EGYHÁZ ÉS MÉDIA A PR TÜKRÉBEN, A MAGYAR KATOLIKUS RÁDIÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGYHÁZ ÉS MÉDIA A PR TÜKRÉBEN, A MAGYAR KATOLIKUS RÁDIÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Public Relations Szakirányú Továbbképzési Szak EGYHÁZ ÉS MÉDIA A PR TÜKRÉBEN, A MAGYAR KATOLIKUS RÁDIÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA Készítette: Fogarasy Mariann Budapest, 2007.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A szakdolgozat célja Köszönetnyilvánítások Nyilvánosság és a katolikus egyház kapcsolata Az egyház és a belső történelmi változások kölcsönhatása a történelem során Napjaink katolikus egyházának küldetése A II. Vatikáni Zsinat Inter Mirifica kezdetű dekrétuma a tömegtájékoztatási eszközökről Communio et Progressio Lelkipásztori határozat a II. Vatikáni Zsinat határozatának alkalmazására a tömegkommunikációs eszközökről Aetatis Novae, Lelkipásztori határozat a tömegkommunikációs eszközök használatáról húsz évvel a Communio et progressio után A katolikus egyház, mint szolgáltató egyház A katolikus egyház kommunikációs küldetése A Magyar Katolikus Egyház célközönsége Evangelizáció és célközönség Katolikus média Nyomtatott média/ újságok A katolikus egyház és az internet viszonya Etika az Interneten Katolikus internetes honlapok Elektronikus média Televízió Rádió Magyar Katolikus Rádió, Budapest A Magyar Katolikus Rádió (továbbiakban MKR) létrejötte, megalakulása A Magyar Katolikus Rádió küldetése, célja Az MKR célközönsége Az MKR erkölcsi nevelési elhivatottsága Az MKR elhelyezkedése a magyar rádiós piacon Kutatás az MKR ismertségéről, hallgatottságáról A Magyar Katolikus Rádió hallgatóinak demográfiai jellemzői országosan, 2006.augusztus-október Célközönség és hallgatottság viszonya A Magyar Katolikus Rádió internetes honlapjának ismertetése, elemzése A Magyar Katolikus Rádió műsorszerkezete, műsorai Hírek és hírműsorok a Magyar Katolikus Rádióban Vallási műsorok a Magyar Katolikus Rádióban A Magyar Katolikus Rádió szervezeti felépítése, szervezeti egységei, munkatársai A Magyar Katolikus Rádió PR tevékenységének bemutatása Meglévő PR tevékenységek az MKR-ben Lehetséges jövőbeni PR tevékenységek az MKR-ben Összegzés Következtetések, tanulságok Melléklet Felhasznált irodalom

3 1. Bevezetés Sokat gondolkoztam azon, vajon milyen témát válasszak szakdolgozatomul. Egy alkalommal eszembe jutott, hogy célszerű lenne olyan területen kutakodnom, ahol egy kicsit én is otthonosan mozgok, és nem teljesen idegen számomra. Gyermekkorom óta katolikus nevelésben részesültem, amit felnőtt koromra sikerült megtartanom, valamint olyan párt találnom, aki szintén hasonló alapokra kívánta helyezni az életét. Gyermekfejjel az ember nyilvánvalóan nem tud még dönteni arról, hogy számára ez a fajta nevelési mód hasznos-e, felnőttként azonban már másként látjuk helyzetünket. Igazából felnőttként szembesültem azzal, hogy az egyház tevékenysége nem kizárólag a templomi és a plébániai szolgálatban merül ki, miközben ténykedésének 80%-át egyértelműen ez teszi ki. Külső szemlélőként érdekes volt figyelni, milyen változások történnek egyházam életében, különös tekintettel a 90-es évektől. Évről-évre egyre inkább kezdett jelen lenni a katolikus egyház a közéletben, melynek kézzel fogható jelei is láthatóvá váltak, erről azonban majd a későbbiekben szeretnék szólni. 2. A szakdolgozat célja Hogyan kapcsolódik mindehhez a média világa? Napjaink Magyarországán sajnos nem túl pozitív a média megítélése. Hogy ez miért alakult így, azon érdemes elgondolkodni, a válaszadás azonban nem jelen dolgozat feladata. Mindenesetre tény és való, hogy a média jó irányban való felhasználása sokkal inkább hasznára válhat(na) a társadalomnak, mint a jelenleg is tartó negatív irányba való eltolódása, bulvárosodása. Általános vélekedés szerint egyre inkább erre van igény, e tekintetben nem csak magyarországi, hanem nemzetközi folyamatnak lehetünk tanúi. Éppen ezért volt számomra megdöbbentő, hogy mennyire más célokra is fel lehet (jól) használni a médiát. Amikor elhatároztam, hogy dolgozatom témájának választom az egyház és a média kapcsolatát, még nem is sejtettem, hogy ennek a világnak egy egészen más megvilágítását fogom látni. Itt kapcsolódnék vissza fenti bevezetőmhöz, melyben vallási neveltetésemet említettem, ugyanis munkám során teljesen nyilvánvalóvá vált számomra, hogy külsősként valószínűleg egészen más szemszögből közelíteném meg ezt a témát, mint így, hogy egyházamnak próbálok tevékeny résztvevője lenni, és teljes mértékben követni a benne zajló eseményeket, folyamatokat, valamint napról-napra személyesen is megélni a hitemet, 3

4 és továbbadni azt gyermekeimnek. Éppen ezért a dolgozat elkészítése során egy nagyon fontos alapelv vezérelt, ez pedig a hitelesség. Úgy gondolom, senki sem tud hitelesen, lelkesedéssel írni arról a témáról, amelyben ő maga kevésbé, vagy egyáltalán nincs jelen, és nem kötődik hozzá kellő figyelemmel, valamint érdeklődéssel. Fő célkitűzésem és a dolgozat vizsgálódásának, kutatásának a kérdése, hogy van-e ma Magyarországon létjogosultsága egy másfajta média-felhasználásnak, valamint, hogy érdemes-e létrehozni és fenntartani egy olyan rádiót, amely a közszolgálatiság jó értelemben vett szlogenjét tűzte zászlajára, és amelyet sokan ezzel együtt csak egy tematikus (vallási jellegű) rádiónak gondolnak. Remélem, hogy a fent említett céloknak maradéktalanul meg tudok felelni, hiszen őszintén mondhatom, lelkesedésnek a hiányát egy pillanatig nem éreztem, szeretném, ha ez a munkámból is érződne. Törekedtem arra, hogy az általam bemutatásra szánt rádió tevékenységét híven adjam vissza, úgy, ahogyan azt velem a rendelkezésemre álló, rendkívül segítőkész munkatársak megismertették. 3. Köszönetnyilvánítások Amikor egy szakdolgozat elkészül, az írója örömmel sóhajt fel, fejezi be a munkát, és csak utána gondolkodik el azon, kiknek is köszönheti, hogy munkája befejeződött. Nálam ez éppen fordítva történt, hiszen tanulmányaimat már a korábbi években befejeztem, viszont a családalapítás miatt a szakdolgozat megírása elmaradt. Ezért már akkor tudtam, amikor a munkát elkezdtem, hogy kiknek az áldozatos szerepvállalása szükséges ahhoz, hogy ez a dolgozat elkészüljön. Az első helyen szeretném megköszönni a Jóistennek, hogy kellő hitet és kitartást adott nekem ahhoz, hogy a kitűzött célt elérjem, ne futamodjak meg, és ne adjam fel. Köszönöm a családomnak, elsősorban férjemnek és édesanyámnak, hogy ebben a 2 hónapban időnként nélkülözniük kellett, valamint, hogy biztosították számomra a zavartalan munkát, vigyáztak a gyermekeinkre, és programokat szerveztek nekik. Nem lehetek elég hálás külső konzulensemnek Juhász Juditnak azért, hogy temérdek munkája ellenére, két és fél év elteltével, újra vállalta munkám segítését. Köszönöm neki azt a végtelen bizalmat, amivel felém irányult, kedvességét és szeretetét, mely példaértékű volt és marad számomra. 4

5 Utolsóként, de nem utolsó sorban köszönöm belső konzulensemnek, Bíró Mária tanárnőnek, hogy az utolsó előtti pillanatban elvállalta munkám koordinálását. Köszönöm, hogy hitt bennem, és építő jelleggel, mindig őszintén bírálta a dolgozatomat. 4. Nyilvánosság és a katolikus egyház kapcsolata A nyilvánosság szó tartalmi jelentése az igen nehezen megfogható és definiálható fogalmak közé tartozik. Általánosságban annyi elmondható róla, hogy a társadalom kommunikációs rendszerének egyik központi kategóriája. Napjainkig igen kevés kutató próbálkozott meg azzal, hogy valódi jelentéstartalmát vizsgálja. Közülük talán mindenki számára a legismertebb, a német Jürgen Habermas, aki a Társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. művében részletesen elemzi a polgári nyilvánosságot történetszociológiai szempontból. Elhatárolja azt a nyilvánosság különböző korokban, társadalmakban kialakult formáitól és megkísérli az idők folyamán egymásra rétegződött jelentéstartalmait elkülöníteni. Véleménye szerint a feudalizmusban nem létezett a modern értelemben felfogott nyilvánosság. A középkori Európában a nyilvánosság uralkodó típusa a reprezentatív nyilvánosság volt, ami nem válik külön a magánszférától, csupán státusismertetőjegyek, szimbólumok általi nyilvános reprezentációról beszélhetünk. A nép feletti hatalmi ág látványos parádéja, távolságtartása, erőfitogtatása, uralmának hangsúlyozása a reprezentatív nyilvánosság, amely olyan társadalmi környezet előtt vonultatja fel hatalmának méltóságát, amely jóformán teljesen ki van zárva belőle, s amelyet csak azért hívnak össze, hogy álmélkodjon, rajongjon, és önfeledten éljenezzen. A 18. század végén végbemenő társadalmi változásokat, a polgári társadalmak megszületését, az állam és társadalom kettészakadását, különválását a polgári és politikai nyilvánosság első táptalajaként említi, melynek nyomán megkezdődött a "leszakadt társadalmak", azaz a magángazdaságban lokalizálható tevékenységeknek és a magánélet szférájának a polarizálódása is. A közönséggé összevegyült magánemberek világaként definiált habermasi nyilvánosság alanyi oldalát a vitatkozó közönség alkotja. A 20. század folyamán a piac törvényei soha nem látott mélységben behatoltak a magánszférába és ennek következtében a kritikai okoskodás helyét fokozatosan a tömegkultúra javainak fogyasztása foglalta el. Véleménye szerint a modern sajtó már nem szervez kölcsönös felvilágosítást az állampolgárok között, hanem a valósághoz való hűséget a fogyasztásra való alkalmassággal helyettesíti, és inkább félrevezet a kikapcsolódási ingerek személytelen felhasználása felé, minthogy az ész nyilvános használatára ösztönözne, így az 5

6 értelem nyilvános használatára nevelt réteg már nem talál visszhangra. Az ily módon privatizálódó nyilvánosság elveszti kapcsolatát a politikával és többé nem képes a döntésekben való aktív állampolgári részvétel hordozó alapja lenni Az egyház és a belső történelmi változások kölcsönhatása a történelem során 1 Ezek után tekintsük át röviden, hogy a fent leírt folyamatokhoz miként alkalmazkodott a katolikus Egyház, hogyan és mire használta a nyilvánosságot a történelem során. Véleményem szerint a visszatekintést a Krisztus utáni időtől érdemes kezdeni, hiszen a Szentírásból tudhatjuk, hogy Jézus az Egyház vezetését Péter apostolra bízta, akit a mai pápák elődjének tekintünk. Az Egyház akkori üzenetét és küldetését megtaláljuk az Újszövetség vonatkozó részeiben: Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. (Jn, 20,21) vagy Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. (Mk, 16,15) vagy Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, ami parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig. (Mt, 28,19-20) A három evangéliumi idézet voltaképpen ugyanarról szól. Jézus tanítványait, az apostolokat küldi az emberek közé, hogy hirdessék az ő feltámadását, valamint tanításait adják át az embereknek. Az üzenet és a feladat világos volt, mégsem sikerült a küldetést maradéktalanul teljesíteni, gondoljunk csak a sötét középkorra, amikor is az Egyház a maga elefántcsonttornyából a hétköznapi élettől és a benne élő emberektől elszigetelve hozta meg néha igencsak sajátságos döntéseit. Éppen a lényeg, vagyis az örömhír mindenkinek való átadása sikkadt el a hierarchikus rend megkövesedésével. Ehhez adódtak hozzá az egyházi személyek és vezetők nem éppen szentéletűnek mondható ilyen-olyan cselekedetei (gondoljunk itt például a pápaválasztás körülményeire, a gyermekkel rendelkező egyházi elöljárókra, valamint a sokat emlegetett boszorkányperekre), melyek jócskán megingatták az emberek egyházba vetett hitét. Persze azt azért nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy emellett mennyi minden mást köszönhet az egyház a korszaknak, akár a román, akár a gótikus építészetre gondolunk. Egészen más volt a helyzet a reneszánsz korban. A fennálló világrenddel való szembekerülés nem is annyira a társadalmi-jogi formák elleni lázadásban mutatkozott meg, mint inkább szellemi, filozófiai és kulturális szinten. A meggazdagodó, a bűnös földi 1 Vö.: A kereszténység krónikája, Officina Nova Könyvek. Magyar Könyvklub, Bp.,

7 világban magát egyre jobban érző ember kínosan érezte magát, ha szembesült a fennálló társadalom létező erkölcsi normájával, amelyet a római katolikus egyház képviselt és közvetített. Nem a kommunisztikus, őskeresztény elvek védelmezéséről van szó, hanem olyanokról, amelyek sértették a megszülető új egyéniség anyagi és erkölcsi érdekeit. Az új élet melletti érvelés nem támaszkodhatott csak a tagadásra, s a legegyszerűbb megoldásul az a keresztény világ előtti gondolkodásrendszer kínálkozott, amelyről egyre többet tudhattak meg az érdeklődők. A megújuló "pogány" világkép szempontjából ítélték sötétnek a középkort, s nevezték újjászületésnek saját korukat. Fontos állomása ennek a folyamatnak az anyanyelvre való fordítások megjelenése, valamint Isten és az ember viszonyának újragondolása, értelmezése. Megjelennek a mecénások, akik nagyon gyakran egyházi körökből kerülnek ki, így az egyháznak mégis sikerül valamit megtartania egykori hatalmából. Az igazi nagy kihívás azonban a reformáció térhódítása, melyre a katolikus egyháznak érdemi válasza csak a században van. Ezt az időszak nevezik sokan ellenreformációnak, napjainkban azonban elfogadottabbá vált a katolikus egyház megújulása elnevezés, mely egyszerre több területen mutatkozott meg. Hazánkban a megújulás elősegítőknek speciális helyzettel kellett szembenézniük, hiszen országunk (történelmi tanulmányainkból jól ismert módon) három részre szakadt. Magyarországon a katolikus hit újjáélesztéséért vívott küzdelemben oroszlánrészt vállaltak magukra a ferences szerzetesek, akiknek hazai munkáját a Római Hitterjesztési Kongregáció a megalakulása után azzal segítette elő, hogy ferences missziósokat küldött hazánkba, akik közül sokan püspöki ranggal is rendelkeztek. Ahová nem jutott pap, ott világi hívek látták el a papság szentségéhez nem kötött feladatokat. A licenciátusoknak nevezett világiak temettek, eskettek, kereszteltek, gyűjtötték egybe imádkozni a híveket, oktatták a gyerekeket, legalább az alapvető imádságokra, hitigazságokra, meg néha betűvetésre, számolásra. A másik nagy formátumú szerzetesrend, akik sokat tettek a magyarországi katolicizmus meghonosításáért és térhódításáért, a jezsuita rend volt. E rend legnagyobb alakja Pázmány Péter, aki a jezsuiták hatására lett először katolikus, majd jezsuita. Pázmány Péter a királyi Magyarország katolikus egyházát újjá szervezte, törődött az erdélyi katolikusokkal, a hódoltságban élő hívekkel, s összességében a magyar nemzettel. Ezért tudott szót érteni a protestáns Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel, s ezért képviselte a pápai udvarban is a magyarság érdekeit. A szerzetesség megújításával, egyházmegyei és nemzeti zsinatok tartásával, papi hivatások ébresztésével szolgálta az Egyházat s nemzetet, munkásságát pedig legméltóbb módon a nagyszombati egyetem 7

8 alapítása összegezte 1635-ben. A különböző szerzetesrendek visszatelepedésével, újak érkezésével párhuzamosan haladt az egyházmegyék visszaállítása, a plébániai élet megszervezése. A püspökök fokozatosan visszatértek székhelyeikre, s ott eleinte szerény, romokból felépített templomokban végezték az istentiszteletet. Püspöki rezidenciájuk sem volt eleinte fényes palota, azonban a visszaszerzett birtokok jövedelmének köszönhetően megindulhatott a barokk székesegyházak, püspöki paloták építése, rendszerint idegenből hozatott mesterek segítségével. Az egyházmegyék komoly jövedelme hamarosan lehetővé tette iskolák építtetését kisebb falvakban is, valamint azt, hogy szinte minden település, falu templommal, plébániával, helyben lakó pappal rendelkezzen, a városokról nem is szólva, ahol a plébániai és szerzetesi templomok szinte versengtek a hívekért. A közoktatás egyházi kézben volt, de a szegényügy és a beteggondozás is főként egyháziakra hárult. Az ország és az egyház újjáépítése láttán joggal érezhettek büszkeséget világiak és egyháziak egyaránt, s ezt nem titkolták, hanem művészi formába öntötték. A barokk építészet, festészet, szobrászat, ének és zene nem szórakoztatni akarta a híveket az istentiszteletek alkalmával, hanem a helyi közösség nehézségek közepette is derűs szemléletét tükrözte. A felvilágosodás kora magával hozta a különböző felekezetek egymás mellett való, békés együttélését (II. József türelmi rendelete), valamint az egyénnek azt a fajta szabadságát, hogy eldönthesse, mely vallási irányzathoz kíván csatlakozni. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az emberi észt fölébe helyezte az isteni kijelentésnek, azt hitte, hogy a Szentírás örök igazságai pótolhatók az emberi tudomány folyvást változó eredményeivel. A felvilágosodás szellemének uralkodó befolyása alól az állami élet sem vonhatta ki magát. A felvilágosodott államtudósok azt tanították, hogy az állam egyetlen észszerű, természetes" feladata a közjó, a közérdek munkálása. Ezt a feladatot az állam semmiféle más érdektől, a vallás és az egyház érdekeitől sem teheti függővé. A tapasztalat, és a józan ész arra utal, hogy különböző vallású emberek egyaránt becsületes, munkás és békés polgárok lehetnek: tehát nem észszerű és nem szükséges egy államban csak egy vallásnak uralkodnia. Az állam ezért nem üldöz többé egy vallást és egyházat sem, csak felügyel valamennyire a közrend szempontjából, és ha szükség van rá, állami érdekből megrendszabályozza mindegyiket. Az ezt követő romantika korszakban ismét a középkor került előtérbe. A liberál-katolikus gondolkodás Franciaországban új korszakot indít az egyház és az állam viszonyának történetében. Az egyházak szervesen illeszkedő önkormányzati testületek, amelyek mindennemű állami kötöttségtől mentesek, és minden egyes tagjuknak teljes körű lelkiismereti szabadságot biztosítanak. Az egyház modern társadalomban betöltendő 8

9 szerepét meghatározzák: e szerint az egyháznak a vallásszabadság védelmezőjeként kell fellépnie. Az egyházi iskolákra, melyek működését állami nyomás nélkül kell biztosítani, azonban nem egyházi személyek bevonásával kell irányítani. A századforduló éveiben kezdődött s tartott egészen az 1940-es évek végéig a katolikus reneszánsz. Igen sok téren éreztette pezsdítő hatását, köztük a politikai katolicizmus párttá vagy pártokká szerveződésében, a katolikus hitbuzgalmi, szociális, kulturális és gazdasági egyesületek dinamikus terjedésében. A korábbi évtizedekhez képest ugyancsak megszaporodtak az egyház által támogatott s az egyház érdekeiért küzdő keresztény politikai pártok. Azokban nemegyszer neves pap-politikusok is szerepet vállaltak és 1944 között 62 katolikus papképviselő foglalt helyet a képviselőházban. A hivatásrendi mozgalmak (pl. KALOT) mellett a különféle valláserkölcsi és nemzeti alapon szerveződő egyesületek sűrű hálója jött létre. Voltak szorosan az egyházhoz kötődő, szigorú klerikális irányítás alatt álló hitbuzgalmi szervezetek (pl. Mária Kongregáció, Rózsafüzér Társulat, Credo Egyesület, Jézus Szíve Szövetség, Oltáregyesület), voltak ifjúsági szervezetek, diákszövetségek, főiskolai diákegyletek (Szívgárda, Foederatio Emericana, Katolikus Főiskolai Diákszövetség, Szent Imre-kör, Szent Margit-kör, Vasvári Pál-kör stb.) és különböző missziós egyesületek. Ezekben az egyesületekben mindenki megtalálhatta a korosztályának, társadalmi állásának, műveltségének és szakmájának megfelelő környezetet, társaságot és célokat. A katolikus iskolaügyet az egyház részéről az 1921-ben megalakított, a püspöki kar irányítása alatt álló Katolikus Tanács irányította. Az állam anyagilag támogatta a felekezeti iskolákat, cserébe előírta, hogy milyen tanterv szerint és milyen tankönyvből tanítsanak. Sok katolikus iskolához bentlakásos intézet tartozott: Kedvező helyzetben volt a II. világháború előtti Magyarországon az írott szó útján történő evangelizáció. Húsz katolikus egyházi kiadó működött és közel ötven hitbuzgalmi, kulturális és politikai folyóirat jelent meg. A katolikus könyvkiadás és tudományos élet központi műhelye a Szent István Társulat maradt. A párizsi békeszerződés az államhatárokat az 1937-es állapotokhoz igazította vissza, ennek következtében az egyház szervezete területileg szintén az akkori beosztásra tért vissza. Most következzék egy kis európai kitekintés október 9-én meghalt XII. Pius pápa. Utódja, XXIII. János vezetésével új reformok indultak el, amelyek a modern világhoz való alkalmazkodás jegyében a II. Vatikáni Zsinat összehívásához, és egy új keleti politika kibontakozásához vezettek. A katolikus egyház megítélése a hasznosítható partner és az ellenség között hullámzott őszén megnyílt a 9

10 II. Vatikáni Zsinat. Megnyitására, illetve ülésszakaira 34 magyar püspök kiutazhatott, a többiek az amerikai követségről, hejcei kényszerlakhelyről, szigorú rendőri intézkedés alatt, bevont útlevéllel figyelhették csupán az eseményeket. 5. Napjaink katolikus egyházának küldetése Mielőtt még rátérnék a mai katolikus egyház küldetésére, valamint bemutatnám annak kommunikációs programját, úgy érzem, nem mehetek el szó nélkül néhány rendkívül lényeges és fontos egyházi dokumentum ismertetése mellett. Ma már mindenki számára, aki egy kicsit is érdeklődik a katolikus vallás iránt, nyilvánvaló, hogy a XX. századi egyház történelmében a legjelentősebbnek mondható esemény a II. Vatikáni Zsinat, melyet októberében hívtak össze Rómában, és amelyet decemberében zártak be. XXIII. János pápa a zsinatot hármas céllal hívta össze, melyek az alábbiak voltak: az egyház megújítása, tanbeli és fegyelmi tisztasága, valamint a keresztények egységének megvalósítása és nyitás a világ felé. A zsinatot 4 ülésszakra szokták osztani: I.(1962. okt.11-dec.8.), II.(1963. szept.29.-dec.4.), III.(1964.szept.14-nov.21.), IV.(1965.szept.14- dec.8). Az első általam megvizsgált egyházi megnyilatkozás a médiával kapcsolatban, a zsinat I. ülésszakára esik A II. Vatikáni Zsinat Inter Mirifica kezdetű dekrétuma a tömegtájékoztatási eszközökről A dokumentum 2 nagyobb fejezetből és 22 pontból áll. Az előszóban tájékoztatást kaphatunk arról, hogy a zsinati atyák szerint mi indokolta ennek a dekrétumnak a megalkotását. Elsősorban arra összpontosít, hogy a különböző tömegtájékoztatási eszközök (akkoriban sajtó, film, rádió, televízió) hogyan befolyásolhatják az embereket, és miképpen hatnak azok lelkére. A tömegtájékoztatási eszközök vallási jelentőségét felismerve arra buzdítja a híveket, hogy ne tartózkodjanak az újdonságoktól, hiszen mint ahogy fogalmaz: ha helyesen alkalmazzák őket, az emberi nemnek nagy segítséget nyújtanak.. Figyelmeztet azonban arra, hogy: de azt is tudja, hogy az emberek a teremtő Isten szándékai ellen és saját romlásukra is használhatják őket; sőt anyai szorongással és fájdalommal látja azt a sok kárt, mely nagyon gyakran éri a társadalmat gonosz használatuk következtében. 2. Ezért a zsinat kötelességének tartja, hogy megtárgyalja ezen eszközökkel kapcsolatos főbb kérdéseket, és őszintén bízik abban, hogy ezzel az 2 II. Vatikáni Zsinat Inter Mirifica kezdetű dekrétuma a tömegtájékoztatási eszközökről. In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 7. o. 10

11 útmutatásával nem csak a keresztények, hanem az egész emberi közösség haladását is szolgálja. Az Egyház joga, a világi hívők szerepe c. részből megtudhatjuk, hogy mit tart az egyház legfőbb kötelességének, valamint feladatának. A katolikus Egyház - mivel az Úr Krisztus arra alapította, hogy az üdvösséget minden emberhez elvigye, s ezért kötelessége az evangelizáció - feladata részének tartja, hogy a tömegtájékoztatási eszközökkel is továbbítsa az üdvösség hírét, s megtanítsa az embereket ezen eszközök helyes használatára. 3 A teljes dokumentum ismertetése nélkül szeretnék kiemelni egy olyan alpontot, amelyet ma 2007-ben, az egyre inkább elbulvárosodó média világában is érdemes megszívlelni. Ez az alpont az információnak, a hírek szerzésének és továbbadásának kérdése. A társadalomnak tehát megvan a joga ahhoz, hogy információt kapjon mindarról, amit az embereknek -- mégpedig kinek-kinek a körülményei szerint -- akár mint egyéneknek, akár mint egyes csoportok tagjainak, hasznos tudniuk. E jog helyes gyakorlása azonban megköveteli, hogy a közlés tartalmát tekintve mindig igaz és -- az igazságosság valamint a szeretet sérelme nélkül -- teljes legyen; a közlés módját tekintve pedig legyen tisztességes és megfelelő, azaz szentül tartsa tiszteletben az erkölcsi törvényeket, s az ember törvényes jogait és méltóságát, mind a hírek szerzésében, mind azok közzétételében; nem minden tudás használ ugyanis,"a szeretet viszont épít" (1Kor 8,1). 4 Úgy gondolom, a fenti gondolatsor a mai újságíróknak, hírszerkesztőknek és minden médiával foglalkozó szakembernek megszívlelendő volna. A dokumentum további részében olyan fontos ügyekkel foglalkoznak a zsinati atyák, mint az erkölcsi rossz elbeszélése, leírása, vagy megjelenítése, a tömegtájékoztatási eszközök hatásai, és az azt befogadók kötelezettségei. A kötelezettségek között helyet kapott még a fiatalok és a szülők kötelezettségei, az alkotók és terjesztők kötelezettségei, valamint részletes irányelveket fogalmaz meg a közhatalom, a sajtó, a film, a rádió, a tévé és a színház számára. A szakemberek képzése egyháziakból és világi hívőkből c. alfejezetben útmutatást ad arra vonatkozólag, hogy ki kell nevelni egy olyan egyháziakból és világiakból álló réteget, amelyik megfelelő szakértelemmel dolgozik a fentebb megfogalmazott célokért (ld.: információ továbbadása). Felhívja a hívek figyelmét arra, hogy vallási kötelességük fenntartani a katolikus médiát, mivel ezek tágabb értelemben vett célja, hogy megvédjék és terjesszék az igazságot, és hozzájáruljanak a társadalom keresztény szellemiségű 3 II. Vatikáni Zsinat Inter Mirifica kezdetű dekrétuma a tömegtájékoztatási eszközökről. In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 8. o. 4 II. Vatikáni Zsinat Inter Mirifica kezdetű dekrétuma a tömegtájékoztatási eszközökről. In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 9. o. 11

12 neveléséhez. Fontos momentum a dokumentumban, hogy kitér arra, létre kell hozni egy tömegtájékoztatási világnapot, amelyen évente egyszer a híveket emlékeztetni lehet és kell ezen eszközökkel való kötelezettségeikre, ugyanakkor megkérni őket arra, hogy imádkozzanak a jó ügy érdekében és adakozzanak az egyházi fenntartású médiák számára. Ezután a különböző egyházi tisztségviselők feladataival és kötelezettségeivel ismerkedhet meg az olvasó (pl. megyéspüspökök, országos és nemzetközi katolikus bizottságok feladatai, végül eligazítást ad lelkipásztorok részére. A dekrétum zárszava minden jó szándékú emberhez szól, melyben meghívja őket arra a szép és nemes feladatra, hogy ezeket az eszközöket az emberiség szolgálatába állítsák és javára fordítsák Communio et Progressio Lelkipásztori határozat a II. Vatikáni Zsinat határozatának alkalmazására a tömegkommunikációs eszközökről Mielőtt a dokumentumot ismertetném, fel kell hívjam a figyelmet egy nagyon lényeges tényre. A fent említett cím felett megtaláljuk a szerzőt, és ezt olvashatjuk: A Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa. Véleményem szerint ez azért fontos és érdekes, mert kevesebb, mint 10 évvel a II. Vatikáni Zsinaton kiadott dekrétum után az egyháznak már külön erre a témára szakosodott tanácsi testülete van, (és még mindig csak 1971-et írunk!), tehát ez a tény valóban azt mutatja, hogy az egyház nagyon komolyan foglalkozik (és foglalkozott ezt megelőzően is ) ezzel a számára nagyon lényeges kérdéssel. A dokumentum három nagy fejezetből és több kisebb alfejezetből, valamint alcímből áll. Az első kettő fejezetet azért nem ismertetem, mert tartalmában és mondanivalójában nagyon közel áll a korábban megjelent Inter Mirificához. Ugyanúgy szó esik benne a közvéleményről, a tájékozódás és tájékoztatás problémáiról, szabadságáról, a tájékoztatók és a befogadók jogairól és kötelezettségeiről. A számomra újdonságot jelentő és hozó rész a harmadik részben található, melynek A katolikusok feladatai a tömegkommunikáció területén alcímet adták. Mi a célja az egyháznak a tömegkommunikációval? A médiával kapcsolatban kettős célja van az Egyháznak. Az egyik, hogy támogassa a helyes irányba való fejlesztését és a helyes használatát az emberi haladás, az igazságosság és a béke szolgálatában, a társadalom felépítéséért - helyi, nemzeti és közösségi szinten - a közös jó fényében és a szolidaritás szellemében. Tekintettel a tömegkommunikáció nagy jelentőségére, az Egyház törekszik az,,őszinte és tiszteletteljes párbeszédre azokkal, akik felelősek a médiáért'' - elsősorban a médiapolitika kialakításával kapcsolatban.,,egyházi részről ez a párbeszéd magával hozza azt a törekvést, hogy az Egyház jobban értse a médiát - céljait, belső szerkezetét, eljárásait, műfajait, és formáit, és hogy támogassa, 12

13 bátorítsa a médiában dolgozókat. Egy ilyen fogékony és megértő megközelítés alapján lehetővé válik, hogy az emberi haladás és az evangélium hirdetése útját álló akadályok semlegesítésére is tegyenek értelmes javaslatokat.'' 5 Az Egyház érdeklődése természetesen a saját belső és külső kommunikációjára is kiterjed. Ez a kommunikáció több, mint pusztán technikák elsajátítása. Az egyházi kommunikáció,,kiindulópontja az isteni személyek közti szeretet, és az, hogy velünk kommunikálnak'', illetve annak megértése, hogy a Szentháromság kommunikációja az emberiséget akarja elérni: a Fiú az Ige, melyet az Atya öröktől fogva,,kimond''. Jézus Krisztusban és Jézus Krisztus által, aki a megtestesült Fiú és Ige, Isten közli önmagát és megváltását az emberrel.'' 6. A 2. fejezet a kommunikációs eszközök szerepéről szól a katolikusok életében. A fejezeten belül 2 alfejezet található A és B ponttal, melyekben az egyházon belüli párbeszéd, valamint a párbeszéd az egyház és a világ között c. alpont található. Számomra nagyon érdekes és tanulságos volt olvasni erről ebben az 1971-ben keletkezett dokumentumban, kiváltképpen ma, 2007-ben, amikor a PR szótárában helyet kapó külső és belső kommunikáció szakkifejezések olyan divatosak és sűrűn használatosak. Hihetetlen, hogy mennyire ráéreztek ennek fontosságára már akkor is, és konkrét javaslatokat, irányelveket fogalmaztak meg mind saját (belső) tagjaik, valamint híveik számára. Érdemes belőle néhány sort idézni, elsősorban aktualitása miatt. Az egyházon belül tág tér nyílik tagjainak arra, hogy az egyház belső ügyeivel kapcsolatos nézeteiket kifejthessék. A hitigazságok az egyház lényegét fejezik ki, és ezért nem hagynak teret önkényes értelmezésre. Mindamellett az egyház együtt él az emberekkel, ezért alkalmazkodnia kell az idő és a hely sajátos körülményeihez. Meg kell fontolnia, hogyan fejezze ki a hitigazságokat különböző korokban és kultúrákban. Számtalan döntésre kényszerül, amíg tevékenységét a körülötte végbemenő változásokhoz igazítja. Nézzünk példát az egyház külső kommunikációjának a meghatározására! Az egyház nem csak saját tagjaival, hanem az egész világgal folytat párbeszédet. Isteni parancsra és az embereknek a tudáshoz való joga alapján az egyház köteles nyilvánosan feltárni hitét és életmódját. Az egyházban a felelős pozíciót betöltőknek az a küldetésük, hogy hiánytalanul és szünet nélkül hirdessék - a tömegkommunikációs eszközök által a teljes igazságot, hogy így az egyházról és életéről igaz képet adjanak. A tömegkommunikációs eszközök három módon jelentenek segítséget a katolikusoknak. Segítik az egyházat, hogy a mai világban kifejezze önmagát. Elősegítik az egyházban a párbeszédet. Megvilágítják az egyház számára a kortársak 5 Communio et progressio, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 57. o. 6 Communio et progressio, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 59. o. 13

14 véleményét és viselkedésmódját. 7 Azt hiszem, kommentálni nem nagyon szükséges a fenti sorokat, önmagukért beszélnek. Az eszközök szerepének meghatározása után, érdemes megnézni, mit tart fontosnak az egyház a média alkalmazásával kapcsolatban, az evangélium hirdetésében. A dokumentum fogalmazói először arra próbálnak rávilágítani, hogy milyen tömeghatásai lehetnek a tömegkommunikációs eszközöknek, ez hogyan hat az emberiség egyes csoportjaira és viselkedésükre. Figyelmeztet, hogy ez alól a hatás alól a katolikusok sem tudják kivonni magukat, éppen ezért tartja rendkívül fontosnak, a Hogyan kérdését, vagyis azt, hogy az információkat, híreket és minden egyéb, más műfajú műsorokat, közlendőket milyen módon lehetséges úgy eljuttatni az emberekhez, hogy azoknak ne romboló, hanem építő hatásai legyenek. A médiumokat a lehető legnagyobb mértékben igénybe kell venni a keresztény tanítás érdekesebbé és eredményesebbé tételéhez. Arra kell törekedni, hogy a közölt anyagnak megfelelő legyen a közlésben alkalmazott technika és stílus. Tekintettel a tömegkommunikációs eszközök növekvő fontosságára általánosságban az emberiség, vagy sajátosan az egyház életére vonatkozóan a médiumoknak a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a püspöki karok átfogó, pasztorációs terveiben. Ezek a tervek biztosítsák azt az alaptőkét, amelyet e célra az illető területen föl lehet használni. Az alapítványok felhasználhatóak a nemzetközi együttműködésben is. 8 Az általános tudnivalók és tájékoztatás után a dekrétum az egyes részterületek, illetve a területen belül dolgozó katolikus szakemberek jellemzőivel és kötelezettségeivel foglalkozik. Ezzel elérkeztünk a III. fejezethez, mely a katolikusok aktív szerepvállalása a médiumokban alcímet viseli. Első helyen az írott sajtó kerül említésre, hiszen akkoriban, és napjainkban is ez az a fajta sajtóorgánum, amely a legtöbb emberhez eljut. Könnyen hozzáférhető, változatos anyaggal tud foglalkozni, az olvasókat gondolkodásra készteti, és elsőrendű terepet biztosít a társadalmi párbeszédhez. Érdemes szemügyre venni a következő gondolatokat: A katolikus sajtó a modern élet valamennyi szempontjáról, problémájáról és gondjáról közöl híreket, véleményeket és háttércikkeket. És mindezt a keresztény elvek fényében teszi. A katolikus sajtó feladata az, hogy a vallásról és a keresztény életről szóló cikkeket és kommentárokat mérlegelje, kiegészítse, és ha kell helyesbítse. Ugyanakkor tükrözi a világot, és megvilágítja az utat. Fórumot, találkozási helyet biztosít a véleménycserére. Mindehhez a sajtónak tehetséges emberekre, és megfelelő alaptőkére van szüksége, hogy vitán felül álló szakmai hitele legyen. 9. Ezek 7 Communio et progressio, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 59. o. 8 Communio et progressio, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 62. o. 9 Communio et progressio, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 64. o. 14

15 után olvashatunk arról, hogy milyen technikai felszereltség kell ezeknek a céloknak a megvalósításához. (megfelelő iroda, technikai háttér stb.) A következő pontokban buzdítják a híveket a minél több olvasásra, valamint a véleménynyilvánításra a különböző fórumok keretében. Érdekesség, hogy nagyfokú szabadságot biztosít az egyház tagjainak és a sajtó képviselőinek a szabad véleménynyilvánításra, ugyanakkor utal arra, hogy a katolikus íróknak a népszerűséget és az olvasótábort munkájuk magas színvonalával kell kiérdemelniük. Ha a napi események a keresztény alapelveket érintő kérdéseket vetnek fel, a katolikus sajtó feladata az, hogy az egyház tanítóhivatalával egyetértésben igyekezzék ezekre válaszolni. Ettől függetlenül a papság és a világiak támogassák a véleménynyilvánítás szabadságát, a különböző kiadványok megjelenését, a különféle nézőpontok kifejtését. Mindezt azért tegyék, hogy az olvasók különböző érdeklődését és érdekeltségeit kielégítsék, és mind az egyházban, mind a világban hozzájáruljanak a közvélemény formálásához. 10 A 2-es alpontban a film és filmgyártás kérdéskörével foglalkozik a dekrétum, melyet nem részleteznék, a 3-as alpont viszont a dolgozat témáját is érinti, hiszen ez tárgyalja a rádió és a televízió kommunikációs lehetőségeit. Már ben, a dokumentum keletkezési évében is közismert tény volt, hogy a televízió és a rádió megjelenése és elterjedése egészen megváltoztatta az emberek életvitelét. A nézők saját bőrükön tapasztalhatták, hogy a kommunikációnak ez a fajta formája hogyan lépi át egyetlen pillanat alatt a politikai és kulturális határokat. A hihetetlenül gyors technikai fejlődés (műholdas sugárzás, programok rögzítése és tárolása) a médiumokat még inkább megszabadította a tér és az időkorláttól, növelte hatékonyságukat és befolyásukat. Az emberek hétköznapi életének résztvevője lett a rádió és/vagy a televízió, valamint az egyes műsorvezetők személyes ismerőssé váltak, sok otthonban mint családtagra tekintettek rájuk. Ezért ezek a műsorvezetők a már elfogadott művészi kifejezésmódok mellett olyan egyéni művészi formákat teremtettek, amelyek erősen hatottak magára az emberre. Lássuk, milyen jelentőséget tulajdonít a Communio et Progressio kiadvány ennek a 2 napjainkban is legjelentősebb - médiának. A rádió és televízió minden lehetőségét kihasználó vallásos műsorok gazdagítják az emberek vallásos életét, és új kapcsolatokat létesítenek a hívők között. Segítséget jelentenek a vallásos nevelésben, és elősegítik az egyház aktív részvételét a világ életében. Az egység kötelékeit jelentik mindazoknak, akik öreg koruk vagy betegségük miatt nem tudnak személyesen részt venni az egyház életében. Ráadásul új kapcsolatokat teremtenek a hívők és azoknak az embereknek hatalmas tábora 10 Communio et progressio, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 65. o. 15

16 között, akik semmiféle kapcsolatot nem tartanak az egyházzal, öntudatlanul mégis lelki táplálékot keresnek. Elviszik a Biblia üzenetét azokba az országokba is, ahol az egyház nincs jelen. Az egyház nem mellőzheti az ilyen lehetőségeket, ellenkezőleg, az eszközök fejlődéséből adódó minden új lehetőséget teljes mértékben ki kell használni. Hogy az egyház aktív jelenlétét az általános és a sajátosan vallási programokban biztosítsák, kölcsönös bizalmon alapuló szoros együttműködést kell kialakítani a felelős egyházi vezetők és a rádió-meg televíziótársaságok között. 11 Az idézett szövegrész világosan rámutat arra, hogy a katolikus egyház elsődleges célja továbbra sem lehet más, mit az evangélium hirdetése. Belép viszont egy újdonság a 156-os pontban, ahol őszintén és nyíltan írnak arról, hogy a sikeres médiabeli részvétel, illetve szereplés nagyban függ attól, mennyire tartanak fenn barátságos viszonyt az egyház és a különböző médiatársaságok vezetői, valamint szereplői. Valószínűleg már akkoriban érezhető volt az a tény, hogy akinek a kezében a média, annak a kezében a hatalom van Néhány szó esik még a színházról, mint az emberi kifejezésmód és kommunikáció legősibb és legelevenebb formájáról, melynek a tömegre gyakorolt hatása nem olyan mértékben említhető, mint bármelyik az előzőek közül, mivel a színházlátogatás egy szűkebb kört érint csak. Az utolsó, IV. fejezet a felszereltség, munkatársak és a szervezés köré csoportosul, melyben hasonlóan az Inter Mirificához minden egyes egyházi és világi csoportnak meghatározzák a tömegkommunikációhoz viszonyított jogait és a kötelezettségeit. Az Összefoglalás részben arról olvashatunk, hogy nincs idő a halogatásra, tétovázásra, hiszen a tudomány és technika olyan méretes léptekkel halad előre, amely folyamat mellett nem szabad megállni, vagy lassan haladni. Fel kell venni a versenyt a kommunikáció minden egyes területén, valamint nagy hangsúlyt kell fordítani minden ilyen irányú tudományos kutatásra. Legsürgetőbb feladatának az egyház 1971-ben azt tartotta, hogy a tömegkommunikáció szakembereivel minél közelebbi és szélesebb kapcsolatba kerüljön, bevonja őket a dialógusba, és velük együttműködve használja ki ezen eszközök egyre szélesebb tárházát Aetatis Novae, Lelkipásztori határozat a tömegkommunikációs eszközök használatáról húsz évvel a Communio et progressio után Húsz évnek és rengeteg változásnak kellett ahhoz bekövetkezni, hogy az egyház ismét hallassa hangját a tömegkommunikációt érintő kérdésekben. Az eltelt időszak rengeteg új változást hozott, amely mellett nem lehetett szótlanul elmenni. A bevezetésből való idézet 11 Communio et progressio, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 67, 68. o. 16

17 jól megvilágítja az egyház hozzáállását az új helyzethez. Az Inter Mirifica és a Communio et progressio nyilvánosságra hozatala utáni években az emberek lassan megszokták az olyan kifejezéseket, mint az információs társadalom, a tömegkommunikációs kultúra és a média nemzedéke. Az ilyen kifejezések mellett azt a figyelemre méltó tényt támasztják alá, hogy sok mindent, amit manapság az emberek az életről tudnak és gondolnak, a médiumok határoznak meg; az emberi tapasztalat a média által közvetített tapasztalattá változott. Az utolsó évtizedek szintén nagyszerű újításokat hoztak a kommunikációs technika területén. Ezekbe beletartozik mind a régebbi technológiák gyors továbbfejlesztése, mind a telekommunikáció és más tömegkommunikációs technikák új formái. Az új média használata szinte új nyelvezetet teremtett, amelyek új lehetőségeket nyitottak az egyház küldetéséhez, ám új pasztorációs problémákat is hoztak magukkal. 12 Amint láthatjuk, ez egy merőben új gondolat felvetése, a pasztorációs problémákkal az első dokumentumok egyikében sem találkozhattunk. Az egyre növekvő és terjeszkedő média-befolyás olyan mértékű lett, amilyenre valószínűleg kevesen gondoltak a 20 évvel ezelőtt keletkezett Communio et progressio idején. A médiumok hatalma olyan nagy, hogy nemcsak az emberek gondolkodásmódját befolyásolják, hanem gondolataik tartalmát is. Sok ember számára az a valóság, amit a médiumok valóságosként tüntetnek fel; mindaz, amit a médiumok nem hangsúlyoznak, jelentéktelennek tűnik. Így de facto hallgatásra kényszeríthetők egyes emberek és csoportok azzal, hogy a médiumok nem vesznek tudomást róluk; el lehet nyomni az Evangélium hangját is, bár elfojtani nem lehet. Ezért fontos, hogy a keresztények a hiányzó információkat pótolják, és így szóhoz juttassák az elnémítottakat. 13 Bizony ez már egy komolyabb és keményebb hangvétel, mint amit az előző két dokumentumban megismerhettünk. Itt már nem általánosságokról esik szó, igen szigorú megítélés alá esnek a média különböző szereplői, irányítói, sőt nem egyszer a hatalmat gyakorló politikai vezetők, csoportosulások is. Nézzük erre vonatkozó példát a politikai és gazdasági háttér c. részből. Ahogy a nyilvános rendszerekkel való visszaélés ideológiai és politikai manipulációhoz vezethet, ugyanúgy a közvetítés és sugárzás szabályozatlan használata és privatizációja is komoly következményeket vonhat maga után. A gyakorlatban időnként hivatalos részről is alábecsülik a műsorsugárzás használatának felelősségét. Hajlamosak a sikert a nyereség, nem pedig a szolgálat alapján megítélni. A nyereségközpontú gondolkodás és a reklámszakemberek érdekei megengedhetetlen hatást gyakorolnak a médiumok tartalmára. Ez az üzleti nyomás 12 Aetatis Novae, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 84. o. 13 Aetatis Novae, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 86. o. 17

18 túllép az országhatárokon is, és károsan hat bizonyos népekre és kultúrájukra. A kereskedelmi adók szaporodásából és a privatizációból eredő gondok megoldása nem várható a tömegkommunikáció állami ellenőrzésétől, hanem a közszolgálati műsorok normáinak megfelelő, átfogó szabályozástól és a nagyobb nyilvános felelősségvállalástól. 14 A II. fejezetben a kommunikáció feladatait bontja a dokumentum 5 részre. Ugyanúgy, ahogyan a bevezetőben, itt is érvényes az, hogy az általánosságok helyett konkrét megfogalmazásokkal találkozunk. A média az emberiség és a kultúra szolgálatában alpontban olvashatjuk, hogy: A tömegkommunikáció minden lehetséges pozitívuma mellett, azaz, hogy az egység és az egyetértés hatékony eszköze lehet, olykor az életről, a családról, a vallásról és az erkölcsről hamis képet adhat. Számos egyéni és szociális probléma abból adódik, hogy az emberek közötti kapcsolatokat egyre nagyobb mértékben helyettesíti a médiumok használata, illetve a szenvedélyes azonosulás azok fiktív hőseivel. A médiumok nem helyettesíthetik a közvetlen személyes, családi és baráti kapcsolatokat. 15 Ez a 15 éve felmerült probléma napjainkban még inkább láthatóvá vált, személy szerint nem ismerek olyan családot, ahol valamilyen formában ne lenne jelen az internet, vagy a televízió-függőség. Az egyensúlyt valóban hihetetlenül nehéz megtalálni. Nap, mint nap tapasztalom, mint két kisgyermek anyukája, hogy nem egyszerű hatásosan képviselni gyerekeink előtt a televíziózás nélküli életet, ha például az óvodában másról sem esik szó a pajtások között, mint a legújabb rajzfilm-sorozatokról. Nem könnyű felvenni a versenyt a jó öreg Mazsolának, Süsünek, Ugrifülesnek, vagy Morzsa bátyónak a legszebb ruhájú, frizurájú stb. Disney hercegnőkkel. Hogy közben a mesének eszmei mondanivalója, erkölcsi tanító jellege nincsen? Nem baj, az ma már nem sok mindenkit érdekel. Az új mesehősökre egy egész iparágat lehet ráépíteni, kicsi gyermekkortól egészen a serdülő korosztályig. Óriási felelőssége van ilyen esetben a szülőnek, nevelőnek, barátoknak, hogy miből, mennyit engedélyez a gyermeknek. Nem is szólva arról, hogy az erkölcsre, jóra, szépre való nevelés bizony akár tetszik, akár nem, bizonyos fokig a közszolgálati médiumok feladata is kellene, hogy legyen. Erről azonban majd a dolgozat későbbi részében ejtek szót. Visszakanyarodva az Aetatis Novae dokumentumhoz újra és újra megállapíthatjuk, hogy az egyház által végbemenő kommunikáció lényegében Jézus örömhírének hirdetéséből áll. Az egyház valóban így értelmezi a kommunikációt, s ez a felfogás sajátos fényt vet a tömegtájékoztatási eszközökre és arra a szerepre, amelyet az isteni gondviselés terve szerint az emberek és a társadalom fejlődésének támogatásában 14 Aetatis Novae, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 87. o. 15 Aetatis Novae, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 89. o. 18

19 betöltenek. Ebben a kiadványban is sok szó esik az egyházon belüli dialógusról, valamint az információhoz való jogról. Az egyház szerint a tömegkommunikációs eszközök olyan eszközök, amelyek képesek megőrizni és erősíteni az egyház hitelét és hatékonyságát, valamint képesek arra, hogy utat készítsenek annak közösségi jellegű megvalósulásához. Nagyon érdekes arról olvasni A média az újraevangelizálás szolgálatában c. részben, hogy hogyan fogalmazta újra az egyház saját küldetését. Nagyon fontos, hogy az egyháznak a médiumokkal és a kultúrával való kapcsolatában amelyek alakításához maga is hozzájárul mindig szem előtt tartsuk; nem elég a tömegkommunikációt csak a krisztusi üzenet és az egyház tanításának hirdetésére használni; hanem magát az üzenetet kell ebbe a modern kommunikáció által teremtett új kultúrába integrálni új nyelvvel, új technikai eszközökkel és újfajta lelki magatartással. 16 A III fejezet napjaink (1992) kihívásaival foglakozik, részletesen tárgyalva a politika és a tömegkommunikáció viszonyát, több helyen megemlítve ismételte azt a tényt, hogy a kommunikációhoz való jog minden embert megillet, valamint, hogy ez a jog a szabad vallásgyakorlásnak is részét képezi. Felemeli hangját a jogfosztottak, szegények és elnyomásban élők védelmében, és szót emel a médiát kisajátítani szándékozó elit ellen. Az utolsó részben (Aetatis Novae IV. fejezet) gyakorlati tanácsok sora következik, melyek elsősorban az egyházi vezetőknek szólnak, valamint a kommunikációs szakemberek pasztorizációjáról és egy lelkipásztori terv kidolgozásáról esik szó. A tervezetet olyan céllal hozták létre, hogy az egyházban a kommunikációért felelősöknek irányt mutasson, ösztönzést adjon, és felhívja a figyelmüket a reális célokra és munkájuk elsődleges szempontjaira. Ezzel az egyházi dokumentumok tömegkommunikációval kapcsolatos pápai nyilatkozatainak ismertetésének a végére értem. A következő fejezetben arra próbálok választ keresni, hogy a ma katolikus egyházának, a XXI. században mi a küldetése, hogyan válaszol az új tömegkommunikációs kihívásokra, és hogy mennyiben működik az egyház szolgáltató egyházként. 6. A katolikus egyház, mint szolgáltató egyház 6.1. A katolikus egyház kommunikációs küldetése Az előzőekben ismertetett dokumentumok alapján láthatjuk, hogy a II. Vatikáni Zsinat vetette fel elsőként azt, hogy a keresztényeknek nemcsak a Szentírást kell tanulmányozniuk, hanem a különböző társadalmi folyamatokat és azok időbeli változásait is figyelemmel kell kísérniük. Mivel küldetése mint ahogyan azt már többször jeleztem 16 Aetatis Novae, In: Egyházi megnyilatkozások a médiáról, 92. o. 19

20 arról szól, hogy Krisztus örömhírét tanításával átadja a világnak, ezért ezt a hivatást csak akkor tudja hatékonyan betölteni, ha ismeri mindazokat a külső és belső változásokat, amelyek a társadalomban, valamint az egyház szervezetén belül zajlanak. Ezek a folyamatok térben és időben zajlottak, zajlanak egészen napjainkig, így nyilvánvalóan lehetetlen feladat lenne egy mondatban válaszolni arra a kérdésre, hogy hol is helyezkedik el az egyház a mai magyar társadalomban. Ebben a témakörben készült el a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Bizottságának kérésére egy tanulmány, mely Az egyház mozgástereiről a mai Magyarországon címet viseli, és amely rengeteg felvetődő kérdésre választ is ad. Szerzői között megtalálhatók egyháziak és civilek, ezen belül: szociológus, közgazdász, matematika-professzor, jogász, újságíró, politológus, valamint szerzetes, katolikus pap, református lelkész, görög katolikus lelkész. Az elmélkedést, gondolkodást valóban érdemes ott kezdeni, hogy a 90-es évek elején lezajlott politikai és egyéb természetű változások milyen hatással voltak a katolikus egyházra. Idézhetném a tanulmányt is, véleményem szerint azonban nagyon sokan emlékszünk még arra, hogy az egyházat ezek a változások felkészületlenül és váratlanul érték. 40 év hallgatás után újjá kellett szervezni életét, elindítani, vagy a korábbiak ismeretében újraindítania számos olyan tevékenységét, amelyek teljesen hiányoztak a 60-as, 70-es és 80-as évek Magyarországáról. Gondolok itt elsősorban az egyházi iskolákra, az iskolai hitoktatásra, a szerzetesrendek újra indítására, a különböző pasztorációs tevékenységekre (egészségügy, katonaság, börtön stb.) Ezeken a gyakorlati ügyeken túl meg kellett birkóznia a különböző társadalmi elvárásokkal is, melyekkel valljuk be nem is biztos, hogy teljesen, egészében tisztában volt. Mire gondolok? Arra, hogy a nagy hallgatásból, a csendből, ahová kényszerítették (a templom, valamint a plébánia falai közé), kilépett a társadalom színe elé, a kommunikációs térbe, és ezzel az új helyzettel nehezen tudott mit kezdeni. Azzal a ténnyel is számolnia kellett, hogy nagyon sokan úgy gondolták- és gondolják sajnos napjainkban is hogy az egyház jelenlétének színtere a társadalom helyett a magánszféra. Az egyháznak viszont küldetéséből adódik, hogy nem érheti be ennyivel, el kell foglalnia az őt megillető helyet, szava kell, hogy legyen az emberekhez, részt kell vállaljon az emberi társadalom fejlesztésében, jobbításában. Itt kapcsolódnék vissza a fentebb idézett tanulmányhoz, melyből következzék egy ide vonatkozó idézet: Ahhoz azonban, hogy az egyház valóban megszólíthassa a társadalmat, tudnia kell, hogy milyen nyelvet beszélnek ma az emberek, milyen problémák foglalkoztatják őket, milyen előítéletek élnek bennük az egyházzal kapcsolatban, hogyan gondolják el jövőjüket. Párbeszédet csak akkor kezdhetünk a társadalommal, ha ezeket számba vesszük, s levonjuk 20

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Óvoda

Szent Imre Katolikus Óvoda Szent Imre Katolikus Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA DERÜS VAGYOK, LEGYETEK AZOK TI IS! (II. János Pál pápa) 2013 TÖRVÉNYI HÁTTÉR Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények A nemzeti köznevelésről

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

2013. SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK

2013. SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA (5919 Pusztaföldvár Táncsics u. 65.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ...5 1.1. A pedagógiai program célja, feladata...6 1.2. Jogszabályi

Részletesebben

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin Németh I. Gergely főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin A világ leghíresebb bblomisa: Wll Walle Lomisok midig lesznek reméljük nem ez a jövő, de a g j j, kérdéssel foglalkozni kell! Kérdés: milyen

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.

A HITOKTATÁSRÓL. Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. A HITOKTATÁSRÓL Jézus ezt mondta: Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa. (Mt 19,14) HIT ÉS ERKÖLCSTAN VAGY ERKÖLCSTAN? Az általános iskolai

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette: Rozmán Éva igazgató Jóváhagyta: Dr. Ternyák Csaba érsek Egri Főegyházmegye Eger, 2013. március 31. Eger, 2013. március

Részletesebben

légkört, megértést várjuk el, és legalább a szándékot a törvény előírta körülmény biztosítására.

légkört, megértést várjuk el, és legalább a szándékot a törvény előírta körülmény biztosítására. 1. MIÉRT KELL Ma már azzal senki nem vitatkozik, hogy szükség van az ország erkölcsi szintjének emelésére. Politikusaink úgy látták, hogy a közoktatás, az iskola egy fontos területe a személyiségformálásnak,

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés 2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés III. A hitoktatás minőségirányítása Hogyan kezdjünk neki? Lépéseiben azonos, de tartalmában a plébániai adottságokból következően más területeket ölel

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM. helyi óvodai. pedagógiai program

SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM. helyi óvodai. pedagógiai program SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM helyi óvodai pedagógiai program 2013 1 Ébredj lelkem, ébredj, lant és hárfa, hadd ébresszem a hajnalt. (Zsolt. 57,9) 2 3 4 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő Zsolt Péter Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő A helyi nyilvánosság a globális és lokális mechanizmusok egyik meghatározó területe. Általában az országos jelentőségű kérdésekkel, és azok jobb megértéséhez

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja

2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja 2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja Tartalom TÖRVÉNYI HÁTTÉR 4 ALAPÍTÓ OKIRAT 5 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK 8 1. 1. A KATOLIKUS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÜLDETÉSE

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés

JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés JÁTSSZUNK SZAKMÁT! Avagy innovatív lehetőségek a pályaorientációban Kollégium általános iskolák szakiskola közötti együttműködés Jó gyakorlatok - Műhelykonferencia 2015. augusztus 26. Csernyánszky Erzsébet

Részletesebben

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában Lukács László Piarista húsvét, Kecskemét, 2013. márc. 30. II. János Pál: Az egyház iránytűje a 3. évezredre Mára a zsinat eseménye: történelem: 50 éve

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA POGRAMJA

SZÉKESFEHÉRVÁRI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA POGRAMJA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Székesfehérvár, Széchenyi út 20. Telefon: 22/310-018 E-mail: iskola@albaref.hu REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁR A SZÉKESFEHÉRVÁRI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA (OM azonosító:

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCS 2011 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ 4. oldal I.1. Az intézmény

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET

JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET A Jézus Szíve lelkiség nem ájtatossági forma, hanem Bíró Ferenc SJ szavaival a reális Krisztus reális követése tettben és igazságban. Jézus Szíve ünnepéhez kapcsolódó imakilencedünk

Részletesebben

2013. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Pedagógiai

2013. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Pedagógiai 2013. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Pedagógiai Tartalom TÖRVÉNYI HÁTTÉR... 4 Az óvodai nevelési program törvényi és jogszabályi háttere:... 4 Rendeletek... 4 Kormányhatározat...

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE. 2013. év III. szám I. KÖZLEMÉNYEK

A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE. 2013. év III. szám I. KÖZLEMÉNYEK A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE I. KÖZLEMÉNYEK 2013. év III. szám 700/2013 Krisztus feltámadt! Krisztusban Szeretett Testvéreim! Húsvét éjszakáján, mielőtt elindulnánk a föltámadási körmenetre, a gyertyalángok

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Horváth Zoltán igazgató 2013 1 A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges (Apáczai Csere János) 2 TARTALOM 1. Az intézmény

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Bemutatkozik a BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4.

Bemutatkozik a BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4. BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. Bemutatkozik a IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4. TELEFON +36 1 / 424 82 58 E-MAIL INFO@BOPRO.HU WEBOLDAL WWW.BOPRO.HU

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben