A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot:

Átírás

1 Ikt. sz.: D. 952/ 13 /2010. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot: A Döntőbizottság az Óbudai Autójavító Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 1-3., képviseli: Kozma Ügyvédi Iroda, Dr. Kozma György ügyvéd, 2040 Budaörs, Budapesti út 28., a továbbiakban: kérelmező) által a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39., a továbbiakban: ajánlatkérő) Gépjármű szerviz, karbantartási, javítási és segélyszolgálati szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzési eljárása II. része ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és a közbeszerzési eljárás II. része esetében megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó 86. (1) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti a közbeszerzési eljárás II. része vonatkozásában ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg ,- Ft (egyszázötvenezer forint) igazgatási-szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó ajánlattételi felhívását november 16-án tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben KÉ 22656/2010. számon. A hirdetményt október 27-én adta fel közzétételre. Ajánlatkérő a szerződés tárgyát vállalkozási szerződésként határozta meg: gépjármű szerviz, karbantartási, javítási és segélyszolgálati szolgáltatás teljesítésére a műszaki leírásban, illetve a B mellékletben megadottak szerint, december 31. napjáig. A beszerzés részletes tárgyát, teljes mennyiségét két részajánlati körben az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontjában rögzítette az alábbiak szerint. Összesen 36 db + 15% személygépjármű gyári előírás szerinti átvizsgálása, garanciális és garanciaidőn túli folyamatos szervízelése, karbantartása, javítása, segélyszolgálatának ellátása (ide értve a kapcsolódó szállítási tevékenység ellátását is) a szerződéskötés napjától december 31. napjáig. A gépjárművek száma a tényleges intézményi eladások, illetve beszerzések függvényében változhat. Az ajánlatkérő a gépjárművek darabszámát a B mellékletben, a gépkocsik egyéb paramétereire vonatkozó adatokat a dokumentációban adja meg. Az Ajánlatkérő az alábbi részteljesítésekre bontja az ajánlattételt: 1. Opel típusú személygépjárművek szervizelése, karbantartása, javítása, 2. Volkswagen típusú, valamint a Volkswagen csoporthoz tartozó személygépjárművek szervizelése, karbantartása, javítása. Részekre történő ajánlattétel egy vagy több részre volt biztosított. A felhívás B melléklete tartalmazta az egyes részekre vonatkozó információkat. Eszerint az I. részajánlati körben Opel típusú személygépjárművek szervizelésére, karbantartására, javítására 8 db+15% mennyiségben, a jogorvoslattal érintett II. részajánlati körben pedig Volkswagen típusú, valamint a Volkswagen csoporthoz tartozó személygépjárművek szervizelésére, karbantartására, javítására lehetett ajánlatot tenni 28 db+15% mennyiségben.

3 3 Az ajánlattételi felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó és a részvételi feltételeket, e körben a finanszírozási feltételeket, a kizáró okokat, a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményeket és ezek igazolási módjait. Bírálati szempontként mindkét részben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg az alábbi részszempontok és súlyszámok megadásával. Részszempont Súlyszám 1. Szerelő óradíj (nettó Ft) Kedvezmény mértéke az 20 alkatrészek listaárából (%) 3. Karosszérialakatos-óradíj 15 (nettó Ft) 4. Fényezési óradíj (nettó Ft) 15 Ajánlatkérő a kiegészítő információk között megadta a tárgyalás menetére vonatkozó alapvető szabályokat, valamint közölte, hogy a hiánypótlást a Kbt a szerint biztosítja. A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontok a következők voltak: ajánlattételi határidő: november 16., az eredményhirdetés tervezett időpontja: november 26., a szerződéskötés tervezett időpontja: december 6. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek I. fejezetét az ajánlattételi felhívás, II. fejezetét az ajánlattétel részletes feltételeit tartalmazó útmutató, III. fejezetét a műszaki előírások, IV. fejezetét pedig a szerződéstervezet képezte. A dokumentáció III. fejezetében lévő műszaki előírásban ismertette ajánlatkérő részajánlati körönként a gépjárműparkját rendszám, gyártmány, típus, henger űrtartalom, teljesítmény, gyártási év és üzemanyag felhasználás szerint. A műszaki leírás tartalmazta továbbá a szerződés tárgyát képező részletes feladatmeghatározást: - személygépjárművek javítása, karbantartása, igény esetén garanciális és garancián túli javítása, karbantartása, karambolos, illetve sérüléses javítása, műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata; - teljeskörű biztosítási ügyintézés a hét bármely napján; - tartozék és kiegészítő felszerelések biztosítása, beszerzések elvállalása; téli-nyári gumi le-és felszerelése, biztonságos és megfelelő tárolása;

4 4 - a meghibásodott gépjármű autómentővel történő szállítása esetén 0-24 órában történő átvétele és díjtalan tárolása a javítás megkezdéséig. Vállalkozó a Megrendelő részére igény esetén csere gépkocsit biztosít. Jogalapot szerzett felelőségi kár esetén a költségeket az érintett biztosító társaságokkal közösen rendezik, a javítás időtartamára csereautót biztosít a Megrendelő részére. - Vállalkozó a Megrendelő részére szükség esetén gondoskodik a gépkocsik mozgatásáról - Budapest közigazgatási határán belül ingyenesen, Budapest közigazgatási határán kívül külön megegyezés szerint -, mely szolgáltatás a mindenkori műszakvezetőnél vehető igénybe. - a Vállalkozó a Megrendelő karambolos gépjárműveinek javításánál, tisztázott jogalap esetén bármely biztosító tekintetében vállalja telephelyén a helyszíni kárfelvételt és a teljeskörű biztosítási ügyintézést, melynek keretében a kárösszeget a mindenkori biztosító felé elszámolja és Megrendelő részére csak az önrészt a hozzá tartozó ÁFÁ-val számlázza ki. Megrendelő vállalja, hogy az ügyintézéshez szükséges bizonylatokat, cégszerű meghatalmazást, a forgalmi engedélyt, a kárkori vezető jogosítványát, a kötelező és a casco biztosítás igazolását, kitöltött baleseti bejelentőt, kárbejelentőt, a rendőri intézkedés jegyzőkönyvét, aláírási címpéldány másolatát, ÁFA nyilatkozatot, valamint a banki hozzájárulást (elidegenítési korlátozás esetén) Vállalkozó számára biztosítja. - Amennyiben a vállalási határidőket a Vállalkozó saját hibájából túllépi, úgy a túllépett időtartamra ingyenesen azonos kategóriájú csere gépkocsit biztosít Megrendelő részére. A Szerződéstervezet 2. pontjában a szolgáltatás ellenértéke körében rögzítésre került, hogy jelen vállalkozási keretszerződés keretösszege nettó..ft (a szerződéses keretösszeg részeként a becsült érték alapján kerül meghatározásra). Ajánlatkérő november 12-én küldte meg a kiegészítő tájékoztatásokat az ajánlattétel iránt érdeklődők részére, a 6. kérdésre ajánlatkérő az alábbi választ adta: 6. Kérdés: Ajánlatkérő az ajánlati árat alapvetően óradíjban kéri megadni. Ajánlattevő nem rendelkezik információval a rendelkezésre álló keretösszeg mértékéről, így a teljesítési biztosíték bankgarancia formájában történő vállalása sem megoldható. Szintén nem kalkulálható a beszerzés becsült értéke, mivel ajánlatkérő kifejti, hogy általános egyszerű eljárást folytat le, viszont a Kbt. IV. fejezetére hivatkozik. Válasz: A közbeszerzési eljárás a Kbt. VI. fejezet szerint kerül lefolytatásra, a szerződésben hivatkozott keretösszeget a becsült érték alapján határoztuk meg. A becsült érték az I. rész esetében 4, 0 M Ft, a II. rész esetében nettó 12 M Ft.

5 5 A november 18-ára módosított ajánlattételi határidőre a II. részajánlati körben a következő társaságok tettek ajánlatot: 1. Porsche Inter Auto Hungaria Kft. (Porsche Pest Telephely) Szerelő óradíj: nettó 7900,- Ft, Kedvezmény mértéke az alkatrészek listaárából: 15%, Karosszérialakatos-óradíj: nettó 5600,- Ft, Fényezési óradíj: nettó 5600,- Ft. 2. Schiller-Palota Konzorcium (Schiller Autóház Kft. és Palota Automobil Kft. Szerelő óradíj: nettó 7888,- Ft, Kedvezmény mértéke az alkatrészek listaárából: 15%, Karosszérialakatos-óradíj: nettó 8400,- Ft, Fényezési óradíj: nettó 8400,- Ft. 3. Autolux Sedan Kft. Szerelő óradíj: nettó 4500,- Ft, Kedvezmény mértéke az alkatrészek listaárából: 20%, Karosszérialakatos-óradíj: nettó 6100,- Ft, Fényezési óradíj: nettó 6500,- Ft. 4. Kérelmező Szerelő óradíj: nettó 6500,- Ft, Kedvezmény mértéke az alkatrészek listaárából: 20%, Karosszérialakatos-óradíj: nettó 6500,- Ft, Fényezési óradíj: nettó 6500,- Ft. A november 23-án megtartott tárgyaláson az érvényes ajánlatot tevők a II. részajánlati körben a bírálati részszempontoknak megfelelő következő végső ajánlatokat tették: 1. Porsche Inter Auto Hungaria Kft. (Porsche Pest Telephely) Szerelő óradíj: nettó 4900,- Ft, Kedvezmény mértéke az alkatrészek listaárából: 23%, Karosszérialakatos-óradíj: nettó 5500,- Ft, Fényezési óradíj: nettó 5500,- Ft. 2. Schiller-Palota Konzorcium (konzorcium vezető: Schiller Autóház Kft., tag: Palota Automobil Kft.) Szerelő óradíj: nettó 6096,- Ft, Kedvezmény mértéke az alkatrészek listaárából: 20%, Karosszérialakatos-óradíj: nettó 6096,- Ft,

6 6 Fényezési óradíj: nettó 6096,- Ft. 3. Kérelmező Szerelő óradíj: nettó 6000,- Ft, Kedvezmény mértéke az alkatrészek listaárából: 21%, Karosszérialakatos-óradíj: nettó 5500,- Ft, Fényezési óradíj: nettó 5500,- Ft. Ajánlatkérő november 26-án hirdetett eredményt. Az ajánlatok elbírálását tartalmazó összegezés 4. a) pontja alapján az eljárás mindkét részben eredményes volt, az összegezés 8 a) pontja szerint a II. rész nyertese a Porsche Inter Auto Hungaria Kft. lett, mivel a társaság ajánlata felelt meg a bírálati részszempontok alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztási kritériumának. Kérelmező az eredményhirdetés napján előzetes vitarendezést kezdeményezett ajánlatkérőnél a II. részajánlati kör eredménye vonatkozásában a nyertes ajánlattevő 1. bírálati részszempontra adott árajánlatának kirívóan alacsonysága okán. Előadta, hogy nem ismeri ajánlatkérőnek a szerelő óradíjra vonatkozó becsült érték kalkulációját, de a piaci árak ismeretében vélelmezi, hogy nagyságrendileg nem lehet 6000 forintos nettó érték alatt, tekintve, hogy a Kbt. 35. (1) bekezdése alapján a becsült érték a közbeszerzés tárgyáért általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatás. Ezen feltételezés alapján, a másik két ajánlati ár ismeretében álláspontja az, hogy az ajánlatkérőnek fennállt a nyertes ajánlat tekintetében a Kbt. 86. (1) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettsége. Ajánlatkérő december 1-én kelt válaszában visszautasította a vitarendezési kérelmet. Hivatkozott arra, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a gazdasági válság hatásaként a szolgáltatásokra jellemző, korábbi évekhez képest jelentős mértékben visszafogott díjak alapján állapította meg a beszerzés becsült értékét, illetve ismeri ezen szolgáltatói piac jelenleg érvényesíthető óradíjait. Példaként utalt egy korábbi közbeszerzési eljárására, amelynek eredményeként kérelmezővel évben kötött szerződést. A tárgybani közbeszerzési eljárásban maga kérelmező is 44%-al alacsonyabb óradíjat ajánlott meg a korábbi szerződéses óradíjánál. Előadta továbbá, hogy a vitatott ajánlati árelem mértéke a bírálati szempontrendszer egészével összefüggésben is komplex vizsgálatot igényel, hiszen a különböző részszempontok egymásra hatását minden ajánlattevő mérlegelhette az összességében legelőnyösebb ajánlat megtétele érdekében. Közölte, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 86. (2) bekezdés b) pontja szerint számított számtani átlagként nettó 5700 Ft/óra szerelői díjat állapított meg. Ehhez képest a nyertes által megajánlott ár a 15%-os törvényi küszöbértéken

7 7 belül van, így nem volt kötelessége a közbeszerzéséi eljárás II. részére benyújtott nyertesi részajánlat esetében kirívóan alacsony ár vizsgálata. Kérelmező december 9-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyben közbeszerzési eljárás II. részének eredménye vonatkozásában indítványozta jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését, valamint az ajánlatkérő marasztalását a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésében. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 86. (1)-(2) bekezdéseit, illetőleg a Kbt át jelölte meg, mivel álláspontja szerint a nyertes II. részajánlata vonatkozásában a Kbt. 86. (1) bekezdés szerinti indokoláskérésnek lett volna helye. Érvelését egyrészt arra alapította, hogy a Kbt. 86. (2) bekezdése speciális esetköröket határoz meg, amelynek fennállása esetén az indokoláskérési kötelezettséget a jogszabályhely "különösen" kitétellel írja elő. Ebből kifolyólag a kötelezettség nemcsak ezen speciális törvényi tényállások esetében terheli az ajánlatkérőt, hanem a Kbt. 86. (1) bekezdése alapján minden olyan egyéb esetben, amikor a megajánlott ár a becsült értékhez, illetőleg a többi ajánlathoz képest kirívóan alacsony. Ennek tükrében a konkrét közbeszerzési eljárásban megítélése szerint ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha az adott bírálati részszempontra vonatkozó becsült érték meghatározásának hiányában a beérkezett ajánlatok egymáshoz viszonyított árelemeit vizsgálja és ehhez képest értékeli kirívóan alacsonynak a nyertes árát, valamint alkalmazza a Kbt ában rögzített eljárást. A Kbt. 86. (1) bekezdése alapján álláspontja szerint önmagában a beérkezett két érvényes végső ajánlat és a nyertes végső ajánlata közötti magas árkülönbség ténye is megalapozza az indokoláskérési kötelezettséget, továbbá az aktuális piaci árszínvonal ismeretében is kirívóan alacsonynak kellett volna a nyertes által megajánlott árat ajánlatkérőnek értékelnie. Másodsorban azzal érvelt, hogy ha és amennyiben ajánlatkérő a vitatott bírálati részszempont vonatkozásában az előzetes vitarendezési iratban foglaltak szerint határozta meg a becsült értéket, akkor ajánlatkérő a Kbt ában rögzítettekre figyelemmel alulprognosztizálta azt, mivel nem a legmagasabb piaci értékét vette alapul. Ezt a beérkezett ajánlatokban szereplő árelemek is alátámasztják. Álláspontja szerint nem elfogadható ajánlatkérő azon magyarázata sem, miszerint a becsült értéket a gazdasági válság hatásai miatt a korábbi évekhez képest jelentősen alacsonyabban állapította meg, hiszen a beérkezett - egymáshoz igen közeli - ajánlatok egyértelműen megmutatták a piaci árakat, melyek mintegy 20%-kal magasabbak, mint a nyertesként kihirdetett ajánlatban szereplő azonos ajánlati elemre vonatkozó óradíj. Ugyancsak nem támasztja alá

8 8 ajánlatkérő becsült érték megállapításának helyességét a nyertesként kihirdetett ajánlat többi részszempontra megajánlott ára, mivel azok korántsem olyan alacsonyak, mint a legmagasabb súlyszámmal értékelt szerelő óradíj. Tárgyalási nyilatkozatában jogorvoslati kérelmét akként pontosította, hogy a II. rész esetében a teljes szolgáltatási mennyiség egy éves időtartamára vonatkozóan a Kbt. 35. alapján 12 millió forintban történt becsült érték meghatározás önmagában nem képezi a jogorvoslati kérelmének a tárgyát. A Kbt. 35. sérelmét a Kbt. 86. (1)-(2) bekezdéseinek sérelmével összefüggésben kéri megállapítani, mivel álláspontja szerint a Kbt. 86. (1)-(2) bekezdéseiben foglalt ajánlatkérői kötelezettség elmulasztása a vitatott 1. bírálati résszempontra eső becsült érték alulprognosztizálásából, nem a legmagasabb piaci ár alapul vételével történő, így jogsértő megállapításából ered. Tárgyalási nyilatkozatában hivatkozott továbbá arra, hogy a beszerzés tárgyát egyrészt garanciális szervizelési szolgáltatás, másrészt gyári előírás szerinti átvizsgálási kötelezettség is képezi. Ezen követelményeknek álláspontja szerint a márkaszervizek képesek elsősorban megfelelni. A kérelmező által hivatkozott júniusban hatályba lépett európai uniós rendelet valóban megszüntette ezen szolgáltatások nyújtása vonatkozásában a márkaszervizek kizárólagos jogosultságát, ugyanakkor a rendelet hatályba lépése óta eltelt idő még nem eredményezett a szolgáltatások piacának struktúrájában tényleges változást, a márka-független szervizek ezen szolgáltatások nyújtására még nincsenek gyakorlatilag felkészülve. Ezen érvelését megítélése szerint alátámasztja az is, hogy a tárgybani közbeszerzési eljárásban is egy ajánlattevő kivételével kizárólag márkaszervizek nyújtottak be ajánlatot. Ekként álláspontja szerint jelen piaci viszonyok között nem elfogadható az, hogy ajánlatkérő az írásban benyújtott észrevételében kizárólag a márka-független szervizek árait vette figyelembe az indokoláskérési kötelezettség Kbt. 86. (2) bekezdése szerinti számításának alapjaként. Tárgyalást követő nyilatkozatában a kérelmezői és a nyertes ajánlattevői társaság óradíjait ismertető dokumentumot csatolt, amelyben 2008 és között a szerelői óradíjak hozzávetőleg és forint között mozogtak. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor a nyertes ajánlattevő II. részajánlatát az 1. bírálati részszempontra adott vállalása vonatkozásában a Kbt ában rögzített eljárás alkalmazása nélkül fogadta el érvényesnek és hirdette ki nyertesként. Ajánlatkérő december 20-án kelt észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.

9 9 A becsült érték körében előadta, hogy jelen esetben az értékbeli változást a szerviz óradíjak jelentős csökkenése eredményezte. Ajánlatkérő kérelmezővel 2008-ban kötött szerződést Volkswagen típusú személygépkocsik szervizelésére és karbantartására. A szerződésben rögzített szerelő óradíj nettó 9.153,- Ft/óra volt. Időközben a gazdasági válság hatásai, valamint a személygépkocsi javíttatás, szervízelés körében hatályba lépett európai uniós rendelkezések következtében ezen szolgáltatási körben jelentős díjcsökkenés következett be. Hivatkozott a Római Szerződés 81. cikk (3) bekezdése alapján a gépjárműágazatbeli vertikális megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló EU 1400/2002/EK (2002. július 31.) rendeletre, amelynek értelmében júniusától a gépjárművekkel nem kötelező kizárólag a márkaszervizeket felkeresni. A személygépkocsi szerviz piacának ilyen mértékű bővítése, valamint a gazdasági válság közel felére csökkentette a két évvel ezelőtti szerelő óradíjakat a márkaszervizek vonatkozásában is. Hivatkozott arra, hogy a piac ilyen irányú változására maga a kérelmezői társaság is akként reagált, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásban megajánlott óradíjait jelentős mértékben lecsökkentette. Közölte, hogy a közbeszerzés megkezdésekor előzetes piac-és helyzetfelmérést végzett a márka-független személygépkocsi javítóműhelyek rezsi óradíjainak felmérése céljából. A vizsgált díjtételeket - megadva az autószervizek internetes elérhetőségét is- a következő táblázatban foglalta össze: Név nettó szerelő óradíj Economet Autószerviz 5000 Holló-Autó Kft Korrekt Car Autószerviz Kft Civis Autó Kft Sygnum Car Kft M+M Automobil Kft Tölgyesi Autójavító Kft Piros Autószerviz 4500 EuroMotorsport Kft Pazó Művek Kft Stimmel Autószerviz 5000 Hangsúlyozta, hogy az ismertetett szerelő óradíjak magánszemélyek számára is elérhető nettó értékek, nem tartalmaznak sem flotta kedvezményt, sem a hosszabb távú szerződésmegkötésére vonatkozó egyéb kedvezményeket.

10 10 Rámutatott arra, hogy a vizsgált márka-független szervizek piacán a legmagasabb óradíjak nettó 5.000,-Ft/óra mértékűek, ugyanebben a mértékben állapította meg ajánlatkérő ezen részszempont tekintetében a becsült értéket, amelynek figyelembe vételével végezte el a Kbt. 86. (2) bekezdés c) pontja szerinti számítást. Számszerűsítve: az 5.000,- Ft/óra becsült költség és a másik két érvényes részajánlatban szereplő árelem alapján számított számtani átlag: ( ) / 3 = Ft/óra. Minderre tekintettel álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlati árát figyelembe véve az eltérés a 15%-os törvényi küszöbértéken belül van, így ajánlatkérőnek nem volt kötelessége a kirívóan alacsony ár vizsgálata. Ajánlatkérő a jogorvoslati tárgyaláson az írásban előadottakat akként pontosította, hogy becsült értékként magának a teljes szolgáltatásnak az éves értékét határozta meg a Kbt a, valamint 37. (1) bekezdés b) pontja alapján az előző költségvetési év szerződéses értékét alapul véve. Ezen 12 millió forintos keretösszeg meghatározásakor az előző évi javítási munkák, illetőleg keletkezett károk összegéből indult ki. Ajánlatkérő akként nyilatkozott, hogy ilyen módon az egyes bírálati részszempontok tartalmát képező óradíjak vonatkozásában konkrét becsült értéket a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően nem határozott meg. A jogorvoslati eljárás során benyújtott észrevételében foglalt ártáblázat alapján kalkulált 5000 forintos szerelői óradíj nem a Kbt. 35. szerinti becsült érték, hanem egy előzetes piaci árfelmérésnek az eredményeként számított legmagasabb érték. Ezen értéket vette alapul a kirívóan alacsony ár vizsgálatakor. Ajánlatkérő továbbá előadta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja alapján értékelte az ajánlatokat, amelynek részszempontjait a vitatott óradíjon kívül egyéb árelemek is képezték. Álláspontja az, hogy a szerelői óradíj kirívóan alacsonyságának vizsgálata a többi részszemponttal összefüggésben végezhető csak el, mivel a különböző részszempontok egymásra hatását - így például magasabb szerelői óradíj kompenzálását alacsonyabb lakatos óradíjjal - minden ajánlattevő mérlegelhette az összességében legelőnyösebb ajánlat elérése érdekében. Ez a piaci versenyben megszokott és elfogadható magatartás. Ajánlatkérő a fentieken túlmenően írásbeli észrevételében eljárásjogi kifogásként jelezte, hogy kérelmező elmulasztotta a Kbt (9) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem benyújtása előtt az ajánlatkérőt értesíteni. Tárgyalási nyilatkozatában közölte, hogy, mivel a Kbt. ezen eljárási cselekmény elmulasztásához nem fűz jogkövetkezményt ezért a kifogását nem kéri külön vizsgálni.

11 11 Egyéb érdekelt, nyertes ajánlattevő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Lényegében egy a tárgybani közbeszerzési eljárással párhuzamosan folytatott közbeszerzési eljárásra hivatkozott, csatolva az ajánlatok elbírálását tartalmazó összegezést. Ebben maga kérelmező is forintos rezsióradíjat ajánlott meg a jelen közbeszerzési eljárás II. részét képező szolgáltatással érintett gépkocsikkal azonos típusú autók szervizelésére. Hangsúlyozta, hogy ez is alátámasztja azt, hogy az általa megajánlott ár jelen piaci viszonyok mellett nem minősül kirívóan alacsonynak. A megadott óradíj mellett a szolgáltatás teljesíthetősége sem kétséges. A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását megindító hirdetményt október 27-én adta fel közzétételre, a Kbt. 35. (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás megkezdésének ezen időpont tekintendő, amely időpontban - a szeptember 15. napjától - hatályos Kbt. rendelkezései alkalmazandók megfelelően jelen jogorvoslati eljárásban. A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati kérelmet és annak tartalma, valamint a kérelmező tárgyalási nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a tárgybani jogorvoslati eljárásban lényegében egy jogkérdésben kellett állást foglalnia, méghozzá abban, hogy ajánlatkérő jogszerűen döntött-e úgy, hogy mellőzi a nyertes ajánlat vonatkozásában a Kbt. 86. szerinti eljárás alkalmazását, vagy nem. A Kbt. 35. szerinti becsült érték meghatározásának a vizsgálatát nem önálló kérelmi elemként, hanem az előzőekkel összefüggésben indítványozta kérelmező. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt (3) bekezdés d) pontja értelmében az egyszerű eljárásban megfelelően alkalmazni kell az ajánlatra a 70. (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A., a 71. (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73.. A Kbt (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a , azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok

12 12 felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan - napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. A közbeszerzési törvény szabályozása meghatározza azt a feltételrendszert és eljárásrendet, amely mellett kell az ajánlatkérőknek lefolytatniuk a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatát, és amelyeknek az eredményeként dönteniük kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenné nyilvánításáról. Ennek első lépéseként a Kbt. 86. (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállásakor a jogalkotó ajánlatkérő szigorú kötelezettségeként rögzítette az érintett ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban kirívóan alacsony ár miatt indokolás kérését. A Kbt. 86. szerinti eljárás második lépéseként kell ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján vizsgálnia a beszerzés tárgyának megajánlott áron való teljesíthetőségét, a vállalás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, melynek alapján kerül ajánlatkérő abba a helyzetbe, döntsön az érintett ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről. Jelen jogvita tárgyát ezen eljárás első lépésének, azaz a megajánlott árelemmel kapcsolatos indokoláskérés ajánlatkérői mellőzésének jogszerűsége képezi. A Kbt. 86. (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő.

13 13 A Kbt. 86. (1) bekezdése általános kötelezettségként mondja ki az ajánlatkérő indokoláskérésének kötelezettségét, amennyiben az ajánlatban a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás kerül meghatározásra akár az ajánlat egésze, vagy valamely részajánlat tekintetében, illetve arra az esetre is, amennyiben az egyik részszempont vagy alszempont tartalmaz ilyen vállalást. A konkrét esetre a Kbt. 86. (1) bekezdés c) pontja szerinti fordulat vonatkozik, mivel ajánlatkérő több részszempontot is meghatározott az ajánlati ár megadására. A Döntőbizottság a kérelmezői jogi álláspontot osztva rámutat arra, hogy a Kbt. 86. (1) bekezdése értelmében főszabály szerint minden esetben fennáll az ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettsége azon ajánlat tekintetében, amellyel kapcsolatban megállapítható, hogy a többi ajánlathoz, illetve a becsült értékhez képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Ezen általános főszabályhoz képest a Kbt. 86. (2) bekezdése olyan külön speciális jogszabályi tényállásokat is meghatároz, amelyek fennállása esetén nem mérlegelhető az indokolásadás elrendelése. Ezen speciális esetkörök a törvény erejénél fogva tekintendők kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak. A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a tárgybani esetben fennáll-e ex lege kirívóan alacsony ellenszolgáltatás ténye, illetőleg az ajánlatkérőnek a Kbt. 86. (1) bekezdés c) pontja alapján volt e indokolási kötelezettsége. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő több részszempontot is meghatározott az ajánlati ár megadására. A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő ehhez képest miként állapította meg a közbeszerzésének becsült értékét. A becsatolt okirati bizonyítékok alapján az volt megállapítható, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása II. részének a teljes szolgáltatásra vonatkozó becsült értékét ,- Ft-ban határozta meg. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során tett ajánlatkérői nyilatkozatok alapján ugyanakkor azt állapította meg, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megelőzően nem határozott meg külön részszempontonként becsült értéket, a vitatott szerelői óradíj vonatkozásában lényegében egy piacfelmérést végzett, amelynek alapján vette alapul a Kbt. 86. (2) bekezdés b) pontja szerinti számításnál a legmagasabb árat. Ekként a konkrét esetben tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem határozott meg előzetesen az egyes részszempontok vonatkozásában becsült értéket a Kbt. 86. (1) bekezdésének c) pontja alapján kell megítélni azt, hogy fennállt-e a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos indokolási kötelezettség, jogszerűen nem értékelte-e ajánlatkérő a nyertes 1. bírálati részszempontra adott vállalását kirívóan alacsonynak. A Kbt. 86. (1) bekezdése szerint az ellenszolgáltatás kirívóan alacsonysága jelen esetben becsült érték hiányában az ajánlati ár a többi ajánlathoz viszonyítva vizsgálandó.

14 14 Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában három ajánlattevő tett végső ajánlatot a II. részre. Abban nem volt vita a felek között, hogy milyen konkrét szolgáltatásokra kellett a vállalásaikat megtenniük, mindegyik ajánlattevő ugyanarra a szakmai tartalomra tett ajánlatot. A kérelmező 1. bírálati résszempontra megajánlott ára 6000 Ft/óra volt, a másik érvényes ajánlatot tevőé 6096 Ft/óra, míg a nyertes 4900 forintos óradíjat ajánlott meg. A nyertes ajánlattevő ajánlati ára ezen részajánlati körben, mintegy 20%-al volt kisebb a másik két ajánlatban szereplő vállalás átlagárától. Ezen különbség a Döntőbizottság álláspontja szerint - a külön becsült érték meghatározásának hiánya mellett megalapozza a további indokolás kérési kötelezettséget az 1. bírálati részszempont esetében. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben megállapított tényállás mellett annak rögzítése is szükséges, hogy a tárgybani szolgáltatás piacának márkaszervizek és márka-független szervizek szolgáltatói szerinti éles megosztottságára és két piaci szereplő csoport által nyújtott azonos szolgáltatások árainak lényeges különbségére tekintettel ajánlatkérő nem alapíthatta volna jogszerűen az 1. bírálati részszempont vonatkozásában a becsült érték számítását az alacsonyabb árkategóriát képező márka-független szervizek áraira, tekintettel arra, hogy a becsült értéket annak törvényi fogalma alapján mindig az adott szolgáltatásért általában kért legmagasabb ellenszolgáltatás figyelembe vételével kell meghatározni. A Döntőbizottság szükségesnek tartja továbbá annak rögzítését is, hogy az ajánlattevők különböző részszempontokra tett ajánlati árainak minden esetben az adott részszempontok tartalma szerinti valós vállalásokat kell tükrözniük. A közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérői állásponttal szemben nem elfogadott, hanem a verseny tisztaságát, átláthatóságát, az ajánlatok összehasonlíthatóságát súlyosan sértő, ekként a jogszerű bírálatot akadályozó ajánlattevői magatartás az, amely a legmagasabb súlyszámmal értékelt bírálati részszempontra úgy ajánl meg kirívóan alacsony árat, ekként verseny előnyt úgy kíván elérni, hogy ténylegesen nem ezen konkrét bírálati részszempont tartalmának megfelelő valós vállalást tesz, hanem ezen részszempont tartalma szerinti árelemeket, költségeket egy alacsonyabb súlyszámmal értékelt bírálati részszempont szerinti vállalásába építi be. A Kbt. 86. (1)-(2) bekezdéseiben rögzített törvényi tényállás fennállása esetén, a törvény keretei között ezen ajánlattevői magatartás kiszűrése érdekében is indokolt a kirívóan alacsony ár vizsgálata. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás II. részében a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége, vagy érvénytelensége a Kbt. 86. (1) bekezdésében foglalt indokoláskérést követően az indokolás tartalma alapján lett volna jogszerűen megállapítható, ezért az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (1) bekezdés c) pontját. A

15 15 Döntőbizottság a II. rész vonatkozásában megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 86. (1) bekezdés c) pontját. A Döntőbizottság a Kbt (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a konkrét esetben a beszerzés értékére és a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a Kbt (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Döntőbizottság ajánlatkérőt kötelezte a Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kérelmező felé, mivel jogsértést állapított meg. A bírósági jogorvoslatot a határozat ellen a Kbt (1) bekezdése biztosítja. Budapest, január 19. Dr. Szántó Veronika sk közbeszerzési biztos Dr. Tukacs László sk közbeszerzési biztos Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) 2. Kozma Ügyvédi Iroda, Dr. Kozma György ügyvéd (2040 Budaörs, Budapesti út 28.) 3. Porsche Inter Auto Hungaria Kft. (1139 Budapest, Fáy u. 27.) 4. Schiller Autóház Kft., a Schiller-Palota Konzorcium vezető tagja (1138 Budapest, Váci út 142.) 5. Palota Automobil Kft., a Schiller-Palota Konzorcium tagja (1154 Budapest, Szentmihályi u. 142.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár