DOKTORI DISSZERTÁCIÓ SÁRKÖZI GABRIELLA MAGYARORSZÁGI DIÁKOK ANGOL ÉS SKÓT EGYETEMEKEN ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI DISSZERTÁCIÓ SÁRKÖZI GABRIELLA MAGYARORSZÁGI DIÁKOK ANGOL ÉS SKÓT EGYETEMEKEN (1789 1919)"

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ SÁRKÖZI GABRIELLA MAGYARORSZÁGI DIÁKOK ANGOL ÉS SKÓT EGYETEMEKEN ( ) Történelemtudományok Doktori Iskola, vezetője: Dr. Erdődy Gábor DSc Művelődéstörténeti Doktori Program, vezetője: Dr. Kósa László MHAS A bizottság tagjai: Elnök: Dr. Kósa László MHAS Opponens: Ifj. Dr. Bertényi Iván PhD, Dr. Ugrai János PhD Titkár: Dr. Molnár László PhD Tag: Dr. Mészáros Andor PhD Póttagok: Dr. Varga Júlia PhD, Dr. Patyi Gábor PhD Témavezető: Dr. Szögi László CSc Budapest, 2013.

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 6 I. 1. A témaválasztás aktualitása, indoklása... 6 I.2. Köszönetnyilvánítás... 9 II. A téma historiográfiája II.1. A peregrinációkutatás historiográfiája II.2. Az angol-magyar történelmi, felsőoktatási kapcsolatok kutatásának historiográfiája II.3. A 19. századi brit felsőoktatás historiográfiája III. A kutatás módszertana és a források bemutatása III.1. A kutatás célkitűzései és főbb kérdései III.2. A kutatás térbeli és időbeli keretei III.3. A dolgozat szerkezete III. 4. Forrásfeltárás és az adatbázis-készítés módszertana III.5. Forrástípusok III.5.1. Levéltári források Magyarországi és erdélyi levéltári források Külföldi levéltári források III.5.2. Nyomtatott források bemutatása IV. A Brit Birodalom 19. századi felsőoktatási rendszerének áttekintése IV.1. Az egyetemek típusai IV.1.1. Oxbridge national universities IV.1.2. Scottish universities IV.1.3. Vizsgáztató egyetem exemaining universities IV.1.4. Népi (civic), redbrick universites IV.1.5. Egyetemi rangot el nem érő intézmények IV.2. Anglia IV.2.1. Oxford IV.2.2. Cambridge IV.2.3. London IV.2.4. Birmingham IV.2.5. Bristol IV.2.6. Durham IV.2.7. Exeter University College of the South-West of England IV.2.8. Manchester IV.2.9. Leeds IV Liverpool IV Sheffield IV Nottingham IV Southampton IV.3. Skócia IV.3.1. University of St. Andrews IV.3.2. University of Glasgow IV.3.3. University of Aberdeen IV.3.4. University of Edinburgh IV.4. A Wales-i Egyetem IV.5. Dublin IV.6. Queen's University, Belfast 1849, IV.8. Az alsó- és középfokú angol oktatásban részt vett magyar diákok V. A kutatási eredmények bemutatása és az adatbázis elemzése V.1. Ösztöndíjak V.3.1. Külföldi ösztöndíjak V Skóciai ösztöndíj protestáns teológusok számára V Angol ösztöndíj kolozsvári unitáriusok számára V.3.2 Hazai egyházi alapítványok V A pápai Szalay-alapítvány V A budapesti Csortos-alap V Az erdélyi Horváth Paula-féle alap V Sárospataki ösztöndíjak

3 V Az egyházkerületi segélyek V.3.3. Hazai állami ösztöndíjak V.2. A peregrinusok létszáma V.2.1. A londoni tanulók V.2.2. Az oxfordi tanulók V.2.3. A cambridge-i diákok V.2.4. A vidéki angol egyetemek diákjai V.2.5. A skóciai tanulók V.3. A peregrináció intenzitása V.4. A tanulmányok hossza V.5. Előtanulmányok, avagy az angliai/skóciai magyar peregrináció útvonalai V.6. Az Angliát és Skóciát követő egyetemlátogatás V.7. A női hallgatók részvétele az angliai peregrinációban V.8. A hallgatók szakmacsoportonkénti tagolása V.9. A társadalmi rétegződés V.10. A peregrinusok földrajzi származása V A Drávától délre V.11. A peregrinusok felekezeti megoszlása V.12. A hallgatóság nemzetiségi összetétele V.14. Angliai kéziratok VI. A diákok visszatérése, munkásságuk Magyarországon VI.1. A református és unitárius teológus hallgatók VI.2 Az angol nyelv mesterei VI.3. Jog, politika, közélet VI.4. Mérnökök VI.5. Gazdasági szakemberek VI.6. Orvosok VI.7. Botanika és kertépítés VI.8. Sport VI.9. Művészet VI.10. Az Angliába kivándorolt magyarságról VII. Zárszó ADATTÁR A források közlésének módja A rövidítések jegyzéke St. Andrew s University Glasgow Aberdeen Edinburgh Belfast Dublin Oxford Cambridge London Sheffield Nyári egyetem Oxfordban vagy Londonban Manchester Liverpool Leeds A konkrét angol felsőoktatási intézmény ismeretlen FÜGGELÉK 1. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS FÜGGELÉK 2. BIBLIOGRÁFIA ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Lexikonok Magyar jogszabályok Nyomtatott magyar források Nyomtatott angol források Cambridge Oxford London I. London Bedford College

4 II. London British Library III. London Institute of Historical Research Library Függelék 4. Levéltári források CAMBRIDGE I. Cambridge University Archives II. Cambridge University Library III. Cambridge Corpus Christi College Archives IV. Cambridge Trinity College Archives V. Cambridge Jesus College Archives VI. Cambridge Downing College Archives VII. Cambridge Homerton College Archives VIII. Cambridge King s College Archives IX. Cambridge Sydney Sussex College Archives X. Cambridge Christ s College Archives XI. Cambridge St. John s College Archives and Library XII. Cambridge St. Catharine s College Archives XIII. Cambridge Clare College Archives XIV. Cambridge Emmanuel College Archives OXFORD I. Oxford University Archives II. Oxford Queen s College Archives III. Oxford Worcester College Archives IV. Oxford Jesus College Archives V. Oxford Trinity College Archives VI. Oxford Magdalen College Archives VII. Oxford New College Archives VIII. Oxford Oriel College Archives IX. Oxford St. Hugh s College Archives X. Oxford Wadham College Archives LONDON I. London King s College Archives II. London Metropolitan Archives III. London School of Economics Archives IV. London Royal Academy of Music V. London Royal College of Veterinary Surgeons Library VI. London Royal Free Hospital Archives VII. Royal London Hospital Archives and Museum VIII. London Royal Veterinary College Archives IX. Imperial College Archives X. London University College London Records Office XI. Royal Holloway College Archives (Bedford College) XII. London King s College Archives XIII. London Queen Mary College Archives XIV. London Trinity College of Music XV. London Royal College of Arts XVI. London Royal Free Hospital Archive Center XVII. Royal London Hospital Archives and Museum XVIII. London Bartholomew s Archives and Museum XIX. London Royal College of Music XX. University College London Special Collections XXI. London SOAS School of Oriental Studies XXII. London Birkbeck College Records Office XXIII. London St. George s Hospital Medical School XXIV. London Goldsmith College Archives XXV. East London Technical College XXVI. University of London Archives Special Collections Senate House Library XXVII. British Library Manuscripts XXVIII. National Archives London BIRMINGHAM BRISTOL

5 DURHAM EXETER, Devon Records Office LEEDS LIVERPOOL MANCHESTER MAGYAR LEVÉLTÁRI FORRÁSOK Debrecen - Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára Pápa Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára Sárospatak Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára Kolozsvár Budapest ELTE Levéltár SOTE levéltár CORVINUS Levéltár RÁDAY Gyűjtemény BME levéltár

6 Bevezető az angol közoktatásügy legkiválóbb emberei segítségemre voltak. Annak az igazi sympathiának a révén, melylyel az angol nemzet hazánk iránt viseltetik, minden rangú intézetben a legszivélyesebb fogadásra találtam. 1 I. 1. A témaválasztás aktualitása, indoklása Doktori disszertációmban szakdolgozatom témáját fűztem tovább, mely 1789 és 1914 között a magyar diákok angliai és skóciai egyetemjárását vizsgálta. A szakdolgozat írása közben rengeteg még kutatásra érdemes kérdés merült fel bennem, többek között arról, hogy a magyar polgárosodás korszakában a magyar értelmiség műveltségében vajon mekkora volt az angol hatás, mennyi muníciót kapott a dualizmus időszakában Angliából és Skóciából. Honnan jön, és milyen módon épül be a korabeli modern tudás a magyar tudományos gondolkodásba? Doktori disszertációmmal arra teszek kísérletet, hogy jelentős forrásanyag feltárásával és egy közel 500 fős angliai és skóciai peregrináció bemutatásával az újkori magyar egyetemjárás egy új szegmensét mutassam be. Emellett a mindezidáig átfogóan be nem mutatott újkori magyar angliai és skóciai peregrináció adattárát is közlöm a francia forradalomtól az első világháború végéig, a történelmi Magyarország megszűnéséig. Az Angliában és Skóciában tanult magyarországi diákok kutatása annak a magyar peregrináció-kutatásnak a része, amely a külföldön megfordult magyar diákok társadalmi, kulturális jellegzetességeit kutatja, illetve amely a magyar és a külföldi felsőfokú intézmények kapcsolatait tárja fel. Az Ábel Jenő által elindított, majd Szögi László által folytatott peregrináció-kutatás úttörő feladatra vállalkozik: külföldi forrásanyagok feltárásával Európa felsőoktatási intézményeiben tanult magyarokról készít adatbázist, amely más felsőoktatásra vonatkozó adatbázisokkal összekapcsolva rengeteg informatív, eddig ismeretlen tényt tárhat fel előttünk a magyar értelmiség alakulásáról és a társadalmi mobilitásról egészen a középkortól a 20. század elejéig. A kutatás egyik eleme annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az évszázadokig önálló egyetem nélküli és az európai perifériára került Magyarországon hogyan érvényesültek az európai kulturális központok hatásai; milyen egyetemi és tudományos 1 FELMÉRI Bevezető VII. 6

7 iskolák hatottak a kialakuló magyar értelmiségre. Ezzel összefüggésben azt is vizsgálja, hogy egy adott történelmi korszakban milyen arányban volt jelen a magyar értelmiség az európai kulturális központokban, és hogyan változtatta egyetemjárási szokásait. A külföldi egyetemjárás egészen az újkorig a felsőfokú tanulás alapvető módja maradt Közép-Európa valamennyi népénél. Ezt követően a magyar értelmiség képzésében megerősödött a hazai egyetemek szerepe, ugyanakkor a peregrináció a 19. században tovább fokozódott köszönhetően annak, hogy immáron a fiatalok az egyetem elvégzését követően a felsőfokú továbbképzés kedvéért mentek külföldre. A kutatási korszak első felében ( ), az európai nemzetek születésének időszakában, átalakul az európai felsőoktatás rendszere. 2 A 19. század első felében ugyanis a legtöbb európai államban jelentős egyetemi reformok zajlottak le. 3 Ezek közül Humboldt poroszországi elgondolásait emelném ki, amelynek következményeképpen olyan modern felsőoktatási intézmények jöttek létre, amelyek kutatással és oktatással egyaránt foglalkoztak, kutatási-oktatási módszertanokat fejlesztettek, illetve amelyek a 19. század második felében mintául szolgáltak megannyi egyetemi reform számára. Ezek a központok vonzották a magyar hallgatókat is. A fentiekből adódóan nem érdektelen a magyar értelmiség külföldi képzésének felderítése, hiszen az a politikus és tudós generáció, amelyik később végrehajtója, vezetője lesz a 19. század változásainak, ebben az időszakban gyűjti ismereteit külföldi egyetemeken. Ekkor újabb társadalmi rétegek tudnak bekapcsolódni a felsőoktatásba, és a peregrinusok által választott tantárgyak is megváltoznak, a korábban preferált bölcsészeti stúdiumok helyett a reál és egyéb szaktudományok kerülnek az érdeklődés középpontjába. A magyar peregrináció-kutatás eredményeképpen hatalmas adattömeg támasztja alá a magyar értelmiség külföldi képzésének tényét, amely igazolja az ország folyamatos kapcsolattartását Európa más tudományos központjaival. A forrásgyűjtésbe bekapcsolódtak az ELTE Levéltár munkatársai, valamint a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók, akik hozzám hasonlóan doktori témájuknak választották a program egy-egy részfeladatát. 4 Az összegyűjtött adatbázis hozzájárul múltunk és a magyar értelmiségi képzés megismeréséhez, hiszen a középkortól napjainkig kereshető módon tartalmaz adatokat arról, hogy a magyar értelmiség milyen egyetemeken 2 HOBSBAWM KARÁDY 2005.; TÓTH TAMÁS Lásd az ELTE Egyetemi Könyvtár honlapját: Letöltve: október 13-án 7

8 szélesítette tudását. Az adatbázis összekapcsolható más magyar és külföldi adatbázisokkal, péládul a tanulók középfokú oktatására vonatkozóan amely az európai felsőoktatásról jelenleg rendelkezésre álló tudásunkat bővítve kirajzolja a hazai értelmiség képzési útjait, illetve a nemzetközi felsőoktatási kapcsolatokat. A létrejövő adatbázist prozopográfiai kutatások is segítségül hívhatják, hiszen online életrajzi lexikonokhoz kapcsolva bővítheti az egyes személyek életpályájának önéletrajzi adatait. Kutatási témám a magyarországi diákok angliai, ír és skóciai peregrinációja és 1919 között foglalkozom a diákok tanulmányútjaival és a felsőoktatási intézmények kapcsolataival. Téma és korszakválasztásomat indokolja, hogy ezzel a területtel korábban csak részleteiben foglalkoztak magyar kutatók. A magyar és erdélyi diákokról Angliában fellelhető levéltári források, az általuk írt cikkek, tanulmányok, illetve levelek hungarikumoknak tekinthetőek, ezért a kutatás a külföldön folyó hungarikagyűjtés részét is képezi, a feltárt magyar vonatkozású iratok pedig a Magyar Országos Levéltár iratanyagát bővíthetik. A magyar tudomány és kultúra fejlődésében különleges helyet foglal el a dualizmus időszaka. Ugyanis a dualizmus második felében épült ki a hazai tudományosság korszerű intézményhálózata és ebben az időszakban kapcsolódott be alkotó módon a magyar tudományos élet az európai tudomány fejlesztésébe. A magyar peregrinus-kutatás egészen pontos adatokkal rendelkezik az 1890 és 1919 közötti hazai és külföldi egyetemi tanulmányok nagyságrendjéről. Az ebben az időszakban külföldön is tanult hallgatókból csak egy csekély hányadnak sikerült később alkotó módon hozzájárulni a világ tudományosságának fejlődéséhez, de az a közeg, amely a tanulmányokhoz lehetőséget biztosított, nagymértékben segítette elő többek között a hazai tudományos, kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődést. Nem véletlen tehát a korabeli Magyarország pezsgő, gyorsan fejlődő tudományos, kulturális élete. A dualista korszak Magyarországán a századfordulóra kifejlődő és évszázados hagyományokra alapozott magas színvonalú, szigorú, de többségében liberális szemléletű középiskolai hálózat, valamint az alaptudományi képzésben ugyancsak jónak mondható hazai egyetemek és akadémiák jó alapot teremtettek nagyobb számú kreatív értelmiségi réteg kialakulásához. E rétegnek az európai élvonalba emelkedéséhez azonban nélkülözhetetlenek voltak a korabeli külföldi egyetemi kapcsolatok, az egyetemjárás gyakorlata. Kétségtelen tény, hogy a legkiemelkedőbb tehetségek igazi sikereket elsősorban már külföldön értek el, de a századforduló előtti társadalmi, 8

9 kulturális fejlődés nélkül e tehetségek valószínűleg sokkal kisebb számban bukkantak volna fel. 5 Izgalmas kérdéskör annak feltárása, milyen angliai gyökere van a hazai polgárosodásnak és modernizációnak; mi a kint tanult diákok hazai tevékenységének a hatása; kik vettek részt az angol/skót peregrinációban. A kutatás során különös figyelmet fordítottam az angol oktatási viszonyok tanulmányozására, az angol-magyar felsőoktatási kapcsolatok feltárására, illetve a magyar diákok által megszerzett korabeli tudás konvertálhatóságára, hazai hasznosíthatóságára. A megszerzett oktatási, kutatási és tudományos tapasztalatok nemcsak a 19. századi magyar modernizációra voltak hatással, hanem máig nyomon követhetjük befolyásukat életünkre. A 21. század elején a felsőoktatás európai uniós integrációjának vagyunk szemtanúi, az uniós országok felsőoktatási rendszereinek és azok struktúrájának a harmonizációját, a folyamatosan bővülő oktatási és tudományos tapasztalatok a nemzetközi információcsere időszakát éljük, aminek talán gyökere a középkori peregrinációig nyúlik vissza. A peregrinációkutatás, mint szellemi népvándorlás vizsgálatának eredményeképpen az európai országokkal való felsőoktatási kapcsolatok feltárásával a jelenkori folyamatok előzményeit is megismerhetjük. I.2. Köszönetnyilvánítás A doktori disszertáció elkészítéséhez a legtöbb segítséget, szakmai iránymutatást Szögi László nyújtotta. Köszönettel tartozom továbbá azon magyar és angol levéltárosoknak, akik szakértelmükkel segítették a kutatási téma szempontjából releváns levéltári források feltárását. A külföldi anyaggyűjtésben a Balassi Intézet volt segítségemre: a Klebelsberg Kunó ösztöndíj 2007-ben, 2008-ban, és 2009-ben lehetővé tette, hogy egyegy hónapig kutatómunkát végezhessek az Egyesült Királyságban. A Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj jóvoltából 2011-ben pedig további három hónap állt rendelkezésemre angliai levéltári kutatásra, amely nélkül az adatbázis felel ennyi magyar tanuló adatait tartalmazná. A magyarországi iratanyag áttanulmányozásában segítséget nyújtott Hudi József, a pápai kollégiumi levéltár vezetője; a Sáropataki Kollégium iratanyagának áttekintését Ugrai János, a Miskolci Egyetem adjunktusa segítette; a Debreceni Református Kollégium Levéltárának megismerését Szabadi István; a Keleti 5 SZÖGI Letöltve: október 13-án 9

10 Kereskedelmi Akadémia anyagának átnézését pedig Zsidi Vilmos irányította. Kiváló szakértelemmel segítette a kutatást Molnár László az orvoskari jegyzőkönyvek átvizsgálásában, Nagy Edit a Ráday Gyűjteményben, Osváth Zsolt a Kertészeti Egyetem iratányagánák áttekintése kapcsán, valamint Batalka Krisztina és Kiss Márton a műszaki egyetemi levéltárban. Az erdélyi levéltárosok közül meg kell említeni Sipos Gábort a kolozsvári Református Levéltárból, Molnár Lehelt és Kovács Sándort a kolozsvári Unitárius Levéltárból, valamint Kovács Máriát a kolozsvári egyetemi könyvtárból, akik nagy hozzáértéssel irányították erdélyi kutatásaimat. Az összegyűlt óriási mennyiségű adat feldolgozásában, valamint az adatbázis tökéletesítésében Batalka Krisztina, Heilauf Zsuzsa, Kiss Beáta, Novák Veronika, Molnár László, Szögi László és Zsidi Vilmos segített. 10

11 II. A téma historiográfiája Doktori disszertációmban Magyarország, Románia, Anglia és Skócia levéltáraiban 2004 óta zajló kutatásom eredményeit mutatom be. Bár a 19. századi magyar tudományos életre, polgári fejlődésre a legnagyobb hatással Németország volt, a magyar modernizációnak jól körülhatárolható angol gyökerei is voltak. Az Angliából és Skóciából származó magokat azok a doktori kutatásom adattárában szereplő magyar hallgatók ültették el, akiknek lehetősége volt a Szigetország valamely felsőoktatási intézményében tanulni. II.1. A peregrinációkutatás historiográfiája Az egyetemjárás kutatása az utóbbi évtizedekben fellendült a közép és kelet-európai országokban, mert ebben a régióban színvonalas egyetemi szintű képzéshez az újkori értelmiség elsősorban külföldön jutott. Az újkori magyar peregrinációról számos könyv és konferenciakötet született már. A 20. század eleji kutatók közül Lukinich Imre az újkori főleg a magyar-lengyel kapcsolatok történetével foglalkozott, 6 Vitéz Nagy Iván tanulmányai pedig a kisebbségi jog és nemzetiségi statisztika körébe tartoznak. 7 Ez a folyamat érthető, hiszen a nemzeti értelmiség, a politikai, gazdasági élet kialakulásában fontos szerepet játszottak a külföldi egyetemek, így a peregrinációkutatás eredményeképpen a nemzeti intelligencia kialakulásának forrásai is bővülnek. A magas szintű tudás megszerzése érdekében sokan választották a korabeli Európa valamely híres egyetemét. A tanulmányutak saját finanszírozását főleg az 1860-as évektől állami támogatás, egyházi ösztöndíj, alapítványi dotáció és tudatos kapcsolatépítés egészítette ki. A külföldi magyar egyetemjárással foglalkozó szakirodalom a középkor és a kora újkor tekintetében gazdagnak mondható, a különböző európai egyetemi centrumokban tanuló magyarországi diákság névsora kisebb-nagyobb kiadványokban közlésre került. E névsorok legnagyobb része külföldön kiadott forrásanyagra támaszkodott, és az adatok közlése általában megakadt a francia forradalom körüli években. A múlt előtti század végén Ábel Jenő szerkesztésében megkezdődött a Magyarországi tanulók külföldön című sorozat kiadása. A sorozatban jelent meg 1890 és 1902 között Mokos Gyulának a jénai egyetemen tanult 6 LUKINICH VITÉZ NAGY

12 magyarokról (1882-ig), majd Schrauf Károlynak a bécsi egyetem magyar hallgatóiról, valamint a krakkói magyar tanulók házának lakóiról összeállított névjegyzéke. Később e sorozat tagjaként került kiadsára Schrauf Károlynak a bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve, majd pedig Veress Endre kötetei, aki nemcsak a padovai egyetem és a római Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyveit közölte, hanem egy átfogó olasz kötetet is: Az olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyvei és iratai címmel. 8 A középkori egyetemjárás kapcsán Gabriel Asztrik neve mindenképp megemlítendő, aki a magyarok jelenlétét kutatta a francia egyetemeken. 9 A francia-magyar középkori egyetemi kapcsolatokkal Eckhardt Sándor is foglalkozott, 10 Tüskés Anna pedig a bécsi egyetemen kutatta a magyarországi diákokat. 11 A két világháború közötti kiadványok között említeném meg Halász Gyula Öt világrész magyar vándorai című könyvét. 12 A Szögi László által vezetett peregrináció-kutatócsoportban célként fogalmazódott meg, hogy Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban címmel egy olyan kiadványsorozat induljon el, amely 1790-től az első világháborúig tárná fel a külföldi magyar peregrinációt. A magyarországi peregrináció-kutatás lassan húsz éve tart, a kutatási projekt során 21 európai országban, mintegy 120 közgyűjteményben, összesen 215 egyetem és főiskola forrásanyagának feltárásával mintegy százezer peregrinus diák adatait tartalmazó hatalmas adatbázis készült el. Megkezdődött továbbá a középkori egyetemi peregrináció adattárának korszerű módszerekkel való feltárása is. 13 A hazai peregrináció-kutatócsoport kutatásai nyomán pontosan követhető a kultúra és a külföldi tanulás iránti igény növekedésének mechanizmusa. Egy-egy hazatért peregrinus tanári vagy lelkészi pályájának ismeretében kimutatható, hogy tíz húsz év múlva az általa tanított diákok közül, európai szintű ismeretek megszerzése érdekében, egyre többen vállalkoztak távoli a professzor által jól ismert és nyilván propagált egyetemekre történő utazásra. A peregrináció-kutatás jelentősége, a centrum és periféria viszonyának vizsgálatából adódóan, elsősorban azon országok történelem tudományában kiemelkedő, ahol az adott korban nem voltak vagy csak későn alakultak megfelelő egyetemek, üdvözölendőbb lenne azonban, ha a peregrináció-kutatás 8 ÁBEL 9 ASTRIK ; ASTRIK 1940.; ASTRIK ; ASTRIK 1986.; ASTRIK 1992.; ASTRIK ECKHARDT 1943., TÜSKÉS HALÁSZ SZÖGI CENTER N PERIPHERY

13 megbecsültsége, mint az értelmiség- és tudósképzés kutatásának szerves része, az adott korszak fogadó országainak a történelem tudományában is megfelelő hangsúlyt kapna. A Szögi László által vezetett kutatás egyik távlati célja az 1526 és 1918 közötti külföldi magyar egyetemjárás teljes adattárának az eredeti levéltári források alapján történő elkészítése. A forráskiadvány-sorozat eddig húsz megjelent és négy megjelenés előtt álló kötetből áll. E sorozatban történt a doktori disszertáció adattárának publikálása is. 14 A 19. századdal foglalkozó peregrinációkutatói munkák közül doktori kutatásomhoz azokat a munkákat használtam fel, ahol az adattárban utaltak a tanuló által látogatott külföldi egyetemek között brit felsőoktatási intézményre. Az elmúlt években felélénkültek a századi egyetemjárásra és tudományos kapcsolatokra vonatkozó kutatások. Karády Viktornak a polgári korszakra vonatkozó és széles európai összehasonlításban végzett kutatásai jelentős tényekre hívták fel a figyelmet az közötti időszakból. 15 Legfőbb kutatási területe a történeti iskolaszociológia, az oktatási intézmények koronként változó társadalmi szerepének vizsgálata lett. Az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetével foglalkozik Hamza Gábor Szabó Béla kötete, a magyar-olasz jogászkapcsolatok történetéhez címmel. Molnár László a pesti orvostudományi kar hazai és külföldi hallgatóit vizsgálta 1790 és 1850 között. A 19. századra vonatkozó peregrinációkutatását a Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez című kötetben közölte Szögi László, Vámos Éva, Zsidi Vilmos és Heilauf Zsuzsanna is. 16 A klasszikus egyetemek mellett az eddigi kutatások során alig terelődött a figyelem az ebben a században egyre jelentősebb szerephez jutó német műszaki főiskolákra és a később alakult agrár, illetve közgazdasági, kereskedelmi akadémiákra. Néhány közlemény a művészképzés legfőbb németországi helyszínével foglalkozik ben jelent meg G. Klement Ildikónak a 14 A 19. századdal foglalkozó kötetek: Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein I Budapest Szeged, Szögi László: Magyarországi diákok svájci és hollandiai egyetemeken Budapest, Mészáros Andor: Magyarországi diákok prágai egyetemeken Budapest, Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon Budapest, Szögi László Kiss József Mihály: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon Budapest, Fazekas István: A Bécsi Pazmaneum magyarországi hallgatói (1951). Budapest, Patyi Gábor: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon Budapest, Bozzay Réka Ladányi Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken Budapest, Szlavikovszky Beáta: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken I. rész Budapest, SÁRKÖZI KARÁDY TANULMÁNYOK AZ ÚJKORI KÜLFÖLDI MAGYAR EGYETEMJÁRÁS TÖRTÉNETÉHEZ ; ; ;

14 Külföldön tanuló magyarországi diákok olvasmányai a 18. század első felében című cikke a Magyar Könyvszemlében. 17 Laszlovszky László tanulmányai a középkori diákok nyugat-európai egyetemlátogatását tárgyalják, ennek keretében érintik az Angliába ellátogató magyar diákokat is. 18 Munkáját Kurucz György útmutatója segítette a magyar vonatkozású angol kéziratokról. 19 Laszlovszky részletesen kutatta Miklós barátot (Nicholaus clericus-t), akit Fest Sándor is megemlíti munkájában, mint Oxford első magyar diákját. 20 Laszlovszky együtt tárgyalja a párizsi és az angol-magyar egyetemi kapcsolatokat, amelyeket az egyházak és a dinasztiák kapcsolódásai erősítettek meg. Bár kevés a forrás, de valószínű, hogy az első diákok megalapozták a későbbi peregrinusok tanulmányútjait, segítették őket tapasztalataikkal, felhívták a figyelmet a külföldön való tanulás lehetőségére. A Nyugat-Európába küldött peregrinus diákok és kapcsolataik lehetőséget biztosítottak a bizánci orientáció kiegyensúlyozására. III. Bélának második felesége, franciai Margit előző férje a fiatal angol Henrik király volt. Margit kapcsolatainak is köszönhető, hogy megjelentek a magyarok angol egyetemeken. A másik szerzetesi iskola, ahol a középkorban magyarok teológiát hallgattak: a Lincoln Cathedral School volt. Az angol tudós diákok (scholars) közül sokan francia iskolákból érkezetek a Szigetországba a francia-angol viszálykodás következtében. Ezeknek a 12. századi oktatási központoknak erős nemzetközi kapcsolatrendszerük volt, amelyet egyrészt azok a korábbi diákok alakítottak, akik az iskolát elhagyva karrierjüket az egyházi vagy az állami hierarchiában találták meg, másrészt általánosságban a szerzetesrendek jó nemzetközi kapcsolataiból adódtak. 21 Gömöri György és Simovits Ágnes nem az egyes felekezetek angol és skót kapcsolatait vizsgálta, hanem átfogóan kezdtek az Angliában, illetve Skóciában művelődő magyar tanulók gyűjtésébe. Gömöri György az 1526 és 1789 közötti korszakot vizsgálta, 22 Simovits Ágnes pedig a két világháború közötti időszakot. 23 Gömöri György Magyar peregrinusok a 17. századi Angliában című művében arról számol be, hogy a 16. században még kevesen, főleg diplomáciai célból jártak Angliában. Teológusok, magyar lelkészjelöltek, illetve egyéb tudós peregrinusok, főúri 17 KLEMENT LASZLOVSZKY ; LASZLOVSZKY KURUCZ FEST 1934., LASZLOVSZKY GÖMÖRI SIMOVITS

15 látogatók és kísérőik, valamint a gályarab lelkészek teszik ki a magyar látogatók körülbelül 235 főre tehető számát. Kutatásai szerint a 17. században a 30 éves háború miatt északabbra húzódik a peregrinusok útvonala: Frankfurt Bréma Franeker Leiden/Groningen Oxford/Cambridge lesz az útirány. A 17. században senki nem matrikulált 24 Cambridge-ben vagy Oxfordban, ezért ez a korszak nem matrikulák alapján kutatható, hanem kollégiumi számadáskönyvek (King s College mundum books) adataiból, illetve emlékkönyvi bejegyzésekből (album amicorum). A magyarok irregulár hallgatók voltak ebben a korszakban, de az alkalmi segélyben részesülő külföldi peregrinusok nemzetiségét és nevét általában feljegyezték. A komolyabb teológusok vagy tudósjelöltek ajánlólevéllel érkeztek, amelyek szintén a kutatás forrásául szolgálnak. A források szerint 155 alkalommal folyósítottak magyar, illetve erdélyi diák számára alkalmi segélyt 1616 és 1699 között. 25 Gömöri kutatásai azt mutatják, hogy a század második felében átalakult a peregrinusok összetétele. Kevesebb katolikus és egyre több unitárius érkezett a Szigetországba, és teológusok mellett tudósok és művészek is akadtak a vándorok között. Idehaza a peregrinusok főleg fordítással és angol nyelvtanítással hasznosították angliai tanulmányaikat, 26 ekkortájt növekszik meg a magyar szerzők angliai kiadványainak a száma is. 27 Az erdélyi szász és a protestáns magyar történetírók is számos közleményt jelentettek meg a svájci, holland és német protestáns egyetemek magyarországi és erdélyi hallgatóiról, de a kiadványok csak a 19. század elejéig jutottak és ritkán alapultak eredeti levéltári forrásanyag feltárásán. Tonk Sándor és Szabó Miklós átfogóan foglalkozott az erdélyi diákok peregrinációjával, és közösen adták ki a középkori, valamint a koraújkori peregrinációról szóló Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban ( ) című tanulmányukat, 28 amelyet Tonk Sándor könyve előzött meg Erdélyiek egyetemjárása a középkorban címmel. Tonk Sándor 29 és Szabó Miklós 30 még számos további publikációt közölt az erdélyiek egyetemjárásáról. 24 A matrikuláció az egyetemre (nem a college-ba) történő beiratkozás. Oxfordban és Cambridge-ben a matrikulálás összefort egy felvételi vizsgával, amit röviddel a matrikuláció előtt vagy után kellett letenni. A matriculation examination egy felvételi vizsga volt tulajdonképpen. 25 GÖMÖRI CAMBRIDGE GÖMÖRI GÖMÖRI ANGLIA TONK SZABÓ kötet, ; TONK - SZABÓ TONK 1979.; TONK FONTES ; TONK KORUNK, SZABÓ SZÖGI 1998.; SZABÓ 1991.,

16 A debreceni diákok protestáns peregrinációját külföldi kutatásaikban Hörcsik Richárd és Kovács Ábrahám tárta fel. Hörcsik Richárd kutatási területe a protestáns egyház- és iskolatörténet, különös tekintettel a reformáció korára, illetve a protestáns peregrinációra. Edinburgh-ban egyéni kutatóprogramot hajtott végre a skót-magyar történeti kapcsolatok, az edinburgh-i magyar peregrináció témakörében. További kutatásokat végzett Oxfordban a századi protestáns diplomácia angliai vonatkozásairól. Kovács Ábrahám egyik kutatási területe az amerikai, angol, skót és magyar hatástörténet (teológia, tudomány, történelem, vallástudomány), 31 amely Hörcsik Richárd kutatását folytatva, kiegészítve járult hozzá a Skóciában tanult magyar reformátusok tanulmányútjainak, és a magyarországi skót zsidómisszió áldásos tevékenységének feltárásához. 32 Többen kutatták az erdélyi unitáriusok angol kapcsolatait, így Zsakó Erzsébet az unitárius nőmozgalom múltjáról több mint egy évtizedes munkálkodást követően készített négyszáz oldalas összefoglalást. 33 Közel száz év eseményeit, vitáit vetíti elénk könyvét adattárrá rendezve, hiszen abban a Londonban tanult hölgyek névsorát is közli. Az unitárius lánynevelés angliai kapcsolatairól értekezik Törökné Borbély Lenke 34 és Anghi Gyöngyi, akik a magyar unitárius hölgyeket fogadó londoni Channing House Schoolról írtak. 35 A közelmúltban jelent meg Kovács Sándor Angolszász-magyar unitárius érintkezések a 19. században című könyve az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában, az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat 269. számaként. A kötetben az angol-magyar protestáns kapcsolatok 19. századi unitárius vonatkozásait, az unitárius egyház intézményrendszere köré épülő eseménytörténetet mutatja be és közben tekintélyes bibliográfiai, intézménytörténeti, archontológiai, biográfiai, és helytörténeti nyersanyagot halmoz fel. Az erdélyi unitárius közösség külpolitizálásának funkcionális bemutatását szolgálja egy kolozsvári civil szervezet (az English Conversation Club) összetett szerepének érzékeltetése a felekezet társadalmi elhelyezkedésének szerkezetében, háttérbefolyásának érvényesítésében. 36 Kovács Sándor sokat hivatkozik 31 KOVÁCS ÁBRAHÁM STUDIEN 2006.; KOVÁCS ÁBRAHÁM 2009.; KOVÁCS ÁBRAHÁM 2006.; KOVÁCS ÁBRAHÁM 2005.; KOVÁCS ÁBRAHÁM Ref. Bp ; KOVÁCS ÁBRAHÁM EN CHRISTO KOVÁCS ÁBRAHÁM 2004.; KOVÁCS ÁBRAHÁM SÁRKÖZI ZSAKÓ TÖRÖKNÉ ANGHI KOVÁCS SÁNDOR

17 Erdő János munkájára, amelyben a szerző a Manchester College és ez erdélyi unitárius egyház kapcsolatait elemzi. 37 A peregrinációkutatásokat ma globális szinten a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság (International Commission for the History of Universities) fogja össze. A Bizottság 1960-ban jött létre Stockholmban, 1964-től a Nemzetközi Történettudományi Bizottságon (Comité International des Sciences Historiques, röviden: CISH) belüli albizottságként, 1977-től pedig társult bizottságként működik. Jelenleg 32 tagja van 24 különböző országból, elnöke: Mordechai Feingold (USA). A bizottság célkitűzése támogatni és nemzetközi szinten koordinálni az egyetemtörténettel kapcsolatos kutatásokat. A Nemzetközi Történész Kongresszusokon (International Congress of Historical Sciences) külön szekcióban ülésezik a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság. A konferenciát 2010-ben az Amszterdami Egyetemen rendezték meg augusztus 22. és 28. között, ahol kutatási eredményeimet bemutathattam. 38 A Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság honlapján megtekinthetőek a legfrissebb írások bibliográfiái. 39 A Bizottság brit tagjainak (Robert David Anderson Scotland, Elisabethann Boran Ireland, Peter Denley England) fő kutatási területe a brit felsőoktatási intézmények története és a brit felsőoktatáspolitika. A Magyar Tudományos Akadémia Egyetemtörténeti Albizottsága a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság magyar nemzeti bizottságaként működik. Az albizottság évente többször is ülésezik, elnöke Szögi László. A külföldi egyetemtörténeti munkák közül Lubor Jilek Historical Compendium of European Universities című 1984-es kiadványa rendkívül tömör összefoglalását tartalmazza az európai egyetemek történetének, ezért kiváló eligazodást ad egy peregrinációkutatónak a jogutód-jogelőd intézmények területén. 40 A Mordechai Feingold által szerkesztett History of Universities című sorozat évente kétkötetnyi bibliográfiával és a legfrissebb tanulmányokkal gazdagítja az egyetemtörténeti kiadványok számát ERDŐ SÁRKÖZI %2Fx.php%3F Letöltve: október 13-án. 40 LUBOR JILEK HISTORY OF UNIVERSITIES 17

18 II.2. Az angol-magyar történelmi, felsőoktatási kapcsolatok kutatásának historiográfiája A doktori kutatás kiindulásaként, hogy egyrészt a külföldi egyetemjárást segítő anyagi forrásokra és a felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolataira fény derüljön, másrészt hogy az Angliában, Skóciában tanult magyarok jelentőségét értékelni lehessen, szükséges az angol-magyar történelmi, egyházi kapcsolatok ismertetése. A téma historiográfiájának bemutatása közben az egyes művekből részleteket kiemelve szeretném felvázolni, milyen fontosabb kapcsolódási pontok voltak Nagy-Britannia és Magyarország között a 19. században, ezáltal a dolgozat zárásaként könnyebben értékeletőek azok az angol hatások, amelyek a magyarországi diákok angliai tapasztalatainak eredményeként érték hazánkat. Ha ezeket a kapcsolódási pontokat végignézzük, jobban el tudjuk majd helyezni az angol élményeket hazahozó, és az angol újdonságokról cikkező magyar tanulók jelentőségét. A doktori dolgozat terjedelmi korlátai miatt leginkább azokat a munkákat és kutatásokat emelem ki, amelyeknek a magyar-angol felsőoktatási kapcsolatok szempontjából van relevanciája, ugyanis a disszertáció keretei sajnos nem engedik meg, hogy az angol-magyar kapcsolódási pontokkal foglalkozó hatástörténeti munkákat az irodalomtudománytól a technikáig bemutassam, ugyanakkor az erről szóló részletes bibliográfiát a doktori dolgozat végén közlöm. A téma feltárását olyan átfogó művek angliai vonatkozásainak kigyűjtésével kezdtem, mint a tízkötetes Magyarország története, 42 Magyarország története a 19. században, 43 Magyar Művelődéstörténet, 44 Domanovszky művelődéstörténete, 45 a három kötetes Erdély története, 46 Magyarország társadalomtörténete, 47 a 19. századi egyetemes történet. 48 A 19. századi technikai, mérnöki, egészségügyi fejlődésről szóló munkák lépten-nyomon Angliára, skót mérnökökre hivatkoznak. De nemcsak az angol/skót-magyar kapcsolódási pontok felderítése miatt szükséges a modernizációról szóló monográfiák átolvasása, hanem azért is, hogy tisztában legyünk azzal a 42 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE ( ) I., II. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE ( ) I., II. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE ( ) I., II. 43 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET DOMANOVSZKY ERDÉLY TÖRTÉNETE III. 47 GYÁNI KÖVÉR SZÁZADI EGYETEMES TÖRTÉNET

19 tudományos fejlődéssel, amely a 19. századi Magyarországon az új szakemberek megjelenését igényelte. 49 Az angol/skót-magyar egyházi és oktatási kapcsolatok historiográfiája tekintetében alapműnek számít Bucsay Mihálynak A protestantizmus története Magyarországon ( ) című munkája, amely kronológikus sorrendben haladva említi az adott korszak egyházi külkapcsolatait, az egyház képviselőinek külföldi útjait, így vázlatosan áttekinthető több mint 400 év protestáns diákjainak peregrinációja. 50 A magyar protestáns szellemi, kulturális és politikai életre, különös tekintettel Nagyenyedre és Debrecenre, nagy hatással volt az angolszász protestantizmus. A kapcsolatfelvétel a 19. század első felében vált dinamikussá, amikor evangelista missziók érkeztek a kontinensre. V. John Eibner British Evangelicals and Hungary ( ) című munkájában számol be a három legfontosabb szervezetről: a British and Foreign Bible Society, The Religious Tract Society, és a Free Church of Scotland 51 magyar missziós tevékenységeiről. Az elnyomó, despotikus katolicizmus és a modern kor megrontó szelleme ellen lépett fel hazánkban közvetítőként először 1810-ben Frederick Leo. Meglepetésére a Pozsonyba vitt Szentírást elkapkodták az emberek, úgyhogy a három szervezet elhatározta, terjeszteni fogják az Írást a magyarok között. Pozsonyban öt professzor állt az ügy mellé: Stanislaides Dániel rektor, Bilnitza Pál, Palkovics György, Fábri István, és Grósz János a líceum tanárai. Angliában 1781-től volt szabad a vallásgyakorlás, és a rekatolizáció miatt különösen fontossá vált az angolok számára, hogy segítsék az itt kisebbségben élő protestánsokat. A Bible Society 500 fonttal hozzájárult ahhoz, hogy Pozsonyban is alapítsanak egy alszervezetet, amelynek báró Jeszenák János lett az elnöke. Az Írások terjesztését a cenzúra, és a postai küldemények átvizsgálása is nehezítette. A csempészésre J. M. Müller vállalkozott, akinek a tevékenységét sárospataki Somossy János teológus professzor segítette, ezáltal a helyi nyomda 1832 és 1835 között számos Újszövetséget és Bibliát nyomott. Ezt követően az új ügynök a jó kapcsolatai révén rendkívül sikeres munkát végző felsőlövői Gottlieb Wimmer evangelikus lelkész lett, akinek a terjesztésben segítséget nyújtott Batthyány Gusztáv és Habsburg-Lotaringiai Mária Dorottya 49 GARAMI GÖBEL 1977.; HAHN 1960.; HERTELENDY HENZ ZALÁNYI 1967.; CZÉRE 1989.; DEZSÉNYI HERNÁDI 1967.; IHRIG 1973.; VAJDA 1958.; 50 BUCSAY A Free ezesetben azt jeletni, hogy az államtól független. A 19. század közepére a skót és holland református egyházak szétszakadtak állam által támogatott és szabad egyházakra. Ez példaként állhatott a magyar protestáns egyházak előtt. Hazánkban a protestánsok nem adták fel autonómiájukat, viszont az csorbát szenvedett az iskoláik államsegélyezésével járó állami tanfelügyelettel, majd a lelkészek állami fizetés-kiegészítésével (1868-tól.) 19

20 főhercegnő is. A terjesztést Pulszky Ferenc és Zay Károly is támogatta, mert az anyanyelv térnyeréséhez és a nemzeti érzés növeléséhez is hozzájárult a Szentírás magyar nyelvű megjelentetése. Angol gyakorlat szerint a szent szövegeket az elítéltek számára is hozzáférhetővé tették. Az 1840-es években a Free Church of Scotland megkezdte zsidó hittérítő misszióját Pesten, amely a magyar és a skót protestáns egyházi kapcsolatok megerősödéséhez vezetett, miután az áttért edinburgh-i hallgatók Edersheim Alfred és Saphir Adolph a protestáns hitterjesztés kiemelkedő alakjaivá váltak Pesten. Világos után a fent említett három brit társaság folytatta tevékenységét Magyarországon, bár 1851-ben a könyvesboltjaikat bezárták és 1852-ben a skót misszionáriusokat hazaküldték. Tevékenységüket 1867-tel kezdték újra. 52 Protestáns köztársaság angol erényekkel ezt tartották a korabeliek Debrecenről. A debreceni reformátusok angliai és skóciai kapcsolatiaval több történész is foglalkozott, így Trócsányi Berta, aki a debreceni reformátusok angliai és skóciai kapcsolatait, a 16. és 17. századi teológusok tanulmányútjait mutatta be könyvében. 53 A kálvinista Angliajárásokkal átfogóbban Daxer György 54 és Bodonhelyi József foglalkozott. 55 Daxer György a külföldi iskolázásnak a hazai protestáns nevelésügy fejlődésére gyakorolt hatását kutatta. Munkáikból megtudhatjuk, hogy a reformációval új jelentőséget nyert a peregrináció. A debreceni diákok külföldi tanulmányútjainak célpontja középkori eredetű hagyományt folytatva Wittenberg volt, amely nemcsak a reformáció fővárosa, hanem a protestáns humanista kultúra tudományos fellegvára is. Az európai kultúra közvetítői később Heidelberg, Bréma és a holland, valamint az angol egyetemek lettek. A 17. században a harmincéves háború alatt egyre inkább Anglia felé terelődött a peregrinus útirány, amelynek hatását Debrecen azonnal megérezte. Az első angol nyelvtant a debreceni komáromi Csipkés György adta ki 1664-ben, miután Angliában hosszabb időt tanult. Csipkés mellett Nógrádi Mátyás, Mártonfalvi György is megfordult Oxfordban, és az ott látott college működését mintának véve tettek javaslatot a debreceni kollégium átszervezésére. A század folyamán a debreceni diákok az európai egyetemek közül az oxfordi és cambridge-i egyetemeket is látogatták, és folyamatosan bővítették a debreceni könyvtárat új szerzeményeikkel ben Sinai Miklós diák is Oxfordban tanult, ahol adományt eszközölt ki a debrecenieknek. 52 EIBNER TRÓCSÁNYI DAXER BODONHELYI 1938.; BODONHELYI

21 Az adomány legnagyobb részét, mintegy 2000 fontnyi összeget, Thomas Harring, canterbury-i érsek adta, az adományt az angol egyház kezelte és kamatait a világháború kitörésééig évenként megküldte a debreceni refomátus kollégiumnak. 56 Ez az alap tette lehetővé, hogy debreceniek tanulhassanak a távoli Angliában. Sinai tanítványa volt Budai Ézsaiás, 57 aki 1794-ben látogatta meg Oxfordot. 58 Budai kint tartózkodása alatt az oxfordi Bodelaine Library-ben ismerkedett meg Uri Jánossal, aki 1770-től a könyvtár keleti anyagát katalogizálta, különböző kéziratokat adott ki, sőt az oxfordi egyetemen előadásokat is tartott. 59 Az angol-magyar kapcsolódási pontok felvázolásában Gál István munkái segítenek. Műveiben olvashatjuk, hogy a diákok által hazahozott tapasztalatok nyomán Debrecenen angolmánia lett úrrá, a 19. század elején úgymond magyar Oxforddá alakult. Bizonyosan hatással volt a debreceni diákokra az is, hogy 1849-ben a reformkori nagy nemzedék hónapokat töltött Debrecenben, melynek tagjai szintén jártak Angliában. A debreceni kollégiumban működött angol lektorátus, ahol 1852-től Balogh Ferenc, majd Gajzágó László oktatott. A debreceni kollégium négyszáz éves jubileumára meghívták az oxfordi és a cambridge-i egyetemek képviselőit is. 60 A debreceni református kollégium elsősorban Skóciával épített ki felsőoktatási kapcsolatot, így a teológus ifjak ösztöndíj segítségével folytathattak kint tanulmányokat, tapasztalataik nyomán pedig folyamatosan alakították a kollégiumot. 61 A skóciai ösztöndíjról Hörcsik Richárd fentebb említett tanulmányán kívül Kuthy Sándor és Gál István közölt cikkeket a Magyar Nemzet hasábjain. 62 Kuthy azt írja, hogy 1752-ben, amikor Mária Terézia megtiltotta, hogy a debreceni református lelkészeket és a kollégium tanárait a város kasszáiból fizessék, a diákok stipendiumokért bejárták az országot. A stipendiumok segítségével a professzorok Hollandiába, Angliába és Svájcba küldték diákjaikat városi és egyházi ajánló levelekkel felvértezve. Pivány Jenő szintén 1939-ben közölt cikket a Magyar Nemzetben a debreceni reformátusok számára 56 PIVÁNY MAGYAR NEMZET máj Nevezett személy szerepel az adattárban 58 TtREL II.28.c Urinak bár nem volt hivatalos tanári állása az oxfordi egyetemen, nagy tudományát, könyvtári tiszte mellett, tanító működéssel is hasznossá tette. Dr. White, volt tanítványa és az oxfordi egyetemen az arab nyelv tanára, Uri emlékére szobája ablaküvegére saját meghagyására karcolt életére, működésére és halálára vonatkozó angol sorokat, melyeket Goldziher közöl. Emlékezetéről szintén Goldziher Ignácz nov. 4. tartott felolvasást a MTA-ban. 60 SZINNYEI, PALLAS 61 HÖRCSIK , GÁL MAGYAR NEMZET máj KUTHY MAGYAR NEMZET máj

22 rendelkezésre álló angol alapítványról. 63 Debrecen angol kapcsolatait a 20. század első felében Elek László Sándor is kutatta. 64 Sárospatak szintén az angol szellem egyik fontos központja volt Magyarországon derül ki Rev. A. F. Knight és Ugrai János munkáiból. Hollandiában és Angliában járt sárospataki diákok egyfajta társadalmi forradalmat okoztak a városban puritán erkölcsös magatartásukkal. A Sárospataki Kollégiumban a diákok és a tanárok közül többen angol műveket fordítottak magyarra, sőt a diákok meghonosították azt a szokást is, hogy minden év májusában angol nyelvű előadásokat tartottak. A magyar kálvinizmusra bizonyosan hatással volt az általuk kint megtapasztalt presbiteri rendszer. 65 A sárospataki skót-magyar kapcsolatokat Takács Béla 66 is kutatta. Az egyházi kapcsolódási pontokat tekintve fontos helyet foglal el az angliai és skóciai puritanizmus Magyarországra gyakorolt hatása. A sárospataki kollégium tanárai voltak Tolnai Dali János és Medgyesi Pál, akik tanítványaikat Angliába küldték felsőoktatási tanulmányok céljából. Tolnai hét évet élt Angliában, és a kint tapasztaltaknak megfelelően a puritanizmus elveit átvitte az iskolai gyakorlatba. Medgyesi nyugati mintára a tanítást szerette volna kiterjeszteni alsóbb néposztályok gyerekeire. A kollégium bentlakásos jellegét is Angliából vették át. A magyar puritanizmus 17. századi angliai vonatkozásairól többek között Balogh Judit számol be tanulmányában, ahol részletesen tárgyalja Tolnai Dali Jánosnak, mint a sárospataki iskola rektorának és teológus prédikátorának a mozgalommá szerveződött puritanizmus hazai térnyerésében betöltött szerepét. Balogh Judit mutatott rá arra, hogy Samuel Hartlib 67 és Heinrich Bisterfeld szerepe milyen kevéssé feltárt a szakirodalomban, pedig mind Medgyesi Pállal, mind pedig Tolnai Dali Jánossal volt kapcsolata. Bisterfeld 1630-ig a herborni akadémia, majd Bethlen Gábor meghívásának engedve a gyulafehérvári főiskola professzora volt, és Rákóczi György diplomatája a 30 éves háború tárgyalásai alatt. Az 63 PIVÁNY MAGYAR NEMZET máj ELEK 1942.; ELEK KNIGHT HUNG. QUART , HUNG. QUART ; UGRAI / TAKÁCS BÉLA Sámuel Hartlib 1606-ban született Elbingben. Anyja angol volt, kereskedő apja pedig szoros üzleti kapcsolatban állt az elbingi és danzigi angol kereskedőtársasággal. Bár neve nem tűnik fel az egyetemi anyakönyvekben, Hartlib feljegyzéseiből tudjuk, hogy Cambridge-ben tanult talán már 1621-ben, de ban bizonyosan szeptemberében végleg Londonban telepedett le, ahol életét a Bacon New Atlantiszban felvázolt ideál megvalósításának szentelte. Évtizedeken keresztül kiterjedt levelezést folytatott a korabeli protestáns Európa gondolkodóival, azzal a céllal, hogy társadalmi, egyházi, pedagógiai nézeteiket, a gazdasági és technikai újításaikat nyilvántartsa, népszerűsítse, és egységes pedagógiai és oktatási rendszerbe foglalva az emberiség haladásának szolgálatába állítsa. 22

23 ő ajánlólevelével indult Hollandiába majd Angliába Tolnai Dali, és ő küldte oda később Apáczai Csere Jánost is, mindeközben pedig folyamatosan levelezésben állt Samuel Hartlieb londoni körével. 68 Samuel Hartlib csak részleteiben ismert, Kvacsala János, 69 illetve Makkai László 70 munkásságának köszönhetően. 71 Tolnai angol kapcsolatairól Bucsay Mihály is írt. 72 Gál István Magyarország, Anglia és Amerika című művében olyan további fontos kapcsolódási pontokat emel ki, mint Erdélyi János, a költő, kritikus, esztéta, filozófus aki műveiben az angol protestáns gondolkodás hazai eredményeiről írt, és aki munkássága során megismertette Bacon gondolatait is Magyarországgal. Az ő tanítványa volt Felméri Lajos, aki 1866-ban Angliában és Skóciában tanult tovább, 73 majd ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából Angliában tanulmányozta a közoktatást és nevelésügyet. Megfigyeléseinek a magyar oktatásra tett hatásait később tárgyaljuk. 74 Sárospatak Anglia vonalon haladva talán Szemere Bertalan sárospataki főúr angliai élményeit említhetjük meg, akinek 1844-es külföldi utazásáról szóló művének egy egész kötete a brit szigetekkel foglalkozik. Naplójából érzékelhetjük mennyi újdonság tárult egy magyar ember szeme elé Angliában. Ilyen utazások és tanulmányutak beszámolói, naplói megismertették a Magyar Királysággal a legújabb találmányokat, tudományos gondolatokat, amelynek eredményeképpen gyümölcsöző ötletek és elgondolások fogalmazódtak meg magyar fejekben. Szemere utazása során megtekintette a lóversenyeket, 75 sok utazóhoz hasonlóan megnézte az angol farmokat, melyről pontos leírást ad külön-külön taglalva az eltérő mezőgazdasági rendszereket. 76 Megszemlélte továbbá a glasgow-i fogház rendszerét, ahol a rabokat munkával foglalkoztatták. 77 Részletesen beszámol a börtön rendjéről és a költségeinek elemzéséről is, könyvét a Magyar Tudományos Akadémia jutalommal díjazott. 78 Angliában megcsodálta a gázvilágítást és a gépgyártást: a gáz fontos találmány a 68 HITCHENS KVACSALA MAKKAI BALOGH JUDIT BUCSAY , Nevezett személy szerepel az adattárban 74 FELMÉRI Felméri cikkeket közölt az Educational News-ba, a Journal of Education-be és a Yearbook of Education munkatársa is volt. 75 SZEMERE SZEMERE SZEMERE SZEMERE , 285.,

24 színházakra nézve is, egy csavar fordítása éjt vagy napot csinál ; 79 az angol nép úgy látszik az alvilággal szövetkezék, s dicsőségét s hatalmát e gépekben látja, melyek láthatatlan erővel [ ] villámgyorsan, fáradhatatlanul, sietve és sötét morajjal fonnak, szőnek, vágnak, vernek, forralnak, emelnek, tolnak, tisztítanak. Több nagyüzemet végiglátogatott, köztük egy gyapotgyárat, ahol egy 1100 lóerejű gépet egy ember működtetett, és ami így körülbelül 880 ember erejét pótolta. 80 Érdekes, hogy kiemeli a civil szervezetek működését, szerinte Anglia a klubok hazája. Három dolgot emel ki, melyek szerinte naggyá tették Angliát: a szabadság-bátorság, a kormány be nem avatkozása az iparba, és az egyesületek, amelyek a közértelmességet terjesztik, lapokat, könyveket juttatnak el az emberekhez. 81 Angol tapasztalatait megpróbálta Magyrországon hasznosítani és vármegyéjébe visszatérve, a vármegyei küldöttség számára javaslatot készített egy építendő javító-fogházról (Kassa 1838.). A Tiszáninneni Református Egyházkerület küldöttségének is készített tervet egy papi özvegy- és árvaházról. Továbbá londoni magyar külképviselet kialakítását sürgette. A közös protestáns hitvallás elősegítette Erdély Angliával való kapcsolatát is. Az első magyar Shakespeare-előadás Kolozsvárott volt hazánkban, és az első magyar Dickensfordítást szintén itt adták ki. A kor legnagyobb magyar Shakespeare-színésze, Egressy Gábor is erdélyi származású volt, aki a Nemzeti Színház első Shakespeare-előadásában játszott (Lear király, 1838), sőt Shakespeare több művét is magyarra fordította. Az 1580-as évektől fiatal magyarok rendszeresen látogatták a kinti egyetemeket, onnan hazatérve pedig angol nyelvtudásukat felhasználva angolt tanítottak, vagy angol műveket fordítottak magyarra. 82 Az erdélyi református kollégiumok, valamint a kolozsvári unitárius kollégium szoros kapcsolatot ápolt Angliával és Skóciával, a tanulók számára ösztöndíjakat létesítettek, sőt a magyar egyházak képviselői unitáriusok (Boros György, Varga Béla) és reformátusok (Imre Lajos) egyaránt nemzetközi konferenciákon is rendszeresen részt vettek. 83 Egy fontos erdélyi-angol kapcsolódási pont Kőrösi Csoma Sándor nagyenyedi diák, aki 1815-ben angol ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen keleti nyelvekkel foglalkozott. Nevéhez fűződik a tibeti-angol szótár elkészítése. Aranka György enyedi diák kutatta először az angol és a 79 SZEMERE SZEMERE SZEMERE GÁL ISTVÁN Nevezett személyek szerepelnek az adattárban 24

25 magyar alkotmány rokonságát, Anglus és magyar rokonság egybevetése címmel 1790-ben Kolozsváron jelent meg műve. 84 Sok enyedi diák később, mint tanár fordított angol irodalmat. Salamon Ferenc publicista, történész, egyetemi tanár, később az MTA tagja és számos angol klasszikus regények fordítója szintén a Nagyenyedi Kollégiumban tanult. Jánosi Ferenccel együtt ismertették a legújabb angliai találmányokat A gőzgép c. gyűjteményben. Sőt, az 1860-as években lefordította John Stuart Mill A képviseleti alkotmány című művét, és Alkotmányok könyve címmel megjelent az első átfogó magyar nyelvű nemzetközi alkotmánygyűjtemény. 85 A 19. századi Erdélyben az egyik legerősebb angol kapcsolatépítő az Telekicsalád és Wesselényi Miklós volt. 86 Teleki Sándor építette újra Enyedet, a gyűjtésben Pápai Páriz Ferenc is segített, aki Angliából angol fontot hozott haza (1712). Teleki László külföldi útja során meglátogatta az angol tudós társaságokat. Teleki Mihály pedig saját költségén küldött ki tizennyolc embert Angliába, célja egy ifjúsági parlament megvalósítása volt. 87 Wesselényi barátja volt Bölöni Farkas Sándor, a híres utazó és Shakespeare-fordító, aki április 17. és július 27. között járt Angliában, Skóciában és Írországban (York, Edinburgh, Glasgow, Dublin, Liverpool, Birmingham). Bölöni egy évig készült útjára a Magyarországon akkor fellelhető Angliáról és Skóciáról szóló irodalomból, ezért útinaplója olyan irodalmi műnek számított, amely alaptudást adott a korabeli Anglia földrajzából, történelméből, közgazdaságából, egyháztörténetéből. 88 Az angol-magyar-amerikai unitárius érintkezések szervezésében kiemelkedő szerep jutott Bölöni Farkas Sándornak. A székely nemes nem csupán kedvtelésből utazott külföldre, útinaplója és az angol, illetve amerikai források diplomáciai kiküldetését támasztják alá. 89 Az utazásáról érdekes és tanulságos naplót írt, ezért 1834-ben az Akadémia levelező tagjává választatotta. 90 Bölönit útján gróf Béldy Ferenc kísérte el, akinek egyik barátja, Petrichevics-Horváth Lázár, írta meg lord Byron életét és közölt több Byron-fordítást. Béldy másik barátja, báró Jósika Miklós pedig Walter Scott hatására lett regényíró. 84 ARANKA GÁL ISTVÁN ; MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE ( ) I TÓTH LŐRINC GÁL ISTVÁN , Lásd bővebben: In: Erdélyi ritkaságok sorozat előkészített, de meg nem jelent kötete: Bölöni Farkas Sándor angliai útinaplója es előkészület 89 KOVÁCS SÁNDOR PALLAS 25

26 Angliában a magyar országkép alapjait elsősorban a reformkori angol utazók rakták le, akiknek munkásságát Fest Sándor nagy részletességgel tárta fel. 91 A 19. században igen erős volt az angol utazók érdeklődése Magyarország iránt, erről Országh László 92 munkáiban is olvashatunk. Az angol utazók közül különösen jelentős volt Julia Pardoe ( ) és John Paget ( ). Miss Pardoe háromkötetes munkája, amely németül is népszerűségre tett szert: The City of the Magyar, 1840-ben jelent meg. 93 John Paget angol orvos, Wesselényi Polixenának, Wesselényi Miklós unokahúgának, a férje Aranyosgyéresen telepedett le, ahol mintaszerű gazdálkodásba kezdett, és angol olvasóklubot alapított. Beutazta Magyarországot, különösen Erdélyt, és tapasztalatait könyvben adta ki 1839-ben Hungary and Transylvania címmel. 94 A nagysikerű mű, amely angol nyelven mutatja be Magyarországot és Erdélyt a külföldiek számára, több angol és német nyelvű kiadást is megélt. John Paget sokat segített az erdélyi hallgatóknak, hogy angliai tanulmányútra mehessenek, munkásságáról számos tanulmány jelent már meg. 95 E két szerző sokat tett hazánk angliai jó híréért, és nekik is köszönhető, hogy a magyar szabadságharc előtt a magyar név ismerősen és jól csengett a Brit Birodalom fővárosában. Magyarországi angol utazókkal (Richard Bright) Korbuly György is foglalkozott. 96 A magyar-angol kapcsolatok historiográfiájának nagy részét teszi ki a magyar utazók angliai és angol utazók magyarországi utazásairól szóló munkák. A reformkor kiemelkedő személyiségeinek nyugat-európai utazásánál feltétlenül megemlítendő Gál István neve, aki a Pesti Magyar Hírlapban közölt cikkeket a témával kapcsolatban. 97 Anglia hatása a kontinensre a 18. század végén felgyorsult, az európai nemzetek egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a Szigetország felé. Az európai országok az angol igazságszolgáltatási rendszert és alkotmányos berendezkedést tanulmányozták, az angol kultúra, irodalom és nyelv iránt érdeklődtek, elkezdték követni az angol példát a gazdaság területén. Anglia befolyása az 1763-as párizsi békével tovább nőtt a kontinensen. Bécs egyfajta közvetítővé vált, ahol a magyar főurak az angol szellemmel és ízléssel ismerkedhettek meg, amelynek eredményeképpen több magyar főúr szánta el 91 FEST ORSZÁGH ANG. FIL. TAN PARDOE PAGET GÁL PÁSZTORTŰZ szept I.; GÁL MAGYAR NEMZET márc. 24.; BALOGH JÓZSEF HUNG. QUART és ; KOVÁCS JÁNOS KER. MAGV ; KOVÁCS JÁNOS 1879.; Kéziratos naplójával Soós Lajos foglalkozott. 96 KORBULY GÁL ISTVÁN PESTI HÍRLAP okt. 29. és BRASSÓI LAPOK márc

27 magát arra, meglátogatja a távoli Szigetországot. Ezek a főurak sokat tettek azért, hogy az angol szellemiséget és intézményrendszert ismertté tegyék Magyarországon és átültessék azokat magyar viszonyok közé ben Széchényi Ferenc Angliába utazott, ahol meglátogatta többek között Adam Smith-t, és Herschelt, a csillagászt. Útinaplóját kivonatosan közölte Marczali Henrik, 98 aki Széchenyi István angliai útjáról is írt a Magyar Figyelőben. 99 Széchenyi István, az angol életforma, művelődés és tudományosság apostola apja hatására úgy próbálta megoldani a nemzetgazdaság problémáit, hogy az angol gazdaságot vette mintának és annak működését figyelte meg. Szegedy Maszák Mihálynál olvashatjuk, hogy Széchenyi angol közgazdasági irodalmat (Adam Smith) is eredetiben olvasott, Bentham utilitarista liberális elképzeléseit a Hitel egy részfejezetében összegezte. 100 Gál István szintén írt Széchenyi István első (1815) londoni útjáról, ahol műszaki ismereteket, lótenyésztési könyveket tanulmányozott, technikai vívmányokat szemlélt meg (gázvilágítás, water-closet), mindezek mellett színházakba és lóversenyekre is járt, és herceg Esterházy Pál londoni magyar nagykövettel épített ki szoros kapcsolatot. Ezt követően még négyszer látogatott el Angliában magyar főurak társaságában (Wesselény Miklós, Andrássy György, Vásárhelyi Pál). 101 Széchenyi és Wesselényi 102 angliai útjukról hazatérve lótenyésztésbe fogtak, ösztönzésükre és támogatásuk eredményeképpen épült fel az első lóversenypálya és ekkor kezdte működését angol mintára a Nemzeti Kaszinó (1827); 103 a vívással, a boksszal, az úszással, és az agárversennyel is megismertették a magyarokat. 104 Horváth Jenő történész Széchenyi első angol útjáról írt. 105 Széchenyi angol barátaival való levelezését Bártfai Szabó László tette közzé. 106 A folyószabályozás és a Lánchíd építése is olyan reformkori eredmények, amelyeknél lépten-nyomon angol, illetőleg skót nevekre bukkanunk. A Duna hajózhatóvá tételével nemcsak Budapest és Konstantinápoly, hanem London és Konstantinápoly is közelebb került egymáshoz, ezért a folyószabályozásokban Anglia is érdekelt volt. Kossuth is szorgalmazta az angol-magyar kereskedelmi kapcsolatok 98 MARCZALI HENRIK BUDAPESTI SZEMLE, MARCZALI HENRIK MAGYAR FIGYELŐ, MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET GÁL ISTVÁN WESSELÉNYI NAPLÓJA ILK GÁL ISTVÁN HORVÁTH JENŐ BUDAPESTI SZEMLE, 1926.; HORVÁTH JENŐ 1925.; HORVÁTH JENŐ BUDAPESTI SZEMLE, Bártfai Szabó László tette közzé: Count Széchenyi s correspondence with his English friends. South Eastern Affairs, 1931 Barker: Széchenyi and his English Bridge. In: Hung Quart

28 kiépítését novemberében Szalay Lászlót küldte ki Londonba, hogy előnyös kereskedelmi kapcsolatok kiépítését indítványozza a Szigetország kormányának. 107 Fest Sándor rámutatott arra, hogy a 19. század folyamán az angolok érdeklődése megnőtt hazánk iránt, amit a Magyarországra utazó angolok száma jól mutat. Az egyik magyarországi angol főúr, Blackwell 108 a magyarok iránti rajongását úgy fejezte ki, hogy a magyarokat egyenesen a kelet britjeinek hívta, míg a briteket a nyugat magyarjainak. 109 Wesselényi Miklós angliai útjairól részletesen számol be munkáiban Gál István, 110 illetve Jancsó Elemér. 111 Wesselényi, akit 1822-ben Széchenyi lóvásárlás miatt csábít Angliába, külföldi útja során figyelt föl arra, hogy az iskolákban nagy gondot fordítanak a testnevelésre. 112 Wesselényit Széchényi vezette be az angol társasági életbe. Külföldi útjairól szóló naplójának érdekesebb angliai részleteit a Yolland-emlékkönyv közli. 113 Naplójában arról számolt be, hogy járt operában, gőzgépeket tanulmányozott, megtekintett egy üveghutát, egy szénbányát, látott vashámort, cséplőgépet. Naplójában olvashatjuk azt is, hogy egy új, szabadabb, tágasabb, demokratikusabb és szociálisabb világot ismert meg Angliában, amelynek ígéretét magyar földre hozta. Wesselényinek nagyon tetszett Oxfordban az angol tanítási metódus és a diákok sok testedzése. Színházba, porcelán-kiállításra járt, a British Museumban is megfordult. Megtekintette az angol hadsereget, tanulmányozta az angol kereskedelmet, a hajóraktárakat, kikötőket, meglátogatta az angol parlamentet. Visszaúton angol lovakat hozott magával, majd Magyarországon lótenyésztésbe kezdett, és megírta a Teendők a lótenyésztés körül című művét. Felvidék Anglia kapcsolatait Gál István kiválóan foglalta össze munkájában. Felvidék összekötő szerepet játszott Magyarország és Európa között. 114 Tekintettel arra, hogy városias, civilizált környezet, az ittlakók polgári önszemlélettel bírtak, ezért az angol kapcsolatok forrásai tanulmányozásának kedveznek az emlékiratok és az útinaplóirodalom. Nemcsak felvidéki magyar főurak utaztak Angliába, sok angol arisztokrata 107 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE ( ) I az angol kormány politikusa ( ) 109 FEST L. Gál István munkáit a bibliográfiában 111 JANCSÓ ELEMÉR WESSELÉNYI NAPLÓJA WESSELÉNYI VÁLOGATOTT MUNKÁI ; WESSELÉNYI ANGLIAI LEVELEI YOLLAND- EMLÉKKÖNYV GÁL ISTVÁN ,

29 tett utazást a Felvidéken, így 1835-ben a már emíltett John Paget, 1866-ban pedig Lord Viscount Bryce barangolta be a Kárpát-medencét barátjával, Sir Leslie Stephan kultúrtörténésszel. 115 Báró Eötvös Józsefnél laktak a Sváb-hegyen, majd bejárták Erdélyt is ban második útján a Tátrába utazott, ahol Andrássy Gyula villájában is vendégeskedett. A bécsi magyar főurak körében kialakult angolmánia hatására a Felvidéken angol mintára lóversenyt és rókavadászatot tartottak, a vadászathoz szükséges kopókat Angliából hozták be; ezt az angol sportot az erdélyi magyar főurak körében John Pagettette ismertetté. 116 Az első állandó angoltanárok Losoncban, Késmárkon és Pozsonyban voltak. A felvidéki magyarok közül a híres Benyovszki Móric is járt Angliában, ahol tengerészetet és hajóépítést tanult ben Londonban angol kereskedőkkel tárgyalt a brit világpiac kiterjesztéséről, 1790-ben Londonban jelentek meg emlékiratai között Reviczky Károly Londonban képviselte a bécsi udvart, a bécsi keleti akadémián kapott ösztönzést arra, hogy orientalista legyen, később a Royal Society a tagjai közé választotta között Angliában élt báró Vay Miklós zsolnai földbirtokos, aki hazatérve angol tapasztalatok alapján felállította a Monarchiában az első gyapjúfonószövőgyárat. II. József bizalmát elnyerve királyi biztosként megbízatást kapott a Körös szabályozására is. Második angliai útjáról vetőgépet hozott magával. Az ő terve volt elsőként a Pestet Budával összekötő állóhíd (1792) ben a Royal Society of London a tagjai özé választotta. A felvidéki protestáns családból származó Berzeviczy Gergely 1787-ben Göttingenen át ahol az angol király gyermekeivel kötött barátságot Londonba utazott. Londonban hatottak rá Smith nemzetgazdaságról írt elképzelései a szabad nemzetek szabad kereskedéséről. Berzeviczy egy Balti-, Fekete- és Adriai-tengert összekötő csatornáról álmodott, valamint egy a balti, a kárpáti és a Duna-vidékeket összefogó gazdasági egységről. 117 A 19. századi angol-magyar kapcsolatok historiográfiájának tetemes részét adja az emigrációval foglalkozó irodalom. Az irodalom teljes bemutatása sajnos szétfeszítené a disszertáció kereteit, ezért csak néhány munkát emeltem ki. Az angol közvélemény 115 MAKAY Wesselényi Polixéna férje, Erdélyben telepedett le. Összekötő szerepet játszott az erdélyi és az angliai unitáriusok között 117 BERZEVICZY GERGELY ANGLIAI LEVELEI GÁL ISTVÁN

30 érdeklődése csak lassan ébredt fel a közép-európai történések iránt. Az márciusi események után megjelent közlemények egy új történelmi helyzetről tudósítottak, de a külföldi sajtó a híreket Bécsen keresztül kapta. A magyar külpolitika elsődleges célja tehát az volt, hogy a hírek közvetlenül jussanak el Angliába. Mozgósítva angliai ismeretségeit erre tett erőfeszítéseket Pulszky Ferenc külügyi államtitkár. Így Londonban egy kis magyar propagandabizottság alakult, melynek hatására a közvélemény érdeklődni kezdett a Duna menti államok sorsa iránt. 118 A szabadságharc leverése után a Londonba özönlő magyar emigráció Pulszky köré csoportosult, az emigránsok gyermekei londoni közép- és felsőfokú oktatási intézményekbe jártak. A menekültáradatnak köszönhetően a segélyalapok hamar kimerültek, és a magyar emigráció tagjainak a mindennapi megélhetés problémáival kellett szembe nézniük. A katonák jórészt megtakarított pénzük maradványaiból éltek, így a volt 48-as segédtiszt Duka Tivadar is, aki fiával együtt szintén az angol felsőoktatásban tanult. 119 Kossuth három hetes angliai tartózkodása alatt a közvélemény érdeklődését teljesen lekötötte, a londoni sajtó napról-napra foglalkozott vele. Lőfi Ödön 120 aki diákként Oxfordban tanult egy angol újság hasábjain számolt be Kossuth 1851-es diadalútjáról: versenyzett a királynőjével. 1 pennys aláírás útján gyűjtött össze az angol nemzet pénzt, melyen Shakespeare összes műveit fényesen bekötve, valamint a nagy brit költő szülőházát jelképező díszes tokot elkészítették s nemzeti ajándékul neki átadták, mint ki Shakespeare műveiből fogságában tanulta meg azt a nyelvet, melynek minden szava, mint a nyíl repült, tüzet gerjesztve, ahová elért. 121 Kossuth közvéleményre gyakorolt hatását jól mutatta kutatásom egyik érdekes élménye, amikor a St. Andrew s-i Egyetem iratanyaga iránt érdeklődtem a levéltárosok büszkén mesélték, hogy Kossuth Lajos meglátogatta az egyetemüket és készült ott róla fénykép. Talán a reformkori magyarok angliai utazásaiból Kossuth Lajos angliai körútja, és a Kossuth-emigráció angliai és amerikai tevékenysége is viszonylag szélesebb körben feltárt terület. Jánossy Dénes alapvető forráskiadványa volt az első összegezési kísérlet. 122 Pivány Jenő 123 főleg Kossuth amerikai útjáról, Máthé Elek 124 pedig Kossuth 118 PULSZKY ÉLETEM ÉS KOROM Nevezett személyek szerepelnek az adattárban 120 Nevezett személy szerepel az adattárban 121 LŐFI: ANGLIAI LEVÉL. IN: KERMAGV, JÁNOSSY Pivány Jenő az amerikai-magyar történelmi kapcsolatok kutatója, az MTA külső tagja (1926). Az USA-ban jó kapcsolatokat épített ki az amerikai magyarság vezetőivel és a Kossuth-emigráció még élő tagjaival. 124 MÁTHÉ ELEK

31 angliai látogatásáról írt. Kossuth angliai és amerikai költői visszhangjának egy részét a Feleky-gyűjteményből közzétette Feleky Klára a Testvériség évfolyamában. Jánossy munkáját folytatta Iványi-Grünwald Béla, aki 1939-ben Hóman Bálint ösztöndíjával érkezett Londonba a Kossuth-emigrációra vonatkozó anyagot összegyűjteni és kiadni. A Kossuth-emigráció sokoldalú tevékenysége tehát az 1940-es évektől foglalkoztatta a magyar tudományos életet, különösen az, hogy a Kossuthemigráció milyen sokat jelentett az országimázs javítása ügyében. Hasonló hatást ért el a Pulszky házaspár, Ferenc és Teréz, valamint Szabad Imre tevékenysége, az utóbbi munkássága ma sem eléggé ismert, pedig irodalmunk egyik első népszerűsítője és ben Jókai első angol fordítója volt. 125 Egyáltalán nincs feltárva Simonyi Ernő ( ) komáromi kapituláns tudományos munkássága, aki Világos után Angliában nevelősködött, és szabad idejét a British Museumban töltötte, ahol a magyar vonatkozású okiratokat másolta ki az Akadémia számára. 126 Fontos szerepe volt az angliai hungarikaanyag feltárásában a szintén elfelejtett Kropf Lajosnak ( ), aki 1874-ben költözött Londonba, és 1885 óta publikált szakfolyóiratokban angliai levéltárakból. 127 Az emigráció angliai éveiről írt H. Haraszti Éva is. 128 Az angol-magyar művelődéstörténeti kapcsolatok szerteágazó volta miatt csak vázlatosan, a teljesség igénye nélkül tekintem át a legérdekesebb kutatásokat, tanulmányokat a két világháború közötti időszakból. A 20. század első felének kutatói közül a magyar-angol történeti és irodalmi kapcsolatok tudósát, Fest Sándort 129 emelném ki, aki mint irodalomtörténész számos tanulmányában az angol-magyar irodalmi kapcsolatokkal foglalkozott, például Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi Istvánig (1917), vagy Angolok Magyarországon a reformkorszakban (1920) című munkáiban. A sárospataki református gimnázium angol tagozatának létesítése 1931-ben országos esemény volt. A debreceni egyetem brit-magyar közös akaratból és együttműködéssel alapította az angol tanszéket, amelynek megnyitóján 1938-ban Fest Sándor székfoglaló beszédét tartott. A Skóciai Szent Margittól a Walesi bárdokig című kötet Fest Sándor tanulmányainak 125 CZIGÁNY KORTÁRS SIMONYI 1859.; SIMONYI KROPF H. HARASZTI sz. 129 FEST 2000.; FEST

32 gyűjteménye, a kötetben magyar-angol történeti és irodalmi kapcsolatokkal foglalkozó írásai olvashatók. Fest Sándor volt az első, aki az angol-magyar kapcsolatok rendszeres feltérképezésére vállalkozott, ezért joggal nevezhető a magyar anglisztika atyjának. Fest mutatott rá arra is, hogy az országimázs angliai alakulásában jelentős szerepet játszottak a hazánkban járó angol utazók mellett a pesti angol tanszék magyarul jól beszélő, angol származású professzorai, például Patterson Arthur ( ), akinek The Magyars című könyve a harmadik igen jelentős munka volt, amelyet hazánkról angolul írtak. 130 Patterson 1886-ban a pesti egyetemen angol tanszéket alapított. Ugyancsak fontos ebben a vonatkozásban megemlíteni Yolland Arthur ( ) nevét, aki hatvan évet élt hazánkban, amely során egy angol-magyar és magyar-angol szótárt is írt. Yolland Arthur, aki az Angol Filológiai Tanulmányokat Fest Sándorral közösen szerkesztette, 1908 és 1946 között vezette az angol tanszéket és az anglisztika magyarországi felvirágztatójának tekinthető. A Trianon utáni években jelentős kampány zajlott a kedvező magyar országimázs angliai kialakítására. Ennek egyik előzménye 1912-től éppen Yolland Arthur folyóirata The Hungarian Spectator volt. A 70. életéve betöltésének tiszteletére kiadott Yolland Emlékkönyv 131 számtalan tanulmányt közöl az angolmagyar kapcsolatokról. Horváth Jenő az angol-magyar kapcsolatok kezdeteiről, 132 Berg Pál George Buchanan 133 hatásáról Hazagh Mihály az első magyar enciklopédia angol forrásairól, Maller Sándor pedig Edvi Illés Pál 134 angol irodalmi ismereteiről írt. Kerékgyártó Elemér írása is olvasható a kötetben Viktória királynő koronázásának magyar visszhangjáról. Az emlékkönyvben található továbbá Bonnejea René Charles Robertnek Darwin magyarországi hatásairól szóló munkája, valamint Szentkirályi József magyar-brit kapcsolatokat tartalmazó bibliográfiája ( ). Fest fontosabb kutatási témái voltak, hogy eljutott-e Szent István udvarába Vasbordájú Edmund két fia, és következésképp Skóciai Szent Margit Szent István unokája-e; a Magna Charta és az Aranybulla közötti hasonlóság. 135 Fest további kutatási 130 PATTERSON I YOLLAND-EMLÉKKÖNYV HORVÁTH JENŐ K. SZEMLE 37, 273; HORVÁTH JENŐ HEQ, 39, (V), ; HORVÁTH JENŐ HEQ, 37, (III), Buchanan ( ) brit diplomata 134 Edvi Illés Pál ( ) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő. 135 A vita szakirodalmának összefoglalása: KOSÁRY

