II. AZ EGYHÁZ ÉS A VILÁGHÁBORÚ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II. AZ EGYHÁZ ÉS A VILÁGHÁBORÚ"

Átírás

1 II. AZ EGYHÁZ ÉS A VILÁGHÁBORÚ Nem is olyan régen, a létező szocializmus korában, a pártvonalhoz hű írók szolgai módon szajkózták a szovjet történetírás tézisét, mely korunk imperialista háborúinak egyik legfőbb kulissza mögötti mozgatóját a Vatikánban látta. 1 Azonban szerintük a háborús uszítás vádja és következésképpen a háborús felelősség nem szűkíthető le a pápaságra, hanem abban az egész egyetemes egyház, így a magyar klérus is bűnrészes. Annak bizonyítására, hogy a magyar püspöki kar a háborút óhajtotta, s azt tevőlegesen előmozdította, jobb híján olyan jelentéktelen csekélységekkel hozakodtak elő, mint pl. azzal, hogy 1913-ban, tehát amikor már a Balkán-háború javában dúlt az ország déli határán, a püspöki kar az üresedésben lévő tábori lelkészi állásokat betöltötte, és intézkedett, hogy a háború esetén a növendékpapok és apácák hivatásuknak megfelelő beosztást nyerjenek. 2 Komoly történész számára is elfogadható bizonyítékkal azonban, mely az egyház háborús bűnrészességéről szóló tételüket alátámasztaná, a kommunista írók mindmáig adósak maradtak. Az első világháború idején a magyar katolikus egyház élén Csernoch János állott. Egyszerű szlovák szülők gyermeke, akit fényes tehetsége gyorsan vitt előre az egyházi pályán. 3 A Zichy által szervezett Katolikus Néppártban kezdettől fogva tevékenyen részt vett s 1901-től 1910-ig a pártnak országgyűlési képviselője volt. Az egyház érdekeiért való bátor kiállása, de egyúttal mindig józan mérséklete felhívta magára a katolikus vezetőkörök figyelmét. A koalíciós kormány kultuszminiszterének, gróf Apponyi Albertnek felterjesztésére a király 1908-ban csanádi püspökké nevezte ki. Majd alig három év múlva, 1911-ben a kalocsai érseki székbe emelte. Egy újabb év elteltével Ferenc József az elaggott és állandóan betegeskedő Vaszary Kolos hercegprímást lemondatta, és helyébe Csernochot jelölte. 4 1 Vö. például GALÁNTAI JÓZSEF, Egyház és politika, (Budapest: Kossuth, 1960) A pápaság háborús bűnös szerepének ecsetelésénél Galántai szovjet szerzők, így SEJNMAN, A vatikán a két világháború között (Budapest: Szikra, 1950), és PATYOMKIN, Az újkori diplomácia története (Budapest: Szikra, 1948) oroszból fordított munkáira hivatkozik. 2 GALÁNTAI, Csernoch életrajzát megírta egykori titkára és irodaigazgatója, LEPOLD AN- TAL, Csernoch János: Emlékezés Nagy-Magyarország utolsó hercegprímására, (Wien: Opus Mystici Corporis, 1963). 4 Mint minden főpapi kinevezés, Csernoché is a pápa ún. prekonizációs bullájával vált végérvényessé. Azonban Lepold prelátus leírásából nyilvánvaló, hogy mind Vaszary lemondatása, mind Csernoch kinevezése, a király akaratából és az ő határozott kívánságára történt. LEPOLD, Csernoch János, 18 19;

2 Az agg uralkodó az energikus új prímást teljes bizalmával tüntette ki, s gyakran kérte ki tanácsát fontos államügyekben. Ennek ellenére Csernoch legközelebbi munkatársának tanúsága szerint A háborút megelőző tárgyalásokról a prímásnak tudomása nem volt. A hadüzenetekről is utólag értesült. Az utolsó pillanatig nem hitt komolyan a háború kitörésében. 5 Ehhez Lepold prelátus még hozzáteszi s tudjuk, ez volt gróf Tisza István miniszterelnök felfogása is 6, hogy Magyarországnak semmiképpen sem állt érdekében a háború, ellenkezőleg: az ország kül- és belpolitikai helyzetének józan mérlegelése a békét javasolta. Ami pedig a katolikus egyházat illeti, annak helyzete a liberális párt 1905-ben bekövetkezett lehanyatlása óta állandóan javult, és bűnös könnyelműséggel lett volna egyenlő a 90-es évek keserű egyházpolitikai harcai után oly nehezen helyreállított felekezeti békét és társadalmi egyensúlyt egy háború kiszámíthatatlan veszélyeinek kitenni. A háború mindig radikalizmushoz és társadalmi forrongásokhoz vezet, és ezért Lepold szerint az egyház tehát aggodalommal fogadhatta a háborút. 7 Július utolsó napjaiban a prímás vidéken tartózkodott, és ott vette a hadüzenet hírét és a meghívást a főrendi ház ülésére. Azonnal a fővárosba sietett, hogy a maga és egyháza nevében felajánlja segítségét a szorongatott haza megmentésére. 8 A többi egyházak vezetői sem maradtak mögötte a hazafias felbuzdulásban és áldozatkészségben. Mint mindenütt a hadrakelt Európában, az Isten szolgái, papok, lelkészek, rabbik megáldották a halált hozó fegyvereket, hősi küzdelemre szólították a katonákat, és áldozatos béketűrésre intették az otthonmaradottakat. 9 A háború igazságos voltában Magyarországon úgyszólván senki sem kételkedett. Az elvetemült ellenség, Szerbia, a szarajevói kettős gyilkosság káinbélyegét viselte a homlokán; Ausztria Magyarországnak Isten és ember előtt vállalnia kellett a gaztett méltó megbüntetését. 10 A 5 Ibid., GRATZ, A dualizmus kora, II, LEPOLD, Csernoch János, Ibid. 9 A református egyházra nézve, lásd KÁDÁR IMRE, Egyház az idők viharaiban, (Budapest: Bibliotheca, 1957) A többi protestáns egyházakra és a zsidó hitfelekezetre nézve, lásd GALÁNTAI, Tekintettel a háború által teremtett kínosan kényes helyzetükre, a magyarországi szerb és román nemzeti egyházak kényszerű hűségnyilatkozatai természetesen más elbírálás alá esnek. 10 Érdemes itt megjegyezni, hogy a monarchia szentszéki követségének egykorú jelentései arról tanúskodnak, hogy maga a Szentatya, X. Pius, legbefolyásosabb tanácsadóival együtt, meg volt győződve Ausztria Magyarország igazáról, a Szerbiával szemben folytatott önvédelmi politikájának jogosultságáról, és helyeselte ez utóbbival szemben az erőteljes fellépést. ENGEL JÁNOSI, II,

3 hadrakelés lelkendező napjaiban szinte szentségtörően, disszonánsan hatottak Giesswein Sándor prelátusnak, a baloldali keresztényszocialisták tudós vezérének a háborús vérengzést bátran elítélő és békéért esengő szózatai. 11 Szava a pusztában kiáltónak hangjaként veszett bele a fegyvercsörtetés zsivajába. A prímás a nagyjavadalmasok nevében mindjárt a háború elején hárommillió koronát ajánlott meg a haza védelmére. Az egyes főpapok ezen felül is vagyonokat áldoztak hadikölcsönre és a háborús nyomor enyhítésére. A püspöki palotákban, nyári lakokban, egyházi iskolákban és internátusokban hadikórházakat és menhelyeket szerveztek és tartottak fenn, s az egyházi birtokok terményeiből ezer és ezer hadikárosultat és menekültet tápláltak. A híveket pásztorlevelekben buzdították hadikölcsön jegyzésére, drágaságaiknak, arany jeggyűrűiknek a haza oltárán való feláldozására. A hadvezetőség kérelmére a hadi fontosságú ércek pótlására az egyház megengedte a templomok rézfedőzeteinek leszerelését, valamint a harangok és orgonasípok beolvasztását. A mezőgazdasági termelés fokozásának érdekében a papság a híveket megfeszített munkára szólította fel, és szükség esetén felmentést adott a vasárnapi munkaszünet alól is A prímás diplomáciai tevékenysége Csernoch háború alatti szerepével kapcsolatban meg kell emlékeznünk azokról a lépéseiről is, melyeket a külhatalmak irányában tett. A kormány és a külügyminisztérium tudtával, tehát félhivatalos jellegű személyes diplomáciája a háború elején főleg arra irányult, hogy a központi hatalmakkal névleg szövetséges, de erősen gyanús magatartású Olaszországot és Romániát visszatartsa Ausztria Magyarország hátbatámadásától. Az 1914 kora őszén tartott pápaválasztó konklávé kitűnő alkalmat szolgáltatott Csernochnak arra, hogy egyrészt az olasz államférfiakkal folytathasson eszmecserét, másrészt az ellenséges országokból is az akkor még semleges területen fekvő Rómába sereglett bíborosokkal felvegye a kapcsolatot. Ekkor kötött szoros barátságot D. J. Mercier bíborossal, Belgium híres prímásával. 13 Az Olaszország hadbalépését megelőző diplomáciai küzdelemben a Vatikán mindent megtett, hogy Olaszországot távol tartsa a háborútól, 11 Fáradhatatlan munkásságára a béke érdekében sok adatot tartalmaz a GIESSWEIN Emlékkönyv (Budapest, 1925) különösen , és Bátor háborúellenes kiállásával az antiklerikális baloldal, sőt még a kommunisták elismerését is kivívta. Ő úgyszólván az egyedüli pap, akit a magyar kommunista irodalom következetesen dicsérőleg említ. Lásd GALÁNTAI, 88 89; 179; 222, valamint GIESSWEIN SÁNDOR címszót az Új Magyar Lexikon 3. kötetében, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960) LEPOLD, Csernoch János, 34; 43, GALÁNTAI, LEPOLD, Csernoch János,

4 ugyanis Olaszország résztvételét a pápa a Szentszékre nézve nagyon is veszedelmesnek tartotta. 14 Tudatában az olasz irredenta ellenállhatalan erejének, a Szentszék úgy érezte, hogy a béke csakis jelentős osztrák területi engedményekkel, nevezetesen Trieszt és Trentino átengedésével menthető meg. A vatikáni diplomácia tehát arra irányult, hogy Ausztriát rávegye az olasz területi követelések békés kielégítésére, s ezzel egyúttal a hadüzenetet az utóbbi részéről fölöslegessé tegye. 15 A Szentszék e tervébe belevonta a magyar hercegprímást is, akiről jól tudták Rómában, hogy Ferenc József császár és király kitüntető bizalmát élvezi. Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa személyesen is felkereste Csernochot ez ügyben. 16 Amint ismeretes a Vatikán fáradozásai úgyszintén Ausztria Magyarország nagylelkű területi engedményei végül is hiábavalónak bizonyultak: az antant többet ígért, és Olaszország béke helyett a háborút választotta. A prímás e lesújtó vereség után sem szűnt meg külföldi összeköttetéseit a haza javára felhasználni. A Monarchia béketörekvéseit, melyek 1916 őszétől mind konkrétabb formát öltöttek, teljes erejéből támogatta. Gondosan megszerkesztett memorandumokat juttatott el a semleges országok s Mercier bíboros révén az antant állami és egyházi vezetői íróasztalára, melyekben a Habsburg Monarchia fennmaradásának szükségességét, mint Európa békéjének egyik alaposzlopát igyekezett bebizonyítani Prohászka és a háború Mikor a kezdetben beígért gyors győzelem elmaradt, s a háború mind súlyosabb áldozatokat követelt a közeli békekötés minden reménye nélkül, elsősorban az egyházakra hárult a szenvedők vigasztalásának és a csüggedők bátorításának feladata. Az ország legünnepeltebb szónoka, Prohászka püspök, akinek lelke visszaborzadt az emberi gonoszságnak szinte mindent elsöprő áradatától, s akinek érzékeny szíve túlcsordult a részvéttől a rengeteg szenvedés láttára, kötelességének tartotta, hogy hívei mellé álljon testi-lelki nagy ínségükben, s a háború botrányát a vallás vigaszával enyhítse. A háború elején írt pásztorlevelében kijelenti, hogy egyetért a latin költővel nulla salus bello, pacem te possimus omnes, nincs köszönet a háborúban, békét kívánunk mindnyájan! Békéért imádkozunk, mert nem vagyunk a háborúk barátjai, sőt azokat Isten büntetéseinek s megpróbáltatásainak nézzük, azonban az országra kényszerített háborút végig kell küzdeni, éspedig Istenben bízva. Majd híveit a haza védelmére buzdítva, így folytatja: alázkodjunk meg mélységesen az Isten keze alatt 14 ENGEL JANOSI, II, A vatikáni diplomácia e szakaszának részletes tárgyalása, ibid., II, LEPOLD, Csernoch János, Ibid.,

5 s álljunk bele e nehéz időkbe nagy hittel s zúgolódás nélkül. Végre is Ő az Úr; Ő küldi a jót s a rosszat, de azt mindig javunkra küldi; Ő állít bele a háború megpróbáltatásaiba is, s azért állít bele azokba, hogy jobbakká, hívebbekké, nemesebbekké és áldozatosabbakká tegyen minket. Azért küldi a megpróbáltatást, hogy jobban szeressük Őt és egymást; azért küldi, hogy közeledjünk hozzá és eggyé forradjunk egymással; azért küldi, hogy tisztuljon a lelkünk s hogy érte és felebarátjainkért áldozatokat hozni tudjunk. 18 Később is ezt a gondolatfonalat szövi tovább. A háború alatti szónoklatai és írásai mind azt szolgálják, hogy ezt a Gondviselés által kimért megpróbáltatást ki-ki saját lelke üdvére, de egyúttal az egész nemzet lelki megújulására is használja fel. Mivel így Prohászka a háborút magasabb, természetfölöttibb szemszögből szemlélte, s vallásos alapon igyekezett mintegy megmagyarázni s elviselhetővé tenni, ahelyett, hogy az antantbarát baloldalról propagált pacifistákhoz csatlakozva fenntartás nélkül kereken elítélte volna a háborút, a baloldal részéről heves támadásokban részesült, 19 sőt a kommunista irodalom mint a legvéresebb szájú klerikális háborús uszítót tartja őt számon. 20 Hogy mennyire igazságtalanok az effajta vádak, mutatja pl március 3-ról való naplófeljegyzése: Írok hébehóba cikkeket a háborúról. Van benne páthosz is s az a rettenetes csak félig éber öntudat, hogy ez a halál útja. Mikor kiabálták az ablakom alatt, hogy éljen a háború, mintha csak azt kiáltották volna: éljen a halál Nem Uram, a háború nem a Te gondolatod! Prohászka és a baloldal Hogy Prohászka és a baloldal nem értettek egyet a háború értelmét illetőleg, azon nincs mit csodálkoznunk. Prohászka gondolkozásának logikája teljes egészében vallásos meggyőződésen alapult. E vallásos hit tekintetbevétele nélkül érvelése érthetetlen és értelmetlenné válik. Már pedig a baloldalnál e hit hiányzott. De hogyan is tudtak volna a pusztán természettudományokban hívő Kant- és Spencer-tanítvány Károlyi és Jászi, meg a nyíltan ateizmust valló marxista szociáldemokraták a Gondviselés kifürkészhetetlen útjaiban megnyugodni, s hogyan is tudtak volna a Prohászka által remélt, a háború szenvedéseiből születendő mélyen hívő 18 Pásztorlevele Székesfehérvár, augusztus 3-i keltezéssel. Iránytű (Összegyűjtött munkái, XXII) Pl. JÁSZI részéről; lásd, Prohászka püspök háborús bölcselete c. írását február 7-ről, a Múlt és Jövő határán cikkgyűjteményben, GALÁNTAI, Prohászka naplóit halála után, 1929-ben, SCHÜTZ ANTAL rendezte sajtó alá Soliloquia címen két kötetben. (Összegyűjtött munkái XXIII és XXIV). A háborúval szembeni érzelmeit és állásfoglalását az első kötet 269-től 305. lapszámig terjedő háború alatti feljegyzései mutatják. A fenti idézet a 282. oldalon található. 67

6 keresztény Magyarországért lelkesedni? Ez a homlokegyenest ellenkező világnézet volt az a mély szakadék Prohászka és a baloldal között, amit a különben sok tekintetben egyező politikai és szociális programjuk sem tudott áthidalni. Mert nem szabad felednünk, hogy Prohászka szociális kérdésekben erősen baloldali volt. 22 Bár püspök korában korábbi radikalizmusa mérsékeltebbé szelídült, sohasem szűnt meg az ország feudális birtokrendszerét, valamint a laissez faire kapitalizmus embertelen kinövéseit ostorozni, és gyökeres szociális reformokat, elsősorban földreformot sürgetni. Ugyanakkor azonban határozottan elutasította a marxizmus gyűlöletre épített osztályharc-elméletét és anyagelvű történelemszemléletét, melyben az isteni Gondviselés számára nem maradt hely. Hívő lelke megborzadt annak a feneketlen Isten- és embergyűlöletnek láttára, amit az új kommunista paradicsom prófétái hirdettek szóban és írásban. A háború súlyos lelki megrázkódtatásai között riadtan kellett tapasztalnia, hogy a nyomorgó proletárság tömegei az Istenhez térés helyett mindinkább a világforradalom e hamis prófétáira hallgatnak. Mindezt az Isten ügyéért apostoli hevületben izzó lelke nem nézhette tétlenül: kíméletlen harcot hirdetett a kommunizmus vörös fantomja ellen egy Istennek tetsző keresztény Magyarországért. Majd mikor az oroszországi októberi forradalom hírét vette, sietve újra kiadta a marxista tanok ellen addig megjelent írásait és beszédeit Kultúra és Terror címmel. 23 Marx ellenébe ő Jézust állította, s az ateizmus és az osztályharc gyűlölete helyében az Isten- és a felebaráti szeretet evangéliumát hirdette. Azonban Prohászka tudatában volt annak, hogy korgó gyomrú, a tél hidegében tüzelő nélkül didergő nyomorultaknak hiábavaló minden prédikáció: előbb a test elemi szükségleteiről kell gondoskodni, hogy a lélek befogadóképessé válhasson. Ezért teljes erejével támogatta a keresztényszocialista mozgalmat, amelynek célkitűzéseiben a marxizmus mételyének egyedüli ellenszerét látta. Lelkes híve volt a keresztény szakszervezeteknek, mert általuk remélte egyrészt a munkásság általa oly őszintén és forrón óhajtott társadalmi emelkedését és életnívójának javulását elérni, másrészt így akarta a munkásságot az istentelenségre tanító marxista szakszervezetek vonzóköréből kimenteni. A még számosabb és nyomorultabb agrárproletariátus érdekében április 13-án Prohászka beterjesztette földreformjavaslatát a magyar gazdaszövetséghez. Ebben a mamutbirtokok parcellázását és örök bérbeadását indítványozta. 24 Beszéde óriási szenzációt 22 A forradalmár Prohászka pályája kezdetén baloldali körökben bizonyos népszerűségnek örvendett, aminek nyomait még a háború alatt is megtaláljuk. Így pl. Károlyi őt kérte fel az esküvői szertartás végzésére, mikor a háború első évében francia internálásból hazatérve megnősült. Memoirs, Összegyűjtött munkái, XI. 24 A beszéd szövege, Prohászka gondosan kidolgozott földreformjavaslatával együtt, megtalálható Iránytű (Ö. M. XXII)

7 keltett; püspök ajkáról még nem hangzott el ily bátor szózat a földreform ügyében. Azonban minden jó szándék e téren hiábavaló erőlködés kellett hogy maradjon mindaddig, míg gróf Tisza István tartotta Magyarországon a hatalmat vaskezében. Tisza ugyanis meg volt győződve arról, hogy a magyarságnak nemzeti szupremáciája Magyarországon, valamint a társadalmi rend fennállása csakis a földbirtoknak a történelmi osztályok kezében való megtartása által biztosítható A baloldal előretörése A háború kitörésekor az ellenzéki pártok 26 parlamenti vezérei, nevezetesen gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert és a néppárti Rakovszky István gróf Tisza István kormányát lojális támogatásukról biztosították, és a háború tartamára a politikában treuga dei-t hirdettek. Ez a fegyverszünet mintegy két évig tartott: a parlament nagyritkán összehívott és rövid ideig tartó ülésein különösebb nehézség nélkül szavazta meg a kormány által előterjesztett törvényjavaslatokat és különleges felhatalmazásokat. 27 Azonban a háború elhúzódásával és a győzelem reményének elhalványulásával egyidejűleg mind szélesebb körökben rendült meg a kormányba vetett bizalom. A parlamentben gróf Károlyi Mihály, a Függetlenségi Pártnak mindinkább előtérbe kerülő szónoka már 1915 tavaszán a kormány kül- és belpolitikájának helyességét vitatta. 28 Károlyi a háború kitörésekor nyugaton járt, ahol mint a Függetlenségi Párt elnöke, nem ugyan a párt hivatalos megbízásából, de a szűkebb vezetőség tudtával és beleegyezésével a Monarchia külpolitikájával szöges 25 KERÉK, A magyar földkérdés, Az 1910-ben megtartott választások eredményeként a képviselőházban a Tisza István által vezetett Munkapártnak abszolút többsége volt. Vele szemben az ellenzéki 48-as Függetlenségi Párt a valóságban eléggé laza kötelékben egyesített nagyon is különböző vérmérsékletű és felfogású politikusokat, így Justh Gyulát, gróf Apponyi Albertet, gróf Károlyi Mihályt és a körülöttük kialakult képviselőcsoportokat. Jelentősebb ellenzéki párt volt még gróf Andrássy Gyula Alkotmánypártja, valamint a Katolikus Néppárt, melynek elnöke az alapító fia, gróf Zichy Aladár volt. A parlamenti ellenzék egyéb csoportjai, mint a Vázsonyi-féle demokraták, a Nagyatádi vezette Kisgazdapárt, valamint a szlovák, román és szerb nemzetiségi pártok csak néhány mandátummal rendelkeztek, s amennyiben időnként mégis fel tudták kelteni a Ház és az ország figyelmét tevékenységük és célkitűzésük iránt, ez csakis képviselőik egyéni kiválóságának és ékesszólásának (ritkábban botránykeltési viszketegségnek), semmi esetre sem szavazataik súlyának tulajdonítható. 27 GRATZ, A dualizmus kora, II, ; Ibid., II,

8 ellentétben az antanttal keresett összeköttetést. Távolléte folytán a treuga dei megajánlásában nem volt része, azt határozottan helytelenítette, s magára vonatkozólag nem is tartotta kötelezőnek. 29 Magyarországnak a németség oldalán való harcát szenvedélyesen elítélte, és végtelen hiúságtól és politikai becsvágytól hajtva előbb burkolt célozgatásokban, később már mind nyíltabban Tiszát vádolta a tömegek előtt a háború felidézésével és a béke akadályozásával. A világmegváltó reformer és pacifista szerepében tetszelegve azonnali békekötést sürgetett a német szövetség feladásával, s ha a Monarchia osztrák fele erre nem lett volna kapható, úgy az Ausztriától való elszakadástól sem riadt volna vissza. Belpolitikában ő, a dúsgazdag földbirtokos, arisztokrata, a polgári radikálisok és szocialisták követeléseinek vált buzgó parlamenti harcosává, és az általános választójogért, földreformért és a nemzetiségeket kielégítő nemzetiségi politikáért szállt síkra. Bár a Házban kevés követőre talált, s szenvedélyes kormányellenes támadásai és emocionális radikalizmusa a higgadtabb függetlenségi vezetőket elidegenítették tőle, úgyhogy a párt ketté is szakadt, 30 agitációja a sajtóban s a szocialisták által megmozgatott tömegekben mind nagyobb hullámokat vert. A tömegek szívesen elhitték, hogy Tisza és a többi nagy úr voltak a háború okozói, s ha a népnek beleszólása lett volna az állam vezetésébe, nem lett volna háború. Hasonló logikával Károlyinak igazat adtak abban is, hogy ha a nép szavazhatna, azonnal véget vetne a háborúnak, és Tisza azért van ellene az általános választójognak, mert nem akarja a békét. A tömeghangulat kézzelfogható radikalizálódása a mérsékeltebb ellenzéket is arra a belátásra bírta, hogy bizonyos reformokat, elsősorban a szocialisták, polgári radikálisok és a nemzetiségek által leginkább követelt választójogi reformot már nem lehet tovább elodázni egy forradalom komoly veszélye nélkül, hanem még a háború alatt cselekedni kell. És minthogy Tisza mereven ellenállt követeléseiknek, és különösen ellenezte a választójog kiterjesztését, amitől a műveltebb osztályok vezető szerepének elveszítését, valamint a soknemzetiségű országban a magyarság szupremáciáját féltette, az ellenzéki pártok passzivitásuk feladására kényszerültek nyárutóján már minden oldalról Tiszát támadták, mert benne látták minden reform kerékkötőjét és a nép gyűlöletének céltábláját COUNT MICHAEL KÁROLYI, Fighting the World (New York, 1925) Így 1916 augusztusától két Függetlenségi Párt volt: Apponyié és Károlyié. 31 Gróf Tisza István személye a Baloldal, valamint a nem magyar (osztrák és nemzetiségi) írók beállításában szinte egy ördögien gonosz szörnyeteg torzképét nyerte, melyet a nyugati történeti irodalom is átvett. Lényegesen eltérő, sok tekintetben pozitív jellemzést adnak SZEKFŰ, Három Nemzedék, ; úgyszintén GRATZ, A dualizmus kora, II, Gratz szerint: 1867 óta alig volt Magyarországon államférfiú, akit az egyik oldalon annyira imádtak, a másik 70

9 Megjegyzendő, hogy mindkét katolikus párt, ti. a Néppárt és a Giesswein által egyedül képviselt Keresztény Szocialista Párt is az ellenzéket támogatta Csernoch nagy bosszúságára. A prímás ugyanis meg volt győződve, hogy a háború viharában az ország kormányrúdja csakis Tisza erős kezében van biztonságban. 32 A prímás különben sem tartotta illendőnek, hogy egy katolikus párt őfelsége, az apostoli király kormánya ellenzéki táborában hangoskodjon. Amint ezt irodaigazgatója, Lepold kanonok egy lapszerkesztő informálására írt levelében kifejtette: A Néppárt szeretné a katolikus monopóliumot élvezni. De a parlamentben mindent elkövet, hogy a katolicizmus hivatalos vezetőinek lehetetlenné tegye, hogy magukat vele azonosítsák. A legképtelenebb ellenzéki politikát űzi, és minden támadásban hangadó. Monarchikus államban az egyház főpapjai nem állhatnak nyíltan ilyen párt mellé, amely őfelsége kormányát nemcsak kritizálja, hanem kíméletlenül támadja, ahol éri. A katolikus pártnak középpártnak kellene lennie, mely fenntartja magának az akció szabadságot, de egyébként mindig tárgyilagos, s a kormányt helyes törekvéseiben támogatja. Amíg így nem lesz, lehetetlen a Néppárt és a hivatalos egyház között összhangot teremteni. 33 Ilyen körülmények között a prímás meglehetősen elhidegült a Néppárttól, melynek korábban ő maga is oszlopos tagja volt, s bár nyíltan nem foglalt ellene állást, nemtetszését annál hatékonyabban éreztette korábbi erkölcsi és anyagi támogatásának felfüggesztésével. Ezenkívül kapcsolatot keresett a Néppárton kívül álló katolikus politikusokkal, nevezetesen Apponyival és a Tisza-féle Munkapárt, vagyis a kormánypárt egyes képviselőivel. Ez azután persze a néppárti vezetőknek nem tetszett. 34 oldalon annyira gyűlöltek volna. Nem volt olyan rossz, amit az ellenzék rá ne akart volna kenni. Viszont hívei szenvedélyesen kitartottak mellette, sokszor oly fanatizmussal, mintha nem is pártot, de vallásos szektát formáltak volna. Ibid., II, Ugyancsak Gratz Tisza Istvánnak a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott (magán- és hivatalos) levelezése alapján bemutatja, hogy milyen mélyen humánus gondoskodással viseltetett ez a kőszívűnek kikiáltott ember a háború alatt a fronton küzdő katonák és az otthon szenvedő nép iránt. Különösen figyelemreméltóak azon erélyes közbelépései, melyekkel ő, a nemzetiségek állítólagos ellensége és elnyomója, a fronthoz közel eső határszéli vidékek nemzetiségi lakosságának kelt ismételten védelmére, és a katonai vezetőség és helyi hatóságok ellenében erélyesen követelte azok emberi és állampolgári jogainak tiszteletben tartását. Ibid., II, LEPOLD, Csernoch János, Lepold levele Tápay-Szabó Lászlóhoz, az Est segédszerkesztőjéhez, feb. 21-én, idézve GALÁNTAI, Ibid.,

10 2.5 Trónváltozás és Tisza bukása november 21-én meghalt Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya. Halálával a Monarchia legszilárdabb, megingathatatlannak látszó tartóoszlopa dőlt ki. Soknyelvű népei szemében a fehér szakállú pátriárka szinte mitikus atyává eszményült, s ennek az atyaképnek hirtelen ködbefoszlása a birodalom nemzeteit összetartó egyik legutolsó kapocsnak elszakadásával volt egyértelmű. Ferenc József 68 éven át őrködött népei sorsa felett, s bár e hosszú idő alatt sok változást ért meg, utolsó éveiben öreg emberek természete szerint inkább a megszokotthoz ragaszkodott, s az újításoktól idegenkedett. Ezért azután a reformerek és a forradalmárok, akik a Habsburg Monarchia korhadt épületét akarták új alapokra fektetni, vagy éppenséggel végleg megdönteni, hogy helyébe egyéb államalakulatok léphessenek, a századforduló óta már alig titkolható türelmetlenséggel várták a tiszteletreméltó aggastyán szívének utolsó dobbanását. Mikor azután ez a pillanat elérkezett, mint mikor a gőzkazán fedőjét a belső feszítőerő feldobja, s a sistergő gőz gomolyogva szerteszáll, úgy tört fel ezernyi eszme és terv, és áradt szerteszét a szélrózsa minden irányába a kettős monarchia legtávolabbi zugaiba is. 35 Az új uralkodót, IV. Károly királyt környezete, akik közül többen a Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd egykori hívei voltak, s gondolkozásában osztoztak, rá akarta venni, hogy halassza el magyar királlyá koronáztatását. Erre azért volt szükség, nehogy az ifjú uralkodó Magyarország területi épségének megőrzésére és alkotmányának megtartására magát a koronázási esküvel elkötelezze, mielőtt őt a birodalomnak Ferenc Ferdinánd eszméi szerinti átalakítására amit csak Magyarország alkotmányának sérelmével lehetett volna keresztülvinni rávették volna. 36 Azonban Tisza résen volt. Amint Ferenc József halálhírét vette, nyomban Bécsben termett, és megnyerte a magyarokkal szemben nagybátyjánál különben is sokkal jobbindulatú Károly király beleegyezését a mielőbbi koronázáshoz, amiről a hivatalos királyi kéziratot is azonnal megfogalmazta, a királlyal aláíratta, és nyilvánosságra hozatta. Így az említett osztrák tanácsadók számításait sikeresen keresztülhúzta Lásd HUGO HANTSCH, Die Geschichte Österreichs, 2. köt. (Graz Wien Köln: Styria) II., 3. kiadás, ; GRATZ, A dualizmus kora, II, Elgondolásukat az uralkodóhoz címzett, gróf Polzer Artur, későbbi kabinetirodai főnök által szerkesztett emlékiratban fejtették ki. Szövegét lásd, ARTHUR COUNT POLZER-HODITZ, The Emperor Karl, for. D. F. Tait és F. S. Flint, (Boston New York: Houghton Mifflin, 1931) Mire az előző jegyzetben említett emlékirat a király kezéhez jutott, annak tartalma Tisza akciója folytán már tárgytalanná vált. Ibid., 115. Ezzel az esettel kapcsolatban szép példáját láthatjuk annak, hogy az egyes források mennyire magukon viselike a szerzők nemzetiségének és világnézetének bélyegét. Míg Polzer gróf úgy állítja be az uralkodó beleegyezését az azonnali 72

11 A koronázással kapcsolatban azonban váratlanul új nehézség merült fel, ami csaknem Tisza bukását okozta. A magyar törvények szerint király csak római katolikus lehet, 38 s a koronázás katolikus templomban ünnepi szentmise keretében történik. Először a hercegprímás felkeni a királyt a szent olajjal, majd a nádor segédletével fejére helyezi Szt. István koronáját. Mivel a nádori hivatal 1848 óta betöltetlen, Ferenc József koronázásakor, 1867-ben az akkori miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula viselte e szerepet. Mármost Tisza természetesnek vette, hogy Károlyt ő fogja megkoronázni a prímással. Igen ám, de Tisza protestáns volt, márpedig egy eretneknek katolikus templomban a koronázás szent szertartásában való tevékeny részvétele communicatio in sacris, amit a kánonjog szigorúan tilt. Tisza ellenségei Budapesten és Bécsben felujjongtak. Tudták, hogy Tisza a nála megszokott makacssággal ragaszkodni fog vélt előjogához, s kész lesz inkább miniszterelnökségéről lemondani, mintsem mellőztetését eltűrni. Másrészt biztosra vették, hogy az egyház ellenáll a kánonjog megsértésének, a mélyen vallásos királytól pedig elvárták, hogy nem fog az egyházzal szembehelyezkedni. Az udvarnak hízelegve az ellenzék egy Habsburg főherceg nevét vetette fel, mint nádorhelyettes jelöltjét Tisza ellenében. 39 Azonban rosszul ismerték Tiszát azok, akik azt hitték, hogy ő egykönnyen le hagyja magát gyűrni. Ő, a keménynyakú kálvinista, szükségében a katolikus egyház fejéhez fordult segítségért. Csernoch, aki mint fentebb említettük, Tiszát nélkülözhetetlennek tartotta az ország élén, azonnal Bécsbe utazott, s a magyar történelemből vett precedenssel bizonyította a király előtt, hogy egy protestánsnak a koronázásnál való közreműködése sem a magyar alkotmányba, sem a kánonjogba nem ütközik. 40 A királynak aggódó kérdésére, hogy vajon mit fog szólni a megkoronázásba, mintha azt Tisza erőszakkal csikarta volna ki a tapasztalatlan fiatalembertől, nem riadva vissza a politikai zsarolás különféle eszközeitől sem ( ), addig Gratz a királynak Tisza tervével szembeni teljes készségét és a magyarok iránti nagy jóindulatát hangsúlyozza. Szerinte Károly sohasem gondolt arra, hogy uralkodását egy Magyarországgal való konfliktussal kezdje meg, amint ezt Ferenc Ferdinándtól várták. Az ifjú király tudta, hogy az adott helyzetben egy magyarellenes politika csak siettetné az amúgy is már megindult bomlási processzust és a teljes összeomlást. Ezért még csak eszébe sem jutott, hogy megkoronáztatását elhalassza, és ezzel Magyarországon bizalmatlanságot keltsen önmaga iránt. (A dualizmus kora, II, ). Lepold prelátus viszont Károly király mély vallásosságában látja elhatározása indítóokát. Ez a vallásos lelkület írja indította az új királyt, hogy magát mielőbb megkoronáztassa, mert az egyházi felkenéstől és koronázástól Isten különös kegyelmét várta. (Csernoch János, 45). 38 Az II. tc. 39 GRATZ, A dualizmus kora, II, A prímás, Katona Istvánnak, a XVIII. század neves jezsuita tudósának Historia Critica Regni Hungariae címen írt nagy Magyar Történetének egy kötetét vitte magával Bécsbe, melyből kitűnik, hogy II. Mátyásnak 1608-ban történt 73

12 Szentszék a kánonjognak e nagyon is magyaros értelmezéséhez, a prímás biztosította az uralkodót, hogy minden felelősséget magára vállal. Mikor Csernoch, hazatérte után Tiszával közölte őfelsége kedvező válaszát, Tisza kezet szorított vele, s meghatottan így szólt: Köszönöm, barátom, soha nem felejtem el ezt a szolgálatodat. Amíg Tisza Istvánnak szava lesz az országban, a katolikus egyház hajszála nem fog görbülni. Legyünk a magyar ügyben egyek, mint Pázmány és Rákóczy voltak. 41 A nehézségek így elhárultak, s a képviselőház 210 szavazattal 103 ellenében Tiszát választotta meg nádorhelyettesnek az december 30-án sorra kerülő fényes koronázási ünnepségekre. 42 Tiszának hamarosan mégis távoznia kellett. Nem az ellenzék buktatta meg, hanem a király menesztette. Károly ugyanis fiatal kora és tapasztalatlansága ellenére jól látta a súlyos bajokat, melyek birodalmát végpusztulással fenyegették. Ezt megelőzendő külpolitikában a béke helyreállítására törekedett, országaiban pedig megkísérelte végrehajtani az elkerülhetetlen demokratikus átalakulás felé vezető belpolitikai reformokat. Ezek között egyik legsürgősebbnek a birodalom osztrák felében már ben elfogadott választójognak Magyarországra való kiterjesztését ítélte. Mivel Tisza e tekintetben nem értett egyet uralkodójával, s engedni egyikük sem volt hajlandó, végül is a miniszterelnök távozott. 43 Ez a háború harmadik évében, röviddel a Romanov-dinasztia dicstelen bukása után, május 17-én történt. 2.6 Az ellenzéki koalíció kormánya és Károlyi gróf A király gróf Eszterházy Móricot bízta meg kormányalakítással. Mivel Tisza Munkapártjának tagjai nem voltak hajlandóak vezérük nélkül az új kormányban részt venni, tehát megint, mint 1906-ban, az ellenzéki koalíció került kormányra, csakhogy most parlamenti többség nélkül. Ugyanis a háborús viszonyok következtében új választások megrendezése nagy nehézségekbe ütközött volna, s ezért ettől az ellenzék eltekintett, viszont így Tisza Munkapártja maradt továbbra is a parlament tényleges ura. Bár Tisza pártja nevében támogatását ígérte a kormánynak, ezt azzal a feltétellel tette, hogy a kormány tartózkodni fog a tervezett reformoknak, elsősorban az új választójognak oly fokú radikális megvalósításától, mely az koronázása alkalmával is protestáns, Illésházy volt a nádor, s ez ellen sem az akkori prímás, gróf Forgách Ferenc, sem a Szentszék nem emeltek kifogást. LEPOLD, Csernoch János, Ibid., 48. Pázmány bíboros, a XVII. századi ellenreformáció vezére nem habozott a protestáns erdélyi fejedelem, I. Rákóczy György politikáját támogatni, ha ezt a magyarság nemzeti érdeke úgy diktálta. 42 GRATZ, A dualizmus kora, II, Ibid., II,

13 ő nézete szerint a nemzet fontos érdekeibe ütközne. 44 Nem csoda, hogy ebben a helyzetben azután a kormány, melynek vezetését Eszterházynak egészségi okokból való, augusztus 18-án történt lemondása utána a veterán politikus, Wekerle Sándor vette át, tulajdonképpen tehetetlenségre volt kárhoztatva, és végülis a nagy hangon beharangozott reformok egytől egyig elsikkadtak. A korábbi ellenzék balszárnya, melyből Károlyi Függetlenségi Pártja és Vázsonyi Vilmos Polgári Demokrata Pártja a kormányban is részt vett, hamarosan ráébredt a való helyzetre, és mivel gyökeres változásra nem volt kilátás, elhatározta, hogy a harcot a parlament falain kívülre viszi. E célból a parlamentben képviselettel nem rendelkező Szociáldemokrata Párttal és Jászi Polgári Radikális Pártjával szövetkezve, 1917 júniusában megalakította a választójogi blokkot. Ennek elnöke Károlyi gróf lett, alelnökei a polgári párti Vázsonyi Vilmos tárca nélküli miniszter, a kormánynak a választójog kidolgozásával megbízott tagja és a szociáldemokrata vezér, Garbai Sándor. 45 Károlyi gróf tömegek előtti népszerűségét eredetileg és elsősorban hangzatos pacifista szólamainak köszönhette. 46 Mióta azonban Károly király békeszándékát trónra lépésével egyidejűleg ország-világ előtt kinyilvánította, 47 s ezzel az igazságos és méltányos béke megkötésére való törekvés megszűnt az ellenzék kizárólagos monopóliuma lenni, sőt ellenkezőleg kormányprogrammá vált, a baloldal most már az általános, egyenlő és titkos választójogot írta zászlajára. A tömegek előtt a választójog kiterjesztését úgy állították be, mint minden baj általános csodagyógyszerét. Szerintük ugyanis a háborúnak, csakúgy, mint az ország bajainak okozója a Tisza által képviselt szűk és maradian önérdekű feudális uralkodó osztály, tehát ennek letörése és elmozdítása az első számú feladat, minden további politikai és társadalmi reformnak mintegy előfeltétele. Azonban a magyar dzsentri osztály Európában szinte egyedülállóan erős alapokon nyugodott. Gyökérzetével mélyen nyúlt le a dicső nemzeti múltba, és vezető szerepét a hagyományos magyar társadalomszemlélet magától értetődően természetesnek tartotta. Kizárólagos uralmának megdöntése erőszakos forradalomtól eltekintve csakis a széles néptömegek választójoggal való felruházásától volt remélhető. Amint fentebb láttuk, 48 az 44 Ibid., II, Ibid., II, 356; KÁROLYI, Fighting the World, ; BATTHYÁNY, Beszámolóm, I, ; GALÁNTAI, GRATZ, A dualizmus kora, II, Károly trónra lépése alkalmával kiadott manifesztumában kijelentette: Ich will alles tun, um die Schrecknisse und Opfer des Krieges in ehester Frist zu bannen, die schwervermissten Segnungen des Friedens Meinen Völkern zurückzugewinnen. Idézve, HANTSCH, Die Geschichte Österreichs, II, Lásd fentebb, 74, 43. j. 75

14 utóbbi pontban a radikálisok és a szocialisták felfogása alig különbözött a király és a bécsi kormánykörök magatartásától. 2.7 Az Egyház és a választójogi küzdelem Az általános választójogért való küzdelemben, mely ilyenformán minden reformtörekvés gyűjtőmedencéje lett, a katolikus pártok is tevékenyen részt vettek. Még a háború elején Rakovszky István volt az első, aki a parlamentben a hősök választójogának indítványozásával a választójog kiterjesztéséért síkraszállt. 49 Bár javaslata Tisza ellenállásán hajótörést szenvedett, ő azt ismételten felújította; a képviselőházban néppárti képviselőtársai, a főrendi házban pedig Prohászka püspök karolták fel elgondolását, s így a választójog kiterjesztésének eszméje napirenden maradt. A baloldali választójogi blokk megalakulásakor a keresztényszocialista párt azonnal bejelentette csatlakozását. Giesswein prelátust a blokk választmányába is beválasztották. Másrészt viszont megjegyzendő, hogy az egyházi vezetők körében kevesen osztották Giesswein őszinte lelkesedését az általános titkos választójogért, a szélsőbaloldallal való fraternalizálását pedig egyenesen helytelenítették. 50 Maga Prohászka püspök a főrendi házban elvben ugyan az általános választójog mellett foglalt állást, de ugyanakkor követelte a választások valóban szabad és erőszaktól mentes lefolyásának biztosítását. Ugyanis attól tartott, hogy egy, a baloldal követeléseinek feltétlen és biztosítékok nélküli behódolás esetén a csendőrök helyébe a szocialista agitátorok lépnek, s ők fogják a szegény, tudatlan népet terrorizálni, és szabad választását erőszakkal meghamisítani. 51 Hogy Prohászka félelme nem volt alaptalan, az néhány hónap múlva szomorúan beigazolódott, mikor az első szabad választás lehetőségét a szociáldemokraták terrorja hiúsította meg. 52 Eredeti célkitűzésünktől messze vezetne a választójogi reformért folytatott küzdelemnek részletes leírása. Ehelyett megelégszünk annak 49 Rakovszky április 25-én azt indítványozta a képviselőházban, hogy a harctéren szolgálatot teljesítő minden 20 éven felüli állampolgárnak adják meg a választójogot. Javaslata felújítása alkalmával, 1915 decemberében, a korhatárt hajlandó volt 22 évesre emelni. 50 Például Blaskovics Ferenc kanonok, a Magyar Kultúra december 20-i számában Giessweinről azt írta, hogy Az ő keresztényszocializmusa inkább szocialista, mint keresztény, és inkább ultrademokrata, mint magyar. Idézve, GALÁNTAI, 179. jegyzet. 51 Lásd a Főrendiház július 31-i ülésén elmondott beszédét az általános választójog mellett, melyben többek között a nők választójogáért is síkraszállt. PROHÁSZKA OTTOKÁR, Élet Igéi, Ö.M. XIII, Lásd alább,

15 megállapításával, hogy az új választójogi törvény, 53 mikor végre hónapokig húzódó tárgyalások, utcai tüntetések, sztrájkok, parlamenti viharok és kormányválságok árán végre megszületett, csak jelentéktelen változást jelentett a régebbi állapottal szemben, és semmi esetre sem elégítette ki a baloldalt és az általuk megmozgatott tömegeket; ellenkezőleg inkább elkeserítőleg, valósággal provokációként hatott rájuk. 54 Végül is ez a törvény éppúgy, mint az 1913-ban alkotott elődje, 55 holt betű maradt, minthogy választásokat a háború alatt nem tartottak, a háború befejezése viszont a régi rend végét is jelentette. Jelen tanulmányunk szempontjából indokoltabbnak látszik a koalíciós kormány egyházpolitikájának vizsgálata. 2.8 Apponyi egyházpolitikai törvényjavaslatai A néphangulat balratolódásának és radikalizálódásának egyre világosabban észlelhető jelei súlyos aggodalommal töltötték el az egyházakat a vallás és az egyházi intézmények jövőjére vonatkozóan. A katolikus egyházi és világi vezetők egyházuknak a mindenkori kormányzattól való függésében rejlő veszély tudatában ismét az évek óta szunnyadó katolikus autonómia megvalósítását kezdték szorgalmazni az egyháznak az államtól való függetlenítése és az egyházi javak és intézmények biztosabb alapokra való helyezése érdekében. Míg P. Bangha Béla, a fáradhatatlan jezsuita szervező 1916 decemberében az általa szerkesztett Magyar Kultúra hasábjain frissítette fel az autonómia eszméjét, Molnár János néppárti papképviselő a parlamentben szólt fel érdekében. A püspöki kar márciusi konferenciáján tárgyalt ez ügyben. Mivel a háború után olvassuk a jegyzőkönyvben radikális és szocialisztikus áramlatok felülkerekedésétől lehet tartani, felvetődik a kérdés, nem volna-e tanácsos az autonómiai törvényjavaslatot még a háború folyamán a mostani országgyűléssel elintéztetni. 56 A püspöki kar el is határozta, hogy haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket az autonómiai törvény beiktatása érdekében. Úgy látszott, hogy szinte egyedülállóan kedvező pillanat érkezett el ennek az immár 1848 óta vajúdó tervnek megvalósítására, mikor Tisza bukása után a koalíciós kormányban a mélyen hívő katolikus gróf, Apponyi Albert vette át a vallás- és közoktatásügyi tárcát. Apponyi már első kultuszminisztersége alatt is, az ellenzéki koalíció ig tartó kormányzása idején, sokat tett az állam és az egyházak közötti viszony megjavítására és a felekezeti béke megszilárdítására. 53 Az XVII. tc. 54 A választójogi törvény körül kialakult küzdelemre nézve, l. GRATZ, A dualizmus kora, II, ; KÁROLYI, Fighting the World, ; BATTHYÁNY, Beszámolóm, I, Az XIV. tc. 56 GALÁNTAI,

16 Elsősorban az ő érdeme volt, hogy az egyházak az állampénztárból egész Európában párját ritkító bőkezű támogatásban részesültek, a felekezeti oktatásügy felvirágzott, s ennek következtében a nincstelen egyházaknak a katolikus egyházi javakra való áhítozása, másrészt a katolikus egyház érzékenysége és vagyonának túlzott féltése jótékonyan megenyhült. Ugyancsak a katolikus autonómiával kapcsolatban Apponyi, aki a katolikusok vezérférfiai között foglalt helyet, és a katolikus mozgalmakban az élen járt, részletes törvényjavaslatot dolgozott ki, amely azonban a koalíció 1910-es csúfos választási veresége következtében már nem jutott el a Ház asztalára. 57 A koalíció másodszori, 1917-es kormányra jutása Apponyinak módot adott az 1910-ben megszakított egyházpolitikai tevékenységének újrafelvételére. Miután az előző minisztersége alatt elkészített autonómiai törvényjavaslatát a püspöki kar képviselőivel a prímási palotában július 26- án folytatott értekezlete értelmében végleges formába öntötte, s a protestáns egyházak megnyugtatására szánt iker törvényjavaslatát ezen egyházak képviselőivel ugyancsak megtárgyalta és elfogadtatta, december 13- án jóváhagyás végett mindkettőt a minisztertanács elé terjesztette. 58 A katolikus autonómiáról szóló törvényjavaslat lényege abban állt, hogy hivatkozással az XX. tc. második paragrafusára a katolikus önkormányzatot törvényben kívánta biztosítani és körülírni. A törvény kijelentette volna, hogy a katolikus egyház a főkegyúri jog és az állami jogok sérelme nélkül maga intézkedik egyházi, vagyoni és iskolai ügyeiben, maga rendelkezik alapjaival és alapítványaival, maga állít fel elemi, középés királyi jóváhagyással főiskolákat, vagyont gyűjthet, és közigazgatási úton érvényesíthető adót vethet ki. Az önkormányzat e jogainak gyakorlására a kultuszminiszter javaslatára a főkegyúr által egybehívott egyházi és világi tagokból álló szervező gyűlés volt hivatva a katolikus autonómia szervezetét felállítani, s annak szabályzatát megalkotni. Az önkormányzati szervezet életbelépése után egy éven belül a vallás- és közoktatásügyi miniszter az általa kezelt összes katolikus alapokat és alapítványokat, valamint a belőlük fenntartott közép- és főiskolákat átadta volna a katolikus önkormányzatnak. Egyébként az autonómia hatáskörének kényes kérdését ti. a főpapi javadalmak kezelése, püspökök jelölése, egyházi állások betöltése és mindenekelőtt az autonómiai igazgatásban a püspöki joghatóságnak a laikusok szerepével való összeegyeztetése amiben mind ez ideig az érdekelt felek, úgymint a főkegyúr, a kormány, a klérus, a laikusok és végül a Szentszék nézetei összeegyeztethetetlennek bizonyultak, s ennek követ- 57 HANUY FERENCZ, Örvénylő utakon az autonómia felé, Katholikus Szemle, XXXII (1918) GALÁNTAI,

17 keztében az autonómia ügye ismételten hajótörést szenvedett a törvény kikerülte, illetve a szervező gyűlésre hagyta, hogy az állapítsa meg azt, a főkegyúri jog és a katolikus egyház hierarchikus szervezetének szem előtt tartása mellett. 59 Az autonómia törvényjavaslattal párhuzamosan beterjesztett a bevett vallásfelekezeteket egyenjogúsító XX. tc. végrehajtásáról szóló törvényjavaslat viszont a protestáns egyházak részére kívánt 200 millió korona értékű örök-alapítványt létesíteni állami vagyonállagból, részben esetleg ingatlan vagyon formájában. Ily módon a protestáns egyházak a katolikus egyházi vagyonhoz hasonlóan szolidan megalapozott jövedelemhez jutottak volna, s a biztonságérzetnek az a hiánya, amit az államsegélyek évenkénti parlamenti tárgyalásának Damoklesz-kardja jelentett számukra, örökre megszűnne, és azzal együtt irigységük is a katolikus egyház irányában. Mellesleg mondva, a kétszázmilliós alapítvány egyúttal az államsegély jelentős emelésével lett volna egyenértékű, ugyanis, amint Apponyi a minisztertanácsban kifejtette, az ő első minisztersége alkalmával 1907-ben a protestáns egyházakkal kötött megállapodás értelmében a nekik juttatott államsegély fokozatosan évi hatmillióra volt felemelendő. Ez ben már évi ötmilliót tett ki. Ezzel szemben a tervbe vett alapítvány értékét évi nyolcmillió korona államsegélyt számítva állapította meg kétszázmillióban. 60 Apponyi a Minisztertanácsban a két egymást kiegészítő és harmonikusan kiegyensúlyozó törvényjavaslat előadásának befejeztével annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az a törvényhozási akció, mely a vezető hazai egyházak mindegyikének megadja azt, ami neki hiányzott, a katolikus egyháznak az önkormányzatot, a protestáns egyházaknak a terheket enyhítő vagyoni dotációt, a vallási békének biztosítására, a kölcsönös jogtisztelet megszilárdítására, az irigykedés és visszavonás szellemének kiküszöbölésére és így nemzeti megerősödésre fog vezetni. 61 E két törvényjavaslat csak a katolikus és a protestáns egyházakkal foglalkozott. Ez persze nem volt véletlen. A helyzet ugyanis az volt, hogy a magyarországi keleti szertartású egyházakkal szemben a háború kitörése óta a szerbek és románok ellenséges, magyarellenes magatartása következtében a hangulat erősen megváltozott. Tisza még 1914 őszén is az egyházi és iskolai juttatások jelentős emelését helyezte kilátásba a román görögkeleti egyház részére. 62 Ez persze a román hadüzenet előtt volt. Most azonban Apponyi a görögkeleti egyházak támogatását kihagyta törvényjavaslatából. 59 Ibid., 200; HANUY, Lásd, Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából, , szerk. IVÁNYI EMMA (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960) Ibid. 62 GRATZ, A dualizmus kora, II, ;

18 Eljárását azzal indokolta, hogy egyrészt a görögkeletiek már úgyis autonómiájuk birtokában vannak, s annak időnkénti megszorítása, sőt felfüggesztése csakis államellenes magatartásuk következménye, másrészt pedig nem szorulnak rá a segélyek emelésére. Majd, mintha ezt a magyarázatát maga sem tartotta volna eléggé meggyőzőnek és őszintének, hozzátette, hogy végeredményben nem is járhat el az állam segélyeinek megállapításában egyenlő jóindulattal a nemzetfenntartó és nemzeti szempontból kétes értékű egyházi szervezetekkel szemben. Míg amott szívesen megy el a bőkezűségig, úgy imitt a szigorú törvényes kötelezettség határai közt kell maradnia. 63 A zsidó hitfelekezettel kapcsolatban Apponyi az autonómia és a protestánsoknak beígérthez hasonló ingatlan egyházvagyon létesítésének elhalasztását azzal mentegette, hogy a különböző zsidó egyházközségek mind ez ideig képtelennek bizonyultak egy országos szervezet létrehozására. Ezért egyelőre inkább a zsidó hitfelekezeteknek juttatott évi negyedmillió korona államsegélyt javasolta évenként újabb negyedmillióval növelve, négy éven belül egy millióra felemelni. 64 Vázsonyi Vilmos tárca nélküli miniszter, a kabinet zsidó vallású tagja tiltakozott a zsidóságnak az XX. tc. értelmében a bevett felekezetek egyenjogúságát biztosító törvényjavaslatból való kihagyása és a megkülönböztető bánásmód ellen. Szerinte ezzel mintegy a zsidó felekezetnek a többi bevett vallásokkal való törvényben kimondott egyenjogúságát vitatnák el. Ennek még a látszatát is elkerülendő azt javasolta, hogy a törvény a zsidó felekezetről is gondoskodjon, vagyis neki is juttasson ingatlan vagyont, amelynek kezeléséről és jövedelmének felhasználásáról addig, míg a zsidóságnak nincsen egységes autonóm képviseleti szerve, az állam intézkedjen. Vázsonyi e törvényjavaslatához a kultuszminiszter készséggel hozzájárult, és a törvényjavaslatot ilyen értelmében módosítva a zsidó hitfelekezet részére huszonötmilliós alapítványt irányzott elő. 65 Wekerle Sándor miniszterelnök, akinek első miniszterelnöksége alatt ( ) folyt le az egyházpolitikai harc, és azóta neve vörös posztó volt a klerikális tábor szemében, most örömmel üdvözölte a bemutatott törvényjavaslatok által megvalósítani kívánt szándékot, ti. az egyházaknak mind az állammal való, mind egymás közötti kibékítésének szándékát. Ellenben Wekerle, aki az országnak egyik legkitűnőbb gazdasági szakembere és sok éven át briliáns pénzügyminisztere volt, aggodalmát fejezte ki egyrészt az egyházaknak megengedett korlátlan adóztatási jogot illetőleg, másrészt a tervbe vett új egyházi kötött birtokok létesítésével kapcsolatban. Szerinte a fejlődés épp a hitbizományok csökkentése és végül 63 Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek, Ibid., Ibid.,

19 teljes eltörlése irányában halad, s ezért retrográd lépésnek tekinti új kötött birtokok létrehívását. Apponyi válaszában biztosította a miniszterelnököt, hogy az egyházi adózást illetőleg ő is osztja aggodalmát, ami pedig az egyházaknak adandó kötött földbirtokot illeti, rámutatott arra, hogy az egyházaknak földbirtokkal való kielégítése csak mint egyik lehetőség szerepel a törvényjavaslatban. Úgy látszik, Apponyi ezzel azt kívánta a miniszterelnök értésére adni, hogy ő nem ragaszkodik feltétlenül a földbirtokjuttatáshoz, hanem kész a nem katolikus egyházak vagyoni kielégítésének egyéb formáját is elfogadni, ha az utóbbi megoldást a parlament jobbnak találná. A szűkszavú minisztertanácsi jegyzőkönyv csak arról értesít, hogy Apponyi válaszát Wekerle elfogadta, és a Minisztertanács a törvényjavaslatokhoz hozzájárult. 66 A Minisztertanács ezen ülésének a jegyzőkönyvben nem említett egyes részleteit gróf Batthyány Tivadar emlékirataiból ismerjük. Batthyány a Károlyi-pártot képviselte a kormányban, az Eszterházy-kabinetben őfelsége körüli miniszter volt, majd a Wekerle-kormányban az újonnan szervezett közélelmezésügyi tárcát vette át. Beszámolója érdekes fényt vet a kormány egyházpolitikájának motívumaira. Szerinte a miniszterek elsősorban azért tartották szükségesnek a katolikus autonómia megvalósítását, és ennek keretében a katolikus egyházvagyonnak az állam kezeléséből az egyház valóságos tulajdonába való átengedését, valamint ezzel egyidejűleg a protestáns egyházaknak önálló vagyonnal való felruházását, mert maguk is osztották egyes egyházi vezetők félelmét, hogy ti. a közeljövőben bekövetkezhető radikális változás esetén az állam kezelésében lévő egyházvagyonra az új kormányzat egyszerűen ráteszi a kezét, s ugyancsak megszünteti az egyházaknak folyósított államsegélyek kiutalását. 67 Amennyiben Batthyány leírásának hitelt adhatunk, a koalíció kormánya, legalábbis a miniszterek többsége, már nem osztotta Tisza vak hitét abban, hogy Magyarországon a régi rendszer továbbra is fenntartható, hanem komolyan számolt nagy politikai és társadalmi változások lehetőségével. Éppen ennek az eshetőségnek szem előtt tartásával kívánta az egyházakat az államkormányzattól függetlenebbé tenni, és önkormányzatukban és vagyoni alapjukban megerősíteni, ugyanis bennük a polgári társadalom erős pilléreit látta. Így történt, hogy a régebben a kormányok részéről oly hevesen ellenzett katolikus autonómia most a Minisztertanácson simán átment éppúgy, mint a protestánsok kielégítését célzó másik törvényjavaslat, és Batthyány szerint Apponyit lelkesen üdvözöltük (a miniszterek) a nehéz problémák ily fényes megoldásáért Ibid., 67 Beszámolóm, I, Ibid. 81

20 A két egyházpolitikai javaslatot Apponyi december 21-én terjesztette az Országgyűlés elé, de tárgyalásukra nem került sor. Batthyány azt állítja, hogy Wekerle és Tisza akadályozták meg a javaslatok törvényerőre emelését, okot azonban nem említ. 69 A katolikus autonómiával kapcsolatban a főpapi javadalmak szabályozásának terve is felszínre került. Még Horváth Mihály, a neves történész, választott csanádi püspök és Kossuth Lajos debreceni kultuszminisztere tervezte 1849-ben az összes egyházi vagyon egyesítését, aminek jövedelme azután a fő- és az alsópapság méltányos kulcs szerint megállapítandó fizetésére, valamint az egyházi intézmények és iskolák fenntartására lett volna fordítandó. 70 Horváth ugyanis tűrhetetlennek találta az egyházi javak igazságtalan megoszlását, ti. azt, hogy egyes főpapok és egyéb javadalmasok hatalmas vagyonokban dúskáltak, míg az alsópapság nagy része valósággal nyomorgott. A Horváth által erős színekkel ecsetelt áldatlan helyzet 71 úgyszólván semmit sem javult az első háború idejéig, sőt a trianoni Magyarországon a második világháború végéig fennállt. Prohászka pályájának kezdetétől Horváthhoz hasonlóan erősen kikelt az egyházi vagyon igazságtalan elosztása ellen. Mégiscsak anakronizmus az az áldatlan állapot írja már 1898-ban, hogy a plébánosok kétszáz háromszáz forinton élődjenek, a káplánok az apostoli szegénység tekintetében sok helyen az urasági kocsisok mögött messze elmaradjanak: mikor... az egyháznak száz meg százezer forintnyi évi jövedelme van; s mire kellene ezt a jövedelmet elsősorban is fordítani, ha nem az egyház szegény szolgáinak fölsegélyezésére? Ezért szerinte laikus és klérus egyformán megoldatlan kérdésnek tekinti a katolikus egyház papságának jelenlegi vagyonelosztását. 72 Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy Prohászka szemei előtt valamiféle papi önzéssel csakis a klérus érdeke lebegett. Ő jól tudta és ismételten hangoztatta, hogy az alsópapság jövedelemkiegészítő illetékének, az ún. kongruának a nagy javadalmak terhére való emelése egyúttal a szegény adózó hívek válláról is levette volna a gyakran tűrhetetlenül terhes egyházi adót, a párbért. Amint ezt püspöki kinevezésének évében, 1905-ben a szegény nép iránti mély részvéttől eltelve nyomatékosan hangsúlyozta: Magyarországon az úgyis agyon-nyomorított néptől áldozatokat várni nem szabad; kegyetlenség ezt követelni, s képtelenség ezt várni. Miből adjon? Hisz alig van valamije. Az ipari fejlődés, a gazdasági emelkedés, föltéve, hogy a papság buzgó lesz, s nem 69 Ibid. 70 HORVÁTH MIHÁLY, Magyarország függetlenségi harczának története, III, Ibid., III, Szekularizáció, vezércikk a PROHÁSZKA kiadásában megjelenő Esztergom c. politikai és társadalmi hetilap április 24-i számából, közölve Az igazság napszámában (Ö.M. XXI) Az idézet az 52. oldalon található. 82

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN Zsugyel János PhD Bevezetı gondolatok Wekerle Sándor joggal kérhetne helyet a Guinness rekordok könyvében: Magyarország

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Jegyzőkönyv Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Az ülés helye: Megyeháza II. emeleti Barkóczy terme Eger, Kossuth Lajos utca 9. Jelen voltak: Bossányi László,, Dr. Gondos István,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Választójog mint kampánytéma a dualizmus időszakában. Glied Viktor

Választójog mint kampánytéma a dualizmus időszakában. Glied Viktor Választójog mint kampánytéma a dualizmus időszakában Glied Viktor További kutatási lehetőségek (helyi viszonyok feltárása) Választójogi törvények a dualizmus időszakában A magyar politikai elit és a választójog

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Jászi Oszkár. Európa veszélyeztetett zónája, mint a világháború tulajdonképpeni oka.

Jászi Oszkár. Európa veszélyeztetett zónája, mint a világháború tulajdonképpeni oka. Jászi Oszkár Európa veszélyeztetett zónája, mint a világháború tulajdonképpeni oka. Az osztrák-magyar monarchia problémája az uj európai rend megalkotásának archimedesi pontjává vált. A háború logikája

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak.

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. 112 adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A GYOSZ története (4. rész)

A GYOSZ története (4. rész) A GYOSZ - Chorin Ferenc elnök és az igazgatóság formális feloszlási határozatára - március végétôl nem mûködött. Tennivalója nem is lett volna, mivel a szocializált vállalatok élérôl a tulajdonosokat,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Ternovszky Magyarország elleni ügye 1

Ternovszky Magyarország elleni ügye 1 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfrissebb döntéseibôl Az Egyezmény 8. cikke. A m agá n- é s a csa l á di élet tiszteletben tartásához va ló jog Ternovszky Magyarország elleni ügye 1 Az ügy körülményei.

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben