Budapesti Corvinus Egyetem. A Tokaji kistérség fejlesztési tervei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Corvinus Egyetem. A Tokaji kistérség fejlesztési tervei"

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Margó esettanulmányi verseny A Tokaji kistérség fejlesztési tervei Erıs Tamara Meleg Viktória Szegedi Balázs II. évfolyam Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnöki Bsc Budapest, április 14.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés Helyzetelemzés Elhelyezkedés Demográfiai jellemzık Munkaerı piaci helyzet Oktatás, képzés Gazdasági helyzet A megvalósult és megvalósítás alatt álló fejlesztések Fejlesztések az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Új Széchenyi Terv 2011-tıl napjainkig SWOT analízis Fejlesztési javaslatok a Tokaji kistérség helyzetének javítására Taktaköz kistáj A Taktaköz munkanélküliségének mérséklése Szociális helyzet javítása és a pályázati aktivitás növelése Infrastruktúra fejlesztése Turisztikai fejlesztések Szélerımővek létesítése Hegyalja kistáj Infrastruktúra fejlesztése Munkanélküliség megoldása turisztikai fejlesztésekkel összekötve Hegyalja gazdaságának fejlıdése Taktaköz és Hegyalja rövid összehasonlítás Tokaj városa Infrastruktúra fejlesztése Turisztikai fejlesztések Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek

3 Bevezetés Amikor számba vettük a hátrányos helyzető kistérségeket a témaválasztásunk során, elıször a lakóhelyünk illetve egyetemünk közelében lévı területeken gondolkodtunk, azonban az összes lehetıséget számba véve mégis egy távolabbit, a Tokaji kistérséget választottuk. A Tokaj név hallatán a legtöbben a borra asszociálnak, számunkra mégsem ez volt az elsıdleges szempont a térség kiválasztásánál, sokkal inkább a terület természeti adottságai, elhelyezkedése, történelme és számunkra ismeretlen mivolta. Mindhárman az ország különbözı részein születtünk, de egyöntető véleményünk van a tekintetben, hogy a Magyarországon lévı bejegyzett Világörökségeket beleértve Tokaj- Hegyalja borvidéket minden hazainak közelebbrıl meg kellene ismernie. Továbbá a térségben rengeteg lehetıséget látunk, amit a késıbbiekben részletesebben kifejtünk ezért úgy gondoljuk, hogy a számunkra elsıre meglepı hátrányos helyzetébıl, eredményesen ki lehetne mozdítani. Reméljük a tanulmány végére érve az olvasó a kistérséget megismerve, fejlesztési javaslatainkat reálisnak és eredményre vezetınek találja majd. 1 Helyzetelemzés 1.1 Elhelyezkedés A Tokaji kistérség január 01-jén alakult meg a mostani formájában. A megalakulás célja a térség fejlesztése és versenyképessé tétele volt. A Tokaji kistérség területe 256 km 2, az ezt alkotó 11 településbıl tíz község, melyek: Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdıbénye, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj és egy város Tokaj. 1 (2013. január elsejével létrejöttek Magyarországon a járások, a Tokaji kistérség települési összetétele nem változott, a Tokaji járást is ezen 11 település alkotja.) 2 Az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Tisza és a Bodrog találkozásánál található a járás. 3 Központja Tokaj, itt él a kistérség népességének egyharmada d49420c92c1&flashVersion=

4 Földrajzi lehatárolást tekintve a kistérség két, eltérı adottságokkal rendelkezı kistájhoz tartozik, a Hegyalja és a Taktaköz kistájhoz. Taktaközhöz Csobaj, Tiszaladány, Tiszatardos és Taktabáj tartozik. A többi, említett település a Hegyaljához tartozik. A kistérség megközelíthetısége a 37-es és 38-as fıutakkal biztosított, a 37-es fıút Miskolccal, míg a 38-as fıút Nyíregyházával kapcsolja össze. A Tokaji kistérség elérhetıségét nagymértékben javította a 2007-ben Miskolcig megépített M30-as autópálya. Elsısorban ez biztosítja a fıvárossal való kapcsolatot. 4 A jövıbeni tervek között kiemelt szerepet kapott a 38-as fıút felújítása illetve 39-es fıút megépítése, amely a 38-as út elkerülı útja lenne, Tiszavasvárit és Tokajt kapcsolná össze, érintve a taktaközi településeket. Ez talán a jelentıs kapcsolati hiányt is csökkentené a Taktaköz települései illetve Tokaj között kép: Tokaji járás térképe. Forrás:http://bolt.stiefel.hu/index.php?page=shop.product_details&category_id=498& flypage=shop.flypage&product_id=3123&option=com_virtuemart&itemid=26 4 AROP 1.1.5C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel ) 4. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.) 5 4

5 1.2 Demográfiai jellemzık A Borsod-Abaúj-Zemplén megyét alkotó 16 járás teljes népessége fı, ebbıl 2011 év végén fı lakhelye a Tokaji járás. A járások átlagos népességszáma fı körüli az országban, ez is mutatja, hogy a Tokaji járás az alacsonyabb népességő kistérségek közé tartozik es népességi adatok alapján Tokaj város népessége 4839 fı. A községek közül Tarcalon laknak a legtöbben, 2824 fıt tudhat magáénak, a második legnépesebb a községek között Erdıbénye, mely 1018 fıs. 6 A 11 település mindegyikén fogyó lélekszám a jellemzı az elmúlt idıszakban. Továbbá a települések többségén az elvándorlások száma meghaladja a településeken letelepedık számát, ez is nehezíti a térség helyzetét. Míg idıszak alatt a vándorlási különbözet 481, addig a között -162-re csökkent ez az érték. A legnagyobb elvándorlás Tarcalra, Bodrogkisfaludra, Csobajra volt jellemzı a 2011-es évben Munkaerı piaci helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011-ben ezer fıt foglalkoztattak, a munkanélküliek száma pedig ezer fıre tehetı. A Tokaji kistérségben a foglalkoztatottak száma 4339 fı a 2011-es népszámlálási adatok szerint, a munkanélküliek száma 1074 fı. A munkanélküliek aránya így 8%-os a járásban, ez az országos átlaghoz képest, ami 5,72%-os a évi népszámlálási adatok alapján jóval magasabb. A munkanélküliségi ráta 17,8%-os a megyében. A Tokaji kistérségre vetítve ez az adat még kedvezıtlenebben alakul, 2010-ben 21,89% a munkanélküliségi ráta értéke a 15 és 74 év közötti korosztályt tekintve ban ez az érték még csak 15,19% volt, azóta folyamatos növekedést mutat Oktatás, képzés A korábbi népszámlálási adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a térség iskolázottsági adatai javuló tendenciát mutatnak. A 15 éves és az idısebb lakosságot tekintve évi adat szerint a megyében 93,1%-os a legalább a 8. általános iskolai osztály elvégzettek aránya. Az érettségivel is rendelkezık aránya a 18 és annál idısebb lakosságot vizsgálva már jóval alacsonyabb, ez az érték 43,1% a megyében. Felsıfokú végzettségrıl biztosító oklevelet a megye lakosságának 14,2%

6 a szerzett a évben, ez jelentıs javulást jelent, hiszen a 2001-ben ez az érték még nem érte el a 10%-ot sem. 9 Egyetlen település Tiszatardos kivételével a járás összes településén megoldódott az általános iskolák kérdése. Az alap- és középfokú oktatás megfelelı színvonalon biztosított a térségben, felsıfokú végzettség megszerzésére azonban nincs lehetıség. Középfokú oktatás csak Tokajban zajlik a térségen belül. A magyar oktatási rendszer három féle középfokú oktatási módja közül mindhárom jelen van. 10 A Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, valamint a Tokaji Mezıgazdasági Szakképzı Iskola különbözı profilú intézmények tökéletesen kiegészítik egymást. Azon túl, hogy jól kiegészítik egymást, a térség munkaerı piaci adottságaihoz is alkalmazkodtak Gazdasági helyzet A Tokaji kistérség a többszörösen hátrányos helyzetéhez képest gazdaságilag színes képet mutat. Tokaj-hegyalja a régió kevésbé iparosodott részei közé tartozik, ezen a területen inkább a szolgáltatási ágazat és az élelmiszeripar - ezen belül a borászat - dominál. Ezzel szemben a taktaközi részen a mezıgazdasági ágazat a meghatározó. 12 A kistérség népességéhez képest alacsony a vállalkozások száma, 2011-ben 2237 regisztrált vállalkozás volt a térségben, ebbıl társas vállalkozás 417 db. A 9 vagy annál kevesebb fıt foglalkoztató egyéni vállalkozások aránya kiemelkedıen magas a térségben. 13 A szolgáltató szektoron belül a legjelentısebb terület az idegenforgalom, amely szorosan kötıdik a térség történelmi múltra visszatekintı borászati tevékenységéhez. Az itt tevékenykedı vállalkozók számára az egyik nehézséget a térségben jellemzı szezonalitás jelenti, illetve gyakran tıkehiánnyal küzdenek. 14 Az erre megoldást jelentı ötleteket a fejlesztési javaslatokat tartalmazó fejezetben részletezzük AROP 1.1.5C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel ) 7-8. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.) 11 Közoktatás menüpont 12 AROP 1.1.5C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel ) 10. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.) Tokaj polgármesterével, Májer Jánossal készített interjú alapján 6

7 2 A megvalósult és megvalósítás alatt álló fejlesztések A kistérség elsı fejezetben említett adottságait tekintve két fı területre érdemes a fejlesztéseket besorolni. Ezek a gazdaság és a turisztika. Mind a már megvalósult, mind a megvalósítás alatt álló projektek nagy része, ezen a két vonalon zajlott. A pályázatokról részletesen, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda évi fejlesztési tervében olvashatnak, melynek címe a Kistérségi gazdaságfejlesztési tanulmány részletes turisztikai kitekintéssel. 2.1 Fejlesztések az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében A ig tartó I. Nemzeti Fejlesztési Terv alatt 77 projekt valósult meg, melyek a térség gazdaságának fejlesztéséhez közvetve vagy közvetlenül hozzájárultak. Ebbıl 56 projekt célja a turizmus fejlesztése volt, 11 projekt a szılészet-borászat és a mezıgazdaság technológiájának fejlesztésére irányult. Megvalósulásuk között történt a járás 7 településén, a teljes megítélt támogatási összegük közel 4,8 Mrd Ft volt. 15 Az 56 megvalósult turisztikai projektbıl 30 az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 3.5. LEADER konstrukciója keretében valósult meg, összesen 73 millió Ft értékben. Ez az összeg jól rámutat a kis költségvetéső projektek nagy számára. 16 Az UNESCO világörökségi projektkezelı szervezete, a Tokaj Mikrorégióért Alapítvány valósított meg a legnagyobb turisztikai projektekbıl kettıt. Az alapítvány segítségével jött létre az Összefogással Tokaj Világörökségéért Projekt (ÖTV), mely 13 Tokaji Borvidékhez tartozó településnek 16 idegenforgalmi projektet készített el. Ezek szinte mind ingatlanfejlesztésre irányultak, részben rossz állapotban lévı épületek felújítására, rekonstrukciójára, részben új turisztikai fogadóépületek felépítésére. A kistérségben szintén nagynak számító turisztikai projekt még a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont létrehozása Tokaj város konferenciaturizmusának fellendítése érdekében, amely 929 millió forintos EU-támogatással 2008 nyarára épült fel. Elıször a Zsinagóga épületét alakították át erre alkalmassá, majd a Zsinagóga mögötti területen a város színházát építették fel. A tokaji Paulay Ede Színház projektzáró rendezvényére kisterseg&tkod=3515&op_nev=&op_nev_teljes=&id_paly_altip=&kedv= 16 AROP 1.1.5C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel ) 18. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.) 7

8 májusában került sor. E beruházások egytıl egyig a világhírő borhoz és a térség kulturális örökségéhez kapcsolódó turizmus fejlesztését szolgálták között több borászat is nyert támogatást technológiai fejlesztésre, illetve a pincészetek vendéglátó infrastruktúra kiépítésére, színvonalának emelésére. A már említett 11 projekt közül a legtöbb támogatást, több mint 150 millió forintot, a bodrogkeresztúri telephellyel rendelkezı Dereszla Bortermelı és Értékesítı Kft. kapta, az AVOP 2.1. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése címő konstrukció keretében. 18 Márciusban tett látogatásunkkor a pincészet vezetıje Kalocsai László elárulta, hogy mióta pályázni lehet az Európai Unióban, ık a tevékenységükhöz kapcsolódó összes pályázatot benyújtották, és mind ahányszor nyertek is. (Ez 20 pályázatot jelent 2004-tıl napjainkig, összesen 2,25 Mrd Ft értékben. 19 ) A lehetıségeket kihasználva válhattak a Tokaji kistérség egyik legnagyobb és meghatározó pincészetévé. 2.2 Fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében kiírásra kerülı pályázati konstrukciókra 2007 év végétıl kezdve folyamatosan érkeztek a pályázatok a Tokaji kistérség településeirıl. A ig tartó idıszakban összesen 282 pályázatot nyújtottak be, ebbıl a támogatott projektek száma 119, a teljes megítélt támogatási összegük 10,44 Mrd Ft. 20 A legtöbb nyertes projekt infrastrukturális beruházás volt. Egy része az önkormányzatok által benyújtott életminıség javítását elısegítı, kisebb beruházásokat, másik részük az egészségügyi ellátás javítását, és a turisztika fejlesztését célozta meg. A projektgazdák közötti vállalkozók jelenléte a korábbiakhoz képest nem csupán a borászatok fejlesztésére, hanem más ipari tevékenységet (bányászat, élelmiszeripar) őzı vállalkozás technológiai haladására irányult. A legjelentısebb támogatási összeggel rendelkezı projektek a következı táblázatban kerültek összefoglalásra kisterseg&tkod=3515&op_nev=&op_nev_teljes=&id_paly_altip=&kedv= 8

9 1. táblázat: Az ÚMFT keretében megvalósuló legnagyobb projektek a Tokaji kistérségben. Alintézkedés / Település Pályázó neve / Projekt megnevezése Megítélt támogatás: (Ft) ÉMOP 2.1.1/A Turisztikai attrakciók fejlesztése Tokaj Tokaj Város Önkormányzata A Tokaji "Fesztiválkatlan" kialakítása TIOP /1 Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése Tokaj Tokaj Város Önkormányzata Alapszintő Járóbeteg szakellátó létrehozása Tokajban ÉMOP Közúti elérhetısége javítása Tarcal Magyar Közút Nonprofit Zrt. Térségi elérhetıség javítása a j j. és j. utakon TIOP /1 A TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Tokaj Észak-magyarországi Szakképzés-szervezési Nonprofit Kemelkedıen Közhasznú Zártkörően Mőködı Részvénytársság Infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés az ÉMOR-TISZK ZRt szakképzı iskoláiban. GOP /C Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendı leghátrányosabb helyzető kistérségekben Tarcal COLAS-ÉSZAKKİ Bányászati Kft. A Colas-Északkı Bányászati Zrt. komplex, több telephelyet érintı technológiai beruházása , , , , ,00 Forrás: utolsó letöltési idı: A táblázatban bemutatott projektbıl három Tokaj városához kötıdik, ami jól szemlélteti a kistérségben lévı centralizáltságot. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ezek a fejlesztések nem hatnak ki a kistérség egészére. A pályázatban vállalt kötelezı indikátorok teljesítése révén néhány éven belül pozitív változásokat hozhat a kistérség többi települése számára is. Erre a hatásra kiemelten jó példa a kistérségi járóbeteg szakellátó felépítése 9

10 Tokajban, a Bodrogkeresztúri úton, vagy a tokaji tanszálloda (TISZK projekt) megvalósítása. 21 A legnagyobb támogatási összeggel rendelkezı turisztikai projektek közül kettı projekt 3 vagy 4 csillagos szállodafejlesztést valósít meg, míg a harmadik ún. kiemelt projekt keretében Tokaj Város Önkormányzata a Bodrog folyó partján található elhagyatott kıbánya helyén egy Fesztiválkatlant alakít ki. A városközponthoz és a Bodroghoz egyaránt közel fekvı, külszíni bányakatlanban megépülı kulturális létesítmény többek között közel 2500 fıs befogadó képességő nagyszínházzal és 860 négyzetméteres kiállítótérrel nyitja meg kapuit. 22 Bátran mondhatjuk, hogy ez lesz a legjelentısebb beruházás Tokaj életében mondta Májer János, Tokaj polgármestere. Nagyon nehezen indult el a beruházás, az álmok még 1990 környékére nyúlnak vissza, de a konkrét terv is jó néhány évvel ezelıtti. Tokajnak két kitörési lehetısége van, a borászat és az idegenforgalom. Ezzel a beruházással a város ismét rákerülhet a turizmus térképére. 2. táblázat: Pályázatok számának megoszlása operatív programonként (db) Operatív programok Beérkezett pályázatok Tokaji kistérség Beérkezett Országos átlag pályázatok (kistérség) Támogatott pályázatok Tokaji kistérség Támogatott pályázatok Országos (kistérség) átlag ÁROP ÉMOP GOP KEOP TÁMOP TIOP Összesen Forrás: utolsó letöltési idı: %2C117%2C220&view=list&id=12&menu=103&ttipus=kisterseg&tkod=3515&op_nev=&op_nev_teljes=&id_ paly_altip=&kedv=

11 A 117 projekt operatív programonkénti megoszlása az 2. táblázatban olvasható. Jól látszik, hogy a pályázatok döntı részét (66%-át) az Észak-Magyarországi Operatív Program ÉMOP és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP teszik ki. A megítélt támogatási összeg ebben a két operatív programban 7,15 Mrd Ft, de fontos megemlíteni a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot TIOP, amelyben ugyan csak 7 pályázattal nyert a kistérség, ám valamivel több, mint 2 Mrd Ft támogatást kaptak Új Széchenyi Terv 2011-tıl napjainkig Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bıvítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. 24 Ez a stratégia a Tokaji kistérségre is érvényes. Az április 9-én letöltött adatok alapján a 41 támogatott projektre 1,63 Mrd Ft támogatást ítéltek meg számukra. Ez az adat valószínőleg nem az összes projektet tartalmazza, hiszen az NFÜ Térképtér adatai a kedvezményezettek által kerülnek feltöltésre. Jó viszonyítást adhat azonban a megyére vonatkozó biztos adathoz képest, amelyek azt mutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4411 db projektet nyújtottak be, amibıl 1554 van jelenleg hatályban. A számok itt is igazolják a térségben támogatott projektek alacsony számát, amelyek a pályázati aktivitás csökkenésére vezethetıek vissza SWOT analízis A következı táblázat arra szolgál, hogy megismertesse a kistérség versenyképességét és feltárja, hogy melyek a legfontosabb stratégiai szempontok a járásra vonatkozóan. Ezeket figyelembe véve készítjük el a térség fejlesztési tervét %2C113%2C115%2C117%2C220&view=list&id=12&menu=103&ttipus=kisterseg&tkod=3515&op_nev=&o p_nev_teljes=&id_paly_altip=&kedv=#

12 Erısségek: Gyengeségek: Ismert magyarországi borvidéken található a térség. A szılészeti-borászati tevékenységnek nagy hagyományai vannak. A szılészet-borászati termelés és a turizmus a legfontosabb gazdasági tevékenységek a kistérségben. A szılıültetvények jelentıs részét megújították és korszerősítették. A 90-es évek óta jelentısen növekedett a szálláshelyek és vendéglátó egységek száma. Jó a megközelíthetısége a térségnek. A rendezvénykínálat folyamatosan bıvül. A középfokú oktatási intézmények kínálata a helyi munkaerı-piaci igényekhez jól illeszkedik. A szakképzési rendszer kiépítettsége és az oktatás színvonala jó. Több nemzetközi befektetı megjelenése a szılészet-borászat területén. Lehetıségek: A kistérség népessége folyamatosan csökken, elsısorban a fiatalság elvándorlása miatt. Még nem kellıen szervezett a turisztikai iparágak közötti együttmőködés. (pl.: borászok, szálláshelyek között) A borászathoz kapcsolódó marketingtevékenység nem megfelelı. Nem épült ki a szılészet- borászathoz kapcsolódó teljes gazdasági vertikum. (pl.: üveggyártás, raktározás stb.) Hiányoznak az olyan komplex turisztikai szolgáltatások és turisztikai létesítmények, amelyek a hosszabb itt tartózkodást segítenék elı. A kistérség településeinek több, mint felében minimális mértékben valósulnak meg a beruházások, befektetések. A térségen belül a taktaközi rész jelentıs mértékben elmaradott, és óriási a munkanélküliség. Az összefogás a borászok között még csak kialakulóban van. A vízi turisztika szinte teljesen kihasználatlan. Nagy gondot okoz a turizmusnak az utak rossz minısége. Veszélyek: A rendezvényturizmus népszerősége folyamatosan növekszik. A borturizmus és borkultúra iránti érdeklıdés folyamatosan nı. A tokaji márkanév az egyik legismertebb márkanév mind Magyarországon, mind a világon. A kistérség a Világörökségi Borvidék része. A közösségi marketingben erıteljesebb szerepet kap a minıségi borok marketingje. Tokaj-hegyalja elfogadtatása az országos kiemelt turisztikai térségek között. A különbözı helyi gazdasági ágazatok közötti együttmőködések hatékonyabb mőködést tesznek lehetıvé. A 39. sz. fıút megépítésének a A hasonló turisztikai adottságokkal rendelkezı térségek dinamikusabban növekednek. A világörökségi cím elvesztése a környezeti ártalmak folytán. A gazdasági válság hatására csökkenı befektetıi érdeklıdés a térség iránt. Növekednek a kistérségen belül a mikro térségek (Hegyalja, Taktaköz) közötti fejlettségi különbségek. A képzett munkaerı elvándorlása. Egyelıre nem épül meg a 39. sz. fıút. A rosszabb minıségő borok nagy veszélyt jelentenek a térség hírnevére. 12

13 fontossága. Bıvülı turisztikai kínálat. pl.: Tokaji Fesztiválkatlan Tokaji Kopasz hegy turisztikai fejlesztése (pl.: száraz bob pálya, túra utak, libegı, sípálya) K+F tevékenységek megjelenése a szılészet-borászat ágazatában, ezáltal innovatív szılı-feldolgozási alkalmazások elterjedése. A vízi turizmus kihasználtságának bıvítése. (pl.: vízi túrák) A taktaközi rész mezıgazdasági fejlesztése. (pl.: hőtıházak, konzervüzemek létesítésével) Kerékpárutak bıvítése. Forrás: C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel) oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.), illetve az interjúk anyagai alapján 4 Fejlesztési javaslatok a Tokaji kistérség helyzetének javítására Az elızı három fejezetben feltérképeztük a kistérség mind pozitív, mind negatív oldalát, ebbıl kiderült, hogy a legfıbb probléma a munkanélküliek nagy száma, mert a térségben a turizmuson és a szılészet-borászaton kívül nincs más meghatározó foglalkoztatási ágazat. Természetesen ennek a két területnek a fejlesztésére is szükség van, hiszen a legtöbb itteni lakos megélhetését ezek a tevékenységek biztosítják, ugyanakkor nem jelenthetnek teljes körő megoldást a munkanélküliség megszőntetésére. A késıbbiekben ennek a két ágazatnak a fejlesztésérıl, bıvítésérıl, illetve más lehetıségek feltárásáról lesz szó, amelyek talán enyhítenék az itt élık problémáit. Fejlesztési javaslatainkat a két, kistérségben lévı kistáj Taktaköz és Hegyalja - szerint mutatjuk be, Tokaj városát pedig egy külön fejezetben szeretnénk kifejteni. A problémák feltárását azok súlyossága szerinti sorrendben fejtjük ki. A kistájak gazdasági és természeti adottságainál fogva különbözı fejlesztési terveket igényelnek, valamint Tokaj városa központi szerepe és a kistérségben kimagasló népességszáma miatt szükséges az elemzés szétbontása. 4.1 Taktaköz kistáj A Taktaköz kistáj a Takta folyó és a Tisza között terül el, a Tokaji kistérségbe tartozó részét Csobaj, Taktabáj, Tiszaladány, Tiszatardos települések alkotják. A kistáj az Alföldhöz tartozik, ebbıl adódóan sík terület, mely kiváló teret adhat a mezıgazdaságnak. A területen 13

14 korábban fıként zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, mára a föld kihasználása a szántóföldi növénytermesztésben merül ki. Demográfiai helyzetét tekintve a kistérségen belül rossz helyzetben van, bár a belföldi vándorlási különbözet - a településre érkezık és az elvándorlók különbsége - mértéke a térségen belül alacsony, a lakosság viszonylatában Csobajról vándorolnak el a legtöbben. Mindemellett a népesség elöregedése is tovább nehezíti a települések helyzetét A Taktaköz munkanélküliségének mérséklése Elkeserítı képet mutat a térség foglalkoztatási helyzete, hiszen a 11,2%-os országos munkanélküliségi rátához képest mind a négy településen magasabb ez az érték. 27 A legnagyobb Taktabájon, itt 32%, ezt követi Csobaj 29%-kal, majd Tiszatardos 28,5%-os értékkel, Tiszaladány mutat némi javulást, hiszen itt 12,5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta értéke az elmúlt években. Jól látszik a százalékos értékekbıl, hogy nagyon súlyos probléma a megélhetési lehetıségek hiánya a kistájon ábra: Taktaköz munkanélküliségi rátája. Forrás: A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján saját szerkesztés

15 A taktaközi területen a mezıgazdasági tevékenység nagy múltra tekint vissza, az itt élı emberek jelentıs része mindig is ezzel foglalkozott, így napjainkban is ez a meghatározó, és talán az egyetlen lehetıség, amely kitörési pontot jelenthet számukra. Jelenleg a földek nagy részén szántóföldi növényeket termesztenek, amely a földek rosszabb minısége miatt nem olyan hatékony, mivel a területek nagy része a Kedvezıtlen Adottságú Területek közé tartozik. Ezért úgy gondoljuk, hogy az egykor virágzó zöldségtermesztést és állattartást kellene újraéleszteni, a gyümölcstermesztéssel kiegészítve. Ezen belül is a biogazdálkodás lehetne sikeres, mivel mind a hazai, mind a nemzetközi piacon egyre nagyobb teret hódítanak a bioélelmiszerek, és az egészséges táplálkozásnak is egyre nagyobb szerepe van az életünkben. A kistérségben már van lehetıség az ehhez kapcsolódó ismeretek egy részének elsajátításához (növénytermesztı gépész, környezetvédelmi technikus, agrármenedzser-asszisztens), de szükség lenne a képzések kiegészítésére, kifejezetten a gyümölcs- és zöldségtermesztési szakterület oktatására. Az egyre szélsıségesebb idıjárási viszonyok, és a földek minısége miatt a zöldség- és gyümölcstermesztést üvegházak, fóliasátrak építésével lehetne megoldani. Amennyiben a holtágakat rendbe tudnák hozni a térségben, akár egy akvapóniás üvegház létesítése is megvalósulhat, ami egy igen újszerő megközelítése a növénytermesztésnek. A módszer lényege, hogy a növénytermesztés nem 29, 30 hozzáadott kemikáliákkal történik, hanem az édesvízi halak szerves anyagait használja. Ezen kívül javasoljuk egy gombatermesztı tanfolyam indítását az Edelényi kistérség példáját követve, ahol 2011 elején nyílt meg az a gombatermesztı üzem, mely munkalehetıséget biztosít a Szendrıládon élık számára. 31 Ez azért is jó kezdeményezés, mert amellett, hogy munkalehetıséget biztosít - viszonylag kevés tudás elsajátítása után - nem igényel nagy befektetést, és az üzem létesítésére Európai Uniós források is rendelkezésre állnak. Ha ezek a mezıgazdasági tevékenységek megvalósulnának a térségben, akkor érdemes lenne feldolgozóipari létesítményeket kialakítani, pl. hőtıházakat és konzervgyárakat. Májer Jánossal - Tokaj polgármestere - folytatott interjúnk során mikor a Taktaköz hátrányos helyzetérıl kérdeztük, ı is nagy lehetıséget látott a mezıgazdaságban és az ehhez kapcsolódó feldolgozóüzemek létesítésében. Napjainkban Magyarországon az állattenyésztés szerepe jelentısen visszaesett, hiszen hazánkban a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány az évi adatokhoz képest 2011-re

16 közel a felére csökkent. Ez a tendencia Taktaköz területén is mutatkozik, ahol jelenleg számos kihasználatlan gyepterület, rét és legelı van. 32 Ahogy azt már fentebb említettük, a földek kedvezıtlen tulajdonságúak, ennek okán az egyik legjobb hasznosítási módja a legeltetés lenne, és az állattenyésztésbıl származó hús, és feldolgozott termékeket a helyi érékesítésen kívül a közeli nagyvárosokban lévı kis- és középkereskedıknek szállíthatnák. Az állati eredető tejtermékek esetében is népszerőek a biotermékek, melyeknek piaca hazánkban még nem telített, így lenne kereslet biotejre, biosajtra és egyéb ilyen jellegő élelmiszerekre Szociális helyzet javítása és a pályázati aktivitás növelése A kistérségen belül Taktaköz négy településén a pályázati aktivitás igen alacsony, az országos település átlagot meg sem közelíti. Ezt jól mutatja, hogy az országos átlag az I. NFT idıszakban 13 benyújtott pályázatot jelent településenként, Csobajon és Taktabájon 3-3 pályázatot adtak be, Tiszatardoson és Tiszaladányban pedig nem pályáztak. Ugyanez a tendencia volt jellemzı az ÚMFT idıszakában is, amikor az országos átlag 37 benyújtott pályázat volt, Csobajon 10, Taktabájon 7, Tiszaladányban 14, Tiszatardoson 11 volt a pályázati aktivitás. A jelenlegi ÚSZT pályázatairól csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján szereplı adatok erre az idıszakra vonatkozóan egy pályázatot mutatnak Tiszatardos településén. 33 Ezek a számok arra engednek következtetni, hogy az itt élı lakosok és a települések polgármesterei nem elég motiváltak ahhoz, hogy akarjanak változtatni az itt kialakult reménytelen helyzeten. Az itt élık nem tekintenek pozitívan a jövıre, nincsenek terveik, az érdektelenségük odáig jutott, hogy a munkanélküliek nem fáradoznak azon, hogy álláshoz jussanak és a közösségi élet is megszőnni látszik. 34 A rossz szociális helyzetre - beleértve a munkanélküliséget - megoldást jelenthetne egy komplex program kidolgozása, értjük ezt úgy, hogy nem csak képzést kellene biztosítani a munkanélkülieknek, hanem azon túl, hogy képesítést szerezhetnének, biztos munkahely várná ıket, amelyre pályázás útján nyerhetnének pénzt. A munkahelyteremtés, a tanfolyam AROP 1.1.5C menüponton belül (A Taktaköz társadalmi-gazdasági felzárkózását elısegítı, kitörési pontjait felkutató tanulmány) 24. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2009.) 16

17 biztosítása és a nagyobb pályázási kedv ötvözésével a Taktaközben élık helyzete jelentısen javulhatna. Erre példa a Tokajban végigvitt komplex program, amelyrıl Májer János így mesélt: A máltai szeretetszolgálat létrehozott egy egyesületet és ez az egyesület létesített egy főzfonó üzemet, ahol elıször is egy építményt hoztak létre, ahol a főzfonás minden feltételét megtanulták a munkanélküliek. Én ilyenekben látok lehetıséget, ahol tulajdonképpen egy komplex program valósul meg, mert ha valakit kiképzünk, az még nem biztosítja, hogy el is tud helyezkedni a szakmában. Ha már kialakulnak a Taktaközi lakosokban és a polgármesterekben az igény az ilyen jellegő komplex programokra, akkor talán a beadott pályázatok száma is megnövekedne, hiszen ahhoz, hogy ezeket megvalósítsák, rákényszerülnének az Európai Uniós források igénybevételére. Ezek a folyamatok a munkahelyteremtés és a pályázás egymás hatását erısítve és generálva egyfajta katalizátorként a térség fejlıdését idéznék elı Infrastruktúra fejlesztése Jelenleg nehezen megközelíthetı a kistáj, mivel csak a 38.sz fıút biztosítja a 4 település elérhetıségét. Ennek az útnak a kiépítése már régóta tervben van és szükségessége egyre nyilvánvalóbb, hiszen a meglévı utak minısége javítása mellett elengedhetetlen egy új elkerülı út megépítése, mely lényegében a térség összeköttetését javítaná mind keleti, mind nyugati irányból. A Tarcaltól délre csatlakozna a 37. sz úthoz és Tokaj Tiszaladány települések között haladna elkerülve a 38.sz utat. A tervek között szerepel még egy Tisza híd megépítése, amely a Tiszavasvári járással teremtene kapcsolatot. A gépjármővel való megközelítésén kívül nagyon fontos megemlíteni a kerékpárutak szerepét. Taktaköz-Harangod kistérségben már van egy kerékpártúra, mely a Taktaközitekergı néven ismert, de az általunk elemzett négy települést összekötı kerékpárút hiányában az ott élık kénytelenek a helyi buszjáratok igénybevételére. Ezen kívül az év nagy részében az ide érkezı turisták számára is vonzó lenne, mint kikapcsolódási lehetıség Turisztikai fejlesztések A települések honlapjait böngészve Csobaj és Tiszaladány településeken turisztikai programokat és szálláshelyeket nem találtunk, ezzel szemben Tiszatardos honlapján szálláshely elérhetıséget és horgászati lehetıséget kínáltak, míg Taktabáj honlapján egy rövid

18 leírás is volt a település látnivalóiról (Patay család kastélya, természetvédelmi tavak). 36, 37, 38 A Tokaji kistérségre érkezık közül csak igen kevesen látogatnak el ezekre a településekre, hiszen nem is kínálnak olyan programokat, mely vonzzaná a turistákat. A Tisza-parti települések összefogásával vízi-turizmust lehetne kialakítani, mellyel bejárhatóak lennének a megyehatáron fekvı faluk. Amennyiben megízlelték a vidéket, a falusi turizmus az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a turista közvetlenül megismerhesse egy tájegység életét és kultúráját is. A falusi turizmus lényege nem egyértelmően a falu, hanem a falusias környezet. Ezalatt értjük a falusi vendéglátást, mely áll a szállásból, ellátásból, szabadidıs tevékenységekbıl, túrákból esetleg házi múzeumokból. A falusi turizmus inkább a hazai vendégeket szánt megcélozni, egyrészt a nemzeti jellegek miatt egy magyar falu, egy magyar embernek jelenthet nagy élményt (ilyen helyen lakott a nagypapa is), másrészt a falusiak nyelvtudása miatt a külföldi vendégek fogadása kommunikációbeli problémákat vethet fel. Ez a probléma megoldható lenne, ha angol és egyéb idegen nyelvő prospektusok mutatnák be a települések hagyományait, történelmét. Továbbá kihelyezett ismertetı táblák tájékoztatnák a turistákat az itt megtalálható látványosságokról. A falusi turizmusra már találunk jelenleg is lehetıségeket az interneten, de még mindig nincs kihasználva minden lehetıség, amelyet Taktaköz kínál. 39 Bár a településnek nincs honlapja, a leleményesebb keresık Tiszaladányról is találnak turisztikai adatokat. Ezen a településen régen is hagyomány volt a lótartás, és erre építve lovas turizmust indítottak el, amelyhez kapcsolódik például a Szilaj Lovas Panzió is. Stég, csónak, horgászati lehetıség, és szállás is várja az idelátogatókat a lovaglás lehetısége mellett. 40 Az ötlet, valamint a lehetıségek széles köre miatt a marketing hiánya felett nem hunyhatunk szemet. Honlap és kedvezményt kínáló hirdetések hiányában szinte elveszik ez a turisztikai szempontból fontos lehetıség. Javasoljuk honlap készítését külön a településeknek - a már meglévıek frissítését - és külön-külön weboldalt a Taktaközben kínálkozó szolgáltatásoknak

19 4.1.5 Szélerımővek létesítése Szélerımővek létesítésének ötletét Májer Jánossal készített interjúnk alapján gondoltuk fontosnak. A polgármester így nyilatkozott errıl: Bizonyos részein végeztünk szélméréseket, tehát tudjuk, hogy Csobaj-Taktabáj környékén nagyon jó a szélnek az erıssége. Éves viszonylatban eléggé kiegyenlített. Ennek okán gondoljuk azt, hogy a mérések által bizonyított pozitív eredmények alapján mindenképpen érdemes lenne megvalósítani a szélerımőveket a térségben. Néhány munkahelyteremtést is maga után vonna, de fıbb jelentısége az, hogy az önkormányzatok iparőzési adó bevételét növelné. 4.2 Hegyalja kistáj A kistérséget alkotó települések közül Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdıbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal valamint Tokaj alkotják a Hegyalja kistájat. Tokajt a következı fejezetpontban fogjuk taglalni. Ezen a területen a borászati tevékenység a meghatározó, az itt élık megélhetését nagyrészt a szılészet-borászat és az erre épülı turizmus adja. Mint már említettük a tanulmány során ezen a kistájon fekvı települések sokkal kedvezıbb gazdasági helyzetben vannak. Ebbıl következıen eltérı fejlesztési lehetıségekkel bír a terület, amelyeket külön alfejezetekre bontva kifejtünk Infrastruktúra fejlesztése A kistájhoz tartozó települések a 37.sz és a 38.sz fıúton érhetık el, Taktaközzel ellentétben itt nem feltétlenül egy új út megépítése lenne a megoldás, hanem a már meglévı utak felújítása. Az itt élı turizmusban dolgozó, és egyéb vállalkozást mőködtetı emberek szerint is ennek a fejlesztésnek a fontossága kiemelkedı. A bodrogkeresztúri Dereszla Pincészet és a tokaji Toldi Fogadó vezetıje is az utak rossz állapotát sorolta az elsı helyre, mikor a legégetıbb problémákról kérdeztük. Szerencs felıl a 37.sz fıút felújítása pár évvel ezelıtt, közel 30 km-es szakaszon megtörtént, márciusi látogatásunk alkalmával azonban jelentıs úthibákkal találtuk szembe magunkat, amik megnehezítették a közlekedést. 41 A 38. sz fıút Tisza-híd és Bodrogkisfalud közötti szakasza szintén felújításra szorul, különösen, hogy ezen a szakaszon magas az átmenı forgalom

20 Nem csak a helyi közlekedést, de a turisták ide látogatását is megkönnyítené az utak helyzetének javítása, és esztétikai szempontból sem elhanyagolható. Pályázatok útján, a KÖZOP keretében megoldható lenne ezen utak megújítása Munkanélküliség megoldása turisztikai fejlesztésekkel összekötve Taktaközhöz hasonlóan itt is nagy problémát jelent a munkanélküliek kérdésének megoldása. Az országos átlaghoz legközelebb Bodrogkeresztúr áll a közel 14%-os értékével, a többi településen egyaránt 20% feletti a munkanélküliségi ráta értéke, kiemelkedik Szegi a 29,5 %-kal. A következı diagram is jól szemlélteti, hogy ugyan a Taktaköz településeinél alacsonyabb az országos átlag kétszerese a kistáj munkanélküliségi rátájának értéke. 2. ábra: Hegyalja munkanélküliségi rátája. Forrás: A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján saját szerkesztés. 20

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Borturisztikai szolgáltat

Borturisztikai szolgáltat Borturisztikai szolgáltat ltatások minısítési si rendszere Mi a borút? Összetett turisztikai termék: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik Szervezett egységben (hálózatban) mőködik Piacra jutását közösségi

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 Háttér Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 A turisztikai attrakciófejlesztési pályázatok egyik tapasztalata, hogy a nagyobb összegő, gyakran elsısorban infrastrukturális fejlesztéseket

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Mőhelymunkák összefoglalója. 1. Módszertani központ

Mőhelymunkák összefoglalója. 1. Módszertani központ 1. Módszertani központ Mőhelymunkák összefoglalója Mőhelymunka vezetıje: Dr. Kovács András Résztvevık: Balogh Attila (OFA EQUAL Programiroda) Bognár Mari (FSZKE) Bartha Éva (Vályi Péter Szakképzı Iskola,

Részletesebben

Turisztikai Tevékenység Fejlesztési Nonprofit Kft.

Turisztikai Tevékenység Fejlesztési Nonprofit Kft. Turisztikai Tevékenység Fejlesztési Nonprofit Kft. MARKETING ÉS KÖLTSÉGVETÉSI TERV 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, helyzetelemzés...3 2. Irodánk 2013. évi tevékenységeinek fejlesztése a 2014-es évben...4

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani további fejlesztési lehetıségekre a következı, jelenleg nyitva lévı pályázati forrásokat, melyek az Ön vállalkozása számára fontosak

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok jelenleg tervezetek, melyek január 31-ig

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének a 31/2011. (V. 26.) határozatával módosított 19/2011. (IV. 14.) határozata Nyirád Község Önkormányzatának 2011-2014 éves idıszakra szóló gazdasági programja

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató- EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet -Ügyféltájékoztató- I. TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozásának,

Részletesebben

Új utakon Alapon. Honnan indultunk

Új utakon Alapon. Honnan indultunk Új utakon Alapon Start mintaprogram Honnan indultunk Bevezetés Alap község Fejér megye déli részén elhelyezkedı hátrányos helyzető, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település

Részletesebben

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15.

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15. LHH program Koordinációs Irányító Hatóság Gergely Bernadett 2011. 02. 15. Tartalom - elızmények, célok, források - tervezés folyamata - zsőrizés - a program elırehaladása - problémák, tanulságok Elızmények

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A közmunka programok megvalósítására a DDRMK hagyományosan nagy hangsúlyt fektet. 2007-ben a régióban több, mint két milliárd forintot tett ki a közmunkaprogramok

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg:

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg: Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T İ L 21. Száma: 21419-19/2011. Elıkészítık: dr. Dráviczky Gyöngyi önkormányzati és szervezési ügyintézı, Szabó István megbízott Az elıterjesztés

Részletesebben