Gondolatok a szervátültetett emberek életérôl Szakmai konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gondolatok a szervátültetett emberek életérôl Szakmai konferencia a Magyar Tudományos Akadémián"

Átírás

1 vetve a korszerű orvosi felismeréseket, helyzetüket az egész- ségi állapotukban bekövetkező változások alapján is felvázoljuk. E vázlat kifejése során már nem kizárólagosan a testi betegség során felmerülő kérdésekről kell szólnunk, hanem arról is, hogy a testi betegség emberi egész- ségük milyen változásában alapozódott meg, s visszahatásában egész- ségükre milyen hatást gyakorol. Azaz nem a betegségről, hanem az egész- ségről beszélünk, s nem a betegséget okozó testi működési zavar elhárítása ezért vázlatunk tárgya, hanem a valamilyen okból és módon megbomlott egész- ség helyreállítása. S ahhoz, hogy az egész- ségről legalább azon a szinten, mint a testi betegségről, szakszerűen pontosan szólhassunk, elkerülhetetlen ennek, vagy ehhez hasonló nyelvnek a használata másodszor azt jelezzük, hogy e szaknyelv alkalmazása akkor, mikor szakszerű beszámolót készítünk, elkerülhetetlen, ez azonban nem azt jelenti, hogy a mindenki számára könnyen érthető és használható köznyelv ne tudná elbeszélni az egész- ség romlást és az egész- ség helyreállítását, ellenkezőleg ezt meg is tette régebbi korokban és megteszi napjainkban is. Amikor például azt kérdezik egymástól a közemberek egy távol lévő társukkal kapcsolatban, hogy Láttad milyen hirtelen lefogyott XY, csak nem a házasságával van baj? akkor éppen a humanisztikus orvoslás szempontját alkalmazzák a köznapokban. Nekünk azonban el kell végezni a pontos nyelv alkalmazását, s ez éppen a gyógyítás, mint egész- ség helyreállítás által elénk állított követelmény. Csak ekkor tudjuk ugyanis pontosan és szakszerűen megkülönböztetni az egész- ség különböző változatait, s csak ekkor lehetséges a különböző egész- ség romlásokat pontosan diagnosztizálni, majd terápiákat kidolgozni e különböző egészség romlásokhoz E megjegyzésből visszatérve az egzisztencia típusú ember - egész- séghez, jelezzük, hogy az magába foglalja a működési zavarba került szervezet, valamint az abból következő tulajdonság dimenzió sérüléseket, azaz a természeti testünk biológiai orvoslását és a tulajdonságdimenziók sérüléseinek gyógyítását, a humanisztikus orvoslást is, azzal, hogy az egzisztenciában bekövetkezett problémákra tekintettel végzi azokat. Ez utóbbi megjegyzést arra utal, hogy egzisztencia egészsége is sérülhet a szervek és tulajdonságdimenziók zavarai következtében - és fordítva: az egzisztencia sérülései dimenzió és szervezet problémákat idézhetnek elő -, s ezért orvosolni szükséges az egzisztencia egész- ség hiányait is. Például az az egziszten- 201

2 cia, amely a páciensre, mint itt és most létezőre korlátozódik, aki képtelen arra, hogy jövőbeli legjobb lehetőségeihez igazítsa jelenbeli cselekedeteit, az előbb utóbb az egzisztencia - s vele a tulajdonságdimenziók: a személy és szervezete - megbetegedését okozza. Az egzisztenciával kapcsolatban felvetődött problémák viszont már nemcsak betegségpályára állítják a pácienst, s nem is csak dimenziózavar pályára kényszerítik, hanem egzisztencia-hiány pályára helyezik át. Oda, ahol egyszerre kell érteni a szerv, a tulajdonságdimenziók és az egzisztencia, egymással kölcsönhatásban lévő gyógyításához. Az emberi egész- ség egzisztencia típusának gyógyítása, mindezek folyományaként egzisztenciális orvoslás iránt támaszt igényt. a transzszisztencia Az egzisztenciális orvoslás sem a végső szót mondja ki az emberi egészség gyógyításával összefüggésben. Ennek az az oka, hogy az egzisztencia figyelembe vétele ugyan vissza helyezi az embert oda, ahonnan a modernizáció során kiragadták, emberi létébe, s ezért már nem csupán a természeti tárgyként felfogott szerveit kívánja gyógyítani - ami persze elengedhetetlen -, hanem az egzisztenciális orvoslás gyakorlatában az embert mint egész- leges létezőt. Az ember azonban az a különleges létező, aki nemcsak létezői állapotának a jövőbeli lehetőségeihez képes viszonyulni, s nem is csak ehhez viszonyul, ha erre intézményes környezete lehetőséget nyit számára - azaz egzisztenciára nyitott intézményi rendben él -, hanem egy további létműveletet is el tud végezni. Ez a további létművelet már nem a helyzetéből látható jövő megmunkálására vonatkozik, hanem magára az egzisztenciális helyzetére. Ez azt jelenti, hogy az ember képes olyan létműveletekre, önmaga lét- esítésének az egzisztenciává váláson túli típusának a kivitelezésére is, amelynek révén meghaladja egzisztenciáját, s új, emelkedettebb - sajnálatosan a süllyedő mozgás is a lehetőségeink között szerepel - egzisztenciává: transzszisztenciává lét-esítheti magát. A transzszisztencia és az egzisztencia között kétféle különbséget ismerhetünk fel: ezek közül elsőként az időminőség különbségeiket emeljük ki: az egzisztencia a kronologikus időn él, s ebben az exokron jövő jelöli ki a helyzetéből adódó legjobb lehetőségeit, ezzel szemben a transzszisztencia a terminikus időben létezik, s ez mutatja meg magasabb helyzetét a másik döntő különbség, hogy az egzisztencia a létező létét hozza mű- 202

3 ködésbe, míg a transzszisztencia, mikor tovább emelkedik, akkor az általában vett lét dimenziói között mozog Ahogyan a szervek, a szervezet, az emberi dimenziók és az egzisztencia is elveszíthetik egész- ségeiket, a transzszisztencia is ki van téve a romlásnak, s ennek romlása következhet az előzők hatásaiból, romolhat önmaga által, s romlása visszahatásában zavarokat okozhat az előzők létezésében és működésében. Ez a tény pedig a transzszisztenciális egész- ség helyreállítását, a transzszisztenciális orvoslást hívja létre. II. A HUMANISZTIKUS EGÉSZ- SÉGPÁLYA, ILLETVE EGÉSZ- SÉG HIÁNY PÁLYA Az alábbiakban elsősorban azt vizsgáljuk majd, hogy a szervátültetettek, azaz a folyamatos utógondozással élők között milyen az egyes ember - egészlegesség típusok megoszlása, s hogy ők milyen egész-ség, illetve egész-ség hiány pályát járnak be. Értelemszerűen e pályarekonstrukció meg kell elégedjen annak a néhány kérdésnek a feldolgozásával, amely direkt módon kérdez rá az egész- legesség szempontjából értelmezhető tulajdonságokra, illetve azokkal, amelyek összefüggésbe hozhatók az egészlegességgel, s így közvetett adatokká alakíthatók. Az adatok hiányosságai miatt voltaképpen csak a testi betegségekre vonatkozóan rendelkezünk direkt adatokkal, a többi emberi dimenziót illetően csak közvetett adatok kialakítását tette lehetővé - az ismét hangsúlyozzuk, máscéllal készült kérdőív nem kérdezhetett ezekre közvetlenül rá. Mindezeken túl, a szellemi, az erkölcsi és az érzelmi dimenziókról egyaránt formálisan feltett kérdéseket fogalmazhatunk csak meg, anélkül, hogy el tudnánk dönteni az adatok valódi jellegét, s valódi helyüket az ember- egész típusai között. Magunk hívjuk fel ezért a figyelmet arra, hogy az egyes egészlegességek megkonstruálás során a csak a formális jellegzetességek alapján kialakított típusok valódiság értéke bizonytalan, abból teljes bizonyosságú következtetéseket nem vonhatunk le. Érdemesnek látszik mégis e formális ismérvek alapján felépíteni a dimenziókat és egészlegesség típusaikat, mert ezek felépítési lehetősége és módja példát ad arra, hogyan kell teljes értékű dimenziókat és azokból egészlegesség, vagy éppen egészlegesség- hiány típusokat kialakítani a pontosan feltett kérdésekre kapott válaszokból. 203

4 2. az egészlegesség és tulajdonságdimenzió hiány osztályai (Az alábbi táblázatba foglaltuk össze) klaszterek SZELLEMI olvasás olvasolvasolvas 2 2 olvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvasolvas zenehallg zene zene zene zene zene színház színhát tv-nézés 2 tv 2 tv tv tv tv tv tv tv tv 2 tv tv tv tv tv tv tv tv nem nem nem nem nem tv tv tv tv tv tv tv tv tv tv tv tv tv nem tv tv tv nem tv tv tv tv tv tv nem tv ERKÖLCSI 96 szenvedely 0 kávédrog kávé internet kávékávékávékávékávékávékávékávékávé szerját drog drog nincsnincs kávékávékávékávékávékávékávékávékávékávékávé internet drog ÉRZE L MI 99 lelkiegeszs ingat kiftlan ingat elfható elfható elfható elfható elfható elfható rosszelfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható ingatingat elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható ingatingatingatingatingat elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható elfható ingatingat rosszelfható elfható 9803 jokedely jóked 2 jóked jóked feszult feszült kiránd 2 kiránd kiránd SZOCIALIZÁCIÓ 32 teltip mszkhmszkhmszkhmszkhmszkhkisvármszkhfalu kisvárkisvármszkhkisvármszkhmszkhmszkhkisvárkisvárkisvárkisvárkisvármszkhkisvármszkhmszkhkisvárkisvárkisvárkisvárkisvárkisvárkisvárkisvárfalu kisvárkisvárkisvárkisvárfalu mszkhkisvárkisvárkisvárkisvárkisvárkisvárfalu kisvárkisvárkisvárkisvárkisvár 41 iskvegz érettsfelső felsőérettsfelső szakérettsszakéretts8 áltérettsérettsérettsérettsérettsérettsszakérettsszak szak felső szakérettséretts8 áltérettsérettsszak szak szak szak 8 ált szak 8 ált 8 ált 8 ált szak 8 áltérettsérettsérettsérettsszak szak szak szak 8 ált 8 áltérettsérettséretts 5 munkelotte 0 szellemi szellemi szolgszolgipar szolgipar szolgipar szolgszolgszolgszolgszolgszolgszolgszolgipar ipar szellemi ipar mg-i szellemi mg-iszolgszolgszolg ipar ipar ipar mg-i mg-i ipar ipar mg-iszolgmg-iszolgszolgszolgszolg ipar ipar ipar mg-i ipar mg-iszolgszolgszolg 101 baratok t öbb t öbb t öbb egy t öbb t öbb t öbb t öbb egy egy t öbb t öbb egy t öbb t öbb t öbb t öbb t öbb egy t öbb t öbb t öbb t öbb 0 t öbb t öbb egy egy t öbb t öbb t öbb t öbb egy egy nincsegy egy egy t öbb t öbb t öbb t öbb t öbb t öbb t öbb egy egy egy nincst öbb egy 102 csalallap egyedül gyerm-vel házasegyedül szülőkkel éltársgyerm-vel változott gyerm-vel házaséltársházasházasváltozott változott házaséltársgyerm-vel változott 0 változott szülőkkel házaséltársszülőkkel házasváltozott házasgyerm-vel változott változott 0 gyerm-vel változott gyerm-vel változott változott változott változott házasváltozott házasszülőkkel gyerm-vel változott változott változott változott házasházasházas 104 jarkozoss 0 művelőd embker sportembker politivallási nem embker0 embker vallási embker nem 0 művelőd vallási embker embker sporte egyébembker sportesporte0 embker embker embker nem 0 sportetrapihoz embker nem nem nem nem trapihoz 0 nem embker trapihoz trapihoz nem 0 sportenem vallási embker sportembker TE STI 732 hizas hízás hízás hízás csontritk csontr dialprobljell mell.h0 0 szex él.kilél.kilszex mell.hszex mell.hszex él.kilcsal mell.hmell.hszex mell.hszex szex szex mell.hcsal mell.hszex 0 0 csal mell.hmell.hél.kilszex 0 szex mell.hlétbizszex mell.hél.kil mell.hmell.hszex szex létbizbarat csal szex szex 94 mas fogy 0 hall-lát0 0 mozgkorl pszich0 vesetum0 szex hall-lát csont 0 csont pszich mastartbet reflux 0 halllátszívér szívérlégzt üdő 0 szívérnincscsonzmozg szívérszívérszívérlégzt üdő emésztő nincsszívérhalllátemésztő légzt üdő 0 0 légzt üdő 0 dag nincslelki 0 szívérdag szívérszívérnincs 0 0 szívérszívérszívérszívér 0 csonzmozg 0 nincs lélekszám az egészlegesség, illetve az egészlegesség-hiány típusai - a módszertan Két módszertani megjegyzést kell előre bocsájtanunk: először azt hangsúlyozzuk ismételten, hogy közvetett, vagy másként konstruált adatokkal töltjük fel a dimenziókat, ezért ezek csak formális szempontból mutatják majd meg az egészlegesség, illetve ezek hiány típusait, majd azt emeljük ki, hogy e formális adatokból nem önkényesen állítjuk össze a típusokat, hanem fejlett matematikai módszert hívunk segítségül ehhez az osztályozáshoz: a már a betegség-gyógyítás típusoknál ismertetett klaszterezés módszerét, mert így elkerülhetjük az ízlésünk által való torzításokat. 204

5 IV. A vitalitás azaz az élet egészség pályái Eddig minden részt és minden fejezetet az abban közöltek feltétlenül és előzetesen szót érdemlő hiányosságairól szóló megjegyzésekkel kezdtünk, s a körülmények miatt hűek kell maradjunk ehhez a szokásunkhoz e negyedik részben is. Az itt következő előzetes megjegyzések azonban a korábbiaknál nagyobb hiányosságokat fednek fel: azt magyarázzák, hogy mi az oka annak, hogy a negyedik rész, amely minden bizonnyal a legfontosabb a szervátültetettek helyzetének megmutatása szempontjából még az előzőeknél is hiányosabb és vázlatosabb. Ennek a hiányosságnak az okai között csak kisebb súllyal esik latba, hogy a felvett adatok részint a jelenlegi élethelyzet, részint a betegséget megelőző, elsődleges életpálya, részint az átültetés utáni, az új életpálya: összességében a teljes életpálya rekonstrukciója szempontjából hiányosak. Ám miközben e hiányosságokról szólunk, azt el kell mondanunk, mi több, erőteljesen hangsúlyoznunk kell, hogy a kérdőív összeállítója a hiányosságok ellenére nagy gondot fordított a szervátültetetteknek az átültetést követő élethelyzetét feltáró kérdések megfogalmazására, így e gyengeségek nem őt terhelik. Az átültetés utáni élethelyzetre vonatkozó kérdések viszonylagos kidolgozottsága ennek következtében az életpálya e második szakaszának, pontosabban a második élet pályáinak a felvázolására viszonylag jó eséllyel adnak lehetőséget. Annak viszont, hogy még ezeket az esélyeket sem tudjuk valóra váltani, magunk vagyunk az oka. Talán nem kell külön bizonygatnunk, hogy nagyon sok időt fordítottunk a betegség- és egész-ség pályák bemutatására, és az életpályák leírásához szükséges matematikai-statisztikai munkák elvégzésére, ez mégsem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy az élet egész-ség pályák rekonstrukciójának a megszövegezését igényeink szerint elvégezhessük. A rendelkezésünkre álló idő hiánya azonban csak abban jelent akadályt, hogy a meglévő adatok által behatárolt, de az itt következőknél tágabb keretek kihasználásával az élet egész-ség pályáit teljes egészében felvázolhassuk. A kevés idő mégiscsak idő, s ez arra lehetőséget biztosít, hogy az élet-egész-ség pályának a szerkezeti vázát felrajzolhassuk, s hogy annak a szervátültetettek szempontjából legfontosabb gyújtópontjairól tájékoztatást adhassunk. 205

6 Az itt következők ezért nemcsak a tekintetben leszek hiányosak, hogy a teljes élet - egész-ség pályát, és annak minden típusát nem tudjuk bemutatni, hanem a mégis bemutatásra kerülő stációknak is csak a durva szerkezetét tudjuk bemutatni, a finomszerkezet szöveges elemzésére már valóban nem jut időnk. Minthogy a matematikai-statisztikai elemző munka elvégzése okán magunk már tudjuk, hogy milyen eredményeket mutatnak az adatok, azt kifejezésre juttathatjuk, hogy az eddig is kellően drámai képre az élet - egész-ség pálya, s különösen a második élet pályája szakaszának a tényei további sötét ecsetvonásokat helyeznek el. Ugyanakkor e sötét árnyalatú kép tanulságai olyan lehetőségeket is feltárnak, amelyek külön ráfordítás nélkül, egyszerűen a megtakarításokból és az önfinanszírozás forrásaiból megvalósíthatók, s ugyancsak drámai módon javíthatják a szervátültetettek élethelyzetét. a vitalitás és a vitalitás - egész-ség fogalmai alkalmazásának indoklása Az első, már nem a hiányosságokkal foglalkozó részben, még mindig az előzetes tisztázandók körében maradunk, indokolnunk kell ugyanis, hogy miközben a szervátültetettek életpályáját vizsgáljuk, mi okból használjuk a vitalitás fogalmát, s miért nem elégszünk meg az élet fogalmának alkalmazásával. A hazai orvosi-viselkedéstudomány fogalomtárában az egyik középponti helyen van jelen a vitalitás fogalma, szolgált alapként ahhoz, hogy az életpálya vizsgálatakor a vitalitás fogalmát vegyük igénybe. Ennek több okát is tudjuk adni: az okok közül először azt említjük, hogy a vitalitás fogalom, az élet egyik lehetséges szinonimájaként nemcsak a biológiai és a humán, valamint az orvostudományokban része hosszú a diskurzusnak, de a filozófiai diskurzusnak is részét képezi egyszerre kapcsolódik a biológia-orvosláshoz és az ember-egész humán fogalmához, ahol az ebben a könyvben még nem alkalmazott összefüggésben is jelentéssel bír: az akarat -hoz köthető, amely kapcsolatban áll az életerő, az élan vital fogalmával, ez pedig érintkezik a megküzdés, a coping fogalmával, s ezen keresztül a közösségi-társadalmi környezet hatásaira is ráirányítja a figyelmet E bonyolult szövésű kategória mindezek következtében alkalmasnak látszik arra, hogy a szervátültetett, azaz megváltozott életképességű és életerejű személy esetében egyenként és ugyanakkor egyszerre vegye figyelembe 206

7 a betegségpálya, az egész-ség pálya és az életpálya egymásra hatással lévő jellegzetességeit, és vizsgálhatóvá tegye a három pálya egymáshoz való viszonyát, valamint kölcsönös, vagy aszimmetrikus egymásra hatásait. Ezt a tényt itt azonban csak hangsúlyozni van lehetőségünk, de a bevezetőben jelzett, s a hibás időbeosztásunkkal is összefüggésben lévő időhiány miatt itt csak jelezhetjük, hogy a pályákon való, eltérő irányú mozgásokra, valamint a pályák egymásra hatására vonatkozó matematikai-statisztikai számításokat nagyrészt elvégeztük, s e könyv valamelyik következő kiadásában közre is adjuk. Mi több, még az ezen pályák közti egyszerű hatásokra és ezek erősségére vonatkozó számításokon felül elkezdtük felépíteni a pályák és azok belső típusai közötti kapcsolódások és egymásra hatások modelljeit is, amelyeket ugyancsak következő kiadásokra tolunk el. Jelezzük azt is újra, hogy nemcsak a vitalitás általában vett kategóriáját használjuk fel, hanem ahogyan azt a betegség- és a humán-egészség esetében tettük, a vitalitást is egész-ként is értelmezzük, s a vitalitás egész-ségét, egész-ség hiányait és torzulásait is számon tartjuk. A vitalitás egész-ségét biológiai, humanisztikus, társadalmi és filozófiai dimenzióiban vizsgáljuk, a vitalitás egész-ség, hiány és torzulás pályáit is felvázoljuk majd. I. A VITALITÁS - EGÉSZ - ÉS A VITALITÁS - EGÉSZ TÍPUS FOGALMÁHOZ Ahogyan jeleztük, a vitalitás egész-ség pályáiról, a hiányzó adatok és a pályák leírásához szükséges idő hiányában nem adunk e kötetben kimerítő leírást. Azt is jeleztük, hogy a szervátültetetteknek feltett kérdések között több olyan is van, amelyek felhasználhatók a vitalitás egész-ség pályáinak a felvázolásához, s ezek segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy a pályatípusok némelyikét, bár töredékesen felvázoljuk. E pályarekonstrukciós műveletnek az első lépése, amely ugyanakkor a pályák spiralitását is megmutatja, a vitalitás - egész típusainak a rekonstrukciója, s ehhez is rendelkezünk szerény adatokkal. 207

8 Ebben az első, már tartalmi összefüggéseket tárgyaló szakaszban két, közvetlenül a szervátültetettek vitalitását vizsgálni szándékozó kérdést emelünk ki, előbb egyenként, majd egymással való összefüggéseiket tekintjük át. 1. életminőség - önbesorolással A vitalitás fogalmát itt két elemből állítottuk össze. Az ezekre vonatkozó adatok speciális jellegűek, hiszen nem mindenkinél azonos tárgyi tartalmakra vonatkozó objektív ismérvek alapján, hanem szubjektív vélekedés szerint keletkeztek ezek az adatok, azaz ezek vélemény szintűek. A vélemény szintű közlések gyengesége, hogy a személy ismereteire, attitűdjeire, vágyaira és vonatkoztatási rétegére hagyatkoznak, s ez azt jelenti, hogy ugyanazon szubjektív besorolás mögött nagyon eltérő tárgyi tartalmak húzódhatnak meg, s különböző besorolások hátterében azonos, vagy sok tekintetben megegyező tárgyi tartalmak lehetségesek. Az adatoknak ezen gyengeségei, a szubjektív vélekedés szintű voltuk ellenére mégis felhasználhatjuk ezeket. Ennek a felhasználásnak indokaként a következőket vehetjük figyelembe: az életminőség nemcsak és nem is elsősorban tárgyi-objektív ismérvek meglétét, vagy hiányát jelenti, hanem ezek értékelése meghatározó jelentőségű annak szempontjából a két szélső helyzet nagyon gazdagok, csövesek kivételével ismeretekkel rendelkeznek a szervátültetettek is az országunkban lehetséges életszínvonalakról, így önbesorolásuk tarthat az objektív érték -hez a szervátültetettek az átlagosnál jobbra értékelték életminőségüket A kérdőív azt tudakolta, hogy a szervátültetettek az életminőség általuk egyenként elképzelt 10 fokú skáláján hol helyezik el önmagukat, vagyis hogyan ítélik meg életminőségük szintjét. A válaszok a következőképpen oszlottak meg: sokan 38,7%-uk nem válaszolt a kérdésre, nem sorolták be életminőségüket a belátásuk szerint elképzelhető tíz fokozat egyikébe sem hozzávetőlegesen 10% szervátültetett ítélte meg úgy életminőségét, hogy az számára nehezen fogadható el legtöbben 257-en és 252-en hetes, illetve nyolcas jeggyel értékelték életminőségüket 208

9 ÉLETMINŐSÉG LÉLEKSZÁM összesen 2318 négy 10-es réteg lélekszáma haladta meg az átlagos lélekszámukat Amikor grafikonon is ábrázoljuk az önmagukat az egyes életminőség decilisekbe besorolt szervátültetettek lélekszámát, az derül ki, hogy görbéjük a szabályos eloszlástól jobbra tolódott el, azaz összességükben az átlagosnál magasabb életszínvonalúnak ítélték meg magukat a válaszolók ami talán életben maradásuk érzelmi alapú felfelé toló hatását tükrözi: 209

10 Annak érdekében, hogy az önbesorolás eredménye jól látható legyen, összevontuk az alsó és a felső három decilis, valamint a középső négy decilis lélekszámát, ami két tényt tett könnyen láthatóvá: elsőként azt, hogy az összevonás megmutatta, hogy a válaszolók életminőségükről csak kivételesen nyilatkoztak kedvezőtlenül viszont az indokoltnál sokkal 28%-kal többen sorolták magukat középre de a legfelső kategóriába is az arányosnál 14%-kal többen sorolták magukat be a legmagasabb életszínvonal valamelyik tridecilisébe ÉLETMINŐSÉG SZINTEK életminőség szint összesen nincs válasz 897 gyenge 158 átlagos 780 jó 483 válasz összesen 1421 összesen 2318 A grafikon pedig segítségünkre van annak megállapításába is, milyen erősen tolódik jobbra, azaz felfelé az életminőségük értékelése - összességében 40%- ot is eléri a jobbra tolódás mértéke: 210

11 Fontos információt kapunk a vitalitás minőségi oldaláról, ha az életminőség besorolásokat településtípusok szerint is megvizsgáljuk: jelenlegi élet - minőség településtípus 0 gyenge átlagos jó összesen Budapest megyeszékhely város falu tanya összesen legtöbben falusiak és tanyasiak nem sorolták be magukat nagy és kisvárosiak az átlagoshoz és a gyengéhez sorolták legtöbben magukat a nem válaszolók és a magukat a gyenge életminőségi kategóriába sorolók legtöbben a falvakban élők közül kerültek ki, míg legtöbben a kisvárosokban élők érzik úgy, hogy az átlagos, illetve jó életminőségűek közé tartoznak Mindezek együtt arra világítanak rá, hogy a települések hatással vannak ara, hogy hová sorolják életminőségüket a szervátültetettek: a nagyvárosok az átlagos, a vidéki kistelepülések a gyenge irányába tolták az életminőség megítélését. 211

12 Amely eredmény ugyan nem meglepő, de fontos megerősítő hatással bír arra nézvést, hogy a szervátültetettek szubjektív érzetei hogyan alakulnak, s egyben azt is megmutatják, hogy mely településeken élők számára milyen típusú külső lelki támogatásra lenne szükség. A következő grafikon, amely százalékos megoszlásban mutatja az önbesorolás eredményeit az egyes településtípusok szerint, a várhatótól több ponton eltérő arányokat mutatja: az önmagukat a gyenge életminőségűek közé sorolók közti arányok szerint a megyeszékhelyeken, s náluk is nagyobb arányban a tanyákon élnek amely utóbbi érthető, kevésbé a megyeszékhelyi magas arány, s az is elgondolkodtató, hogy a budapestiek között az ebbe a kategóriába tartozók aránya elenyésző az önmagukat az átlagos életminőségűek közé sorolók aránya a települési lejtő irányával ellentétesen növekszik, s egyedül a magukat a jó életminőségbe tartozóknak vélők aránya követi a települési lejtő irányát: a fővárostól lefelé csökken arányuk 2. az életerő számossági szintjei A vitalitás számossági összetevőjét, a kérdőívben élet aktivitásnak nevezett, s a másutt az élan vital, az élet-lendület, vagy életerő névvel jelölt tulajdonsággal mérte a kérdőív. E mérésnek az eredménye az alábbi táblázatból olvasható ki: 212

13 életerő életminőség 0 1 aktív 2 passzív 3 változó összesen összesen % meglehetősen kevesen tagadták meg a választ erre a kérdésre, mindössze 4% az önmagukat aktívnak nagy életerővel bíróknak tartók aránya magasnak nevezhető 38% legtöbben, s ez érthető, a változó életerővel bírók közé sorolták magukat, arányuk meghaladja a válaszolók felét: 53% azok a szervátültetettek, akik életerejüket gyengének tartják, s magukat a passzív életstílussal jellemezhetők közé sorolják, szinte érthetetlenül kevesen vannak, arányuk mindössze 5% s ez bíztató a gyógyulásuk szempontjából Amikor, ellenőrzésképpen azt is megvizsgáltuk, hogy az életerejükről és a munkavállaláshoz való viszonyukról válaszoltak között van-e konzisztencia, a következőket tapasztaltuk: életerő munkához viszonyulás 0 aktív passzív változó összesen nem válaszolt teljes munkaidőben dolgozna már nem tud dolgozni összesen a két változó közötti összefüggés szorossága elég magas értéket adott: 40%-át a megoszlásnak magyarázta az eloszlás a táblázatban, s ez erősen közepes magyarázó erőt jelent a magukról passzivitást állítók megoszlása a munkavállaláshoz való viszonyt tekintve jellegzetes képet mutat: azok között, akik azt állítják 213

14 magukról, hogy már nem tudnának dolgozni 12%, míg a feltételek teljesülése esetén munkát vállalni képeseknek magukat besoroltak között csak 2% Ugyanakkor az ötszáznál is több szervátültetett, aki magát munkaképtelennek tartja négyszerese azoknak, akik életstílusukat passzívnak tartották (514 átültetett, 22,1%), s ez az életerő és a munkavállalás közötti inkonzisztenciát jelzi. Ennek az inkonzisztenciának a feloldása valószínűleg az élet más területein való aktivitásra való képességet, más életterületeken megmaradt életerőt bizonyítja s ezen is érdemes töprengeni keveset. A grafikonról leolvasható eredmények arról számolnak be, hogy még azok is, akik magukat munkaképtelennek nevezték, 20% életerőt tulajdonít magának, s 70% azok aránya, akik életerejüket, nyilvánvalóan az utókezeléssel összefüggő okok miatt változónak tartják. 3. vitalitás típusok Amikor az életminőséget és az életerőt egymással összefüggésben vizsgáljuk, azaz a főbb vitalitás típusokat állapítjuk meg, az eredmény az alábbiak szerint alakul: Az összegzett, a fő kategóriák szerinti, durva megoszlást vizsgáltuk, akkor azt láthattuk, a táblázatban, hogy: 214

15 életaktivitás szintek életminőség 1 aktív 2 passzív 3 változó nincs válasz összesen nincs válasz gyenge átlagos jó válasz összesen összesen az egyszerre jó életminőségű és aktív, azaz a nagy vitalitással rendelkező szervátültetettek 329-en voltak, s ez az összesnek 23,1%-a volt, s ez arról nyújt bizonyságot, hogy a választ adó szervátültetettek közel negyede nagy vitalitással bírók közé sorolta magát a másik végletbe, a gyenge életminőségbe sorolt és magát passzívnak tartó szervátültetettek, akik önbesorolásuk szerint kifejezetten rossz, minimális vitalitást véltek magukról, 16-an voltak csak, ami a válaszoló szervátültetetteknek csak 1,1%- a volt, s ez bíztató legtöbben magukat az átlagos életminőségű és változó aktivitású, azaz az átlagos vitalitással rendelkező szervátültetettek közé sorolták be 729 átültetett, 51,3%, ez a várhatóak szerint alakult 215

16 A fő vitalitás-típusok után röviden áttekintjük a vitalitás többi típusát is: a magukat a gyenge életminőségűek közé soroltak 11,1% az életerő különböző szintjein a következő megoszlásban érzik magukat: a leggyengébb életerejűek, a passzívak között érzik 16- an magukat a szervátültetettek közül, ami az összesnek 1,1%- a a változó életerővel rendelkezők közé 112-en sorolták magukat, s ez 7,8 %- a válaszoló szervátültetetteknek a legnagyobb életerejűek, az aktívak között is volt 25 szervátültetett, aki életminőségét gyengének érezte, ez 1,8% az átlagos életminőségűeken 54,9%, 780 szervátültetetten belül a leggyengébb, az önmagukat a passzív életerővel bírók közé sorolók lélekszáma 15 volt, s ez alig haladta meg az egy százalékot, arányuk 1,05% a már jelzett életminőségben és életerőben magukat egyaránt közepesnek érzők lélekszáma 483, ami 33,8%, azaz a szervátültetettek a magas életerőt érzők 329 aránya: 23,1% a magukat jó életminőséggel élőnek besoroló szervátültetettek 483 személy, 34%, életerejének megoszlása passzívak: 0,2% változók: 9,6% aktívak: 23,2% 4. előrejelzés a vitalitás-pálya típusaira E rész utolsó pontjában, az életminőség és életerő, minőségi és számossági ismérveinek kombinációiként előállított mozgásirányokra támaszkodva előrejelzést teszünk a szervátültetettek vitalitás-pályáiról. Elsőként kombinációs táblaként mutatjuk meg a típusokat: életerő szintek életminőség növekvő csökkenő stagnáló nincs válasz összesen nincs válasz süllyedő stagnáló emelkedő válasz összesen összesen

17 Minthogy e kombinációs tábla csak a gyakorlott táblaolvasók számára látható át viszonylag könnyen, s különösen a vitalitáspályák mozgásirányainak pontos kiolvasása képez nehézségeket, a jobb áttekinthetőség kedvéért átszerkesztettük e kombinációs táblát. A vitalitáspályák irány szerint sorba rendezett típusai már könnyen felismerhetővé teszik a különbségeiket, azt, hogy aki közülük valamely pályára kerül, mire számíthat. Ugyanakkor a megadott lélekszámok alapján a szervátültetettek vitalitáspálya megoszlását-helyzetét is látjuk. II. A SZERVÁTÜLTETÉS ELŐTTI VITALITÁS - ÉLET-PÁLYÁK A szervátültetést megelőző időszakról szerepeltek a legkisebb számban, s ha mégis, akkor főként demográfiai jellegű kérdések a vizsgálatban, ennek következtében e tekintetben rendelkezünk a legkevesebb ismerettel. Annyi tudásunk azonban a válaszokból mégis keletkezett, hogy a szervátültetettek műtét előtti élethelyzetét nagy vonásokban fel tudjuk vázolni. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy valóban az élethelyzetükről tudunk valamelyest beszámolni, illetve ezek típusairól, a szervátültetettek műtét előtti vitalitáspályájáról azonban nem. S ezen a ponton a helyzet és a pálya kategóriák megkülönböztetése nemcsak a nyelvi színesség miatt fordul elő a szövegben, hanem valódi tartalmi különbséget hordoznak e kategóriák. A pálya, amint azt jeleztük korábban, dinamikai kategória. Tartalma szerint a betegségnek, az egész-ségnek és a vitalitásnak a mi szempontunkból, azaz a vitalitás növekedése vagy csökkenése alapján kialakuló rossz és jó határértékek közt kifeszített értékei közötti mozgásaival és azok irányaival jellemezhető dinamika. Ezzel szemben a helyzet statikus kategória, amely az adott pályán való, egy adott pillanatban megállított mozgáshoz tartozó értékekkel kifejezhető állapotot mutat be. Amely elmondottakból az következik, hogy az átültető műtét előtti élethelyzetről is mindössze csak állókép, illetve a különböző típusú állóképek, élethelyzetek rekonstruálását lehet csak elvégezni. Amiből az következik, hogy a szervek átültetését követő időszakról először csak összefoglaló, a különbségeket az összes, illetve átlagos fogalmai révén kiegyenlítő statikus képeket készítünk mi is, annak érdekében, hogy a szervátültetetteknek az átültető műtét előtti és utáni helyzeteit összehasonlíthassuk, s ezen összehasonlítás révén vonhassunk le következtetéseket nemcsak élethelyzetükre vonatkozóan, hanem vitalitásuk alakulásáról is. 217

18 Ugyanakkor nem állhatunk meg a két statikus helyzet értékei közötti különbségekből kiolvasható dinamikai tendenciák feltárásánál, kísérletet kell tennünk arra, hogy a betegség és az egész-ség pályákhoz hasonló módon a pályák típusai mellett az ezeken való pályamozgásokat is rekonstruáljuk. Ez a pálya-dinamikai rekonstrukció lesz ennek a fejezetnek az utolsó pontja. Arra pedig, hogy a betegségpályák, egész-ség pályák és vitalitáspályák egymásba ágyazódását és így kialakuló komplex típusaikat is kidolgozzuk, már nincsen lehetőségünk, azt e kötet második részében végezzük el. 1. az élethelyzet összetevői az egyszerűsített modellben Előbb egyszerűsített modellt állítottunk fel annak érdekében, hogy könnyebben azonosítható élethelyzet típusokat kaphassunk. E modellbe az iskolai végzettséget s hogy jelenleg jár-e iskolába a válaszoló, az átültetés előtti munkahely főbb ágazatát, valamint az átültetés előtti anyagi helyzetét a páciensnek vettük fel a modellt kialakító tulajdonságok és ismérveik közé. A felsorolt ismérvek alapján kialakult főbb élethelyzet típusokat osztályokat elsődlegesen a többi változót meghatározó iskolai végzettség alapján csoportosítottuk tovább, s ennek eredményét foglaltuk össze az itt következő táblázatban: ÁTÜLTETÉS ELŐTTI ÉLETHELYZET - EGYSZERŰSÍTETT MUTATÓ iskvegz 8 alatt 8 alatt 8 ált 8 ált 8 ált szakisk szakisk szakisk szakisk szakisk éretts éretts éretts éretts éretts éretts éretts felsőfokú felsőfokú felsőfokú 0 42 iskjar nem nem nem nem szakisk nem nem nem nem szakisk nem nem nem nem szakisk szakisk szakisk nem nem felsőokt ált.isk 5 munkelotte szolgalt 0 mgazd-i szolgalt szolgalt ipari ipari szolgalt szolgalt 0 0 ipari szolgalt szellemi szolgalt szellemi 0 szellemi szellemi szellemi anyagtrapelott LÉLEKSZÁM ISK. VÉGZ. SZERINTI LÉLEKSZÁM az iskolai végzettség szerint rendezett élethelyzet-típusok az egyszerűsített modellben Értelemszerűen öt fő csoportba rendeztük a szervátültetettek élethelyzetéről kapott adatokat: az alsó-alsó gazdasági-társadalmi osztályba a műtét előtt 166- an tartoztak, arányuk: 7,5% volt az alsóosztály középső rétegébe csak 6%-a került be a szervátültetetteknek a középosztály alsó rétegéből került ki a szervátültetettek legnagyobb része és hányada: 749-en, akik aránya 33,8% volt a középső középosztályból indult a szervátültetésre a válaszolók 33%-a, 732 páciens a legfelső középosztályból a válaszolók 19,5%-a került el a műtétig és a válaszadásig, s ez 432 szervátültetettet jelentett: 218

19 A görbe azt jelzi, hogy az alsóbb élethelyzetek alul-, a felsőbbek felül voltak reprezentálva a szervátültetettek között a műtét előtt 2. teljesebb élethelyzet ismérv-szerkezet Az előző pontban megjelölt ismérveken túl a szervátültetettek lakóhelyének régióját és településtípusát, valamint nemét is beépítettük a modellbe, ezzel a különböző nyugati, illetve keleti országrészre, illetve nagyvárosi és vidéki településekre jellemző kultúrákba való valószínű tartozást is figyelembe vehettük. További fontos különbséget jelent az élethelyzet szempontjából a nem, ezért a modell változói közé ezt a tulajdonságot is felvettük. Mindezek alapján a kissé pontosabb adatok a szervátültetettek műtét előtti helyzetéről, amikor is az osztályok lélekszámai az osztályok száma miatt különböznek, a következő képet rajzolta ki: az alsó-alsó osztályba tartozókról azt tudtuk meg, hogy ők Észak-Magyarországon élnek és nők az alsó osztály középső rétegébe tartozók két észak-magyarországi keleties, illetve nyugat-dunántúli nyugatos kultúrájú régiók falvaiban élő, mezőgazdasági munkás- nők és férfiak voltak a középosztály alsó rétegébe tartoztak átültetésük előtt a legtöbben, ahoklaszter iskvegz 8-alatt8ált 8ált szakisk szakisk szakisk szakisk szakisk szakisk szakisk szakisk szakisk gimn gimn gimn gimn gimn gimn gimn felső felső 1 nem szam nő nő ffi nő nő nő nő nő nő nő nő ffi nő nő nő nő nő nő ffi nő ffi 31 regio É-M oé-m ony-dté-m oé-m oé-m oé-m oköz-mköz-mny-dtd-dtköz-mé-m oé-m oköz-mköz-mkö-dtny-dtny-dté-m oé-alf 32 teltip 0 falu falu mszkhmszkh kisváros falu mszkh kisváros kisváros kisváros kisváros kisváros falu Bp mszkh kisváros kisváros kisváros kisváros kisváros 5 munkelotte 0 mg-i mg-i ipari szolg mg-i mg-i mg-i ipari ipari ipari szolg racionszolgszolg racion 0 racionracionmg-i racion any-iműtelott lélekszám

20 gyan azt már tudjuk, s most ehhez az ismeretünkhöz hozzá tudtuk illeszteni, hogy köztük csak 21 körüli a férfiak aránya, 80%-uk nő, hogy 20% körül élnek keleties értékrendet is ismerő észak-magyarországi városokban, nagyjából 40% körüli a közép-magyarországi régió nagy és kisvárosaiban élők százaléka, míg a Dunántúl valamelyik nyugatias kultúrájú régiójának városaiból jutottak a műtőasztalra közel 20%-nyian egyharmaduk dolgozott a szolgáltatásban negyvennél több százalék az ipari munkás 25% körül dolgoztak közülük a mezőgazdaságban akik nyilatkoztak a műtét előtti anyagi helyzetükről magukat a legrosszabb helyzetben lévő réteg felső részében helyezték el végül a felsőközéposztályba tartozók túlnyomó többsége férfi az Alföldön élnek, kisvárosokban 1 kivételével ún. szellemi, valóban a funkcionális ész által irányított munkahelyeken dolgoztak anyagi helyzetüket az alsó osztály felső rétegéhez sorolták ami érdekes 700 körül a keleti, 600 körül a nyugati kultúrából jöttek, a többi 1000-en a nyugatiasabb középső régiókban laktak III. A SZERVÁTÜLTETÉS UTÁNI ÉLETHELYZET ÉS AZ EZZEL VALÓ MEGKÜZDÉSI KÉPESSÉGEK A szervátültetés utáni élethelyzetet, az ezekre vonatkozó, a vizsgálatban szereplő kérdésekre adott válaszokból kapott adatok birtokában sokkal részletesebben ismerjük, mint az átültetés előttit. A szervátültetettek élethelyzetét ezért az általában vett tőke ellátottságával tudjuk mérni. Az általában vett tőke fogalmát Pierre Bourdieu, a nemrég elhunyt kitűnő francia szociológus dolgozta ki, s az egyes életterületeken az adott társadalomban kialakított és megszerzendő jószággal való rendelkezés számosságával határozta meg, s azt mutatta ki, hogy a társadalmi rendszerekben ezeket a tőketípusokat harc árán lehet megszerezni. 220

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Gondolatok a szervátültetett emberek életérôl Szakmai konferencia a Magyar Tudományos Akadémián

Gondolatok a szervátültetett emberek életérôl Szakmai konferencia a Magyar Tudományos Akadémián későbbi pontokban és szakaszokban mutatjuk be. Az ezekre vonatkozó adatokat a kutatási jelentés is tartalmazza, az együtt kezelés érdekében azonban e kiterjedtebb tanulmányban is érdemesnek látszik ismételni

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban...

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... 11 1 A projekt szakmai értékeléséhez készítettünk egy olyan

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012. Név:... Kód:...... Eredmény:..... STATISZTIKA I. VIZSGA; NG KM ÉS KG TQM SZAKOKON MINTAVIZSGA Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL Munkahelymegőrző támogatások felhasználásának jellemzői, hasznossága

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június Bevezetés A szentendrei Kábítószer

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A Surf Safe csoportvezetői értékelő felmérés elemzése. Rövid összefoglaló

A Surf Safe csoportvezetői értékelő felmérés elemzése. Rövid összefoglaló A Surf Safe csoportvezetői értékelő felmérés elemzése Rövid összefoglaló - Összességében elmondható, hogy a fiatalok elégedettek voltak a csoportvezetők teljesítményével, hisz átlagos érékelésük sehol

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi

Részletesebben

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében készített kérdőívre

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben