Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

Átírás

1 Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján szeptember 15-ei hatállyal jóváhagyta a közigazgatási szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit (a továbbiakban: követelményrendszer) az alábbiak szerint. Az új követelményrendszer közzétételével a közigazgatási szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyainak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő évi 45. számában közzétett követelményrendszer hatályát veszti. Általános követelmények a közigazgatási szakvizsga írásbeli és szóbeli vizsgájának teljesítéséhez A közigazgatási szakvizsga a kötelező vizsgatárgy (Általános közigazgatási ismeretek) és egy választható vizsgatárgy írásbeli és szóbeli részének teljesítéséből áll. A vizsgázó egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát egy szakvizsgatárgyból. A kötelező és a választható tárgyak jegyzékét az R. 3. számú melléklete tartalmazza. A közigazgatási szakvizsgához vizsgatárgyanként külön-külön írásbeli és szóbeli számonkérés tartozik. A vizsga tananyaga a közzétett követelményrendszerből és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott jegyzetekből áll. A számonkérés alapját képezik továbbá az egyes jegyzetek lezárását követően bekövetkezett és az ismeretanyagot érintő jelentős jogszabályi változások. Ezekre a változásokra a felkészítő tanfolyamok alkalmával az oktatók kifejezetten felhívják a hallgatók figyelmét. A tananyagok letölthetőek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjáról: Írásbeli vizsga A vizsgázó az írásbeli vizsga teljesítése során számot ad arról, hogy a kötelező és a választott tárgy tananyagát a követelményrendszernek megfelelő, magas színvonalon ismeri, és képes azt alkalmazni a gyakorlatban. A vizsgázó arról ad tanúbizonyságot, hogy a kötelező és a választott tárgyon belül mennyire képes egy közigazgatási probléma komplex gyakorlati elemzésére, megoldásokhoz szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Emellett a vizsgatárgyakhoz kapcsolódó konkrét feladatok megoldása is része a tantárgy írásbeli vizsgarészének. Mind a kötelező, mind a választott tárgyi írásbeli vizsga a vizsgatárgyhoz kapcsolódó feladatsor kitöltéséből áll, melyre maximálisan 100 pont adható. A vizsgabizottság az írásbeli vizsgát vizsgatárgyanként külön-külön az alábbi érdemjegyekkel értékeli: a) jeles (5) pont, b) jó (4) pont, c) közepes (3) pont, d) elégséges (2) pont, e) elégtelen (1) 0-60 pont. A vizsgázónak mind a kötelező, mind a választott szakvizsga tárgyból legalább elégséges érdemjegyű vizsgát kell tennie, hogy az eredményes legyen. Amennyiben a vizsgázó valamely tárgyból elégtelen érdemjegyű írásbeli vizsgát tesz, azt meg kell ismételnie. A vizsgázó elégtelen érdemjegyű írásbeli vizsga esetén is tehet szóbeli vizsgát. A sikeres írásbeli vizsga feltétele, hogy a vizsgázó közérthetően, gördülékenyen és nyelvtanilag is helyesen fogalmazzon, áttekinthető, elfogadható válaszokat adjon a kérdésekre. Az írásbeli vizsga időtartama vizsgatárgyanként 120 perc.

2 Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga keretében a vizsgázó bizonyítja szakmai, közigazgatási tájékozottságát, felkészültségét. A vizsgázó a kötelező tárgyi szóbeli vizsgán egy tételt húz, amely a) és b) kérdésrészből áll. Az egyes kérdésrészek különböző tananyagrészekhez kapcsolódnak. A választott tárgyi szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz. A szóbeli vizsgákra történő felkészülésre, a kihúzott tételek kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani. A vizsgabizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről. A vizsgabizottság a szóbeli vizsgát az alábbi érdemjegyekkel értékeli: a) jeles (5), b) jó (4), c) közepes (3), d) elégséges (2), e) elégtelen (1). A vizsgázó a kihúzott tételre vonatkozóan számot ad arról, hogy a kötelező és a választott tárgy konkrét kérdésköreit magas színvonalon ismeri, azokat helyesen értelmezi, a fogalmakat megfelelően használja. A vizsgázó egy-egy vizsgatárgyból olyan időtartamban felel, amely alapján felkészültsége megítélhető. Közigazgatási szakvizsga követelményrendszere vizsgatárgyanként ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK KÖTELEZŐ VIZSGATÁRGYBÓL I. modul: A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE A tantárgy célja, hogy az Alaptörvény keretei között átfogóan ismertesse az alkotmányosság elveit, az alapvető jogokat és kötelességeket, az állami szervek rendszerét, továbbá bevezetést adjon a közigazgatás funkcióinak illetve feladatainak a megértéséhez. A tantárgy célja az is, hogy áttekintést nyújtson a közigazgatás szervezetrendszeréről. Követelmények 1. Magyarország alkotmányos berendezkedése A vizsgázó legyen képes értelmezni az alkotmány fogalmát, ismerje annak típusait, szabályozási tárgyköreit és vázlatosan a magyar alkotmányfejlődés legfontosabb állomásait. A vizsgázó ismerje Magyarország Alaptörvényében meghatározott alapvető jogokat és kötelezettségeket, tudja azokat csoportosítani, legyen képes azok tartalmát értelmezni, valamint ismerje meg az alapjogok érvényre juttatására, korlátaira és védelmére vonatkozó, az Alaptörvényben meghatározott főbb rendelkezéseket. A vizsgázó ismerje az államszervezet felépítésének legfontosabb alkotmányos elveit. 2. Az állami szervek rendszere A vizsgázó e tananyagrész elsajátításával ismerje meg az Alaptörvényben szabályozott állami szervek típusait, azok fő feladatait és eljárásait (egymással összefüggő kapcsolatrendszerét). A vizsgázónak ismernie kell az Alaptörvény szintjén szabályozott állami szervek egymáshoz való viszonyának sajátosságait is. A vizsgázó e tárgykör keretében ismerje meg a helyi önkormányzatokra vonatkozó, az Alaptörvényben meghatározott alapvető szabályokat. A vizsgázónak ismernie kell a pénzügyi alkotmányosság körébe tartozó szervek felépítését és működését, valamint a különleges jogrend idején funkcionáló állami szerveket és jogköreiket. 3. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében A vizsgázó ismerje meg a közigazgatás fogalmát és helyét a hatalmi ágak rendszerében, legyen képes meghatározni a közigazgatás főbb funkcióit és feladatait. 2

3 4. A közigazgatás szervezetrendszere A vizsgázó ismerje meg a közigazgatást, mint szervezetrendszert alkotó alrendszereket és képes legyen meghatározni ezek főbb jellemzőit, valamint ismerje meg az egyes alrendszerekre vonatkozó joganyag elemeit. A vizsgázó képes legyen megnevezni az államigazgatás és a helyi önkormányzati rendszer alkotóelemeit, továbbá a kvázi államigazgatási szerveket és ismerje ezeknek a szerveknek a lényeges jellemzőit. Tananyag A tananyagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott Általános közigazgatási ismeretek I. modul: A központi állami szervek rendszere című jegyzet foglalja magába. Szóbeli kérdések 1. Ismertesse az alkotmány fogalmát és az alkotmányosság elveit! 2. Ismertesse a magyar alkotmányfejlődést napjainkig, mutassa be az Alaptörvény szerkezetét és módosításait! Ennek során térjen ki külön a Nemzeti Hitvallás tartalmára, jellemzőire és jelentőségére, valamint az Alapvetés tartalmára is! 3. Határozza meg az alapvető jogok fogalmát, mutassa be azok alanyait, címzettjeit, ismertesse az alapvető jogok korlátozására vonatkozó fontosabb alaptörvényi rendelkezéseket és teszteket, valamint az állam alapvető jogok védelmével kapcsolatos feladatait! 4. Mutassa be a szabadságjogokat és részletezze a vizsgabizottság által meghatározott két szabadságjog tartalmát! 5. Jellemezze a gazdasági, szociális és kulturális alapjogokat és ismertesse az alapvető kötelességeket az Alaptörvény alapján! 6. Ismertesse az Országgyűlés jogállását, feladat- és hatásköreit, a szervezetére és működésére vonatkozó alapvető szabályait! 7. Határozza meg a köztársasági elnök helyét az államszervezetben, ismertesse főbb feladat- és hatáskörét! 8. Ismertesse a Kormány fontosabb feladat- és hatáskörét, szervezetét, megbízatását és működésének főbb szabályait! 9. Ismertesse az Alkotmánybíróság jogállását, főbb feladat- és hatáskörét, mutassa be annak működését! 10. Mutassa be a bíróság és az ügyészség jogállását, e szervezetek főbb feladat- és hatáskörét, szervezeti rendszerét! 11. Mutassa be az alapvető jogok biztosának jogállását, fontosabb feladat- és hatáskörét! 12. Ismertesse a közpénzek felhasználásának követelményeit az Alaptörvény A közpénzek című fejezete alapján! 13. Mutassa be a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, valamint a Költségvetési Tanács feladat- és hatáskörét! 14. Ismertesse a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működésére vonatkozó alapvető alkotmányos előírásokat! 15. Ismertesse a különleges jogrend típusait, tartalmát és intézményi rendjét! 16. Határozza meg a közigazgatás fogalmát és helyét az államszervezetben, valamint a közigazgatási szervezetrendszert alkotó alrendszereket! 17. Mutassa be az államigazgatás szervezetrendszerét! 18. Mutassa be a helyi önkormányzatok szervezetét, valamint feladat- és hatáskörét! 19. Ismertesse a helyi önkormányzatok és az állami szervek kapcsolatát! 3

4 II. modul: JOGALKOTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK A tantárgy célja, hogy a vizsgázó megalapozott ismereteket szerezzen a közigazgatás két alapvető közhatalmi tevékenységéről, és képes legyen eligazodni a jogalkotás, illetve a jogalkalmazás követelményeiben. A tananyag alapozó ismereteket ad a jogalkotásról és megismerteti a vizsgázót a jogalkalmazási tevékenység elemeivel, összefüggéseivel, elmélyíti a vizsgázó hatósági jogalkalmazással kapcsolatos ismereteit. Követelmények 1. A jogalkotás tartalmi kérdései Magyarország jogforrási rendszere A vizsgázó ismerje meg a társadalmi, erkölcsi és jogi normák fogalmát, felépítését és tartalmát, legyen képes különbséget tenni e normák között. A vizsgázó ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében. A vizsgázó ismerje meg Magyarország jogforrási rendszerét, legyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes jogforrásokat; szerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső koherenciáját biztosító követelmények megismerésében és alkalmazásában. A vizsgázó ismerje meg a szabályozási szintek és szabályozási tárgyak összhangjának követelményeit, szerezzen ismereteket a jogalkotás tartalmi követelményeiről. 2. A jogalkotási eljárás és jogszabály-szerkesztési ismeretek A vizsgázó sajátítsa el a jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás folyamatát, a jogszabályok véleményezésének, továbbá társadalmi egyeztetésének szabályait, illetve a jogszabály (tervezet) szerkezeti elemeit. A vizsgázó ismerje meg a jogszabály (tervezet) szövegezésével kapcsolatos főbb elvárásokat és követelményeket, továbbá szerezzen ismereteket a jogszabályok deregulációja és hatályosulásának vizsgálata tárgyában. 3. Általános jogalkalmazási ismeretek A vizsgázó átfogóan ismerje meg a jogalkalmazás folyamatát, a jogalkalmazást végző szerveket, azok sajátosságait, a jogértelmezés fajtáit. A vizsgázó sajátítsa el a hatósági jogalkalmazó tevékenység tartalmát, jellemzőit, képes legyen bemutatni a közigazgatási hatósági jogalkalmazás sajátosságait és ismerje a közigazgatási eljárásjog főbb forrásait. 4. Közigazgatási hatósági eljárás A vizsgázó legyen képes értelmezni a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát, a közigazgatási eljárási jog jogforrásait, illetve a szabályozás rendszertani alapjait. A vizsgázó ismerje meg a hatósági alapelvek jelentőségét, továbbá szerezzen ismereteket az alapvető rendelkezések tételes szabályairól, valamint ismerje a közigazgatási jogviszony alanyait, tárgyát, a kérelemre és a hivatalból induló eljárások eljárási cselekményeinek legfontosabb szabályait. A vizsgázó emellett szerezzen átfogó ismereteket a közigazgatási hatósági eljárás elsőfokú eljárási szakaszának szabályain túl az arra épülő jogorvoslati, és végrehajtási szakasz legfontosabb jogintézményeiről is. Tananyag A tananyagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott Általános közigazgatási ismeretek II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek című jegyzet foglalja magába. Szóbeli kérdések 1. Határozza meg a társadalmi, az erkölcsi és a jogi normák fogalmát, egymáshoz való viszonyukat és jellemezze a jogforrási rendszer elemeit illetve a jogalkotás alapvető követelményeit! 2. Ismertesse a jogszabály hatályára és módosítására vonatkozó rendelkezéseket a évi CXXX. törvény (Jat.) alapján! 3. Ismertesse a jogszabály-előkészítési eljárás főbb elemeit a évi CXXX. törvény (Jat.), illetve a társadalmi részvétel szabályait a vonatkozó egyéb jogforrások alapján! 4. Ismertesse a közjogi szervezetszabályozó eszközök jellemzőit, illetve a jogszabályok kihirdetésére és a Nemzeti Jogszabálytárra vonatkozó szabályokat! 4

5 5. Ismertesse a jogrendszer folyamatos felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat és a dereguláció jelentőségét! 6. Ismertesse a közigazgatási hatósági jogalkalmazás fogalmát, a hatósági jogalkalmazó tevékenység fajtáit, a hatósági jogalkalmazás szerveit és folyamatát! 7. Ismertesse az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapelveit és a törvény hatályára vonatkozó szabályokat! 8. Határozza meg az eljárási kötelezettség, az illetékesség, a hatáskör szabályait az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján, ide értve a hatásköri és illetékességi vita, továbbá az illetékességi területen kívüli eljárás szabályait is! 9. Ismertesse a nyelvhasználat, a kizárás, a megkeresés, a kapcsolattartás és az adatkezelés szabályait az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján! 10. Mutassa be a kérelemre induló eljárás legfontosabb szabályait: ismertesse a kérelemre, illetve annak visszautasítására, valamint a sommás eljárásra vonatkozó szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján! 11. Mutassa be a kérelemre induló eljárás legfontosabb szabályait: ismertesse a hiánypótlásra, a kapcsolódó eljárásra, az eljárás megszüntetésére, felfüggesztésére, szünetelésére vonatkozó szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján! 12. Mutassa be a kérelemre induló eljárás legfontosabb szabályait: ismertesse az ügyintézési határidő és a határidő számításának szabályait, valamint a szakhatósági közreműködés jellemzőit az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján! 13. Ismertesse a tényállás tisztázására és a bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján: mutassa be az idézés és az értesítés szabályait, a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezéseket, az irat és az iratbetekintés, valamint az eljárási cselekmények rögzítésének szabályait! 14. Ismertesse a tényállás tisztázására és a bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján: mutassa be a tanúra, a szemlére, a szakértőre és a tolmácsra vonatkozó szabályokat! 15. Mutassa be a hatóság döntésére vonatkozó szabályokat a közigazgatási hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján! 16. Ismertesse a hivatalbóli eljárásra, a bizonyítékok ügyféllel történő ismertetésére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket és a hatósági ellenőrzés szabályait az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján! 17. Ismertesse az eljárás akadályozásának következményeire vonatkozó szabályokat, a hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány és nyilvántartás szabályait, valamint a semmisség jogintézményét az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján. 18. Ismertesse a közigazgatási döntésekkel összefüggő jogorvoslatokra vonatkozó szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján! 19. Mutassa be a végrehajtás szabályait az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján! 20. Ismertesse az eljárási költség, illetve annak előlegezésére és viselésére vonatkozó szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) alapján! 5

6 III. modul: ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK A tantárgy célja, hogy a vizsgázó alapos, a gyakorlatban jól hasznosítható ismereteket szerezzen Magyarország államháztartási központi és lokális rendszeréről, annak felépítéséről, jogi és gazdasági környezetéről, ellenőrzési rendszeréről, továbbá a költségvetési szervek jogállásáról, gazdálkodásáról. Követelmények 1. Az államháztartás gazdasági szerepe A vizsgázó ismerje meg az államháztartás nemzetgazdaságban, állampénzügyek területén betöltött helyét, szerepét, az államműködés magyar gazdasági modelljét, nemzetközi összefüggéseit, a fiskális és monetáris mechanizmusait, hatótényezőit, az államháztartási alrendszerek körében végbement újjászervezési és centralizációs folyamatok indokoltságát, azok lényegét. A vizsgázó ismerje meg az állam aktív gazdaságbefolyásoló, szabályozó és ellenőrző szerepét megjelenítő magyar gyakorlat módszertanát és szükségességét, a nemzetgazdaság helyzetét meghatározó főbb makrogazdasági tényezők és az államháztartás kapcsolatát. 2. Az államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai A vizsgázó ismerje meg az államháztartás rendszerét, felépítését, fogalomkészletét, az államháztartási gazdálkodás új trendjeit, törvényi hátterét, a változások dinamikáját. A vizsgázó rendelkezzen ismeretekkel a végbement költségvetési trendfordulóhoz vezető folyamatokról, a pénzügyi stabilitás nemzetgazdasági jelentőségéről. A vizsgázó sajátítsa el az államháztartással, államháztartási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos alapfogalmakat, valamint az államháztartás körében érvényre jutó fontosabb alapelveket és azok tartalmát. Legyen tisztában Magyarország gazdasági stabilitását szolgáló törvényi szabályozás főbb elemeivel, különös tekintettel a Költségvetési Tanács jogállására, feladataira. A vizsgázó rendelkezzen átfogó ismeretekkel a közbevételek rendszeréről, az eredményszemléletű államszámvitel hatékonyságot és átláthatóságot biztosító módszertanáról. A vizsgázó ismerje az állami feladatellátást biztosító nemzeti vagyon fogalmát, rendeltetését, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás új alapelveit, regnáló trendjeit, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás speciális jogi szabályait. Ismerje az államadósság-kezelés főbb szabályait, mozgásterét, a kincstári rendszer lényegét és az ahhoz kapcsolódó szervezeti kört, különös tekintettel a Magyar Államkincstárra és az államadósság kezelését ellátó Államadósság Kezelő Központra. 3. Az államháztartás központi szintje A vizsgázó rendelkezzen az államháztartás központi alrendszerére és ennek mechanizmusaira vonatkozó alapvető ismeretekkel. Ismerje a központi költségvetés szerkezetét és az alrendszerhez tartozó szervezettípusok költségvetési döntéshozatali mechanizmusának általános szabályait. A vizsgázó átfogóan ismerje a központi költségvetés előkészítését és a költségvetés elfogadásának rendjét, legyen tisztában a zárszámadásra vonatkozó alapvető szabályokkal. Legyen képes bemutatni a költségvetési ciklus fázisait. Ismerje a központi alrendszerhez kapcsolódó pénzalapok (társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, elkülönített állami pénzalapok) sajátosságait. A vizsgázó rendelkezzen ismeretekkel a nemzetgazdasági-költségvetési tervezés kiemelt fontosságáról. 4. Az államháztartás önkormányzati rendszere A vizsgázó ismerje meg a helyi önkormányzatok gazdálkodásának alkotmányos alapjait és tudja értelmezni a helyi önkormányzatok gazdasági önállóságának tartalmát, a helyi költségvetés, illetve az önkormányzati tulajdon ebben betöltött szerepét. A vizsgázó ismerje a lokális államháztartási alrendszer területén végbement változásokat, legyen tisztában az átszervezés főbb állomásaival, indokoltságával és várható eredményeivel, a lokális alrendszer megújult szerepével a közfeladatok ellátásában. A vizsgázó ismerje az önkormányzat költségvetési tervezésének, elfogadásának, végrehajtásának folyamatát, a költségvetési beszámolóra vonatkozó rendelkezéseket, legyen képes bemutatni a helyi önkormányzatok költségvetésének főbb bevételeit és kiadásait, valamint az önkormányzati gazdálkodás legfontosabb szabályait. A vizsgázó kapjon átfogó képet a helyi önkormányzati vagyonról, annak szerkezetéről és az azzal való gazdálkodás szabályairól. 6

7 5. A költségvetési szervek A vizsgázó ismerje a költségvetési szerv meghatározó fogalmi ismérveit, legyen tisztában az irányításukra, felügyeletükre vonatkozó legfontosabb szabályokkal. A vizsgázó sajátítsa el a költségvetési szervek jogállásával kapcsolatos ismereteket. Ismerje a költségvetési szervek alapításával, nyilvántartásával, működésével, illetve átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb jogi rendelkezéseket. A vizsgázó legyen képes arra, hogy bemutassa a költségvetési szervek gazdálkodásának, tervezési és végrehajtási folyamatának szabályozási keretét, legfontosabb szabályait. A vizsgázó ismerje az elemi költségvetést és annak tartalmát, legyen tisztában az elkészítésére, elfogadására, végrehajtására, valamint a költségvetési beszámolóra vonatkozó alapvető szabályokkal és a kötelezettségvállalás folyamatával. 6. Az államháztartás ellenőrzése A vizsgázó ismerje meg az államháztartási kontrollok rendszerét, céljait, rendeltetését, jelentőségét és főbb jellemzőit, a külső ellenőrzés, a kormányzati szintű ellenőrzés és a belső kontrollrendszer főbb sajátosságait, az önkormányzatok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokat. A vizsgázó ismerje meg az államháztartás területén felértékelődő, új típusú ellenőrzés indokoltságát, jogszabályi hátterét, az ellenőrzést végző szervek feladatait, ellenőrzési tevékenységük terjedelmét. Tananyag A tananyagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott Általános közigazgatási ismeretek III. modul: Általános államháztartási ismeretek című jegyzet foglalja magába. Szóbeli kérdések 1. Definiálja az államháztartás fogalmát, állampénzügyi rendszerben elfoglalt helyét, szerepét! 2. Mutassa be az aktív, erősödő állam gazdaságpolitikai szerepeit, a felértékelődő államháztartás jelentőségét! 3. Fejtse ki a strukturális reformok szükségességét, lényegét! Összefüggéseiben vázolja a hagyományos és új típusú válságkezelés sajátosságait! Mutassa be a magyar gazdaságpolitika 2010 óta elért eredményeit! 4. Ismertesse a nemzetgazdaság helyzetét meghatározó makrogazdasági tényezők és az államháztartás kapcsolatrendszerét! Mutassa be a makrogazdaság helyzetét jellemző általános mutatókat! 5. Fejtse ki az államháztartás helyzetét jellemző mutatókat, ismertesse azok összefüggésrendszerét! 6. Melyek az államháztartás gazdálkodásának új trendjei és törvényi változásai? Tartalmában is fejtse ki a jogszabályi háttér lényegét! 7. Vázolja az államháztartási bevételek és kiadások rendszerét, csoportosítását, főbb jogcímeit! 8. Ismertesse az államháztartási gazdálkodás alapelveinek rendszerét! Mutassa be a tervezés, az elszámolás és a gazdálkodás szabályai közül a legfontosabbakat! 9. Mutassa be az eredményszemléletű államháztartási számvitel lényegét, főbb jellemzőit! 10. Mutassa be Magyarország gazdasági stabilitásának sarokkő jogszabályait és azok tartalmát! Fejtse ki a Költségvetési Tanács feladatkörét, működésének főbb jellemzőit! 11. Definiálja a nemzeti vagyon fogalmát, határozza meg rendeltetését, és a nemzeti vagyongazdálkodás alapelveit! 12. Határozza meg a kincstári rendszer lényegét, a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ feladatkörét, a magyar államadósság kezelés sajátosságait! 13. Mutassa be a központi költségvetés elfogadásának folyamatát, foglalja össze a költségvetési ciklus egyes szakaszainak főbb jellemzőit, szabályait! 14. Mutassa be az államháztartás központi alrendszerét, bevételeit, kiadásait és a költségvetési tartalék jelentőségét! Mutassa be a központi költségvetési tervezés, továbbá a zárszámadás főbb szempontjait! 15. Mutassa be a központi alrendszer társadalombiztosítási részét, valamint az elkülönített állami pénzalapokat, működésük sajátosságait! 7

8 16. Mutassa be a helyi önkormányzatok államháztartási rendszerben betöltött szerepét, jogi, szabályozási környezetét, pénzügyi konszolidációjuk folyamatát és ezt követően megújult szerepét! Ismertesse az önkormányzati vagyongazdálkodás fontosabb szabályait! 17. Vázolja az önkormányzati költségvetési tervezés, végrehajtás, a költségvetési beszámoló követelményeit, sajátosságait! Mutassa be az önkormányzatok finanszírozásának alapvető szabályait! 18. Ismertesse a költségvetési szerv fogalmát és jogállását, a költségvetési szerv alapítására, irányítására, felügyeletére, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó főbb szabályokat! Mutassa be a költségvetési szervek gazdálkodási tevékenységét, a kötelezettségvállalás folyamatát! 19. Mutassa be az államháztartási kontrollok rendszerét! Ismertesse az Állami Számvevőszék legfontosabb feladatait! 20. Mutassa be a kormányzati szintű ellenőrzés rendszerét, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatait! Ismertesse a belső ellenőrzés főbb követelményeit! IV. modul: KÖZIGAZGATÁS- SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK A tantárgy célja, hogy a vizsgázó megismerkedjen a vezetés alapjaival, a vezetés- és szervezéstudomány főbb irányzataival, fogalmaival és eszközeivel. A tananyag elsajátításával a vizsgázó megismeri a korszerű vezetési és szervezési módszereket, valamint képessé válik azok alkalmazására. Követelmények 1. A vezetés eredete, alapfogalmai, tanulhatóságaa vizsgázó ismerje meg a vezetés tudomány fejlődéstörténetét, legyen tisztában a három alapfogalmával (vezetés, szervezet, szervezés), valamint azzal, hogy a vezetés mely összetevői fejleszthetők és milyen módon. 2. A vezetés- és szervezéstudomány fejlődésének rövid összefoglalása A vizsgázó ismerje meg a vezetéssel és szervezéssel kapcsolatos irányzatok fejlődéstörténetét, értse meg kialakulásának okait, logikáját. Legyen képes, az egyes modellek állításait a közigazgatási szervezetekre vonatkoztatni. 3. A vezetés perspektívái A vizsgázó legyen képes a vezetést, mint komplex fogalmat értelmezni annak különböző perspektíváin (felfogásain) keresztül. Ennek részeként ismerje, hogy milyen vezetési szintek léteznek egy szervezetben, illetve melyek a kritikus vezetői kompetenciák. A menedzsment és a leadership szerepfelfogásokat, valamint a konkrétabb vezetői szerepeket képes legyen beazonosítani. A vizsgázó ismerje a különböző vezetési stílusokat és vezetőként képes legyen közülük célszerűen választani a valós szervezeti szituáció jellemzőinek megfelelően. Legyen tisztában azzal, hogy miként születnek a szervezeti döntések, s ennek kapcsán a vezetőnek milyen lehetőségei vannak a döntések megalapozottságának növelésére. A vizsgázó sajátítsa el, hogy az ún. vezetési rendszerek alkalmazásának milyen előnyei és korlátai vannak, legyen képe a vezető által alkalmazható koordinációs eszközökről. 4. Struktúradimenziók, szervezeti formák és alakításuk feltételrendszere A vizsgázó ismerje meg a szervezetek leírásának standard eszköztárát, illetve kialakításuk külső és belső befolyásoló tényezőit. A vizsgázó sajátítsa el a szervezeti alapmodelleket, legyen képes azokat a struktúradimenziók mentén jellemezni, előnyeiket és hátrányaikat bemutatni, és azokat a közigazgatási szektor szervezeteire vonatkoztatni. 5. Szervezeti kultúra és változásvezetés A vizsgázó ismerje a szervezeti kultúra fogalmát, jellemző típusait, és legyen tisztában annak jelentőségével a szervezet működése szempontjából. A vizsgázó szerezzen alapvető jártasságot a szervezeti változások mibenlétéről, illetve a változások kezelésének módszereiről. 8

9 6. Új tendenciák és vezetési megoldások a közigazgatási szervezetek működésében A vizsgázó legyen tisztában a stratégiai tervezés fogalmával és lépéseivel. A vizsgázó ismerje meg az e-kormányzat fogalmát, részterületeit, szintjeit; ismerje fel a folyamatszervezés jelentőségét az új technológiák közigazgatási alkalmazása során. A vizsgázó ismerje a projekt fázisait, valamint a fázisokhoz kapcsolódó vezetői feladatokat. A vizsgázó szerezzen tájékozottságot a közigazgatási minőségmenedzsment tekintetében, ezen belül ismerje az EFQM és CAF modellek lényegét. A vizsgázó ismerje meg a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiát ( ). A vizsgázó legyen tisztában a tudásmenedzsment fogalmával, folyamatával, és a szervezetek működésében betöltött szerepével. 7. Sokoldalúan bevethető módszerek és technikák a közigazgatási szervezetek vezetéséhez és fejlesztéséhez A vizsgázó rendelkezzen áttekintéssel a közigazgatás működését (is) támogató helyzetfelmérési, ötletgenerálási, benchmarking stb. technikákról, ismerje fel alkalmazásuk lehetőségét, és legyen képes a támogató technikák használatára. 8. Közszolgálati menedzsment és emberi erőforrás gazdálkodás A vizsgázó ismerje meg a humánerőforrás és közszolgálati menedzsment fogalmát, fejlődéstörténetét, valamint rendszermodelljének elemeit. Legyen tisztában az integrált rendszeralkalmazás helyével és szerepével az emberi erőforrás gazdálkodásban. Sajátítsa el a humánfolyamatok legfontosabb humán funkcióival kapcsolatos ismereteket. Értse a szervezeti és a humánstratégia kapcsolatát, valamint ismerje, hogyan történik a munkakörelemzés, munkaköri rendszer megtervezése, és mi a jelentősége a kompetenciamenedzsmentnek a közszolgálatban. Lássa át a létszámtervezés és létszámgazdálkodás folyamatát. A vizsgázó képes legyen összekapcsolni az egyes humán folyamatokat és humán funkciókat a megfelelő jogintézményekkel, és ismerje azok legfontosabb szabályait. Tananyag A tananyagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott Általános közigazgatási ismeretek IV. modul: Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek című jegyzet foglalja magába. Szóbeli kérdések 1. Mi a vezetés, a szervezet és a szervezés rövid meghatározása, illetve hogyan viszonyul a három fogalom egymáshoz? Mióta foglalkoznak e kérdésekkel tudományosan? Tanulható-e a vezetés, s ha igen, hogyan? 2. Hasonlítsa össze a klasszikus iskola és az emberközpontú irányzatok A) céljait, B) emberképét, C) módszereit. Milyen különbségeket és azonosságokat tud megállapítani? 3. Milyen integrációs törekvések voltak a vezetés- és szervezéstudományban a szervezetek formális és humán megközelítéseinek összehangolására? Melyek a legújabb fejlődési irányok? 4. Milyen vezetői munkakörök léteznek egy szervezetben és melyek a legkritikusabb vezetői kompetenciák? Mik azok a vezetési rendszerek (vezetési koncepciók), illetve melyek az erősségeik és a gyenge pontjaik? 5. Miben különbözik egymástól a menedzsment és leadership szerepfelfogás? Milyen további konkrétabb szerepeket tölthetnek be a vezetők egy szervezetben? 6. Milyen külső és belső tényezők befolyásolják a szervezetek kialakítását, illetve milyen főbb struktúradimenziókkal írhatók le a szervezetek? 7. Hasonlítsa össze a lineáris, a törzskari és a lineáris-funkcionális szervezeti modelleket a következő jellemzők mentén A) struktúradimenziók, B) a vezetés túlterheltsége és a szakmai irányítás erőssége (a szakértelem szintje), C) alkalmazkodóképesség! 8. Hasonlítsa össze a lineáris-funkcionális, a divizionális és a mátrix szervezeti modelleket a következő jellemzők mentén A) struktúradimenziók, B) részérdekek érvényesülésének lehetősége (egoizmus), C) alkalmazkodóképesség! 9. Hogyan jellemezhető a szervezeti kultúra, és melyek a tipikus kultúratípusok? Mit jelent a szervezeti változás és a változásvezetés, kik a változások szereplői, melyek a szervezeti változások kívánatos szakaszai? 9

10 10. Mi a tudásmenedzsment és milyen folyamaton keresztül valósul meg a tudáskörforgás egy szervezetben? 11. Mit jelent a stratégiai tervezés, illetve milyen tipikus stratégiákat ismer? Melyek a stratégiai tervezés lépései? Mi a projekt, melyek a szakaszai és az egyes szakaszokban milyen projektvezetési feladatok adódnak? 12. Mit takar az elektronikus közigazgatás fogalma, milyen előnyei és veszélyei vannak? Ismertesse a folyamatelemzés (ügymenet-vizsgálat) célját és lényegét! 13. Hogyan fejlődött a minőségmenedzsment és mi az EFQM és CAF modellek lényege? Hogyan tudja javítani a benchmarking a közigazgatási szolgáltatások minőségét? 14. Mutassa be a helyzetfelmérés eszközeit és fejtse ki, hogy adott szituációban mi alapján választana közülük! 15. Ismertesse és értelmezze a közszolgálati menedzsment fogalmát, mutassa be a napjainkban meghatározó jelentőséggel bíró közmenedzsment irányzatokat, valamit a közmenedzsment és az emberi erőforrás gazdálkodás kapcsolatát! 16. Ismertesse és mutassa be azokat a tényezőket, amelyek alapján a közfeladatokat ellátó embert a közigazgatás vezetése a szervezetek számára rendelkezésre álló legfontosabb erőforrásnak tekintheti! 17. Ismertesse a stratégiai alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodás közszolgálati rendszermodelljét, kiemelten annak alapfeladatát, humánfolyamatait, eredményét és mutassa be ezek egymásra gyakorolt hatását! 18. Milyen fő folyamatszabályozási elemekből épül fel a teljesítménymenedzsment humánfolyamata szervezeti teljesítménymérési, illetve egyéni teljesítményértékelési szempontból? 19. Mutassa be a létszámgazdálkodás és a kiválasztás jogi eszközeit, különös tekintettel a belső humán erőforrások átcsoportosítására, valamint egy másik közigazgatási szervtől történő kirendelésre és áthelyezésre! 20. Ismertesse az emberi erőforrás áramlás és fejlesztés humánfolyamatához tartozó közigazgatásból történő kiáramlás jogi eszközei közül a közigazgatási szerv szervezetével, feladataival, valamint a közszolgálati tisztviselő személyével összefüggő jogviszony megszűnési, megszüntetési eseteit, okait! V. modul: AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE A tantárgy célja, hogy megismertesse a vizsgázóval az európai integrációs folyamat lényegét, az integráció fejlődésének legfontosabb mérföldköveit és bemutassa a tagállamok és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) komplex kapcsolatrendszerét. A vizsgázó ismereteket szerezzen az EU intézményrendszeréről, az intézmények működéséről, beleértve a döntéshozatali eljárásokat is. A vizsgázó megismeri az EU jogrendszerét, szakpolitikáit, valamint a tagságból fakadó következményeket a magyar közigazgatásra vonatkozóan. Követelmények 1. Az európai integráció mérföldkövei A vizsgázó rendelkezzen alapveto ismeretekkel az európai integrációs folyamat legfontosabb állomásairól, az integrációtörténet egyes korszakairól, a bővítési körökről, a tagállamok integrációs szerepvállalásáról. A vizsgázónak ismernie kell a nyugat-európai integráció indulásának körülményeit, a gazdasági integráció fokozatait, és tudnia kell korszakolni (történeti, fejlődési szakaszokra osztani) az integrációtörténeti eseményeket. Követelmény, hogy a vizsgázó rendelkezzen ismeretekkel az EK/EU alapító és módosító szerződéseiről; ismerje az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó párizsi, az Európai Gazdasági Közösséget, valamint az Euratomot létrehozó Római Szerződéseket, az Egyesítő Szerződést, az Egységes Európai Okmányt, valamint a Maastrichti, Amszterdami, Nizzai és Lisszaboni Szerzo dések legfontosabb intézményi- és szakpolitikai újításait. 10

11 2. Az Európai Unió jogi keretei, jellemzői A vizsgázó ismerje az uniós jog szerepét, céljait; az uniós jog forrásait (elsődleges és másodlagos jogforrások), az uniós jog jellemzőit (elsőbbség, közvetlen és közvetett hatály, közvetlen alkalmazhatóság), a felülvizsgálati eljárásokat és a jogharmonizáció fogalmát, szerepét, eszközeit; az EU Bíróságának szerepét az uniós jog fejlődésében és értelmezésében. 3. Az uniós polgárság és az alapvető jogok A vizsgázó rendelkezzen átfogó tudással az uniós polgárság tartalmát illetően, ismerje az EU demokratikus jellegéből fakadó alapelveit, illetve legyen képes bemutatni az Alapjogi Charta tartalmi elemeit és viszonyát az elsődleges jogforrásokhoz. 4. Az Európai Unió felépítése és működése A vizsgázó ismerje az EU intézményeinek különös tekintettel az Európai Bizottságra, a Tanácsra, az Európai Parlamentre és az Európai Tanácsra és szerveinek felépítését, hatáskörét és működését, illetve a legfontosabb tisztségviselők hatásköreit; az EU döntéshozatali eljárásait és dokumentumait, az EU ügynökségeinek típusait, feladat- és hatásköreiket, kapcsolódásukat a tagállami közigazgatási rendszerekhez. A vizsgázónak ismernie kell a többszintű kormányzás fogalmát, és alapvető ismeretekkel kell rendelkezni a nemzeti és uniós intézmények kapcsolódásáról. 5. Közpénzügyek az Európai Unióban A vizsgázó ismerje az EU költségvetésének alapelveit, a költségvetés forrásait és főbb kiadásait; a költségvetés elfogadásával, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat; a többéves pénzügyi keretre, illetve az éves költségvetésre vonatkozó rendelkezéseket. Ismerje a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályozókat. 6. Az Európai Unió hatáskörei és politikái A vizsgázó rendelkezzen átfogó ismeretekkel az EU és a tagállamok közötti hatáskör-megosztásról, különös tekintettel a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseire, az arányosság és a szubszidiaritás fogalmát illetően; ismerje az EU belső és külső politikáit, és azok legfontosabb jellemzőit. A vizsgázónak ismernie kell továbbá a kormányköziség és szupranacionalizmus fogalmát, és képesnek kell lennie az EU politikáit e két fogalom alapján értelmezni. 7. Magyarország az Európai Unióban A vizsgázónak alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy az uniós tagság milyen változásokat eredményez egy nemzetállam politikai, jogi- és közigazgatási rendszerében. A vizsgázó ismerje az európai és a nemzeti közigazgatás szerepét és kapcsolatát, az Európai Közigazgatási Térség fogalmát, Magyarország és az EU kapcsolatának történetét, az uniós szabályok hazai alkalmazását, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szerepét és működését, és a jogharmonizációs feladatokat. Tananyag A tananyagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott Általános közigazgatási ismeretek V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere című jegyzet foglalja magába. Szóbeli kérdések 1. Ismertesse az európai integráció történetének fontosabb fejezeteit a kezdetektől a Maastrichti Szerződésig! 2. Ismertesse az európai integráció történetének fontosabb fejezeteit a Maastrichti Szerződéstől napjainkig! 3. Határozza meg az uniós jog jellemzőit, illetve viszonyát a nemzetközi joghoz és a tagállami jogrendszerekhez! Ismertesse az elsődleges és másodlagos jogforrásokat (az EU jogi aktusait)! 4. Mutassa be az uniós polgárság fogalmát, jellemzőit és tartalmi elemeit! 5. Ismertesse az EU demokratikus működésének alapelveit és az EU alapjogvédelmi rendszerét! 6. Ismertesse az EU intézményrendszerének általános struktúráját! 7. Ismertesse az Európai Tanács és a Tanács szervezeti felépítését, feladat- és hatáskörét, intézményi döntéshozatali rendjét! 11

12 8. Ismertesse az Európai Bizottság szervezeti felépítését, feladat- és hatáskörét, intézményi döntéshozatali rendjét! 9. Ismertesse az Európai Parlament szervezeti felépítését feladat- és hatáskörét, intézményi döntéshozatali rendjét! 10. Ismertesse az Európai Unió Bíróságának szervezeti felépítését, hatáskörét és eljárásait! 11. Ismertesse az Európai Számvevőszék, illetve a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB) szervezeti felépítését, feladat- és hatáskörét! 12. Ismertesse az EU ügynökségeinek rendszerét! 13. Ismertesse az uniós döntéshozatal általános jellemzőit és a Szerződések felülvizsgálati eljárásait! 14. Ismertesse az uniós jogalkotási eljárásokat! 15. Ismertesse az EU költségvetési rendszerét, a költségvetési és pénzügyi alapelveket, a többéves pénzügyi keret és az éves költségvetés tervezésének, elfogadásának és végrehajtásának folyamatát! Vázolja fel a közpénzügyi ellenőrzés uniós rendszerét és az uniós közbeszerzési szabályrendszert! 16. Mutassa be a hatáskör-átruházás elvét és az uniós hatáskörök rendszerét! 17. Ismertesse az egységes belső piac megvalósítását célzó szabályozást és intézkedéseket! Ismertesse az EU egy további szabadon választott belső politikáját! 18. Ismertesse az EU külső politikáinak rendszerét és intézményi szereplőit! 19. Mutassa be Magyarország és az EU kapcsolatainak alakulását napjainkig! 20. Ismertesse a magyar kormányzati és közigazgatási szervek, illetve az EU kapcsolódásának intézményi és eljárási rendszerét! Mutassa be az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságnak a magyar közigazgatásban betöltött jelentőségét és működését! VÁLASZTHATÓ VIZSGATÁRGYAK KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÁLLAMIGAZGATÁS A tantárgy célja, hogy a vizsgázó számára biztosítsa a rendszerszemlélet elsajátítását és konkrét, a napi munkához szükséges ismeretanyagot közvetítsen. A vizsgázó ismerje meg az államigazgatás fogalmát, helyét és szerepét az állami szervek, valamint a közigazgatás rendszerében, az államigazgatás fejlődését, szervezetének és működésének alapvető vonásait. Követelmények 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében, az államigazgatás fogalmi elemei A vizsgázó ismerje meg a modern polgári állam követelményeinek megfelelő államigazgatás fejlődéstörténetét, különös tekintettel a magyar sajátosságokra, az államigazgatás viszonyát az alapvető államhatalmi ágakhoz a hatályos jogi szabályozás alapján és ennek elméleti alapjait, valamint az államigazgatást mint a közigazgatás egyik alrendszerét. 2. Az államigazgatás szervezete A vizsgázó ismerje meg az államigazgatási szervezet felépítésének elveit, az államigazgatási szervek különböző típusait és az államigazgatási szervek egymáshoz való lehetséges viszonyát, valamint annak jogi szabályozását. A vizsgázó legyen tisztában a magyar államigazgatás szervezeti felépítésével, a szervezetrendszert alkotó egyes államigazgatási szervekkel, így a központi és a helyi államigazgatási, valamint az autonóm államigazgatási szervekkel, és egymáshoz való viszonyukkal. 3. Az államigazgatás funkciói és működése A vizsgázó ismerje meg az államigazgatás funkcióit és feladatait, különös tekintettel a Kormány Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiájára ( ). Ismerje meg az államigazgatás működését, tudjon különbséget tenni az egyes tevékenységfajták között. A vizsgázónak ismernie kell az államigazgatás külső és belső működését, valamint a működéssel kapcsolatos alapfogalmakat. A vizsgázó legyen tisztában az államigazgatás jogalkotó, jogalkalmazó, szervező és szolgáltató tevékenységével, valamint az államigazgatás által működtetett szolgáltatások szervezeti kereteivel. 12

13 4. Az államigazgatás személyzete A vizsgázó ismerje meg a személyzeti politika nagy modelljeit és a közigazgatási személyzeti politika magyarországi történetét. Ismerje meg a személyzeti politika főbb elemeinek elméleti alapjait és ezek gyakorlati megvalósítását a hatályos jogi szabályozás szerint. A vizsgázó sajátítsa el a közszolgálati etikai szabályozás alapjait. 5. Közigazgatás-fejlesztés az Európai Unióban és hazánkban A vizsgázó ismerje meg a közigazgatás fejlesztésének fogalmát, tartalmát, elméleti és gyakorlati vonatkozásainak főbb vonalait, a modernizációs törekvések és a reformok szükségességét és jelentőségét. Átfogó jelleggel ismerje meg azokat a fő közigazgatási reformirányzatokat New Public Management, Good Governance, Neo-weberi állam és közigazgatás és lényegi elemeiket, amelyek az utóbbi évtizedekben az Európai Unió tagállamaiban, így hazánkban is meghatározták a közigazgatás korszerűsítésének irányait. A vizsgázó legyen képes meghatározni az adminisztratív konvergencia mibenlétét, és a nemzetközi szervezeteknek kiemelten az Európai Uniónak és az EUPAN-nak a közigazgatás-fejlesztés nemzetközi irányaira gyakorolt hatását. A vizsgázó ismerje meg az Európai Közigazgatási Térre vonatkozó elképzeléseket, alapelveket, valamint az EU-tagállamokban az ezredforduló óta jelenlévő közigazgatás-fejlesztési tendenciákat; ezek célkitűzéseit, módszereit és eszközrendszerét. A vizsgázó alkosson képet az elmúlt évtizedek hazai közigazgatás-fejlesztési törekvéseinek főbb területeiről. Ismerje a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programok beavatkozási területeit (szervezet, feladat, eljárás, személyzet). A vizsgázó képes legyen ismertetni a Kormány as Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiájának lényegi elemeit (intézkedések, alintézkedések, beavatkozások felosztásban). Tananyag A tananyagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott Államigazgatás című jegyzet foglalja magába. Szóbeli kérdések 1. Ismertesse a hatalommegosztás elvét és alkalmazhatóságának problémáit! 2. Mutassa be az államigazgatás helyét az államszervezetben és a közigazgatás szervezetrendszerén belül! 3. Mutassa be az államigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolatát! 4. Mutassa be az államigazgatási szervezet felépítésének elveit és csoportosítsa különböző szempontok szerint az államigazgatási szerveket! 5. Mutassa be az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonyát, jellemezze annak lehetséges formáit! 6. Mutassa be a Kormányt és a Kormány munkáját segítő szervek (segédszervek) működését! 7. Mutassa be a Kormány munkáját segítő szerveket (minisztériumok, kormányhivatalok és központi hivatalok)! 8. Mutassa be a dekoncentrált igazgatás jellemzőit és jelenlegi rendszerét Magyarországon! 9. Ismertesse a fővárosi és megyei kormányhivatal jogállását, szervezetét, feladat- és hatáskörét! 10. Ismertesse az államigazgatásban működő autonóm és önálló szabályozó központi közigazgatási szerveket! 11. Határozza meg az államigazgatás funkcióit, feladatait és tevékenységfajtáit! 12. Ismertesse az államigazgatás működésének alapelveit! 13. Mutassa be az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenységét! 14. Mutassa be a belső igazgatási tevékenységet! 15. Ismertesse a személyzeti politika fogalmát és nagy rendszereit! 16. Mutassa be a közigazgatási személyzeti politikát Magyarországon! 17. Ismertesse az államigazgatási dolgozók felelősségének rendszerét! 18. Mutassa be a közigazgatás fejlesztésének szükségességét és jelentőségét, és a főbb közigazgatási reformirányzatokat! 19. Ismertesse a nemzetközi szervezetek közigazgatás-fejlesztési törekvéseit, a legújabb közigazgatásfejlesztési tendenciákat, az Európai Közigazgatási Térre vonatkozó nézetek lényegét! 13

14 20. Ismertesse a Kormány as Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiájának lényegi elemeit (intézkedések, alintézkedések, beavatkozások bontásban)! GAZDASÁGI IGAZGATÁS A tantárgy célja, hogy a vizsgázó számára általános ismereteket nyújtson a gazdasági igazgatás legfőbb területeiről, eszközeiről, intézményrendszeréről, valamint a globalizációval és az EU-tagsággal kapcsolatos feladatokról. A tantárgy azokat az általánosan alkalmazandó irányítási és igazgatási eszközöket állítja a középpontba, amelyek érvényesítése független az egyes ágazatoktól, továbbá alkalmazásukra többnyire nincsenek hatással a kormányzati struktúra változásai. A tantárgy kitér az önkormányzatok sajátos gazdaságirányítási feladataira, a gazdasági érdekegyeztetés rendjére és az ebben jelentős szerepet játszó gazdasági kamarák jellemzőire. Követelmények 1. A gazdasági igazgatás átalakulása, jövőbeni feladatai A vizsgázó a tananyagrész elsajátításával ismerje meg a gazdasági igazgatás fogalmát, történeti folyamatában szerezzen ismereteket arról, hogy a tervutasításos gazdaságirányítási rendszerből a piacgazdaságba történő átmenet milyen módon valósult meg. A vizsgázó szerezzen ismereteket az állam gazdasági szerepének és a gazdasági közigazgatás feladatainak a globalizációval összefüggő változásairól. A vizsgázó a tananyagrész elsajátításával ismerje meg, hogy Magyarország EU-tagsága milyen új irányítási eszközök, módszerek bevezetését tette szükségessé a gazdasági igazgatásban. A vizsgázónak ismernie kell, hogy a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság napjainkra figyelemmel az átalakuló gazdasági világrendre milyen új gazdaságirányítási eszközök, módszerek alkalmazását tette szükségessé, illetve Magyarország mely gazdaságirányítási eszközök esetében kívánja továbbra is fenntartani az EU-val szemben a nemzeti önrendelkezés jogát. 2. A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami, önkormányzati és nem kormányzati szervek által ellátandó feladatok A vizsgázó a tananyagrész elsajátításával ismerje meg a gazdasági közigazgatás alkotmányos kereteit. Ez magában foglalja a piaci folyamatokba történő állami beavatkozás alkotmányos korlátait, a közpénzügyek és a támogatáspolitika alkotmányos kereteit, valamint a tulajdonnal való rendelkezés alkotmányos korlátozását. Az alkotmányos keretekhez kapcsolódóan a vizsgázó rendelkezzen alapos ismeretekkel az állami szervek (Országgyűlés, Kormány, központi államigazgatási szervek) és önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos legfontosabb feladatairól. A gazdasági, társadalmi élet szereplőivel való kapcsolatra vonatkozó ismeretanyag elsajátításával a vizsgázónak ismernie kell a gazdasági érdekegyeztetés új rendjére vonatkozó szabályokat, továbbá a gazdasági kamarák részvételét az érdekegyeztetési mechanizmusban. 3. Az állam gazdaságszervező és szabályozó tevékenysége, annak eszközei A tananyagrész elsajátításával a vizsgázó szerezzen átfogó ismereteket a gazdaságirányítás legfontosabb, általánosan alkalmazott eszközeiről, ide értve a gazdaságpolitikai célképzést és tervezést, a fiskális és monetáris eszközök alkalmazását, valamint az állami támogatáspolitika főbb eszközeit. A tananyagrész elsajátítása ki kell, hogy terjedjen az alábbi területekre is: fogyasztóvédelem, gazdasági verseny szabályozása és felügyelete, koncesszió, közbeszerzés. 4. A gazdasági igazgatás egyes szakmai területei és szervezetrendszere A tananyagrész elsajátításával a vizsgázó ismerje meg fő vonásaiban a gazdasági igazgatás egyes szakmai területeinek legfontosabb szabályait. Rendelkezzen áttekintéssel a gazdasági igazgatás központi államigazgatási szervezetrendszeréről, valamint legyen képes bemutatni az ezekhez kapcsolódó gazdaságigazgatási feladatokat ellátó területi, illetve helyi szerveket, azok főbb feladatait és irányítási viszonyait. 14