E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete november 12-i ülésére Tárgy: A helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat, rendelet-tervezet Szavazás módja: határozati javaslat: egyszerű többség rendelet-tervezet: minősített többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Bereczkiné Papp Krisztina igazgatási osztályvezető Előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Érdekképviseleti Bizottság Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Gazdasági, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság Emberi Kapcsolatok Bizottság Láttam: Sümegi Attila jegyző

2 Tisztelt Képviselő-testület! I./ A Magyar Orvosi Kamara Veszprém Megyei Területi Szervezetének Elnöke, Dr. Lestyán János levélben (1. melléklet) fordult az Önkormányzathoz -, melyben kéri, hogy az Önkormányzat a helyi iparűzési adóra vonatkozóan módosítsa a rendeletét aszerint, hogy az egészségügyi főtevékenységet végző gazdasági társaságok helyi iparűzési adó mentességet kaphassanak. Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvény 36. -a kiegészítette január 1. napjától történő hatályba lépéssel - a helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. -át az alábbi bekezdésekkel: (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható. A Htv a szintén január 1. napjától - a következő 23. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) 23. háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik. A mentesség Zirc város tekintetében csak a háziorvos (felnőtt, gyermek és fogorvos) vállalkozókra vonatkozik, mert védőnő vállalkozó vagy vállalkozás nincs. A részükre biztosított mentesség következtében felszabaduló összeg az általuk ellátott feladat színvonalának emelését segítheti. A évről benyújtott iparűzési adóbevallásokat alapul véve jelenleg 11 háziorvos vállalkozást érintene, amely jelenleg összesen: ,- Ft iparűzési adót fizet, így ezen összegre tehető az Önkormányzatunk bevétel kiesése. Mivel a törvénymódosítás január 1-től lép hatályba, így természetesen a évi adatok alapján kell majd nyilatkoztatni a háziorvosokat a támogatás mértékéről. Amennyiben jogosultságukat valószínűsítik, úgy már a évi adóelőleg megfizetése alól is mentesíthetők. Amennyiben a Képviselő-testület ezen irányú (háziorvosok részére történő kedvezmény adása) módosítást támogatja, akkor az Európai Uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdése alapján a rendelettervezetet -a rendelet módosítás elfogadása előtt - meg kell küldeni a Miniszterelnökség Támogatást Vizsgáló Irodájának jóváhagyás végett. II./ A Zirci Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka, Szelthoffer Ferenc levélben (2. melléklet) fordult az Önkormányzathoz, melyben kéri, hogy módosítsa a rendeletét aszerint, hogy a

3 zirci lakóhellyel rendelkező tűzoltók szakmai munkája elismeréseként mentesítse részben vagy teljesen a helyi adók megfizetése alól. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 38. alapján: A készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) által előírt feladatok végrehajtása érdekében szükséges a településünkön polgári védelmi szervezetet létrehozni az esetleges veszélyhelyzetre, katasztrófahelyzetre való felkészülés érdekében. A Kat. 53. (1) bekezdése alapján a polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el. Polgári védelmi feladat: 1. a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, 2. a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása, 3. a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás, 4. az egyéni védőeszközökkel történő ellátás, 5. védelmi célú építmények fenntartása, 6. a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása, 7. gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről, 8. a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, és az ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések, 9. a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése, 10. a veszélyelhárítási tervezés, szervezés, 11. közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában. A Kat. 60. (9) bekezdése alapján a polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. Zirc városában katasztrófavédelmi feladatok céljából 150 főt volt szükséges beosztani, ami lényegesen magasabb létszám a korábbi időszakhoz képest (66 fő volt korábban beosztva). A polgárvédelmi szervezetbe való beosztás többlet feladatot ró a beosztott személyre, (adatszolgáltatási, bejelentési és megjelenési köteles kiképzésen, gyakorlatokon részt venni - kötelezettség és a polgári védelmi szolgálat). A törvényben meghatározott kedvezményt a helyi adók esetében az építményadó körében lenne célszerű bevezetni, tekintettel arra, hogy ennek következtében a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltók jelentős részének biztosítható az adó megfizetésénél kedvezmény. Adókedvezményben részesülne a kivetett építményadó erejéig, de legfeljebb ,- forint erejéig, minden polgári védelmi szervezetbe beosztott vagy készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó magánszemély adóalany, vagy annak vele egy háztartásban élő ingatlan tulajdonostársa - akit a Htv. 12. (2) bekezdése alapján írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodás alapján az adóalanyisággal,

4 kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel felruházott - számára biztosított lenne, feltéve, ha nincs az önkormányzati adóhatóság felé lejárt tartozása. Az adókedvezményt kizárólag a polgári védelmi szervezetbe beosztott magánszemély vagy készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó vagy (vagy annak fentebb leírt tulajdonostársa/adóstársa) az életvitelszerűen lakott lakására vehetné igénybe. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 125. (5) bekezdése alapján Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény előírja - az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai alapján határoz. Ez alapján az adókedvezményre való jogosultságot amely jelen esetben a kirendelő határozat, valamint az előírt megjelenési, képzési és feladat ellátási kötelezettségéről szóló igazolás, vagy a tűzoltók esetében munkaviszony igazolás - minden adóévben, az adóév február 15. napjáig kell igazolni annak, aki a kedvezményt igénybe kívánja venni. A Htv. 6. d) pontja alapján: Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy a Htv. második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse. A Htv. 7. e) pontja értelmében az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. d) pontja nem alkalmazható. Kérem a T. Képviselő-testületet a rendelettervezet megvitatására. Zirc, november 3. Ottó Péter polgármester Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2015.(.) határozata 1./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért a jelen előterjesztés mellékleteként csatolt, a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosítását tartalmazó rendelet-tervezetben foglaltakkal, és utasítja a jegyzőt, hogy a rendelet-tervezetet küldje meg a Miniszterelnökség Támogatást Vizsgáló Irodájának jóváhagyás céljából. 2./ Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete utasítja továbbá a jegyzőt, hogy a rendelettervezetet a jóváhagyást a megérkezését követő, soron következő képviselő-testületi ülésre terjessze elő elfogadásra. Felelős: 1./-2./ pontok esetében: Sümegi Attila jegyző Határidő: 1./ pont esetében: november / pont esetében: folyamatos

5 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2015.(.) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 30/2010.(XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, 5. -ában, a 6. -ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) Azt a polgári védelmi szervezetbe beosztott magánszemély adóalanyt, vagy annak vele egy háztartásban élő ingatlan tulajdonostársát akit a helyi adókról szóló évi C. törvény 12. (2) bekezdése alapján írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel felruházott az adóévben megállapított építményadó erejéig, de legfeljebb ,- Ft mértékű adókedvezmény illeti meg, amennyiben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény alapján, a megelőző évben folyamatosan beosztott volt polgárvédelmi feladatokra, és a számára előírt megjelenési, képzési és feladat ellátási kötelezettségének igazoltan eleget tett. 2. A Rendelet 3. (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (9) Azt a készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó magánszemély adóalanyt, vagy annak vele egy háztartásban élő ingatlan tulajdonostársát akit a helyi adókról szóló évi C. törvény 12. (2) bekezdése alapján írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel felruházott az adóévben megállapított építményadó erejéig, de legfeljebb ,- Ft mértékű adókedvezmény illeti meg, amennyiben erre vonatkozó munkaviszonyát igazolja. 3. A Rendelet 3. (10), (11), (12) és (13) bekezdésekkel egészül ki: (10) A (8) és (9) bekezdésekben meghatározott adókedvezmény kizárólag a polgári védelmi szervezetbe beosztott vagy a készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó magánszemély által életvitelszerűen lakott lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre adható. (11) Az e -ban foglalt kedvezmények közül egy adóévben csak egy kedvezmény vehető igénybe, a kedvezmények össze nem vonhatóak. (12) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje minden adóév február 15. napja. (13) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. 4. A Rendelet a következő 17/A. -sal egészül ki: 5

6 17/A. Mentes az adó megfizetése alól az a háziorvos, védőnő vállalkozó, vagy vállalkozás akinek, vagy amelynek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. 5. A Rendelet a következő 20. -sal egészül ki: 20. A 17/A. -ban meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására. A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. -a alapján kell eljárni.] Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., , 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott 6

7 határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget. A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni. 6. A Rendelet jelen rendelet 1. mellékletét képező 2. melléklettel egészül ki. 7. (1) Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatályba lépését követő 2. napon hatályát veszti. Zirc, Ottó Péter polgármester Sümegi Attila jegyző 7

8 1. melléklet Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló /2015.( ) önkormányzati rendeletéhez 2. melléklet a 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelethez NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., , 1. o.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás esetén 1. Kedvezményezett adatai Név: Adószám: Elérthetőség: Aláírásra jogosult képviselő: cím: (jelölje X-szel ) Egyesülés a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során Szétválás a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap) Ezúton nyilatkozom, hogy a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, Magyarországon a következő csekély összegű támogatás(ok)ban részesültek. Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, milyen csekély összegű támogatás(ok)ra nyújtottak be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van). Nyilatkozatom a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseiben írtak betartásához szükséges adatokat is tartalmazzák. 1 1 Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód pályázó csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad. Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között. 8

9 2. Csekély összegű támogatások 2 Támogatás összege Támogatás bruttó támogatástartalma 4 Sorszám Támogatás jogalapja (bizottsági rendelet száma) Támogatást nyújtó szervezet Támogatás kedvezményezettje és célja A támogatást ellenszolgáltatás fejében végzett közúti kereskedelmi árufuvarozáshoz vette igénybe? Kérelem benyújtásának dátuma 3 Odaítélés dátuma Forint Euró Forint Euró 2 Az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében is ki kell tölteni. 3 Amennyiben a támogatásról még nem született döntés. 4 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. melléklete alapján. 9

10 3. Adatok az egy és ugyanazon vállalkozásokról Nyilatkozom, hogy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a kedvezményezett az alábbi vállalkozásokkal minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak. Vállalkozás neve Adószáma Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással vagy olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedéssel, amelyhez a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatást nyújtják, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ennek megfelelően a kedvezményezett vonatkozásában az alábbiakról nyilatkozom. 5 Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett milyen, a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó, vagy milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre nyújtott be támogatási kérelmet, amelyhez a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatást is kéri (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van). 5 Itt kizárólag a kedvezményezett tekintetében kell nyilatkozni, az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében nem. 10

11 4. Adatok az azonos elszámolható költségek vagy a csekély összegű támogatással azonos célú kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatásokra Sorszám Támogatás jogalapja (uniós állami támogatási szabály) Támogatást nyújtó szervezet Támogatási kategória (pl. regionális beruházási támogatás) Kérelem benyújtásának dátuma 6 Odaítélés dátuma Azonos elszámolható költségek teljes összege jelentértéken Azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatás tartalma /azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma 7 Maximális támogatási intezitás (%) vagy maximális támogatási összeg Forint Euró Forint Euró 8 6 Amennyiben a támogatásról még nem született döntés. 7 A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján. 8 A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. a alapján kell kiszámítani: Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az uniós állami támogatási szabályokban, euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó. 11

12 Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett aláírásra jogosult képviselője vagyok, és a fent megadott adatok helyesek. Hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti adatokat a tárgyban illetékes szerveknek az adatkezelő átadja. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozat kelte és a támogatás odaítélése 9 közötti időszakban egyéb csekély összegű vagy a támogatáshalmozás szempontjából figyelembe veendő más támogatást ítélnek oda a kedvezményezett számára, a kedvezményezett erről haladéktalanul még a jelen nyilatkozat szerinti támogatás odaítélése előtt értesíteni köteles a támogatást nyújtót, és köteles megfelelően módosított adattartalommal újból kiállítani a jelen nyilatkozatot. Kelt:.. Kedvezményezett (aláírás, pecsét) 9 A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától. Csekély összegű támogatást tartalmazó szerződésnél például ez az időpont általában a szerződés kelte.

13 Útmutató Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 10 szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a eurónak megfelelő forintösszeget 11, figyelemmel az egyesülésre valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra 12 is. Mi a bruttó támogatástartalom? o A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával. Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak? o Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy o Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy o Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy o Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét o Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait? o Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor. o Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad. o Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű /2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdés 11 Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. -a alapján kell eljárni /2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdés 13

14 Halmozódás: támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között. o Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., , 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással] az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a eurónak megfelelő forintösszegig halmozható. o Például: Ha egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb eurós értékhatárra figyelemmel, euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet eurós értékhatára vonatkozik, így részére euró de minimis támogatás nyújtható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, , o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott eurónak megfelelő forintösszegig halmozható. Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek (HL L 190., , 45.o.) megfelelően nyújtott halászati csekély 14

15 összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a eurónak megfelelő forintösszegig halmozható. Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó 13. A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni. 13 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. alapján. 15

16 INDOKOLÁS Általános indokolás Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) módosítására az alábbiak miatt van szükség: A helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. -a január 1. napjától lehetőséget nyújt, hogy az önkormányzat rendeletében a háziorvos, védőnő vállalkozó számára helyi iparűzési adó mentességet, kedvezményt megállapítson meg, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie. Ezen rendeletmódosítást a Magyar Orvosi Kamara kérés alapozza meg. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 38. alapján: A készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 60. (9) bekezdése alapján a polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. A polgárvédelmi szervezetbe való beosztás többlet feladatot ró a beosztott személyre, (adatszolgáltatási, bejelentési és megjelenési köteles kiképzésen, gyakorlatokon részt venni - kötelezettség és a polgári védelmi szolgálat). A polgárvédelemre beosztottakra és a tűzoltókra vonatkozó helyi adó kedvezményt az építményadó körében lenne célszerű bevezetni, tekintettel arra, hogy ennek következtében a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltók jelentős részének biztosítható az adó megfizetésénél kedvezmény. 1. -hoz: Részletes indokolás Ezen szakaszban kerül bővítésre az építményadó kedvezmény köre, melyet a polgári védelmi szervezetbe beosztott magánszemély adóalany, vagy annak tulajdonostársa az általa életvitelszerűen lakott lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre vehet igénybe. 2. -hoz: Ezen szakaszban kerül bővítésre az építményadó kedvezmény köre, melyet a készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó magánszemély adóalany, vagy annak tulajdonostársa az általa életvitelszerűen lakott lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre vehet igénybe. 3. -hoz: Ezen rendelkezés a kedvezmények, mentességek igénylésének feltételeiről szól. 4. -hoz: A Htv. 39/C. (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő háziorvos, védőnő vállalkozó számára biztosít helyi iparűzési adó mentességet, így az önkormányzat biztosítja ezen mentességet számukra. 5. -hoz: 16

17 Tekintettel arra, hogy a 4. -ban meghatározott mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható. Így az összeegyeztethetőségi jogalapként megjelölt csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai beillesztésre került a Rendelet Záró rendelkezések közé. 6. -hoz: A Rendelet kiegészül a 2. melléklettel, amely a 4. -ban meghatározott mentesség, kedvezmény csekély összegű támogatás, így a kedvezményezetteknek nyilatkozniuk kell a korábban igénybe vett csekély összegű támogatásokról, így ezen melléklet tartalmazza az Európai Bizottság által elfogadott tartalmú de minimis nyilatkozatot. 7. -hoz: A hatályba léptető és a hatályon kívül helyezésekről szóló rendelkezést tartalmazza. 17

18 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2015. (..) a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendelet-tervezet előzetes hatásvizsgálata I. A január 1-jétől hatályos, a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. -a szerint: 17. (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről. önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. II. A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló./2015.(.) önkormányzati rendelet-tervezet (a továbbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai a Jat. 17. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében az alábbiak szerint összegezhetők. 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása. E körben a Jat. szerint különösen a következő kategóriákat kell vizsgálni. a) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A Tervezet társadalmi hatása: A polgári védelmi szervezetbe beosztott magánszemélyek és a készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó magánszemélyek közösségért végzett munkáját a település értékeli az adókedvezménnyel, ezáltal a katasztrófavédelmi munka, beosztás hatósági jellege egy kicsit tompulhat, valamint a tűzoltók esetében elismeri a közért végzett legtöbb esetben veszélyes munkát. A Tervezet gazdasági, költségvetési hatása: A Tervezetnek gazdasági-költségvetési hatása, hogy várhatóan csökken az önkormányzat építményadó és helyi iparűzési adó bevétele. b) A jogszabály környezeti és egészségi következményei A Tervezetben foglaltaknak környezeti és egészségi következményei nincsenek. c) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A Tervezet újabb adminisztratív terhet nem keletkeztet. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A Tervezet elfogadásának elmaradása következménnyel nem jár. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A Tervezet elfogadása esetén a rendelet alkalmazása a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti és tárgyi feltételt nem igényelnek. A pénzügyi feltételek körében megjelenő kiadási oldal fedezete biztosított, így az önkormányzat részéről többlet pénzügyi igény a Tervezet elfogadását követően nem merül fel. 18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30 4. MELLÉKLET Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a 37/2011.(XII.20.), a 22/2013.(XI.29.) a 21/2014.(IX.22.), és a 23/2014.(XI.28.) önkormányzati rendeletekkel módosított 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

31 2 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, 5. pontjában, a 6. -ában, a 7. -ában, a 39/C. (1) bekezdésében, a 42. (7) bekezdésében, a 43. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. Törvény 44/A. (1) bekezdés d) pontjában meghatalmazott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közigazgatási területére. (2) E rendelet határozatlan időtartamra szól. 2. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi helyi adókat vezeti be: a) építményadó b) magánszemélyek kommunális adója c) telekadó d) helyi iparűzési adó e) idegenforgalmi adó Értelmező rendelkezések 1 2/A Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. 1 Beiktatta a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos január 1. napjától 2 Beiktatta a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos január 1. napjától

32 3 Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 2. Közcélú közműberuházás: Útépítés, útfelújítás, alapvetően helyi lakossági érdekeket szolgáló járdák építése, felújítása. Út: Zirc város közigazgatási területén a Zirc Város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ), illetve az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK) szabályozásával összhangban épülő szilárd (kő, beton, aszfalt) burkolatú közút a hozzá kapcsolódó felszíni, vagy felszín alatti csapadékvíz elvezető rendszerrel Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt része. Adómentességek, adókedvezmények (1) Építményadó mentességet, kedvezményt kizárólag nem üzleti célt szolgáló építmény után lehet igényelni. (2) Szociális mentességre jogosult az építményadó vonatkozásában adóévre a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg. b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg. (3) A megállapított építményadó 50 %-át kell megfizetni 1 Az alcímet módosította a 22/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos november 30. napjától 2 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 2. -a, hatályos január 1. napjától.

33 4 a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (2) bekezdés a.) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét. b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (2) bekezdés b) pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg. c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. (4) Az adózó az (2) és (3) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre akkor jogosult, ha csak egy ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkezik. (5) A megállapított építményadó 65 %-át kell megfizetni: a) annak az adózónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik: aa) ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (azon ingatlanon kívül, amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak), vagy ab) lakóingatlan bérleti jogával, vagy ac) 1 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 4. (1) bekezdés b) pontja alapján vagyonnak minősülő gépjármű tulajdonjogával vagy üzembentartói jogával (kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű). b) annak a lakáson - amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak - fennálló, hitelintézet által az adó tárgyát képező lakás vásárlására, építésére nyújtott jelzáloghitellel rendelkező adózónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, továbbá az adóévben hitelintézet által igazolt havi törlesztőrészletének összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik: ba) ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (azon ingatlanon kívül, amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak), vagy bb) lakóingatlan bérleti jogával. (6) A (5) bekezdésben foglalt kedvezményt kérelmező adózónak kérelméhez, jövedelemnyilatkozatát, annak igazolását, az építményadó kedvezményt érintő ingatlantulajdonára vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumot mellékelni kell. Abban az esetben, ha a benyújtott, igazolt jövedelem és a fenntartási költségek vizsgálata alapján vitatható a kérelmező kedvezményre való jogosultsága környezettanulmány lefolytatása szükséges. 1 Módosította a 23/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos január 1. napjától

34 5 (7) Amennyiben a magánszemély közcélú közműberuházást hajt végre, vagy abban részt vesz, annak általa teljesített számviteli bizonylattal igazolt ellenértéke 50 %-át a kivetett éves építményadójának 35 %-a erejéig adókedvezményként érvényesítheti. Ha az adóévre kivetett építményadó 35 %-a kisebb, mint a közműberuházás számviteli bizonylattal igazolt ellenértékének 50 %-a, úgy az adókedvezmény a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb 10 naptári évben esedékes építményadójával szemben érvényesíthető. (8) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje minden adóév február 15. napja. (9) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. 3/A. 1 (1) Szociális mentességre jogosult a magánszemélyek kommunális adója és a telekadója vonatkozásában adóévre a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg. b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg. (2) A megállapított magánszemélyek kommunális adója és telekadója 50 %-át kell megfizetni a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (1) bekezdés a) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét. b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg. c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. (3) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje a magánszemélyek kommunális adó és telekadó esetén - minden adóév február 15. napja. (4) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. (5) Az adózó a 3/A. (1) és (2) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre akkor jogosult, a) telekadó esetén, ha azon ingatlanon kívül, melyre a telekadó kedvezményt kéri, más ingatlan tulajdonjogával vagy ingatlan vagyoni értékű jogával nem rendelkezik, 1 Beiktatta a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 3. -a, hatályos január 1. napjától

35 6 3/B. 1 b) magánszemélyek kommunális adó esetén, ha azon lakásbérleten kívül, melyre a kedvezményt kéri, más ingatlan tulajdonjogával vagy ingatlan vagyoni értékű jogával nem rendelkezik. A vállalkozónak nem minősülő adóalany mentesül az építményadó és telekadó bevallás-benyújtási kötelezettsége alól a 3. (2) bekezdésben és a 3/A. (1) bekezdésben meghatározott mentesség fennállásának kivételével -, amennyiben adófizetési kötelezettség nem terheli. Építményadó 4. Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló építményre (a továbbiakban együtt: építmény). 5. A helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. -ában foglaltakon kívül mentes az adó alól: az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használják. Magánszemély adóalany esetében a mentesség akkor is fennáll, ha az építményt nem használja, illetőleg nem hasznosítja. 6. (1) Az építményadó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. (2) 2 Az adó mértéke: a) 3 252,- Ft/m 2 /év az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál). b) Az I. övezetben ba) 450,- Ft/m 2 /év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény esetében, bb) 900,- Ft/m 2 /év az üzlet, iroda esetében, bc) 900,- Ft/m 2 /év az a) pontba nem sorolható garázs esetében, bd) 550,- Ft/m 2 /év a szállásépület, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, és a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, esetében, c) A II. övezetben ca) 380,- Ft/m 2 /év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény, valamint a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, és a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség esetében, cb) 520,- Ft/m 2 /év az üzlet, iroda esetében cc) 520,- Ft/m 2 /év az a) pontba nem sorolható garázs esetében, d) 280,- Ft/m 2 /év az I. és II. övezetben 6 hónapot meghaladóan hasznosítás alatt nem álló üzleti célt szolgáló építmény esetében. 1 Beiktatta a 22/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. -a, hatályos november 30. napjától 2 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 4. -a, hatályos január 1. napjától. 3 Módosította a 23/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelet 2. -a, hatályos január 1. napjától.