AUTONÓM KISRÉGIÓ ORSZÁGOS AJÁNLÁS 1999

Átírás

1 AUTONÓM KISRÉGIÓ ORSZÁGOS AJÁNLÁS 1999

2

3 A kötet létrehozói ezúton fejezik ki köszönetüket Láng István akadémikusnak a program támogatásáért, Kerekes Sándor tanszékvezetonek, a Tisztább Termelés Magyarországi Központja Igazgatójának a nemzetközi szakmai konzultáció megteremtéséért, Kapolcs, Öcs, Pula, Taliándörögd és Vigántpetend önkormányzatainak az együttmuködésért, valamint Pátrovics Benedeknek és Újházi Miklósnak, Pusztazámor polgármesterének és jegyzojének hasznos tartalmi észrevételeikért.

4 Megjelent a Központi Környezetvédelmi Alap ( /1997) és az UNIDO-UNEP Tisztább Termelés Magyarországi Központjának támogatásával Szerkesztő Ertsey Attila A szerkesztésben közreműködtek dr. Vásárhelyi Judit, Medgyasszay Péter Szerzők dr. Barótfi István, Ertsey Attila, Klimó Erzsébet, Licskó Béla, Rudolf Schermann, Sudár Enikő, Zielinski Balázs Szakértőként közreműködött Somodi Jenő, Heinz Peter Wallner, Josef Zeilinger Tördelés, borítóterv Medgyasszay Péter 1 Borító 2 Dózsa Tamás, Kertes Andrea A kiadásban közreműködött FILUM Kiadó Nyomtatás, kötészet Kolor Optika Nyomda Felelős vezető Dénes Katalin ISBN: Kiadja a Független Ökológiai Központ Alapítvány, Budapest 1999 Független Ökológiai Központ Alapítvány PRINTED IN HUNGARY 1 Ez a könyvként megjelent verzióra vonatkozik; e PDF kiadás tördelése attól részben eltér 2 Ez a könyvként megjelent verzióra vonatkozik; e PDF kiadás borítója más

5 Tartalomjegyzék Ajánlás 11 Bevezető 13 Mit jelent az autonómia fogalma? 13 Miért van autonómiára szükség? 13 A régiók jelentősége és az Európai Közösség 13 Kinek szól ez az írás? 14 Mi a célja ennek az írásnak? 14 Miért emeljük ki az energiaellátás vízgazdálkodás tájfejlődés ökológia mezőgazdaság témaköreit az autonómia tágabb területéből? 15 Mit jelent a fenntartható település (városnegyed, tömb, épület) minősége? 15 Autonómia és energia 16 Az energiakérdés, mint országos probléma 16 Van-e realitása a megújuló energiaforrásoknak? 16 Globális veszélyek helyi cselekvés 17 A megújuló források használatának értelme 17 A klímaváltozási keretegyezmény és Magyarország 18 Milyen mértékű CO2-redukció érhető el megújuló energiaforrásokkal? 18 Az energiakérdés nem csupán szakértői belügy Az autonóm kisrégió autonóm település gondolata 21 Az autonómiáról általánosságban 21 Autonóm település autonóm kisrégió 21 Regionális identitás fenntartható fejlődés 22 Mit jelent az autonómia az élet különböző területein? 22 Autonómia a közigazgatásban 22 Autonómia a kultúrában 22 Autonómia a helyi gazdaságban 22 Autonómia a helyi kereskedelemben 23 Autonómia a mezőgazdaságban 23 Autonómia a közműellátásban 23 Autonómia az ökológiai gazdálkodás szemszögéből 24 5

6 Hogyan érhető el a település számára az autonómia? 25 Az autonóm közműellátású település 25 Melyek a legfontosabb lépések? 25 Hogyan fest az autonóm közművesítésű település? Jövőkép megfogalmazása 29 A jövőkép készítés lépései Nyers regionális elemzés A fenntarhatóság feltételeinek vizsgálata A vizsgált terület környezeti terhelhetőségének meghat A terület INPUT OUTPUT egyensúlyának meghatározása A jövőkép elkészítéséhez szükséges vizsgálatok Társadalmi élet területe Gazdasági terület 33 A mező- és erdőgazdaság 33 Ipar, kereskedelem, szolgáltatás Infrastruktúra Ökológia Közös jövőkép ill. regionális identitás megragadása Alapvetések (célok megfogalmazása) A közös jövőkép megfogalmazása Kulturális, közigazgatási jövőkép Gazdasági jövőkép Részletes regionális elemzés A természeti adottságok 37 Az éghajlat 38 A domborzat 38 A vízháztartás 39 A talaj 39 A felszín alatti képződmények A területhasználat és a területhasználat változási tendenciájának vizsgálata az energiatermelő területek elhelyezésének szempontjából Az autonóm energiaprogram táj-, környezet-, természetvédelmi vonatkozásai 41 Tájvédelem 41 6

7 Környezetvédelem 42 Természetvédelem Az első lépések (első projektötletek) meghatározása A megvalósítás programjának meghatározása Regionális projekt-menedzselő rendszer (szervezet) felállítása a folyamat folytatására és gondozására Vízellátás szennyvízkezelés 47 Települési vízgazdálkodás Vízellátás Ivóvízellátás Használati- és öntözővíz ellátás Vízrendezés, vízkárelhárítás 52 Csapadékvíz-elvezetés 54 Lefolyás szabályozás 54 Települési vízfolyás és állóvíz rendezése 55 Tározás 56 Talajvízszint-süllyesztés 56 Vízkárelhárítás A vízellátási és vízrendezési tevékenység anyagi forrásai Szennyvíz elvezetés, tisztítás A környezetvédelmi és közegészségügyi előírások Megyei koncepcionális terv, regionális fejlesztési célok Támogatási rendszer 62 Szennyvíztisztító telep építésére 63 Települési folyékony hulladék tisztítótelep építésére 63 Szennyvízcsatorna-hálózat építésére Gazdasági tényezők A szennyvíztisztítási technológia kiválasztása A csatornázatlan települések, településrészek 68 A közműpótló meghatározása Saját vízrendezési stratégia Energiaellátás 73 A lehetőségek rövid számbavétele 73 7

8 A megújuló energiapotenciál vizsgálata A napenergia potenciálja, hasznosítása A napenergia termikus átalakítója: a napkollektor Fotoelektromos elemek (napelemek) A szélenergia hasznosítása Biomassza - hasznosítás 81 M vizsgálat (meglévő állapot) 81 P vizsgálat (prognózis) Szilárd biomassza Folyékony biomassza - bio-üzemanyag Biogáz Kommunális szemét kisléptékű égetőművi hasznosítása Vízenergia hasznosítás Geotermikus energia Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (KOHER blokkfűtőmű) Hőszivattyú Energiatakarékosság Kombinált alkalmazások A megújuló energiapotenciál vizsgálatának értékelése Helyi meglévő fejlesztési elképzelések értékelése a megújuló energia potenciál ismeretében Energiamodellek alternatíváinak kidolgozása A napenergia hasznosítás modellje Szélenergia hasznosítás modellje A bioszolár távfűtőmű rendszer modellje 105 A bioszolár távfűtőmű létesítése 107 A) Meglévő távfűtőmű átalakítása 107 B) Új távfűtőmű létesítése 109 A bioszolár távfűtőmű létesítésének keretfeltételei 109 Az elfogadás társadalmi tényezői 109 Erdőművelés és energia 111 Új távfűtőmű létesítésének műszaki feltételei 111 A hőigény felmérése 111 A hőigény megállapítása 112 Az energiamegtakarítás lehetséges mértéke 112 Működő távfűtőművek tapasztalatai 113

9 A csatlakozási szándék 114 Működő távfűtőművek tapasztalatai 114 Fűtőanyag, energiaforrás 115 Működő távfűtőművek tapasztalatai 115 A bioszolár távfűtőmű realizálásának műszaki irányelvei A távfűtőmű helyének kiválasztása A faapríték-tároló csarnok és a kazánház méretezése 117 A csarnok 118 A kazán 118 A napkollektorok méretezése 118 A puffertároló és a gépészeti egységek A távhővezeték 119 A távhővezeték szabályozása 120 Távvezeték-rendszer és távkarbantartás Házi hőátadó állomások A rendszer szabályozása Biomassza nem központi hőellátás modellje 123 A lakóházak hőenergia-igényei 123 Az egyedi hőellátás bio-tüzelőanyagai és berendezései 125 Tüzelőanyagok 126 Tüzelőberendezések 127 A lehetőségek összefoglaló értékelése 129 A biomassza tüzelés feltételei 131 A nem központi ellátás modelljének további jellemzői vagy kérdései Kisléptékű kétfázisú kommunális hulladékégető modellje Energiamodell változatok Energiamodellek értékelése 141 Az első lépések (első projekt ötletek) meghatározása 142 A megvalósítás programjának meghatározása A megvalósítás programjának meghatározása A projektek megvalósítási sorrendje Megvalósíthatósági tanulmány készítése egy-egy projektre Finanszírozási terv A megvalósítás konstrukciója, a résztvevők körének kiválasztása145 9

10 Források teremtése (pályázatok, hitelek, támogatások, sajáterő, stb.) A forrásteremtés támogatása Célra orientált településszövetségek ill. társulások Lobbizás Regionális projekt-menedzselő rendszer (szervezet) felállítása a folyamat folytatására és gondozására 151 Helyi stratégia kialakítása 151 Kitekintés és végszó 153 A projekt fenntarthatósága - a fenntarthatóság projektje 153 A régió folyamatos fejlesztése 153 A folyamatok nyilvántartása és az egyensúly fenntartása 154 A projekt folytatásának programja 154 Kitekintés 155 Irodalomjegyzék

11 Ajánlás A környezet, a gazdaság és a társadalom összhangja, egyensúlyának fenntartása életképes közösségei meglététől és autonóm fejlődésétől függ. Az ilyen közösségek törekvéseit közös kultúrájuk, hagyományaik és a rendelkezésükre álló tér, település, táj adottságai határozzák meg. Az, hogy az autonóm közösségek belső erejének növekedése a társadalom egészének alapvető érdeke, azon felismerésből táplálkozik, hogy e közösségek rendelkeznek az eredendő jogokkal és feladatokkal is. E jogok egy részét ők adhatják át egy magasabb szinten szerveződött közösségnek, ha úgy ítélik meg, hogy ezáltal jobban képesek ellátni azokat, ám vissza is vehetik a jogokat, ha úgy látják, hogy várakozásaik nem teljesültek. Ez a szubszidiaritási alapelv a társadalom szerveződésének egyik legszilárdabb pillére. Eredeti megfogalmazása (XI. Pius pápa "Quadragesmo Anno" kezdetű enciklikája) szerint "mindazt, amit az egyes személyek saját erejükből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt hatáskörükből kivenni és a közösségekre bízni tilos, éppen így mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása, mivel minden társadalmi tevékenység lényegénél és benne rejlő erejénél fogva segíteni, szubszidiálni köteles a társadalmi egész egyes részeit, ellenben soha sem szabad bomlasztania vagy bekebeleznie azokat." E felismerésen, öntudatra ébredésen túl a közösségek az ily módon rájuk háruló feladatokat csak akkor tudják megoldani, de a kívülről érkező segítséget is csak akkor tudják befogadni, ha ismerik a rendelkezésükre álló tér - lakóház, településrész, település, táj - működésmódját, belső összefüggéseit, ökológiai egységét, és ez alapján a fejlesztések során tudatosan annak dinamikus egyensúlya megőrzésére törekednek. 11

12 Az egészlegesség megértéséhez valamint az autonóm közösségek és kistérségek fenntartható fejlesztéséhez ad rendkívül értékes, hiánypótló ismereteket és módszertani útmutatást e rendkívül tiszteletreméltó, úttörő munka. Jó szívvel ajánlom hát e nagyszerű összeállítást és a benne foglalt ismereteket mindazok figyelmébe, akik tudnak és akarnak is tenni közösségük és térségük fenntartható, autonóm fejlesztéséért. Bécs és Budapest között a vonaton, útközben hazafelé "A fenntarthatóság jövője" konferenciáról, április 22-én, a Föld Napján. Dr. Ángyán József intézetigazgató GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 12

13 Bevezető Mit jelent az autonómia fogalma? Az autonómia tágabb értelemben olyan önállóság, mely az ésszerű lehetőségek szerinti legnagyobb mértékben a saját forrásokra támaszkodást jelenti. Egy közösség számára az autonómia ma már nem járhat elzárkózással, az önző önellátás pedig méltánytalan, de lehetetlen is volna. A saját forrásaira támaszkodó közösség tehát a szűkebb és tágabb környezetéhez elevenen kapcsolódik, másoktól minél kevésbé függ, a lehető legnagyobb mértékben saját lábon áll és a külvilággal szemben - egyoldalú függés, vagy kényszerek nélkül - egyenrangú partner. Szűkebb értelemben az autonóm közösség relatív ökológiai, mezőgazdasági és közműellátási autonómiát részleges önfenntartást jelent. Az autonómia kifejezést ezen írás keretei közt nem a ma szokványos köznapi politikai értelemben használjuk. Miért van autonómiára szükség? Egy régió megerősödését és ezzel stabil és tartós fejlődését elsősorban a régió potenciáljai, a környezet és cselekvő szereplőinek értékei és lehetőségei tehetsége és képességei alapozhatják meg. Ehhez a régióra irányuló emberi erőforrások és tevékenységek szorosabb kapcsolódására van szükség, vagyis egy új helyi, regionális azonosságtudat (identitás) felépítésére. Ez egyaránt vonatkozik a tájra, a természeti-tárgyi környezetre, a gazdaságra és az emberekre, tehát egy kibővített identitásról van szó, amelyben egyaránt kap helyt a gazdaság, a természeti környezet és a szociális tartalom. A régiók jelentősége és az Európai Közösség Az Európai Unió fejlődése során a minden tekintetben önálló nemzetállamok jelentősége csökken és előtérbe kerül a régiók szerepe, melyek a természetes kulturális gazdasági adottságok és lehetőségek szerint alakulnak. Az EU tehát többek megfogalmazása szerint - a régiók Európája lesz. Ezért is fontos, 13

14 hogy egy kisebb vagy nagyobb régió megfogalmazza-e és miként saját identitását. A regionális azonosságtudat kiforrásának folyamatában a politikai lehatároltság helyére a közösség, az erőforrás gazdálkodás viszonylagos autonómiája lép. Kinek szól ez az írás? Nem csupán szakembereknek szól, noha számukra is vethet fel új gondolatokat. Elsősorban kistelepülések önkormányzati vezetőinek, testületeinek és polgárainak, nagyobb településeken pedig kerületek, lakótelepek, városnegyedek, tömbök képviselőinek, akik egy egészben (a település egészében, a település és környezete ökológiai egységében) gondolkodnak és kezdeményezői új fejlesztéseknek, vagy döntési helyzetbe kerülhetnek. Mi a célja ennek az írásnak? E vezérfonal egy esettanulmány és számottevő hazai tapasztalatok alapján felvázolja a települési vagy regionális autonómia területeit, eddig ki nem használt lehetőségeit a közösség életének főbb területein. Néhány témakört (energiaellátás, vízgazdálkodás, tájfejlődés, ökológia, mezőgazdaság) kiemelten tárgyal, ismerteti az e területeken eddig kevéssé ismert alternatívákat a megújuló természeti erőforrások alkalmazására, s fölvázolja a konkrét megoldások modelljét, s a megvalósításhoz vezető lépéseket. A remélt gondolatébresztésen túl segítséget ad ahhoz, hogy merre nézzen körül, mit vizsgáljon meg az, aki települése, környezete adottságait, képességeit át akarja tekinteni. A döntéshozó áttekintheti a lehetséges alternatívákat, továbbá azt, hogy a választott infrastruktúra és mi mennyibe kerül, milyen forrásokból létesíthető, hogyan működik, milyen tulajdonformák választhatók a beruházásnál. 14

15 Nem megvalósíthatósági tanulmányról van szó, hiszen nem konkrét helyszínről szól, hanem egy előzetes döntéshez hozzásegítő vázlat. A konkrét javaslatokat tartalmazó megvalósítási tanulmány csak követheti ezt a szakaszt, s erre következhet maga a megvalósítás. Miért emeljük ki az energiaellátás vízgazdálkodás tájfejj- lődés ökológia mezőgazdaság témaköreit az autonómia tágabb területéből? A közösség döntései során ma már kénytelen a környezeti hatásokra is figyelni. A település teljes közigazgatási területe, egy városnegyed a maga épületeivel, növényzetével de akár egy lakóház és közvetlen környezete is tekinthető olyan önálló ökológiai egységnek, mely törekedhet az egységen belüli maximális, dinamikus egyensúlyra. Ennek az egyensúlynak a legfontosabb összetevői a termelés és energiafogyasztás, valamint a vízfogyasztás és tisztítás, valamint ezek környezeti hatásai. Az egyensúlyt alkotó elemek környezetbarát alternatívái a megújuló energiaforrások (biomassza, energiaerdő, stb.) valamint a természetközeli víztisztítás és vízvisszaforgatás, az esővíz hasznosítás révén szorosan összefüggnek a mezőgazdasági műveléssel, földhasználattal és tájalakítással. Az alternatív közműfejlesztés tehát csak a teljes környezeti összefüggés részeként végezhető. További, itt nem taglalt területek is befolyással bírnak az egyensúlyra, azonban ennek kifejtése nem feladata írásunknak. Mit jelent a fenntartható település (városnegyed, tömb, épület) minősége? A fenntarthatóság feltételének a település / kisrégió csak akkor felelhet meg, ha környezetét nem terheli meg annyira, hogy az ökológiai egyensúly felboruljon. Az egyensúly megfogalmazásának egyik módja az input output egyensúlya és ezek mértékének minimalizálása. (bővebben lásd a jövőkép fejezetben) 15

16 Autonómia és energia A települések és az egyéni háztartások legnagyobb függőségét az energiafogyasztás okozza. A szociális problémák között az egyik legnagyobb megterhelést jelenti az önkormányzatok számára a közműtartozások kiegyenlítése, a segélyek kigazdálkodása, s ezen belül is az energiadíjak a legjelentősebb tételek. A vízellátás és szennyvízkezelés hiánya rövidtávon szociális problémákat nem, csak környezetieket vet föl. Az autonómia, a részleges önfenntartás megvalósításában tehát az energia az elsőszámú kérdés, így a bevezetésben róla előbb szólunk. Ehhez kapcsolódnak később a tágabb környezet, ezen belül is a víz kérdései. Az energiakérdés, mint országos probléma Ma Magyarország egyik legnagyobb problémája a lakosság, az önkormányzatok és a népgazdaság egésze számára az energiaellátás. Az ország energiaszükséglete 70 % - ban importból fedezhető, ez a külkereskedelmi mérleghiány 50 %-áért felelős. Ma az energiaszámlákat egyre nehezebben fizető lakosság, az önkormányzatok, de a helyi ipar és mezőgazdaság is főleg központi, gyakran monopolhelyzetű ellátórendszerektől függ. A magánosítás utáni helyzetben mindez a korábbi központi újraelosztás rendszeréhez képest élesebben mutatkozik meg. Az energiakiadások profitja a szolgáltatóknál illetve az erőmű-tulajdonosoknál jelentkezik, adótartalmuk pedig költségvetési bevételként jelenik meg. Az energiára kifizetett pénzek a településekről kifelé áramlanak, nagy részük külföldre. Miközben az energiafüggőség az árakkal együtt nő, az energiatermelés folyamatos környezetrombolást okoz. A vezérfonalban ismertetett módszerekkel be kívánjuk bizonyítani, hogy van más alternatíva, s ez a helyi kezdeményezésen alapszik. Van-e realitása a megújuló energiaforrásoknak? A megújuló energiaforrások használata nem utópia. A példát erre elsősorban a hozzánk hasonló klimatikus adottságokkal rendelkező közép-európai országok 16

17 (Ausztria, Németország) adják, ahol robbanásszerűen terjednek a napenergiával üzemelő egyedi és kommunális fűtő- ill. melegvíz-ellátó rendszerek, a szélerőművek, versenytársaivá válva a szénnek, kőolajnak és a nukleáris energiának. Globális veszélyek helyi cselekvés A Földgolyó az u.n. üvegházgázok - főként a CO2 (szén-dioxid) - kibocsátása miatt klímakatasztrófa elé néz. Az óceánok a kibocsátott CO2 nagy részét elnyelik, azonban a telítettség elérése után ez a fékező hatás nem érvényesül többé, a légköri üvegházgázok növekedése megugrik. Ez a telítettségi küszöb egyes szakértők szerint éves távlatban bekövetkezik. A rohamosan csökkenő erdők sem tudják fékezni a folyamatot. A katasztrófa elkerülésére vonatkozó lépések tehát ma már nem csupán választható alternatívák, hanem a túlélés kizárólagos és sürgető eszközei. A megújuló források használatának értelme A megújuló források jellegzetessége, hogy a keletkezés helyén, vagy attól nem nagy távolságra érdemes használni azokat. E források ugyanis kis energiasűrűséggel bírnak, mely többé-kevésbé egyenletesen oszlik meg egy adott területen. A megújuló energia azonban mindenütt rendelkezésre áll, méghozzá helyben. Érdemesebb tehát helyben fölhasználni, mint elszállítani. Emellett az ásványi eredetű fosszilis energiahordozók végesek és alkalmazásuk fűtési célokra észszerűtlen: fontos ipari nyersanyagokkal állítunk elő hő- és villamos-energiát, míg ez más forrásból is gazdaságosan megoldható, környezetkárosítás nélkül. 17

18 A megvalósult megújuló energialétesítmények tulajdonformái szinte kizárólag egyéni vagy közösségi (önkormányzati v. szövetkezeti) formák, a külföldi tőke és a multinacionális óriáscégek számára e terület ma még nem terjeszkedési célpont, lévén kicsi és szétszórt. E technológiák természetük szerint a helyi gazdaságot és az önigazgatást erősítik. Itt az ideje ezen alternatívák megismerésének, melyek kiutat mutathatnak a függőségből, a saját potenciálok feltárásán keresztül. A klímaváltozási keretegyezmény és Magyarország Magyarország a kyotói világkonferencián a közötti időszakra vállalt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak 6 %-os csökkentését, az es bázisidőszakhoz képest 3. A CO2 kibocsátás azonban a gazdasági visszaesés és a megindult szerkezetváltás következtében több mint egyharmadával csökkent a magyar vállalás tehát ugyancsak visszafogott. Míg 1987-ben 83 millió tonnát tett ki, 1995-ben mindössze 60 milliót. Az előrejelzések szerint az ország CO2 - kibocsátása 2010-ben millió tonna lesz (ez 30 %-kal több, mint a jelenlegi (1998), ezzel Magyarország eléri a világátlag kétszeresét! 4 ). A vállalt csökkentés mértéke 4,8 millió tonna CO2, tehát ennyit kell teljesítenünk. E vállalás jogilag kötelező, be nem tartása szankcionálható a nemzetközi jog szerint. Milyen mértékű CO2-redukció érhető el megújuló energia- forrásokkal? Ma Magyarországon az összenergia-felhasználáson belül a megújuló energiák részaránya a kétségbeejtően alacsony 2,6 % körül van, ez is jórészt a meglévő vízierőműveknek és a hagyományos fatüzelésnek köszönhető. Az 1993 ban elfogadott magyar energiapolitika szerint az ezredfordulóra 5 6 %-ra kell emelni a jelenlegi értéket. Ez a növekmény összhangban van a klímaváltozási keretegyezménnyel. Az EU 2005-re csak az alternatív motor-hajtóanyagok arányát (pl. alkohol vagy repce-metilészter) 6 %-ra becsüli. 3 Ausztria és Dánia 25 %-ot vállalt. 4 forrás: Levegő Munkacsoport 18

19 Az alternatív energiaforrások használatával az alábbi területeken jelentkezhet CO2 kibocsátáscsökkenés [Bohoczky Ferenc nyomán] Megújuló energia Nap Geotermikus Száraz biomassza Folyékony és gáznemű biomassza hasznosítási formája melegvíz készítés fűtés szárítás, aszalás áramtermelés fűtés melegvíz készítés villamosenergia-termelés melegvíz készítés gőztermelés fűtés szárítás motorhajtás termikus hasznosítás villamosenergia-termelés hasznosítási helye lakosság mezőgazdaság egyéb hőtermelés mezőgazdaság egyéb hőtermelés lakosság gyógyturizmus lakosság mezőgazdaság egyéb hőtermelés ipar közlekedés mezőgazdaság ipar szolgáltatás A lakossági közvetlen energia-takarékosságból és a megújuló energiaforrások használatából eredő energia-megtakarítás mértékét a következő táblázat mutatja [Bohoczky Ferenc nyomán] Energiafajta Jelenlegi felhasználás Tervezhető növekedés Geotermikus 3,20 PJ 0,80 PJ Nap 0,04 PJ 3,00 PJ Hulladék biomassza 3,60 PJ 2,50 PJ Tűzifa 28,00 PJ 0,00 PJ Energiaerdő 0,00 PJ 10,00 PJ Alkohol, olaj- 0,00 PJ 6,50 PJ metilészter Lakossági energia takarékosság 0,00 PJ 10,00 PJ növekedés Összesen : 32,80 PJ 19

20 Ez az energiamennyiség mintegy kétmillió tonna CO2 kibocsátás csökkenést jelent. A fenti számítások alapján megállapítható, hogy energiatakarékossági intézkedésekkel és a megújuló energiafajták alkalmazásával a vállalt CO 2 - csökkentés 50 % - a realizálható. 5 Magyarország vállalt kötelezettségének megvalósítása, központi intézkedéseket és helyi kezdeményezéseket egyaránt igényel, mégpedig sürgősen. Az energiakérdés nem csupán szakértői belügy Az energiaellátás a teljes infrastruktúra része. Nem vizsgálható önmagában, és nem vizsgálható csak gazdasági szempontból. Egy teljes környezeti összefüggés részei az energiatermelés, a vízzel és a szennyvízzel való bánásmód, a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdaság, a táj egészének fejlődése, a helyi ipar és kereskedelem, valamint a közigazgatás, a szociális élet, mindez egymásra is hat és a rendszer minden egyes eleméhez az ott élő embereknek van a legtöbb köze. 5 A Bohoczky Ferenc által számított növekedés nem számol a több, tervezés alatt álló kis vízierőmű teljesítményével, valamint a modern fafűtés növekedési arányával, mely fosszilis tüzelőanyagokat válthat ki, mindezek nagyobb csökkentést is eredményezhetnek. Ezzel szemben külön összehasonlítást érdemelne a csak tervezett megújuló energiahasználattal ellentétben a tényleges fosszilis energiahasználat növekedése, pl.: bükkábrányi 1000 MW-os barnaszénerőmű, gázprogram, forgalomnövekedés, ipari fejlesztés, égetőművek, stb. 20

21 1. Az autonóm kisrégió autonóm település gondolata Az autonómiáról általánosságban Az autonómia önállóságot, felnőttséget jelent, megszabadulást a külső gyámkodástól. A régi falu teljesen önellátó volt, feleslegéből kereskedett. Az autonómia ma ennél többet jelent. Az autonómia önrendelkezés, nem elzárkózás. Ha egy településnek megvan a lehetősége a saját lábon állásra legyen az bármely területen: árutermelés, energiaellátás, kereskedelem, közigazgatás, kulturális, és társadalmi szociális élet -, akkor érdemes azt megvalósítani, feltéve, hogy ez nem jelent elzárkózást a közvetlen, vagy tágabb környezettől, piactól. Az autonóm település tehát működhet maximálisan decentralizált módon, miközben a világpiacra termel és részt vesz annak működésében. Az autonómiának azonban mindenütt vannak természetes korlátai. Bármely területen tehát csak ésszerű, a lehetőségek szerinti autonómiáról beszélhetünk. Ezt a társadalmi életben önigazgatásnak, a gazdaságban részleges önfenntartásnak nevezhetjük. Autonóm település autonóm kisrégió Az autonómia megvalósítható egy épületben, egy lakótömbben vagy intézményben, városnegyedben, településen, de ennél nagyobb regionális - léptékben is. Az autonóm kisrégió koncepciója olyan, több település alkotta társulást, mely táji, ökológiai és ezzel összefüggő szociális tényezők következtében, egészséges módon kialakult adottságai révén önmagában egyensúlyt megvalósító ökológiai egységet alkothat. A táji-ökológiai egység felismerése és megnevezése alapozza meg a régióhoz kapcsolódó identitást, mely egyszerre gazdasági, ökológiai és szociális tartalmú. 21

22 Regionális identitás fenntartható fejlődés A régiók szerepének megerősödése feltétele a globális gazdaságba való bekapcsolódásnak. A fejlődés alapjait a saját potenciálok feltárása, korlátait a régió ökológiai egyensúlya jelöli ki. A saját potenciálok feltárása együtt kell járjon a regionális identitás megragadásával és megfogalmazásával. Mi következik a regionális azonosságtudat megerősödéséből? A helyi gazdaság hozzáigazítása a régió adottságaihoz:! a helyi nyersanyagok és erőforrások igénybevétele, kiaknázásuk mértékének meghatározása! a termék és melléktermék (hulladék, károsanyag, stb. is) kibocsátás mértékének felmérése, optimalizálása! erős helyi termelő és értékesítő hálózatok és kooperatív kapcsolatok kiépítése, melyek kifele nyitott és új piacokat kereső gazdaságot alapoznak meg. Mit jelent az autonómia az élet különböző területein? Autonómia a közigazgatásban Saját önkormányzat, önigazgatás. Alulról fölfelé épülő képviseleti rendszer, településszövetségek. Minden döntés az érintettek képviseleti szintjén, az EU szubszidiaritás elve szerint. Autonómia a kultúrában Saját, szabad és önigazgató iskola, kulturális élet, egyesületek, civil szervezetek. Fenntartás minél kevésbé állami forrásból, minél inkább cégek és magánszemélyek által adott támogatásból. Autonómia a helyi gazdaságban Erős helyi gazdaság, kis- és középvállakozások nagy száma, melyek támogatásaikkal, helyi adóikkal a helyi szociális ellátást és kulturális szükségleteket, valamint közigazgatást működtetni képesek, csökkentve, sőt apránként felszámolva a kényszerű állami beavatkozást. 22

23 Autonómia a helyi kereskedelemben Helyi piac illetve üzletek, ahol megjelennek a helyi termékek is, azonban ezek saját, vagy közvetítő kereskedelem révén eljutnak a távoli piacokra is. Mit jelent ez? A települést nem kizárólag egy vagy több szupermarket látja el, messziről, nyomott árakon érkező árukkal, hanem a helyben termelt javak megélhetést adnak a termelőnek és a kiskereskedőnek is. A helyi feldolgozóktól (pék, mészárszék, zöldséges, stb.,) származó áruk alkotják a kínálat többségét, nem kizárólag nagykereskedelemből, nagybani piacról származó termékek. Autonómia a mezőgazdaságban Erős, a termelők részvételével működő kereskedő szervezetek, saját terménytároló kapacitással. Központi irányítástól független, önigazgató, a piac változásaira érzékenyen reagáló kis-, közép- és nagyvállalkozások. Helyi feldolgozóipar. A földterület túlnyomórészt helyi tulajdonban. Minden földrészletre kiterjedő gondoskodás, a földhasználat teljessége a más célra nem hasznosítható és védendő értéket nem hordozó területek energiatermelő felületként történő hasznosításával (pl. tűzifa céljából telepített erdő). Teljeskörű tájgondozás a kézbentartott mezőgazdasági területhasználat által. Autonómia a közműellátásban A decentralizált közműmegoldások optimális mérete nem az egyedi, hanem a közösségi, kooperatív rendszer, mely pl. az áramtermelés területén nem versenytársa az országos hálózatnak, hanem azzal együttműködő, melyből mindkét félnek haszna van. Az autonómia nem alárendeltséget, hanem mellérendeltséget, partneri viszonyt jelent. A település adottságainak megfelelően maximálisan aknázza ki saját meglévő megújuló forrásait, hogy ezzel kooperatív módon, partnerként kapcsolódjon a környező települések rendszereihez, illetve az országos hálózatokhoz. Így nemcsak saját függőségét csökkenti és a helyi gazdaságot erősíti, hanem a nemzetgazdaság egészét tehermentesíti, a központi költségvetés kényszerű gyámkodó szerepét segít fölszámolni. A létesítmények jellemzően helyi magán- ill. közösségi tulajdonban vannak. 23

24 Autonómia az ökológiai gazdálkodás szemszögéből A környezetszennyezés ma már a határokon túlnyúlik, így nem létezik többé érintetlen terület. A környezet védelme érdekében azonban a tennivalók a helyi megelőzéssel kezdődnek. Az autonómiára való törekvés ökológiai szempontból globálisan és területileg is értelmezhető. Globális szempontból a megújuló energiaforrásokra való támaszkodást jelenti az energiahasználat területén. Területi értelemben a fenntartható földhasználat kialakítását, az ökológiai egyensúly figyelemmel kísérését jelentheti egy adott régióban. Az autonómia az ökológia területén a helyi cselekvésre és felelősségre utal. Módszerei:! a település, ill. kisrégió ökológiai határainak kijelölése! a hely ökológiai állapotának föltérképezése! a fenntartható egyensúlyi helyzet megállapítása! az ehhez vezető teendők meghatározása. 24