Az állam szerepe az energetika és a környezetvédelem kapcsolatának alakításában 1 Az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állam szerepe az energetika és a környezetvédelem kapcsolatának alakításában 1 Az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalása"

Átírás

1 Budapest, április 28. Az állam szerepe az energetika és a környezetvédelem kapcsolatának alakításában 1 Az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalása Az állam energetikai irányelveit, energiapolitikáját legutóbb 1993-ban tárgyalta a magyar Országgyűlés. Az azóta eltelt több mint egy évtizedben bekövetkezett változások kikényszerítették ennek újragondolását, ami végül a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. által készített tanulmányban testesült meg 2. A tanulmányt több oldalról érték elismerések és bírálatok, mindazonáltal további sorsa egyelőre ismeretlen: nem nemesedett állami, társadalmilag elfogadott, közép- és hosszú távon követendő energiapolitikává. Az OKT amellett, hogy jelen állásfoglalásával erre a hiátusra felhívja a kormány és az állami szervek figyelmét nyomatékkal kíván rámutatni arra, hogy a mielőbb elkészítendő és társadalmi vitára bocsátandó energiapolitikai koncepciónak mely szempontokat kell feltétlenül tartalmaznia és részletesen elemeznie. Ezzel kíván hozzájárulni annak kidolgozásához, betöltve ily módon is az évi LIII. Törvény által ráruházott küldetését. ********* Az OKT értelmezése szerint az energiapolitika a hazai energetika hosszú távú, a fenntartható fejlődés értékeinek is megfelelő működési rendszerének (modelljének) kialakítása és fenntartása, állami iránymutatás, állásfoglalás az alábbi prioritások mellett: 1. Az ellátásbiztonság megőrzése a vezetékes energiaellátásban (villamos energia, gáz, olaj, üzemeltetési és vagyonbiztonság) mind a termelési célú, mind a végfogyasztók számára; A biztonságos ellátás (szolgáltatás) nem nélkülözheti a kielégítő mértékű (optimális) termelő és tároló kapacitások meglétét, ill. azok időben történő, tervszerű rendszerbe állítását, állagának, működőképességének fenntartását és az infrastruktúra védelmét. 2. A primer energiahordozók hazai termelésének, az energiaimportnak, valamint az energiahordozó forrásszerkezetnek a befolyásolása (szén, gáz, olaj, nukleáris, megújulók, más módon nem hasznosítható hulladékok, stb.) hosszú távú, részletesen kimunkált szempontrendszerek figyelembe vételével; Az állami támogatások körét javasoljuk felülvizsgálni; megítélésünk szerint a megújuló energiaforrások, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, a bányászat támogatásának egyes módozatai a jelenlegi körülmények között a piaci viszonyokat torzító hatásúak és igazságtalanok. A környezetileg káros támogatásokat a gazdaságpolitika más céljaival összhangban (foglalkoztatáspolitika, költségvetési célok) le kell építeni, meg kell szüntetni, és a felszabaduló forrásokat a környezet és a természet védelme érdekében hatékonyan kell felhasználni. 3. A piac megfelelő működését leíró modell kimunkálása és a jogszabályok dinamikus, kiszámítható alakítása; Az Európai Unió országaiban a gáz- és villamosenergia-piac megnyitása néhány évvel ezelőtt kezdődött meg és még korántsem fejeződött be. (2006-ban tekinti át a Bizottság a piacnyitás eddigi tapasztalatait.) Az energetikai iparágak emiatt változó jogszabályi 1 A szövegben aláhúzással jelöltük azokat a fogalmakat, amelyek értelmezését, körülírását fontosnak ítéltük. Ezeket a Mellékletben részletezzük. 2 Az új energiakoncepció alapkérdései, január C:\CV\Mentés\CV2005\OKT\EnergiaBiz\ _OKT-EB-3.doc Létrehozás dátuma: :17 (Készítette: vcivin)

2 környezetben működnek. 3 Ennek megfelelően különös figyelmet kell fordítani a hazai jogalkotásra, miután ezen iparágakban a beruházások megtérülési ideje lényegesen hosszabb, a technológiaváltások körülményesebben valósíthatók meg, mint más ágazatokban. 4. Az energiatakarékosságot és az energiafelhasználás hatékonyságát szolgáló eszközrendszer kialakítása (a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt); A termelésben (energia-átalakításban) és szállításban jelentős hatékonysági tartalékok vannak, amelyek kiaknázása az országnak is alapvető érdeke. Kiemelt figyelmet kell fordítani a felhasználásban (fogyasztásban) rejlő lehetőségek feltárására és kiaknázására (energiatakarékosság, pl. lakóépületek szigetelése, épületenergetikai szabványok és irányelvek). Ha lehetséges és célszerű, közvetlen és közvetett állami, illetve piaci eszközökkel is szorgalmazni kell a felhasználás hatékonyságának javítását (fenntartható fogyasztás). A fogyasztók széleskörű tájékoztatásával (pl. tudatformáló és ismeretterjesztő kampányok, energiahatékonysági tanácsadó hálózatok fenntartása, ökocímkézés, kiegészítő számlainformációk), a szabványalkotás serkentésével ki kell kényszeríteni az energia-felhasználási hatékonyság javulását. 5. Piaci eszközök alkalmazása a környezetvédelem (fenntartható fejlődés) céljainak elérésére az energetikában. Az állam, mint legfőbb szabályalkotó, tulajdonos és piaci szereplő minden olyan esetben, ill. cél elérése érdekében, ahol ez lehetséges, társadalmi méretekben gazdaságos és hatékony, továbbá nem okoz késedelmet, vagy nehézséget valamely alapvető szolgáltatás igénybe vételét, rendelkezésre állását illetően elsősorban a piac (közvetett) befolyásolásával irányítsa a gazdaság alakulását és kényszerítse ki a környezetvédelmi célok elérését. A gazdasági élet szereplői számára az energiaátalakítással és fel-használással összefüggő környezeti hatásokat kézzel foghatóvá kell tenni (adók, kibocsátási egységek kereskedelme, zöld bizonyítvány rendszer bevezetése stb.). Az átláthatóság és a tiszta szabályok érdekében kerülni kell mindazonáltal a többszörös terhek alkalmazását. Olyan piaci egyensúlyi viszonyok kialakítására kell törekedni, amelyek vonzóvá teszik a környezetet kevésbé terhelő energiaátalakítási technológiákba történő befektetést, de nem eredményeznek méltánytalan extraprofitot. 6. Fokozottabb részvétel a nemzetközi együttműködésben, további hazai források mozgósítása az új, hatékony, környezetkímélő energetikai alapanyagok, eljárások és technológiák kutatására és fejlesztésére (geotermikus energia, napkollektorok, biomassza, energia-ültetvények, bio-üzemanyagok, hidrogén, üzemanyag-cellák stb.). 7. Az energiapolitikai célok megvalósítását a fenntartható fejlődés értékeivel összekötő híd alkotása a versenyképesség fenntartása és javítása mellett. Az OKT jelen állásfoglalásával azt kívánja szorgalmazni, hogy a jövőben meghozandó döntések egyidejűleg szolgálják a fogyasztók biztonságos ellátását és a környezet védelmét; tágabb értelemben a fenntartható fejlődést. Ennek legfőbb eszközei: i) a hatékonyság javítása, ii) az energiatakarékosságra ösztönzés és iii) a megújuló energiaforrások részarányának növelése. ********* 3 Jelenleg előkészítés alatt áll a Villamosenergia-törvény módosítása. 2

3 Alapvető társadalmi igény, hogy a környezetvédelmi alapelvek a gazdaság valamennyi ágazatának (energetika, közlekedés, mezőgazdaság, építésügy, településtervezés, infrastruktúra-fejlesztések) működésébe épülten jelenjenek meg (az integráció elve), azaz pl. energiapolitika ne készülhessen anélkül, hogy a fenntartható fejlődés szempontjai abban érvényre jutnának. A Maastrichti Szerződés értelmében az Európai Unió is kiemelt fontosságot tulajdonít a környezet védelmének (magas szintű környezetvédelem). Ennek megvalósítása érdekében a környezet szennyezésének és károsításának megelőzésére (elővigyázatossági elv) és a lehetséges szennyezéseknek azok forrásánál való megakadályozására (a megelőzés elve) törekszik; a bekövetkezett szennyezésért annak okozóját teszi felelőssé (a szennyező fizet elv). A kitűzött célok megvalósítása módjának eldöntését a régiókra, tagállamokra, helyi közösségekre bízza a lehető legnagyobb hatékonyság érdekében (szubszidiaritás elve) és szorgalmazza az együttműködést a különböző érdekű felek között (partnerség elve). Az OKT megítélése szerint nem szorul magyarázatra, hogy magas szintű környezetvédelem a társadalomban az állam beavatkozása nélkül nem valósítható meg. Az állami beavatkozás módja ugyanakkor alapvető jelentőségű abban a tekintetben, hogy meg kell találni az összhangot a beavatkozás szintje és módja (jogszabályi tiltás, piaci eszközök alkalmazása, irányelvek kiadása, be nem avatkozás), valamint a társadalom fenntartható életvitele érdekében elérendő célok között. A végrehajtáshoz a gazdasági szervezetek az állam és szervei által alkotott jogszabályok betartásával, továbbá önkéntes, a céljaikkal összhangban álló vállalásaikkal járulnak hozzá. Az önkéntes megállapodások nem ismeretlenek a nyugati országokban, ezeknek a jogi keretei az EU országaiban, így nálunk is adottak: a gazdaság szereplői megállapodnak az állammal (a hatóságokkal) jogszabályokba nem foglalt, de a közös célok elérését segítő intézkedésekben, magatartásformákban. Különös megerősítést nyerhetnek e megállapodások, ha bírják a nem kormányzati szervezetek (szövetségek) deklarált egyetértését. A tudomány képviselői a társadalom ismereteinek bővítésével, új, eddig ismeretlen módszerek és eljárások megismerésével és megismertetésével, a korábbiak továbbfejlesztésével, míg a civil szervezetek a társadalom tagjai, egyes csoportjai által fontosnak tartott, de az állam által kevésbé hatékonyan kezelhető kérdések megfogalmazásával, problémák felvetésével, esetenként megoldási javaslatokkal is igyekeznek a fenti célok elérése irányába való elmozdulást serkenteni. Az energiapolitika, mint a gazdaságpolitika része nem független más ágazati (szak-) politikáktól (a teljesség igénye nélkül: klímapolitika, közlekedés-, agrár-, foglalkoztatás-, oktatás-, lakáspolitika), sőt azokkal való összhangja nélkül megvalósítása kétségessé válik. Jelen állásfoglalásban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a környezet- és az energiapolitika összhangja a fenntartható fejlődés megvalósítása tekintetében alapvető fontosságú. Ezért nélkülözhetetlen a környezeti hatások vizsgálata és alapul vétele az energetikai stratégia kialakítása, megvalósítása és időnként szükségszerű kiigazítása során. Ehhez kívánunk eszközrendszert ajánlani a szakpolitika készítői számára. Ajánljuk mindezt annak tudatában, hogy bár javaslataink egy része túlnyúlik az OKT hatáskörén, a látszólagos teljességre törekvés elsősorban saját gondolataink, az általunk képviselt társadalmi csoportok prioritásainak rendezését is szolgálja. Az államnak energiapolitika-alkotó, jogalkotó munkája során, célszerű a területén működő gazdasági társaságok rövid és hosszú távú érdekeit mérlegelnie és arra kell törekednie, hogy összhangot teremtsen az eltérő érdekű társadalmi csoportok között. Az energiapolitikának alapul kell vennie az EU szabályrendszerét, céljait és programjait, mindazonáltal célul kell kitűznie az EU politikáinak megfelelő befolyásolását, a hazai (regionális) érdekek fokozottabb figyelembe vétele érdekében. 3

4 Az energiapolitika készítése, koncepciójának kialakítása során elsőként a jelen állapot felmérését kell elvégezni rendelkezésre álló, megbízható adatok alapján és, ha szükséges újabb vizsgálatok eredményeinek felhasználásával. Több változat formájában fel kell mérni a reális igényeket és a lehetőségeket mind az energiahordozók rendelkezésre állása (hazai forrású hagyományos és megújuló energiaforrások potenciálja, importlehetőségek), mind a fogyasztás tekintetében (elérendő, ill. várható igények becslése). Vizsgálni kell a közeli és távoli jövőben rendelkezésre álló új energiaátalakítási technikákat és energetikai technológiákat, az energiatakarékossági lehetőségeket (az adott felhasználási cél eléréséhez szükséges leghatékonyabb eljárásokat és azok várható fejlődését). Ki kell jelölni a lehetséges fejlődési pályákat. Elemezni kell a fentiek alapján az energiahordozók felhasználható állapotba hozásával, átalakításával, szállításával, felhasználásával kapcsolatos költségeket és azok várható alakulását, a piaci viszonyokat és a lehetséges ármozgásokat. Az energiapolitikai változatokkal párhuzamosan kell vizsgálni az egyes fejlődési pályák megvalósulásával összefüggésbe hozható környezeti hatásokat és kockázatokat. Ezeket visszacsatolva kell módosítani, finomítani az energetikai forgatókönyveket mindaddig, amíg a fent felsorolt alapelveknek megfelelő összhang a legnagyobb valószínűséggel létrejön. Módszertani szempontból az OKT felhívja a kormány figyelmét az EU rendeletére a stratégiai környezeti vizsgálatról, amely a magyar jogrendbe is átültetésre került 4. Ezt a vizsgálatot minden nagyobb szabású program, stratégia készítése során el kell végezni. Nyomatékkal kérjük, hogy a vizsgálatokat az energetika körébe tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében azok teljes életciklusára végezzék el, hogy a lehetséges környezeti hatások átfogó vizsgálatára és értékelésére sor kerüljön. Miután az állami források korlátosak és a társadalom tehervállalása is véges, a környezeti célok között is prioritásokat kell meghatározni, vizsgálni kell a tervezett intézkedésekkel elérhető környezeti célok által képviselt értékek és az ehhez szükséges ráfordítások viszonyát. Ezen elsőbbségi sorrendek hazai adaptációjához szolgálhat iránymutatásul az EU Hatodik környezetvédelmi akcióprogramja (Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk), amelynek kiemelt feladatai az alábbiak: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű csökkentése és légköri koncentrációjuk olyan értéken történő stabilizálása, amelynek eredményeképpen az éghajlat visszafordíthatatlan változásai, annak valószínű következményei, valamint az időjárási anomáliák amelyek az ellátásbiztonságot is veszélyeztethetik még időben megelőzhetők, visszaszoríthatók; A természeti és biológiai sokféleség megőrzése, ökológiai eltartó-képesség; A környezet-, és egészségvédelem területén: az egészséget fenyegető veszélyekről való tájékoztatás (környezetbiztonság, kémiai biztonság, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése); Fenntartható erőforrás-használat, anyag- és hulladék-gazdálkodás: a természeti erőforrások felelősségteljes használata, kezelése, a melléktermékek, másodnyersanyagok és hulladékok minél teljesebb körű újrahasznosítása. 4 2/2005. (I.11.) sz. kormányrendelet (egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról) a 2001/42/EK alapján: Directive 2001/42/EC of the European Parliament and of the Council of 27 June 2001 on the assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment 4

5 Versenyképesség Melléklet Az OKT állásfoglalásához Az állam szerepe az energetika és a környezetvédelem kapcsolatának alakításában Egyes fogalmak értelmezése A versenyképesség egyik figyelemreméltó meghatározását adja M. Porter 5, amely szerint a versenyképesség mind az egyes nemzetgazdaságok, mind a vállalkozások szintjén a változó körülményekhez való gyors, rugalmas alkalmazkodási és megújulási képességet jelent, amelyet a relatív szűkösség viszonyai kényszerítenek ki. E képesség alapvetően szükséges ahhoz, hogy a fogyasztók szükségleteit a lehető legteljesebben kielégítsék, valamint elkerülhetetlenül igényli az ökológiai korlátokhoz való alkalmazkodást. A szűkösség környezetvédelmi értelemben lehet természetes (pl. a fosszilis energiahordozó-források kimerülése), vagy mesterséges, pl. az állam által kikényszerített hiány a jövő céljai, a fenntarthatóság érdekében (pl. az összes megengedett kibocsátások korlátozása). Versenyképes az a termék (pl. energiahordozó) vagy szolgáltatás (pl. villamos energia), amelyet a felhasználók (villamosenergia-termelők, ill. fogyasztók) előnyben részesítenek másokkal szemben (más primer energiahordozókkal szemben, ill. más primer energiahordozó felhasználásával előállított villamos energiával szemben) az adott jogszabályi feltételek mellett. Az időtáv szerepe fontos: a befektetés (beruházási hajlandóság) tekintetében mennyire meghatározók a jelenlegi szabályok, ill. az ezek változásával kapcsolatos várakozások. Jelenleg a változások időszakát éljük, ebből adódóan a jellemző befektetési viselkedés a kivárás, vagy a rövid távú (amíg a jogszabályok nagy valószínűséggel stabilak maradnak) megtérülésre való spekulálás. Árnyalja a képet az a körülmény, hogy az EU-n belül (a tagországok között) is jelentős eltérések vannak a szabályozásban. A versenyképesség térbeli értelmezése is szükséges és lehetséges: Az EU-tagországok egymás között, az EU-n kívüli országokkal szemben, az USA-val és Japánnal szemben, a fejlődő országokkal szemben és így tovább. Ebben a tekintetben prioritások felállítása és elfogadása szükséges: 1. az ország versenyképessége (versenyhátrányának elkerülése); 2. az EU versenyképessége másokkal szemben; 3. Lehetséges-e a Föld (az emberiség) túlélése versenyképességi alapon? Az Európai Tanács Lisszabonban (2000) kitűzött célja szerint az Uniónak kiegyensúlyozott gazdasági növekedés mellett kell a világ legversenyképesebb és leggyorsabban fejlődő gazdasági térségévé válnia. Ez a cél jelenlegi ismereteink szerint az évtized végéig aligha érhető el. A cél eléréséről lemondani nem lenne helyes; ugyanakkor feltétlenül szükséges a prioritások újraértékelése. Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés a jelen szükségleteinek a kielégítése a jövő nemzedékek szükségleteinek a veszélyeztetése nélkül 6. A ma emberének, társadalmának úgy kell élnie, hogy azzal ne ássa alá az utána következő generációk jólétét. A fenntartható fejlődés magában foglalja a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló erőforrások átgondolt felhasználását, lehetőség szerinti megőrzését a jövő nemzedékei számára. 5 ld. Pataki Gy., Bela Gy., Kohlheb N.: Versenyképesség és környezetvédelem, PM Kutatási Füzetek, 5. sz old. 6 Brundtland jelentés 1987 (Our Common Future) 5

6 A fenntartható fejlődés két pillére mellett a természetes és az épített környezet megóvása; a harmonikusan fejlődő gazdaság, a harmadik a társadalom tagjainak szociális biztonsága, az ezért érzett felelősség és annak megnyilvánulása mind a gazdaság szereplői, mind az állami szervezetek által. Stratégiát, hosszú távú terveket, politikát alkotni csakis kellő társadalmi támogatottsággal lehet. A fenntartható fejlődésnek az eltelt csaknem húsz év alatt sokan sokféle meghatározását adták, a definíció fokozatosan bővült. Mindazonáltal elvi tartalma fennmaradt, továbbfejlődött, a világ folyamatainak meghatározó elemévé vált. Manapság a szociális (társadalmi) pillér két részre osztását célzó kísérletek ismertek: egyfelől a szegénység leküzdése, a munkaalkalmak teremtése, az egészségügyi szolgáltatások széleskörűvé tétele, másrészt, a társadalmi részvétel, az önkormányzás, a demokrácia politikai szempontjai tűnnek önálló pillérré nemesedni. 6

7 Az állam szerepe a környezetvédelmi alapelvek megvalósításában Azt a kérdést, hogy a környezetvédelmi alapelvek megvalósítása milyen mértékben van az államra bízva, illetve, hogy azok milyen mértékben valósulhatnak meg a piaci törvényszerűségek érvényesülése és a nem kormányzati szervezetek erőfeszítései által, a különböző érdekcsoportok különféleképpen válaszolják meg. Az OKT, miután abban a társadalmat alkotó érdekcsoportok képviselői jelen vannak, továbbá, miután annak társelnöke a kormány tagja, különösen alkalmas testület, hogy e kérdésben mértékadó véleményt nyilvánítson. A kérdésre adandó válasz azért kiemelten fontos, mert amennyire mindez az államra van bízva, oly mértékben kell azt a magyar Országgyűlésnek, a kormánynak és az érintett állami szerveknek, hatóságoknak magukra is vállalniuk, dinamikusan a helyzethez alakítaniuk, végrehajtaniuk és végrehajtatniuk. Önkéntes megállapodások Önkéntes megállapodás létrejöhet bármely fél (állam, vagy az azt képviselő hatóság, a gazdaság szereplői, vagy civil szervezetek) kezdeményezésére. Célja, hogy a kölcsönös előnyök alapján, kellő időben megvalósuljanak azok a célkitűzések, amelyek kikényszerítéséhez jogszabály(módosítás), vagy más beavatkozás lenne szükséges. Önkéntes megállapodásnak tekinthető, pl. a környezeti (fenntarthatósági) jelentések készítése, a környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése, a későbbiekben bevezetendő jogszabály követelményeinek önkéntes elfogadása és teljesítése annak hatályba lépése előtt és hasonlók. 7

Az állam szerepe az energetika és a környezetvédelem kapcsolatának alakításában

Az állam szerepe az energetika és a környezetvédelem kapcsolatának alakításában 3.c. melléklet Budapest, 2008. december 18. Az állam szerepe az energetika és a környezetvédelem kapcsolatának alakításában Az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalása A 2008-2020 időszakra vonatkozó

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A környezetvédelem alapelvei

A környezetvédelem alapelvei A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása.

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása. ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása. Esetünkben megvan a tettes is. Az energiaipar! Mert, mit is csinál az energiaipar?

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése

Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése Készítette: Bálint Réka Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Kerekes Sándor Egyetemi tanár Bevezetés, célkitűzés Kiindulás:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben