1. Csatlakozás a Békés-Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft.-hez üzletrész vásárlással

Átírás

1 Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ü.i.: Kiss Ferenc, Baloghné Berezvai Csilla Tárgy: DAREH határozati javaslatai Mellékletek: 1. sz. mell.: DAREH által megküldött összefoglaló 2. sz. mell.: DAREH indítvány Képviselő-testületi határozatok meghozatalára 3. sz. mell.: DAREH 16/2013. (VII. 10.) TGY. határozata 4. sz. mell.: DAREH üzemeltetési koncepció (összefoglaló tanulmány) SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Szentes Tisztelt Képviselő-testület! Délkelet - Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) Elnöke, Csizmadia Ibolya Orosháza Város Alpolgármestere az alábbi két kérdésben kéri a Képviselő-testület döntését: 1. Csatlakozás a Békés-Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft.-hez üzletrész vásárlással, 2. DAREH üzemeltetési koncepció elfogadása. 1. Csatlakozás a Békés-Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft.-hez üzletrész vásárlással Az előterjesztéshez 1. sz. mellékletében csatolt összefoglaló alapján javasolja a DAREH Elnöke, hogy a Társulás tag önkormányzatai vásároljanak tulajdonrészt a Békés-Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft-ben (továbbiakban: NKFT.). A javaslat célja, hogy amennyiben valamely DAREH tag településen bizonytalanná válna a szolgáltatás, akkor az érintett önkormányzat ezen a módon megbízhatja az NKFT.-t közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül. A több alkalommal elküldött javaslatból, és a szintén mellékelt üzemeltetési koncepció alapján a javasolt NKFT. lesz a DAREH kiválasztott központi szolgáltatója. Meg kell jegyezni, hogy az összefoglaló 2 pontban is jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: az összefoglaló megküldésének időpontjában az NKFT. nem rendelkezhetett OHÜ minősítéssel, mert az arról szóló törvényt 2 nappal később fogadta el az Országgyűlés, valamint a szolgáltatóknak január 01-ig kell megszerezni a szükséges engedélyeket, minősítéseket és nem június 30-i. A tévedésekre felhívtuk a DAREH figyelmét, helyreigazítás azonban nem történt. Szentes esetében a kérdést az dönti el, hogy az Önkormányzat saját szolgáltatója, a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. mellett kíván-e tartalék lehetőséget biztosítani. Jelenleg a szolgáltatás biztonságát a szükséges engedély és minősítés megszerzése mellett az teszi kérdésessé, hogy az évenként jelentős mértékben emelkedő lerakási járulék kigazdálkodása a rezsicsökkentés miatt évtől várhatóan egyetlen szolgáltató számára sem lehetséges. Ebben az esetben a veszteség a cégek tulajdonosát terhelik. Amennyiben Szentes Város Önkormányzata nem kívánja vállalni a várható veszteséget, és úgy dönt, hogy megszünteti a Városellátó ilyen irányú tevékenységét, akkor lesz feladata az Önkormányzatnak, hogy kiválasszon egy új szolgáltatót. Amennyiben ez bekövetkezik, az Önkormányzat közbeszerzés útján választ szolgáltatót vagy, elfogadva a DAREH által előnyben részesített megoldást, tulajdonrészt vásárol a NKFT.-ben. 1

2 Azonban ebben az esetben sem elhanyagolható kérdés hogy a növekvő lerakási járulék miatti veszteség kit fog terhelni. 2. DAREH üzemeltetési koncepció elfogadása A 4. sz. mellékletben csatolt összefoglaló tanulmányt a DAREH Taggyűlése a 3. sz. melléklet szerinti határozatával fogadta el július 10-én. A DAREH által javasolt vegyes modell szerinti üzemeltetési koncepció röviden azt tartalmazza, hogy a KEOP pályázat támogatásával létrejövő hulladékkezelési rendszer a Társulás tulajdonában marad, amelyet egy saját Vagyonkezelő társaság hasznosít (üzemeltetésre bérbe ad). A közszolgáltatást szintén egy DAREH tulajdonú, vagy többségi tulajdonú társaság, a Tanulmány szerint vélhetően az NKFT. látná el. Ez a cég köt közszolgáltatási szerződést az önkormányzatokkal, valamint szolgáltatási szerződést a lakossággal. Ott ahol erre igény van (például a hódmezővásárhelyi.a.s.a. Kft. kivonulása miatt) az NKFT. ténylegesen szolgáltatna is, ahol a jelenleg meglevő szolgáltatók megmaradnak, ott azok az NKFT. alvállalkozóiként végeznék a hulladékbegyűjtést fix ingatlanonkénti díj ellenében. A tanulmány értelmében ebből a fix díjból (nettó Ft/év/ingatlan) kell megoldania az alábbiakat: A vegyes kommunális hulladék heti rendszerességű begyűjtését és a legközelebbi (Szentes esetében a helyben létesítendő átrakóállomás) átvételi pontra történő szállítását, A szelektív hulladék (ingatlanonként 1 db plusz 240 literes kuka műanyag papír és esetleg üveg hulladéknak) rendszeres begyűjtését és az átrakóállomásra történő szállítását, A növényi hulladék begyűjtését és szintén az átrakóállomásra történő szállítását, vagy ha erre igény van, akkor helyben komposztálását, A lomhulladék begyűjtését és az átrakóállomásra történő szállítását. A tanulmány 8. oldal 33. pont első mondata szerint a számlázás, és az ügyfélszolgálat költsége a központi szolgáltatót terheli, azonban ennek ellent mond a 16. oldal 9. bekezdés. Szintén a központi szolgáltató költsége az átrakóállomás üzemeltetése, a hulladék átrakóállomásról való elszállítása valamint a hulladék további kezelése. Bevétel tekintetében a jelenleg működő közszolgáltatók, mint alvállalkozók ingatlanonkénti fix díjat (tanulmány 16. o. 7. bekezdés) kapnak a hulladékbegyűjtésért. Több alkalommal feltett kérdésünkre sem kaptunk érdemi választ arra, hogy az ingatlan kifejezést hogy értelmezi a DAREH a társasházak esetében. Szentes esetében jelentős különbség van, mert a hozzávetőleg családi házas ingatlan mellett mintegy 4500 társasházi háztartással is számolni kell. Szintén ellentmondásos, hogy a közszolgáltatást igénybe vevő közületektől származó bevétel a központi szolgáltató, vagy az alvállalkozó bevétele (a tanulmány 16. oldal 7. bekezdés utolsó mondata ellent mond az 5.1. pont 4. sorával). Kritikus üzemeltetési kérdés, hogy a hulladékot begyűjtő alvállalkozók ingatlanonkénti meglehetősen alacsony díjat kapnak, így azok elemi érdeke a költségeik csökkentése, ami jelentős szolgáltatás színvonal csökkenést eredményez. Ingatlanonkénti fix díj mellett nem érdeke az alvállalkozóknak a vegyes hulladék mennyiség csökkentése sem, mert sokkal gazdaságosabb helyben szó szerint mindent vegyesen összegyűjteni, beömleszteni az átrakóállomáson konténerekbe, mint külön gyűjtögetve, és külön kezelve hasznosítani. Ebben a tekintetben igen kérdéses a tanulmány 33. oldal g. pont szerinti lerakási mennyiség csökkentése feladat teljesítése. 2

3 A tanulmány 16. oldal, 8. bekezdése szerint: A helyi komposztálók költségét (ahol erre igény merül fel) szintén ez az összeg fedezi. Nyilvánvaló, hogy az önmagában veszteséges komposztálás helyett, ha nincs a költségekben különbség, akkor gazdaságosabb azt választani, hogy a begyűjtött növényi hulladék az átrakóállomáson keresztül elszállításra kerüljön. Csak ez a pont évente mintegy tonna többlet szállítási és hulladékkezelési feladatot jelent a DAREH számára Szentes esetében. Tehát, ha ugyanaz a (meglehetősen szűkös, és több oldalról csökkenő pl.: tanulmány 16. oldal, 9., 33. oldal a. pont) díj, akkor minden helyben, a hulladék képződés helyéhez közvetlenül kapcsolódó, többlet költséggel járó szelektív gyűjtést, előkezelést gazdaságilag büntet ez a rendszer. Ezt a tényt az eredményezi, hogy a Békéscsabára tervezett világszínvonalú csúcsválogató mű tonna/év kapacitását bármi áron biztosítani kell. A tanulmány 16. oldal első bekezdésében megjegyzi, hogy bizonytalan a számítás, mert adathiány miatt nem ismert például a használatban levő edényzet mérete, így csak 110/120 literes edényzettel számoltak. Ez a bizonytalanság Szentes esetében elég jelentős, mert a szentesi szerződések 53 %- a 50/60 literes edény ürítéséről szól. A Társulás tag önkormányzatai számára fontos kérdés, hogy a tanulmány az üzemeltetési költségek között nem számol a korábban bezárt szeméttelepek fenntartási költségeivel. A 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 3.. b. pontja szerint a közszolgáltatás díjának kialakítása során figyelembe kell venni a közszolgáltatáshoz igénybe vett létesítmények, különösen a hulladéklerakó telepek utógondozási költségeit is. Jelenleg folyamatban van szintén a DAREH keretei között a bezárt szeméttelepek rekultivációs előkészítő munka, amely eredményeként a tervek szerint évben megvalósulnak a tényleges rekultivációs munkák. A rendezésre kerülő szeméttelepek várhatóan a jelenleginél magasabb fenntartási költsége az önkormányzatokat fogja terhelni. A tanulmány 16. oldal 5. bekezdés szerint a tanulmány 20 % arányú nem fizető ingatlannal számol. Ezek vélhetően lakott, de nem fizető ingatlanok. Nem ismert, hogy a figyelembe vett ingatlan szám tartalmazza-e a nem lakott, üres ingatlanokat, amelyek aránya becslésünk szerint 7 10 %. A finanszírozási hiány kezelésének lehetőségei között sorolja fel a tanulmány 33. oldal b. pontjában a lakossági díjhátralék csökkentés lehetőségét, valamint azt, hogy mit vállalnak fel az önkormányzatok a választási évben. Valószínűleg elkerülte a tanulmány készítői figyelmét, hogy év elejétől a lakossági díjhátralék behajtásában nincs szerepe az önkormányzatoknak. A szolgáltató kezdeményezésére a NAV végzi a díjhátralékok behajtását. Várható, hogy a NAV hatékonysága jobb, mint az önkormányzati adóhatóságé, azonban a fizetésképtelen ügyfelektől a NAV sem képes hátralékot behajtani, ekkor viszont a NAV költségei a szolgáltatót terhelik. Ellentmondásos a tanulmány 32. oldalán a 6. pont szerinti üzleti terv értékelése. Az teljes mértékben elfogadható, hogy évben jelentős veszteség keletkezik a közszolgáltatóknál a rezsicsökkentés és a tonnánkénti Ft/tonna mértékű lerakási járulék miatt. Mivel azonban a tervezett rendszer megvalósítása, azaz a beszerzési és kivitelezési munkák december 31-én zárulnak le nehezen érthető, hogy mit fog a DAREH üzemeltetni január 01-től? Az üzleti terv értékelése 4. pont szerint a rendszer évtől képes évi 400 millió Ft eszközbérleti díjat fizetni, illetve a 33. oldal d. pontja szerint lehetséges lenne a válogató műre koncessziós díjat megállapítani, viszont a 32. o. 6. pontja szerint kérdéses hogy a kockázatok miatt található-e arra üzemeltető. Összességében elmondható, hogy a tanulmány kiindulási alapnak megfelelő lenne, azonban a számos nyitott kérdés, hozzávetőlegesen felvetett probléma és adathiány tekintetében kérdéses a tanulmány 7. pontjában felvázolt ütemezési terv teljesíthetősége. 3

4 Kiemelt figyelmet érdemel a tanulmány 9. oldal Előnyök felsorolás utolsó bekezdése, amely szerint a jelenleg saját tulajdonú szolgáltatóval rendelkező önkormányzatok finanszírozási kötelezettsége (veszteségpótlás) megszűnik, különös tekintettel a hatósági ár és a lerakási illeték bevezetésével összefüggő kockázatokra. Ebből következik, hogy a DAREH által javasolt vegyes modell választása estén a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. következő években várható jelentős vesztesége nem a tulajdonos Szentes Város Önkormányzatát fogja terhelni. Ennek ellent mond azonban a tanulmány 33. oldal a., b., c. pontja, amely szerint végső lehetőségként az önkormányzatoknak kell helytállni amennyiben kezelhetetlen mértékűvé válik a veszteség. A nagyfokú bizonytalanság miatt javasoljuk, hogy a Tisztelt Képviselő-testület határozatban rögzítse, hogy a DAREH rendszer szolgáltatás pontos műszaki tartalma és díja megismerése esetén választhasson olyan más, a rendszeren kívüli hulladékkezelési módot, amely kedvezőbb Szentes Város lakossága számára. Tisztelt Képviselő-testület! Az előzőeket figyelembe véve kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és döntését az alábbiak szerint meghozni szíveskedjen. /2013. (IX. 27.) Tárgy: Délkelet - Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás határozati javaslatai HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a Délkelet - Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás határozati javaslatairól szóló előterjesztést és az alábbiak szerint határoz: 1/ A változat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete csatlakozni kíván a Békés-Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft.-hez (5746 Kunágota, Rákóczi út 9.; cégjegyzékszám: , adószám: , képviseli: Bondár Lajos ügyvezető) Ft üzletrész vásárlásával. Ennek fedezetét évi költségvetésében biztosítja. 1/ B változat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete nem kíván üzletrész vásárlásával csatlakozni a Békés-Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft.-hez (5746 Kunágota, Rákóczi út 9, cégjegyzékszám: , adószám: , képviseli: Bondár Lajos ügyvezető). 2/A változat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadja a Délkelet - Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás által működtetendő üzemeltetési szervezet üzemeltetési koncepcióját a Társulás által javasolt vegyes modell szerint. 4

5 2/B változat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete nem fogadja el a Délkelet - Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás által működtetendő üzemeltetési szervezet üzemeltetési koncepcióját a Társulás által javasolt vegyes modell szerint. Az üzemeltetési koncepciót a Képviselő-testület további pontosítás és egyeztetés érdekében visszaküldi a DAREH Társulás részére az előterjesztésben megjelölt problémák vonatkozásában.. 3. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete fenntartja azon jogát, hogy ha a Délkelet - Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) által működtetendő regionális rendszer Szentes Város lakossága részére nyújtott közszolgáltatás tartalma és annak díja ismertté válik, dönthessen úgy, hogy amennyiben elérhető más, a DAREH Társuláson kívüli, de szolgáltatási tartalom és fizetendő díj tekintetében kedvezőbb módja a közszolgáltatás biztosításának akkor azt a lehetőséget válassza. Felelős: Szentes Város Polgármestere Határidő: folyamatos A határozatról értesítést kap: 1./ Szentes Város Polgármestere 2./ Szentes Város Jegyzője 3./ Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Tervezési Iroda irodavezetője 4./ DAREH Társulás Elnöke Szentes, augusztus 28. Szirbik Imre Polgármester 5

6 1. sz. melléklet: DAREH összefoglaló Tisztelt Társulási Tag! A Délkelet Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati társulás (DAREH) 2005 évben határozatlan időtartamra jött létre. Az alapításkor a tagok célul tűzték ki a hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. Tv. (Hgt.) 21. -ában megfogalmazott kötelezettségük hatékony megoldása érdekében hatékony hulladékgazdálkodási rendszert alakítanak ki és ennek megvalósítása érdekében együttműködnek. A tagok vállalták a feladatok megvalósítása során egy hulladékégető mű létesítését, hulladékátrakó állomások, hulladékkezelő művek, hulladékválogató létesítmények, hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítását valamint elhagyott hulladéklerakó telepek rekultiválását. A DAREH a KEOP kódszámú Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése című konstrukcióra szeptember 14-én nyújtotta be pályázatát. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, a Támogatási Szerződés március 24-én került aláírásra. Az első fordulós projektre elnyert nettó támogatás ,- Ft. A projekt keretében megtörtént a működtetni kívánt rendszer megtervezése, a megvalósításra vonatkozó teljes körű felkészülés a technológia kiválasztásával, elkészült a részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség - haszon elemzés, elkészítésre kerültek a tervdokumentációk, a rendszerben keletkező hulladék hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata. A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló második fordulós pályázat az ősz folyamán benyújtásra került, és pozitív elbírálásban részesült, így a megvalósításra vonatkozó Támogatási Szerződés aláírására február 11-én került sor. A második fordulós projekt nettó összköltsége Ft, melynek 95%-a KEOP forrásból finanszírozódik, a fennmaradó 5%-os önerő költségterhét pedig a Magyar Kormány határozata értelmében, az állam költségvetésének terhére, átvállalta a tagtelepülésektől. A hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése során a projekt zárásáig ( ), a társulás települései által lefedett területen, megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés optimalizálása (- házhoz menő zöldhulladék gyűjtésével,- házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés 240 l-es új edénnyel,-közterületi zöldhulladék gyűjtéssel,-8 db új hulladékudvar kialakításával,-8 db újrahasználati központok létrehozásával), kommunális, vegyes gyűjtés optimalizálása (1 db nagykapacitású, korszerű hulladékválogató kialakításával,- maradék hulladékgyűjtő edényzet bevezetésével a konyhai maradékok, biológiailag lebomló anyagok gyűjtésével 120 l edényzet, - vegyes gyűjtés hatékonyabbá tétele 4 db új átrakóállomás építésével). A 6

7 hulladékkezelésen túlmenően a projektben kiemelt jelentőséggel bír a hulladékkeletkezés megelőzése, melyet az alábbi tevékenységek szolgálják: lakossági tájékoztatás, tudatformálás, házi komposztálóedények biztosítása, újrahasználati központok kiépítése; A fejlesztésnek köszönhetően a projekt zárásakor a térségben keletkező összes hulladék tekintetében az anyagában hasznosítható hulladékok mennyisége közel 300%-al nőni fog, a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyisége pedig 73%-al csökken. A hulladékról szóló évi CLXXXV. Törvény (Ht.) napjától hatályos szövege alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező,a törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság végezheti, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el. A Ht. átmeneti rendelkezései szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel legkésőbb december 31-ig megköti, kivéve, ha az e törvény hatálybalépésekor működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetnek a települési önkormányzattal érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése van, és a közszolgáltatóra vonatkozó e törvényben meghatározott valamennyi feltételt teljesíti. A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe, vagy ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése a Kbt. szerinti kivételi körbe esik. Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása céljából a települési önkormányzat közbeszerzési eljárást folytat le, a közbeszerzési eljárásban csak hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel rendelkező gazdálkodó szervezet indulhat. Ez alól egyetlen kivétel, ha olyan gazdálkodó szervvel köt szerződést, melynek tagjai valamennyien rendelkeznek OHÜ minősítéssel. 7

