A cég közel 40 éve a 3214 Nagyréde, József A. út 6. szám alatti - Morvai Ferenc tulajdonában álló - üzemben működik Az üzem értéke kb 500 millió Ft A

Átírás

1 MORVAI KAZÁN MAGYARORSZÁG Kft Innováció Megújuló energia Fenntartható fejlődés Környezetvédelmi ipar

2 I. BEMUTATKOZÁS A cég az 1970-es évektől foglalkozik különböző kazánok fejlesztésével, kis sorozatú gyártásával Kifejlesztette a fával, fahulladékkal, szénnel, fából és lágyszárú növényből készült pellet tüzelőanyaggal, földgázzal és fűtőolajjal működő kazáncsaládokat A kazánokat elsősorban Magyarországon és orosz területen értékesítette, valamint a kazánok technológiáját értékesítette Kínában és a Burját Köztársaságban

3 A cég közel 40 éve a 3214 Nagyréde, József A. út 6. szám alatti - Morvai Ferenc tulajdonában álló - üzemben működik Az üzem értéke kb 500 millió Ft A fejlesztő üzemben 20 fő magasan kvalifikált szakember dolgozik A dolgozók jelenlegi munkaviszonyban eltöltött ideje átlagosan több, mint 30 év A főként fejlesztésekkel foglalkozó cég árbevétele 2014-ben több, mint 200 millió Ft volt

4 II. KORÁBBI FEJLESZTÉSEK 1989-ben került kifejlesztésre a kórházi veszélyes hulladékot elégető berendezés VK 300-as néven. Gyártási engedély száma: GYE

5 II. KORÁBBI FEJLESZTÉSEK évben került kifejlesztésre a szárított szennyvíziszapot égető berendezés, az eljárás P számon bejelentésre került a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A berendezés prototípusa telepítésre került a Heves Megyei Vízmű Egri Szennyvíztelepén.

6

7 A BERENDEZÉS FŐBB JELLEMZŐI: 1. Évi 10 ezer tonna szárított szennyvíziszap elégetésére alkalmas 2. Hőteljesítménye kb 1,8 MW 3. Hőhasznosítás lehetséges meleg víz, meleg levegő, vagy elektromos áram 4. A berendezésből távozó füstgázban lévő káros anyagok 20 %-kal a jelenleg hatályos törvényben előírt határérték alatt 5. Rendelkezik valamennyi a működéshez szükséges engedéllyel

8 6. A berendezés reteszfeltételekkel működik előégetőben C utóégetőben C 7. A berendezés emberi kéz beavatkozása nélkül, számítógépes vezérléssel működik 8. A működtetéshez 1 fő elektrotechnikus és 1 fő gépésztechnikus szükséges 9. A beruházás megtérülése jelenlegi magyarországi gazdasági környezetben mintegy 15 év 10. Az iszapszárítás költsége kb. napi ezer Ft

9 III. A JELENLEGI FEJLESZTÉS Folyamatban van a nagy nedvességtartalmú szennyvíziszap RDF darálékkal, biogáz maradvánnyal keverve történő eltüzelését biztosító technológia kidolgozása. Az eljárás P számon bejelentésre került a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A prototípus berendezés gyártás alatt van.

10 A megoldandó probléma

11 A megoldandó probléma

12 A megoldandó probléma Szennyvíziszap ártalmatlanítás Biogáz maradvány megsemmisítése Felhalmozódó RDF megsemmisítése Szilárd hulladékok megsemmisítése ÁRTALMATLANÍTÁS KÖRNYEZETI TERHELÉS CSÖKKENTÉSE

13 A megoldandó probléma Magyarországon és Európában elszaporodott biogáz üzemekben keletkező maradványok nehézfémeket és az iszapban fellelhető veszélyes anyagokat tartalmaznak, a fűtőértékük pedig alig haladja meg a 10 ezer MJ-t. Az előzetes információk alapján, csak Magyarországon már közel 100 ezer tonna halmozódott fel, amely naponta növekszik (ezen anyagot nem lehet a természetbe kijuttatni, mert tönkreteszi a termőföldet és a vizeinket.) MEG KELL SEMMISÍTENI.

14 A magyarországi talajok szennyezettsége (2013) A nehéz fém megnevezése A talaj megengedett határértéke mg/sz.a kg Mért szélső értékek Ólom Kadmium 1 0,1-2 Kobalt Réz Molibdén Nikkel Higany 0,5 0,1-5 Szelén 1 0,1-3 Cink Arzén 15 0,1-15 Króm

15 A megoldandó probléma A kommunális hulladék kezelés kapcsán megjelent az RDF-darálék, amely sajnos a fejlődés miatt 5 százalék PVC-t, műanyag alapanyagú hulladékból közel 50 százalékot tartalmaz. Ez egyrészt probléma a PVC eltüzeléséből származó klórgázok kezelése miatt, másrészt előnyös, mert sok energiát tartalmaz, ami szükséges a nagy nedvességtartalmú szennyvíziszappal keverve történő eltüzelés esetén, az iszapban lévő víz elpárologtatásához. ENERGIATERMELÉSRE HASZNOSÍTHATÓ

16 A megoldandó probléma A Duna vízgyűjtő területén nem megfelelő technológia alkalmazásával elhelyezett kommunális hulladék felszedése, helyben ártalmatlanítása, a hulladéklerakókból származó csurgalékvíz szennyeződés megszüntetése a Duna teljes szakaszában. A telepeken lévő kommunális hulladékot meg kell szabadítani az éghetetlen anyagoktól és összedarálva helyben el lehet égetni az új eljárás alapján kifejlesztendő technológia szerint legyártandó égetőműben, összekeverve a nedves iszappal, az RDFdarálékkal és a biogázmaradvánnyal. DUNA STRATÉGIA

17 Létező megoldások Komposztálás (nem semmisültek meg a nehézfémek, veszélyes anyagok) Szennyvíziszap hasznosítás injektálással (időben és térben is korlátozott, kellően biztonságos függetlenséget nem biztosít) napjainkban komposztként aposztrofálnak szinte mindent, ez pedig félrevezető. Ami nem NÉBIH engedéllyel rendelkező termék, az akár korhadék, vagy akár a rothadás hatásait is magában hordozó készítmény a környezetre veszélyes hulladék!!! Biogáz-előállítás (az iszapból fönnmaradt nehézfémekkel, veszélyes anyagokkal telített kb. 80 százalék) Minden kezelés nélkül kiszállítják a termőföldekre (megfertőzve a földterületünket). Sok esetben illegális lerakókba helyezik el (a csurgalékvíz miatt megfertőzheti tavainkat, vizeinket).

18 Morvai Ferenc fejlesztő által kidolgozott eljárás Nagy nedvességtartalmú szennyvíziszap termikus ártalmatlanítása RDF darálékkal, biogáz maradvánnyal keverve, a képződő energia hasznosításával

19 A szennyvíziszap égetőmű

20 A berendezés főbb jellemzői Évi kb 10 ezer tonna nagy nedvességtartalmú szennyvíziszap + Évi ezer tonna RDF darálék + Évi 5-10 ezer tonna biogáz maradvány elégetésére alkalmas Kalkulált hőteljesítménye kb 2,5-3 MW Hőhasznosítás lehetséges: meleg víz, meleg levegő, vagy elektromos áram

21 A berendezés főbb jellemzői A berendezésből távozó füstgázban lévő káros anyagok %-kal a jelenleg hatályos törvényben foglalt határérték alatt A berendezés reteszfeltételekkel működik: Előégető C Utóégető C

22 A berendezés főbb jellemzői A berendezés emberi beavatkozás nélkül, számítógéppel vezérelve működik, mobil konténeres kivitelű A működtetéshez 1 fő elektrotechnikus és 1 fő gépésztechnikus szükséges Megtérülés: magyar viszonylatban kb 5 év Tervezhető bevételek: Energia értékesítésből RDF darálék megsemmisítéséért Biogáz maradvány megsemmisítéséért Nagy nedvességtartalmú szennyvíziszap ártalmatlanításáért és megsemmisítéséért MOBIL KONTÉNERES KIVITELŰ

23 A fejlesztés jelenlegi állása: ELŐÉGETŐ

24 Az előégetőben állandó C hőmérséklet biztosított (reteszfeltétel) Előégetőn belül speciális anyagból valamennyi irányban mozgó lépcső biztosítja az égetendő anyagok mozgatását A duplagaratos garaton kerül beadagolásra (zárt szállítószalagon, szállítócsigán keresztül): A biogáz maradvány Az RDF darálék

25 Az égést a lépcsők alatt C-os előmelegített levegővel tápláljuk Az előszárítón át kerül a vizes szennyvíziszap az előégetőn belül kialakított szárítóba A mozgó lépcső felett került elhelyezésre a nagy nedvességtartalmú vizes szennyvíziszap szárító berendezés (ezen keresztül jut a vizes iszap az égőtérbe) Az előégetőhöz csatlakozik az 1. számú kéntelenítő Hamuzás automatikusan történik, szállítócsiga alkalmazásával, közvetlenül a hamus konténerbe A hőmérsékletet 2 db nagy teljesítményű, fapellettel működő pelletégő biztosítja Az előégetőből a füstgáz szigetelt csatornán keresztül a ciklonba kerül.

26 CIKLON A ciklonban kiválasztódnak a még el nem égett szemcsék Az el nem égett szemcsék automatikusan az 1 m 3 -es fémtartályba kerülnek A ciklon bementi nyílásához csatlakozik a dioxincsökkentő A ciklonból a füstgáz a speciális füstgáz-levegő hőcserélőbe kerül

27 FÜSTGÁZ HŰTŐ A füstgázt 40 C-ra hűti le a CHP áramfejlesztő részére A keletkezett hőt hasznosítjuk

28 CHP NRG MAXI DE500 SP BIO ÁRAMFEJLESZTŐ

29 UTÓÉGETŐ Az utóégetőben Cos hőmérsékletet biztosítunk A hőmérsékletet 3 db nagy teljesítményű pelletégő biztosítja Az utóégető 4 huzamú Az utóégető kialakítása biztosítja a porleválasztást Az utóégetőben a füstgáz min. 2, max. 2,5 másodpercig tartózkodik Az utóégető első kamrájába csatlakozik a 2. számú kéntelenítő

30 Az utóégetőből kb 7 9 ezer m C os füstgáz a hőhasznosító rendezőbe kerül A rendezőből igény szerint a füstgáz automatikus szabályozás mellett kerül: a thermo-olajos hőcserélőbe, vizes hőcserélőbe A hőhasznosítókból a füstgáz a füstmosó berendezésbe és a nátrium hidroxidos füstmosóba kerül

31 A fejlesztés jelenlegi állása: HŐCSERÉLŐ Teljesítménye az előégető teljesítményének megfelelő 2-2,5 MW Melegvizet állít elő Kalorifer beiktatásával forró levegőt állít elő

32 A fejlesztés jelenlegi állása: Füstgáz levegő hőcserélő A füstgáz levegő hőcserélő alkalmazásával automatikusan beállítjuk a füstmosó által igényelt C-os hőmérsékletet (porzsákok védelme miatt) A füstgáz levegő hőcserélőben keletkező C-os levegőt visszavezetjük az előégetőbe, ezzel is tápláljuk az égést A füstgáz levegő hőcserélőből a füstgáz a füstmosó berendezésbe kerül

33 A fejlesztés jelenlegi állása: Füstmosó berendezés A füstmosó használatával additív adagolása mellett- biztosításra kerül valamennyi komponens tekintetében a füstgázban lévő káros anyagok határértéke A füstmosóban lehűlt füstgázt a nátriumhidroxidos füstmosóba vezetjük át

34 Nátrium-hidroxidos füstmosó Az RDF darálékból származó klór gázok kezelése miatt a füstgázt nátrium-hidroxiddal dúsított vízzel kezeljük A nátrium-hidroxidos füstmosó a füstgáz Ph értékét 6-os értéken tartja A nátrium-hidroxidos füstmosóból a füstgáz nagyteljesítményű frekvencia szabályzóval vezérelt elszívó ventilátor beiktatásával kerül a kéménybe Az égető berendezésben keletkezett hamut foszfor kivonása céljából megfelelő intézetbe szállítjuk A megmaradt, mintegy 2 % mennyiségű hamut a laborviszgálat eredményének függvényében -, vagy a lerakóba, vagy a termőföldre szállítjuk

35 Az égetőmű alkalmazásának előnyei 1. A szennyvíziszap a keletkezés helyén kerül környezetkímélő módon elégetésre, emberi kéz beavatkozása nélkül 2. A keletkezett hőenergia hasznosításra kerül Elektromos áram Meleg levegő Meleg víz 3. A hamuból kinyerhető a foszfor 4. Megszüntethető a szennyvíziszap szállításával, termőföldre lerakásával kapcsolatos környezetszennyezés, fertőzésveszély

36 Az égetőmű alkalmazásának előnyei 5. A beruházási költség kb 5 év alatt megtérül 6. Kiválthatóak az alábbi költségek: Szennyvíziszap lerakási díj Szennyvíziszap szállítási költsége Szennyvíziszap szárítás költségei A nagy nedvességtartalmú szennyvíziszappal együttes égetés miatt az RDF darálék és a biogáz maradvány kezelésének költségei

37 AZ ELJÁRÁS ALKALMAZÁSA ESETÉN ELÉRHETŐ: BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG CSÖKKENTÉSE SZÁRÍTÓ BERENDEZÉS NEM SZÜKSÉGES ENERGIA KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSE SZÁRÍTÁS NEM SZÜKSÉGES, NAPI EZER FT MEGTAKARÍTÁS HŐ- ÉS ELEKTROMOS ENERGIA ÉRTÉKESÍTÉSE ALAPBERENDEZÉSHEZ APPLIKÁLHATÓ ESZKÖZÖKKEL, CHP ÁRAMFEJLESZTŐVEL RDF, BIOGÁZ MARADVÁNY ÁRTALMATLANÍTÁS, MEGSEMMISÍTÉS JOGSZABÁLY VÁLTOZÁS ESETÉN JELENTŐS ÁRBEVÉTEL

38 KONKURENS MEGOLDÁSOK JELENLEG MAGYARORSZÁGON NINCS MOBIL RENDSZERŰ, KONTÉNERES KIALAKÍTÁSÚ, RENDSZERBE INTEGRÁLHATÓ, POZITÍV ENERGIAMÉRLEGÚ, ENGEDÉLYZETT ÉRTÉK ALATTI EMISSZIÓS MUTATÓVAL RENDELKEZŐ BERENDEZÉS

39 MORVAI KAZÁN MAGYARORSZÁG Kft. AJÁNLATA Befektetés a jövőbe, felelős gondolkodás a fenntartható fejlődésért Együttműködés a környezeti terhelést, a környezetszennyezést csökkentő innovációban Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően újszerű fejlesztésben partneri részvételi lehetőség

40 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!!