Hulladékból távhő. Budapest, március

Átírás

1 Budapest, március

2 Szerzők: Beliczay Erzsébet Pál Jáns (a kérdőívek összeállítása és kiértékelése) A tanulmány a FŐTÁV Zrt. megbízásából készült. Budapest, március

3 3 Tartalmjegyzék Szójegyzék... 6 Összefglalás Külföldi jó gyakrlatk a hulladék hagymánys égetéssel történő energetikai hasznsítására Hulladékégetés Európában Távhőellátás (részben hulladékból) Európában Hulladékégetők Európában Nrvégia Ausztria Németrszág Nagy-Britannia Dánia Finnrszág Lengyelrszág Szlvákia Tvábbi tervezett égetők Európában Termikus és kapcslódó hulladékkezelési technlógiák Mechanikus (fizikai), hő- és bilógiai kezelés Bimassza és hulladékk együttégetése: multi-fuel égető erőmű Szennyvíziszap ártalmatlanítás égetéssel Alternatív termikus technlógiák Pirlízis Elgázsítás Plazmatechnlógia A hulladék energetikai hasznsítása hagymánys égetéssel...33 A hagymánys égetés és az új termikus kezelések összehasnlítása...40 Megújuló frráskból termelt energiák piaci fajlags költségei Megújuló energiából termelő rendszerek fajlags költségei A távhőszlgáltatás kiterjesztésének vizsgálata Nagy Britanniában...46 A hulladékkezelések externális hatásai A hulladékszektr éghajlatt kársító és környezetszennyező hatásai Éghajlatt kársító hatásk...51

4 A hulladékk égetésekr a légkörbe, talajba, vizekbe jutó szennyezések Hlland tanulmány a lerakás és égetés társadalmi és környezeti költségeiről (2003) Német és brit hatósági kmmunikációs anyagk a hulldékégetésről Biztnsági érvek a távhőszlgáltatás kiterjesztése mellett...56 Vélemények a hulladékk energetikai hasznsításáról A hulladékégetéssel kapcslats civil vélemények A kérdőívre adtt válaszk kiértékelése Környezetvédő szervezetek véleménye...66 Hazai tanulságk Hulladékból energiát (WtE) Az európai helyzet összefglalása Hazai tanulságk Mellékletek Kérdőív a hulladékégetés lakssági megítéléséről...77 Szakmai kérdőív a hulladékk energetikai hasznsításának megítéléséről...80 Ábrák jegyzéke 1. ábra Kmmunális hulladékkezelés Európában (2010) ábra Az energia összetétele az EU-ban a jelenlegi 12% és a feltételezett 30% illetve 50% távfűtési arány esetén ábra Távhőszlgáltatás krszerű hőfrrásai (elvi séma) ábra Távfűtéssel kiszlgált laksság néhány rszágban (2011) ábra Hulladékártalmatlanítás Nrvégiában ábra Hulladékégető művek Ausztriában ábra A berlini kmmunális hulladékkezelés felépítése Ruhleben égetőmű ábra Energiatermelő hulladékkezelési kapacitás Nagy-Britanniában ábra Hulladékból energiát hasznsító telepek Nagy-Britanniában ábra Tervezett lengyelrszági égetők ábra Tervezett szlvák égetőművek ábra Glbális felmelegedési ptenciálk (GWP) összehasnlítása ábra Egyes környezeti mutatók százaléks értéke különféle termikus technlógiáknál ábra A hulladék teljes hőbntási flyamata és a keletkező termékek tvábbi felhasználása ábra A hőellátás költségei Nagy Britanniában (2009-es hőtarifák /MWh) ábra A megtakarítható ühg egy jelenlegi energiamixhez visznyítva ábra Egyes szektrk nem CO2-eredetű ühg-kibcsátása ábra Nem CO2-eredetű ühg kibcsátás a szilárd és flyékny hulladékszektrban... 51

5 5 19. ábra POP légköri kibcsátási trendek (%) az EEA tagállamaiban, között ábra Hulladékkezelés Európában (2014)...70 Táblázatk jegyzéke 1. táblázat Európai uniós rszágk hulladékégetési adatai (2006, 2009) táblázat Egy főre eső kmmunális hulladékégetés az EU tagrszágkban táblázat Távfűtés aránya a hő felhasználásban, Európában (IEA 2010) táblázat Hulladékkból nyert hő aránya a távfűtésben néhány európai vársban táblázat A dán távfűtés energiafrrásai (DEA 2012) táblázat Adatk a finn távfűtésről táblázat Primerenergia tényező különféle fűtőanyagkra táblázat Hulladékkezelési eljárásk áttekintése táblázat RDF/SRF előállítás lépései táblázat Egy svéd cég multi-fuel erőműveinek adatai táblázat Új termikus technlógiák és hagymánys égetés összefglalása táblázat Energiatermeléssel kapcslats beruházásk piaci fajlags költsége táblázat Villamsenergia-termelő, megújuló technlógiák fajlags beruházási költsége táblázat Néhány hazai és uniós hulladékégető telep költségadata táblázat Hulladéklerakók depóniagázából történő energiatermelés fajlags beruházási költsége táblázat A Hinkley Pint brit atmerőmű becsült nagykereskedelmi áram ára más áramtermeléssel összehasnlítva táblázat Különféle hőtermelő berendezések árainak összehasnlítása táblázat Egyéni fűtési megldásk beruházási költsége táblázat Hulladékból eredő üvegházhatású gázkibcsátásk becslése táblázat Egyes hulladékgazdálkdási eljárásk hatása az éghajlatra táblázatnémetrszág hulladékégető kapacitása (1000 t/év) táblázat Németrszági dixin kibcsátási frrásk különféle ágazatkban táblázat Hulladékégetés kibcsátásának csökkenési trendje Németrszágban táblázat Belső költségek lerakás és égetés esetén táblázat Környezeti költségek lerakás és égetésnél...53

6 6 Szójegyzék Alternatív (anaerb) termikus technlógiák (Advanced Thermal Treatments, ATT) A pirlízis és az elgázsítás nem új technlógiák, csak a hulladékk ártalmatlanításáhz nem használták krábban. Külső hővel, krlátztt mennyiségű xigén jelenlétében bntják le a magas széntartalmú hulladékt üzemanyag-termelésre. A telepek kisebb méretűek, srlhatók, és előválgattt, hmgénebb összetételű, elsősrban veszélyes anyagkat tartalmazó hulladékt (például PVC, ipari, kórházi hulladék) kezelnek. A hagymánys égetéssel szemben ezek nem kifrrtt, fejlesztés alatt álló technlógiák. Anaerb lebntás (Anaerbic Digestin, AD) lyan flyamatk srzata, amelyben mikrrganizmusk segítségével bilógiailag lebmló anyagkat xigén jelenléte nélkül ártalmatlanítanak. Ipari és kmmunális területeken is alkalmazzák hulladékkezelésre, energia kinyerésre. Üzemi és háztartási körülmények között is erjesztenek ezzel az eljárással italkat, ételeket. Autkláv kezelés Nymás alatt, gőzzel sterilizálják a hulladékt, majd mechanikusan szétválgatják. Az eljárás srán egy adag hulladékt egy órán át kezelnek a hermetikusan lezárt autklávban. Bilógiailag lebmló hulladék A hulladék állatk, növények, mikrbák stb. által lebmló részei. Ide tartznak a kerti hulladékk, élelmiszer mellett a papír, kartn, textil, fa. Dixink A háztartási hulladékkban található klórtartalmú műanyagk például PVC, felületkezelt fa stb. hagymánys égetése srán ( C-n) dixin keletkezik. Szerves vegyületcsprt, amely egyike az emberre legveszélyesebb szilárd (zsírban ldódó) és légnemű szennyező anyagknak. Életciklus-értékelés (Life Cycle Assessment, LCA) környezetmenedzsment rendszereszköz az egymást helyettesítő termékek és technlógiák összehasnlítására. Számszerűsítve, illetve becsléssel állapítják meg, hgy egy termék teljes élettartama srán (előállításától a belőle képződő hulladék ártalmatlanításáig) milyen környezeti terheléseket kz, illetve milyen és mennyi természeti erőfrrást használ fel (beleértve az energiakiadáskat). Elgázsítás Az elgázsítás srán külső hőt és kevés xigént adaglnak a flyamathz, hgy ne legyen teljes az égés (>650 C). A keletkező gáz alacsny energiatartalmú, 4 10 MJ/Nm3 (a földgáz 38 MJ/Nm3), hidrgént, szén-mnxidt és metánt tartalmaz. Ismert technlógia, de vegyes hulladékra még nem biznyíttt az eljárás kereskedelmi méretű elterjeszthetősége. (A krábbi szénalapú vársi gáz- és kkszgyártás tvábbfejlesztett váltzata.) A keletkező szintézisgázt egy következő lépésben égetik el, és gőzturbinával termelnek áramt, visznylag alacsny hatásfkkal.

7 7 EWC-kód (Eurpean Waste Catalgue) 16/2001. (VII. 18.) KöM-rendelet A hulladékk jegyzékéről tartalmazza az egyes hulladékk 3x2 jegyű számkkal jelzett EWC-kód besrlását 2 számjegyű főcsprtk, illetve 2x2 jegyű alcsprtk alatt. Minden egyes EWC-kódnál jelzik, hgy veszélyes hulladéknak számít-e vagy sem. Flyamats hőkezelés Szárítás (Cntinuus Heat Treatment, CHT) Nrmál nymásn, flyamatsan halad előre a hulladék, külső hő hzzáadásával szárítva. A sterilizált, szárítással szétbmló anyagt mechanikusan szétválgatják. Furánk Hetercikluss armás szénvegyületek, égetés srán keletkező, egészségre igen ártalmas anyagk. Gőz-autkláv Az autklávban 160 C feletti gőzzel nymásn és mechanikusan kezelik a hulladékt. Az egyes alktók sterilizálódnak és szétválnak (műanyag, üveg, fém stb.), így könnyebben újrahasznsíthatók. Hulladékból energia (Waste t Energy, WtE) Hulladékból termikusan elektrms áramt, hőt vagy üzemanyagt előállító eljárásk. Ide tartznak az égetés, anaerb lebntás pirlízis, elgázsítás. Hulladék energetikai hasznsítása (hulladékégető erőmű) a vegyes kmmunális szilárd (esetleg flyékny) hulladék (aerb) égetése úgy, hgy a felszabaduló hővel termelt gőzből (kapcsltan) áramt és hőt termelnek. A hagymánys hulladékégetők általában nagybb méretűek (>90 ezer tnna/év feldlgzási kapacitás), C körül ömlesztve, előkezelés, válgatás nélkül égetik el a kmmunális hulladékt. Az égetőben keletkező hamuból kiválgathatók az anyagában hasznsítható fémek. A maradékk, a hamu (és különösen a füstgáztisztításból származó pernye) mérgező alktórészeket tartalmaz, amelyet veszélyes hulladékként kezelnek. Hulladékból megújuló energia A termikus hasznsítás minden módszerére vnatkzik, hgy a bilógiai eredetű hulladék arányának megfelelően kiszámíttt energia, megújulónak számít, és az adtt rszág támgatási plitikáját élvezheti. (Németrszágban a kmmunális hulladéknál egységesen 50 százalékt megújulónak vesznek.) Hulladékégetők zavaró hatása A lég-, víz-, talajszennyezés mellett zavaró lehet a zajhatás, a szag, a tájkép rmblása és a megnövekedett frgalm. Illékny szerves vegyületek (Vlatile Organic Cmpunds, VOC) Az alacsny frráspntból adódóan, szbahőmérsékleten párlgó, általában egészségkársító hatású szerves vegyületek. Flyékny és szilárd hulladékból is nagy mennyiségben lépnek ki a levegőbe. Kalrikus érték A hulladékból, megfelelő körülmények között, teljes égés esetén ptenciálisan kinyerhető kémiai energia (hő) mennyisége. Nagyban függ a hulladék összetételétől. Alacsny kalrikus érték (az égetés srán felszabaduló hő) 7,5 10 MJ/kg, átlags kmmunális MJ/kg, magasabb (RDF, SRF: MJ/kg).

8 8 Kmmunális szilárd hulladék (Municipal Slid Waste, MSW) Jellemzően a háztartáskban keletkező települési szilárd hulladék, amelyet hulladékgazdálkdási közszlgáltatás keretében rendszeresen gyűjtenek be, meghatárztt ürítési napkn, adtt célra kijelölt edényekből és zsákkból. Kmpsztált végtermék (Cmpst Like Output, CLO) A vegyes hulladék bilógiailag stabilizált szerves összetevője, amely a mechanikus bilógiai (MBT) és a mechanikus és hőkezelés (MHT) srán jön létre. Nem annyira bmlékny, lerakón kevesebb metánt bcsát ki (rekultivációra használható). Mechanikai bilógiai kezelés (Mechanical Bilgical Treatment, MBT) Válgatást és egyéb mechanikai kezelést bilógiai kezeléssel (kmpsztálás, anaerb lebntás) kmbináló hulladékkezelési eljárás. Mechanikai termikus kezelés (Mechanical Heat Treatment, MHT) Autkláv technlógiaként is ismert alternatív kezelési mód. Az újrahasznsító telepen mechanikusan előkezelt anyagt hőkezelik autóklávban vagy a hulladékban levő bmló, szerves szennyeződést stabilizálva, RDF-pelletet készítenek. Nehézfémek A légkörbe kerülő, antrpgén eredetű nehézfémek, elsősrban az ólm, a kadmium, a higany és egyes vegyületeik légköri tartózkdási ideje visznylag hsszú, és nagy távlságkra jut el. A légköri kiülepedés mellett a talaj és a víztestek is veszélyeztetettek. Az ENSZ EGB égisze alatt 1998-ban elfgadtt nehézfémekre vnatkzó egyezmények, majd az azóta is flytattt egyeztetések hatására a szennyezések jelentősen csökkennek (LRTAP 2012). Perzisztens szerves szennyező anyagk (Persistent Organic Pllutants POP) Egészségre kárs szerves vegyületcsprt gyűjtőneve, amely tökéletlen égetéskr keletkezik széntartalmú anyagkból. Nehezen ülepednek ki, hsszú ideig tartózkdnak a légkörben. Pirlízis, hőbntás szerves anyagk termkémiai lebntása Celsiusfkn, xigénmentes környezetben. Tipikusan 430 C felett, nymásn történik a pirlízis, inert gázk (például nitrgén) jelenlétében. A pirlízis hamujának magasabb a karbn tartalma, mint a plazma eljárásnak. A végtermék CO-t, CH4-t, H2-t és illékny szerves vegyületeket tartalmazó, MJ/nm 3 energiatartalmú különböző halmazállaptú üzemanyag (pirgáz, laj, kksz) és szilárd maradék (kátrány, inert anyagk). Távhő előállításáhz a pir-üzemanyagkat, tvábbi tisztítás után, kapcslt energia termelő berendezésben hasznsítják. Plazmaíves eljárás Az elgázsítás egyik legígéretesebb váltzata srán, magas hőmérsékleten (>2000 C), kevés xigén jelenlétében, plazmaívvel bntják le az előkezelt hulladékt. A hamu a magas hőmérsékleten üvegesedik, alktóelemei stabil állaptba kerülnek. A kátrányk tvábbi bntásával (krakklás) tisztább szintézisgázt nyernek. A flyamathz gázmtrs és hidrgéncellás egységek kapcslhatók. Csekély és stabilizálódik a veszélyes anyag a maradványban. R1 visszanyerési besrlás A hulladékhierarchia követelményének megfelelően, az égetés srán a hulladékban levő energia minél nagybb

9 9 részének kinyerésére és hasznsítására törekednek. Az R1-besrlás az égető megfelelő hatéknyságú energiatermelését jelzi. Az EU Hulladékégetési Irányelve szerint igazlni kell, hgy a meglevő égetőtelepnél az energiahatéknysági mutató 0,60 és a 2009-től megvalósítandó telepeknél 0,65. Egyes rszágkban csak R1-besrlású kmmunális hulladékégetők üzemeltethetők. RDF Hulladékból származó üzemanyag Hulladékból aprítással, víztelenítéssel mechanikus-bilógiai kezeléssel készített, tárlható, szállítható tüzelőanyag. RDF főképp kmmunális hulladék éghető részeit, műanyagt, bilógiailag lebmló anyagkat tartalmaz, váltzó összetételben és kalóriaértékkel. SRF-üzemanyag MBT-eljárással pelletté alakíttt, RDF-hez hasnló, de szigrú feltételeknek megfelelő, garantált minőségű tüzelőanyag. Szálló pr Finmrészecskék (PM) >10 μm-nél kisebb átmérőjű anyagk gyűjtőneve. (A 10 mikrméternél nagybb részecskék néhány óra lefrgása alatt leülepednek a levegőben). A 100 μm nagyságrendű szemcséket a légutak megszűrik, de a 10 mikrméternél kisebbek már lejutnak a tüdőbe. Idegrendszeri, szív, tüdő és egyéb betegségeket kznak. A >2,5 μm-nél kisebb részecskék nem ürülnek ki a tüdőből, és egyebek mellett rákt kzhatnak. Szintézisgáz, szintézis laj Az elgázsítás srán keletkező (rendszerint tvábbi tisztítást igénylő) üzemanyag (vagy vegyi alapanyag). CO és H 2 keveréke. (Ha a termikus eljárás srán O 2 helyett levegőt visznek a flyamatba, akkr N 2 is a szingázba kerül.) Ezenkívül, CO 2, H2O és CH4 is van a gázban, az eljárástól függően, különféle kncentrációban. Az üzemanyag fűtőértéke 4 és 20 MJ/Nm3 (nrmál m3, azaz 1 bar, 20 C). A szintézisgáz felhasználható dízel (Fischer Trpsch-eljárás) és természetes szintetikus gáz gyártáshz, H 2, NH3, metanl, dimetileter gyártáshz, és közvetlen elégetéshez áramtermeléshez. A szintézisgázt visznylag alacsnyabb hatásfkkal gőzturbináhz, kedvezőbben gázturbináhz kapcslhatják. Erőművek felújításánál építenek esetenként ATTtelepet a szintézisgáz közvetlen hasznsítására. A szintézis gáz és laj, tisztítással és a gáz kndenzációjával vegyi gyárak alapanyaga. A tisztíttt gázt tömegközlekedési járművek üzemanyagaként is hasznsíthatják. Újrahasznsító telep Visszafrgatható anyagkat fgad, válgat és előkészít végfelhasználói értékesítésre. Kétféle, tiszta és szennyezett telepet különböztetnek meg. Veszélyes szilárd, flyékny és légnemű égéstermékek Minden erőműnek, termikus hulladékkezelő műnek meg kell felelni a 2000/76/EC hulladéks és 2010/75/EU ipari emissziós irányelveknek. Flyamatsan szigrdnak a kibcsátási határértékek a következő szennyezőkre: SO 2, N2O, NOx, HCL, HF, TOC, CO, PM 10, PM 2,5, nehézfémek, dixink, furánk. Jelenleg érvényes előírásk szerint a hamu karbntartalma <3% legyen.

10 10 Összefglalás A hulladéks szakplitika legfntsabb iránymutatója a hulladékkezelés hierarchiája. Első helyen áll a megelőzés, a hulladékk keletkezésének csökkentése, majd srrendben következnek az újrahasználat, az anyagában hasznsítás (visszafrgatás), az energetikai hasznsítás, és a legvégén áll a lerakás. A bilógiailag lebmló hulladékkat 2025 után az EU-tagrszágk depnálással már nem ártalmatlaníthatják. A fenti elv alapján akkr szabad a hulladékkból energiát termelni, ha az újrahasználathz vagy a visszafrgatáshz szükséges kezelések valós költségeinek és hasznainak mérlege kedvezőtlenebb, mint az energetikai hasznsítás, vagy az előbbiek nagy egészségügyi kckázattal járnak. A laksságnál keletkező, hulladékká váló anyagk és a jelenlegi begyűjtési és kezelési technlógiák mellett, a begyűjtött kmmunális szilárd hulladéknak általában mintegy 30 százaléka alkalmas gazdaságsan energetikai hasznsításra. Az első fejezetben az uniós rszágk hulladékégetési gyakrlatát, tervezett új telepeit, valamint a hulladékégetés és távfűtés együttes fejlesztésének példáit mutatjuk be. A másdik fejezet a hulladékk energetikai hasznsításáról szól. A termikus kezeléssel hőt, áramt, különféle halmazállaptú vegyi-, tüzelő- és üzemanyagt lehet előállítani. A legrégebbi és leginkább kifrrtt eljárás a hagymánys égetés, amelynek srán a hulladékból felszabadult energiát gőzturbina és segédberendezései segítségével kapcsltan termelt árammá és hővé alakítják. A hagymánys égetőműveknek flyamats hulladéktermelés és megfelelő hőpiac körzetében van létjgsultságuk a magas beruházási és üzemeltetési költségek miatt. A hagymánys égetéssel kapcslats fejlesztések a kibcsáttt szennyezőanyagk minimalizálására irányulnak, illetve arra, hgy a telepek rugalmasan tudjanak alkalmazkdni a hulladék mennyiségének és összetételének flyamats váltzásáhz. Az aerb kezelésen kívül többféle anaerb termikus-kémiai technlógiát is fejlesztenek. A hőbntással éghető gázkat, lajkat vagy kkszt állítanak elő, amelyeket helyben vagy elszállítva használnak fel tüzelő- és üzemanyagként, illetve ipari másdnyersanyagként. Ilyen technlógia a pirlízis, az elgázsítás, a plazmatechnlógia és a különféle kmbinációik. Ezeket az eljáráskat még tvább kell fejleszteni a széles körű elterjesztéshez. Előnyük, hgy kisebb méretűek, mdulrendszerben építhetők, knténerekben is elhelyezhetők. Ilyen berendezésekkel elsősrban veszélyes hulladékk kezelését ldják meg a hulladék fajtájáhz igazdó technlógiával. Újabban különböző halmazállaptú kmmunális hulladékk ilyen módn történő feldlgzásával is próbálkznak. Esetenként hatéknyabban szabadítják fel a hulladékk energiáját, mint a hagymánys égetők gőzturbinás energiatermelése. Hazánkban a szennyezett és

11 11 veszélyes hulladékk mennyisége és a szállítási távlságk csökkentésének igénye intenzív fejlesztésüket, mintatelepek létesítését indklná. A különféle megújuló technlógiák fajlags beruházási költségeiről a harmadik fejezetben találhatók adatk. Itt ismertetünk egy brit vizsgálatt a távfűtés kiterjesztésének feltételeiről. A negyedik fejezetben a termikus hulladékkezelés externális hatásaival fglalkzunk. A fejlett rszágkban gyakrlatilag nem nő a hulladék mennyisége. A válgatási, újrafelhasználási technlógiák gyrsan fejlődnek, ugyanakkr a lerakásra, égetésre szánt hulladék mennyisége flyamatsan csökken. Belátható ideig maradnak aznban lyan erősen szennyezett vagy veszélyes hulladékk, amelyeknél az energetikai hasznsítás kedvezőbb az ártalmatlanítás egyéb módjainál így, az anyagában történő újrahasznsításnál is. Az éghajlati és környezeti hatásk mellett fglalkzunk azkkal a fűtési prblémákkal, amelyek a begyűjtött hulladékk energetikai hasznsítása és a távfűtés kiterjesztésével csökkenthetők. Az ötödik fejezetben a hulladékégetéssel és a távfűtéssel kapcslats véleményeket mutatunk be. Egy kérdőívet tettünk fel, főképp civil szervezetek tagjaihz és szimpatizánsaihz eljutó levelezőlistákra. A környezetvédő szervezeteket képviselők véleménye szerint az égetés félmegldás. Skkal nagybb figyelmet kellene frdítani a visszafrgatásra, ahgy a természetben is a körflyamatk jelentik a fenntartható állaptt a csővégi megldáskkal szemben. A válaszkból kitűnik, hgy a laksság zöme tájékzatlan a közművek, közszlgáltatásk műszaki és gazdasági kérdéseiben. A fejezet végén néhány külföldi véleményt is ismertetünk. Németrszágtól Japánn át az Egyesült Államkig száms krábbi égetőmű esete figyelmeztet arra, hgy máig kiható kárkat, általáns bizalmvesztést kztt a pillanatnyi gazdasági érdekek krlátzásk nélküli érvényesítése, a kifrratlan, erősen szennyező égetési technlógiák ráerőltetése a laksságra. A hatdik fejezetben összegeztük a legfntsabb tanulságkat. A nemzetközi és hazai szakértők véleménye szerint a termikus hasznsítás, a hulladékkban rejlő energia visszanyerése a jövőben is jelentős helyet fglal majd el a hulladékhierarchiában. Az energiát termelő hagymánys égetőművek technlógiája a legkifrrttabb. Hulladékkal való flyamats ellátttságuk aznban skban függ az adtt rszág begyűjtési és kezelési plitikájától, a világpiaci nyersanyagáraktól és az adtt feldlgzóüzem technlógiai rugalmasságától. Az alternatív, anaerb technlógiák fejlesztése nagy lendülettel flyik világszerte. Jelentős előnyük a kisebb méret, a mbil, knténeres telepíthetőség, és az, hgy a termelt energia, másdnyersanyag tárlható, szállítható, végfelhasználásra tvábbi kezelés (tisztítás) után alkalmas. A különféle elő- és termikus kezelési eljárásk kmbinációit alkalmazzák egyre inkább a váltzó összetételű és csökkenő mennyiségű hulladék rugalmas feldlgzhatósága és az energiahatéknyság növelése érdekében. Hazánknak is érdemes lenne kihasználni az uniós frráskat, a GINOP és a KEHOP adta társfinanszírzási lehetőségeket arra, hgy a kmmunális hulladékk anyagában

12 12 nem hasznsítható részét, minél kisebb szállítás mellett, energiatermelésre hasznsíthassuk. Budapest, március

13 13 1 Külföldi jó gyakrlatk a hulladék hagymánys égetéssel történő energetikai hasznsítására A szlgáltatásk bővülésével és a szigrdó szabályzással flyamatsan növekednek a lakhatási költségek. Hazánkban aznban a közüzemi költségek nemcsak a jövedelmek többségéhez képest magasak, hanem hiányztt a stratégiai gndlkdás is az elmúlt évtizedek szakplitikájából. Nem használtuk ki például a hulladékkezelés, a távfűtés, az épületek krszerűsítése és a megújuló energiák együttes fejlesztésében rejlő megtakarítási lehetőségeket. Dr. Frgó László már 1974-ben sürgette a hulladékégetést és a kinyert energia hasznsítását a távhőellátásban.1 Akkr kezdett felgyrsulni Nyugat-Európában a hulladékégetők építése. Kiszámíttták például, hgy 1991-ben a teljes kmmunális hulladék elégetése Németrszág energiaszükségletének 2 százalékát fedezte vlna. A nylcvanas évek elején megépült Rákspaltai Hulladék Hasznsító Mű az európai trendekkel összhangban álló beruházás vlt. Aznban a vársvezetés szűklátókörűsége, a füstgázk megfelelő kezelésének halgatása, súlys egészségügyi kárkat, bizalmvesztést kztt. Csak az EU nymására krszerűsítették 2005-re a rendszert környezeti szempntból is elfgadhatóvá. A hulladék kezelése az adtt rszág környezeti, műszaki és igazgatási kultúráját is tükrözi. A begyűjtés a hazai várskban megbízhatóan történik, 2 a kezelésben, a feldlgzásban aznban lemaradásban vagyunk. Az elmúlt két évtizedben egymást válttták a hulladékkezelési stratégiák. Milliárdk mentek el lyan fejlesztésekre, amelyeket néhány év múlva újabbak váltttak fel. Akkr építettük ki a környezetvédelmi előírásknak megfelelő, de sk szállítással járó reginális hulladéklerakókat, amikr a fejlettebb rszágk a lerakás drasztikus csökkentése, esetenként teljes megszüntetése mellett felgyrsíttták a hulladékk kmplex kezelését.3 A frrás ldali szelektálás és a begyűjtött hulladékk tvábbi szétválgatása, mechanikai, bilógiai és egyéb kezelése flyamatsan fejlődik, aznban mindig marad egy anyagában gazdaságsan nem 1 Frgó László Dr. hzzászólása (1974), Energiagazdálkdás, 16(4) 2 Jbban, mint például Brüsszelben, ahl a vegyes szeméttel töltött fóliazsákk a járdán hevernek, míg el nem szállítják. 3 A nylcvanas években, a Lajtán túl már hasznsítható másdlags nyersanyagnak, energiafrrásnak és nem szemétnek tekintették a hulladékt. Mi a mai napig elmaradásban vagyunk az energetikai hasznsításban is.

14 14 hasznsítható maradék, amelyet termikusan lehet ártalmatlanítani. A külföldi gyakrlatk alapján megállapítható, hgy az anyagában történő hasznsítás mellett az energetikai hasznsítás, költségessége ellenére, még évtizedekig racinális megldás lesz.4 Ez azt is jelenti, hgy a távfűtés és a hulladékégetés fejlesztését együtt érdemes megvizsgálni.5 Világszerte mintegy 2200 lyan telep működik, ahl a hulladékt energetikai célra hasznsítják. Az évi 255 millió tnna feldlgzási kapacitást 2017-re 180 új létesítménnyel, illetve 20% kapacitással tervezik bővíteni, elsősrban a fejlődő rszágkban Hulladékégetés Európában Európában több mint 460 energiát termelő hulladékégető vlt 2012-ben, mintegy 65 millió tnna feldlgzási kapacitással. 7 Az égetők létesítésének a tagrszágk számára kötelező uniós hulladék kerettörvényen belül a lerakási irányelv 8 adtt lökést. Az irányelv hatására, néhány év alatt, főleg északabbra, Dániában, Hllandiában, Ausztriában, Németrszágban épültek ki az égetők. 9 A keleti és mediterrán tagrszágkban mst kezdenek az égetőművek terjedni A termikus hasznsítást több rszágban a megújuló energia részarányával kapcslats uniós előírásk teljesítése érdekében is szrgalmazzák. 5 A hazai távhőtermelés frrásai jelenleg: 81% földgáz, 13% megújuló + kmmunális szemétégetés + hulladékhő, 3% fűtőlaj, 3% szén 6 Ecprg GmbH: Waste t Energy 2013/2014 Der Weltmarkt für Müllverbrennungsanlagen gclid=cmckx47xh7wcfdowtad3nqabw CEWEP LD Cnfederatin 2012 f Landfill Waste t Directive Energy Plants 10 Többen megkérdőjelezik a hulladékégetési kapacitásk bővítését, arra hivatkzva, hgy már a közeljövőben erőteljesen csökkenni fg a lerakásra, égetésre érdemes hulladék mennyisége. bankwatch.rg/news-media/blg/cld-shwer-czech-incineratr-plans-n-eu-funding-says-eurpeancmmissin

15 15 1. ábra Kmmunális hulladékkezelés Európában (2010)11 szürke: lerakás sárga: égetés zöld:újrahasznsítás barna: kmpsztálás 1. táblázat Néhány uniós rszág hulladékégetési adatai (2006, 2009)12 GB NL B Lux CH Fr P E It DK GE Energiaterm Hulladékége elő tő hulladékéget + és cementgyár, millió t/év erőmű db 2006-s adatk 3,3 19 5,5 11 2,5 16 0,1 1 3, , ,1 3 2,1 10 4,5 47 3, , Glbal Orsz ág 12 Alliance fr Energiaterm Hulladékége elő tő hulladékége + tés cementgyár, millió t/év erőmű db 2009-es adatk 3,4 23 6, 12 2,8 16 3,6 13, ,2 4,5 3, Incineratr Alternatives grafikája 2013

16 S SF At Cz HU SK Pl 4,1 0,05 1,7 0,4 0,4 0,2 0, ,7 0,3 2,2 0,4 0,4 0,2 0, re a kmmunális hulladékégetés átlaga az EU 27 tagállamban jelentősen, 110 kg/fő mennyiségre nőtt (beleértve az RDF hasznsítást) táblázat Egy főre eső kmmunális hulladékégetés néhány európai rszágban Nem égettek hulladékt kmmunális <10 kg/fő kg/fő kg/fő >251 kg/fő Bulgária, Ciprus, Észtrszág, Görögrszág, Hrvátrszág, Lettrszág, Rmánia, Szerbia, Törökrszág Litvánia (2), Lengyelrszág (3), Málta (6), Szlvénia (6) Írrszág (27), Szlvákia (34), Magyarrszág (41), Spanylrszág (41), Csehrszág (58), Nagy-Britannia (60), Olaszrszág (88), Prtugália (103) Finnrszág (126), Ausztria (183), Franciarszág (184), Hllandia (193), Belgium (198), Németrszág (220), Svédrszág (237) Luxemburg (264), Nrvégia (269), Svájc (344), Dánia (387) 1.2 Távhőellátás (részben hulladékból) Európában 3. táblázat Távfűtés aránya a hő felhasználásban, Európában (IEA 2010) Értékesített hő TWh/év Ingatlanaránys piaci részesedés Felhasznált hő aránya Távfűtés % Egyedi fűtés % 7,5% 92,5% Az EU régi tagrszágaiban egymást követték a éves energetikai krszerűsítési periódusk az lajválság, azaz a hetvenes évek eleje óta. Mi tvábbra is lemaradásban vagyunk az épületek krszerűsítésében, a vársrészek rehabilitálásában.14 Bár az utóbbi két évben sikerült pntsabb adatbázist kialakítani az épületállmányról az Építésügyi Minőségellenőrző Innvációs 13 EUROSTAT 2011

17 17 Nnprfit Kft. (ÉMI) krdinálásával, alig készültek felmérések illetve tervek egyegy knkrét területre, épületenkénti bntásban. 15 A hazai lakó- és kmmunális épületek mintegy ötödénél a távfűtés öröklött adttság, amelyet a közvélemény általában drágának és merevnek tart. Jó hírekről, elégedettségről ritkán szktt beszámlni a sajtó, ezért a jelentős krszerűsítések ellenére, elsősrban a nem távfűtésben élők körében, kedvezőtlen kép él a távhőszlgáltatásról. 2. ábra Az energia összetétele az EU-ban a jelenlegi 12% és a feltételezett 30%, illetve 50% távfűtési arány esetén kapcslt erőmű + távfűtés újabb kapcslt + távfűtés egyéb megújulók bimassza földgáz laj szén nukleáris energia 3. ábra Távhőszlgáltatás krszerű hőfrrásai (elvi séma)16 14 Beliczay, Erzsébet (2009): Urban regeneratin in Budapest, Budapest: Levegő Munkacsprt, május (utlsó letöltés: ) 15 Esetenként a távhőszlgáltató készített bővítési tervet, tervezett és meglevő épületegyüttesekre (Budapest, Kapsvár). Hiányztak aznban az rszágs vagy helyi rendeletek, amelyek a megvalósítást kikényszerítették vlna, például levegőtisztasági szempntk alapján. 16 EC Jint Research Centre 2012 setis.ec.eurpa.eu/system/files/1.dhcptentials.pdf EUR Szerk. David Andrews,

18 18 hőigény hőtárlás gáz szél felesleg (hő-szivattyú) áram kapcslt (szenes) bimassza kapcslt (flyéknyhulladékégetés) kapcslt (bigáz) Sk európai államban, a megújulók terjedésével párhuzamsan, ismét reneszánszát éli a távfűtés.17 Az Európai Hőellátási Útiterv (Heat Radmap Eurpe) a távfűtés nagybb arányú elterjedését kívánja elérni: 2010-ben 12%, 2030-ra 30%, 2050-re 50%. Ezáltal csökkenthető a CO 2-kibcsátás, a fsszilis primer energiafelhasználás, növelhető a megújulók és a hulladékhő felhasználásának aránya, valamint az erőművek hatásfka. Kapcslt termelés csak hőpiac mellett értelmezhető. Krszerű frmában idehaza is célszerű lenne erőteljesebben bővíteni a részarányát, a rugalmas tüzelőanyag választás, az élet-, vagyn- és ellátásbiztnság, a levegőtisztaság védelme, a racinális hőtárlási képesség (fűtés, hűtés) előnyeinek minél nagybb mértékű kihasználásával. Távhűtés (trigeneráció) A Kárpát-medence éghajlatváltzásáról szóló előrejelzések alapján a távhűtés iránti érdeklődés megnőhet. A távhűtés kedvezőbb a vársi mikrklíma és a kmfrtérzet szempntjából, mint a jelenleg használats helyi klímaberendezések többsége. A laikusk körében aznban alig ismert ez a szlgáltatás, és a nagy beruházási költségek miatt a nagybb 18 ingatlanfejlesztéseknél is csak krdinációval tudna elterjedni. A helyi szabályzásban kellene rögzíteni, hgy hl lehet a távhűtést gazdaságsan bevezetni. 17 Andrews, David (et al.) (ed): Backgrund Reprt n EU 27 Distric Heating and Cling Ptencials, Barriers, Best Practice and Measures f Prmtin, Luxemburg: Publicatin Office f the Eurpean Unin, 2012, 215. p. setis.ec.eurpa.eu/system/files/jrcdistrictheatingandcling.pdf 18 A Millenniumi Vársközpntnál a trigenerációt az akadályzta meg, hgy több ingatlanfejlesztő, egymástól függetlenül épített a területen.

