyos szolgáltatás elemeket. Az új generációs hálózatokban új kapcsolóelemekkel és új struktúrában kötik össze a meglévő hálózatrészeket. Digitális műsorszórás elterjedéséhez a vevőkészülékek cseréje szükséges. A készülékcsere nagy része természetes kereskedelmi akciókkal várhatóan megoldódik, de lehet egy olyan felhasználói réteg, amely számára szociális támogatás is szükségessé válik. A megsokszorozódó csatornaszám kis létszámú és partikuláris csoportokat is műsorcsatornához juttathat. A domain nevek is korlátos erőforrásnak tekinthetők, és a domain regisztráció eddigi magánjogi önszabályozását várhatóan állami szabályozási lépések is kiegészítik, vagy kontrollálják. A virtuális üzleti terekben elterjed a részletesebb cég-azonosítás és ellenőrzés. A csalások elleni védelem érdekében várhatóan 2005 szeptember 16

18 Első Kötet Hírközlés felhasználják a valós hírközlési csatorna paramétereit is az azonosításhoz. Részterületek fejlődése Vezetékes és vezeték nélküli fizikai hálózatok A vezetékes és vezeték nélküli technológiák területén szélessávú átvitelre alkalmas, kombinált hálózatok alakulnak ki, amelyek a hálózati piacon az átviteli forgalomért versenyeznek. A különbözős típusú hálózatok közötti inhomogén összekapcsolások elterjednek a hálózatok minden átviteli szintjén. Általánossá válik a hozzáférési hálózatban az optikai szál használata és megjelennek az optikai kapcsolóelemek is. Az optikai átvitel egyre közelebb kerül a felhasználóhoz, és csak az utolsó szakaszt kell esetleg más technológiákkal megoldani. A nagy átviteli-kapacitás kínálat olcsóbbá teszi az átvitelt, ezért az osztott intelligenciájú rendszerek továbbfejlődhetnek. A távközlési rendszerektől, technológiáktól függetlenül, átláthatóságot és megbízhatóságot várnak el. Az inhomogén fizikai hálózatokon virtuális szolgáltatási platformok alakulnak ki, amelyek egységesen képezik az alkalmazások alapját. A szolgáltatási platformok versenyében a megbízhatóság (rendelkezésre állás, hibatűrés, sebezhetetlenség) lényeges elemmé válik Szélessávú hozzáférési technológiák A hozzáférési hálózatok szélessávúvá válnak, akár vezetékes, akár vezeték nélküli a bekötés utolsó mérföldje. Itt lehet megemlíteni a DSL (DIGITAL SUBSCRIBER LINE), a kábel-modem, a WLAN, az optikai, az Ethernet és a FWA (FIXED WIRELESS ACCESS) szélessávú hozzáférési technológiákat. Ezek a technológiák egymással összeköthetők, de versengenek is a forgalomért. Új vezetékes technológiaként megjelenik az energiahálózatokra ráépülő hírközlési moduláció, a POWERLINE COMMUNICATION (PLC) is, amely egyes helyeken megoldást jelenthet a telephely bekötéséhez, de elsősorban új építésű épületekben célszerű kiépíteni. Piacra lépnek a kisebb távolságra szélessávú átvitelt biztosító, vezeték nélküli rendszerek is, amelyekkel a végpont korlátozott mobilitása kiszolgálható. Ilyen a már ismert BLUETOOTH, és ilyen az FSO (FREE 2005 szeptember 17

19 Első Kötet Hírközlés SPACE OPTIC), amely pont-pont összekapcsolásra alkalmas a láthatóság határain beül. A keskenysávú mobil átvitel mellett, elterjed a 3G és később a 4G mobil átvitel is, amely szélessávú mobil internet lehetőséget nyújt. Emellett terjednek a vezeték nélküli WI-FI és WIMAX internet hozzáférési rendszerek is. Műholdas rendszerek (pl. a geo-stacionárius csomagkapcsolt VSAT rendszer) is kiegészítik a földi vezeték nélküli hálózatokat. Az egyre magasabb frekvenciatartományban használt, vezeték nélküli hozzáférések miatt egyre sűrűbb antennahálózatokra lesz szükség a nagyvárosokban és a nagy forgalmú területeken. A szélessávú rendszerek gyors, differenciált kiszolgálást és ezzel egyidejűleg olcsó, megosztott rendszereket tesznek lehetővé. Szélesebb körben lehetővé válik az egyedi igényre szabott kiszolgálás és árazás. A szélessávú mobil rendszerek kiterjesztik a helyfüggő szolgáltatások lehetőségét. Összekombinálhatók a digitális térképek és az információs szolgáltatások. Szélessávú hozzáférési hálózatok terjedésével a távközlésre informatikai- és információs szolgálatok, valamint távoktatási- és távmunka-szolgáltatások épülnek fel. A vezetékes-, a vezeték nélküli- és mobil szélessávú rendszerek kombinációja lehetővé teszi a mozgó munkahelyek ellátását internet kapcsolattal és közvetlen hozzáféréssel a cég-központok felé IP alapú távközlés és az új generációs hálózatok A hagyományos telefon (PSTN) HÁLÓZATOKKAL versenyeznek az Internet Protokoll (IP) alapú, csomagkapcsolt távközlési rendszerek. Általánossá válik az internet címtartományának szűkösségét feloldó IPV6 PROTOKOLL használata és elterjednek az ezen alapuló új szolgáltatások. Az IP alapú távközlés előretörésével a PSTN távközlési rendszerek előbb avulnának el erkölcsileg, mint a tervezett üzleti élettartamuk. A nagyobb távközlési hálózati szolgáltatók előremenekülnek az IP alapú távközlés felé, és új struktúrájú és új generációs hálózatokat hoznak létre a meglévő hálózat-elemeken, egyetlen hálózatba integrálva az összes korábbi hálózat funkcióját. Az így kiépülő hálózatokat nevezzük ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOKNAK (NGN = NEXT GENERATION NETWORKS). Ezen új generációs hálózatok egyik leglényegesebb eleme a SOFTSWITCH, amely a hagyományos hálózatok kapcsoló funkcióját új módszerekre épülve látja el. Az új forgalomszervező eszköz használatával megőrizhetők a hálózatok legértékesebb elemei, a fizikai átviteli csatornák. A teljesen eltérő technológiai megoldás miatt mindez új szabályozási kérdéseket vet fel szeptember 18

20 Első Kötet Hírközlés A kisebb és hagyományos technológiájú távközlési szolgáltatókat (pl. helyi telefontársaságokat) a már kiépített technológia fogva tarthatja az üzletágban alacsony profit mellett is. Mindez a vezetékes szolgáltatók közötti gazdasági szelekcióhoz vezet Interneten keresztüli távközlés és új üzleti modellek Az Internet terjedésével a távközlési szolgáltatásokat helyettesítendő az interneten keresztüli hang- kép- és video-átvitel is terjed. A forgalom megtartására vagy megszerzésére új üzleti modellek alakulnak ki: pl. havi fix díjas előfizetés egyre több beleértett (ingyenes) szolgáltatással; rendszeren belül ingyenes szolgáltatások és csak a kifelé irányuló hívásokat kell megfizetni; vagy reklámok által szponzorált távközlési szolgáltatások. Az IPV6 PROTOKOLL kiterjesztett multicast képességei miatt gyorsan terjedni fog az IPTV, amely fokozatosan versenyre kel a hagyományos televízióval Digitális műsorszórás és hatásai A digitális műsorszórás hatékonyabban használja ki a frekvenciasávokat, így kb. megnégyszerezi az átviteli csatornák számát. Az új technológia nemcsak új adóállomásokat, de új vevőkészülékeket is igényel. Az új technológia kétirányú kommunikációt is lehetővé tesz, ezért a vevőkészülékek interaktív kommunikációra is alkalmasak lesznek. A digitális műsorszórás elterjedésével a műsorszolgáltatási engedélyek elosztását más elvekre kell alapozni, hiszen már nem lehet hiányra vagy erős korlátosságra hivatkozni. A felhasználói végberendezések cseréjére várhatóan új ár-konstrukciók alakulnak ki, hogy felgyorsuljon a folyamat. A digitális műsor- és média-átvitelhez igazodva lecserélődnek a műsorszóró rendszerek és a felhasználói végkészülékek is. Az ellentétes irányú jelátvitel műsorszelekciós és műsorkereső funkciók beépítését is lehetővé teszi. A média-csatornák száma megnégyszereződik, így a műsorcsatornák specializálódni tudnak kisebb műsor-fogyasztó rétegekre Software rádió rendszerek A vezeték nélküli rádiós rendszerek és az Internet konvergenciájából alakult ki a software rádió (SDR SOFTWARE DEFINED RADIO). Az átviteli rendszer rádiófrekvenciás részében is digitális jelfeldolgozás történik, ami sokkal hatékonyabb, kódolt vezeték nélküli kommunikációt tesz lehetővé. A rádiós adó- és vevő-berendezések távolról is programozhatóvá válnak. Az 1998-ban kidolgozott technológia nemrég kezdett terjedni, és körül várhatóan a 4G mobil kommunikáció 2005 szeptember 19

Első Kötet Hírközlés 2.2 H ÍRKÖZLÉS

Első Kötet Hírközlés 2.2 H ÍRKÖZLÉS 2.2 H ÍRKÖZLÉS A témakör keretében az elektronikus hírközlés mindenféle formájával, távközléssel, médiatechnológiával és a műsor- és tartalom-átvitellel egyaránt foglalkozunk. (A hírközlés része a posta

Részletesebben

2.3 V ÉGBERENDEZÉSEK. Részterületek fejlődése

2.3 V ÉGBERENDEZÉSEK. Részterületek fejlődése 2.3 V ÉGBERENDEZÉSEK Végberendezéseken az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat különböző formáit megvalósító eszközöket, az ún. perifériákat értjük. Az ember és környezete viszonyát

Részletesebben

Hírközlés 1. Erőforrások 1.1 Frekvencia

Hírközlés 1. Erőforrások 1.1 Frekvencia Hírközlés A témakör az elektronikus hírközlés mindenféle formájára vonatkozik: távközlésre, médiatechnológiára, műsor- és tartalomátvitelre egyaránt. Ide tartoznak az elektronikus hírközlés korlátos erőforrásai:

Részletesebben

Végberendezések. Végberendezéseken egyrészt a számítógépek, célgépek, valamint az informatikai

Végberendezések. Végberendezéseken egyrészt a számítógépek, célgépek, valamint az informatikai Végberendezések Végberendezéseken egyrészt a számítógépek, célgépek, valamint az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat különböző formáit megvalósító eszközök, az ún. perifériák értendők.

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből Dr. Charaf Hassan, BME hassan@aut.bme.hu 1 Napirend IT alkalmazási irányok: Gartner 2012- Mobil adat forgalom: CISCO 2012- IKT Trendek BME-IKT BME Példák

Részletesebben

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága @ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok

Részletesebben

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,

Részletesebben

Alapok 1. Anyagtudományi alapok 1.1 Anyagtudomány 1.2 Intelligens anyagok

Alapok 1. Anyagtudományi alapok 1.1 Anyagtudomány 1.2 Intelligens anyagok Alapok Alapokon az információ tárolását, feldolgozását és továbbítását végző alapvető berendezések ( áramkörök ) technológiáit, illetve az ezeket megalapozó természettudományos törvényszerűségeket, tehát

Részletesebben

stratégiai kutatási terve

stratégiai kutatási terve A NESSI-Hungary stratégiai kutatási terve Dr. Kondorosi osi Károly BME IIT 2 Vázlat Bevezető Alakulás, motivációk Mit csinál a NESSI az EU-s anya Mit csinál a NESSI-Hungary A Stratégiai kutatási terv (SKT)

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

Működési vázlat: Egyéb feltétel. Opcionális rendszerelem. Központi kijelző. Ügyfél terminál érintő monitorral. Ügyfél. Ügyfél Hivatali PC.

Működési vázlat: Egyéb feltétel. Opcionális rendszerelem. Központi kijelző. Ügyfél terminál érintő monitorral. Ügyfél. Ügyfél Hivatali PC. Működési vázlat: Központi kijelző Kijelző Kijelző Hivatali PC Ügyfél Hivatali PC Ügyfél Ügyfél terminál érintő monitorral LAN vagy WiFi Ügyfél Hivatali PC Hivatali PC Sorszám nyomtató Ügyfél Kijelző Ügyfél

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november Televíziós gyorsjelentés 2014. november ezer Televízió gyorsjelentés, 2014. november Adatszolgáltatók: Magyar Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu PROCONTROL Proxer 6 RFID Proximity kártyaolvasó Verzió: 2.0 2012. Létrehozás dátuma: 2012.08.07 18:42 1. oldal, összesen: 5 A Proxer6 egy proximity kártyaolvasó, ami RFID kártyák és transzponderek (egyéb

Részletesebben

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál

Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Vállalati WIFI használata az OTP Banknál Ujvári Dániel OTP BANK IKO rendszermérnök 2013. május. 23. OTP BANK ITÜIG IKO kompetenciák 2 Alap hálózati infrastruktúra tervezés és üzemeltetés Cisco IP telefónia

Részletesebben

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája Magyar IPv6 Konferencia Budapest, Danubius Hotel Flamenco 2012. május 3. Németh Vilmos BME 1 A kezdetek ARPANET 1969 2 Az Internet ma XXI. század A Világ egy új Internet

Részletesebben

Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz

Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz A mobil robot vezérlőrendszerének feladatai Elvégzendő feladat Kommunikáció Vezérlő rendszer

Részletesebben

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba = hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba HaXSoN Szerver Vékonyterminál vékonyterminál A HaXSoN vékonyterminál jellemzői - kis méretű, alacsony fogyasztású,

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Második Kötet Technológiai jelenségek részletes elemzése

Második Kötet Technológiai jelenségek részletes elemzése Második Kötet Technológiai jelenségek részletes elemzése 2005. december A tanulmány kidolgozását vezeti: Dömölki Bálint A tanulmányt készítik: Dömölki Bálint Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Rátai Balázs

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május Televíziós gyorsjelentés 2012. május ezer Televízió gyorsjelentés, 2012. május Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Korszakvált ltás s a telekommunikáci ciós szektorban Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Kórosi László- CMC prezentáció 2009. február r 8. Amiről l szó lesz...

Részletesebben

Mobil szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése

Mobil szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése Mobil szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése SADM Service and Application Development for Mobile Systems Benedek Zoltán, MIK 3.1.2 projekt - projektvezető zoltán.benedek@aut.bme.hu Nemzeti Kutatási

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

Végberendezések: Az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat

Végberendezések: Az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat BEVEZETÉS Jelen kötet az IT3 projekt működésének négy éve alatt készült tanulmányok gyűjteményét tartalmazza. Valamennyi tanulmány a 2008 év folyamán aktualizálásra került, ami egy részük esetében jelentős

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

Elektronikus Közigazgatás megvalósítása

Elektronikus Közigazgatás megvalósítása Elektronikus Közigazgatás megvalósítása Út a digitális társadalom felé Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkár Elektronikus kormányzati szolgáltatások biztonsági szint emelése Cél: A üzembiztosan

Részletesebben

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni?

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Kritikus pontok Ethernet interfész soros eszközbe ágyazásakor Az ipari Ethernet technológia az alacsony költségeinek és jelentős hálózati

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Irányítástechnika fejlődési irányai

Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnikai megoldások Rendszer felépítések 1 Rendszer felépítést, üzemeltetést befolyásoló tényezők Az üzemeltető hozzáállása, felkészültsége, technológia ismerete

Részletesebben

Elosztott rendszer architektúrák

Elosztott rendszer architektúrák Elosztott rendszer architektúrák Distributed systems architectures Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 12. Andrew S. Tanenbaum, aarten van Steen: Distributed Systems: rinciples

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

Mennyit ér valójában a tartalom?

Mennyit ér valójában a tartalom? Mennyit ér valójában a tartalom? Telbisz Ferenc PKI Fejlesztési Igazgatóság Szélessávú rendszerek fejlesztési osztály H-1117 Budapest XI. Magyar Tudósok körútja 9 2008. október 14, 1. oldal Tartalomjegyzék

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 1.

Számítógépes alapismeretek 1. Számítógépes alapismeretek 1. 1/7 Kitöltő adatai: 1. Név: 2. Osztály: 3. E-mail címe: 2/7 Kérdések: 1. Mi az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia)? Olyan eszközök, technológiák, amik az információ

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások HTE INFOKOM 2014 konferencia és kiállítás Kecskemét, 2014. okt. 8-10. A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások Dr. Abos Imre egyetemi docens abos@tmit.bme.hu BME Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

Hotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork.

Hotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Hotspot környezetek T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Sándor Tamás főmérnök Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk.

Részletesebben

Quadro Byte Zrt. www.qb.hu

Quadro Byte Zrt. www.qb.hu Quadro Byte Zrt. www.qb.hu Előadó: Sipos Géza ISO 9001 Mára szinte mindenki valamilyen felhőnek tagja! Felhő alapú alkalmazások: Gmail, Freemail, stb. Google térkép, Navigációk, DropBox Ingyen tárhelyek,

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

A mobilitás biztonsági kihívásai

A mobilitás biztonsági kihívásai A mobilitás biztonsági kihívásai Dr. Krasznay Csaba HP Magyarország Hírek az elmúlt hetekből Forrás: Help-Net Security, CIO.com 2 Növekvő biztonsági és adatvédelmi fenyegetések Az egymással együttműködő

Részletesebben

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22.

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22. 2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása Az óra rövid vázlata Nemzetközi együttműködések áttekintése A CAIDA céljai A CAIDA főbb kutatási irányai 2007-2010 között Internet

Részletesebben

Vezetéknélküli Érzékelő Hálózatok

Vezetéknélküli Érzékelő Hálózatok Dr. Kasza Tamás Vezetéknélküli Érzékelő Hálózatok Budapest, 2011. február 16. www.meetthescientist.hu 1 28 Tanulmányok - M.Sc.: - 1994-1999: BME-VIK - 1995-2000: BME-GTK - 1999-2003: BKE - 1997-1998: ELTE-TTK

Részletesebben

A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei

A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei A nemzetközi szabályozási környezet jellemzői, megoldási irányok Előadó: Berecz László Diasor: Bálint Irén Berecz László 2013. április 16.

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

IBM felhő menedzsment

IBM felhő menedzsment IBM Váltsunk stratégiát! Budapest, 2012 november 14. IBM felhő menedzsment SmartCloud Provisioning és Service Delivery Manager Felhő alapú szolgáltatások Felhasználás alapú számlázás és dinamikus kapacitás

Részletesebben

Kötöttség. munkavégzés helye állandó. munkaállomás személyhez kötött. Informatika. sok számítógép nagy helyigény adattárolás, adatcsere lassú

Kötöttség. munkavégzés helye állandó. munkaállomás személyhez kötött. Informatika. sok számítógép nagy helyigény adattárolás, adatcsere lassú Problémák Megoldás Következmények Koncepció Kötöttség Mobil Kocka Mobilitás Véleményünk szerint a jövő irodájában nem az alaprajzi struktúra, vagy építészeti megoldások fejlődése hoz majd jelentős változást.

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április ezer Vezetékes gyorsjelentés, 213. április Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt, Tarr Kft, ViDaNet Zrt, PARISAT Kft.

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január Vezetékes gyorsjelentés 214. január ezer Vezetékes gyorsjelentés, 214. Január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt,

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft. HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 K+F EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Budapest, 2011. május Náray Gábor Zsolt Egészségügyi informatikai kutató-fejlesztő központ Megalapítás:

Részletesebben

Információs szupersztráda Informatika. Információrobbanás. Információpolitika. Hálózatok ICT (IKT) Kibertér. Információs- és tudás társadalom

Információs szupersztráda Informatika. Információrobbanás. Információpolitika. Hálózatok ICT (IKT) Kibertér. Információs- és tudás társadalom IR IT AZ INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (Bevezetés) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 2 Információs szupersztráda Informatika Információrobbanás Információpolitika Kibertér Hálózatok

Részletesebben

IT ADVISORY. Biztonság a felhőben. Gaidosch Tamás CISA, CISM, CISSP. 2010. január 20.

IT ADVISORY. Biztonság a felhőben. Gaidosch Tamás CISA, CISM, CISSP. 2010. január 20. IT ADVISORY Biztonság a felhőben Gaidosch Tamás CISA, CISM, CISSP 2010. január 20. Tartalom Cloud hype Mi micsoda? Szempontok Előnyök és kockázatok 1 Hype 2 Hype cloud outsourcing Forrás: Gartner 3 Mit

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 Új utakon az EDR Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Fornax ZRt. Nagy Zoltán Vezérigazgató helyettes Budapest, 2009. április 9. Tartalom 1. Kézzelfogható

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben