A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Lőrincz Lajos

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Lőrincz Lajos"

Átírás

1 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Lőrincz Lajos KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERET, KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS SZERVEZÉS DE AMTC AVK 2007

2 HEFOP P /1.0 Ez a kiadvány a Gyakorlatorientált képzési rendszerek kialakítása és minőségi fejlesztése az agrár-felsőoktatásban című program keretében készült Lőrincz Lajos KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERET, KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS SZERVEZÉS DE AMTC AVK

3 Szerzők: Lőrincz Lajos Budapesti Corvinus Egyetem Szamel Katalin Budapesti Corvinus Egyetem György István Budapesti Corvinus Egyetem Temesi István Budapesti Corvinus Egyetem Lövétei István Budapesti Corvinus Egyetem Boros Anita Budapesti Corvinus Egyetem Lektor: Imre Miklós Budapesti Corvinus Egyetem DE AMTC AVK 2007 ISBN E tankönyv teljes mértékben megegyezik a Debreceni Egyetem honlapján, a elérési úton megtalálható, azonos című tankönyvvel. Első kiadás A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel elektronikus úton vagy más módon a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. Kiadó: Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Debrecen,

4 Tartalomjegyzék LŐRINCZ LAJOS: A KÖZIGAZGATÁS ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETE LŐRINCZ LAJOS: A KÖZIGAZGATÁS ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETE A közigazgatás kapcsolata a gazdasággal és a politikával A közigazgatást meghatározó tényezők, a közigazgatás relatív autonómiája A gazdaság hatása a közigazgatás fejlődésére A gazdaság és a közigazgatás szervezete Gazdasági élet és a közigazgatás funkcióinak változásai Gazdaság - létszámnövekedés, átrétegződés A politikai pártok és a közigazgatás Pártharcok és közigazgatás A személyi állomány és a pártok viszonya A közigazgatás demokratizmusa A demokratizmus sajátosságai a közigazgatásban A demokratizmus tartalmi elemei A részvétel Az alkalmazás demokratizmusa A közigazgatás közérdekűsége A közigazgatás törvény alá rendelése A közigazgatás átláthatósága ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE A közigazgatás központi szervei Kormányzati hierarchiába tartozó független központi közigazgatási szervek A központi igazgatás szintjei Az adminisztráció szintje A koordináció első szintje A koordináció második szintje: a kormány A minisztériumok és országos főhatóságok A minisztériumi és főhatósági szervezet azonossága és különbözősége A minisztériumok és főhatóságok típusai Stabil és változó minisztériumok, országos főhatóságok A kormányzati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó minisztériumok, főhatóságok - a végrehajtás minisztériumai, főhatóságai Minisztériumi struktúrák A minisztériumok vezetése, belső tagozódása A politikaformálás szervei A miniszterek helyettesei (államtitkárok, helyettes államtitkárok) Miniszteri segédszervek Miniszteri bizottságok A végrehajtás szervei a minisztériumokban Az országos főhatóságok A kormány és szervei Kormányfajták, kormányzás A magyar kormány struktúrája és összetétele között A kormány vezetése, összetétele A Miniszterelnöki Hivatal A kormány működésének formái

5 A kormány ülései A kormánybizottságok (kabinetek) A közigazgatás helyi szervei Elvek és fogalmak A helyi igazgatás értelmezése Centralizáció és dekoncentráció A decentralizáció Területi (horizontális) tagozódás Község, város, főváros A megyék, tagozódásuk okai Szintenkénti (vertikális) tagozódás A dekoncentráció szervei, típusai Magyarországon A dekoncentrált szervek jellege, típusai A dekoncentrált szervek Magyarországon Történeti előzmények A dekoncentrált szervek típusai jelenleg Magyarországon A megyei közigazgatási hivatalok Az önkormányzatok Az önkormányzatok fajtái A helyi önkormányzatok szervezete A helyi önkormányzati szervek rendszerének sajátosságai Az önkormányzati szervek felépítése A helyi önkormányzatok feladatai A feladatok megosztásának általános elvei A közszolgáltatások megszervezése Az önkormányzatok igazgatási feladatai ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK A KÖZIGAZGATÁS FUNKCIÓI, FELADATAI A közigazgatással foglalkozó tudományok a közigazgatás funkcióiról, feladatairól Funkció, feladat fogalma, elhatárolása A végrehajtó funkció (jogtudományi és politikatudományi megközelítés) A végrehajtó funkció értelmezése A jogalkotói feladat A jogalkalmazói feladat Szervezési feladatok Az igazgatástudomány a közigazgatás funkcióiról Szervezés és POSDCORB A tervezés A döntés A döntés fogalma, a közigazgatási döntések sajátosságai, kategóriái Az ellenőrzés Az ellenőrzött és ellenőrző közigazgatás A belső ellenőrzés A külső ellenőrzés A finanszírozás ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK SZAMEL KATALIN: KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOK Bevezetés

6 1. Nem közigazgatási jog alapján végzett aktus jellegű cselekvések Igazgatási cselekmények Regisztratív cselekmények Reálcselekmények Materiális cselekmények A közigazgatási aktusok fajtái, osztályozási szempontjai Kétoldalú közigazgatási aktusok A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei Orvosolható és nem orvosolható hibában szenvedő aktusok Orvosolható hibában szenvedő aktusok Érvénytelen aktusok Tudásellenőrző kérdések: LŐRINCZ LAJOS: A KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA A személyi állomány létszáma és összetétele A létszámot meghatározó tényezők, tendenciák A személyi állomány létszáma Magyarországon A személyi állomány összetétele Személyzetpolitikai rendszerek: nyitott és zárt rendszer A nyitott és zárt rendszer közötti különbségek Közigazgatási személyzetpolitika Magyarországon Kiválasztás a közigazgatásban A kiválasztás a személyzeti politika első és legfontosabb eleme A kiválasztás tartalma A kiválasztás története Az antidemokratikus kiválasztás fajtái A kiválasztás demokratizmusa - a demokratikus kiválasztás Morál vagy felkészültség? A toborzás A szelekció Általános alkalmazási feltételek Társadalmi preferenciák érvényesítése A felkészültség, a képesség ellenőrzése, kiválasztási módszerek Kiválasztás előmenetel esetén A kiválasztás kormányzati felügyelete Tervszerű, kiszámítható előmenetel karrier A karrier fogalma, formái A karrier megtervezése A szolgálatok csoportosítása, kategorizálása A magyarországi kategorizálás A karrierpályák Karrierpálya a magyar közigazgatásban A karrier vége A munka értékelése, minősítése

7 Az illetményrendszer A köztisztviselők jogai és kötelezettségei A jogok és kötelezettségek körének változásai A köztisztviselők kötelezettségei A szolgálat közigazgatási szervben végzésének kötelezettsége Az utasításnak való engedelmesség kötelessége Az információk, titkok megőrzésének kötelessége Példamutató viselkedés kötelezettsége A jogszerű és tisztességes munkavégzés kötelezettsége A lojalitás kötelessége A köztisztviselők jogai Az alkalmazáshoz kapcsolódó jogok A zárt rendszerből eredő jogok A köztisztviselő politikai jogai A köztisztviselők felelősségi rendszere A fegyelmi felelősség A köztisztviselő büntetőjogi felelőssége A kártérítési (anyagi) felelősség A köztisztviselők képzése, továbbképzése A közigazgatási szakemberképzés A köztisztviselők továbbképzése GYÖRGY ISTVÁN: A KÖZIGAZGATÁSI JOGI NORMA Általános normatani fogalmak A jogi norma fogalma A jogi norma jellemzői A közigazgatási jogi normák csoportosítása A jogi norma irányultsága Anyagi és alaki normák a közigazgatásban Anyagi jogi normák Alaki jogi normák A jogi norma érvényesülése A közigazgatási jogi norma szerkezete, a közigazgatási jogi normák sajátosságai A közigazgatási jogi norma szerkezete A közigazgatási jogi norma diszpozíciójának tartalma A hipotézis és a diszpozíció összetétele, belső szerkezete TEMESI ISTVÁN: A KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓ A közigazgatási szankció A szankció fogalmáról általában A közigazgatási jogi szankció kialakulása A közigazgatási jogi szankció a külföldi közigazgatási jogirodalomban A közigazgatás által alkalmazott szankciók A közigazgatási jogi szankció A szankció fogalmi elemei A hátrány A jogellenes magatartás A kényszer A közigazgatási jogi szankciók fajtái Tételezett szankció, realizált szankció A szankció címzettje Vagyoni, személyi, jogi hátrány Objektív és szubjektív alapú szankciók Anyagi jogi és eljárásjogi szankció A szankciók funkciójuk szerint

8 LÖVÉTEI ISTVÁN : A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS A közigazgatási ELJÁRÁSJOG ALAPJAI A jogszolgáltatás és eljárásjog A közigazgatási eljárás és eljárásjog általános keretei A közigazgatási hatósági eljárás, mint ügyintézés, az eljárási cselekmények A hatóság eljárási cselekményei Döntések és intézkedések Reálcselekmények Az ügyfél eljárási cselekményei A hatóság hibás eljárási cselekményeiért való felelősség Az ügyfél hibás eljárási cselekményeinek következményei Hatóság ügyfél viszony, kapcsolat az eljárási cselekmények alapján, a hibás eljárási cselekmények A Közigazgatási eljárási törvény alapvető rendelkezései A közigazgatási hatósági ügy jogi fogalma, a Ket. hatálya A közigazgatási hatóságok Az ügyfél Hatósági ügy a Ket. szerint Az általános és a speciális jogszabályok viszonya A közigazgatási hatósági eljárásjog alapelvei, alapvető jogok és kötelezettségek az eljárásban Alapvető jogok és kötelezettségek A joghatóság, a közigazgatási szervek hatásköre és illetékessége, a szakhatóság közreműködése, a kizárás A joghatóság A hatáskör A közigazgatás hallgatása A hatásköri rendszer elvei, a hatósági fórumok rendszere A hatáskör hiányában tett ideiglenes intézkedés Az illetékesség Hatásköri, illetékességi vita A jogsegély A szakhatóság közreműködése A kizárás Az ügyintézés, az eljárási cselekmények határideje A közigazgatási ügy elintézésének határideje Az igazolási kérelem A képviselet, hatósági közvetítő Az eljárási költségek Az idézés és az értesítés A jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés Az elsőfokú eljárás BOROS ANITA: SZABÁLYSÉRTÉSI JOG A szabálysértési anyagi jog alapintézményei A szabálysértés a büntetőjog és a közigazgatási jog kapcsolata A szabálysértés fogalma, a törvény hatálya A szabálysértési felelősség A szabálysértés elévülése

9 2. A szabálysértések esetén alkalmazandó intézkedések A járművezetéstől eltiltás Az elkobzás A figyelmeztetés Kitiltás A büntetéskiszabás, adatkezelés A szabálysértési eljárási jog A szabálysértési eljárások során eljáró hatóságok, a hatáskör és az illetékesség A kizárás szabályai A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek Az eljárás alá vont személy A védő A sértett Bizonyítás a szabálysértési eljárásban A tanúvallomás A szakvélemény A tolmács A tárgyi bizonyítási eszköz Az okirat A szemle Az eljárás alá vont személy vallomása Általános eljárási szabályok Az eljárás felfüggesztése Az idézés A jegyzőkönyv A mulasztás igazolása Az eljárási költség A kézbesítés szabályai Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban A feltartóztatás és az előállítás Szabálysértési őrizet Az elővezetés Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása A lefoglalás A rendbírság A szabálysértési eljárás lefolytatása A szabálysértési hatóság előtti eljárás Az eljárás megindítása A tényállás tisztázása Az eljárás megszüntetése Kártérítés megállapítása Panasz a szabálysértési hatóság előtti eljárásban A szabálysértési hatóság határozata A kifogás intézésének szabályai A bíróság előtti eljárás A végrehajtás A szabálysértési hatóság jogkörét gyakorló szervek eljárásának szabályai Irodalomjegyzék:

10 LŐRINCZ LAJOS: A KÖZIGAZGATÁS ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETE 1. A közigazgatás kapcsolata a gazdasággal és a politikával 1.1. A közigazgatást meghatározó tényezők, a közigazgatás relatív autonómiája A közigazgatás része az adott társadalom intézményrendszerének, működését az adott társadalom keretei között végzi, a közigazgatás és a társadalom között tehát szoros összefüggés, kölcsönhatás érvényesül. A közigazgatás és a társadalmi környezet összefüggései összetettek, alapvetően az adott társadalom gazdasági rendje, politikai szervezete, ideológiája alakítja, határozza meg a közigazgatás tevékenységének irányát, működésének alapelveit. E fejezetben alapvetően a gazdaság és a politika hatását mutatjuk be. Látni fogjuk, hogy a gazdaság és a politika nem mindig közvetlen formában jelentkezik. Amíg például a gazdasági és a politikai hatalom összefüggése a prekapitalista társadalmak nagy részében közvetlen, vagyis a gazdasági hatalommal rendelkező osztály, vagy társadalmi csoport legitim módon rendelkezik politikai hatalommal is, addig a polgári társadalomban a hatás közvetett, áttételes formában érvényesül. Attól függetlenül, hogy közvetett, illetve közvetlen összefüggés állapítható-e meg, a hatás nem mindig ugyanaz. E jelenségre csak az a magyarázat adható, hogy a közigazgatás relatív autonómiával rendelkezik. A társadalmi intézmények soha nincsenek egymással teljes harmóniában, kölcsönös függőségük sem teljes, fejlődésük ritkán van tökéletes szinkronban, ez az időszakos meg-nem-felelősség a társadalom dinamizmusának egyik alapvető eleme. A társadalmi környezet hatásának alávetve a közigazgatás saját fejlődési ritmussal rendelkezik. A közigazgatás történetének ismeretében állítható, hogy a közigazgatás jelentős változásai többnyire valamilyen új technikai elem megjelenéséhez kapcsolhatók. Az első radikális változás az írásbeliség alkalmazásához kötődik. A szabályok, döntések írásba foglalása, dokumentálása az egységes értelmezést, a viták visszaszorulását, az érvényesség időbeli kitolódását eredményezte, vagyis a közigazgatás megbízhatóságának növekedését. A nyomtatás, az írógép feltalálásával ez a folyamat folytatódott, napjaink közigazgatási forradalmához, sokak által kopernikuszi fordulatának nevezett változáshoz a legmodernebb informatikai eszközök, a technika ad impulzust. A fax, a számítógépek, a hozzájuk csatlakozó kiegészítők összehasonlíthatatlanul gyorsabbá teszik az ügyek intézését, nagyobb biztonságot teremtenek a gazdagabb és rendszerezettebb információkra épülő döntéshozatalhoz. Ezzel együtt, a saját ritmusú változások mellett azt is konstatálhatjuk, hogy a közigazgatás minden korban megőrzi lényegi vonásait, azaz változik, de nem szűnik meg lényege: a közösségi akarat realizálása érdekében végzett szervező tevékenység, az ehhez szükséges jogi és nem jogi eszközökkel való rendelkezés, teljes lefedettséget biztosító szervezet rendszer, a polgári és egyenruhás személyzet szolgálatának igénybevétele. A közigazgatás formálásában a gazdaságon és politikán kívül más - kulturális, nemzeti, történelmi hagyományokkal összefüggő, földrajzi stb. - tényezők is közrejátszanak. Sokkal inkább, mint a vállalatok belső igazgatásában, a termelés közvetlen igazgatásában. A vállalatoknál a műszaki követelmények ugyanis lényegében hasonló formák és módszerek 10

11 alkalmazására kényszerítik a végrehajtás szerveit. Egy modern acélművet lényegében hasonló módon igazgatnak az Egyesült Államokban, Japánban és Romániában. A vezetők, adminisztratív dolgozók száma, szerepe és képzése lehet teljesen eltérő, a gyártási technológia azonossága miatt azonban az igazgatási technika nagyjából azonos. Teljesen más a helyzet a közigazgatásban. Itt a technikai előírások nem pontosak, a szervezet sokkal inkább az őt körülölelő társadalmi mintához igazodik, mint az ügyek intézésének technológiájához. A technika szerepének eltérősége miatt a közigazgatás kapcsolata környezetéhez politikai jellegű. A második világháború után, amikor ENSZ segélyakció, vagy különböző fejlett országok segélynyújtási programja keretében a fejlődő országok közigazgatásának megszervezésében, közigazgatási szakértők kiképzésében akartak támogatást nyújtani, bebizonyosodott, hogy a fejlett országokban bevált módszerek más társadalmi, gazdasági és kulturális környezetben sikertelenek A gazdaság hatása a közigazgatás fejlődésére A gazdaság és a közigazgatás szervezete Teljesen tudománytalan lenne az a törekvés, amely bármely állam közigazgatási rendszerét közvetlenül az anyagi javak előállításának módjából próbálná levezetni. Az angol kabinetrendszer és az amerikai elnöki forma különbsége közvetlenül sem a tőkefelhalmozás eltérő üteméből, sem bármilyen más gazdasági tényezőből nem vezethető le. Ugyanígy a bolgár és magyar helyi igazgatás különbségei nem magyarázhatók az eltérő mezőgazdasági szerkezetből. Ami azonban érvényes az egyedire, nem áll az általánosra. A gazdaság fejlettsége az állami berendezkedés milyenségében végül is kimutatható, s ilyen értelemben a gazdasági élet változásai az államszervezet alakulásában nyomon következők. Nyilvánvaló az is, hogy a gazdasági, politikai tényezők nem egyforma mértékben hatnak a közigazgatás általunk vizsgált összetevőire, vagyis a szervezetre, ténykedésre és a személyi állományra. Vegyük elsőnek a gazdasági tényezők és a közigazgatási szervezet összefüggéseit. A termelés koncentrációja kimutathatóan maga után vonta az ügyek állami intézésének központosítását, a munkavégzés hierarchia elve alapján történő kialakulását. Ennek jelei a gazdaság, s általában a társadalom igazgatásával megbízott szervek proliferációja, e szervek technikai felszereltségének növekedése, a szervezeti kapcsolatok, tagozódások finomodása stb. A száz évvel ezelőtti öt-hat minisztérium (külügy, hadügy, belügy, pénzügy, igazságügy, oktatásügy) napjainkra több tucatra duzzadt, a tervezés, nyilvántartás, prognosztika egyre nagyobb mértékben fő feladatává válik a központi közigazgatási szerveknek, s e feladatok ellátásához felhasználják a szakértők egész ármádiáját, a számítógépek óriási információtároló kapacitását. Ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy a közigazgatás egész szervezete teljesen megváltozott. A közigazgatást, csakúgy mint minden más társadalmi intézményt, nemcsak a változás, hanem a stabilitás is jellemzi. A mennyiségi változás, amely kétségbevonhatatlan, nem eredményezte a közigazgatás egész szervezetének minőségi átformálódását. A minőségi változás jelei a közigazgatás feladatteljesítő szektorában figyelhetők meg, a közigazgatás szervezetének az az erős és stabil magva azonban, amely még a felvilágosult abszolutizmus idején kialakult, továbbra is megőrizte társadalmi jelentőségét és súlyát anélkül, hogy különösképpen atomizálódott vagy osztódott volna. A külügyi, pénzügyi, igazságügyi és honvédelmi igazgatás területén számottevő szervezeti változások nem mentek végbe. Nem ez a helyzet a gazdaság, a kereskedelem, kulturális ügyek területén. 11

12 Itt a változás mennyiségi és minőségi vetületben egyaránt kimutatható. Mennyiségi a változás annyiban, hogy az 1800-as évek közepe óta szerte a világon csak a gazdasági, szociális, kulturális élet irányításával foglalkozó szervek jöttek létre. Mezőgazdasági, ipari, közlekedési, postaügyi, szociális, kereskedelmi, oktatási, tudományos minisztériumok, s más főhatóságok mind az utóbbi év folyamán jöttek létre. A közép-, kelet-európai országokban a termelési eszközök államosítása, a tervezési rendszer bevezetése után különösen nagyszámú gazdaságirányító szerv alakult ki. Magyarországon az 50-es években volt olyan év, amikor 9 ipari minisztérium működött. Az igazi változás azonban minőségi jellegű, vagyis azoknak az új típusú szerveknek a kialakulása, amelyek lényegesen különböznek a hagyományos típusú közigazgatási szervektől. A hagyományos, vagy klasszikus típusú közigazgatási szervezet arculatát a felvilágosult abszolutizmus késői időszakában, a polgári fejlődés dinamikus szakaszában nyerte el: formalista, merev, az iniciatívát felülről várja, az állampolgároktól különböző szankciók kilátásba helyezésével feltétlen engedelmességet vár, országosan és hierarchikusan kiépült, egyszóval hatóság, amely remekül van felépítve ahhoz, hogy igazgasson, de rosszul ahhoz, hogy a gazdasági, kulturális szociális élet területén jelentkező központi és helyi feladatokat teljesítse. E két különböző jellegű feladat egy ideig békésen megfér egymás mellett egyazon közigazgatási szerv keretében is, később egyre súlyosbodó gondokat okoz együttlétük, néhány évtizede pedig már formálisan is elválnak egymástól. Az új típusú, feladatteljesítőnek nevezett közigazgatási szerv rendszerint nem általános, hanem egy-egy konkrét, időben és helyben pontosan körülhatárolt feladat megoldására kap megbízást, lokalizált, specializált szervezet. Mozgékony, feladatához nem illeszthető az éves költségvetési rendszer, az alávetettség számára nem elegendő, ennél többet, munkájához tevékeny támogatást, adhéziót igényel; nem személytelen, anonim hatóságként jár el, hanem alkotó kollektívaként. A feladatteljesítő közigazgatási szerv eklatáns példájaként a hosszú távú tervezést végző hivatalokat említhetjük meg, amelyeknek nem igazgatniuk kell, hanem helyi vagy országos méretű fejlesztési terveket készíteni, s a feladat jellegének megfelelően mind szervezetük, mind szakemberállományuk összetétele eltér a hagyományos közigazgatási szervektől. Ilyenek még a statisztikai hivatalok, a műszaki-tudományos bizottságok, a környezetvédelmi hivatalok, a területfejlesztési bizottságok, a közművelődési tanácsok stb Gazdasági élet és a közigazgatás funkcióinak változásai A gazdasági élet változásai nemcsak a közigazgatás szervezetét, hanem funkcióit is változtatják. Az anyagi javak előállítását világszerte centralizáció és koncentráció, az automatizáció elterjedése, a tudomány és műszaki fejlesztés eredményeinek egyre növekvő ütemű felhasználása, a nemzetközi méretű munkamegosztás, integráció kíséri, olyan jelenség keretei között, amelyet globalizációnak nevezünk. Mindez a közigazgatás szolgáltató funkcióinak növekedésében tükröződik. Az országos méretű tervezés, prognosztizálás, a természeti és munkaerőforrások számbavétele és ésszerű felhasználása, a modern technika elterjedésének ösztönzése, a tudományos kutatások finanszírozása és irányítása, a termelés ütemének és minőségének különböző eszközökkel való befolyásolása, a termelés kulcsfontosságú területeinek kiemelt állami támogatása, a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés stratégiájának, taktikájának kidolgozása, a termelés és fogyasztás harmóniájának biztosítása - megközelítően ezek az új funkciók, amelyeket a modern ipari államok közigazgatása ellát. A globalizáció hatásának tudható be a közigazgatás 12

13 feladatainak hasonulása. A globalizációval igazolható az az állítás is, hogy a multinacionális cégek, vállalati kooperációk irányítják a közigazgatás-politika tartalmának változásait. A privatizáció, a kiszerződések, a kis állam koncepciójának megvalósítása főleg e földrészeket behálózó organizációknak áll érdekében: megkönnyíti terjeszkedésüket, új profit termelő tevékenységhez juttatja őket Gazdaság - létszámnövekedés, átrétegződés A 19.század második felében a kishivatalnokokat a középosztályból toborozták. A közigazgatásban való alkalmazás eleve feltételezett vagyonnal való rendelkezést, a képesítési előírások minimuma is olyan iskolatípus elvégzését követelte meg, amelynek a lakosság nagy többsége nem tudott eleget tenni. A közigazgatás személyi állományában döntő változás az első világháború után következett be. A századfordulóig mérsékelt létszámbeli növekedés az első világháború után hírtelen meggyorsul. A létszámnövekedés mellett, amit az állam funkcióinak kiszélesedése idézett elő, minőségi változás is bekövetkezett a közigazgatás személyi állományában. A közhivatalnokok nagy tömege egyre nagyobb mértékben az alsóközéposztály legalább középiskolai képesítést szerzett egyedeiből töltődik fel. A szociális vívmányok elterjedésével a korábbi előjogok elértéktelenednek, hiszen a nyugdíj, a fizetett szabadság, a társadalombiztosítás ma már mindenkit megillet. Nemcsak a személyi összetétele változik meg a közszolgálati szférának, hanem - ez a második minőségi változás - felkészültsége is. Míg 100 évvel ezelőtt a középiskolai végzettség volt általános, ma már az egyetemi, főiskolai, nemcsak a közigazgatás központi, hanem helyi szerveiben is. A fejlettebb országokban a vezetők és az érdemi ügyintézők %-a rendelkezik egyetemi, főiskolai diplomával A politikai pártok és a közigazgatás A politikai rendszer összetett képződmény, amelyben az egyes elemek nem azonos súlyúak. A politikai rendszer legfőbb elemei a modern társadalmakban a pártok, az állam, s a politikai ideológia, ezért a továbbiakban arra próbálunk választ adni, hogy ezek az elemek - ezek közül főként a politikai pártok - miként befolyásolják a közigazgatás különböző elemeit. A politikai pártok szerepe a politikai rendszeren belül ma a világ minden országában a legjelentősebb, hiszen egyedül a politikai pártok közvetlen célja a hatalom, az állami hatalom meghódítása vagy az ennek gyakorlásában való részvétel, ők állítanak képviselőjelölteket, hogy a képviseleti szerveket, s ezen keresztül a kormányt, az ügyintézést célkitűzéseik megvalósításához felhasználhassák. A politikai rendszer keretei között működő más szervek (szakszervezetek, egyesületek, társaságok stb.) nem tűzik ki célként a hatalom megszerzését, szerepük az, hogy befolyásolják a hatalmat gyakorló pártokat, a maguk sajátos eszközeivel erősítsék, vagy gyengítsék a fennálló hatalmat. A politikai pártok, még ha csak egy osztály vagy réteg nevében is lépnek fel, a társadalom egészét érintő programot dolgoznak ki, az említett szervekhez képest globális társadalmi keretek között tevékenykednek. A modern struktúrájú politikai pártok a 19.század második felében alakultak ki, miután a polgári állam berendezkedésének alapelvei megfogalmazódtak, a legfejlettebb országok alkotmányos rendszere a hatalmi ágak elválasztásának megfelelően kiépült és 13

14 funkcionált. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a politikai pártok megjelenése, a társadalom politikai rendszerében betöltött egyre növekvő szerepe mindenekelőtt a képviseleti, törvényhozó és végrehajtó szervek, elsőként a kormány helyzetét (hatalmi súlyát) módosította olyannyira, hogy tényleges jogköre és szerepe az adott pártrendszertől sokkal inkább függ, mint az alkotmány előírásaitól. A pártok szerepe eltérő a két-párti és a többpárti rendszerekben, s ott ahol egy-párti rendszer működött, illetve működik Pártharcok és közigazgatás Azokban az államokban, ahol a két-párti rendszernek vannak hagyományai (Anglia, USA) a hatalom erősebben koncentrálódik az uralkodó párt kezében, mint a többpárti (pl.olaszország) rendszerekben. A két-párt rendszerű országok közül Nagy-Britanniában, pl. a választási ciklus ideje alatt a győztes párt kizárólagos hatalmat gyakorol, mintha egy-párt rendszer lenne. Elvileg a törvényhozó hatalom a parlamenté, a végrehajtás a kabineté. Ténylegesen mindkettő az uralmon levő párt szerve: a kormányzati posztokat a pártvezetők töltik be, akik végrehajtják a párt munkabizottságai által kidolgozott, a párt képviselője által a parlamentben előterjesztett, a párt parlamenti képviselői által megszavazott akcióprogramokat, törvényeket. A parlamentet és a kormányt ugyanaz a motor hajtja, ténylegesen a párt egyedül gyakorolja a hatalmat. A parlamenti ellenzék vitathatja ugyan a kormány tevékenységének helyességét, kellemetlen kérdéseket tehet fel, az eredmény azonban sohasem kétséges, a kormány győztesen kerül ki a vitából mert ugyanannak a pártnak a parlamenti képviselői, amelynek nevében kormányoz, mellette szavaznak. A kormány a győztes párt vezetőiből tevődik össze, a kormány döntéseiben meghatározó szava nem az adott ügyben leginkább érdekelt miniszternek, hanem a párt hierarchiájában magasabb helyet elfoglaló miniszternek van, azaz nem a közigazgatási, hanem a pártbeli tisztség a meghatározó. A többpártrendszerű országokban - ahol a kormány koalícióban tömörült pártoknak köszönheti megbízatását - valósulnak meg leginkább a hatalom megosztásának klasszikus alkotmányos elvei. A parlament és a kormány közti kapcsolatok vizsgálata értelmet nyer, a parlament itt nagyobb mozgásszabadságot élvez a kormánnyal szemben, sőt itt a törvényhozás és a végrehajtás elválasztása mellett, ezen belül, a gazdasági, szociális ideológiai, külügyi, stb. feladatok elválasztása is megjelenik, tehát a hagyományos horiontális tagozódás mellett a vertikális is, mivel a koalíciós pártok eleve kijelölik maguknak azt az igazgatási szektort, amelyet irányítani akarnak. A párt és a közigazgatás kapcsolata az egy párt rendszerű országokban a legerősebb. Az egy párt rendszerű országokban, ilyenek voltak a szocialista országok, az egyedüli párt minden államigazgatási szervben alapszerveket épített ki, amelyek pártszempontok szerint ellenőrizték az állam szerveit. A közép-kelet-európai országok többségében a párt és az állami szervek szervezetei elkülönültek egymástól. Néhány országban, különösen Romániában és az NDK-ban azonban számos közös államigazgatási-párt szervezet alakult ki. A közép- és kelet-európai országokban a kommunista pártok teljes mértékben maguk alá gyűrték a közigazgatást, ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy olykor egybeolvadt az államigazgatás szerveivel, hanem abban is, hogy a legfontosabb minisztériumokat (belügy, külügy, honvédelem, igazságügy) a kormány kiiktatásával közvetlenül irányították. 14

15 A személyi állomány és a pártok viszonya A pártok és a közigazgatás közötti kapcsolat különösen a személyi állomány tekintetében szoros. A kérdés itt az, hogy milyen mértékben befolyásolhatják a pártok a közigazgatási gépezetet a kívánt cél irányába működtető személyi állományt? E tekintetben három megoldás alakult ki. Az első a közigazgatási apparátus teljes politizálása, azaz a közigazgatási posztok mindegyikének a hatalomra jutott párt híveivel való betöltése. A második megoldás a közigazgatási apparátus semlegesítése, mindennemű pártbefolyásolás alóli kivonása. A harmadik közbülső formát alkalmaz, később konkrét példával világítjuk meg, hogy miként. Az első, tehát a teljes mértékben politizált, politika alá rendelt forma az Amerikai Egyesült Államokban egészen a múlt század végéig minden szinten dominált, ma sem tűnt el számos tagállamban. Ehhez volt hasonló a Szovjetunió és az általa befolyásolt országok gyakorlata. A másodikra Angliát szokás megemlíteni, a harmadikra Franciaországot. A zsákmányrendszer, amely először az USA-ban, később a szocialista országokban alakult ki, azon az elven alapult, hogy a politika a közigazgatásban valósul meg, a politikai célok elérésének legbiztosabb eszköze, ha az uralomra jutó párt a közigazgatás minden egyes posztját embereivel tölti be. A rendszer lényegét jól fejezte ki a múlt század harmincas éveiben megfogalmazott jelszó: "A zsákmány a győztesé". Föderális szinten az USA-ban a zsákmányrendszer mára 90 %-ban megszűnt ugyan, de tudjuk, hogy az új pártot képviselő elnök megválasztása után több ezer kulcspozícióban cseréli ki még mindig az adminisztrácó állományát. A helyi szervek nagy százalékban számos előadói szintű posztot választás útján töltenek be ma is, s ebben a két párt választási hadjárata, tehát a politikai párt juttatja tisztséghez az alkalmazottat. A közigazgatás személyi állományának pártkötöttsége a mai napig akadályozza a hivatásos közigazgatási személyzet kialakulását, még ha az erre való törekvés egyébként számos vonatkozásban észlelhető. A megszűnt európai pártállamokban a vezető közigazgatási posztok betöltésénél elsődlegesen szintén a politikai elkötelezettséget vették figyelembe. A vezetőkkel szemben támasztott követelmények mindegyik volt szocialista országokban elsőként a politikai alkalmasságot, megbízhatóságot, a politikai képzettséget hangsúlyozták. Amint azt a magyar jogszabály előírta: "Vezetői munkakörbe olyan személyeket lehet állítani, akik: alkotmányos rendszerünkhöz hűek, meggyőződéssel szolgálják a munkásosztály hatalmát, a nép érdekeit; a párt politikáját...ismerik és értik a párt, a kormány politikáját, és az irányításuk alá tartozó területen biztosítják annak végrehajtását,...aktív közéletet folytatnak." Ez a helyi igazgatásban úgy tükröződött, hogy a tanácsi tisztségviselők 80-90%-a volt párttag. Az államigazgatás nem vezető beosztású dolgozóival szemben általában nem kívántak meg a közép-kelet-európai országokban ilyen szoros politikai elkötelezettséget. A lengyel jogszabályok például azt írták elő, hogy "államigazgatási dolgozó személy az lehet, akinek eszmei és erkölcsi beállítottsága biztosítékot jelent abból a szempontból, hogy megfelelően fogja teljesíteni a hivatal dolgozóira háruló feladatokat", ennek megfelelően hivatali esküjükben a Lengyel Népköztársaság iránti hűséggel nyilvánították ki, a szocialista fejlődés támogatására, a törvényesség betartására tettek nyilatkozatot. Magyarországon államigazgatási szervvel munkaviszonyt minden állampolgár létesített, aki tizennyolcadik, illetve ügyviteli munkakörben tizenhatodik életévét betöltötte, s büntetlen előéletű. A mi jogalkotásunk tehát politikai feltételeket nem támasztott, de még etikai követelményeket sem rögzített. A közigazgatási dolgozók ennek megfelelően a Magyar Népköztársaságra, annak 15

16 népére, az alkotmányra tették esküjüket. Az ügyintézők között a tanácsi hivatali szervezetben % volt a párttagok aránya. A depolitizált közigazgatásra Angliát, pontosabban az 1945 előtti Nagy-Britanniát lehet megemlíteni. Itt a közszolgálatot ellátók kötelesek voltak kívül maradni a párt- és választási harcokon, semlegesek maradtak, a mindenkor hatalmon lévő kormányt szolgálták ki. A politikus- és a funkcionáriusréteg különválasztásából következett, hogy a funkcionárius csak akkor vehetett részt a pártharcokban, jelöltethette magát, ha előzőleg lemondott közhivatali tisztségéről. Tudnunk kell azonban, hogy ebben az állami ügyek intézésének folyamatosságát és a szakképzett hivatali réteg kialakulását biztosító rendszerben a hatalmon levő párt ugyanolyan mértékben kézben tartja az adminisztrációt, mint a zsákmányrendszerben, hiszen más eszközökkel ugyanannak az elvnek szereznek itt is érvényt: a mindenkori állami hatalommal szembeni lojalitás elvének. A Munkáspárt 1945 és 1951 között bevezetett reformja a semlegességet már nem kívánja meg a közszolgálati létszám több, mint felét kitevő alacsony beosztású funkcionáriusoktól, szabadon lehetnek bármely párt tagjai, a választásokon jelöltethetik magukat anélkül, hogy tisztségükről le kellene mondaniuk. A középszintű funkcionáriusok részt vehetnek a politikai életben, de ha képviselőnek jelöltetik magukat, tisztségüket fel kell adni; a felsőszintű közfunkcionáriusok esetében továbbra is megkívánják a teljes semlegességet. Azokban az országokban, ahol többpárt-rendszer alakult ki, s a kormányzás általában csak két vagy három párt koalíciójával történik, a pártok és a közigazgatás személyzetének viszonya a moderált, azaz a jelenlegi angol neutralizmushoz hasonló. A szoros értelemben vett semleges viszonyulás egyik feltételének - politikai párthoz való kapcsolat, választáson jelöltetés - teljesítése alól a közszolgálat felmentést kap. A felsőszintű funkcionáriusok körében elég gyakori a politikai mezőkre való kirándulás, majd hosszabb-rövidebb idő után való visszatérés. A választóvonal a hivatali és a magánélet között húzódik meg. Szolgálatban a közszolgálati dolgozónak szigorúan semlegesként kell eljárnia, magánéletében - a lelkiismereti jog tiszteletben tartásának következményeként - szabadon fejthet ki tetszőleges politikai tevékenységet. Ez az elhatárolás azonban korántsem oldja meg a problémát, hiszen számos esetben előfordul, hogy az új politikai vezetés az ellentétes politikai nézetéről ismert közszolgálati dolgozót nem akarja partnerként megtartani; feltételezett lojalitása ellenére kétségesnek tartja, hogy a funkcionárius megteszi-e a kellő erőfeszítéseket az új politikai orientáció végrehajtására. Ebben az esetben a közszolgálati dolgozót címeinek és fokozatainak megtartásával olyan posztra - bírói, tanácsosi, felügyelői, stb. - helyezik át, ahol nincs szükség a hatalmon levő párt vagy pártkoalíció irányvonalához való aktív politikai csatlakozásra. A politikai pártok és a közigazgatás személyzetének kapcsolata a két- vagy többpártú országokban, részleteiben nem teljesen azonos, az alapkoncepciót tekintve is lényeges különbségek tapasztalhatók, mégis megállapítható néhány egyformán érvényesülő sajátosság. A közös gond: mennyire, milyen mértékben tegyék ki a közigazgatás személyzetét a pártharcok következményeinek, úgy tűnik, azonos módon nyer orvoslást. A közigazgatás személyzete kettéválik, a csúcspozíciókat az uralmon levő párt vagy pártok vezetői foglalják el, ez a politikusréteg; a szakértelmet, szakképzettséget, szakmai gyakorlatot igénylő, a végrehajtás területére elhelyezett pozíciókat a szakhivatalnokok, a szó nem pejoratív értelmében vett bürokraták töltik be. A vezetők mobilak, pártérdekeltségük nagyfokú, mint pártfunkcionáriusok, pártérdemeikre tekintettel megbízott személyek gyakorolnak állami funkciót. Az állam nevében járnak ugyan el, de az államérdek számukra a pártérdeken keresztül jelenik meg, állami karrierjük következésképp pártkarrierjükhöz kötődik. A közép- és kisfunkcionáriusok ezzel szemben a "hazára", a "nemzetre", az "államra", ennek szolgálatára tesznek esküt, közvetlenül tehát mellőzniük kell a 16

17 pártszempontokat, közvetve ezt nehezen tehetik meg, hiszen az államérdek az ő esetükben is az uralmon levő politikai párt vagy pártok érdekeként jelenik meg. A szó szoros értelmében vett semlegesség tehát valójában teljesíthetetlen előírás. 2. A közigazgatás demokratizmusa 2.1. A demokratizmus sajátosságai a közigazgatásban A demokratizmus a többség uralmát jelenti, jogot a döntés tartalmának meghatározására, vagy a döntés meghozatalára. Szervezetek életében a tagság jogát a szervezet vezető szerveinek, személyeinek meghatározására, illetve kijelölésére, a szervezetet érintő legfontosabb kérdések eldöntésére. A közigazgatás is önálló szervtípus, de sajátos állami szerv, ami demokratizmusának felfogásából is kitűnik. A közigazgatás esetében ugyanis szó sincs a demokratizmus előbb jelzett érvényesüléséről. Épp ellenkezőleg: antidemokratikusnak tartanánk azt a közigazgatást, ahol a személyi állomány választaná meg vezetőit, határozná meg a szervezet felépítését, s döntene a szervezet feladatköréről. A közigazgatás szervezetén belül általában nem érvényesül a többségi elv. A hivatali szervezet az egyszemélyi vezetés elvén alapul, s hiába áll adott kérdésben a teljes személyzet a vezető álláspontjával szemben, a vezető álláspontjának kell szükségszerűen győzedelmeskedni. A demokrácia hagyományos, általános formája csak korlátozott mértékben fedezhető fel a közigazgatásban: a többségi elv érvényesül a testületi elven működő szervekben, s a hivatali demokrácia érvényesülését is felismerhetjük a munkakörülmények meghatározásával kapcsolatos egyes kérdések eldöntésében. Demokratikus közigazgatásról akkor beszélhetünk, ha a közigazgatásnak nincs joga arra, hogy a lakosságtól, vagy annak választott képviseleteitől elzárkózzék, ha köteles megengedni a külső szervek ellenőrzését tevékenységét illetően, ha tevékenysége közérdekű és a törvényeknek megfelelő. Egyszóval a közigazgatás demokratizmusa a közigazgatás korlátok közé szorítását, ellenőrzöttségét jelenti. A demokratizmus nem a közigazgatás belső elve, hanem a hatalom gyakorlásának elve a közigazgatással szemben. Az a társadalom nevezhető demokratikusnak, amely sokoldalúan gondoskodik arról, hogy a közigazgatás a köz érdekében, tehát a többség érdekében fejtse ki tevékenységét A demokratizmus tartalmi elemei A demokratizmus érvényesülésének eszközei és formái is igen változatosak. Egy részük a demokratizmus megvalósulásának közvetlen biztosítékát nyújtják, más részük közvetettebb módon járul hozzá a közigazgatás társadalmi ellenőrzöttségéhez. A közvetlen formák között említhetjük az állampolgárok, vagy szervezetek részvételét a közigazgatási feladatok ellátásában, a közigazgatás és a közigazgatási pálya nyitottságát. A közvetett formák között a közigazgatás közérdekűségét és a közigazgatás törvénynek való alárendelését a közigazgatás átláthatóságát említhetjük meg. 17

18 A részvétel A közigazgatás demokratizmusának leghatékonyabb biztosítékát egyes politikai gondolkodók abban látták, ha a közigazgatást, mint sajátos feladatkörrel elkülönülő állami szervtípust megszűntetnék, s az állampolgárok vennék kézbe saját ügyeiknek intézését. Ez a koncepció meghaladja a képviseleti demokrácia ama felfogását, amely pusztán a választás tényére korlátozza az állampolgárok részvételét az állami ügyek intézésében, s arra a hipotézisra épül, hogy az állampolgár nemcsak a törvények meghozatalára képes, hanem annak megvalósítására is. Az állampolgárok közvetlen részvétele ebben a formában azonban csak korlátozott mértékben valósítható meg. Bebizonyosodott, hogy a közigazgatás funkcióinak ellátásához kvalifikált szakemberállomány szükséges, a konkrét feladatok szervezésével megbízott igazgatás pusztán laikus elem részvételével nem képzelhető el. Mindez azonban távolról sem azt jelenti, hogy a megnövekedett és differenciáltabbá váló feladatok miatt teljesen megszűnik az állampolgárok közvetlen, személyes részvételi lehetősége az államigazgatási ügyek intézésében. A közvetlen részvétel jelentősége a közigazgatás és a társadalom közötti választóvonal felszámolása miatt számottevő, ezért az államok a változó körülményekhez igazodóan újabb és újabb lehetőséget keresnek a közvetlen részvétel érvényesítésére. A lehetőségeket a következőképpen lehet csoportosítani: a közigazgatási döntések meghozatalában való személyes részvétel. Számos olyan bizottság működik, amelynek tagjai az állampolgárok (szociális lakáskiutalás jogosultságának megállapítása, szociális segélyezés, stb.). A közigazgatási szerv e bizottságok javaslata alapján hozza meg döntését, vagy figyelembe veszi az előterjesztést; a közigazgatási feladatok ellátásában való személyes részvétel. Az állampolgárok nem kis százaléka közreműködik az érdemi feladatok ellátásában, gondoljunk a szociális gondozásra, a községi szabálysértési ügyek intézésére. A társadalmi munkásoknak, önkénteseknek nevezett közreműködők jelentős terheket vehetnek át a közigazgatástól; a közigazgatás tevékenységének ellenőrzésében való részvétel. Talán ez a legelterjedtebb lehetőség: a közvetlen ellenőrzést biztosítják a különböző közmeghallgatások, a falugyűlések, a közigazgatás vezetőinek beszámolói, stb. Amint látható az állampolgárok közvetlen, személyes részvételére a közigazgatás munkájában, annak ellenőrzésében főként helyi szinten van lehetőség. Az ügyek intézésének a közigazgatás legalacsonyabb szintjére telepítésével, a decentralizációval, tehát automatikusan növekszik az állampolgári részvétel lehetősége. A szakértelem szerepének a növekedése a közigazgatásban az állampolgár egyéni részvételének lehetőségét kétségkívül csökkenti. Ezért keresnek világszerte újabb formákat a társadalmi ellenőrzés fokozására. Az állampolgárok különböző típusú szervezetei, egyesületei, társulásai az állampolgárok érdekeit jobban tudják közvetíteni a közigazgatás felé, mint az egyes állampolgár, mivel e szervek rendelkeznek az érdekek szakszerű megfogalmazásnak feltételeivel, valamint a közigazgatás tevékenységének szakszerű ellenőrzéséhez szükséges eszközzel (szakértők, képzett saját apparátus, stb.). Az összefoglalóan civil szervezeteknek nevezett állampolgári társulások célja valamilyen vagy a társadalom egészét (ilyenek például a környezetvédelmi egyesületek, szervezetek) vagy kisebb-nagyobb részét (ilyenek pl. az ebtenyésztők, bélyeggyűjtők 18

19 szövetségei) érdeklő kérdéskör társadalmi jelentőségének igazolása, a sajátos érdek elfogadtatása, integrálása a közösségi célokba. A civil szervezetek körébe tartoznak az érdekvédelmi szervek is; a szakszervezetek, amelyek az általuk képviselt alkalmazotti, foglalkoztatotti réteg élet- és munkakörülményeinek javítását állítják programjaik középpontjába. Valójában ilyennek tekinthetők a politikai pártok is, ám hatalmi ambícióik miatt általában kívül rekesztik őket e körön. A civil szervezetek a közigazgatás demokratizálásának legfontosabb eszközei, szerepük minden demokratikus államban növekszik. Magyarországon a bíróságok több mint 47 ezer civil szervezetet tartanak nyilván. A civil társadalmi önszerveződés elősegítésére az Országgyűlés 2003-ban törvényt alkotott (2003.évi L.törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról) Az alkalmazás demokratizmusa Hogyan biztosítható napjainkban a közigazgatási pálya nyitottsága olyan értelemben, hogy mindenki számára egyforma eséllyel elérhető legyen, amikor egyre inkább növekszik az igazgatási munkamegosztás szükségessége, a professzionálódás mértéke? Mindenekelőtt az általános műveltség társadalmi méretű növelésével, ami által minden állampolgár elsajátíthat bizonyos fokú igazgatási ismereteket, kialakíthat igazgatási készségeket, szabadon választhatja meg azokat az iskolatípusokat, melyek ilyen jellegű munkakörök ellátására képeznek szakembereket. Ezen kívül a képviseleti és a közvetlen demokrácia erősítésével, miáltal az állampolgárok vagy képviselőik az igazgatási szakemberek kiválasztásában és munkájuk ellenőrzésében részt vehetnek. Az oktatás nyitottsága tehát az elsődleges feltétel, olyan társadalmi állapotok megteremtése, amelyben mindenki hozzájuthat a képességeinek és kívánalmainak megfelelő ismeretekhez, szakképzettséghez. Amikor tehát legalább közép-fokú iskolai végzettség szükséges a köztisztviselői kinevezés elnyeréséhez, az állampolgárok esélyegyenlősége akkor nyer valóságos tartalmat, ha a középiskola elvégzése mindenki számára elérhető. Az alkalmazás demokratizmusának további tartalmi eleme az alkalmazási feltételek nyitottságának biztosítása. A demokratikus országok alkotmányai, közszolgálati törvényei a 20.század elejétől deklarálják az állampolgárok egyenlő esélyét bármilyen közfunkció betöltésében. Az alkalmazási feltételek ennek megfelelően minden nagykorú állampolgár számára teljesíthetők, amennyiben a közfunkció ellátásához megkívánt morális követelményeknek megfelel, s eleget tesz azoknak az előírásoknak, amelyek az intellektuális felkészültség megállapítását célozzák. Az alkalmazási esélyegyenlőség ellentéte annak az egészen az újkor hajnaláig érvényesülő állapotnak, amikor a közfunkció nyíltan csak meghatározott személyeknek, családoknak, jelentős vagyonnal, társadalmi összeköttetéssel rendelkezők számára állt nyitva, ugyancsak ellentéte a még napjainkban is fellelhető alkalmazási gyakorlatnak, amelyben prioritást azoknak biztosítanak, akik valamilyen pártideológia hű követői. Antidemokratikus tehát az olyan alkalmazási feltétel rendszer, amelyben a rátermettséget, a felkészültséget a párthűség megelőzi. 19

20 A közigazgatás közérdekűsége A közigazgatás demokratizmusának kritériuma, hogy tevékenysége közérdekű. A közérdek megfogalmazása nem könnyű feladat. A közérdek ugyanis több tekintetben relatív fogalom. Mennyiségileg sohasem az adott ország összes lakosának érdekét fejezi ki, azaz a közérdek nem egyenlő az egyöntetű nemzeti helyesléssel. A közérdek megállapításához elegendő a lakosság többségének helyeslését bírni, azaz a közérdek többségi érdek. Demokratikus államban azonban a többségi érdek is úgy fogalmazódik meg, hogy figyelembe veszik a kisebbség érdekeit is, vagyis a közérdek a többségi és a kisebbségi érdekek harmonizálásából áll össze. A közérdek relativitása térben és időben is kimutatható. A megyék, városok és falvak, a mezőgazdaság és az ipar érdekei számos részkérdésben nem esnek egybe. Ha ezeket az érdekellentéteket fejlődésükben, tehát az idő kategóriájával párosítva vizsgáljuk, a közérdek relativitása még egyértelműbben igazolást nyer. A ma érdekei különböznek a holnap érdekeitől, az a közigazgatási intézkedés, amely ma a közérdeket közvetlenül szolgálja, távlatilag a köz érdekei ellen hathat. A szénbányászat fejlesztése az 50-es években, a 60-as évek elején közérdekűnek tűnt, mert olcsóbban szerezhettünk energiát kőszénből mint szénhidrogénekből. Az intézkedés hosszú távon mégsem szolgálta a közérdeket, mert nem számolt a körülmények megváltozásának eshetőségével. A közérdek helyes értelemben tehát a számban, időben és térben eltérő érdekek szintézise, s állandó revízióra szorul. A közérdeket képviselő igazgatási szerv feladata nem lehet csoport- vagy részérdekek képviselete, vagy még inkább védelme. A tétel természetesen fordítva is igaz, közérdeket csak közérdekű szerv képviselhet. Ennek a tételnek a mellőzése idézte elő annak a még ma is számos esetben tapasztalható anomáliának a kialakulását, hogy közérdek megbízottjaként lép fel az állampolgárokkal szemben rész- vagy egyéni érdeket védelmező szervezet, intézmény, vállalat. A közérdek megfogalmazása és képviselete általában nem ugyanannak a közigazgatási szervnek a feladata. A közérdek megfogalmazására az államigazgatási szervek közül egyedül a kormánynak lehet jogosítványa. A kormánynak van egyedül országos, általános áttekintés a gazdasági, kulturális, egészségügyi, honvédelmi állapotokról, a kormánynál futnak össze a külgazdasági, s általában a nemzetközi kapcsolatok; a kormány és a legfelsőbb képviseleti szervek között, szoros, pontosan meghatározott együttműködés alakult ki. A közérdek képviseletére azonban már minden közigazgatási szerv köteles. Kötelesek a közérdek megfogalmazásában is közreműködni. A közérdek megfogalmazásáról kifejtett álláspontból az is következik, hogy a kormányt alkalmassá kell tenni e komoly feladat ellátására. Jeleznünk kell még azt is, hogy a közérdek megfogalmazása elsősorban nem a közigazgatás feladata semmilyen szinten. Elméletileg a politikai szerveknek elsődleges a szerepe, a közigazgatásnak azonban más a véleménye. Arra hivatkozással, hogy a politika állandóan a különböző pressure groupok kényszerítő hatása alatt áll, vezetőinek megbízása, mandátuma feladathoz és időköz kötött a stabilitást élvező közigazgatással szemben, ha nem is nyíltan, hanem rejtett módon önmagát minősíti a közérdek meghatározására alkalmas szervnek. 20

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.)

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT TERÜLET-ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE 2011. 2 TARTALOMJEGYZÉK MAGYARÁZAT 1. A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY 2. A

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft.

Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. 1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítés Megőrzés 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon-

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Segédlevéltáros Segédlevéltáros Levéltári kezelő, iratkezelő, Segédlevéltáros

Segédlevéltáros Segédlevéltáros Levéltári kezelő, iratkezelő, Segédlevéltáros A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere 1 A hatósági eljárás meghatározása A közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló jogilag szabályozott

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Az előadás tartalmi felépítése

Az előadás tartalmi felépítése A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Tanmenet és tantárgyi követelmények a. Közigazgatási jog 1. tantárgyhoz. 2014/2015. tanév II. (tavaszi) félév

Tanmenet és tantárgyi követelmények a. Közigazgatási jog 1. tantárgyhoz. 2014/2015. tanév II. (tavaszi) félév Tanmenet és tantárgyi követelmények a tantárgyhoz 2014/2015. ta II. (tavaszi) félév Katasztrófavédelmi szakirány Tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány Iparbiztonsági szakirány NAPPALI és LEVELEZŐ tagozat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Sárbogárd, Hősök tere 2.

polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Sárbogárd, Hősök tere 2. 1. A POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA, FELADATKÖRE Polgármester: Jegyző: Aljegyző: Dr. Sükösd Tamás polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Demeterné Dr. Venicz Anita

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2013. április 15-17. és 24-25. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Díszterme (9021 Győr,

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete dr. Rétvári Bence Parlamenti Államtitkár Lobbi 2 Lobbi Lobby előcsarnok előszoba. Európában külön törvényi szabályozás: Nagy Britannia, Franciaország,

Részletesebben

I. A közigazgatás és társadalmi környezete

I. A közigazgatás és társadalmi környezete BBTE, Politikatudományi, Közigazgatási és Kommunikációs kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség I. A közigazgatás és társadalmi környezete Bevezetés a közigazgatásba 2012 Október 4 Gál Márk PhD. Közigazgatási

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS Tanmenet és tantárgyi követelmények a KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS tantárgyhoz 2016/2017. tanév I. (őszi) félév Közigazgatás-szervező alapképzési szak (2015) NAPPALI és LEVELEZŐ tagozat Budapest, szeptember Postai

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2. számú melléklet 1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon-

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok

1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítés Megőrzés CSORNAHŐ Csornai Hőszolgáltató Kft. 9300 Csorna, Barbacsi u.1. Telefon:0696/592080, 0696/261677 Fax: 0696/592089 E-mail: csornaho@csornaho.hu honlap: csornaho.hu ügyfélszolgálati

Részletesebben

A 2010. évi képzési tervről a közigazgatási versenyvizsgáról és a Ktv. módosításáról

A 2010. évi képzési tervről a közigazgatási versenyvizsgáról és a Ktv. módosításáról A 2010. évi képzési tervről a közigazgatási versenyvizsgáról és a Ktv. módosításáról 1 2010. évi képzés tervezés Az éves képzési továbbképzési terv elkészítésekor célelőirányzati forrásra nem számíthatunk!

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET

DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET DEBRECENI KÖZTERÜLET-FELÜGYELET KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA 2009. ÁPRILIS 1-TŐL Készült a Közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásai alapján 1. oldal, összesen: 10 DEBRECENI KÖZTERÜLET FELÜGYELET

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel.

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel. Melléklet a 2005. évi XC. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefonés telefaxszáma, elektronikus

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Helyben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Helyben MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Javaslat a helyben központosított közbeszerzési rendszer keretében történő központi Beszerző Szervezet létrehozására,

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai 1. (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban:

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon (továbbiakban: Igazgatóság) a közérdekű adatok megismerésére irányuló

Részletesebben

F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására

F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására Magyarország Alaptörvénye Bíróság fejezetének 27. cikk (2) bekezdése értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. sz. melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat megnevezése Frissítés Megőrzés adatfelelős Megjegyzés 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai

Részletesebben

I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK

I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK I/2.6. pont 1 Hivatal Általános Közzétételi listája ÁLLTALLÁNOS IINTÉZZKEDÉSEK 1. Ahol felelősként több van nevesítve, a nevesítésük sorrendje jelenti az egymás közti adatáramlás sorrendjét is (kijelölve

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal 1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,

Részletesebben

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ /Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám) 1. szakaszának

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete

Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Közzétételi lista a 2011. évi CXII. törvény 1. melléklete szerinti adattartalommal. I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat

Részletesebben