Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

Átírás

1 Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Iktatószám: U /2015. Témafelelős: Vidovicsné Molnár Zsuzsanna Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata Melléklet: 1 db adattáblák Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szentes Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban augusztus 16-án, 137/2013. (VIII. 16.) Kt határozatával rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. -a (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Utóbbi bekezdés szó szerint: (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. Az aktuális felülvizsgálati anyagban be kell mutatni HEP HE (Helyzetelemzés) részben a jogszabályi változásokat, az IT (Intézkedési Terv) részben pedig a célcsoportonkénti intézkedések megvalósulásáról kell számot adni. A felülvizsgálatról készült anyag összeállításában részt vettek a Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórum és öt munkacsoportjának tagjai. A Fórum és a munkacsoportok Szentes város köznevelési, közművelődési, szociális intézményeinek, állami és egyházi

2 közoktatási intézmények, civil szervezetek, Szentesi Roma Nemzetiségi Önkormányzatának delegáltjaiból tevődnek össze. Fentiek alapján terjesztem be a T. Képviselő-testületnek a HEP felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és kérem annak megtárgyalását, valamint a következő határozati javaslat elfogadását:../2015. ( ) Tárgy: Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést, és a következő határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület a mellékelt szövegezés szerinti felülvizsgálattal egyetért, jóváhagyja és elfogadja azt. 2. A Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programjának Intézkedési Tervében megfogalmazott célcsoportok szerinti intézkedések folytatását jóváhagyja és elfogadja. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester A határozatról értesítést kap: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 4. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Polgármesteri Iroda Szentes, szeptember 14. Szirbik Imre polgármester

3 Szentes HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

4 Tartalom Bevezetés 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 4 1. Jogszabályi háttér bemutatása 4 2. Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és forprofit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága 25 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei 26 Helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata 26 Összegzés 39 A megvalósítás folyamata 45 Monitoring és visszacsatolás 47 Nyilvánosság 47 Érvényesülés, módosítás 48 Elfogadás módja és dátuma 49 2

5 Bevezetés Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szentes Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban augusztus 16-án, 137/2013. (VIII. 16.) Kt határozatával rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen dokumentum a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elvégzését írja le. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 3

6 A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. -a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról. A törvény 31. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Utóbbi bekezdés szó szerint: (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása 1. Pl.: A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosítja fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb december 31- éig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. 2. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál ( Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% ( Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200 % ( Ft és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 % ( Ft). 3. A március 1-től hatályos Szt. szerint települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. 4

7 A törvény értelmében ezek az élethelyzetek különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, valamint a gyermek hátrányos helyzete miatti anyagi segítség. 4. A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. 5. Az étkeztetés esetében a Szt. 62. (1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. 6. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lett, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg. AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), /C., az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134., 134/B. ) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a ( Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak. 5

8 I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani. A támogatás havi összege 2014-hez hasonlóan Ft. I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhettek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők: A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző január 1. és február 28. között felülvizsgálta. A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult. Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lettek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják. Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre. Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni. Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma évben Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28- ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló 6

9 személy esetében a családi jövedelemhatár összege Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: Ft.) Az Szt február 28-ig hatályos 37/A. (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára február 28-án lehetett benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul: Ha az ellátásra való jogosultságot december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra. Ha a hatóság január 1-ét követően döntött a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak február 28-ig lehetett biztosítani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. 7

10 IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai március 1-től kikerültek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára február 28-án lehetett benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben: Ha az ellátásra való jogosultságot március 1-jét megelőzően megállapították, vagy Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás február 28-án folyamatban volt. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. V. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. A március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak március 1-jét követően, települési támogatás formájában. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. VI. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45. ) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve március 1-jétől egységesen települési támogatás lett. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. 8

11 A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb február 28-áig kellett megalkotnia. 7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások Az intézményi térítési díj szabályainak változása A támogatott lakhatás szabályainak módosítása Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben Jogorvoslati rend pontosítása A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása 8. Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai 9. Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása 9

12 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 4/2015 (II.03.) ÖR Szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Felépítése: Az I. fejezete a rendelet hatályát taglalja, a II. fejezete részletezi a pénzbeli, természetbeni települési támogatásokat. Így a rendkívüli települési támogatást, a kamatmentes kölcsönt, a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatást, a köztemetést, gyógyszertámogatást, a lakásfenntartási támogatást és az adósságcsökkentési támogatást. A III. fejezet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat ismerteti úgy mint: tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás, ápolást, gondozást nyújtó ellátás (idősek otthona), átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás ( hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhely). A térítési díjakat a IV. fejezet valamint az 1. és 2. számú melléklet taglalja. Az V. fejezet a Szociálpolitikai Kerekasztal feladatát, tagjait, ülésének módját taglalja. VI. fejezet Eljárási szabályok 5/2015 (II.03.) ÖR A pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról Szerkezete: I. Általános rendelkezések, Rendelet hatálya II. Pénzbeli, természetbeni ellátás III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: Gyermekjóléti szolgáltatás, Gyermekek napközbeni ellátása, Bölcsődei ellátás, Gyermekek átmeneti gondozása (Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, Helyettes Szülői Hálózat), Térítési díj (+ 1. számú melléklet) IV. Eljárási szabályok, intézmények feladat- és jogkörei V. Záró rendelkezések 113/2015 (V.20.) Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatának ellátásáról A Gyvt. 96. (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselő-testület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint: A település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, A bűnmegelőzésben való részvételt, A felügyeleti szervek tapasztalatait, A jövőre vonatkozó feladatokat. A Gyvt. 94. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó 10

13 gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (2a) A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát köteles működtetni. Az önkormányzat által a gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény önkormányzati segély kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák gyermekjóléti szolgáltatás gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai napközbeni ellátás családok átmeneti otthona gyermekek átmeneti otthona helyettes szülői hálózat január 1-jétől az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosítás változtatta meg a pénzbeli ellátások megállapításának eljárási szabályait. A módosítás lényege, hogy összevonásra került az átmeneti segély, a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély néven, melynek keretében is adható pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön is. Az értékelés részletesen ismerteti - az önkormányzati segély formáit (gyermekek nyári étkeztetése, szociális föld- és haszonállat program, felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj, gyermekek táboroztatása), - a jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer évi tevékenységének összefoglalóját, - prevenciós évre tervezett programokat - a Szentesi Családsegítő Központ és részlegeinek (CSÁO, GYÁO, tanyagondnoki szolgálat,stb) tevékenységeit - a Gyámhivatal hatáskörében tett gyámhatósági intézkedéseket - a bűnmegelőzésben való részvételt (pl. KEF = Kábítószer Egyeztető Fórum) és a - jövőre vonatkozó feladatokat. 58/2015 (III.27.) Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 92. (3) bekezdése alapján Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 252/2004. (XII.17.) Kt határozatával elfogadta Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési alapkoncepcióját. A koncepció feladata, hogy meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyet az önkormányzatnak követnie kell a szociális szolgáltatások fejlesztése során. Az aktuális felülvizsgálati anyagban bemutatásra kerültek az eltelt években a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változások (jogszabályi környezet, intézményrendszer strukturális átalakulása, stb.), 11

14 valamint meghatározásra kerültek a jövőre vonatkozó elképzelések, melyek a HEP több célcsoportját is érintik. 78/2014 (V.16) Szentes Város as európai tervezési periódusra vonatkozó Beruházási Koncepciója A as európai fejlesztési időszakra a város alapvető célkitűzései: Csak a tervezhető, biztos megélhetés eredményezheti a népességmegtartó erő növekedését, a fiatalok itthon maradását, a boldogulást most még máshol keresők hazatérését. Ezért az egyes számú mindent megelőző célkitűzés a megélhetést biztosító munkahelyek számának a növelése. Ez alapján ez a városfejlesztési terv első számú pillére. A munkahely-teremtési program alapvetően 3 oszlopon nyugszik: - a meglévő munkahelyek megőrzése - a vállalkozások megerősödése, a jövedelemtermelő képesség növekedése - új, kiszámítható jövőt megalapozó jövedelmet biztosító munkahelyek létesítése. Ezek a tervezhető, jövőt biztosító jövedelmek alapozhatják meg a családok létbiztonságát, a kor színvonalán álló közösségi szolgáltatások elérésének lehetőségét. Az otthont adó város színvonalas oktatást, művelődést, egészségügyi, szociális ellátást nyújtó, a megőrzött és gyermekeink számára továbbadható jó minőségű környezet fenntartását és fejlesztését jelenti. Ezért ez a városfejlesztési terv második pillére. Első pillér: GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM Az elmúlt évek változásait követve 2013-ban egy aktualizált és kibővített rendeleti formában ösztönözzük a gazdaság növekedését. Ennek alapján részletes programot állítottunk össze, melyben nevesítésre került az a beruházási kör, melynek megvalósítása szolgálja a célok elérését. A program megvalósításában az önkormányzat a katalizátor szerepét tudja vállalni. A konkrét munkahelyteremtő beruházásokat a vállalkozói szférának kell megvalósítania. A gazdaságfejlesztési program számszerűsíthetően célul tűzi ki, hogy a tervezési időszak 7 éve alatt a munkanélküliség valós rátáját 5% alá csökkentsük, mely a jelenlegi fős munkahelyet kereső létszámnak a megfelezését jelenti. A gazdaságfejlesztési program alapvető célja tehát új munkahely létrehozása. Stratégiai célok a gazdaságfejlesztés területén időszakban 1. számú stratégiai cél 2018-ig új munkahely létrehozásának ösztönzése, illetve a munkanélküliség mértékének 5%-ra csökkentése Szentesen. 2. számú stratégiai cél közötti időszakban, a városban elérhető jövedelmek reálértékének növekedése, amely közvetlen összefüggésben áll a 2. számú fejlesztési blokk (az életminőség) célkitűzéseivel. A gazdaságfejlesztési célok pénzügyi hátterének, megalapozottságának alapjai: - az Európai Uniós fejlesztési források 60%-a, a gazdaság fejlesztésére irányul, - Szentes város költségvetési szempontból kiegyensúlyozott, stabil pozíciója, - a meghatározó vállalkozások versenyképessége, innovációja. A gazdaságfejlesztési blokk munkahelyteremtés - ösztönzési szempontból legfontosabb területe a következő években is a Szentes Ipari Park. 1. blokk Ipari Park fejlesztése Az intézkedéscsoport célja olyan - elsősorban az ipari parkban, illetve más, a városban található ipari, gazdasági szolgáltató övezetben megvalósuló teljes körű infrastruktúrafejlesztések - amelyek elősegítik a helyi és a járási vállalkozások, vállalkozók (őstermelők) fejlődését, továbbá újak letelepedését. 12

15 Egészséges táj - Egészséges élelmiszer AGRÁRFEJLESZTÉSI PROGRAM A mezőgazdasági jellegből adódóan a település gazdaságában a mezőgazdaság szerepe továbbra is meghatározó, ezen belül is a növénytermesztés dominanciája jellemző az állattenyésztéssel szemben. Emiatt elengedhetetlen a város agrárgazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, valamint a helyi termények hozzáadott értékét növelő élelmiszergazdasági fejlesztés elősegítése. Az ágazatban helyi munkahelyteremtés és megtartás érdekében az önkormányzat eszközeivel is ösztönözni, segíteni kell a gazdálkodók kapacitás bővítését. Aktív város - Aktív turizmus IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSI PROGRAM A koncepció által megfogalmazott fő cél a mozgásra, a sportra, a rekreációra épülő turizmus fejlesztése, melynek alapvető kulcseleme a szálláskapacitás bővítése, a szállodafejlesztési programok végrehajtása. Ehhez kapcsolódóan feladat az edzőtábori turizmus tárgyi feltételeinek bővítése és az attrakciós kínálat szélesítése. A gazdaságfejlesztési programokban megfogalmazott beruházások hatékony működéséhez alapvető követelmény a megfelelő képzettségű munkavállalók köre. Az oktatás átszervezése kapcsán az alap- és középfokú oktatás kikerült az önkormányzat közvetlen feladatköréből. Ennek ellenére a város fiataljainak jövője és a hatékony gazdaságfejlesztés miatt továbbra is érdekelt a színvonalas oktatás fenntartásában, s annak fejlesztésében. Továbbra is aktívan részt kívánunk venni az alap- és középfokú oktatás színvonalának emelésében. Ennek eszköze az intézmények épület és tárgyi felszereltségeinek bővítéséhez való hozzájárulás, valamint a tanulók szociális helyzettől függő hátrányainak csökkentése. Második pillér AZ ÉLHETŐ VÁROST SZOLGÁLÓ KÖZÖSSÉGI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A város infrastrukturális fejlettsége közvetlenül kihat a település polgárainak életminőségére. Alapvető cél, hogy minél jobb minőségű, minél sokrétűbb oktatási, művelődési, testedzési, szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítsunk az itt élőknek. Fontos, hogy a közösségi szolidaritást megtestesítő szociális háló és intézményrendszer a lehető legteljesebb legyen, az emberek biztonságban érezzék magukat. Az egészség megőrzésének, a megromlott állapot minél sokrétűbb gyógyításának, a regenerálódás esélyének kiépítése alapvető követelmény. Az egyes ágazatok részletes fejlesztési programjai 1. Lendületes város - Lendületes közlekedés Közlekedésfejlesztési program A Képviselő-testület a 113/2011.(V.20) és 115/2011.(V.20.) sz. határozatával alkotta meg a város közlekedésfejlesztési koncepcióját. Lendületes város - Lendületes közlekedés / Közlekedésfejlesztési program tervezett beruházási listája: 2. Megújuló város - Megújuló energiák Energetikai program A XXI. század világméretű kihívása az energiagazdálkodás hatékonysága, a kimerülő energiaforrások új, megújuló lehetőségekkel való kiváltása. Megújuló város - Megújuló energiák tervezett beruházási listája 3. Tiszta víz - Egészséges környezet Vízgazdálkodási program 13

16 Tiszta víz - Egészséges környezet / Vízgazdálkodási program tervezett beruházási listája: 4. Értékeit őrző város Városrendezési feladatok Értékeit őrző város / Városrendezési feladatok tervezett beruházási feladatai 5. Több tudás Több kultúra Teljesebb ember Oktatás Közművelődés Sportprogram Az oktatási rendszer központosítása következményeként az általános iskolai és középiskolai oktatás feladatai állami szintre kerültek, az ingatlanok viszont önkormányzati tulajdonban maradtak. A feladatellátó Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal koordinált módon az iskolamegújítási programot folytatni szeretnénk. Óvodáink közül megújításra várnak a Mátéffy, a Damjanich, a Farkas A. utcai és a Vásárhelyi úti óvodák. A közművelődés területén kiemelt feladat a múzeum kiállítóhelyeinek rekonstrukciója, az Ifjúsági Ház műszaki és energetikai korszerűsítése akadálymentesítéssel, illetve a terasz Kurca-parti sétány felé történő megnyitása szabadtéri rendezvények számára az intézmény nagyobb kihasználása mellett a közösségi élet formálásának újabb állomása lehet. E rekonstrukciókat úgy kell megoldani, hogy azok kiterjedjenek a külterületen élők művelődési lehetőségeinek bővítésére is. A város elfogadott sportkoncepciója alapján megkezdődik a Pusztai László Sporttelep fejlesztési programjának végrehajtása, benne a műfüves pálya megépítésével. A Sportcsarnok használhatóságának minőségi növelése érdekében a csarnokhelyiség légfűtés, szellőzés kialakítása tervezzük. 6. Ép testben - ép lélek Egészségügyi szociális program Ép testben - ép lélek /Egészségügy - szociális program tervezett beruházási feladatai 7. Emberközpontú város Tiszta zöld környezet Környezetvédelmi program Emberközpontú város - tiszta zöld környezet/ Környezetvédelmi program tervezett beruházási feladatai 48/2015 (II.25.) Integrált Városfejlesztési Stratégia módosítása A stratégia kiegészült a Szentesi Művelődési és Ifjúsági Ház épületének és környezetének felújításával, amely az épület komplett rekonstrukcióját, környezetének megújítását, épületenergetikai paramétereinek javítását, komplex akadálymentesítését és komplex szolgáltatásfejlesztését jelenti. Az önkormányzat a TIOP-1,2.1.A -15/1 Agóra multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása című pályázattal kívánta a fejlesztéshez szükséges forrást előteremteni. A projekt célja multifunkcionális közösségi központ kialakítása az épület komplex rekonstrukciójának megvalósításával. Az épületben a tervezett helyiségek négy egymáshoz kapcsolódó funkció köré csoportosíthatók: közösségi funkció, képzés, szórakozás, közművelődés. Ennek érdekében több mobil fallal két részre osztható előadó és oktató helyiségek, klubok, nyelvi labor kerül elhelyezésre, valamint a szükséges kiszolgáló és gépészeti helyiségek. Szintén a projekt része az épület valamennyi fogyatékossági csoportra kiterjedő komplex (fizikai- és infókommunikációs) akadálymentesítése. Pályázati előírás volt, hogy a benyújtott projekthez kapcsolódó beruházást nevesítse a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. 14

17 73/2015 (IV.17.) Szentes város es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja - első olvasat A Mötv alapján kötelező elkészíteni az önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programját a választást követő 6 hónapon belül, amely Szentes Város as európai tervezési periódusra vonatkozó Beruházási Koncepciójában megfogalmazott fejlesztési célok megerősítése, aktualizálása. Azonban a koncepció elfogadása óta felgyorsult az ország és a megye fejlesztési munkája. Ennek részeként a Belügyminisztérium koordinálásával megkezdődött az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozása, melyben Szentes városa is bekapcsolódott. Ez szorosan illeszkedik egyrészt az Európai Unió és Magyarország as célkitűzéseihez, másrészt széles szakértői és lakossági konzultációt is magába foglal. Ezzel párhuzamosan zajlik a Megyei Területfejlesztési Program véglegesítése, melyben szintén jelentős súlyt kap Szentes város előző testülete által kidolgozott as beruházási program célrendszere. Figyelemmel a tervezési folyamat helyzetére, a program véglegesítésre csak ezen folyamatok lezajlása után lehet aktuális, ezért a képviselők és a lakosság véleményének megismerése, a programba való beillesztése után ősszel kerül újból a Képviselő-testület elé az anyag. Szentes város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) készítését az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény (Étv) írja elő. Elkészítésének, tartalmának és elfogadásának szabályait részletesen a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szabályozza. Előzménye a 2009-ben kidolgozott és 2010-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia. Az ITS meghatározó városfejlesztési dokumentum, a város középtávú fejlesztési irányait, céljait és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg. Az ITS készítésének célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel elősegítse a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét, így a fejlesztések összehangoltan történjenek. Az ITS a következő részekből áll: 1. helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés városi és városrészi szinteken. Tartalmazza a lakossági kérdőívek kiértékelését is. 2. célrendszer meghatározása 3. akcióterületek kijelölése, az ott megvalósítandó fejlesztések bemutatása 4. Kulcsprojektek, hálózatok projektek, egyéb projektek meghatározása. Külön fejezet foglalkozik a szegregátummal és az anti-szegregációval. Megismerhető a város elmúlt években tervezett és megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozásai, valamint az antiszegregációs intézkedési terv. Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései a következők: 1. Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása valamennyi Szentesen történő beavatkozással összefüggésben. 2. Az oktatási integráció biztosítása 3. A foglalkoztatottság javítása az alacsony státuszú lakosság körében 4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása 5. Közösségi szolgáltatások feltételeinek megteremtése, közösségfejlesztés A megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrást az Önkormányzat egyrészt saját forrásból, másrészt pályázati (TOP, GINOP, EFOP) forrásból próbálja biztosítani. 8/2015 (III.12) Szentes Város Önkormányzata évi költségvetési rendelete Az önkormányzat feladatai között a gazdálkodás szervezése során meghatározó szerepe van a költségvetés elkészítésének. Az ellátandó feladatok megvalósításának egyik legfontosabb dokumentuma az éves költségvetés. 15

18 2. Stratégiai környezet bemutatása Széchenyi A közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk. A és a as tervezési időszak összehasonlítása 16

19 időszak Operatív programok: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Település-fejlesztési OP (TOP) Integrált Közlekedés-fejlesztési OP (IKOP) Környezeti és Energia Hatékonysági OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP) Vidékfejlesztési Program VP Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési OP (KÖFOP) 17

20 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 4/2015 (II.03.) ÖR Szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról 5/2015 (II.03.) ÖR A pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 8/2015 (III.12) ÖR Szentes Város Önkormányzata évi költségvetési rendelete 48/2015 (II.25.) Integrált Városfejlesztési Stratégia módosítása 113/2015 (V.20.) az Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatának ellátásáról 58/2015 (III.27.) Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 78/2014 (V.16) beruházási programja 73/2015 (IV.17.) Szentes város es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja első olvasat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerülete közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében ( ) (Részletesebben az 1.2 pont alatt) 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Szentes Város és Nagytőke Község képviselő-testületei a Mötv ában foglalt felhatalmazás alapján közös önkormányzati hivatalt alakítottak és tartanak fenn az igazgatási feladataik ellátására. A Közös Önkormányzati Hivatal megnevezése: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal. Nagytőke községben a Közös Önkormányzati Hivatalnak kirendeltsége működik az igazgatási, pénzügyi, adózási tevékenységek végzésére. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének indikátor táblái feltöltésre kerültek. A évhez képest az adathiányokat többségében sikerült megszüntetni, kivételt képeznek az iskolákra vonatkozó adattáblák, melyekhez az intézményekből nem küldtek adatokat. 18

21 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A évi Helyi Esélyegyenlőségi Programban megállapításra került a mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlőségének vizsgálata során, hogy a településünkön magas a tartós munkanélküliek aránya és a csak 8 általánost végzett munkanélküliek száma. Fejlesztési lehetőségként ajánlotta a munkaerő-piaci programokat és a felnőttképzési lehetőségek feltérképezését, tárgyalást az erre alkalmas képző intézményekkel. Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumának Mélyszegénységben Élők és Romák Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoportja áttekintette a jogszabályi változásokat, megismerte az adattáblák tartalmát, melyek alapján továbbra is helytállónak tartják a feltárt problémákat és a két intézkedési tervben foglaltak folytatását. Szentes város Integrált Településfejlesztési Stratégiája horizontális anti-szegregációs intézkedéseiben kifejtik, hogy az esélyteremtés legfontosabb eszköze a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás. Ugyanakkor már az óvodába lépés előtt szükségesek olyan fejlesztések, melyek a korai fejlesztés és egyéb szociális szolgáltatások körébe tartoznak. Fontos a hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók közösségfejlesztése, egyéni és csoportos képzése, illetve a szabadidő hasznos eltöltését célzó intézményi keret létesítése. A közösségfejlesztő szolgáltatás keretében olyan foglalkozások lebonyolítására van szükség, melyek biztosítják a gyermekek felzárkózási esélyeinek növelését és a szabadidő értelmes eltöltését. Ilyen lehet például a kortárscsoport, mely fontos helyszín a serdülők számára, hogy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési formákat. A nem formális tanulási módszerekre épülő kompetencia-fejlesztés elősegíti az iskolai sikerességet és erősíti a továbbtanulási motivációkat. Ezen törekvések megfogalmazódtak a Szentesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részéről is, valamint a Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumának Mélyszegénységben Élők és Romák Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoportja ülésén is. 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A Gyermekek Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoport egyetértett a évi programban meghatározott gyerekekre vonatkozó problémákkal, miszerint nagyon magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített kiskorú gyermekek száma, akárcsak a HH, HHH és SNI gyerekek aránya az óvodákban, iskolákban. Szentesen a gyermekek veszélyeztetettsége elsősorban abból adódik, hogy a szülőknek nincs munkahelye, nem tudják eltartani a családot, valamint alacsony az iskolai végzettségük. A Gyermekek Esélyegyenlőségével Foglalkozó Munkacsoport ülésén a feltárt problémák között szerepelt a 16. életévüket betöltött, ezzel együtt már nem tanköteles és az oktatásból kimaradó gyermekek lehetőségeinek feltárása, és a marginalizálódás elkerülése érdekében szükséges lépések felkutatása, reintegrációjuk saját korosztályuk közösségébe. Több cél is megfogalmazódott, melyek között például szerepelt, hogy a pedagógusok részére érzékenyítő tréning, vagy kommunikációs tréning szervezése is optimális lehet a hatékony közreműködés szempontjából, a gyermekek oktatásban történő megtartása, és legalább a befejezett nyolc osztály és ezen túl majd a középiskolai bizonyítvány megszerzése érdekében, ezzel együtt a gyermekink későbbi SES (szocioökonómiai státuszának) javítása érekében. Sajnos a gyermekvédelmi rendszer látókörében megjelennek olyan gyermekek, akik nem a középiskolai tanulmányaikat fejezik be, jobban mondva hagyják félbe, hanem túlkorosként az általános iskolai tanulmányaikat sem fejezik be. Nem tömeges ezen gyermekeknek a 19