A magyarországi uniós támogatási rendszer és pályáztatási gyakorlat hiányosságai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyarországi uniós támogatási rendszer és pályáztatási gyakorlat hiányosságai"

Átírás

1 F O R M A N B A L Á Z S Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgasi Egyetem A magyarországi uniós si rendszer és pályáztasi gyakorlat hiányosságai / 1 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó Magyarország május 1-jén az Európai Unió tagjává vált. Egy nagyon régi magyar álom vált ezzel valósággá. Az örökké utolérendő és áhított célként szemünk előtt lévő nyugat-európai országok végre teljesen egyenjogú rsként befogadk maguk közé hazánkat. A csatlakozási folyamatnak csak egy pillanata volt a taggá válás hivatalos napja. Valójában azonban a csatlakozási folyamat a politikai szándék deklarálásától kezdve, a közösségi jogszabályok átvételén át a közintézmények, a vállalkozások és minden egyes állampolgár alkalmazkodásán át vezet, aminek a célja egy versenyképesebb és egy élhetőbb Magyarország létrehozása. A közösségi jogszabályokhoz való igazodáshoz és a versenyképesség növeléséhez az unió sokat is ad a csatlakozás előtt az előcsatlakozási alapokból, a tagság idején viszont a Strukturális és Kohéziós Alapokból. A sok viszont nem automatikusan járnak: pályázni kell rájuk! A pályázatok célja, hogy a tagállamok adófizetőinek igazolni lehessen, hogy az általuk befizetett pénzek működőképes és a siker reményével kecsegtető beruházásokra lesznek felhasználva. A pályázóknak azt kell bebizonyítaniuk, hogy a saját magánérdekük, az országuk és az Európai Unió érdekei a közösség által is mogatott ek esetében egybeesnek. A pályázat, jellege folyn nem más, mint egy kétszeresen negatív adóbevallás. Nem a múltbéli jövedelmekről számol be a polgár, hogy megállapítható legyen az adófizetési kötelezettsége, hanem a jövőre vonatkozó terveivel kell igazolnia, hogy az állami s valóban megfelelően lesz hasznosítva. Illetve, a pályázó rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amik az állam és az unió által mogatott ek felelősségteljes kivitelezéséhez és működtetéséhez járulnak hozzá. A tervezésben és a végrehajsban közreműködő állami intézményeknek viszont igazolniuk kell a képességeiket a megfelelő, az ország és az unió érdekeit egyaránt szolgáló, az egyéni pályázatok és ek számára keretet adó programok elkészítésére, a megfelelő ek kiválaszsára, a közösségi pénzek átlátható, nyomon követhető és szivárgásmentes kifizetésére, a ek nyomon követésére és az elszámolásra. A feladat tehát adott volt mind a pályázók részére, mind a közreműködő szervezetek részére, hogy meg kell tanulni a közösségi sok rendszerét! A puding próbája az evés. Magyarország elsajátította-e a csatlakozáshoz kapcsolódó ismereteket vagy sem? Az uniós sok lehívásából kiderül A Strukturális Alapokkal összefüggő program- és készítési, illetve ciklus menedzsment ismeretek továbbadására hozk létre a Strukturális Alapok Képző Központot, a SAKK-ot. A SAKK minősítési eljárás egy rendkívül jó ötlet megvalósísa lehetne. Az elgondolás, ahogy a SAKK bemutatkozójában áll, miszerint az akkredició azt kívánja biztosítani, hogy a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználására történő képzéseket, olyan minősített szervezetek, szolgáltatók bonyolítsák le, melyek képesek magas színvonalon biztosítani a képzés technikai és szakmai követelményeit, az igénybe vevők elvárásait, rendkívül impozáns. Egy probléma van csak vele, az, hogy kicsit megkésve indult el az ötlet kidolgozása, de főleg a megvalósísa. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv alapú pályázatok kiírása 2004 januárjában megtörtént, míg a SAKK rendszer elindulása csak 2004 nyár végére tehető. Alapvető probléma, hogy mire a SAKK akkrediciót beharangozk, már a Kereskedelmi és Iparkamara is bejelentette saját szakértői lisjának elindísát, és párhuzamosan ezzel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által finanszírozott Multiplikátor képzés is beindult. Vagyis a legnagyobb probléma az, hogy míg egyetemek és főiskolák egyaránt gomba módra indí- 23

2 tanak pályázatíró és néha menedzser képzéseket, gyakorlatilag nincs egy egységes elképzelés ezen pályázatírókkal és menedzserekkel szembeni követelményre. Persze egy dologban egységes a követelmény: nyerjenek a pályázatok és a végső kedvezményezettek (a pályázatok nyertesei) maximálisan ki tudják használni az elnyert st. Ennek eléréséhez természetesen sokat kell tenni minden pályázatírónak és menedzsernek. A SAKK előírásai és maga a rendszer teljes mértékben alkalmas lenne ennek szabályozására, de sajnos ennek már a év végére működőképesnek kellett volna lennie, hogy egyfajta minőségbiztosísi, védjegy funkciót tölthessen be. Erre most már igen kevés az esély. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alapján a Közösségi Tási Keret által rendelkezésre bocsátott pénzeket az operatív programokon keresztül meghirdetett pályázatokon lehet elnyerni. A magyar politikusok, a magyar si intézményrendszer dönti el, hogy a különböző fejlesztési területekre, mekkora uniós si (és a rsfinanszírozás alapelvének megfelelően magyar költségvetési) összeget szánnak. Az operatív programok közötti eloszson túl, a magyar spolitika dönti el, hogy egyes intézkedésekre, milyen végső kedvezményezetti célcsoportot haroz meg. Vagyis kijelölhet konkrétan bizonyos intézményeket végső kedvezményezettnek, úgynevezett keretében, vagy megpályázhatóvá teheti az adott keretet a civil szféra, a vállalkozások, önkormányzatok vagy egyéb más intézmények (pl. kutatóintézetek, oktasi intézmények) számára. A ek sok előnyük mellett, úgy gondolom, nem hatékonyak. Több milliárd forint kiutalása egy intézménynek sok visszaélésre adhat lehetőséget. Természetesen a ek végső kedvezményezettjei is írnak pályázatot, és hasonló procedúrán mennek keresztül, mint egy mezei pályázó, azzal az apró különbséggel, hogy biztosra vehető a s. Viszont milliárdos sok egy intézményhez való utalása személyes tapasztalatok alapján, visszaélésekhez vezet, és a politikai nyomásra történő esetleges beszerzések és megrendelések miatt csökkenhet a program szakmai hatékonysága. Ezen túlmenően is nagy a felelősségük a si rendszer irányítóinak, hogy az operatív programok priorisai között a megpályázható pénzeket, milyen igények alapján osztják szét. Itt általában szerephez jutnak a lobbi érdekek is a szakmai megfontolások mellett. Erre jó példák a Humánerőforrás Operatív Program bizonyos intézkedései. A felsőoktasi intézmények szerkezeti és tartalmi fejlesztésére (HEFOP ) 6,7 milliárd forintot különítettek el, melynek első haridejére (ahol 3 milliárd forintot oszthattak ki) 18 milliárdos igény érkezett be. A második haridőre (3,6 milliárd sra) körülbelül 30 milliárd forintnyi igénnyel érkeztek pályázatok. Ez a nagyfokú pályázási kedv nagyrészt természetesen visszavezethető a felsőoktasi intézmények alulfinanszírozottságára. Más pályázatokra viszont nem sikerült az első haridőre sem kimeríteni a rendelkezésre álló keretet, és meg is hosszabbítotk több pályázat beadási haridejét (elsősorban a Gazdaság és Versenyképesség Operatív Program (GVOP) pályázatokat). Ez mutatja, hogy előzetesen rosszul mérték fel a pályázati igényeket. Szerencsére van lehetőség operatív programokon belül a priorisok között pénzösszegek átcsoportosísára. De ez valószínűleg közel sem lesz elég például a HEFOP esetében. Más gondok is akadnak a pályázati rendszerrel. Nincsenek egyértelmű ágazati feladat leharolások. A turizmus sa például szerepel a GVOP, a ROP és az AVOP intézkedései között is, miközben a turizmus hagyományosan a régiókhoz köthető feladat. Például a régiókat, mint komplex turisztikai termékeket még ki kellene találni. De nincs folytasa a 2002 előtt megkezdett fürdőépítési programnak sem. Így a pályázók joggal bízhatnak abban, hogy a jelenlegi kormány által kezdett programokat a következő kormány nem fogja folytatni. Az önkormányzatok viszont kedvezőtlen anyagi helyzetük miatt maradnak ki egyre nagyobb hányadban a Strukturális Alapok saiból. Az NFT Stratégia regionális egyeztetését a regionális fejlesztési ügynökségek bonyolítotk le a releváns regionális partnerek, így például a regionális fejlesztési tanácsok, megyei fejlesztési tanácsok, települési önkormányzatok bevonásával, jékoztasával és a partnerjavaslatok összegzésével. A települési és megyei önkormányzatok közvetlenül az önkormányzati szövetségeken keresztül is meg lettek keresve. A regionális és önkormányzati partnerek az NFT Stratégiáját összességében mogatk, véleményük szerint a tervben felvázolt jövőkép a tudás- és innováció-orienlt fejlesztési stratégia megfelelő keretet biztosít a regionális fejlesztési törekvések érvényesítésére. A módszertani észrevételek mellett a legtöbb javaslatot a regionális fejlesztési témakörrel kapcsolatban fogalmazk meg. Kiemelték többek között, hogy hangsúlyosabban kell kezelni a regionális, kisebbségi fejlettségbeli különbségeket. 24 FALU VÁROS RÉGIÓ 2005/ 1 2

3 / 1 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó Meggyőződésük, hogy a regionális politika hatékony szerepet játszhat a területi kohézió erősítésében, a gazdasági versenyképesség javísában, a közigazgasi korszerűsítésében, az innováció serkentésében, melynek érdekében a regionális önkormányzatiságot alkotmányos szintre kell emelni, létre kell hozni a regionális közigazgasi intézményrendszert és a létrejött regionális központokat össze kell kapcsolni az adott régió jelentős gazdasági-igazgasi intézményeivel. Az NFT fokozatos megvalósísával lehetőség nyílhat a korábbi közigazgasi reformelképzelések és az elkezdett folyamatok, mint például az elektronikus önkormányzati rendszer kialakísa továbbvitelére, kiteljesítésére. Szorgalmazk továbbá az önkormányzati és a versenyszféra együttműködésének fejlesztését, a közös ek számának növelését, az egyik alapvető probléma, a pályázatokhoz, ekhez szükséges önrész előteremtésének megoldására. Az intézményi struktúra felülvizsgálata vonatkozásában az egyik elsődleges feladat az önkormányzatok számának csökkentése lehet, és ezáltal olyan települési önkormányzatok kialakísa, melyek méretük, anyagi és jogi lehetőségeik révén képesek a lakosság közszolgáltasi igényeinek színvonalas és jogszerű kielégítésére, a közösségi jog hatékony alkalmazására. (A magyar helyi önkormányzatok több mint 50%-a 1000 főnél kevesebb lakossal rendelkezik és ezen belül még az 500 főt sem éri el az önkormányzatok 58%-a.) A magyar települési önkormányzatokra háruló feladatok alapján szakértői számísok készültek arra vonatkozóan, hogy legalább hány főnek kell élnie a településen ahhoz, hogy a közszolgáltas színvonala megfelelő legyen és a minimális hatékonysági követelmények is érvényesüljenek. Nos, ez a szám 5000 fő hazai viszonylatban, ami hasonló a svéd számokhoz. Svédországban gyakorlatilag nincs 5000 fő alatti önkormányzat. Hatékonysági szempontból is figyelemre méltó ez az har, ugyanis az 5000 fő alatti önkormányzatok adminisztrációs költségei egyes számísok szerint elviszik az éves költségvetés több mint 20%-át, de az 500 fő alattiaké pedig több mint 30%-át. A helyi önkormányzatok számának radikális csökkentése mellett a másik továbblépési irány a régió, mint közigazgasi területi és szervezeti egységek kialakísa lehet. A 35/1998. (III.10.) OGY. harozattal létrehozott 7 tervezési-statisztikai régió kialakísa, majd a területfejlesztési törvény évi módosísa megteremtette az EU-kompatibilis minimumát, azonban a középszint kérdése még nem rendeződött megnyugtatóan. A megye és a régió párhuzamos létezése újabb megválaszolandó kérdéseket vet fel, és az előzőkből következően modernizációs kényszerhelyzet áll fenn. Tulajdonképpen a területi középszint dezintegrációja, megtöbbszörözése, és együttes működtetése tapasztalható egy kis országban. A megoldás az Európában már fél évszázada alkalmazott közigazgas-szervezési módszernek, az integrációnak és a decentralizációnak az egyidejű alkalmazása lehet. Helyi szinten az integráció radikális községösszevonást jelentene, területi szinten pedig a megyei önkormányzat, a megyei középszint megszűntetését és új középszint, erős régió kialakísát jelenthetné. Egy olyan régiórendszert kellene kialakítani, amely élén a lakosság által választott testület áll, saját végrehajtó apparátussal, erős haskörökkel és jelentős saját forrásokkal rendelkezik a feladatainak végrehajsához, és a települési önkormányzatokkal együttműködve, az adott térség fejlődését biztosítani tudja. A régiók földrajzi harait a természetes vonzáskörzetekhez kellene igazítani. A középszintű közigazgas kialakísánál célszerű lenne figyelembe venni egyrészt, hogy az európai gyakorlat igazolása szerint a regionális gazdaságfejlesztés optimális mérete 1,5 2 milliós népességgel rendelkező szint, másrészt, hogy a Nyugat-Európában lezajlott reformok következtében 1956 és 1996 között a középszintű területi egységek száma 531-ről 320-ra csökkent, míg a népesség száma ről re emelkedett. A nyugat-európai önkormányzati modellekkel összevetve, egy sajátos magyar út kialakísára tesz javaslatot dr. Torma András, az önkormányzati reformokról szóló tanulmányában. Ezt a sajátos magyar utat egyszerre jellemezné a decentralizáció és az integráció elvének érvényesülése, és eredményként viszonylag kisszámú, de nagyméretű és erős települési önkormányzatok és régiók születhetnének a hatalom decentralizációja révén. A regionális önkormányzás lehetőségét hazánkban először a 1052/1999. (V.21.), a közigazgas továbbfejlesztéséről szóló Kormányharozat vetette fel ( a területfejlesztési régiók működési tapasztalatai alapján, valamint a javasolt feladat- és hasköri és szervezeti változások alapján vizsgálni kell a választott testülettel rendelkező önkormányzati régiók kialakísának lehetőségeit ). A harozatot halyon kívül helyező 1057/2001. (V. 21.) Kormányharozatban már nem szerepelt a regionális önkormányzatokra utaló rendelkezés. A kormányharozat szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a területi önkormányzati szint átalakísának lehetséges megoldásaira. 25

