Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének 14/2014.(X.27.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Átírás

1 Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének 14/2014.(X.27.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Bősárkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdés c) pontban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény 13. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. (1) Jelen rendelet hatálya Bősárkány település közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak: Az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK), A jelen rendelet és hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad. (3) Jelen rendeletet az 1: ma-ú SZT-BEÉP; és az 1: ma-ú SZT-KÜL szabályozási tervlapokkal (Munkaszám: 12037) tervlapokkal együtt kell alkalmazni. A szabályozás elemei (1) A szabályozási terv elemei kötelezőek vagy ajánlott szabályozási elemek. (2) A szabályozási terven használt kötelező elemek: Művi értékvédelem: Műemlék és műemléki környezet, Régészeti érdekű terület lehatárolás, Helyi védett épület, Táj-, és természetvédelem elemei: Natura 2000 területek, Tervezett védett természeti terület lehatárolás, Védett természeti terület, Bányatelkek, Egyéb elemek: Védőtávolságok, Közlekedés elemei: Gyalogos utcák jelölése, Kerékpáros utak jelölése, Vonalas szabályozási elemek: Állami alapadatok, Közigazgatási határ jelölése, Belterület határa, Beépítésre szánt terület határa, Szabályozási vonal 2.

2 2 Építési övezet határa,, Telken belüli védőfásítás, Szabályozási szélesség, Megszüntető jel. Ajánlott, irányadó szabályozás elemei: Irányadó telekosztás, Javasolt építményelhelyezés, Közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz megállóhely, parkoló) Közműlétesítmények jelei. (3) Nem kötelező a szabályozási vonal mentén telket alakítani kivételesen akkor, ha a szabályozási vonal a meglévő út tervezett kiszélesítését szolgálja és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás. Ebben az esetben a szabályozási vonal a beépítési feltételek tekintetében telekhatárként kezelendő, és az építési engedély telekosztás nélkül is kiadható. (4) Telken belüli védőfásítás és a 026/16 hrsz-on tervezett véderdő szabályozása esetén az adott terület tulajdonosának az önkormányzat által meghatározott telepítési távolságok betartása mellett a területre vonatkozó építési engedélyek kiadása után, a használatbavételi engedély kiadásáig el kell végezni a területre jelölt fásítást. Területfelhasználás 3. (1) A település közigazgatási területe építési szempontból: a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg b) beépítésre nem szánt területként kerül besorolásra. (2) A beépítésre szánt terület építési használat szerinti területfelhasználási módok: a) Lakóterület: falusias lakóterület (Lf)-, kertvárosias lakóterület (Lke)-, b) Vegyes terület: településközponti vegyes (Vt)-, c) Gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató (Gksz)-, ipari gazdasági (Gip)-, d) Üdülőterület: üdülőházas (Üü)-, hétvégiházas (Üh)-, e) Különleges terület temetkezési célú (Kt)-, termál, üdülő komplexum (Kgy)-, Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő területe kézműves falu (Kk)-, Sárkány kézműves falu rekultiválandó terület (Kr)-, bánya terület (Kb)-, (3) A beépítésre nem szánt terület építési használat szerinti területfelhasználási módok: Közlekedési és közmű terület: (KÖu)-, kötöttpályás közlekedés (KÖk)-, Zöldterület: (Z)-, Erdőterület: védő (Ev)-, gazdasági (Eg)-, Mezőgazdasági terület: (Má)-, Vízgazdálkodási: (V)-,

3 3 II. BEL ÉS KÜLTERÜLET Belterületi határ módosítása 4. (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően a szabályozási tervlapon jelölt beépítésre szánt területként jelölt területeket, kivéve a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító vízgazdálkodási területeket. III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI Lakóterületek építési övezetei 5. A szabályozási terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa: Terület rendeltetése Beépítés módja Legnagyobb beépítettség (%) Legnagyobb építménymagasság (m) Legkisebb telekterület (m²) - Legkisebb telekszélesség (m) Legkisebb zöldfelület (%) * Az övezeti jelben K -val jelölt jellemző értékét a kialakult állapotra vonatkozóan előírások alkalmazásával kell meghatározni. (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket: - falusias lakóterület (Lf) - kertvárosias lakóterület (Lke) (2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. (3) A lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezhet. Lakóépületek, a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére is szolgál. (4) Falusias lakóterületen elhelyezhető építmények: - Legfeljebb kétlakásos, egytömegű lakóépület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - szálláshely szolgáltató épület, - kézműipari építmény, - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - üzemanyagtöltő, - 3,5 t meg nem haladó gépjármű tárolására szolgáló építmény. (5) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:

4 4 Lf 0/30 Lf 0/30 Lf 0/30 4,5/550-16/50 4,5/550-18/50 4,5/600-16/50 Beépítési mód oldalhatáron álló oldalhatáron álló oldalhatáron álló Beépítettség (%) max. 30 max. 30 max. 30 Építménymagasság (m) max. 4,5 max. 4,5 max. 4,5 Telekterület (m 2 ) min. 550 min. 550 min. 600 Telekszélesség (m) min. 16 min. 18 min. 16 Zöldfelület (%) min. 50 min. 50 min. 50 Lf 0/30 Lf 0/30 Lf 0/30 4,5/700-16/50 4,5/700-18/50 4,5/700-20/50 Beépítési mód oldalhatáron álló oldalhatáron álló oldalhatáron álló Beépítettség (%) max. 30 max. 30 max. 30 Építménymagasság (m) max. 4,5 max. 4,5 max. 4,5 Telekterület (m 2 ) min. 700 min. 700 min. 700 Telekszélesség (m) min. 16 min. 18 min. 20 Zöldfelület (%) min. 50 min. 50 min. 50 Lf 0/30 Lf 0/30 Lf 0/30 4,5/800-16/50 4,5/800-18/50 4,5/900-18/50 Beépítési mód oldalhatáron álló oldalhatáron álló oldalhatáron álló Beépítettség (%) max. 30 max. 30 max. 30 Építménymagasság (m) max. 4,5 max. 4,5 max. 4,5 Telekterület (m2) min. 800 min. 800 min. 900 Telekszélesség (m) min. 16 min. 18 min. 18 Zöldfelület (%) min. 50 min. 50 min. 50 Lf 0/30 4,5/ /50 Lf 0/30 4,5/ /50 Lke SZ/40 5,0/ /40 Beépítési mód oldalhatáron álló oldalhatáron álló szabadonálló Beépítettség (%) max. 30 max. 30 max. 40 Építménymagasság (m) max. 4,5 max. 4,5 max. 5,0 Telekterület (m 2 ) min min min Telekszélesség (m) min. 16 min. 18 min. 20 Zöldfelület (%) min. 50 min. 50 min. 40 (6) A lakóterületen a mellékrendeltetésű épületek csak a főrendeltetésű építmények használatba vételével párhuzamosan helyezhetőek el legkorábban. (7) A lakóterületen a mellékrendeltetésű épületek: járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10 %-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül. (8) A melléképítmények közül nem helyezhető el az építési övezetben szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló. (9) Az építési övezetek építményei (fő-, mellékrendeltetésű épületek) legalább 25 legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel építendők a templom műemléki környezetében. (10) Az előkertben nem létesíthető pavilon, konténer, elárusító hely, lakókocsi, sátor.

5 5 Településközponti vegyes területek építési övezetei 6. (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. (3) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Vt 0/40 Vt 0/40 Vt 0/40 6,0/500-16/30 6,0/600-16/30 9,0/600-16/30 Beépítési mód Oldalhatáron álló oldalhatáron álló oldalhatáron álló Beépítettség (%) max. 40 max. 40 max. 40 Építménymagasság (m) max. 6,0 max. 6,0 max. 9,0 Telekterület (m 2 ) min. 500 min. 600 min. 600 Telekszélesség (m) min. 16 min. 16 min. 16 Zöldfelület (%) min. 30 min. 30 min. 30 Vt SZ/50 Vt SZ/50 Vt SZ/50 5,0/800-20/30 5,0/ /30 6,0/800- -/30 Beépítési mód Szabadonálló szabadonálló szabadonálló Beépítettség (%) max. 50 max. 50 max. 50 Építménymagasság (m) max. 5,0 max. 5,0 max. 6,0 Telekterület (m 2 ) min. 800 min min. 800 Telekszélesség (m) min. 20 min Zöldfelület (%) min. 30 min. 30 min. 30 Vt O/50 6,0/500-16/30 Beépítési mód Oldalhatáron álló Beépítettség (%) max. 50 Építménymagasság (m) max. 6,0 Telekterület (m 2 ) min. 500 Telekszélesség (m) min. 16 Zöldfelület (%) min. 30 (4) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el. (5) Az építési övezet telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez illeszkedéssel kell alkalmazkodni. (6) Az építési övezet építményei (fő-, mellékrendeltetésű épületek) legalább 25 legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel építendők. Gazdasági területek építési övezetei 7. (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet: - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz),

6 6 - ipari gazdasági terület (Gip) (2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. (3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és irodaépület helyezhető el. (4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be: Gksz O/40 Gksz O/40 Gksz SZ/40 5,0/ /40 5,0/ /40 5,0/ /40 Beépítési mód oldalhatáron álló oldalhatáron álló szabadonálló Beépítettség (%) max. 40 max. 40 max. 40 Építménymagasság (m) max. 5,0 max. 5,0 max. 5,0 Telekterület (m 2 ) min min min Telekszélesség (m) min. 18 min. 20 min. 24 Zöldfelület (%) min. 40 min. 40 min. 40 Gksz SZ/40 9,0/ /40 Beépítési mód szabadonálló Beépítettség (%) max. 40 Építménymagasság (m) max. 9,0 Telekterület (m 2 ) min Telekszélesség (m) min. 18 Zöldfelület (%) min. 40 (5) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (6) Az ipari terület lehet: (7) Az ipari gazdasági (Gip) terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be: Gip SZ/50 Gip SZ/50 12,5/ /25 10,5/ /25 Beépítési mód szabadonálló szabadonálló Beépítettség (%) max. 50 max. 50 Építménymagasság (m) max. 12,5 max. 10,5 Telekterület (m 2 ) min min Telekszélesség (m) min. 20 min. 20 Zöldfelület (%) min. 25 min. 25 Üdülőterületek építési övezetei 8.. (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet: - üdülőházas üdülőterület (Üü), - hétvégiházas üdülőterület (Üh)

7 7 (2) Az üdülőházas üdülőterületen (Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodására alkalmasak. Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető a tulajdonos, használó számára szolgáló legfeljebb két lakóegységes épület is. (3) Az üdülőházas (Üü) üdülőterület építési telkeinek beépítési jellemzői: Üü CS/20 6,5/15000/60 Beépítési mód Csoportos Beépítettség (%) max. 20 Építménymagasság (m) max. 6,5 Telekterület (m 2 ) min Telekszélesség (m) --- Zöldfelület (%) min. 60 (4) Az üdülőházas üdülőterületen monitoring rendszer telepítendő, mely kiemelt módon a zaj, fény, por, szenny- és szemét, illetve egyéb felmerülő káros hatásokat folyamatosan vizsgálja. (5) A hétvégiházas üdülőterület (Üh) építési telkeinek beépítési jellemzői: Üh SZ/20 Üh 0/20 Üh SZ/30 4,5/550-18/60 3,5/660-22/60 4,5/300-14/60 Beépítési mód szabadonálló oldalhatáron álló szabadonálló Beépítettség (%) max. 20 max. 20 max. 30 Építménymagasság (m) max. 4,5 max. 3,5 max. 4,5 Telekterület (m 2 ) min. 550 min. 660 min. 300 Telekszélesség (m) min. 18 min. 22 min. 14 Zöldfelület (%) min. 60 min. 60 min. 60 (6) A hétvégiházas üdülőterület (Üh) üdülőcélú tartózkodást szolgáló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A hétvégiházas területen az egységes építészeti karakter biztosítása érdekében csak a (9)-(10) bekezdésben megjelölt jellemzőknek megfelelő épületek helyezhetőek el. (7) Az üdülőházas üdülőterület változó vendégforgalomra alapozó kisebb területegységre vonatkoztatva intenzívebb építményelhelyezhetőséget jelent. A területen az OTÉK 22.. és 32. -a szerinti építmények helyezhetők el. (8) Az üdülőterületek építési övezeteiben állattartó épület, valamint melléképület nem létesíthető. (9) A (7) bekezdésben meghatározott építészeti karakter jellemzői: a) a területen csak tájba illő, természetes anyagok (fa, tégla, vályog) alkalmazhatóak. b) az üdülő és hétvégi házak facölöpökre épülnek, c) az épületek színe barna, d) a tető színe zöld, anyaga késleltetett égésű tegola, a nádfedés tilos, e) az épületek épülhetnek facölöpre, betoncölöpre, betonaljzatra, ha azt természetes, fa alapú anyaggal borítják kívülről, f) megengedhető a polisztirol és kőzetgyapot hőszigetelés, abban az esetben, ha azt természetes, fa alapú anyaggal borítják kívülről. g) Szerszámtároló konténer építhető lemezből is, de kívülről be kell fedni természetes, fa alapú anyaggal. h) Csak faanyagú vagy faborítású műanyag ablak építhető be,

8 8 i) lakókocsi, lakhatást szolgáló konténer engedéllyel és határozott ideig tartható magánterületen. (10) A területen állattartó épület, ól, állatkifutó, trágyatároló, árnyékszék, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, oszlop, húsfüstölő, kirakatszekrény nem létesíthető. Különleges területek építési övezetei 9. (1) A különleges terület (K) sajátos használata szerint lehet: a.) temetkezési célű (Kt) -, b.) termál, üdülő komplexum (Kgy) Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő területe c.) kézműves falu (Kk) Sárkány kézműves falu területe, -, d.) aszfaltkeverő telep (Ka) -, e.) rekultiválandó terület (Krek) -, f.) bánya terület (Kb), (2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. (3) A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál. (4) A szabályozási tervlapokon jelölt temető védtáv kegyeleti szempontokat jelent, melyen belül nem engedélyezhető a kegyeleti érdekeket sértő épület, építmény. (5) A Sárkány kézműves falu (Kk): ezen falu hivatott bemutatni hogyan vándorolt és kapcsolódott a különböző népcsoportok kultúrája egymáshoz, különösképpen az avarok és magyarság kapcsolatának tükrében. A tervezett kézműves falu több, kisebb ún. alkotó házból és egy nagyobb méretű közösségi térből áll. A kisebb épületek egy-egy ősi szakma élő bemutatását teszik lehetővé, az ide látogató vendégkör aktív bevonásával (ilyen szakmák: agyagművesség, ötvösművesség, ékszerművesség, bőrművesség, szövés-fonás, vesszőfonás, fafaragás, csontfaragás, nemezelés). (6) A területen csak természetes anyagok alkalmazhatóak. (7) A Sárkány kézműves falu területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód: Kk SZ/20 4,5/5000/60 Beépítési mód szabadon álló Beépítettség (%) max. 20 Építménymagasság (m) max. 4,5 Telekterület (m 2 ) min Telekszélesség (m) --- Zöldfelület (%) min. 60 (8) A Szávíz Vizicentrum, Győr- és Tájfürdő területe (Kgy): A Szávíz vizicentrum terület elsősorban a fürdőzéssel és ehhez köthető szolgáltatások területe. A területen gyógy- és tájfürdők egyéb gyógyászati és látvány fürdő komplexumok, termálkutak, kiszolgáló épületek, differenciált több generációs vendégkör fogadására alkalmas orvosi, vendéglátó (apartmanok, szállók, étterem) épületek kerülhetnek elhelyezésre. A területen és a főépületen elsősorban az épületek anyaghasználatában törekedni kell a természetes anyaghasználatra, mint faszerkezet és kőfelületek. A földdel fedett és

9 9 füvesített zöldtetős felületek, hogy viszonylag kis épített fedésmagassággal, mégis a szükséges szintszámban megépülő épületszárnyak a kőburkolatos fabetétes homlokzatképzésükkel a tájba illeszkedjenek. A különböző vendégzónák elválasztását és a szükséges kerítéseket, mely a területre alapvetően nem jellemző, illetve egyéb szélvédelmet és árnyékolásokat ún. őri föld-fa szerkezetekkel erődítésszerűen célszerű megoldani. (9) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére a (Kgy) jelű Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő területén 3 parkolóhelyenként kell gondoskodni egy fa ültetéséről, minden 50. parkolóhelyhez 2 db mozgáskorlátozott parkoló és 2 db családi parkolóhely (3,0 m széles) kialakításáról kell gondoskodni. (10) A Szávíz Vizicentrum, Gyógy- és Tájfürdő területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód: Kgy SZ/20 6,5/5000/60 Beépítési mód szabadon álló Beépítettség (%) max. 20 Építménymagasság (m) max. 6,5 Telekterület (m 2 ) min Telekszélesség (m) --- Zöldfelület (%) min. 60 (11) Az övezetekben előírt legnagyobb építménymagasságtól egyedi esetekben ha azt a technológia megköveteli (kémény, siló, egyéb technológia) az eltérést az építési hatóság engedélyezheti. Építési övezetek általános előírásai 10. (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani. (2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott övezeti előírások helyett a továbbiakban felsorolt esetekben alkalmazható az illeszkedési szabály: a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekintetni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett. (3) A lakó-, és üdülőövezetben az építmények gerincmagassága nem haladja meg a terepszinttől számított 10 métert. (4) A lakó és gazdasági építési övezetekben az építménymagasság megállapítása során az adott építmény szomszédos ingatlanjain található építménymagasságához illeszkedni

10 10 kell, a szomszédos építmények magasságától max. 2 m különbséggel lehet eltérni, az építési övezetre vonatkozó egyéb előírásoktól eltérően is. (5) Terepszint alatti építmény a telek építési előírásokban meghatározott beépíthető területének 100 %-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50 %-a alatt létesíthető. (6) Az építmények homlokzatán megjelenő szerelt kéményeket a homlokzat vagy tető színével harmonizáló módon kell megvalósítani. (7) Építési telek megközelítésére közforgalom számára megnyitott magánút az alábbiak szerint alakítható ki: a) 8,0 m szabályozási szélességgel alakíthatók ki maximum 4 építési telek kiszolgálásáig és maximum 40 m úthosszig. b) 10,0 m szabályozási szélességgel alakíthatók ki maximum 10 építési telek kiszolgálásáig és maximum 80 m úthosszig. (8) Saroktelek esetén a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 3 m-ig csökkenthető. IV. Beépítésre nem szánt területek részletes előírásai Közlekedési és közműterületek 11. (1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint általános közlekedési és közműterület (KÖu) és kötöttpályás közlekedési területek (KÖk). (2) Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Zöldterületek övezetei 12. (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér. A zöldterületeknek közterületről közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni. (2) A közpark területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmények helyezhetőek el (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), továbbá a terület fennmaradásához szükséges épületek. (3) A közpark területének legalább 75 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani, kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek kell lennie. (4) Növényzet telepítése során kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fajok alkalmazását, ültetését. Erdőterületek övezetei 13. (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott terület. (2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából: a) véderdő (Ev) b) gazdasági (Eg)

11 11 (3) A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területén építmény nem létesíthető. Kivételes esetben építmények akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja és annak fenntartása, karbantartása miatt indokolt. Mezőgazdasági övezetek 14. (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik: - általános mezőgazdasági terület (Má) (2) A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell. (3) Mezőgazdasági birtoktest az OTÉK vonatkozó előírásai alapján létesíthető, kivétel a nagylétszámú állattartásra vonatkozó építmények, mely a település lakott területeiről 500 m-en belül, az erre kijelölt üzemi, farm területek kivételével, nem létesíthető. Egyéb területek 15. (1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek. V. Egyéb előírások Közlekedési létesítmények 16. (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet. (2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. (3) A közúthálózat elemei számára az alábbi osztályba sorolást kell tartani: (4) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű területeket kell biztosítani. a) Autópálya M 86 tervezett gyorsforgalmi út ~ 60 m b) Országos főút 86. sz. főút ~ 14 m c) Összekötő utak, országos mellékutak sz. út Bősárkány Markotabödöge ~ 16 m sz. út Bősárkány Markotabödöge ~ 12 m sz. út Bősárkány Acsalag ~ n. 16 m d) Gyűjtőutak, jelentősebb helyi utak

12 12 Petőfi Sándor u. ~ m Vasút u. ~ m Egyéb meglévő gyűjtőutak ~ m e) Lakóutak Meglévő lakóutak ~ 12 m Tervezett lakóutak ~ m (5) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fajok alkalmazását, ültetését. A fajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat. Környezetvédelem Levegőtisztaság védelme 17. 1) Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos. Zaj- és rezgésvédelem 2) Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek. Települési értékvédelem 18. (1) A település területén értékvédelem szempontjából: - országosan védett építmények, - helyi védett építmények, - régészeti lelőhelyeket tartunk számon. (2) A felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni. A helyi védelem alá helyezett épület bontása csak a helyi védelem feloldása után lehetséges. (3) Helyi védett épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el épületgépészeti és villamos mérőóra és nyomáscsökkentő berendezés. (4) A helyi védett épület nem bontható el. (5) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. (6) Országosan védett építmények: - Római katolikus templom (törzsszám: 3469) - Szent Család szobor (törzsszám: 3470) - Szent Sebestyén szobor (törzsszám: 3471) - Pietá szobor (törzsszám: 3472) - Kőkereszt (törzsszám: 3473) (7) Helyi védett építmények: - A településen található köztéri szobrok; - 1 hrsz. Általános Iskola régi szárny Petőfi u , 51 hrsz.; - Tájház Árpád u. 7., 201 hrsz.; - Katolikus Faluház Petőfi u. 47, 215 hrsz.; - Nádas lakóház Petőfi u. 13., 253 hrsz.;

13 13 - Művelődési ház Petőfi u. 44., 320 hrsz.; - Gondozási központ Kossuth u. 23., 366 hrsz.; - Plébánia Kossuth u. 31., 375 hrsz.; Tilalmak és korlátozások 19. (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt: - Az országos főutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított m távolságon belül, egyéb állami utak tekintetében a tengelyvonalától számított m távolságon belül, ahol építményt elhelyezni a közlekedési hatóság engedélyével lehet. - Lakó- és üdülőterület 300 m-es környezetében nagylétszámú állattartó építmény tekintetében. - Védett természeti területen és természeti területen a távközlési magasépítményen nem helyezhetőek el, bányaművelés nem folytatható. (2) Építési korlátozás alá egyéb szempontok miatt eső területek: - a szabályozási tervben Ev-vel jelölt terültek a 14.. szerint. (3) Egyéb előírások: - A természetet zavaró hatások ellenőrizhetősége és a szükséges nyugalom biztosíthatósága érdekében a Szávíz üdülőterületeken a káros hatásokat vizsgáló monitoring rendszer telepítése és működtetése szükséges. VI. Záró rendelkezések 20. (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 11/2007.(IX.13.) rendelet, valamint a helyi építési szabályzatról szóló 11/2007.(IX.13.) rendelet módosításáról szóló 8/2008. (VI.12.), 15/2009. (XI.26.), 10/2012. (X.11.), valamint 3/2014. (II.21.) önkormányzati rendelet. Szalay Imre polgármester dr. Horváth Rita jegyző Kihirdetési záradék A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel a mai napon megtörtént. Bősárkány, október 27. dr. Horváth Rita jegyző

14 14 Mellékletek 1. melléklet Növények telepítésére vonatkozó általános előírások: A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: a) belterületen és külterületnek a kiskerten belül eső részén: - szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetén: 0,5 m, - 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 m, - 3 m-nél magasabbra növő egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 m, m növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 5,00 m, - 6 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetében 8,00 m, - gazdasági célú fatelepítés nem engedélyezett. b) külterületnek a mezőgazdasági kerten kívül eső részén: - gyümölcsfaiskola nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 m, - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,00 m, - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 m, - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 m, - vadalanyra oltott alma- és körtefa-, továbbá kajszifa esetében 4,00 m, - cseresznyefa esetében 5,00 m, - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 m. c) külterületnek a mezőgazdasági kerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: - 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 m, - 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 m, - 2 m-nél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 m, - fa esetében 8,00 m. Közúti területén szőlő, gyümölcsőstől és kerttől minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 5,00 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

15 15 2. melléklet Az állattartás közegészségügyi és közegészségügyi és környezetegészségügyi követelményeiről: Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni. Az állattartó létesítményeket szükség szerint, de legalább naponta ki kell takarítani, rendszeres fertőtlenítéséről gondoskodni kell. A keletkezett trágyalét megfelelő kapacitású zárt szivárgásmentes talajszint alatti trágyalé tárolóba kell elvezetni. A keletkezett trágyát trágyagyűjtőt szilárd burkolattal kell ellátni, és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú, zárt védőfallal kell körülvenni. Az állattartó épületekben és környezetében a rovarok és rágcsálók elszaporodását meg kell akadályozni, rendszeres irtásukról gondoskodni kell. A legyek elszaporodásának megakadályozásának érdekében, az állattartó épületek és környezetük tisztántartásán túlmenően, a keletkezett tárgya rendszeres meleg évszakban (május-október) legalább hetenként egyszeri elszállításával kell gondoskodni, az emberi településtől 0,5 km-nél távolabb lévő helyekre. A broyler csirke tartásának feltételei: - zárt állattartó épület, - zárt trágyatároló megfelelő ürítéssel, - mesterséges szellőztetés, környezetet nem terhelő zajszint kibocsátással, - az állattartási épületen szomszéd épület felőli homlokzaton nyílászáró nem alakítható ki, - az elszívott levegőt meg kell tisztítani, annak szomszéd felé történő kibocsátása nem megengedett. Amennyiben az állattartó alkalmazottakat foglalkoztat, úgy a vonatkozó munkavédelmi és munkaegyészségügyi jogszabáloykat maradéktalanul köteles betartani. Alkalmazottai részére szociális létesítményt (fekete-fehér rendszerű, öltöző, zuhanyzó, WC, étkező, stb.). Állatok számát tekintve az állattartás lehet: (1) saját szükségletnek megfelelő mértékű, valamint az Állattartási Szabályzatnak megfelelő (2) kislétszámú állattartó telep (3) nagylétszámú állattartó telep. Az állattartási rendelet készítésekor, az állattartások engedélyezésekor, a panaszos ügyek elbírálásánál különböző állatfajok és állatlétszámok esetén közegészségügyi szempontból az alábbi védőtávolságok figyelembevétele javasolt: 1) Saját szükségletnek megfelelő mértékű állattartás: Nagyhaszonállat: 2 db, Haszonállat: 5 db, Kis haszonállat: 30 db. Az állatok ólja, istállója, zárt kifutója, trágya- és trágyalétárolója javasolt védőtávolságai: Lakóépülettől: 10 m, Ásott kúttól: 15 m, Fúrt kúttól: 5 m, Csatlakozó vízvezetéktől: 2 m, Vízvezetéki kerti csaptól: 3 m. 2) Kislétszámú állattartó telep Nagy haszonállat:

16 Haszonállat: Sertés: 16 5 db 15 m, 6-20 db 20 m, db 30 m, db 50 m, (max. 30 ló, illetve max. 50 szarvasmarha) 5 db 10 m, 6-20 db 20 m, 20 db felett az állatszám és a védőtávolság m-e megegyezik max. 100 db-ig. Juh, kecske: A számok és védőtávolságok megegyeznek a sertéstartás védőtávolságaival, azzal a megjegyzéssel, hogy kecskebak tartása esetén a bűz miatt nagyobb védőtávolság indokolt. Kishaszonállat: Baromfi: db 15 m, db 20 m, db 40 m, db 60 m, (max. 500 kifejlett baromfi, illetve max broiler baromfi) Nyúl, nutria, prémgörény: db 30 m, 50 db- egyedi elbírálás. Prémróka tartása bármely számban 100 m védőtávolság biztosításával javasolt engedélyezni. 3) Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább: - 30 ló, vagy - 50 szarvasmarha, vagy juha, kecske, vagy sertés, vagy broiler baromfi, vagy kifejlett baromfi (tyúkfélék, viziszárnyísok, pulyka, stb.) vagy - 50 strucc, vagy - 50 anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé. A szabályzat szerint nagylétszámú állattartó telep, figyelemmel az előírások szerinti kiegészítő létesítményekre is, lakóterületen és attól 500 m-es távolságon belül való elhelyezése nem engedélyezett. Állattartás szempontjából: 1) nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér 2) haszonállat: sertés, juh, kecske 3) kis haszonállat: baromfi, házinyúl, prémes állatfajok