MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar. Vállalatok változása a válság hatására

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vállalatok változása a válság hatására Korda György László

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1., Történeti áttekintés 1.1., A válság kialakulása története 1.2., Válság Magyarországon 2., Elemzés 2.1., Tevékenységi csoportok és tevékenységi körök 2.2., Tevékenységi csoportonkénti vizsgálat , Építőipari tevékenységi csoport vizsgálata , Gyártás tevékenységi csoport vizsgálata , Kereskedelemi tevékenységi csoport vizsgálata , Könnyűipari tevékenységi csoport vizsgálata , Szolgáltatási tevékenységi csoport vizsgálata 2.3., Tevékenységi körök szerinti vizsgálat , Kiemelt 6 tevékenységi kör vizsgálata , További 26 tevékenységi kör vizsgálata 2.4., Három kiemelt vállalkozás vizsgálata 3., Összefoglaló 3.1., Összességében levont következtetések 3.2., Javaslatok a válságkezelésre 4., Irodalomjegyzék Mellékletek 2

3 BEVEZETÉS A modern makroökonómia egyensúly értelmében az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal, amely csak a gazdasági fejlődés eredménye lehet. Felmerül a kérdés, hogy ez az egyensúly hogyan változott át egyensúlytalansággá? Vállalatok változása a válság hatására. Egyszerűnek tűnő, mégis sokszínű és többváltozós összetett problémát foglal magában. A válság a világ részére már bizonyos értelemben történelem vajon meddig tart még? Nevezhetjük ezt a modern kor kapitalizmusa válságának? Maga a téma izgalmas, a munkám során tapasztaltam, hogy a vállalkozások rövid- és középtávú stratégiája a közeljövőre nézve a túlélés, a hosszabb távú stratégiai gondolkodás pedig a bizonytalanságra való tekintettel nincs jelen a terveikben. Hogyan kezelhető a válság? Miként előzhető meg, hogy kialakuljon? Mindezt 130 vállalkozás évre vonatkozó beszámolójából származtatott gazdasági elemzési modellekkel támasztom alá figyelembe véve az egyes vállalkozások tevékenységi csoportját (5) és fő tevékenységi körét (32). Elemzésemben a vállalkozások 2007, 2008, 2009 és 2010 beszámolói adnak számot a gazdálkodásukról, és a válság hatásáról vonhatók le következtetés. Természetesen az elemzés nem reprezentatív, így legfőképpen a Közép-magyarországi vállalkozásokra mutatja majd eredményt. Azonban a következtetések úgy gondolom, hogy magyarországi viszonylatban alkalmazhatóak, vagy negatívabb eredményt bizonyítana az országos elemzés, hiszen minden más régió elmaradottabb. A válságelméletekről jellemzően az utóbbi 2 3 évben esik szó. 3

4 1., Történeti áttekintés 1.1., A válság kialakulása története Derült égből villámcsapásként érkezett a válság? Nem, hiszen az események logikusan követték egymást Az Egyesült Államokban az utóbbi években kialakult gyakorlat alapján a bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönt a magánszemélyeknek. Bővült a hitelezés, és az olcsó kölcsönnek is köszönhető volt, hogy az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot. Így ösztönözve a fogyasztást, a keresletet. Az ingatlanok értéke pedig folyamatosan nőtt. A növekedés következtében a bankok között is megindult a hitelezési verseny. Egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, egyre megbízhatatlanabb adósoknak adtak pénzt és egyre kockázatosabb beruházásokat finanszíroztak. Megjelentek az új termékek is, amelyekkel tovább lehetett növelni a profitot. Ilyen termékek a CDO-k és CDS-ek. CDO és CDS termékek: CDO 2 : Adósságfedezetű kötelezettségek (Collateralised Debit Obligation) olyan speciális értékpapírok, amelyek mögött kötvények, hitelek vagy egyéb eszközök állnak fedezetként. CDS 3 : Hitel nemfizetési swap (Credit Default Swap) A hitelkockázat átadását teszi lehetővé ez az úgynevezett származékos ügylet. Ezekhez a termékekhez azonban nem kapcsolódott szabályozás, így szabadon, felügyelet nélkül forogtak a gazdaságban. Az összecsomagolt CDO-k és CDS-ek valós kockázatát felmérni, ami átláthatatlan struktúrák létrejöttét eredményezte, valós fedezetek nélkül CDO Collateralised Debit Obligation 3 CDS - Credit Default Swap 4

5 Mindaddig, amíg érvényes volt a gazdaságra a létező kereslet, addig a kínálatot is meg kellett teremteni. Ki kell elégíteni a fogyasztást. Hedge fund 4 A hedge fund egy kevéssé szabályozott befektetési alap, amely jellemzően csak szűk körű, vagyonos befektetők részére elérhető, akik a tőke arányában vett fix díjon felül gyakran sikerdíjat fizetnek az alap menedzserei részére. A hedge fundok lazább szabályozásukra és zártkörűségükre tekintettel, sokkal komplexebb, egyedibb, és gyakran kockázatosabb befektetési stratégiákat tudnak megvalósítani, mint a legtöbb más vagyonkezelési megoldás, sokkal széleskörűbb eszközöket felhasználva. Ez többek között az árfolyam csökkenésére spekuláló short pozíciókat, összetett, akár tőzsdén kívüli származtatott termékeket, illetve a saját tőkén felüli kitettség, a tőkeáttétel felhasználását jelenti. A hedge fund magyar fordítására nincs egységesen elfogadott kifejezés. A médiában gyakran megjelenik a fedezeti alap, árfolyam-kockázati alap szóösszetétel, de egyik sem fedi a Hedge fund definíciójának lényegét, így a leggyakrabban a szakmai anyagokban is az eredeti Hedge fund kifejezés szerepel. A hedge szónak valóban a 'fedezés' a magyar megfelelője, azonban ez eredetileg is arra vezethető vissza, hogy a Hedge fund-ok hőskorukban gyakran egyes pozíciókkal ellentétes irányú, vagy azok kockázatát lefedező pozíciót vettek fel hasonló eszközökben, derivatív termékekben. A gazdaság növekedését a termelés és a fogyasztás folyamatos növekedése biztosítja. Azonban az USA-ban a fogyasztás egyre nagyobb mértékben hitelekből folyt. Nem csupán a jelzáloghitelek, de a tartós fogyasztási cikkeket is (autó, elektronikai cikkek). Ugyanakkor a fogyasztás csökkenése a termelés csökkenéséhez vezet. Hiszen ha kevesebb autót vesznek, akkor kevesebbet is kell gyártani. Ennek egyenes következménye a gazdasági növekedés visszaesése. A nagybankok már nem nyújtanak hitelt egymásnak, eltűnt a bankok közötti bizalom! 4 5

6 Komoly nagy ingatlanirodák mennek csődbe és rántják magukkal az őket hitelező pénzintézeteket tavasza Becsődölt a New Centaury Financial amerikai jelzálogbank, 2007 nyara A Bear Stearns bejelentette, hogy 2 alapja gyakorlatilag elveszítette az értékét. Megjelenik a válság jele Európában a BNP Paribas három alapjának függesztette fel a működését. Majd 2 milliárd dollár veszteség éri. Az Európai Központi Bank, a FED és a japán jegybank pénzt injektál a pénzpiacba ősz Angliában is megjelenik a válság eredménye, Bank of England segítséget nyújtott a Northern Rock Banknak. Az ügyfelei pánikba estek és tovább nehezítették a bank likviditását tél Citigroup, Merrill Lynch, UBS, Deutche Bank, Goldman Sach és a Morgan Stanley komoly veszteséget jeleztek előre, (prognosztizáltak) év eleje A FED az EKB (Europai Központi Bank) és a Svájci jegybank közösen próbálják orvosolni a helyzetet ősz Az amerikai kormány tőkenyújtással átvette a 2 legnagyobb jelzáloghitelező irányítását. Az első komolyabb tettekben is megnyilvánuló lépést ekkorra datálják a szakemberek. (Közel 1 éves késéssel.) A lakosság védelmében szükséges az állam beavatkozása. 6

7 Lehman Brothers csődvédelmet kért. Az AIG biztosító 40 milliárd kölcsönt kért a FED-től. Kialakult a pánik a világpiacon! A nemzetközi tőzsdék óriási mértékben zuhantak. A pénz ki akart vonulni a pénzpiacról, biztonságos helyet keresve. Angol és Amerikai értékpapír piacokon átmenetileg betiltották a shortolást. 700 milliárd dolláros adósságfelvásárlással menti az Amerikai kormány a bankokat. Bankok sorban jelentik be, hogy likviditási gondjaik vannak. Így az állam kénytelen beavatkozni a lakosság védelmében. Nagybankok cserélnek gazdát. Az amerikai képviselőház elutasítja. Zuhanórepülésbe kezdenek a New York-i tőzsdék (Dow Jones 777 pontot esik). A német Hypo Real Estate banknak kellett mentőövet nyújtani. A világ tőzsdéinek árfolyamai sorban esnek, BUX 750 pontos, 4,2%-os eséssel indul. A belga Dexia Bank tőkeinjekciót kapott a Benelux államok kormányától. Hazánkban a PSZÁF (pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) bejelenti, hogy szigorúbban felügyeli a shortolást, adatszolgáltatást ír elő. Európában úgy vélik, hogy az amerikaiaknak kell megoldani a problémát, így várnak. Amerikában érzékelhető, hogy a válság átterjed a reálgazdaságba is, 27 %-kal csökkentek az autóeladások. Csökken a fogyasztás ősz vége Az amerikai képviselőház megszavazza a 700 milliárd dolláros adósságrendező csomagot. Legfontosabb célja, hogy a rossz hiteleket kiemelje a bankrendszerből, biztosítva ezzel a pénzpiacok nyugalmát és visszaállítását, a hitelezés újboli megindulását, a fogyasztás élénkülését. G8 európai tagjai segítséget nyújtanak a bajba jutott bankjaiknak. Államonként saját belátásuk szerinti eszközökkel. Államilag kezdik el garantálni a bankbetéteket, hogy megakadályozzák a pánikszerű betétkivételeket. A világ tőzsdéi zuhanásba kezdtek, volt értékpapír, aminek kereskedését fel kellett függeszteni. Autógyárak kezdték visszafogni a termelést, valóságos leépítési- és gyárbezárási hullám söpör végig szinte az összes gyártón. Izlandon beszakad a korona, jegybankja az euróhoz kötötte az izlandi koronát. Az angol kormány 250 milliárd font értékű bankmentő csomagot jelentett be, legfontosabb része az állami garanciavállalás. Az euró zóna közös akciótervben állapodik meg, vállalják, hogy garantálják a bankközi hiteleket, szükség esetén a bankok újratőkésítését. 7

8 Az amerikai állam 250 milliárd dollár értékben banki részvényeket vásárol, legnagyobbak közül 9 bank egyezett bele a részleges államosításba. Akárhogy is, de Európa azt a látszatot próbálta fenntartani, hogy a válság, csupán Amerika belső gazdasági válsága. A pénzügyi globalizáció következtében elkerülhetetlen volt, hogy a probléma megjelenjen az európai kontinensen is. Csupán idő kérdése volt. 1.2., Válság Magyarországon A hazai gazdaság sem kerülhette ki, hogy a globális pénzügyi válság elérje Magyarországot. Hiszen maga a pénzügyi piac nem korlátozódik az egyes országhatárokra. Hiába a politikai és gazdasági elit nyilatkozatai, a válság betört a hazai pénzvilágba is. A legnagyobb megmérettetés az volt, hogy elkerüljük az anno Postabanki pánikszerű betétkivételt. Ezáltal összeomoljon a Magyar pénzügyi szektor ősz Még nem érzékelhető a válság, a média és a kormány cáfolja az információkat, állítása szerint a gyorsan javul az egyensúly, fehéredik a gazdaság, nő a foglalkoztatottság ősz A kormány bejelenti, hogy törvényileg 13 millió forintig garantálják a betéteket, és a betétek feletti megtakarítást is garantálja. Az OTP Bank nem fogadja el az állami garancia felajánlását. Több bank határozatlan időre leállítja a devizahitelezést. Az OTP Bank szigorít a jelzáloghitelezésén. Az Opel szentgotthárdi gyárában megkezdődnek az elbocsájtások. Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) rendkívüli ülésén emelte az alapkamatot, 8,5 %-ról 11,5%-ra. IMF megállapodik Magyarországgal 25 milliárdos keretről, mely a rendelkezésünkre áll. Hiába a szándék, a védekezés a globális pénzügyi szektor olyan mértékben szövi át a világ gazdaságát, hogy nincs megállítható válság, csak egy országra. Az igazi ok az óriási méretű hitelexpanzió volt. Összességében annyi hitelt helyeztek ki, és akkora kölcsönöket vettek fel, hogy a világ összes pénze sem lett volna elég a 8

9 visszafizetéséhez 5. Azonban nem csak pénzügyi válságról beszélünk, hanem bizalmi válságról, valamint a pénzvilág hozaméhségéről, a lehető legtöbb kihelyezhető hitelhez kapcsolódó hozamelvárásairól. Dereguláció, mint fő jelszó: éveken át gúzsba kötő szabályok oldása volt, mondván, hogy a piac mindent megold, az állam pedig ne szóljon bele. Hiába próbáljuk áltatni magunkat a pénzügyi válság menthetetlenül eléri a reálgazdaságot. Elsőként az autóipart érinti, majd rajtuk keresztül a beszállítóikat, üvegipar, gumiipar, elektronikai ipar, nem is beszélve az acélipart. Folyamatosan csökkent az értékesítésük, így a termeléseik visszafogását kényszerülnek meglépni, mely következtében csökkentik a munkaerő létszámát. Vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások vonatkozásában hogyan alakult, hogyan befolyásolta a működésüket a gazdasági válság. 2., Elemzés Nézzük meg, hogy a válság hogyan érintette a magyarországi vállalkozásokat, legalábbis azokat, akikkel legalább egyszer tárgyaltam, amikor az OTP Bankhoz fordultak vagy megkerestünk hitelért. Az elemzést a nyilvános adatbázisokban elérhető adatokra építettem, éves beszámoló, eredmény-kimutatás, mérleg és kiegészítő mellékletek. Az elemzés nem reprezentatív, hiszen nem tükrözi pontosan és arányosan a Magyar vállalkozások szerkezetét. Árbevétel szempontjából egy egy kivételi esetet tekintve 50 millió és 500 milliós árbevétel közöttiek a vizsgálandó célcsoport. Alapcél: Az elemzés alapcélja, hogy a gazdasági társaságok működési vizsgálatán keresztül a válságra való reakciókat bemutathassuk. Lehetőségünk legyen részkövetkeztetéseket levonni, és összefüggéseket keresni az egyes szereplők esetében a hatásokra. 5 Almási Miklós Hová tűnt az a rengeteg pénz? - Richard Duncan szerint 1969-ben az összes hitel a GDP 150%-a volt, ez az arány 2008-ra 350%-ra emelkedett. (Financial Times, 2008.november 24.) 9

10 A vizsgálati időtartam adatait figyelembe véve vizsgálat eredményeinek figyelembevételével a jövőre vonatkozó válságkezelési javaslatokat, valamint hatékonyság javító megoldások feltárását teszi lehetővé. Módszer: 2010 szeptemberében kerültem az OTP Bank MKV külső kapcsolattartói csapatába, a feladatom az volt, hogy új ügyfeleket akviráljak, és a meglévőket kiszolgáljam a vállalati hitelezés területén. Munkám során több vállalkozással tárgyaltam, és közülük választottam ki azt a 130 vállalkozást, melyeknek elérhető volt a nyilvános adatbázisokban 2007-től a mérlege és eredmény-kimutatása, a kiegészítő mellékletekkel együtt. Így elmondható, hogy az összes általam elemzésre került vállalkozás tulajdonosával tárgyaltam és külső forrásigényük volt a banktól. Az elemzést a vállalkozások tevékenységének komplex elemzésével végeztem el. Kiválasztottam a 130 vállalkozást, melyek esetében a ig meglévő eredmény-kimutatásokat és mérlegeket dolgoztam fel. Vizsgálatom során 15 mutatószámmal egészítettem ki a mérleg és eredmény adatokat. 1/ Tőkeerősség vagy más néven a saját tőke aránya, mely megmutatja a vállalkozások saját tőke arányát a mérlegfőösszeghez viszonyítva. A mutató elfogadott értéke függ a tevékenység jellegétől tőke igényességétől. Másképpen kezelendő egy termelő és egy kereskedelmi vagy egy szolgáltató vállalkozás esetében. Általánosan elfogadható, hogy a mutató értéke a 30% alá csökken, az kritikus helyzetet idézhet elő. Banki finanszírozhatóság szempontjából is vizsgáljuk a saját tőke arányát, hiszen egy gazdálkodót sem akar a hitelt nyújtó tőkeszegény állapotba hozni a külső forrással. Számítása: Tőkeerősség = Saját tőke / Mérleg főösszeg * 100 A mutató mértékegysége: (%) 2/ Kötelezettség részaránya, mely két fő részre bonthatóak, hosszú (éven túli) és rövid (a tárgyéven belüli) lejáratú tartozásokra. A mutató mindkettőt figyelembe veszi, és a mérlegfőösszeghez viszonyítja. 10

11 A kötelezettség részarány állandósága vagy növekedése a megfelelő jövedelmezőség esetén nem tekinthető feltétlen negatív jelenségnek. Azonban figyelembe véve a külső források válság ideje alatti drágának tekinthető kamatait, és költségeit veszélyezteti a vállalkozásokat. Azonban a mutató csökkenése a vállalkozás külső finanszírozásának megszűnésére utal, valamint arra, hogy képes kigazdálkodni a hiteleit, és tőkévé kovácsolni az idegen forrásokat rövid és hosszú távú külső forrásokat. A mutató általánosan elfogadott mértéke 70%-os. Azt meghaladó kötelezettség részarány esetében a vállalkozás túlhitelezett, és komoly kockázatot jelent a működtethetősége, illetve a reális gazdálkodása. Számítása: Kötelezettségek részaránya = Kötelezettségek / Mérleg főösszeg * 100 A mutató mértékegysége: (%) 3/ Eladósodottság foka mutatja, hogy az eszközállomány milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással, hány százaléka finanszírozott külső-idegen forrásból. Célszerű az összes kötelezettséget figyelembe venni a mérlegből. Számítása: Eladósodottság foka = Kötelezettségek / Eszközök összesen * 100 A mutató mértékegysége: (%) 4/ Likviditási mutató, amely elemzése a likvid (azaz forgó) eszközöknek és a rövid lejáratú kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. Esetünkben a teljes forgóeszköz állományt viszonyítom a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A mutató esetében érdemes a forgóeszközök közül kivenni azon követeléseket, melyek az éven belül várhatóan nem hajthatóak be. A mutató értékelése megfelelő fizetési fegyelem esetén biztonságos értéke 1,2 ~ 1,3, azonban körbetartozások esetén a 2 közeli érték a reális. A bázishoz (előző évi adathoz) történő viszonyítás biztonságosabb információt ad a pénzügyi helyzet alakulásáról. Számítása: Likviditási mutató I = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek A mutató mértékegysége: (szám) 11

12 5/ Értékesítés nettó árbevétele, mely önmagában nem ad érdemi értékelhető eredményt, azonban a vizsgálat évét megelőző évhez viszonyítva az elmozdulások már következtetések levonására adnak okot, és irányvektort mutatnak a tendenciákra vonatkozólag. Számítása: eredmény-kimutatásból A mutató mértékegysége: (eft vagy millióft) 6/ Mérleg szerinti eredmény, amely a vállalkozások eredménytermelési képességét mutatja. Önállóan nem tartalmat elemezhető információt, azonban az évek alatt, az előző évi bázishoz viszonyított változással következtetéseket, tendenciákat vonhatunk le a változásából. Számítása: eredmény-kimutatásból A mutató mértékegysége: (eft vagy millióft) 7/ Eszközök forgási sebessége, mely mutató megmutatja, hogy az eszközök hányszor fordulnak meg az árbevételben egy üzleti év alatt. Önállóan nem mutat elemezhető adatot, azonban az éves gazdálkodások alatt, az előző évet bázisnak tekintve a változást mutatja meg. Gyorsul vagy lassul az eszközök forgási sebessége. Számítása: Eszközök forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele / befektetett eszközök A mutató mértékegysége: (szám) 8/ Tőkearányos jövedelmezőség, a jövedelmezőség mérésének igen gyakran használt mutatója, amely mutató az eredménykategóriákhoz viszonyítja a saját tőkét. A maximális tőkegyarapodáshoz ad információkat, valamint nemzetközi gyakorlatban (ROE Return on equity) is számos alkalommal használják vállalkozások összehasonlítására. Az elemzésben az évek közötti elmozdulásukkal növekedéssel vagy csökkenéssel viszonyítom a változást. Számítása: Adózás utáni eredmény / saját tőke A mutató mértékegysége: (%) 12

13 9/ Munkavállalói átlagos létszám, amely konkrét számadatot ad, és a kiegészítő mellékletben szerepel. Önállóan adattartalma nem jelentős, azonban az évek teltével az előző évi adathoz, mint bázishoz viszonyítva már elemezhető adattartalommal bír. Kimutatható az állomány növekedése vagy csökkenése, egyes esetekben a kiugró adatok is értelmezhetőek. Számítása: Átlagos állományi létszám (kiegészítő mellékletből) A mutató mértékegysége: (fő) 10/ Személyi jellegű ráfordítások, mely nem mutatószám, és önmagában egy év eredmény-kimutatásában csak arról ad tájékoztatást, hogy a vállalkozás alkalmazottainak bér és járulékai vonatkozásában mekkora összes kifizetés történt. Mekkora költsége volt az élő unkaerőnek. Elemezhető számadatot akkor ad, ha az éveket összehasonlítjuk a tárgyévet megelőző évet, mint bázis időszakot vesszük alapul és az ahhoz való elmozdulását vizsgáljuk. Több év esetén tendenciák vonhatóak le és bizonyos fokig megbecsülhetjük a jövőre vetítő hatását. Számítása: Személyi jellegű ráfordítások (eredmény-kimutatás) A mutató mértékegysége: (eft vagy millióft) 11/ Egy főre jutó jövedelmezőség, amely megmutatja, hogy a vállalkozás esetében az élő munkának mekkora eredménytermelő képessége van. Ezt a mutatót is inkább az évek folyamatában vizsgálom, hiszen az előző évet bázisnak tekintve az attól való elmozdulását vizsgálom. Javulás vagy romlásként értelmezve a nö9vekedést vagy a csökkenést. Számítása: Egy főre jutó jövedelmezőség = Mérleg szerinti eredmény / átlagos állományi létszám A mutató mértékegysége: (eft vagy millióft) 12-13/ Gazdasági hatékonysági mutatón az erőforrások felhasználásának gazdasági hatékonyságát értjük, többféle vetítési alappal számolhatjuk és hasonlíthatjuk össze. 13

14 Vagy az éven belüli eredményeket nézzük, akár az éven túli eredményeket, az előző évekhez viszonyított változásokból lehet komolyabb következtetéseket levonni. Anyagjellegű ráfordítás esetén az eredményességhez szükséges anyagráfordítás arányát vizsgáltam. Számítása: Gazdasági hatékonyság = Mérleg szerinti eredmény / anyagjellegű ráfordítás, vagy Mérleg szerinti eredmény / személyi jellegű ráfordítás A mutató mértékegysége: (%) Személyi fellegű ráfordítás esetén az eredményességhez szükséges élőmunka ráfordítás arányát vizsgáltam. Számítása: Gazdasági hatékonyság = Mérleg szerinti eredmény / személyi jellegű ráfordítás A mutató mértékegysége: (%) 14/ Eszközmegtérülési mutató, mely többféle lehetséges. Választott eredménykategóriát viszonyítunk az eszközök meghatározott csoportjához. Alakulásuk az eszközök jövedelemtermelő képességére ad jelzést. Ez a leggyakoribb eszközmegtérülési mutató a nemzetközi gyakorlatban ROI (Return on investment). Számítása: Eszközmegtérülési mutató = Adózás utáni eredmény / összes eszköz A mutató mértékegysége: (%) 15/ Árbevétel arányos jövedelmezőség, amely megmutatja, hogy az összes bevételből milyen százalékos arányban keletkezik esetünkben üzemi tevékenység eredmény. Több eredménykategóriával is képezhető a mutató, használják még a Szokásos vállalkozói eredménnyel is. Itt sem az egyes évek egyedi adatait, hanem az évek folyamán kialakuló adatokat és azok egymáshoz való viszonyát vizsgálom. Az előző évek adatait bázisként tekintve. Az attól való elmozdulásból adódik értékelhető elemzési eredmény. Számítása: Árbevétel arányos jövedelmezőség = Üzemi tevékenység eredménye / (Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek) A mutató mértékegysége: (%) 14

15 Mikor beszélhetünk egyértelmű válságról vagy fejlődésről? Abban az esetben, ha a 15 mutatószámot figyelembe véve, megállapítható, hogy a mutatók (1. sz. táblázat) válságnak és fejlődésnek megfelelő irányban változnak, mégpedig legalább a 75%-ot meghaladó mértékben. Sor szám Mutató Válság Fejlődés 1 Tőkeerősség Csökken Növekszik 2 Kötelezettség részaránya Növekszik Csökken 3 Eladósodottság foka Növekszik Csökken 4 Likviditási mutató Csökken Növekszik 5 Értékesítés nettó árbevétele Csökken Növekszik 6 Mérleg szerinti eredmény Csökken Növekszik 7 Eszközök forgási sebessége Csökken Növekszik 8 Tőkearányos jövedelmezőség Csökken Növekszik 9 Munkavállalók átlagos állományi létszáma Csökken Növekszik 10 Személyi jellegű ráfordítások Csökken Növekszik 11 Egy főre jutó jövedelmezőség Csökken Növekszik 12 Gazdasági hatékonyság - anyagjellegű ráfordítások arányában Csökken Növekszik Gazdasági hatékonyság - személyi jellegű ráfordítások 13 arányában Csökken Növekszik 14 Eszközmegtérülési mutató Csökken Növekszik 15 Árbevétel arányos jövedelmezőség Csökken Növekszik 1. sz. táblázat A fentiek tekintetében a 130 vállalkozásból súlyoztam az egyes mutatókat, mégpedig 1-1 mutatószám esetében akkor vettem ténylegesen 1-nek a mutató csökkenő vagy növekedő esetét, ha a vizsgálat 4 évében folyamatos csökkenés vagy növekedés volt megfigyelhető az előző év bázisához viszonyítva. Valamin 0,5 súllyal vettem figyelembe azon mutatószámokat, ahol a 4-ből legalább 2 egymást követő évben megvalósult az előző időszaki adathoz képest a csökkenés vagy a növekedés. A kapott eredményt tovább vizsgáltam 4 feltétel szerint. A mutatószámok esetében a fenti felsorolásnak megfelelően teljesült a válság feltételezés és milyen mértékben? A kapott eredmény a 15 mutatószám, azaz vizsgálati szempontnak hány %-ban felel meg. I esetben a 75%-nál nagyobb megfelelést vettem, II esetben a 75% - 50% közötti értéknek megfelelőeket, III esetben az 50%-25% közöttieket és végül IV esetben a 15

16 25% alattiakat. A kapott eredményeket mindösszesen és tevékenységi csoportonként is bemutatok. Vizsgálat tárgya: A vállalkozások esetén a hitelképességet vizsgáltam elsősorban. Közgazdaság tudományi elemzést készítettem a vállalkozásokról, az elemzési módszerek, és viszonyszámok illetve a vállalkozások tevékenységének komplex elemzésével. Igyekeztem a tárgyalások alatt személyesen megkérdezni, hogy a válság hogyan érintette a vállalkozásukat, milyen stratégiát alakítottak ki a kezelésére, vagy a túlélésére. Ezekből és a médiában hallottakból bizonyos hipotéziseket alakítottam ki, melyek a dolgozatom készítése és az elemzések folyamán, olykor alátámasztják, olykor pedig ellenpéldaként megcáfolják a feltevéseket. Mely paraméterek elmozdulását várjuk a médiában hallottak alapján? Csökkennek az árbevételek, elbocsájtásokat alkalmaznak a vállalkozások alkalmazotti létszámában? Megnövekednek az anyagjellegű ráfordítások, csökken a saját tőke aránya? Vagy netán megnő az eladósodottság? Mindezen paramétereket vizsgálhatjuk egyenként vagy akár komplexen is. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy vállalkozást vagy vállalkozói csoportot csak egy viszonyszám alapján elemezni nem valós képet kapunk. Az összes adathalmazból kaphatunk átfogó információkat a valós válsághelyzetben működő gazdálkodó szervezetekről. 2.1., Tevékenységi csoportok és tevékenységi körök Vizsgálati szempontjaim, hogy alapjaiban nézem a 130 vállalkozás közül van-e olyan, amelyiknek a közötti időszakban folyamatosan csökkent az árbevétele? A 130 vállalkozásból 14 olyan gazdálkodó van, melynek a tárgyévi árbevétele kisebb volt, mint az előző időszaki. Ez a vizsgált vállalkozások 10,77%-a. Eddig akár azt is kijelenthetjük, hogy az elvárásoknak csupán a vizsgált cégek 10%-a felelt meg. Akkor a többi 89,23%-a sikeresen alkalmazkodott a válság körülményeihez, és előnyös megoldást talált a folyamatos csökkenés ellen. Megfigyelhető azonban, hogy a 2007-ről 2009-re vonatkozólag folyamatosan csökkenő árbevételt elérő vállalkozások 16

17 11 db, amely a teljes alap adathalmaz 8,46%-a a 2010-es évre már a 2009-eshez képest emelkedő árbevételt realizált. Így összességében 19.23%-a a vizsgált vállalkozásoknak az, amely megfelel az előzetesen gondolt árbevétel csökkenésnek. A vizsgált vállalkozások esetében 105 gazdálkodó 80,77% esetében nincs folyamatos csökkenés. Érdekes a vizsgálati eredmény az elvárás ellenkezőjére. Miszerint a 130 gazdálkodó szervezetből 26 gazdálkodásában figyelhető meg a folyamatos árbevétel növekedés, mely 20%. A 2008-as és 2009-es üzleti évre további 16 vállalkozás növelte éves árbevételét. Így 42 vállalkozásról mondható el, hogy nem felel meg az elvárt feltételezésnek. 32,31% növekedése figyelhető meg. Tehát a növekedés majdnem kétszerese a csökkenést produkáló vállalkozásoknak. Másik elvárás alapján az átlagos foglalkoztatottak körére vonatkoztatva is érdekes megfigyelni. Tovább vizsgálva a 14 árbevétel csökkenést elszenvedő vállalkozás közül egyik esetében sem valós az alkalmazotti létszám folyamatos csökkenése. Időszaki csökkentés megfigyelhető, de releváns létszámcsökkentés nem. Ellenkező megfigyeléssel az árbevétel növekedésnek megfelelő vállalkozások esetében a létszám folyamatos növekedése 10 gazdálkodó esetében valósult meg 7,69%, míg 120 vállalkozás esetében 92,31% nem egyértelműsíthető sem a növekedés sem a csökkenés. Megközelítve a preventív feltételezést vizsgáljuk meg az átlagos állományi létszámot, az árbevétel figyelembevétele nélkül. Így is érdekes eredményt kapunk. Mely szerint a vállalkozások közül csak 3 esetében valósult meg a folyamatos évenkénti állomány csökkenés 2,31%, míg 23 esetében 17,69% történt meg 2 egymást követő évben a csökkentés. A növekedési oldalról 19 gazdálkodó esetében figyelhető meg, hogy a létszám folyamatosan növekedett 14,62%, míg legalább 2 évben realizált létszámnövekedést 62 vállalkozás valósított meg 47,69%. Összességében kijelenthető, hogy bár csekély mértékben, de a csökkentésnek 26 gazdálkodó felelt meg 20%, míg a növekedésnek 81 vállalkozás 62,31%. 17

18 Az eddigi eredmények alapján nem állapítható meg kategorikusan, hogy valós vállság helyzet alakult volna ki a vizsgált vállalkozások gazdálkodásában. Összességében nem mutatható ki olyan tendencia, amely által vizsgálható volna a gazdálkodók tevékenysége, és a válság hatása. Bontsuk meg részletesebben, mélyebben a 130 gazdálkodót, bontsuk szét a tevékenységüket tevékenységi csoportokra és tevékenységi körökre, fő tevékenységi körül alapján, valamint a személyes tárgyalás alkalmával adott valós tevékenységük alapján. Csoportosítás eredménye 5 tevékenységi csoport (1.sz. ábra): Megoszlás Tevékenységi csoportonként Építőipar 18 13,85% Gyártás 16 12,31% Kereskedelem 42 32,31% Könnyűipar 1 0,77% Szolgáltatás 53 40,77% 5 Tevékenységi csoport ,00% Szolgáltatás 53 db 40,77% Könnyűipar 1 db 0,77% Megoszlás Tevékenységi csoportok szerint (db;%) Építőipar 18 db 13,85% Kereskedelem 42 db 32,31% Gyártás 16 db 12,31% 1. sz. ábra Érdekes következtetés, hogy a Magyarországi viszonylatban oly eredményesen működő könnyűipari termelés, tevékenység, csupán 1 gazdálkodó esetében létezik a vizsgáltak közül. Míg a teljes létszám több mint felét a szolgáltatás és a kereskedelem adja. Mindkét esetben a hozzáadott érték képviselete csekély. 32 tevékenységi kört értelmeztem a vizsgálat során (2. sz. ábra), melyből 6-ot emeltem ki, hiszen az összes árbevétel tekintetében a súlya 61,54%-os, míg a további 26 tevékenységé csak 38,46%-os. 18

19 Termelési szektor - Kereskedelem - Szolgáltatás Termelési szektor 35 26,92% Kereskedelem 42 32,31% Szolgáltatás 53 40,77% 3 Kiemelt terület ,00% Termelés - Kereskedelem - Szolgáltatás zolgáltatás 53 db 40,77% Termelési szektor 35 db 26,92% Kereskedelem 42 db 32,31% Megoszlás Tevékenységi kör szerint Betegellátás 1 0,77% X. Bortermelés 1 0,77% X. Élelmiszeripar 4 3,08% VII. Futárszolgáltatás 1 0,77% X. Gépjármű tisztítás 1 0,77% X. Gyógyszeripar 1 0,77% X. Informatika 2 1,54% IX. Ingatlankezelés 11 8,46% IV. Javítás 3 2,31% VIII. Jogi tevékenység 1 0,77% X. Kertépítés 1 0,77% X. Kiskereskedelem 15 11,54% II. Kivitelezés 5 3,85% VI. Kölcsönzés 1 0,77% X. Mérnöki tervezés 6 4,62% V. Munkaerő kölcsönzés 1 0,77% X. Műszaki ipar 2 1,54% IX. Nagykereskedelem 21 16,15% I. Nyomdaipar 2 1,54% IX. Oktatás 2 1,54% IX. Reklámügynökség 4 3,08% VII. Rendezvényszervezés 2 1,54% IX. Szakipar 12 9,23% III. Szállítmányozás 2 1,54% IX. Tanácsadás 15 11,54% II. Társasházkezelő 1 0,77% X. Termékgyártás 1 0,77% X. Utazásszervezés 2 1,54% IX. Vagyonkezelés 2 1,54% IX. Vagyonvédelem 4 3,08% VII. 19

20 Vendéglátás 2 1,54% IX. Web áruház 1 0,77% X. 32 tevékenységi kör ,00% Legnagyobb 6 tev. kör 61,54% Többi 26 tev. kör 38,46% Összes tev. kör ,00% Legnagyobb (6) 6 18,75% Az összes többi (26) 26 81,25% 2. sz. ábra A vizsgálat során az alábbi elemzési bontást alkalmazom, mérleg elemzés 4 mutatószámmal, jövedelmezőség alakulásának elemzése 2 mutatószámmal illetve a kiegészítő melléklet alapján a létszámra, és az egy főre jutó jövedelmezőséget vizsgálom, majd a gazdasági hatékonyságot az anyag jellegű ráfordítás és a személyi jellegű ráfordítás viszonylatában. 2.2., Tevékenységi csoportonkénti vizsgálat , Építőipar tevékenységi csoport vizsgálata 18 vállalkozás felel meg az építőipari tevékenységi csoportnak, mely a vizsgált 130 vállalkozás 13,85%-a. Ezen belül megtalálható a kivitelezés, mérnöki tevékenység, nagykereskedelem, szakipari tevékenység és a termékgyártás. Vizsgáljuk meg a tőkeszerkezetüket, a tőkeerősség a kötelezettség részaránya, az eladósodottság foka és a likviditási mutatójuk alapján. Tőkeerősségüket megfigyelve látható, hogy a valóban tőkeerős tevékenységi körök, mint a mérnöki tevékenység, vagy a szakipar nem igényelnek komoly technikai eszköz hátteret, így a meglévő tőkéjük komoly súllyal szerepel a mérlegükben. Egyben látszik, hogy bár csekély tőkeigényűek a szakipar fejlődése mégis megtorpant a es üzleti évre. Érdekes, hogy a kivitelezés teljesen felélte a tőkéjét. Érzékelhető, hogy 20