19 19 4. ábra Távfűtéssel kiszlgált laksság néhány rszágban (2011)19 A távfűtés Magyarrszágn 16%, EU-átlag 12%. 1.3 Hulladékégetők Európában A távfűtést és a hulladékk energetikai hasznsítását száms rszágban párhuzamsan fejlesztették. 4. táblázat Hulladékkból nyert hő aránya a távfűtésben néhány európai vársban 20 Brescia Malmö Párizs Osl 70% 60% 50% Kppenhá ga Stckhlm 30% Bécs Milánó Hamburg Budapest 25% 20% 4% Nrvégia Laksság: 4,8 millió Települési szilárd hulladék: millió t Égetők száma: 16 (átlagéletkruk 15 év) Beépített elektrms kapacitás: 34 MW (az áramtermelés 0,08%-a 2009-ben) Égetési kapacitás: millió t Nettó átvételi ár kmmunális hulladékra: 100 euró/t Nrvégia, EFTA-tagként önként vállalta az EU hulladéklerakásra vnatkzó irányelvének átvételét óta tils lerakni az lyan hulladékt, amelynek a Eur Heat and IEA Pwer

20 20 bilógiailag lebmló összetevője 10% alatt van. A depóadó jelenleg 38 euró/t. A két intézkedéssel 2011-re a kmmunális hulladék lerakását 2,4 százalékra csökkentették. A jelenleg leraktt hulladék mennyisége az 1995-ös 35 százaléka, amivel az irányelv 2016-ra kitűzött célját már 2013-ban teljesítették. Nem építenek újabb égetőket 5 éven belül. A tervezett prjekteket visszavnták, illetve bimassza-égetésre tervezték át. Ennek ka részben az elegendő égetési kapacitás, illetve a szmszéds Svédrszág kedvező hulladékátvételi ára. 5. ábra Hulladékártalmatlanítás Nrvégiában depnálás energetikai hasznsítás anyagában hasznsítás kmpsztálás Ausztria 6. ábra Hulladékégető művek Ausztriában pirs: működő égető, sárga: építés alatt, szürke: tervezett Ausztriában 1991 óta minden hulladékégető mű a távfűtő hálózatba táplálja az energiát. A bécsi négy égetőmű mellett (Wien Simmeringer Haide, Spittelau, Flötzersteig, Pfaffenau) vidéken hét égető üzemel (Arnldstein, Lenzing, Linz, Niklasdrf, Wels, Zistersdrf). A lerakási irányelv életbe léptetésével bővítettek, illetve új égetőket létesítettek összesen 1,1 millió t éves kapacitással. A linzi EBS Lakásszövetkezet21 telepét 2011-ben 160 ezer t kezelési kapacitással bővítették. Némely égetőnél a hangsúly szinte kizárólag a hőtermelésen van (Bécs), máshl kapcslt termelés flyik (Lenzing). Az elektrms kapacitás aznban sehl sem 21 EBS (Engagiert Bestaendig Sicher) Whnungsgesellschaft mbh

21 21 több 9 MW-nál, ami európai összehasnlításban alacsny. A következő években nem építenek új hulladékégetőket. Két új prjekt előkészítése ugyan flyik (Frhleiten, Pitten), de a megvalósításuk biznytalan. Egyedül egy bécsi égető (Spittelau) krszerűsítésére kerül sr, valószínűleg 2015-ben. A jelenlegi összkapacitás 2,6 millió tnna, és a telepek átlagéletkra közel húsz év Németrszág 2005-től Németrszágban tils a termikusan hasznsítható hulladékk lerakása. Csak lyan (inert) anyagkat szabad, amelyek semmiféle kémiai reakciót nem mutatnak. (Az építkezéseken a bntási hulladék kezelését szigrúan ellenőrzik, helyszínen előválgatják, 80%-ban tvábbhasznsítják.) 2020-tól már semmilyen anyagában vagy energiatermeléshez hasznsítható hulladékt nem fgnak lerakni. A hulladékkezelést hsszabb ideje inkább másdnyersanyag-frrásnak, mint ártalmatlanításnak tekintik.22 Szakértők szerint Németrszágban jelenleg hulladékkezelési többletkapacitásk vannak, amelyeket a balti régió államai hulladékának feldlgzására kívánnak kihasználni. 7. ábra A berlini kmmunális hulladékkezelés felépítése Ruhleben égetőmű Spandauban található Berlin kmmunális hulladékégető műve. A Ruhleben égetőművet 1967-ben nyittták meg, hgy megldhassák a körülzárt NyugatBerlinben a kmmunális hulladék kezelését. Azóta többször krszerűsítették. 23 Figyelemre méltó a telep környezete. Közelében fekszik a Vattenfall Reuters erőműve, egy nagy kiterjedésű szennyvíztisztító telep, a Spree flyó kisebb ldalágai, tisztítótavak, ifjúsági tábr, sprtmúzeum és egyéb rekreációs területek Beitrag der Abfallverbrennung zum Klimaschutz (Marlene Sieck, UBA Dessau) 23 Raabe, Mathias (2013): Der Rest, der Bleibt, Berliner Zeitung, , (utlsó letöltés: május 18.)

22 22 A berlini köztisztasági vállalat (BSR) évente 520 ezer tnna kmmunális hulladékt éget el a ruhlebeni égetőben. Ez a Berlinben keletkező hulladék 58 százaléka.25 Az előállíttt 1,1 millió tnna gőz százalékát a Vattenfall szmszéds erőművének értékesítik, 60 ezer háztartás áramellátását biztsítva ezzel. A hamuból 12 ezer tnna fémhulladékt nyernek vissza, és értékesítenek. Ezáltal a hulladékbegyűjtés-égetés költségeit 5 százalékkal tudják csökkenteni. A maradék 20% salakt útépítéshez, felhagytt szeméttelepek leterítésére használják fel. Évente 11 ezer tnna prt szűrnek ki a füstgázból, amelyet egy délnémet veszélyeshulladék-telepre szállítanak. A kéményen távzó, tisztíttt füstgáz szennyezése 50%-kal az előírt határérték alatt marad Nagy-Britannia ben 27,5 millió tnna kmmunális, kereskedelmi és ipari hulladékt gyűjtöttek be a helyi hatóságk. Jelenleg 18,2 millió tnna kmmunális hulladékfeldlgzási kapacitás működik. Ezt a kapacitást 39 engedélyezett égető, 6 elgázsító, 28 előkezelő (MBT mechanikai-bilógiai kezeléssel SRF előállításra vagy autkláv technlógiával), 11 a Hulladékégetési Irányelvnek megfelelő bimassza-feldlgzó és nylc, SRF-et égető cementgyár alktja. 8. ábra Energiatermelő hulladékkezelési kapacitás Nagy-Britanniában Megjegyzés: A megadtt hulladék mennyiségek nem adhatók össze, mert egyes részek több flyamatnál is szerepelnek. Srrendben: összes települési hulladék, teljes kezelési kapacitás, égetés, egyéb termikus, mechanikus-bilógiai A berlini hulladék tvábbi 42 százalékát, 380 ezer tnnát, két másik telepen, Pankwban és Reinickendrfban kezelik. A két telep hasnlóan van kiépítve. Először kiválgatják a mintegy 8 ezer tnnányi közvetlenül hasznsítható értékes nyersanyagkat. Utána a hulladékt aprítják és szárítják. Az így keletkező évi 200 ezer tnna pelletet erőművekben és cementgyárakban égetik el, barnaszenet és kőlajat takarítva meg ezzel. 26 Eunmia kiadványa Residual Waste Infrastructure Review, Issue 4, május

23 23 Az Eunmia számításai szerint évi 9,3 millió tnna feldlgzási kapacitáshiány van. Ugyanakkr 21,3 millió tnna kapacitás kiépítését tervezik vagy készítik elő, vagyis felesleges kapacitás keletkezhet, ha mind megvalósul. A következő években nem várható 1 százaléknál nagybb hulladékmennyiség-növekedés, sőt a kmmunális hulladékk csökkenésével lehet számlni. Angliában a helyi hatóságk által begyűjtött hulladék újrahasznsítási és kmpsztálási aránya 42%, Walesben 48% (terv 2025-re: 70%), Skóciában 37% (2025-re: 70%). Az ipari és kereskedelmi hulladéknál az arány jelenleg 50%, amit 2020-ra 65 százalékra terveznek növelni ban Lndnban mintegy 2,3 millió tnna/év a működő vagy építés alatt álló kapacitás. Nem nő a keletkező hulladék mennyisége. 27 A kapacitást 3 égető és 3 előkezelő (mechanikus-bilógiai kezelés) adja. Tvábbi 680 ezer t/év égető és elgázsító, illetve 120 ezer tnna együttégethető bimassza-kapacitásra megvan az előzetes engedély. 9. ábra Hulladékból energiát hasznsító telepek Nagy-Britanniában28 27 Egész Európára a kmmunális hulladék stagnálását, legfeljebb 0,5 1,5% növekedését jóslják a csökkentést szrgalmazó szakplitikák és a válság miatt. 28 Eunmia kiadványa Natinal Residual Waste Infrastructure Review Issue 4

24 24 Hulladékkezelő létesítmé-nyek, május A telep típusa Autkláv MBT Cementgyár Elgázsító Égető WO biznyítványú bimassza zöld: működő pirs: építés alatt Brit flyó és tervezett beruházásk ben adnak át egy 60 ezer tnna/év feldlgzó kapacitású égetőt Exeterben Az Energs megkapta az engedélyt az Amey Cespa's Hulladék Hasznsító Parkba, egy 7 MW kapacitású elgázsító telepre (Miltn Keynes, Délkelet-Anglia). 30 Ez a prjekt egy hárm lépcsős kezelés utlsó része, egy mechanikai kezelőt (Stadler) és egy anaerb érlelőt (Celtic Bienergy) kiegészítve. A létesítmény tvább nem hasznsítható hulladékmaradványkat alakít át szintézisgázzá részleges égetéssel. Az építés 2014-ben kezdődik és 2016-ban fejeződik be ecprg WasteCare.c.uk wte July/29/2013, mnitr

25 25 A német Martin Energietechnik GmbH szállítja a berendezéseket az új leedsi telephez. A 2016-ban befejeződő építkezésben Martin francia partnere CNIM, a Velia Envirnmental Services UK és a Clugstn mérnökirda. A hulladékt először egy előválgató és újrahasznsító részlegben kezelik. A maradékt fgják égetni, elektrms áram előállítása céljából. A Martin-féle rstélys tüzelési eljárással 51.3 MW hőkapacitást kívánnak elérni, és 20,5 t/óra hulladékt elégetni.31 Biessence újra benyújtja a terveket egy energiatermelő hulladékhasznsító telepre Suth Wirralba. A Htn Parkba készülő 180 millió fntba kerülő, 50 MW kapacitású elgázsító telep terveit először 2008-ban készítették el. A telep 260 ezer tnna előkezelt kereskedelmi hulladékt dlgzna fel a finn Mets és a kanadai ATCO Pwer kperációjában készülő berendezéssel.32 A távfűtés aránya Nagy-Britanniában jelenleg csak 2%. Készült egy tanulmány 33 a távfűtés kibővítésének feltételeiről, amelyet a 3. fejezetben röviden ismertetünk Dánia34 Dánia a hulladék 42 százalékát újrahasznsítja, 54 százalékt eléget, 4 százalékt depnál. Dániában a hulladékégetők közösségi (szövetkezeti vagy önkrmányzati) kézben vannak és nagyn krszerűek, magas hatásfkn állítanak elő energiát, tiszta technlógiával (mivel nnprfit módn működhetnek, a környezetvédelmi szempntkat nem alárendelve a költségkímélésnek). 35 Dániában 29 db égető, 98 önkrmányzat 5,5 millió laksát szlgálja ki. Krszerű telep található Hørshlmban, 25 km-re Kppenhágától, egy jómódú önkrmányzat területén.36 A telep népszerű, mert nem bcsát ki töredékében /23/2013, 7/11/2013, Pöyry (2009): The ptential and csts f district heating netwrks : A reprt t the Develpment f EnergyClimate Change, Oxfrd: Pöyry Energy Cnsulting, (utlsó letöltés: május 18.) Az USA 33 százalékt újrahasznsít, 13 százalékt energiatermelésre eléget, 54%-t depnál. Az USA-ban magán kézben vannak az égetőtelepek, és a hulladékkezelők fizetnek a szlgáltatásért. A köztudatban rettenetesen szennyező telepekként élnek jelenleg is az amerikai égetők.

26 26 sem annyi légszennyező anyagt, mint az egyedi fűtések, és a körzetében alacsnyabbak a fűtési költségek. A mstani égetők nem hasnlíthatók össze a 10 évvel ezelőttiekkel, mert annyival jbb a füstgáztisztítási hatásfkuk. Ezért lehet ezeket elegáns negyedek szmszédságába, vársi környezetbe is telepíteni ben adnak át egy új égetőt Kppenhága mellett (Amager Bakke), amely nem csak energiahatéknyságában (440 C gőz, 70 bar), szennyezéskibcsátásban a legkrszerűbb, de építészeti kialakításával (zöld hmlkzat, sísánc a tetőn, látgatóközpnt) is törekszik az égetést népszerűsíteni táblázat A dán távfűtés energiafrrásai (DEA 2012) Bimassza (szalma, faapríték, pellet, egyéb lebmló hulladék) Éghető hulladék Fsszilis tüzelőanyagk (szén, laj, földgáz) Nap, szél, földhő Bi-laj, bigáz 40,98% 7,77% 47,75% 1,48% 2,02% Dániában a távfűtést, Európában is egyedülálló módn, esetenként kiterjesztik a ritkábban laktt családi házas területekre is. A fűtés rugalmasságát nem úgy értelmezik, mint nálunk, ahl erre hivatkzva, máig is építenek 30 négyzetméteres garznlakáskat, saját kazánnal, hanem a távfűtés sajátsságait használják ki: a skféle eredetű hő rendszerbe táplálhatóságát és a közpnti, illetve helyi hőtárlás nyújttta játékteret. 38 Az összekapcslt vezetékhálózat az épületek csökkenő hőigényét (passzív házak, nagy mélységű, energiatakaréks felújításk) is könnyebben kezeli A tárlással kikerülhetők az időjárás, illetve egyéb tényezők (szerviz, üzemzavar) kzta kellemetlenségek.

27 27 Kppenhága39 térségében az elmúlt évben bevezették az EU Oks Vársk (Smart Cities) energiarendszerével kapcslats ajánlásainak 40 jelentős részét. Talán a világn a legsikeresebben integrálták az elektrms energiát (ffshre szél), a bimasszát, a vezetékes gázt és a hulladékkezelést a fűtő és a trigenerációs távhőszlgáltatás elterjesztése érdekében. A szakplitikát ennek szlgálatába állíttták: Az integrált távfűtő rendszer kiépítését felgyrsíttta a hőellátási törvény, amely alapján krdináltan tervezték meg egy-egy térség hőellátását. A tervezés az energia hivatal vezetésével a régiós hatóságnál és mintegy 20 helyi önkrmányzatnál flyt. A helyi hatóságknak minden vársias területre fűtési tervet kellett készíteni, meghatárzva az ptimális költségű övezeteket, ahl tvább lehet fejleszteni vagy újnnan kiépíteni a távhőszlgáltatást, esetleg a földgáz infrastruktúrát, összhangban az energia hivatal által meghatárztt gazdaságssági kritériumkkal. Az önkrmányzatk társulással hztak létre szervezeteket 41 a fő gerincvezetékek kiépítésére, és helyi önkrmányzati vagy szövetkezeti vállalatkat a távhőszlgáltatásra. A Vestfrbraending hulladékkezelési társaság saját rendszerét csatlakztatta a gerincvezetékhez. A térségben kialakult hőpiaci egyesülés42 ptimális feltételekkel állítja elő a szükséges hőmennyiséget re a távfűtésre kijelölt övezetekben a rácsatlakzás 98 százaléks, a földgázas övezetekben 85 százaléks vlt. Az Avedre vlt az első nagy erőmű, amely az energetikai miniszter jóváhagyásával, a hőpiac közpntjáhz közel épült meg. Csak lyan új erőművi kapacitást hagynak jóvá, amely kapcsltan termel, és van hzzá megfelelő hőpiac. Az erőművel egyidejűleg engedélyezték a távhővezeték terveit is. Olyan helyre telepítették, ahl más közszlgáltatási telep is van (szennyvízkezelő), és a tervezésnél különös gndt frdítttak a NIMBY-hatás ( Ne az én kertembe -tiltakzásk) elkerülésére. Az önkrmányzati tulajdnú hulladékkezelési vállalatk csatlakztak a rendszerhez, hgy a hulladékt ptimális hatéknysággal kezelhessék, részben gazdaságs újrahasznsítással, részben nagybb, kapcsltan működő hulladékégetőbe szállítással. Az újrahasznsításra nem alkalmas hulladékt a 20 távhő övezetes település mellett több tucat lyan településről is da 39 Kppenhága Európa mintavársa levegőtisztasági szempntból. Ez derül ki a februárban rendezett pzsnyi Tiszta levegőt a várskba! knferencián elhangzttakból cepta.sk/attachments/article/533/agenda_claircnf-en% %20final.pdf 40 setis.ec.eurpa.eu/sites/default/files/basic_page/smart%20cities_radmap_flipped.jpg is. CTR, CTR, VEKS, VEKS Cpenhagen Energy

28 28 szállítják az égetőbe, ahl nincs érdemi hőpiac. A kapcsltan energiát termelő integrált erőmű-rendszerben a hő puffertárlása is gazdaságsan ldható meg. A kppenhágai integrált rendszer fő adatai (2012): 40 km-es körzetben 160 km hsszú vezetékrendszer; fűtött terület 60 millió m2; a hő 3 százalékát kazánk, 97 százalékát az integrált kapcslt rendszer (25 százalékban hulladékból, 35 százalékban megújulókból, 40 százalékban földgázból) állítja elő; 110 C, 25 bar nymású fűtőközeg; 3 db 72 ezer m3 kapacitású hőtárló tartály. Skszereplős hőtermelés hibrid energiarendszer A vezetékek kiépítésével párhuzamsan terjed a hőpiac. Egyre több közpnti gázkazán és kisebb gázmtr csatlakzik a belvársban az integrált távhőrendszerhez, átállva gőzről frró vízre. Emellett a megújulókkal hőt termelők és tárlókapacitásk is csatlakznak a vezetékhálózathz. Nincs külön hatóság vagy szlgáltató, amelyik az egész rendszerért felelős. Az üzemeltetés és a fejlesztés is kperáción alapul a hőellátási törvény rendelkezéseinek megfelelően, több mint 20 helyi hatóság és önkrmányzati vagy szövetkezeti szlgáltató részvételével. A fő feltétel, hgy az új fejlesztések a társadalm szempntjából legyenek költséghatéknyak Finnrszág 6. táblázat Adatk a finn távfűtésről43 Eladtt hő [TWh] Bruttó ár (30% adó) [cent/kwh] Laksszám (millió) Részesedés a fűtésből (%) ,4 3, ,6 7,4 2, ,7 46 Tampere mintatérség prjekt44 A prjekt költségkerete 1,3 millió euró. A cél a hibrid energiarendszer 45 stratégiájának kidlgzása, megújulókra alapzva energia.fi/en/statistics-and-publicatins elina.seppanen@tampere.fi 45 Hibrid energiarendszer kifejlesztése flyik Helsinki keleti térségében is, egy épülő vársrészben:

29 29 Tampere Finnrszág harmadik legnagybb vársa, 213 ezer lakssal. A vársi területen a távfűtés 90%, és a vársközpntban hamarsan távhűtés is elérhető lesz. A térségben 357 ezren élnek. A GDP 35 ezer euró/fő (2009). Jelenlegi energiamix: 50% gáz, 25% laj (közlekedéssel együtt), 20% megújuló, 5% imprt áram. Kmbinált ciklusú gázturbinákkal és bimasszára épülő kapcslt, magas hatásfkú energiatermelés: Elektrms áram: 334 MWe Kapcslt hőtermelés: 430 MWt Csak hőtermelés: 618 MWt Tervek és célk 2030-ra: 50% ühg-csökkentés, 40% megújuló arány Meglevő erőművek átalakítása többségében bimasszára és bigázra GWh Vízerőművek felújítása 200 GWh szélerőmű MW hulladékégető megépítése kapcslt termeléssel 46 2x18 MW nagyméretű hőszivattyú a szennyvíz hőjének felhasználására Megújuló energiák a kapcslt termelésben jelenleg: Fatüzelés 521 GWh Pellettüzelésű erőmű építés alatt Épületek PV és napkllektrkkal47 Kisméretű szélturbinák (<5 kw) Hőszivattyúk és távfűtés kmbinálása a nagyfgyasztóknál Flyamats feladatk: Hatékny távhőellátás, esetenként bővítése (sűrű beépítés, illetve nagyfgyasztó esetén) Hagymánys távfűtés és könnyű távfűtés fejlesztése (felkészülés a csökkenő hőigényekre, épületkrszerűsítések, majdnem zéró energia házak) Kertvársias területekre új megldásk kifejlesztése (távfűtés helyett) Távlabbi tömbökre getermikus hőellátás Elektrms fűtés, szellőzés hő visszanyeréssel Jövőbeli megldásk: A termelés és fgyasztás kiegyensúlyzása hőtárlással 48 Évszaknkénti megldásk Hó (jég)tárlás nyárra 46 A Tamperébe tervezett hulladékégetőhöz az FBE mzgórácss technlógiáját választtták. A hulladékk széles skáláját fgja feldlgzni (180 e t/év). A 2015-ben átadni tervezett mű kapacitása 60 MW hulladék energia. %C3%A4nen_Innvative+renewable+hybrid+energy+systems+in+Tampere pdf Szórványsan, mivel Finnrszágban a PV technlógia még túl drága. (utlsóletöltés: május 14.)

30 30 Napenergia hőszivattyúval kmbinálva Rövid idejű tárlás Oks mérés bevezetése Elektrms járművek Közpnti és decentralizált hőtárlók49 Helsinki50 A földalatti vezetékrendszer hssza 1200 km. 60 évvel ezelőtt kezdték kiépíteni, és évente ma is 25 km-rel növekszik. A távhűtést hulladékhővel ldják meg. A hő- és elektrms áram kapcslt termeléséből előállíttt energia mellett az ingatlankban a hűtés srán keletkező hulladékhőt is felhasználják. Nyárn a felmelegedett hűtőközeget Katri Vala telepére, a világ legnagybb hőszivattyújáhz vezetik. A bevásárlóközpntkban, irdákban, jégcsarnkkban keletkező többlethőt HMV előállításáhz hasznsítják. Új fejlesztésekhez, régi lakótelepek felújítása srán felújítják vagy kibővítik a hűtési rendszert is. A hűtővizet is a házak hőközpntjáhz vezetik, és sztják szét a lakáskba. Ez történhet padlóhűtéssel, mennyezeti radiátrkkal vagy hagymánys radiátrral, a fűtéshez hasnlóan Lengyelrszág 2007-ben uniós támgatással 12 kmmunális hulladékégető telep megépítését tervezték: Szczecin, Kszalin, Pznań, Gdańsk, Olsztyn, Białystk, Bydgszcz, Łódź, Varsó, Krakkó és kettőt Sziléziában, 2,4 millió t/év feldlgzási kapacitással. 10. ábra Tervezett lengyelrszági égetők52 49 Az éjszaka kapcsltan termelt hőt (hűtött vizet is) nagy víztartálykban tárlják a reggeli csúcskhz. Helsinkiben 2 hőtárló 200 MWt kapacitással (Vusaari, Salmisaari) ben Pasilában építettek ki egy 11 millió literes földalatti tárlót. Építés alatt van egy másik tárló az Esplanade Park alá, 100 méteres mélységbe, 25 millió literes kapacitással Összehasnlításként: 2013-ban eladtt fűtési energia: 31,6 TWh, hűtési energia: 169 GWh (Finnish 52 Energy Waste Preventin Assciatin Industries)

31 es átadásra készítenek elő egy 220 ezer tnna kapacitású telepet Pznanban, amelyet PPP-beruházásban valósítanak meg, 725 millió PLN költségvetéssel. Ezenkívül uniós támgatással 2015-ös kezdéssel épülnek a következő égetőművek: Kamin (94 ezer t/év), Krakkó (220 ezer t/év), Bydgszcz (180 ezer t/év), Szczecin (150 ezer t/év), Bialystk (120 ezer t/év). Megvannak a környezetvédelmi engedélyek egy Kninban építendő égetőhöz (110 ezer t/év). 53 Tvábbi kezdeményezések vannak régiós égetők létesítésére: Tarnów, Chrzanów, Jastrzębie Zdrój, Rzeszów, Grlice, Włcławek, Gdynia, Hrubieszów, Chdzież Szlvákia 5,80 millió laks, 2916 település, 138 várs, 3 millió (56%) várslakó 2002 és 2010 között 18 százalékkal nőtt a kmmunális hulladék mennyisége, 2010-ben 1,8 millió t. Hvá kerüljenek a kmmunális égetők? Vizsgálat a Pzsnyi Egyetem Közgazdasági Karán54 Hármféle mdellt dlgztak ki, égetőművel: 1) adtt számú égető elhelyezése a legrövidebb szállítási távlságkhz igazítva (65,5 km max. táv egy településtől) 53 plastics/ 54

32 32 2) a népesség legteljesebb lefedése (48,5 km 99,2 km távra a begyűjtési pntk) 3) 6% nincs lefedve, maximum 86,5 km távra a legtávlabbi 11. ábra Tervezett szlvák égetőművek A kmmunális szilárd hulladék kezelése: ben a hulladék 75%-a lerakóba került; 10% (Pzsny, Kassa) energiatermelő égető (a régióban jónak számít); a hulladék 7 százalékát gyűjtik szelektíven 56, és 16 százalékt hasznsítanak újra57; nincs depóniaadó (2013 elején); termelői felelősségi rendszer a csmaglás, elektrnikai hulladék, akkumulátrk, kartnk, gumiabrncsk, autórncsk begyűjtésének ösztönzésére. Hulladékkezelési terv célkitűzései: a kmmunális hulladékra, bilógiai hulladékkra, elektrnikai hulladékkra (WEEE), építési hulladékra, csmaglóanyagkra, akkumulátrkra, gumiabrncsra, autórncskra, PCB-t58 tartalmazó és PCB-vel szennyezett hulladékkra és lajszármazékkra knkrét csökkentési célk. 55 Dank Aleksic, Reginal Envirnmental Center, fr EEA től kellett vlna a papírt, műanyagt, fémeket, üveget és a kmpsztálhatókat külön gyűjteni 57 EU-irányelv 2020-ra: 50% anyagában hasznsítás vagy energiakinyerés 58 Pliklórztt bifenilek PCB-k ártalmatlanítása speciális égetőkben történik, de más eljárásk is lehetségesek a lebntásra.

33 33 Fő célk: a lerakás visszaszrítása; hulladékból az energia visszanyerése; a laksság részvételének erősítése a szétválgattt gyűjtésben; a hulladékkezelés legyen önfenntartó, közpénzek kímélése mellett. Szlvákiában 2011-ben és 2012-ben Lsncn, Mldava nad Bdvu-ban és Zólymban épültek Kecelen gyárttt PCP 700 típusú katalitikus deplimerizációs üzemek.59 A feldlgzási kapacitás t/hó előválgattt PE és PP műanyag hulladék. Földgáz, áram és víz hzzáadásával liter/óra flyékny másdnyersanyagt (szénhidrgének keveréke) állítanak elő, amely különféle üzemanyagk, vegyi anyagk alapanyaga. Tvábbi részleteket az üzemek technlógiájáról lásd a 6. fejezetben Tvábbi tervezett égetők Európában Olaszrszág Blzan/Bzen, Dél-Tirl61 A mdern telepen Dél-Tirl kmmunális hulladékát dlgzzák fel, egy vársnegyed háztartásainak hő- és elektrms energiáját biztsítva július 24-én fejeződött be a sikeres próbaüzem. A mérések szerint a kibcsátás kedvezőbb, mintha hagymánys erőműben állíttták vlna elő az energiát. Az égetőbe 130 ezer tnna/év előválgattt hulladék kerül. A laksság számára a hulladékkezelés drágább lesz, mivel a krszerű füstgáztisztítás berendezései és az üzemeltetés igen költségesek. Az előkészítés még 2003-ban kezdődött, a tervek 2006-ra készültek el, a teljes engedélyezés 2008-ban fejeződött be. Az éves termelt hő 260 ezer MWh (10 ezer háztartás hőszükséglete), az elektrms áram 82 ezer MWh (20 ezer háztartás ellátására). Az elkerült CO 2-kibcsátás évi 80 ezer tnna. A telep beruházási költsége mintegy 140 millió euró. A költségek fedezetet nyújtttak a berendezéseken és a szükséges építési munkákn kívül a meglevő távhőhálózatra csatlakzásra és a helyén álló régi szeméttelep 59 PCP Plastic Cnverter Plan 60 ecprg wte mnitr

34 34 reknstrukciójára is.63 Terveznek egy 200 ezer tnna/év kapacitású égetőt Ottanába is.64 Hrvátrszág Két CEMEX cementgyár, Sv. Juraj és Sv. Kaj Zagreb kapta meg az engedélyt a környezetvédelmi tárcától RDF-égetésre. A kajói kemencét aznban először krszerűsíteni kell az RDF befgadásáhz. Jelenleg a hrvát cementgyárakban 5 százalékban égetnek RDF- vagy SRF-tüzelőanyagt, míg Ausztriában és Németrszágban az arány 60%.65 Ukrajna A Vlyn-Cementgyár Rinve vársában a környéken összegyűjtött hulladékból kiválgattt RDF pelletet tervezi elégetni. Ezzel a krábbi tüzelőanyag 40 százalékát kívánják kiváltani. Ezzel évente mintegy 1 millió euró megtakarítást remélnek, az összes termelési költség 15 százalékát. Az RDF pellet fele annyiba kerül, mint a szén. A környezetvédelmi miniszter szerint 300 millió eurót kívánnak külföldi befektetők a prjektbe fektetni 2015-ig. 66 Svédrszág Az FBE cég a svéd Linköpingbe egy új KV 62 kazánt szállít a TvAB önkrmányzati energiaellátó megrendelésére. A kazán az új égetősr része, amelyet 2016-ban helyeznek üzembe a Gärstadverket égető kibővítésére, 260 ezer t/év feldlgzási kapacitásra. A TvAB arra törekszik, hgy a világ leghatéknyabb erőfrrás felhasználó régióját alakítsa ki. 67 Csehrszág68 Csehrszág területe 79 ezer km 2, laksainak száma 10,3 millió ben 3 kmmunális69 és 67 veszélyes hulladékégetője vlt. Emellett 4 cementgyárban 63 Eurpaticker c. weblap: Hans Stephani szerk cikke alapján (Hans Stephani, újságíró az Eurpaticker krrupciókat Stephani, Hans) felderítő magazin kiadó-szerkesztője 64 ecprg wte mnitr 2013/ /27/2013, /25/2013, Az óta működő libereci égető kapacitása 96 e t/év, 30,7 MWe teljesítményű, 9,2 MJ/kg a hulladék energiatartalma. Az égetéssel 2 e t/év veszélyes (pernye) hulladék keletkezik.

35 35 égettek még hulladékt. Az összes kmmunális égetőkapacitásnak a 60 százalékát használták ki, mivel az égetők nem egyenletesen vltak szétsztva az rszág területén ban készült el a cseh hulladékkezelési terv (197/2003. Cll.), amely a megelőzést, újrahasznsítást, mechanikai-bilógiai kezelést (MBT) és a kmpsztálást tűzte ki fő célul ig aznban a célk nem teljesültek. 70 Ekkr a prágai Charles Egyetemen készült egy megvalósíthatósági tanulmány, amely szerint a kmmunális hulladék kezelését millió eurós beruházással, égetéssel lehetne megldani. Ezzel szemben az újrahasznsítás, MBT, kmpsztálás összköltsége millió euróval többe kerülne ben 3 új égető terveit készítették el, 520 millió euró tervezett beruházási költséggel. Ezeket EU-pénzekből kívánják megvalósítani, Karvina, Chtikv és Mst településeken. 2 Termikus és kapcslódó hulladékkezelési technlógiák A hulladékgazdálkdás alapelvében első helyen a megelőzés, másdik helyen az újrahasznsítás áll. A gyakrlatban aznban a legnagybb hulladékmennyiséget világszerte lerakókban (vagy illegálisan) helyezik el. Világvisznylatban a lerakásnál 3-6-szr drágábbnak tartják a hulladékégetést. Ez aznban nem valós ár, mivel száms kárs hatást, például azt, hgy a szennyezést az unkáikra hagyják, nem számítanak be.71 A mindent egy kukába hulladékgyűjtés és lerakás helyét a szétválgattt, kmbinált hasznsításk váltják fel. 72 E fejezetben számba vesszük a termikus technlógiákat kiegészítő egyéb kezelési eljáráskat is. A vélemények megszlanak arról, hgy vajn a termikus kezelések a lerakás vagy az újrahasznsítás alternatívái? A 98/2001. Krm. Rendelet szerint hasznsításnak minősül a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempntból biztnságsan végzett égetése srán keletkezett hő felhasználása is. Feltétel a nettó energiatermelés, és az, hgy a megtermelt energiát hő, elektrms áram vagy üzemanyag frmájában felhasználják. 73 A termikus kezeléseket egyre szigrdó emissziós és hatéknysági előírásk szabályzzák (R1-besrlás a hulladékégetőknél, SRF tüzelőanyag minősítése, környezetvédelmi előírásk stb.) A régi uniós tagrszágkban a magas telekár vlt az egyik ösztönzője a hetvenes években a hulladékégetés elterjedésének. Mst inkább a térfgatcsökkentést és az energiatermelést emelik ki előnyeként. 72 Hazai jgszabály: Hulladéktörvény CLXXXV. tv tnna kmmunális hulladék 1 tnna laj vagy 2 tnna szén energiatartalmának felel meg.

36 36 Primerenergia-átalakítási tényező Az épületek energetikai besrlásáhz alkalmaztt primerenergia-átalakítási tényező támgatja a hulladék energetikai hasznsítását. A primerenergia átalakítási tényező a primer- és a végsőenergia közötti arányt mutatja. Minél alacsnyabb a tényező, annál inkább környezetbarát, fsszilis erőfrrást megtakarító és hatékny az energia. 74 A tényezőt az épületek energetikai tanúsítványának elkészítésénél használják, ösztönözve az éghajlat védelme szempntjából kedvezőbb energiafrrásk használatára. 7. táblázat Primerenergia-tényező különféle fűtőanyagkra75 Fűtőanyag Elektrms áram Természetes hűtőközeg (pl. tó) Hulladékhő Nap Bimassza Hulladékégetés Földgáz Egyéb fsszilis Primerenergia tényező 2,5 1,05 1,05 1,05 1,1 1,1 1,1 1,2 8. táblázat Hulladékkezelési eljárásk áttekintése Művelet Megelőzés Előnyök Optimális erőfrrásmeg-takarítási mód. Vlt már rá példa a törté-nelemben (az Hátrányk A jelenlegi piacgazdasági körülmények nem ked-veznek a Megjegyzés Kisebb eredmények szemléletváltáss al elérhetők Megjegyzés: a primerenergia tényező rszágnként (energiamix) és évente módsulhat. Kapcslt energiatermelés és megújuló energia hőhasznsítása esetén, a primerenergia tényező, például Németrszágban, az Elsterwerda GmbH távhőszlgáltatónál 0,00.

37 Lerakás műszaki védelemmel Szelektív gyűjtés, anyagában újrahasznsítás 37 erdélyi falu-közösségek nem ismerték a hulladékt). Az ártalmatlanításk között a legalacsnyabb költségű; Ellenőrzött körülmények között nem szennyezi a talajt, a talajvizet. Energiát termelhet (50% CH4-tartalmú a depógáz) a bezárás után is, 8-10 évig. 76 Másdnyersanyag; természeti erőfrrás megtakarítása. megelőzésnek. Jelentős területfglalás; nagy szállítási távlságk (üres visszfuvar); a szabványs lerakónak kmly a beruházási igénye; a rekultiváció ideiglenes: unkáinkra hagyja a végleges ártalmatlanítást; másdnyersanyagk elpazarlása. Költséges lgisztika; költséges előfeldlgzás (kedvezőtlen munkakörülmények); jelentős szállítási igény; jelentős beruházási igény; biznytalan értékesítési piac. 76 A pusztazámri lerakónál jó esetben az idén kezdik meg az energiatermelést /98 EK A jelenlegi EUirányelvek szerint77 megszüntetend ő eljárás 2025re. Hiányznak a kmplex szakplitikai intézkedések, a megfelelő szabályzás a valódi eredményekhez.

38 38 Szétválgatási technlógiák (fizikai és kémiai módszerek) MHT Mechanikus és Fertőtleníti a Egyes műanyagkat hőkezelés hulladékt; összelvaszt, így (szétválgatás és az üveg, a fém a azk nehezen autklávban <190 C- műanyag jbban szétválgathatók. szárítás) szétválasztható; A szálas összetevőkből alapanyagk vagy tüzelőanyag (RDF, SRF) lesz. Mechanikus és Tárlható, zsáklható; A válgatás, aprítás, bilógiai kezelés kedvező az ptikai szeparálás (MBT): energiatartalmú költsége közepesen RDF és SRF tüzelőanyag; magas; Új technlógia az összekeveredett hulladékk szétválasztásáh z, újrahasznsításá hz. Kifrrtt technlógia.

39 tüzelőanyag százalékban adaglható a fsszilis tüzelőanyaghz; kmmunális hulladék kezelésére alkalmas eljárás SRF: garantált minőség, hsszabb tárlhatóság. újrahasznsítható anyagk is bekerülhetnek a keverékbe; többletszállítási igény az erőműbe, cementgyárba eljuttatáshz; RDF: rövidebb idejű tárlási lehetőség. Bikémiai eljárásk (mikrrganizmusk segítségével) Kmpsztálás Nedves, zöldhulladék A begyűjtési, kezelési lebn-tása stb. költségek nem Elterjedt megldás.

40 Bigáz-termelés; Fermentálás (etanl, tejsav, hidrgén előállítás enzimekkel) 40 mikrrganizmuskkal, minimális kezelés (frgatás, nedvesítés) mellett. Mezőgazdasági, élelmiszer-ipari hulladékk ártalmatlanítására. A szerves hulladékk, szennyvíziszap erjesztése és energiává alakítása. fedezhetők az értékesítésből. Támgatás nélkül nem megtérülő kezelési mód. Termikus hulladékkezelés 78 Kifrrtt technlógia. Fejlesztés alatt álló technlógia.78

41 Hagymánys égetés (xidáció) energia-visszanyerés céljára (kapcsltan vagy csak áram-, illetve csak hőtermelés). Multi-fuel égetés80 (aerb kezelés). 41 Lerakásnál kisebb helyigény; skféle halmazállaptú (szilárd, flyékny, paszta-szerű) hulladékt kezel; 18 27% nettó villams hatásfk; kapcslt termeléssel a hulladék energiatartalmának százaléka felszabadítható; lcsó hő a távfűtéshez; sűrűn laktt vagy rekreációs területek közelébe is telepíthető; kevesebb ühgkibcsátás, mint lerakásnál; fsszilis energia kiváltása;79 az (újrahasznsítható) fémek kiválaszthatók a hamuból. A füstgázk és szilárd égéstermékek pótlólags ártalmatlanítása miatt költséges a beruházás és az üzemeltetés; az égetési maradványk egy része veszélyes hulladék; a hulladék összetételétől függően, adalékanyagk és esetenként fsszilis energia hzzáadása is szükséges; nagy nedvességtartalmú, kevés éghető kmpnensű hulladék ártalmatlanításánál a termelt energiát a technlógiára kell frdítani. Bnylultabb égetési technlógia (vibrációs rstélys tűztér), és a füstgázk, szilárd égetési maradványk tisztítása is bnylultabb, költségesebb. Bármely bimassza alapú hulladék (szennyezett fa, papír, szalma, szennyvíziszap) égethető: nincs kitéve szeznális vagy piaci nyersanyaghiánynak. A bigáztermelésnél (60%) kedvezőbb (90%): gőz, áram, hőtermelés. Alternatív hőbntáss technlógiák Kmplex termikus A hulladékkat szétválgatják, szelektíven katalitikus kémiai kezelik. A kárs anyagkat egyedi eljárásban eljárásk. célztt kémiai zártciklusba szervezett műveletekkel ártalmatlanítják, illetve A hulladékgyűjtés módjától (kultúrájától) függően, még két-hárm évtizedre érvényes, kifrrtt technlógiájú eljárás. Referenciatelep ek Svédrszágban, USA-ban. Nem kifrrtt, részben fejlesztési szakaszban levő 79 Egy 1991-es becslés szerint, Németrszág teljes kmmunális hulladékának elégetésével 2% energiát lehetett vlna megtakarítani. Frrás: Förster: Umweltschutztechnik 2. kiadás 80 A hulladék és a bimassza eredetű energia, kibcsátás száms EU-s statisztikában összevnták. ec.eurpa.eu/clima/plicies/2030/mdels/eu_trends_2050_en.pdf

42 Pirlízis ( C-n, xigén hzzáadás nélküli gyrs hőbntás) 42 hasznsítják. A technlógiák egymásba kapcslódnak. A hőbntás srán kinyert (szintézis vagy pirlízis) szilárd, flyékny vagy gáznemű anyagkat általában tvábbi tisztításnak kell alávetni. A végtermékek különböző energiatartalmú és halmazállaptú üzemanyagk (CO, H2, CH4).81 H2, CH4, CO A hulladékban levő tüzelőanyag xigén miatt SO2, N2O, (pirlízis) gáz, laj, dixin, furán kksz keletkezik; keletkezhet. Nagybb energiatermelésre nehézfém tartalm a vagy vegyiparban salakban az hasznsítják alacsnyabb 13 24% nettó hőmérséklet miatt. villams hatásfk A reaktrt külső hővel érhető el; fűteni kell. Jól elhagytt lerakók előkészített, felszámlására mbil visznylag állandó váltzatban összetételű hulladékt alkalmazták, energia igényel. eljárásk. A technlógiát hazánkban több helyen alkalmazzák veszélyes hulladékk ártalmatlanításá ra Dr. Bkányi L. Dr. Mádainé Üveges V.: Települési és veszélyes hulladékk égetése című tankönyv 6. fejezet alapján 82 Szuhi Attila (2013): Az új termikus technlógiák környezeti hatásai (pirlízis, elgázsítás és plazmatechnlógia, (Utlsó letöltés: május 14.)

43 43 hzzáadása mellett. Elgázsítás C között, kis mennyiségű levegővel, gyrs hőbntás. Szintézisgáz és kksz keletkezik; rugalmas üzemméret (mdulkból összeállítható). A pirlízis gázt (lajat) tisztítani kell felhasználás előtt. A szintézisgáz energiatartalma alacsnyabb a földgáznál (CH4, CO, H2); kmly emisszióval járna a közbülső szingáz égetése (laj); tvábbi kezelést Különböző megldásk fejlesztés alatt.

44 Plazmatechnlógia ( C-n, az elgázsítás speciális esete). 2.1 A hulladék égetéssel 44 Üveges, inert salak marad vissza. Kedvezőbb CO- és NOx-kibcsátású az xidációs égetésnél, és kevesebb veszélyes szilárd maradvány keletkezik. energetikai igényel. Kmmunális hulladékra kevés referencia van. hasznsítása Fejlesztés alatt álló technlógia. hagymánys Elöljáróban megjegyezzük, hgy a csupán csak a hulladék ártalmatlanítására és térfgatának csökkentésére szlgáló, krábban rengeteg kársanyagkibcsátással járt égetés a múlté. Európában a kmmunális hulladék égetése hulladékégető erőművekben, vagyis a hulladék energiatartalmának minél hatéknyabb visszanyerésével történik. 83 A köznapi nyelvben és a szakmában tvábbra is használják a hulladékégető (incineratr) kifejezést a jó hatásfkkal energiát termelő hulladékhasznsító művekre is. Nálunk nem terjedtek el az anglszász WtE (Waste t Energy), EfW (Energy frm Waste) és hasnló kifejezések a krszerű, környezetvédelmi előírásknak megfelelő 84 égetőművekre. A termikus eljárásk között a legrégebbi, ma is legszkványsabb megldás a közvetlen égetés, amelynek srán a keletkező hőenergiát hasznsítják. 85 Egy tnna vegyes, szennyezett kmmunális hulladék (MSW) kalrikus értéke 8 12 MJ/kg. Ez eltérő lehet a begyűjtési helytől (várs, vidék) és az adtt rszág civilizációs szkásaitól (szelekció mértéke, életmód) függően. A kmmunális hulladékk közvetlen elégetéséből előállíttt gőzzel a hulladék energiatartalmának százaléka nyerhető ki elektrms energiában. Ugyanakkr a keletkező hő nagy része hasznsítható (távfűtés), és kapcslt energiatermeléssel százaléks energetikai hatásfk érhető el. A hatéknyság javítható a füstgáz hőjének visszanyerésével (+5 15%). 83 A flyamatsan szigrdó emissziós határértékeknek megfelelő hulladékégetőkben is egyre ritkábban égetnek nyers szemetet, hanem előzőleg különféle kezeléseken átesett, szétválgattt hulladékt. Egyes szakemberek szerint a biznytalan értékesítési lehetőségek miatt a nyers szemét égetése lenne a legkedvezőbb költségű megldás. 84 Valószínűleg azért, mert a rákspaltai HUHA az egyetlen kmmunális hulladékt közvetlenül energiatermelésre hasznsító telepünk. 85 Az égető besrlását energiahasznsító vagy hulladékártalmatlanító kategóriába, az R1-képlet határzza meg. Lásd a mellékletben.

45 45 Az égetés mellett szól, hgy a papír, fa és élelmiszer-maradványk égetése srán ugyan nagy mennyiségű szén-dixid keletkezik, de ezek az anyagk lerakáskr metánná bmlanának le, ami a szén-dixidnál husznötször erősebb hatású üvegházgáz.86 A hagymánys hulladékégetés hasnlít a fsszilis erőművek működéséhez. 87 Az égetés srán a hulladék térfgata 90 százalékkal csökken. A beszállíttt hulladékt bunkerekbe öntik, ahnnan adaglóberendezéseken keresztül az égetőbe jut. A keletkező hővel gőzt állítanak elő, amely egy elektrms generátrral összekötött turbinát hajt meg. A kemencében keletkező füstgázból egy füstgázmsó trnyban a mérgező gázkat és szilárd részecskéket több lépcsőben leválasztják, megtisztítják, végül a kéményen át kiengedik, kb. 60 m magasságban. Az égéskr keletkező hamut és szennyvizet a füstgázhz hasnlóan az előírásknak megfelelően kezelik. A szilárd maradékból kiválasztják a hasznsítható fémeket, az inert részt az építőipar hasznsítja, egy kisebb rész veszélyes hulladéknak minősül. Szigrú határértékek krlátzzák az égés srán keletkező dixink, furánk, nehézfémek, nitrgénés kénxidk, 88 finmrészecskék (PM) stb. környezetbe kerülését. 1 t kmmunális hulladék elégetésekr kg pernye képződik. Ebben kncentrálódik a hulladékban levő higany 25 százaléka, a kadmium 90 százaléka, az ólm 40 százaléka, valamint a cink 50 százaléka. Az uniós szabályk szerint a pernyét csak a fémtartalm kildását csökkentő előkezelés után lehet depnálni. A hagymánys hulladékégetés srán keletkező veszélyes égetési maradékkat tvábbi eljáráskkal, például plazmatechnlógiával lehet ártalmatlanítani. A hulladékégetés egyik legkmlyabb beruházási és üzemeltetési költségtényezője a különböző halmazállaptú, veszélyes anyagk ártalmatlanítása és az ezt felügyelő mnitring rendszer Mechanikus (fizikai), hő- és bilógiai kezelés Mechanikus és hőkezelés (MHT):89 86 Chikan Attila, ifj (2014): Elillanó lehetőségek tárháza : a demóniagáz és a termálmetán esetében is érdemeslenne aktivabban mcrgni Magyarrszágn, chikansplanet.blg.hu/2014/03/20/elillan_lehetsegek_tarhaza (utlsó letöltés május 14.) 87 Ezért is találkzhatunk időnként a hulladékerőmű elnevezéssel. 88 Hgy mennyire nem vlt alaptalan a laksság félelme a hulladékégetőktől, azt jelzi, hgy például az USA környezetvédelmi ügynöksége (EPA) 1995-ben új szabályzást vezetett be az ttani égetőkre, amelyeket az összes telepnek 2000-ig teljesíteni kellett. Ezzel a dixin- és higanykibcsátást 99 százalékkal, illetve 90 százalékkal kívánták csökkenteni az 1990-es bázisévhez képest! A határértékeket a szénerőművekre kiadtt értékekhez igazíttták, azns kwh egyenértékű energiatermelésre számítva.

46 46 Visznylag új technlógia a hulladék összetevőinek szétbntására és fertőtlenítésére. Az első lépésben mechanikusan szétválasztják és aprítják az összetevőket. Utána, külső hő hzzáadása mellett a szétbntandó, illetve fertőtlenítendő anyagkat autklávban, legfeljebb fkn, egy órán át főzik. A fertőtlenítés mellett a kezelés az utólags szétválgatást is megkönnyíti. Elsősrban másdnyersanyag kinyerésére alkalmazzák. Mechanikus és bilógiai kezelés: Elterjedt megldás a frrásldaln szelektált kmmunális hulladékk 8 12 MJ/kg energiatartalmú tüzelőanyaggá alakítására. Az RDF (Refuse Derived Fuel) és SRF (Slid Refuse Fuel) hulladék tüzelőanyag előállítása lyan vegyes, szennyezett hulladékból történik, amely alkalmatlan a hagymánys újrafelhasználásra. Mechanikusan előválgatják, aprítják, rstálják a magas széntartalmú, szerves hulladékt. A kisebb mértékű, bilógiailag lebmló szennyeződéseket kmpsztálással, msással eltávlítják. Az MBT 90-technlógia lehetővé teszi, hgy az erősebben szennyezett, kedvező energiatartalmú hulladékból stabilabb, zsáklva vagy ömlesztve szállítható tüzelőanyagt állítsanak elő, amelyet cementgyárban, erőműben, újabban hulladékhasznsító műben égetnek el táblázat RDF/SRF-előállítás lépései92 Hulladékösszetevők alu dbzk, tárgyak fe dbzk, tárgyak papír, kartn üveg műanyag lebmló frakció szerves Eljárás válgatás (kézi), örvény áramú szeparálás mágneses szeparálás válgatás (kézi), légszeparálás válgatás, légszeparálás válgatás (kézi és röntgen emissziós) légszeparálás sztályzás, aerb szárítás, szeparálás Az RDF telepeken a hulladék több kezelésen esik át. Első lépésben eltávlítják a tvábbhasznsítható összetevőket, a fémeket, a fát és a kartnlemezeket. A 89 Defra (2013): Mechanical Heat Treatment f Municipal Slid (utlsó letöltés: május 18.) Waste, 90 Mechanical Bilgical Treatment 91 Krábban az erőművek kibcsátására enyhébb előírásk vltak, mint a hulladékégetőkre, de mára ezt a megkülönböztetést az EU megszüntette 92 Dr. Bkányi L. Dr. Mádainé Üveges V. Települési és veszélyes hulladékk égetése Misklci Egyetem jegyzet alapján

47 47 maradék többféle szerves anyag, műanyag és bilógiailag lebmló összetevő. A nedves, lebmló részeket szárítással, szitálással (kmpsztálással) szeparálják. 93 Az apríttt másdlags tüzelőanyagt zsáklják, vagy ömlesztett állaptban szállítják az erőműbe, cementgyárba. A cementégetőkben, szenes erőművekben, legfeljebb 30 százalékban, együtt égetik a fsszilis tüzelőanyagkkal. Egy tnna hulladék 300 liter fűtőlaj energiájának felel meg. Az RDF előállítással jelentős ühg-megtakarítás érhető el (CO 2, CH4 stb.) Minden tnna hulladék energetikai hasznsítása (és nem lerakása) 0,54 tnna CO 2-elkerülést jelent.94 A SRF95 autmatizált előválgatással gyárttt magas kalóriatartalmú, egyenletes minőségű tüzelőanyag. Kmly előkezelések srán 96 a nem éghető és a mérgező kmpnensek szakaszs eltávlításával állítanak elő a szénnél kevésbé szennyező, magas energiatartalmú tüzelőanyagt a kmmunális hulladékból. 97 Az SRF minőségére vnatkzó előírásk:98 max. 15% nedvességtartalm, max. 15% hamumaradék, meghatárztt max. kén-, klór-, nehézfém- és finmrészecsketartalm, garantált, legalább 12 GJ/t energiatartalm. A bunkerbe ömlesztett hulladékból először kiválasztják a nagyméretű és az aznnal szelektálható értékes részeket. Utána egy frgó dbban szeparálják a kisebb és nagybb méretű összetevőket. A nagybb méretű részeket aprítják. A kisebb méretűekben maradnak a nedves, bilógiailag lebmló részek. A szárítást, xidációt meleg levegő befújásával gyrsítják. A két frakciót újraegyesítik, a kicsiny (max. 2-5 cm) részeket kirstálják, és lerakóra szállítják. Ezután kiszeparálják a PVC-t 99 és egyéb, égés srán mérgező anyagkat tartalmazó kmpnenseket speciális röntgen emissziós (ptikai-áramlási) eljárással. A késztermékkel legfeljebb 30 százalékban helyettesítik az égetés srán a szenet. 93 A szerves frakciót tipikusan az összességen nagybb arányú, kis szemcseméretű rész tartalmazza, aznban a nagybb méretű darabkn (15 20%) is megtapad jelentős mennyiség. Ezért a települési szilárd hulladékt egyre gyakrabban előzetes aerb lebntásnak (kmpsztálás) vetik alá. Ennek srán a szerves frakció lebmlik, és utóbb a bistabilát szitálással eltávlítható Messenger, Ben (2013): New Sita recycling plant inn Birmingham Prducint SRF & RDF, Waste ManagementWrld, June 3., (utlsó letöltés: május 18.) Szlvéniában, Celjében van egy üzem. 98 Az SRF kevesebb veszélyes anyagt tartalmaz, mint az RDF, és magasabb az energiatartalma. Visznt az előkezeléséhez nagybb ráfrdításk szükségesek. 99 Klórtartalmú hulladékt a cementgyárak nem égethetnek.

48 Bimassza és hulladékk együttégetése: multi-fuel égető erőmű 10. táblázat Egy svéd cég multi-fuel erőműveinek adatai Landskr na 13, Fiskeby Bard 11, Strängnäs Energi KVV Örebr 2000 Svédrszág ,5 4,2 műanyag, fa, papír, erdei hulladék papír, szilárd, erdei hulladék, szennyvíz iszap, RDF műanyag, fa, papír, hulladék fa papír hulladékk 29, áram távfűtés 39, gőz áram 36,7 480/ áram távfűtés gőz gőz 80 év hulladékégetési és 30 év bimassza-erőműi tapasztalatk alapján fejlesztették ki a multi-fuel technlógiát. Az ilyen égetők szalmát, faipari hulladékt, szennyezett bimasszát, vegyes éghető hulladékt, építési hulladékkat, SRF-et és RDF-et egyaránt égetnek. Ezek az anyagk kisebb mennyiségben festékeket és egyéb ldószeres anyagkat is tartalmaznak, amelyek miatt speciális füstgáz- és hamukezelésre is szükség van. Ez jelentősen megdrágítja a beruházást a tiszta bimassza égetéséhez képest. A széles égetési anyagválaszték következtében kisebb tárlókapacitásra van szükség a flyamats anyagellátáshz. A különféle anyagösszetételek aznban más-más égetési hőmérsékletet, égési maradványkezelést igényelnek. Ehhez flyamats ellenőrzésre, autmatikus irányításra stb. van szükség. Az eltérő füstgázkezelési és egyéb költségek miatt ésszerűbb a bimasszával együttégetés helyett a következő javaslat: A bimassza tiszta anyag, a szemét meg szennyezett. A szennyezett anyag szakszerű égetése drága beruházási és üzemeltetési költségű berendezést igényel. Kivételes esetektől eltekintve nem érdemes a tiszta bimasszát a drága hulladékégetőben eltüzelni. Jó megldás lehet visznt kialakítani egy energetikai telephelyet, erre rátelepíteni egy kapcslt energiatermelő gőzciklust (gazdaságs méretű gőzturbina és segédberendezései), majd a gőzciklust megtáplálni valamilyen szeméttüzelő és valamilyen bimassza-tüzelő kazánkapacitással. A megldásnak akkr van igazán értelme, ha van nagy hőpiac Dr Lntay Z. szóbeli közlése

49 Szennyvíziszap-ártalmatlanítás égetéssel A szennyvízből a kezelés srán, CO 2 és N2 mellett erős üvegházhatású CH 4- és N2O-gázk is a levegőbe kerülnek. Ez utóbbiak mennyisége évente, glbálisan 40 millió tnna CO2e, és visznylag állandó marad 2005 és 2050 között. Az EU Vársi Szennyvízkezelési Irányelve kötelezi a tagrszágkat a megfelelő kezelésre, a légkörbe kerülő metántartalm csökkentése érdekében. 102 A szennyvíziszapt depnálás, visszafrgatás előtt kezelik. A munkaflyamatk a következők: sűrítés, víztelenítés, stabilizálás (fermentáció lelassítása), fertőtlenítés, hőkezeléses szárítás. 103 A kezelés flytatása: termőföldre kihrdás, depnálás, rekultiváció, vagy égetés és egyéb termikus kezelések (elgázsítás, nedves xidáció, pirlízis). Az iszapkezelési eljárás előnyei a következők: 104 Az iszap tömege 10% alá csökken; a hamut, krmt útépítésnél bebetnzzák. Az iszap energiája elegendő a flyamathz, nincs szükség tvábbi energia bevitelére; a szerves szennyezők az égetéssel megsemmisülnek (POP, PCB szerves szennyezők, dixin, gyógyszer, hrmn stb.); a nehézfémeket a hamuban tartva stabilizálják, és veszélyes hulladéktelepen rakják le. A füstgáz széndixidját és a flyamat víztartalmát kalciumgyártásra használhatják. A szennyvíziszapban értékes talajjavító anyagk és veszélyes elemek együttesen vannak jelen. Nincsenek egységes hatásvizsgálatk, minősítések a szennyvíz hatásáról talajba vagy vízbe kerülés esetére. Talajerőt növelő elemek: Ni, P, Ca, S, Mg, K. Szennyezők: nehézfémek, szerves anyagk, hrmn- és egyéb gyógyszermaradványk, baktériumk, vírusk, gmbák, élősködők. Ezért a szennyvíziszapt, a labrellenőrzések alapján, inkább termikusan ártalmatlanítani szükséges. 2.2 Alternatív termikus technlógiák Többféle módn, hőbntással nyerik ki a hulladék energia- és használható anyagtartalmát. Ezeket a technlógiákat visznylag hmgén, elsősrban a veszélyes hulladékk kezelésére fejlesztik. Elméletileg e technlógiákkal javul az áram- és a hőtermelés hatásfka, tárlható, különféle halmazállaptú üzemanyag : EU Energy, Transprt and GHG Emissins Trends t 2050 : Reference Scenari Luxemburg : Publicatins Office f the Eurpean Unin, 2014, ec.eurpa.eu/energy/bservatry/trends_2030/dc/trends_t_2050_update_2013.pdf 103 ec.eurpa.eu/envirnment/waste/sludge/pdf/sludge_dispsal3_xsum.pdf 104 Cedelft (s.d.): The Envirmental Ftprint f Mn-incinaratin f Sewage Plant Sludge, nt_sludge/1395 (utlsó letöltés: május 20.)

50 50 nyerhető ki a hulladékból, emellett kisebb prbléma a szilárd és légnemű égetési maradékk ártalmatlanítása. A begyűjtött hulladékt termikus hasznsítás előtt előkezelik, válgatják mechanikai, bilógiai vagy szárításs eljárással. A hagymánys égetésnél a füstgázk tisztítása költséges és nem nyújt teljes körű megldást az égetési maradékk ártalmatlanítására. Ha szétválasztják a krróziós összetevőket (hamu) a hulladék energiatartalmától, magasabb hőmérsékletet lehet elérni az energiaátalakító berendezésekben (kazán, gázturbina, belsőégésű mtr, üzemanyag cella). A hőbntáss technlógia hatéknysága függ a hulladék összetételétől, az előkezeléstől, a flyamatba bevitt energiától és a választtt eljárástól. (A szintetikus vagy pirgáz energiatartalma 4 20 MJ/nm³.) A legújabb termikus eljárásk ötvözik az égetést és a hőbntást. Skféle kmbinációban állítják fel a telepeket, amelyeket már nem lehet besrlni az ismert alapkategóriákba. Nagy előnyük, hgy veszélyes hulladékt (vörösiszap, ipari hulladékk, szennyezett talaj, vegyipari hulladék stb.) és kmmunális szilárd és flyékny hulladékt is képesek feldlgzni energiává vagy vegyipari nyersanyaggá, emellett az eljárásk minimálisra csökkentik a másdlags szennyezéseket. Egyes berendezés alkalmasak többféle összetételű hulladékk hasznsítására, csak a különféle összetételű hulladékkat nem egyidejűleg kell kezelni. Kisebb, ezer t/év kapacitással is építhetők, 105 valamint mbil, knténeres rendszerben. Így decentralizáltan telepíthetők, bővíthetők, az adtt szennyezés közelébe szállíthatók (például kármentesítéshez). A kisebb méretekből adódóan az anyagellátási prblémák kisebbek. A technlógia még nem kifrrtt. Az egyes megldáskra krlátztt számú referencia áll rendelkezésre Pirlízis A fából, szénből már a XIX. század végén is gyártttak kkszt, vársi gázt. Az újdnságt a hulladék felhasználása jelenti. A hagymánys hulladékégetők általában nagybb méretűek (>90 ezer tnna/év feldlgzási kapacitás), a pirlízis berendezések kisebb méretűek, srlhatk, és előválgattt, visznylag hmgénebb hulladékt hasznsítanak. 107 A hődegradálás (lebmlás) minimális xigén jelenlétében, fk körül, külső hőfrrás alkalmazásával megy végbe. A végtermék CO, CH 4, H2 és VOC-kat tartalmazó, MJ/Nm3 energia tartalmú pirgáz (kksz vagy dízellaj) és szilárd maradék (szén, kátrány, inert anyagk). Vegyes hulladékk kezelése 105 A hagymánys kmmunális égetők ezer t/év kapacitásúak. 106 Lásd még a 6. fejezetet. 107 Például gumiabrncst

51 51 esetén a kátránytól a berendezések eldugulhatnak, a flyamatt újra kell indítani, és magasabb hőmérsékleten esetleg utókezelni a berendezés elemeit Elgázsítás Az elgázsítás srán csak igen kevés külső hőt és xigént adaglnak a flyamathz, hgy ne legyen teljes az égés (>650 C). A kmmunális hulladékból előzetesen kiválgatják az üveget, fémet, inert anyagkat. A keletkező gáz alacsny energiatartalmú, 4 10 MJ/Nm3 (a földgáz 38 MJ/Nm3). A kátránytól itt is meg kell tisztítani a berendezés elemeit. A keletkező szintézisgázt egy másik lépésben égetik el, és gőzturbinával termelnek áramt, visznylag alacsny hatásfkkal. Minden erőműnek, termikus hulladékkezelő műnek meg kell felelni a 2000/76/EC hulladéks és 2010/75/EU ipari emissziós irányelveknek. Flyamatsan szigrdnak a kibcsátási határértékek a következő szennyezőkre: SO 2, N2O, NOx, HCL, HF, TOC, CO, PM 10, PM 2,5, nehézfémek, dixink, furánk. A hamu szerves karbntartalma <3% legyen. A telepek részei: Fgadó, előkezelő sr (például a kmmunális hulladék RDF minőségűre válgatása) Hőkezelő reaktr Szilárd és gáznemű maradványk tisztítása Választható kiegészítők: gáz- és maradványkezelő telep, (kapcslt) energiát termelő telep Az elgázsító eljáráskhz kevesebb levegő szükséges, kisebb a füstgáz kezelésének költsége. A magas hőmérsékleten a gázban levő nehézfémek kndenzálódnak, és a végén a hamuból visszanyerhetők. Az üveges salakt útépítéshez hasznsíthatják. Felhasználási területek: A szintézisgázt visznylag alacsnyabb hatásfkkal gőzkörflyamathz, kedvezőbben gázturbináhz kapcslhatják. Erőművek felújításánál is építenek esetenként termikus hulladékfeldlgzó egységet a telephez, a termelt szintézisgáz közvetlen hasznsítására. Megfelelő tisztítással és a gáz kndenzációjával vegyi gyárak alapanyagaként is felhasználható a szintézislaj. A tisztíttt gázt tömegközlekedési járművek üzemanyagaként is hasznsíthatják Plazmatechnlógia Plazmaíves technlógia nagy hőmérsékletű gázelegyet használ fel a szerves hulladék hőbntására. A hamu a magas hőmérsékleten üvegesedik, stabil állaptba kerül. A kátrányk tvábbi bntásával (krakklás) tisztább szintézisgázt nyernek. A flyamathz gázmtrs és hidrgéncellás egységek kapcslhatók. A plazmaíves eljárás előnye az egyszerű kiépítés és az elérhető nagy ártalmatlanítási hatásfk. Hátránya a nagy fajlags energiaigény. A kmmunális hulladékk plazmaíves eljárással történő kezelésével is próbálkznak. A flyamat 3000 és 6000 C-n másdpercek alatt megy végbe, a

52 52 szerves anyagk szintézisgázzá alakulnak át, miközben a szervetlen anyagk kőzetszerűen megszilárdult anyagt képeznek. A képződött gázk főleg CO-ból és H2-ből állnak. A szilárd hulladékban levő szervetlen anyagk üvegesen dermedő salakká alakulnak át, melyek főleg szilícium-dixid és fémxidk képeznek. A képződő szintézisgázkat gőzfejlesztésen keresztül áramtermelésre használják, míg a salakkat útépítéshez. Egy tnna kmmunális hulladék feldlgzásáhz csak 200 kwh energia szükséges. Az üvegesített salak tömege 200 kg. A plazmatechnlógia egyrészt tt alkalmazható előnyösen, ahl a lerakás nehézkes vagy nem megldható, ahl a lerakási díj magas és ahl a szigrú emissziós határértékek az égetésen alapuló kezeléseket drágává teszik. Alkalmas a klórztt szénhidrgéneket tartalmazó gázk ártalmatlanítására, az erőműi hamu és pernye meglvasztására, a kórházi hulladékk kezelésére, a szerves anyagk nagy értékű fűtőanyaggá knverziójára. A plazmával végzett elgázsítás kipróbált eszköz arra, hgy: elbntsák a kátránykat, megakadályzzák a kkszlódási maradványk hamuba való kerülését, ne termeljenek txikus hamut, elegendő hőt termeljenek ahhz, hgy bármiféle hulladékt elgázsíthassanak, minimalizálhassák a füstgázk kémiai energiaveszteségeit, bármilyen energiafrrást felhasználhassanak, megszüntessék a dixinképződést. Tvábbi előnyök: kis fajlags füstgázmennyiség (kevesebb kibcsáttt füstgáz), általában magasabb mértékű térfgatcsökkenés érhető el, maradék szilárd anyagk üveges állaptúak és ezzel megakadályzható a kildódás, a patgén és egyéb fertőző anyagk teljesen elbmlanak, jbban szabályzható, mint az égetés (gyrsabb az indítási és a leállítási idő), kisebb feldlgzási igényhez, rugalmasan, alacsnyabb beruházási költséggel építhető üzem, hidrgén dús PCG (Plasma Cnverted Gases) gázk fejleszthetők, a plazmaíven fejlődött összes energia általában visszanyerhető. Hátrány: K+F+I támgatást igényelne mintatelepek fejlesztésének megszttt kckázatviselése. felállítása, a technlógia 2.3 A hagymánys égetés és az új termikus kezelések összehasnlítása 11. táblázat Új termikus technlógiák és hagymánys égetés összefglalása Dr Bkányi Ljudmilla, Dr. Mannheim Viktória táblázatai alapján

53 Eljárás Célk Hőmérsé klet C Pirlízis fűtőlaj, vegyipari alapanyag termelése szintézisgáz k és fűtőanyag termelése nagy értékű vegyipari termékek előállítása Energiaterme lés, ártalmatlanít ás endterm Elgázsítás Plazmatechnlógi a Hagymán ys égetés 53 Égéslev egő (légfele sleg tényező ) ƛ=0 Segédanyagk, segédáramk Végtermé kek inert gáz nitrgén) (például pirgáz, -laj, kksz endterm ƛ<1 részleges xidáció xigén, levegő vízgőz, >2000 endterm xidáló közeg exterm ƛ>1 vagy ƛ=2 2,5 teljes xidáció msóflyadék, hűtővíz, semleges/xidáló/red ukáló gázk laj, földgáz póttüzelés gáznemű anyagk, szilárd maradék szintézisgá z, üveges salak energia, füstgáz, salak/pern ye A Misklci Egyetemen, a hulladékk energetikai hasznsításával fglalkzó TÁMOP-kutatás 3. részében109 a termikus ártalmatlanítási technlógiák teljes körű életciklus elemzésének (LCA) kmplex kiértékelését dlgzták ki energiahatéknysági és környezetterhelési szempntból, különös tekintettel a plazmatechnlógiára. A 2013-ban hatályba lépett új hulladékgazdálkdási törvényben az életciklusszemlélet, mint a környezetvédelem szerves része szerepel. Az életciklusértékelés elsősrban egymást helyettesítő termékek és eljárásk esetén célravezető. Alkalmazása srán számszerűsíthető, hgy egy termék előállítása, elhasználása és a belőle képződő hulladék ártalmatlanítása srán milyen környezeti terheléseket kz, mennyi természeti erőfrrást használ fel, beleértve az energiafelhasználáskat is. A füstgáztisztítást elhanyagló és a füstgáztisztítást alkalmazó hagymánys égetéses technlógiákat összehasnlító 12. és 13. ábrák alapján megállapítható, hgy a glbális felmelegedéshez való hzzájárulás (GWP) szén-dixid egyenértékben csaknem egy egész nagyságrendben különbözik. 12. ábra Glbális felmelegedési ptenciálk (GWP) összehasnlítása Mannheim Viktória (2013): Vegyipari környezetvédelmi kutatásk a Misklci Egyetemen, Gép, 64(29): p. 110 Dr. Mannheim Viktória előadása, KLENEN Knferencia március

54 54 Az szlpk jelentése (balról jbbra): Hagymánys égetés (füstgáztisztítás nélkül), Hagymánys égetés (füstgáztisztítással), Gázsítás, Pirlízis, Plazmatechnlógia 3000 Cn, Plazmatechnlógia 5000 C-n 13. ábra Egyes technlógiáknál környezeti mutatók százaléks értéke különféle termikus GWP: glbális felmelegedési mutató (CO2 egyenértéken), AP: savasdási ptenciál, ODP: óznkársító mutató, HTP: txikus hatás A savasdási ptenciált (AP) jellemző kén-dixid egyenértékek, a plazmatechnlógia kivételével azns nagyságrendűek. Az emberi szervezetre gyakrlt txikus hatás (HTP) esetén a gázsítás és a különböző hőmérsékleten megvizsgált plazmaeljárásk képviselik a legkedvezőbb értéket. A vizsgált technlógiák környezeti hatáskra vnatkzó eredményeit az 1. ábra szemlélteti a környezeti hatáskategóriák százaléks megszlásában. A hulladék kmplex termikus átalakítása több lépésben történik: pirlízis, elgázsítás és/vagy égetés. A hagymánys energiahasznsítású célú

55 55 hulladékégetésnél (hulladékerőmű) integrálják a hárm lépést, míg az alternatív eljárásknál egy közbülső terméket állítanak elő, és ennek elégetése később történik. Az alábbi ábrán ezek a lépések láthatók. A kezelés a pirlízissel kezdődik. Elgázsítás hő, gőz és krlátztt mennyiségű levegő adaglása esetén történik. (Teljes égés nagy mennyiségű kb. 2,6-szrs levegő adaglása mellett következik be.) 14. ábra A hulladék teljes hőbntási flyamata és a keletkező termékek tvábbi felhasználása ISWA White Paper, Alternative Waste Technlgies, letöltés: július 28.) January (utlsó

56 56 A hivatkztt ISWA 2013-as fehér könyv szerint az alternatív technlógiák kifrratlank. Összehasnlításuk a kevés referencia mellett azért is nagyn nehéz, mert más-más technlógiákat alkalmaznak, másk a bevitt (előkezelt, válgattt) hulladékkhz. Japánban alkalmazzák hsszabb ideje az alternatív technlógiákat nagybb arányban, mivel tt a legszigrúbbak a környezetvédelmi előírásk: például a hamu nem rakható le, csak tvábbi kezelés után. (Plazmatechnlógiával ártalmatlanítható a hagymánys hulladékerőmű hamu és a pernye maradéka.)

57 57 3 Megújuló frráskból termelt energiák piaci fajlags költségei 3.1 Megújuló költségei energiából termelő rendszerek fajlags 12. táblázat Energiatermeléssel kapcslats beruházásk piaci fajlags költsége 112 Költségnemek Kndenzációs kazánk (Ft/kW)* Alacsnyhőmérsékletű kazánk (Ft/kW)* Puffertartályk (Ft/l)* Hőleadók (radiátrk) (Ft/m2)* Levegő-víz hőszivattyú (Ft/kW)* Víz-víz hőszivattyú (Ft/kW)* Vákuumcsöves napkllektr (Ft/m2)* Síkkllektr (Ft/m2)* Bivalens tárló (Ft/l)* Napelem (Ft/W)*,** Szélkerék kw (turbina+szlp) (Ft/kW)* Pellet kazán (Ft/kW)* Faelgázsító kazán (Ft/kW)* Faapríték kazán (Ft/kW)* Napelemes rendszerek, 5 20 kwp (Ft/Wp) Napelemes rendszerek, kwp (Ft/Wp) Napelemes rendszerek, kwp (Ft/Wp) Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékkat feldlgzó bigáztelep, 0,5 MW-ig, (MFt/MWe) Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékkat feldlgzó bigáztelep, 0,5 1,5MW, (MFt/MWe) Depóniagáz bigázerőmű, kwe (MFt/MWe) Szennyvíziszap alapú bigáz erőmű kwe (MFt/MWe) Bimassza fűtőmű, 0,05 5 MWth (MFt/MWth) Bimassza erőmű, csatlakzási költségekkel, 5 10 MWe (MFt/MWe) Bimassza erőmű, csatlakzási költségekkel, MWe (MFt/MWe) Szélpark (MFt/MWe) Getermikus kút létesítési költsége, 2000 m (MFt) Getermikus fűtőműrendszer, 0,5 5 MWth (MFt/MWth) Getermikus fűtőműrendszer, 5 50 MWth (MFt/MWth) Távhő hőközpnt, kwth (eft/kwth) 112 enet Internetkutató Kft Beruházási költség kivitelezéssel középár maximu nettó m nettó

58 58 Távhő primervezeték-csere, átmérő: (eft/nymvnal méterre) Föld feletti távhővezeték-szigetelés, átmérő: (eft/fm) Új távhő fgyasztó bekapcslása (eft/kwth) Fűtőmű krszerűsítés (kazáncsere) MWth (eft/kwth) * kivitelezési költség nélkül ** as átlagár 13. táblázat költsége113 Villamsenergia-termelő, PV Szél Méret [MW] 0,5 5 Fás bimassza Nem fás 5 10 bimassza ,5 Depóniagáz 0,5 0,9 0,5 Bigáz 0,5 0,9 0,9 2,5 Min. [Ft/kWe] megújuló technlógiák Max. [Ft/kWe] fajlags beruházási Átlag [Ft/kWe] táblázat Néhány hazai és uniós hulladékégető telep költségadata A telep helye Feldlgzási kapacitás t/év Beruházási költség Megjegyzés Rákspaltai Hulladékhasznsító t millió Ft (2005, krszerűsítés) Várpalta t millió Ft (2005) Termelt energia: 550 ezer GJe, 560 ezer GJh Bevitt éves energia: 1,4 millió m3 földgáz, 800 ezer m3 víz nem valósult meg Német hulladékégetők114 > euró/t (2009) üzemeltetési költség euró/t, év 113 Magyar Energetikai és Közmű-Szabályzási Hivatal, a METÁR tervezett bevezetéséhez kalkulálva Dr Kerstin Kuchta Univ. AW, Hamburg

59 59 Brit új termikus hulladékkezelők t 9 55 millió Birmingham MBTtelep t 7 millió Bzen117, Olaszrszág millió (2013) 15. táblázat Hulladéklerakók beruházási költsége Szlvákia118 Nettó kapacitás 0,05 [MWe] Fajlags költség 3400 [EUR/kWe] Magyarrszág119 Nettó kapacitás [MWe] Fajlags költség [HUF/kWe] depóniagázából 0, SRF- és RDF-előállítás euró történő 82 ezer MWe, 260 ezer MWh energiatermelés fajlags >0, táblázat A Hinkley Pint brit atmerőmű áramtermeléssel összehasnlítva120 becsült nagykereskedelmi áram ára más 115 A költségek nagyban függnek a körülményektől (telekár, méretgazdaságsság, gazdaságplitika, ösztönzők állami és önkrmányzati szinten) Messenger, Ben (2013): New Sita recycling plant inn Birmingham Prducint SRF & RDF, WasteManagement Wrld, June 3., (utlsó letöltés: május 18.) Methdlgy_SLO, PYLON BBC News (2013): Uk. Nuclear pwer plant gets g ahead, BBC News, Octber 21. (utlsó letöltés: május 20.)

60 Onshre szél 100* Offshre szél 155* 60 Ár-apály Hullám 305* 305* Hinkley Pint (2023-as átadás) /MWh Bimassz Nap Gáz/szén a 105* 125* 55.05* *2014 [ /MWh] Frrás: DECCO/Heren Az ISWA nemzetközi szilárd hulladék szövetség januárban elkészült fehér könyve121 szerint az európai hulladékt energiává átalakító művek beruházási költsége a legmagasabb: euró/t, év feldlgzási kapacitásnál. Az USAbeli művek fajlags költsége USD/t, év. Kínában és Dél-Kreában euró/t,év. Japánban nem lehet tudni, mivel egyedül tt vannak szigrú előírásk a hamu utókezelésére, ami nemcsak megdrágítja a beruházást és üzemeltetést, de az új termikus technlógiák felé tereli a fejlesztéseket. A berendezések költsége mellett aznban nagyn fntsak az egyéb gazdasági körülmények (kapupénz, kötelező átvétel, megújuló prémium stb.). 3.2 A távhőszlgáltatás kiterjesztésének vizsgálata NagyBritanniában A tanulmány a döntéshzóknak készült a távfűtés kiterjesztésének műszaki, szakigazgatási és gazdasági (befektetői) feltételeiről Nagy-Britanniában. A tanulmány a bővítést 2050-ig vizsgálja. A távfűtés segíthet abban, hgy teljesíthető legyen a 2020-as megújuló-vállalás elérése. A rugalmas tüzelőanyag váltás a megújulók fkztt alkalmazását könnyíti meg. Jelenleg a hőtermelésben a megújulók aránya csak 0,5% óta van távfűtés, de az elterjedtsége csak 2% (miközben Finnrszágban 49% és Dániában 60%). A legnagybb akadály a távvezetékek kiépítésének beruházási költsége. 270 ezer lakás ellátásáhz 1,5 milliárd költségű vezetéket kellene kiépíteni. Egyes esetekben aznban gazdaságs lehet a távfűtés kiépítése: (kapcslt) erőmű közelében; elektrms fűtés kiváltására (az összes hőigény 0,3 százalékában); nagy beépítési sűrűségű, magasházakhz. A jelenlegi gazdasági és egyéb szabályzók megváltztatása nélkül aznban, különösen a lakóépületekre, nem lehet gazdaságsan kiterjeszteni a távfűtést. Ez a hőfrrástól (kapcslt, gáz, alternatív) függetlenül így van. Ez aznban nemcsak a távhőre igaz. A jelenlegi árvisznyk mellett egyetlen alternatíva nem versenyezhet a hagymánys egyéni gázfűtéssel. 121 ISWA White Paper Alternative Waste Cnversin Technlgies (Frans Lamers, Edmund Fleck, Lucian Pellni, Bettina Kamuk) január

61 ábra A hőellátás költségei Nagy-Britanniában (2009-es hőtarifák /MWh) 122 Tüzelőanyag-váltást csak a CO2-megtakarítással lehet indklni. 250 ezer háztartással számlva, a kiválttt hőfrrástól függően évente 0,25 1,25 millió t CO2e ühg-t123 lehetne megtakarítani. Mivel Nagy-Britanniában a távfűtés elterjesztését az ühg-megtakarítás és a megújulók elterjesztése érdekében szrgalmazzák, ezért megvizsgálták, hgy a meglevő lakásállmánynál a megújulókra alapztt távhőszlgáltatás bevezetése vagy a megújulókra decentralizáltan áttérés (nap, földhő stb.) lenne-e kisebb költséggel megvalósítható. A távfűtés kevésbé versenyképes alternatíva: ha túlztt prfitt várnak a befektetők; ha az elektrms áram előállításának ühg-tartalma úgy csökken, hgy közben nem emelkedik az ára; ha nem sűrű a terület beépítettsége. 122 A hulladékhőt nagyn alacsny árn értékesítik az erőművek és ipartelepek. Megújuló nap- és szélenergiát csak a melegvíz-ellátáshz használnak. 123 CO2e ühg (szén-dixid egyenértékű üvegház hatású gáz)

62 ábra A megtakarítható ühg egy jelenlegi energiamixhez visznyítva 124 A távfűtés mellett szól, ha a vizsgált területen a megújulók decentralizált használata nehézkes, például rsszak a kémények, krlátztt a terület a hőszivattyúk használatára, prblémás a bimassza tárlása stb. Mivel aznban a vizsgálatban a távfűtés kibővítését földgázbázisn tartják leginkább reálisnak, a megújulókkal kapcslats vállalásk teljesítését ez nem viszi előre. A távfűtés kibővítésének fő krlátai: gazdasági krlátk; intézményi krlátk; a CO2 jelenlegi ára. A lazább beépítések következtében a távvezeték kiépítésének költsége beruházás százalékát is elérheti. A gazdasági krlátt aznban nemcsak nagy beruházási költségek kckázata jelenti (távvezeték + hőtermelés), hanem szakértelem, a távfűtéssel kapcslats műszaki kultúra hiánya is növeli befektetők kckázatát. a a a a Intézményi krlátk: Azkban az rszágkban, ahl elterjedt a távfűtés, a távhőszlgáltatás legtöbbször teljes egészében vagy nagy részben önkrmányzati és egyéb közösségi (szövetkezeti) tulajdnban van. Az önkrmányzat kezében van a helyi építési szabályzás, valamint jelentős fgyasztói kör fölött rendelkezik (szciális lakásk, közintézmények). Nagy-Britanniában az önkrmányzatk a közktatásért és egészségügyért felelnek elsődlegesen. Az energiaellátás nem feladatuk. Nincsenek tapasztalataik a távfűtésben. A szabályzás és tervezés helyi szinten nem áttekinthető, nincsenek világs célk. Emellett a közpnti krmányzásnak sincsen megfelelő stratégiája a távfűtés támgatására. 124 A jelenlegi CO2 ára és a brit energiaplitika nem teszi gazdaságilag ésszerűvé a kmlyabb ühgmegtakarítást a fűtés területén.

63 63 A CO2-beárazása a mstani piaci árak mellett nem fg jelentős ösztönzést adni az alternatív tüzelőanyagknak és megldásknak. A fsszilis tüzelőanyag használatának ühg-költségét minden esetben (áramelőállítás, bármilyen gázfűtés) az égetőre (háztartásra is) rá kellene terhelni. A távfűtés elterjesztéséhez csökkenteni kell a beruházás tőkeköltségeit és kckázatát. 3,5% szciális diszknt ráta és az ühg-kibcsátás költségeinek internalizálása esetén lehetne a távhőnek 16% részesedése az összes fűtésben. 6% esetén túl nagy a kckázat, ezért jóval kisebb területen lenne megvalósítható, elsősrban új létesítményeknél. A távhőszlgáltatás kiterjesztésében rejlő ptenciál, a feltételek átalakítása, kedvezővé tétele esetén: 3 8 millió háztartás; millió m2 nem lakás funkciójú fűtött terület; 6 14 százaléks részesedés a fűtési igényből. Mivel Nagy-Britanniában is jelentős hulladékhő áll rendelkezésre (erőművekből, iparból), ezért jelenleg az ühgkibcsátás elkerülésének hatéknyabb módja e tartalékk kihasználása vársias területeken, a megújuló technlógiák decentralizált alkalmazásával együtt. A 18. táblázatt a példa kedvéért gyűjtöttük ki a brit tanulmányból. A belső pesti kerületek nagyszámú, rssz állaptú társasházánál érdemes lenne hasnló kalkulációkat végezni, figyelembe véve azt is, hgy a különböző megldásk mennyi hazai munkahelyet tudnának közvetve, illetve közvetlenül létrehzni.

64 táblázat Különféle hőtermelő berendezések árainak összehasnlítása Kapacitás Elektrms hatásfk % Hőterm. hatásfk % Beruházás /kwe Karbantart ás /kwe Élettartam év Csere költsége életcik-lus végén % Kis kapcslt gázmtr Nagy gázmtr Kmbinált ciklusú gázturbina 90 MWe 45 Gázkazán távhőhöz Bimassz a kazán távhőhöz 2 MWe 38 Kmbinált ciklusú gázturbina 50 MWe 42 Nagy bimassza gőzturbin a 30 MWe 24 Hulladék anaerb lebmlás* Hulladékégető** 100 kwt - Közepes bimassza gőzturbin a 8 MWe kwe kwt - 1 MWe MWe /kwt 615 /kwt Frrás: PÖYRY tanulmány adataiból kigyűjtve *előválgattt, előkezelt hulladék esetében **0,1 kg CO 2/kWt 17. táblázat Egyéni fűtési megldásk beruházási költsége Beruházás /kwt Karbantart ás /kwt Hatásfk (átlags)% Élettartam év Csere Gázkazán, lakás Gázkazán, egyéb ingatlan Elektrm s fűtés lakás Elektrm s fűtés egyéb ing. Bimassz a lakás Bim. egyéb ing. Hőszivattyú,* lakás Hőszivattyú * egyéb ing földhő 600 levegő 9 (földhő, levegő) COP 2,4 (3,2) f. COP 1,9 (2,5) l földhő 600 levegő 9 (földhő, levegő) COP 2,5 COP f. 50 f. Napklle k-tr HMV lakás 1429 Napkllekt r HMV egyéb ingatlan

65 65 (beruházás %-a) Frrás: PÖYRY tanulmány adataiból kigyűjtve 90 l. *radiátrs hőleadással 90 l.

66 66 4 A hulladékkezelések externális hatásai 4.1 A hulladékszektr éghajlatt környezetszennyező hatásai kársító és Éghajlatt kársító hatásk Az 1992-es Riói Környezet és Fejlődés Világknferencián elfgadtt Feladatk a 21. századra prgramban külön szerepeltek a hulladékgazdálkdási célk, cselekvési irányk, javaslva a hulladék keletkezésének minimalizálását. A 2002ben Jhannesburgban tarttt újabb knferenciáig aznban a kitűzött célk csak igen kis mértékben teljesültek. A 2012-es Ri+20 knferencián ismét megállapíttták, hgy a környezeti és szciális célk nem teljesültek, egyebek mellett nőtt az ühg gázk kibcsátása és a hulladékmennyiség. A legutóbbi világknferencián, feltehetően a glbális pénzügyi-gazdasági válság miatt is, a zöld gazdaság szerepe, értelmezése vlt a közpnti téma. A záródkumentum aznban, tükrözve a fejlett és fejlődő rszágk közötti ellentéteket, nem ír elő knkrét célkat.125 Az EU ennél knkrétabb irányelveket fgalmaztt meg a tagrszágk számára a hulladék, az ühg-kibcsátás és a megújulók alkalmazása terén. Bár az utóbbi időben elbiznytalandás érződött, az EU tvábbra is az ühg-csökkentés élharcsa kíván maradni.126 Glbális szinten a hulladékk szén-dixid egyenértéken számíttt kibcsátása az összes kibcsátás csaknem 5 százaléka ben az EU-ban is a lerakók ühgkibcsátása dminált.127 Az IPCC 2007-i vizsgálati jelentése szerint (Synthesis Reprt, 4.2 táblázat) az energiatermelő égetés hzzájárul a hulladék ühg-kibcsátásának csökkentéséhez. Azns mennyiségű energia előállításánál a CO 2-kibcsátás aránya (egymáshz képest) szén 21, laj 14, energiatermelő égető 12, földgáz A zöld gazdaság a fenntartható fejlődéshez és a szegénység leküzdéséhez kapcslódóan meg fgja erősíteni azt a képességünket, hgy fenntarthatóan gazdálkdjunk a kárs környezeti hatásk mérséklése, az erőfrrás-hatéknyság növelése és a hulladék csökkentése által. Faragó T. Ipari öklógia A dánk, németek gazdasági sikerei azt látszanak igazlni, hgy az előírásk, kitűzött célk felhígítása helyett sikeresebb stratégia az előremenekülés. Az általuk skszr önkéntesen vállalt, az uniós irányelveknél szigrúbb nemzeti szabályzás serkenti az innvációt, és piaci előnyt biztsít termékeit külföldi értékesítésénél. 127 EEA 2010

67 táblázat Hulladékból eredő üvegházhatású gázkibcsátásk becslése 129 Ühg-frrás Lerakó CH4 Szennyvíz CH4 Szennyvíz N2O Égetés CO2 Összes ühg-emisszió Mt CO2e % 52,4 38,5 5,7 3, táblázat Egyes hulladékgazdálkdási eljárásk hatása az éghajlatra Életciklus szakasz Kitermelés Feldlgzás Felhasználás Hzzájárulás az éghajlatváltzás flyamatáhz Üvegházhatású gázk kibcsátása Kmpsztálásból eredő kibcsátás (CO2) Hulladékgazdálk dás 130 (Aerb) égetésből eredő kibcsátás (CO2, N2O, aerszl) Lerakásból eredő kibcsátás (CH4, közvetítő anyagk) Újrafeldlgzásból eredő kibcsátásk Előnyök Csökkentő tényezők (nyelők, előnyök, megldásk) CO2-tárlás talajban trágya használat csökkentése újrafeldlgzással termék előállítás kapcslt energiatermelés (CHP) fsszilis tüzelőanyag megtakarítás újrafeldlgzás (kiégetett hamuból, pernyéből építési anyag) légszennyezés mérséklése (ellenőrzött füstgáztisztítás) CO2-tárlás lerakókban energiatermelés (fsszilis megtakarítás) CH4-kibcsátás csökkentés másdnyersanyag termelés kevesebb energiával természeti erőfrrás megtakarítás 128 Ted Michaels, Energy Recvery Cuncil April, IPCC 2007b; táblázat 130 GRID Arendal: UNEP/Grida, 2012

68 ábra Egyes szektrk nem CO2 eredetű ühg-kibcsátása Kalibrálás Egyéb Klíma+hűtés Szennyvíz Hulladék Ipar Energia Mezőgazdas ág 18. ábra Nem CO2-eredetű ühg-kibcsátás a szilárd és flyékny hulladékszektrban Szennyvíz N₂O Ipari szennyvíz CH₄ Háztartási szennyvíz CH₄ Ipari szilárd hulladék CH₄ Háztartási szilárd hulladék CH₄ A nemzeti szabályzásban az északi rszágk járnak az élen: 1. A bilógiailag lebmló hulladék lerakásának betiltása (A, B, DK, D, NL, S) 2. Az EU irányelvnél szigrúbb nemzeti F-gáz szabályzás (A, B, DK, D, NL, S) A hulladékk szennyezések égetésekr a légkörbe, talajba, vizekbe jutó Száms szerves szennyezőanyag szilárd tüzelőanyagk, valamint hulladék elégetése révén jut a légkörbe ban fgadták el a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagkról szóló jegyzőkönyvet a pán-európai levegős egyezményhez kapcslódóan (LRTAP/POP 1998). A különösen veszélyes anyagkra kibcsátási határértékeket állapítttak meg (külön-külön a kmmunális, a kórházi és a veszélyes hulladékk égetésére). 2009ben tvább szigríttták a kibcsátási határértékeket. Az ábrából jól látható a rendelet eredményessége. 19. ábra POP légköri kibcsátási trendek (%) az EEA-tagállamaiban, között 131 ec.eurpa.eu/clima/plicies/2030/mdels/eu_trends_2050_en.pdf

69 69 PAH (s zöld), HCB (lila), PCB (v zöld), dixin + furán (barna), HCH (türkiz) Frrás: EEA 2012)132 A 19. ábrán jól látszik, hgy milyen hatása van a szigrdó szabályzásnak. 133 A hulladékk ellenőrzött technlógiával történő, kncentrált légszennyezéssel jár. A mértéke aznban jelentősen csökkent az utóbbi időben. 134 égetése is A Flamand Környezeti Ügynökség 2010-es adatai a dixinkibcsátásról: egyedi tüzelőberendezésekből 33 g TEQ/év, hulladékégetőkből 0,114 g TEQ/ év megszlás az egyes ágazatk között (%): kmmunális 73,45, ipar 15,58, közlekedés 0,374, mezőgazdaság 0,688, hulladékégetés 0,254, egyéb 9,654 A Német Környezeti Ügynökség 2010-es adatai a PM 10 kibcsátásról: kmmunális 16,626%, ipar 26,841%, közlekedés 18,203%, mezőgazdaság 19,983%, hulladékégetés 19,983%, egyéb 18,342% 20. táblázat Németrszág hulladékégető kapacitása (1000 t/év) 135 Év 1965 Égetők száma 7 Kapacitás Dr Faragó Tibr (2013): A glbálisan növekvő hulladékmennyiség és a kezelésére irányuló nemzetközi törekvések, Ipari Öklógia, 2. évf Nálunk a közvélemény nemigen fglalkzik a hulladékégetőkkel, csak tt, ahl knkrét prjekt megvalósítása jött szóba az utóbbi időben (Inta, Várpalta, Veszprém, Sajóbábny, Hódmezővásárhely, Kazincbarcika, Szentgtthárd/Heiligenkreuz) 135 Német Szövetségi Környezeti Ügynökség (Federal Envirnmental Agency) 2005

70 ,829 4,582 6,343 7,877 9,200 10,870 13,999 16,900 17, táblázat Németrszági dixinkibcsátási frrásk különféle ágazatkban Khászat, fémfeldlgzás Hulladékégetés Erőművek Ipari égetőtelepek Háztartási tüzelőberendezések Közlekedés <10 < <1 Éves kibcsátás a levegőbe g TU (Txiticy Unit txicitási egység) 22. táblázat Hulladékégetés kibcsátásának csökkenési trendje Németrszágban Összes kibcsátás a levegőbe Csökkenés %-ban Hulladékégetés kibcsátás csökkenés % , % 100% ,5% 8% 2000 <<70 5,83% 0,125% 4.2 Hlland tanulmány a lerakás és égetés társadalmi és környezeti költségeiről (2003)137 A privát vagy közvetlen költségek mindkét hulladékkezelésnél elsősrban a beruházási és üzemeltetési tőke- és bérköltségek. A közvetlen környezeti költségek az externáliák. Negatív externáliák mindkét technlógiánál számttevőek. A környezeti és közvetlen költségek mértéke egymással összefügg. A környezetet kímélő technlógiák kiépítése és üzemeltetése drágább, visznt ezzel a környezeti externáliák költsége csökken. Emellett száms egyéb tényező, például szállítási távlságk, begyűjtés módja, érvényes előírásk stb. beflyáslják a költségek alakulását. Az alábbi táblázatk csak példák, knkrét esetben az adatk jelentősen váltzhatnak. 136 A Német Szövetségi Környezeti Ügynökség becslése 137 peple.few.eur.nl/dijkgraaf/epubs/burn%20r%20bury%20nta%20di%20lavr.pdf

71 táblázat Belső költségek lerakás és égetés esetén Belső (beruházási és üzemeltetési) költségek (CE, 1996) Összes belső költség Megtakarítás Energia Anyag Nettó privát költség Lerakás euró/t Égetés (R1) euró/t táblázat Környezeti költségek lerakás és égetésnél Környezeti költségek (CE, 1996) Légszennyezés Vízszennyezés (elhanyaglható) Veszélyes hulladék Földhasználat Összes környezeti költség Elkerült költségek Energiatermelés (bevétel) Nyersanyag (bevétel) Nettó környezeti költség Lerakás euró/t Égetés (R1) euró/t Német és brit hatósági hulladékégetésről kmmunikációs anyagk a A német környezetvédelmi minisztérium, a laksság körében évvel krábban kialakult, és még mindig meglevő égetésellenes felfgás megváltztatására 2005-ben egy 9 ldalas ismertetőt adtt ki 138 Hulladékégetés Ptenciális veszély? Búcsú a dixinszivárgástól címmel. Állításuk szerint a szigrú szabályzás következtében a hulladékégető telepek többé nem lényeges tényezők a dixink, pr, nehézfémek kibcsátásában. Nagy-Britanniában a laksság a kmpsztálást és újrahasznsítást elvben támgatja (a termikus eljáráskkal szemben), ugyanakkr skan nem gyűjtik fegyelmezetten, válgatva a hulladékt. A brit krmány környezetvédő ügynöksége ldalas anyagkat állít össze a régiók, önkrmányzatk 138

72 72 számára a hulladékkezelési szakplitikáról, technlógiákról, ösztönző eszközökről. Ezeket rendszeresen aktualizálja (2014-es anyag) Biztnsági mellett érvek a távhőszlgáltatás kiterjesztése A távhővel fűtött épületekben nincsenek: kémények rbbanás-, tűz-, gáz- vagy füstgázszivárgás-veszélyes készülékek a kül- és beltéri levegőt szennyező parapet knvektrk a füstgáz nem adódik hzzá az épületek közvetlen térsége levegőjének nemegyszer egészségügyi határértéket meghaladó szennyezéséhez nem frdulhat elő illegális hulladékégetés a kályhákban nem kell az ingatlan tulajdnsának a fűtőkészülékek cseréjéről, eves ellenőrzéséről, karbantartásáról gndskdni któber 15. óta kötelező szén-mnxid-érzékelőt használni közösségi terekben, panziókban, nyilváns helyeken, ahl a légtérben nyittt égésterű tüzelőberendezés van. Új épületbe nyittt égésterű készüléket csak szénmnxid-érzékelővel szabad felszerelni. 140 A jelenleg kapható készülékek többsége nem megfelelő (33-ból 29 elbuktt a bevizsgálásn) december 1-jéig minden 1981 előtt vagy ismeretlen időpntban üzembe helyezett berendezés, vezeték ingyenes felülvizsgálatát lehetett kérni a gázszlgáltatótól. (A vizsgálat tényleges költsége ezer Ft.) A közmédiában történt figyelemfelkeltés ellenére csak a laksság 5 10 százaléka vizsgáltatta meg a készülékét. Veszélyt jelentenek a felújításknál beépített, krszerű nyílászárók (nem megfelelő használat esetén), a nagyteljesítményű szag- és páraelszívók től az éves kéményellenőrzések mellett vizsgálni kell az ingatlankban levő gáztüzelésű készülékek légterét is, és ellenőrizni, hgy megtörtént-e a készülékek vizsgálata. Baleseti statisztika ben 192 CO-mérgezéses eset, 13 haláls mérgezés; 235 rvsi ellátás 139 Discussin abut energy frm waste 2013 February Guide t debate UK EFRA, Stieber József vizsgálómérnök, Kéményjbbítók Országs Szövetsége, műszer- és méréstechnikai szakbizttság elnökének szóbeli közlése Katasztrófavédelem, Hajdu Mártn szóvivő, NSZ

73 ban 342 eset, 12 haláls mérgezés, 376 rvsi ellátás Ne égesd tthn a hulladékt!143 A Levegő Munkacsprt Tanácsadó Irdája, az évek óta flyamatsan érkező panaszk miatt, több kiadványt állíttt össze a szabálytalan egyedi fűtések veszélyeiről. A helyi laksk rszágszerte megszenvedik a rssz fűtőkészülékek használatát. Nemcsak a legdurvább szabálytalanság, a műanyagk égetése jelent prblémát, de dixin keletkezik a túl magas nedvességtartalmú tűzifa elégetésekr, vagy az újabban anyagi kkból háztartásk által is vásárlt lignit égetésénél. Kályhában egyáltalán nem, de az idehaza frgalmban levő kazánk 99 százalékában sem szabadna lignitet elégetni.146 A települések levegőjének minőségét a közlekedés mellett a szabálytalan vagy elavult fűtések, égetések veszélyeztetik legnagybb mértékben. 147 A krmány a Levegő Munkacsprt közreműködésével prgramt dlgztt ki a PM 10 finmrészecske-szennyezés csökkentésére, és ezt az 1330/2001. (X.12.) számú krmányhatárzatban rögzítette. A krmányrendeletben több helyen, a távfűtés versenyképessé tétele, mint levegőminőség védelmi feladat szerepel ben a Cnstrumán kiállíttt kazánk közül egynél sem állíttták, hgy lignit égetésére is alkalmas lenne jgszabalykeres.mhk.hu/cgi_bin/njt_dc.cgi?dcid=

74 74 5 Vélemények a hulladékk energetikai hasznsításáról 5.1 A hulladékégetéssel kapcslats civil vélemények A hulladékégetés, illetve az ehhez kapcslódó távhőszlgáltatás lakssági és környezetvédő megítélését a mellékletben található két kérdőívvel, illetve néhány környezetvédelmi civil szervezet szakértőivel történt megbeszéléssel mértük fel. Az egyik kérdőív a laksság véleményének felmérésére készült, a másik kérdőív néhány kiegészítő kérdést tartalmaz a hulladékkezelésben jártasabb környezetvédő szervezetek számára. A válaszk tükrözik, hgy a laksságnak kevés ismerete van az életminőségünkre ható környezeti és műszaki kérdésekről. A hulladék kérdésével aktívabban fglalkzó, ismert környezetvédő szervezetektől beérkezett válaszk túlnymó többsége nem támgatja a hulladékk égetését, az energiatermelő hasznsítást sem. Véleményük szerint az égetés erőfrrást pazarló és szennyező csővégi megldás A kérdőívre adtt válaszk kiértékelése A kérdőív kitöltésének lehetőségét a zöld mzgalm levelezőlistáján és a Levegő Munkacsprt Facebk-ldalán tettük közzé. A 13 kérdést tartalmazó kérdőívet összesen 62 fő töltötte ki. A válaszadók többsége (79%) felsőfkú végzettségű, a válaszadók száma közel azns a 25 39, 40 59, 60+ éves krsztálykban, a fiatalabb krsztályból (<24 éves) mindössze ketten töltötték ki. A válaszadók harmada környezetvédő szervezet munkatársa (32%), nagyjából a fele tagja, önkéntese (24%) vagy szimpatizánsa (27%), hatda (16%) egyik sem. A válaszadók 40 százaléka kertvársias övezetben, 27 százaléka belvársban, 24 százaléka lakótelepen, 8 százaléka községben él. A válaszadók közel fele (45%) cirkófűtéses lakásban él, a távfűtéses, közpnti fűtéses, illetve egyéb fűtéssel rendelkezők aránya 16 és 21% közötti. 1. Egyetért-e azzal, hgy a hulladékk lerakókba történő elhelyezése helyett rszágszerte több égetőre lenne szükség? A válaszk nagyjából egyenletesen szlttak meg a támgatás (19 fő), részben támgatás (18 fő) és az elvetés (21 fő) között. A válaszk a környezetvédelmi szervezetekhez való kötődés mértékében aznban jelentősen eltértek.

75 75 A hulladékégetés támgatttsága a hulladéklerakással szemben A válaszadók közül a távfűtéses lakásban (13 fő), illetve az ezzel nagy átfedést jelentő panellakásban élők (8 fő) vltak a hulladékégetés legnagybb arányú támgatói. Több mint 60 százalékuk támgatja a hulladékégetést. 2. Hatéknynak tartja-e a szelektív hulladékgyűjtést a lakóhelyén? A válaszadók 45 százaléka nem tartja hatéknynak a lakóhelyén a szelektív hulladékgyűjtést, míg 39% elégedett azzal. Az egyéb véleményt megfgalmazó 16% el tudna képzelni hatéknyabb begyűjtési rendszert, jbb lakssági hzzáállást vagy teljesen más hulladékkezelési szemléletmódt. Itt szintén vlt némi eltérés a környezetvédő szervezetek munkatársai és a többi kitöltő véleménye között: míg az előbbieknek 50 százaléka tarttta hatéknynak lakóhelyén a szelektív gyűjtés rendszerét, addig a többi csprtnál ez az arány egységesen egyharmads vlt. Vélemények a lakóhelyi szelektív hulladékgyűjtés hatéknyságáról 3. Egyetért-e azzal, hgy egy krszerű, a távhőszlgáltatásba bekapcslt hulladékégető Budapest és környéke előnyére válna? A válaszadók jellemzően aznsan (75%) vagy kismértékben eltérően ítélték meg ezt a kérdést, mint az első kérdést. Az eltérő véleményt adóknál jellemző vlt, hgy egy kategóriával pzitívabban ítélték meg ezt a kérdést, azaz a krábbi nem helyett részben-t vagy a nem tudm/részben helyett igen-t válaszltak.

76 76 Többségbe került az egyetértők aránya (42%), a részben egyetértőkkel (31%) és a felvetett beruházás ötletét elvetőkkel (23%) szemben. Itt is megfigyelhető vlt a környezetvédelmi civil szervezetekkel való viszny hatása a válaszk összetételére. Hulladékégető hőerőmű támgatttsága 4. Támgatná-e egy hulladékégető telep létesítését a környezetében, ha ezzel csökkenne a távfűtés és a hulladékbegyűjtés ára? A válaszadók véleményét nem beflyáslta érdemben, hgy hvá és milyen kedvezménnyel létesülne egy hulladékégető. Lakóhelyhez közeli új hulladékégető erőmű támgatttsága 5. Egyetért-e azzal, hgy a vársias területeken a távfűtés előnyösebb, mint az egyedi fűtés? A válaszadók 80 százaléka részben (45%) vagy teljes mértékben (35%) egyetért azzal, hgy a vársias területeken a távfűtés előnyösebb az egyedi fűtésnél.

77 77 A távfűtés értékelése az egyedi fűtési megldáskkal szemben 6. Egyetért-e azzal, hgy a távfűtés alkalmazásával csökken a légszennyezés? A távfűtés légszennyezésre gyakrlt kedvező hatásával visznylag sk biznytalan (27%) mellett a megkérdezettek 65 százaléka egyetértett. A válaszk részletesebb elemzése alapján a kérdőívet kitöltők közül a éves krsztályban és a környezetvédő szervezetek munkatársai között nem haladta meg az 50 százalékt a kérdéssel egyetértők aránya. A távfűtés levegőminőségre gyakrlt hatásának megítélése 7. Egyetért-e azzal, hgy a krszerű távfűtés lcsóbb, mint az egyedi fűtés? A válaszadók közel fele (48%) egyetért abban, hgy egy krszerű távfűtés lcsóbb az egyedi fűtésnél, míg a kérdőívet kitöltők 35 százaléka nem tudtt válaszlni a kérdésre. A krábbi kérdésekkel ellentétben inkább a lakóhely beflyáslta a válaszadók véleményét és ismereteit, és nem a környezetvédő szervezetekhez való visznyuk. Míg a lakótelepen élő 15 fő 80 százaléka pénzügyi szempntból hisz a krszerű távfűtésben, addig a kertvársban lakó 25 főnek mindössze a negyede. (A községekben élő 5 főt is idevéve, még mindig 40% alatti ez az arány.) A belvársban élő 17 főnél igen magas (közel 60%) a biznytalank aránya.

78 A krszerű távfűtés függvényében 78 gazdaságsságának megítélése a lakóhely Érdekes lehet még, hgy a távfűtéses, illetve a felmérésben egyéb kategóriával (knvektr, Héra, cserépkályha) fűtött lakáskban élő 13, illetve 10 fő közül senki sem válaszlt nem-mel a kérdésre. 8. Egyetért-e azzal, hgy a távfűtés biztnságsabb, mint az egyedi fűtés? A válaszadók szűk többsége (56%) értett egyet azzal, hgy a távfűtés biztnságsabb az egyedi fűtésnél, míg a biznytalank és a kérdéssel egyet nem értők aránya azns vlt. Ez a kérdés is jellemzően lakóhely és fűtési mód szerint szttta meg a válaszadók véleményét. A lakótelepeken élők 87 százaléka, míg a távfűtéses lakáskban élők 77 százaléka értett egyet azzal, hgy a távfűtés biztnságsabb az egyedi fűtésnél. A közpnti fűtéses társasházakban élőknél kétharmadt közelített az igen-ek aránya. A távfűtés biztnságsságának megítélése a lakóhely függvényében 9. Egyetért-e azzal, hgy a távfűtés szabályzhatósága lehet lyan jó, mint az egyéni fűtési rendszereké? A válaszadók közel fele (47%) értett egyet azzal, hgy a távfűtés szabályzhatósága lehet lyan jó, mint az egyéni fűtési rendszereké, közel egyharmad szerint ez részben igaz csak. Bár itt is észrevehető vlt a lakótelepeken élők pzitívabb hzzáállása, de lényegesen kisebb vlt az eltérés más településrészeken élőkkel szemben.

79 79 A távfűtés szabályzhatóságának rendszerekkel szemben megítélése az egyéni fűtési 10. Egyetért-e azzal, hgy jó lenne, ha Budapesten kiterjedtebb lenne a távhőszlgáltatás? Bár a kérdésre a relatív többség (42%) igen-nel válaszlt, a biznytalank aránya is magas vlt (40%). Ez különösen a belvársban élőkre vlt jellemző, 65 százalékuk nem tudtt véleményt mndani. A lakótelepen élők kétharmada ért egyet a távhőszlgáltatás kiterjesztésével. Közöttük csak 1 fő vlt biznytalan. Az ellenzők (27%) egyike sem távfűtéses lakásban él. A távfűtéses lakásban élő 13 válaszadó közül 77% támgatná a kiterjesztést. A távfűtés Budapesten történő kiterjesztésének támgatttsága 11. Jelölje, ha egyetért az alábbi kijelentésekkel! A hulladékk lerakókba hrdása helyett égetőkre lenne szükség. A hulladékk újrahasznsítására kellene fókuszálni. A hulladékégetés egy elavult technlógia. Nyugat-Európában elterjedtebb az égetők használata. Kevés a laksság infrmációja a hulladékégetéssel kapcslatban. A legfntsabb megelőzni, hgy hulladék keletkezzen. Egyikkel sem értek egyet 32% értett egyet az alábbi kijelentésekkel: A hulladékk lerakókba hrdása helyett égetőkre lenne szükség. Nyugat-Európában elterjedtebb az égetők használata. 84% értett egyet az alábbi kijelentésekkel: A hulladékk újrahasznsítására kellene fókuszálni. A környezetvédők észrevétele alapján később bővült egy kérdéssel a kérdőív. Azk közül, akiknél már megjelent ez a kérdés, 76% értett egyet, hgy A legfntsabb megelőzni, hgy hulladék keletkezzen.

80 80 76% értett egyet az alábbi kijelentéssel: Kevés a laksság infrmációja a hulladékégetéssel kapcslatban. 4% értett egyet az alábbi kijelentéssel: A hulladékégetés egy elavult technlógia. Válaszk a környezetvédő szervezetekhez való viszny alapján: A hulladékk újrahasznsítására kellene fókuszálni kijelentéssel a tagk, önkéntesek, szimpatizánsk 90 százaléka, a környezetvédő szervezetekkel kapcslatban állók 80 százaléka, a környezetvédő civil szerveztek munkatársainak 75 százaléka értett egyet. A legfntsabb megelőzni, hgy hulladék keletkezzen állítással az összes, környezetvédő civil szervezetnél dlgzó egyetértett, míg a többi csprtnál 70% körüli vlt az egyetértés. Kevés a laksság infrmációja a hulladékégetéssel kapcslatban állítással a környezetvédő szervezetek munkatársainál 60%, a többi csprtnál legalább 80% vlt az egyetértési arány. Vélemények A hulladéklerakók állítással kapcslatban helyett égetőkre lenne szükség A hulladékk lerakókba hrdása helyett égetőkre lenne szükség állításnál igen jelentősen eltért a környezetvédő szervezetek munkatársainak, valamint a tagknak, önkénteseknek, szimpatizánsknak, illetve a kívülállóknak a véleménye. Jól megfigyelhető, hgy a gyakrlatilag azns 1. kérdéshez képest hgyan váltztt a válaszadók aránya. Míg az első direkt kérdésnél sk biznytalan mellett is visznylag magas vlt az egyetértési arány, itt vélhetően az alternatív, szimpatikusabb lehetőségek skak figyelmét elterelték erről az pcióról. Ez a váltzás legnagybb mértékben a környezetvédő szervezetekkel kapcslatban nem állóknál figyelhető meg, de a többi csprtra is jellemző. Nyugat-Európában elterjedtebb az égetők használata. A környezetvédő szervezetekkel kapcslatban állók szűk 30 százaléka jelölte, hgy egyetért az állítással, míg a kívülállók esetén 50% vlt a jelölés aránya.

81 Egyetértési arány a használata állítással 81 Nyugat-Európában elterjedtebb A hulladékégetés egy elavult technlógia állítással környezetvédő szervezetek munkatársai (30%) értettek egyet. az égetők gyakrlatilag a 12. Ön szerint az előző 5 évben hgyan működött a rákspaltai égető? A megkérdezettek jelentős részének (44%) nem vlt véleménye, vagy nem tudtt a rákspaltai égető működésének környezetvédelmi vnatkzásairól. Figyelemre méltó, hgy a környezetvédő szervezetekkel kapcslatban állók csak minimális arányban zárkóztak el a válaszadástól, míg a többi csprtnál a megkérdezettek fele nem tudtt vagy akart választani a felajánltt lehetőségek közül. A válaszadók között a környezetvédő szervezetek munkatársainak 70 százaléka szerint az égető jelentősen szennyezi környezetét. A többi csprtnál a tökéletes működéssel, illetve az elfgadható környezetszennyezéssel egyetértők aránya vlt hasnló. Vélemény a rákspaltai égető működéséről a különböző csprtkban A válaszlehetőségek a következők vltak: Tökéletesen, semmi prbléma nem vlt vele. Az égető elfgadható mértékben szennyezi a környezetét. Az égető üzemzavar nélkül is jelentősen szennyezi a környezetét. A súlys működési prblémákat elhallgatják, be kellene zárni.