Fotó: Tatai Zoltán. Környezetvédelem

Átírás

1 Fotó: Tatai Zoltán Környezetvédelem

2 Környezetvédelem KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÜNK okos gazdálkodás Környezettudatos termelés A fenntartható fejlôdés ma már mindenki által jól ismert fogalom, melyet manapság egyre többször a fenntartható társadalom kifejezése vált fel. A növekedés szükségszerûségérôl széleskörû viták folynak és megoszlanak a vélemények, de egy dolog ma már biztosra vehetô: egy vállalat csak akkor tudja hosszú távon megállni a helyét a versenyben, ha környezettudatosan gondolkodik és cselekszik. A beton a víz után a második leggyakrabban használt alapanyag a világon. Jelenleg nincs még egy olyan sokoldalú és tartós termék, ami ennyi célra felhasználható. A cement, mint a beton fô alkotóeleme, a modern társadalmak számára nélkülözhetetlen, ugyanakkor elôállítása igen erôforrás- és energiaigényes folyamat. Ezért az öko-hatékonyság üzletpolitikánk szerves része, mely alapján egységnyi mennyiségû termék elôállítását minél kevesebb erôforrás felhasználásával, minimális hulladékképzôdéssel és lehetô legkisebb környezetre gyakorolt hatással igyekszünk megvalósítani. Folyamatosan dolgozunk környezetvédelmi teljesítményünk javításán, mellyel az elmúlt években jelentôs eredményeket értünk el, de hátradôlni természetes nem lehet. Mi mit teszünk érte? Ebben a fejezetben egy átfogó képet szeretnénk adni arról, hogy 2008-ban a cement-, kavics- és beton üzletágakban milyen lépéseket tettünk és milyen eredményeket értünk el a környezetvédelem területén, s milyen terveink vannak a közeljövôre. Mivel környezeti hatások tekintetében elsôsorban a cementgyártás a meghatározó, ezért ennek megfelelôen elsôsorban ennek az üzletágnak a bemutatására helyeztük a nagyobb hangsúlyt. Ahol releváns és megbízható adatok állnak rendelkezésre, ott a kavicstermelés és betongyártás hatásaira is kitértünk. A bemutatást az alábbi négy nagyobb témakör köré csoportosítottuk: Klímavédelem és energia Természetmegôrzés Légköri kibocsátások és egyéb környezeti hatások Közösségi irányelveink, megfelelôség, környezetvédelmi beruházások Fotó: Gútay Lilla 23 Fenntarthatósági jelentés 2008

3 KLÍMAVÉDELEM ÉS ENERGIA A klímaváltozás és energiabiztonság mindenkit érintô globális kihívások, melyek megoldásához a társadalom és a gazdaság minden szereplôjének lehetôségeihez mérten hozzá kell járulnia. A cement-, kavics- és betontermékek iránti igény elôreláthatóan hosszú távon megmarad, hiszen a lakóházak, közintézmények, közlekedési és vízi infrastruktúra létesítményeinek megépítéséhez ezek az anyagok nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor a cement elôállítása természeténél fogva továbbra is nagy mennyiségû alapanyagot és energiát igényel, kulcsfontosságú tehát számunkra az erôforrások megôrzése, az energiahatékonyság javítása és a kibocsátások minimalizálása. Ez utóbbi célkitûzés egyik legfontosabb eleme az üvegházhatású széndioxid-kibocsátás csökkentése, mely óriási kihívást jelent a cementipar számára. Cél az öko-hatékonyság A kavics és beton üzletág széndioxid-kibocsátása a cementgyártáshoz képes elhanyagolható mértékû, ugyanakkor a termékek építôipari felhasználásakor közvetett módon számos lehetôség kínálkozik a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. Felelôs vállalatként nem csupán saját termelésünk hatásaira koncentrálunk, hanem komoly erôfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az építôipar más szerep lôi (tervezôk, gyártók, kivitelezôk stb.) és a végfelhasználók lehetôleg öko-hatékony módon használják fel termékeinket. Fotó: Pluzsik Tamás 24 Fenntarthatósági jelentés 2008

4 A cement elôállítása során közvetlenül két fô forrásból származik CO2 kibocsátás. A szén-dioxid legnagyobb része a klinkergyártáskor nyersanyagként használt mészkô dekarbonizációja során szabadul fel (~ 60 %), míg a fennmaradó rész az ehhez szükséges tüzelôanyagok elégetésébôl származik. Az egyéb közvetlen kibocsátások (gépek üzemanyag-fogyasztása, fûtés/hûtés, szárítás stb.) nem jelentôsek. A közvetett CO2 kibocsátásokat elsôsorban a gyártási folyamat során vásárolt és felhasznált villamosenergia mennyiségébôl lehet megbecsülni, mely a teljes kibocsátás kb. 6%-a évi széndioxid-kibocsátásaink megoszlását az 1. ábra (53. o.)szemlélteti, míg a klinkergyártás széndioxid-kibocsátásainak alakulását a 2. ábra (53. o.) mutatja (WBCSD CSI CO2 kibocsátás számítási protokoll alapján). Világviszonylatban a száraz eljárással mûködô Miskolci Cementgyár viszonylag alacsony fajlagos CO2 kibocsátásával a középmezônybe tartozik, míg a 140 éves nedves eljárású Lábatlani Cementgyár a sereghajtók között van. Ez utóbbi kiváltására Európa legkorszerûbb cementgyárának felépítését tervezzük. Szigorú célkitûzések A Holcim Csoport cementtermelési volumene 1990 és 2007 között 103%-kal nôtt, a teljes CO2 kibocsátás azonban csak 70 %-kal emelkedett. Ez elsôsorban az ún. klin ker hányad csökkentésének, az energiahatékonyság javítá sá nak és a hulladékalapú alternatív tüzelô- és nyersanyagok felhasználásának köszönhetô. A Holcim Csoport önkéntes vállalása, hogy a fajlagos nettó széndioxid-kibocsátást (kg CO2/t cement jellegû termék) 20%-kal csökkenti az es évhez viszonyítva. Fotó: Gerecsei Zoltán Hazánkban jelentôs eredményeket értünk el ezen a téren, egységnyi termékre vetített fajlagos CO2 kibocsátásunk az elmúlt közel két évtized során lényegesen csökkent (3. ábra, 54. o.), de a 2008-ra kitûzött célt (630 kg CO2/t cement jellegû termék) nem sikerült elérnünk, mivel a mûszaki lehetôségeink erôsen korlátozottak. Érdemi elôrelépéshez a Lábatlani Cementgyár teljes technológia váltása szükséges, melynek érdekében új cementgyár építését tervezzük. A Lábatlani Cementgyárat felváltó Elérhetô Legjobb Technikával (BAT) mûködô új üzem segítségével egységnyi termék elôállítását kb. 30%-kal kevesebb CO2 kibocsátással lehet megvalósítani. Ezen a téren 2008-ban lényeges elôrelépés történt, hiszen jogerôs építési engedélyt kaptunk az új üzem felépítésére. A CO2 kibocsátást ban is a vonatkozó elôírásoknak megfelelôen mértük és jelentettük a hatóságok felé, melyet külsô cég hitelesített. Kibocsátásaink kevéssel a rendelkezésre álló kvóta alatt maradtak, így 2008-ban nem volt szükséges további kibocsátási egység (EUA) beszer zésére, mellyel az elkövetkezô idôszakban nagy valószínûséggel számolni kell. 25 Fenntarthatósági jelentés 2008

5 kibocsátás-csökkentés termékfejlesztéssel A cementgyártás során a levegôbe történô kibocsátások (beleértve a CO2-t is) döntôen a klinker elôállítása során keletkeznek, mely a gyakorlatban a felhasznált alapanyagok (mészkô, agyag/márga, vas-oxid) rendkívül nagy hômérsékleten történô kiégetését jelenti. Ebbôl következôen a kibocsátások csökkentésének egyik leghatékonyabb módja, ha a cementben lévô klinker menynyiségét csökkentjük, melyet természetesen csak a piaci igényeknek és a vonatkozó termékszabványoknak megfelelô termékfejlesztéssel lehet megvalósítani. Alapanyagok helyettesítése A klinker helyettesítésére kiválóan alkalmasak más ipari folyamatok során képzôdô melléktermékek/hulla dé kok, mellyel nem csak a cementgyártás kibocsátásai csö k ken t- hetôk, hanem egyúttal más iparágakban kép zôdô melléktermékek, hulladékok kezelését/hasznosítását is megoldjuk. Az elmúlt két évtizedben jelentôs erôfeszítéseket tettünk a klinkerhányad csökkentésére, mely a korábban említett CO2 kibocsátás csökkentésében döntô szerepet játszik (4. ábra, 54. o.) ban közel 365 ezer t adalékés kötésszabályozó anyagot használtunk fel, melyek döntôen más iparágak melléktermékei voltak: erômûvi pernye, salak, REA-gipsz stb. (5. ábra, 55. o.). A felhasznált adalékanyagok megfelelô arányú megválasztásával kiváló minôségû termékek széles skáláját tudtuk kínálni vevôink részére. Termékeink a vonatkozó szabványok alapján döntôen CEM I és CEM II cementfajtákba tartoztak (6. ábra, 55. o.). Fotó: Gútay Lilla 26 Fenntarthatósági jelentés 2008

6 Energiahatékonyság A cement-, kavics- és betontermékek gyártása közül az összes energia fogyasztás esetében a cementgyártás a meghatározó tényezô (> 98%). Cementgyáraink fajlagos hôenergia felhasználása lényegesen eltér egymástól mivel miskolci üzemünk ún. száraz eljárással mûködik, míg a több mint 140 éves múltra visszatekintô Lábatlani Cementgyár ún. nedves eljárással üzemel, mely ma már korszerûtlennek számít. A nedves technológia fajlagosan közel kétszer annyi tüzelôanyag felhasználását igényli, hiszen a nyersanyag elôkészítéshez használt nagy mennyiségû vizet el kell párologtatni a termelési folyamat során. Ebbôl következôen az egységnyi termékre vetített kibocsátások is lényegesen magasabbak, mint egy korszerû száraz technológiával mûködô üzem esetén. A fajlagos hôenergia felhasználás minimalizálására a lehetôségekhez mérten az elôzô években megtettük a szükséges intézkedéseket, mellyel 2008-ban 4445 MJ/t klinker fogyasztást tudtunk elérni két cementgyárunkban átlagosan (7. ábra, 56. o.). Hasonlóan a széndioxid-kibocsátás csökkentéshez további jelentôs javulást már csak a Lábatlani Cementgyár teljes technológiaváltásával érhetünk el. eredmény. Az egységnyi termékre vetített villamosenergia-felhasználást tekintve jól látszik, hogy itt is a cementgyártás igényli a legtöbb energiát (8. ábra, 56. o.), melynek csökkentése folyamatosan napirendendünkön szerepel, hiszen a termelési költségekben ez számottevô tétel. Beruházásaink és folyamatos erôfeszítéseinknek köszönhetôen az elmúlt két évtizedben érezhetô javulást értünk el (9. ábra, 57. o.), mely nemcsak a költségcsökkentés, hanem közvetett módon környezetvédelmi és klímavédelmi szempontból is fontos Fotó: Pál Lajos 27 Fenntarthatósági jelentés 2008

7 Alternatív tüzelôanyagok: Öko-logikus megoldás Az ecorec Hungária Kft. végzi a hulladékok hasznosításra történô begyûjtését Válasz a környezeti problémákra A Holcim Csoport több évtizede komoly szerepet tölt be a hulladékkezelési problémák szakszerû megoldásában világszerte, mely a kibocsátások globális szintû csökkenését is eredményezi. Az ún. együttégetéses hulladékhasznosítás (angolul: co-processing) régóta bevett gyakorlatként mûködik a legtöbb cementgyárban, mely alternatív hulladékalapú nyers- és tüzelôanyag helyettesítôk (AFR) felhasználását jelenti a klinker gyártása során. A hasznosítási tevékenység a cementgyár kibocsátásait érdemben nem változtatja meg, maradékanyagok (salak, pernye, szennyvíz stb.) nem képzôdnek, ugyanakkor a hulladékok anyag- és energiatartalma maximális mértékben hasznosul a gyártási folyamatban. A hasznosítás eredményeképpen egyrészrôl csökkentjük a nem megújuló természeti erôforrások felhasználását (a Holcim Csoport kb. 2,8 millió tonna fosszilis tüzelôanyagot ôrzött meg évente az elmúlt idôszakban), másrészrôl folyamatosan ellenôrzött körülmények között környezetbarát és költséghatékony hulladékkezelési szolgáltatást végzünk partnereink részére. Környezetbarát hasznosítás Magyarországi cementgyárainkban (Miskolc, Lábatlan) 2001 óta folyamatosan munkálkodunk a hasznosítás mûszaki feltételeinek megteremtésén, melynek során kiépítettük a hulladékok fogadására és adagolására szolgáló rendszereket, telepítettük a folyamatos ellenôrzést szolgáló emissziómérô berendezéseket, valamint beszereztük a minôségellenôrzést biztosító laboratóriumi mérôeszközöket ban már közel t hulladék környezetbarát kezelését oldottuk meg (használt gumiabroncsok, mûanyaghulladékok, fáradt olaj, vasoxid-helyettesítôk stb.), mely egyúttal közel azonos mennyiségû természeti erôforrás megôrzését is jelenti (10. ábra, 57. o.). A hasznosítás révén mintegy 10%-os hôenergia-helyettesítési arányt sikerült elérnünk, melynek legnagyobb része a használt gumiabroncsok felhasználásából származik (11. ábra, 58. o.). Itt érdemes megemlíteni, hogy a gumiabron csok vastartalma a termékbe beépül, így ezzel nemcsak energetikai, hanem anyagában történô hasznosítás is megvalósul. A hulladékok hasznosításra történô begyûj tését, szállítását és teljes körû ügyintézését az ecorec Hungária Kft. végzi, mely rendelkezik a szükséges engedélyekkel és szakértelemmel. Tevékenységünket folyamatosan fejlesztjük, hiszen cementgyárainkban további több tízezer tonna hasznosítási kapacitás áll rendelkezésre. 28 Fenntarthatósági jelentés 2008

8 TERMÉSZETMEGÔRZÉS A biológiai sokféleség megôrzését a Holcim Csoport kiemelt fontossággal kezeli. A vállalatcsoport 2007 elején együttmûködési megállapodást írt alá az International Union for Conservation of Nature-rel (IUCN), mely a világ legrégebbi és legnagyobb természetvédelmi szervezete. Az IUCN-hez 160 országban több mint kormány és zöld szervezet csatlakozott tagszervezetként, önkéntes szakértôinek száma pedig meghaladja et. A Holcim és az IUCN között jelenleg csoportszinten folyik az együttmûködés. Az IUCN-rôl további információk a honlapon érhetôk el, a Holcim és az IUCN együttmûködésérôl pedig a holcim.com/corp/en/id/ /mod/7_2_6/page/ editorial.html honlapon olvashatnak. Fotó: Varga Gabriella Környezetvédelmi napok: diák 4 településen 29 Fenntarthatósági jelentés 2008

9 Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség megôrzése A természet megôrzésével kapcsolatos kérdések elsôsor ban a cementgyártáshoz szükséges nyersanyagok és a beton elôállításához szükséges kavics kitermelése során merülnek fel ban öt aktív nyersanyagbányát (mészkô, agyag/márga, homok) és kettô kavicsbányát üzemeltettünk. A kavics üzletág bôvítése folyamatban van, s további három olyan nyersanyagbányával rendelkezünk, melyek mûködése jelenleg szünetel. A rekultiváció jelenôsége A nyersanyagok kitermelését és kezelését a hatóságok által jóváhagyott tervek alapján végezzük, környezetre gyakorolt hatásunkat a tevékenység minden szakaszá ban nyomon követjük és jelentjük az elôírásoknak megfelelôen. Minden bányánk a hatóságok által jóváhagyott tájrendezési/rekultivációs tervvel rendelkezik, melyek végrehajtása a bányászati tevékenység ütemét követve, a hatóságok elôírásai szerint tervszerûen történik. A jövôbeli rekultivációhoz szükséges anyagi erô forrásokat folyamatosan biztosítjuk ban m 2 területen végeztünk rekultivációs tevékenységet. Nyersanyagbányá ink jellemzôen sok évtizedes múltra tekintenek vissza és várható élettartamuk további évtizedekben mérhetô. A nyersanyagbányák mûvelésének befejezése után a területek megfelelô tájrendezést (tereprendezés, termôréteg biztosítása, növénytelepítés stb.) követôen visszakerülnek a természetbe. A kavicsbányák esetében a horgászni, pihenni vágyók, esetleg vízi sportot kedvelôk örömére a keletkezô tiszta vizû bányatavak elsôsorban rekreációs célú hasznosítását tervezzük. Felmérjük a hatásokat és lehetôségeket Felismertük, hogy a bányászati tevékenység befolyással lehet a biológiai sokféleségre, mely pozitív és negatív is lehet egyaránt. A hatások és lehetôségek felmérésére, elemzésére és a szükséges intézkedések meghatározására rendszerint külsô természetvédelmi szakemberek segítségét vesszük igénybe év során a Lábatlani Cementgyárhoz tartozó bányákban készültek el a legfrissebb ökológiai felmérések, melyek a növény- és ál- Abdai kavicsbányánk latvilág felmérésén túlmenôen a bányászati tevékenység hatásait is elemzik. Célul tûztük ki, hogy 2012-ig a biológiai sokféleség megôrzésére külön tervet készítünk, mely bányamûvelési tevékenységünk és a tájrendezés tervezésének egyik fontos alapjául szolgálhat a jövôben. A biodiverzitás-kezelési terv készítése során az IUCN és a Holcim Csoport együttmûködésének keretében készítendô irányelveket fogjuk használni, melyek jelenleg kidolgozás alatt állnak. 30 Fenntarthatósági jelentés 2008

10 Gazdálkodás a vízkészletekkel Vezetékes víz helyett csapadékot A cement-, kavics- és betontermékek elôállításának egyik közös jellemzôje, hogy vízfelhasználást igényelnek ban összességében közel m 3 vizet használtunk fel (12. ábra, 58. o.), melynek itt több, mint fele (58%) felszíni vizekbôl származik, negyede saját kútjainkból. A vízkészletek igény bevételének csökkentésére egyes betonüzemekben csapadékvizet is hasznosítottunk, mely a teljes mennyiség kb. 0,4%-át teszi ki. A fennmaradó részt az ivóvízhálózatból vételeztük (13. ábra, 59. o.). Zárt vízrendszerek A felhasználás módja és mennyisége is eltérô az egyes üzletágakban, sôt ezen belül gyártási technológiánként is változhat. A cementgyártás során elsôsorban a gépek és füstgázok hûtésére használunk vizet, de a nedves eljárású Lábatlani Cementgyárban ezen túlmenôen a nyersanya gok elôkészítése során is jelentôs mennyiségre van szükség, mivel ún. nyersiszapot kell elôállítani (14. ábra, 59. o.). Ez utóbbi esetben a felhasznált víz elpárolog a cementgyártási folyamat során, így ipari szennyvíz nem kelet kezik. A vízhasználat csökkentését elsôsorban zárt vízrendszerek telepítésével és vízgyûjtôk kialakításával valósítjuk meg. Hatékonyságunkat és a vízhasználat ellenôrzését vízmérôk felszerelésével javítjuk. A Lábatlani Cementgyár esetében a tervezett száraz eljárással mûködô új gyár hatalmas elôrelépést jelenthet vízkészlet-gazdálkodás szempontjából is, hiszen a korszerû üzem egységnyi termékre vetített vízfelhasználása a tizedére fog csökkenni a jelenlegihez képest. Abdai és hejôpapi kavicsbányáinkban 2008-ban kevéssel több, mint m 3 vizet használtunk fel, melyet a bányatavainkból vételeztünk. A vizet a tóból kibányászott kavics tisztítására használtuk fel, majd ülepítést követôen a tiszta vizet újra visszavezettük a bányatavakba. Összességében tehát a vízkészletek mennyiségére és minôségére a kavicsbányászatunk gyakorlatilag nincs hatással. A kavicstermelés során ipari szennyvíz nem keletkezik. Csapadékvíz-gyûjtés A készbeton elôállítása szintén vízigényes folyamat, hiszen a cement és a kavics mellett a víz a legnagyobb mennyiségû alapanyag. Betonüzemeink jelentôs részében már megoldottuk a csapadékvíz és a mixerek/pumpák mosásából származó víz termelésben történô hasznosítását, mellyel 2008-ban közel m 3 vizet takarítottunk meg. Fotó: Molnár László 31 Fenntarthatósági jelentés 2008

11 LÉGKÖRI KIBOCSÁTÁSOK ÉS EGYÉB KÖRNYEZETI HATÁSOK Ellenôrzött kibocsátások A Holcim Csoport kiemelt figyelmet szentel a légköri kibocsátások ellenôrzésére és csökkentésére. Célunk, hogy széndioxid-kibocsátás csökkentése mellett (ld. a Klímavédelem és energia c. fejezet) 2010-ig globálisan 20%-kal csökkentsük a klinkergyártás NOx, SO2 és porkibocsátását a 2004-es adatokhoz mérten. Büszkék vagyunk rá, hogy az utóbbi évek beruházásainak köszönhetôen a 2010-re kitûzött kibocsátás-csökkentési célokat 2008-ban már teljesíteni tudtuk (15. ábra, 60. o.). Magyarországon mindkét cementgyárunkban megfelelôen hitelesített folyamatos emissziómérô rendszerek üzemelnek, továbbá kibocsátásainkat akkreditált laboratóriumok rendszeresen ellenôrzik és dokumentálják. A levegôbe történô kibocsátások tekintetében a cement üzletág a meghatározó. A termikus technológiából fakadóan a legjelentôsebb a nitrogénoxid-kibocsátás, mely 2008-ban összesen tonna volt, ezt követi a kéndioxid-kibocsátás 183 tonnával, majd a por 30 tonnával. A fô kibocsátások egységnyi termékre vetített értékeit a 16. ábra, (60. o.) szemlélteti. A kibocsátások után ban közel 150 millió Ft levegôterhelési díjat fizettünk. A mért adatok a hatóságok és a nyilvánosság számára is hozzáférhetôk. A Kibocsátások Ellenôrzése és Jelentése szabályzat alapján 2008-ban is elvégeztük mérô berendezéseink karbantartását és kollégáink képzését. Szállítás környezetbarát csatornákon A felhasznált alapanyagok és a gyártott termékek szállításából eredô környezeti hatások csökkentése szintén fontos célkitûzésünk. Miután a cement és a kavics nehéz, ömlesztett formában árult termékek, a szállítási lehetôségeket elsôsorban azok költsége határozza meg. Ehhez egyre növekvô mértékben figyelembe vesszük a környezetvédelmi tényezôket is, és ahol lehetséges, a legoptimálisabb szállítási csatornákat alkalmazzuk (pl. vasúti szállítás). Fontos kiemelni, hogy a nagy mennyiségben használt nyersanyagok (mészkô, agyag/márga) szállítására miskolci gyárunkban burkolt távolsági szállítószalagokat használunk. Lábatlani Cementgyárunkban részben közúti, részben szállítószalagos megoldást alkalmazunk. Az új gyár megépülésével a közúti mészkô és márga szál- Fotó: Gerecsei Zoltán lítás teljesen megszûnik, mivel új távolsági szállítószalag kerül kiépítésre. Cement termékeinket 2008-ban döntôen közúton szállították el (95%), a vasúti szállítás mindössze 5%-ot tett ki. Az új gyár megépülésével a vasúti szállítás arányának jelentôs növelésére is lehetôség nyílik. Felesleg nélkül Hulladékgazdálkodás területén elmondható, hogy cement, kavics és beton üzletágaink alapvetôen hulladékszegény technológiáknak tekinthetôk, az elôállított termék mennyiségéhez képest elenyészô mértékben képzôdnek ipari hulladékok. 32 Fenntarthatósági jelentés 2008

12 A Holcim Hungária Zrt. fenntarthatósági jelentése átfogó módon mutatja be a cég erôfeszítéseit arra vonatkozóan, hogy miként lehet egy jelentôs ökológiai hatással járó iparágban csökkenteni a káros környezeti terheléseket és egyúttal tekintettel lenni az érintettek érdekeire. Számomra meggyôzôen mutatja be a jelentés, hogy a fenntartható építészet megvalósítása igenis lehetséges, noha az is egyértelmû, hogy az odáig vezetô úton még számos belsô és külsô kihívással kell a vállalatnak szembenéznie. Kriza Máté, Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlôdésért, ügyvezetô Fotó: Pluzsik Tamás A cementgyártás során karbantartási és irodai hulladékokkal kell számolni, melyek döntôen nem veszélyes hulladéknak minôsülnek. Ezek elsôsorban a vas- és acélhulla dékok, építési és bontási hulladékok, föld- és kô hul la dékok. A képzôdô hulladékokat tulajdonságaiknak megfelelôen hasznosításra és ártalmatlanításra átadjuk a szükséges engedélyekkel rendelkezô hulladékkezelô cégeknek. Cél a teljes újrahasznosítás 2008-ban a cement üzletágban tonna hulladék kezelésérôl gondoskodtunk, melybôl 46 tonna volt veszélyes hulladék. A gyártás során leválasztott filterport miskolci gyárunkban teljes mértékben felhasználtuk a termelési folyamat során, míg lábatlani gyárunkban ezt csak részben tudtuk megoldani. A filterpor képzôdését mûszaki intézkedésekkel az elmúlt években minimalizáltuk, továbbá 2008-ban üzembe helyeztünk egy adagolórendszert, mellyel a hasznosítási arányt tovább tudtuk növelni tôl új receptúra bevezetését tervezzük, mellyel reményeink szerint a teljes képzôdô mennyiség hasznosítása megoldódik. A tervezett új cementgyár esetében a képzôdô filterpor maradéktalanul felhasználásra kerül a gyártási folyamat során. A cementipari nyersanyagok és a kavics bányászata klasszikus értelemben vett ipari hulladékok képzôdésével nem jár, itt ugyancsak irodai és karbantartási hulladékokkal kell számolni. A bányászat során visszamaradó meddô anyagot a bányák területén megfelelô módon deponáljuk, mely késôbb rekultivációs célokra hasznosítható. A beton elôállítása során az irodai és a karbantartási hulladékokon túlmenôen a mixer kocsik és pumpák mosásából származó betoniszap hulladékok kezelésérôl kell gondoskodni. Betonüzemeink többségében mosóberendezések mûködnek, melynek segítségével a víz és betoniszap a termelési folyamatban hasznosításra kerül. 33 Fenntarthatósági jelentés 2008

13 KÖZÖSSÉGI IRÁNYELVEINK, MEGFELELÔSÉG, KÖRNYEZET- VÉDELMI BERUHÁZÁSOK A környezetvédelem és a fenntartható fejlôdés üzletpolitikánk meghatározó eleme. A Holcim Csoport világos és minden tagvállalat számára kötelezô érvényû irányelveket és politikákat dolgozott ki, melyek sok esetben túlmutatnak a jogszabályi elôírásoknak történô megfelelésen is. Mindezek Magyarországon történô megvalósítása a Holcim Hungária Zrt. feladata. A környezetvédelem területén fontosnak tartjuk mind az országos, mind pedig a helyi szervezetekkel történô folyamatos kapcsolattartást, a gyárainknak otthont adó és környezô településekkel való együttmûködést. Fotó: Turbacsné Gyöngyösi Mónika Mindent az elôírások szerint A jogszabályi elôírásoknak megfelelôen a kibocsátási adatokat 2008 évben is jelentettük a hatóság felé. A hulladék- és vízgazdálkodás terén szintén teljesítettük hatósági bevallási kötelezettségeinket. Termékeink csomagolásához felhasznált papírzsákok, raklapok és fólia értékesítésébôl eredô termékdíj-kötelezettségeink telje sítése érdekében az ÖKO-Pack Kht.-val állunk szerzôdésben. Folyamatos fejlesztések Miskolcon és Lábatlanon Környezetvédelmi, biztonságvédelmi, hatékonyságnövelô és egyéb beruházásokra 2008-ban több mint 7 milliárd forintot költöttünk. Ennek jelentôs részét az Elérhetô Legjobb Technikát (BAT) képviselô tervezett új cementgyár elôkészületi munkái tették ki, mely környezetvédelmi szempontból ugrásszerû fejlôdést jelenthet. Környezetvédelmi beruházásaink közül kiemeljük, hogy Miskolci Cementgyárunkban 2008-ban megvalósult a II. kemence hajtás zajcsökkentése, porzásmentes klinkerkitárolórend szer kiépítése és folytatódott az útfelújítás, valamint a PCB (poliklórozott bifenil) tartalmú kondenzátorok cseréje. Terveink szerint a telephelyen lévô összes PCB tartalmú kondenzátor cseréjét és hulladékkezelônek történô átadását 2010-ig megvalósítjuk. Lábatlani Cementgyárunkban 2008-ban egyrészrôl a nitrogénoxid-kibocsátás csökkentése érdekében ún. SNCR (szelektív nem katalitikus redukció) rendszert építettünk ki, másrészrôl a portalanítók tervszerû, rendszeres karbantartásával javítottuk környezetvédelmi teljesítményünket. Ebben az évben megtörtént a bányai utak egy részének aszfaltozása, porzásmentesítése. Új alternatív tüzelô- és nyersanyagok hasznosítása érdekében emulzió, valamint öntödei homok fogadására és adagolására alkalmas rendszert valósítottunk meg ban az egyik kemencevonalon filter por-adagoló rendszert építettünk ki, mellyel a szûrôberendezésekben keletkezô por jelentôs része visszaforgatható a termelési folyamatba, minimalizálva ezzel a lerakásra kerülô menynyiséget. Az innovatív megoldás 2008-ban a KÖVET rangos környezeti megtakarítási pályázatán is díjat nyert. (A megvalósított fejlesztésrôl részletesen a fejezet végén található esettanulmányban olvashatnak.) A másik kemencevonalon szintén megindult a filterporvisszaadagoló rendszer megvalósítása, melyet várhatóan 2009-ben helyezünk üzembe. Korábban már említésre került, hogy terveink között szerepel egy Elérhetô Legjobb Technikával (BAT) mûködô korszerû cementgyár felépítése, mely a 140 éves Lábatlani Cementgyárat váltja fel. A tervezett beruházás elôkészítési munkáinak fontos mérföldköve, hogy a projekt 2008-ban jogerôs egységes környezethasználati engedélyt, valamint építési engedélyt kapott. 34 Fenntarthatósági jelentés 2008

14 Mindkét cementgyárunkban a környezetvédelmi hatóságok részérôl évben levegôtisztaság-védelmi és hulladékgazdálkodási ellenôrzésekre is sor került (helyszíni bejárásokkal a telephelyen) ban a cementgyárainkat környezetvédelmi bírság fizetésére nem kötelezték. A kavics és beton üzletágakban alvállalkozókat bíztunk meg a környezetvédelemmel kapcsolatos jelentések elkészítésére, a hatóságokkal történô kapcsolattartásra és rendszeres környezetvédelmi bejárások végrehajtására. Betonüzemeinkben 2008-ban folytatódott a felhalmozódott betonhulladékok szabályszerû elszállítása és elhelyezése. A hulladékképzôdés csökkentése érdekében a korábbi években telephelyeink több, mint felében mixer-mosó berendezéseket telepítettünk, mellyel a visszahozott beton, valamint a mixer kocsik és pumpák mosása során képzôdô hulladékbeton visszaforgatható a termelési folyamatba ban újabb két üzemünkben (Nagykanizsán és Galambokon) indult meg a mixer-mosó berendezések kiépítése, melyek 2009-ben kerülnek üzembe helyezésre. Budapesten és környékén üzemelô telephelyeinken az összegyûjtött csapadékvizet a termelési folyamatban felhasználjuk ban a Vecsési Betonüzemben építettünk ki csapadékvíz-gyûjtô és -hasznosító rendszert. A betongyárakban található berendezések és porleválasztók rendszeres karbantartási munkálatait a terveknek megfelelôen elvégeztük. Az üzemekben megkezdôdött a jogszabályi elôírásoknak megfelelô mobil veszélyeshulladék-gyûjtôk beszerzése és telepítése, ez a folyamat várhatóan 2009-ben fejezôdik be. A beton üzletágban 2009-ben egyik fô célkitûzésünk a 2008 végén integrált nyolc korábbi Pannonbeton üzem, valamint 2009 során integrálandó két további üzem környezetvédelemmel kapcsolatos helyzetének felmérése és a szükséges intézkedési tervek kidolgozása. Céljaink között szerepelnek az építési és bontási hulladékok hasznosításának elômozdítása, valamint a nagy mennyiségben visszahozott beton újra felhasználása, mellyel jelentôs mennyiségû, egyébként lerakásra kerülô betonhulladék képzôdését tudjuk megelôzni. Fotó: Szabó András Fotó: Tatai Zoltán Fotó: Szeles Viktor 35 Fenntarthatósági jelentés 2008

15 ESETTANULMÁNY INNOVATÍV MEGOLDÁS KÖRNYEZETI HATÁSUNK CSÖKKENTÉSÉRE A as idôszak jelentôs mérföldkô volt Lábatlani Cementgyárunk életében. A 140 éves múltra visszatekintô, nedves technológiával mûködô gyár, melyben 5 cementtípust gyártunk, egyre nehezebben tudta teljesíteni a szigorodó környezetvédelmi elôírásokat, ezért cégünk vezetôsége komoly, a környezetre gyakorolt hatásunkat csökkentô fejlesztések megvalósítása mellett döntött. A klinkergyártáskor keletkezô por újrahasznosítása A klinker égetése során keletkezô port 1992 óta nagy hatásfokú elektrofilterekkel választjuk le második félévében állítottunk üzembe egy innovatív filterpor visszaforgató berendezést (CKD rendszer), melynek segítségével az elektrofilter által leválasztott port visszajuttatjuk a klinkerkemencébe. Ezzel a megoldással a visszaadott filterpor a termékbe beépülve alapanyagaként hasznosul. A CKD rendszer a gyár két kemencéje közül egyelôre az egyikben mûködik, és az innovatív technológiának köszönhetôen a cementgyártás során keletkezett pormennyiséget majdnem teljes mértékben újra tudjuk hasznosítani az adott kemencénél. A filterport a cementôrléskor is hasznosítjuk, kisebb mennyiséget értékesítünk, a visszamaradó rész esetében pedig gondoskodunk az elôírásoknak megfelelô elhelyezésrôl. Terveink szerint 2009-tôl tovább növeljük a cement ôrléskor hasznosítható filterpor mennyiséget és üzembe helyezzük a másik kemence CKD rendszerét is, amelynek segítségével Lábatlani Cementgyárunkban meg tudjuk valósítani a teljes filterpor-újrahasznosítást. Eddig az éves szinten 50 ezer tonna por a használaton kívüli bánya rekultivációjában játszott szerepet. A beruházásnak köszönhetôen a szükségtelenné vált szállítás hatásaitól is mentesítjük a környezetet, s körülbelül 40 millió forintot takarítunk meg. Az égetéskor keletkezô nitrogén-oxidok semlegesítése A klinkerégetés során nitrogén-oxidok keletkeznek, amelyek ha nem semlegesítik ôket szabadon távozhatnak a cementgyár kéményein keresztül a környezô légtérbe. Lábatlani gyárunkban március 1-jén helyeztük üzem be azt a berendezést, amellyel nitrogén-oxidokat sem legesítô karbamid-oldatot injektálunk a kemence égés terének 1000 C hômérsékletû szakaszába (SNCR rend szer). A karbamid-oldat hatására a nitrogén-oxidok semleges nitrogén molekulákká és vízzé alakulnak. Ezzel jelentôsen csökken a gyár szennyezôanyag-kibocsátása (30 tonnával kevesebb nitrogén-oxid kerül a levegôbe éven te) és így a közvetlen környezetében élôkre gyakorolt környezeti hatása. A 2008 elején megvalósított beruházás éves szinten 10 millió forint megtakarítást jelent számunkra. Speciális forgó rendszerû adagoló berendezés A por újrahasznosítását és a karbamid-oldat kemencébe injektálását egy különleges, csak a lábatlani gyárban használt adagolóberendezéssel oldottuk meg. A kihívást az jelentette, hogy egy álló csôvezeték-rendszerbôl juttatjuk a port, a karbamidot és a hûtô levegôt a folyamatosan forgó kemencébe. Ehhez egy egyedi kuplungot kellett tervezni és beépíteni, helyi szakemberek bevonásával. Ez a két rendszer együtt még egyetlen nedves technológiájú gyárban sem valósult meg. Büszkék vagyunk rá Az innovatív megoldást, amellett, hogy a Holcim Csoport más leányvállalatainak termelési és karbantartási szakemberei körében is elismerést keltett, 2008-ban egy cégünktôl független szakmai grémium, a KÖVET Környezeti Megtakarítás Díjának zsûrije is kiemelkedônek vélte, s odaítélte érte cégünknek az Innovációs különdíjat. Az Innovációs különdíjat Mikita István gyárigazgató vette át A nitrogén-oxidok csökkentésére szolgáló berendezés 36 Fenntarthatósági jelentés 2008