Regionális fejlesztések fenntarthatósági tényezői. Fenntarthatósági vizsgálatokhoz alkalmazható indikátorok áttekintése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális fejlesztések fenntarthatósági tényezői. Fenntarthatósági vizsgálatokhoz alkalmazható indikátorok áttekintése"

Átírás

1 Regionális fejlesztések fenntarthatósági tényezői Fenntarthatósági vizsgálatokhoz alkalmazható indikátorok áttekintése Regionális települési és ipari hulladékgazdálkodás Buruzs Adrienn, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, egyetemi tanársegéd dr. Torma András, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, egyetemi adjunktus Bevezetés A tanulmány szerves részét képezi a Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszéke Regionális környezethasználatok és fejlesztések fenntarthatósági vizsgálata (a Stratégiai Környezeti Vizsgálatok metodikai fejlesztése) című belső kutatási főirányának. Ennek keretében a regionális fejlesztési programok fenntarthatóságának ex ante vizsgálatához és ilyen programok értékeléséhez kívánunk szakértői rendszert fejleszteni a tervezők és a döntés-előkészítők számára. Véleményünk szerint a környezetelemzési szakértői rendszer amely egy stratégiai környezeti vizsgálat alkalmazása a regionális fejlesztés és a hulladékgazdálkodás tervezésére egyaránt alkalmas, illetve kölcsönösen támogató szisztéma. 1. A fejlesztési programok kivitelezésének értékelése Bármibe is fogunk bele, közvetett vagy közvetlen módon beleavatkozunk a környezetünkbe. Tehát mindennek van környezeti hatása. Viszont nem mindegy, hogy mekkora a hatás mértéke, és az általa okozott változás foka. Ha egy-egy projektet szeretnénk minősíteni a fenntarthatóság szempontjából, akkor meg kell vizsgálni, hogyan viszonyul az a fenntarthatósági elvekhez, s a fennálló viszonyokhoz. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a projekt megvalósítása esetén mennyiben fog változni a fenntarthatóság helyzete az adott helyszínen (=a projekt hatásfelületén). (Gyulai 2001) Amennyiben regionális szintű fejlesztést akarunk meg valósítani, szükségünk van indikátorokra (jelzőkre), amelyek megmutatják, jó úton járunk-e. Az indikátorok önmagukban nem mondják meg, mit kell tennünk, csak mutatják az utat a fenntarthatóság irányába. Segítenek meglátni, hogy mi történik ezzel kapcsolatban a saját közösségünkben. Általában elfogadott dolog indikátorokat használni annak jelzésére, hogyan haladunk előre a céljaink elérése érdekében. Az indikátoroknak az igazi értékük mégis abban rejlik, hogy nem csak kijelölik az utat, hanem a megvalósítás során segítenek a prioritások meghatározásában is. A fejlesztési projektek esetében vizsgálni kell a hatékonyságot, azaz megvalósultak-e a tervezett intézkedések, a hasznosságot, azaz jelentett-e a program pozitív következményeket a célcsoportok számára, illetve a fenntarthatóságot, azaz milyen a program által előidézett változások sorsa a program befejeződése után. (Gyulai 2000) Továbbá Gyulai (2000) szerint a megvalósítandó beruházás minősítésének kialakításával kapcsolatos legnagyobb szakmai kihívás az egyes indikátorokhoz rendelendő alsó és felső határértékek meghatározása. Az egyes tervek minősítése annak alapján volna elvégezhető, hogy az indikátorok szerint megfogalmazható helyzethez képest a minősítendő fejlesztési terv milyen változást (javulást vagy romlást) okoz. Ugyanis egy régió igen nagymértékű heterogenitására való tekintettel egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes fejlesztések a régión belül hol és milyen kiinduló helyzethez képest fejtik ki hatásaikat. 2. A jelenlegi helyzet feltárása a hulladékgazdálkodás döntéshozatal területén Ahhoz, hogy egy regionális hulladékgazdálkodási fejlesztési projekt tervezése kapcsán el tudjuk dönteni, hogy fenntarthatónak minősül-e, kiterjedt információs háttérre van szükségünk. Ehhez három szinten javasolt adatgyűjtési pontokat használni. Az egyik az adott hulladékgazdálkodási fejlesztési 1

2 elképzelés előzetes környezeti (tervezetten: fenntarthatósági) vizsgálata (környezeti hatásvizsgálat, illetve stratégiai környezeti vizsgálat). A másik: tervadatok a projekt tervezett jövőbeli hulladékkeletkezése kapcsán. A harmadik pedig a keletkezett hulladékok kezelésére vonatkozó mennyiségi adatok. Vagyis meg kell vizsgálni, hogy egy projekt előzetes vizsgálati, engedélyeztetési fázisában gyűjtött információk elegendőek-e, illetve szükséges-e körük kibővítése. További problémát jelent, hogy a döntés-előkészítés során nem elegendőek a környezeti adatok, információt kell gyűjteni az adott fejlesztés gazdasági és társadalmi hatásairól is. Ily módon az interakciók száma és egyben a bonyolultság is emelkedik. (Torma 2010) A tanulmányban arra keressük a választ, hogy hogyan lehet egy hulladékgazdálkodási beruházás várható hatásait modellezni, illetve a modellezéshez milyen indikátorokra van szükségünk. A tanulmány középpontjába annak vizsgálatát helyeztük, hogy voltaképpen milyen eligazodási pontokat (adatok), milyen módon (mutatók) és milyen fogalmi keretek között (modell) érdemes figyelemmel kísérnünk ahhoz, hogy a lényeges és használható (értelmes) információkat, továbbá azok jelentését megfelelően tudjuk értelmezni és közvetíteni mind az egyén, mind a társadalom szintjén (információáramlás). 2.1 Előzetes vizsgálat, engedélyezési eljárás Egy adott fejlesztési elképzelés vagy stratégiai környezeti vizsgálat (SKV, 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról), vagy pedig környezeti hatásvizsgálat (KHV, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) köteles. Az SKV célja, hogy a környezetre jelentős hatást gyakorló tervek, programok környezeti hatásait a tervek, stb. elfogadása előtt feltárja és értékelje. Egy adott fejlesztés fenntarthatóságának eldöntése a döntéshozatalba való beépülés érdekében már a tervezés fázisában meg kell, hogy történjen. Ez azt jelenti, hogy a tervezési, engedélyeztetési fázis során kellő mennyiségű információ kell, hogy rendelkezésre álljon. A regionális hulladékgazdálkodási fejlesztések fenntarthatósági vizsgálata során egy regionális hulladékgazdálkodási (-kezelő) rendszer létesítésének és működésének példáját vesszük alapul. A rendszer jellege alapján a fenntarthatóság négyes vetülete (környezet gazdaság társadalomintézményrendszer egysége) komplexen elemezhető. (Torma 2010) Az SKV rendelet az egyes vizsgálati dokumentációk tartalmi elemeinek felsorolása között külön nem említi a hulladék kérdéskörét, bár az a terv, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése pontba beleérthető. A fenntarthatóságot holisztikus értelemben kell tekinteni, gazdasági, társadalmi és környezeti komponenseivel (Gyulai 2000). Az áttekintett SKV-k kapcsán általánosítva elmondható, hogy a hulladék-keletkezés jelenlegi helyzetének feltárása statikus (mennyiségi) adatokra támaszkodik, továbbá a jövőbeli állapot modellezésénél csak kvalitatív információkat (azaz nem tervezett hulladékmennyiségeket) tartalmaz. Az SKV azonban sok esetben a vizsgált fejlesztési programok jellegéből kifolyólag sem ad lehetőséget arra, hogy konkrét (már esetleg tervezett) számokkal dolgozhassanak a szakértők. Az OHT II. (2009) szerint kiegészítve az intézményrendszerrel ezek az alábbiak: 1. A hulladékgazdálkodás környezeti hatásai A hulladékok egy része műszaki vagy gazdasági okok miatt, illetve emberi mulasztásból eredően a környezetbe, illetve védett környezeti közegbe kerül, szétszóródik, ott szennyeződést, külön előírásokban meghatározott koncentrációk fölött káros szennyeződést okoz. A legtöbb szennyezési problémát:» a rendezetlen elhelyezés (pl. a hagyományos szeméttelepek);» helytelenül megválasztott hulladékkezelés;» valamint a helytelen fogyasztói magatartás okozza. A nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen jelentkeznek. Egyrészt valamely környezeti elem (víz, levegő, talaj) szennyezését okozzák, ezáltal nagy népességet érintenek, és a káros hatás időben elhúzódó, másrészt a hulladékok egyes alkotói a növényi, állati szervezetekbe beépülnek és a táplálékláncon keresztül végső soron az embereket károsítják. A nem megfelelő hulladékeltávolítás káros hatásai ritkán jelentkeznek azonnal, sokszor évek, évtizedek telnek el a szennyezés kialakulásáig, felderítéséig. 2

3 2. A hulladékgazdálkodás társadalmi vonatkozásai A lakosság értékrendje, képzettsége, életmódja alapvetően befolyásolja fogyasztási szokásait, amely mind kedvező, mind kedvezőtlen irányban képes módosítani a környezet állapotát. A környezetminőség hasonlóképpen visszahat egészségi állapotunkra. Ennek megfelelően különös hangsúlyt kell fektetni a hulladékgazdálkodás területén is a környezeti nevelés és oktatás, valamint a szemléletformálás kérdéseire. A társadalmi csoportokkal, a tudományos, az üzleti szférával és a civil szervezetekkel való együttműködés fejlesztése igen fontos tényező a hulladékgazdálkodás folyamán. A környezeti célok közös megvalósításának intézményesült formái esetében főként a végrehajtás hatékonyságát szükséges erősíteni és egyidejűleg a feltételeket biztosítani. 3. A hulladékgazdálkodás gazdasági vonatkozásai, finanszírozása A hulladékgazdálkodás vonatkozásában is elengedhetetlen a fenntartható fejlődés, a szennyező fizet elv, a kiterjesztett gyártói felelősség, valamint az életciklus szemlélet szem előtt tartása. Ennek figyelembevételével a területen különböző gazdasági szabályozóeszközök vannak érvényben. Ilyen a termékdíj, a környezetvédelmi biztosíték, a tervezett terhelési díj jellegű lerakási adó, a különböző környezetterhelési díjak, a zöld áram kötelező átvételi rendszere, a betétdíj, valamint a környezeti adók rendszere. A hulladékgazdálkodás legfőbb finanszírozási forrása a hulladékgazdálkodási szolgáltatást igénybevevők által fizetett díjak. Emellett az elmúlt évtizedben az EU támogatások növekvő mértékű és jelentőségű forrást jelentettek a gazdasági felzárkózáshoz a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítésének terén is. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységének támogatása a költségvetési törvény alapján történik. 4. Intézményrendszer A hulladékgazdálkodási szakmai politika és stratégia meghatározása, a jogi, a gazdasági és a műszaki szabályozó rendszer kialakítása, illetve előkészítése, a más ágazatokkal és szabályozókkal való összhang biztosítása, a végrehajtás tervezése, irányítása és ellenőrzése, illetve az ezt megvalósító apparátus és adminisztráció kialakítása, irányítása és ellenőrzése, a szakterületi kutatás-fejlesztés, oktatás-nevelés irányainak meghatározása, a társadalmi és gazdasági szervezetekkel történő érdekegyeztetés megvalósítása alapvetően a környezetvédelemért felelős minisztérium feladata. A hulladékgazdálkodás hatósági feladatait engedélyezés, ellenőrzés és végrehajtatás a minisztérium 10 területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelősége, illetve többnyire másodfokon a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség látja el. Helyi szinten a települési hulladék vonatkozásában, az építési és a telepengedélyezési eljárásokban a települési önkormányzatok jegyzői járnak el. Az alábbi ábra szemlélteti egy rendezett lerakóhely létesítésének eljárási rendje (1). 3

4 1. ábra: A rendezett lerakóhely létesítésének eljárási rendje, (Forrás: 3. Hulladékgazdálkodással összefüggő jogszabályok A következőkben röviden áttekintjük, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a hulladékgazdálkodás területére. Az ezekből következő előírások, illetve származó adatok segítséget nyújtanak a már meglévő és működő technológiák fenntarthatósági értékelésében, de csak részben alkalmasak arra, hogy az előzetes értékelés során használjuk őket. Részben felhasználhatóak, hiszen a létező hulladékgazdálkodási szabályok megadják a fenntarthatósági értékelés kereteit. A hulladékokkal kapcsolatos bánásmódra vonatkozó jogszabályok köre meglehetősen széles körű. Az általános jellegű szabályozók melletti további jogszabályok főbb csoportokra bonthatók részben a hulladékgazdálkodási tevékenységek (gyűjtés, szállítás, kezelés, stb.), részben pedig a hulladékok klasszikus csoportosítása szerint (veszélyes, nem veszélyes, kommunális, ipari). Az általános keretek között elsősorban az EU szabályozásról kell említést tenni, amellyel mára a magyar szabályozás lényegében azonossá vált. A hulladékgazdálkodásra vonatkozóan az EU joganyaga több, mint 4

5 60 tanácsi vagy bizottsági rendeletet, irányelvet, határozatot és ajánlást fogalmaz meg, melyek három fő csoportba sorolhatók:» hulladékokra és hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános és átfogó szabályok,» hulladékkezelő létesítményekre és tevékenységükre vonatkozó követelmények,» egy-egy anyag- vagy hulladékáramra vonatkozó speciális előírások. Az Unió hulladékgazdálkodását átfogó, az elvi, szakmapolitikai és intézményi alapokat biztosító szabályozását a többször módosított, a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi keretirányelv, továbbá a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló 97/C 76/01 tanácsi állásfoglalás alapozza meg, melyek előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény harmonizálja. Az EU hulladékokra vonatkozó jogi szabályozását tehát rendszernek tekintve, egyértelműen a keretszabályozásra kell, hogy épüljenek a további részterületek szabályai. Ilyen részterületként értelmezhetjük a hulladékok típusalkotó csoportjait, illetve az egyes különös hulladékgazdálkodási rendelkezéseket. A második kérdéskör, hogy mindezen szabályozási tárgykörökben mely jogintézményeket alkalmazza az integrációs szabályozás. Az alkalmazott jogintézmények körébe az alábbiak tartoznak (Bándi 2004):» elvek, prioritások és általános követelmények (kötelezettségek nem erednek, a későbbi elemek mindegyikét az általános részhez kell viszonyítani);» a hulladékgazdálkodás, illetve kezelés tervezése (meghatározza a hatóságok által általánosan követendő irányt; helyi, területi és országos szintre bontva);» egyes tevékenységek engedélyezése (az engedély a hulladékra vonatkozó tevékenységek alapvető feltétele, meghatározza a tevékenység végzésének legfontosabb feltételeit);» bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és tájékoztatás kötelezettségei (az engedélyezett tevékenységekről nyilvántartást kell vezetni, azok egyben bejelentésre is kötelezettek; a tájékoztatás az így kialakított nyilvántartási adatok alapján valósul meg);» hatósági ellenőrzés (az engedélyezés által adott feltételek megvalósulására, illetve a bejelentett adatok valódiságára vonatkozik);» felelősség alkalmazásának lehetősége (legközvetlenebb reakció, széles kört ölel fel). Az alábbiakban áttekintjük a mai hazai jogrendben érvényben lévő, a hulladékgazdálkodás komplex tevékenységi körére vonatkozó jogszabályokat. Általános környezetvédelmi jogszabályok» évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól» 314/2005 (XII.25) Korm rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználatiengedélyezési eljárásról» 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok» évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról» évi XLII. törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről» 181/2008. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről» 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól» 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról» 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról» 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól» 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről» 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 5

6 » 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről» 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről» 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről» 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól» 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról» 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről» 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről» 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről» 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról» 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről» 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről» 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről» 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól» 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól» 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről» 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól» 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről» 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről» 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről» 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről» 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól» 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről» 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről» 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkelkapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól 4. Hulladékgazdálkodási tervezés 4.1 Települési hulladékgazdálkodás tervezése július 16-ig minden tagállamnak nemzeti stratégiát kellett kidolgoznia a hulladéklerakókba kerülő települési szilárd hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának csökkentésére. Magyarországon ezt a stratégiát az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) tartalmazza. E stratégia megvalósítása révén az irányelv értelmében július 16-ig a hulladéklerakókba kerülő települési hulladék biológiailag lebontható hányadát az 1995-ben lerakott mennyiség 75 tömeg%-ára, július 16-ig 50 tömeg%-ára, július 16-ig 35 tömeg%-ára kell csökkenteni. Azok a tagállamok, melyek a begyűjtött települési hulladékuk több, mint 80 %-át hulladéklerakókban helyezik el, a fenti célkitűzések eléréséhez maximum 4 év haladékot kaphatnak (hazánk is ebbe a kategóriába tartozik). A hulladékgazdálkodási törvény az előbbiekhez képest két évvel korábbi határidőket állapít meg. 6

7 A települési szilárd hulladékban található biológiailag lebomló szerves anyag lerakását az évi szinthez képest csökkenteni kell:» július 1. napjáig 75 %-ra (max. 1,74 millió tonna rakható le)» július 1. napjáig 50 %-ra (max. 1,16 millió tonna rakható le)» július 1. napjáig 35 %-ra (max. 0,81 millió tonna rakható le). Ezeknek a feladatoknak a teljesítése elsősorban a képződés helyén történő szelektív hulladékgyűjtés és a külön hulladékkezelés biztosításával érhető el. Az 1998-ban elfogadásra került I. Nemzeti Környezetvédelmi Program fogalmazta meg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos célkitűzéseket, amelyek teljesítést hulladékgazdálkodási tervek rendszerének kell biztosítania. A évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) már meghatározza a hulladékgazdálkodási tervezés rendszerének felépítését. Hasonlóan más környezetvédelmi szakterületekhez, a hulladékgazdálkodás terén is jellemző tehát a hosszú távú, azaz stratégiai tervezés. (Torma 2010) Ennek tervezési szintjei a következő: országos, területi, megyei, helyi és egyedi szintű hulladékgazdálkodási tervezés. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) a hulladékgazdálkodás teljes egészét felölelő, egységes szerkezetű és áttekinthető rendszerű, komplex cselekvési terv. Az OHT meghatározza a hulladékgazdálkodás terén az egyes tervezési időszakokban elérendő célokat, valamint a kitűzött célok elérését szolgáló országos szintű programokat és intézkedéseket. A Hgt. három szintet határoz meg, ahol hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni:» Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet a Magyar Parlament december 12-én fogadta el (110/2002. OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elfogadásáról)» A területi hulladékgazdálkodási tervek elkészítését a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek végezték, amelyek hivatalos elfogadására november 7-én került sor (15/2003 KVVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről)» A tervezés utolsó lépcsőjeként a helyi hulladékgazdálkodási tervek évben készültek el A hulladékgazdálkodási tervek jelentőségét az adja, hogy meghatározzák azokat a szakmai követelményeket, amelyeket a hulladékgazdálkodási beruházások elindítóinak figyelembe kell venniük. A tervek elfogadása után Magyarországon csak olyan hulladékgazdálkodási beruházások támogathatók, amelyek összhangban vannak a hulladékgazdálkodási tervekkel. Így a hulladékgazdálkodási tervezés egyfajta szakmai minőségbiztosítási funkciót lát el. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény előírásaiból következően a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni (és regionális, illetve megyei szintű hulladékgazdálkodási tervek is készülnek). A hulladékgazdálkodási tervnek az Országos Hulladékgazdálkodási Tervhez és a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kell illeszkednie. A helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket kidolgozóik hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani. A tervet jóváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megvalósítását. A tervet a beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot. A települési hulladékgazdálkodási terv kidolgozása a környezetvédelmi program részeként az önkormányzatok szintjén készülő dokumentum. Fontos, hogy a települések környezetvédelmi tevékenysége ne egyszeri akció legyen, hanem folyamatos tevékenységek sora, amelyek között szoros összefüggés van, az előző lépés eredményeit felhasználva kerül sor a következő lépés megvalósítására. Elengedhetetlen, hogy a helyi közösség érdekcsoportjai 7

8 között konszenzus alakuljon ki a program elemeinek, a végrehajtás lépéseinek tekintetében, és ezek az elemek illeszkedjenek a fenntartható fejlődést célzó hosszú távú regionális és országos programhoz is. A települések környezetvédelme tudatos tervezést és végrehajtást igénylő feladatok sora, amelyhez részben keretet teremt a hulladékgazdálkodási program. A hulladékgazdálkodási tervek legfontosabb tartalmi elemei:» a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete;» a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények;» az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések;» a hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások;» az elérendő hulladékgazdálkodási célok;» a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program:» a hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása, végrehajtásuk sorrendje és határideje,» a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő kezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása, becsült költségek. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit külön jogszabály határozza meg. (KvVM 2003) 4.2 Ipari hulladékgazdálkodás tervezése Jelen fejezetben a vállalatok szintjén jogszabályban rögzített egyedi hulladékgazdálkodási tervezést tekintjük át. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervezésről a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet rendelkezik. Egyedi hulladékgazdálkodási terv elkészítése a keletkező hulladék mennyiségéhez kötött (éves szinten 10 tonna veszélyes hulladék, vagy 200 tonna összes hulladék mennyisége fölött). A részletes tervezési kritériumok bemutatása helyett itt csak röviden a tervezés során megadandó adatok, illetve tervezési eredmények kerülnek feltárásra. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervek során az alábbi adatok megadása szükséges:» keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége,» felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége,» területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége,» területi éves hulladékmérleg (különös tekintettel a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusaira és mennyiségére, a hasznosítási arányokra),» egyedi műszaki követelmények, belső műszaki leírások,» egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések (az általános kötelezettségektől eltérő intézkedések),» hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők,» hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények,» kezelésre felhatalmazott vállalkozások,» területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység ismertetése, jellemzése,» a vállalkozás tulajdonában, illetve üzemeltetésében működő létesítmények telephelyenként, illetve a képződő hulladékokat kezelésre átvevő létesítmények. A jogszabály előírásainak megfelelően készítendő egyedi hulladékgazdálkodási terveknek kiemelten fontos részét képezi az elérendő hulladékgazdálkodási célok definiálása. Ezek a célok részben a hulladékkeletkezés csökkenését, részben pedig a hulladékhasznosítási arány növekedését kell, hogy tartalmazzák. Az egyes számszerűsíthető vállalási értékkel ellátott célok definiálása mellett ki kell dolgozni a célok elérését támogató, konkrét intézkedéseket tartalmazó programot is. 8

9 5. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek Magyarországon Az országban új, korszerű nagytérségi települési hulladékkezelő és lerakó létesítmények megvalósítására van szükség, és ehhez kapcsolódóan az EU irányelveinek megfelelő hulladékkezelési rendszer kiépítése indokolt. Ennek teljes körű megvalósítására az önkormányzatok nem rendelkeznek saját forrással, tehát csakis hazai és nemzetközi pályázati formák elnyerésével teremtődik meg a lehetőség a települési szilárd háztartási hulladékkezelés EU konform megoldására. Az EU direktíváknak megfelelő komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása olyan mértékű projekt, mely egyrészről szükségesség teszi külső pénzforrások bevonását, másrészről méreteinél fogva is alkalmas arra, hogy az Európai Unió támogatási forrásaiból részesülhessen. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv is számos, EU-s, valamint állami támogatással épülő korszerű, több százezer embert kiszolgáló hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával számol. Ezek önkormányzati tulajdonban lesznek, működtetésüket viszont gazdasági társaságok vállalják. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek alapvető célja, hogy a néhány évvel ezelőtti, szétszórt és gyakran nem kellően ellenőrzött hulladékkezelési tevékenység színvonalát, valamint a környezet minőségét javítsa. A hulladékkezelési közszolgáltatásba bekapcsolt háztartások aránya az utóbbi időben megnőtt, ez részben annak köszönhető, hogy szinte minden településen helyi jogszabályban kötelezővé tették a közszolgáltatás igénybevételét. Ezzel a nem megfelően kezelt hulladék mennyisége is csökkent. ISPA, Kohéziós Alap, illetve egyéb EU-s forrásból a következő hulladékgazdálkodási rendszerek alakulnak Magyarországon: 1. Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék-gazdálkodási Önkormányzati Társulás. 2. Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási Program 3. Dél-Kelet-Alföld Regionális Hulladékkezelési Program (100 települést érint) 4. Duna-Tisza közi Nagytérség Hulladékgazdálkodási Program 5. Duna-Vértes köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer 6. Észak-Balatoni Regionális Hulladékkezelési Program (158 település) 7. Észak-Kelet Pesti Hulladékgazdálkodási Program 8. Hajdú-Bihar Megyei Hulladékkezelési Program 9. Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Program (104 települést érint) 10. Homokhátság Hulladékgazdálkodási Program (82 települést érint) 11. Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (112 települést érint) 12. Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Program 13. Közép-Duna völgyi Hulladékgazdálkodási Program (169 települést érint) 14. Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás 15. Miskolci Regionális Hulladékkezelési Program 16. Mosonmagyaróvár Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (70 települést érint) 9

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2015. szeptember 17-18.

Részletesebben

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja 2009. augusztus 28. I. Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának indokoltsága A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán

Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán Előadó: Hajdu Diána VGÜ Kft. hulladékártalmatlanítási részlegvezető Állati hulladékkezelés

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007 2016 2006. november 14. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TARTALOMJEGYZÉK 1. MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETVÉDELMI FELZÁRKÓZÁSA... 4 2. A STRATÉGIA CÉLJA... 5 3. A STRATÉGIA

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása Innovatív megoldások, fejlesztési lehetőségek a környezetiparban István Zsolt, osztályvezető zsolt.istvan@bayzoltan.hu Hulladékgazdálkodás Hulladék keletkezése

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani.

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani. Formanyomtatvány termékdíj alóli mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére elektromos és elektronikai berendezés, hűtőközeg, gumiabroncs, akkumulátor esetén A csomagolás termékdíjára, valamint a bevásárló-reklámtáska

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com,

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. Öko-Pack Nonprofit Kft. Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. Hungakku Nonprofit Kft. Re lem Nonprofit Kft..A.S.A. Magyarország Kft.

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

A veszélyes hulladékok kezelése

A veszélyes hulladékok kezelése Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A veszélyes hulladékok kezelése Pataki Ferenc osztályvezető Besorolás (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) 63. (1) A hulladék

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére csomagolás kereskedelmi italcsomagolás H díjtétele, műanyag bevásárló-reklám táska H díjtétele (80 %-os mértékig) A

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83.

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +3642524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: VFEJL/ 173-2 /2014. Ügyintéző:

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE DÖMÖTÖR ZSANETT 1 FARKAS ALEXANDRA 2 BURUZS ADRIENN 3 TORMA ANDRÁS 4

A REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE DÖMÖTÖR ZSANETT 1 FARKAS ALEXANDRA 2 BURUZS ADRIENN 3 TORMA ANDRÁS 4 A REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE DÖMÖTÖR ZSANETT 1 FARKAS ALEXANDRA 2 BURUZS ADRIENN 3 TORMA ANDRÁS 4 Összefoglalás A tanulmány célja a magyarországi regionális hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Előterjesztés Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Tárgy: A települési szilárd és folyékony hulladék elszállításáról, közszolgáltatás biztosításáról és közszolgáltatás díjáról. Előterjesztő:

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

ULT Magyarország Zrt.

ULT Magyarország Zrt. ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai)

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére

6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére 6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: A települési szilárd hulladékbegyűjtés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

Helyi közösségek bekapcsolódása a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervezésbe

Helyi közösségek bekapcsolódása a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervezésbe Helyi közösségek bekapcsolódása a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervezésbe Országos Nulla Hulladék Találkozó 2013.03.01. dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület szilvia@emla.hu A programot a Nemzeti

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN Előadó: Nagy László VGÜ Nonprofit Kft. vállalkozási igazgatóhelyettes 2014.03.05.. VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK TERVEZÉSE, LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDTETÉSE ÉS FENNTARTHATÓSÁGA. Buruzs Adrienn

REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK TERVEZÉSE, LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDTETÉSE ÉS FENNTARTHATÓSÁGA. Buruzs Adrienn REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK TERVEZÉSE, LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDTETÉSE ÉS FENNTARTHATÓSÁGA Buruzs Adrienn JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOZÁS A hulladékgazdálkodásra vonatkozóan az EU joganyaga több,

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

Hulladékmenedzsment a fémiparban Chrenkóné Sárközi Erika Hulladékgazdálkodási szakértő, iroda vezető ENCOTECH Kft. A hulladékgazdálkodásban érintettek köre: mindenki A vállalati hulladékmenedzsment feladata:

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere

A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere Dr. Makai Martina Főosztályvezető Környezetfejlesztési Főosztály Kecskemét, 2014. november 18. Tartalom I. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére 653-5/2011 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére Tárgy: Szilárdhulladék közszolgáltatási díjtételének meghatározása, és a köztisztaságról és a kötelező

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1 OptiJus Opten Kft. I. 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A rendelet 2. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

A rendelet 2. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 46/2009. (XII.15.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI. 30.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben