Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a C(2014) 7551 final számú dokumentumot.

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 21. (OR. en) 14547/14 PECHE 484 DELACT 205 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: október 20. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára C(2014) 7551 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a balti-tengeri visszadobási terv elkészítéséről Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a C(2014) 7551 final számú dokumentumot. Melléklet: C(2014) 7551 final 14547/14 DG B 3A HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2014) 7551 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a balti-tengeri visszadobási terv elkészítéséről HU HU

3 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Az új közös halászati politika (KHP) 1 egyik fő célkitűzése a visszadobás gyakorlatának az Európai Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos felszámolása a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendeleten 2 (új KHP) alapuló kirakodási kötelezettség bevezetése révén. Ennek célja az elérhető erőforrások jobb kihasználása, valamint a nyilvánosság azon elvárásának a kezelése, hogy ne folytatódjon a forgalomba hozható halak tengerbe való visszadobásának a gyakorlata. A magas visszadobási arányt az új KHP-ra irányuló javaslattal kapcsolatban végzett hatásvizsgálat 3 a KHP környezeti fenntarthatósága hiányának egyik fontos okaként határozza meg. Az új KHP rendelkezések egész sorát tartalmazza a kirakodási kötelezettség végrehajtásának elősegítésére. Vannak olyan általános rugalmassági rendelkezések, amelyeket a nemzeti kvóta éves szintű kezelése tekintetében alkalmazhatnak a tagállamok. Ezen túlmentően a KHP specifikus rugalmassági mechanizmusokat is biztosít, amelyek többéves tervek, illetve többéves tervek híján visszadobási tervek útján ültethetők át a gyakorlatba. Ezek a visszadobási tervek átmeneti intézkedésként szolgálnak, legfeljebb három éves időtartamra. A visszadobási terveket közös ajánlásként dolgozzák ki az ugyanazon térségben vagy tengeri medencében található tagállamok csoportjai. Az új KHP 15. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a balti-tengeri kirakodási kötelezettség a kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében fogott, fogási korlátozás hatálya alá tartozó összes fajra vonatkozik, beleértve a hering és a spratt halászatát, valamint az ipari célból halászott halfajok halászatát a Balti-tengeren legkésőbb január 1-jétől. Az új KHP 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően legkésőbb az említett naptól ugyancsak vonatkozik a lazac halászatára. Ezenkívül ugyanezen rendelkezés alapján legkésőbb január 1-jétől vonatkozik a halászati tevékenységeket meghatározó fajokra, legkésőbb január 1-jétől pedig az összes egyéb faj balti-tengeri uniós vizeken található halászatára a fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok esetében. A tőkehal a balti-tengeri halászati tevékenységek egy részét meghatározó fajnak minősül. A lepényhal fogása többnyire járulékosan történik egyes tőkehalra szakosodott halászati tevékenységek során, és arra fogási korlátozások vonatkoznak. Emiatt a tőkehalra legkésőbb január 1-jétől, a lepényhalra pedig legkésőbb január 1-jétől kell vonatkoznia a kirakodási kötelezettségnek. Ezért ennek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak valamennyi fent említett halászatra érvényesnek kell lennie. Ez egy ideiglenes rendelet, amely a KHP 15. cikkének (6) bekezdése értelmében 3 évig lesz érvényben. Tartalma: a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajokra és halászati tevékenységekre vonatkozó rendelkezések; a kirakodási kötelezettség alóli mentességek, amennyiben a halászat vagy a faj megfelel néhány, a magas túlélési aránnyal kapcsolatos feltételnek; HL L 354., , 22. o. HU 2 HU

4 a minimális védelmi referenciaméret rögzítése (MCRS). Az alaprendelet 18. cikke értelmében a javaslat az érintett tagállamok, nevezetesen Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország által kidolgozott és a Bizottsághoz benyújtott közös ajánláson alapul. 2. AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK A regionális megközelítés alkalmazása érdekében a Balti-tenger térségében található tagállamok létrehozták a regionális Balti-tengeri Halászati Fórumot (BALTFISH). A BALFISH alapelveit és munkamódszereit egy egyetértési megállapodásban rögzítették, amelyet december 13-án írtak alá a Balti-tenger térségében található uniós tagállamok halászatért felelős miniszterei. A közös ajánlás kidolgozása során a BALTFISH konzultációt folytatott a Balti-tengeri Tanácsadó Testülettel és más érdekelt felekkel. A jövőbeli balti-tengeri visszadobási terv egyes elemeit egy június 13-án Koppenhágában tartott technikai ülésen, valamint a BALTFISH április 29-én Rigában tartott szemináriumain vitatták meg a Balti-tengeri Tanácsadó Testülettel. A közös ajánlás tervezetét február 4-én és április 22-én küldték el véleményezésre a Balti-tengeri Tanácsadó Testület és a BALTFISH fórumban érdekelt egyéb felek részére. A Balti-tengeri Tanácsadó Testület elnöke szóban már a testület írásbeli észrevételeinek megküldése előtt kifejtette véleményét a visszadobási terv tervezetéről a BALTFISH szemináriumain. Az eredményeket a BALTFISH-szemináriumok jegyzőkönyvei ismertetik. A Balti-tengeri Tanácsadó Testület levelet is küldött, amelyben konkrét szakmai megjegyzéseket tett a közös ajánlással kapcsolatban. A BALTFISH a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) tanácsaira is támaszkodott, amely külön e célból összehívott szakértői munkacsoportüléseken ( sz. szakértői munkacsoport 4, sz. szakértői munkacsoport 5 és sz. szakértői munkacsoport 6 ) adott iránymutatást a tagállamoknak a visszadobási tervek valamennyi aspektusával kapcsolatban 2013 szeptemberében, 2013 decemberében és 2014 februárjában. Ezeken az üléseken meghívott szakértők, valamint a tanácsadó testületek és a tagállamok megfigyelői vettek részt. A Bizottsághoz az érintett halászati tevékenységek meghatározásával kapcsolatban benyújtott közös ajánlások főbb elemeit, a magas túlélési arányon alapuló mentességeket és a tőkehal minimális védelmi referenciaméretének rögzítését a HTMGB a július 7. és 14. között tartott plenáris ülésén értékelte 7. Az egyes elemekkel kapcsolatban a HTMGB úgy ítélte meg, hogy a közös ajánlásban általánosságban megtalálhatók a sz. szakértői munkacsoport által előírt információk Landing+obligation+in+EU+Fisheries-part1_JRC86112.pdf +Landing+obligations+in+EU+fisheries_p3_JRC89785.pdf HU 3 HU

5 A csapdahálóval, kosárral/rákcsapdával, hálóvarsával és varsával fogott lazac és tőkehal magas túlélési arányán alapuló mentesség esetében a HTMGB úgy ítélte meg, hogy mivel ezek az eszközök a halak statikus hálószerkezet segítségével történő csapdába ejtésével működnek szemben például a begabalyítással vagy a horogra akasztással, okkal feltételezhető, hogy ezen eszközöket alacsony, általában 10% alatti mortalitás jellemzi. A HTMGB ugyanakkor további vizsgálatokat javasolt e feltételezés igazságtartalmának igazolására, valamint a kezelési gyakorlatok és az uralkodó környezeti feltételek vonatkozásában. A közös ajánlásban az is szerepel, hogy bizonyos fogások esetében az emberi és állati fogyasztásra alkalmatlan halászati termékekre vonatkozó jogszabályok, pl. a 853/2004/EK 8 és az 1881/2006/EK 9 rendelet miatt kell mentességet biztosítani. Erre a mentességre ugyanakkor az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (5) bekezdése szerinti visszadobási tervek nem térnek ki a közös halászati politikához kapcsolódó közös ajánlások vonatkozásában. Emiatt ezt a mentességet e rendelet nem tartalmazza. A tőkehal javasolt minimális védelmi mérete kapcsán a HTMGB úgy ítélte meg, hogy megalapozott biológiai érvek alapján csökkenthető a minimális méret a visszadobás jelenlegi szintjének mérséklése érdekében. A kirakodási kötelezettség értelmében a tőkehal minimális védelmi referenciaméretének 35 cm-ben történő meghatározása csökkentené az emberi fogyasztásra nem értékesíthető fogások szintjét. Semmilyen, az első ívással kapcsolatos érv nem támasztja alá a 38 cm-es minimális védelmi referenciaméretet a Balti-tengeren. A HTMGB értékelése és a bizottsági szolgálatok belső vizsgálata alapján és a közös ajánlás egyes pontjainak a tisztázása után a Bizottság úgy véli, hogy a benyújtott közös ajánlás a fentiek szerint összhangban van az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésével. 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI A javaslat összefoglalása A jogi intézkedés fő célja a kirakodási kötelezettség végrehajtását elősegítő intézkedések elfogadása. A rendelet meghatározza azokat a fajokat és halászati tevékenységeket, amelyekre az adott intézkedések vonatkoznak, a magas túlélési arányon alapuló mentességeket, továbbá rögzíti a tőkehal minimális védelmi referenciaméretét. Jogalap Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete 15. cikkének (6), valamint 18. cikkének (1) és (3) bekezdése. A szubszidiaritás elve A javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, 8 9 HL L 139., , 55. o. HL L 364., , 5. o. HU 4 HU

6 Az arányosság elve A javaslat a Bizottság részére az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében biztosított felhatalmazás hatálya alá tartozik, és nem lép túl a rendelkezés céljának eléréséhez szükséges mértéken. A jogi aktus típusának megválasztása Javasolt aktus: felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet. Más jogi eszközök a következő okból nem lennének megfelelőek: A Bizottság hatáskört kapott visszadobási tervek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő elfogadására. A közvetlen gazdálkodási érdekkel rendelkező tagállamok benyújtották közös ajánlásukat. A közös ajánlásban és e javaslatban foglalt intézkedések a legjobb tudományos szakvéleményeken alapulnak és kielégítik az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (5) bekezdésében meghatározott összes vonatkozó követelményt. HU 5 HU

7 A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) a balti-tengeri visszadobási terv elkészítéséről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, Tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, továbbá a 2004/585/EK tanácsi határozatra 1, különösen annak 15. cikke (6), valamint 18. cikke (1) és (3) bekezdésére, mivel: (1) Az 1380/2013/EU rendelet célja a visszadobás gyakorlatának az Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos felszámolása a fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén. (2) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el legfeljebb három évre a tagállamok által az illetékes tanácsadó testületekkel folytatott konzultáció során kidolgozott közös ajánlások alapján. (3) Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország közvetlen halászati gazdálkodási érdekekkel bír a Balti-tengeren. Ezek a tagállamok a Balti-tengeri Tanácsadó Testülettel folytatott konzultációt követően közös ajánlást 2 nyújtottak be a Bizottsághoz. Az érintett tudományos testületek tudományos hozzájárulást nyújtottak. A közös ajánlásban foglalt intézkedések megfelelnek az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (6) bekezdésének, ezért azok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerint belefoglalandók ebbe a rendeletbe. (4) Az 1380/2013/EU rendelet 15 cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a kirakodási kötelezettségnek a kisméretű nyílt tengeri fajok halászata keretében fogott, fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajokra kell vonatkoznia, beleértve a hering és a spratt halászatát, valamint az ipari célból halászott halfajok halászatát a Balti-tengeren HL L 354., , 22. o. A BALTFISH magas szintű munkacsoport közös ajánlása a balti-tengeri visszadobási terv körvonalairól, beküldve május 27-én. HU 6 HU

8 január 1-jétől. Legkésőbb az említett naptól ugyancsak vonatkoznia kell a lazac halászata keretében végrehajtott fogásokra. A tőkehal a balti-tengeri halászati tevékenységek egy részét meghatározó fajnak minősül. A lepényhal fogása főként járulékosan történik egyes tőkehalra szakosodott halászati tevékenységek során, és arra fogási korlátozások vonatkoznak. Emiatt az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a tőkehalra legkésőbb január 1-jétől, a lepényhalra pedig legkésőbb január 1-jétől kell vonatkoznia a kirakodási kötelezettségnek. A közös ajánlásnak megfelelően ezért a visszadobási tervnek január 1-jétől, illetve január 1-jétől a balti-tengeri halászati tevékenységek keretében végrehajtott összes fogásra vonatkoznia kell a hering, a spratt, a lazac, a tőkehal és a lepényhal esetében. (5) A közös ajánlás mentességet javasol a csapdahálóval, kosárral/rákcsapdával, hálóvarsával és varsával fogott lazacra és tőkehalra vonatkozó kirakodási kötelezettség alól. Ez a mentesség a magas túlélési arányt igazoló tudományos bizonyítékokon alapul, amelyeket a Balti-tengeri Halászati Fórum (BALTFISH) szolgáltatott és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) is ellenőrzött. A HTMGB megjegyzi, hogy a mentességek alátámasztásához szükséges legtöbb információ megtalálható a BALTFISH közös ajánlásában 3. A HTMGB úgy ítélte meg, hogy mivel ezek az eszközök a halak statikus hálószerkezet segítségével történő csapdába ejtésével működnek szemben például a begabalyítással vagy a horogra akasztással, okkal feltételezhető, hogy ezen eszközöket szintén alacsony, általában 10% alatti mortalitás jellemzi. A HTMGB ugyanakkor további vizsgálatokat javasolt az alacsony mortalitással kapcsolatos feltételezés igazságtartalmának igazolására, valamint a kezelési gyakorlatok és az uralkodó környezeti feltételek vonatkozásában. Ezért a szóban forgó mentességet bele kell foglalni e rendeletbe. (6) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (10) bekezdése szerint a tengeri élőlények fiatal egyedei védelmének biztosítása céljából minimális védelmi referenciaméreteket lehet meghatározni. Jelenleg a 2187/2005/EK rendelet 4 értelmében a tőkehalra 38 cmes minimális méret vonatkozik. A HTMGB által ellenőrzött tudományos bizonyítékok alátámasztják a tőkehal minimális védelmi referenciaméretének 35 cm-ben való rögzítését. A HTMGB konkrétan arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi 38 cm-es minimális méret megalapozott biológiai érvek alapján csökkenthető a visszadobás jelenlegi szintjének mérséklése érdekében. Azt a következtetést is levonta, hogy a kirakodási kötelezettség értelmében a tőkehal minimális védelmi referenciaméretének 35 cm-ben történő meghatározása csökkentené az emberi fogyasztásra nem értékesíthető fogások szintjét, valamint hogy semmilyen, az első ívással kapcsolatos érv nem támasztja alá a minimális védelmi referenciaméret 38 cm-ben való rögzítését a Balti-tengeren. Ezért a tőkehal minimális védelmi referenciaméretét a Balti-tengeren 35 cm-ben kell rögzíteni. (7) E rendelet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidő betartása érdekében január 1-jétől alkalmazandó. Az említett rendelet 15. cikkének (6) bekezdése szerint legfeljebb 3 évig lehet érvényben, HL L 349., , 1. o. HU 7 HU

9 ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy Ez a rendelet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett, a Baltitengeren alkalmazandó kirakodási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait írja elő a rendelet 4. cikke (2) bekezdése b) pontjának meghatározása szerint: a) január 1-jétől a hering, a spratt, a lazac és a tőkehal halászata tekintetében, b) január 1-jétől valamennyi halászati tevékenység keretében fogott lepényhal halászata tekintetében. 2. cikk Túlélési arányon alapuló mentesség Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kirakodási kötelezettség nem vonatkozik a csapdahálóval, kosárral/rákcsapdával, hálóvarsával és varsával fogott tőkehalra és lazacra. Az ilyen tőkehal és lazac visszaengedhető a tengerbe. 3. cikk Minimális védelmi referenciaméretek A tőkehal balti-tengeri minimális védelmi referenciamérete 35 cm. 4. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet január 1-jétől december 31-ig kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. HU 8 HU

10 Kelt Brüsszelben, én. a Bizottság részéről elnök José Manuel BARROSO HU 9 HU