Tartalomjegyzék 2 1. Vezetői összefoglaló Executive summary Bevezetés Az alkalmazott módszertan 12

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék 2 1. Vezetői összefoglaló 3. 2. Executive summary 7. 4.1. Bevezetés 12. 4. Az alkalmazott módszertan 12"

Átírás

1 HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM IDŐKÖZI ÉRTÉKELÉS 2005 INDIKÁTOROK ELEMZÉSE ZÁRÓTANULMÁNY február 28.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Vezetői összefoglaló Az értékelés módszertana Legfontosabb megállapítások és javaslatok 3 2. Executive summary Methodology of the evaluation Most important observations and proposals 7 3. Bevezetés Az alkalmazott módszertan Bevezetés Az indikátorok szakértői felülvizsgálata EMIR adatelemzés Kérdőíves felmérés Kedvezményezetti interjúk Fókuszcsoportos interjú (workshop) A HEFOP indikátorértékelés átfogó megállapításai és ajánlásai Átfogó megállapítások Rendszerszintű ajánlások Indikátorok részletes értékelése alintézkedésenként HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP 2.1.5/05-1, 2.1.6/05/1, 2.1.7/05/1 és 2.1.8/05/ HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP 3.1.3/05 és 3.1.4/ HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP HEFOP Összefoglaló értékelési táblázat Melléklet Rövidítések jegyzéke Melléklet Kedvezményezettek számára kiküldött kérdőív Melléklet Kedvezményezettekkel készített interjú vázlata 124 2

3 1. Vezetői összefoglaló Jelen tanulmány a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program időközi értékelésének Indikátorok elemzése része. Az EX ANTE Tanácsadó Iroda által elvégzett időközi értékelés rövid távú célja, hogy elősegítse a jelenleg is futó OP jobb és hatékonyabb megvalósítását, támogassa a végrehajtás tapasztalatainak strukturált összegzését, valamint, hogy támogatást nyújtson a as programozási időszak tervezéséhez. Emellett a hosszú távú cél, hogy olyan értékelési módszertan jöjjön létre, amely bejáratott alkalmazásaival képes a fejlesztési programok tervezését, megvalósítását és utólagos értékelését tudományos alapossággal, azonban a mindenkori igényeknek megfelelő gyakorlatiassággal támogatni Az értékelés módszertana A Strukturális Alapok programjai esetében az időközi értékelés egyik kulcseleme az indikátorok vizsgálata. A HEFOP időközi értékelése esetében ez két részt foglal magába: Az előrehaladás vizsgálatának keretében az értékelők feladata a programban bekövetkezett tényleges előrehaladás mérése, vizsgálata az indikátorok alapján, és összevetése a felhasznált költségvetési forrásokkal. A második elem maguknak az indikátoroknak, mint módszertani eszközöknek a vizsgálata, amely az egyes indikátorok módszertani megfelelőségét és gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálja a programvégrehajtás tapasztalatainak figyelembe vételével. Az indikátorrendszer elemzése keretében az indikátorok átfogó vizsgálatát végeztük el, vizsgálat alá véve a Programkiegészítő Dokumentumban és a pályázati dokumentációban, támogatási szerződésekben megjelenő indikátorokat. A HEFOP indikátorait az indikátorok alkalmazásának általánosan elfogadott módszertanának tükrében vizsgáltuk felül. A vizsgálat kiterjedt az EMIR adatok elemzésére, mellyel az egyes alintézkedések pénzügyi teljesítésének előrehaladását, valamint az alintézkedések kitűzött indikátor-célértékeinek időarányos teljesülését elemeztük. Strukturált, elektronikus kérdőívet juttattunk el valamennyi végső kedvezményezett részére, a saját intézkedésükben szereplő indikátorokra vonatkozó kérdésekkel. A kérdőíves felmérésen túl, a kiválasztott intézkedések esetében interjúkat készítettünk a kiválasztott kedvezményezettekkel (összesen 24 interjú). Fókuszcsoportos interjúkat folytattunk le a három szakmai KSZ (ESZA Kht., OMAI, EÜM STRAPI) monitoring munkatársaival, az indikátorok megfelelőségéről, az indikátorok alkalmazásának nehézségeiről, valamint a kialakított legjobb gyakorlatokról, megoldásokról Legfontosabb megállapítások és javaslatok Jelentős problémaként kísérte végig a tanulmány készítését az a tény, hogy az indikátorok teljes köre pontosan nem rögzített, abban jelentős bizonytalanságok vannak. A projekt indulásakor az Irányító Hatóság rendelkezésünkre bocsátott egy mutatólistát, ami elvileg az alintézkedések teljes indikátorkészletét tartalmazta. A projekt későbbi szakaszában elsősorban a kedvezményezettek kérdőíves megkérdezése során derült ki, hogy a program végrehajtásában résztvevők további indikátorokat is használnak. A 3

4 tanulmány első tervezetének véleményezésekor az IH egy teljesebb és számítási képleteket is tartalmazó nyilvántartást is a rendelkezésünkre bocsátott. Az eltérések okait az intézkedés szintű jelentések és az EMIR adatok elemzése, valamint a Közreműködő Szervezetek munkatársaival végzett fókuszcsoportos interjúk során igyekeztünk felkutatni. Így derült fény arra, hogy több alintézkedésnél új indikátorok kerültek bevezetésre a pályázati útmutatóban, a támogatási szerződésben, valamint a monitoring fázisában, ugyanakkor ez a központi nyilvántartásban nem mindig került átvezetésre. Bár az értékelés során nagyrészt mindenütt sikerült beazonosítanunk az alintézkedésszintű indikátorok pontos körét, súlyos hiányosságnak tartjuk, hogy a teljes indikátorkészlet együttesen, aktuális állapotában sehol sem jelenik meg; a projekt záró fázisában megismert, legteljesebb nyilvántartás is elavult információkat tartalmazott mind az indikátorok körét, mind azok célértékeit illetően. Ezért javasoljuk, hogy a HEFOP végrehajtásában alkalmazott, minden programindikátort egyetlen egységes, folyamatosan karbantartott, havi szinten frissített rendszerben, lehetőleg az EMIR vagy a már alkalmazott, Excel-alapú indikátortábla keretein belül tartsák nyilván. A másik jelentős probléma, amivel az értékelés során találkoztunk, az EMIR felhasználása az indikátorok terén. Az indikátorok előrehaladásának megítéléséhez szükséges adatokat a szakértőink az EMIR-ből nem tudták beszerezni tipikusan azért, mert egyes adatok (mutatók aktuális értékei a PEJ alapján) egyáltalán nem kerültek rögzítésre, a feltöltött adatok (pl. támogatási szerződésben rögzített indikátor-célértékek) pedig az Irányító Hatóság tájékoztatása szerint sokszor pontatlanok. Mindezekből következik, hogy az EMIR-t a HEFOP esetében gyakorlatilag sem intézkedésmonitoring sem programmonitoring célokra nem lehet használni. Ez annak ellenére is aggályos, hogy a monitoringnak egyéb jól definiált eszközei is léteznek (intézkedés szintű jelentések, az előrehaladást áttekintő ülések). Mivel azonban egységes információs rendszerben naprakész adatokat csak az EMIR keretein belül lehet kezelni, mindenképpen javasoljuk, hogy az indikátorok és azok cél- és tényértékei pontosan és rendszeresen kerüljenek rögzítésre az EMIR-ben, illetve haladéktalanul számoljanak föl minden olyan informatikai, eljárásrendbeli vagy kapacitásbeli akadályt, amely jelenleg ezt nem teszi lehetővé. A harmadik, rendszerszinten is jelentős probléma az indikátorok specifikusságának egy sajátos kérdéséhez, a közérthetőséghez, értelmezhetőséghez kapcsolódik. A Közreműködő Szervezetek munkatársainak beszámolói alapján több programelemnél is előfordult, hogy a kedvezményezettek a meghatározott indikátort az értelmezést segítő definíciók, standardok hiányában vagy nem tudták értelmezni, vagy egymástól, vagy akár a Közreműködő Szervezetektől eltérő módon értelmezték. A közérthetőséget a kedvezményezettek szintjén is vizsgáltuk, mind a kérdőív, mind az interjúk keretében, ami lehetőséget adott a felismert értelmezési problémák mérésére. A kedvezményezettek a mutatók jelentős részében érzékelnek értelmezési problémákat. Emellett jelentős a látens (a kedvezményezett által nem is érzékelt) értelmezési probléma, félreértés. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezettek ugyanazt az indikátort az eltérő értelmezések miatt különféle tartalommal töltötték fel, ami az indikátort már az alintézkedés, komponens szintjén is használhatatlanná tette (az aggregálhatóság gyakorlatilag megszűnt), de az egyes projektek, azok elvárt outputjai és eredményei szintjén is értelmezhetetlenné tette a célszámokat. Szintén e jelenség létezését támasztja alá az, hogy több esetben az értelmezési problémák olyan jelentősek voltak, hogy a Közreműködő Szervezetek és az IH rákényszerült arra, hogy utólagosan kiadott definíciókkal tisztázza azokat. Ezek a tisztázó anyagok általában eredményesek voltak, a további félreértéseket sikeresen megelőzték. Ezekre a tapasztalatokra alapozva javasoljuk, hogy a jövőben minden egyes intézkedés 4

5 esetében, már a programozás során, de mindenképpen a projektkiválasztás előtt, készüljön el az indikátorokhoz egy pontos értelmezést adó definíciós jegyzék, és ennek tartalmát lehetőség szerint teszteljék a kedvezményezetti kör egyes szereplőinél, a további esetleges félreértések, illetve eltérő értelmezések megelőzése végett. A negyedik tapasztalt probléma inkább módszertani, szemléletbeli jellegű, ugyanakkor korántsem elhanyagolható: ez a hatásmechanizmus egyes szintjeinek következetes alkalmazása az indikátorrendszerben. A HEFOP indikátorait alapvetően a hatásmechanizmus szintjei mentén, kimenet-, eredményés hatásmutatókként határozták meg. Azonban a jelenlegi gyakorlatban az értékelők két problémát is észleltek. Az egyik, hogy az indikátorlistában a fenti három indikátor típus mellett megjelentek egyéb kategóriába sorolt mutatók is, melyek a monitoring módszertani keretei között nem értelmezhetőek (legfeljebb akkor, ha ez pusztán adatszolgáltatási kötelezettségként jelenik meg, de célérték nem kapcsolódik hozzá. Ebben az esetben viszont nem monitoring indikátorról, hanem egyéb adatgyűjtésről van szó 1 ). További probléma, hogy ez a hármas tagolás az egyes dokumentumokban, és különösen a projektszintű anyagokban (támogatási szerződések, előrehaladási jelentések) már nem mindig jelenik meg; az indikátorok összemosva, együtt szerepelnek. Ettől természetesen az egyes indikátorok még ugyanúgy használhatóak, viszont a strukturált módszertani kereteket ez a gyakorlat némileg fellazítja, és semmiképpen sem járul hozzá az európai szinten is megkövetelt módszertani ismeretek hazai elterjedéséhez különösen a kedvezményezettek körében nem, holott a módszertani, projektmenedzsment tapasztalatok fejlesztése épp e körnél a legkritikusabb. Ezért javasoljuk, hogy a kimenet-eredmény-hatás tagolás alkalmazása következetesen és szigorú módszertani alapelvek mentén történjék a programvégrehajtás minden szintjén, az ebbe nem illeszkedő adatgyűjtési elemeket pedig az indikátoroktól egyértelműen megkülönböztetve szerepeltessék. A HEFOP indikátorrendszerére vonatkozó javaslatok, tekintettel a as programidőszak előkészületeire is: 1. Rögzíteni kell a monitoring szakértők és vezető monitorok indikátor-továbbfejlesztési jogosultságait, javaslattételi és módosítási lehetőségeit, és standardizálni ennek csatornáit. A monitoring gyakorlati tapasztalatai így tudnak a leghatékonyabban beépülni az indikátorrendszer továbbfejlesztésébe. 2. A jelenlegi HEFOP és a as program esetében is, a programok végrehajtásában alkalmazott, minden programindikátort (azaz nem projektspecifikus indikátort) egyetlen egységes, folyamatosan karbantartott, havi szinten frissített rendszerben, lehetőleg az EMIR vagy a már alkalmazott, Excel-alapú indikátortáblában szükséges nyilvántartani. 3. Az indikátorokat, valamint azok cél- és tényértékeit pontosan és rendszeresen szükséges rögzíteni az EMIR-ben, továbbá haladéktalanul fel kell számolni minden olyan informatikai, eljárásrendbeli vagy kapacitásbeli akadályt, ami jelenleg ezt nem teszi lehetővé. 4. A as program végrehajtásának előkészítése során az indikátorok meghatározása mindenképpen a tervezők és a jelenleg futó program végrehajtásában résztvevők által alkotott közös munkacsoportokban kell, hogy folyjon. 1 Az IH-val folytatott konzultáció alapján, minden egyéb mutatója esetén erről, vagyis további, a monitoring indikátorokhoz közvetlenül nem kapcsolódó adatgyűjtésről van szó. 5

6 5. A as program végrehajtásának előkészítése során az egyes intézkedésekhez olyan indikátorkészletet szükséges meghatározni, ami specifikus és releváns az intézkedés teljes tartalmára, vagyis valamennyi alintézkedést lefedi. 6. A jövőben minden egyes intézkedés esetében már a programozás során a munkacsoportok keretein belül, de mindenképpen a projektkiválasztás előtt, készüljön el az indikátorokhoz egy pontos értelmezést adó definíciós jegyzék, és ennek tartalmát tesztelni szükséges a kedvezményezetti kör egyes szereplőinél, a további esetleges félreértések, illetve eltérő értelmezések megelőzése végett. 7. A jelenleg futó program indikátorainak felülvizsgálata, vagy az eddiginél részletesebb definiálása esetén felül kell vizsgálni a támogatási szerződésekben rögzített kedvezményezetti célértékeket, az új vagy pontosított indikátor tartalmának fényében. 8. A kimenet-eredmény-hatás tagolás alkalmazása következetesen és szigorú módszertani alapelvek mentén történjék a programvégrehajtás minden szintjén, az ebbe nem illeszkedő (egyéb) adatgyűjtési elemeket pedig az indikátoroktól egyértelműen megkülönböztetve kell szerepeltetni. 9. Szükséges a kedvezményezettek erőteljesebb módszertani támogatása, képzése, tájékoztatása, valamint a köztük levő tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása, a legjobb gyakorlatok terjesztése az indikátorok alkalmazása terén is. Ezzel a tevékenységgel a as programnak mindenképpen számolnia kell, ehhez megfelelő erőforrásokat kell biztosítani. Az egyes konkrét indikátorokhoz megfogalmazott ajánlásaink a mutatók részletes értékelését tartalmazó fejezet megfelelő részeinél találhatók. 6

7 2. Executive summary This study is the Evaluation of Indicators part of the mid-term evaluation of the Human Resource Development Operative Programme (HRDOP). The short-term objective of the evaluation, carried out by EX ANTE Consulting, is to assist the better and more effective execution of the present OP, to support the structured summation of the experiences of the implementation, as well as to give assistance to the planning of the programming period. Besides this, the long-term objective is to create an evaluation methodology that is able to support the planning, the implementation and the ex-post evaluation of development programmes with scientific thoroughness, but with practicality that suits to the all-time demands Methodology of the evaluation In the case of the programmes of Structural Funds, one of the key-parts of the mid-term evaluation is analysing the indicators. In the mid-term evaluation of HRDOP, it implies two parts: In the frame of the evaluation of progress, the task of evaluators is to measure and analyse the effective progress by the indicators, and to compare them with the expended budgetary funds. The second part is the analysis of the indicators themselves as methodological instruments, which examines the methodological eligibility and practical applicability of the single indicators considering the experiences of the programme implementation. In the frame of the analysis of the indicator-system, we have carried out an overall analysis of the indicators, taking under analysis the indicators involved in the Programme Complementary (PC), the tender dossiers and the support contracts. We have reviewed the indicators of HRDOP in the light of the generally accepted methodology of the use of indicators. The analysis has involved the data of EMIR (Standard Monitoring Information System), with which we analysed the progress of the financial implementation of the single sub-actions, as well as the pro rata temporis progress of the proposed target value of the indicators. We have sent a structured, electronic questionnaire to every single ultimate recipient with questions related to the indicators of their own action. Beyond the questionnaire survey, in the case of selected actions, we have made interviews with the selected recipients. We have made so-called focus group interviews with the monitoring staff of the three professional Intermediate Bodies (ESZA Kht., OMAI, EÜM STRAPI) on the eligibility of indicators, the difficulties of the use of indicators, as well as the developed best practices and solutions Most important observations and proposals During writing this study, it was a significant problem that the exact range of the indicators are not determined and recorded precisely; there is a great obscureness in them. At the launch of the project, the Managing Authority gave us free run of a list of indicators, 7

8 which theoretically contained all indicators of the sub-actions. In the further period of the project mainly from the returned questionnaires of the recipients it turned out that the attendance of the programme implementation uses further indicators. At the deliverance of the first draft of the study, the Managing Authority gave us a more complete list of the indicators, which contained computational formulas. We tried to find out the reasons of the variances in the course of analysing the action reports and the data of EMIR, as well as the focus group interviews made with the staff of Intermediate Bodies. So it emerged that new indicators had been introduced in the tender dossier, the support contracts, as well as in the monitoring period at several sub-actions, but these changes had not been recorded in the central record keeping in every case. However, in the course of the evaluation, we roughly managed to identify the exact range of indicators at every sub-action, we reckon a serious deficiency that the current state of the complete indicator-kit is not recorded anywhere. The utter list of indicators, we got acquainted with in the final period of the project, also contained out-of-date information about either the range of indicators and their target values. Hence, we propose every programme indicator that is used in the implementation of HRDOP to be registered in one solid, constantly maintained, monthly updated system, as far as possible in the EMIR or the yet applied Excel-base indicator-table. Another significant problem that occurred in the course of the evaluation is the use of EMIR in the field of the indicators. Our experts could not get data needed to sum up the progress of the indicators from the EMIR typically because some data (current values of indicators according to the Quarterly Progress Report) had not been recorded, and the recorded data (e.g. indicator target values of the support contracts) according to the information from the Managing Authority are often imprecise. It follows that in the case of HRDOP, the EMIR could not be used in practice for neither action-monitoring nor programme-monitoring. It is solicitous even though monitoring has other well defined tools. However, up-to-date data can be handled only in the frame of EMIR, so we propose the indicators, their target and current values to be recorded precisely and regularly into the EMIR, as well as every information technology, procedural or capacity difficulties to be eliminated immediately that do not allow that. The third problem, which is a significant problem on the level of the whole system, too, is related to one special part of the specific requirement of indicators, their understanding and interpretation. According to the report of the staff of Intermediate Bodies, it occurred at several programme elements that in absence of standards and definitions supporting the understanding the recipients could not interpret the indicators or they interpreted them contrary to each other and the Intermediate Bodies. We have analysed the understanding on the level of the recipients, too, in the frame of either questionnaires and interviews, which gave us the chance to measure the identified interpretation problems. Recipients feel interpretation problems at most of the indicators. In addition, there are several undercover interpretation problems and misunderstandings. It means that the recipients filled up the same indicator with different purports for the sake of the divergent interpretations. Therefore indicators became useless even on the level of subactions or components, but target values became inunderstandable on the level of single projects and their expected outputs and results. The existance of this phenomenon is confirmed by the fact that interpretation problems had been so significant at several cases that the Intermediate Bodies and the Managing Authority had had to clarify them with posteriorly issued definitions. Generally, these clarifying definitions were effective, they prevented the further misunderstandings. To build on these experiences, we propose to prepare a definition register of the indicators which gives 8

9 accurate interpretation. This register should be prepared during the programming period but at least before selection of the projects. The register should be tested on some recipients to prevent further misunderstandings. The fourth discovered problem is rather methodological, but not nearly negligible: this is the consequent use of the single levels of the mode of action in the indicator-system. Indicators of HRDOP are basically defined along the levels of the mode of action, as output, result and impact indicators. However, in the present practice, we detected two problems. First, besides the above-mentioned three types of indicators, further indicators appeared rated in an other category. But these indicators are not interpretable in the methodological frame of monitoring. Further problem is that this triple articulation does not always appear in the certain documents and especially in the project-level documents (support contracts, quarterly progress reports); the indicators appear interspersed in them. Irrespectively of this, the single indicators are useable, but this practice mellows the structured methodological frames and does not assists to the domestic spread of the methodological knowledge required on the European level especially does not assists to the spread of the methodological knowledge in the sphere of the recipients, where development of methodological and project management experiences are the most critical. Hence, we propose the use of the outputresult-impact articulation to be passed consistently and along strict methodological principles on every level of the programme implementation. Acquisition elements, which are not suit to this methodology should be featured separately. Proposals regarding to the indicator-system of the HRDOP, taking into consideration preparations of the programming period: 1. The indicator development rights, possibilities of posing proposals and modifications of the monitoring experts and of the leading monitors must be recorded; besides, these channels must be standardized. 2. In the case of the present HRDOP and of the programme, all programme indicators used during the execution of the programme (that is, not project specific indicators) must be recorded in a single, standard, continuously maintained and monthly updated system, possibly in the EMIR or in a previously applied Excel-based indicator table. 3. The indicators and their related goal- and actual values must be recorded precisely and regularly in the EMIR; furthermore all such information technology, procedure- or capacity related obstacles - which does not make this possible at present - must be eliminated. 4. During the course of preparing the execution of the programme, the indicators are by all means, to be identified within a joint work-group consisting of the planners and participants of the execution of the presently running programme. 5. During the preparation phase of the programme, such set of indicators must be identified to the individual actions, which are specific and relevant throughout the duration of the action, that is which covers all sub-actions. 6. In the future, in order to avoid any possible misunderstanding or difference in interpretation, in the case of all actions and during the programming period within the frame of the work-groups -, but at least before the project selection, it is necessary to prepare a precise definition list of all indicators, which must be tested on participants of the sphere of recipients. 7. In the case of reviewing indicators or defining in more details the presently running 9

10 programme, the recipient goal-value must be reviewed in the support agreements in the light of the content of the new or modified indicator. 8. The output-result-impact breakdown must be applied by consequent and strict methodology principles on all levels of program execution. Such non-conform data collection elements must be handled completely separately from the indicators. 9. Recipients must receive stronger methodology support, training, information and the possibility for exchange of experiences, the presentation of the best practices must be provided in the field of indicator application, too. The programme must by all means take these activities into consideration together with insurance of the necessary resources. Our proposals for the individual, specific indicators are found in the corresponding part of the chapter dealing with the detailed evaluation of indicators. 10

11 3. Bevezetés A projekt körülményei A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium HEFOP és EQUAL Program Irányító Hatóság megbízásából az EX ANTE Tanácsadó Iroda végezte el a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP) időközi értékelését. Az értékelés három fő részből állt: 1. A szerződéskötési folyamat kockázatainak elemzése, 2. A horizontális témák HEFOP-on belüli érvényesülésének elemzése, 3. Indikátorelemzés. A jelen tanulmány a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program időközi értékelésének indikátorelemzési komponense keretében készült, az indikátorok vizsgálatával kapcsolatos megállapításokat, illetve javaslatokat foglalja magában. A tanulmány célja Az egész HEFOP időközi értékelési projekt, így az indikátorelemzési rész céljait is két részre lehet bontani. A tanulmány rövid távú célja, hogy elősegítse a jelenleg is futó OP jobb és hatékonyabb megvalósítását, támogassa a végrehajtás tapasztalatainak strukturált összegzését, valamint, hogy támogatást nyújtson a as programozási időszak tervezéséhez. Emellett a hosszú távú cél, hogy olyan értékelési módszertan kerüljön kialakításra, amely bejáratott alkalmazásaival képes a fejlesztési programok tervezését, megvalósítását és utólagos értékelését tudományos alapossággal, viszont a mindenkori igényeknek megfelelő gyakorlatiassággal támogatni. Tartalom, struktúra A jelen indikátorelemzési tanulmány elején bemutatjuk az elemzés során alkalmazott módszertant, valamint az értékelés tárgyául szolgáló indikátorok körét. A második fejezet átfogó megállapításokat tesz a HEFOP indikátorairól, majd a harmadik fejezetben ezt részletesen kibontva, az operatív program összes intézkedésére vonatkozóan alintézkedésenkénti bontásban ismertetjük a kérdőíves megkérdezések és az interjúk eredményeit, valamint az EMIR adatok elemzésének eredményeit, végül pedig összegezzük és véleményezzük az eredményekből levonható következtetéseket. A tanulmány utolsó fejezetében táblázatos formában összegző értékelést adunk a HEFOP minden egyes indikátoráról intézkedések szerint a SMART kritériumrendszer alapján. A március 1-i, az Értékelést Irányító Csoporttal folytatott megbeszélés alapján, az emlékeztetőben rögzítetteknek megfelelően, következetesen az alábbi megnevezéseket használjuk a tanulmányban: x.x: intézkedés (pl. 3.2) x.x.x: alintézkedés (pl ) x.x.x.x: komponens (pl ) Hangsúlyozzuk, hogy ez jelenleg nem egységes értelmezés a HEFOP-ban! Mindazonáltal jelen tanulmány koherenciájának érdekében szükséges egységesen használható fogalmi kategóriák definiálása. Megjegyezzük továbbá, hogy az egységes használat a HEFOP lebonyolításában résztvevő szervezetek közötti együttműködést is elősegítené, ezért a fenti értelmezést javasoljuk a későbbiekben bevezetni. 11

12 4. Az alkalmazott módszertan 4.1. Bevezetés A Strukturális Alapok programjai esetében az időközi értékelés egyik kulcseleme az indikátorok vizsgálata. Ez HEFOP időközi értékelése esetében két elemet foglal magába: Az előrehaladás vizsgálatának keretében az értékelők feladata a programban bekövetkezett tényleges előrehaladás mérése, vizsgálata az indikátorok alapján, és összevetése a felhasznált költségvetési forrásokkal. A második, a jelen feladatban némileg hangsúlyosabb elem maguknak az indikátoroknak, mint módszertani eszközöknek a vizsgálata, amely az egyes indikátorok módszertani megfelelőségét és gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálja a programvégrehajtás tapasztalatainak figyelembe vételével Az előrehaladás vizsgálata Az alábbi ábra a program hatásmechanizmusát szemlélteti, az inputoktól a hatásokig terjedően, és összekapcsolva a hatásmechanizmust az egyes célszintekkel. Hatások Átfogó célok Eredmények Specifikus célok Program célok Outputok Operatív célok Inputok Program tevékenységek A vizsgálat köre a program jelenlegi előrehaladottságát figyelembe véve valójában az eredményekig terjedően vizsgálta a program tényleges előrehaladását, noha az elemzésekben kitértünk a hatásokról rendelkezésre álló információkra, azokból még valós következtetéseket nem lehetett levonni. Vagyis a szakértői, értékelői munka a program valós tevékenységeire, kimeneteire és eredményeire fókuszált. Ennek keretében minden egyes alintézkedés esetében összegyűjtöttük mind a pénzügyi, mind a fizikai megvalósulás aktuális indikátorértékeit, mind a kötelezettségvállalás (támogatási szerződések), mind a tényleges előrehaladás szintjén, majd ezek felhasználásával elemeztük a pénzügyi és fizikai megvalósulás összhangját. Emellett a pénzügyi és fizikai megvalósulás időarányos elemzését is elvégeztük, vagyis megvizsgáltuk, hogy az előrehaladottság mértéke megfelel-e az adott intézkedés időbeli 12

13 előrehaladottságának (az intézkedés indulásától a program végéig tartó idősíkon belüli arányosítás alapján). Jelen tanulmány keretében tehát megvizsgáltuk a végrehajtás első tapasztalatai alapján, hogy a program valóban képes-e a tervezett mértékben kezelni a feltárt problémákat, azaz hogy mennyire tekinthetők megfelelőnek az indikátorok célértékei, azok reálisan elérhetők-e. Ehhez az indikátorok aktuális és kiinduló értékeit vizsgáltuk, és ezen adatok tükrében megbecsültük az intézkedések várható eredményeit Indikátorok felülvizsgálata Az indikátorrendszer vizsgálata keretében az indikátorok átfogó vizsgálatát végeztük el, vizsgálat alá véve a Programkiegészítő Dokumentumban és a pályázati dokumentációban, támogatási szerződésekben megjelenő indikátorokat. Az indikátorok alkalmazásának célja a Strukturális Alapok támogatásainak körében általában így a HEFOP-ban is a megfogalmazott különböző szintű szakpolitikai és programcélok számszerűsítése, annak érdekében, hogy mérésük, előrehaladásuk objektív megítélése megtörténhessen. Az indikátorok csak akkor használhatóak fel hatékonyan a programhoz kapcsolódó különféle tevékenységek során, amennyiben megfelelően, célszerűen határozták meg mind az egyes mutatókat, mind azok logikai rendszerét. Az alapvető elvárás a monitoring struktúrákkal kapcsolatban, hogy megbízható, valós, időszerű képet nyújtsanak gyakorlatiasan felhasználható formában a programvégrehajtásban érintett szereplők számára. Az ezek részét képező indikátorrendszereknek is ehhez az alapvető elváráshoz kell illeszkedniük. A közösségi fejlesztési források felhasználása kapcsán az indikátorok alkalmazásának részletes és jól meghatározott módszertana alakult ki, amely magában foglalja az indikátorokkal kapcsolatos minőségi követelményeket is. Ezeket összefoglalóan két kritériumrendszer, a SMART és a QQTTP mentén írhatjuk le. A legközismertebb és a jelen értékelés elsődleges elemzési kereteként is használt elvi követelményrendszer az úgynevezett SMART. A SMART kritériumrendszer alkalmazása túlmutat a fejlesztési programokhoz kapcsolódó monitoring-tevékenységen, gyakorlatilag a bármely folyamatban felhasználásra kerülő információval szemben fogalmaz meg elvárásokat. A betűszó többféleképpen is feloldható, az angol Specific, Measurable, Available / Achievable, Relevant / Reliable, Timely szavak kezdőbetűiből áll össze. A SMART kritériumok szerint az ideális indikátor Specific = specifikus: vagyis arra és elsősorban arra a jellemzőre vonatkozik, amelyhez hozzárendeljük, és az adott jellemzőről kellő mélységben és részletességgel szolgáltat információt. A specifikussághoz kapcsolódó feltétel az is, hogy az indikátor megfelelően definiált és értelmezhető legyen, hiszen értelmezési nehézségek esetén a célok méréséhez való kapcsolódása gyengül. Measurable = mérhető: azon indikátorok gyakorlati felhasználhatósága, amelyekhez nem tudunk számértéket rendelni, csekély. A számszerűsítés, az indikátorok mérhető formában történő meghatározása így alapvető fontosságú. Available/achievable = elérhető, rendelkezésre áll: alapvető, hogy az adott indikátor értékére vonatkozó információhoz hozzá lehessen férni, létezzen vagy létre lehessen hozni egy olyan információs rendszert, melyből az adott indikátorra vonatkozó információ kinyerhető. Az indikátor meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen költségekkel, erőfeszítésekkel lehet megszerezni az indikátorra vonatkozó értékeket. 13

14 Relevant = releváns: az indikátornak a felhasználás szempontjából fontos és hasznos információt kell hordozniuk. A mutató közvetlenül kötődjön ahhoz a célhoz, amelyet mérünk vele. Reliable = megbízható: a menedzsment csak annyiban támaszkodhat az indikátorokból származó információkra, amennyiben azok a tényleges állapotokat tükrözik. Az adatok hitelességével, megbízhatóságával kapcsolatos kételyek elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelenthetnek egy program vagy projekt végrehajtása szempontjából. Timely = aktuális: az időhöz való viszony két szempontból is jelentős. Egyrészt egyértelműnek kell lennie annak az időpontnak vagy időhorizontnak, amire egy adott mutató vonatkozik (melyik hónapra, melyik évre szóló adatról van szó, egyes célértékeket milyen időtávon kívánunk megvalósítani stb.) Másrészt mind a tervezés, mind a végrehajtás optimalizálásához elengedhetetlen, hogy a leíró jellegű mutatók az időszerű, időben is valósághű állapotot ábrázolják. A QQTTP kritériumrendszer a SMART-nál specifikusabb, a fejlesztési tevékenységekhez jobban kötődő elvárásokat fogalmaz meg. Míg a SMART az információ minőségével általában foglalkozott, addig a QQTTP az indikátor, az információ tartalmával szemben támaszt követelményeket. Ezen kritériumrendszer szerint az ideális indikátornak a következő kérdésekre kell választ adnia: Quantity = mennyiség Mennyit? az indikátor által leírt jellemzőben bekövetkezett mennyiségi változás; Quality = minőség Mit? az indikátor által leírt jellemző pontos definiálása szükséges, tehát például a megépült utak rangja és minősége, a megszerzett szakképesítések egzakt besorolása stb. Time = idő Mikor? mely időszakban következett be a változás a leírt jellemzőben, illetve hogyan alakult az idő függvényében. Target group = célcsoport Kinek? ahol ez értelmezhető, meg kell határozni a leírt jellemzőhöz kapcsolódó fejlesztések célcsoportjait. Place = hely Hol? az indikátornak szintén be kell számolnia az adott jellemző térbeli, földrajzi elhelyezkedéséről. A QQTTP kritériumrendszert úgy is felfoghatjuk, mint a SMART feltételek közül a specifikusság kibontását a fejlesztési programok kontextusában. Fontos hozzátennünk, hogy mindkét követelményrendszert indikátorkészletekre ugyanúgy vagy talán még inkább célszerű alkalmazni, mint az egyes indikátorokra. Ennek megfelelően egy indikátorrendszernek minden elemében SMART-nak kell lennie, a QQTTP feltételeknek azonban csak az egyes jellemzők, illetve a rendszer egésze szintjén kell teljesülnie; vagyis nem kell feltétlenül arra törekedni, hogy egyetlen mutatóba tömörítsük a QQTTP indikátoroktól megkövetelt valamennyi információt, amennyiben egy néhány indikátorból álló készlet sokkal hatékonyabb és átláthatóbb formában képes ennek eleget tenni Az értékelés tárgyául szolgáló indikátorok köre Jelen tanulmány keretében elvégzett értékelés kiterjed a HEFOP 42 alintézkedésének kimenet, eredmény és hatásindikátoraira. Az indikátorok mélységét tekintve nem csak a 14

15 Programkiegészítő Dokumentumban szereplő, intézkedés szintű indikátorokig vizsgálódtunk, hanem a pályázati kiírások, támogatási szerződések szintjén megjelenő alintézkedésszintű indikátorokig. Ugyanakkor az indikátorok pontos körének meghatározása egy az egész értékelési munkán végighúzódó problémát jelentett az ezzel kapcsolatos megállapításokat és javaslatokat a 4. fejezetben taglaljuk. A jelen értékelés nem terjedt ki a HEFOP technikai segítségnyújtási intézkedései keretében alkalmazott indikátorokra Alkalmazott módszerek listája Az indikátorok elemzése kapcsán a következő módszerekkel dolgoztunk: az indikátorok szakértői felülvizsgálata, EMIR adatelemzés, kérdőíves felmérés, kedvezményezetti interjúk, fókuszcsoportos interjúk. E módszereket az alábbiakban részletesen is bemutatjuk Az indikátorok szakértői felülvizsgálata Szakértőink megvizsgálták és elemezték az egyes alintézkedések kimenet, eredmény- és hatásindikátorait. Az elemzés elsősorban az indikátorok SMART kritériumrendszernek való megfelelőségét, ezen belül legfőképpen az intézkedéshez való specifikusságát, mérhetőségét és relevanciáját vizsgálta elméleti, módszertani szempontból EMIR adatelemzés Az EMIR adatelemzés eszközét az indikátorok kapcsán végzett előrehaladás-vizsgálat során alkalmaztuk. Az eredeti elképzelések szerint az EMIR, és annak is az intézkedés, illetve komponens szinten aggregált előrehaladási adatain (pénzügyi mutatók: kötelezettségvállalás és kifizetések, valamint fizikai mutatók: támogatási szerződésben rögzített célértékek és beszámolók alapján mért tényleges megvalósulás) keresztül a számszerű előrehaladást vizsgáltuk a programstruktúra (prioritások, intézkedések) mentén, valamint az egyes intérkedések idősíkjához viszonyítva. A gyakorlatban kiderült, hogy pusztán az EMIR-ben rendelkezésre álló adatok ehhez a vizsgálathoz nem elégségesek, mivel főként a tényleges megvalósulás esetében (aggregált PEJ-adatok) az EMIR nem tartalmazza az értékeléshez szükséges naprakész információkat. Ezért az adatelemzés alapjául szolgáló információs bázis más adatforrásokból (pl. intézkedés szintű előrehaladási jelentésekből) kellett kiegészíteni. Az adatok így sem minden esetben teljes körűek és pontosak, ezért a garbage in garbage out elvnek megfelelően nem mindenütt tudtunk érdemi megállapításokat tenni. A részletes elemzésben ezeket a pontokat mindig jeleztük. Fontos megemlíteni, hogy a tanulmányban a február 10-én aktuális EMIR adatokkal dolgoztunk. Az előrehaladás vizsgálatakor egyrészt elemeztük az egyes alintézkedések pénzügyi teljesítésének előrehaladását, valamint az alintézkedések kitűzött indikátor-célértékeinek időarányos teljesülését. Emellett az indikátorok jelenlegi állapotát a pontosabb kép miatt - összevetettük a szerződésekben vállalt értékekkel, és az ehhez történt megvalósulással is. 15

16 E módszertani eszköz kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy minden olyan esetben, ahol értelmezési problémák merültek fel az indikátorral kapcsolatban, annak az indikátornak a megbízhatósága a különböző értelmezések, és számolási módok miatt megkérdőjelezhető. AZ EMIR adatelemzés eredményeit ezen fenntartással kell tehát kezelni Kérdőíves felmérés Strukturált, elektronikus kérdőívet juttattunk el teljes körű lekérdezéssel az összes végső kedvezményezett részére a saját intézkedésükben szereplő indikátorokra vonatkozó kérdésekkel. A kérdőíves felmérés külön-külön kérdéseket tartalmazott a kimenet-, az eredmény-, valamint a hatásmutatókra vonatkozóan. Az egyes indikátorfajtáknál rákérdeztünk azok specifikusságára, értelmezhetőségére, mérhetőségére, elérhetőségére, relevanciájára, időhöz kötöttségére, a célértékek megvalósulására, valamint az intézkedésszintű célértékek megvalósulására. Az alkalmazott kérdőívet a 2. melléklet mutatja be. A kérdőívben alapvetően zárt kérdések szerepeltek, azonban minden egyes válaszadási helyen lehetősége volt a kedvezményezetteknek szövegesen is kifejteni a véleményüket. A zárt kérdésekre adott válaszok négyfokozatú skálaindikátoros értékelésre épültek: a kérdéseknél négy választ adtunk meg teljesen rossz rossz jó teljesen jó típusú kategóriák, minden esetben a legrosszabb minősítésű volt az egyes, míg a legjobb minősítésű a négyes válasz. A beérkezett kérdőívekből az egyes kérdésekre adott válaszokat átlagoltuk, így megkaptuk, hogy általában milyen minőségűnek értékelik a kedvezményezettek az indikátornak azt a tulajdonságát, melyre a kérdés irányult. Az átlagos mint feldolgozási módszer jelen esetben azért volt indokolt, mert ez teremtett lehetőséget minőségi küszöbérték meghatározására: problémás indikátornak azokat a mutatókat értékeltük, melyeknél valamelyik érték 3,00 alatti volt, ami 75%-os minőségi küszöbnek felel meg. A kérdőíves felméréssel kapcsolatos módszertani tapasztalatok vegyesek voltak. Maga a kérdőíves megkérdezés az eredeti módszertani eszközrendszerben nem szerepelt, ezt a projektindító megbeszélés során vállalta fel az értékelő csapat. A kérdőíves felmérés megtervezésére és lebonyolítására rendkívül rövid idő állt rendelkezésre, ezért módszertani korrekciókat menetközben nem lehetett tenni. A tapasztalatok nagy része is ebből fakad: Noha a kérdőívet a közreműködő szervezetek véleményezték, a felmérés tervezése során nem volt lehetőség arra, hogy egy kiválasztott kedvezményezetti körön tesztjelleggel kipróbáljuk azt. Így az esetleges értelmezési, kitöltési problémák az éles felhasználás során kerültek felszínre. Noha pontos kimutatásokkal e tárgyban nem rendelkezünk, a válaszadó kedvezményezettek mintegy %-a vette igénybe az értékelő csapat által biztosított es, illetve telefonos segítségnyújtást. Kisebb félreértések még így is történtek: tipikusan az fordult elő, hogy a központi indikátorok mellett a kedvezményezettek a saját, projektspecifikus mutatóikat is értékelték. A későbbi értékelések során a hasonló felméréseknél mindenképpen szükséges az előkészítés során elegendő időt biztosítani arra, hogy a kérdőív tesztelése megtörténhessen. A szűk időkeretek a felmérés megvalósításában, a kérdőív kitöltésének határidejében is jelentkeztek. A rövid idő ellenére azonban viszonylag jó válaszadási arányt tapasztaltunk: a mintegy ötszáz megkérdezett kedvezményezettből 161 juttatott hozzánk vissza határidőre kérdőívet. Ez mindenképpen a mind a lebonyolításban tevékenyen résztvevő közreműködő szervezetek, mind a kedvezményezettek oldaláról megtapasztalt elkötelezettségnek és lelkesedésnek volt köszönhető. 16

17 4.5. Kedvezményezetti interjúk A kérdőíves felmérésen túl azon intézkedések esetében, ahol a monitoring látogatás esedékes volt, a monitoring munkatársak interjúkat készítettek az általuk kiválasztott kedvezményezettekkel (kivéve a 2.2 és 4.2 intézkedéseket, ahol a pályáztatási folyamat még nem jutott el a monitorozási szakaszba, így az interjúkat az EX ANTE Tanácsadó Iroda szakértői végezték el). Az interjú a kérdőíves felmérés kérdéseinél részletesebb, mélyebb véleménykifejtésre adott lehetőséget a kedvezményezetteknek az egyes indikátorokról, valamint az interjúztatást végző szakértők személyes benyomásokat is szerezhettek a kedvezményezettek viszonyulásáról az indikátorokhoz. Az alkalmazott interjúsablont a 3. melléklet tartalmazza. A tanulmány elkészítéséhez 20 darab, a monitoring munkatársak által elvégzett interjú (1.1. intézkedés) és 4 darab, az EX ANTE Tanácsadó Iroda szakértői által elvégzett interjú eredményei álltak rendelkezésünkre Fókuszcsoportos interjú (workshop) Workshop keretében beszélgetést folytattunk a kedvezményezettekhez, a fejlesztési folyamathoz közel álló, az indikátorokról nagy mennyiségű információval rendelkező munkatársakkal is, aminek keretében három fókuszcsoportos interjút folytattunk le, a három szakmai KSZ (ESZA Kht., OMAI, EÜM STRAPI) monitoring feladatait végző szakembereivel. A fókuszcsoportos interjú során már rendelkezésünkre álltak a kérdőíves felmérés egyes eredményei, így ezek felhasználásával tudtuk az indikátorokhoz kapcsolódó kérdéseket megvitatni a közreműködő szervezetek szakértőivel. 17

18 5. A HEFOP indikátorértékelés átfogó megállapításai és ajánlásai 5.1. Átfogó megállapítások Az egyes indikátoroknál tapasztalt konkrét felvetéseket, problémákat, javaslatokat a részletes elemzés szintjén mutatjuk be. Ugyanakkor mindenképpen szólnunk kell néhány olyan tényről, amely az indikátorrendszer egészét érinti, és annak megfelelő működését veszélyezteti. Az első ilyen probléma, hogy az indikátorok teljes köre pontosan nem rögzített, abban jelentős bizonytalanságok vannak. A HEFOP-ban alkalmazott mutatók köre alapvetően három szintre tagolódik, amit az alábbi ábrával szemléltettünk: PC INDIKÁTOROK Az indikátorrendszer gerincét a Programkiegészítő Dokumentumban is rögzített indikátorok adják. Ezek az intézkedés szinten rögzített célokhoz rendelnek számszerűsített mutatókat. Az egyes intézkedéseken belül, az alintézkedések, komponensek szintjén meglevő különbségek, eltérő tartalom és a mélyebb értelmezés miatt részletesebb indikátorkészlet jelenik meg, a Programkiegészítő Dokumentumban rögzített mutatók kiegészülnek az alintézkedés szintű indikátorokkal. Az egyes projektek szintjén pedig, a projekt sajátosságaihoz illeszkedve, ehhez járulnak még a projektspecifikus indikátorok. Némileg tovább bővíti ezt a rendszert, hogy egyes intézkedések esetében a fókuszcsoportos interjúkon adott információ szerint a gyakorlati projektmonitoringot végző szakemberek is definiálnak új indikátorokat a projektek kapcsán: e szakértők feladata a szakmai előrehaladás megítélése, és az e feladathoz alkalmazott eszközök megválasztásában bizonyos szabadságot élveznek, ezért határozhatnak meg új indikátorokat. Megjegyezzük, hogy habár ez a megoldás a rendszer továbbfejlesztése szempontjából hasznos lehet, viszont mindenképpen szükséges egyértelműbb, standardizáltabb alkalmazása. Pontosan rögzíteni kell akár intézkedésenként eltérő módon, hogy a monitoring szakértőknek mely indikátorok esetében milyen javaslattételi, módosítási lehetőségei vannak, és ezeket milyen csatornán keresztül érvényesítheti. Az értékelők tapasztalata szerint a probléma az indikátorok fent említett második szintjével, annak körülhatárolásával van. Az értékelési munka indulásakor ugyan az Irányító Hatóság rendelkezésünkre bocsátott egy mutatólistát, amely elvileg ennek a szintnek a teljes indikátorkészletét tartalmazta. A további munka és elsősorban a kedvezményezettek kérdőíves megkérdezése során derült ki, hogy a program végrehajtásában résztvevők az indikátoroknak ennél a listánál szélesebb körét alkalmazzák. Később a tanulmány első tervezetének véleményezése kapcsán az IH egy teljesebb és számítási képleteket is 18

19 tartalmazó nyilvántartást is átadott. Az eltérést az intézkedés szintű jelentések és az EMIR adatok elemzése, valamint a közreműködő szervezetek munkatársaival végzett fókuszcsoportos interjú során igyekeztünk felkutatni. Ennek során kiderült, hogy több alintézkedésnél új indikátorok kerültek bevezetésre a pályázati útmutató, a támogatási szerződés vagy a monitoring fázisában, ugyanakkor ez a központi nyilvántartásban nem mindig került átvezetésre. Az új indikátorok bevezetésére egyébként a közreműködő szervezetek munkatársaival folytatott fókuszcsoportos interjú tapasztalatai szerint gyakran programozási hiba miatt volt szükség: az Operatív Program és a Programkiegészítő Dokumentum készítésében nem jelentek meg eléggé a végrehajtók, a monitoringot végzők szempontjai, ezért azok most is panaszkodnak egyes indikátorok irreleváns voltára; emellett egyes indikátorok a Programkiegészítő Dokumentumban is módosításra kerültek. E problémakör kapcsán egy kedvezőnek semmiképpen sem nevezhető jelenség, hogy több esetben is példa van arra, hogy egy-egy intézkedés szintjén definiált indikátorok nem relevánsak, specifikusak az intézkedés minden egyes alintézkedésére. Ahol ezt kezelték, ott tulajdonképpen az történt, hogy az intézkedésszintű indikátor helyett új, alintézkedésszintű indikátort vezettek be. Azonban így is fennáll az az ellentét, hogy ha pusztán az indikátorok szemszögéből vizsgáljuk, akkor úgy tűnik, hogy egyes alintézkedések nem szolgálják az intézkedés szintű cél teljesülését (hiszen az intézkedésszintű indikátorokhoz nem járul hozzá). A programtartalom ugyanakkor nem ezt támasztja alá, vagyis az indikátorrendszer hibájáról beszélhetünk (ugyanakkor egyes intézkedéseknél felmerülhet ennél súlyosabb probléma, az intézkedésen belüli programozási inkoherencia is noha ezt kizárni nem tudjuk, az esetek többségében nem ezt valószínűsítjük). A jelenleg futó HEFOP esetében ez a probléma már nem igazán kezelhető illetve csak az alintézkedésszintű indikátorok bevezetésével kezelhető, ugyanakkor a következő időszak programjának előkészítése során az indikátorok megválasztására nagyobb gondot fordítva, az ilyen anomáliák elkerülhetőek. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy ennek kezelési módja semmiképpen sem lehet az indikátorok számának elharapózása e tekintetben jónak tartjuk azt a programozás során követett alapelvet, amely az indikátorok számosságában a koncentrációt preferálta, ehelyett sokkal inkább a kevés számú, de az intézkedés egészére és annak minden elemére specifikus indikátorok azonosítása szükséges. Noha az értékelés során nagyrészt sikerült beazonosítani mindenütt az alintézkedésszintű indikátorok pontos körét, hiányosságnak tartjuk, hogy a teljes indikátorkészlet együttesen, aktuális állapotában sehol sem jelenik meg: a projekt záró fázisában megismert, legteljesebb nyilvántartás is elavult információkat tartalmazott mind az indikátorok körét, mind azok célértékeit illetően. Éppen ezért javasoljuk, hogy a HEFOP végrehajtásában alkalmazott, minden programindikátort (azaz nem projektspecifikus indikátort) egyetlen egységes, folyamatosan karbantartott, havi szinten frissített rendszerben, lehetőleg az EMIR vagy a már alkalmazott, Excel-alapú indikátortábla keretein belül tartsák nyilván. Ez részben át is vezet egy következő problémához, ez pedig az EMIR felhasználása az indikátorok terén. Mint az alkalmazott módszertan kapcsán is megjegyeztük (4.3 fejezet), az indikátorok előrehaladásának megítéléséhez szükséges adatokat az értékelők az EMIRből nem tudták beszerezni tipikusan azért, mert egyes adatok (mutatók aktuális értékei PEJ alapján) egyáltalán nem kerültek rögzítésre, más adatok (pl. támogatási szerződésben rögzített indikátor-célértékek) esetében pedig ugyan léteznek ilyen adatok, viszont az Irányító Hatóság tájékoztatása szerint annak tartalma pontatlan, helytelenül került rögzítésre. Ehhez kapcsolódó egyedi, ámde fontos hiányosságokra rámutató eset, hogy a fókuszcsoportos interjú keretében szúrópróbaszerűen megvizsgált, a 2.1 intézkedés keretében alkalmazott támogatási szerződésben az indikátorok egyáltalán nem kerültek rögzítésre. Mindezekből következik, hogy az EMIR-t intézkedés-monitoring, programmonitoring célokra a HEFOP esetében gyakorlatilag nem lehet használni, ami annak ellenére is aggályos, hogy a monitoringnak jól definiált egyéb eszközei vannak (intézkedés szintű jelentések, az 19

20 előrehaladást áttekintő ülések). Mivel azonban egységes információs rendszerben naprakész adatokat csak az EMIR keretein belül lehet kezelni, mindenképpen javasoljuk, hogy az indikátorok és azok cél- és tényértékei pontosan és rendszeresen kerüljenek rögzítésre az EMIR-ben, illetve haladéktalanul számoljanak föl minden olyan informatikai, eljárásrendbeli vagy kapacitásbeli akadályt, amely jelenleg ezt nem teszi lehetővé. Itt jegyezünk meg még egy, szintén az EMIR-be való rögzítéssel kapcsolatos problémát. A HEFOP egyes alintézkedéseinek keretösszegei a programidőszak során folyamatosan változtak/változnak, azonban ez a változás nem kerül rögzítésre az EMIR-ben, és az IH-nál, valamint a KSZ-eknél is csak egy-egy forrásátcsoportosítást jóváhagyó levélben van dokumentálva a keretösszeg változása. Ezáltal az érintetteknek alig van tudomásuk az alintézkedés aktuális keretösszegéről, ami számos pénzügyi monitoring problémát vethet fel, tekintve, hogy időszerű információk hiányában a pénzügyi előrehaladásról szóló monitoring jelentés nem a valós képet mutatja, mely így megkérdőjelezi a pénzügyi monitoring relevanciáját. Az egyes alintézkedések keretösszegeinek nyomonkövethetősége és időszerűsége érdekében javasoljuk, hogy vagy az IH vagy az érintett szakmai KSZ a változás elfogadását követően, azt azonnal rögzítse az EMIR-ben. A harmadik, rendszerszinten is jelentős probléma az indikátorok specifikusságának egy sajátos kérdéséhez, a közérthetőséghez, értelmezhetőséghez tartozik. A gyakorlati monitoring, és programmenedzsment során a mutató tulajdonképpen nem más, mint a kommunikáció eszköze. Ennélfogva viszont csak akkor tud eredményesen működni, ha a mutatók megtestesítette kódrendszer minden felhasználó számára egyértelmű. Az értékelés tapasztalatai azt mutatták, hogy ezen a téren jelentős problémák adódtak a HEFOP egyes intézkedései esetében. A közreműködő szervezetek munkatársainak beszámolói alapján több programelemnél is lezajlottak hasonló esetek, melyek során a kedvezményezettek a meghatározott indikátort vagy nem tudták értelmezni, vagy egymástól vagy akár a közreműködő szervezetektől eltérő módon értelmezték, az indikátor értelmezését segítő definíciók, standardok hiányában. A közérthetőséget a kedvezményezettek szintjén is vizsgáltuk, mind a kérdőív, mind az interjúk keretében, ami lehetőséget adott a felismert értelmezési problémák mérésére. Mint ez a következő fejezetben bemutatott részletes értékelés eredményeiben is látható, viszonylag sok mutató esetében érzékelnek a kedvezményezettek értelmezési problémákat, ráadásul emellett jelentős a látens (a kedvezményezett által nem is érzékelt) értelmezési probléma, félreértés. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezettek ugyanazt az indikátort az eltérő értelmezések miatt különféle tartalommal töltötték fel, ami az indikátort már az alintézkedés, komponens szintjén is használhatatlanná tette (az aggregálhatóság gyakorlatilag megszűnt), de az egyes projektek, azok elvárt outputjai és eredményei szintjén is értelmezhetetlenné tette a célszámokat. Mint az OMAI részéről a tanulmány tervezete kapcsán eljuttatott véleményezése is találóan leírja, az indikátorok alkalmazásának jelenlegi rendszerében éppen a standard hiányzik: a pályázati kiírásokban sem a PC szintű, sem a HEFOP szintű indikátorokhoz nem található értelmező és a számításmódot tartalmazó útmutató ( ). A reálisan, jóhiszeműen felmerülő értelmezések közt ily módon jelenleg nincsenek legitimnek és nem legitimnek tekinthető indikátor adatképzési módok, nincsenek jó értelmezések és félreértelmezések. Ez okozza az indikátorok monitoringhoz, valamint a szerződéses vállalások teljesítésének ellenőrzéséhez való alacsony szintű használhatóságát. Szintén e jelenség létezését támasztja alá az, hogy több esetben (például a 3.3.1, a 3.5.4, illetve az EÜM STRAPI által kezelt egyes esetekben) az értelmezési problémák olyan jelentősek voltak, hogy a közreműködő szervezetek és az IH rákényszerült arra, hogy utólagosan kiadott definíciókkal tisztázza azokat. E tisztázó anyagok viszont általában eredményesek voltak, a további félreértéseket sikeresen megelőzték. E tapasztalatokra alapítva javasoljuk, hogy a jövőben minden egyes intézkedés esetében már a programozás során, de mindenképpen a projektkiválasztás előtt készüljön el az indikátorokhoz egy pontos értelmezést adó definíciós jegyzék, és ennek tartalmát 20

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP4: Deliverable 4.5 Development of voluntary qualification system Quality label system 1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

WP2: Deliverable 2.1

WP2: Deliverable 2.1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP2: Deliverable 2.1 European benchmark study on mutual recognition Q-BICON PROJECT INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD

Részletesebben

Using the CW-Net in a user defined IP network

Using the CW-Net in a user defined IP network Using the CW-Net in a user defined IP network Data transmission and device control through IP platform CW-Net Basically, CableWorld's CW-Net operates in the 10.123.13.xxx IP address range. User Defined

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában

Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Vezetői összefoglaló Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság. április Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség

Részletesebben

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

Felnőttképzés Európában

Felnőttképzés Európában Felnőttképzés Európában Nincs szükség annyi diplomásra, amennyit képeznek Helyettük szakképzett emberekre lenne kereslet Az itthon OKJ-s képzés európai hagyományában két vonal érvényesül: - dán - német

Részletesebben

Cashback 2015 Deposit Promotion teljes szabályzat

Cashback 2015 Deposit Promotion teljes szabályzat Cashback 2015 Deposit Promotion teljes szabályzat 1. Definitions 1. Definíciók: a) Account Client s trading account or any other accounts and/or registers maintained for Számla Az ügyfél kereskedési számlája

Részletesebben

ENROLLMENT FORM / BEIRATKOZÁSI ADATLAP

ENROLLMENT FORM / BEIRATKOZÁSI ADATLAP ENROLLMENT FORM / BEIRATKOZÁSI ADATLAP CHILD S DATA / GYERMEK ADATAI PLEASE FILL IN THIS INFORMATION WITH DATA BASED ON OFFICIAL DOCUMENTS / KÉRJÜK, TÖLTSE KI A HIVATALOS DOKUMENTUMOKBAN SZEREPLŐ ADATOK

Részletesebben

Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens

Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens A KKV-k Informatikai Infrastruktúrájának vizsgálata a Visegrádi országokban The Analysis Of The IT Infrastructure Among SMEs In The Visegrád Group Of Countries Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens MultiScience

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részbol áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

Skills Development at the National University of Public Service

Skills Development at the National University of Public Service Skills Development at the National University of Public Service Presented by Ágnes Jenei National University of Public Service Faculty of Public Administration Public Ethics and Communication 13. 12. 2013

Részletesebben

24th October, 2005 Budapest, Hungary. With Equal Opportunities on the Labour Market

24th October, 2005 Budapest, Hungary. With Equal Opportunities on the Labour Market 24th October, 2005 Budapest, Hungary Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok With Equal Opportunities on the Labour Market Equal Opportunities for the Roma Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok The government

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében A Kincstár feladatai Projekt előrehaladási jelentések befogadása Pénzügyi adatok rögzítése az EMIR-ben Dokumentum-ellenőrzés

Részletesebben

Újraszabni Európa egészségügyét II. rész

Újraszabni Európa egészségügyét II. rész Újraszabni Európa egészségügyét II. rész A dokumentum első részét lapunk előző számában olvashatják Tisztelt Olvasóink! Ezzel a jelszóval indítja programdokumentumát a European ehealth Task Force munkacsoport

Részletesebben

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében A Kincstár feladatai Projekt előrehaladási jelentések átvétele FH-tól Pénzügyi adatok rögzítése

Részletesebben

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program Pályázói Tájékoztató Nap Önkormányzati szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5. és ÁROP-3.A.2 2014. március 21. és 25. Előadó: Fekete Letícia szakmai tanácsadó KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési

Részletesebben

Az Open Data jogi háttere. Dr. Telek Eszter

Az Open Data jogi háttere. Dr. Telek Eszter Az Open Data jogi háttere Dr. Telek Eszter Egy kis ismétlés Open Data/Open Access/Open Knowledge gyökerei Open Source Software FLOSS (Free Libre Open Source Software) Szoftver esetében egyszerű alapok:

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. július 13.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. július 13. SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. július 13. A MinDig TV a legdinamikusabban bıvülı televíziós szolgáltatás Magyarországon 2011 elsı öt hónapjában - A MinDig TV Extra a vezeték nélküli digitális televíziós

Részletesebben

Performance Modeling of Intelligent Car Parking Systems

Performance Modeling of Intelligent Car Parking Systems Performance Modeling of Intelligent Car Parking Systems Károly Farkas Gábor Horváth András Mészáros Miklós Telek Technical University of Budapest, Hungary EPEW 2014, Florence, Italy Outline Intelligent

Részletesebben

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési projektek uniós támogatásból

Helyi gazdaságfejlesztési projektek uniós támogatásból Helyi gazdaságfejlesztési projektek uniós támogatásból Márton György területfejlesztési szakértő Logframe Tanácsadó Iroda Budapest, 2014.10.16. HGF kezdeményezések támogatási problematikája Komplex, sokrétű

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem www.sze.hu/~herno

Széchenyi István Egyetem www.sze.hu/~herno Oldal: 1/6 A feladat során megismerkedünk a C# és a LabVIEW összekapcsolásának egy lehetőségével, pontosabban nagyon egyszerű C#- ban írt kódból fordítunk DLL-t, amit meghívunk LabVIEW-ból. Az eljárás

Részletesebben

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 201. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Partnervárosi együttmőködés aláírása E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. június 27-i ÜLÉSÉRE

Részletesebben

A Continental Automotive Hungary beszállítói stratégiája Beszállítók kiválasztása és fejlesztése helyben és globálisan

A Continental Automotive Hungary beszállítói stratégiája Beszállítók kiválasztása és fejlesztése helyben és globálisan A Continental Automotive Hungary beszállítói stratégiája Beszállítók kiválasztása és fejlesztése helyben és globálisan Business Unit Passive Safety & Sensorics Continental Corporation A Continental világszerte

Részletesebben

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

A HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM IDŐKÖZI ÉRTÉKELÉSE. Horizontális témák részfeladat. Zárójelentés Egyeztetett változat

A HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM IDŐKÖZI ÉRTÉKELÉSE. Horizontális témák részfeladat. Zárójelentés Egyeztetett változat A HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM IDŐKÖZI ÉRTÉKELÉSE Horizontális témák részfeladat Zárójelentés Egyeztetett változat 2006. április 30. 7 Tartalom 1 BEVEZETÉS... 4 1.1 ELŐZMÉNYEK... 5 1.2 A

Részletesebben

A Projekt portfoliómenedzsment projekt iroda (PMO) alkalmazási feltételei, lehetőségei - szekció bevezető gondolatok

A Projekt portfoliómenedzsment projekt iroda (PMO) alkalmazási feltételei, lehetőségei - szekció bevezető gondolatok A Projekt portfoliómenedzsment projekt iroda (PMO) alkalmazási feltételei, lehetőségei - szekció bevezető gondolatok Szalay Imre, PMP PMI Budapest 18. PM Forum, 2014. április 9. 1 A projektek feladata

Részletesebben

A szakmai monitoring folyamata

A szakmai monitoring folyamata A szakmai monitoring folyamata Önök az ESZA Kht-val projektjük végrehajtása során kapcsolatba kerülnek: a pályázás folyamata során a szerződéskötésig a megvalósítás során a szakmai monitoring Közreműködő

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Training of integrity advisors in Hungary. dr. Princzinger Péter NUPS Institute of Executive Training and Continuing Education

Training of integrity advisors in Hungary. dr. Princzinger Péter NUPS Institute of Executive Training and Continuing Education Training of integrity advisors in Hungary dr. Princzinger Péter NUPS Institute of Executive Training and Continuing Education Strategic frameworks I. Magyary Program Good State Task Organization Procedure

Részletesebben

Projektek értékelése. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest

Projektek értékelése. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Projektek értékelése dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Az értékelés Annak a vizsgálata, hogy a projekt vagy program miképpen járul hozzá a kitűzött, átfogó célok eléréséhez; Annak vizsgálata,

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

OLYMPICS! SUMMER CAMP

OLYMPICS! SUMMER CAMP OLYMPICS! SUMMER CAMP YOUNG BUSINESS CAMP 3D DESIGN CAMP OLYMPICS SUMMER CAMP 20 24 JUNE AND 27 JUNE 1 JULY AGE: 6-14 Our ESB native-speaking teachers will provide a strong English learning content throughout

Részletesebben

PIACI HIRDETMÉNY / MARKET NOTICE

PIACI HIRDETMÉNY / MARKET NOTICE PIACI HIRDETMÉNY / MARKET NOTICE HUPX DAM Másnapi Aukció / HUPX DAM Day-Ahead Auction Iktatási szám / Notice #: Dátum / Of: 18/11/2014 HUPX-MN-DAM-2014-0023 Tárgy / Subject: Változások a HUPX másnapi piac

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter.

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter. Cloud computing Cloud computing Dr. Bakonyi Péter. 1/24/2011 1/24/2011 Cloud computing 2 Cloud definició A cloud vagy felhő egy platform vagy infrastruktúra Az alkalmazások és szolgáltatások végrehajtására

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. A 1108INT számú nyomtatvány a http://www.nav.gov.hu webcímen a Letöltések Nyomtatványkitöltő programok fülön érhető el.

T Á J É K O Z T A T Ó. A 1108INT számú nyomtatvány a http://www.nav.gov.hu webcímen a Letöltések Nyomtatványkitöltő programok fülön érhető el. T Á J É K O Z T A T Ó A 1108INT számú nyomtatvány a http://www.nav.gov.hu webcímen a Letöltések Nyomtatványkitöltő programok fülön érhető el. A Nyomtatványkitöltő programok fület választva a megjelenő

Részletesebben

KÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN

KÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN KÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN dr. Kovács János, kovacsj@rs1.szif.hu Hartványi Tamás, hartvany@rs1.szif.hu Széchenyi István

Részletesebben

Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház, I. Rehabilitációs Osztály, MTA, Nyelvtudományi Intézet, Budapest

Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház, I. Rehabilitációs Osztály, MTA, Nyelvtudományi Intézet, Budapest 2010. ÉVI ORFMMT FIATALOK FÓRUMA I. DÍJA Az afázia metaforája Őrley Zita Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház, I. Rehabilitációs Osztály, MTA, Nyelvtudományi Intézet, Budapest A tanulmány célja,

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

A szoftver tesztelés alapjai

A szoftver tesztelés alapjai Szoftverellenőrzési technikák A szoftver tesztelés alapjai Micskei Zoltán, Majzik István http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Hol tartunk a félévi anyagban? Követelményspecifikáció ellenőrzése Ellenőrzések a tervezési

Részletesebben

Jelentés a rövidtávú költségcsökkentési és hatékonyságnövelési opciók bevezetéséről

Jelentés a rövidtávú költségcsökkentési és hatékonyságnövelési opciók bevezetéséről Jelentés a rövidtávú költségcsökkentési és opciók bevezetéséről Megbízó Cím Piliscsaba Város Önkormányzata Jelentés a rövidtávú költségcsökkentési és opciók bevezetéséről Változat v1.0 MultiContact Consulting

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP)

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP) Tájökológiai Lapok 3 (2): 281 290. (2005) 281 ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP) BARDÓCZYNÉ SZÉKELY EMÕKE 1, BARDÓCZY EMÕKE 2, BARCZI ATTILA 1, PENKSZA KÁROLY

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 9. részfeladat Pályázati kiírás 12. területe A projekt szemlélet megerősítése Képzési tematika Készítette: SKC Consulting

Részletesebben

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet Összefoglaló Tanórákon és az önálló tanulás részeként is, az informatika világában a rendelkezésünkre álló óriási mennyiségű

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS ZENÉBEN

KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS ZENÉBEN Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS

Részletesebben

Tájékoztató azon kérelmezési eljárásokról, melyek az elméleti, gyakorlati és szakszolgálati engedélyezésre vonatkoznak

Tájékoztató azon kérelmezési eljárásokról, melyek az elméleti, gyakorlati és szakszolgálati engedélyezésre vonatkoznak Tájékoztató azon kérelmezési eljárásokról, melyek az elméleti, gyakorlati és szakszolgálati engedélyezésre vonatkoznak Briefing on application procedure for theoretical, practical examinations and licence

Részletesebben

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai

Részletesebben

Elméleti tanulmányok / Theoretical Studies A MODERN TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN. Dr. BERTALAN Péter

Elméleti tanulmányok / Theoretical Studies A MODERN TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN. Dr. BERTALAN Péter Elméleti tanulmányok / Theoretical Studies A MODERN TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN Dr. BERTALAN Péter Absztrakt A modern történettudomány által közvetített ismeretanyag a reális nemzeti

Részletesebben

IT biztonság 2015/2016 tanév. ELTE IT Biztonság Speci

IT biztonság 2015/2016 tanév. ELTE IT Biztonság Speci IT biztonság 2015/2016 tanév 1 BEHATOLÁS VÉDELEM 2 Mit védünk? Confidentiality Integrity Availability Ki ellen? Tolvaj (külső vagy belső) Hackerek (külső vagy belső) 3 Fogalmak "An intrusion detection

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work

Részletesebben

Új funkciók az RBP-ben 2015. október 1-től New functions in RBP from 1 October 2015. Tatár Balázs

Új funkciók az RBP-ben 2015. október 1-től New functions in RBP from 1 October 2015. Tatár Balázs Új funkciók az RBP-ben 2015. október 1-től New functions in RBP from 1 October 2015 Tatár Balázs Üzletfejlesztés vezető / Business Development Manager Rendszerhasználói Tájékoztató Nap, 2015. szeptember

Részletesebben

GÁSPÁR TAMÁS 1. Útkeresés és makroszintû stratégiai tervezés

GÁSPÁR TAMÁS 1. Útkeresés és makroszintû stratégiai tervezés GÁSPÁR TAMÁS 1 Útkeresés és makroszintû stratégiai tervezés Social-economic paths and macro-level strategic planning The methodological foundations of exploring development are a fundamental question of

Részletesebben

Projekt monitoring a HEFOP 3.4. keretében támogatott projektek esetén. Foglalkoztatási Hivatal ESZA Főosztály 2006. Előadás tematikája

Projekt monitoring a HEFOP 3.4. keretében támogatott projektek esetén. Foglalkoztatási Hivatal ESZA Főosztály 2006. Előadás tematikája Projekt monitoring a HEFOP 3.4. keretében támogatott projektek esetén Foglalkoztatási Hivatal ESZA Főosztály 2006. Előadás tematikája Foglalkoztatási Hivatal helye, szerepe az intézményrendszerben Jelentéstételi

Részletesebben

Külön könyvvizsgálói jelentés

Külön könyvvizsgálói jelentés Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok Somogyvári Sándorné 2010. November 18. Számok tükrében 2009-es beszámolói évre 36 biztosítóra vonatkozóan készült Kiegészítő jelentés 32 részvénytársaság

Részletesebben

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló

A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL. Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar. Összefoglaló A DEBRECENI MÉRNÖK INFORMATIKUS KÉPZÉS TAPASZTALATAIRÓL TEACHING EXPERIENCES OF THE IT ENGINEERING COURSE OF UNIVERSITY OF DEBRECEN Kuki Attila Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Összefoglaló A Debreceni

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar AZ ÁGYAZATRAGASZTÁSI TECHNOLÓGIÁVAL STABILIZÁLT ZÚZOTTKŐ ÁGYAZATÚ VASÚTI FELÉPÍTMÉNY STATIKUS ÉS DINAMIKUS TERHEKRE

Részletesebben

Rotary District 1911 DISTRICT TÁMOGATÁS IGÉNYLŐ LAP District Grants Application Form

Rotary District 1911 DISTRICT TÁMOGATÁS IGÉNYLŐ LAP District Grants Application Form 1 A Future Vision pilot célja a Future Vision Plan (Jövőkép terv) egyszerűsített támogatási modelljének tesztelése, és a Rotaristák részvételének növelése a segélyezési folyamatokban. A teszt során a districteknek

Részletesebben

A jogszabályi változások értelmezésének nehézségei és annak számviteli kihatásai

A jogszabályi változások értelmezésének nehézségei és annak számviteli kihatásai A jogszabályi változások értelmezésének nehézségei és annak számviteli kihatásai Agenda Fizetési határidő Jogszabályváltozás a késedelmes fizetésekre vonatkozóan 2013. július 1- től Késedelmi kamat Behajtási

Részletesebben

Discovering cleantech incubation possibilities Conference and stakeholder meeting MEGHÍVÓ/ INVITATION

Discovering cleantech incubation possibilities Conference and stakeholder meeting MEGHÍVÓ/ INVITATION Discovering cleantech incubation possibilities Conference and stakeholder meeting 02-03-04. November 2014 MEGHÍVÓ/ INVITATION 1 2014 November 3 (Hétfő). Gödöllő Helyszín: Szent István Egyetem: 2100 Gödöllő,

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Intézményi IKI Gazdasági Nyelvi Vizsga

Intézményi IKI Gazdasági Nyelvi Vizsga Intézményi IKI Gazdasági Nyelvi Vizsga Név:... Születési hely:... Születési dátum (év/hó/nap):... Nyelv: Angol Fok: Alapfok 1. Feladat: Olvasáskészséget mérő feladat 20 pont Olvassa el a szöveget és válaszoljon

Részletesebben

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA"

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA" Bevezetés Kutatásunkat a témában azért kezdtük meg, mert ez egy speciális

Részletesebben

SOFI State of the Future Index

SOFI State of the Future Index SOFI State of the Future Index http://www.millenniumproject.org/millennium/sofi.html BARTHA ZOLTÁN, SZITA KLÁRA MTA IX.O. SJTB JTAB ÜLÉS 2015.02.13. Főbb kérdések Mit takar a SOFI Módszertan Eredmények

Részletesebben

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében. Nagy Ildikó

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében. Nagy Ildikó Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében Nagy Ildikó A Kincstár feladatai Projekt előrehaladási jelentések átvétele FH-tól Pénzügyi

Részletesebben

Könnyen bevezethető ITIL alapú megoldások a Novell ZENworks segítségével. Hargitai Zsolt Sales Support Manager Novell Hungary

Könnyen bevezethető ITIL alapú megoldások a Novell ZENworks segítségével. Hargitai Zsolt Sales Support Manager Novell Hungary Könnyen bevezethető ITIL alapú megoldások a Novell ZENworks segítségével Hargitai Zsolt Sales Support Manager Novell Hungary Napirend ITIL rövid áttekintés ITIL komponensek megvalósítása ZENworks segítségével

Részletesebben

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. május 26-i ülésére Saád Tamás, Dr. Peredi Katalin Szervezetfejlesztési

Részletesebben

DG(SANCO)/2012-6290-MR

DG(SANCO)/2012-6290-MR 1 Ensure official controls of food contaminants across the whole food chain in order to monitor the compliance with the requirements of Regulation (EC) No 1881/2006 in all food establishments, including

Részletesebben

Technopolisz Program Technopolisz Iroda Miskolc. Technopolis Programme Technopolis Office Miskolc. www.technopolisz.hu

Technopolisz Program Technopolisz Iroda Miskolc. Technopolis Programme Technopolis Office Miskolc. www.technopolisz.hu Technopolisz Program Technopolisz Iroda Miskolc Technopolis Programme Technopolis Office Miskolc www.technopolisz.hu A TECHNOPOLISZ program THE TECHNOPOLIS PROGRAMME HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS LOCAL ECONOMIC

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése

A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése Pándi Balázs 1 A zártcélú távközlõ hálózatokról szóló hatályos jogszabályban megfogalmazottak alapján a Magyar Honvédség Hálózata 2 mentesített az Elektronikus

Részletesebben

Menni vagy maradni? Telepes programok megvalósítóinak műhelykonferenciája Jászfényszaru 2013. november 28. szerkesztette: Kocsis Péter Csaba 2014.

Menni vagy maradni? Telepes programok megvalósítóinak műhelykonferenciája Jászfényszaru 2013. november 28. szerkesztette: Kocsis Péter Csaba 2014. Menni vagy maradni? Telepes programok megvalósítóinak műhelykonferenciája Jászfényszaru 2013. november 28. szerkesztette: Kocsis Péter Csaba 2014. Telepes programok tapasztalatai műhelybeszélgetés A műhelybeszélgetés

Részletesebben

Projektmenedzsment Hírlevél 2009. szeptember

Projektmenedzsment Hírlevél 2009. szeptember PMI Budapest, Magyar Tagozat Projektmenedzsment Hírlevél 2009. szeptember Hírlevelünk tartalmából: Aktuális rendezvények (2. oldal) PMSZ/PMI elnökségi információk (4. oldal) Projektmenedzsment programok

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági szempontok Az ipari termelési folyamatok kedvezőbbé tétele és az ipari együttműködési láncok sűrűsége pozitív társadalmi és gazdasági eredmények létrejöttéhez is hozzájárul. A társadalmi

Részletesebben

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation.

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009.07.28 Záró dátum: 2010.01.28 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és várható befejezése:

Részletesebben

Smaller Pleasures. Apróbb örömök. Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor

Smaller Pleasures. Apróbb örömök. Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor Smaller Pleasures Apróbb örömök Keleti lakk tárgyak Répás János Sándor mûhelyébõl Lacquerware from the workshop of Répás János Sándor Smaller Pleasures Oriental lacquer, or urushi by its frequently used

Részletesebben

11. 02. 2008. A városi logisztika aktuális kérdései Magyarországon. Közlekedési Múzeum Városligeti krt. 11. Budapest

11. 02. 2008. A városi logisztika aktuális kérdései Magyarországon. Közlekedési Múzeum Városligeti krt. 11. Budapest Summary BESTUFS II national seminar in Hungary 11. 02. 2008. A városi logisztika aktuális kérdései Magyarországon Közlekedési Múzeum Városligeti krt. 11. Budapest At the seminar were 42 participants from

Részletesebben

Az új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról

Az új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról Az új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról Halmosné Mészáros Magdolna, Békés Megyei Képviselô-testület Pándy Kálmán Kórháza, Gyula A minimumfeltétel rendszer az elmúlt több mint 10

Részletesebben

ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015

ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015 ADAPTYKES A FINN MUNKAHELY-FEJLESZTÉSI PROGRAMRA ALAPOZOTT KÉPZÉSEK ADAPTÁCIÓJA 2012-2015 Csillag Sára PhD (tanszékvezető, BGF) Ordódy Viktória (értékesítési és marketing vezető, Főnix-MED Zrt) Együtt

Részletesebben

BKI13ATEX0030/1 EK-Típus Vizsgálati Tanúsítvány/ EC-Type Examination Certificate 1. kiegészítés / Amendment 1 MSZ EN 60079-31:2014

BKI13ATEX0030/1 EK-Típus Vizsgálati Tanúsítvány/ EC-Type Examination Certificate 1. kiegészítés / Amendment 1 MSZ EN 60079-31:2014 (1) EK-TípusVizsgálati Tanúsítvány (2) A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek 94/9/EK Direktíva / Equipment or Protective Systems Intended

Részletesebben

IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK

IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK Póserné Oláh Valéria Budapesti Műszaki Főiskola NIK, poserne.valeria@nik.bmf.hu IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK Absztrakt Napjainkban már a legtöbb szervezet működése elképzelhetetlen informatikai

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben