AUTONÓM KISRÉGIÓ ORSZÁGOS AJÁNLÁS 1999

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AUTONÓM KISRÉGIÓ ORSZÁGOS AJÁNLÁS 1999"

Átírás

1 AUTONÓM KISRÉGIÓ ORSZÁGOS AJÁNLÁS 1999

2

3 A kötet létrehozói ezúton fejezik ki köszönetüket Láng István akadémikusnak a program támogatásáért, Kerekes Sándor tanszékvezetonek, a Tisztább Termelés Magyarországi Központja Igazgatójának a nemzetközi szakmai konzultáció megteremtéséért, Kapolcs, Öcs, Pula, Taliándörögd és Vigántpetend önkormányzatainak az együttmuködésért, valamint Pátrovics Benedeknek és Újházi Miklósnak, Pusztazámor polgármesterének és jegyzojének hasznos tartalmi észrevételeikért.

4 Megjelent a Központi Környezetvédelmi Alap ( /1997) és az UNIDO-UNEP Tisztább Termelés Magyarországi Központjának támogatásával Szerkesztő Ertsey Attila A szerkesztésben közreműködtek dr. Vásárhelyi Judit, Medgyasszay Péter Szerzők dr. Barótfi István, Ertsey Attila, Klimó Erzsébet, Licskó Béla, Rudolf Schermann, Sudár Enikő, Zielinski Balázs Szakértőként közreműködött Somodi Jenő, Heinz Peter Wallner, Josef Zeilinger Tördelés, borítóterv Medgyasszay Péter 1 Borító 2 Dózsa Tamás, Kertes Andrea A kiadásban közreműködött FILUM Kiadó Nyomtatás, kötészet Kolor Optika Nyomda Felelős vezető Dénes Katalin ISBN: Kiadja a Független Ökológiai Központ Alapítvány, Budapest 1999 Független Ökológiai Központ Alapítvány PRINTED IN HUNGARY 1 Ez a könyvként megjelent verzióra vonatkozik; e PDF kiadás tördelése attól részben eltér 2 Ez a könyvként megjelent verzióra vonatkozik; e PDF kiadás borítója más

5 Tartalomjegyzék Ajánlás 11 Bevezető 13 Mit jelent az autonómia fogalma? 13 Miért van autonómiára szükség? 13 A régiók jelentősége és az Európai Közösség 13 Kinek szól ez az írás? 14 Mi a célja ennek az írásnak? 14 Miért emeljük ki az energiaellátás vízgazdálkodás tájfejlődés ökológia mezőgazdaság témaköreit az autonómia tágabb területéből? 15 Mit jelent a fenntartható település (városnegyed, tömb, épület) minősége? 15 Autonómia és energia 16 Az energiakérdés, mint országos probléma 16 Van-e realitása a megújuló energiaforrásoknak? 16 Globális veszélyek helyi cselekvés 17 A megújuló források használatának értelme 17 A klímaváltozási keretegyezmény és Magyarország 18 Milyen mértékű CO2-redukció érhető el megújuló energiaforrásokkal? 18 Az energiakérdés nem csupán szakértői belügy Az autonóm kisrégió autonóm település gondolata 21 Az autonómiáról általánosságban 21 Autonóm település autonóm kisrégió 21 Regionális identitás fenntartható fejlődés 22 Mit jelent az autonómia az élet különböző területein? 22 Autonómia a közigazgatásban 22 Autonómia a kultúrában 22 Autonómia a helyi gazdaságban 22 Autonómia a helyi kereskedelemben 23 Autonómia a mezőgazdaságban 23 Autonómia a közműellátásban 23 Autonómia az ökológiai gazdálkodás szemszögéből 24 5

6 Hogyan érhető el a település számára az autonómia? 25 Az autonóm közműellátású település 25 Melyek a legfontosabb lépések? 25 Hogyan fest az autonóm közművesítésű település? Jövőkép megfogalmazása 29 A jövőkép készítés lépései Nyers regionális elemzés A fenntarhatóság feltételeinek vizsgálata A vizsgált terület környezeti terhelhetőségének meghat A terület INPUT OUTPUT egyensúlyának meghatározása A jövőkép elkészítéséhez szükséges vizsgálatok Társadalmi élet területe Gazdasági terület 33 A mező- és erdőgazdaság 33 Ipar, kereskedelem, szolgáltatás Infrastruktúra Ökológia Közös jövőkép ill. regionális identitás megragadása Alapvetések (célok megfogalmazása) A közös jövőkép megfogalmazása Kulturális, közigazgatási jövőkép Gazdasági jövőkép Részletes regionális elemzés A természeti adottságok 37 Az éghajlat 38 A domborzat 38 A vízháztartás 39 A talaj 39 A felszín alatti képződmények A területhasználat és a területhasználat változási tendenciájának vizsgálata az energiatermelő területek elhelyezésének szempontjából Az autonóm energiaprogram táj-, környezet-, természetvédelmi vonatkozásai 41 Tájvédelem 41 6

7 Környezetvédelem 42 Természetvédelem Az első lépések (első projektötletek) meghatározása A megvalósítás programjának meghatározása Regionális projekt-menedzselő rendszer (szervezet) felállítása a folyamat folytatására és gondozására Vízellátás szennyvízkezelés 47 Települési vízgazdálkodás Vízellátás Ivóvízellátás Használati- és öntözővíz ellátás Vízrendezés, vízkárelhárítás 52 Csapadékvíz-elvezetés 54 Lefolyás szabályozás 54 Települési vízfolyás és állóvíz rendezése 55 Tározás 56 Talajvízszint-süllyesztés 56 Vízkárelhárítás A vízellátási és vízrendezési tevékenység anyagi forrásai Szennyvíz elvezetés, tisztítás A környezetvédelmi és közegészségügyi előírások Megyei koncepcionális terv, regionális fejlesztési célok Támogatási rendszer 62 Szennyvíztisztító telep építésére 63 Települési folyékony hulladék tisztítótelep építésére 63 Szennyvízcsatorna-hálózat építésére Gazdasági tényezők A szennyvíztisztítási technológia kiválasztása A csatornázatlan települések, településrészek 68 A közműpótló meghatározása Saját vízrendezési stratégia Energiaellátás 73 A lehetőségek rövid számbavétele 73 7

8 A megújuló energiapotenciál vizsgálata A napenergia potenciálja, hasznosítása A napenergia termikus átalakítója: a napkollektor Fotoelektromos elemek (napelemek) A szélenergia hasznosítása Biomassza - hasznosítás 81 M vizsgálat (meglévő állapot) 81 P vizsgálat (prognózis) Szilárd biomassza Folyékony biomassza - bio-üzemanyag Biogáz Kommunális szemét kisléptékű égetőművi hasznosítása Vízenergia hasznosítás Geotermikus energia Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (KOHER blokkfűtőmű) Hőszivattyú Energiatakarékosság Kombinált alkalmazások A megújuló energiapotenciál vizsgálatának értékelése Helyi meglévő fejlesztési elképzelések értékelése a megújuló energia potenciál ismeretében Energiamodellek alternatíváinak kidolgozása A napenergia hasznosítás modellje Szélenergia hasznosítás modellje A bioszolár távfűtőmű rendszer modellje 105 A bioszolár távfűtőmű létesítése 107 A) Meglévő távfűtőmű átalakítása 107 B) Új távfűtőmű létesítése 109 A bioszolár távfűtőmű létesítésének keretfeltételei 109 Az elfogadás társadalmi tényezői 109 Erdőművelés és energia 111 Új távfűtőmű létesítésének műszaki feltételei 111 A hőigény felmérése 111 A hőigény megállapítása 112 Az energiamegtakarítás lehetséges mértéke 112 Működő távfűtőművek tapasztalatai 113

9 A csatlakozási szándék 114 Működő távfűtőművek tapasztalatai 114 Fűtőanyag, energiaforrás 115 Működő távfűtőművek tapasztalatai 115 A bioszolár távfűtőmű realizálásának műszaki irányelvei A távfűtőmű helyének kiválasztása A faapríték-tároló csarnok és a kazánház méretezése 117 A csarnok 118 A kazán 118 A napkollektorok méretezése 118 A puffertároló és a gépészeti egységek A távhővezeték 119 A távhővezeték szabályozása 120 Távvezeték-rendszer és távkarbantartás Házi hőátadó állomások A rendszer szabályozása Biomassza nem központi hőellátás modellje 123 A lakóházak hőenergia-igényei 123 Az egyedi hőellátás bio-tüzelőanyagai és berendezései 125 Tüzelőanyagok 126 Tüzelőberendezések 127 A lehetőségek összefoglaló értékelése 129 A biomassza tüzelés feltételei 131 A nem központi ellátás modelljének további jellemzői vagy kérdései Kisléptékű kétfázisú kommunális hulladékégető modellje Energiamodell változatok Energiamodellek értékelése 141 Az első lépések (első projekt ötletek) meghatározása 142 A megvalósítás programjának meghatározása A megvalósítás programjának meghatározása A projektek megvalósítási sorrendje Megvalósíthatósági tanulmány készítése egy-egy projektre Finanszírozási terv A megvalósítás konstrukciója, a résztvevők körének kiválasztása145 9

10 Források teremtése (pályázatok, hitelek, támogatások, sajáterő, stb.) A forrásteremtés támogatása Célra orientált településszövetségek ill. társulások Lobbizás Regionális projekt-menedzselő rendszer (szervezet) felállítása a folyamat folytatására és gondozására 151 Helyi stratégia kialakítása 151 Kitekintés és végszó 153 A projekt fenntarthatósága - a fenntarthatóság projektje 153 A régió folyamatos fejlesztése 153 A folyamatok nyilvántartása és az egyensúly fenntartása 154 A projekt folytatásának programja 154 Kitekintés 155 Irodalomjegyzék

11 Ajánlás A környezet, a gazdaság és a társadalom összhangja, egyensúlyának fenntartása életképes közösségei meglététől és autonóm fejlődésétől függ. Az ilyen közösségek törekvéseit közös kultúrájuk, hagyományaik és a rendelkezésükre álló tér, település, táj adottságai határozzák meg. Az, hogy az autonóm közösségek belső erejének növekedése a társadalom egészének alapvető érdeke, azon felismerésből táplálkozik, hogy e közösségek rendelkeznek az eredendő jogokkal és feladatokkal is. E jogok egy részét ők adhatják át egy magasabb szinten szerveződött közösségnek, ha úgy ítélik meg, hogy ezáltal jobban képesek ellátni azokat, ám vissza is vehetik a jogokat, ha úgy látják, hogy várakozásaik nem teljesültek. Ez a szubszidiaritási alapelv a társadalom szerveződésének egyik legszilárdabb pillére. Eredeti megfogalmazása (XI. Pius pápa "Quadragesmo Anno" kezdetű enciklikája) szerint "mindazt, amit az egyes személyek saját erejükből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt hatáskörükből kivenni és a közösségekre bízni tilos, éppen így mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása, mivel minden társadalmi tevékenység lényegénél és benne rejlő erejénél fogva segíteni, szubszidiálni köteles a társadalmi egész egyes részeit, ellenben soha sem szabad bomlasztania vagy bekebeleznie azokat." E felismerésen, öntudatra ébredésen túl a közösségek az ily módon rájuk háruló feladatokat csak akkor tudják megoldani, de a kívülről érkező segítséget is csak akkor tudják befogadni, ha ismerik a rendelkezésükre álló tér - lakóház, településrész, település, táj - működésmódját, belső összefüggéseit, ökológiai egységét, és ez alapján a fejlesztések során tudatosan annak dinamikus egyensúlya megőrzésére törekednek. 11

12 Az egészlegesség megértéséhez valamint az autonóm közösségek és kistérségek fenntartható fejlesztéséhez ad rendkívül értékes, hiánypótló ismereteket és módszertani útmutatást e rendkívül tiszteletreméltó, úttörő munka. Jó szívvel ajánlom hát e nagyszerű összeállítást és a benne foglalt ismereteket mindazok figyelmébe, akik tudnak és akarnak is tenni közösségük és térségük fenntartható, autonóm fejlesztéséért. Bécs és Budapest között a vonaton, útközben hazafelé "A fenntarthatóság jövője" konferenciáról, április 22-én, a Föld Napján. Dr. Ángyán József intézetigazgató GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 12

13 Bevezető Mit jelent az autonómia fogalma? Az autonómia tágabb értelemben olyan önállóság, mely az ésszerű lehetőségek szerinti legnagyobb mértékben a saját forrásokra támaszkodást jelenti. Egy közösség számára az autonómia ma már nem járhat elzárkózással, az önző önellátás pedig méltánytalan, de lehetetlen is volna. A saját forrásaira támaszkodó közösség tehát a szűkebb és tágabb környezetéhez elevenen kapcsolódik, másoktól minél kevésbé függ, a lehető legnagyobb mértékben saját lábon áll és a külvilággal szemben - egyoldalú függés, vagy kényszerek nélkül - egyenrangú partner. Szűkebb értelemben az autonóm közösség relatív ökológiai, mezőgazdasági és közműellátási autonómiát részleges önfenntartást jelent. Az autonómia kifejezést ezen írás keretei közt nem a ma szokványos köznapi politikai értelemben használjuk. Miért van autonómiára szükség? Egy régió megerősödését és ezzel stabil és tartós fejlődését elsősorban a régió potenciáljai, a környezet és cselekvő szereplőinek értékei és lehetőségei tehetsége és képességei alapozhatják meg. Ehhez a régióra irányuló emberi erőforrások és tevékenységek szorosabb kapcsolódására van szükség, vagyis egy új helyi, regionális azonosságtudat (identitás) felépítésére. Ez egyaránt vonatkozik a tájra, a természeti-tárgyi környezetre, a gazdaságra és az emberekre, tehát egy kibővített identitásról van szó, amelyben egyaránt kap helyt a gazdaság, a természeti környezet és a szociális tartalom. A régiók jelentősége és az Európai Közösség Az Európai Unió fejlődése során a minden tekintetben önálló nemzetállamok jelentősége csökken és előtérbe kerül a régiók szerepe, melyek a természetes kulturális gazdasági adottságok és lehetőségek szerint alakulnak. Az EU tehát többek megfogalmazása szerint - a régiók Európája lesz. Ezért is fontos, 13

14 hogy egy kisebb vagy nagyobb régió megfogalmazza-e és miként saját identitását. A regionális azonosságtudat kiforrásának folyamatában a politikai lehatároltság helyére a közösség, az erőforrás gazdálkodás viszonylagos autonómiája lép. Kinek szól ez az írás? Nem csupán szakembereknek szól, noha számukra is vethet fel új gondolatokat. Elsősorban kistelepülések önkormányzati vezetőinek, testületeinek és polgárainak, nagyobb településeken pedig kerületek, lakótelepek, városnegyedek, tömbök képviselőinek, akik egy egészben (a település egészében, a település és környezete ökológiai egységében) gondolkodnak és kezdeményezői új fejlesztéseknek, vagy döntési helyzetbe kerülhetnek. Mi a célja ennek az írásnak? E vezérfonal egy esettanulmány és számottevő hazai tapasztalatok alapján felvázolja a települési vagy regionális autonómia területeit, eddig ki nem használt lehetőségeit a közösség életének főbb területein. Néhány témakört (energiaellátás, vízgazdálkodás, tájfejlődés, ökológia, mezőgazdaság) kiemelten tárgyal, ismerteti az e területeken eddig kevéssé ismert alternatívákat a megújuló természeti erőforrások alkalmazására, s fölvázolja a konkrét megoldások modelljét, s a megvalósításhoz vezető lépéseket. A remélt gondolatébresztésen túl segítséget ad ahhoz, hogy merre nézzen körül, mit vizsgáljon meg az, aki települése, környezete adottságait, képességeit át akarja tekinteni. A döntéshozó áttekintheti a lehetséges alternatívákat, továbbá azt, hogy a választott infrastruktúra és mi mennyibe kerül, milyen forrásokból létesíthető, hogyan működik, milyen tulajdonformák választhatók a beruházásnál. 14

15 Nem megvalósíthatósági tanulmányról van szó, hiszen nem konkrét helyszínről szól, hanem egy előzetes döntéshez hozzásegítő vázlat. A konkrét javaslatokat tartalmazó megvalósítási tanulmány csak követheti ezt a szakaszt, s erre következhet maga a megvalósítás. Miért emeljük ki az energiaellátás vízgazdálkodás tájfejj- lődés ökológia mezőgazdaság témaköreit az autonómia tágabb területéből? A közösség döntései során ma már kénytelen a környezeti hatásokra is figyelni. A település teljes közigazgatási területe, egy városnegyed a maga épületeivel, növényzetével de akár egy lakóház és közvetlen környezete is tekinthető olyan önálló ökológiai egységnek, mely törekedhet az egységen belüli maximális, dinamikus egyensúlyra. Ennek az egyensúlynak a legfontosabb összetevői a termelés és energiafogyasztás, valamint a vízfogyasztás és tisztítás, valamint ezek környezeti hatásai. Az egyensúlyt alkotó elemek környezetbarát alternatívái a megújuló energiaforrások (biomassza, energiaerdő, stb.) valamint a természetközeli víztisztítás és vízvisszaforgatás, az esővíz hasznosítás révén szorosan összefüggnek a mezőgazdasági műveléssel, földhasználattal és tájalakítással. Az alternatív közműfejlesztés tehát csak a teljes környezeti összefüggés részeként végezhető. További, itt nem taglalt területek is befolyással bírnak az egyensúlyra, azonban ennek kifejtése nem feladata írásunknak. Mit jelent a fenntartható település (városnegyed, tömb, épület) minősége? A fenntarthatóság feltételének a település / kisrégió csak akkor felelhet meg, ha környezetét nem terheli meg annyira, hogy az ökológiai egyensúly felboruljon. Az egyensúly megfogalmazásának egyik módja az input output egyensúlya és ezek mértékének minimalizálása. (bővebben lásd a jövőkép fejezetben) 15

16 Autonómia és energia A települések és az egyéni háztartások legnagyobb függőségét az energiafogyasztás okozza. A szociális problémák között az egyik legnagyobb megterhelést jelenti az önkormányzatok számára a közműtartozások kiegyenlítése, a segélyek kigazdálkodása, s ezen belül is az energiadíjak a legjelentősebb tételek. A vízellátás és szennyvízkezelés hiánya rövidtávon szociális problémákat nem, csak környezetieket vet föl. Az autonómia, a részleges önfenntartás megvalósításában tehát az energia az elsőszámú kérdés, így a bevezetésben róla előbb szólunk. Ehhez kapcsolódnak később a tágabb környezet, ezen belül is a víz kérdései. Az energiakérdés, mint országos probléma Ma Magyarország egyik legnagyobb problémája a lakosság, az önkormányzatok és a népgazdaság egésze számára az energiaellátás. Az ország energiaszükséglete 70 % - ban importból fedezhető, ez a külkereskedelmi mérleghiány 50 %-áért felelős. Ma az energiaszámlákat egyre nehezebben fizető lakosság, az önkormányzatok, de a helyi ipar és mezőgazdaság is főleg központi, gyakran monopolhelyzetű ellátórendszerektől függ. A magánosítás utáni helyzetben mindez a korábbi központi újraelosztás rendszeréhez képest élesebben mutatkozik meg. Az energiakiadások profitja a szolgáltatóknál illetve az erőmű-tulajdonosoknál jelentkezik, adótartalmuk pedig költségvetési bevételként jelenik meg. Az energiára kifizetett pénzek a településekről kifelé áramlanak, nagy részük külföldre. Miközben az energiafüggőség az árakkal együtt nő, az energiatermelés folyamatos környezetrombolást okoz. A vezérfonalban ismertetett módszerekkel be kívánjuk bizonyítani, hogy van más alternatíva, s ez a helyi kezdeményezésen alapszik. Van-e realitása a megújuló energiaforrásoknak? A megújuló energiaforrások használata nem utópia. A példát erre elsősorban a hozzánk hasonló klimatikus adottságokkal rendelkező közép-európai országok 16

17 (Ausztria, Németország) adják, ahol robbanásszerűen terjednek a napenergiával üzemelő egyedi és kommunális fűtő- ill. melegvíz-ellátó rendszerek, a szélerőművek, versenytársaivá válva a szénnek, kőolajnak és a nukleáris energiának. Globális veszélyek helyi cselekvés A Földgolyó az u.n. üvegházgázok - főként a CO2 (szén-dioxid) - kibocsátása miatt klímakatasztrófa elé néz. Az óceánok a kibocsátott CO2 nagy részét elnyelik, azonban a telítettség elérése után ez a fékező hatás nem érvényesül többé, a légköri üvegházgázok növekedése megugrik. Ez a telítettségi küszöb egyes szakértők szerint éves távlatban bekövetkezik. A rohamosan csökkenő erdők sem tudják fékezni a folyamatot. A katasztrófa elkerülésére vonatkozó lépések tehát ma már nem csupán választható alternatívák, hanem a túlélés kizárólagos és sürgető eszközei. A megújuló források használatának értelme A megújuló források jellegzetessége, hogy a keletkezés helyén, vagy attól nem nagy távolságra érdemes használni azokat. E források ugyanis kis energiasűrűséggel bírnak, mely többé-kevésbé egyenletesen oszlik meg egy adott területen. A megújuló energia azonban mindenütt rendelkezésre áll, méghozzá helyben. Érdemesebb tehát helyben fölhasználni, mint elszállítani. Emellett az ásványi eredetű fosszilis energiahordozók végesek és alkalmazásuk fűtési célokra észszerűtlen: fontos ipari nyersanyagokkal állítunk elő hő- és villamos-energiát, míg ez más forrásból is gazdaságosan megoldható, környezetkárosítás nélkül. 17

18 A megvalósult megújuló energialétesítmények tulajdonformái szinte kizárólag egyéni vagy közösségi (önkormányzati v. szövetkezeti) formák, a külföldi tőke és a multinacionális óriáscégek számára e terület ma még nem terjeszkedési célpont, lévén kicsi és szétszórt. E technológiák természetük szerint a helyi gazdaságot és az önigazgatást erősítik. Itt az ideje ezen alternatívák megismerésének, melyek kiutat mutathatnak a függőségből, a saját potenciálok feltárásán keresztül. A klímaváltozási keretegyezmény és Magyarország Magyarország a kyotói világkonferencián a közötti időszakra vállalt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak 6 %-os csökkentését, az es bázisidőszakhoz képest 3. A CO2 kibocsátás azonban a gazdasági visszaesés és a megindult szerkezetváltás következtében több mint egyharmadával csökkent a magyar vállalás tehát ugyancsak visszafogott. Míg 1987-ben 83 millió tonnát tett ki, 1995-ben mindössze 60 milliót. Az előrejelzések szerint az ország CO2 - kibocsátása 2010-ben millió tonna lesz (ez 30 %-kal több, mint a jelenlegi (1998), ezzel Magyarország eléri a világátlag kétszeresét! 4 ). A vállalt csökkentés mértéke 4,8 millió tonna CO2, tehát ennyit kell teljesítenünk. E vállalás jogilag kötelező, be nem tartása szankcionálható a nemzetközi jog szerint. Milyen mértékű CO2-redukció érhető el megújuló energia- forrásokkal? Ma Magyarországon az összenergia-felhasználáson belül a megújuló energiák részaránya a kétségbeejtően alacsony 2,6 % körül van, ez is jórészt a meglévő vízierőműveknek és a hagyományos fatüzelésnek köszönhető. Az 1993 ban elfogadott magyar energiapolitika szerint az ezredfordulóra 5 6 %-ra kell emelni a jelenlegi értéket. Ez a növekmény összhangban van a klímaváltozási keretegyezménnyel. Az EU 2005-re csak az alternatív motor-hajtóanyagok arányát (pl. alkohol vagy repce-metilészter) 6 %-ra becsüli. 3 Ausztria és Dánia 25 %-ot vállalt. 4 forrás: Levegő Munkacsoport 18

19 Az alternatív energiaforrások használatával az alábbi területeken jelentkezhet CO2 kibocsátáscsökkenés [Bohoczky Ferenc nyomán] Megújuló energia Nap Geotermikus Száraz biomassza Folyékony és gáznemű biomassza hasznosítási formája melegvíz készítés fűtés szárítás, aszalás áramtermelés fűtés melegvíz készítés villamosenergia-termelés melegvíz készítés gőztermelés fűtés szárítás motorhajtás termikus hasznosítás villamosenergia-termelés hasznosítási helye lakosság mezőgazdaság egyéb hőtermelés mezőgazdaság egyéb hőtermelés lakosság gyógyturizmus lakosság mezőgazdaság egyéb hőtermelés ipar közlekedés mezőgazdaság ipar szolgáltatás A lakossági közvetlen energia-takarékosságból és a megújuló energiaforrások használatából eredő energia-megtakarítás mértékét a következő táblázat mutatja [Bohoczky Ferenc nyomán] Energiafajta Jelenlegi felhasználás Tervezhető növekedés Geotermikus 3,20 PJ 0,80 PJ Nap 0,04 PJ 3,00 PJ Hulladék biomassza 3,60 PJ 2,50 PJ Tűzifa 28,00 PJ 0,00 PJ Energiaerdő 0,00 PJ 10,00 PJ Alkohol, olaj- 0,00 PJ 6,50 PJ metilészter Lakossági energia takarékosság 0,00 PJ 10,00 PJ növekedés Összesen : 32,80 PJ 19

20 Ez az energiamennyiség mintegy kétmillió tonna CO2 kibocsátás csökkenést jelent. A fenti számítások alapján megállapítható, hogy energiatakarékossági intézkedésekkel és a megújuló energiafajták alkalmazásával a vállalt CO 2 - csökkentés 50 % - a realizálható. 5 Magyarország vállalt kötelezettségének megvalósítása, központi intézkedéseket és helyi kezdeményezéseket egyaránt igényel, mégpedig sürgősen. Az energiakérdés nem csupán szakértői belügy Az energiaellátás a teljes infrastruktúra része. Nem vizsgálható önmagában, és nem vizsgálható csak gazdasági szempontból. Egy teljes környezeti összefüggés részei az energiatermelés, a vízzel és a szennyvízzel való bánásmód, a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdaság, a táj egészének fejlődése, a helyi ipar és kereskedelem, valamint a közigazgatás, a szociális élet, mindez egymásra is hat és a rendszer minden egyes eleméhez az ott élő embereknek van a legtöbb köze. 5 A Bohoczky Ferenc által számított növekedés nem számol a több, tervezés alatt álló kis vízierőmű teljesítményével, valamint a modern fafűtés növekedési arányával, mely fosszilis tüzelőanyagokat válthat ki, mindezek nagyobb csökkentést is eredményezhetnek. Ezzel szemben külön összehasonlítást érdemelne a csak tervezett megújuló energiahasználattal ellentétben a tényleges fosszilis energiahasználat növekedése, pl.: bükkábrányi 1000 MW-os barnaszénerőmű, gázprogram, forgalomnövekedés, ipari fejlesztés, égetőművek, stb. 20

21 1. Az autonóm kisrégió autonóm település gondolata Az autonómiáról általánosságban Az autonómia önállóságot, felnőttséget jelent, megszabadulást a külső gyámkodástól. A régi falu teljesen önellátó volt, feleslegéből kereskedett. Az autonómia ma ennél többet jelent. Az autonómia önrendelkezés, nem elzárkózás. Ha egy településnek megvan a lehetősége a saját lábon állásra legyen az bármely területen: árutermelés, energiaellátás, kereskedelem, közigazgatás, kulturális, és társadalmi szociális élet -, akkor érdemes azt megvalósítani, feltéve, hogy ez nem jelent elzárkózást a közvetlen, vagy tágabb környezettől, piactól. Az autonóm település tehát működhet maximálisan decentralizált módon, miközben a világpiacra termel és részt vesz annak működésében. Az autonómiának azonban mindenütt vannak természetes korlátai. Bármely területen tehát csak ésszerű, a lehetőségek szerinti autonómiáról beszélhetünk. Ezt a társadalmi életben önigazgatásnak, a gazdaságban részleges önfenntartásnak nevezhetjük. Autonóm település autonóm kisrégió Az autonómia megvalósítható egy épületben, egy lakótömbben vagy intézményben, városnegyedben, településen, de ennél nagyobb regionális - léptékben is. Az autonóm kisrégió koncepciója olyan, több település alkotta társulást, mely táji, ökológiai és ezzel összefüggő szociális tényezők következtében, egészséges módon kialakult adottságai révén önmagában egyensúlyt megvalósító ökológiai egységet alkothat. A táji-ökológiai egység felismerése és megnevezése alapozza meg a régióhoz kapcsolódó identitást, mely egyszerre gazdasági, ökológiai és szociális tartalmú. 21

22 Regionális identitás fenntartható fejlődés A régiók szerepének megerősödése feltétele a globális gazdaságba való bekapcsolódásnak. A fejlődés alapjait a saját potenciálok feltárása, korlátait a régió ökológiai egyensúlya jelöli ki. A saját potenciálok feltárása együtt kell járjon a regionális identitás megragadásával és megfogalmazásával. Mi következik a regionális azonosságtudat megerősödéséből? A helyi gazdaság hozzáigazítása a régió adottságaihoz:! a helyi nyersanyagok és erőforrások igénybevétele, kiaknázásuk mértékének meghatározása! a termék és melléktermék (hulladék, károsanyag, stb. is) kibocsátás mértékének felmérése, optimalizálása! erős helyi termelő és értékesítő hálózatok és kooperatív kapcsolatok kiépítése, melyek kifele nyitott és új piacokat kereső gazdaságot alapoznak meg. Mit jelent az autonómia az élet különböző területein? Autonómia a közigazgatásban Saját önkormányzat, önigazgatás. Alulról fölfelé épülő képviseleti rendszer, településszövetségek. Minden döntés az érintettek képviseleti szintjén, az EU szubszidiaritás elve szerint. Autonómia a kultúrában Saját, szabad és önigazgató iskola, kulturális élet, egyesületek, civil szervezetek. Fenntartás minél kevésbé állami forrásból, minél inkább cégek és magánszemélyek által adott támogatásból. Autonómia a helyi gazdaságban Erős helyi gazdaság, kis- és középvállakozások nagy száma, melyek támogatásaikkal, helyi adóikkal a helyi szociális ellátást és kulturális szükségleteket, valamint közigazgatást működtetni képesek, csökkentve, sőt apránként felszámolva a kényszerű állami beavatkozást. 22

23 Autonómia a helyi kereskedelemben Helyi piac illetve üzletek, ahol megjelennek a helyi termékek is, azonban ezek saját, vagy közvetítő kereskedelem révén eljutnak a távoli piacokra is. Mit jelent ez? A települést nem kizárólag egy vagy több szupermarket látja el, messziről, nyomott árakon érkező árukkal, hanem a helyben termelt javak megélhetést adnak a termelőnek és a kiskereskedőnek is. A helyi feldolgozóktól (pék, mészárszék, zöldséges, stb.,) származó áruk alkotják a kínálat többségét, nem kizárólag nagykereskedelemből, nagybani piacról származó termékek. Autonómia a mezőgazdaságban Erős, a termelők részvételével működő kereskedő szervezetek, saját terménytároló kapacitással. Központi irányítástól független, önigazgató, a piac változásaira érzékenyen reagáló kis-, közép- és nagyvállalkozások. Helyi feldolgozóipar. A földterület túlnyomórészt helyi tulajdonban. Minden földrészletre kiterjedő gondoskodás, a földhasználat teljessége a más célra nem hasznosítható és védendő értéket nem hordozó területek energiatermelő felületként történő hasznosításával (pl. tűzifa céljából telepített erdő). Teljeskörű tájgondozás a kézbentartott mezőgazdasági területhasználat által. Autonómia a közműellátásban A decentralizált közműmegoldások optimális mérete nem az egyedi, hanem a közösségi, kooperatív rendszer, mely pl. az áramtermelés területén nem versenytársa az országos hálózatnak, hanem azzal együttműködő, melyből mindkét félnek haszna van. Az autonómia nem alárendeltséget, hanem mellérendeltséget, partneri viszonyt jelent. A település adottságainak megfelelően maximálisan aknázza ki saját meglévő megújuló forrásait, hogy ezzel kooperatív módon, partnerként kapcsolódjon a környező települések rendszereihez, illetve az országos hálózatokhoz. Így nemcsak saját függőségét csökkenti és a helyi gazdaságot erősíti, hanem a nemzetgazdaság egészét tehermentesíti, a központi költségvetés kényszerű gyámkodó szerepét segít fölszámolni. A létesítmények jellemzően helyi magán- ill. közösségi tulajdonban vannak. 23

24 Autonómia az ökológiai gazdálkodás szemszögéből A környezetszennyezés ma már a határokon túlnyúlik, így nem létezik többé érintetlen terület. A környezet védelme érdekében azonban a tennivalók a helyi megelőzéssel kezdődnek. Az autonómiára való törekvés ökológiai szempontból globálisan és területileg is értelmezhető. Globális szempontból a megújuló energiaforrásokra való támaszkodást jelenti az energiahasználat területén. Területi értelemben a fenntartható földhasználat kialakítását, az ökológiai egyensúly figyelemmel kísérését jelentheti egy adott régióban. Az autonómia az ökológia területén a helyi cselekvésre és felelősségre utal. Módszerei:! a település, ill. kisrégió ökológiai határainak kijelölése! a hely ökológiai állapotának föltérképezése! a fenntartható egyensúlyi helyzet megállapítása! az ehhez vezető teendők meghatározása. 24

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Készült a Függtelen Ökológiai Központban 2006.

Készült a Függtelen Ökológiai Központban 2006. Autonóm kisrégió az Európai Unióban Esettanulmány az Alpokalja kistérség vizsgálatával Készült a Függtelen Ökológiai Központban 2006. A kötet megvalósulását támogatta az Európai Unió, a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Passzívházak, autonóm települések. Ertsey Attila

Passzívházak, autonóm települések. Ertsey Attila Passzívházak, autonóm települések Ertsey Attila TOSICS IVÁN - VÁROSKUTATÁS KFT. Fenntartható védekezés a klímaváltozás ellen CO 2 emisszió kiváltása: energiatakarékosság átállás megújuló energiaforrásokra,

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

ALTERNATÍV V ENERGIÁK ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Elzmények, partnerség, támogatók

Elzmények, partnerség, támogatók Világváros vagy világfalu? avagy fenntartható építés és területfejlesztés Budapesten és az agglomerációban Medgyasszay Péter építészmérnök, MBA, Független Ökológiai Központ Elzmények, partnerség, támogatók

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Miért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben