Budapest, február

Átírás

1 OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 4834/2006. Tárgy: Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendelet tervezete Budapest, február

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 32. -ának (1) bekezdése és a a (2) bekezdésének b) pontja értelmében alapképzésben és mesterképzésben az egyes szakok képzési és kimeneti követelményét az oktatási miniszter rendeletben szabályozza. A képzési és kimeneti követelmények azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetenciáknak) az összessége, amelyek megszerzése esetén az adott alap- vagy mesterképzési szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. A felsőoktatási törvény felhatalmazása alapján a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák az alap- és mesterképzési szakok jegyzékét, továbbá a tanári mesterszakon szerezhető tanári szakképzettségek felsorolását. A rendelet a rendelkezik az alapképzési és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeinek tartalmáról. A vezetői összefoglaló melléklete tartalmazza azt a tájékoztatót, amely az első és második tanári szakképzettség felvételének lehetőségeit tartalmazza. 2

3 Melléklet a vezetői összefoglalóhoz A tanári szakképzettségek megválasztásának lehetséges feltételei I. Az első közismereti tanári szakképzettségként megszerezhető tanári szakképzettségek választásának lehetősége műveltségi terület első közismereti tanári szakképzettség Első tanári modulhoz bemeneti feltétel az alábbi alapszak (szakirány) elvégzése magyar nyelv és irodalom idegen nyelv magyartanár magyar alapszak valamennyi (vagy csak irodalomtud., nyelvmentor, nyelvtechnológia?) szakirányáról angol nyelv- és kultúra-tanár anglisztika alapszakos bölcsész (angol szakirány) német és nemzetiségi német nyelv- és kultúra-tanár germanisztika, német alapszakos bölcsész francia nyelv- és kultúra-tanár romanisztika, francia alapszakos bölcsész olasz nyelv- és kultúra-tanár romanisztika, olasz alapszakos bölcsész portugál nyelv- és kultúra-tanár romanisztika, portugál alapszakos bölcsész spanyol nyelv- és kultúra-tanár romanisztika, spanyol alapszakos bölcsész román és nemzetiségi román nyelv- és kultúra-tanár romanisztika, román alapszakos bölcsész roma nyelv- és kultúra-tanár romológus orosz nyelv- és kultúra-tanár szlavisztika, orosz alapszakos bölcsész bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv- és kultúra-tanár szlavisztika, bolgár alapszakos bölcsész lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv- és kultúratanár szlavisztika, lengyel alapszakos bölcsész horvát és nemzetiségi horvát nyelv- és kultúra-tanár szlavisztika, horvát alapszakos bölcsész szerb és nemzetiségi szerb nyelv- és kultúra-tanár szlavisztika, szerb alapszakos bölcsész szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv- és kultúratanár szlavisztika, szlovák alapszakos bölcsész szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv- és kultúratanár szlavisztika, szlovén alapszakos bölcsész ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv- és kultúra-tanár szlavisztika, ukrán alapszakos bölcsész latin nyelv- és kultúra-tanár latin ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, klasszika-filológia szakirányon (latin) japán nyelv- és kultúra-tanár keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, japán szakirányon kínai nyelv- és kultúra-tanár keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, kínai szakirányon újgörög és nemzetiségi görög nyelv- és kultúra-tanár keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, újgörög szakirányon ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, klasszika-filológia szakirányon (ógörög) matematika matematikatanár matematika ember- és történelemtanár történelem alapszakos bölcsész társadalom kommunikáció-tanár -magyar drámaped. szir. alapszakos szabad bölcsész (kommunikáció- és médiatudomány) könyvtáros kommunikátor ember és társadalom műveltségterületi-tanár 1/ - szabad bölcs. nyelvmentor, ember a természetbe n biológiatanár kémiatanár -biológia -biomérnöki -kémia -vegyész-mérnöki -anyagmérnöki 3

4 földünk és környezetün fizikatanár természetismeret-tanár 2 földrajztanár -fizika -gépészmérnöki -energetikai mérnöki -anyagmérnöki -természetismeret -földrajz -földtudományi k környezettan-tanár -környezettan -környezetmérnöki -erdőmérnöki -környezetgazd-i agrárm-i -természetvédelmi mérn-i művészetek ének-zene-tanár mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár vizuális és környezetkultúra-tanár (kézműves, környezetkultúra, plasztikai ábrázolás, képi ábrázolás, elektronikus ábrázolás szakirányokkal) informatika informatika-tanár -gazdaságinformatikus -mérnök informatikus -ének-zene -zeneművészet képzési ág összes alapszakja -mozgókép -méda design -mozgóképkultúra és médiaismeret -szabad bölcsészet filmelmélet és történet szakir. -iparművészet képzési ág összes alapszakja -képzőművészet elmélet -vizuális kultúra képz. ág összes alapszakja -szabad bölcs. művészettörténet szakir. -programtervező informatikus testnevelés testnevelő-tanár -testnevelő-edző és sport egészségfejlesztés-tanár -rekreáció-életmód-egészségfejlesztés -testnevelő, edző -gyógypedagógia -szociálpedagógia -az orvos- és egészségtudományi képzési terület valamennyi alapszakja Hitoktatási terület hittanár-nevelő katekéta-lelkipásztor alapképzési szakon szerzett alapfokozat és szakképzettség 1 A bölcsészettudományi képzési terület történelem, néprajz, pszichológia alapképzési szakján, a szabadbölcsészet alapképzési szak szakirányain, illetve a társadalomtudományi képzési területen a szociális és a társadalomismeret képzési ág kulturális antropológia, kommunikáció és média, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakján szerezhető szakképzettségekre épülő tanári szakképzettség. 2 A természettudomány képzési terület biológia, fizika, kémia, földrajz, földtudományi, környezettan (technika szakirány), matematika alapképzési szakon szerezhető szakképzettségre épülő tanári szakképzettség. II. Első szakmai vagy művészeti tanári szakképzettségként megszerezhető tanári szakképzettségek választásának lehetősége Szakképzés művészeti szakképzés, illetve alapfokú művészetoktatás területei műszaki, informatikai szakképzés Első szakmai vagy művészeti tanári szakképzettségek a műszaki, informatikai képzési terület alapképzési szakjain szerezhető szakképzettségek szerint differenciálódó Belépési feltétel műszaki, informatikai képzési terület alapképzési szakján szerzett alapfokozat és szakképzettség 4

5 mérnöktanár agrár szakképzés az agrár képzési terület alapképzési szakjain agrárképzési terület alapképzési szakján szerezhető szakképzettségek szerint szerzett alapfokozat és szakképzettség differenciálódó agrár-mérnöktanár gazdasági szakképzés a gazdaságtudományi képzési terület alapképzési szakjain szerezhető közgazdász szakképzettségek szerint differenciálódó gazdaságtudományi képzési terület alapképzési szakján szerzett alapfokozat és szakképzettség közgazdásztanár egészségügyi szakképzés az egészségtudományi képzési ág alapképzési szakjai, illetve szakirányain szerezhető szakképzettségek szerint egészségtudományi képzési ág alapképzési szakján, illetve szakirányán szerzett alapfokozat és szakképzettség differenciálódó egészségügyi-tanár gyógypedagógiai gyógypedagógia-tanár gyógypedagógia alapszak művészeti szakképzés, alapfokú művészetoktatás a zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerzett szakképzettségek szerint differenciálódó tanár alapfokozat és szakképzettség színjátéktanári Drámainstruktor bábjátéktanári tánctanári (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc, társastánc, divattánc, tánctörténet és -elmélet szakirányokkal) táncművészet képzési ág alapképzési szakjain szerzett alapfokozat és szakképzettség III. A kizárólag második közismereti tanári szakképzettségként megszerezhető tanári szakképzettség választásának lehetősége műveltségi terület magyar nyelv és irodalom idegen nyelv kizárólag második tanári szakképzettségként megszerezhető tanári szakképzettségek magyar mint idegen nyelv-tanár nyelv és beszédfejlesztő tanár A kizárólag második tanári modul mely alapszakról/szakirányáról vagy mely első tanári szakképz. mellé választható - magyar alapszak eszperantó, észt, finn, finnugor, nyelvmentor, nyelvtechnológia neolatin szakirányáról, - bármely idegen nyelvi alapszakról /szakirányáról választott első tanári szakképzettség mellé - magyar, - bármely idegen nyelvi alapszakról, - gyógypedagógia - logopédia/ - hallássérültek ped-ja szakirányáról választott vagy a - kommunikáció-tanár első tanári szakképzettség Mellé matematika ábrázoló geometria és műszaki rajz-tanár -matematika -fizika -gépészmérnöki -ipari termék és formatervező mérnöki alapszakról választott vagy - vizuális és környezetkultúra-tanár első tanári szakképzettség mellé ember- és társadalom hon és népismeret-tanár filozófia-tanár - földrajz - történelem - néprajz - kulturális antropológia alapszakról - magyar folklorisztika szakirányról választott első tanári szakképzettség mellé -szabad bölcs. alapszak filozófia szakir-ról választott első tanári szakképz. mellé 5

6 ember a természetben földünk és környezetünk erkölcstan-tanár esztétika-tanár pedagógia-tanár ember és természet műveltségterületi-tanár -szabad bölcs. alapszak filozófia, etika, vallástudomány szakir-ról választott vagy - hittanár-nevelő első tanári szakképz. Mellé -szabad bölcs. alapszak filozófia, esztétika szakirról választott vagy -magyartanár, -bármely művészeti tanár első tanári szakképz. Mellé pedagógia, andragógia, gyógypedagógia, szociálpedagógia alapszakról választott első tanári szakképzettség mellé -biológiatanár -kémiatanár -fizikatanár -természetismeret-tanár - földrajztanár -környezettan-tanár első tanári szakképzettség mellé művészetek művészettörténet-tanár - szabad bölcs. alapszak filmelmélet és filmtörténet, művészettörténet, - magyar alapszak színháztörténet, művelődéstudomány, folklorisztika szakir-ról választott vagy - ének-tene-tanár -mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár -vizuális és környezetkultúra-tanár első tanári szakképzettségek mellé testnevelés és sport életvitel és gyakorlati ismeretek gyógytestnevelő-tanár technika-tanár -gyógypedagógia alapszak mozgássérültek pedagógiája szakir-ról - ápolás és betegellátás alapszak gyógytornász szakir-ról választott vagy -testnevelő-tanár első tanári szakképzettségek mellé - fizikatanár -környezettan-tanár -mérnöktanári, agrármérnök-tanári első tanári szakképzettségek mellé, ha ezek bemeneti alapszakja azonos volt a fizikatanár és a környezettan-tanár bemeneti alapszakjával életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi-tanár háztartásgazdálkodás-tanár -rekreáció szervezés és egészségfejlesztés -szociálpedagógia -turizmus-vendéglátás alapszakról, -üzleti szakoktató vendéglátó -agrár szakoktató kertész szakir-ról választott vagy környezettan-tanár -első tanári szakképezettségek mellé -turizmus-vendéglátás alapszakról, -üzleti szakoktató vendéglátó szakir-ról választott vagy -bármely közgazdász-tanári első tanári szakképezettségek mellé 6

7 IV. Kizárólag második szakmai és művészeti tanári szakképzettségként megszerezhető tanári szakképzettségek választásának lehetősége Szakképzés művészeti szakképzés, illetve alapfokú művészetoktatás területei Kizárólag második tanári szakképzettségként megszerezhető szakképzettségek Feltétel gazdasági szakképzés ügyviteltanár - magyar alapszak ügyvitel szakirányról választott vagy -bármely közgazdász-tanári első tanári szakképezettségek mellé művészeti szakképzés, alapfokú művészetoktatás karvezetőtanár zeneelmélet-improvizáció-tanár egyházzene-tanár népzenetanár Kodály-zenepedagógia-tanár - ének-zene alapszakon szerzett szakképzettség - zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain szerzett szakképzettség - zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain szerzett szakképzettség - ének-zene alapszakon szerzett szakképzettség - zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain szerzett szakképzettség - ének-zene alapszakon szerzett szakképzettség - zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain szerzett szakképzettség - zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain szerzett szakképzettség V. Kizárólag második tanári szakképzettségként megszerezhető tanári szakképzettségek választásának lehetősége: a közismereti és a szakmai, illetve a művészeti nevelésoktatás speciális területei Kizárólag második tanári szakképzettségként felvétel feltétele megszerezhető szakképzettségek szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (megjelölve intézményi hatáskörben meghatározott az első tanári szakképzettséget) Drámapedagógia-tanár intézményi hatáskörben meghatározott múzeumpedagógia-tanár intézményi hatáskörben meghatározott játék- és szabadidőszervező-tanár intézményi hatáskörben meghatározott multikulturális neveléstanár intézményi hatáskörben meghatározott fogyatékosok rekreációja-tanár -gyógypedagógia alapszakon szerzett szakképzettség vagy - egészségfejlesztés-tanár -testnevelő-tanár első tanári szakképzettségek mellé inkluzív nevelőtanár intézményi hatáskörben meghatározott család- és gyermekvédelem-tanár intézményi hatáskörben meghatározott tanulási- és pályatanácsadási-tanár intézményi hatáskörben meghatározott tehetségfejlesztés-tanár intézményi hatáskörben meghatározott kollégiumi nevelőtanár intézményi hatáskörben meghatározott pedagógiai értékelés és méréstanár intézményi hatáskörben meghatározott Tantervfejlesztés-tanár intézményi hatáskörben meghatározott minőségfejlesztés-tanár intézményi hatáskörben meghatározott 7

8 A szakképzés, illetve művészeti szakképzés területén mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre épülő tanári szakképzettségek 1 Képzési terület Tanári szakképzettségek 2 agrár agrármérnök-tanár informatika, műszaki mérnöktanár gazdaságtudományok közgazdásztanár orvos- és egészségtudomány egészségügyi-tanár művészet iparművészet iparművész-tanár képzőművészet képzőművész-tanár színházművészet színházművészeti-tanár film- és videoművészet filmművészeti-tanár zeneművészet zeneművész-tanár táncművészet táncművész-tanár 1 Tanári szakképzettség szerezhető mesterfokozat és szakképzettség birtokában vagy a mesterfokozat és nem tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan is. 2 A tanári szakképzettségek a mesterfokozaton szerzett szakterületi szakképzettségek szerint differenciálódnak. 8

9 Az oktatási miniszter /2006. (.) OM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény a (2) bekezdésének b) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Rektori Konferencia,a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Művészeti Egyetemek Rektori Széke egyetértésével a következőket rendelem el: 1. A felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzőket (kompetenciákat) e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. 2. A felsőoktatási alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 2. számú melléklete határozza meg. 3. A felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (a továbbiakban: tanári szak) kivételével e rendelet 3. számú melléklete határozza meg. 4. (1) A tanári szak képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 4. számú melléklete határozza meg. (2) A tanári szakon megszerezhető tanári szakképzettségek jegyzékét a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítási eljárás rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) Korm.rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 3. számú melléklete tartalmazza. (3) A tanári szakra történő belépés feltételeire a kormányrendelet ának (5) bekezdése az irányadó. Az ettől eltérő egyedi szabályokat a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg. (4) A tanári szak három eleméről, azok kreditértékéről, valamint az első és második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló 9

10 szakterületi modulok felvételének általános kereteiről a kormányrendelet a rendelkezik. (5) Az egy vagy két tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modul megválasztásának előfeltételeiről, valamint az első és második szakképzettség társításának sajátos szabályairól e rendelet 4. számú mellékletének 11. pontja rendelkezik. (6) Tanári szakon az adott tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulnak a tanári szak általános képzési és kimeneti követelményeitől eltérő sajátos követelményeit e rendelet 4. számú mellékletének 11. pontja határozza meg. 5. (1) E rendelet március 1-jén lép hatályba. (2) E rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben is. (3) Az e rendeletben foglalt idegennyelvi követelményeket, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szakokon az összefüggő szakmai gyakorlat követelményét a 2006.szeptember 1-jétől tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell először alkalmazni. (4) Az egyes tanári szakképzettségek 4. (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerinti sajátos követelményeit június 30-ig kell kidolgozni. Budapest, február Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter 10

11 1.sz. melléklet a /2006. ( )OM rendelethez A végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzők (kompetenciák) 1. Ciklusokra bontott képzésben az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy - a képzési területéhez tartozó ismeretrendszereket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet; - képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására is; - ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat; - képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására; - ismeri saját tudásának határait; b) ismereteit illetően alkalmas - szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására; - az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására; - idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni; - a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; - önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására; - a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére; - saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére; - a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik - olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek; - minőségtudattal és sikerorientáltsággal; - saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével; - értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. 2. Ciklusokra bontott képzésben az osztott és az egységes, osztatlan mesterképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői 11

12 Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy - felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására; - ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat; - eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában; - képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére; b) ismereteit illetően alkalmas - rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni; - a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére; - szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat; - a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre; - saját tudásának magasabb szintre emelésére; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik - a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre; - saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével, - értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. 12

13 2.sz. melléklet a /2006. ( )OM rendelethez Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: földmérő és földrendező mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: földmérő és földrendező mérnök (megjelölve a szakirányt) választható szakirányok: geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: land surveying and land management engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: agrár műszaki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: kredit A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: A szakirányhoz rendelhető minimális kreditek: 30 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditek: 138 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a földügy különböző szakterületein (terepi mérési és távérzékelési technológiák, adatfeldolgozás, térbeli információk), valamint a kapcsolódó jogi és gazdálkodási tudományokban általános jártassággal rendelkeznek. Képesek továbbá önálló mérési, feldolgozási, nyilvántartási, információszolgáltatási és tervezési szakterületeken használatos korszerű technológiák alkalmazására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek: 13

14 különböző méretarányú földmérési és tervezési térkép önálló előállítására, az elvégzett feladatok minőségtanúsításának elvégzésére; a létesítmények tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével összefüggő geodéziai feladatok ellátására; a környezetükben jelen lévő ellentétes folyamatok szintézisének megteremtésére úgy, hogy a regionalitást helyezik előtérbe; környezetvédelmi technikák, problémák kezelésére; az erózió, a defláció, a másodlagos szikesedés elleni védekezési eljárás alkalmazására; alapvető vízvezetési műtárgyak tervezési és építési követelményeinek alkalmazására; a szakterületet érintő gazdasági, technológiai innovációra; térbeli adatinfrastruktúra referenciarendszerének meghatározására, elemzésére, építésére; ingatlanhasznosítási lehetőségek elemzésére, értékelésére; a jogi és környezeti erőforrások magabiztos kezelésére; térinformatikai rendszerek tervezésében, kialakításában és fenntartásában való közreműködésre; kataszteri és informatikai nyilvántartások széleskörű vezetésére; térbeli információk előállítására, kritikus elemzésére és feldolgozására; helyesen felmérni az adott terület vízkészletét, a vízmennyiség és vízminőség ismeretében dönteni a vízbázis hasznosításáról és a hasznosításhoz szükséges technológia megválasztásáról. Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak: a közigazgatásban alapfeladatokat ellátni, különösen a földhivatali hálózatban és a helyi önkormányzatoknál; a bankszektorban és biztosítóintézeteknél ingatlanokkal összefüggő ügyek intézésére; az agroökoszisztémák szabályozott hasznosítására, hatékony védelmére, tervszerű fejlesztésére a természet dinamikus ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával; a helyi vízkárelhárítással, a mezőgazdasági területek vízháztartásának szabályozásával és az ezt szolgáló művekkel összefüggő fejlesztési, rekonstrukciós, fenntartási, üzemelési munkákban jelentkező mérnöki feladatok megoldásában való közreműködésre; kataszteri és más nyilvántartások vezetésére, e tevékenység irányítására. Rendelkeznek a szakmai, szakma közi együttműködés és kommunikáció képességével, az alkalmazók igényei felmérésének képességével, idegen nyelvtudással, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) természettudományos és mérnöki alapismeretek: kredit természettudományos, informatikai, műszaki, környezettudományi ismeretek; 14

15 gazdasági és humán általános ismeretek: kredit közgazdaságtani (menedzsment), jogi alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek (kommunikáció, szociológia), EU agrárpolitika, minőségbiztosítás; szakmai törzsanyag: kredit informatikai ismeretek (térinformatika, rendszerszervezés, tervezés), általános műszaki ismeretek (építőmérnöki ismeretek, vízrendezési és meliorációs ismeretek), mérési technológiák (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtés módszerei, térképkészítési technológiák, fotogrammetria és távérzékelés, topográfia, országos felmérés); differenciált szakmai ismeretek: kredit geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök. 9. Szakmai gyakorlat Az alapképzési szakon egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. 10. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete szerinti B2 szint) vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. 15

16 MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése. végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (megjelölve a szakirányt) választható szakirányok: élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet (agrár)informatika a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: mechanical engineer in agriculture and food industry 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: agrár műszaki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki, gazdasági és humán ismereteik birtokában képesek a gépészeti, műszaki és technológiai berendezések fejlesztési részfeladatainak megoldására, a termelés, gépüzemeltetés irányítási feladatainak végrehajtására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek: mezőgazdasági és élelmiszeripari termékfeldolgozó gépek üzemeltetésére és telepítésére; összetett tervezési munkákban mérnöki közreműködésre; 16

17 termelési folyamatok előkészítésére, irányítására; műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismeretek birtokában vállalkozások irányítására; számítógépes hálózatok, egyszerű programok alkalmazására, bővítésére; környezetbarát termelőrendszerek működtetésére, telepítésére. Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak: településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatoknál; műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismereteik birtokában vállalkozások irányítására; termelési folyamatok előkészítésére, irányítására; fenntartási, üzemeltetési és szakhatósági feladatok ellátására; üzemi munka szervezésére, irányítására; szakismeretek átadására, szaktanácsadásra. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) természettudományos alapismeretek: kredit matematika, fizika, műszaki kémia, mechanika, informatika, ábrázoló geometria, rajz; gazdasági és humán ismeretek: kredit mikro és makroökonómia, vállalkozás gazdaságtan, gazdasági jog, minőségügyi ismeretek, kommunikáció, filozófia, menedzsment ismeretek, EU agrárpolitika; szakmai törzsanyag: kredit mezőgazdasági ismeretek, anyagismeret, hő és áramlástan, gépelemek, elektro és irányítástechnika, logisztika és anyagmozgatás, gépszerkezettan, gyártástechnológia, települési környezetmérnöki ismeretek, műszaki informatika, környezettechnika, energiagazdálkodás, élelmiszeripari gépek és berendezések, munkavédelem, üzemeltetési és üzemfenntartási ismeretek; differenciált szakmai ismeretek: kredit élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet (agrár)informatika szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök. 9. Szakmai gyakorlat Az alapképzési szakon egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. 10.Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete szerinti B2 szint) vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. 17

18 TÁJRENDEZŐ ÉS KERTÉPÍTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: tájrendező és kertépítő mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség::tájrendező kertépítő mérnök (megjelölve a szakirányt) választható szakirányok: kertépítő, tájrendező, településüzemeltető a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: garden and landscape architect specializations: garden architect, landscape architect, urban operator 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: agrár műszaki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan tájrendező kertépítő mérnökök képzése, akik ökológiai, műszaki, építészeti technológiai, gazdasági és vezetési ismereteik birtokában felkészültek a táj-, a települések és különböző létesítmények környezetének kertépítési, építési kivitelezési, rendezési, fenntartási és üzemeltetési feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a tájrendező és kertépítő mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek: a települési környezet, a közterületek, a település zöldfelülete, közparkok, valamint üdülési, idegenforgalmi és turisztikai intézmények, közcélú intézmények és magánkertek létesítésére és fenntartására; a zöldfelület fenntartásra és gazdálkodásra, tájrendezésre, tájgondozásra, és - védelemre; a települések üzemeltetésére, fejlesztésére; számítástechnikai-térinformatikai ismeretek alkalmazására; a környezetminőség általános javítására; a mérnöki feladatok ellátása során társszakmákkal való együttműködésre. 18

19 Az alapfokozat birtokában a tájrendező és kertépítő mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak: szakterületükön operatív mérnöki, műszaki, hatósági, szakhatósági, önkormányzati munkakörök betöltésére; önkormányzatoknál kommunális szolgáltatásokért és a településgazdálkodásra vonatkozó részfeladatokért felelős szakemberként, üzemeltetői és vezetői feladatok ellátására; vállalkozások létrehozására és működtetésére. Rendelkeznek vizuális kifejezőkészséggel, kreativitással, kommunikációs készséggel, idegennyelvtudással, változásokhoz alkalmazkodó tanulási készséggel. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) természettudományos alapismeretek: kredit matematika, informatika, ábrázoló geometria és rajz, környezettan, növénytan, Magyarország tájföldrajza, dendrológia; gazdasági és humán ismeretek: kredit mikro és makroökonómia, vállalkozási ismeretek, közigazgatási és jogi ismeretek, kommunikáció, filozófia; szakmai törzsanyag: kredit mérnöki alapismeretek, táj, település és kertépítészet történet, építészet, geodézia és tereprendezés, út és közműépítés, kert és szabadtérépítés, természetvédelem, tájrendezés, térinformatika, környezetvédelem, EU agrárpolitika, településépítészet és rendezés, település és zöldfelület gazdálkodás; differenciált szakmai ismeretek: kredit kertépítő, tájrendező, településüzemeltető szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök. 9. Szakmai gyakorlat A gyakorlati képzés szaktárgyakhoz kötődő tantermi gyakorlatokból, illetve műhely- és terepgyakorlatokból áll. Az alapképzési szakon egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. 10. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete szerinti B2 szint) vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. 19

20 ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: erdőmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: erdőmérnök a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: forestry engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: erdőmérnöki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek: 9 kredit 6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 88 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan erdőmérnökök képzése, akik az erdőgazdálkodáshoz szükséges természettudományi, műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. Az erdészet fatermesztési, fahasználati, gazdálkodási, valamint vadgazdálkodási területén alapos jártassággal rendelkeznek, ismereteiket a gyakorlatban alkotó módon tudják alkalmazni, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában az erdőmérnökök képesek: biológiai, műszaki és ökológiai ismereteik alapján az erdő szakszerű, a gazdasági, védelmi és közjóléti funkciót együttesen fenntartó kezelésére; az erdei ökoszisztéma biotópja és biocönózisa kapcsolatrendszerének és az abban lejátszódó folyamatok felismerésére; a természetes erdőfejlődés folyamatába történő emberi beavatkozás hatásának megítélésére; az erdőben károsító szervezetek felismerésére és az ellenük való hatékony védekezésre; az erdészeti tevékenység bioökológiai, technikai és ökonómiai összefüggéseinek felismerésére; az erdőgazdálkodással szemben támasztott társadalmi, gazdasági igények közvetítésére; a környezet és természetvédelem összefüggéseinek alkalmazására; 20

21 szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére és azok értékelésére. Rendelkeznek megfelelő kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással. Az alapfokozat birtokában az erdőmérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak: termelésirányító, erdőművelési és fahasználati műszaki vezetői teendők ellátására, erdőgazdálkodó szervezeteknél; mérnöki feladatok ellátására az erdészetet irányító, ellenőrző és felügyelő hatóságoknál; szaktanácsadói feladatok ellátására; erdőgazdálkodási vállalkozásokban erdőművelési és fahasználati tevékenység szervezésére és irányítására; felsőfokú vadgazdálkodási végzettséghez kötött munkakörök ellátására. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) természettudományos és mérnöki alapismeretek: kredit matematika, fizika, mechanika, kémia, növénytan, ökológia, földtan, általános géptan, geodézia; gazdasági és humán ismeretek: 6 9 kredit közgazdaságtan, számvitel és pénzgazdálkodástan, jogi ismeretek, EU agrárpolitika; szakmai törzsanyag: kredit erdészeti termőhely ismerettan, erdőművelési, erdővédelmi, erdészeti növénykórtani, erdészeti állattani, erdészeti rovartani, vadászati és vadgazdálkodási, erdőhasználati, erdészeti géptani, erdőrendezési, dendrometriai, faterméstani, erdészeti üzemgazdasági, erdészeti szervezési és vezetési ismeretek, differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat Az alapképzési szakon egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. 10. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete szerinti B2 szint) vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. 21

22 GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: agrobusiness and rural development engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására. Az elsajátított ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok, az agrártermelés sajátosságai és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munka végzésére. Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Képesek a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, az ipari termelőeszköz-ellátás, kereskedelem kapcsolódó feladatainak az integrálására. Továbbá a szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök ismeri: a vidéki területek gazdaságfejlesztésének és területfejlesztésének összefüggéseit; a főbb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési ágazatok működtetéséhez, szervezéséhez szükséges alapvető technológiákat, a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiákat; 22

23 a fenntartható fejlődés, valamint a vidéki lakosság életminőségét meghatározó követelményeket; az élelmiszergazdaság működésének és fejlődésének nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit; a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit; a vidéki térség irányításszervezési megoldásait, a szakigazgatás követelményrendszerét; az Európai Unió integrációs területfejlesztési tervezési lehetőségeit és módszertanát; az európai uniós, illetve nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások formáit, az ehhez kapcsolódó pályázati követelményeket. Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alkalmas: a vidéki területen élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására; az agrárvállalatok és -vállalkozások irányítási, gazdasági feladatainak ellátására; a vidéki térség problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek elemzésére; üzleti terv készítésére; hozzájárulni a gazdálkodási szerkezet folyamatos megújításához; számviteli ismeretei birtokában a kisvállalkozások bizonylatolási és elszámolási kötelezettségeinek teljesítésére; közreműködni a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiák kidolgozásában és megvalósításában; a vidéki térségfejlesztés nemzetközi követelményeinek kezelésére; a vidéki térség fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására; A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) alapozó ismeretek kredit gazdaságmatematika, informatika, közgazdaságtan, statisztika, gazdasági jog, közigazgatási alapismeretek, agrártermelés természeti alapjai; szakmai törzsanyag kredit agrárismeretek (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (agrárpolitika és környezetpolitika, szaktanácsadás, pénzügy és számvitel, mezőgazdasági üzemtan, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing); regionális és vidékfejlesztési ismeretek (regionális gazdaságtan, vidékfejlesztés, területi és projekttervezési ismeretek); differenciált (agrárgazdasági, vállalatgazdálkodási és szervezési, regionális és vidékfejlesztési) szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat Az alapképzési szakon egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni, amely külső gyakorlati helyen az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján is megszervezhető. 23

24 10. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete szerinti B2 szint) vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. 24

25 INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: informatikus és szakigazgatási agrármérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: szakigazgatási agrármérnök (megjelölve a szakirányt) választható szakirányok: informatika szakigazgatási a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: agricultural computing and public administration manager 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakigazgatási agrármérnökök képzése, akik az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek a termeléssel, szolgáltatással és szakigazgatással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására, a vidéki erőforrások európai uniós normák szerinti értelmezésére és komplex értékelésére, továbbá vidékfejlesztési programok megvalósítására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök ismeri: az agrár-szakigazgatás intézményrendszerét; a központi és helyi közigazgatás általános és ágazati szervezeti, működési és kommunikációs sajátosságait, a közigazgatás és agrárgazdaság kapcsolatát; az Európai Unió és más központi agrár- és gazdaságtámogatási rendszerek működését. Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök képes: 25

26 a mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozási, környezetvédelmi, vidékfejlesztési, agrárgazdasági és szakigazgatási ismeretei birtokában a szakigazgatási területeken informatikai rendszerek és alkalmazások tervezésére, fejlesztésének irányítására, fejlesztésében történő közreműködésre, üzemeltetésére és menedzsment feladatok ellátására; informatikai eszközök és rendszerek alkalmazására az agrár, szak- és közigazgatási jellegű problémák megoldásában; korszerű info-kommunikációs eszközök, módszerek és rendszerek alkalmazására; információs rendszerek fejlesztésére és alkalmazására; adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására; informatikai támogatás és fejlesztés végrehajtásában történő közreműködésre; fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére, irányítására; szakigazgatási alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására (információs és döntéstámogató rendszerek használatára, kliens-szerver architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat- és rendszermegosztási feladatainak ellátására); szakértői rendszerek, intelligens megoldások alkalmazására. Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök alkalmas: az agrárgazdaság központi, regionális és helyi szintű igazgatását, felügyeletét, szervezését ellátó állami és civil szervezetekben vezetői, szervezői, hatósági és igazgatási munka ellátására; az Európai Unió szerveinél igazgatási és szakértői feladatok ellátására az agrárpolitika végrehajtásában; az Európai Unió és az állami, költségvetési szektor, valamint az agrárgazdaság közötti kapcsolatrendszert alkotó intézményekben vezetői, szervezői feladatok ellátására. A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) alapozó ismeretek kredit matematika, statisztika, közgazdaságtan, agrártermelés természettudományi alapjai, EU intézményrendszere; szakmai törzsanyag kredit agrár szakismeretek (kertészet, műszaki beruházási ismeretek, növénytermesztés, állattenyésztés); közigazgatási és szakigazgatási ismeretek (közigazgatás-szervezés, közigazgatási jog, vidékfejlesztés intézményrendszere, ágazati szakigazgatás, településföldrajz); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (EU agrár- és környezetpolitikája, üzemtan, pénzügy, számvitel, szaktanácsadás); informatikai ismeretek (informatikai alapok, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok, szoftverfejlesztés, adatbázis-rendszerek, információs rendszerek, térinformatika, döntéstámogató rendszerek, E-szakigazgatás); 26

27 differenciált szakmai ismeretek kredit a) informatika szakirányhoz tartozó speciális ismeretek: ágazati agrárinformációs rendszerek (EU agrárinformációs rendszere, tesztüzemi rendszer, statisztikai információs rendszerek, piaci információs rendszerek, integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer), Internet alkalmazásfejlesztés, modellezés, információmenedzsment, vezetési és szervezési ismeretek, minőségbiztosítás és informatikai rendszerei, vezetői információs rendszerek, szakértői rendszerek, projekt menedzsment, távérzékelés, ágazatspecifikus alkalmazás megoldások; b) szakigazgatási szakirányhoz tartozó speciális ismeretek: szakigazgatási irányításiszervezési ismeretek (pl. erdészet, kertészet, borászat), földhasználat, növényegészségügy, vezetési és szervezési ismeretek, EU regionális politikái, ágazati információs rendszerek, minőségbiztosítási menedzsment ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat Az alapképzési szakon egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni, amely külső gyakorlati helyen az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján is megszervezhető. 10. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete szerinti B2 szint) vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. 27