Erőforrás-hatékony, alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erőforrás-hatékony, alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság"

Átírás

1 Erőforrás-hatékony, alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság tapasztalatok és értékelési eredmények áttekintése Tematikus tanulmány-sorozat EU 2020-hoz kapcsolódóan értékelési eredmények és a szakpolitikai tervezés összekapcsolása szakpolitikai szakértők és gyakorlati szakemberek bevonásával c. projekt keretében Készült a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából Konzorciumvezető: HÉTFA Elemző Központ Készítette: Vidéki Bianka László Tibor Szőke Norbert ÖKO Zrt. Budapest október 31.

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. A feladat háttere és a tanulmány tartalma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. II. Fejlesztéspolitikai relevanciája és helyzetértékelés... 8 III. A karbon-mentes gazdaságra való áttérés lehetőségei III. 1. A témakör fejlesztéspolitikai relevanciája III. 2. Korábbi fejlesztéspolitikai intézkedések III.3. A releváns fejlesztéspolitikai intézkedések eredményei III.4. Intézményi, eljárásrendi megállapítások IV. A környezet védelme és az erőforrások fenntartható használata IV.1. A témakör fejlesztéspolitikai relevanciája IV.2. Korábbi fejlesztéspolitikai intézkedések IV.3. A releváns fejlesztéspolitikai intézkedések eredményei IV.4. Intézményi, eljárásrendi megállapítások V. Fenntartható közlekedés V.1. A témakör fejlesztéspolitikai relevanciája V.2. A Közúti közlekedés átterelése környezetbarát közlekedési módokra (fenntartható városfejlesztési kontextusban) V.3. A Duna hajózhatóságának fejlesztése VI. Vonalas fejlesztések hatásai VI.1. A témakör fejlesztéspolitika relevanciája VI.2. Korábbi fejlesztéspolitikai intézkedések VI.3. Releváns fejlesztéspolitikai intézkedések eredményei VI.4. Intézményi, eljárásrendi megállapítások VII. Adatok, indikátorok VIII. Összegzés Irodalomjegyzék melléklet: CO2-csökkentési potenciál és költségei a lakossági szektorban melléklet: A Közlekedési Operatív Programban támogatott, a Duna hajózhatóságának fejlesztése szempontjából releváns projektek melléklet: Adatbázisok áttekintése

3 Vezetői összefoglaló A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a HÉTFA Elemző Központ Kft. az ÖKO Zrt. bevonásával tematikus tanulmánysorozatot készített a korábbi értékelési eredmények és a szakpolitikai tervezése összekapcsolása céljából. A vizsgált 7 témakörből jelen tanulmány a Erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság témakört dolgozza fel releváns hazai és nemzetközi dokumentumok megállapításai alapján. A klímaváltozás mérséklése érdekében indított globális küzdelem jegyében az Európai Unió 2050-ig az alacsony szén-dioxid kibocsátású, versenyképes gazdaság kialakítását tűzte ki célul. Ennek egyik első lépéseként 2020-ra az üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás 1990-es szinthez viszonyított 20%-os csökkentését, valamint a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelését kívánja elérni. Az antropogén szén-dioxid kibocsátások csökkentésére számos lehetőség áll rendelkezésre. Az igen széles témakörből a Megrendelő által a Projektindító Jelentésben elfogadott 4 még így is rendkívül szerteágazó - kérdéskörre vonatkozott vizsgálatunk, melynek legfontosabb, a következő tervezési ciklusra is érvényes megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze: A karbon-mentes gazdaságra való áttérés lehetőségei kapcsán Az energiahatékonyság növelése kapcsán a lakossági szektor, illetve az épületek terén nyílik a legnagyobb lehetőség az ÜHG kibocsátás csökkentésre. A költséghatékonyság szempontjából legkedvezőbb beavatkozásoknak a hatékony berendezések és világítástechnika, a fűtés- és vízátfolyás-szabályozók, az alacsony energiafelhasználású üzemmódban kevesebb áramot fogyasztó elektromos berendezések használata, a passzív energetikai tervezés szerint történő házépítés és a szigetelési lehetőségek többsége számít. Általánosan érvényes útmutatás, hogy a megújuló energiát kiaknázó beruházásoknak csak az energiahatékonyságot javító beavatkozások után van igazán értelme. A lakossági körben emellett a felvilágosítás fontosságát is hangsúlyozni kell. A környezet védelme és az erőforrások fenntartható használata vonatkozásában Az uniós környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében szükséges projektek potenciális energiahordozóként vagy egyéb erőforrásként használható kimeneteinek tényleges hasznosítását az esetleges akadályok mielőbbi felszámolhatósága érdekében szükséges után követni. Ezen projektek ciklussá zárásának igénye okán további, országos fejlesztések tervezése válhat szükségessé a kimenetek hasznosítása terén, annak érdekében, hogy értékes anyag-, illetve energiaforrás ne vesszen kárba. A megújuló energiaforrások használata a karbon-mentes gazdaságra való áttérés egyik kulcsa, azonban a megfelelő hatékonyság biztosításának igénye, valamint a potenciális negatív környezeti (elsősorban természetvédelmi) hatásai miatt a gondos szakmai előkészítés (ideértve a teljes életciklus során fellépő környezeti károk, különösen a tényleges ÜHG kibocsátás számbavételét is), illetve a nyomon követés elsőrendű fontosságú. 3

4 A fenntartható közlekedés terén Erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság A dunai hajózás igénybe vételének feltétele, hogy a folyó jó ökológiai állapota, illetve a nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások rendszere fenntartható legyen. A hajózhatóság fejlesztése csak egy környezeti szempontból megalapozott, és integrált társadalmigazdasági egyeztetés alapján valósulhat meg. Indokolt volna egy, a hajózás iránti tényleges igényeket és a hasznokat feltáró, a környezeti károkat és a fenntartási költségeket is figyelembe vevő, valódi költség-haszon elemzést alkalmazó átfogó vizsgálat elvégzése. A városi közlekedés problémáit csak komplex, integrált rendszerek képesek megoldani. A jövőben a fejlesztések során lehetőség szerint a teljes utazási lánc javítására kell fókuszálni, egyúttal megteremtve a lehetőségét annak, hogy az egyes környezetbarát közlekedési módok ne egymást kizárva működjenek, hanem kiegészítsék, erősítsék egymást. A vonalas létesítmények hatásaival kapcsolatban A vonalas közlekedési infrastruktúra fejlesztésétől várt pozitív gazdasági-társadalmi hatások terén a hazai tapasztalatok vegyesek, éppen az elmaradottabb területeken nem feltétlenül igazolták a várakozásokat ezek a fejlesztések. A kedvezőtlen környezeti, elsősorban ökológiai hatások csökkentésére használt intézkedések hatásosságát erősen lecsökkentheti az átgondolatlan tervezés vagy a nem megfelelő kivitelezés. Felülvizsgálatra szorulnak az eddig kialakult gyakorlatok annak érdekében, hogy az infrastrukturális beruházások során ne csak költségnövelő elemek legyenek a környezeti fejlesztések, hanem valóban csökkentsék a káros hatásokat. A fejlesztések hatásainak értékeléséhez, a jövőbeni beavatkozások tervezéséhez szükséges adatok rendelkezésre állása gyakorlatilag mindegyik vizsgált témakörben problematikus. Számos szükséges információ, adat rendszeres, intézményesített gyűjtése nem valósul még meg, illetve az eseti, pontszerű információk, adatok megszerzése, elérése sokszor nehézkes. A kiindulási adatok rendelkezésre állásának hiánya már a kötelezően eddig is megadni előírt adatok esetében is gondot jelent, az új, eddig nem vizsgált, de szükségesnek tűnő információk esetében pedig egyértelműen elkerülhetetlenné teszi az adatgyűjtést. Az épített környezet, illetve a lakossági szektor dekarbonizációja vonatkozásában a beruházások hatékonyságának nyomon követése volna kívánatos. Ez természetszerűleg a beavatkozás előtti állapot felvételét, felmérését is szükségessé teszi. Az általánosan zöldnek tekintett megújuló energia hasznosítása terén nagyon fontos lenne a környezeti, természeti hatások nyomon követése, legalább mintaprojekt szinten, annak érdekében, hogy információt nyerhessünk a különféle megújuló energiahordozók valós hatásairól. A hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési rendszerek tekintetében indokolt az előálló értékes erőforrásként felhasználható termékek sorsának nyomon követése, 4

5 annak érdekében, hogy látható legyen, mekkora részét, hova és milyen feltételek mellett lehet értékesíteni, illetve erőforrásként ténylegesen mekkora hányad tud hasznosulni. A Duna hajózhatóságának fejlesztése tekintetében hiányzik a célzott ökológia felmérés, a regionális és kistérségi állapotfelmérések és értékelések, illetve a konkrét fejlesztési területekre vonatkozóan sem történtek célzott és tartamos vizsgálatok, melyek felmérési és monitoring programok beindítását feltételezik. A hazai adatbázisok fejlesztésénél figyelembe kell venni az EU Duna Régió Stratégiájának lényegi ajánlásait és projektjavaslatait, célzott közös kutatásokat kellene kezdeményezni a folyó ökoszisztémájának részletesebb feltárására. A fenntartható városi közlekedés fejlesztés sikerességének biztosítása érdekében mind a projektek megalapozását segítő adatok, mind pedig a megvalósulás után a kihasználtságra, hatásosságra vonatkozó információ gyűjtését fejleszteni kellene. A vonalas közlekedési infrastruktúra kedvezőtlen természeti hatását mérséklő ökológiai átjárók megfelelő telepítése és kihasználtságának biztosítása érdekében pedig javasolt a kihasználtság, hatékonyság utánkövetése. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az emberi eredetű ÜHG emisszió csökkentésére ismert lehetőségeket, megoldásokat a célok elérése érdekében kombinálva szükséges alkalmazni, azaz minden szóba jöhető területen szükségesek a fejlesztések. A globális klímaváltozás megállításának, a karbon-semlegesség biztosításának sürgető igénye azonban nem szabad, hogy átgondolatlan, hirtelen beavatkozásokhoz vezessen, mert ezek esetlegesen vagy nem járulnak hozzá a tervezett mértékben a célkitűzések realizálásához, vagy rosszabb esetben akár komoly negatív következményekkel (is) járnak. Ezért elengedhetetlenül fontos a beavatkozások megfelelő megalapozása és az eredmények, a cél szerinti, illetve a nem kívánt hatások monitorozása. 5

6 I. A tanulmány célja A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség november 13-án Tematikus tanulmány-sorozat az EU 2020-hoz kapcsolódóan értékelési eredmények és szakpolitikai tervezés összekapcsolása szakpolitikai szakértők és gyakorlati szakemberek bevonásával tárgyú ajánlattételi felhívást tett közzé az Európai Unió hivatalos lapjában, 2012/S számmal. A hirdetmény közzétételével induló nyílt eljáráson a HÉTFA Elemző Központ Kft. (1051 Budapest, Október 6. u. 19.) tette a legkedvezőbb ajánlatot, így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a március 12-én aláírt szerződés alapján a HÉTFA Elemző Központ Kft.-t bízta meg a beszerzés tárgyát képező feladatok elvégzésével, amelyben az ÖKO Zrt alvállalkozóként működött közre. A munkavégzés eredményeként 7 tematikus tanulmány és egy szintézistanulmány készült el. A tematikus tanulmányok az ajánlattételi felhívásban meghatározott 7 témakörben, azon belül a Megrendelő által jóváhagyott projekt indító jelentésben (PIJ) részletezett területekre kiterjedően tárják az olvasó elé a főként Uniós forrásokra alapozott hazai fejlesztéspolitika eredményességét és végrehajtási tapasztalatait vizsgáló értékelések legfontosabb megállapításait. A 7 tematikus tanulmánynak a időszak fejlesztéspolitikáját meghatározó Partnerségi Megállapodás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, illetve általános érvényű megállapításai a szintézistanulmányban is megjelennek. A tematikus tanulmányok széleskörű dokumentumkeresés és információgyűjtés eredményeként születtek. Hazai és nemzetközi internetes és könyvtári adatbázisokban lefolytatott keresések, valamint felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek és tudományos műhelyek közvetlen megkeresése eredményeként fellelt, továbbá a közigazgatásban elkészült és hozzáférhetővé tett összesen nál is több dokumentumot tekintettünk át. A dokumentumok feldolgozásának eredményeként 300-at meghaladó értékelő jelentés és tanulmány lényegi megállapításait gyűjtöttük össze a tematikus tanulmányokban, amelyek - a megrendelő szándékaival egyezően nem új gondolatokat fogalmaznak meg, hanem a nyaráig előállt és összegyűlt tudás és tapasztalatok összefoglalását adják. Az olvasó az Erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság tárgyú tematikus tanulmányt tartja kezében, amelyet a feladatok elvégzésében alvállalkozóként közreműködő ÖKO Zrt készített és amely a Megrendelő szándékai szerint az alábbi területeken ismert és fellelt értékelések, elemzések legfontosabb megállapításait és tanulságait összegzi: a. a karbon-mentes gazdaságra való áttérés lehetőségei ÜHG kibocsátás csökkentését és/vagy erőforrás-megtakarítást célzó beruházások alternatív módjainak hatékonysága, épület-beruházások (lakóépület, középület, ipari/üzleti ingatlan) esetén o megújuló energia, o szigetelés, o fűtés-korszerűsítés ÜHG kibocsátás, energia/erőforrás megtakarítás és annak számításához kapcsolódó módszertani lehetőségek, piaci visszajelzési rendszerek az erőforrás-hatékonyság és környezetterhelés csökkentésére (pl: címkék, lábnyom), b. a környezet védelmét és az erőforrások fenntartható használatát 6

7 zártciklusú rendszerek (befejezése, zárása, integrációja) o szennyvíz o hulladék o egyéb környezetvédelmi projektek vonatkozásában, megújuló energia termelési módokra irányuló fejlesztések, hazai tapasztalatai hatékonyága (és veszélyei), c. a fenntartható közlekedés Duna hajózhatóságának javítása, tekintettel az ökoszisztémára közúti közlekedés átterelése környezetbarát közlekedési módokra (fenntartható városfejlesztési kontextusban) d. vonalas létesítmények és egyéb nagy infrastrukturális fejlesztések környezeti és/vagy gazdasági és/vagy társadalmi hatását és/vagy fenntarthatóságát feldolgozó kutatások, elemzések, értékelések. A tanulmány e fenti témakörökben keletkezett főként, de nem kizárólag magyarországi tapasztalatokat, tanulságokat és értékelő megállapításokat tárja az olvasó elé. 7

8 II. Fejlesztéspolitikai relevanciája és helyzetértékelés Az Európai Unió, felismerve, hogy korunk egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás mérséklése, 2011-ben igen ambiciózus célként tűzte ki, hogy 2050-re meg kell valósítani az alacsony széndioxid kibocsátású, versenyképes gazdaságot, összhangban azzal, hogy az éghajlatváltozás kapcsán a leglényegesebb beavatkozási terület az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése. A vízgőztől kezdve a kén-hexafluoridig számos üvegházhatású gáz ismert, azonban az emberi tevékenység következtében a szén-dioxid kerül ki legnagyobb mennyiségben a légkörbe, következményeképpen annak, hogy energiaellátásunk ma még döntően fosszilis alapokon nyugszik, mely széntartalmú energiahordozók elégetésekor CO 2 keletkezik. Ezért a CO 2 kibocsátás csökkentése lett a klímavédelmi célú kibocsátás-csökkentő beavatkozások fő területe, illetve minden ÜHG kibocsátást CO 2 egyenértékben adnak meg. Ezzel összhangban az Európa 2020 stratégia kiemelt céljai közül több is a fenti célkitűzés megvalósítását hivatott elősegíteni, így a 3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás témakörén belül az ÜHG kibocsátás 1990-es szinthez viszonyított 20%-os csökkentésére irányuló cél, valamint a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelésének célja. Az elmúlt három évtizedben hazánk ÜHG kibocsátásában előbb drasztikus csökkenés (rendszerváltás nehéziparra gyakorolt közismert hatása), majd kis mértékű növekedés, stagnálás, végül újra enyhe csökkenés volt megfigyelhető. Ennek köszönhetően már 2010-ben (68 ezer tonna CO 2 egyenértéknyi kibocsátás szemben az évi 97 ezer tonnányi kibocsátással) megfeleltünk a 2020-ra kitűzött uniós vállalásnak, illetve a nagy arányú csökkenés következtében vált lehetővé, hogy hazánk az EU-s célkitűzéssel szemben nem 20, hanem csak 10%-os ÜHG kibocsátás csökkentést vállaljon be 2020-ra. További pozitívum, hogy az egy főre jutó CO 2-kibocsátás csak töredéke (2009-ben két-harmada) az EU-s átlagnak és az egységnyi energiafogyasztásra jutó ÜHG kibocsátás is az unión belüli legalacsonyabb (A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2012 [2013]). A fenti kedvező képet árnyalja, hogy az energetikai hatékonyságot mérő, az egységnyi GDP-re jutó CO 2-kibocsátás tekintetében Magyarországon más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan a rendszerváltás óta folyamatosan csökkenő a mutató értéke, ám 2009-re sikerült csak megközelíteni a fejlettebb országokat 1980-ban jellemző energiahatékonysági szintet (Tihanyi - Horánszky [2012]). A CO 2-kibocsátás összmennyiségének változása mellett a kibocsátás szerkezete is jelentősen átalakult: jelentősen (32%-ról 16%-ra) lecsökkent 2008-ra a korábbi fő kibocsátó, az ipar részaránya, ezzel szemben a közlekedés súlya rendkívül megnőtt (9%-ról 25%-ra), miközben a hőtermelés szerepe alig változott (38%). (Hazánk környezeti állapota 2010 [2011]). Az energiafelhasználás szerkezetét vizsgálva azt látjuk, hogy napjainkban a lakossági szektor a legjelentősebb energiafogyasztó (2010-ben a teljes fogyasztás 34,8%-ért felelős). A lakosság végső energiafelhasználásában 40 45% a fűtés aránya, ezt követi 25,95%-os értékkel a közlekedés (amely az utóbbi 2 évtizedben produkált jelentős növekedést), de még a kibocsátás 18,93%-áért felelős tercier szektor is megelőzi az ipart (17,36%), mely a rendszerváltás után 8

9 jelentős csökkenésen ment keresztül (Elek [2012], A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2012 [2013]). Hazánk energiaintenzitási mutatója (az energiafelhasználást a GDP-hez viszonyító mutató) az ezredforduló óta 17%-kal mérséklődött ugyan, de még így is több mint 2,5-szerese az uniós átlagnak. Ki kell emelni, hogy ebben az időszakban a közlekedési szektor energiafelhasználásnak növekedése a közúti közlekedés energiafelhasználásának növekedése miatt - messze meghaladta a GDP növekedését (A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2012 [2013]). Örvendetes viszont, hogy az elmúlt egy évtizedben a megújuló energiaforrásokból termelt primer energia több mint kétszeresére nőtt, ezzel 2010-ben az energiafelhasználásból való részesedése már a 2020-ra kitűzött érték több mint felét, 7,4%-ot érte el (A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2012 [2013]). A fentiek alapján egyértelműen azonosíthatóak a szén-dioxid kibocsátás mérséklése érdekében szükséges beavatkozások célterületei. Az energiaigény mérséklése, az energiatakarékosság növelése, továbbá az energiahatékonyság javítása és ezzel párhuzamosan a fosszilis energiabázisról a megújuló alapú energiahordozókra, illetve az alacsonyabb karbontartalmú energiahordozókra való áttérés eredményezhet leginkább Magyarországon a kitűzött célok felé való érdemi elmozdulást, ezen belül is az energia termelése/hasznosítása, valamint a közlekedés állnak a fókuszban (bár az egyéb beavatkozásokat, pl. az ipar kibocsátás csökkentését sem lehet mellőzni). Jelen tanulmányban bemutatott eredmények, megállapítások hátterét képező vizsgálódás irányait is ennek megfelelően jelöltük ki. A tanulmány ezért az ÜHG kibocsátás csökkentését elősegítő, erőforrás-megtakarítást eredményező ezen belül különösen épületekre irányuló, illetve megújuló energia felhasználását célzó beruházások, zártciklusú rendszerek fejlesztése, illetve a közlekedés fenntarthatósága témakörökben törekszik megvalósult fejlesztések tapasztalatainak összegyűjtésére, illetve ahol ilyen nem áll rendelkezésre, ott az ismert elméleti/gyakorlati tudásnak a jövőbeli fejlesztések eredményességét támogató módon történő prezentálására. Megrendelő kérésére foglalkozunk a vonalas létesítmények környezeti hatásaival is. 9

10 III. A karbon-mentes gazdaságra való áttérés lehetőségei III. 1. A témakör fejlesztéspolitikai relevanciája Az alacsony szén-dioxid kibocsátású (vagy karbon-mentes) gazdaságra való áttérés lehetőségeihez kapcsolódóan eredendően 3 témakörben kerestünk a célok eléréséhez, jövőbeli fejlesztésekhez hasznosítható tapasztalatokat: az üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás csökkentését és/vagy erőforrás-megtakarítást célzó beruházások alternatív módjainak hatékonysága, az épület-beruházások kérdésköre, valamint az erőforrás-hatékonyságot és a környezetterhelés csökkentését szolgáló piaci visszajelzési rendszerek terén. Korábban már szóltunk arról, hogy napjainkban az energiafogyasztás vonatkozásában a végfelhasználók közül a lakossági szektor a legjelentősebb (2010-ben 34,8%), döntően a fűtési energiaigény miatt. Összességében az épületek (lakossági és tercier szektorbeli) részesedése az össz végenergia felhasználásban Magyarországon a legmagasabb (2010-ben 53,7%) az EU-n belül. (Elek [2012]) Ennek oka részben a magyar épületállomány alacsony energiahatékonysága. A CO 2 kibocsátás tekintetében szintén a háztartások a legmeghatározóbbak (annak ellenére, hogy a tüzelésben a szén és olaj földgázzal való helyettesítése miatt között 36%-os csökkenés ment végbe a CO 2 emisszió terén), bár a közlekedés részarányának számottevő (38,1%-os) növekedése miatt majdnem utolérte a háztartási kibocsátást. (Elek [2012]) Századunk első harmadában az energiahatékonyság az energia intenzitás csökkentése után a második legfontosabb módja a CO 2 emisszió mérséklésének, jóllehet a későbbiekben jelentősége némiképp csökkeni fog a karbonmentes energiaellátás térnyerésével. Bár a közlekedésben és az iparban is jelentős lehet az energiahatékonyság szerepe, az épületek esetében áll rendelkezésre lehetőség a legnagyobb mértékű, alacsony költségű CO 2-kibocsátás csökkentésre. (Ürge-Vorsatz - Metz [2009]) Hazánkban a környezetbarát termék minősítéssel ellátott termékek száma az ezredforduló óta mintegy másfélszeresére nőtt (jóllehet 2010-ben az előző évhez képest visszaesés volt tapasztalható az ökocímkével ellátott termékek számának tekintetében), de jelenleg nem éri el a 400-t sem a számuk. Leginkább a csomagolóeszközök és az építőipari termékek, valamint az elektromos készülékek rendelkeznek ilyen minősítéssel. Érdekesség, hogy az utóbbi időben a környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkező csomagolóeszközök, ezen belül a biológiai úton lebomló egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök száma csökken. (A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2012 [2013]) A fentebb is említett és az alábbiakban részletesebben bemutatott hazai sajátosságok, adottságok egyértelműen kijelölik az üvegházgáz kibocsátás, ill. energia-/erőforrásmegtakarítás érdemi területeit. A közlekedéssel külön fejezetben foglalkozunk, ezért ebben a fejezetben csak a lakossági szektorra, illetve az épületekkel (lakossági és tercier szektor) kapcsolatos lehetőségekre és tapasztalatokra koncentrálunk, amely önmagában is roppant kiterjedt témakör. (Az épített környezetben rejlő hatékony, rövid távon megvalósítható kibocsátás csökkentési lehetőségek jelentőségét jól mutatja, hogy az EU Bizottság meglátása szerint ezen a területen 2050-re 90%-os kibocsátáscsökkentés valósítható meg!) Ennek okán a beruházások alternatív módjainak hatékonyságát is az épített környezetre koncentrálva vizsgáltuk és a piaci 10

11 visszajelzési rendszerek tekintetében is az ÜHG-kibocsátást, erőforrás-hatékonyságot, karbonlábnyomot, illetve az előbbi témákat érintő megoldásokkal kívántunk foglalkozni. A bemutatott eredmények az Európa 2020 stratégia kiemelt céljai közül a 3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás témakörén belül az ÜHG kibocsátás 1990-es szinthez képesti 20%-os csökkentésének céljához kapcsolódnak (hazánk ennél alacsonyabb, 10%-os ÜHG kibocsátás csökkentést vállalt 2020-ra.) III. 2. Korábbi fejlesztéspolitikai intézkedések A különféle energetikai beruházásokhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek Magyarországon igen nagy népszerűségnek örvendenek és az ilyen konstrukciók legalábbis a rendelkezésre álló források időre történő lekötése tekintetében - többnyire sikeresnek tekinthetők. Az energiahatékonyságot célzó támogatások zöme vállalkozások és önkormányzatok, intézmények számára érhető el között a Környezet és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében 28 pályázat nyert a témában támogatást; többségében intézményi korszerűsítésekre (zömmel iskolák, kórházak). A pályázatok tartalma változatos volt, nyílászárócsere, és/vagy világításkorszerűsítés, illetve szigetelés is része volt sokszor, de általában a fő hangsúly a fűtéskorszerűsítésen volt. Emellett távhőszolgáltatók is sikeresen pályáztak és meg kell említeni a közlekedési projektet (fővárosi, nagykörúti villamosvonal áramellátási hálózatának korszerűsítése), valamint a fővárosi közvilágítás korszerűsítési projektet is től Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 5. prioritása nyújtott támogatást, 739 projekt részére, összesen ezer Ft összegben támogatást. (Forrás: emir.nfu.hu) Fentieken túlmenően a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP) és a Regionális operatív programokból (ROP) is nyílt lehetőség ilyen projektek, illetve projektelemek támogatására. A legnagyobb kibocsátás csökkentési potenciálú lakossági szektor részére más, nem EU források álltak rendelkezésre től kezdve, az Energiatakarékossági Program keretében, a korábbi években a kormányzat által biztosított támogatásoknál jóval nagyobb összeg vált elérhetővé energiatakarékossági pályázatokra. (2001-ben például 3 milliárd, 2002-ben 4,5 milliárd, ban 3,4 milliárd, 2004-ben 2,513 milliárd volt a keretösszeg. (2004-ben már a KIOP is biztosított önkormányzati fejlesztésekre, illetve vállalkozások részére - forrást.)) Magánszemélyek és lakóközösségek részére egészen 2009-ig a Nemzeti Energiatakarékossági Program biztosított támogatást, majd 2009-től a kiotói egységek értékesítési bevételeit klímavédelmi célokra felhasználó és elsősorban az épületenergetikai szektorra koncentráló Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) lépett működésbe, melynek alprogramjai jelenleg a klímavédelmet leginkább előtérbe helyező lakossági támogatási programok ben egy, a hagyományos technológiával épült lakóépületeket és egy, az iparosított technológiával készült lakóépületeket célzó alprogram került meghirdetésre, melyek keretében nyílászárócserét/felújítást, homlokzat és födém hőszigetelést, fűtéskorszerűsítést és használati melegvíz-ellátás korszerűsítést, megújuló energia hasznosítást, nyári hővédelem javító/árnyékoló és egyes passzív napenergia hasznosító beavatkozások, illetve az előbbi alprogram esetében energiatakarékos házak építésének finanszírozására lehetett pályázni. A Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramba benyújtott és 2010 év végéig feldolgozott pályázatok közül az év végéig Ft megítélt támogatással 858 pályázatot hagyott 11

12 jóvá az illetékes miniszter. A Klímabarát Otthon Panel Alprogram I. üteme keretében 950 pályázatnak (összesen lakásnak) ítéltek meg 14,6 milliárd Ft támogatást. A II. ütem keretében 2010-ben 16 projekt (1341 lakás, Ft) került a miniszter által jóváhagyásra, a rendelkezésre álló keretösszegből (13,3 milliárd Ft) még 228 pályázat támogatható, de miniszteri döntés még 2010-ben nem született. A 2010-ben kiírt ZBR Energiatakarékos Izzó Alprogramjának keretében 259 nyertes pályázattal háztartásban összesen izzó került lecserélésre ( Ft támogatással). Az ugyanebben az évben meghirdetett Háztartási Gépcsere Alprogramban összesen 195 nyertes pályázat keretén belül, Ft támogatási összegből háztartásban kerülhetett a hűtőgép és/vagy a mosógép cserére, ennek keretében összesen háztartási gép csere történt (Energia Központ Nonprofit Kft. Vass, A [2011]) ben két teljesen megújult alprogram került kiírásra; 1,6 milliárd Ft-os kerettel a Mi Otthonunk Felújítási és Új Otthon Építési Alprogram, illetve 2,97 milliárdos kerettel a Megújuló Energiahordozó Felhasználását Elősegítő, Használati Melegvíz Előállítását és Fűtésrásegítést Szolgáló Napkollektor-rendszer Kiépítése alprogram. Jelen pillanatban a ZBR mélyfelújításra koncentráló reformja tervezett, új alprogramok nincsenek. Akár a lakossági, akár a vállalkozói, akár az önkormányzati szektort vizsgáljuk, láthatjuk tehát, hogy a pályázatok iránti érdeklődés óriási. Ennek ellenére a pályázati rendszert, a megvalósult projektek tényleges hasznát és az elért eredmények árát értékelő átfogó munka nagyon kevés. A piaci visszajelzési rendszerek vonatkozásában szükséges lenne ismerni, hogy az alkalmazott eszközök hatékonysága kimutatható-e, ezek térnyerése mennyiben segíti elő az erőforráshatékony, karbon-mentes gazdaság megvalósulását. Jelenleg azonban csak a címkével rendelkező termékek száma ismert, címkék és védjegyek hatékonyságáról, nem állnak rendelkezésre ismeretek, adatok. A fogyasztók tájékoztatása, szemléletformálás, fenntartható fogyasztás és termelés, valamint a zöld közbeszerzés elterjesztése előnyei csak becsültek, illetve néhány esetben csak feltételezettek, mértékük nem ismert. III.3. A releváns fejlesztéspolitikai intézkedések eredményei A vizsgálódás során két fontos üzenet körvonalazódott: egyrészt, hogy az energetikai felújításokat komplex módon, rendszerben érdemes végrehajtani, így ugyanis nagyobb megtakarítás érhető el, mint a lépésenként lebonyolított felújításokkal. (Dióssy [2008]), másrészt, hogy mind gazdasági megfontolásból, mind a hatékony erőforrás-gazdálkodás igénye miatt az a célszerű, ha az energiahatékonysági intézkedés megelőzi a megújuló energiás intézkedést. (Dióssy [2008], Levegő Munkacsoport [2012]) Azt, hogy sokszor a pályázók által sem remélt távlatok nyílnak meg egy-egy energiahatékonyságot növelő beruházással, jól szemlélteti a Komlói Fűtőerőmű KEOP projektjének példája. A fűtőmű föld feletti távhővezeték hőszigetelésével az első teljes működési évben több mint tízszeres ÜHG kibocsátás megtakarítást ért el a vállaláshoz képest (114 t helyett 1538 t) és a megtakarított primer energiahordozó mennyisége is meghaladta az eredetileg vállaltat (6010 GJ helyett 7073 GJ). (Vida [2013]) A kibocsátás csökkentés szempontjából kiemelt jelentőségű lakossági és/vagy épületi szektor vonatkozásában azt kell látni, hogy az emberek zöme nincs tisztában azzal, hogy mik a 12

13 háztartásokban a legnagyobb energiafogyasztók, ezért a felvilágosító tevékenység alapvető fontosságú ebben a körben (Dióssy [2008]). Korábbi Panelprogramból támogatott beruházások vizsgálata során a Levegő Munkacsoport arra jutott, hogy a támogatott fejlesztések sokszor csak részleges voltak (amíg voltak), ráadásul a sok felújítás esetében a szakszerűtlen előkészítés és kivitelezés következtében nem jelentkezett a kívánt mértékű energiamegtakarítás. A társasházak, önkormányzatok, lakástulajdonosok részére biztosított kis pályázati keretek hamar kimerültek, pozitív hatásuk pedig nem volt érezhető. A közintézmények energiatakarékossági programjai közül sok túlzottan hosszú idő alatt térül csak meg.. Ezért nagyobb támogatást és hangsúlyt kellett volna biztosítani az előkészítésre, tervekre, a minőségellenőrzésre (a korszerűsítések hatékonyságának biztosítására) és a tájékoztatásra, képzésre, valamint mintaépületekre, mert ezek hozzájárultak volna ahhoz, hogy nagyobb legyen a projektek (energia)hatékonysága. A felújításokat pedig a pályáztatás helyett adókedvezményekkel kellene és lehetne eredményesebben ösztönözni. (Levegő Munkacsoport [2012]) 0Nem az elmúlt időszak fejlesztéspolitikai eredményeire támaszkodva ugyan, de átfogó elemzés készült a közelmúltban a kiemelten érintett lakossági szektor 2025-ig elérhető ÜHG-kibocsátás csökkentési potenciáljáról. Novikova és Ürge-Vorsatz azonosították a költséghatékonyság és CO 2-csökkentési potenciál szempontjából (hazánkban) legígéretesebb ÜHG kibocsátás csökkentési lehetőségeket a lakossági szektorban és elkészítették az egységnyi CO 2 kibocsátáscsökkentés költségének függvényében a kibocsátás-csökkentési intézkedésekből származó lehetséges megtakarítások nagyságát megmutató (a dupla-elszámolás problémáját kikerülő) megtakarított CO 2 kínálati görbét. Megállapították, hogy az elkerült CO 2 mennyiségének szempontjából a régi családi házak hőgazdálkodásának és fűtési hatékonyságának javítása adja a legnagyobb potenciált, továbbá, hogy minden épülettípusra és minden energia-végfelhasználóra létezik olyan technológiai megoldás, mely költséghatékonyan (negatív költség mellett) csökkenti a CO 2-kibocsátást. A költséghatékony (negatív költségű) lehetőségeknek a hatékony berendezések és világítástechnika, a fűtés- és vízátfolyás-szabályozók, az alacsony energiafelhasználású üzemmódban kevesebb áramot fogyasztó elektromos berendezések használata, a passzív energetikai tervezés szerint történő házépítés és a szigetelési lehetőségek többsége tekinthető (lásd az 1. mellékletben lévő táblázatokat). (Novikova - Ürge-Vorsatz [2008]) A szerzők igen hasznos munkájának méltatása mellett azonban fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy a megtakarított CO 2 mennyisége vagy a megtakarítás költséghatékonysága szempontjából legjobbnak minősülő lehetőségek sokszor nem egyeznek meg a megtakarított energia mennyisége, illetve az energiamegtakarítás költséghatékonysága szempontjából leghatékonyabb lehetőségekkel. Továbbá, Novikova és Ürge-Vorsatz a megújuló energiát felhasználó megoldásokat nulla CO 2-kibocsátásúnak tekintették, ami a valóságban torz ÜHG- csökkenés számításhoz vezet. Munkájuknak ettől függetlenül is jelentős üzenete azonban a támogatáspolitika tervezése számára, hogy a korábbiaktól eltérően érdemes lenne az iparosított technológiával készülő épületek felújításának támogatása mellett nagyobb figyelmet szentelni az egyedi, családi házak korszerűsítésére is. 13

14 A piaci visszajelzési rendszerek tekintetében a témához illeszthető egy Csutora Mária és Zsóka Ágnes által készített tanulmány, mely a hazai ÜHG elhárítással kapcsolatos politika három különböző pozicionálási lehetőségét értékelte és mely meglátásunk szerint hasznos iránymutatást adhat a jövőbeli szemléletformáló, öko-címkézéshez kapcsolódó kampányok támogatása során is. A szerzők úgy látják, hogy fogyasztókat célzó környezeti politika súlypontját el kell tolni a termékek helyett a különböző megoldások irányába, továbbá a környezettudatos fogyasztóknak szánt zöld termékek felől a fogyasztói bázis szélesítése irányába, a piac többségét jelentő érdektelen fogyasztókat is megcélozva, a zöld tulajdonságok helyett a hatékonyság és a megtérülés hangsúlyozásával. A termékek egészségügyi hatásai, az energia megtakarítási potenciál, a költségmegtakarítás és a megtérülés, vagy a magas presztízs tudniillik bizonyos esetekben a környezeti politika hatásosabb népszerűsítési érvei lehetnek. Azaz, a környezeti politika pozicionálásának nem feltétlenül kell zöldnek lennie, a járulékos hasznok erőteljesebb hangsúlyozása is eredményes lehet. Ráadásul, ugyanazt a programot különböző kommunikációs eszközök segítségével különböző fogyasztói szegmensek számára lehet pozícionálni. A költségek csökkentésében, a megvalósítást gátló tényezők elhárításában pedig a megvalósításban érdekelt gazdasági szereplőkkel való együttműködés, ill. a környezeti politika összeegyeztetése más szektorok politikáival kulcsfontosságú lehet. (Csutora - Zsóka [2010]) III.4. Intézményi, eljárásrendi megállapítások A KEOP energetikai pályázatainak során kiemelendő a pályázatok, a pályázati dokumentáció készítése során elkövetett szakmai hibák mértéke, a gyakorta hibásan használt dimenziók és az energia illetve a teljesítmény keverése (Bánfi [2010]), az energia megtakarítás helytelenül történő meghatározása (Tirpák [2010]), amely hibák természetesen az indikátor képzésre is kihatnak (Németh [2013]). Jellemző továbbá a megújuló energiás projekteknél az energiahozamok túlbecslése (Tirpák [2010]). A pályázatkészítők ezzel szemben a pályázati dokumentációk készítése kapcsán a kért adatok biztosításának nehézségeiről, illetve a kötött formából adódó problémákról számoltak be; panaszolták, hogy a mérési adatok sokszor nem teljes körűen állnak rendelkezésre. (Lakatos, Koronczai [2013]), hogy a kitöltendő Energetikai és Gazdasági Mellékletekben a villamosenergia termelés tüzelőhő felhasználási és ÜHG kibocsátási értékei elavultak, sok a rögzített képlet, érték (pl. kazánhatásfok nem változtatható), a nem projekt szinten (fogyasztónál, hőtermelőnél) keletkező megtakarítás/többletfelhasználás, így különösen az ÜHG kibocsátás nem, vagy csak ügyeskedéssel vehető figyelembe. (Lakatos, Koronczai [2013]) A két fél tapasztalatai a pályázatok mindkét oldali (kiírói és pályázói) szakmai előkészítése erősítésének szükségességét támasztják alá. A lakossági felújításokat támogató program elemzése során a Levegő Munkacsoport is előkészítés, a tervezés, valamint a minőségellenőrzés és a tájékoztatás, képzés fontosságát hangsúlyozta. (Levegő Munkacsoport [2012]) 14

15 IV. A környezet védelme és az erőforrások fenntartható használata IV.1. A témakör fejlesztéspolitikai relevanciája Magyarország számára az alternatív energiaforrások jelentősége - a klímaváltozást okozó ÜHG kibocsátás csökkentése mellett abban áll, hogy alkalmazásuk elterjesztésével a jelentős függőséget okozó fosszilis energiahordozó behozatali kényszer is csökkenthető. E fejezetben ezért az alternatív energiaforrásokra, ezen belül két konkrét területre, a megújuló, illetve megújítható energiaforrásokból történő energiatermelésre, illetve a nem feltétlenül megújulónak minősülő (lásd pl. települési szilárd hulladék), de egyes kötelezően elvégzendő műveletek (pl. hulladékkezelés, szennyvíztisztítás) során kinyerhető egyéb alternatív erőforrásokra koncentráltunk. A fosszilis bázison alapuló energia-előállításhoz képest az előbbi (megújulónak minősülő) forrásokból történő termelés általában még a teljes életciklus járulékos kibocsátásait figyelembe véve is nagyságrenddel kevesebb CO 2 kibocsátásával jár. (Ennek ellenére egy-egy megújuló energiaforrás kiválasztásakor mindig az összes környezeti, társadalmi, gazdasági hatást figyelembevevő teljes életciklus alapján kell mérlegelni, kiemelt figyelmet szentelve a teljes élettartam során bekövetkező összes ÜHG kibocsátásnak amit sok projektben ma még sajnos figyelmen kívül hagynak.) Az ország ráadásul a megújuló energiaforrások alkalmazását gazdasági kitörési pontként kezeli, a gazdaság, a vidék fenntartható fejlesztése és a munkahely teremtés lehetőségeként. A teljes egészében megújulónak tekintett források mellett az uniós kötelezettségek teljesítésének érdekében egymás után megvalósuló szennyvíz-kezelési és hulladékgazdálkodási projektek eredményeképpen is fosszilis energiahordozó (és/vagy más erőforrás) kiváltására alkalmas kimenetek állnak elő amennyiben ténylegesen zárásra kerülnek ezek a rendszerek, azaz, ha valóban kihasználjuk a bennük rejlő lehetőségeket. A dekarbonizációhoz kisebbnagyobb mértékben ezek is hozzájárulnak, amennyiben fosszilis bázisú erőforrást váltanak ki és nem a tisztán megújuló erőforrások rovására hódítanak teret. Ettől függetlenül is értékes energiatartalmuk miatt vétek lenne azonban nem hasznosítani őket. Ha elérjük, hogy mint hulladék nem egyszerűen valamilyen módon ártalmatlanításra, hanem értékes termékként tekintve rájuk felhasználásra kerülnek, akkor beszélhetünk az adott projekt, ciklus zárásáról. Ehhez természetesen nem elég úgy tervezni, hogy hasznosításra átadásra kerül, a hasznosításnak ténylegesen meg is kell történnie, azaz ténylegesen fosszilis erőforrást kell ezen anyagoknak tudni kiváltani. Bár a hulladékhierarchia alapján alapvetően és elsősorban az anyagában hasznosítást preferált az energiahordozóként való hasznosítással szemben, a gazdasági érdek is sok esetben (pl. szennyezettségtől való megtisztítás magas költségei, stb.) megkerülhetetlenné teszi az energetikai hasznosítást. Míg ezek a különféle hasznosítási technológiák általában már ismertek noha a folyamatos kutatás-fejlesztésnek köszönhetően folyamatos fejlesztés és új megoldások megjelenése jellemző a tényleges alkalmazásuk hazánkban még problémákba ütközik, komoly hiányosságokat mutat. A vizsgálni kívánt két tématerület közül a zöldenergiák témaköre a (jóval) preferáltabb. Hazánk a 90-es évek második fele óta jelentős mértékű ( között több mint háromszoros!) növekedést ért el a megújuló energiák felhasználása terén, így már elérte a 2020-ra tett vállalás 15

16 felét (2010-ben 7,4%), azonban a zöld energiák felhasználása még így is elmarad az EU átlagától (kétharmada), következésképpen a 2020-ig vállalt arány elérése további nagyarányú fejlesztéseket igényel. (A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2012 [2013]) A megújuló energiaforrásokon belül a legnagyobb jelentőségű (~80%) a szilárd biomassza, de gyorsan nő a biogáz, szélenergia és a bioüzemanyagok jelentősége is, de még így is csak elhanyagolható részarányt képviselnek. A hazai viszonyok között kiemelt jelentőségűnek tartott geotermikus energia felhasználás terén nem lehet számottevő előrelépésről beszámolni, ahogy a napenergia hasznosítása is elmarad az elméletileg elérhető kapacitástól. A villamosenergia termelésben a zöld energiák közül korábban domináns vízenergia az utóbbi időben visszaszorult, és csökken a jelentősége az áram termelés tekintetében zöldnek tekintett kommunális hulladék felhasználásnak is. (A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2012 [2013]) Az elmúlt időszakban számottevő hazai, illetve uniós (Környezet és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), majd között elsősorban KEOP, illetve Regionális Operatív Programok (ROP) és a GOP is ösztönözték megújuló energiahordozók felhasználását beruházási költségekhez való hozzájárulással, továbbá a Norvég Alap is nyújtott támogatást ilyen fejlesztésekhez. Ezen túlmenően egyebek mellett a termelt energia kötelezően előírt, kedvezményes átvétele (KÁT/KÁP/ támogatási rendszer) is ösztönzi és támogatja a megújuló energiaforrások terjedését. Emellett természetesen magánerőből is valósulnak, valósultak meg ilyen beruházások. Az elméleti potenciálok ismeretén túl azonban nagyon kevés a konkrét, gyakorlati és számszerű tapasztalat a megújuló energiahordozók felhasználása vonatkozásában. A CO 2 kibocsátás csökkentésben, valamint a fogyatkozó fosszilis energiahordozók kiváltásában játszott vitathatatlan jelentőségük miatt hajlamosak vagyunk megfeledkezni az esetleges hátrányokról és kevés szó esik a megújuló energiahordozók használatának káros környezeti és természeti hatásairól. Ugyan a szélerőművek esetében meglehetősen sok vita folyik a táj- és természetvédelmi kérdések kapcsán és a Bős-Nagymarosi erőmű körüli feszültségek a vízenergia kiaknázásának veszélyeit is a köztudatba vésték, mégis, az általánosságokon (pl. Zajzon, Kocsis [2009]) túlmutató konkrét, pláne számszerű ismeretünk az egyes megújuló energiahordozók hatásairól nagyon hiányos, (például ismert a szélenergia madarakra, valamint denevérekre - az ütközés miatt pusztulás által gyakorolt veszélye, továbbá az élőhelyről történő kiszorítás is előfordul), pontos számok, adatok szinte abszolút ne állnak rendelkezésre. Ennek oka a vizsgálati módszerek egységes gyakorlatának, arra vonatkozó előírásoknak és módszertani ajánlásoknak a hiánya, amit tovább nehezít, hogy minden egyes terület és az ott élő állatvilág is különböző. A biomassza energetikai célú felhasználása kapcsán világszerte és idehaza is neves szakemberek hívják fel a figyelmet az energianövények termesztésének veszélyeire. (pl. Gyulai [2009]) Talán kevésbé köztudott, hogy a levegőminőség szempontjából is rejt magában veszélyeket a biomassza eltüzelése; olyannyira, hogy a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló1330/2011 (X.12.) Korm. határozat le is szögezi, hogy Drasztikusan emelkedett a biomassza-felhasználás az iparban, a szolgáltatási és a lakossági kistüzelő berendezések használata során, melyek kedvezőtlenül befolyásolják a PM10 kibocsátást. A geotermális rendszerek használt hévizeinek só- és hőtartalma káros hatással van a befogadó vizek biológiai egyensúlyára. Ez csak a használt hévizek mélyebb rétegekbe történő visszasajtolásával küszöbölhető ki, ez azonban a törvényi kötelezés ellenére sem mindig működő gyakorlat. A vízenergia hasznosítása esetében egyrészt a súlyos ökológiai hatások, másrészt (síkvidéki tározók esetében) szikesedés, talajvízszint 16

17 emelkedés léphetnek fel. Talán az újdonsága miatt - legkevésbé közismert hatás a napelemek által okozott poláros fényszennyezés rovarokra gyakorolt negatív hatása, mely téma kutatása magyar szakemberek nevéhez kötődik. (Horváth et al. [2009]) ISPA, KA és ERFA forrásokból számos szennyvízelvezetési illetve tisztítási, illetve települési szilárdhulladék-gazdálkodási projekt valósult meg, illetve van folyamatban. Kérdéses azonban, hogy az elvi lehetőségen túl amennyiben egyáltalán az elvi lehetőség fennáll - valóban megtörténik-e ezen erőforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása, vagy ezek a projektek ilyen szempontból nem tudnak zárulni. A tapasztalatok sajnos ezen a téren meglehetős hiányosságokról számolnak be, melyek azzal járnak, hogy értékes erőforrásokat hagyunk veszni, ami hazánk esetében gazdasági szempontból is megengedhetetlen és a fenntartható fejlődés eszméjével is ellentétes különösen akkor, ha a hasznosításra való előkészítés megtörténik, csak a tényleges hasznosítás marad végül el. Ezért a projektek zárására, azaz minden erőforrásként hasznosítható anyag tényleges hasznosulásának a biztosítására kell törekedni. Az Európa 2020 stratégia az Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás kapcsán megfogalmazott három számszerű cél közül kettőhöz - az ÜHG kibocsátás 1990-es szinthez képesti 20%-os csökkentése, valamint a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése kapcsolódnak az alábbi megállapítások. (Meg kell említeni, hogy hazánk ezeknél valamivel alacsonyabb; 2020-ra 14,65%-os megújuló részarányt és 10%-os ÜHG kibocsátás csökkentést vállalt.) IV.2. Korábbi fejlesztéspolitikai intézkedések A környezetvédelmi projektek (szennyvízkezelési és hulladékgazdálkodási projektek) során esetlegesen képződő, termékként bizonyos erőforrások kiváltására alkalmas anyagok hasznosításával és értékesítésével rendkívül kevés kutatás, értékelés foglalkozik, ami talán annak köszönhető, hogy a szolgáltatók nem szívesen adják ki információikat, különösen abban az esetben, ha azok az értékesítési nehézségeikről szólnak. E témakörben jellemzően a hulladékok hasznosítási arányairól és azok műszaki, technológiai részleteiről állnak rendelkezésre tapasztalatok, illetve a lehetséges hasznosítási módokról születtek tanulmányok. Pedig a települési szilárdhulladékok terén a között EU forrásokból (ISPA és KA) támogatott 13 projekt közül 4 is tartalmazott MBH kiépítést, összesen tonna/év kapacitással. A szelektíven gyűjtött papír- és műanyaghulladékból történő RDF előállításra pedig egy megújuló energia projekt kapott támogatást KIOP-ból től a KEOP Egészséges, tiszta települések prioritása, azon belül az támogatási konstrukció biztosított egyebek mellett ilyen jellegű hulladékgazdálkodási beruházásokra is forrást, és a szerződések adatai szerint a projektek zöme be is épített mechanikai vagy mechanikai-biológiai előkezelést is, a termikusan hasznosítható frakció elkülönítése érdekében. Így az október közepén elérhető szerződés adatok szerint legalább 14, mindösszesen ezer Ft-nyi támogatást elnyert projekt tartalmaz ilyen elemet (a támogatási összeg nem csak az előkezelés, hanem a teljes projektek költségeinek támogatott részét tartalmazza). A projektek zöme még a megvalósítási fázisban van, viszonylag alacsony azon projektek száma, amelyek már szembesültek a magas üzemeltetési költséggel előállított energiahordozó hasznosításra történő átadásának nehézségeivel. Az elvégzett értékelések sem igen foglalkoznak még ezzel a problémával, aminek pedig nem csak környezeti, de nagyon komoly pénzügyi fenntarthatósági következményei is lehetnek. 17

18 A szennyvíziszapok erőforrásként történő felhasználása kapcsán pedig megállapítható, hogy a KEOP keretein belül az Szennyvízelvezetés és tisztítás támogatási konstrukciók adtak lehetőséget arra, hogy a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap megfelelő kezelését és hasznosítását biztosítsák. A 4 konstrukcióban összesen 237 sikeres projektet generáltak, azonban jellemző az iszaphasznosítás marginális feladatként történő kezelésére, hogy csupán 41 projekt összefoglalójában van ismertetve annak módja. Ez a 41 projekt összesen több mint 140 Mrd Ft támogatást nyert el, azonban ez az összeg a teljes szennyvíztisztítás és gyűjtés költségeit fedezi, az iszapkezelésre fordított összeg ennek töredéke. A kistelepülések (2000 LE alatt) szennyvízkezelési problémáinak megoldására a ROP-ok biztosítottak lehetőséget, a konstrukciók valamennyi régióban elérhetők voltak. A KEOP szennyvíz projektjeihez hasonlóan itt sem a keletkező szennyvíziszap hasznosításán volt a hangsúly, illetve számos pályázat olyan műszaki megoldást tartalmazott, ahol ez a probléma nem volt releváns. A ROP projektek átlagos támogatási összege MFt között volt, de itt is igaz, hogy ezeknek az összegeknek csak töredékét fordították a szennyvíziszapok kezelésére. A korábbi időszakban a KIOP biztosított forrásokat a szennyvíztisztítók korszerűsítésére (és adott lehetőséget az iszap megfelelő kezelésének kialakítására), de a rendelkezésre álló forrásból csak néhány projekt (5 db) valósult meg összesen 14,2 Mrd értékben. Úgy tűnik ugyan, hogy a szennyvíziszapok kezelése a projektek döntő többségében megoldott lesz, azonban ezek hasznosítására az üzemelés ideje alatt, csak hagyományos módszereket terveznek. A mezőgazdasági hasznosítás mellett a komposztálást tervezi a legtöbb kedvezményezett, azonban az így keletkező szennyvíziszap komposzt hasznosításáról már nincs információ. Az eddigi hazai tapasztalatok alapján ezeknek a komposztoknak az értékesítése szinte lehetetlen lesz. Az iszapok energetikai hasznosítása (biogáz) csak néhány projekt elemeként jelent meg. Hiánypótló a Norvég Alapból megvalósult soltvadkerti szennyvíztisztító fejlesztés, amely kifejezetten a keletkező szennyvíziszap hasznosítását tűzte ki célul, eredményeként pedig a helyi iskola fűtését a napenergia segítségével szárított szennyvíziszapból készült pelettel oldják meg, de a projekt az iszap energetikai hasznosításának üzemi méretek közt történő folyamatos vizsgálatát is biztosítja (mindez a Norvég Alap 89 millió Ft-os támogatásából). Örvendetesen magas a megújuló energiával kapcsolatos projektek száma és emelkedő tendenciát mutat. KIOP-ból még csak 29 nyertes pályázat célzott részben (8 db) vagy egészben (21 db) megújuló energia döntően (14 projekt) szélenergia hasznosítást. Ezzel szemben csak a KEOP 4. A megújuló energia felhasználás növelése megnevezésű prioritási tengelyén belül benyújtott több mint 3272 pályázat közül 1193 projekt került, összesen ezer Ft megítélt összeggel az IH által támogatásra (2013. október közepi állapot az EMIR adatbázis alapján (www.emir.nfu.hu)). A Norvég Alap támogatását pedig 9 megújuló energiát előállító/felhasználó projekt nyerte el. Ugyanakkor nagyon kevés az objektív (ideális esetben nem a közvetlenül érintettek által készített) értékelés, információ a megvalósult projektek működéséről, valós hatékonyságukról és az általuk esetlegesen okozott negatív hatásokról. Célzott, átfogó értékeléseket kevesen készítenek, az egyes beruházások kapcsán a hírekben megjelenő komoly gazdaságossági problémákról szóló beszámolók azonban alátámasztják a téma aktualitását. Ugyan nagyobb beruházások kapcsán készül környezetvédelmi hatásvizsgálat, az esetleg előforduló, a környezetet károsan befolyásoló hatások utólagos értékelése ritka. 18

19 Munkánk során mindössze néhány, a megújuló energiás projektek átfogóbb értékelését, vagy arra vonatkozó általánosabb javaslatokat tartalmazó dokumentumot sikerült találnunk. Szintén csak néhány az általános beszámolókon túlmutató, egy-egy adott projekt konkrét tapasztalatait tárgyaló anyagot leltünk fel. Azonban már ez a kisszámú dokumentum is alkalmas egy-két előremutató következtetés levonására. IV.3. A releváns fejlesztéspolitikai intézkedések eredményei A jellemzően az EU előírások teljesítését célzó projektek zárása, azaz a kezelés outputjainak termékként való felhasználása a szennyvíziszapok, illetve a különböző eredetű komposztok vonatkozásában a hazai gyakorlatban a vegyes hulladékból előállított termék problematikájánál egy fokkal régebb óta ismert. Az általunk fellelt tanulmányok jellemzően néhány egyedi példa alapján javasolnak különböző hasznosítási lehetőséget (pl. szántóföldi kihelyezés (Csubák, Mahovics [2008]), rothasztás, majd melléktermékéből, a biogázból történő energiatermelés (Botos, Minczér [2010]). A számos javaslat ellenére ahogy 2011-es tanulmányában Kapcsándi is megállapítja a szennyvíztelepek iszapkezelése ma még jelentős arányban megoldatlan. A szennyvíziszapok biogáztermelésben történő ártalmatlanítása, illetve hasznosítása a megfelelő szén/nitrogén arány biztosítása céljából növényi anyagok hozzákeverését is igényli, ezért ezek a technológiák lehetőséget biztosítanak a kommunális szerves hulladékok (szelektív hulladékgyűjtés esetén) energetikai hasznosítására is. A hulladékfeldolgozásra épített biogázüzemek az egyedüli olyan megújuló energiaforrások, ahol biztosan több energia termelődik, mint amennyi a termeléséhez szükséges, és közben komoly környezetvédelmi feladatokat is ellátnak. A biogáztermelés azonban csak akkor versenyképes a hagyományos energiahordozókkal szemben, ha komplex előnyeivel együtt vizsgáljuk, és a társadalom számára nyújtott előnyökkel arányosan támogatjuk; ellenkező esetben könnyen lehet, hogy a magas fajlagos költséggel megépített üzemek nem fognak termelni. (Kapcsándi [2011]) A komposztáláshoz illetve a szennyvíziszap kezelő technológiákhoz képest is fiatalabb, különösen a hazai hulladékgazdálkodási gyakorlatban újszerű megoldásnak számítanak a települési szilárd hulladékból másodlagos tüzelőanyagot előállító (illetve alapesetben a lerakandó hulladék szerves anyag tartalmát és mennyiségét csökkenteni képes) ún. mechanikaibiológiai hulladék kezelő technikák (MBH). Ezek a megoldások éppen az EU-források bevonásával válnak, váltak elérhetővé Magyarországon és jelenleg is több, a megvalósítás különböző fokán álló szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer részét képezik. Ennek kapcsán nagyon súlyos problémára, mégpedig az előállított másodlagos tüzelőanyagot hasznosítani, fogadni képes kapacitások elégtelenségére mutat rá az első, EU támogatásból kiépült, MBH kezeléssel hulladékból származtatott tüzelőanyagot (RDF) előállító települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer tapasztalata. Mivel nem épültek ki azok a termikus hulladékhasznosító létesítmények, melyek az MBH technológiából származó tüzelőanyagot hasznosítani tudják, az előállított RDF felhalmozására, tárolására kényszerültek. (Kövecses [2010]) A tároló kapacitások kimerítése és az RDF limitált tárolhatósága mellett ez a rendszer üzemeltetését is veszélyezteti, hiszen az MBH technológia meglehetősen magas üzemeltetési költségű. A rendszerek jelenleg más lehetőség hiányában cementművi hasznosításra adják át az előállított tüzelőanyagot, azonban ennek kapcsán gazdaságossági kérdések merülnek fel. A közeljövőben több regionális nagyrendszer EU támogatásból való megvalósulása várható, mely még sürgetőbbé teszi a helyzet rendezésének szükségességét. 19

20 Az ilyen jellegű anyagot cementgyáraiban felhasználni tudó Duna-Dráva Cement Kft. ezzel szemben a lakossági szokások jelentőségére hívja fel a figyelmet: több, különböző forrásból megvalósult hulladékgazdálkodási létesítményből származó RDF-re vonatkozó méréseik szerint minél kevéssé iparosodott, városiasodott környékről származik a hulladék, a fűtőértéke annál alacsonyabb, amiben közrejátszhat az is, hogy ezeken a területeken a lakosság a vegyes tüzelésű kályhákban, sparheltekben eltüzeli a saját hulladékát. A lakossági szokások változását ugyanakkor a mechanikai kezeléssel minőségi oldalról ki lehet egyensúlyozni, a fűtési szezon hatása ekkor az előállított mennyiségben jelenik meg. (Bocskay [2013]) Amellett tehát, hogy komoly környezetvédelmi probléma, a rendszerek gazdaságos üzemeltetését is veszélyezteti a hulladékok házi égetése. A gazdaságosság, illetve a finanszírozás problémáit nem csak egyes konkrét projektek tapasztalatai, de átfogó elemzések is alátámasztják. KEOP-ból támogatást igénylő energetikai pályázatok értékelése hívta fel a figyelmet arra a megújuló energiás projekteknél gyakorta előforduló hibára, ami az energiahozamok túlbecsléséből adódik és ami nyilvánvalóan súlyos megtérülési nehézségeket okozhat, de nem ez az egyetlen buktató a gazdaságosság tekintetében. (Tirpák Tamás [2010]) A finanszírozás oldaláról egy, a megújuló energiaforrást felhasználó illetve azon alapuló energiatermelést megvalósító projektek finanszírozási tapasztalatait is felmérő tanulmány pedig megállapította, hogy a megújuló energiás projektek jelenlegi magas kockázata alapvetően a hosszú megtérülési időnek és a projektgazdák felkészületlenségének a következménye. Utóbbi tekintetében a kis saját forrás miatti nem kellően megalapozott előkészítést kell jelen munka keretében kiemelni. (Equinox Consulting et al. [2011] Ugyan nagyon kis számban, de rendelkezésre állnak konkrét projektek tapasztalatai is, melyek segíthetnek rávilágítani a gyenge pontokra avagy éppen követendő példaként szolgálhatnak a sikeres megvalósításhoz. A szakolyi, 100%-ban biomassza tüzelőanyagot hasznosító bioerőmű tapasztalatai 1 alapján vonták le tanulságként a tulajdonosok, hogy hazánkban a befektetői környezet nem kedvező a szilárd biomassza tüzelés alapú energiatermelés szempontjából, a beruházások finanszírozásában a magántőke nem fog az elvárt mértékben részt venni. (Lontay [2011]) Egy lehetséges megoldásra egy, az Eszterházy Károly Főiskola részvételével megvalósult INTERREG projekt világított rá. A RUBIRES projekt keretében egyebek mellett az Egri kistérségben a térségi adottságoknak megfelelő biomassza alapú energetikai partneri hálózat kiépítése történt meg. A projekt tapasztalata szerint hazai viszonyok között (lásd önkormányzati rendszer) települési szinten van az a felelősség és anyagi háttér, mely a projektekben való részvételhez szükséges. Ugyanakkor a gyenge forrás intenzitás, illetve a források elszórtsága térségi együttműködéseket szükségeltet. (Kovács - Patkós [2011]) Megjegyezzük, hogy az elaprózott tulajdonosi kör ugyanakkor veszélyeket is rejt magában, mint azt alább látni fogjuk. 1 A Dél-Nyírségben 2009-ben megépült biomassza erőmű ugyan a műszaki problémákat még szerencsésen meg tudta oldani, pénzügyi problémák miatt azonban másfél év után felfüggesztette működését, majd új tulajdonosi körrel 2012 februárjában újraindult. 20

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nemzeti Fejlesztési Miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ dr. Magyar Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Épületenergetikai Szakosztály elnöke Ügyvezető igazgató, Comfort Consulting Kft. magyar.zoltan@comfortconsulting.hu

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2008. (III.28.) sz. rendelete

Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2008. (III.28.) sz. rendelete Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 4/008. (III.8.) sz. rendelete a Nemzeti Energiatakarékossági Program energiatakarékossági pályázatainak önkormányzati támogatásáról Tata Város Önkormányzati

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületeinek energiahatékonysági fejlesztésének előkészítése

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületeinek energiahatékonysági fejlesztésének előkészítése KEOP-7.14.0/15-2015-0004 A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületeinek energiahatékonysági fejlesztésének előkészítése A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épületállomány-kataszterében a pályázat benyújtásakor

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Smitola László Széchenyi Programiroda Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési tanácsadó KEOP tel.: 06-20-450-5878 Széchenyi Programirodák

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás Energiahatékonyságból Plusz energiateremtés

Részletesebben

P-S TENDER Kft. Pályázatíró és forráskutató vállalkozás. P-S TENDER Kft. - Pintér Mónika

P-S TENDER Kft. Pályázatíró és forráskutató vállalkozás. P-S TENDER Kft. - Pintér Mónika P-S TENDER Kft. Pályázatíró és forráskutató vállalkozás Tevékenységi kör Pályázatírás - lakosság, társasházak és lakásszövetkezetek Közbeszerzés bonyolítása Kivitelezők pályáztatása, kiválasztása Kivitelezői

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

2014-2020 KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN

2014-2020 KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN 2014-2020 KEHOP FORRÁSOK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN KEOP 2007-2013 KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM (KEOP) Fejlesztési célok, prioritási tengelyek: 1. Az életminőség javítása a szennyezések

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel Energiafórum 2010. Balatonfüred Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel (KEOP 4-es, 5-ös prioritások) Tirpák Tamás Épületgépész mérnök Bemutatkozás Fő tevékenységeink:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 KEOP Beérkezett pályázatok Energetikai pályázati

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Energy Saving Environmental Program 1

Energy Saving Environmental Program 1 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ENERGIAKÖZÖSSÉGEK NYITÓRENDEZVÉNY 2011 November 25 GÖDÖLLŐ Quirin Andrásné GREEN DEPENDENT INDEPENDENT Ha energiafüggő vagyok és odafigyelek

Részletesebben

Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft.

Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft. Készítette: Sojnoczki József Credithungary Kft. Lakáshitelek Lakástakarékpénztár Kamattámogatott lakáshitel Zöld hitelek Zöld hitel - K&H Energia takarékos finanszírozás Erste Ökohitel UniCredit Új Széchenyi-terv

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Újabb lehetőség a felzárkózásra?

Újabb lehetőség a felzárkózásra? Újabb lehetőség a felzárkózásra? 2012. év a napkollektoros szakma szemszögéből? Varga Pál elnök, MÉGNAP Az Európai napkollektoros piac benne Magyarország Forrás: www.estif.org Az európai napkollektoros

Részletesebben