A Bizottság a határozatot a következő megfontolásokra alapozta:

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2011) 5400 végleges Tárgy: Állami támogatás - Magyarország SA (2011/N) számú támogatás Erdő-környezetvédelmi intézkedések EMVA (1698/2005/EK 47. cikk) [Forest environment measures-eafrd (Article 47 of Regulation (EC) 1698/2005)] Tisztelt Uram, Az Európai Bizottság (Bizottság) ezúton értesíti Magyarországot, hogy a magyar hatóságok által az előbb említett, állami támogatási intézkedéssel kapcsolatban benyújtott információk vizsgálata után úgy határozott, hogy a szóban forgó intézkedés ellen nem emel kifogást, mivel az összhangban van az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (a továbbiakban EUMSZ). A Bizottság a határozatot a következő megfontolásokra alapozta: ELJÁRÁS (1) Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban, Magyarország a március 11-én kelt és ugyanazon a napon iktatott levelében tájékoztatta a Bizottságot erről az intézkedésről. (2) április 28-án kelt levelében a Bizottság kiegészítő információkat kért, amelyeket a magyar hatóságok június 8-án kelt és ugyanazon a napon iktatott levelükben benyújtottak. ISMERTETÉS Cím (3) Erdő-környezetvédelmi intézkedések EMVA (1698/2005/EK rendelet 47. cikk) Költségvetés (4) A teljes költségvetés HUF (körülbelül ,84 EUR). A tervezett éves költségvetés: HUF (körülbelül ,05 EUR). Ezek az összegek egyaránt magukban foglalják a nemzeti és az európai uniós társfinanszírozott forrásokat. Őexcellenciája MARTONYI János külügyminiszter Bem rkp. 47. HU 1027, Budapest Commission européenne, B-1049 Bruxelles Europese Commissie, B-1049 Brussel Belgium Telephone: 32 (0)

2 Időtartam (5) Az időtartam a Bizottság jóváhagyásának időpontjától december 31-ig tart. A december 31-e előtti kötelezettségvállalásokra a kifizetéseket két éven belül, december 31-ig lehet folyósítani. Az n + 2 év szabályát tekintve a magyar hatóságok az 1290/2005/EK rendelet 29. cikk (1) bekezdésére hivatkoznak. 1 A támogatás formája (6) Átalányjellegű, vissza nem térítendő, földalapú kompenzációs kifizetés. Kedvezményezettek (7) A kedvezményezettek számát közöttire becsülik. A magyar hatóságok kikötik, hogy támogatás csak a magántulajdonosok vagy azok társulásai, illetve az önkormányzatok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők és fás területek részére nyújtható. A magyar állam tulajdonában lévő erdőket és fás területeket kizárják a támogatás hatálya alól. 2 A magyar hatóságok megerősítették, hogy a bejelentett program vonatkozásában a kedvezményezettek köre összhangban van az 1698/2005/EK rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével, valamint az 1974/2006/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdésével. (8) A magyar hatóságok megerősítették, hogy a támogatások kifizetését a bejelentett támogatási programhoz tartozó valamennyi olyan vállalkozás esetében, amely korábbi, bizottsági határozatban jogellenesnek nyilvánított támogatásban részesült, mindaddig felfüggesztik, amíg a szóban forgó vállalkozás vissza nem téríti vagy zárolt számlára be nem fizeti a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást, valamint a megfelelő visszafizettetési kamatokat. Jogalap (9) A támogatás jogalapja a következő: a Bizottság által jóváhagyott, a közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország vidékfejlesztési program 3, a Bizottság által április 18-án elfogadott 4 módosításokkal, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet. A program és a célkitűzések ismertetése (10) A magyar hatóságok megerősítették, hogy a bejelentett támogatási program hozzájárul az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkciójának, a biológiai sokféleségnek és az egészséges erdei ökoszisztémának a fenntartásához, helyreállításához vagy javításához, vagy az iránymutatás VII. fejezetének pontjában említett elszámolható költségekkel kapcsolatos. (11) A magyar hatóságok megerősítették, hogy a bejelentett támogatási program kizárja az erdőre alapozott iparágaknak, a faanyag kifizetődő kitermelésre és 1 A Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, HL L 209., , 1. o. 2 A leírás a magyar vidékfejlesztési program 225. intézkedésében található. 3 C (2007) 5121, október 24., CCI 2007HU06RPO ARES No (2011)

3 faanyagszállításra vagy a fák vagy más erdészeti források termékké történő feldolgozására, illetve energiafejlesztésre nyújtott támogatásokat. (12) A magyar hatóságok megerősítették, hogy a bejelentett program a vidékfejlesztési program 225. számú intézkedése keretében hajtandó végre, és a bejelentés célja az állami támogatás jóváhagyásának megszerzése az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően, a Bizottság 1974/2006/EK 5 rendeletének 57. cikkében előírtak szerint. A magyar hatóságok kijelentik, hogy az intézkedés megfelel az 1698/2005/EK tanácsi rendelet cikke feltételeinek, és a bejelentett program tartalma megegyezik Magyarország vidékfejlesztési programjának 225. intézkedésében foglaltakkal, ideértve a program legutóbbi módosítását is. 7 (13) A bejelentett támogatási program a következő célprogramokból áll: 1) az agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása; 2) szálaló erdőgazdálkodás; 3) erdőállományok kézimunka igényes ápolása; 4) őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása; 5) speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása; 5.A) mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása, 5.B) a véghasználat során facsoportok visszahagyása; 5.C) erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás; 6) véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából; 7) közjóléti célú erdők átalakítása; 8) erdei tisztások kialakítása és fenntartása; 9) természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása. (14) A kötelezettségvállalásoknak a környezetvédelmi szükségletek és prioritások alapján várt környezeti hatásukon alapuló indokolása alább található. 8 1) Az agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása: Az agresszívan terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok Magyarország erdeiben egyre jobban terjednek. A programot általában olyan erdőállományokban lehet végrehajtani, ahol a felújítás véget ért, vagy ahol tíz év után véghasználatra kerül sor. A program a biológiai sokféleség fenntartását és javítását, illetve a természetes erdőtársulások védelmét szolgálja. 2) Szálaló erdőgazdálkodás: A fokozatosan felújító vágó vagy tarvágó rendszerben kezelt erdőkben meg kell teremteni a szálaló erdőgazdálkodás feltételeit, és a szálalást követően a kivágásokat a szakmai követelményeknek megfelelően a helyszín adottságaihoz kell igazítani. A szálaló erdőgazdálkodás mind ökológiai, mind gazdasági szempontból a legjobb módja a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításának. 3) Az erdőállományok kézimunka igényes ápolása: Egy adott élőhely szempontjából nem megfelelő erdőállományokat (sarjerdő, nem teljes erdőállomány-szerkezet, idegenhonos fafajok) a természetes feltételekhez közelebb álló erdőállomány-típussá kell alakítani. Az őshonos erdőállományok további fejlesztése kizárólag jelentős mennyiségű kézimunka, illetve szakmai odafigyelés segítségével biztosítható. A program a nem jövedelemtermelő beruházások közül támogatja az erdőállományok 5 A Bizottság 1974/2006/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról, HL L 368., , 15. o. 6 A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, HL L 277., , 1. o. 7 Elfogadva a Bizottság által április 18-án, ARES (2011) További részletek Magyarország vidékfejlesztési programjának a 225. intézkedésében találhatók. 3

4 átalakítását, a természetes erdőfelújítást, illetve az őshonos nyáras erdőállományok esetében a tarvágás utáni újulatról való felújítást. 4) Őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása: Ahol az erdőfelújítás megvalósítását az élőhely feltételeinek változása (csökkenő talajvíz, belvíz, szikesedés, éghajlatváltozás stb.) vagy ipari erdőgazdálkodási módszerek miatt mesterséges módon tervezték meg, ott olyan erdőfelújítási módszereket kell bevezetni, amelyek az élőhely tekintetében kisebb hatást jelentenek, illetve lokális szaporítóanyagokat vesznek igénybe. Az őshonos síksági erdők egyedülálló természeti értékükkel kimagaslóan fontos szerepet töltenek be az erdők között, biológiai fontosságuk sokkal nagyobb, mint az ott kitermelhető fa értéke. 5) A speciális erdei élőhelyek és a természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: Jelenleg a faállomány túlnyomó többsége egykorú, vagy legfeljebb kétszintes, a területek gyéren borítottak. Gyér területek, idős fák, szabálytalan törzsű vagy koronájú fák, lábon álló vagy fekvő holtfa, főként a vastag holtfa- és törzscsonkok, valamint a kidőlt fák gyökérrendszere és más fontos állományelemek is hiányoznak. A mikroélőhelyek létrehozása és fenntartása (lék segítségével fával való takarékoskodás, a fészekrakó helyek megőrzése, illetve a holtfa védelme), az erdőgazdálkodás a vágási rendszerben, a facsoportok önkéntes, illetve a természetes erdőfelújítás céljával történő megőrzése, cserjeszabályozás a természetes erdők létrehozásának szándékával: mind lényeges szerepet játszanak. Ezek a lépések növelik a biológiai sokféleséget, a természetes folyamatokon alapuló erdővédelmet, a tájkép védelmét, valamint további ökológiai célokat szolgálnak. 6) Véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából: A vizes élőhelyek és a szél- vagy vízerózió által veszélyeztetett területek védelmét, a jellemzően tölgyes síksági erdők természetes erdőborításának védelmét és fenntartását az egészséges erdők további védelmével hatékonyan meg lehetne valósítani, amelyeket ugyanakkor a hagyományos erdészeti gyakorlat szerint véghasználatra szántak. A véghasználat elhalasztása az erdőtulajdonos nevében tett önkéntes kötelezettségvállalásként értelmezendő. A program működésének hét éve alatt különös figyelmet kell szentelni a természetes felújulás előmozdításának. A hosszú távú cél az, hogy az erdőtulajdonosok ezeken a területeken olyan erdőgazdálkodási módszereket alkalmazzanak, amelyek biztosítják a folyamatos erdőborítást (szálaló erdőgazdálkodás, tartalék visszatartása). 7) Közjóléti célú erdők átalakítása: Azokban az erdőkben, amelyekben túlsúlyban van a társadalmi jóléti funkció, és amelyek a megnövekedett emberi jelenlét miatt nagyobb tehernek vannak kitéve, biztosítani kell a környezet megfelelő szintű állapotát, valamint a színvonalas társadalmi jóléti szolgáltatásokat. A hosszú távú cél ezekben az erdőkben is a folyamatos erdőborítás biztosítása. A program célja, hogy a nagy számú látogató okozta kedvezőtlen környezeti hatásokat csökkentse, illetve a közcélú erdő fenntartható megőrzését segítse. A nemzeti hatóságok megerősítették, hogy a rekreációra használt erdők és infrastruktúra a látogatók számára rekreációs célokra térítésmentesen rendelkezésre állnak. 8) Erdei tisztások kialakítása és fenntartása: Az erdei tisztások túlnyomó többsége emberi tevékenység következtében, a kisebb részük fakitermelés miatt alakult ki. Gyakran történelmi jelentőséggel is rendelkeznek, minden esetben egyedülálló élőhelyet jelentenek, ezért a megőrzésük, illetve átalakítással (termőföldekből, az erdőkön belül farakodó és raktározó helyekből) további tisztások létrehozása fontos célkitűzés. Megőrzésük és fenntartásuk érdekében nagyon fontos visszaszorítani és 4

5 minimalizálni a cserjék, valamint a nem fás szárú idegen növények megjelenését, illetve az újraerdősítést. 9) Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása: Az erdőgazdálkodási tevékenységek végzése során a talaj és a megmaradó állomány, valamint a cserjék hatékony védelme érdekében a hagyományos környezetkímélő anyagmozgatási módszereket kell használni. A program pozitív hatással van a talajvédelem környezeti célkitűzésére, illetve segíti a talajerózió elleni védelmet. (15) Az agresszíven terjedő, idegenhonos fák és fajok visszaszorítása, valamint az erdőszerkezet védelme a biológiai sokféleség fenntartását és javítását, illetve a természetes erdőtársulások védelmét szolgálja. A vízmosások és a meredeken lejtő területek esetében a véghasználat elhalasztása, illetve a szálaló erdőgazdálkodás is jelentős szerepet játszik a talajvédelemben. Az erdei vizes élőhelyek védelmének két legfontosabb célkitűzése a vízminőség, valamint a védett fajok élőhelyének megőrzése. Az erdei sztyepp éghajlati feltételek mellett kimagasló természetvédelmi értéket jelentő tölgyerdők fenntartását számos célprogram támogatja. A szálaló erdőgazdálkodás során kialakuló erdős területeknek modellterületekké kell válniuk a fenntartható erdőgazdálkodás számára. A közjóléti célú erdők fenntartásán, a környezetre és a rekreációra vonatkozó környezeti oktatáson keresztül megvalósulnak a társadalomnak az erdőkkel kapcsolatos elvárásai. Az erdei tisztások és a speciális erdei élőhelyek fenntartása az erdők védelmében, valamint a környezettudatos erdőgazdálkodás kialakításában jelentős szerepet játszik. A szálaló erdőgazdálkodási területek mértékadóvá fognak válni a fenntartható erdőgazdálkodás számára. (16) Az 5.C) célprogram esetében a támogatási időszak öt év. Az 1., 4., 5.A), 5.B), 6., 7. és 8. célprogram esetében a kötelezettségvállalások hétéves időszakra szólnak. A 2. és 3. célprogramok esetében a támogatási időszak tíz év. A 9. célprogram esetében az intézkedés a támogatás mértékét a teljes időszakra a vidékfejlesztési program végéig legfeljebb 50 m 3 -nek megfelelő EUR-ban határozza meg hektáronként. A nemzeti jogalap egyéves időszakot határoz meg az intézkedés időtartamaként, és a felső határt a vidékfejlesztési intézkedéssel összhangban állapítja meg. A magyar hatóságok ezt azzal indokolják, hogy az intézkedés keretében alkalmi tevékenységeket támogatnak, amelyek nem tarthatnak el több évig. A célprogram természete kiegészítő jellegű: az intézkedéseket más célprogramokkal összefüggésben kell végrehajtani. (17) Az egyes célprogramok célkitűzéseit, a kötelezettségvállalások indokolását, az általános jogosultsági feltételeket, illetve az egyes konkrét célprogramokhoz tartozó jogosultsági feltételeket a magyar hatóságok részletesebben meghatározzák. 9 (18) A vidékfejlesztési intézkedés szerint az erdő Magyarországon használt meghatározása eltér az 1974/2006/EK bizottsági rendelet 30. cikkében található definíciótól, mivel a évi XXXVII. törvény ( erdőtörvény ) 6. cikke szerint erdő az olyan terület, amelynek kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, ideértve a nyiladékokat és tűzpásztákat, ahol az erdőállomány a talajt legalább 50 %-ban (a talaj és az élőhely védelmére irányuló erdő esetében 30 %-ban) fedi. A évi XXXVII. törvény 6. cikke a fás területeket is definiálja. Az intézkedés ismerteti a 9 További részletek Magyarország vidékfejlesztési programjának 225. intézkedésében találhatók. 5

6 nemzeti erdőprogramokkal és a közösségi erdészeti stratégiával való összefüggéseket. 10 (19) A támogatás odaítélése kétlépcsős eljárás: az első szakaszban a kérelmező a megadott határidőn belül támogatási kérelmet nyújt be, amelyet a nemzeti jogalap mellékletével összhangban rangsorolnak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal határoz a kérelemről. A második szakasz tekintetében a kifizetési kérelmeket évenként lehet benyújtani. Adminisztratív ellenőrzést, keresztellenőrzést, illetve helyszíni ellenőrzést folytatnak le. A támogatás intenzitása és a támogatás maximális mértéke (20) A magyar hatóságok kijelentették, hogy a közvetlen támogatást a támogatható költségek 100 %-ára korlátozzák, és a túlkompenzáció kizárt. A magyar hatóságok kijelentették, hogy a támogatás maximális mértéke nem haladja meg az 1698/2005/EK rendelet 47. cikkében megállapított mértéket. A vidékfejlesztési program előírja, hogy az erdő-környezetvédelmi éves kifizetések mértéke: legalább 40 EUR; valamint legfeljebb 200 EUR hektáronként azzal a kivétellel, amit a program megenged a környezetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása esetén, amikor a maximális kifizetés összege a teljes vidékfejlesztési programozási időszakra legfeljebb 50 m 3 -nek megfelelő EUR hektáronként. (21) Az éves rögzített támogatási összegek a következők: (a) (b) (c) Az agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása: 196 EUR/ha. Szálaló erdőgazdálkodás: 164 EUR/ha. Az erdőállományok kézimunka igényes ápolása: az első évben 196 EUR/ha, a második évtől 76 EUR/ha. (d) Őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása: 160 EUR/ha. (e) (f) (g) (h) A speciális erdei élőhelyek és a természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása: mikroélőhelyek létrehozásáért és fenntartásáért: 88 EUR/ha; a véghasználat során facsoportok visszahagyásáért: 92 EUR/ha; az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozásért az első évben 196 EUR/ha, a második évben 76 EUR/ha. Véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából: 200 EUR/ha. Közjóléti célú erdők fenntartása: 200 EUR/ha. Erdei tisztások kialakítása és fenntartása: az első évben 196 EUR/ha, a második évtől 36 EUR/ha. 10 További részletek Magyarország vidékfejlesztési programjának 225. intézkedésében találhatók. 6

7 (i) Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása: 12,45 EUR/m³. A maximális kifizetés legfeljebb 50 m 3 -nek megfelelő EUR hektáronként a teljes időszakra. A magyar hatóságok kifejtették, hogy ezt a támogatást nem évente nyújtják, és nem területalapú támogatás, hanem az adott famennyiségre vonatkozik. Támogatható költségek (22) A magyar hatóságok szerint a bejelentett kilenc célprogram a környezetkímélő erdészeti technológiákból eredő többletköltségek és elmaradt jövedelem tekintetében is tartalmaz támogatást. A nemzeti hatóságok megerősítették, hogy a célprogramok a kötelező követelményeken túlmutató önkéntes kötelezettségvállalásokon alapulnak. Az erdő-környezetvédelmi kifizetéseket az erdőterülethez hektáronként rendelik hozzá azoknak a kedvezményezettnek az esetében, akik önkéntes alapon olyan erdészeti és környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat tesznek, amelyek túlmutatnak a jogszabályokban előírt, valamint a szakmai elveknek megfelelően kidolgozott erdőtervben megfogalmazott kötelezettségeken. (23) Magyarország módszertant ír elő, valamint leírja a vállalt kötelezettségből eredő többletköltségeket és elmaradt jövedelmet igazoló számításoknál támpontként használt feltevéseket és paramétereket. 11 A magyar erdők nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattár hivatalos adatain alapul, amely tartalmazza az erdők tulajdonságait is. Ennek az adatbázisnak az alapján a hatóságok meghatározhatják a környezetvédelem lehetséges fejlesztésének irányait, és ellenőrizhetik azok megvalósulását. A költségszámítások az Országos Erdőállomány Adattár adatain, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, illetve az erdészeti hatóság különféle hivatalainak tanulmányain, valamint különböző kedvezményezett csoportok felmérésein alapulnak. (24) Magyarország az erdő-környezetgazdálkodási kifizetések, azaz a véletlen költségnövekedés kompenzálása, illetve a gazdasági szabályozás változásaiból származó jövedelemkiesés kiszámításához az 1698/2005/EK rendeletben meghatározott elveket vette alapul. A kifizetésekre, amelyek a vállalt kötelezettségekből származó többletköltségek fedezésére irányulnak, évente egyszer kerül sor. Kumuláció (25) A magyar hatóságok megerősítették, hogy az erdőtulajdonosok ugyanazért a tevékenységért semmilyen más forrásból nem igényelhetnek támogatást. Azt is megerősítették, hogy a támogatás ugyanazon támogatható költségek tekintetében más helyi, nemzeti, regionális vagy uniós támogatással nem kumulálható. Ösztönző elem (26) A magyar hatóságok megerősítették, hogy az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások 16. pontját figyelembe fogják venni. Támogatás pontosabban akkor nyújtható, ha i. a Bizottság az EUMSZ-szel összeegyeztethetőnek ítéli a bejelentett támogatási programot, ii. az érintett illetékes hatósághoz megfelelő módon támogatási kérelmet nyújtanak be, illetve iii. az érintett illetékes hatóság elfogadja a 11 Az Új Magyarország vidékfejlesztési program 7. mellékletének D.4. pontja, illetve a 16. melléklet. 7

8 kérelmet olyan módon, amely a hatóságot a támogatás biztosítására kötelezi. A bejelentett program értelmében támogatás kizárólag olyan tevékenységekhez vagy szolgáltatásokhoz nyújtható, amelyeket a támogatási program elindítása után kezdtek meg vagy nyújtottak, és amelyeket a Bizottság az EUMSZ-szel összeegyeztethetőnek ítélt. ÉRTÉKELÉS A támogatás megléte az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében (27) Az 1698/2005/EK rendelet 88. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok nyújtotta vidékfejlesztési támogatásra az EUMSZ 107. és 108. cikke vonatkozik. (28) Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (29) A bejelentett intézkedést, amely erdő-környezetvédelmi kifizetéseket folyósít azoknak az erdőtulajdonosoknak a számára, akik önkéntes erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat tesznek, állami forrásból kell finanszírozni. Az intézkedés ilyen értelemben szelektív, és a támogatásban részesülő tulajdonost előnyhöz juttatja. (30) Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a puszta tény, hogy egy vállalkozás versenypozícióját olyan gazdasági előny juttatásával, amelyhez egyébként, normális üzletmenete során nem jutott volna, más, versenyben lévő vállalkozásokhoz képest megerősítik, a verseny lehetséges torzulását mutatja. 12 Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az egy adott vállalkozásnak juttatott támogatás befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, amennyiben a vállalkozás az Unión belüli kereskedelemre nyitott piacon működik. A szóban forgó támogatás kedvezményezettjei az erdészeti szektorban működnek, ahol a verseny igen jelentős. A támogatási intézkedés tehát torzíthatja a versenyt, és befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet, ezáltal az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatásról van szó. (31) A támogatás kizárólag akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha arra alkalmazható az EUMSZ-ben foglalt eltérés. A támogatás összeegyeztethetősége az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése szerint (32) Ebben az esetben, figyelembe véve a tervezett intézkedések természetét, az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés érvényesíthető, feltéve, hogy a támogatás egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődésének előmozdítására irányul, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. (33) A Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK rendelet nem 12 A Bíróság 730/79. sz., Philip Morris Holland BV kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben szeptember 17-én hozott ítélete, EBHT 1980., o. 8

9 alkalmazandó, mivel az nem az erdészeti szektorban nyújtott támogatásokat érinti. A jelenlegi támogatási program továbbá minden vállalkozásra vonatkozik, nem kizárólag kkv-kra. Ezért a Bizottság megvizsgálja a támogatást az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások VII.C fejezete alapján 13 (a továbbiakban: mezőgazdasági iránymutatás), amely az erdészeti szektorban meghatározza a jogosultsági feltételeket. (34) A mezőgazdasági iránymutatás 174. f) pontja előírja, hogy az erdészetre vonatkozó állami támogatási szabályoknak a vidékfejlesztési politikákkal való összhangba hozatala érdekében az 1698/2005/EK rendelet és 48. cikkében szereplő feltételeknek megfelelő, erdészeti intézkedésekhez nyújtott támogatást e fejezet alapján engedélyezni kell. A Bizottság a bejelentett intézkedést a programozási időszak összefüggésében már megvizsgálta, és a magyar vidékfejlesztési program keretében jóváhagyta. A magyar hatóságok megerősítették, hogy a bejelentett program Magyarország vidékfejlesztési programjának 225. intézkedésével azonos lesz, ideértve a program legújabb módosítását (lásd a (13) bekezdést). (35) A as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások 176. pontja előírja, hogy Bizottság akkor fogja az erdő-környezetvédelmi kifizetésekre irányuló támogatást az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha a támogatás megfelel az 1698/2005/EK rendelet 47. cikkében megállapított valamennyi feltételnek, és intenzitása nem nagyobb az e jogszabályban meghatározott maximális intenzitásnál. (36) Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások 177. pontja 14 kijelenti, hogy Bizottság akkor fogja engedélyezni a vonatkozó kötelező előírásokon túlmenő környezetbarát erdészeti technológiák használata miatti többletkiadások és elmaradt bevételek utáni állami támogatást, ha az erdőtulajdonos önkéntesen kötelezettséget vállal ilyen technológia használatára, és ez a kötelezettségvállalás teljesíti az 1698/2005/EK rendelet 47. cikkében szereplő feltételeket. (37) Az 1698/2005/EK rendelet 47. cikkének (1) bekezdése szerint kifizetésekben erdőterület-hektáronként azok a kedvezményezettek részesülnek, akik önkéntes alapon erdő-környezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak, amelyek a vonatkozó kötelező követelményeken túlmutatnak. A bejelentett program megfelel ennek a követelménynek (lásd a (23) bekezdést). (38) A kötelezettségeket általános szabályként öttől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni, illetve amennyiben szükséges és indokolt, hosszabb időtartam is megállapítható (az 1698/2005/EK rendelet 47. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése). A Bizottság a magyar vidékfejlesztési program tekintetében megvizsgálta és elfogadta a támogatási időszakokat. Mivel a 9. célprogramhoz tartozó tevékenységek eseti jellegűek, kiegészítenek más erdő-környezetvédelmi célprogramokat (amelyek esetében a Bizottság már elfogadta a támogatási időszakot), a meghatározott rövidebb időkeret indokoltnak tekinthető (lásd a (13) és (17) bekezdést). 13 HL C 319., HL C 319., , 1. o. 9

10 (39) Az 1698/2005/EK rendelet 47. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a kifizetések a kötelezettségvállalásokból eredő többletköltségeket és jövedelem kiesést fedezzék. A támogatást az 1698/2005/EK rendelet mellékletében megállapított minimális és maximális összeghatárok, azaz hektáronként minimum 40 EUR, maximum 200 EUR között kell rögzíteni. A fenti, (21) (24) bekezdés szerint az 1 8. célprogram megfelel a mellékletben megállapított maximális összeghatárnak. A 9. célprogram tekintetében fennáll az 1698/2005/EK rendelet mellékletében rögzített maximális összeghatár túllépésének lehetősége. Ez az esetleges többlet indokoltnak tekinthető azokra a kötelezettségvállalásokra nézve, amelyek mint a jelen eset, a mezőgazdasági iránymutatás 177. pontjával összhangban kimutatható és jelentős pozitív hatással vannak a környezetre. (40) Az 1974/2006/EK rendelet II. melléklete pontjának előírása szerint a kötelezettségvállalásokat megfelelően, a környezeti szükségletekkel és prioritásokkal kapcsolatban várt környezeti hatásuk alapján indokolják a programban (lásd a (15) és (16) bekezdést). (41) Az 1974/2006/EK rendelet II. melléklete pontjának előírása szerint az intézkedés leírja a módszertant, valamint a vállalt kötelezettségből eredő többletköltségeket és elmaradt jövedelmet igazoló számításoknál támpontként használt feltevéseket és paramétereket (lásd a (24) bekezdést). (42) Az 1974/2006/EK rendelet II. melléklete pontjának előírása szerint meghatározták a támogatás összegét (lásd a (22) bekezdést). (43) Az iránymutatás 189. pontjával összhangban az olyan intézkedésekre irányuló állami támogatásra kiterjedő támogatási programoknak, amelyek kizárólag az 1698/2005/EK rendelet szerinti társfinanszírozás előnyeiből részesülhetnek, a as programozási időszak időtartamára kell korlátozódniuk (lásd az (5) bekezdést). A Bizottság emlékezteti a magyar hatóságokat arra, hogy ahhoz, hogy az ebben a határozatban elfogadott intézkedések a magyar vidékfejlesztési program részévé váljanak, szerepeltetni kell őket a vidékfejlesztési programra vonatkozó következő módosítási javaslatban. (44) Az 1698/2005/EK rendelet 42. cikkének (1) bekezdése szerint támogatás csak a magántulajdonosok vagy azok társulásai, illetve az önkormányzatok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők és fás területek részére nyújtható. Az 1974/2006/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdése kizárja a rendelkezés hatálya alól azokat az erdők és fásított területeket, amelyek a központi vagy regionális kormányzat vagy állami tulajdonú vállalkozás tulajdonában vannak, illetve az olyan jogi személyek tulajdonában lévő erdőket, amelyeknek a tőkéje legalább 50 %-a az előbb említett intézmények valamelyikének tulajdonában van. A magyar hatóságok megerősítették az ennek a követelménynek való megfelelést (lásd a (8) bekezdést). (45) A fenti elemzés alapján az a következtetés vonható le, hogy a bejelentett támogatási program megfelel az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások vonatkozó rendelkezéseinek (VII.C. fejezet, különösen a pont), valamint az 1698/2005/EK rendeletben és az 1974/2006/EK rendeletben előírt alkalmazandó rendelkezéseknek. Ezáltal az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. 10

11 4. KÖVETKEZTETÉS A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a bejelentett támogatást az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek minősíti. Amennyiben ez a határozat olyan bizalmas információkat tartalmaz, amelyeket nem lehet közzétenni, kérjük, hogy a kézhezvételtől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék a Bizottságot. Amennyiben a Bizottsághoz a megjelölt határidőig nem érkezik indokolással ellátott kérés, a Bizottság úgy tekinti, hogy a határozat teljes szövegének hiteles nyelven történő közzétételéhez hozzájárultak, és a szöveget közzéteszi a következő címen: A kérést ajánlott levélben vagy fax útján a következő címre kell eljuttatni: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Agriculture and Rural Development (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság) Directorate Agricultural Legislation (M. igazgatóság Mezőgazdasági jogszabályok) Iroda: Loi 130 5/98A B-1049 Brussels (Brüsszel) Fax: Tisztelettel: a Bizottság részéről Maria DAMANAKI a Bizottság tagja 11