Előterjesztés a Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete május 8-i ülésére

Átírás

1 Előterjesztés a Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete május 8-i ülésére Tárgy: Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA) A Felhívás kódszáma: EFOP Tisztelt Képviselő! A Képviselő- testület által április 3-i ülésen a tárgyban felállított munkacsoport átnézte a 35 %-os mutatós szegregátumban élők helyzetét. Az 1. sz. szegregátumot a vizsgálatból kihagytuk, a képviselő-testület az itt lakó lakosság helyzetét mérlegelve - nem látta korábban érdemesnek e szektornak a pályázatba történő bevonását. A 2. szegregátumban élő (Horgász u. páratlan 1-től 41 számig, páros, 2-18.számig és Új u. páratlan 1- től 15. számig) év közötti lakosok közül 89 főből 32 fő lakcímet ugyan itt létesített, de a valóságban nem a településen él! (köztük 3 fő büntetés- végrehajtási intézményben tartózkodik, illetve 4 fő Sükösd település más utcáiban él) A 3. szegregátumban élő (Hunyadi J. u.1-83/d-ig a páratlan oldalon és a páros oldalon a 2-től -22. házszámig, valamint a Petőfi S. utca 5-től 27-ig) év közötti lakosok közül 97 főből 13 fő lakcímet itt létesített, de a valóságban nem a településen él. (köztük 2 fő büntetés- végrehajtási intézményben tartózkodik, illetve 1 fő Sükösd település más utcájában él) A KSH 2011-es népszámlálási adataira alapozott szegregátum besorolás a 2. és 3. sz. szegregátum esetében nem vett figyelembe olyan családokat, akik számára a pályázat megvalósításában való részvétel lehetőséget jelenthetne kiemelkedésük érdekében. A 2. szegregátumhoz tartozó Horgász utca esetében a páros oldalon 20-tól 30-ig az élethelyzetet megváltoztató támogatásra szükség volna. Ugyanígy a 3. szegregátumhoz tartozó Sükösd, Hunyadi J. u házszámokig elmaradott körülmények közt élő családok vannak, ahol képezhető fiatalokat is találunk, a besorolásban velük nem számoltak. A projektbe való bevonásuk ettől még elképzelhető. A munkacsoport szociális és nemzetiségi önkormányzati szakembereinek ismeretei szerint az egyes szegregátumokban élő éves lakosok között rendezett családi és életkörülmények közt él, jelenleg tanul, vagy dolgozik: 2. szegregátumban 18 fő, 3. szegregátumban 37 fő. Őket az egyéni fejlesztési tervbe nagyon nagy nehézségek árán lehetne bevonni. Az egyéni fejlesztési tervet 300 fő alatt a ténylegesen a szegregátumban élő megfelelő életkorú lakosok 80 %-ára kell kiterjeszteni. Ezt a pályázat kétoldalú (lakos és önkormányzat) együttműködési megállapodásával teszi kötelezettséggé. Tisztázódott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szakembereinek információja alapján, hogy a pályázatot több szegregátumra lehet benyújtani, de egy pályázat keretében. A Felhívást csatoljuk, ebben látható, hogy e pályázatra épül a későbbi EFOP kódszámú, amelyben már infrastrukturális elemek is megvalósulhatnak, a támogatás MFt közé eshet (nem normatív), ehhez azonban az EFOP kódszámút kell először benyújtani, projektet elkezdeni. A fentieket táblázatos formában is bemutatjuk, hogy elősegítsük a Képviselő-testületet abban, hogy megalapozott döntést tudjon hozni arról, hogy benyújtja-e önkormányzatunk a pályázatot. Sükösd, május 2. Bánné dr. Raffai Gyöngyi sk. jegyző

2 Süköd település össz. lakossága január 1-jén: 3725 fő Ebből a év közöttiek: 1883 fő SÜKÖSD (35%-os szegr.) Szegregátum 1 Szegregátum 2 Szegregátum 3 Össz. lakosság (fő) év közötti lakosok (fő) nem itt él életvitelszerűen tényleges ott élő sükösdi lakos rendezett életkörülmények (7.sor lakosokból) Pály. Előírás Fő A szegregátumok területén kötelező a programban részt vevő személyekre az alábbiak szerint egyéni fejlesztési tervet készíteni és a megvalósítás során az abban foglalt - 45,6 67,2 tevékenységeket megvalósítani: fő alatti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 80%-ra, képzésbe a 80% egyéni fejlesztettek 75%-át kell bevonni - 34,2 50,4 külön szegr-onként: összes egyéni fejlesztés 112,8 113 összes képzésbe bevonandó 84,6 85 Munkacsoport alapján: vizsgálata összes egyéni fejl terv fő: egyéni fejl. tervet esetlegesen vállaló lakos Számolt pályázati támogatás: A pályázaton maximum Ft nyerhető el.

3 képzést esetlegesen felvállaló fő: 64,5 65

4 FELHÍVÁS a szegregált élethelyzetek felszámolásának megvalósítására A Felhívás címe: Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA) A Felhívás kódszáma: EFOP Magyarország Kormányának felhívása önkormányzatok, egyházi jogi személyek és non-profit szervezetek 1 részére a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése érdekében. A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki, hogy kitörési lehetőséget nyújt azon mélyszegénységben élő családok részére, akik felzárkózását a lakhatási körülményeik akadályozzák legnagyobb mértékben. A cél elérését a Kormány önkormányzatok és államháztartáson belüli illetve kívüli non-profit szervezetek együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén. Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy: a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig; a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít. A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják 2, hogy: projektjük megvalósításával hozzájárulnak a nem városi jogállású települések esetében szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának elősegítéséhez; a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet. 1 Támogatási kérelmet azok a szervezetek nyújthatnak be, amelyek maradéktalanul megfelelnek a Felhívás jogosultsági feltételeinek. Kérjük a támogatási kérelem benyújtása előtt tanulmányozza a részletes jogosultsági feltételeket a 4. fejezetben! 2 A támogatási kérelem benyújtására és megvalósítására számos egyéb feltétel vonatkozhat. Kérjük, tanulmányozza át ezeket a Felhívás további fejezeteiben!

5 Tartalomjegyzék 1. A tervezett fejlesztések háttere A Felhívás indokoltsága és célja A rendelkezésre álló forrás A támogatás háttere Ügyfélszolgálatok elérhetősége A projektekkel kapcsolatos elvárások A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek Önállóan támogatható tevékenységek Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek: Választható önállóan támogatható tevékenységek: Önállóan nem támogatható tevékenységek: Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek: Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek: A támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása Nem támogatható tevékenységek A projekt műszaki, szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások Műszaki, szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások Műszaki és szakmai elvárások Esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások Egyéb elvárások Mérföldkövek tervezésével kapcsolatos elvárások A projekt szakmai megvalósítása során a közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó elvárások A projekt szakmai megvalósításával kapcsolatos egyéb elvárások A projektvégrehajtás időtartama A projekt megkezdése A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam Projektekkel kapcsolatos egyéb elvárások A projekt területi korlátozása A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek Indikátorok, szakpolitikai mutatók, adatszolgáltatás Indikátorok Szakpolitikai mutatók Egyéni szintű adatgyűjtés ESZA forrásból megvalósuló felhívások esetén Fenntartási kötelezettség Biztosítékok köre

6 3.10. Önerő A támogatási kérelmek benyújtásának feltételei Támogatást igénylők köre Támogatásban nem részesíthetők köre A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja Kiválasztási eljárásrend és kiválasztási kritériumok Kiválasztási eljárásrend Kiválasztási kritériumok A finanszírozással kapcsolatos információk A támogatás formája A projekt maximális elszámolható összköltsége A támogatás mértéke, összege Előleg igénylése Az elszámolható költségek köre Az elszámolhatóság további feltételei Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások Nem elszámolható költségek köre Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések A Felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi szabályok csatolandó mellékletek listája A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája A támogatási szerződéshez csatolandó mellékletek listája Az első kifizetési kérelemhez csatolandó mellékletek listája További információk A felhívás szakmai mellékletei

7 A Felhívás elválaszthatatlan része az Általános Útmutató a Felhívásokhoz c. dokumentum (a továbbiakban: ÁÚF), amelynek hatályos verziója megtalálható a honlapon. A Felhívás, az ÁÚF, a szakmai mellékletek és a támogatási kérelem adatlap együttesen tartalmazzák a támogatási kérelem elkészítéséhez szükséges összes feltételt. Amennyiben jelen Felhívásban foglaltak valamely fejezet tekintetében eltérnek az ÁÚF-ban megfogalmazott általános előírásoktól, akkor a jelen dokumentumban szabályozottak az irányadók. Felhívjuk a tisztelt támogatást igénylők figyelmét, hogy a Felhívás, az ÁÚF, a támogatási kérelem adatlap, továbbá ezek dokumentumai esetén az irányító hatóság, illetve a Miniszterelnökség a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a honlapon megjelenő közleményeket! 4

8 1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE 1.1. A Felhívás indokoltsága és célja A társadalmi-gazdasági problémák területi koncentrálódást mutatnak második félévére, több éves előkészítő munka eredményeként a KSH 2011-es népszámlálás adatainak felhasználásával elkészült az országos szegregátum adatbázis és térkép, mely a 2014-ben módosított szabályozásnak (314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet) megfelelően, térképi ábrázolás mellett tartalmazza az ország szegregátumainak legfőbb adatait, társadalmi jellemzőit. Az adatbázis alapján az ország területén 709 településen, - melyből nem városi jogállású települések (községek és nagyközségek) száma főként romák lakta telep illetve település szövetbe ágyazódott elmaradott településrész található, melyben az ország lakosságának 2,8 %-a él. Ezeken a helyeken egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, szociális és egészségügyi problémák, szolgáltatásokhoz való hozzájutási nehézségek. A nélkülözés, a hátrányos helyzet generációról generációra való öröklődését a hátrányos helyzetben lévők, illetve maguk a hátrányos helyzetű települések önerőből nem tudják meggátolni. A kialakult társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében komplex, megfelelően felkészített szakemberek bevonásával zajló, összehangolt és folyamat-támogatással kísért szakmapolitikai beavatkozások szükségesek. A konstrukció célja a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése. A konstrukció részcéljai a következők (integrálható és vadtelep 3 esetében is): Javuljon a telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők szolgáltatásokhoz való hozzáférése (beleértve a szociális, közösségi, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat); Növekedjen a bevont személyek képzettségi szintje; Növekedjen azon személyek száma, akik társadalmi felzárkózást segítő (különösen oktatási, képzési és foglalkoztatási) programokba kapcsolódnak; Növekedjen a célterületen élő személyek közül foglalkoztatásba kerülők száma; Növekedjen a telepszerű környezetben élő gyermekek óvodáztatási aránya; Javuljanak a programba bevont iskoláskorú gyermekek/fiatalok iskolai előrehaladási esélyei, tanulmányi eredményei és szabadidő eltöltési lehetőségei; Javuljon a célterületen élő személyek egészségi állapota; Fenntarthatóan javuljon a célcsoport szempontjából szükséges közszolgáltatások elérhetősége; fenntarthatóan javuljon a közszolgáltatásokat nyújtók és a célcsoport kapcsolattartása; Csökkenjen a szenvedélybetegséggel rendelkezők száma; Növekedjen a célcsoport felkészültsége az integrált környezetben való életvitelszerű tartózkodásra; 3 A közötti időszakra vonatkozó, a telepszerű lakhatás kezelését megalapozó szakpolitikai stratégia 2.3 (Javasolt teleptipológiai meghatározások) A: Telepek, elmaradott településrészek 1. pontja szerinti definíció 5

9 Növekedjen az integrált környezetben élők befogadási hajlandósága és kevesebb hátrányos megkülönböztetés érje a telepen elő vagy onnan beköltöző családokat; Javuljon a közösségi kohézió a településen; Növekedjen az önálló lakhatási feltételek segítését célzó támogatásokhoz való hozzáférési lehetőség igénybevételére való képesség (CSOK, kedvezményes építési telek vásárlása, munkaviszony létesítését segítő beavatkozások). A célok elérését szolgáló főbb beavatkozások a következők: - a helyi viszonyok áttekintése; - diagnózis alapú komplex egyéni és közösségi fejlesztés beavatkozási tervének elkészítése; - bevonás; - jelenléten alapuló szociális munka; - felnőttképzés; - foglalkoztatás; - munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése, munkagyakorlat szerzés támogatása; - a helyi humán szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése, koordinációjuk javítása; - szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, és egészségügyi szolgáltatások nyújtása - szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása; - a hátrányos megkülönböztetés csökkentésére érzékenyítő tevékenységek; - ezekről a tevékenységekről a célcsoport részéről történő visszacsatolás. A periférikus élethelyzetek felszámolása a generációkon át mélyülő (foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, közösségi, lakhatási és szolgáltatásokhoz való hozzáférési) hátrányok felszámolását jelenti az eszközök összehangolt, integrált módon történő folyamatos biztosításával, valamint az érintettek, a helyi közösségek, az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi jogi személyek aktív részvételével. A fejlesztések alapja a célterületen zajló folyamatos szakmai jelenlét (jelenléten alapuló szociális munka). Uniós támogatásból először a TÁMOP /1 Komplex telepprogram című konstrukció keretében 8,04 Mrd forint forrásból összesen 55 település (köztük 25 nem városi és 30 városi jogállású) valósított meg programot annak érdekében, hogy elősegítsék a periférikus élethelyzetben élő marginalizált csoportok társadalmi és területi integrációját. A konstrukció kiegészítéseként 8 településen folyt lakhatási beruházás is a TIOP A-13 keretében. A telepprogram azon mélyszegénységben élő családok egy részének nyújt kitörési lehetőséget, akik felzárkózását a lakhatási körülményeik akadályozzák legnagyobb mértékben. A hátrányos helyzet, az esélytelenség különösen nagy arányban érinti a roma lakosságot, amit jól mutatnak a roma kutatások tapasztalatai. A szegregált lakókörnyezetből adódó problémák ugyanakkor egyszerre sújtják a telepeken élő roma és nem roma embereket/családokat. A program az egyén/család munkaerőpiaci és közösségi aktivizálódásához, a gyermekek óvodai és iskolai rendszeres részvételéhez köti a lakhatási feltételek javítását, illetve biztosítását (a lakhatási elemek külön támogatási kérelem keretében kerülnek támogatásra). 6

10 A telepszerű lakhatási körülmények között élőkre irányuló komplex programok a jelen programozási időszakban három operatív program támogatásával indulnak: a Területi és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) a városi rangú településeken és azok külterületein, a Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Programból (VEKOP) Pest megyében városi és nem városi rangú településeken a szociális város-rehabilitációs intézkedések keretein belül, az Emberi Erőforrások Operatív Programból (EFOP) a nem városi rangú településeken. A Kormány által az 1603/2014. (XI. 4.) határozattal elfogadott Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) egyik (lakhatási) beavatkozási területeként (7.6.2.) a telepprogramokat, szociális város-rehabilitációt jelöli ki összhangban a Partnerségi Megállapodással és a fenti Operatív Programokkal. Az MNTFS közötti /2015 (IX.22.) Kormány határozattal elfogadott - intézkedési terve pedig elrendeli, hogy komplex telepprogramot kell indítani a telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi és területi integrációját szolgáló humánfejlesztések támogatására, valamint a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, lakhatási beruházások biztosítására, és támogatni kell a telepszerű lakókörnyezetben élők kezdeményezésével és aktív közreműködésével megvalósuló programokat. A projekt keretében az alábbi fejlesztési irányok valósulhatnak meg: Olyan nem városi jogállású településeken található szegregátumok, amelyek nem voltak kedvezményezettek a TÁMOP /1 Komplex telepprogramban:a települési szövetbe ágyazott vagy a településtesttől elkülönült, jellemzően hagyományos építésű településrészek (telepek), ahol marginalizált közösségek élnek, és ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-59 éves lakosság) belül eléri, illetve meghaladja a határértéket 4. A cél a további leszakadás megállítása, és lehetőség szerint a terület és az ott élő lakosság státuszának emelése, rehabilitálása. Hangsúlyosan jelenik meg a komplex fejlesztések között a jelenlét típusú szociális munka megteremtése. Olyan nem városi szegregátumok, ahol korábban már megvalósítottak komplex telepprogramot, ahol a cél az eddig elért eredmények továbbfejlesztése és újabb eredmények elérése (a TOP és EFOP közötti lehatárolás értelmében a városi jogállású települések komplex telepprogramra a TOP szociális város-rehabilitációs intézkedése keretében nyújthatnak be támogatási kérelmet). Hangsúlyosan jelenik meg a komplex fejlesztések között a minőségi szolgáltatások elérésének biztosítása és a foglalkoztatási elemben a munkagyakorlat biztosítása a célcsoporttagoknak. Olyan, nem városi jogállású településeken található vadtelepek, ahol a telep teljes felszámolása a cél, az itt élők integrált lakókörnyezetbe való költözésének támogatásával. Hangsúlyosan jelenik meg a komplex fejlesztések között a jelenlét típusú szociális munka megteremtése és ezzel a hosszú távú kísérés megalapozása. Szakmai-módszertani-képzési támogatást biztosít az EFOP Felzárkózási együttműködések támogatása című kiemelt konstrukció megvalósítója, kötelező együttműködő partnerként. A lakhatási feltételek biztosítása mellett jelen Felhívás támogatásával olyan beavatkozásokat kell végezni, amelyek segítik, hogy az érintettek képessé váljanak saját lakhatásukat és élethelyzetüket úgy kezelni, hogy az a helyi közösségi érdekek kölcsönös figyelembevételével történjen. Jelen Felhívásban meghatározott tevékenységeket kizárólag a kapcsolódó EFOP ERFA felhívásban meghatározott tevékenységekkel együtt lehet végrehajtani. Egyik a másik nélkül nem 4 a mutató határértékeit a 314/2012.(XI.8) Korm. rendelet határozza meg 7

11 valósítható meg. Amennyiben a támogatást igénylő a két konstrukció közül valamelyiket nem valósítja meg, a támogató eláll a másik konstrukció finanszírozásától, és visszaköveteli a támogatást. Jelen Felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek. Célcsoport bemutatása A program célcsoportjába a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben, szegregátumokban élő, halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony, illetve elavult iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően szociális és anyagi gondokkal küzdő, roma és nem roma egyének és családok tartoznak, de a program a település egésze számára is nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek segítik a hátrányos helyzetű emberek felzárkózását és a település életébe történő integrációjukat. Cél, hogy a generációkon át mélyülő hátrányos helyzet megelőzése érdekében a bevont személyek olyan családok tagjai legyenek, amelyeknél a különböző programokon keresztül biztosítható az egész család felzárkózásának segítése. Család: A társadalom alapvető egysége, egymással közeli rokonságban álló emberek csoportja. A család olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági, vagy élettársi (nem regisztrált is) kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. Közvetlen célcsoport: Olyan éves hátrányos helyzetű szegregátumban élő személy és családja, akire egyéni fejlesztési terv készül a projekt során. Közvetett célcsoport: Szegregátumban élő személyek, akikre egyéni fejlesztési terv nem készül a projekt során, valamint a település többi lakosa A rendelkezésre álló forrás A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 22 milliárd Ft. Jelen Felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: db 1.3. A támogatás háttere Jelen Felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság (a 8

12 továbbiakban: Támogató) hirdeti meg a 1037/2016 (II.9.) számú kormányhatározatban szereplő éves fejlesztési keret alapján. 9

13 2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/ ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-tól 16 óráig, pénteken 8:30- tól 14 óráig fogadják hívását. Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja! 10

14 3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek: 3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek Önállóan támogatható tevékenységek Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek: Projekt szakmai megvalósítása I. Célcsoporttagok és közösség felkészítése a megvalósításra a) A beavatkozás első fázisaként a folyamatos szociális munkás jelenlét biztosításával a kölcsönös bizalomépítés, kapcsolatteremtés zajlik a szegregátumokban élőkkel, illetve a helyi szereplők bevonására, aktivizálására kerül sor. b) Ugyanezen időszakban kerülnek megerősítésre és kidolgozásra a kölcsönös támogató együttműködés részletei a települési intézményhálózattal, a településen működő gazdálkodó és civil szervezetekkel, egyházakkal, helyi/megyei/országos roma nemzetiségi önkormányzatokkal és más potenciális partnerekkel, például a településen nem található, de területileg illetékes és releváns segítő és támogató szolgáltatókkal (pl. egészségügyi és oktatási intézmények, foglalkoztatók). c) A támogatást igénylőnek a bevonásra kerülő célcsoporttagokkal együttműködési megállapodást szükséges kötnie, melyben a megvalósító rögzíti azon szolgáltatásokat, melyet a célcsoporttag részére biztosít a projekt keretében, illetve a célcsoporttag vállalja az együttműködést és a részvételt projektben (az együttműködési megállapodás a Felhívás mellékletét képezi). d) A program keretében a szegregátumon kívüli lakhatással és lakásfenntartással kapcsolatban az érintett egyének, családok valamint az új lakókörnyezetben élők felkészülésének segítése. II. Csillag- Cherhaj szolgáltató pont működtetése a) Amennyiben a támogatást igénylő nem rendelkezik megfelelő ingatlannal a jelenlét alapú szociális munka helyszínének biztosítására, köteles azt ideiglenes jelleggel biztosítani - jelen Felhívás terhére a célcsoporttagok számára könnyen elérhető helyen ingatlan (maximum 500 méteren belül) vagy mobil konténer bérlésével az EFOP projekt keretében biztosított Csillag- Cherhaj szolgáltató pont használatba vételéig. III. A célcsoport bevonásának előkészítése, egyéni fejlesztési tervek készítése a) A közvetlen célcsoport a projekt fejlesztéseiben érintett, hátrányos helyzetű szegregátumban élő éves korú személyek. A szegregátumok területén kötelező a programban részt vevő személyekre az alábbiak szerint egyéni fejlesztési tervet készíteni: fő alatti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 80%-ára, fő közötti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 60%-ára, 11

15 fő közötti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 40%-ára, fő feletti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 25%-ára. b) Minden célcsoporttag egyéni fejlesztési tervének kötelező mellékletét képezi az ún. családi fejlesztési terv, melyben a vele egy háztartásban élő családtagok, különös tekintettel a gyerekek fejlődését akadályozó családi problémákból adódó problémák kezelésére, oldására van lehetőség. A szociális munkás rendszerszemléletben gondolkodva a család egészét segíti, gondozza az egyén minél hatékonyabb integrálódása érdekében. Önmagában 16 évesnél fiatalabb személyre nem támogatható egyéni fejlesztési terv elkészítése. IV. Jelenléten alapuló folyamatos szociális munka biztosítása a) Jelenlét típusú szociális munka, amely biztosítja a telepen élő célcsoport felkészítését a projekt tervezésére, illetve bevonását a megvalósításba, amit helyi diagnózis alapján kell előkészíteni. Egy szociális munkás maximum 30, egyéni fejlesztési tervvel rendelkező célcsoporttag ellátását valósíthatja meg. Utógondozás, utánkövetés az egyéni fejlesztési terv lezárását követő 6. hónapig. V. A helyi humán szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése, koordinációjuk javítása a következő tevékenységekkel: a) A település egészét célzó bizalomépítő, erősítő tevékenységek. b) Létező közszolgáltatásokhoz, önkormányzati ellátásokhoz való hozzáférés biztosításának szervezése a telepen élők számára; szükség esetén az ezekben a szolgáltatásokban dolgozók felkészítése. c) A helyi ellátórendszerrel való együttműködés kialakítása, különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti alapellátásra és szakellátásokra. d) A Közösségi Beavatkozási Terv felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása. e) A telepen/településen élők bevonása konkrét munkafolyamatokba. f) Konfliktuskezelés, mediáció. g) A munkafolyamatokhoz a megfelelő szaktudású szakember háttér/koordináció biztosítása. h) A környező foglalkoztatási lehetőségek (betanított munkák, munkahelyek, közlekedés, szolgáltatások, képzések stb.) felderítése, együttműködések kialakítása. VI. A Közösségi Beavatkozási Terv és egyéni fejlesztési tervek megvalósítása - Szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő- piaci szolgáltatások. A tevékenységek ezen csoportja a hosszabb távú eredmények feltételeinek megteremtését szolgálja az elkészített egyéni fejlesztési tervek és a Közösségi Beavatkozási Terv alapján. a) Elkülönülő, de a kölcsönhatásokra figyelő módon tervezett szociális, gyermekjóléti, közösségfejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat szükséges nyújtani a szegregátumban élők számára, beleértve a helyben már működő szolgáltatások igénybevételét. 12

16 VII. Helyi humán szolgáltatási kapacitások fejlesztése és a szolgáltatók együttműködésének megerősítése a) A konzorciumi partnerek, együttműködő partnerek és egyéb helyi szereplők bevonásával (pl. iskola, tanoda, egyház, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltató) rendszeres időközönként workshopok megtartása; VIII. Kora gyermekkori, gyermekkori és iskolán kívüli fejlesztés és oktatás A bevonandó 18 év alatti lakosság esetében javasolt a helyi intézményekkel együttműködve minél több gyermek esetében az óvodai nevelés feltételeinek megteremtésének támogatása, valamint az iskolán, illetve nevelési intézményen kívüli gyermekfoglalkoztatás, fejlesztés, oktatás megszervezése, a továbbtanulási pályák segítése. a) Telepen élő tanulók felzárkóztatása, képesség- és kompetenciafejlesztése. b) Szülői szerep erősítését célzó tréningek, foglalkozások és közösségi tevékenységek. c) Iskoláskorú gyermekek iskolai előmenetelének iskolán kívüli támogatása, tehetségfejlesztése, kiemelten a már működő szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésével. d) Az iskolai lemorzsolódás megelőzése érdekében a bevont személyek és családok és az oktatási intézmények közötti együttműködés megerősítése, az iskolai felzárkózást támogató szolgáltatások biztosítása. e) Drogprevenciós és további felvilágosító és megelőzési programok. f) Fejlesztő, feszültség feldolgozó, pozitív mintákat közvetítő játékos és sport-szabadidős programok. g) Koragyerekkori fejlesztések elérését támogató programok. h) Az óvodai, iskolai nevelésben való eredményes részvétel előmozdítása az óvoda, iskola és a család közötti koordinációt biztosító start asszisztens (az adott szegregátumban élő projektben foglalkoztatott segítő személy) alkalmazásával. IX. Egészségügyi szolgáltatások elérésének javítása a) Egészségügyi szűrések megszervezése, a célcsoporttagok számára az egészségügyi alap és szakellátás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok (melyek az 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben kerülnek rögzítésre) elérésének lehetővé tétele. b) Egészségfejlesztő, felvilágosító programok, egyéni tanácsadás, a lelki egészség fejlesztését szolgáló tájékoztatás, információ-nyújtás. c) Étkezési szokások, gyermek étkeztetési szokások formálása. d) A családi életre felkészítő programok megvalósítása. e) Dohányzás leszokást, alkohol és drog problémák megoldását segítő programok megvalósítása. X. Felnőttoktatás, felnőttképzés, szakképzés Cél a bevonandó aktív korú (16 54 éves) lakosság esetében a hiányzó általános iskolai végzettség, valamint - a helyi és a térségi foglalkoztatási lehetőségekhez illeszkedően - minél több személy esetében OKJ-szintű végzettség megszerzése. A TÁMOP /1 Komplex telepprogramot megvalósító támogatást igénylőknek a képzési terv elkészítésénél az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venniük: a bevont aktív korú (16 54 éves) célcsoporttagok esetében kötelező tevékenységként törekedni kell OKJ-s képzés 13

17 megvalósítására, amelyet kizárólag a helyi és térségi munkaerő-piaci igényeknek és a célcsoporttagok igényeinek, képességeinek megfelelően tervezhetnek meg. Amennyiben a potenciális munkáltató más szakmai képzésre tart igényt, abban az esetben el lehet térni az OKJs végzettséget adó képzéstől. a) Képzés-szervezői feladatok ellátása. b) Képesség-, készség- és kompetenciafejlesztő programok (pl. munkavállalást gátló egyéni problémák kiküszöbölése, képzésben való részvétel segítése), az érintettek felkészítése a munkavállalásra, képzés, munkaszocializációs tevékenységek az egyéni fejlesztési terv alapján. c) Az informatikai és nyelvi készségek fejlesztését biztosító programok. d) A potenciális foglalkoztatók érzékenyítése. e) A potenciális foglalkoztatók képzési igényeinek felmérése (a foglalkoztatás időbeli kereteivel összehangolt formában). f) Képzésben való részvétel elősegítése: motiváció erősítése, alap- és kulcskompetenciák fejlesztése, közismereti és kommunikációs felzárkóztatás. g) Megélhetési támogatás nyújtása a képzés teljes időtartamára (2003. évi CXXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az egyenlőség előmozdításáról). h) Utógondozás: a képzésekben részt vevők foglalkoztatásba, elsődleges munkaerő- piacra kerülésének elősegítése. i) Képzésben való bennmaradást segítő szolgáltatások szervezése/biztosítása, beleértve képzésekre való eljutás biztosítása, megszervezése. j) A képzéshez szükséges kis értékű eszközök beszerzése. k) Munkagyakorlat megszerzésének támogatása. XI. Foglalkoztatás elősegítése a) Az érintettek számára alkalmas helyi, térségi foglalkoztatási lehetőségek feltárása, együttműködés kialakítása munkáltatókkal. b) A foglalkoztatási lehetőségeknek megfelelő mobilitás biztosítása (pl.: a munkahelyre jutás támogatása a munkakipróbálás időtartama alatt). c) A leendő munkáltatók felkészítése a képzésből kilépők (el)fogadására, munkahelyi beilleszkedésének támogatására. d) Munkáltatók részére sokszínűségi, érzékenyítő tréning biztosítása. e) Munkahelymegtartást segítő tevékenységek (kapcsolattartás munkáltatókkal, mediálás). f) A programba bevont személyek foglalkoztatásának támogatása a területileg illetékes kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának bevonásával. g) Az elhelyezkedettek nyomon követése, utógondozása, munkahelyi beilleszkedésük segítése. h) Ingázóknak közösségi szálláslehetőségek felkutatása és az ingázás megszervezésének elősegítése. i) Annak elősegítése, hogy a program célcsoportja részt vehessen egyéb forrásból finanszírozott településüzemeltetési, -felújítási, valamint lakhatási körülményeket javító programokban. Kiszervezhető tevékenységek köre és mértéke 14

18 Kiszervezhető tevékenység mindazon harmadik féltől beszerezhető szolgáltatás, melyet a támogatást igénylő erőforrás hiányában nem tud saját kapacitással megvalósítani, vagy rendelkezik ugyan megfelelő erőforrással, azonban igazoltan költséghatékony a kiszervezéssel történő megvalósítás. Kivételt képeznek a jogszabály által meghatározott hatósági igazgatási-, szolgáltatási díjak, illetékek díja, továbbá azok az Általános (rezsi) költségek között elszámolható költségek, melyet a támogatást igénylő olyan szolgáltatótól szerez be, mely kizárólagos szolgáltató az adott területen (például közüzemi szolgáltatások és postaköltség esetén). A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kommunikációs szolgáltatásokra és az azokhoz kapcsolódó termékekre vonatkozóan a kiszervezés aránya 100%, a projekt egyéb tevékenységeire vonatkozóan maximum 75% lehet. A kiszervezhető tevékenységek mértéke: a forrás maximum 50 %-a. Projekt megvalósítási időszaka: 1. Szakmai megvalósítók részére: Szupervízió Workshop Szakmai nap-projekt előrehaladásának, jó gyakorlatainak megosztása Szakmai tanulmány utak- tapasztalatcsere-jó gyakorlatok megtekintése Közösségfejlesztő és szervezetfejlesztő tréningek 2. Célcsoport számára (Egyéni és/vagy családi fejlesztési tervhez): Foglakoztatás- képzés: OKJ-s, engedélyeztetett képzések Tréningek Képzésekhez kapcsolódóan- OKJ-s vizsgáztatás költségei: vizsgabizottság tagjainak költségei, bizonyítvány, törzslap, tételek Munkaerő-piaci szolgáltatások költségei Közösségfejlesztés: Rendezvényszervezés Kirándulások, táborozás Lakhatás: Lakókörnyezet, lakhatási feltételek biztosítása, beleértve a konténeres hulladékgyűjtést a terület megtisztítására, a rágcsáló és csótányirtást, eb oltást, kóbor állatok befogását (1 alkalom/félév/tevékenység) Szakemberek biztosítása speciális fejlesztésekhez: Pszichológus, pszichiáter, addiktológus Jogász Fejlesztő pedagógus Logopédus 3. Egyéb szakmai megvalósításhoz kapcsolódó költségek: 15

19 Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díjak: Szakmai munka megvalósítása érdekében- Gépjármű, autóbuszbérlés Nyilvánosság biztosítása: Záró kiadványok Projekttábla Projektnyitó vagy projektzáró rendezvény Honlap létrehozása és üzemeltetése Választható önállóan támogatható tevékenységek: Projekt szakmai megvalósítása Helyi humán szolgáltatási kapacitások fejlesztése és a szolgáltatók együttműködésének megerősítése 1. A helyi szolgáltatók, főbb társadalmi és gazdasági szereplők szemléletformálása.; 2. A helyi szolgáltatók szolgáltatásainak fejlesztése (képzéssel, tanácsadással). Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása 3. Hatósági szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, ügyintézés elősegítése (iratok beszerzésének segítése, tulajdonviszonyok tisztázása stb.). 4. Jogi tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás, önkormányzatokkal bérlőkijelölési jogról történő megállapodások elősegítése, abban történő segítségnyújtás. 5. A különféle közszolgáltatásokhoz való hozzájutás logisztikai és kommunikációs segítése (szervezés, a telepen élők odajutásának, szolgáltatás helybejutásának segítése, koordináció, stb.). Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és közösségfejlesztés 6. Az egyházi és civil szervezetek bevonásával a szolgáltatások hatékonyságának, elérhetőségének javítása, közös szakmai események megrendezésével. 7. Az egyének és családok önálló életvezetési, háztartás-gazdálkodási képességeinek fejlesztése; adósságkezelési tanácsadás nyújtása, adósság megelőző tanácsadás kialakítása (a helyben létező szolgáltatások bevonásával). 8. Az ellátandó családtagokról való gondoskodás megszervezése a munkavégzés, és a képzés ideje alatt (gyerekeknek, idősnek, beteg hozzátartozónak). 9. A bevont személyek, illetve az érintett településeken élő személyek számára közösségi programok, tevékenységek szervezése (sport, kulturális, önsegítő). 10. Közösségfejlesztési beavatkozások (pl. gyerekprogramok, játszóhely). 11. A bevont személyeket érintő, illetve az érintett településeken lakossági, helyi konfliktusok kezelése, helyi közösségi kapacitás, civil szerveződés segítése, önkéntesek bevonása. Képzés 12. Az általános iskolai végzettség megszerzését szolgáló felzárkóztató oktatás (7-8. osztály) Önállóan nem támogatható tevékenységek: 16

20 Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek: Projekt előkészítési tevékenységek 1. Közösségi Beavatkozási Terv elkészítése, beleértve a háttértanulmányok, megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásvizsgálatok elkészítését is. A Közösségi Beavatkozási Terv a komplex telepprogram alapdokumentuma, amely bemutatja a program keretében tervezett beavatkozásokat és tevékenységeket, továbbá illeszkedik a települési önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjához. Az előkészítés során valósul meg a problémák, lehetséges kitörési pontok és együttműködési lehetőségek feltérképezése. Részletes és pontos diagnózis készül a szegregátumban élők és a település helyzetéről. a helyi viszonyok áttekintése, a lehetséges partnerek és partnerszervezetek megkeresése, bevonása (pl. aktív lakosok, roma nemzetiségi önkormányzatok, helyi egyházak, civil szervezetek, szolgáltató szervezetek, vállalkozások), a közösségfejlesztést és a projekt megvalósítását megalapozó helyi szaktudás feltárása. a diagnózis alapú komplex fejlesztés programtervének elkészítése a Közösségi Beavatkozási Terv formátumában telep/település-specifikus megoldások kidolgozása a Közösségi Beavatkozási Terv keretében. megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Azon támogatást igénylőnek, aki TÁMOP /1 Komplex telepprogramot valósított meg, a Közösségi Beavatkozási Tervben szükséges kitérnie az elért eredményekre, illetve megtervezni az elért eredmények fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket. 2. Közbeszerzés előkészítése és/vagy lefolytatása (amennyiben szükséges). Projekt menedzsment A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenység. Részletesen lásd a Műszaki és szakmai elvárások című részben. Horizontális szempontok Részletesen lásd a Esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások című részben. Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság Tájékoztatással és a kötelező nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek. 17

21 A kötelező tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket az ÁÚF c. dokumentum 10. pontja, illetve a oldalról letölthető Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei c. útmutató KTK_2016_07_05-től_hatályos és a Széchényi2020 útmutató arculati kézikönyv tartalmazza. Projekt szakmai megvalósítása A bevont személyekre, családokra vonatkozó egyéni megállapodások előkészítése, szükség esetén az egyéni fejlesztési tervek módosítása, kiegészítése a lakhatási elemekkel Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek: Projekt szakmai megvalósítása A helyi humán szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése, koordinációjuk javítása érdekében megvalósítható tevékenység A helyi szükségletnek megfelelő kis értékű eszközök beszerzése (pl. szükséges bútorzat, telefon, internet, számítógép) A támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása A Felhívás keretében nyújtott támogatás nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdés szerinti állami támogatásnak Nem támogatható tevékenységek A Felhívás keretében a pontokban meghatározott tevékenységeken túlmenően más tevékenység nem támogatható A projekt műszaki, szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások Műszaki, szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások Műszaki és szakmai elvárások A projekt műszaki, szakmai tartalmának meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges: Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása Az eredmény számszerűsíthető célértéke A program eredményeként képzésben résztvevő személyek A program keretében támogatott képzésben résztvevő célcsoporttagok aránya. A bevont aktív korú célcsoporttagok min.75 %-a 18

22 Igazolás módja Felnőttképzési szerződés Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása Az eredmény számszerűsíthető célértéke A program eredményeként a képzést eredményesen elvégző személyek A program keretében támogatott képzést eredményesen elvégző célcsoporttagok aránya A képzésben résztvevő személyek minimum 60 %-a Igazolás módja Tanúsítvány Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása Az eredmény számszerűsíthető célértéke A program keretében egészségügyi szűrésben részesült személyek A program keretében egészségügyi szűrésben részesült célcsoporttagok aránya A közvetlen célcsoporttagok min. 30%-a Igazolás módja Jelenléti ív Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése Az eredmény leírása Az eredmény számszerűsíthető célértéke Az egyéni fejlesztési terv kezdetétől számított 3 éven belül legalább 3 hónapot folyamatosan foglalkoztatásban töltő személyek A programba bevont aktív korúakhoz (16-54 éves) viszonyítva, az egyéni fejlesztési terv kezdetétől számított 3 éven belül legalább 3 hónapig foglalkoztatottként, közfoglalkoztatottként, önfoglalkoztatóként, vállalkozóként, őstermelőként vagy más formában munkajövedelemhez jutók aránya. A bevont célcsoporttagok min. 15%-a Igazolás módja Időközi/záró beszámoló/projekt fenntartási jelentés és munkáltatói igazolás 19

23 A projekt további műszaki-szakmai követelményei: A vadtelep fejlesztési irányra vonatkozó elvárások: A vadtelepek beazonosítását és a megvalósítás szakmai feltételeit, módszereit, valamint a nyertes támogatási kérelmek szakmai támogatását az EFOP Felzárkózási együttműködések támogatása című kiemelt projekt biztosítja. A vadtelep felszámolására vonatkozó igény benyújtásának feltételei: Csak olyan támogatási kérelem támogatható, amelyben vállalják, hogy a teljes vadtelepet felszámolják, az ott élők elköltöztetésével a programban részt vállaló településre vagy településekre. A vadtelep felszámolására irányuló támogatási kérelem szándékot a támogatást igénylő köteles jelezni az EFOP kiemelt projektnek. A támogatási igény csak a kiemelt projekttel való együttműködési megállapodás csatolásával nyújtható be. A vadtelepek felszámolására vonatkozó fejlesztési irányban nincs minimális célcsoporttag létszám meghatározva. A Csillag- Cherhaj szolgáltatóház biztosítását - amíg az EFOP konstrukció keretében kialakításra kerül a végleges Csillag- Cherhaj szolgáltatóház - jelen Felhívás keretében megítélt támogatásból kell finanszírozni épület-, illetve mobil konténerbérléssel. A Csillag- Cherhaj szolgáltató pont biztosítása szintén lehetséges épület vagy mobil konténer bérléssel a projekt azon időszaka alatt amíg meg nem történik a teljes célcsoport kiköltöztetése a telepről. A Szolgáltató pontban folytatott tevékenységet ezek után a Szolgáltató házba szükséges áttelepíteni. Amennyiben a támogatást igénylő több fejlesztési irányra nyújt be támogatási kérelmet, akkor a megfelelő fejlesztési irányra vonatkozó elvárások mindegyikét kell teljesítenie. Több fejlesztési irány együttes bevonása esetén elég egy Csillag- Cherhaj szolgáltatóház létesítése. Csillag- Cherhaj szolgáltató pont biztosítása viszont minden fejlesztési irányban szükséges. Az egyéni fejlesztési tervre vonatkozó elvárások: A szegregátumok területén kötelező a programban részt vevő személyekre az alábbiak szerint egyéni fejlesztési tervet készíteni és a megvalósítás során az abban foglalt tevékenységeket megvalósítani: fő alatti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 80%-ra, fő közötti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 60%-ra, fő közötti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 40%-ra, fő feletti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 25%-ra. a. Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése során különösen szükséges figyelembe venni a célcsoporttag megfelelő, akár integrált körülmények között megvalósuló lakhatásra való felkészítését. b. Az egyéni fejlesztési tervet három havonként felül kell vizsgálni, szükség szerint módosítani. 20

24 c. Az egyéni fejlesztési terv tartalmi elvárásait az egyéni fejlesztési terv sablon tartalmazza, mely a Felhívás melléklete. d. A projekt keretében az egyéni fejlesztési tervek elkészítését és végrehajtásának koordinációját a projekt keretében foglalkoztatott szociális munkás végzi. e. Az egyéni fejlesztési terv részét képezi a családi fejlesztési terv, mely kiterjed az egy háztartásban élő családtagokkal történő szociális munka bemutatására. f. Az egyéni fejlesztési tervet az 1. mérföldkőben meghatározott határidőig szükséges elkészíteni. Azon célcsoporttagok min. 20 %-át be kell vonni lakhatási beruházásokba az EFOP Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ERFA) c. felhívás keretében, akikre egyéni fejlesztési terv készül jelen konstrukcióban Szociális munkásra vonatkozó elvárások: a. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. sz. melléklet II. részében a családsegítő munkakörnél felsorolt következő képesítések valamelyikével lehet szociális munkás munkakört betölteni a projekt keretében: Felsőfokú szociális alapvégzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember, felekezeti szociális munkás, viselkedéselemző, okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár. b. Felmentés adható a képesítési előírások teljesítése alól, amennyiben a munkavállaló az előírt végzettséget a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezte még meg, de abszolutóriummal rendelkezik. Szociális asszisztensre vonatkozó elvárások: Minden projektben alkalmazható egy fő min. középfokú szakirányú szociális végzettségű, legalább 1 éves szakmai tapasztalattal rendelkező asszisztens a megfelelő színvonalú és minőségű ellátás biztosítása érdekében. b. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. sz. melléklet II. részében a szociális asszisztens munkakörnél felsorolt következő képesítések valamelyikével lehet szociális asszisztens munkakört betölteni a projekt keretében: Szociális asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), gyógypedagógus asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális segítő (OKJ), szociokulturális animátor (OKJ), foglalkoztatás szervező (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ), ifjúságsegítő (OKJ). 21

25 Kérjük, hogy a bevont célcsoporttagok számának meghatározásakor vegyék figyelembe a szociális és egyéb szolgáltatások megfelelő színvonalú biztosításából, és e kiírásban meghatározott minimális elvárások betartásából adódó pénzügyi korlátokat. Egy célcsoporttagra maximum 2 millió Ft fordítható. A számítás alapja a közvetlen célcsoport (egyéni fejlesztési tervvel rendelkező személy és annak családja). Az így meghatározott összeg adja a projekt összköltségét, mely a program végrehajtására fordítható. Számítási példa: egyéni fejlesztésben résztvevő személy * legfeljebb Ft = projekt összköltsége (közvetlen és közvetett célcsoportra is fordítható összege) A projektmenedzsmenttel kapcsolatos szervezeti feltételek A projektmenedzsment ellátására a projektben önálló, megfelelő döntési és kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező menedzsment szervezetet kell létrehozni. A menedzsment szervezet feladatait, részfeladatait úgy kell meghatározni, hogy a feladatokért és részfeladatokért vállalt felelősség és átláthatóság ne sérüljön. A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes hossza alatt biztosítja: - projektmenedzser - pénzügyi vezető A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy legalább 1 éves (projekt) menedzsment tapasztalatokkal is rendelkező projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, munkavégzésre irányuló vagy egyéb foglalkoztatási jogviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében. A projekt pénzügyi végrehajtásának biztosítása érdekében a projektgazdának vállalnia kell egy pénzügyi vezető alkalmazását is munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb foglalkoztatási jogviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében. A pénzügyi vezetőnek szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A projektmenedzsmenti feladatok gördülékeny ellátása érdekében lehetőség van munkaviszony, munkavégzésre irányuló vagy egyéb foglalkoztatási jogviszony keretében 1 fő projektasszisztens alkalmazására. A projektmenedzseri feladatokat az EFOP felhívásban és jelen Felhívásban benyújtott támogatási kérelem vonatkozásában ugyanannak a személynek kell ellátnia. A projektmenedzseri és a pénzügyi vezetői feladatokat elláthatja ugyanaz a személy, amennyiben megfelel a fenti elvárásoknak. Szakmai vezetéssel kapcsolatos elvárások: A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt, a projekt szakmai feladatainak megfelelő színvonalú ellátása érdekében 1 fő szakmai vezetőt alkalmaz munkaviszony, munkavégzésre irányuló vagy egyéb foglalkoztatási jogviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében, 22

26 akinek a munkára fordított ideje a projektben bizonyíthatóan eléri legalább a heti 10 órát. A szakmai vezetőnek felsőfokú szociális szakirányú végzettséggel és 3 év szociális és/vagy gyermekvédelem területén szerzett szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. Elkülönített pénzforgalmi számlára vonatkozó előírás: A projektre elkülönített pénzforgalmi számlát szükséges nyitni (már meglévő bankszámlához alszámla nyitása is elegendő), kivéve azokat a szervezeteket, akiknek a Magyar Államkincstár vezeti a számláját, és az EU-s programok fogadására már nyitottak elkülönített célelszámolási számlát. Beszámolási kötelezettség A projekt szakmai, pénzügyi megvalósításáról, a végrehajtás aktuális állásáról a projektgazdának félévente szakmai beszámolót kell benyújtania a Támogató illetékes szervezeti egységei részére. A támogatási kérelemben vállalt szakmai célok eléréséhez megtett tevékenységek A konzorciumi tagok együttműködésének bemutatása A célcsoporttagokkal való együttműködés, szociális munka bemutatása A főbb kötelező tevékenységek alakulásának bemutatása az eltelt időszakban Egyéni fejlesztési tervek nyomon követése alapján az érintett családok helyzetének alakulásának bemutatása az eddigi tevékenységek tükrében Vállalt indikátorok teljesülésének adott időpontra vonatkozó állása Megvalósult közösségi programokról, tevékenységekről beszámoló Amennyiben releváns, a tevékenységek ütemezésben bekövetkezett módosítások, csúszások okainak és kezelésének bemutatása. A megvalósítás során észlelt kockázatok elemzése: A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják (megvalósítás és üzemeltetés). Felhívjuk a figyelmet, hogy a műszaki, szakmai tartalom csökkenése esetén a csökkenés mértékétől függetlenül az elszámolható költség és a támogatás összege arányosan csökkentésre kerül az érintett tulajdonságtól vagy képességtől való elmaradás arányában! Esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások A projekt tervezése és megvalósítása során kérjük, vegye figyelembe, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg kell felelniük az alábbi elvárásoknak is: Az európai uniós forrásból támogatott projektek kedvezményezettje köteles a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartani, a projekt által 23

27 érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizni, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. Ha a támogatást igénylő települési önkormányzat, az igénylőnek igazolnia kell a helyi esélyegyenlőségi program meglétét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 31. (6) bekezdésének megfelelően. Ha a támogatást igénylő ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban álló jogi személy, az igénylőnek igazolnia kell az esélyegyenlőségi terv meglétét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 63. -nak megfelelően.. A támogatást igénylő vállalja, hogy az érintett esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonja a projekt tervezésébe, végrehajtásába. A Helyi Esélyegyenlőségi Programokban nevesített esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő fejlesztések esetében az önkormányzatok csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, ha a tervezett fejlesztés illeszkedik a Helyi Esélyegyenlőségi Programjukhoz. Jogszabályi háttér: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (31., 64.A.), A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet, 2/2012. (VI.1.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A horizontális cél megvalósítása, valamint a megvalósítás eredményességének nyomon követése érdekében végzett tevékenység következtében felmerült költség elszámolható. A kiemelt célok és a környezetvédelmi, esélyegyenlőségi és a nők és férfiak egyenlőségét biztosító követelmények részletes ismertetése megtalálható az Általános Útmutató a Felhívásokhoz c. dokumentum ( 12. fejezetében Egyéb elvárások Jelen Felhívás és a kapcsolódó EFOP felhívás meghirdetése egyszerre történik, azonban az EFOP felhívásra csak jelen Felhívás támogatói döntés megszületése utáni naptól lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. Jelen Felhívás keretében benyújtásra kerülő támogatási kérelmet csak a kapcsolódó EFOP konstrukcióval együtt lehet végrehajtani. Egyik a másik nélkül nem valósítható meg. A jelen Felhívásra benyújtandó támogatási kérelemhez csatolni kell a támogatást igénylő nyilatkozatát arra vonatkozóan, 24

28 hogy az EFOP felhívás keretében benyújtásra kerül a kapcsolódó ERFA fejlesztésre vonatkozó támogatási kérelem. Ennek elmulasztása esetén a támogatási kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra, az esetlegesen meghozott pozitív tartalmú támogatói döntés visszavonásra kerül. Tekintettel arra, hogy a két konstrukcióban elnyert támogatások csak együtt végrehajthatóak, ha az egyik megvalósításától a támogatást igénylő (kedvezményezett) visszalép, vagy bármelyik megvalósítása meghiúsul, a támogató jogosult a meghozott támogatói döntését visszavonni vagy a megkötött támogatási szerződéstől elállni, az esetlegesen kifizetett támogatási összeget a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon visszakövetelni Mérföldkövek tervezésével kapcsolatos elvárások A projekt megvalósítása során legalább 4 mérföldkövet szükséges tervezni. Az utolsó mérföldkövet a projekt fizikai befejezésének várható időpontjára szükséges megtervezni. 1. mérföldkő: A projekt megkezdésétől számított 6 hónapon belül a célcsoporttagok egyéni fejlesztési terveinek elkészítése 2. mérföldkő: A projekt megkezdésétől számított 12 hónapon belül a projekt keretében a bevont célcsoporttagok 100%-val megkötik az együttműködési megállapodást és az összes elszámolható költség legalább 25%-áról kifizetési igénylést nyújt be. 3. mérföldkő: A projekt megkezdésétől számított 36 hónapon belül a projekt keretében a bevont célcsoporttagok legalább 70%-ának képzésbe vonása megtörténik, valamint a bevont célcsoporttagok legalább 20%-a részesül egészségügyi szűrésben. Az összes elszámolható költség legalább 70%-áról kifizetési igénylést nyújt be. 4. mérföldkő: A projekt fizikai befejezése megtörténik és az összes elszámolható költség legalább 90%-áról kifizetési igénylést nyújt be legkésőbb a projekt megkezdésétől számított 48 hónapon belül. Felhívjuk a figyelmet, hogy A kedvezményezett a támogatási szerződésben foglalt ütemezés szerinti mérföldkövek elérését követően köteles időközi kifizetési igénylésben beszámolni a projekt keretében felmerült és elszámolni kívánt költségekről, a projekt pénzügyi és műszaki, szakmai előrehaladásának bemutatásával a projekt eredményességéről, valamint hatékonyságáról. Időközi kifizetési igénylést mérföldkő elérését megelőzően is be lehet nyújtani A projekt szakmai megvalósítása során a közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó elvárások Közbeszerzési kötelezettség: 25

29 Felhívjuk a figyelmet a projekt keretében megvalósítandó beszerzések tekintetében esetlegesen fennálló közbeszerzési kötelezettségre. Az irányadó jogszabályban meghatározott kötelezettségek megállapítása és betartása a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett feladata. A közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó részletes tájékoztatás az ÁÚF 9. pontjában található A projekt szakmai megvalósításával kapcsolatos egyéb elvárások Jelen Felhívás esetében nem releváns A projektvégrehajtás időtartama A projekt megkezdése Támogatás a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető. A projekt megvalósítását a benyújtást követő napon a támogatást igénylő saját felelősségére megkezdheti, de a projekt megkezdése nincs befolyással a támogatási kérelem értékelésére és nem jelent előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését. A támogatott projekt megkezdettségére vonatkozó részletes szabályozást az ÁÚF 8. pontjának 6.1. alpontja tartalmazza. Ha a támogatást igénylő a támogatási döntés kézhezvételét megelőzően közbeszerzési eljárást folytat le, köteles a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet XVI. fejezetének rendelkezései szerint eljárni A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam A projekt fizikai befejezésére a projekt megkezdését, vagy amennyiben a projekt támogatási szerződés hatályba lépéséig nem kezdődött meg, a támogatási szerződés hatályba lépését követően minimum 36, legfeljebb 48 hónap áll rendelkezésre. A projekt fizikailag befejezett, amennyiben a projekt keretében támogatott valamennyi tevékenység a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, a Felhívásban meghatározott feltételek mellett teljesült. A projekt fizikai befejezés napjának a projekt utolsó támogatott tevékenysége fizikai teljesítésének a napja minősül. A támogatott tevékenységtípusok fizikai teljesítettségére vonatkozó részletes szabályozást az ÁÚF 8. pontjának 6.2. alpontja tartalmazza. A támogatást igénylő projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolása (záró kifizetési igénylés) benyújtásának végső határideje a támogatási szerződésben rögzített dátum. A záró kifizetési igénylés benyújtásának határideje az utolsó mérföldkő elérését követően: 90 nap Projektekkel kapcsolatos egyéb elvárások A projekt területi korlátozása Az a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet igényelhet támogatást, amely telephellyel rendelkezik a kevésbé fejlett régiók egyikében (Dél-Alföld, Dél- 26

30 Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl). A projekt keretében elvégzett tevékenységek megvalósítása csak a kevésbé fejlett régiókban történhet. Kivételt képez ez alól a projekttel összefüggő esetleges tanulmányutakon, tapasztalatcseréken, konzultációkon, egyeztetéseken, konferenciákon való részvétel. Nem támogathatóak a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek Jelen Felhívás esetében nem releváns Indikátorok, szakpolitikai mutatók, adatszolgáltatás Indikátorok Indikátor neve Alap Mérté k- egysé g Típusa 1 Célérték Célérték december 31-ig Célérték elérésének időpontja Mutató forrása A programok szolgáltatá saiban részesült, telepi körülmény ek között élő, magukat romának valók száma ESZA fő OPkimeneti A megvalósítás helyszínéül szolgáló szegregátumb an élők 15%- a, de minimum 10 fő A megvalósítás helyszínéül szolgáló szegregátumban élők 8%-a, de minimum 5 fő projekt fizikai ön bevalláson befejezése alapuló nyilatkozat Indikátor definíció: A programok szolgáltatásaiban részesült, telepi körülmények között élő, magukat romának valók száma Azon személyek száma összesítve, akik a program célterületén élnek, magukat a programban meghatározott módon romának vallották, valamint igénybe veszik a komplex telepprogramok során biztosított szociális, közösségi, oktatási, egészségügyi, képzési, illetve a foglalkoztathatóság elérését/visszanyerését elősegítő humán szolgáltatásokat az ESZA rendelet 3. cikk (1) b) ii.) alpontjában meghatározott beruházási prioritáshoz kapcsolódó intézkedések keretében. Felhívjuk a figyelmet, hogy a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 88. -a alapján 27

31 a kedvezményezett kizárólag a támogatás arányos csökkentése mellett jogosult csökkenteni az indikátor célértéket a támogatási szerződésben/támogatói okiratban/finanszírozási megállapodásban. Amennyiben egy indikátor nem éri el a projektre a támogatási szerződésben/támogatói okiratban/finanszírozási megállapodásban meghatározott érték 75%-át, a támogatás csökkentésre kerül, illetve a kedvezményezett - a vis maior esetét kivéve - a támogatás arányos részét, a rendeletben meghatározottak szerint köteles visszafizetni. A 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 88.. (1)-(4) szerinti szankció nem alkalmazandó szakpolitikai mutatók és az OP-eredmény-indikátorok esetében. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az indikátor egyben a 3.4. fejezet szerinti műszaki, szakmai tartalom részét képezi, a támogatási szerződésben/támogatói okiratban szereplő tervérték csökkenése esetén a műszaki, szakmai tartalom csökkenésére vonatkozó, a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 1. mellékletének 65.4 pont c) alpontjában részletezett szabályozást alkalmazzuk Szakpolitikai mutatók Jelen Felhívás esetében nem releváns Egyéni szintű adatgyűjtés ESZA forrásból megvalósuló felhívások esetén A támogatást igénylőnek a projekt keretében az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU Rendelet 1. sz. mellékletében foglalt közös kimeneti és eredménymutatók előállítása érdekében a rendeletben meghatározottak szerint adatot kell szolgáltatnia a bevont célcsoport tagjairól. Az adatgyűjtési kötelezettség a program azon résztvevőire vonatkozóan áll fenn, akiknek közvetlenül kedvez a beavatkozás, azonosíthatók, jellemzőik lekérdezhetők, és akik számára egyedi kiadások különíthetők el. Az adatgyűjtés keretében a résztvevőkkel a projektbe való belépéskor, valamint a projektből való kilépéskor kérdőívet kell szükséges kitöltetni, majd a megadott adatokat az EPTK felületen kell a kedvezményezettnek, illetve megbízottjának rögzíteni. A kedvezményezett ezzel kapcsolatos teendőit és felelősségét az adatfeldolgozási szerződés rögzíti, amelyet az Irányító Hatóság a támogatási szerződéssel egyidejűleg köt meg a kedvezményezettel. Az adatfeldolgozási szerződés és a kérdőívek megtekinthetőek a oldalon. A jelen Felhívás esetében elvárás, hogy a projektgazda a projektben résztvevő személyekre vonatkozóan biztosítsa a szükséges egyéni adatok összegyűjtését, és megfelelő formában az adatokat a támogató rendelkezésére bocsássa. A résztvevőkre vonatkozó adatgyűjtés személyes és különleges adatok kezelését jelenti, melynek során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény rendelkezései irányadóak. A személyes és különleges adatokkal összefüggő feladatok végzése által a Projektgazda adatfeldolgozóvá válik, és az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Ezen adatfeldolgozási szerződés a Támogatási Szerződés mellékletét képezi. A személyes és különleges adatokat a Kedvezményezett bizalmasan, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvénynek megfelelően kezeli, és monitoring célú adatszolgáltatáson kívül más célra nem használja fel. 28

32 3.8. Fenntartási kötelezettség A támogatást igénylő a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy: A projekt keretében kötelező feladat a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatókkal való együttműködés, melynek eredményeként projekt keretében szerzett új tudások és ismeretek beépülnek a helyi humán szolgáltatások munkájába; A projektben végzett tevékenységeket és a projekt eredményeit, a Helyi Esélyegyenlőségi Programok kialakításakor és felülvizsgálatakor figyelembe veszi; A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtása során a fenntartási időszakban rendszeresen, minimum negyedévente konzultál azon helyi szereplőkkel (óvoda, iskola, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, védőnői és háziorvosi szolgálat, gyámhivatal, gyámhatóság, jegyző, rendőrség, polgárőrség, civil szervezetek, egyházak), akik és amelyek biztosíthatják, hogy a projekt eredményei hosszú távon is fennmaradnak; Az EFOP konstrukció keretében létrehozott, azonban a szolgáltatásokat jelen konstrukcióból biztosított Csillag Cherhaj szolgáltató pont (a szociális blokk mosás, fürdés stb.- mindennapos üzemeltetése, tanácsadás, szociális munkás jelenléte min. heti 2 lakalommal, stb.) (kivéve a vadtelep esetében) és Csillag Cherhaj szolgáltatóház szolgáltatásait (pl. havi rendszerességgel családi nap, közösségi rendezvények szervezése, tájékoztató tartása az aktuális helyi foglalkoztatási, képzési lehetőségekről, helyi gazdasági közösségek, szegregátum lakosai részvételével fórum szervezése minimum negyedévente, rizikó szűrések megszervezése) a projekt fizikai befejezését követően legalább egy évig fenntartja; A bevont célcsoportot nyomon követi, a konzorciumi partnerek segítségével a projekt fizikai befejezését követő 1 évig Biztosítékok köre A biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályozást az ÁÚF 6. pontja tartalmazza Önerő A támogatást igénylőnek a projekt nem elszámolható költségeit önerőből szükséges fedeznie. 29

33 4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI 4.1. Támogatást igénylők köre Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be a nem városi jogállású települések önkormányzatai: 321 Helyi önkormányzat Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kizárólag konzorciumi formában van lehetőség. Nem nyújthat be támogatási kérelmet az a konzorcium vezetői feladatot ellátó települési önkormányzat, amely nem rendelkezik testületi döntéssel arra vonatkozóan, hogy a testület a támogatási kérelem benyújtásával egyetért és a projekt megvalósítását támogatja. Kötelező 1 konzorciumi partner bevonása: 569 Egyéb alapítvány 529 Egyéb egyesület További konzorciumi tagokként a fent felsorolt szervezeteken kívül az alábbi szervezetek is bevonásra kerülhetnek: Felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a társadalmi felzárkózás politika eszközeit alkalmazó, a közfoglalkoztatással összefüggő feladatait kiemelt szempontként ellátó központi költségvetési szerv) 559 Egyházi jogi személy 322 Helyi önkormányzati költségvetési szerv 371 Roma nemzetiségi önkormányzat 372 Helyi kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya A konzorciummal szemben támasztott feltételek: Konzorcium minimum kettő, maximum öt tagú lehet. Egy települési önkormányzat csak egy konzorciumban vehet részt. A támogatási kérelem benyújtásához konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni. Kötelező együttműködő partnerként bevonni: Az EFOP Felzárkózási együttműködések támogatása című kiemelt konstrukció megvalósítóját, valamint kötelező együttműködni a kiemelt konstrukcióban alkalmazott tapasztalati szakértőkkel. Települési, ennek hiányában megyei, vagy országos roma nemzetiségi önkormányzatot, amennyiben nem konzorciumi partner. Helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó intézményt, amennyiben nem konzorciumi partner. 30

34 Helyi oktatási intézmény(eke)t 4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre Lásd az ÁÚF Kizáró okok listája c. részben A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására április 17-től április 17-ig van lehetőség. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési szakaszok kerültek meghatározásra: április május május július július november november március március július július április 17. A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a Felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! A nyilatkozat papír alapú példányát ha azt nem minősített elektronikus aláírással 5 látták el - postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás 6 /futárposta-szolgáltatás 7 (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre: Emberi Erőforrások Minisztériuma EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság 1397, Budapest, Pf Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. 6 A postai szolgáltatásokról szóló évi CLIX. törvény (a továbbiakban Posta tv.) pontjában foglaltak szerint expressz postai szolgáltatás: az az időgarantált szolgáltatás, melynek keretében a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt belföldön legkésőbb a felvételt követő munkanapon, Európai Unió tagállamaiba címzett küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő harmadik munkanapon, egyéb nemzetközi viszonylatú küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő ötödik munkanapon kézbesíti, és emellett az alábbi a)-f) pontban foglalt többletszolgáltatások közül legalább egyet teljesít: a) nyomon követhető kezelés; b) utánvétel; c) tértivevény; d) értéknyilvánítás. e) kizárólag a küldemény címzettjeként megjelölt személy kezéhez történő kézbesítés; f) a küldeménynek a feladó lakóhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén történő felvétele. 7 A Posta tv pontjában foglaltak szerint futárposta-szolgáltatás: olyan - a küldemény felvételétől számított legfeljebb 24 órán belül teljesítendő - időgarantált postai szolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldemény felvételét végző személy a postai küldeményt a kézbesítés megkísérléséig megszakítás nélkül személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ez alatt bármely időpontban rendelkezhessen a postai küldemény címzettjének vagy címének a megváltoztatásáról, és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben postafiók címre kell beküldeni a támogatási kérelmet, akkor futárpostai szolgáltatás a Posta törvény rendelkezései alapján - nem vehető igénybe. 31

35 Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét! 4.4. Kiválasztási eljárásrend és kiválasztási kritériumok Kiválasztási eljárásrend A Felhívásra beérkező támogatási kérelmek a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet alapján standard kiválasztási eljárásrend alapján kerülnek kiválasztásra. Az irányító hatóság a támogatási kérelmekről való döntés megalapozására Döntés-előkészítő Bizottságot hív össze. Az eljárás során a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet szabályai szerint lehetőség van hiánypótlásra. Az eljárás során a 272/2014. (XI.5) Korm. rendelet szabályai szerint lehetőség van szóbeli egyeztetésre. Az eljárás során a 272/2014. (XI.5) Korm. rendelet szabályai szerint lehetőség van tisztázó kérdés alkalmazására. Az eljárásrendre vonatkozó további információk az ÁÚF 3. pontjában (A támogatási kérelmek benyújtásának és elbírálásának módja) találhatóak Kiválasztási kritériumok Jelen Felhívás keretében támogatásban részesülhetnek azon projektek, amelyek megfelelnek a vonatkozó jogszabályi feltételeknek, a Felhívásban és mellékleteiben foglalt kritériumoknak, valamint az alábbi kritériumoknak: 1. Nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumok a) A támogatást igénylő által benyújtott nyilatkozat elektronikus és elektronikus aláírás használatának kivételével papír alapú példánya hiánytalan, hibátlan és határidőben benyújtásra került. b) A támogatást igénylő átlátható szervezetnek minősül az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. 4.pontja és 50. (1) bekezdés c) pontja szerint. c) A támogatási kérelem a Felhívásban meghatározott formában és kért adattartalommal került benyújtásra. Amennyiben a fenti nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumoknak a támogatási kérelem nem felel meg, akkor a támogatási kérelem hiánypótlási felhívás nélkül elutasításra kerül. 2. Hiánypótoltatható jogosultsági szempontok a) A Felhívás szerinti kötelezően csatolandó dokumentumok elektronikus formában benyújtásra kerültek. 32

36 b) Az igényelhető előleg maximális összegének azonnali előleg címén igényelt mértéke nem haladja meg a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 116. (2) bekezdésében előírt mértéket Amennyiben a fenti hiánypótoltatható jogosultsági kritériumoknak a támogatási kérelem nem felel meg, és ha az adott jogosultsági kritérium, vagy az adott jogosultsági szempontot igazoló dokumentum hiánya vagy hibája hiánypótlás keretében pótoltatható, akkor egyszeri alkalommal hiánypótlási felhívásra kerül sor. 3. Tartalmi értékelési szempontok ÁLTALÁNOS KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK Adható pontszám Minimális elvárás 1. A támogatást igénylő szervezetre vagy konzorciumra vonatkozó kiválasztási szempontok A támogatást igénylő szervezet az alapító dokumentuma vagy szervezeti és működési szabályzata alapján a projekt céljait szolgáló tevékenységek ellátására alkalmas és felhatalmazott 0-3 alkalmas és felhatalmazott: 3 pont nem alkalmas vagy nem felhatalmazott: 0 pont A támogatást igénylő szervezet rendelkezik a felhívás céljainak eléréséhez szükséges szakmai tapasztalatokkal 1.2 rendelkezik a szükséges szakmai tapasztalatokkal és az részletesen és megalapozottan bemutatásra került: 3 pont részben rendelkezik a szükséges szakmai tapasztalatokkal vagy csak részben került bemutatásra: 2 pont nem került bemutatásra vagy nem megalapozott: 0 pont pont esetében a támogatási kérelem elutasításr a kerül 1.3 A támogatást igénylő szervezet rendelkezik a támogatási kérelem céljainak eléréséhez szükséges humán erőforrásokkal és infrastrukturális feltételekkel, illetve az ezek biztosításához szükséges cselekvési tervvel részletes és megalapozott bemutatás: 4 pont csak részben került bemutatásra: 2 pont nem került bemutatásra vagy nem megalapozott: 0 pont pont esetében a támogatási kérelem elutasításr a kerül 33

37 1.4 A projektmenedzsment és szakmai vezető tapasztalata és alkalmassága megalapozottan bemutatásra kerül a tapasztalat és az alkalmasság részletes bemutatása: 2 pont csak részben került bemutatásra: 1 pont nem került bemutatásra vagy nem tapasztalt és nem alkalmas: 0 pont 0-2 : A projekt megvalósításához szükséges szervezeti feltételek rendelkezésre állnak (humán feltételek és a szervezeti stabilitást biztosító feltételek). részletes és megalapozott bemutatás: 2 pont 1.5 csak részben került bemutatásra:1 pont nem került bemutatásra, vagy nem megalapozott: 0 pont A támogatási kérelem célokhoz való illeszkedésének vizsgálatának szempontjai Egyértelműen meghatározza a projekt keretében elérendő célokat teljes mértékben meghatározza - minden tervezett tevékenység a projekt célját szolgálja (részletes bemutatás): 5 pont a célokat egyértelműen meghatározza, de azok bemutatása elnagyolt: 3 pont nem ítélhető meg a tevékenységek és az elérendő célok között az összhang: 0 pont pont esetében a támogatási kérelem elutasításr a kerül 2.2 A projekt céljai illeszkednek a szakmapolitikai környezethez, a kapcsolódó jogszabályok adta keretekhez és a felhívásban meghatározott konkrét célokhoz teljes mértékben illeszkedik (részletes bemutatás): 2 pont nem ítélhető meg az illeszkedés: 0 pont A célcsoport megfelelően került meghatározásra és részletesen bemutatásra kerül a célcsoport elérésének, bevonásának módszertana (Célcsoport elemzés, helyzetfelmérés dokumentuma) megfelelő és részletes bemutatás: 4 pont pont esetében a támogatási kérelem elutasításr a kerül 34

38 elnagyolt bemutatás: 1 pont nem került bemutatásra: 0 pont 2.4 A célok illeszkednek az igényekhez (pl. helyi igények, célcsoport igényei) és ez alátámasztott (Szakmai terv dokumentuma) megfelelő és részletes bemutatás: 4 pont elnagyolt bemutatás: 1 pont nem került bemutatásra: 0 pont pont esetében a támogatási kérelem elutasításr a kerül A projekt hosszú távú hasznosulása bemutatásra került és alátámasztott 2.5 a megvalósítani tervezett tevékenységek jól szolgálják a támogatást igénylő fejlesztési stratégiáját:2 pont a megvalósítani tervezett tevékenységek hozzájárulhatnak a támogatást igénylő fejlesztési stratégiájához: 1 pont nem megítélhető a hasznosulás: 0 pont Releváns esetben, a folyamatban levő fejlesztések közti szinergikus kapcsolódások és lehatárolások bemutatásra kerültek nem releváns vagy bemutatásra kerül: 1 pont releváns és nem kerül bemutatásra: 0 pont A támogatási kérelem szakmai tartalmának megfelelőségének vizsgálata A támogatási kérelemben kizárólag támogatható tevékenységek szerepelnek, és a projektjavaslat az összes kötelezően megvalósítandó tevékenységet tartalmazza kizárólag támogatható tevékenység szerepel és az összes kötelezően megvalósítandó tevékenységet tartalmazza: 4 pont az összes kötelezően megvalósítandó tevékenységet tartalmazza, de szerepelnek nem támogatható tevékenységek: 3 pont nem tartalmazza az összes kötelező tevékenységet: 0 pont Az eredmények eléréséhez szükséges tevékenységek részletesen bemutatásra kerültek, és a tervezett tevékenységek szükségesek a célok eléréséhez részletes bemutatás és tevékenység célokkal történő egyértelmű koherenciája:5 pont elnagyolt bemutatás vagy részleges koherencia:

39 pont nem kerül bemutatásra: 0 pont 3.3 A tervezett tevékenységek hozzájárulnak a számszerűsíthető eredmények eléréséhez teljes mértékben hozzájárulnak és részletes az alátámasztás: 5 pont teljes mértékben hozzájárulnak és elnagyolt az alátámasztás: 3 pont nem kerül bemutatásra: 0 pont pont esetében a támogatási kérelem elutasításr a kerül 3.4 A vállalt indikátor célértéke reális az indikátor célértéke reálisan tervezett: 2 pont nem teljesül: 0 pont 0-2 A cselekvési ütemterv megalapozott, az egyes tevékenységek ütemezése megfelelő, illetve az egymásra épülése biztosított 3.5 megalapozott, megfelelő és egymásra épülően reálisan tervezett: 5 pont a projekt ütemezése részben előkészített: 3 pont nem megítélhető: 0 pont A célok, a célokat szolgáló tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó, eredményeket objektív módon mérni képes mutatók koherenciája, kidolgozottsága megfelelően bemutatásra került. megfelelően bemutatásra került: 5 pont részben került bemutatásra: 3 pont nem került bemutatásra vagy nincs koherencia, kidolgozottság: 0 pont Kockázatelemzés releváns és teljes körű releváns és teljes körű: 5 pont releváns és nem teljes körű: 3 pont nem releváns vagy nem bemutatott: 0 pont Pénzügyi szempontok vizsgálata A költségvetési tervben szereplő költségek részletesen bemutatásra kerültek, azok szakmailag alátámasztottak és szükségesek a célok eléréséhez teljes mértékben: 8 pont elnagyoltan kerül bemutatásra az alátámasztottság és a szükségesség: 4 pont nem kerültek bemutatásra vagy nem alátámasztottak és szükségesek: 0 pont A költségvetési tételek pénzügyi szempontból megalapozottak pont esetében a támogatási kérelem elutasításr a kerül 36

40 (ár-érték arány, piaci árnak való megfelelőség) teljes mértékben: 6 pont részben: 3 pont nem megítélhető: 0 pont A szakmai tevékenységek és beszerzések ütemezése alátámasztott. teljes mértékben: 2 pont részben: 1 pont nem megítélhető: 0 pont A kiszervezés minden tevékenység esetén megfelelően alátámasztásra került Fenntarthatósági és horizontális szempontok A Felhívásban előírt fenntartási kötelezettségek teljesítése bemutatása került teljes mértékben: 1 pont nem került bemutatásra: 0 pont A fejlesztés eredményeinek hasznosulása fenntartási időszakban bemutatásra került teljes mértékben: 1 pont nem került bemutatásra: 0 pont Pénzügyi fenntarthatóság bemutatásra került teljes mértékben: 1 pont nem került bemutatásra: 0 pont Az esélyegyenlőségi szempontok, illetve a Környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesülnek teljes mértékben: 2 pont nem került bemutatásra: 0 pont Előnyt jelentő szempontok lehetnek A támogatást igénylő a legrosszabb szegregációs indexszel rendelkező szegregátumot (is) bevonja, amennyiben több szegregátum is található a településen A konzorciumba kötelezően bevont non-profit szervezet a célterületen székhellyel vagy telephellyel rendelkezik

41 A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014.(XI.26) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti komplex programmal fejlesztendő járások területéről érkező kérelmek. Az Ős-Dráva program célterületének azon településeiről érkező támogatási kérelmek, amelyek kívül esnek a komplex programmal fejlesztendő járások körén Specifikus kritériumok A Helyi Esélyegyenlőségi Programmal való szinergia bemutatása. A beavatkozások hozzájárulnak a marginalizált csoportok társadalmi vagy területi integrációjához teljes mértékben: 2 pont részben járul hozzá, vagy került bemutatásra: 1 pont nem került bemutatásra: 0 pont A program keretében a célcsoport tagjait célzó szolgáltatások, közösségi programok nyújtására vagy a szolgáltatást nyújtó szervezet fejlesztésére kerül sor bemutatásra került: 2 pont részben került bemutatásra: 1 pont nem került bemutatásra: 0 pont A tevékenységek komplex megközelítéssel kerülnek megtervezésre bemutatásra került: 2 pont részben került bemutatásra: 1 pont nem került bemutatásra: 0 pont 0-2 A komplex telepprogramok folyamatos szakmai jelenléttel valósulnak meg 7.5 bemutatásra került: 2 pont részben került bemutatásra: 1 pont nem került bemutatásra: 0 pont A kötelező konzorciumi partner szervezet rendelkezik a felhívás céljainak eléréséhez szükséges szakmai tapasztalatokkal rendelkezik a szükséges szakmai tapasztalatokkal és az részletesen és megalapozottan bemutatásra került: 5 pont részben rendelkezik a szükséges szakmai

42 tapasztalatokkal vagy csak részben került bemutatásra: 3 pont nem került bemutatásra vagy nem megalapozott: 0 pont MINDÖSSZESEN: Nem támogathatók azok a kérelmek, amelyek esetében a fenti szempontrendszer alapján a kérelemre adott összpontszám nem éri el a minimális 60 pontot. A 60 pont elérése azonban nem jelenti automatikusan a támogatás megítélését! Továbbá nem támogathatók azok a kérelmek sem, amelyek nem érik el egy adott értékelési szempont esetében a feltüntetett minimumot, valamint azok sem, amelyek az 1.2,1.3, 2.1, 2.3, 2.4, szempontok bármelyikénél 0 pontot érnek el. Felhívjuk a tisztelt támogatást igénylő figyelmét, hogy a 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet 64/A értelmében az irányító hatóság vizsgálja az adott támogatási kérelemmel összefüggő, a rendelet XVI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárások ellenőrzésének eredményét annak érdekében, hogy el nem számolható támogatási összeg ne kerüljön odaítélésre. 39

43 5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak! 5.1. A támogatás formája Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül A projekt maximális elszámolható összköltsége Jelen Felhívás esetében nem releváns A támogatás mértéke, összege a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 45 millió Ft, maximum 200 millió Ft. b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100 %-a Előleg igénylése Jelen Felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető támogatási előleg maximális mértéke a megítélt támogatás a) 50 %-a, de civil szervezet, egyházi jogi személy, nonprofit gazdasági társaság kedvezményezett esetén legfeljebb egymilliárd forint, b) 100 %-a központi, helyi önkormányzati vagy köztestületi költségvetési szerv, közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, helyi önkormányzat, köztestület kedvezményezett esetén, ha a kedvezményezett 1. a fizetési számláit az Áht. alapján a kincstárban köteles vezetni, vagy az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik, vagy 2. megítélt támogatásának összege nem éri el az ötszázmillió forintot. A fenti összeghatárt és százalékos mértéket a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 116. (3) bekezdése alapján a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja kezdeményezésére az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter megemelheti, ha a kedvezményezett likviditási tervet készít és a magasabb támogatási előleg szükségességét megalapozottan indokolja. Az előleg igénylésének feltételei: - a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel, - ha a kedvezményezett biztosítékadásra kötelezett, a kedvezményezett legkésőbb az előlegigénylési kérelem benyújtásakor igazolja az előleggel megegyező összegű biztosíték(ok) rendelkezésre állását, 40

44 - az előlegigénylési dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelelő, - a kedvezményezett még nem nyújtott be záró kifizetési igénylést. Az előleget igényelni a záró kifizetési igénylés benyújtásáig bármikor lehet. Támogatási előleg kizárólag utófinanszírozású tevékenység vonatkozásában igényelhető. Tartalék terhére előleg a tartalékátcsoportosítást követően igényelhető. A támogatási előleggel legkésőbb a záró kifizetési igénylésben el kell számolni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatási előleg - vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete - kifizetésétől számított tizenkét hónapon belül időközi kifizetés igénylést szükséges benyújtani és állami támogatás esetén az előleg folyósításától számított 3 éven belül az előleggel elszámolni. A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésnél, szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a támogatást igénylő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét. Szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a támogatást igénylő közszféra szervezet a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés - tartalékkeret nélküli - elszámolható összege 50%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét. Szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a támogatást igénylő közszféra szervezet a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet ában foglaltak alapján fordított áfa-előleg igénybe vételére is jogosult. A szállítói előleg 50 %-ával legkésőbb a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 50 %-ának teljesítését követően haladéktalanul el kell számolni. A szállítói előleget a Támogató visszaköveteli, ha a Kedvezményezett nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a szállítói előleg vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete kifizetésétől számított 12 hónapon belül, valamint ha a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény így különösen helyszíni ellenőrzés megállapítása a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja. Felhívjuk a figyelmet, hogy a központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság kedvezményezett részére támogatási előleg akkor folyósítható, ha az irányító hatóság a kedvezményezett által benyújtott, az adott naptári évre vonatkozó projektszintű likviditási tervet jóváhagyta. A likviditási terv sablonja jelen felhívás szakmai mellékletei között található meg. A likviditási tervre vonatkozó további szabályokat a 272/2014. (XI.5) Korm. rendelet 117/A. -a tartalmazza Az elszámolható költségek köre A projekt elszámolható költségei között azon költségek tervezhetők, amelyek a projekt támogatható tevékenységeihez kapcsolódnak, szerepelnek a felhívásban rögzített elszámolható költségek között és megfelelnek az általános elszámolhatósági feltételeknek. 41

45 A projekt nem elszámolható költségeinek a támogatható tevékenységekhez kapcsolódó, nem elszámolható költségek vagy a nem támogatható tevékenységek költségei minősülnek. A nem elszámolható költségek részei a projekt összköltségének, azonban nem részei a projekt elszámolható költségének. A költségek elszámolhatóságával kapcsolatos általános előírásokat, továbbá az egyes költségtípusokra, illetve költségelemekre vonatkozó általános szabályozást a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 5. mellékletét képező Nemzeti szabályozás az elszámolható költségekről programozási időszak c. útmutató tartalmazza. Jelen Felhívás keretében az alábbi költségek tervezhetők, illetve számolhatók el: 1. Projekt előkészítés költségei A projekt előkészítő szakasza a jelen Felhívás megjelenésének napjától a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdésének időpontját megelőző napjáig tart. A projekt előkészítő szakaszában az előkészítési tevékenységhez kapcsolódó költségek számolhatók el. Ez alól kivétel a közbeszerzési költség, amelyet akkor is itt szükséges tervezni, ha az a megvalósítás alatt merül fel. A közbeszerzési eljárások lefolytatása értékére vonatkozó korlát (ld. lentebb) a projekt teljes időtartalma alatt felmerült közbeszerzésekre együttesen vonatkoznak. Előzetes tanulmányok, engedélyezési dokumentumok költsége o o o o o o o o o o o o Közösségi Beavatkozási Terv költsége egyéb szükséges háttértanulmányok, szakvélemények költsége szükségletfelmérés, előzetes igényfelmérés, célcsoport elemzése, szakértői hálózatépítés szakértői műhelymunkák piackutatás, helyzetfeltárás költsége társadalmi partnerek, érintettek bevonásával kapcsolatos költségek megvalósíthatósági tanulmány költsége környezeti hatásvizsgálat, előzetes vizsgálat költsége előkészítéshez kapcsolódó egyéb szakértői tanácsadás projekt előkészítéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások munkabér projekt előkészítéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások foglalkoztatást terhelő adók, járulékok projekt előkészítéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások személyi jellegű egyéb kifizetések Egyéb projekt előkészítéshez kapcsolódó költség Közbeszerzés költsége o o közbeszerzési szakértő díja közbeszerzési eljárás díja 42

46 o o o közbeszerzési szakértő személyi jellegű ráfordítások munkabér, közbeszerzési szakértő személyi jellegű ráfordítások foglalkozást terhelő adók, járulékok, közbeszerzési szakértő személyi jellegű ráfordítások személyi jellegű egyéb kifizetések, Az előkészítés során tervezett tevékenységeket a támogatást igénylő saját teljesítésben is megvalósíthatja a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete 3.5 pontjában foglaltak figyelembe vételével. 2. Beruházáshoz kapcsolódó költségek Eszközbeszerzés költségei A projekt keretében az Sztv. 80. (2) bekezdésben, illetve az államháztartási számvitelről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban Áhsz.) hatálya alá tartozó szervezetek esetén az Áhsz. 1. (4) bekezdés alapján meghatározott értékhatárig az alábbi kis értékű, egy összegben leírható tárgyi eszközök beszerzése lehetséges: o o o a projekt megvalósításához nélkülözhetetlen informatikai, irodatechnikai eszközök a képzési tevékenységhez kapcsolódó eszközök bekerülési értéke a projekt céljainak megvalósításához közvetlenül kapcsolódó egyéb eszközök bekerülési értéke Immateriális javak beszerzésének költsége o o vagyoni értékű jogok bekerülési értéke szoftver bekerülési értéke A beruházáshoz kapcsolódó költség az összes elszámolható költség maximum 3%-a lehet. 3. Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei Képzéshez kapcsolódó költségek o o tananyag fejlesztése, kivitelezése képzés költsége résztvevőnként Egyéb szakértői szolgáltatás költségei o o o o jogász, pszichológus, egyéb a végrehajtással kapcsolatos szakértői szolgáltatás felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások, tanulmányok készítésének költsége egyéb szakértői díjak, tanácsadási költségek vállalkozó szerződés keretében foglalkoztatott szakmai megvalósítók vállalkozói díj 43

47 Marketing, kommunikációs szolgáltatások költségei o o o marketingeszközök fejlesztése rendezvényszervezés, kapcsolódó ellátási, ún. catering költségek, reprezentációs költségek egyéb kommunikációs tevékenységek költségei Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításának költsége o o o o kommunikációs terv készítésének költsége a megvalósítás helyszínén tájékoztató tábla elkészítésének és elhelyezésének költsége sajtó nyilvános események szervezésének költsége (pl.: sajtótájékoztató) egyéb a nyilvánosság biztosításához kapcsolódó költség a kedvezményezett tájékoztatási kötelezettségei útmutató szerint (l. Széchenyi 2020 honlap, Arculati kézikönyv) A kötelezően előírt nyilvánosság értéke az összes elszámolható költség maximum 0,5%-a lehet. Projektszintű könyvvizsgálat költsége o A 150 millió Ft vagy azt meghaladó megítélt támogatási összeg felett kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése. Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díj a következő feltétellel: a megvalósításhoz kötődő és indokolt bérleti díj számolható el. o o szakmai megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díj (ingatlan, illetve mobil konténer, gépjármű és autóbusz bérlése) szakmai megvalósításhoz kapcsolódó eszközök és immateriális javak bérlési költsége Egyéb szolgáltatási költségek o hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek A szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei nem haladhatják meg a projekt összes elszámolható költségének 50 %-át. 4. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás o o munkabér foglalkoztatást terhelő adók, járulékok 44

48 o o o személyi jellegű egyéb kifizetések munkaköri alkalmassági vizsgálat díja önkéntes tevékenységgel kapcsolatos juttatások Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség o o o o utazási költség szállásköltség helyi közlekedés költsége napidíj 5. Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó anyagköltség 6.Célcsoport támogatásának költségei célcsoport személyi jellegű ráfordítása célcsoport útiköltsége o utazási költség célcsoport képzési költsége o o képzéshez kapcsolódó költség képzéshez kapcsolódó utazási, étkezés és szállásköltség Egy célcsoporttagra maximum 2 millió Ft fordítható. 7. Projektmenedzsment költség Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordítása o o o munkabér foglalkoztatást terhelő adók, járulékok személyi jellegű egyéb kifizetések Projektmenedzsmenthez kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség o o utazási költség szállásköltség 45

49 o o helyi közlekedés költségei napidíj Projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás díja Egyéb projektmenedzsment költség o o projektmenedzsmenthez kapcsolódó iroda, eszköz és immateriális javak bérleti költsége projektmenedzsmenthez kapcsolódó anyag és kis értékű eszközök költsége 8. Általános (rezsi) költség Egyéb általános (rezsi) költség o o o o o kommunikációs és postaforgalmi szolgáltatások költsége közüzemi szolgáltatások költsége általános vállalat-irányítási költség bankszámlanyitás és bankszámlavezetés költsége (ide értve a tranzakciós költséget is) dokumentációs, archiválási költség Az általános (rezsi) költség értéke az összes elszámolható költség maximum 1%-a lehet 9. Adók, közterhek (ide nem értve a le nem vonható áfát) 10. Tartalék A tartalék összege az összes elszámolható költség maximum 2%-a lehet. Egyszerűsített elszámolási módok alkalmazása Százalékban meghatározott átalány alapú kifizetés Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelet 67. cikk (1) bekezdés d) pontjának és (5) bekezdés d) pontjának, valamint a 68. cikk (1) bekezdés b) pontjának, valamint a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 5. mellékletének pontjának alapján, jelen Felhívás keretében, illetve a projektmegvalósítás során kötelező az alábbi, módszertani megalapozást nem igénylő százalékban meghatározott átalány (flat rate) alapú egyszerűsített költség elszámolási módot alkalmazni figyelemmel a kettős finanszírozás elkerülésére. 46

50 A projekt szakmai megvalósításában közvetlenül közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításainak 15%-a fordítható a projekt megvalósításához közvetetten kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások költségeinek fedezetére. Jelen Felhívás keretében a Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó anyagköltség, a Tájékoztatás, nyilvánosság biztosításának költsége és az Általános (rezsi) költségek a közvetett költségek. Ezek a költségek csak átalány alapú elszámolásként nyújthatóak be a szakmai megvalósításában közvetlenül közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításainak 15%-a erejéig, megtartva a Felhívás 5.7 pontjában szereplő vonatkozó költségkorlátokat is. Közvetlen költségnek számít a projekt során elszámolható minden más költségkategória. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 5. mellékletének 7.5 pontja alapján amennyiben a fent említett költségek valamelyike közbeszerzési vagy beszerzési eljárásban érintett, és a költség a projekt műszaki, szakmai tartalmának lényeges vagy többségi elemét jelenti, akkor egyszerűsített elszámolás azon költségre nem alkalmazható, az elszámolás valós költség alapú elszámolással történik. A költség beszerzésben/ közbeszerzésben való érintettségéről, illetve a szakmai tartalomhoz történő kapcsolódásáról a támogatási igény benyújtásával egyidejűleg szükséges nyilatkoznia. A közvetlenül közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításainak minősülnek a projekt szakmai megvalósításában közvetlenül közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításai, tehát a vetítési alap: a szakmai megvalósításban résztvevő munkatársak személyi jellegű ráfordításai költségkategória, amelybe a projektmenedzsment költségei nem tartoznak bele. A százalékos átalány mértéke: legfeljebb 15%. Az egyszerűsített elszámolási mód alkalmazása kötelező, amennyiben a Felhívásban rögzített feltételeknek a projekt megfelel. Az egyszerűsített elszámolási módok esetében, a költségek felmerülését a kedvezményezettnek nem kell alátámasztania háttérdokumentumokkal (például számlával, bankszámlakivonattal, összesítővel, illetve egyéb számviteli bizonylattal), és a piaci áraknak való megfelelést sem kell vizsgálni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezményezettnek sem a kifizetési kérelem mellékleteként nem kell a költség felmerülését igazoló dokumentumokat benyújtani az Irányító Hatósághoz, sem elkülönítetten nem szükséges őrizni azokat a projekt helyszínén / nyilvántartásában. A hazai számviteli szabályoknak megfelelően a bizonylatokat természetesen meg kell őriznie a kedvezményezettnek, viszont a támogatást nyújtó és ellenőrző szervezetek helyszíni ellenőrzés során sem vizsgálják ezeket. Közszféra szervezetek esetén a projektmenedzsment költségek elszámolhatósága tekintetében figyelembe kell venni a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 5. mellékletének pontjában foglalt előírásokat. Saját teljesítés a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet 3.5 pontjában leírtak szerint az alábbi költségkategóriák költségtípusai vonatkozásában számolható el: - Projekt előkészítés költségei - Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei - Projektmenedzsment költségek A saját teljesítés keretén belül a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet értelmében a közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításai számolhatók el. Amennyiben a támogatást igénylő helyi önkormányzat és az adott költség tekintetében a saját teljesítést lehetővé teszi a felhívás, akkor elszámolhatónak minősül a polgármesteri hivatal vagy közös 47

51 önkormányzati hivatal alkalmazásában álló munkatársak bruttó munkabér- és bérjárulék költsége is a vonatkozó szabályozás feltételeinek betartásával Az elszámolhatóság további feltételei A Felhívás keretében támogatott projektek költségei elszámolhatóságának kezdete: a Felhívás közzétételét követő nap, vége a projekt fizikai befejezésének napja. A projekt előkészítési költségek elszámolhatóságának kezdete: a Felhívás közzétételét követő nap. A projektmegvalósítási költségek elszámolhatóságának kezdete: a támogatási kérelem benyújtását követő naptól. A támogatási kérelemben tervezett elszámolható költségek alátámasztása: Szakmai megvalósításhoz, valamint a projekt előkészítéshez kapcsolódó személyi jellegű kiadások elszámolásának feltételei: A projekt előkészítésében és/vagy szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításai esetében bérként, bérjellegű juttatásként kizárólag a projekt céljainak megvalósításával összefüggésben, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatások számolhatók el. A személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok olyan mértékben elszámolhatóak, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak. A bérköltség csak a ténylegesen kifizetett munkabér alapján a projekt keretében való foglalkoztatás arányában számolható el munkaidő-kimutatás alapján. Bérköltségek között elszámolható költség a megbízási szerződés keretében történő munkavégzés, valamint a szellemi alkotásra kötött felhasználási szerződésben rögzített személyes közreműködés díja. Szintén ebbe a kategóriába tartozik a projekt végrehajtásában közreműködő azon személyek bére, akik számára a projekt keretében nem kerül munkabér elszámolásra, hanem a munka elvégzése célfeladatok kiírásával vagy többletfeladatok elrendelésével oldható meg. Munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetében a munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra és a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésére/ megszüntetésére vonatkozó jogszabályok által előírt, kötelezően fizetendő juttatások költsége olyan mértékben elszámolható, amilyen mértékben az a támogatott projekthez kapcsolódik függetlenül attól, hogy a munkavégzésre vonatkozó szerződés, illetve a kollektív szerződés az elszámolás arányára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket tartalmaz. A célfeladat kiírások, illetve megbízási szerződések esetében az elszámoláshoz szükséges benyújtani a célfeladat teljesülésének igazolását/a megbízási szerződés alapján készült teljesítésigazolást is. Nem számolható el jutalom vagy olyan jutalom jellegű kifizetés, amely mögött teljesítés nem igazolható. Piaci ár igazolása 48

52 A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat (pl. a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, a több lehetséges szállítótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett ajánlatok alapján kialakult árat, vagy az irányító hatóság által előzetesen meghatározott fajlagos mutatók szerinti fajlagos árat, illetve egységköltséget), illetve a jelen Felhívás 5.7 pontjában rögzített tevékenységek esetén feltüntetett korlátokat. Piaci ár igazolása a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés esetében a közbeszerzés dokumentációjával, vagy közbeszerzési kötelezettség hiányában, illetve a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében több lehetséges szállítótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett ajánlatokkal történhet. Legalább három, egymástól független ajánlattevőtől származó, azonos tárgyú, összehasonlítható, érvényes írásos árajánlat megléte szükséges. Az ajánlatkérést úgy kell lebonyolítani, hogy az igazolás feltételei teljesíthetőek legyenek. Nem közbeszerzéshez és közbeszerzéshez kapcsolódó költség esetén is, a piaci árnak való megfelelés ellenőrzése céljából a támogatást igénylőnek a támogatási kérelemmel egyidejűleg, annak mellékleteként szükséges benyújtania legalább egy részletes indikatív árajánlatot minden releváns költségvetési tétel esetében. Ez alól kivétel képeznek a három millió forintnál nagyobb elszámolható összköltségű projektek azon leendő szerződései, amelyek tervezett költsége nem haladja meg a nettó forintot. Ez utóbbi esetben az árajánlatoknak ugyanakkor rendelkezésre kell állniuk, és azokat az irányító hatóság helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti. Amennyiben az egy indikatív árajánlaton felül a támogatást igénylő rendelkezik több árajánlattal is egy költségelem vonatkozásában, úgy minden árajánlatot szükséges benyújtani a támogatási kérelem mellékleteként. Amennyiben a támogatási kérelem, támogatásban részesül, a piaci ár ellenőrzésére a kifizetési igénylés keretében is sor kerül, melyhez szükséges benyújtani minimum három árajánlatot és a Rendelet által meghatározott minden alátámasztó dokumentumot. A nyílt kereskedelmi forgalomban beszerezhető eszközök esetén az írásos ajánlat akár a támogatási kérelemmel benyújtott egy indikatív árajánlat, akár a kifizetések igénylés során benyújtott három árajánlat kiváltható hivatalos árajánlatok bemutatásával (pl.: forgalmazó cégek honlapja). Az árajánlatkéréseket és az ajánlatok beérkezését is megfelelően dokumentálni (postai feladás bélyegzője/faxjelentés/érkeztetés/iktatás) szükséges, mely a helyszíni ellenőrzések során ellenőrzésre kerül. Az alátámasztó dokumentumok (árajánlatok, kimutatások) nem lehetnek a közbeszerzés vagy beszerzés eredményeként megkötött szerződés aláírásának dátumához képest 6 hónapnál régebbiek. Kifizetési igénylés ellenőrzése során, amennyiben az ajánlatok a piaci ár igazolására alkalmatlanok (különösen: nem összehasonlíthatóak, nem azonos tárgyúak, nem egymástól és a projektgazdától/ajánlatkérőtől független 8 piaci szereplőktől származnak, a tényleges piaci árat jelentősen meghaladják), a felmerült költségek a projekt terhére nem elszámolhatóak. 8 Nem független az az ajánlattevő, amelyben a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett vagy tulajdonosa (irányító vagy felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, ezen személy Ptk. 8:1. (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési jogokat gyakorol, vagy fordítva, amely olyan szállítótól származik, amelynek tulajdonosa (irányító vagy felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a kedvezményezett szervezetében vagy a másik ajánlattevő szervezetében tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogokat gyakorol. Nem független továbbá az ajánlattevő, ha a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett vagy másik ajánlattevő vonatkozásában partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül.. 49

53 A bérszint és a szakértői díjak egységárának megalapozására a támogatási kérelemmel együtt benyújtható független statisztika, illetve kimutatás is (különös tekintettel hivatalos központi pl. KSH adatokra, kamarai díjszabásokra stb.) melynek megalapozottságát a támogató ellenőrzi. Amennyiben célfeladat kerül megállapításra a projektben elvégzendő feladatokra, úgy a célfeladat keretében megállapított bér/illetmény havi összeg nem haladhatja meg az adott munkavállaló, Kedvezményezettnél, a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes bérének/illetményének havi összegét. A támogatási kérelem költségvetésében minden esetben szükséges megjelölni, hogy az adott személy foglalkoztatása milyen jogviszonyban történik majd, és részletesen kerüljön bemutatásra a tervezett költség számítási módja. A piaci ár bizonyítása a Kedvezményezett feladata és felelőssége. Ezáltal a projekt költségvetésének és az abban szereplő költségtételeknek megfelelően részletezettnek, szakmai indoklással ellátottnak és ilyen módon ellenőrizhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy a piaci áraknak történő megfelelés ellenőrizhető legyen: a költségvetés részletezettségét és bemutatását minden költségelem vonatkozásában úgy kell megtenni, hogy beazonosítható legyen a tervezett egységár, annak felosztása költség tételekre, az egység megnevezése, szakmai indoklás a mértékére vonatkozóan. A piaci ár igazolásától eltekinteni csak az Irányító Hatóság által adott előzetes egyedi engedély alapján, a beszerzendő eszköz vagy szolgáltatás egyedi jellegének alátámasztásával lehet (pl. hatósági árak, közüzemi szolgáltatás, vagy olyan speciális eszköz, technológia, amelyek csak egy gyártótól szerezhető be {pl.: speciális gyártóberendezések, kutatáshoz alkalmazott technológia}, vagy az adott eszközt, berendezést csak egy kizárólagos forgalmazó hozhatja be Magyarországra). Az ellenőrzéshez ilyen esetben biztosítani kell legalább egy referenciaárat, az alábbi források valamelyikéből (a gyártó hivatalos árlistái, katalógusai; külföldi képviseletek árlistái, katalógusai; a forgalmazó által más, a kedvezményezettől független szervezeteknek adott árajánlat amennyiben a forgalmazó ezeket rendelkezésre bocsátja). Egyszerűsített elszámolással érintett költségek tekintetében nem kell benyújtani a piaci árnak való megfelelőség igazolására szolgáló árajánlatokat. A támogatást igénylő és a kedvezményezett köteles vizsgálni az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A projekt megvalósítás szakaszában költségvetési tételt érintő szerződésmódosítás esetén minden releváns esetben szükséges benyújtani a piaci ár megfelelőségét alátámasztó, Rendeletben meghatározott dokumentumokat és szakmai indoklást a módosításra vonatkozóan. A módosítást minden esetben a módosítással érintett költség, elszámolásra történő benyújtása előtt szükséges benyújtani. További elszámolhatósági feltételek A projekt keretében elszámolni kizárólag a kedvezményezettet terhelő, ténylegesen felmerült költségeket lehet, melyek számlával, bevallással, egyéb hiteles számviteli bizonylattal igazolhatóak. Elszámolni azokat a költségeket lehet, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekt tevékenységéhez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy megvalósításához, szerepelnek a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában és hozzáadott értéket képviselnek. 50

54 A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési szerződésben rögzített árat). A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetően kell lennie ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása. Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás. Arányosított költségek esetén az arányosítás módszertanát (pl. önköltség számítási szabályzat) az elszámoláshoz csatolni szükséges. Támogatás kizárólag új eszköz vásárlásához vehető igénybe. Az eszköznek a projekt céljához kell kapcsolódnia. Jelen Felhívás keretében egyszeri elszámolásra nincs lehetőség. Számlaösszesítők alkalmazása Jelen Felhívás keretében az alábbi költségek tekintetében összesítőkön történik a megvalósítás során az elszámolás: Kis támogatástartalmú számlák összesítője Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség (utazási és kiküldetési költség összesítő) Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordítása (személyi jellegű költségek összesítője) Projektmenedzsmenthez kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség (utazási és kiküldetési költség összesítő) Projektmenedzsmenthez kapcsolódó anyagköltség Áfa összesítő fordított adózás esetén Jelen Felhívás keretében kis támogatástartalmú bizonylatok összesítőjén elszámolható bizonylatok maximális támogatástartalma ,- Ft. Jelen Felhívás keretében szóbeli megállapodás alapján történő költségelszámolásra nincs lehetőség. A nem közbeszerzés köteles beszerzések összeférhetetlenségi követelményei: A 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 5. melléklet b pontja értelmében a nem közbeszerzés köteles beszerzések vonatkozásában az alábbi összeférhetetlenségi szabályok állnak fenn: Nem független az az ajánlattevő, a) amelyben a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy ezek tulajdonosa - irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, továbbá ezen személy hozzátartozója az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési; b) amelynek tulajdonosa - irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a támogatást igénylő / kedvezményezett szervezetében vagy ugyanazon beszerzés vonatkozásában másik ajánlattevő szervezetében az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési; vagy 51

55 c) ha a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy másik ajánlattevő vonatkozásában partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az összeférhetetlenség vonatkozásában hozzátartozónak minősül Ptk. 8:1. (1) bekezdés 1. és 2. pontja értelmében a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. E-beszerzés funkció használatára vonatkozó kötelezettség: Felhívjuk a figyelmet, hogy a kedvezményezett köteles a projekt keretében megvalósítandó, Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzései vonatkozásában az alábbiak szerint eljárni: 1. A kedvezményezett beszerzési igényét az ajánlattételi határidőt megelőző legalább öt nappal köteles a pályázati e-ügyintézés felületen Beszerzéseim menüpont alatt feltölteni. 2. Nem kell közzétenni a beszerzési igényt a Ft-nál nagyobb elszámolható összköltségű projektek azon szerződései esetében, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a Ft-ot Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások A projekt tervezése során az egyes elszámolható költségtípusok vonatkozásában a következő korlátozásokat szükséges figyelembe venni: A projekt keretében a projekt előkészítés, tervezés, a közbeszerzési eljárások lefolytatása, a könyvvizsgálat, valamint a projektmenedzsment tevékenység elszámolható költsége összesen nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 9%-át. Költségtípus Projekt előkészítés, tervezés (kivéve közbeszerzési eljárások lefolytatásának költsége) Maximális mértéke az összes elszámolható költségre vetítve (%) 9% Közbeszerzési eljárások lefolytatása Könyvvizsgálat Projektmenedzsment Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítás 0,5% Beruházáshoz kapcsolódó költségek 3% Általános költségek (rezsi) 1% 52

56 Tartalék 2% A szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei nem haladhatják meg a projekt összes elszámolható költségének 50 %-át. Jelen Felhívás keretében a fenti táblázatban meghatározott százalékos korlátok betartása a támogatási kérelem összeállítása, valamint a projektmegvalósítás során kötelező Nem elszámolható költségek köre A támogatható tevékenységekhez kapcsolódóan nem elszámolható költségnek minősül mindazon költség, amely nem szerepel az 5.5. pontban, különösen: levonható áfa; kamattartozás kiegyenlítés; hitelkamat; hiteltúllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek; deviza-átváltási jutalék; pénzügyi, finanszírozási tranzakciókon realizált árfolyamveszteség; bírságok, kötbérek és perköltségek föld, telek, ingatlan vásárlás; épületek építése, felújítása, átalakítása, javítások bekerülési költségei infrastrukturális javak vásárlása; gépjármű beszerzése (vásárlása, lízingelése) Az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések Jelen Felhívás szempontjából nem releváns A Felhívás keretében nyújtott egyes támogatási kategóriákra vonatkozó egyedi szabályok Jelen Felhívás szempontjából nem releváns. 53

57 6. CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK LISTÁJA 6.1. A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája A támogatási kérelem elkészítésekor a következő mellékleteket szükséges csatolni: 1. KBT (Közösségi Beavatkozási Terv) 2. Megvalósíthatósági tanulmány 3. Nyilatkozat a Felhívás Egyéb elvárások pontja szerint 4. Projektmenedzser önéletrajza 5. Pénzügyi vezető önéletrajza 6. Szakmai vezető önéletrajza 7. Az EFOP kiemelt projekttel való együttműködési megállapodás 8. Települési, annak hiányában megyei, országos roma nemzetiségi önkormányzattal való együttműködési megállapodás, amennyiben nem konzorciumi partner 9. Helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó intézménnyel való együttműködési megállapodás, amennyiben nem konzorciumi partner 10. Konzorciumi együttműködési megállapodás Támogatási kérelem benyújtására 11. Oktatási intézménnyel való együttműködési megállapodás 12. Árajánlat(ok) 13. KSH által kiállított igazolás 14. A támogatást igénylő önkormányzat képviselő testületének támogató határozata 15. Nyilatkozat közvetett költségek közbeszerzési érintettségéről 16. A minőségellenőrzési tanúsítvány/ szabályossági tanúsítvány/ utó-/utólagos ellenőrzési jelentés (amennyiben releváns) 17. Alapító okirat (a kötelezően bevonandó konzorciumi partner alapító okirata) 18. Helyi kormányhivatal egyoldalú nyilatkozata, miszerint: biztosítja a jogszabályi feltételeknek megfelelő, projekt célcsoportjába tartozó személyek álláskeresőként történő regisztrációját, az irányadó jogszabályok szerinti munkaerő-piaci eszközökkel, a rendelkezésére álló pénzügyi források figyelembe vételével elősegíti a projekt célcsoportjának, munkaerő-piaci integrációját, tájékoztatást nyújt az általa támogatott képzésekről 19. Likviditási terv Felhívjuk figyelmét, hogy a felsorolt mellékleteket a támogatási kérelem elkészítésekor kell csatolni! A támogatást igénylő adatait tartalmazó Nyilatkozat c. dokumentum példányát pedig a támogatási kérelem véglegesítése és lezárása után az elektronikus kitöltő program fogja generálni, így az a csatolandó 54

58 mellékletek között nem került felsorolásra. A Nyilatkozat aláírását és elküldését, továbbá támogatási kérelmek benyújtásának és elbírálásának folyamatát az ÁÚF 3. pontja tartalmazza A támogatási szerződéshez csatolandó mellékletek listája 20. Nyilatkozat az utófinanszírozású költségek köréről és mértékéről 21. Konzorciumi megállapodás a megvalósításhoz 22. Bankszámlát alátámasztó dokumentum 23. Kommunikációs terv 24. Közbeszerzési terv 6.3. Az első kifizetési kérelemhez csatolandó mellékletek listája Jelen Felhívásra nem vonatkozik. 55

59 7. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Tájékoztatjuk a tisztelt támogatást igénylőt, hogy a támogatási kérelmek elbírálása során a támogatást igénylővel kapcsolatos, a közhiteles adatbázisokban elérhető adatok vagy azok egy része az eljárási rendelet hatálya alá tartozó szervezetek által felhasználásra kerülnek. Az irányító hatóság fenntartja a jogot, hogy jelen Felhívást a jogszabályi környezet alakulásának megfelelően indokolt esetben módosítsa, illetve jogszabályban meghatározott esetben felfüggessze, vagy lezárja, amelyről az irányító hatóság indoklással ellátott közleményt tesz közzé a oldalon. 1. Az Útmutató célja, hatálya 2. Kizáró okok listája 3. A támogatási kérelmek benyújtásának és elbírálásának módja a) A támogatási kérelmek benyújtásának és elbírálásának módja standard eljárásrendben b) A támogatási kérelmek benyújtásának és elbírálásának módja egyszerűsített eljárásrendben c) A támogatási kérelmek benyújtásának és elbírálásának módja kiemelt eljárásrendben d) A támogatási kérelmek benyújtásának és elbírálásának módja területi kiválasztási eljárásrendben 4. Tájékoztatás kifogás benyújtásának lehetőségéről 5. Tájékoztató támogatói okirat kibocsátásáról vagy a támogatási szerződés megkötéséről 6. A biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó tájékoztató 7. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek 8. Tájékoztatás a projektek megvalósításáról, finanszírozásáról, és előrehaladásának követéséről 9. A közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó tájékoztató 10. Tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségek 11. A felhívással, a projekt kiválasztási eljárással és a projektmegvalósítással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok 12. A környezetvédelmi, esélyegyenlőségi és a nők és férfiak egyenlőségét biztosító követelmények Kérjük, hogy a támogatási kérelmet az útmutatók figyelembevételével készítsék el! 56

60 8. A FELHÍVÁS SZAKMAI MELLÉKLETEI 1. Egyéni fejlesztési terv sablonja 2. Megvalósíthatósági tanulmány sablonja 3. Együttműködési megállapodás minta a települési, annak hiányában megyei roma nemzetiségi önkormányzattal 4. Együttműködési megállapodás minta az EFOP Felzárkózási együttműködések támogatása című kiemelt konstrukció megvalósítójával 5. Együttműködési megállapodás minta a helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó intézménnyel 6. Együttműködési megállapodás projektbe bevontakkal 7. Együttműködési megállapodás minta a helyi oktatási intézménnyel 8. Tájékoztató az indikatív árajánlat biztosításához 9. Önéletrajz minta 10. Konzorciumi együttműködési megállapodás Támogatási kérelem benyújtására minta 11. Közösségi Beavatkozási Terv útmutató 12. Szűrés adatkezelésére vonatkozó beleegyező nyilatkozat minta 13. Nyilatkozat sablon az utófinanszírozású költségek köréről és mértékéről 14. Nyilatkozat közvetett költségek közbeszerzési érintettségéről 15. Likviditási terv A Felhíváshoz kapcsolódó további jogszabályok: Törvények évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő - eljárási szabályokról évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről Kormányrendeletek, kormányhatározatok, országgyűlési határozatok A programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. 57

61 - 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról /2012. (III. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Önkéntes Stratégia elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról - 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről - 18/2013. (III. 28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról /2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok /2011. (II. 11.) KIM rendelet a területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó regionális képző központok irányításáról, feladatairól - 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről - 290/2014. (XI.26) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról - 105/2015. (IV.23) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről /2015. (IX.25) Korm. határozat a közötti időszakra vonatkozó, a telepszerű lakhatás kezelését megalapozó szakpolitikai stratégia elfogadásáról /2014. (XI. 4.) Korm. határozat a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról /2015 (IX.22.) Korm. határozat az MNTFS közötti intézkedési tervéről Miniszteri rendeletek, utasítások - 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről - 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet a területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó regionális képző központok irányításáról, feladatairól Közösségi jogszabályok és iránymutatások - Az Európai Parlament és Tanács 1304/2013/EU (2013. december 17.) rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. - A Bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai és Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régió Bizottságának A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig. - IRÁNYMUTATÁS AZ INTEGRÁLT LAKÁSÜGYEKBE TÖRTÉNŐ BEAVATKOZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ MARGINALIZÁLT KÖZÖSSÉGEK JAVÁRA AZ ERDF ALAPJÁN EGESIF_ /11/2015, Guidance for Member States on the use of European Structural and Investment Funds in tackling educational and spatial segregation gation_en.pdf - A Bizottság COM(2011) 173 számú közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai és Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régió Bizottságának - A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig. 58

62 Sükösd Nagyközség Jegyzője 6346 Sükösd, Dózsa György u Telefon: 79/ Fax: 79/ Előterjesztés Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének május 8-i ülésére Tárgy: A hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésről, az anyakönyvi eljárás egyes díjairól szóló helyi rendelet alkotása Tisztelt Képviselő! Önkormányzatunkhoz megérkezett a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Törvényességi Felügyeleti Osztályától a Javaslattétel a tárgyban született 5/2011.(II.23.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: helyi rendelet) módosításáról. Indoklás: A BK/TH/ /2017. sz. megkeresés (csatolva) részletesen indokolja a helyi rendelet módosításának szükségességét. 1. A helyi rendelet megalkotása óta e rendeletet az önkormányzat nem vizsgálta felül. Hatályba lépése óta hatályba lépett az anyakönyvi eljárásról szóló évi I. törvény, valamint a július 1-vel hatályon kívül helyezte az Országgyűlés a évi 17. törvényerejű rendeletet. A helyi rendelet szabályozása így már nem felel meg a hatályos magasabb szintű szabályozásnak. A törvényességi felügyeletet gyakorló nem egy módosító, hanem teljesen új rendelet kiadását javasolja. 2. A BK/TH/ /2017. sz. megkeresés továbbiakban utal a bevezető rész helytelen utalásaira. 3. A munkaszüneti nap fogalma megszűnt már, ezt az utalást hatályon kívül kell helyezni a helyi rendelet 2. (4)-ből. 4. A házasság engedélyezése hivatali helyiségen kívül bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetséges, a szabályozásban már ezen új feltételek megfogalmazásával kell élni. 5. A helyi rendelet mellékleteiben is át kell vezetni a módosulásokat. A törvényességi felügyelet 2017.május 19-ig kéri, hogy képviselő-testület elé terjessze be a polgármester megkeresésüket, majd 8 napon belül tájékoztatást nyújtson a Képviselő-testület által megtett intézkedésről az NJT rendszerben. 1

63 Részletes indoklás: 1. : a tervezet a területi hatályról rendelkezik 2. : hivatali munkaidőn kívüli házasságkötés időszakát jelöli meg, erre irányuló kérelem elbírálásáról, 2. sz. mellékletben benyújtható kérelemről rendelkezik 3. : a hivatali helyiségen kívüli házasságkötési szándék bejelentéséről, a helyszín megfelelőségéről, és 3. sz. mellékleti kérelemről rendelkezik 4. : az anyakönyvi eljárásokért fizetendő díjakról rendelkezik 5. : a díjak be- és visszafizetésének szabályait rendezi 6. : záró rendelkezés a hatálybaléptetésről, a helyi rendelet hatályon kívül helyezéséről szól A jegyző az 5/2011.(II.23.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése mellett az előterjesztéshez csatolt rendelet tervezetének megalkotását javasolja a Képviselő-testület felé, melyet minősített többséggel kell elfogadni. Sükösd, április 26. Bánné dr. Raffai Gyöngyi sk. jegyző 2

64 Tervezet Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének /2017. (.) önkormányzati rendelete a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésről, az anyakönyvi eljárás egyes díjairól Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az anyakönyvi eljárásról szóló évi I. törvény 96. a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, ugyanezen törvény 18., 19. -ban meghatározott feladatkörében a következőket rendeli: 1. E rendelet hatálya a Sükösd nagyközség közigazgatási területén megkötendő házasságokra terjed ki. 2. (1) Hivatali munkaidőn kívüli a házasságkötés, ha az pénteken óra és hétfő óra közötti időpontban történik. (2) A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a jegyző esetenként, az anyakönyvvezetővel történt egyeztetést követően dönt. (3) A kérelmet írásban, a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg kell benyújtani e rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon. 3. (1) A hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a jegyző esetenként, az anyakönyvvezető javaslatának figyelembe vételével dönt. (2) A döntést megelőzően az anyakönyvvezető a házasulandók által választott helyszínen szükség esetén szemlét tart, melyről feljegyzést készít, és a jegyzőnek az engedélyezésre javaslatot tesz. (3) A kérelmet írásban, a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg kell benyújtani e rendelet 3.számú melléklete szerinti nyomtatványon. 4. A hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésért és a hivatali helyiségen kívüli házasságkötésért fizetendő díjakat és az anyakönyvvezető díjazását e rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. 5. (1) Az 1. számú melléklet szerinti díjat a Polgármesteri Hivatal házipénztárába kell megfizetni az 1. és a 2. szerinti kérelem benyújtásával egy időben. (2) Amennyiben a kérelem elutasításra kerül, az ügyfél a kérelem elutasításáról szóló jogerős döntés kézhezvételét követő naptól kérheti a díj visszafizetését a Polgármesteri Hivatal Házipénztárában. Záró rendelkezések 6. (1) E rendelet az 1. számú melléklet kivételével kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet 1. számú melléklete a rendelet hatálybalépést követően indult eljárásokban alkalmazható. (2) A Képviselő-testület a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésről, az anyakönyvi eljárás egyes díjairól szóló 5/ (II.23.)

65 önkormányzati rendeletet e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi azzal, hogy a jelen rendelet 1. számú melléklete szerinti díjak alkalmazásának hatálybalépéséig az 5/ (II.23.) önkormányzati rendeletet 1. számú mellékletét kell alkalmazni. Sükösd, május 8. Tamás Márta polgármester Bánné dr. Raffai Gyöngyi jegyző A rendelet kihirdetve: Sükösd, Bánné dr. Raffai Gyöngyi jegyző

66 1. számú melléklet a. /2017. (...) önkormányzati rendelethez 1.) A hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésért 6000 Ft díjat kell fizetni.(áfa nélkül) 2.) A hivatali helyiségen kívüli házasságkötésért Ft díjat kell fizetni.(áfa nélkül) 3.) Nem kell fizetni díjat a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén. 4.) Az anyakönyvvezetőt választása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő egésze vagy egy része helyett hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésekben való közreműködésért eseményenként nettó: 9000 Ft díjazás illeti meg, ugyanazon a napon tartott minden további házasságkötésben történő közreműködésért azonos anyakönyvvezetőnek eseményenként nettó 4500 Ft díjazás jár. 2.számú melléklet a./ 2017.(... ) önkormányzati rendelethez Kérelem hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezéséhez Alulírottak kérjük házasságkötésünk hivatali munkaidőn kívül történő engedélyezését.év hónap nap óra időpontra. Név: Lakcím: Kézbesítési cím: Név: Lakcím: Kézbesítési cím: A.. Ft összegű díjat megfizettük. Sükösd, év hó nap Aláírás aláírás

67 3. számú melléklet a./ 2017.(... ) önkormányzati rendelethez Kérelem hivatali helyiségen kívüli házasságkötés engedélyezéséhez Alulírottak kérjük házasságkötésünk hivatali helyiségen kívüli engedélyezését A hivatali helyiségen kívüli helyszín: Sükösd, közterület házszám/ hrsz. Közelebbi elnevezés Név: Lakcím: Kézbesítési cím: Név: Lakcím: Kézbesítési cím: A. Ft összegű díjat megfizettük. Tudomásul vesszük, hogy engedély esetén az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasságkötésnek hivatali helyiségen kívüli lebonyolításánál, ha a) a tanuk,- és ha szükséges- tolmács jelenlétét biztosítjuk. b) gondoskodunk az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról a házasságkötés méltó keretéről. c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölünk meg, mely:... Sükösd, év hó nap Aláírás aláírás Engedély kibocsátását javaslom / nem javaslom. * közreműködő anyakönyvvezető * kívánt részt alá kell húzni.

68 Helyi Esélyegyenlőségi Program Sükösd Nagyközség Önkormányzata

69 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

70 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sükösd Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Sükösd nagyközség az Alföld települése. Bács-Kiskun megye déli részén, Baja városától 13 km-re északra, a Dunától 5 km-re keletre, a Kecel-Bajai hátságon helyezkedik el. A nagyközség ősi központja a jelenlegi falutól 4 km-re nyugatra, a Duna mellett, az Ósükösd dűlőben volt. Az első emberi élet nyomait már a rézkorban megtaláljuk a község területén. A falu neve közel 200 éven át nem említtetett semmilyen dokumentumban, így nagyon valószínű, hogy a tatárjárás idején a falu lakossága is a pusztítás áldozata lett, vagy annyira elnéptelenedtek, hogy nem tartották számon telén a Duna befagyott, s így az összefüggő jégmezőn a tatár seregek a községet is el tudták érni. A terület őslakossága, a besenyők ekkor pusztulhattak el. A besenyők nyomait ma már csak az egyik határrész elnevezése őrzi (Besnyő). A királyi trónt elfoglaló Anjou Károly Róbert hatalmának megszilárdítása érdekében igyekezett biztosítani a hatalom alapját jelentő királyi birtokot. A trón elnyerésében segítséget nyújtó köznemesek nagy kiterjedésű birtokokat kaptak a királytól. Ebben az időben tűnik fel ismét a falu neve. A közigazgatás átszervezése a török világ alatt következett be Magyarországon. Sükösd ekkor került ki a bácskai közigazgatásból és került át Pest Pilis Solt - Kiskun vármegyébe. A lakosság száma megfogyatkozott, 1693-ban 16 porta került összeírásra. Vontatottan haladt előre a megyei közigazgatás szervezése, de elrendelték az összeírást, mely szerint a községben 1715-ben 18 család, 1720-ban 60 család élt. Sajnos a falut az ebben az időben szinte minden évben kiömlő Duna rendszeresen elpusztította, hatalmas károkat okozva az épületekben és a termőföldekben egyaránt. Kézenfekvő volt a magaspart művelés alá vonása. Ez a terület magasságának köszönhetően mentes volt az árvizektől. A munkaerőnek az ide való csoportosítása következtében az egész falu feltelepült a magaspartra. A feltelepülés lényegében 1830-as években befejeződött. A község ettől kezdve egyenletesen fejlődött. A településen van általános iskola, óvoda, könyvtár. A községben 3 háziorvosi körzet, és egy fogorvosi található, amelynek rendelői a falu központjában az ún. Egészségügyi Központban 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

71 találhatók a védőnői feladatellátás helyszínével együtt. Az Egészségügyi Központban napi nyitva tartással rendelkező gyógyszertár is található. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatos feladatait az önkormányzat a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás keretében látja el, amelynek egyik alközpontja Sükösdön található. A családsegítő szolgálat sükösdi telephelyén rendszeres fogadóórát tart, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója itt szintén elérhető. A szociális étkeztetést az önkormányzat maga látja el, kivéve a jelző rendszeres házi segítségnyújtásban részesülő időseket, akiknek a napi főtt ételt az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló CÉDRUS Református Szolgáltató Intézmény biztosítja. Az önkormányzat a törvényben előírt kötelező feladatait ellátja. Az infrastruktúra a községben kiépült (közvilágítás, villamosvezeték hálózat, vezetékes ivóvízrendszer, vezetékes gázszolgáltatás, telefonhálózat, kábelszolgáltatás). A szennyvízcsatorna kiépítése a közeljövőben várható. Megvalósítása érdekében az önkormányzat összefogásban KEOP pályázatot nyújtott be, mely támogatást nyert. Közszolgáltatás keretében, heti rendszerességgel gyűjtik és szállítják el a kommunális szilárd hulladékot. A folyékony kommunális hulladékot engedélyezett leürítő telepre hordja a közszolgáltató. Több élelmiszerbolt működik a településen. A munkalehetőség helyben korlátozott, a helyi nagyobb munkaadók a helyi termelőszövetkezet jogutódja, valamint élelmiszer feldolgozó vállalkozások, munkaadónak számít még az önkormányzat a közfoglalkoztatás megvalósítójaként. A lakosok közül még mindig jelentős számban járnak a közeli Baja városába dolgozni. A település kedvező mezőgazdasági adottságainak megfelelően számos család él gazdálkodásból, elsősorban növénytermesztésből. Jelentős a baromfitenyésztés is (családi vállalkozás formájában). A környező erdők a Gemenc Zrt. kezelésében vannak, de rendelkezik a település több magántulajdonú erdővel, mely kezelésére a tulajdonosok erdőgazdaságot alakítottak. A közeli Duna folyó és a gemenci erdő számos sportolási, turisztikai lehetőséget rejt magában, hétvégi házas üdülőtérség található a község közigazgatási területén. Vallási oldalról római katolikusok és kisszámú református vallásgyakorló él a településen. Értékeink, küldetésünk Napjainkban az esélyegyenlőség fontos érték. Érvényesülése elősegíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, továbbá az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Sükösd Nagyközség Önkormányzata az esélyegyenlőség elvét folyamatosan érvényre juttatja működését és fejlesztését meghatározó dokumentumaiban. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése minden ország számára alapvető jelentőségű, így Magyarország számára is az. Fontos, hogy egyre több (végső célként minden) állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző színterein, területein: - a tanulásban, - a szociális és egészségügyi ellátásban, - a munkához jutásban, - a fizikai környezetben, - a közszolgáltatások elérésében. Sükösd Nagyközség Önkormányzata elkötelezett az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, ezért élve a törvény adta lehetőséggel, a fenti elvek érvényesülése érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Az Önkormányzat az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán törekszik arra, hogy a hátrányok enyhítésével párhuzamosan a település lakosságát is a segítségre ösztönözze. Hátrányos megkülönböztetés által leginkább sújtott csoportok lehetnek: 4

72 - akadályozott/fogyatékossággal élő/megváltozott munkaképességű emberek - alacsony végzettségűek, iskolából lemorzsolódók - pályakezdő fiatalok, munkatapasztalattal nem rendelkezők - (tartósan) munkanélküliek - alacsony munkaintenzitású háztartásban élő emberek - romák - rossz közlekedésű településen élők - (jövedelmi, lakhatási) szegények - migránsok - fogvatartottak, börtönből szabadultak - szenvedélybetegek - hátrányos helyzetű családokban/ állami gondoskodásban élő gyerekek, fiatalok - 45 év feletti inaktívak - idősek A csoportok között átfedések lehetségesek, illetve a hátrányok halmozódhatnak. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sükösd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 5

73 A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6

74 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva, Magyarország Alaptörvényében foglaltakra: ALAPVETÉS O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. SZABADSÁG és FELELŐSSÉG II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. IV. cikk Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. XI. cikk Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. XII. cikk Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. XIII. cikk Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. XV. cikk A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. 7

75 A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. XVI. cikk Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. XVII. cikk Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. XIX. cikk (1)23 Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. XX. cikk Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. XXV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez XXIX. cikk A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3)25 A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti. XXX. cikk Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani. A 2015-ben történt felülvizsgálat során a fentebb olvasható Magyarország Alaptörvényében foglaltakat részletező Alapvetéssel és a különböző ide vonatkozó cikkekkel egészítettük ki a helyi esélyegyenlőségi programot. 8

76 A helyi esélyegyenlőségi programokban tekintettel kell lenni az alábbi törvényekre is: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Az Idősügyi Nemzeti Stratégia, Nemzeti Drogellenes Stratégia, Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia, Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia, Országos Fogyatékosságügyi Program is kapcsolódik ehhez a területhez. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) által meghatározott esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi rendeletek: - Sükösd Nagyközség Képviselő-testületének 15/2007. (IX.17.) Kt. rendelete a felsőoktatási intézményekben tanulók támogatásáról. A rendelet célja, hogy a szociális helyzetük miatt rászoruló felsőfokú intézményekben tanulmányaikat folytató hallgatók, továbbá a felsőoktatási intézményekbe jelentkezni kívánó fiatalok részére rendszeres pénzbeli támogatást nyújtson az önkormányzat. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A Képviselő-testület 2013-ban hatályon kívül helyezte a rendeletet, a felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalokat azonban továbbra is támogatja Önkormányzatunk. A rendelet hatályon kívül helyezésével még több fiatalnak van lehetősége igénybe venni az ösztöndíjat, mivel a jogosultság megállapítása nincs rendeleti szabályozáshoz kötve, így lehetővé válik a pályázó egyéni körülményeinek mérlegelése. A Sükösdi Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (V.12.) Kt. sz. rendelete Sükösd Nagyközség közművelődéséről. A rendelet értelmében A Képviselő-testület Sükösd 9

77 nagyközség lakossága kulturális érdekeinek és igényeinek szem előtt tartásával az alábbi közművelődési formák biztosítását határozza meg: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, g) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2006. (XII.21.) Kt. sz. rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról. A rendelet célja, hogy községünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely a település állampolgárai számára a megelőzés, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgál. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A rendelet már nem hatályos, azt felváltotta a Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtható szociális támogatásokról. Az új rendelet megalkotásának oka a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szoc. tv.) módosítása, mely megszüntette a lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési szolgáltatást, a méltányossági ápolási díjat és a méltányossági közgyógyellátást. A törvény módosítása szükségesség tette egy az aktuális, hatályos jogszabályokhoz igazodó, Sükösd település önkormányzatának szociális politikáját megalapozó új rendelet megalkotását. Ezen ellátások helyett települési szinten új támogatási formákat szabályoz a rendelet. Az önkormányzati segély is átalakult, melyet szintén rendeleti szinten kellett szabályozni március 1. napjától hatályos az a rendelkezés, mely az aktív korúak ellátásának megállapítását a járási hivatalok hatáskörébe vonja. Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (IV.24.) Kt. számú rendelete a szociálisan rászorulók részére biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, és a gyermekintézményi térítési díjról. Az önkormányzat Képviselő-testülete helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 2. Stratégiai környezet bemutatása Az esélyegyenlőség javítása, az egyenlő bánásmód érvényesítése szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjainak együttélésére vonatkozó különösen az alábbi stratégiák: Legyen jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia ( ) A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke 10

78 Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv Az Országgyűlés június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Idősügyi Nemzeti Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Idősügyi Nemzeti Stratégia című stratégiai programot (81/2009. (X. 2.) OGY határozat). Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglalt célkitűzéseket, prioritásokat, preferenciákat képviselje és érvényesítse jogalkotó és végrehajtó tevékenysége során, kiemelve az időseket érintő kormányzati döntéseket, programokat és cselekvési terveket. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglaltak összhangban vannak az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, a Társadalmi Befogadásról szóló közös Memorandummal, a Lisszaboni Stratégiával, a Berlini Nyilatkozattal, az AGE vezérelveivel, az Európai Szociális Chartával, a magyarországi Idősügyi Chartával, valamint az Európai Bizottság Közleményével, melyet a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett. Összhangban van az Öregedésről szóló Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervvel, az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO által 2001-ben publikált, az idősügyi politikát meghatározó alapdokumentumával, melynek címe az Aktív Időskor (Active Ageing Policy Framework) is. Az Európai Unió Szociálpolitikai Ütemterve célkitűzésként határozza meg a humánszolgáltatások modernizálását és fejlesztését a társadalmi és demográfiai struktúrák változásaira adott válaszként úgy, hogy a védelem szerepe produktív tényezőként jelenjen meg. A magyarországi időspolitika egyik legfontosabb megoldandó kérdése az időskorúak diszkriminációjának megszüntetése és esélyegyenlőségének megteremtése. Ma még sok idősebb ember ki van téve a társadalmi kirekesztés valamelyik kockázatának: elszigetelődés, egészségi problémák, hozzáférés az ellátásokhoz. A társadalmi részvétel azt is jelenti, hogy az egyén milyen mértékben, milyen intenzitással és hányféleképpen használja fel képességeit, tudását, egyéniségének sajátos adottságait más emberek, szűkebb vagy tágabb közösségek hasznos szolgálatára, gazdagítására, illetve milyen mértékben veszi igénybe mások adottságait saját élete alakításában. Ebben az értelemben a társadalmi részvétel, illetve a közösségileg aktív lét azt feltételezi, hogy az egyén tevőlegesen befolyásolja nemcsak saját maga, hanem a különböző közösségek életét, hozzáadja tudását, normáinak érvényesítését, munkáját, bizalmát, egyéniségének színét, jellegét a közösség egészéhez. Az EU 2020 stratégia Az EU 2020 stratégia az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program A Nemzeti Reform Program: Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év 11

79 áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia ( ) A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Nemzeti Drogellenes Stratégiáról ( ) Az Országgyűlés 2013-ban fogadta el a Nemzeti Drogellenes Stratégia című stratégiai programot 80/2013. (X. 16.) OGY határozatát mi szerint: Sajátos probléma a roma kisebbséghez tartozók lelki egészségének védelme, a szerfogyasztásból eredő problémáik megelőzése és kezelése. A hiányzó szakemberek pótlását segítő ösztönző rendszer kialakításával meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a ma még hátrányos helyzetű, ellátatlan térségekben is hozzá lehessen férni a lelki egészség megőrzését, a betegségek kezelését biztosító szolgáltatásokhoz. Elsősorban a kistelepülésen élők és a veszélyeztetettek érdekében újszerű szervezeti megoldások is megfontolandók, például az egészségügyi alapellátásban dolgozók bevonása a szerhasználókkal kapcsolatos különböző gondozási feladatokba. Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról ( ) A Kormány 1744/2013. (X17.) sz. Korm. határozatával fogadta el a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról szóló stratégiáját, mely Bács-Kiskun megye tekintetében különös jelentőséggel bír. Klasszikus értelemben vett kiterjedt tanyavilágról, amelynek hazánkban három típusát különböztetünk meg (életvitelszerűen lakott, gazdálkodásra használt vagy idényjelleggel, hétvégi házként funkcionáló), igazán csak Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye területéin beszélhetünk. Ezekben a megyékben jellemző az előzőekben vázolt mindhárom tanyatípus együttes jelenléte is, és negyedikként idesorolhatók a jelentős számban található lakatlan, elhagyott tanyaépületek, volt TSZ majorok. A biztonság és a köznyugalom fenntartása ezeken a területeken már századokkal ezelőtt is speciális módszereket igényelt. A lakott tanyák többségében idős, illetve egyedülálló, hátrányos helyzetű személyek, családok élnek. A külterületen, különösen a tanyavilágban élő népesség érzékenyebben reagál a bűnügyi helyzet változásaira, sőt más társadalmi rétegektől eltérően, sajátos helyzetükből fakadóan jobban igényli az állam szolgáltató gondoskodását. A stratégia intézkedéseket is megfogalmaz: Össze kell gyűjteni azon szervezeteket, amelyek hátrányos helyzetű, különösképpen roma fiatalok számára működtetnek felzárkóztatási programokat. Meg kell vizsgálni, hogy az összegyűjtött (főképpen játszóházakban, tanodákban, közösségi tereken működtetett) programokba a bűnmegelőzési (áldozattá és elkövetővé válást megelőző) ismeretek, szociális kompetenciafejlesztő játékok integrálhatók-e, ki kell dolgozni a módszertanát annak, hogy az áldozattá és elkövetővé válást megelőző ismeretek és szociális kompetenciafejlesztő játékok hogyan integrálhatók be a már futó programokba, és az arra alkalmasakba be kell illeszteni ezen ismeretek oktatását. 12

80 Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia Az Országgyűlés 18/2013. (III.28.) sz. határozatával fogadta el a Nemzeti fenntartható fejlődés Keretstratégiáról szóló határozatát. A hátrányos helyzetű csoportok segítése (önkéntesség) az újraelosztás növekedése nélkül járul hozzá e csoportok helyzetének javításához, emellett pedig kapcsolatot teremt az eltérő környezetben élő emberek között, erősítve a társadalmi szolidaritást. Az egyéb jellegű társadalmi intézményekben (pl. klubok, egyletek) vállalt önkéntes tevékenység növekedése szintén a társadalom tagjai közötti kapcsolatokat, a közösségi összetartozást erősíti, amely közvetett módon hozzájárul a demokratikus döntéshozatalban rejlő értékek szélesebb körű felismeréséhez is. Az ilyen tevékenységek végzése önmagában jó például szolgálhat a szélesebb csoportok számára, azonban a családok keretében lehetőség nyílik ezeknek az értékeknek a nemzedékek közötti továbbadására is Az egészségtudatos életmód számtalan módon kapcsolódhat a különböző tevékenységi körrel rendelkező társadalmi szervezetek tevékenységéhez, így egyebek mellett a természetvédelemhez, a sporthoz vagy a szociális ügyekhez (pl. gyermekek, idősek, hátrányos helyzetű csoportok segítése) is. A Keretstratégia ezért ajánlja az egészségtudatos magatartásminták megjelenítését a szervezetek alapvető tevékenységének végzése során A gyermekszegénység csökkentése érdekében fontos a lehető legkorábbi életkorban történő beavatkozás, vagyis a 0-3 éves korosztály és szüleik számára lehetővé tenni az egészségügyi, gondozási, fejlesztési, szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a szülői kompetenciák erősítését. Ehhez a helyben elérhető szolgáltatások együttműködésének erősítése szükséges. A későbbi életkorban a hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatása, majd hozzáférésük a minőségi, integrált oktatáshoz a sikeres iskolai karrier megalapozása és a lemorzsolódás csökkentése érdekében elengedhetetlen A leszakadó társadalmi csoportok különösen a romák és térségek kiemelt kezelése, a szegénység csökkentése a kormányzat által nemcsak az emberi erőforrások fejlesztése, hanem a társadalmi integráció szempontjából is fontos. A leszakadó térségek lakosainak az alapvető infrastruktúra hiányában kevés esélyük van a kitörésre a mélyszegénységből, a munka hiánya pedig a társadalmi élet minden területén (pl. értékrendszer, kultúra) a szegregációt erősíti. A mélyszegénység aláássa a társadalmi igazságosság érvényesülésébe vetett hitet is. Az e térségekbe irányuló, megfelelően tervezett komplex, többek között oktatási és képzési, egészségügyi, gazdaságfejlesztési, valamint lakhatási programok ezért a társadalmi összetartozást is szolgálják A társadalmi kirekesztettség mérséklését és a munkahelyteremtést célzó programok indításával (például a közszolgáltatások javításával) lehetőség nyílik a munkába bevonható polgárok körének növelésére. Ez amellett, hogy erősíti a társadalmi kohéziót, hozzájárul a humántőke növeléséhez, illetve az eltartottak számának csökkentéséhez, ezáltal a gazdasági tőkét is erősítve. Országos Fogyatékosságügyi Program ( ) Az Országgyűlés 15/2015. (IV.7.) sz. határozatával fogadta el a az Országos Fogyatékosságügyi Programról szóló határozatát, melyben felkéri a Kormányt hogy jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Programban elfogadott elveket, feladatokat és célkitűzéseket, dolgozzon ki évekre vonatkozó Intézkedési Tervet, számoljon be a célkitűzések megvalósulásáról az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés felkéri a kormányzati és civil szervezeteket, hogy egyenek meg mindent a Programban megfogalmazott célok megvalósításáért, a tömegtájékoztató szervek vezetőit és munkatársait, hogy vállaljanak részt a Program megismertetésében, a fogyatékos személyeket arra, hogy közösségi, helyi, kistérségi, megyei, regionális és országos szinten vállaljanak aktív és kezdeményező szerepet saját jogaik biztosításában, vegyenek részt a sorsukat érintő kérdésekben. Felkéri továbbá a felelős minisztert, hogy a programot tegye közzé az általa vezetett minisztérium honlapján felolvasó szoftverekkel használható elektronikus formában, magyar jelnyelven és könnyen érthető formátumban, továbbá a látássérültek érdekképviseletét ellátó országos szervezeten keresztül Braille-formátumban. 13

81 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Helyi rendeleteink, a településen elfogadott minden koncepció, program, terv összhangban van az esélyegyenlőség célkitűzéseivel. Bár ezek a dokumentumok egy-egy területre vonatkozóan fogalmaznak meg intézkedéseket, célokat, mégis közvetve az esélyegyenlőség megvalósulását is szolgálják a településen. Ezek a dokumentumok a teljesség igénye nélkül: - Költségvetési koncepció - Gazdasági program A program megfogalmazza az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit, melyek mind közvetve vagy közvetlenül - az esélyegyenlőség megvalósulást szolgálják, illetve olyan célokat fogalmaznak meg, melyek az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javulásához is nagymértékben hozzá járulnának (pl. munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése). A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: 2015-ben új Gazdasági program került elfogadásra, mely a közötti időszakra vonatkozik. Az új program a korábbihoz hasonlóan szem előtt tartja az esélyegyenlőségi szempontok megvalósulását. - Településfejlesztési koncepció, mely szintén a fejlesztés irányait és eszközeit határozza meg. - Településrendezési terv - Településszerkezeti terv - Helyi Sportfejlesztési Koncepció, mely a gyermek- és ifjúsági sport, a szabadidősport, a fogyatékkal élők sportja területén szolgálják az esélyegyenlőség megvalósítását. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A Koncepció májusában felülvizsgálatra és aktualizálásra került, továbbra is illeszkedve az esélyegyenlőségi célkitűzésekhez. - Szociális Alapszolgáltatások Szakmai Programja. A program értelmében Sükösd Nagyközség Önkormányzata a közigazgatási területére kiterjedően az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: (szociális) étkeztetés, házi segítségnyújtás (jelzőrendszeres is), családsegítés. Az alapszolgáltatások célja a szociális szolgáltatások hatékonyabb, az ellátottak egyéni szükségleteire jobban reagáló ellátási rendszerek megszervezése, így különösen a személyes gondoskodást nyújtó, lakókörnyezetben igénybe vehető alapszolgáltatások iránti igény kielégítését biztosító szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeinek növelése. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Településünk tagja június 30-ig a Bajai Többcélú Kistérségi Társulásnak. A társulást az egyes önkormányzati közszolgáltatási feladatok közös ellátására hozták létre a bajai kistérség önkormányzatai a minden állampolgár számára elérhető minőségi szolgáltatás, az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése, a szolgáltatások színvonalának gazdaságossági szempontok alapján történő javítása céljából. A társulásnak az önkormányzatok által átruházott feladat és hatáskörei: - közoktatási szakmai szolgáltatás kistérségi szintű működtetése - pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetése - közoktatási intézményi feladat kórházi gép- műszer beszerzésének támogatása - családsegítés kistérségi szintű működtetése - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás saját feladatellátásban - házi segítségnyújtás nappali ellátások 14

82 - gyermekjóléti szolgálat kistérségi szintű működtetése - gyepmesteri feladatok kistérségi szintű ellátása - térségi bűnmegelőzési program készítése, bűnmegelőzési feladatok koordinálása - kistérségi hulladékgazdálkodási terv készítése - belsőellenőrzési feladatellátás - kistérségi környezetvédelmi program elkészítése és végrehajtása - térségi sport feladatok - mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladat ellátása E feladatokat június 30. után az egyes tagönkormányzatok maguk látják el. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A Társulás a meghatározott időpontban, június 30. napjával megszűnt, azóta minden tagönkormányzat maga látja el a fent említett feladatokat. A családsegítés feladatát az Önkormányzat az évi CXXXV. törvény szerint megalakult társulásban, több településsel együtt oldja meg a Gara község gesztorságával működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül saját szakmai program alapján. A Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ellátja: - a társult települések önkormányzatainak közigazgatási területén a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait, a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt visszahelyezése érdekében. - a prevenció feladatait, mind a gyermekjóléti mind a családsegítés körében, a jogszabályban meghatározott intézményekkel, személyekkel együttműködve. - a társult települések önkormányzatainak közigazgatási területén élő szociális és mentálhigiénés, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, krízishelyzet megszüntetése, valamint életvezetési képesség megőrzése céljából szolgáltatás nyújtása. A kötelező köznevelési és közművelődési feladatok közös ellátására a szolgáltatások színvonalának gazdaságossági szempontok alapján történő javítása céljából Sükösd és Érsekcsanád Önkormányzata Köznevelési Intézményfenntartó Társulást hozott létre. Az önkormányzati társulás január 1. után költségvetési többlettámogatáshoz nem jut, így Érsekcsanád június 30- val kiválik e társulásból. A tagtelepülések ezt követően önállóan látják ezen feladataikat. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Az Intézményfenntartó Társulás szintén megszűnt június 30. napjával, ettől az időponttól a két tag önkormányzat önállóan látja el a kötelező köznevelési és közművelődési feladatokat. Településünk tagja továbbá a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, mely 82 önkormányzat együttműködését jelenti. A társulást a résztvevő önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak ellátására, hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztésére hozták létre. A Felső-Bácskai Ivóvízbázis javító Önkormányzati Társulás tagjaként Sükösd az egészséges ivóvíz biztosítása okán tagja e társulásnak. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Önkormányzatunk tagja továbbá a Baja és környéke Víziközmű Beruházási Önkormányzati Társulásnak is, melynek eredményeképpen a község csatorna hálózatának kiépítése folyamatban van, a várható átadás ideje december

83 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk szakemberek tapasztalatait, valamint a évi népszámlálás adatait. A TeIR adatbázisa általában évig tartalmazza az adatokat, ez azonban az egyes területenként eltérő lehet. Ahol volt saját információ, ott a évi adatokkal ki tudtuk egészíteni az egyes táblázatokat. A évi népszámlálás adatainak a Központi Statisztikai Hivatal részéről történő feldolgozása még nem történt meg, ezért ezen adatokat nem tudtuk felhasználni. Az adatgyűjtés során feltártunk néhány területet, amelyre nézve kevés a rendelkezésre álló adat, illetve olyat is, ahol egyáltalán nincs rendelkezésre álló adat (főként a mélyszegénységben élők és romák, valamint a fogyatékkal élők célcsoportját érintően). Az elsődleges cél ezeken a területeken az adatgyűjtési tevékenység kiszélesítése. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A HEP elfogadása óta eltelt időben feldolgozásra kerültek és hozzáférhetővé váltak a évi népszámlálás adatai, így a felülvizsgálat során azokat beépítettük a programba, illetve ahol már rendelkezésre állt évi adat, ott ezeket is felhasználtuk. A frissített statisztikai adatokból, így új következtetéseket vonhattunk le, illetve megerősíthettük a korábbi tendenciákat. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A statisztikai adatok valamint a segélyezési tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzete egyre inkább romlik. Ennek következménye a leszakadás, valamint kiszorulás a tanulás, a munkaerőpiac és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségéből. A mélyszegénységben élők nem feltétlenül romák és a romák sem mind élnek mélyszegénységben, mégis a jogszabály együtt kezeli e két fogalmat. Sem egyikről, sem másikról nincsenek nyilvántartásaink, de a szociális hatáskörök gyakorlása során információkhoz juthatunk. Amikor egy-egy személy vagy család krízisbe kerül, igyekszünk hivatalból is segíteni, akkor is, ha nem élnek kérelemmel. Roma nemzetiségi önkormányzat az évi választások óta működött a településünkön, a december 31-el azonban a testület feloszlatta magát. Új roma nemzetiségi önkormányzat felállítására a következő választás idején lesz mód. A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A népszámlálási adatok azért nem adnak reális képet, mert nem mindegyik roma ember vallja meg származását, illetve kevés az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés. Sükösdön a roma kisebbség becsült létszáma fő lehet. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A őszén tartott helyhatósági választások alkalmával sor kerülhetett a roma nemzetiségi képviselők megválasztására, így október hónapban 3 fővel megalakulhatott a Roma nemzetiségi önkormányzat Sükösdön. A választást megelőzően 145 fő kérte felvételét a roma nemzetiségi névjegyzékbe a Helyi Választási Irodánál. Ez a szám azonban nem tükrözi a valóságot, a roma lakosság becsült létszáma továbbra is fő lehet a településen, hiszen még mindig sokan közülük nem kívántak élni a névjegyzékbe történő felvétel lehetőségével, illetve nagy számban találhatóak közöttük választójoggal nem rendelkező kiskorúak. 16

84 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Községünkben a munkaerő-piacra jutást nehezíti az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó kilátástalanság, mint a motiváltság hiányának fő okozója, és a társadalmi előítéletek. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. Közfoglalkoztatásban részt vesznek, de ennek keretében kapható nettó bér nagyon alacsony és levonások terhelik. Sükösdön 160 fő a helyi foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, havi Ft-os ellátással, s a családok jövedelmét ezen felül még a családi pótlék/iskoláztatási támogatás teszi ki. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A korábban írtaknak megfelelően március 1. napjától az aktív korúak ellátására való jogosultságot a járási hivataloknál lehet igényelni, illetve ezen időponttól az ellátást a járási hivatal folyósítja december 31-én 122 fő részesült a településen foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, melynek összege továbbra is havi Ft. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A munkaerő piaci helyzet szempontjából a munkanélküliség a roma származású embereket nagyobb mértékben sújtja. A roma nők többsége háztartásbeli, a férfiak egy része pedig alkalmi munkát vállal. A jövedelmi helyzet többek között emiatt is igen polarizált. Az egyik oldalon szinte a nyomor észlelhető, a másik oldalon átlagos az anyagi helyzet. Általános, hogy a helyi roma lakosság állami transzferektől való függőségi helyzete jelentős. Jellemző a romák közmunka program keretében történő foglalkoztatása. A helyi önkormányzaton kívül állami szerveknél nyílik lehetőség- akár napi 8 órás- közmunkavégzésre, a tapasztalat azt mutatja, a programban részt vevők ennek keretében kapható nettó jövedelemmel sincsenek megelégedve. Ezen célcsoportnak a foglalkoztatási helyzet javítása és fiatalkorban elkezdett, helyes életmódra nevelés jelentheti a kitörési pontot. A településen 2012 decemberében a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma 60 fő. Ez a szám azonban nem mutat reális képet, tapasztalatok szerint még mindig sokan nem regisztráltatják magukat a munkaügyi központokban. Arról nincs adat, hogy ebből a számból hány fő roma származású. A településen munkalehetőséget főleg a mezőgazdaság, az önkormányzati intézmények és a mikroés kisvállalkozások biztosítanak. 3 nagyobb vállalkozás van a településen, foglakoztatásuk nem oldja meg a súlyos helyi munkanélküliség gondjait. Jelenleg a községben a legtöbb személyt foglalkoztató az önkormányzat. Az önkormányzat minden lehetséges eszközzel él, ami a tartós munkanélküliek számára foglalkoztatást jelent. Évi 100 fő, egyenként legalább 60 munkanap/év foglalkoztatását jelenti ez. Ezen felül a településfejlesztés során elsődleges szempont a munkahelyek számára megfelelő infrastruktúra biztosítása. 17

85 Az önkormányzat folyamatosan arra törekszik, hogy munkahelyet teremtsen a településen élők számára, illetőleg a munkahelyteremtést támogassa. Az iparűzési adót nem emelte a törvényi maximumra (1,8% jelenleg), továbbá vállalkozói övezettel rendelkezik, vállalkozásra alkalmas ingatlanokat értékesít. A év végén lezárult rendezési terv módosításával még nagyobb vállalkozásra alkalmas önkormányzati telek van. A nyilvántartott álláskeresők száma és nemek közötti megoszlása óta viszonylag egyenletes tendenciát mutat, az állandó lakónépességhez viszonyítva 11-12% között mozog számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,9% ,2% ,6% ,4% ,0% ,2% ,3% ,6% ,5% ,0% ,5% ,8% ,3% ,3% ,9% ,4% ,8% ,1% ,2% ,4% 250 9,8% ,0% 72 5,5% 144 5,7% 18

86 A diagramról jól látható, hogy óta a férfi álláskeresők aránya magasabb a nőkhöz képest, ami nem mondható általánosnak, jellemzően ugyanis a női álláskeresők vannak többségben. Településünkre nézve ez az adat kedvező a nők esélyegyenlőségi helyzetét tekintve, hiszen ezen célcsoportnak általában korlátozottabbak a munkaerő piaci lehetőségei. E számadat nem jelenti viszont azt, hogy a valóságban is ennyi a munkanélküli. A fekete és szürke gazdaságban való elhelyezkedés még mindig jellemző ugyanúgy, mint a külföldön történő be nem jelentett- munkavégzés. E tények megnehezítik annak esélyét, hogy a munkanélküliség helyzetéről valós képet alkossunk. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A diagramot kiegészítettük a és év adataival évben az álláskeresők aránya némi csökkenést mutat az előző évekhez képest. Az azonban jól látható, hogy továbbra is a férfi álláskeresők vannak többségben. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A településen lakó regisztrált munkanélküliek száma 2010-ig növekvő tendenciát mutatott (2010- ben 354 fő), azóta csökkenni látszik (2011-ben 282 fő), bár a lakónépesség száma is csökkent számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 2,9% 1,0% 2,8% 0,4% 2,0% 1,6% 10,0% 10,4% év fő % 12,5% 11,8% 10,7% 11,7% 14,0% 17,1% 11,4% 10,4% év fő % 12,5% 12,1% 12,7% 12,1% 13,0% 8,5% 8,5% 9,1% év fő % 14,3% 12,8% 13,8% 12,4% 8,5% 9,3% 8,9% 7,1% év fő % 14,6% 14,7% 14,1% 14,5% 14,3% 12,6% 12,9% 12,3% év fő % 11,8% 14,4% 15,5% 12,8% 10,6% 9,3% 13,3% 9,1% év fő % 12,1% 13,7% 12,4% 12,8% 12,3% 13,0% 11,1% 12,3% év fő % 11,8% 9,3% 7,1% 11,7% 12,3% 12,2% 10,0% 8,4% év fő év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal % 6,8% 8,9% 9,9% 11,3% 11,6% 13,4% 11,1% 14,3% fő % 0,7% 1,3% 0,8% 0,4% 1,4% 2,8% 3,0% 6,5% 19

87 Ez a tény viszont nem ad optimizmusra okot, a fentiekben részletezettek miatt számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,0% 55,8% 58,4% ,2% 46,6% 50,6% ,3% 54,6% 51,8% ,9% 49,4% 53,7% ,9% 49,4% 51,8% ,6% 42,2% 45,5% ,9% 42,0% 42,4% ,3% 40,3% 49,3% 20

88 számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,5% 19 5,7% 30 4,6% ,3% 20 6,1% 39 6,2% ,3% 16 5,0% 29 4,7% ,6% 15 4,6% 31 5,1% ,1% 29 9,5% 44 7,3% ,9% 19 6,1% 39 6,5% ,4% 15 5,0% 27 4,7% ,9% 3 1,0% 16 2,8% A diagram a 180 napnál régebben munkanélküliek számának alakulását mutatja. Jól látható, hogy ez a szám óta folyamatosan emelkedik, míg nemek közötti megoszlása változik. A pályakezdő álláskeresők száma 2009-ben kiemelkedően magas volt, azóta talán csökkenő tendenciát mutat, de nem jelentős mértékben. A pályakezdők nemek szerinti megoszlása 2011-ben változott, ekkor a nők kerültek többségbe, míg az addigi években ezen területen is férfiak voltak többen. A éves közöttiek népesség számához viszonyítva a pályakezdő álláskeresők száma 4-5% között mozog óta. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A regisztrált valamint a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma továbbra is némi csökkenést mutat. A nemek közötti megoszlás tekintetében elmondható, hogy továbbra is a férfiak száma magasabb. A korcsoport szerinti megoszlás szerint pedig a legtöbb álláskereső a évesek között található, ez az összes álláskereső mintegy 17,1 %-át jelenti. A pályakezdő álláskeresők számának tekintetében látható, hogy évben számuk megugrott, különös tekintettel a férfiak körében, majd 2013-ban ez a szám kissé visszaesett, közelítve a korábbi átlaghoz. 21

89 b) alacsony iskolai végzettségűek 2 foglalkoztatottsága A munkanélküliség és az iskolai végzettség kapcsolatát vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb nyilvántartott munkanélküli a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosság köréből kerül ki. A nyilvántartott munkanélküliek közül a legkisebb arányban meglepő módon a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak. Arányuk az összes nyilvántartott munkanélküliek számához képest 5 % körül mozog. Ez nem feltétlen valós adat, az alacsony iskolai végzettségűeknél is jellemző lehet, hogy nem regisztráltatják magukat, illetve körükben is gyakori a fekete és szürke gazdaságban történő foglalkoztatottság számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,7% ,5% ,8% ,2% ,5% ,3% ,4% ,8% ,8% ,1% ,7% ,2% ,8% ,9% ,3% ,5% ,2% ,3% ,8% ,6% ,6% ,0% 49 34,0% 82 56,9% 2 Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása 22

90 A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlásánál sem történt szembetűnő változás az elmúlt 2 évben, továbbra is a korábbi évek tendenciája jellemző. Többségben vannak a 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkezők, majd a kizárólag általános iskolai végzettséget szerzők, és továbbra is elenyésző a 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. Az általános iskolai végzettség, valamint az alacsony iskolai végzettség komoly probléma az álláskeresésben és az elhelyezkedésben. Törekedni kell arra, hogy ezeknek az embereknek lehetőséget tudjunk biztosítani arra, hogy meg tudják szerezni az általános iskolai, vagy attól magasabb végzettséget, ezáltal növelni tudják munkaerő-piaci esélyeiket. Ezzel a területtel kapcsolatban a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályánál és a Türr István Képző és Kutató Intézetnél is folyamatosan lehet érdeklődni, a különböző képzések tekintetében is, amelyek az alacsony iskolai végzettségűeket célozzák meg. c) közfoglalkoztatás évtől a közfoglalkoztatás eddigi rendszerét egy új támogatási rendszer váltotta fel. Megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, valamint a közhasznú munkavégzés, helyükbe egy egységes közfoglalkoztatás lépett számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % n.a. n.a % n.a. n.a % n.a. n.a % n.a. n.a % n.a. n.a % n.a. n.a % n.a. n.a. A közfoglalkoztatásban részt vevők száma évtől növekszik, arról azonban nincs adatunk, hogy a közfoglalkoztatottak közül hány roma származású volt. Településünkön a roma lakosság pontos számáról sincsen adatunk, erről szóló adatszolgáltatás önkéntes. Jelenleg hosszú távú közfoglalkoztatási önkormányzati program működik településünkön. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretén belül a foglalkoztatás helyettesítő támogatásra (Fht.) jogosultak napi 6-8 órás munkaidőben, legalább 2 hónap, legfeljebb 12 hónap időtartamig foglalkoztathatók, időarányosan a közfoglalkoztatási minimálbér (75.500), illetve a közfoglalkoztatási garantált bérminimum (96.800) megfelelő összegű munkabérben részesülhetnek. A hosszabb távú olyan közösségi feladatok megoldása érvényesül, melyeket az önkormányzat saját erőből nem tud ellátni, és a munka eredménye a település lakóinak megelégedésére szolgál. A közfoglalkoztatás keretében végzett feladatok sokrétűek, azok kiterjednek a települési környezet rendben tartására, szebbé tételére (belvíz, csapadékvíz elvezetése, köztemetők tisztán tartása, önkormányzati sportpálya és játszóterek gondozása, parlagfű-mentesítés), adminisztrációs feladatok ellátására, valamint a közbiztonság erősítésére is (településőr alkalmazása). 23

91 A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A táblázat frissített adatai alapján megállapítható, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők száma 2012-től kezdve csökkenést mutat, a legutolsó adatokat figyelembe véve elmondható, hogy ben 104 fő közfoglalkoztatott volt a településen. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A munkalehetőség helyben korlátozott, a helyi nagyobb munkaadók a helyi termelőszövetkezet jogutódja, valamint élelmiszer feldolgozó vállalkozások, munkaadónak számít még az önkormányzat a közfoglalkoztatás megvalósítójaként. A lakosok közül még mindig jelentős számban járnak a közeli Baja városába dolgozni számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal Legközelebbi 12 perc perc 0 0 igen 1 centrum Megyeszékhely 65 perc 8 80 perc Főváros 100 perc perc A foglakoztatáshoz való hozzáférés esélyeinek helyi potenciája közlekedés szempontjából jónak mondható. A legközelebbi város, Baja autóbusszal is gyorsan megközelíthető az ott dolgozók számára, ez napi kb. 40 perc utazást jelent. Sükösdön áthalad a Budapest felé vezető 51. számú, valamint a Kecskemétre vezető 54. számú főút, így az autóbusz járatok száma elegendő. A településen a vonatközlekedés, nem megoldott, illetve kerékpárút sem található a településen belül, ami a kerékpárosok helyzetét némiképp nehezíti, azonban az önkormányzat folyamatosan keresi a lehetőségek a közlekedés biztonságosabbá tételére, illetve tervben van az 51. sz. főút mentén egy kerékpársáv kialakítása. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. illetékességi területébe tartozó járatok közlekednek a településen. Az országos és regionális autóbuszvonalakat érintő menetrend módosításokkal kapcsolatban tájékoztatást a internetes oldalon és egyéb helyi közlemények formájában értesülnek a helyi lakosok. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A Sükösdi Szent Anna Alapítvány januárjától működteti a Szent Anna Tanodát a TÁMOP /A-08/ számú projekt keretében. Ennek lezárulta után, május 1-től ismét indulhatott a Tanoda. A program hosszú távú, általánosan megfogalmazott célja a halmozottan hátrányos helyzetű, roma származású tanulók iskolai lemorzsolódásának csökkentése, a továbbtanulási és munkaerő-piaci esélyeik javítása. 24

92 A január 1-től december 31-ig tartó időszakban 32 fő sükösdi halmozottan hátrányos helyzetű, és többségében magát roma származásúnak valló felső tagozatos és középiskolás került bevonásra a projektbe. A májusától indult periódusban a cél ugyanaz, de a program ezúttal a fiatalabb korosztályt is célozza. A Tanoda működtetése elősegíti a programban részt vevő gyermekek eredményesebb életpálya építésének megalapozását, minél magasabb iskolai végzettség megszerzését. A program hosszú távú célja a bevont gyermekek iskolai lemorzsolódásának csökkentése, a továbbtanulási és munkaerő piaci esélyek javítása. Közvetlen cél: a tanulók pályaválasztásának segítése, érettségit adó szakközépiskolai továbbtanulásuk segítése. Továbbá önbizalmuk erősítése, tehetséggondozás, az előítéletek csökkentése és identitástudatok erősítése. A projekt megvalósítását mentorok segítik, akik olyan szakemberek közül kerültek ki, akik szakmai tudásukkal, hozzáállásukkal tudják segíteni a gyerekeket továbbfejlődésükben. A programba felső tagozatos és középiskolás tanulók vonhatók be. Ők lehetőséget kapnak a Tanoda keretein belül arra, hogy tanulási eredményeikben mutatkozó lemaradásaikat a megfelelő szintre hozzák, illetve meglévő erősségeiket továbbfejleszthessék. A tanulás segítése mellett a Tanoda számos szabadidős tevékenységet kínál a jelentkező diákoknak. Lehetőségük nyílik a sport, a dráma, az informatika, zene, tánc, valamint a kézművesség és életviteli tevékenységek területén fejleszteni, kibontakoztatni a képességeiket. A foglalkozások délutánonként a gyerekek órarendjéhez igazodva zajlanak hétfőtől szombatig. A Tanodába érkező diákok szabadon választhatják meg mentorukat, akitől annak szakjának megfelelően segítséget kérnek. A Tanodai foglalkozásokat igénybe vevő diákok nagy része roma származású. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A mostani 9. osztályos középiskolásoknak a köznevelési törvény szerint az érettségi vizsga előfeltételeként 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük. Az idősek látogatásától az irodai munkáig sokféle feladat közül választhatnak. Amennyiben olyan önkéntes munkát választanak a fiatalok, ahol tapasztalatot tudnak szerezni ezt fel tudják használni a későbbiekben a munkaerő-piacon történő elhelyezkedés érdekében. Önkormányzatuknál eddig 11 fiatal végzett közösségi munkát, főleg kulturális és közösségi, valamint közös sport- és szabadidős tevékenyég területen. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A munkaerő-piaci integrációt térségünkben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Központja koordinálja. A munkanélküliek a Munkaügyi Központ által szervezett képzéseken vehetnek részt. A legtöbb képzés valamilyen szakma elsajátítására szakács, vendéglátó eladó, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, CNC forgácsoló, stb. irányul. Ugyanakkor a képzések között találunk nyelvi képzést, 7-8. osztály felzárkóztató képzést is. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Továbbra is a Munkaügyi Központ, amelynek jelenlegi megnevezése: a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya az a szervezet, amelyen keresztül elérhetőek ezek a különböző programok, szolgáltatások. A legújabb pályázatok, programok folyamatos figyelésével aktuális információk érhetőek el, melyekre ha a feltételek adottak a település pályázni tud. 25

93 g) mélyszegénységben élők és romák 3 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élők számát az aktív korúak ellátásában részesülők számának felhasználásával tudtuk megbecsülni. Az önkormányzat elsősorban az aktív korúak ellátásában, ezen belül is a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket alkalmazza a közfoglalkoztatás keretében intézményiben. Az önkormányzati közfoglalkoztatásban résztvevők között találunk roma kisebbséghez tartozókat. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Helyi tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a hátrányos megkülönböztetés településünkön nem érvényesül nagymértékben. Tapasztalatok szerint, ha a célcsoporthoz tartozó egyénnek a munkához való hozzáállása, illetve megbízhatósága megfelelő, akkor nincsenek kirekesztve a helyi munkalehetőségekből. Ehhez azonban a célcsoport megfelelő hozzáállására is szükség van. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés által leginkább sújtott csoportok a következők lehetnek: - akadályozott/fogyatékossággal élő/megváltozott munkaképességű emberek - alacsony végzettségűek, iskolából lemorzsolódók - pályakezdő fiatalok, munkatapasztalattal nem rendelkezők - (tartósan) munkanélküliek - alacsony munkaintenzitású háztartásban élő emberek - romák - rossz közlekedésű településen élők - (jövedelmi, lakhatási) szegények - migránsok - fogvatartottak, börtönből szabadultak - szenvedélybetegek - hátrányos helyzetű családokban/ állami gondoskodásban élő gyerekek, fiatalok - 45 év feletti inaktívak - idősek A csoportok között átfedések lehetségesek, illetve a hátrányok halmozódhatnak. Továbbra sem jellemző településünkön a hátrányos megkülönböztetés, a munkához való hozzáállás a mérvadó a munkáltatók szemszögéből. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló évi III. törvény előírásait a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról szóló 22/2006. (XII.21.) Kt. sz. rendeletbe építette bele a Képviselő-testület. A rendelet a folyamatosan változó körülményeknek megfelelően azóta többször módosításra került. Legutóbbi módosítása Sükösd Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 5/2013. (II.28.) sz. rendelete, melynek jelentősége, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az 3 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). 26

94 ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletben tételesen meghatározott feltételeket teljesítse. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A rendeletet hatályon kívül helyezte a Képviselő-testület, a jelenleg településünkön igénybe vehető ellátásokat a Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.27.) a pénzben és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló önkormányzati rendelete szabályozza. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó előírások az új rendeletbe is beépítésre kerültek a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez igényelhető támogatás megítélésének feltételeként. a) igényelt, illetve megállapított támogatások összeges, száma stb számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési nyilvántartott álláskeresők száma járadékra év jogosultak fő fő % ,8% ,8% ,8% ,1% ,6% ,8% ,0% ,3% 27

95 év számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást szociális helyettesítő támogatás segélyben (álláskeresési részesülők támogatás) fő évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A táblázatból látható, hogy az álláskeresési járadékra jogosultak száma évtől jelentős mértékű csökkenést mutat, 2013-ban a nyilvántartott álláskeresők mintegy 5,8 %-a részesül járadékban. Talán ez is az oka annak, hogy még mindig van olyan munkanélküli, aki nem regisztráltatja magát a Munkaügyi Központban, hiszen ha ellátást nem kap, nem érzi szükségét a nyilvántartásba vételnek. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma nagyjából azonos év óta, a változás mértéke nem számottevő. Elmondható, hogy településünkön egy alkalommal sem vonták meg az ellátást, sem azért mert 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni, sem pedig helyi önkormányzati rendelet alapján. Megállapítható, hogy az ellátásában részesülők igyekeznek eleget tenni a jogosultsági feltételeknek, főként azért is, mert sok családban a foglalkoztatást helyettesítő támogatás az egyetlen rendszeres jövedelemforrás. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakosság saját otthon kialakítására törekszik. Nem jellemző a hajléktalanok jelenléte. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatással segíti a rászorulókat, melyet természetben nyújtunk. Önkormányzatunk adósságkezelési szolgáltatást nem nyújtott. A településen működő önkormányzati intézmények épületeinek állapota jónak mondható, 1990-es rendszerváltás óta folyamatosan karban tartjuk az épületeket. A település törekszik a pályázati források kihasználására. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A lakásfenntartási támogatás, mint támogatási forma március 1. napjával megszűnt. Helyette a települési önkormányzat kapott felhatalmazást, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. 28

96 Ennek értelmében települési támogatás keretében nyújt segítséget az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, mely szintén természetbeni ellátás. a) bérlakás-állomány Bérlakás-állomány a településen nem található. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Az ide vonatkozó számú táblázat, amely a lakásállományt mutatja nem került beemelésre mivel az ide vonatkozó adatokban változás nem történt, továbbra sincs az önkormányzat tulajdonában bérlakás. b) szociális lakhatás Szociális lakhatásra nincs lehetőség a községben. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Ezen kategóriába tartozó ingatlanok gazdasági, önkormányzati feladatellátásra vannak használva. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Az elégtelen lakhatási körülményekről, illetve veszélyeztetetett lakhatási helyzetekről pontos adatunk nincs. Megállapítható azonban, hogy elégtelen lakhatási körülményekre van jó néhány példa a településen, ezek javításában az önkormányzat igyekszik segítséget nyújtani. Az önkormányzat figyelmet fordít a veszélyeztetett lakhatási helyzetek feltárására, főként ott ahol gyermekek is érintettek. Az érintett személyeknek, családoknak szükség esetén segítünk a lakhatás megoldásában. A hajléktalanság jelenléte a településen nem jellemző, egy fő hajléktalan él a községben. e) lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Ezt a támogatási formát természetben nyújtjuk. 29

97 számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázatból is jól látható, hogy a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma folyamatosan növekszik. Az ellátást természetbeniként kérik az igénylők (szemétszállítási, áramszolgáltatási díjszolgáltatónak utalás). A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A táblázat adatainak frissítését követően elmondható, hogy 2012-től csökken azok száma, akik lakásfenntartási támogatásban részesülnek, 2014-ben összesen 150 fő kapott ilyen jellegű támogatást. f) eladósodottság A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Az eladósodottság mértéke a gazdasági válsággal mélyült, a szegényebb rétegen felül a vállalkozások közül is egyre többen kerülnek adósságcsapdába és az ingatlanok elárverezésre kerülnek. Lakások is érintettek ebben. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település külterületén található Szántópuszta közművesített, illetve az egyéb külterületi tanyák (számuk nem jelentős) is ellátottak. Az itt található lakások gazdasági tevékenység végzése miatt lakottak, az itt élő emberek belterületi lakhatása minden esetben megoldott. 30

98 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nem található szegregátum. Bizonyos utcaszakaszokra jellemző a romák jelenléte, olyan utcákban, ahol nem-roma lakosság is lakik. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Településünkön továbbra sem jellemző a telepek, szegregátumok kialakulása évben a KSH 2011-es népszámlálás adatainak felhasználásával elkészült az országos szegregátum adatbázis és térkép, mely Sükösdön 3 szegregált településrészt jelöl meg. Sükösd - Szegregátumok adatai Mutató Sükösd összesen 1. szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum megnevezése (Szabadság út- (Új u. (Petőfi Sándor Hunyadi János Szabadság u.- u.-rövid u.- u.-templom u.- Horgász u.) Hunyadi János u. Petőfi Sándor u.) Daráló u. belterület határa) Lakónépesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 25,4 47,8 63,3 65,2 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres 45,0 54,3 83,5 72,8 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 15,8 39,1 52,3 52,2 Szegregátumként az az egybefüggő terület került megjelölésre, ahol a népesség (az intézetekben lakó népesség nélkül) meghaladja az 50 főt és a kijelölt terület egészére a szegregációs mutató 50 %-nál magasabb értéket mutat. Táblázat és térképek: Forrás: évi népszámlálás 31

99 32

100 Sükösd szegregátum 2. Szegregációs mutató 35% feletti Sükösd szegregátum 3. Szegregációs mutató 35% feletti 33

101 A KSH 2011-es népszámlálása szerint a fenti területek számítanak szegregátumnak. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A szegregált területeken jellemző azoknak a lakásoknak a jelenléte, amelyekben az átalagosnál többen élnek alacsony komfort fokozatú, vagy komfort nélküli lakásokban. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége a szegregátumokban is biztosított. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A szegregátumként megjelölt településrészeken összesen 433 fő lakik, ebből a év közöttiek száma 224 fő. Halmozott jelenség a szegregátumokban a munkanélküliség magas aránya, a családfő alacsony iskolai végzettsége, és az is, hogy a család legfőbb és szinte kizárólagos jövedelmét a különböző szociális ellátások jelentik. Ebből következik, hogy a szegregátumokban mélyszegénységben élők életkilátásai és kitörési lehetőségei a legrosszabbak, és sajnálatos módon jelen van a nemzedékeken átívelő szegénység problémája is. A szegregátumokban ugyanakkor olyan családokat is besoroltak, akikre a fentiek egyáltalán nem jellemzők. Kihagytak olyan kapcsolódó utcaszakaszokat, melyekben rászoruló családok élnek. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A 2000-es évektől a roma lakosság a nem-roma lakosok által lakott utcákban is vásárolt ingatlant, szocpol támogatás keretében. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára biztosított. Az igénybe vehető szolgáltatások jó színvonalúak. A kerületi ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetők, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat nyújt folyamatos és megbízható módon. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére tervezett év háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 34

102 számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi alapellátást 3 vállalkozó háziorvos (2 felnőtt, 1 gyermekorvosi körzet) és egy fogszakorvos biztosítja. A településen központi orvosi ügyelet működik, központja Baján érhető el. A településen gyógyszertár működik. A védőnői szolgálatot helyben 2 védőnő látja el. A településen elérhető továbbá bőrgyógyászati és nőgyógyászati szakrendelés számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma , , , , Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A táblázat adatainak frissítését követően elmondható, hogy az egészségügyi alapszolgáltatások ellátása továbbra is változatlan formában elérhető. A sz. táblázatból jól látható, hogy az egy védőnőre jutó gyermekek száma is alig változik óta. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés 35

103 Gyakran kerül sor a helyi Művelődési Házban ingyenes szűrővizsgálatok (látás-, hallásvizsgálat, vérnyomás és vércukormérés) megszervezésére. Évente megrendezésre kerül a Sport- és Egészségnap, melynek keretében a lakosság egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadásokat hallhat, valamint ingyenes szűrővizsgálatokat, tanácsadást vehet igénybe. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A koragyermekkori kötelező szűréseket a háziorvos és a védőnő folyamatosan végzi, a prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés mindenki számára biztosított. A településen továbbra is évente kerül sor ingyenes szűrővizsgálatok megszervezésére. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátás a nevelési-oktatási intézmények keretén belül megoldott. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A település közétkeztetése az általános iskola melletti önkormányzati fenntartású napközi konyháról történik, ahol az iskoláskorúak helyben elfogyaszthatják a napi ebédet. A napközi étkeztetést napi 3-szori étellel biztosítja az önkormányzat az igénybevevőknek. Ezen a konyhán főznek a szociális étkezőkre is, 2012 januárjától ételfutár szolgáltatás lett bevezetve, így az összes felnőtt étkező szám meghaladja a 100 főt. Az önkormányzat minden évben biztosítja a nyári gyermekétkeztetést a rászoruló gyermekek részére. A programban részt vevő gyermekek száma évente kb. 50 fő. Az ellátásban részesülő gyermekek névsorát a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak segítségével állítjuk össze, annak érdekében, hogy valóban a leginkább rászoruló gyermekek vehessenek részt az étkeztetésben. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Az étkeztetésre vonatkozóan, szem előtt tartjuk, hogy biztosítsuk az egészséges ételeket, megfelelő minőségben, a közétkeztetésről szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletnek megfelelően, amely a táplálkozás-egészségügyi előírásokat tartalmazza. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Településünkön egy sporttelep található, amelyen két szabadtéri elsődlegesen labdarúgó pálya rendeltetésű - sportpálya működik. A község általános iskolájának kosárlabda pálya méretű tornacsarnoka még 1983-ban épült. Az iskola udvara tágas, egyik részén szabadtéri kézilabda és kosárlabda pálya van kialakítva, világítással ellátva. A településen sportklub egyesület működik, melyet az önkormányzat folyamatosan támogat. A klubnak labdarúgó szakosztálya működik, hat korcsoporttal ben asztalitenisz klub került kialakításra, mely szintén mindenki számára igénybe vehető. A Sükösdi Egészségmegőrző és Sport Egyesület 2010 augusztusától működtet konditermet egy önkormányzati fenntartású épületben, ahol jelenleg fő választja napi sportjának a testépítést. Évente megrendezésre kerül az Egészség- és Sportnap, melynek keretében számos sportolási lehetőség nyílik az érdeklődők számára. A Művelődési Ház helyet ad továbbá jóga és aerobic foglalkozásoknak, illetve gyermekek részére táncoktatás folyik. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: 36

104 A évben pályázat keretében ingyenes gyógytorna foglalkozásokat is tartottak a helyi Mozgáskorlátozott Egyesület szervezésében. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: - az idős korú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, - a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, - egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, - azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás (jelzőrendszeres is) feladatát január 1-től a Cédrus Református Egyesített Szociális Intézménnyel láttatja el. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A feladatellátás érdekében jelzőrendszer működik, melynek tagjai helyben: a jegyző, a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője, egészségügyi alapellátó rendszerben működő szolgáltatók, gyermekjóléti szolgálat, rendőrség, oktatási intézmény, egyház, Caritas helyi szervezete. A családsegítés feladatát az Önkormányzat az évi CXXXV. Törvény szerinti társulásban, több településsel együtt oldja meg a Gara község gesztorságával működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül saját szakmai program alapján. Elmondható, hogy a jelzőrendszer, valamint a jelzőrendszer tagjai közötti együttműködés jó a községben. Az önkormányzat évben megvásárolta a helyi idősek otthona épületet, még ez évben tervezi bentlakásos idősek otthona szociális intézményt nyitni elsősorban a település idős lakosainak. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a megfelelő minőségben továbbra is biztosított a településen. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szociális és egészségügyi szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Amennyiben valaki mégis úgy érzi, hogy bármilyen hátrányos megkülönböztetés érte akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhat, ahol az ilyen jellegű esetek, panaszok kivizsgálásával foglalkoznak. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül 37

105 A szociális és egészségügyi ellátórendszeren belül pozitív diszkrimináció érvényesül településünkön. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségeknek fontos, lényeges szerepe van az életminőség javításában. Közösségek alatt az emberek olyan összefüggő hálózatait értjük, amelyek a lakóhelyük (település, szomszédság), a napi tevékenységüket legnagyobb mértékben kitöltő elfoglaltságuk (oktatási intézmények), munkájuk (munkahelyük), valamilyen életkori (idősek), demográfiai jellemzőik (nők), esetleg közös problémáikra közös válaszokat kereső (önsegítő csoportok) stb. dimenziók mentén szerveződnek. Községünkben a közösségi élet színtere főként a helyi Művelődési Ház és Könyvtár. 8. számú táblázat - Közművelődési intézmények év A nyilvános könyvtárak száma A nyilvános könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) Muzeális intézmények száma Közművelődési intézmények száma Forrás: TeIR, KSH-Tstar/Közművelődés a) közösségi élet színterei, fórumai A községben a kultúrához való hozzáférést több módon is biztosítja a települési önkormányzat. Van a községnek könyvtára és művelődési háza is. Ezen felül a művelődési ház otthont ad a közösségi élet különböző formáinak. Kertbarát kör, nyugdíjasklub, Arany Páva Díjas Népdalkör, s megszervez a teljes lakosságot megmozgató rendezvényeket: Egészség- és sportnap, Falunap, Szüreti mulatság, Idősek Napja, Falukarácsony amelyekre folyamatos lakossági igény mutatkozik. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: 38

106 A közmeghallgatásokhoz, amelyek a település egész lakosságát érinthetik, szintén a Művelődési Ház biztosítja a helyszínt. Ezen alkalmak során bárki véleményt nyilváníthat. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai konfliktusok kialakulása nem jellemző a településre. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Mivel a település lakosság száma alacsonyabb, így sok esetben egymásra szorulnak az emberek a problémáik megoldásakor, így kevésbé generálódnak helyi ellentétek, a közösségi együttélés jónak mondható. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A jelen gazdasági körülmények között nem jelentős az adományozás ezen a téren. Annál inkább jelen van a közösségi rendezvényeken az önkéntesek munkája. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Az említett események szervezése, megvalósítása a helyi lakosok összefogásával és támogatásával valósul meg. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Cigány kisebbségi önkormányzat az évi választások óta működött a településünkön, a év végén azonban a testület feloszlatta magát. Azóta nem működik a községben a roma közösség érdekeit képviselő külön szervezet. Nemzetiségi önkormányzat a következő választás alkalmával alakítható. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A őszén tartott helyhatósági választások alkalmával, 3 fővel megalakult a roma nemzetiségi önkormányzat. A nemzetiségi képviselők tevékenyen részt vesznek a helyi önkormányzatot érintő közösségi ügyekben. Az elnök rendszeres résztvevője a képviselő-testületi üléseknek. Pályáznak a helyi nemzetiség hagyományai megőrzésének, felzárkózásának érdekében. Családok helyzetének javításában személyes közreműködésükkel segítséget nyújtanak. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők köre fokozatosan bővül. A családgondozók beszámolója szerint jellemző a célcsoportban a gyermekek és a háztartás elhanyagolása, az anyagi problémák fejlesztési lehetőségek Háztartásvezetési, családfenntartási, életvezetési előadások, tanácsadások szervezése mélyszegénységben élőknek és romáknak 39

107 fokozódása. Halmozott jelenség a szegregátumokban a munkanélküliség magas aránya, a családfő alacsony iskolai végzettsége. A szegregátumokban mélyszegénységben élők életkilátásai és kitörési lehetőségei a legrosszabbak. Önkormányzatunk a szegregátumokban élők helyzetét alaposan megvizsgálja, és a szükséges feltételek fennállása esetén dönt az EFOP és EFOP pályázatokban való részvételről. 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A település és Magyarország jövőjét a gyermekek jelentik. Ezért kiemelten fontos a nevelésük, oktatásuk. A társadalmi szokások, helyes magatartási minták, szabályok mielőbbi elsajátítása érdekében továbbra is törekedni kell arra, hogy minden óvodás kort elért gyermek számára biztosított legyen az óvodai férőhely, majd később az iskolába lépéskor a képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön. A településen jellemző azonban, hogy egyre alacsonyabb a gyermekvállalási arány. A település lakosságára az elöregedés jellemző, 2011-ben a 65 év feletti állandó lakosok száma 670 fő volt, míg a 0-14 év közöttieké 544 fő. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Év Fő Változás % % % % % % % % 40

108 Szintén 2011-es adat szerint a halálozások száma kétszerese az élve születések számának. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. Ebben jelentős szerepe van a korábbiakban kifejtett jelzőrendszer hatékony működtetésének. Főbb feladatok, célkitűzések ebben a célcsoportban az alábbiak: - óvodai nevelés általánossá tétele, minden három évet betöltő halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyerek részére biztosítani az óvodai felvételt, - a speciális iskolákba történő áthelyezéssel megvalósuló hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció megszüntetése, a cél, hogy csak a szükséges esetekben kerüljenek oda gyermekek 41

109 - építményi, infrastrukturális ellátottság további javítása, - hatékonyabbá kell tenni az intézményekben a pályaválasztási tevékenységet, nagyobb gondot kell fordítani a szülők tájékoztatására, meggyőzésére, - a gyerekek napközi otthonos foglalkoztatását mind szélesebb körben biztosítani, ezáltal a szociális biztonságuk is nő, - munkára és tisztes megélhetésre nevelés /háztartási ismeretek: tisztálkodás, mosás, takarítás, főzés/ A településen minden gyermek számára biztosított az óvodai és általános iskolai ellátás, a férőhelyek száma nem 100%-ban kihasznált. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A témakörhöz beemeltük a lakónépesség alakulását szemléltető 1. sz. táblázatot, az állandó népesség december 31.-i megoszlását bemutató 2. sz. táblázatot, valamint a természetes szaporodásra vonatkozó 3. sz. és az öregedési index 5. sz. táblázatát. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy Sükösd állandó népessége továbbra is csökkenőben van, és a településre még mindig az elöregedés jellemző, 2013-ban az öregedési index elérte a 132 %-ot. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Az iskola tanulói létszámának 16%- a hátrányos, míg 26 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában ez az arány a hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében 1%, míg a halmozottan hátrányos gyermekek aránya 38 %. A településről más település óvodáiba, iskoláiba eljárók jellemzően az általános iskola felső tagozatában jelennek meg, a bejárás Baja városába történik. Az utóbbi években azonban egyre többen íratják már óvodába is vidékre gyermeküket. Ennek oka jórészt a település etnikai lakosságának magatartása, gyermekeik nem megfelelő higiéniai és nevelési hiányosságai miatt adódik. A vidéken dolgozó szülők is előszeretettel járatják gyermeküket munkahelyük településére. Mindaddig, amíg szabad iskolaválasztás van, a Kormány segítségével a településnek kell megoldania, hogy minden szülő elhivatottságot érezzen a helyi nevelés- oktatási intézmények igénybevételre ben a településen védelembe vett gyermekek száma 31 fő, átmeneti nevelésbe lévő gyermekek száma 16 fő, ideiglenes elhelyezésre pedig gyermek esetében került sor. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kezelt problémák közül magasan kiemelkedik a szülői elhanyagolásból eredő problémák kezelése, ezt követi az anyagi gondokból eredő problémák kezelése számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

110 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Emelkedést mutat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma ben már 305 gyermek volt érintett az ellátásban, ami 146 családot jelent. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek jogszabály értelmében hátrányos helyzetűnek minősülnek. Halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek részére igénybe vehető támogatási forma az óvodáztatási támogatás, mely a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén nyújtható. A támogatás igénybevételére az óvodavezető külön felhívja az arra jogosult szülők figyelmét, segítséget nyújt a szükséges kérelem kitöltésében évben 6 gyermek részesült ilyen támogatásban, az elutasított illetve megszüntetett ellátások oka minden esetben a rendszeres óvoda járatás hiánya volt. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermekek az intézményi étkezést térítésmentesen vehetik igénybe. Ezen felül a korábbiakban részletezettek szerint a nyári étkezés is biztosított a településen a rászoruló gyermekek részére. Az önkormányzat a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázathoz évről évre csatlakozik, ezzel is segítve a hátrányos helyzetűek felsőoktatásban való részvételét. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: évi adat szerint az iskola tanulói létszámának 32%- a hátrányos, míg 12 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában ez az arány a hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében 31%, míg a halmozottan hátrányos gyermekek aránya 14 %. A számok jelentős változást mutatnak a év eleji adatokhoz képest. Ennek oka, hogy szeptember 1-je óta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalma megváltozott, a státusz megállapításának feltételei szigorodtak. A státusz megállapításához a gyermekek esetében több feltételnek kell teljesülnie. A jogszabály értelmében: Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a családbafogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú - (alacsony iskolai végzettség, melynek igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a családbafogadó gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ - (alacsony foglalkoztatottság, melynek fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek - (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény) 43

111 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény) legalább kettő fennáll. Fentiek miatt a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek száma némileg csökkent, illetve az eddig halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az új jogszabály értelmében gyakran csak a hátrányos helyzetűvé nyilvánítás feltételeinek felelnek meg. A táblázat adataiból megállapítható, hogy még mindig magas a védelembe vett illetve a veszélyeztetett kiskorúak száma. Védelembe vételre főként szülői elhanyagolás miatt kerül sor a településen. Ez a probléma folyamatosan téma a gyermekjóléti szakmaközi megbeszéléseken, ahol a jelzőrendszer tagjai állandó meghívottak. Mindenki a saját területén tapasztalt problémákat tárja fel, melyre közösen próbálunk megoldási javaslatokat találni. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése a településen jónak mondható. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Emelkedést mutat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma ben már 305 gyermek volt jogosult az ellátásra, ami 146 családot jelent. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek jogszabály értelmében hátrányos helyzetűnek minősülnek. év számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Kiegészítő Rendkívüli Rendszeres tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek száma gyermekek gyermekek száma száma száma száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult - bölcsödében, óvodában és iskolában az étkezéshez jogszabály szerinti normatív kedvezményre. - évi kétszeri egyösszegű támogatásra, - és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekre ben augusztus hónapban 311 gyermek, november hónapban pedig 293 gyermek részesült egyszeri támogatásban. A településen rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok egy főre jutó jövedelme jellemzően nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét ( Ft). A támogatott családok mindössze kb. 30%-nak egy főre jutó jövedelme haladja meg ez az összeg határt. 44

112 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása nem jellemző a településen, a családok általában az átmeneti segély formáját veszik igénybe. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma az elmúlt 2 évben minimális csökkenést mutat évben augusztus hónapban 284 gyermek, november hónapban pedig 280 gyermek részesült egyszeri támogatásban, melyet most is Erzsébet utalvány formájában kaptak meg az arra jogosultak, az utalvány értéke 5.800,- Ft volt gyermekenként. Az igénybevevő családok anyagi helyzetét vizsgálva továbbra is megállapítható, hogy a legtöbb esetben családok egy főre jutó jövedelme jellemzően nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét ( Ft). c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó támogatási forma a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint az óvodáztatási támogatás. Halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek részére igénybe vehető támogatási forma az óvodáztatási támogatás, mely a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén nyújtható. A támogatás igénybevételére az óvodavezető külön felhívja az arra jogosult szülők figyelmét, segítséget nyújt a szükséges kérelem kitöltésében évben 6 gyermek részesült ilyen támogatásban, az elutasított illetve megszüntetett ellátások oka minden esetben a rendszeres óvoda járatás hiánya volt. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A halmozottan hátrányos gyermekek részére megállapítató óvodáztatási támogatás június hónapban volt utoljára kifizethető, ez az ellátási forma is megszűnik a továbbiakban. A feltételeknek megfelelő családok száma elenyésző a településen év végén illetve előtte év végén is - a Képviselő-testület hivatalból pénzbeli családi szociális segélyben részesítette a 0-25 éves kor közötti nappali tagozatos oktatásban részt vevő gyermeket nevelő családokat, melynek összege 8.500,- Ft volt. A támogatás 360 családot érintett. A korábban hivatkozott új szociális rendeletünk pedig új támogatási formát vezet be iskolakezdési támogatás néven. Az önkormányzat iskolakezdési támogatásban részesíti a 6-15 év közötti általános iskolás tanulókat, ha a családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét. Önkormányzatunk ilyen módon próbál segítséget nyújtani az iskoláskorú gyermeket nevelő családok kiadásainak viseléséhez. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A községben az ingyenesen étkezők aránya 72 %, az óvodában és az általános iskolában étkezők összlétszámához képest számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos mértékű Ingyenes Ingyenes Óvodáztatási Ingyenes étkezésben kedvezményes tankönyvellátásban étkezésben támogatásban év résztvevők száma étkezésre résztvevők száma részesülők iskola 1-8. évfolyam jogosultak részesülők óvoda száma száma száma évfolyam Nyári étkeztetésben részesülők száma n.a n.a

113 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A számú táblázat adataiból leolvasható, hogy évről évre növekszik mind az ingyenes étkezésben, mind az ingyenes tankönyvellátásban részesülő gyermekek száma. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Településünkön nincsen magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nem található szegregált lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférés maximálisan biztosított, kivéve a mozgásában oly módon korlátozott gyermekeket, akik miatt az intézmények akadálymentesítését meg kellene oldani. Jelenleg a településünkön mindössze egy gyermek tartozik ezen csoportba számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett Működő összes bölcsődék bölcsődébe beírt gyerekek száma év bölcsődei száma gyermekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, férőhelyek száma nappali tagozaton tanuló szülő) Forrás: TeIR, KSH Tstar számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db 46

114 2 Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 14 nap Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 8 - Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 8 - Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet (óvoda titkár, pedagógiai asszisztens) Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) december 31-én a 3 év alatti gyermekek száma 125 fő volt. Településünkön kettő felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező védőnő látja el a védőnői feladatokat. Ennek megfelelően két körzet került kialakításra a gyermekek számának megfelelően, arányosan elosztva számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma , , , , Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A 2014-es adatok alapján 2 fő védőnő végzi a védőnői feladatokat a településen, ahogyan az előző években is. 47

115 b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A községben egy gyermekorvosi körzet van kialakítva, a gyermekorvos az önkormányzattal kötött szerződés alapján vállalkozási formában folytatja tevékenységét. Betöltetlen praxis nincs a községben. A fogorvosi alapellátás szintén biztosított a településen, egy fogszakorvos látja el a feladatot, akik végzik az iskolafogászattal kapcsolatos teendőket is. A gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés a bajai Szent Rókus Kórházban biztosított. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Amint az a táblázat frissített adataiból is látszik a településen az orvosi ellátás óta változatlan formában működik. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 év közötti gyermekek speciális ellátása helyben biztosított a nevelési-oktatási intézményekben, illetve a szakvélemény alapján a bajai speciális iskolába tanácsolt gyermekek az ottani intézményben. Az óvodai és általános iskolai oktatásban kiegészítő szerepet lát el a fejlesztő pedagógia, gyógytestnevelés biztosítása. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátásokat a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja évben Sükösd településen az alapellátáson belül gondozottak száma 22 fő volt, ez a létszám 11 családban oszlik el. Alapellátás keretén belül gondozzák azokat, akiknek a védelembe vétel keretén belül történő gondozása eredményes volt, s a szülő együttműködik a szolgálattal. A 22 fő kor szerinti megoszlást tekintve a évesek között található a legtöbb gondozott gyermek (9 fő). A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: évben az alapellátás keretében gondozott gyermekek száma 43 fő volt, ez 20 fővel több, mint az előző években. A szám emelkedésének egyik oka azonban az, hogy néhány esetben a védelembe vétel keretében történt gondozás eredményes volt, így a gyermek visszakerült alapellátásba. A többi esetben még mindig főként az iskolai mulasztás és a szülői elhanyagolás miatt kerültek alapellátásba a gyermekek. e) gyermekvédelem A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A jelzőrendszer tagjai között jó az együttműködés. A gyermekjóléti szolgálathoz a jelzések főként az oktatási intézményektől érkeznek, főként tankötelezettség elmulasztásával kapcsolatban. Emellett gyakran előfordul a szülői elhanyagolás miatti jelzés. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások 48

116 A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások biztosításáról a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat gondoskodik. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Óvodáskorban a testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a személyiségtulajdonságok kialakulásában, az egész szervezet növekedésében, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növelésében. A kötött testnevelés megvalósulásának formái: a/ mindennapos testnevelés b/ testnevelés foglalkozások a/ A program szerves része a mindennapi frissítő testnevelés. Ezt a tevékenységet az óvónők naponta kétszer szervezik, egyszer délelőtt, egyszer délután. A frissítő testnevelés középpontjában a mozgásos játékok állnak és kiegészülnek a gimnasztikai gyakorlatokkal. b/ A testnevelés foglalkozások az óvónő által szervezett kötelező tevékenységek. A szervezett testnevelés foglalkozás heti 2 alkalommal van minden korcsoportban, időtartama: perc. (A kiscsoportnál november1-től, a II. félévtől fokozatosan történik a 2. foglalkozás bevezetése.) A sporttevékenységeket az óvónők a testnevelés foglalkozásokon kívül szervezik. Ilyen sporttevékenységek, pl.: - Sportnap szülőkkel Gyermeknap környékén egyszerű vetélkedőkkel, ügyességi versenyekkel - Úszás a lehetőségekhez mérten, - Kirándulás az erdőbe, hosszabb sétát, túrát tehetünk a szülőkkel. - A nagycsoportosokkal minden évben kétszer (ősszel és tavasszal) kondicionális és koordinációs képességszint vizsgálatot végzünk fizikai erőnlétük felmérése céljából - Sport délelőtt nagycsoportosok részére az iskola csarnokában a leendő elsős tanítókkal. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes teljesíteni. Az iskolai tömegsport keretén belül választható sportolási lehetőségek: - floorball - kosárlabda - kézilabda - futball A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Településünkön egy sporttelep található, amelyen két szabadtéri elsődlegesen labdarúgó pálya rendeltetésű - sportpálya működik. A településen sportklub egyesület működik, melyet az önkormányzat folyamatosan támogat. A klubnak labdarúgó szakosztálya működik, hat korcsoporttal ben asztalitenisz klub került kialakításra, mely szintén mindenki számára igénybe vehető. Évente megrendezésre kerül az Egészség- és Sportnap, melynek keretében számos sportolási lehetőség nyílik az érdeklődők számára. A Művelődési Ház helyet ad továbbá jóga és aerobic foglalkozásoknak, illetve gyermekek részére táncoktatás folyik, valamint egyéb szabadidős és kézműves foglalkozások is megszervezésre kerülnek a helyi művelődési házban. Az előzőekben felsorolt lehetőségek a gyermekek rendelkezésére állnak a szünidőben, szabadidőben. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 49

117 A település közétkeztetése az általános iskola melletti napközi konyháról történik, ahol az iskoláskorúak elfogyaszthatják a napi ebédet. Az önkormányzat minden évben biztosítja a nyári gyermekétkeztetést a rászoruló gyermekek részére. A programban részt vevő gyermekek száma évig évente kb. 50 fő, 2013-ban 38 fő. Az ellátásban részesülő gyermekek névsorát a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak segítségével állítjuk össze, annak érdekében, hogy valóban a leginkább rászoruló gyermekek vehessenek részt az étkeztetésben. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Önkormányzatunk továbbra is minden évben biztosítja a nyári gyermekétkeztetést, a részt vevők száma a pályázati lehetőségektől függően változik. Az idei évben a tavalyihoz képest másfélszeres gyermek létszámmal, 45 fővel indulhatott a program. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban nem érkezett jelzés az önkormányzathoz. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Az önkormányzathoz nem érkezett ilyen panasz, nincs tudomásunk ilyen esetről. Amennyiben valaki mégis úgy érzi, hogy bármilyen hátrányos megkülönböztetés érte akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhat, ahol az ilyen jellegű esetek, panaszok kivizsgálásával foglalkoznak. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A nehéz szociális körülmények közt élő gyermekek a Tanoda programba bevonásra kerülnek, a nyári gyermekétkeztetésben ellátásukról gondoskodik az önkormányzat. A helyi cserkészet a nyári időszakban tábort biztosít a szünidőben felügyelet nélkül maradó gyermekeknek. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az Integrációs felkészítés Pedagógiai Rendszere (IPR) keretében a szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola és a középfokú iskola képesség kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű tanuló vesz részt. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. Az Nkntv a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, 50

118 iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását köznevelési intézményeink vállalják, a SNI gyermekek többi gyermekkel való együttnevelésének, oktatásának feltételei adottak. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az óvodában 9 szakképzett óvodapedagógust és 7 dajkát alkalmaznak. Az óvodás gyerekekhez Baja városából jár ki egy gyógypedagógus, és egy logopédus is. Az általános iskolában 20 főt alkalmaznak, a szakember ellátottság teljes. Az iskolába szintén Bajáról jön gyógypedagógus. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás területén nem tapasztalható. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Településünkön egy oktatási intézmény működik, így az intézmények közötti eredményességben mutatkozó eltérések vizsgálata nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az általános iskolában különböző tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére. Ezek eredményessége az átlagok javulásában is mutatkozik. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nagy számban tapasztalható a gyermekek elhanyagolása, ingerszegény környezet. Tapasztalatok szerint a gyermekek nem minden esetben töltik hasznosan a nyári szünidőt, sok az utcán csellengő gyermek. fejlesztési lehetőségek Szabadidős programok, tábor szervezésével a gyermekek számára hasznossá és élvezetessé tenni a nyári szünidőt. 51

119 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Önkormányzat és annak intézményei a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkeznek a probléma területet érintően. A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: - a település összlakosság számának 51 %-a nő (1973 fő); - a női lakosok több mint fele éves tehát aktív korú (1229 fő); - aktív korúak ellátásában részesülők aránya: 42 %; - közfoglalkoztatásban résztvevő nők aránya: 44 %. A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Az állandó népességen belül a nők aránya a vizsgált időszakban 50 % körül mozgott. Tapasztalatok szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg az EU tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők tényleges egyenjogúsítása érdekében az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. Az EU politikája nem kizárólag a nőkkel szembeni megkülönböztetést, hanem a nemek közötti diszkriminációt tiltja. Így az uniós férfi polgárok ugyanúgy élhetnek ezekkel a jogokkal, mint a nők. Ezért erre a célcsoportra különösen az alábbi elvek érvényesítését tartjuk fontosnak: Egyenlő munkáért egyenlő bért Magyarországon is: A magyar jog kifejezett rendelkezéssel és közvetett módon is tiltja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértését. A Munka Törvénykönyvének (Mt.) 5. -a rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát. A köztisztviselői és közalkalmazotti körre vonatkozóan olyan illetmény-, illetve előmeneteli rendszer működik, amely elvileg kizárja a férfiak és nők eltérő bérezését. A szabad béralkuval rendelkező piaci szférában a munkabért a felek szabadon állapítják meg, ám rájuk is vonatkoznak a fenti tilalmak. Jog az egyenlő előmenetelhez, képzéshez és munkafeltételekhez: A munkáltató ugyanolyan elvek alapján köteles előléptetni a különböző nemű munkatársait, nem tehet különbséget férfiak és nők között akkor sem, amikor a képzéshez való hozzájutásról kell döntenie. Emellett ugyanazokat a munkafeltételeket kell biztosítania a nőknek, mint a férfiaknak. Ez érintheti a rugalmas munkaidőt, az elbocsátás feltételeit vagy éppenséggel az öltözködési szabályokat. Terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák jogai: A nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt. Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez: 52

120 Miután a munkavállaló értesítette munkáltatóját arról, hogy terhes, fel kell mérni: milyen egészségre ártalmas hatásoknak van kitéve a terhes nő. A munkáltató köteles a vizsgálat eredményéről tájékoztatni a munkavállalót, és csökkenteni ezeket a negatív hatásokat. A terhesség előtti vizsgálatokhoz való jog: Abban az esetben, ha bizonyos terhesség alatti vizsgálatokat csak munkaidőben lehet elvégezni, biztosítani kell annak a lehetőségét a munkavállaló számára, hogy bérveszteség nélkül részt vehessen ezeken. Egyenlő bánásmód a szociális biztonság terén: Az egyenlő bánásmód elve azt kívánja meg, hogy ne legyen semmiféle megkülönböztetés a nemek alapján, különösen a házassági és családi állapotra utalással. Nők a magyar közéletben: A politikus nők aránya riasztóan alacsony mind a magyar parlamentben, mind pedig a helyi önkormányzatokban. A nők alacsony részvétele miatt az országos és helyi politikában egyáltalán nem érvényesülnek a speciális női érdekek. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Mint ahogy azt már korábban kifejtettük, településünk tekintetében a férfiak száma magasabb a nyilvántartott álláskeresők között. Míg 2011-ben a nők aránya az állandó népességhez viszonyítva 11 % volt, a férfiak körében ez az arány elérte a 12,5 %-ot. A pályakezdő álláskeresők között azonban 2011-ben először a nők száma magasabb számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,9% ,2% ,6% ,4% ,0% ,2% ,3% ,6% ,5% ,0% ,5% ,8% ,3% ,3% ,9% ,4% ,8% ,1% ,2% ,4% 250 9,8% ,0% 72 5,5% 144 5,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők

121 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A táblázat frissített adataiból leolvasható, hogy a települése továbbra is a férfiak aránya magasabb a munkanélküliek körében. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A nők nagyobb hajlandóságot mutatnak a foglalkoztatást segítő és képzési programokon való részvételre, az adódó lehetőségeket igyekeznek kihasználni. Ilyen programok keretében többen végezték el a házi segítségnyújtás, illetve az idősgondozás tanfolyamot. Továbbá a nők szívesen jelentkeznek nyelvi és számítástechnikai kurzusokra. A képzésekre azonban gyakran van túljelentkezés, amely korlátozza a részvételt, további akadályt jelent az alulképzettség is. Az ilyen programokon való részvételnek feltétele legalább az általános iskolai végzettség megléte, ennek hiánya főleg az idősebb korosztályra jellemző (50 év felettiek). A foglalkoztatást segítő és képzési programokon részt vevő településen élő nők számáról pontos adatunk nincsen. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályánál tudnak információval szolgálni abban a tekintetben is, hogy nőknek szóló foglalkoztatást segítő programok mikor, hol és milyen formában érhetőek el. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségűek körében a nők száma magasabb. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a településen 473 nő nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel sem. Az alacsony iskolázottság nem feltétlenül akadályozza meg a munkaerő piacon történő elhelyezkedésüket, különböző segédmunkások, betanított munkásokként tudnak helyben elhelyezkedni. A nők körében azon belül is az alacsony iskolai végzettségűek között ma is nagy számban találunk háztartásbelieket. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A nők esetében az iskolai végzettség hiánya még inkább leszűkíti a megpályázható állások körét. Az általános iskolai végzettség hiánya, valamint az alacsony iskolai végzettség komoly probléma az álláskeresésben és az elhelyezkedésben. Törekedni kell arra, hogy ezeknek az embereknek lehetőséget tudjunk biztosítani arra, hogy meg tudják szerezni az általános iskolai végzettséget, valamint a magasabb iskolai végzettséget, ezáltal növelni tudják munkaerő-piaci esélyeiket. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályánál és a Türr István Képző és Kutató Intézetnél is folyamatosan lehet érdeklődni, a különböző képzések tekintetében is, amelyek az alacsony iskolai végzettségűeket célozzák meg. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a 54

122 munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A közösségi esélyegyenlőség céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. Tapasztalatok szerint helyi viszonylatban nem jellemző a nők hátrányos megkülönböztetése a foglakoztatás területén. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. Településünkön a bölcsődei ellátás nem megoldott. Két helyszínen működik óvoda a községben, befogadóképességük a helyi viszonyoknak megfelelő, a férőhelyek bővítése nem szükséges, várólista nincsen. Két és fél éves kor betöltését követően azonnal elhelyezhetők az intézményben a gyermekek. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A településen továbbra sincsen működő bölcsőde, a gyermekek két és fél éves kortól írathatók be az óvodába. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A probléma szempontjából kiemelt jelentőségű a jelzőrendszer hatékony működtetése. Tapasztalatok szerint a nőkkel szembeni családon belüli erőszak a településen elenyésző számban van jelen. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Az ide vonatkozó törvényi szabályozás a következő: a családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A évi törvény módosításra került a évi CCLII. törvény 120. által, mely a hozzátartozók közötti erőszak 55

123 miatt alkalmazható távoltartásról szól. Felismerték, hogy komolyabb, részletesebb szabályozásra van szükség a családon belüli erőszakot elszenvedők védelmében, ennek érdekében került változtatásra a törvény. A bántalmazott nők fordulhatnak a krízisközpontokhoz, ami egyfajta menedékként szolgálhat számukra egy bizonyos átmeneti időszakra. A krízis központok a családon belüli erőszak áldozatainak érdekében, az állami védelmi rendszer elengedhetetlen részei. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Településünkön nem található anyaotthon, illetve átmeneti otthon családok számára. Krízis helyzet esetén a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nyújt segítséget. Elmondható azonban, hogy ilyen intézkedésre nem kerül gyakran sor a községben. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Segítség lehet az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) is, amely a hozzátartozók közötti erőszak (párkapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, illetve a háztartáson belül a rokonok, családtagok által elkövetett erőszak), prostitúció- és emberkereskedelem áldozatainak segítésével foglalkozik. Telefonszolgálatuk az ország egész területéről, éjjel-nappal, ingyenesen, vezetékes vagy mobil hálózatról is hívható a 80/ as telefonszámon. A szolgálat munkájáról tájékozódhatnak a címen is. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Önkormányzatunk példamutatással igyekszik felhívni a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. Településünkön a polgármesteri tisztséget nő tölti be, ezen kívül a képviselő-testületnek még további 1 nő tagja van. A jegyző és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői szintén mind nők. A helyi általános iskola igazgatója, továbbá az óvodavezető is nő. Az oktatási intézményekben 85 %-ban nők dolgoznak. Megállapítható, hogy községünkben nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Közgyűlések tagjai Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Forrás: Helyi adatgyűjtés 56

124 A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A évhez képest nem történt változás, a polgármesteri és jegyzői tisztséget továbbra is nők töltik be, valamint a polgármesteri hivatalban és a közoktatási intézményeinkben továbbra is zömében nők dolgoznak. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket érintő társadalmi problémák között említhető a családon belüli erőszak néhány esete, amely azonban többségben rejtve marad. A rendelkezésünkre álló információk alapján elmondható azonban, hogy előfordulása nem jellemző a településen élő családok körében. Az önkormányzat jó kapcsolatot ápol a rendőrséggel, az együttműködés kiterjed az ezen a területen tapasztalt problémák közös megoldására, hathatós intézkedések megtételére. Továbbá itt is meg kell említeni a helyi jelzőrendszert, amelynek nagy szerepe van a családon belüli problémák feltárására, főként a gyermekeken keresztül. Településünkön a jelzőrendszer tagjai hatékony együttműködést valósítanak meg ezen a területen is. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas a munkanélküliség a nők körében, sok nő számára okoz nehézséget a munkaerőpiacra történő visszatérés. fejlesztési lehetőségek A nők foglalkoztatást segítő programokon való részvételének elősegítése, információk közvetítése 57

125 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A település lakosságának 24 százaléka 60 év feletti, az évek függvényében elöregedő tendenciát mutat a település. 58

126 számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma Forrás: TeIR, KSH Tstar év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % % % % % % % % % A 60 év feletti lakosság körében a nők vannak többségben, arányuk 59 százalék a férfiak számához képest. A településen tehát jellemzően a nők magasabb kort élnek el, mint a férfiak számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas Forrás: TeIR, KSH Tstar számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 59

127 A településen csökkenő tendenciát mutat a nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma, továbbá megfigyelhető, hogy az ellátásban részesülők között a nők vannak többségben. A településen időkorúak járadékában részesülők száma mindössze 1-2 fő évente, évben pedig már nem volt olyan személy a településen, aki jogosult lett volna az ellátásra. Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a demencia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott demencia. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2011-től kezdve folyamatos csökkenést mutat. A nemek szerinti megoszlást tekintve lényegesen magasabb a nyugdíjkorhatárt megért nők száma, mint a férfiaké. Ez a nemek szerinti megoszlás jellemző az országos adatok tekintetében is. Az időskorúak járadékában részesülők számában 2012-ben és 2013-ban nem tapasztalható változás. Összesen 1 fő részesül ebben a járadékban. A táblázatból látható, hogy a évtől a 64 év feletti lakosság száma csökkent, majd ismét emelkedő tendenciát mutat. Nappali ellátásban továbbra sem részesül egy időskorú sem a településen. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon nincs, kivéve, ha speciális tudással rendelkezik. Jellemző a településen azonban úgy személy részéről, hogy nyugdíj mellett külföldi betegápolással tesznek plusz jövedelemre szert. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Településünkön eddig nem volt jellemző külön az időseknek szervezett tanfolyam. A Művelődési Ház otthont ad különböző témájú szakmai előadásoknak, főleg a Kertbarát-kör keretében. Ezeken az előadásokon az időskorú lakosság is szívesen vesz részt, nagy érdeklődéssel hallgatják meg a témával kapcsolatos előadásokat. 60

128 számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén év Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma Tartós munkanélküliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő fő % fő fő % % 184 n.a. n.a % 180 n.a. n.a % 172 n.a. n.a % 168 n.a. n.a % 162 n.a. n.a % 122 n.a. n.a % 106 n.a. n.a % 71 n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az időseket számos területen éri hátrányos megkülönböztetés hazánkban, így a foglalkoztatás területén is. A évi CXXV. (Ebktv.) és a Munka Törvénykönyve is kifejezetten tiltja az életkor alapú diszkriminációt, mégis az idősebb korosztályt már éves kortól nagymértékben érinti a foglalkoztatásbeli diszkrimináció. A kor alapján történő megkülönböztetés az új állások betöltésénél, az elbocsátásoknál és létszámleépítéseknél is gyakori. A regisztrált munkanélkülieknek 8 és 12 % közötti aránya 55 év feletti. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: 61

129 A diagramról leolvasható, hogy a 2012-es év adataihoz képest nőtt az 55 év feletti álláskeresők száma a településen. Számukra a foglalkoztatást segítő kedvezményekkel kapcsolatban a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya tud bővebb felvilágosítást adni. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az idősek közszolgáltatásokhoz történő hozzáférése a településen maximálisan biztosított. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés biztosított a községben az idős lakosság számára is. A településen 2 háziorvosi praxis is működik. Bőrgyógyászati szakrendelés szintén elérhető a településen, egyéb szakrendelés, illetve kórházi ellátás igénybevételére Baja városában van lehetőség. Az Egészségügyi Központ szomszédságában gyógyszertár is működik. A településen gyakran kerül sor szűrővizsgálatok megszervezésére (pl. látás-, hallásvizsgálat), melyet szintén igénybe vesz az idősebb lakosság is. A szociális alapszolgáltatások közül elérhető az étkeztetés és jelzőrendszeres segítségnyújtás. A szociális étkeztetést az önkormányzat maga látja el, kivéve a jelzősrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő időseket, akiknek a napi főtt ételt az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló CÉDRUS Református Szolgáltató Intézmény biztosítja számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási év igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 62

130 számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés az idősek számára is biztosított a településen. Kedvük szerint igénybe vehetik a helyi könyvtár szolgáltatásait, valamint részt vehetnek a településen zajló rendezvényeken (pl. Falunap, Egészség- és Sportnap, Falukarácsony). Kifejezetten ezt a célcsoportot szolgálja a minden évben megrendezésre kerülő Idősek napja rendezvény, melyre a helyi általános iskola tanulói változatos műsorral készülnek, ezt követően pedig megvendégelik az időseket. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A különböző szabadidős elfoglaltságok, mint az olvasás, kulturális tevékenységek jó lehetőséget adnak az idősebb korosztálynak arra, hogy aktualizálják ismereteiket, frissen, fiatalon tartsák elméjüket. Ezek a programok alkalmasak az idősek mindennapjainak megszínesítésére. A könyvtári szolgáltatásokat, a művelődési házban elérhető előadásokat, közösségi tevékenységeket az idősek díjmentesen vehetik igénybe. c) idősek informatikai jártassága Tapasztalataink szerint a településen élő idősek körében kevesen vannak, akik számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek. Ennek egyik oka a technikai újítások iránti érdektelenség, illetve az idősek nagy részének nincs szüksége számítástechnikai eszközök használatára. A számítástechnikai iránti érdeklődés, illetve minimális használata azon idős emberek körében figyelhető meg, akiknek erre a távolabb, esetleg külföldön élő családtagjaikkal való kapcsolattartáshoz van szükség. Önkormányzatunk jövőbeni elképzelései között szerepel számítástechnikai tanfolyam, oktatás kifejezett az idősebb korosztálynak. Ennek megvalósításához azonban pályázati forrásra, és előzetes igényfelmérésre van szükség. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az időseket célzó programoknak szintén a helyi Művelődési Ház ad otthont. Településünkön Népdalkör, Nyugdíjas-klub és Kertbarát-kör működik, melyet az idősek heti rendszerességgel 63

131 kedvük szerint látogathatnak. Ezeknek keretében gyakran kerül sor kirándulások, és különböző programok megszervezésére az idősek igényei szerint. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Kellő információk hiányában az idősek gyakran kiszolgáltatottak környezetüknek fejlesztési lehetőségek Időskorúak tájékozottságának kibővítése 64

132 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A településen fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre. Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos, kisebb számban vannak értelmileg fogyatékos, a látás és hallássérült. A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi, pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak. Sükösdön 12 éve működik a mozgáskorlátozottakat foglalkoztató Pro-Team Non-profit Kft. (székhely: Nyíregyháza), mely működését önkormányzati tulajdonú épületben jelképes bérleti díj ellenében folytatja. A fogyatékkal élők munkavállalási esélyeiket nagymértékben növelheti ez a meglévő, településen működtetett rehabilitációs vállalkozás, amely a megváltozott munkaképességű, dolgozni akaró, munkát kereső lakosok számára a településen biztosít munkalehetőséget. A lehetőségei (létszám) viszont korlátozottak. Az önkormányzat áttekintheti, milyen pályázati és egyéb megoldásokkal lehetne megoldani, hogy több munkavállalót tudjon foglalkoztatni, vagy más rehabilitációs munkahely is létesülhetne. Ezen célcsoport esélyeinek javítása érdekében mindenképpen előrelépés, hogy az önkormányzat 6 rehabilitációs státuszt tudott létrehozni, elősegítve a csökkent munkaképességű személyek munkához jutását. A fogyatékos személyek lehetséges kitörési pontjai: - biztosítani minden fogyatékos személynek, hogy az állapotának megfelelő óvodai és iskolai ellátásban részesüljön, - amennyiben a szakértői bizottság úgy ítéli meg, hogy a gyermek integráltan oktatható, biztosítani kell ezt a részére, - a hátrányos helyzetű csoportok információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése, - a könyvtárban biztosítani továbbra is az eszközökkel nem rendelkező polgárok hozzáférését az internet-hálózathoz, - az önkormányzat továbbra is részesítse anyagi támogatásban a mozgáskorlátozottak helyi csoportját, alkalmazási lehetőségeiket. Rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség megállapítására, megfizetésére vonatkozó szabályok a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény 7. pontja, ezen belül a ok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri 65

133 el a létszám 5 százalékát. A szabályozás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását hivatott elősegíteni, de még így is vannak olyan vállalkozások, amelyek nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat, inkább a járulék megfizetését választják. Településünkön a legnagyobb vállalkozás alkalmaz megváltozott munkaképességű személyeket. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincs ilyenről tudomásunk. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Községünkben nem működik ilyen intézmény, de a CÉDRUS Református Szolgáltató Intézmény által biztosított jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és étkeztetést, mint szociális alapszolgáltatásokat a fogyatékkal élők is igénybe vehetik. Továbbá a Művelődési Házban szervezett programokra bárki ellátogathat, illetve a könyvtári szolgáltatások és szabadon igénybe vehetőek. Településünkön működik helyi mozgáskorlátozottak egyesülete, mely általában havonta tartja üléseit a helyi művelődési házban. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők (2012. évben 194 fő), az időskorúak járadékában (2012. évben 1 fő), súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában (2012. évben 51 fő), súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén (2012. évben 15 fő), részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma óta emelkedést mutat. A településen élő egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők számáról sajnos nincsen számadatunk. 66

134 számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású intézményben egyházi fenntartású intézményben civil fenntartású intézményben Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével A táblázatból megállapítható, hogy településünkön nem található olyan intézmény, amely a fogyatékos személyek nappali ellátását biztosítaná. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Mind a fizikai, mind az info- kommunikációs akadálymentesítést illetően az önkormányzat megragad minden lehetőséget arra, hogy intézményeiben teljesítse az esélyegyenlőségi elvárásokat. Ennek eredményeképpen 2008-ban az Egészségügyi Központban, évben a Sükösdi Polgármesteri Hivatal épületében történt meg a teljes körű akadálymentesítés. Sükösd Nagyközség honlapja is elérhető akadálymentesített formában, ezen keresztül elérhetőek az intézményi honlapok is. A folyamatot szeretné folytatni az önkormányzat oktatási és közművelődési intézményeiben is. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A Sükösdi Polgármesteri Hivatal épülete teljes mértékben akadálymentesített. Szintén akadálymentesített az Egészségügyi Központ épülete. A település oktatási és közművelődési intézményeiben az akadálymentesítés nem megoldódott, ezt a későbbiekben pályázati forrásokból szeretné megoldani az önkormányzat. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személy számára jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Mint ahogyan az előző pontban kifejtésre került a középületek akadálymentesítése csak részben megoldott. A kulturális programoknak helyt adó Művelődési Ház, valamint a sportprogramoknak helyt adó Sportcsarnok akadálymentesítése nem megoldott, így a mozgássérültek ezen programokhoz történő hozzáférése nem biztosított. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A tervezett felújítások, új beruházások kapcsán törekszünk arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára is megközelíthetőek legyenek a különböző rendezvények Az új irányelveknek megfelelően tervezi az önkormányzat az akadálymentesítést a jövőben. 67

135 c) munkahelyek akadálymentesítettsége Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betarttatása nehéz feladat a hatóságok előtt. Azon vállalkozások, amelyek EU forrásra pályáznak, a nyertes projekt keretében az akadálymentesítést kötelező tevékenységként elvégzik. Ez a tény azt vetíti előre, hogy az előttünk álló évtizedben a vállalkozások fokozatosan, de eleget fognak tudni tenni e kötelezettségüknek. A településen található munkahelyek többségének tekintetében jelen pillanatban az akadálymentesítés nem megoldott. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közterületek, járdák, parkok akadálymentesítése nem biztosított a településen. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A tervezett felújítások, új beruházások kapcsán figyelemmel vagyunk a mozgásukban akadályozottakra. Az új irányelveknek megfelelően tervezi az önkormányzat a közösségi akadálymentesítést a jövőben. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünk nem rendelkezik speciálisan a fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatásokkal. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Fogyatékos személyekre vonatkozó intézményrendszer nem működik a településen, ők is az alapellátások keretében vehetik igénybe a szolgáltatásokat. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A Polgármesteri Hivatal és az Egészségügyi központ teljes körű akadálymentesítésével biztosítjuk a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Mindkét intézményünknél felfestett, táblával jelzett mozgássérült parkolóhelyet tartunk fent a fogyatékkal élők számára. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A településen található középületek akadálymentesítése nem minden esetben megoldott. fejlesztési lehetőségek Akadály mentesíteni kell az óvodák épületét, a Művelődési házat, az iskolát, valamint a sportcsarnokot és a Napközi Konyhát. 68

136 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A feltérképezett partnerek, csoportok, szervezetek a következők: Római katolikus egyház, helyi Caritas csoport. Civil szervezetek: Sportklub (65 fő), Polgárőr Egyesület (22 fő), Helytörténeti Egyesület (15 fő), Voluntas alapítvány a művészeti tevékenység támogatója, Sükösd Biztonságos Jövőjéért alapítvány bejegyzés alatt, Szent Anna Alapítvány, óvodai és általános iskolai alapítvány. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: októberétől a Roma Nemzetiségi Önkormányzat is kifejti tevékenységét a településen. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A település közösségi céljainak elérése érdekében együttműködések valósulnak meg: Tanoda és játszótér működtetésben a Szent Anna Alapítvány és az önkormányzat között, Leader pályázatok támogatása a sportklub és a helytörténeti egyesület, valamint az önkormányzat között. Sportklub és Polgárőr Egyesület működésének anyagi támogatása, Voluntas alapítvány pályázati támogatásának megelőlegezése az önkormányzat részéről rendezvényi sátor beszerzéséhez. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Ez előzőekben felsorolt partnerekkel, szervezetekkel jó kapcsolatot ápol az önkormányzat, a közösség, a település érdekében jellemző az együttműködés, összefogás. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Településünk tagja a Bajai Többcélú Kistérségi Társulásnak. A társulást az egyes önkormányzati közszolgáltatási feladatok közös ellátására hozták létre a bajai kistérség önkormányzatai a minden állampolgár számára elérhető minőségi szolgáltatás, az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése, a szolgáltatások színvonalának gazdaságossági szempontok alapján történő javítása céljából. A kötelező köznevelési és közművelődési feladatok közös ellátására a szolgáltatások színvonalának gazdaságossági szempontok alapján történő javítása céljából Sükösd és Érsekcsanád Önkormányzata Köznevelési Intézményfenntartó Társulást hozott létre. Településünk tagja továbbá a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, mely 82 önkormányzat együttműködését jelenti. A társulást a résztvevő önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak ellátására, hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztésére hozták létre. A családsegítés feladatát az Önkormányzat az évi CXXXV. Törvény szerinti társulásban, több településsel együtt oldja meg a Gara község gesztorságával működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül saját szakmai program alapján. 69

137 A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: A Bajai Többcélú Kistérségi Társulás június 30. napjával megszűnt, valamint a Sükösd és Érsekcsanád Önkormányzata Köznevelési Intézményfenntartó Társulás sem működik már. A hatékonyabb feladatvégzés érdekében fentieken túl önkormányzatunk tagja a Baja és környéke Víziközmű Beruházási Önkormányzati Társulásnak, a Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásnak valamint a Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társaulásnak is. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Településünkön jelenleg nem működik nemzetiségi önkormányzat. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: októberében 3 fővel megalakult a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A képviselők tevékenyen részt vesznek a helyi önkormányzatot érintő közösségi ügyekben. Az elnök rendszeres résztvevője a képviselő-testületi üléseknek. Pályáznak a helyi nemzetiség hagyományai megőrzésének, felzárkózásának érdekében. Családok helyzetének javításában személyes közreműködésükkel segítséget nyújtanak. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Ezen a téren kiemelhető a helyi Caritas csoport, amely a rászorulókat támogatja ruhával, bútorral, élelemmel. Az idősek célcsoportjának védelméhez, biztonságérzetének javulásához nagyban hozzájárul a polgárőrség tevékenysége. A Szent Anna Alapítvány által működtetett Tanoda pedig a halmozottan hátrányos helyzetű, főként roma származású gyermekek felzárkóztatásában vállal szerepet. A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Jelentős ez a tevékenység Sükösd település viszonylatában, mivel a civil szerveződések, mind-mind a hátrányos helyzetű célcsoportok támogatását, segítését célozzák meg. Az önkormányzat támogatja a civilszervezetek működését is. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A for-profit szereplők főként a foglalkoztatás terén és a programok támogatásával tudnak bekapcsolódni az esélyegyenlőségi feladatokba. 70

138 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. A tervezet az Önkormányzat honlapján, közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az esélyegyenlőségi problémák feltárásában és a program megvalósulásának folyamatába bevont partnerek a helyi egyház és a Caritas csoport, a helyi cserkészcsapat, a Polgármesteri Hivatal munkatársai, a nevelési oktatási intézmények vezetői és pedagógusai, a háziorvosok, védőnők, Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói, a helyi művelődésszervező és könyvtáros, illetve a településen működő egyesületek, civil szervezetek tagjai. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az a) pont szerinti szervezetek részére az esélyegyenlőségi program tervezete megküldésre került, írásban megtehették észrevételeiket. Az esélyegyenlőségi program tervezete társadalmi vitára bocsátása a hirdető táblán való kifüggesztéssel, illetve a honlapon való megjelenéssel biztosított volt. Sükösd Nagyközség Esélyegyenlőségi Programja a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben bármikor a lakosok rendelkezésére áll, valamint az önkormányzat honlapján közzétételre kerül, így a város teljes lakosságának hozzáférése biztosítottá válik a tervezett esélyegyenlőség folyamatok, tevékenységek megismerésére és a megvalósítás folyamatos ellenőrzésére. 71

139 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Következtetések A Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők köre fokozatosan bővül. A családgondozók beszámolója szerint jellemző a célcsoportban a gyermekek és a háztartás elhanyagolása, az anyagi problémák fokozódása. Halmozott jelenség a szegregátumokban a munkanélküliség magas aránya, a családfő alacsony iskolai végzettsége. A szegregátumokban mélyszegénységben élők életkilátásai és kitörési lehetőségei a legrosszabbak. Nagy számban tapasztalható a gyermekek elhanyagolása, ingerszegény környezet. Tapasztalatok szerint a gyermekek nem minden esetben töltik hasznosan a nyári szünidőt, sok az utcán csellengő gyermek. Kellő információk hiányában az idősek gyakran kiszolgáltatottak környezetüknek Magas a munkanélküliség a nők körében, sok nő számára okoz nehézséget a munkaerőpiacra történő visszatérés. A településen található középületek akadálymentesítése nem minden esetben megoldott. fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Háztartásvezetési, családfenntartási, életvezetési előadások, tanácsadások szervezése mélyszegénységben élőknek és romáknak Önkormányzatunk a szegregátumokban élők helyzetét alaposan megvizsgálja, és a szükséges feltételek fennállása esetén dönt az EFOP és EFOP pályázatokban való részvételről. Szabadidős programok, tábor szervezésével a gyermekek számára hasznossá és élvezetessé tenni a nyári szünidőt. Időskorúak tájékozottságának kibővítése A nők foglalkoztatást segítő programokon való részvételének elősegítése, információk közvetítése Akadály mentesíteni kell az óvodák épületét, a Művelődési házat, az iskolát, valamint a sportcsarnokot és a Napközi Konyhát. A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst - családgondozó - védőnő - jegyző, polgármester - szociális munkások 72

140 Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők Szabadidős programok, tábor szervezése (helyben) a gyermekeknek a nyári szünidőben Időskorúak tájékozottságának kibővítése A nők foglalkoztatást segítő programokon való részvételének elősegítése, információk közvetítése Teljes körű akadálymentesítés - művelődésszervező - pedagógusok, óvodapedagógusok - családgondozó - Szent Anna Alapítvány - helyi cserkészcsapat - polgármester - művelődésszervező - jegyző, polgármester - védőnők - házi orvos - helyi körzeti megbízott - A Polgármesteri Hivatal munkatársai - Járási Munkaügyi Központ - polgármester - pályázatíró, pályázatfigyelő - építéshatóság - jegyző, polgármester - helyi érdekképviseleti szervezet - helyi vállalkozás Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák foglalkoztatási aránya javuló tendenciát mutat. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők felzárkóztatása megvalósul. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek érdekeinek mindenek felett történő érvényesítését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségügyi helyzetére és szociális szolgáltatásokhoz történő hozzáférésére, biztonságérzetének emelésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a férfiakkal azonos jogok biztosítását. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők emberi méltóságának megőrzésére. Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Teljes körű akadálymentesítés A településen található középületek akadálymentesítése nem minden esetben megoldott. Akadály mentesíteni kell az óvodák épületét, a Művelődési házat, az iskolát, valamint a sportcsarnokot és a Napközi Konyhát. A Polgármesteri Hivatal és az Egészségügyi Központ teljes mértékben akadálymentesített, valamint a település honlapja is. Cél, hogy minden közintézmény akadálymentesített legyen. - Intézmények felmérése akadálymentesség szempontjából - Célcsoportok bevonása a munkába, tervezésbe, akadálymentesítés megvalósításának előkészítése - Minden közintézmény teljes akadálymentesítése - célcsoport bevonása - építéshatóság bevonása (épületek felmérése, tervek elkészítése) 73

141 tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei - épületek közötti fontossági sorrend felállítása - Költségek felmérése - pályázatírás - kivitelezés - pályázatíró, pályázatfigyelő - építéshatóság - jegyző, polgármester - helyi érdekképviseleti szervezet - helyi vállalkozás (kivitelezés) július 1. : minden intézmény felmérése akadálymentesség szempontjából július 1. : Célcsoportok bevonása a munkába, tervezésbe, akadálymentesítés megvalósításának előkészítése május 1. : minden intézmény akadálymentes - akadálymentesített bejáratok és mosdók száma (forrása: használatbavételi engedélyek) - pályázati forrás hiánya, nem megfelelő pályázat benyújtása. A kockázat csökkentésének eszköze a megfelelő felkészülés a pályázat benyújtására, a pályázat megfelelő színvonalú elkészítése. Szükséges erőforrások Pályázati forrás A 2015-ben történt felülvizsgálat során az alábbi kiegészítést tettük: Az intézkedési terv megvalósítása folyamatban van. A pályázati források felkutatásán, humán erőforrás biztosításának megszervezésén dolgozik az Önkormányzat. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Időskorúak tájékozottságának kibővítése Helyi tapasztalatok szerint a következő megállapítások tehetők az időskorúakkal kapcsolatban: - jellemző a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulása - olykor nehezen kapcsolódnak be a közúti forgalomba - gyakran esnek áldozatul csalóknak, illetve besurranó tolvajoknak A fent említett probléma területekkel kapcsolatban az időskorúak minél szélesebb körű felvilágosítása szervezett előadások keretében. - igényfelmérés a témakörökkel kapcsolatban (van-e érdeklődés a különböző témájú előadások megtartására, előadók meghívására) - az igényelt előadások megszervezése - az előadások, tájékoztatók megtartása, kiértékelés - célcsoport bevonása - igények felmérése - témák, előadók kiválasztása - Költségek felmérése - előadások megtartása 74

142 Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei - művelődésszervező - jegyző, polgármester - védőnők - háziorvos - helyi körzeti megbízott december 31. : a célcsoport körében igényfelmérés elvégzése május 31. : az igényelt előadások megszervezése, időpontok megjelölése, előadók megkeresése, felkérése december 1. : az előadások lebonyolítása, tapasztalatok összegzése - Előadások, tájékoztatók látogatottsága, mérési eszköze: jelenléti ív. A célcsoport érdektelensége. Fontos a célcsoport minél szélesebb körű tájékoztatása, bevonása, a témák fontosságának hangsúlyozása. Szükséges erőforrások Saját forrás Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal Halmozott jelenség a szegregátumokban a munkanélküliség magas aránya, a családfő alacsony iskolai végzettsége. A szegregátumokban mélyszegénységben élők életkilátásai és kitörési lehetőségei a legrosszabbak. Cél: Növekedjen a célterületen élő személyek közül foglalkoztatásba kerülők száma, javuljanak a programba bevont fiatalok iskolai előrehaladási esélyei, tanulmányi eredményei. igényfelmérés, és a részvételi hajlandóság feltérképezése, pályázati lehetőségek felkutatása partnerek felkeresése és bevonása, pályázat előkészítése előadások, foglalkozások megtartása, kiértékelés, következtetések levonása - célcsoport bevonása - igények felmérése - fejlesztési területek kiválasztása - Költségek felmérése - szociális munkások,családgondozó - védőnő - jegyző, polgármester Polgármesteri Hivatal munkatársai december 31. programok megvalósítása, tapasztalatok összegzése 75

143 Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Jelenléti ív a résztvevők számáról statisztikai adatok résztvevők tapasztalatainak felmérése kérdőív formájában Érdeklődés hiánya megfelelő tájékoztatás, meggyőzés a hasznosságról Szükséges erőforrások Saját és pályázati forrás, humánerőforrás (szakemberek, partnerek bevonása) Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága A nők foglalkoztatást segítő programokon való részvételének elősegítése, információk közvetítése, közegészségügyi hatóság, vagy más állami fenntartású intézmény által kezdeményezett szűrővizsgálatokban a nők aktív részvételének előmozdítása Magas a munkanélküliség a nők körében, sok nő számára okoz nehézséget a munkaerőpiacra történő visszatérés. A nők körében könnyebben elérhető, hogy képezzék magukat, így fontos a megfelelő tájékoztatás, információk közvetítése az ezzel kapcsolatos lehetőségekről. Sok nő a családalapítást követően már nem tud vagy nem akar korábbi szakmájában elhelyezkedni. Probléma továbbá, hogy a nők többsége nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. Gyakran a munkanélküli nők nem rendelkeznek megfelelő tájékozottsággal az igénybe vehető lehetőségekről. A cél, hogy minél több nő részt vegyen a foglalkoztatást segítő programokon igényfelmérés végzése a célcsoportban a szükséges információk összegyűjtése az összegyűjtött információk közvetítése, a nők foglalkoztatást segítő programokon való részvételének elősegítése - igényfelmérés, kapcsolatfelvétel a partnerekkel információk gyűjtése információk közvetítése a célcsoportnak Résztvevők: munkanélküli nők Felelős: polgármester A Polgármesteri Hivatal munkatársai Járási Munkaügyi Központ december 31. : igényfelmérés a célcsoportban, kapcsolatfelvétel a partnerekkel július 1. : információk összegyűjtése július 1. : információk közvetítése a célcsoportnak Eredményességi mutatók: a programokon részt vevő nők száma növekszik Dokumentumok: jelenléti ívek, nyilvántartások Folyamatos tevékenységekkel az intézkedés fenntartható 76

144 Kockázatok és csökkentésük eszközei Érdektelenség a nők részéről széleskörű tájékoztatás, előnyök megismertetése Programokon való részvétel korlátozottsága Szükséges erőforrások Saját anyagi és humán erőforrás Intézkedés címe: Napközis tábor szervezése (helyben) a gyermekeknek a nyári szünidőben Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Tapasztalatok szerint a gyermekek nem minden esetben töltik hasznosan a nyári szünidőt, sok az utcán csellengő gyermek. Több családban okoz problémát a gyermekek nyári felügyelete. A gyermekek számára hasznossá és élvezetessé tenni a nyári szünidőt. igényfelmérés a családoknál, javaslatok összegyűjtése a programokkal, táborral kapcsolatban partnerek bevonása, költségek felmérése, a programok, tábor megszervezése a szünidei programok lebonyolítása, tapasztalatok összegyűjtése - igényfelmérés a családoknál, javaslatok összegyűjtése a programokkal, táborral kapcsolatban partnerek bevonása, költségek felmérése, a programok, tábor megszervezése a szünidei programok lebonyolítása, tapasztalatok összegyűjtése Résztvevők: gyermekek Felelős: polgármester - művelődésszervező - pedagógusok, óvodapedagógusok - családgondozó - Szent Anna Alapítvány - helyi cserkészcsapat május 31.: igényfelmérés a családoknál, javaslatok összegyűjtése a programokkal, táborral kapcsolatban május 31.: partnerek bevonása, költségek felmérése, a programok, tábor megszervezése június augusztus 31. : a szünidei programok lebonyolítása, tapasztalatok összegyűjtése Eredményességi mutatók: résztvevők száma Dokumentáltság: jelentkezési lapok, jelenléti ívek Érdeklődés hiánya megfelelő tájékoztatás, sokszínű programok szervezése Anyagi források nem állnak rendelkezésre pályázati lehetőségek nyomon követése Szükséges erőforrások Saját anyagi és humán erőforrás, pályázati forrás 77

145 78

146 A programok 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Szabadidős programok, tábor szervezése (helyben) a gyermekeknek a nyári szünidőben Halmozott jelenség a szegregátumokb an a munkanélkülisé g magas aránya, a családfő alacsony iskolai végzettsége. A szegregátumokb an mélyszegénység ben élők életkilátásai és kitörési lehetőségei a legrosszabbak. Az intézkedéssel elérni kívánt cél Növekedjen a célterületen élő személyek közül foglalkoztatásba kerülők száma, javuljanak a programba bevont iskoláskorú gyermekek/fiatal ok iskolai előrehaladási esélyei, tanulmányi eredményei. Tapasztalatok A gyermekek szerint a számára gyermekek nem hasznossá és minden esetben élvezetessé töltik hasznosan tenni a nyári a nyári szünidőt, szünidőt. sok az utcán csellengő gyermek. Több családban okoz problémát a gyermekek nyári A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l Az intézkedés tartalma Felnőttképzés, szakképzés, szociális, közösségfejlesztési szolgáltatások nyújtása. Szünidei programok, táborok szervezése gyermekeknek. Az intézkedés felelőse Szociális munkások, családgondozók, védőnők, polgármester. Polgármester Az intézkedés megvalósításának határideje december augusztus 31. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Jelenléti ív a résztvevők számáról statisztikai adatok résztvevők tapasztalatainak felmérése kérdőív formájában Résztvevők száma, jelenléti ívek, jelentkezési lapok Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati forrás, humánerőforrás (szakemberek, partnerek bevonása) Saját anyagi és humán erőforrás, pályázati forrás Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Folyamatos tevékenységgel biztosítható Folyamatos tevékenységgel biztosítható 79

147 felügyelete. III. A nők esélyegyenlősége 1 A nők foglalkoztatást segítő programokon való részvételének elősegítése, információk közvetítése, közegészségügyi hatóság, vagy más állami fenntartású intézmény által kezdeményezett szűrővizsgálatok ban a nők aktív részvételének előmozdítása IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Időskorúak tájékozottságán ak kibővítése V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Teljes körű akadálymentesít és Magas a munkanélkülisé g a nők körében, sok nő számára okoz nehézséget a munkaerőpiacra történő visszatérés. Probléma továbbá, hogy a nők többsége nem jár rendszeresen szűrővizsgálatok ra. Az időskorúak körében jellemző probléma a cukorbetegség, magas vérnyomás, nehezen kapcsolódnak be a közúti forgalomba, kiszolgáltatottak a bűnelkövetőkkel szemben. A településen található középületek akadálymentesít Nők részvételének ösztönzése a foglalkoztatást segítő programokon és szűrővizsgálatok on. A fent említett probléma területekkel kapcsolatban az időskorúak minél szélesebb körű felvilágosítása szervezett előadások keretében. Minden közintézmény akadálymentesít Információk összegyűjtése és közvetítése a célcsoport felé, részvétel ösztönzése. Szervezett előadások tartása a meghatározott tárgykörökben. Az épületek akadálymentesít ése Polgármester 2019.július 1. A programokon részt vevő nők száma növekszik, jelenléti ívek, nyilvántartások. Polgármester Polgármester december május 1. Előadások, tájékoztatók látogatottsága, mérési eszköze: jelenléti ív. Akadálymentesí tett bejáratok és mosdók száma (forrása: Saját anyagi és humán erőforrás Saját forrás Pályázati forrás Folyamatos tevékenységgel biztosítható Folyamatos tevékenységgel biztosítható Folyamatos tevékenységgel biztosítható 80

148 ése nem minden esetben megoldott. ett legyen. használatbavéte li engedélyek) 81

149 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

150 Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. 83

151 Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. 84

152 Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) 85

153 Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 86

154 4. Elfogadás módja és dátuma I. Sükösd Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Sükösd Nagyközség Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 81/2013. (VI.26.) Kt. számú határozatával elfogadta. Sükösd Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának áttekintése, felülvizsgálata, a megfelelő részek módosítása, valamint szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Ezt követően Sükösd Nagyközség képviselő-testülete a felülvizsgált, módosított Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 49/2015. (VI.24.) Kt. számú határozatával elfogadta. Sükösd Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának áttekintése, felülvizsgálata, a megfelelő részek módosítása, valamint szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Ezt követően Sükösd Nagyközség képviselő-testülete a felülvizsgált, módosított Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 49/2017. (V.08.) Kt. számú határozatával elfogadta. Mellékletek: Sükösd, május 8. Tamás Márta polgármester Bánné dr. Raffai Gyöngyi jegyző 87

155 Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás 88

156 HEP elkészítési jegyzék 4 NÉV 5 HEP részei 6 Aláírás R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E 4 Ez a jegyzék mint a HEP melléklete szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy partneri aláírással igazolt dokumentum 5 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 6 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 7 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

157 Sükösd Nagyközség Jegyzője 6346 Sükösd, Dózsa György u Telefon: 79/ Fax: 79/ Előterjesztés a Sükösd Nagyközségi Önkormányzat május 8 -i Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A Napközi konyha fejlesztése Tisztelt Képviselő! Az elmúlt két évben próbálkozott önkormányzatunk NGM-BM-EMMI által kiírt pályázatokkal a Napközi konyha fejlesztése tárgyában. Sajnos forráshiány miatt elutasították az önkormányzatot. Magyarország 2017-es központi költségvetéséről szóló törvény lehetőséget ad az étkeztetések fejlesztésére kiírható pályázatra. Az idei kiírás is megjelent, beadási határidő: május 9. A hazai forrású több miniszteri pályázati felhívás előnye, hogy 95 %- os támogatottságot jelenthetne, bár voltak olyan feltételek, melyek nem engedték az összes étkeztetéssel kapcsolatos helyiségek és berendezések fejlesztését. Tavaly br Ftra adtunk be pályázatot. Megjelent viszont az uniós VP Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése c. pályázat is, április 28-tól beadható, mely kedvező döntés esetén településünket az elszámolható költségek 85 %-ában támogatná az alábbiak szerint. Közkonyha fejlesztése esetében (legalább egy tevékenység kötelezően választandó, a számunkra releváns félkövér betűvel jelezve): a. étkeztetéshez szükséges tálaló-, melegítő-, főzőkonyha fejlesztése, kialakítása; b. raktár, hűtőkamra felújítása, kialakítása; c. étkező helyiség férőhelyének bővítése; d. konyhai gépek, eszközök, bútorok és berendezési, felszerelési tárgyak, hűtő- és csomagolástechnika beszerzése. Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek: szelektív gyűjtést biztosító hulladéktárolók kialakítása (amennyiben nincs még ilyen); akadálymentesítés (amennyiben nincs még ilyen); tájékoztatással, nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése. 1

158 Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek szociális és hatósági helyiségek felújítása, kialakítása; szükséges kiegészítő infrastruktúra kiépítése: villamos energia- és vízellátáshoz kapcsolódó hálózat, szennyvízelvezetés fejlesztése, kiépítése. A felhívás keretében az alábbi, önállóan nem támogatható tevékenységek a projekt elszámolható költségének maximum 20 %-áig támogathatóak: 2. célterület (közétkeztetés)esetében: étkezőbútorok beszerzése; 7 étkező helyiség felújítása, férőhely bővítése; épület külső felújítása; az épülethez tartozó, telekhatáron belüli külső terek (udvar, zöldterület, konyhakert) kialakítása, átalakítása, felújítása; használati térelemek (pl. pad, korlát, szemetes, stb.) beszerzése. A pályázati keret 20 MFt. A tényleges fejlesztésre az elszámolható költségek 95 %-a fordítható. 5% az egyéb hozzákapcsolódó kiadásokra, díjakra tervezhető. A két pályázattal a teljes konyhai korszerűsítést szeretnénk elérni. Fejlesztési elképzelések a két pályázat egyidejű beadásával: VP- magyarázat: (kötelező nem önállóan tám.=könt) Önk. étk. fejlesztések támogatása (Max 40 mft) Pály. alcél: kiírás 3.1. c) és d) 1)homlokzati hőszigetelés, rámpa, födém utólagos szigetelése, ablakpárkány lemezborítás, lábazati vakolatcsere 2)konyha, étkező burkolatcsere, fűtéscsövek, radiátorok cseréje, falfestés, szellőzés felúj., új kiadó, mosogatópult, beltéri ajtók cseréje 3)eszköz, bútor beszerzés (max. beruh. összköltség 50 %-áig) 4)akadálymentes megközelítés, illemhely kialakítása 5)kapcsolódó egyéb admin. kiadások tám. összeg 3%-a VP pályázat (Max. 20 MFt) 1) főzőkonyha burkolatcsere, szellőzés felújítás 2)akadálymentes megközelítés, illemhely kialakítása 3) eszköz, bútor beszerzés 4) étkező padlóburkolat csere 5) zuhanyzó, mosókonyha, személyzeti wc és előtere, öltöző, iroda,közlekedő burkolatcsere, festés -könt 6) kapcsolódó egyéb admin. kiadások az elszámolhatók 5 %-a 2

159 Elsősorban az étel előállításának körülményeiben gondoltuk a fejlesztést elérni. Vannak azonos elemek mindkét pályázatban, ezeket félkövér betűvel jelezzük a táblában. Az akadálymentesítés mindkettőnél kötelezően betervezendő. A pirossal írt fejlesztés csak a VP pályázatnál lehetséges. Az uniós (VP) pályázat értékelésekor azt veszik figyelembe, hogyan járul hozzá a fejlesztés a szolgáltatás javulásához, mennyiben lesz rentábilis a tevékenység, amihez a forrás hozzájárul. Így nyilatkozni kell a záró kifizetési kérelem benyújtásáig a megnövekvő munka miatt 1 fő konyhai személyzet bővítéséről, és arról, hogy az Idősek otthona napi 50 fővel megemeli az étkezők számát és az otthonban lakókra tekintettel az ebéd előállításával mások számára is (szoc. étkezők) az étkezés mindennapos biztosítása is elérhetővé válik. Eszközök, gépek: Szükséges eszközök, gépek listára kerültek, árajánlatokat beszereztük. VP pályázat esetében: Ft értékben, a hazai forrású pályázatnál: Ft értékű eszközöket, gépeket szeretnénk beszerezni. A bevezető részben utalt két pályázat esetén az nem kizáró ok, hogy mindkettő beadott legyen egy időben, viszont egy pályázat elnyerésekor nem lehet a pályázati tartalom megkezdve egy másik, uniós, vagy hazai forrásból támogatott keretből. Az NGM-BM-EMMI pályázatának benyújtásakor azt is meg kell jelölni, adtunk e be azonos témában más szervhez pályázatot. A két pályázat eredményéről nem tudjuk, mikor lesz tudomásunk. Mindezek figyelembevételével, mindkét pályázat benyújtását javasoljuk. VP pályázathoz határozat- tervezet: Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Magyarország Kormánya által a vidéki térségekben található, helyi termékértékesítést szolgáló piacok, vásárterek infrastrukturális fejlesztésére, illetve a közétkeztetés fejlesztésére kiírt, VP kódszámú felhívásra pályázatot nyújt be. A fejlesztés megnevezése: A Sükösdi Polgármesteri Hivatal Napközi konyhájának fejlesztése. A fejlesztéssel érintett ingatlan helyrajzi száma: Sükösd 1053/1. A tervezett projekt összköltsége.. Ft 1. A Képviselő-testület pályázati nyertesség esetén biztosítja a szükséges 15 %-os önerőt, mely a pályázat költségvetése alapján Ft. Határidő: folyamatos Felelős: Polgármester Hazai forrású pályázat 1. Határozat- tervezet: Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Magyarország évi költségvetéséről szóló évi XC. törvény 3. melléklet II.6. pont szerinti Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatására pályázatot nyújt be. 1 két költségvetést készítenek szakmérnökök, az ülés időpontjára lesznek készen, az összegek akkor lesznek kitölthetők 3

160 A pályázati fejlesztést a Sükösd Nagyközségi Önkormányzat 6346 Sükösd, Deák F. u sz. alatti (sükösdi 1053/1. hrsz.) Napközi konyhán kívánja végrehajtani. A fejlesztés bruttó összköltsége:. Ft, melyből a Képviselő- testület.. Ft önerő biztosítását vállalja költségvetéséből. Határidő: folyamatos Felelős: Polgármester Hazai forrású pályázathoz szükséges 2. Határozat- tervezet: Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Magyarország évi költségvetéséről szóló évi XC. törvény 3. melléklet II.6. pont szerinti Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatására pályázatot nyújt be. A Képviselő- testület a pályázat nyertessége esetén a projektet egy ütemben, március szeptember 30. között valósítja meg, a projekt finanszírozásához a. Ft önerőt is eszerint biztosítja. Határidő: folyamatos Felelős: Polgármester Sükösd,2017.május 3. Bánné dr. Raffai Gyöngyi sk. jegyző 4

161 SÜKÖSD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Sükösd Dózsa György út Iktatószám: IKT I Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság Budapest, május 1. Tárgy: Értesítés támogatási kérelmének támogatásáról Tisztelt SÜKÖSD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT! Örömmel értesítjük, hogy a(z) Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése c. felhívására benyújtott, TOP BK azonosítószámmal nyilvántartott támogatási kérelmét az Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság vezetője F t ö s s z e g ű t á m o g a t á s r a é r d e m e s n e k í t é l t e a z a l á b b i a k s z e r i n t : Javasolt támogatási feltételek: 1. A tájékoztatás, nyilvánosság biztosítás költségelem vonatkozásában a Kommunikációs csomagok keretében elszámolható költségek felső korlátai című dokumentumban szereplő feltételnek való megfelelést kérjük, a projekt-előkészítési mérföldkő végéig igazolni szíveskedjenek. 2. A Támogatást Igénylőnek szükséges felülvizsgálni a projekt kezdési és zárási dátumát, valamint a betervezett mérföldkövek elérési dátumát, és az átdolgozott ütemtervet a támogatási szerződéskötésig benyújtani. Továbbá amennyiben releváns, kérjük benyújtani az új dátumok szerint felülvizsgált monitoring mutató táblázatot is. 3. Az adatlap kitöltési útmutató 2.5. Monitoring mutatók pontja értelmében a Felhívás 3.5. Indikátorok, szakpolitikai mutatók, adatszolgáltatás pontja alapján a megvalósítás és a fenntartás időszakában a kedvezményezett a projekt megvalósulásáról köteles értékeket adni. Tekintettel arra, hogy a támogatási kérelemben a monitoring mutatók adatai a fenntartás időszakára vonatkozóan nem tartalmaznak adatokat, szerződéskötéskor a Támogatást Igénylőnek a fenntartási időszakra vonatkozóan is szükséges a vállalást megtennie. 4. Kérjük a Tisztelt Támogatást Igénylő nyilatkozzon, hogy a pályázatban szereplő akadálymentes parkolót milyen helyrajzi számú ingatlanon tervezik megvalósítani, ugyanis a pályázathoz csatolt helyszínrajz és az akadálymentesítési terv alapján a tervezett akadálymentes parkoló nem a pályázatban megjelölt 1053/2 helyrajzi számra esik. Kérjük a Támogatási Szerződéskötésig ezen ellentmondás feloldását. 1. mérföldkőig teljesítendő: 1. A Felhívás 5.7 pontjában előírt fajlagos korlátok projektmegvalósítás során történő betartásának az (ön)ellenőrzése érdekében az első mérföldkő elérésének időpontjáig szükséges a TOP_321_energetikai_ellenőrző_segédtábla.xlsx excel segédtáblát a projekt részletesen kidolgozott műszaki tartalma és költségvetése alapján teljes körűen kitöltve a közreműködő szervezet részére benyújtani. A segédtáblát a közreműködő szervezet bocsájtja a kedvezményezett részére a szerződéskötési folyamat során.

162 Tájékoztatjuk továbbá, hogy az Ön támogatási kérelmére vonatkozó döntést a Pályázati E-ügyintézés felületen módjában áll megtekinteni. Tájékoztatjuk, hogy e döntés ellen a 272/2014 (XI.05) Kormányrendelet ban foglaltak alapján a döntés kézhezvételétől számított 10 napon belül, indokolt, a megsértett jogszabályi vagy a felhívásban foglalt rendelkezést egyértelműen megjelölő kifogást nyújthat be, amennyiben az eljárás jogszabálysértő, illetve felhívásba ütköző. A kifogás beérkezésétől az azt elbíráló döntés közléséig a kifogásban foglaltakkal összefüggő határidők nyugszanak.felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben kifogásában nem jelöli meg a megsértett jogszabályi vagy felhívásban foglalt rendelkezést, kifogása érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő jelen értesítés Pályázati e-ügyintézés felületen történő első megtekintését, tehát a kézhezvételt követő naptól veszi kezdetét. (Amennyiben az értesítés megtekintése az elküldés napját követő hét napon belül nem történik meg, a dokumentumot kézbesítettnek tekintjük.) Kifogását a Pályázati e-ügyintézés felület Kifogáskezelés moduljában található adatlap kitöltésével és elküldésével elektronikus úton nyújthatja be, ahol lehetősége van melléklet csatolására is. Köszönjük a felhívás iránt tanúsított érdeklődését. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Európai Unió által társfinanszírozott valamennyi pályázati lehetőségről tájékozódhat a weboldalon. Tisztelettel: Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság

163 Sükösdi Polgármesteri Hivatal 6346 Sükösd, Dózsa György u Telefon: 79/ Fax: 79/ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI PROGRAMJA

164 Sükösd Nagyközség Önkormányzata mint szociális szolgáltató a közigazgatási területére kiterjedően az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: - (szociális) étkeztetés - házi segítségnyújtás (jelzőrendszeres is) - családsegítés - szünidei gyermekétkeztetés I. A szolgáltatás célja, feladata Az alapszolgáltatások célja a szociális szolgáltatások hatékonyabb, az ellátottak egyéni szükségleteire jobban reagáló ellátási rendszerek megszervezése, így különösen a személyes gondoskodást nyújtó, lakókörnyezetben igénybe vehető alapszolgáltatások iránti igény kielégítését biztosító szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeinek növelése. Étkeztetés esetében a rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg ételről való gondoskodás, házi segítségnyújtásnál az igénybevevő önálló életvitelének fenntartásával, alapvető az igénybevevő lakásán, lakókörnyezetében biztosított ápolási, gondozási feladatok elvégzése. Az ellátásra rászoruló önellátási képessége, az egészségi állapota és a szociális helyzete határozza meg, hogy milyen típusú ellátási formában biztosítható a további életvitel. Feladata, lehetőleg olyan magas színvonalú komplex szolgáltatás működtetése, amely a társadalmi változásokra rugalmasan képes reagálni, többlépcsős, átjárható, a lakosság számára kiszámítható, hozzáférhető legyen. A feladat ellátása a Sükösd közigazgatási területén élő szociálisan, mentálisan vagy egészségi állapotuk miatt támogatásra szoruló személyekről való gondoskodás, szociális biztonságuk, önálló életvitelük helyreállítása érdekében történik. II. Az ellátottak köre, ellátások módja 1) Szociális étkeztetésben kell részesíteni azt a szociálisan rászoruló igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki egészségi állapota, kora miatt a legalább napi egyszeri meleg étellel való ellátásról, tartósan vagy átmeneti jelleggel, nem képes más módon gondoskodni. Az Önkormányzat helyi rendelete egyéb rászorultsági feltételeket is megállapíthat. A szociálisan rászorult igénylő, ill. az általa eltartottak részére legalább napi egyszeri meleg élelmezését (főételt) kell biztosítani. 2) A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni - az idős korú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, - a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, - egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, - a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. 2

165 Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás (jelzőrendszeres is) feladatát a Cédrus Református Egyesített Szociális Intézménnyel láttatja el. 3) Családsegítés keretében gondoskodni kell A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A feladatellátás érdekében jelzőrendszer működik, melynek tagjai helyben: a jegyző, a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője, egészségügyi alapellátó rendszerben működő szolgáltatók, gyermekjóléti szolgálat, rendőrség, oktatási intézmény, egyház, Caritas helyi szervezete. A családsegítési feladat integráltan ellátott az évi XXXI. törvényben előírt gyermekjóléti szolgáltatási feladatokkal az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatát az Önkormányzat önállóan, az Önkormányzat szervezésében saját szakmai program alapján szervezi meg. 4) Szünidei gyermekétkeztetés Az évi XXXI. törvény 21. * (1) Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére Tárgyszó a) * a bölcsődében, mini bölcsődében, b) az óvodában, c) a nyári napközis otthonban, d) az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban, e) az általános iskolai és - ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében, f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében [az a)-f) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: intézményi gyermekétkeztetés], g) a 21/C. -ban foglaltak szerint a bölcsőde, mini bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában az Nktv. 30. (1) bekezdése szerinti nyári szünet és az Nktv. 30. (4) bekezdése szerinti tanítási szünetek időtartama alatt (a továbbiakban együtt: szünidei gyermekétkeztetés). A szünidei gyermekétkeztetést a rá vonatkozó jogi szabályozás szerinti kötelező minimális időtartamra a megelőző felmérés szerinti gyermeklétszámra biztosítja az Önkormányzat a Napközi konyha napi egyszeri meleg étel (ebéd) előállítási közreműködésével. Amennyiben a Napközi konyha felújítása esetén az üzemeltetést szüneteltetni kell, a szociális étkeztetés ellátását az Önkormányzat vásárolt szolgáltatás útján oldja meg. III. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Szociális étkeztetés: 3

166 A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás alapkörébe tartozó étkeztetés, azoknak a szociálisan rászorultaknak, idős korúaknak vagy megromlott egészségi állapotban lévő (ideértve a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedély betegeket is) személyeknek a napi egyszeri meleg étkeztetésről való gondoskodás, akik önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel ezt nem képesek más módon biztosítani. Az étkeztetést munkanapokon, a Sükösd, Deák F. u.123.sz. alatt működő, szociális konyhának is minősülő, NAPKÖZI KONYHA biztosítja az igénylők részére. A főzőkonyha ill. étkezőhely üzemeltetője Sükösdi Polgármesteri Hivatal. A főzőkonyha kapacitása jelenleg 350 adag, az alkalmazotti létszám: - 1 fő élelmezésvezető -2 főszakács, 2 fő konyhalány A szociális étkeztetés mellett a Napközi konyha gyermekétkeztetés(óvoda, általános iskola, szünidei gyermekétkeztetés) is végez, vendég ebéd előállítást és ételfutár szolgáltatást, valamint igény szerinti rendezvényi étkeztetést is. Az étkeztetés, az igénylők szükségleteinek megfelelően az étel - előállításával, - elvitelével és - lakásra szállításával valósul meg. Az étel házhoz szállítása az Önkormányzat saját tulajdonát képező Ford FDG6 típusú Tranzit gyártmányú gépjárművel, az ÁNTSZ Baja Város Intézet által kiadott ételszállítási engedély alapján történik. Az étkeztetésről az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletnek megfelelően a konyhavezető igénybevételi naplót vezet. A szociális étkeztetési igényt a Sükösdi Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjénél és szociális segítőnél kell jelezni. Az ügyintéző megvizsgálja az igényt és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény és végrehajtási rendelet szerinti rendben, az Önkormányzat rendeletében előírtak betartásával gondoskodik a kérelem határozatban történő elbírálásáról. Az igénybevétellel, ellátással kapcsolatban étkezési napokon felkeresi az ellátottakat, tájékozódik szükségleteikről, tolmácsolja a kéréseket, változások jelzését a Napközi konyha élelmezésvezetője felé. A Napközi konyha élelmezésvezetője az Önkormányzati határozatban megállapított személyi térítési díj alapján számolja ki a havi díjat úgy, hogy az igénybevételi napok számával megszorozza a személyi térítési díjat. Gyakorlatban az étel előállítással és szállítással kapcsolatos szolgáltatás leírása: Az étkezetési szolgáltatást hétköznapokon biztosítja a Napközi konyha a normál étrendet igénybevevőknek. Diétás étrend előállítására vásárolt szolgáltatás formájában van lehetőség. Az igénybe vevők 2 éthordót rendszeresítenek, hogy biztosított legyen a váltás. A Napközi konyhán a beérkező éthordókat fertőtlenítés céljából átmossák, s az élelmezési szabályzatba meghatározott adagoknak megfelelő mennyiségű meleg ételt az éthordókba helyezik, azt lezárják. Az éthordón a szállított étel megnevezése odarögzítve szerepel. A helyből történő személyes elszállítás tól óráig a Napközi konyháról történik, a gépjárművel kiszállított étel esetén az ebéd és óra között jut az ellátottakhoz. A váltó éthordót személyes 4

167 elvitelkor az igénylő, vagy hozzátartozója, gépjárműves kiszállításkor a gépkocsivezető a konyhára szállítja. Az étrend összeállítása az élelmezési szabályzat szerint történik. A szociális étkeztetés körében a Napközi konyha 80 adag ebéd elkészítésére alkalmas. Amennyiben a Napközi konyha felújítása esetén az üzemeltetést szüneteltetni kell, a szociális étkeztetés ellátását az Önkormányzat vásárolt szolgáltatás útján oldja meg. A szociális étkeztetés szolgáltatás nyújtásánál a minél hatékonyabb és színvonalasabb feladatellátás érdekében együtt kell működni a házi segítségnyújtás feladatellátó Cédrus intézménnyel, a családsegítő szolgálattal, az Önkormányzat illetékes bizottságával. Házi segítségnyújtás(jelzőrendszeres): A házi segítségnyújtás körében biztosítani kell: 1) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, 2)az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködést, 3) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A Cédrus megbízásából a feladatot végző házi szociális gondozók az önkormányzattal együttműködnek, jelzik a gondozottak részéről az önkormányzat felé megfogalmazott kéréseket. A házi segítségnyújtás részletes szabályait az évi törvény és végrehajtására kiadott rendeleteken alapulva a Cédrus szakmai programja tartalmazza. Az ellátás igénybevételének módja: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy ha e tekintetben a bíróság cselekvőképességét nem korlátozta önállóan terjesztheti elő. Igények jelzése: Szociális étkeztetés- fent részletezett rend szerint Házi segítségnyújtás- Cédrus Református Egyesített szociális Intézmény (Baja, Pokorny u. 1-3.) eljárásrendje szerint Családsegítés- együttműködő szervek jelzései és igénybevevői kör jelzése alapján a garai központú, Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat sükösdi telephelyén (Sükösd, Dózsa Gy.u.162.) IV. A szociális szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás Az Önkormányzat a szociális étkeztetésben a feladat ellátás szakmai tartalma részben részletezetten a szociális ügyintéző és segítőn keresztül tartja a kapcsolatot az igénybevevőkkel. A házi segítségnyújtás területén: Az önkormányzat megállapodik a Cédrus ellátó szervezettel, hogy általa alkalmazott szociális szolgáltatást nyújtó (házi szociális gondozó, vagy a szervezetben erre kijelölt 5

168 személy) folyamatos figyelemmel kíséri az ellátottak szociális, mentális és egészségi állapotát. Körülmény ill. állapot változás esetén jelzéssel él az ellátott által megnevezett hozzátartozó, vagy egyéb illetékes személyek, szervek felé. Sürgős esetben a fennálló veszélyhelyzetnek megfelelően, azonnal intézkedik annak mielőbbi megszüntetésére. Segítséget nyújt az ellátottak szociális, mentális és egészségügyi problémáinak megoldásában, a kompetencia határán belül. Tájékoztatja az ellátottakat az őket érintő szolgáltatások módosításáról, a bekövetkezett változásokról. Segítő kapcsolatot épít és tart fenn az ellátottal, szükség esetén annak hozzátartozóival. Az ellátásban részesülő észrevételeit, kérdéseit, ill. az ellátást érintő körülményváltozásról értesíti a szociális gondozó a Sükösdi Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjét. V. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok Az ellátottak általános jogai: az ellátottnak joga van szociális helyzete, egészségi állapota, speciális helyzete és egyéni szükségletei alapján az egyéni szolgáltatás vagy a teljes körű ellátás igénybevételére, a fogyatékkal élő személyt fogyatékosságából kifolyólag semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátás során, a szolgáltatásokat oly módon kell végezni, hogy figyelemmel legyenek a gondozottak személyét megillető alkotmányos és emberi jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, jövedelmi helyzetét csak a törvényben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni, az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme. Az ellátott személyes adatai, élettörténete, egészségi állapota, szociális és anyagi helyzete az intézményi ellátás során (adminisztráció és esetmegbeszélés) bizalmasan kezelendő; betartva az adatvédelemről szóló jogszabályi előírásokat. Külső információ csak az ellátott vagy törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján szerezhető be, belső információ ugyanilyen eljárással adható ki. 6

169 A fogyatékkal élők jogai az akadálymentes környezet biztosítására, állapotjavító és -megőrző lehetőségek megteremtésére, információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény rendelkezéseire. A polgármester az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről a szolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodásban és a szolgáltatást nyújtó részlegben kifüggesztett hirdetménnyel. Az ellátottjogi képviselő feladatait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 94/K. (2) bekezdése tartalmazza. A szociális szolgáltatást végzők jogai A munkaviszonyban álló személyeknek biztosítani kell, hogy: a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson a számukra, továbbá támogassa szakmai fejlődésüket, továbbképzésüket. A dolgozók alkalmazási irataikban rögzített feltételek szerint és a munkaköri leírásban foglaltak alapján végzik tevékenységüket, betartva a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltakat. Kiemelt figyelmet kell szentelni arra, hogy az alkalmazottak semmiféle, kizáró jogviszonyban pl. eltartási szerződés, egyéb anyagi előnyöket rögzítő szerződéses kapcsolat nem állhatnak az igénybevevőkkel. Az Önkormányzat gondozási munkaköreit betöltő személyek közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek. VI. A nyújtott ellátásokkal, szolgáltatásokkal elérhető, ill. várható eredmények: Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokkal a szociálisan rászorult személyek, az idős, egészségi problémákkal küzdő emberek még meglévő képességeinek 7

170 megőrzésével, fejlesztésével továbbra is hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak. A családban élő idős hozzátartozók gondozásával nagyrészt tehermentesíthető a család, ezzel egy nyugodtabb, minél teljesebb emberi életnek megfelelő légkör és életkörülmény alapjainak megteremtéséhez nyújt segítséget. Az Önkormányzat szociális feladatellátása körében a Sükösdi Polgármesteri Hivatal rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik: a szociális ellátórendszer egyéb intézményeivel, az egészségügyi intézményekkel, szolgálatokkal, segítő és érdekvédelmi szervezetekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal Bajai Járási Hivatallal, Nevelési és oktatási intézményekkel, Rendőrséggel, polgárőrséggel A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Az érdeklődők településünk honlapján ( és önkormányzatunk kéthavonta megjelenő Sükösdi Napló újság hasábjain részletes tájékoztatást kaphatnak a szolgáltatásokról. Az ellátásokról új lényeges információk megosztása okából szórólapok készülnek, a helyi újságban is ad tájékoztatást az Önkormányzat, melyeket eljuttatunk a lakossághoz és azokhoz az intézményekhez, szervezetekhez, amelyekkel kapcsolatban állunk. A Sükösdi Polgármesteri Hivatalt felkeresők vagy a telefonon felvilágosítást kérők minden, a szolgáltatásokat érintő információt megkapnak. Sükösd, Bánné dr. Raffai Gyöngyi Jegyző Határozati javaslat: Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat Szociális alapszolgáltatásokról szóló Szakmai programját az előterjesztés szerinti egységes szerkezetű tartalommal elfogadja. A Képviselő-testület ezzel egyidejűleg a 2012-ben elfogadott szociális alapszolgáltatások szakmai programját hatálytalanítja. Határidő: folyamatos Felelős: Polgármester 8

171 9

172 Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bajai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Bajai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság H-6500 Baja, Tóth Kálmán u. 25. Tel:(36-79) Fax:(36-79) BAJAI HIVATÁSOS TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG évi BESZÁMOLÓ