4 Ez az átalakís több módon is történhet, az egyik lehetséges megoldási módozat a regionális önkormányzatok kialakísa. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy a regionális és a megyei önkormányzatok megférnek-e egymás mellett. Néhány érv, ami regionális önkormányzati szint kialakísát indokolja Magyarországon: Magyarország területi kiterjedése nem indokolja két területi önkormányzat működtetését. A jogalkotónak választania kell majd a megyei önkormányzatok megerősítése vagy regionális önkormányzatok létrehozása között. Az EU-ban a régiók állnak a fejlesztési sok fókuszában. A régiók szintjén valósul meg a Strukturális Alapok első számú célkitűzése, az elmaradott térségek fejlődésének és szerkezeti átalakísának elősegítése. A megyék átalakísára nincs kormányzati koncepció. Egy rsulásos alapon felépülő nagymegyés rendszer már működő, mély kooperációs kapcsolatokat feltételez. A regionális gondolkodásról az utóbbi időben egyre többet hallani. Igaz, regionális identisról még nem beszélhetünk, de ez ilyen rövid idő leforgása alatt nem is alakulhatott még ki. Tehát egy lehetséges megoldásként Magyarországon a regionális önkormányzatok jelenthetik a területi önkormányzatiságot ágot a jövőben. Ez viszont jogszabálymódosísokat fog megkövetelni. A jogszabály módosísoknál mpont lehet a Regionális Önkormányzatok Európai Charjának tervezete. Eszerint a régiók képviselői általános választójog alapján nyerik megbízásukat, a régiókat pedig el kell ismerni az alkotmányban. Tehát adódik a kérdés, hogy vajon elképzelhető-e új hatalmi szint létrehozása, leharolása, hatalommal való feltöltése alkotmányos legitimálás, tehát alkotmánymódosís nélkül. A Charta nem részletezi a regionális önkormányzatok feladatait, ezeket a jogalkotóknak a nemzeti jellemzők és sajátosságok figyelembevételével kell megharozni. A regionális önkormányzatok feladatait jelenthetik azok a teendők, amelyeket az önkormányzati törvény jelenleg a megyei önkormányzatokhoz telepít az oktassal, az egészségüggyel, az épített és természeti környezettel vagy a szociális ellással kapcsolatban. A törvény keretein belül kívánatos, hogy a nemzeti kormány kompetenciájába eső feladatok regionális szinten történő megoldását a regionális területekhez rendeljék. A regionális önkormányzatok létrehozásakor hibás lenne egy olyan szabályozási elv, mely szerint háromnégy megyére kialakítanak egy olyan önkormányzatot, ami ugyanolyan feladat- és haskörökkel rendelkezik, mint addig a megyei önkormányzatok. Az önkormányzati regionalizmus akkor lehet összeegyeztethető az európai folyamatokkal, ha a ter ületi decentralizáció erő teljesebb megjelenés ével párosul. A területi decentralizáció a gyakorlatban a legfelsőbb államigazgasi szint feladatainak átadását-átvételét jelentheti. A 1057/2001 (VI. 21.) Kormányharozat szerint folytatni kell a minisztériumok által ellátott feladatok és haskörök felülvizsgálat. A változatlanul szükséges miniszteriális feladatok közül arra kell törekedni, hogy minisztériumi szinten csak az ágazati stratégiai, szabályozási és az elemző, ellenőrző feladatok maradjanak. Az operatív feladatok közül a közigazgasi szolgáltató és információs feladatokat, valamint az egyedi hatósági jogköröket a minisztérium szervezetétől elkülönült önálló haskörű hivatalra, a területi kormányhivatalra, a rca által irányított területi vagy helyi államigazgasi szervre, önkormányzati közigazgasi szervre és kamarákra, illetőleg a civil szféra szervezeteire kell bízni. A kormányharozat értelmében a feladatok kiszervezésével a fenti körbe nem sorolható teendőket decentralizálni vagy dekoncentrálni kell. A Regionális Önkormányzatok Európai Charjának szabályozása alapján a minisztériumok vagy országos haskörű szervek nem stratégiai feladatainak döntő része jelentheti a régiók funkcióinak második forrását (az első a megyei önkormányzatok feladatai). Ilyen teendő lehet pl. az együttműködés a megyék harain túlterjedő közigazgasi feladattal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajsában, a helyi önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési kezdeményezései megvalósísának elősegítése, az állami sú lakáspályázatokról való döntés stb. A régiókhoz utalandó feladatokat (térség- és területfejlesztés, oktas, egészségügy, környezetvédelem) a 150/2002. (VII. 2.) Kormányrendelet a belügyminiszterhez rendelte. Figyelembe véve ez előzőeket, valamint a Régiók Gyűlése Baseli nyilatkozat (1996) a regionális önkormányzatok a következő területeken rendelkezhetnének feladat- és haskörrel: regionális gazdaságpolitika; regionális tervezés; infrastruktúra; környezetvédelem; mezőgazdaság; kultúra; egészségügy; idegenforgalom. A regionális önkormányzatok alapvető feladatait és 26 FALU VÁROS RÉGIÓ 2005/ 1 2

5 hasköreit az alkotmányban kell rögzíteni. A részletszabályok megállapísa törvényi szintű szabályozást igényel. Kívánatos, hogy egyre szélesebb körben és egyre több garancia mellett léphessenek kapcsolatba a régiók közvetlenül az EU intézményeivel, különös tekintettel a sokra. 1 Vagyis a régiók európai intézményekhez fűződő kapcsolaból, amennyire lehetséges, ki kell kapcsolni a közigazgast, ez pedig a decentralizáció egy dimenziójaként is értelmezhető. A regionális önkormányzatok egyik lényeges feladata lenne a területfejlesztés, amely hazánkban 1996 óta elkülönült a közigazgastól, de annak intézményrendszerében valósul meg. A szabályozáskor azonban szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy magát a modern európai regionalizációt is, etnikai-történeti okok mellett, a gazdasági különbségek kiegyenlítésének szándéka indukálta (például Olaszországban). Ezt figyelembe véve, a magyar régiók tevékenységének fő vonalait a terület- és gazdaságfejlesztésnek kell jelentenie. Megyei szinten (NUTS IV) amely már nem jelentene önkormányzatiságot szintén ki kell alakítani a területfejlesztés intézményeit. A kialakítandó szervezeti keretek között alapelvként kell megharozni a szubszidiaris, a partnerség és a kooperáció követelményét. Ezek az alapelvek harozhatják meg a regionális önkormányzatok megyei és helyi önkormányzatokhoz fűződő viszonyát. A szubszidiaris kétirányú feladatot eredményezhet, egyrészt a régió átveszi azokat a feladatokat, melyeknek a megvalósísára a helyi önkormányzatok nem kötelezhetőek, másrészt a régiók feladatokat adhatnak át a helyi önkormányzatoknak. A különböző szintek viszonyát a szubszidiaris elve harozhatja meg. A regionális önkormányzatok létrehozása nem jelentheti a helyi önkormányzatok jogainak csorbísát, a módosuló szabályozásban meg kellene jeleníteni az EU-alapelveket is a magyar alkotmányos elvekkel együtt. A régiók feladatainak ellásához megfelelő bevételeket kell rendelni, mint például a költségvetéstől átengedett bevételt, állami normatív sokat, hiteleket, vállalkozói bevételeket, valamint céljellegű hazai és EU-forrásokat. A regionális önkormányzatok létrehozása csak a helyi szintű alapelvek figyelembevételével történhet, azaz a helyi közügyek intézésében a települések továbbra is előnyt élveznének. Tulajdonképpen a feladat- és haskör-telepítést az egyik legfontosabb működési alapelv, / 1 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó a szubszidiaris és decentralizáció figyelembevételével kell megharozni. A regionális önkormányzatoknak rendelkezniük kell jogalkosi hatalommal, aminek mértéke a megyei önkormányzatok rendeletalkosi kompetenciájához lehet hasonló. A regionális önkormányzatok kialakísának folyamaban rengeteg kérdés felmerülhet még, ilyenek például a következők. Hol lesznek a régióközpontok? Lesznek-e ún. regionális jogú városok? A közhatalommal rendelkező régiók felett, ki fogja gyakorolni a törvényességi ellenőrzést, felügyeletet, ezek milyen mértékben fognak hatni a válaszsi rendszerre? A regionális önkormányzatok illetékességi területe megegyezik-e majd a területi-statisztikai régiók haraival? A regionális önkormányzatok kialakísának formális leharolása és véghezvitele valószínűleg kormányzati szinten fog megvalósulni, és a szükséges törvénymódosísok széles körű konszenzust feltételeznek a kormány és a megyék között. A belügyminiszternek a Magyar Közigazgas évi számában 2, az önkormányzati rendszer továbbfejlesztéséről szóló vizsgálódása alapján a kormányzati orienció szintén a regionális önkormányzatok kialakísának igénye felé hat. Az önkormányzatiság védelmében a legfontosabb területeket az önkormányzatok finanszírozási reformja és az uniós felkészülés alkotják. A regionális önkormányzatok kialakísakor elsősorban arra kellene majd törekedni, hogy a kormányzati szervek helyett maguk a régiók döntsenek a térség- és területfejlesztés kérdéseiről a decentralizáció és a partnerség elve alapján. A regionális önkormányzatok területfejlesztési feladat- és haskörükben átfogó térségi koncepciókat és fejlesztési programokat dolgozhatnak így ki. A regionális önkormányzatok feladat- és hasköre jellemzően a következő területekre terjedne ki: pénzügyi terveket készíthetnek a programok megvalósísa érdekében; dönthetnek pénzeszközeik pályázati rendszerben történő felhasználásáról és a fejlesztések megvalósulásáról; a régióharokon átnyúló feladatok ellása során pedig megállapodásokat köthetnek; a régiók közvetlenül kapcsolatot tarthatnak az EU megfelelő intézményeivel, felhasználhatják az uniótól átvett sokat, és megharozó szerepet játszhatnak a har menti együttműködésben; emellett feladatkörükbe kerülne például a hulladékkezelés fejlesztése, a vízbázisok védelme, a környezet- és természetvédelem. A létrejövő és közvetlenül választott regionális önkormányzatok a kormányzat, a minisztériumok és a 27

6 dekoncentrált szervek fejlesztési feladatait vennék át, szakítva azzal a mostani gyakorlattal, melyben a programok kidolgozása és a fejlesztési pénzeszközök eloszsa a államapparátustól függ. Az elképzelések között szerepel, hogy a régiókban működő önkormányzati szervek nemcsak a közvetlen területfejlesztési célt szolgáló, hanem a foglalkoztaspolitikai és az agrársi pénzeszközöket is kezelnék, egy olyan átfogó fejlesztési terv alapján, ami a Nemzeti Fejlesztési Tervre épülne, és egyben megfelelne az EU követelményeinek is. Ily módon a hazai területfejlesztési politika az európai normákat követné. Az igények reális felmérése az NFT kialakísakor és a pályázható keretek megállapísakor az állami szervek részéről elmaradt, vagy tessék-lássék jelleggel folytatott párbeszédek formájában zajlott. Az európai uniós partnerség alapelvét figyelembe véve kellett vol- na kikérni a potenciális pályázók érdekszervezeti, kamarai és egyéb más képviselőinek véleményét. A Nemzeti Fejlesztési Terv a os időszakra szóló fejlesztési program, így értelemszerűen a soknak ugyan ezen időszak során kell megpályázhatóknak lenniük. Vagyis a rendelkezésre álló keretösszeget három év alatt kellene kiosztani, hogy a folyamatosan beérkezésre kerülő pályázati ötletek közül mindig a legjobbak kerüljenek kiválaszsra. A Regionális Operatív Programnál gyakorlatilag a rendelkezésre álló keretösszeg egészét egy év alatt lekötötték si szerződéssel vagy st megítélő döntéssel. Bár egyrészről érthető, hogy minél hamarabb szeretne a ROP irányító hatósága (a Kolber István miniszter úr vezette Nemzeti Területfejlesztési Hivatal) megvalósított eket felmutatni, mégis visszás lehet, hogy 2007-ig semmilyen új ötletre nem fognak tudni st nyújtani. Ejtsünk pár szót a kis és közepes méretű vállalatok pályázási, illetve a si intézményrendszer pályáztasi gyakorlaról is. A kormányzat sok időt, energiát és pénzt fordított arra, hogy a magyar vállalkozói réteggel megismertesse az európai uniós (NFT alapú) pályázati rendszert, a lehetőségeket és a pályázati pénzek lehívásának fontosságát. Ennek nagy hasa volt a vállalkozói réteg aktivisára, ami jelentkezett a GVOP kis- és középvállalkozás műszaki, technológiai hátterének fejlesztésére (2.1.1.) beadható pályázatainak nagy sikerére. Ez azonban felszínre hozott intézményi problémákat, ami miatt hónapokat, sőt akár fél évet is késett a pályázatok úgynevezett befogadása, és kiértékelése. További komoly probléma volt a kis és közepes méretű vállalkozások számára a bankgarancia ígérvény és a bankgarancia beszerzése, mely a legtöbb GVOP pályázathoz szükséges. A bankgarancia célja, hogy az állam és az Európai Unió pénzügyi kockázat minimálisra csökkentse a si pénzekkel való esetleges visszaélésekkel kapcsolatban. Így érthető, hogy kötelezővé teszik ennek csatolását a pályázati dokumencióhoz, viszont azt is figyelembe kellene venni, hogy a si összegre plusz annak 20%-os biztosítékára szóló bankgaranciához körülbelül másfélszeres túlbiztosíst kérnek a bankok, vagyis végeredményképp a vállalkozók a várható s másfél-kétszeresére tesznek le biztosítékot, ingó vagy ingatlan vagyonrgy, illetve számlapénz formájában. Ezenkívül pályázatonként eltérően, de vannak olyan további feltételek és kötelezően csatolandó dokumentumok, melyek feleslegesek, megkerülhetőek és csak megnehezítik a pályázók munkáját. Ilyenek például (a GVOP esetében) a pályázó bevételi terveit igazoló megrendelések a vevői köréről fél évre előre. Nincs olyan cég, amely ilyet kiadna, úgy, hogy kötelező lenne rá nézve. További problémaként vetődik fel az, hogy a legtöbb közepes méretű vállalat, cégcsoport a különböző fejlesztéseire külön céget alapít. Így a megvalósító cégnek nincs referenciája, komoly múltja vagy kétéves lezárt imponáló mérlege. Itt legfeljebb csak a cégcsoport konszolidált mérlege lenne bemutatható, de hogy ez milyen módon lehetséges, nem derül ki feltétlenül a pályázati anyagból. További probléma lehet a nyertes pályázók európai uniós pályázatokra vonatkozó menedzsment ismeretének a hiánya. Ezt ellensúlyozhatja a hasonló fejlesztések, valamint uniós előcsatlakozási alapokból finanszírozott ek során felgyülemlett tapasztalat. Természetesen senkinek sem árthat egy hasonló jellegű, jó minőségű tanfolyam elvégzése őszétől indultak meg az uniós si szerződések aláírásai, de már pár hónap múlva problémák merültek fel a számlák kifizetésével kapcsolatban. A közreműködő szervezetek feladata a ek végigkövetése, monitoringja, a pénzügyi elszámolás ellenőrzése és első szintű jóváhagyása. A közreműködő szervezetek azonban nem állnak igazán a helyzet magaslan, vagy pedig lag kaptak olyan utasísokat, melyek megnehezítették a európai uniós sok kifizetésének jóváhagyását. (A kifizetéseket a Magyar Államkincsr, mint kifizető hatóság végzi a jóváhagyások alapján. A közreműködő szervezetek javasolják az irányító hatóságoknak a kifizetések engedélyezését, amik a jóváhagyást a kifizető ügynökségekhez továbbítják.) 28 FALU VÁROS RÉGIÓ 2005/ 1 2

7 Az EU rsfinanszírozású sok összefoglaló adatai Operatív Programok szerint * Döntés- Döntésel őkész ít és Szeződéssel le- Kifizetett IH IH mogatott Leszerződött Beérkezett elők ész ít és elkezdődött kötött s OP Tí ípus mogatott megít élt s elkezdődött igé nyelt s s értékeéke db db Ft db Ft Db Ft Ft AVOP pályázat AVOP 2 GVOP pályázat GVOP HEFOP pályázat HEFOP KIOP pályázat KIOP ROP pályázat ROP Összesen: *A programok tartalmazzák a eket és a technikai segítségnyújt ás pályázatokat. Adatforrás: EMIR Adatlekérdezés dátuma: november 30. Több eset ismeretes, ahol hónapokon keresztül húzk a kifizetés jóváhagyását folyamatos hiánypótlásra való felszólíssal, amit természetesen a válaszadási haridő lejárta előtt egy nappal adtak posra. A hiányolt dokumentumok közül pedig több nem vonatkozott a pályázóra, vagy már korábban csatolta azt. További érdekes kérése volt az egyik közreműködő szervezetnek, hogy a pályázó írja bele a elszámolásába a de minimis s felhasználását. Ez azért furcsa, mert a de minimis s a szerződés aláírás un egy számla bemutasa, leadása un jár a pályázónak, és nem igényel további elszámolást. Sőt kifejezetten tilos feltüntetni azt a költségvetésében, hát még az elszámolásban. 1 Régiók Gyűlése Baseli Nyilatkozata Tási keretek felhasználása Operatív Programok szerint * Előirá nyzott Szerződéssel le- Eddigi kötelezett- Kö telezettség v állalások ará nya s tések összeg ará nya Szerződéssel lek ötött Eddigi kifize- keret kötött tt si OP Tí ípus ség v állalások Ft Ft % Ft % Ft AVOP pályázat ,16% 0,00% AVOP ,00% 0,00% GVOP pályázat ,46% ,18% GVOP ,70% ,60% HEFOP pályázat ,82% 0,00% HEFOP ,11% ,94% KIOP pályázat ,27% 0,00% KIOP ,34% ,34% ROP pályázat ,96% ,55% ROP ,53% ,64% Összesen: ,80% ,88% *A programok tartalmazzák a eket és a technikai segítségnyújt ás pályázatokat / 1 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 29

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1 A turizmus lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési si Terv pályázati rendszerében Veszprém m Megyei Turisztikai Hivatal Turisztikai Konferencia 2004. április 16. Nyirádi Ágnes Főtanácsadó Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

Hazai és uniós pályázatok gyakorlati tapasztalatai

Hazai és uniós pályázatok gyakorlati tapasztalatai Hazai és uniós pályázatok gyakorlati tapasztalatai SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Halászati Konferencia Összeállította: Dr. Lőrincz Sándor ügyvezető igazgató (Kutatás-fejlesztési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Célterület: nincs korlátozás a tevékenységi területre vonatkozóan. Előnyt élveznek a helyi termékeket és szolgáltatásokat népszerűsítő projektek.

Célterület: nincs korlátozás a tevékenységi területre vonatkozóan. Előnyt élveznek a helyi termékeket és szolgáltatásokat népszerűsítő projektek. A pályázati program fő célja: A márka neve: Háromszék! - PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A helyi értékek, sajátosságok védelme, a velük való gazdálkodás fontosságának tudatosítása a polgárokban. Helyi értékek: kulturális,

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS)

INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS) INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS) ELŐADÁS TARTALMA - SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSOK - TÁMOGATÁS MENEDZSMENT INFORMATIKAI MEGOLDÁSA A 272/2014. (XI. 5.) KORM.

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban. Törökné Rózsa Judit 2006. június 13.

Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban. Törökné Rózsa Judit 2006. június 13. Projekt-végrehajtás és lebonyolítás a HEFOP pályázatos programjaiban Törökné Rózsa Judit 2006. június 13. HEFOP A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) megvalósítására 2004-2006 között 750

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Horváth László Ügyvezető igazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Köszöntő

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) eredményei Milos Katalin, Pályázatkezelési igazgató Veszprém, 2013.12.05. GOP 1-3. prioritás Eredmények 2007-2013* 42

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) eredményei Milos Katalin, igazgató Szentendre, 2013.10.29. GOP 1-3. prioritás Eredmények 2007-2013* 42 616 beérkezett

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A Tanyafejlesztési Program

A Tanyafejlesztési Program A Tanyafejlesztési Program Szabó Mátyás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály 2015. március 12. Tanyavilág 2020 szakmai műhelykonferencia, Szentkirály A Program előzményei,

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY

A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY Tartalom Szabályozási környezet Intézmények és kijelölés Tervezés és előkészítés Kiválasztási eljárások

Részletesebben