8 A közbeszerzésekről szóló évi CVIII. Törvény (Kbt.) szerint a törvényt nem kell alkalmazni azokra a megállapodásokra, amelyet a helyi önkormányzat ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más, a Kbt. a 6. (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérők tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik; 38 Békés megyei település önkormányzatának (és két gazdasági társaságnak) részvételével 2009 szeptembere óta működik a BÉKÉS MANIFEST Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg ) a továbbiakban Kft.), melynek főtevékenysége a nem veszélyes hulladék gyűjtése. A társaság törzstőkéje Ft, melyben a tagok egyenlő- egyenként Ft névértékű - üzletrésszel rendelkeznek, a társaságban a szavazati arányok a tagok között egyenlők. A Kft. látja el a tag településeken a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, rendelkezik a szükséges OHÜ minősítéssel is. A Ht. 90. (4) bekezdése szerint a napján működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, valamint az OHÜ által kiadott minősítést napjáig köteles beszerezni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az önkormányzatoknak 30 napjuk van arra, hogy a közszolgáltatási szerződésüket 6 hónapos felmondási idővel felmondják és ezen felmondási idő alatt le kell folytatniuk a közbeszerzési eljárást annak érdekében, hogy december 31. napjáig megköthessék a közszolgáltatási szerződést a megfelelő minősítéssel rendelkező közszolgáltatóval. Ennek megfelelően az önkormányzatoknak június 30-ig nyilatkoztatniuk kell a jelenlegi közszolgáltatót, miszerint rendelkezik-e a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel illetve OHÜ minősítéssel. A DAREH célja, hogy a társulásban részt vevő önkormányzatok egy egységesen működő hulladékgazdálkodási rendszert vegyenek igénybe, kihasználva a társulás előnyeit, optimalizálva a felmerülő költségeket. Ennek érdekében készül el az egységes rendszer, melynek fenntartását és működtetését a tag önkormányzatok vállalták. 8

9 Figyelemmel arra, hogy a hulladékgazdálkodás komplex feladat, a DAREH a kizárólagosan önkormányzati tulajdonban álló társasággal kíván együttműködni a hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetése kapcsán. A BÉKÉS-MANIFEST Kft. egy olyan lehetőséget biztosít az abban részt vevő tag önkormányzatoknak, hogy a Kbt ában foglalt lehetőséggel élve közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthessék meg a közszolgáltatási szerződést a közszolgáltatóval megtakarítva ezzel a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jelentős költségeket. Fentiek alapján javasoljuk a társulás tagjainak akik a mai napig még nem tagjai a BÉKÉS-MANIFEST Kft-nek, - hogy a fentiekben vázolt módon, a Kft. tagjaként gondoskodjanak a településük hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátásáról. Ennek érdekében vegyék fel a kapcsolatot a Kft. vezetésével. 9

10 2. sz. melléklet: DAREH indítvány Képviselőtestületi határozatok meghozatalára Sent: Wednesday, August 07, :08 PM Subject: DAREH Tisztelt Cím! Ismételten felhívjuk a Tagönkormányzatok figyelmét, hogy a soron következő képviselőtestületi ülésükön a Békés-Manifest Kft-vel kapcsolatos döntést szíveskedjenek meghozni. (A határozati javaslat mintát csatoljuk.) Továbbá kérjük, hogy a soron következő képviselő-testületi ülésükön a Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Taggyűlése által elfogadott 16/2013. (VII. 10.) TGy. határozatával egyezően a DAREH Társulás üzemeltetési koncepcióját és díjpolitikáját, melyet a vegyes modell tartalmaz, szíveskedjenek elfogadni. (Csatoltaln elküldjük a DAREH Taggyűlés által hozott határozatot, illetve az előterjesztés mellékletét képező, szakértő által készített tanulmányt.) A Képviselő-testületük által hozott határozatok 1 példányát a DAREH Önkormányzati Társulás részére (5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6.) szíveskedjenek megküldeni. Üdvözlettel: Csizmadia Ibolya DAREH Elnök 10

11 KIVONAT 3. sz. melléklet: DAREH 16/2013. (VII. 10.) TGY. határozata Készült: Az Orosházi Polgármesteri Hivatal I. emeleti tanácskozó termében a július 10-én órakor megtartott Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Taggyűlésén. A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Taggyűlése 50 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi határozatot: 16/2013. (VII. 10.) TGy. sz. határozat A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Taggyűlése a DAREH Önkormányzati Társulás által működtetendő üzemeltetési szervezet üzleti modelljei közül a szakértő által megvalósításra javasolt megoldást mely a vegyes modellt tartalmazza - fogadja el. Felelős: Csizmadia Ibolya alpolgármester Határidő: folyamatos Kmf. Oláh Kálmán sk. Csizmadia Ibolya sk. Csanádapáca polgármestere Orosháza alpolgármestere jegyzőkönyv-hitelesítő a Társulás Elnöke Kiadó: 11

12 A DAREH Önkormányzati Társulás által működtetendő üzemeltetési szervezet üzleti modellje (összefoglaló tanulmány) 1

13 Tartalomjegyzék: 1. Tanulmány célja 3. oldal 2. A Vagyonkezelő Kft 3. oldal 3. Gyűjtés szállítás üzemeltetése 4. oldal 3.1. Saját központi szolgáltató (egy szolgáltatós modell) 4. oldal 3.2. Több szolgáltatós modell központi szolgáltató nélkül 6. oldal 3.3. Vegyes modell 7. oldal 4. Válogatómű üzemeltetése 9. oldal 4.1. Saját válogatómű üzemeltető társaság 9. oldal 4.2. A válogató üzemeltetése 3. fél által 10. oldal 5. Kiválasztott modell üzleti terve 11. oldal 5.1. Árbevételi terv 12. oldal 5.2. Költségterv 17. oldal 5.3. Eredményterv 21. oldal 5.4. Mérlegterv 25. oldal 6. Az üzleti terv értékelése 27. oldal 6.1. Az üzleti terv alapján a következő megállapítások tehetők: 27.oldal 6.2. A finanszírozási hiány kezelésének lehetőségei 29. oldal 2

14 1. Tanulmány célja A DAREH Társulás 2012 decemberében az uniós KEOP pályázaton támogatást nyert a regionális hulladékgazdálkodási rendszerének kialakításához. Ezen komplex rendszer hatékony üzemeltetése új kihívásokat jelent a társaság számára, ezért ezen tanulmány célja, hogy bemutassa a lehetséges alternatívákat, tegyen javaslatot a megvalósítás modelljére, és készítse el a megalapozott döntés elősegítése érdekében a működéshez kapcsolódó üzleti terveket. A tanulmány kidolgozása során figyelembe kell venni, a jogszabályi környezet változásait, és az elfogadott projekt RMT jét is. A tanulmány célja egy üzemeltetési modell és lehetséges alternatíváinak kidolgozása, ami alapján a különböző alternatívák között a döntést a DAREH meg tudja hozni. A kiválasztott alternatívához tartozó részletes szerződések, elszámoló árak, stb. kidolgozása és elfogadása a kiválasztott modellben résztvevő szervezetek, társaságok feladata. Természetesen a modell alkalmazása előtt a DAREH nak ezen részletes terveket el kell fogadnia. 2. A Vagyonkezelő Kft A DAREH üzemeltetési koncepciójában központi helyet foglal el a Vagyonkezelő Kft. Mivel a DAREH, mint társulás a pályázati pénzekből létrehozott vagyont csak igen kedvezőtlen körülmények között (pl. AFA visszaigénylési jog nélkül) üzemeltethetné a vagyont, célszerű és ajánlott egy vagyonkezelő társaságot létrehozni, melynek 100% tulajdonosa a DAREH. Javasolt a Kft. tulajdonforma, ahol is a Felügyelő Bizottság gyakorolná a kontrollt és hagyná jóvá a fontosabb döntéseket. A Felügyelő Bizottság tagjai lehetnek pl. a DAREH Elnökségének tagjai. A társaság kapná meg a létrejött vagyonelemeket a tulajdonos DAREH től. A társaság a vagyonelemeket bérbe adja a megfelelő üzemeltetőknek bérleti díjért. Kizárólag ezt a tevékenységet javasolt csak végeznie, mert csak ezáltal biztosítható, hogy a 3

15 vagyon ne veszhessen el abban az esetben sem, ha a hulladékgazdálkodási tevékenység a jogszabályi környezet változásai miatt veszteségessé válik is. A bérleti díjból fedezi a saját működési költségeit, és a fennmaradó összegből hulladékgazdálkodással összefüggő projekteket finanszírozhat. Mint később látni fogjuk a üzleti tervek alapján az eszközbérleti díjból komoly támogatási igény jelentkezik a gyűjtés szállítás területén. Ez az összeg a mai információk alapján eléri az évi 600 millió forintot! 3. Gyűjtés szállítás üzemeltetése 3.1. Saját központi szolgáltató (egy szolgáltatós modell) Ebben az esetben DAREH Saját közszolgáltatót hoz létre, és ez a társaság önállóan végezné a következő tevékenységeket: Kommunális hulladék gyűjtése szállítása Az egyes területeken telephelyek kialakítása szükséges(összhangban a jelenlegi szolgáltatókkal) Ebben az esetben a központi szolgáltató a jelenlegi közszolgáltatók eszközeire és dolgozóira alapozva telephelyeket hoz létre. A tényleges szolgáltatást ugyanazok végeznék mint jelenleg. A központi szolgáltató iparűzési adó fizetése is továbbra is ott jelentkezik ahol most. A központi szolgáltató átvenné a dolgozókat és az eszközöket. Az eszközökért természetesen fizetnie kellene. Javasolt a részletekben történő fizetés (ez lehet vételár és esetleg bérleti díj). Amennyiben bérleti díj a jelenlegi értékcsökkenéssel megegyező vagy annál kisebb, úgy ez nem járna a szolgáltatási díj emelkedésével, mivel ez költség a jelenlegi díjakba beépítésre került. A részleteket és a konkrét összegeket a koncepció elfogadása után elkészítendő részletes megvalósítási tervben kell szabályozni, melynek része kell legyen a szükséges szerződések szövege is. Számlázás és behajtás 4

16 A társaság szerződik az önkormányzatokkal, és a lakossággal. A társaság állítja ki a számlákat és szedi be a hulladékkezelés díját. A tevékenységhez szükséges eszközök üzemeltetése és karbantartása A DAREH től használatba kapott eszközökért bérleti díjat fizet a DAREH Vagyonkezelőnek. Társaság ellenőrzése (FB, Igazgatóság, ügyvezetés) a DAREH ill. annak elnöksége által történne. Előnyök: Az egységes árpolitika alkalmazása egyszerű A DAREH területén egységes ügyfélszolgálat és megjelenés A kisebb rendszer szintű igazgatási költségszint miatt hatékonyabb, mint a több szolgáltatós modell A nagyobb méret hatékonyabb munkaszervezést tesz lehetővé, csökkentve a szükséges tartalékok (gépek, emberek) szintjét Olcsóbb üzemeltetési költségszint. A tulajdonos DAREH a Vagyonkezelő pénzügyi tartalékai segítségével (a 2.évtől) könnyen tud finanszírozási segítséget adni a nem fizető lakossági hátralékok kezeléséhez. Itt alapvetően finanszírozásról lehet szó, hiszen a nem fizető lakossági hátralékok behajthatók ill. az árba beépíthetőek, de ezen árba történő beépítés csak utólag történhet meg. Ez egy két évet jelent. Addig erre az átmeneti időszakra meg kell finanszírozni a kieső bevételt. Ha nincs bankhitel, nincs díjemelési lehetőség (rezsicsökkentés) valahonnan elő kell teremteni a casht a működéshez. A javaslatunk alapján a DAREH bérleti díjait lehet tulajdonosi hitelként erre felhasználni. Természetesen erről mindig a DAREH fog egyedileg dönteni. A DAREH és az önkormányzatok számára átláthatóbb működés Hosszútávon hatékonyabb működés A jelenlegi saját tulajdonú szolgáltatóval rendelkező önkormányzatok finanszírozási kötelezettsége (veszteségpótlás) megszűnik különös tekintettel a hatósági ár és a lerakási illeték bevezetésével összefüggő kockázatokra. Az új cégre nem vonatkozik az árstop, a tényleges önköltségét elismertetheti az árban. Hátrányok: A jelenlegi helyi szolgáltatók (és tulajdonosaik) ellenérdekeltek lehetnek. 5

17 A szükséges engedélyeket a társaságnak be kell szereznie, ami pénz és időigényes A szükséges szakembereket meg kell keresni és fel kell venni Rövidtávon a működés gyerekbetegségi jelentkezhetnek Sokrétű és bonyolult egyeztető tárgyalásokat igényel a jelenlegi szolgáltatókkal, a telephelyek kialakításáról és az eszközök és az emberek átvételéről. Csak lépcsőzetesen vezethető be, a lejáró szerződések figyelembevételével. A társaság ellenőrzési rendszerét (FB, Igazgatóság, Ügyvezetés) ki kell alakítani Értékelés: A középtávon hatékonyabb (olcsóbb) működés és finanszírozási biztonság áll szembe az új társaság felállításával járó nehézségekkel és helyi érdekellentétekkel, amik kezelése sok időt igényelne, ami várhatóan nem áll rendelkezésre. Az időszükségletet csökkentheti már meglévő és szolgáltatói engedéllyel rendelkező szolgáltatókban történő üzletrész kivásárlás. (pl. Békés Manifeszt kft.) A Békés Manifeszt használata azzal az előnnyel jár egy teljesen új társaság alapításával szemben, hogy nem kell a szolgáltatói engedélyeket megszerezni (aminek időigénye 4 8 hét). Ez előfeltétel a közszolgáltatói engedély megigényléséhez. Egy új társaság ráadásul egy évig nem indulhat közbeszerzési eljáráson sem, így ez az eset (új társaság) a szolgáltatói szerződések megkötése területén jelentős jogi kockázatokat tartalmaz. A Békés Manifeszt által megszerzendő közszolgáltatói engedély lehetővé teszi a teljes Dareh területen történő szolgáltatást. 6

18 3.2. Több szolgáltatós modell központi szolgáltató nélkül Ebben az esetben a központi szolgáltatóra nincs szükség. A tényleges gyűjtést szállítást ahol lehetséges a jelenlegi szolgáltatók végeznék, mint közszolgáltatók. A szolgáltatók a DAREH által beszerzendő eszközöket (gyűjtő kocsik, sárga kukák. stb.) használatba kapják és értük bérleti díjat fizetnek a Vagyonkezelőnek. A helyi közszolgáltatók a jelenlegi eszközparkjukat (fekete kukák, gyűjtő kocsik stb.) továbbra használnák, mint eddig. Az új gyűjtő kocsik beszerzése után a régiekkel szabadon rendelkeznének. A 100 % os önkormányzati tulajdonú társaságok számára az új eszközök átadása egyszerűen megoldható, a vegyes ill. magántulajdonú szolgáltatók esetében közbeszerzési eljárást kell lefolytatni az EU előírásai alapján. Előnyök: Azonnal működőképes, nem kell új társaságot létrehozni/megvásárolni és neki engedélyeket beszerezni. Természetesen a meglévő szolgáltatóknak szükséges a közszolgáltatói engedély megszerzése, valamint az új létesítmények (átrakók, válogatómű, komposztálók stb.) számára előírt engedélyek is szükségesek lesznek a beruházás megvalósításáig. Mivel ezek mindegyik alternatíva esetén szükségesek, a döntés szempontjából nem releváns tevékenységek. A jelenlegi szolgáltatói status quo nem változik. A helyi sajátosságok a szolgáltatások minőségére és áraira könnyebben kezelhetők A lakossági nemfizetésből adódó pénzügyi kockázatok nem a DAREH t hanem a helyi szolgáltatókat (és tulajdonosaikat) érintik Hátrányok: Az EU által megkívánt egységes díjpolitika alkalmazásának ellenőrzése bonyolult. Középtávon költségesebb az üzemeltetése (minden szolgáltatónak külön adminisztrációt kell fenntartania) 7

19 A gépek és eszközök szintje is magasabb lesz, mert mindenkinek magának kell gondoskodnia a kieső eszközök pótlásáról. A jelenlegi szolgáltatóknak maguknak kell megfelelniük a Ht. által a közszolgáltatókkal szemben támasztott követelményeknek. Értékelés: Rövid távon a legegyszerűbb és leggyorsabban megvalósítható modell. Problémát jelenthet a magántulajdonú szolgáltatóval rendelkező önkormányzatok esetében a HGT nek való megfelelés. Az ASA felmondta már a szerződéseit, és meg sem próbálta megszerezni a közszolgáltatói engedélyt. A Tappe csoport szolgáltatási területén a probléma tudomásunk szerint még nem megoldott. Itt mindenhol január elejétől új szerződést kell kötni (Ht. 90 (4) ill (5) bekezdése alapján). A többi szolgáltató esetében ahol a közszolgáltatói engedélyt sikerült beszerezni régi szerződések a törvényerejénél fogva megszűnnek legkésőbb június 30. val.(ht. 90. (9) bekezdés ) Bonyolult a várható szolgáltatói veszteségek kezelése, amely az önkormányzatok feladata maradna ebben az esetben. Mivel ebben az esetben a jelenlegi önkormányzati tulajdonú társaságok maradnak a szolgáltatók, és mivel a rezsicsökkentés miatt a díjak rögzítettek, a növekedő költségeket és lerakási illetéket a számítások alapján a bevételből nem lehet kigazdálkodni. A közszolgáltatók veszteségesek lesznek. Ezen veszteséget a tulajdonosoknak kell befizetniük. (kivéve ha az állam ezen veszteségeket átvállalja, de erre bizonytalansága miatt nem építhető egy felelősségteljes működési modell) 3.3. Vegyes modell (javasolt megoldás) Ebben az esetben a DAREH nak van egy saját szolgáltatója, de ez csak a számlázást és a ügyfélszolgálatot látja el saját maga, illetve ahol igény van rá ott a szolgáltatást is maga végzi. A gyűjtés szállítási tevékenységet a jelenlegi szolgáltatók, mint alvállalkozók végzik, a központi szolgáltatótól használatba kapott eszközökön. A társaság szerződik az önkormányzatokkal, és a lakossággal. A társaság állítja ki a számlákat és szedi be a hulladékkezelés díját. A központi szolgáltató kielégíti a közszolgáltatóval szembeni HGT s elvárásokat. 8

20 A Központi szolgáltató fizet az eszközök (kukák, gyűjtőjárművek) használatáért a vagyonkezelőnek. A szolgáltató ha lehetséges nem új társaság lehetne, hanem egy meglévő társaságban vásárolna többséget a DAREH. Ez a központi szolgáltató modell legnagyobb hátrányát (az engedélyezés időigényét és így a szolgáltatás megkezdésének időpontját rövidítheti le, valamint a meglévő társaság a közszolgáltatói engedély birtokában indulhat a közbeszerzéseken, míg az új társaság csak egy éves közszolgáltatás után!) A gépek eszközök tartalékait a központi szolgáltató biztosíthatja, így a rendszer szintű tartalékok szintje lényegesen csökkenthető. Előnyök: Azonnal működőképes, nem kell engedélyeket beszerezni. A jelenlegi szolgáltatói status quo nem változik. Az önkormányzatok közbeszerzés nélkül megbízhatják a szolgáltatót minimum 4 évre A helyi sajátosságok a szolgáltatások minőségére és áraira könnyebben kezelhetők Az egységes árpolitika alkalmazása egyszerű A DAREH területén egységes ügyfélszolgálat és megjelenés A kisebb rendszer szintű igazgatási költségszint miatt hatékonyabb, A nagyobb méret hatékonyabb munkaszervezést tesz lehetővé, csökkentve a szükséges tartalékok (gépek, emberek) szintjét Olcsóbb üzemeltetési költségszint. A tulajdonos DAREH a Vagyonkezelő pénzügyi tartalékai segítségével (a 2.évtől) könnyen tud finanszírozási segítséget adni a nem fizető lakossági hátralékok kezeléséhez. A DAREH és az önkormányzatok számára átláthatóbb működés Hosszútávon hatékonyabb működés A jelenlegi saját tulajdonú szolgáltatóval rendelkező önkormányzatok finanszírozási kötelezettsége (veszteségpótlás) megszűnik különös tekintettel a hatósági ár és a lerakási illeték bevezetésével összefüggő kockázatokra. Hátrányok: Sokrétű és bonyolult egyeztető tárgyalásokat igényel a jelenlegi szolgáltatókkal Csak lépcsőzetesen vezethető be, a lejáró szerződések figyelembevételével. A társaság ellenőrzési rendszerét (FB, Igazgatóság, Ügyvezetés, szavazati jogok) ki kell alakítani 9