33 témája volt a magyar protestantizmus kapcsolata az angol puritanizmussal. Ennek a témakörnek a kiemelése azért fontos, mert vitathatatlanul ez volt a legfontosabb szellemi kapocs Anglia és Magyarország között. Ha áttekintjük például az angol utazók magyarságképét, kiviláglik, hogy megkülönböztetett figyelemmel jegyeztek fel mindent, ami a magyar protestantizmusra vonatkozik, továbbá hogy az angol protestáns egyházak előszeretettel támogatták hitsorsosaikat a legkeletibb végvárakban egészen a legutóbbi időkig, és ez által a protestáns magyar közoktatás (Debrecen, Sárospatak és Erdély) jelentős segélyekhez és ösztöndíjakhoz jutott. Fest Sándor vitathatatlan érdeme, hogy az eléggé terebélyes angol útleírás-irodalmat átnézte és kivonatolta. 136 Ugyancsak érdekelte Festet az angol szellem, elsősorban az irodalom térhódítása hazánkban (recepciókutatás). Fest Sándor tanítványai folytatták munkásságát, így a fiatalon elhunyt, tehetséges Berg Pál ( ), 137 Gál István ( ), Maller Sándor ( ), Szenczi Miklós ( ). Továbbá Herepei János és Kathona Géza munkái is számos adattal gazdagították az angliai peregrinációról rendelkezésre álló ismereteket. 138 Fest Sándor szellemét elsőnek Gál István igyekezett továbbörökíteni a már említett és 1963-ban újra meginduló Angol Filológiai Tanulmányokban ben jelent meg a Gál Ágnes, Gál Julianna és Frank Tibor által szerkesztett Magyarország és az angolszász világ című tanulmánykötet, amely Gál István munkáinak gyűjteménye a többszáz éves angol-magyar művelődési kapcsolatokról. Az angliai magyar peregrinusok utazásaival, illetve emlékkönyveivel foglalkozó írásokat közölt Jankovics József, 140 Font Zsuzsanna 141 és Petrőczi Éva 142 is. Ezek a munkák is hasznos információkkal bővítik az angol-magyar kapcsolatokról rendelkezésünkre álló ismereteket. Végül Varannai Aurélt ( ) fontos még megemlítenem, aki 1935-től a londoni Economist magyarországi tudósítója volt és az angol-magyar kulturális érintkezés eddig ismeretlen értékeire hívta fel a figyelmet FEST BERG ANG. FIL. TAN HEREPEI ; KATHONA 1976/ CZIGÁNY KORTÁRS évf. 9. szám 140 BETHLEN MIHÁLY ÚTINAPLÓJA ; BETHLEN MIKLÓS LEVELEI I II. 141 Font Zsuzsanna publikációit lásd: content&view=article&id=55&itemid=62 Letöltve: október 13-án 142 PETRŐCZI 2006.; további publikációit lásd: googleusercontent.com/search?q=cache:pso2ffsw8dqj:www.kre.hu/btk/index.php/karunkoktatoi.html% 3Fsobi2Task%3Dsobi2Details%26catid%3D3%26sobi2Id%3D18+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu Letöltve: október 13-án 143 VARANNAI 1963.; VARANNAI 1967; VARANNAI

34 1993-ban látott napvilágot a Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon című tanulmánykötet, amelynek fő témája eszmék és technikák áramlása Európából Magyarországra Magyarországról Európába, illetve gazdasági, társadalmi, politikai mozgalmak, szellemi áramlatok kölcsönhatásai. Angol vonatkozásban kiemelendő Kádár Judit A magyar irodalmi nacionalizmus és angol visszhangja a 19. században, illetve Keserű Katalin tanulmánya, amely a szecesszió angol iparművészeinek kalotszegi és székelyföldi tanulmányútjait, illetve az Erdélyi Helikon és Pásztortűz írásait követi nyomon az erdélyi-angolszász szellemi találkozásokra vonatkozóan. 144 Az angol kultúrának a magyar színházra és egyéb művészetekre gyakorolt hatásával számos magyar kutató foglalkozott, akiknek felsorolása túllépné a doktori dolgozat kereteit. A doktori dolgozat szorosan kapcsolódik prozopográfiai és értelmiségtörténeti kutatásokhoz, amelyekhez az adatbázisból készíthető statisztikák érdekes többlet információt adnak. Ehhez kapcsolódóan ki kell emelnem Kovács I. Gábor nevét, aki az ELTE-TTK oktatójaként szociológiai prozopográfiai vizsgálatokat végez, és a magyarországi vezető értelmiséget, annak eredetét, középiskolai tanulmányait kutató csoport vezetője. Kutatási területe többek között az értelmiségtörténet, a történeti elitkutatás, ezen belül a két világháború közötti magyarországi tudáselit, illetve a dualizmuskori tudáselit vizsgálata. Azt veszi górcső alá, hogy a két világháború között az ország vezető elitjének tagjai milyen pályát futottak be, 145 illetve arra keresi a választ, hogy a tudáselit tagjai honnan, milyen szociális és kulturális közegből jöttek. A tudáselit tagjainak tekinti az egyetemi tanárokat, akadémikusokat, a kulturális, tudományos, művészeti intézmények, társaságok, egyesületek vezetőit, országos lapok főszerkesztőit, az állami kultúra és tudományirányítás meghatározó személyiségeit. A tudást tehát széles értelemben veszi, nemcsak ismereteket ért alatta, hanem legitimációkat és világképeket is. A tudás termelésében, elosztásában, ellenőrzésében, továbbadásában szerepet játszó intézmények, szervezetek formálisan meghatározó felső pozícióit elfoglaló személyek csoportját vizsgálja KÁDÁR JUDIT ; KESERŰ KATALIN KOVÁCS I. GÁBOR KENDE GÁBOR KOVÁCS I. GÁBOR

35 II.3. A 19. századi brit felsőoktatás historiográfiája Az egyik legteljesebb bibliográfiát a brit felsőoktatátörténetről The history of British Universities ( ) címmel Harold Silver és S. John Teague állította össze Londonban 1970-ben. 147 A felsőoktatási intézmények, egyetemek és college-ok nyomtatott matrikuláinak, végzős hallgatók listáinak és egyéb nyomtatásban megjelent diáklisták bibliográfiáját Registers of the universities, colleges and schools of GB and Ireland címmel 1964-ben Phillys May Jacobs adta ki. 148 A brit felsőoktatás történetével átfogóan több angol történész is foglalkozott. Az oktatási rendszert alkotó egyes intézmények felsorolását, rövid történetét, alapítási és újraalapítási dátumaikat egy kiváló enciklopédia az 1930-as évek elején Londonban megjelent David Patrick által szerkesztett British Universities Encyclopaedia XI. és XII. kötete tartalmazza. 149 Walter Harry Green Armytage az angol oktatás 400 évét írta meg Four hundred years of English Education címmel, amit 1970-ben Cambridge-ben adott ki. A könyv az angol oktatási rendszer alakulását, fejlődését tárgyalja 1563-tól kezdődően egészen 1969-ig, főleg az alsó- és középfokú oktatást helyezve fókuszpontba. A mű néhol érinti a felsőoktatást, a különböző tudományterületek society -jeit, így kitér a Londoni Egyetem alapítására, az oktatáspolitika változásaira. Információt kaphatunk az ipari forradalom, az iparosodás által indukált újfajta iskolatípusok megjelenéséről, a nők szerepének növekedéséről az oktatásban. 150 Michael Sanderson szerkesztésében jelent meg 1975-ben Londonban a The Universities in the 19 th century című könyv, amely a régi oktatási rendszert, vagyis Cambridge és Oxford oktatási szisztémáját és a liberális oktatáspolitika térnyerését mutatja be. Ezt követően tárgyalja a Londoni Egyetem alapítását, majd kitér az angolskót oktatási rendszer különbözőségére, és a 19. századi felsőoktatási rendszert ért reformokra. Képet kapunk a formálódó orvosi oktatásról, a természettudományi tanszékek terjedéséről, a mérnöki tantárgyak bevezetéséről. A monográfia tárgyalja a női hallgatók belépését az oktatásba, új felsőoktatási intézmények alapítását, és a meglévő egyetemek bővítését SILVER TEAGUE JACOBS BRITISH UNIVERSITIES ENCYCLOPAEDIA 150 ARMYTAGE SANDERSON

36 Michael Sanderson The Universities and British Industry című könyve 1850 és 1970 között tárgyalja a felsőoktatási rendszer átalakulását, amelyet erősen befolyásolt a brit birodalom ipari fejlődése. 152 Gillian Sutherland cambridge-i professzor az oktatást társadalomtörténeti szemszögből vizsgálja és elsősorban a nők felsőoktatásba történő bekapcsolódásával foglalkoznak tanulmányai. 153 A női hallgatók egyetemen való megjelenését több brit történész is kutatja, így Wendy Alexander, 154 Lindy Moore, 155 Sheila Hamilton, 156 és I. Catto. 157 Judith Harford az írországi női kollégiumokról írt tanulmányt az edinburgh-i Paedagogical Historica-ban. 158 Martin Rady és Péter László szerkesztésében jelent meg a British-Hungarian Relations Since 1848, amely kifejezetten brit-magyar kapcsolatokkal foglalkozó tanulmányokat közöl. 159 A tanulmánykötetben a legtöbb publikáció a 20. század történelmével foglalkozik, de itt olvashatjuk többek között Frank Tibor tanulmányát Arthur Pattersonról és a kiegyezésről. 160 Frank Tibor szerkesztette továbbá az Angliától Nagy-Britanniáig című tanulmánykötetet, amely magyar kutatók brit történelemről szóló tanulmányait fogja egybe. A kötetben jelent meg Frank Tibor és Tüzes Károly tanulmánya, amely az osztrák-magyar kiegyezés kapcsán vizsgálta a brit külpolitikát; illetve a 19. századdal foglalkozó kutató Egedy Gergelynek Disraeli és a konzervatív identitás kialakítása című írása. A kötet közölte továbbá Gángó Gábor Trefort Ágostonnal, mint az angol forradalom első magyar történetírójával foglalkozó írását és Mester Béla John Stuart Mill gondolatainak hazai megjelnéséről beszámoló tanulmányát. 161 Fontos kiemelni az angol-magyar kapcsolatokkal foglalkozó John Marriott munkásságát, aki a Great Britain and Hungary in 1848 című munkájában a 48-as magyar szabadságharc és emigráció történetét taglalja. 162 Sir Charles Petrie szintén az 152 SANDERSON GILLIAN Vol. III ALEXANDER, W MOORE HAMILTON CATTO HARFORD BRITISH-HUNGARIAN RELATIONS FRANK ANGLIÁTÓL NAGY-BRITANNIÁIG ; ; ; ; JOHN MARRIOTT HEQ. 1938, (IV),

37 angol-magyar politikai kapcsolatokkal foglalkozik The Historical Realtions of England and Hungary című tanulmányában. 163 Doktori disszertációm szempontjából is fontos kiemelnem a Londoni Egyetem történészének Negley Harte-nak a kutatását, amelyben a Londoni Egyetem és jogelőd intézményeinek történetét mutatja be. Munkáit a londoni felsőoktatás bemutatásához, a University of London, a University College London és a University College School London történetének felvázolásához vettem segítségül. 164 A The World of University College nagyon sokfajta forrás felhasználásával mutatja be a University College megalapítását és működését egészen 1978-ig. Számos fotó, festmény, építészeti tervrajz, egyetemi silabusz, tanszékek prospektusai és idézetek teszik színes olvasmánnyá a könyvet. Külön kitér az összes tanszék alapítására, és a meghatározó professzorok életútjának bemutatására. A The University of London ( ) című kötete nem az University College London, hanem a London University történetét mutatja be tól 1986-ig. Az előző műhöz hasonlóan a különböző levéltári források bemutatására fűzi fel az egyetem történetét. A források közül a szerző felhasznált korabeli levelezéseket, prospektusokat, újságcikkeket, fényképeket, életrajzokat, karikatúrákat és maketteket, amelyeket a főszöveg mellett meg is tekinthet az olvasó. A szerző nem törekszik teljes részletességgel bemutatni az egyetem százötven évét, inkább az élesebb vitákat kiváltó fordulópontokra koncentrál. A Londoni Egyetem hosszú 19. századi történetét három korszakra bontja, az alapítástól 1870-ig, 1870-től 1900-ig (a tanítás és a vizsgáztatás között őrlődő intézmény időszakára) és az 1900-at követő időszakra, amikortól már föderális egyetemként működik. A londoni egyetem történetéről számtalan monográfia jelent meg, amelyhez Harte könyvei kiváló bibliográfiával rendelkeznek. Harte munkássága mellett talán még Hugh Hale Bellot The University of London. A History. című munkáját és D. W. Lagon The University of London című könyvét említhetem meg. 165 A londoni intézmények közül a London School of Economics legújabb történetét Ralf Dahrendorf írta meg A history of the London School of Economics and Political Science ( ) címmel. 166 A monográfia majdnem hatszáz oldalon át tárgyalja a London School of Economics történetét 1895-tel kezdődően. Kitér az alapítási évek anyagi nehézségeire, az új iskolatípus ötletének kigondolására, a telekválasztásra és az 163 PETRIE HEQ (III) HARTE 1978.; HARTE BELLOT DAHRENDORF

38 adománygyűjtésekre. Bemutatja az iskola légkörét, az oktatás miliőjét, az új tudományterületeket, a folyamatosan változó és bővülő tanszékek történetét. Megismerhetjük a legkiemelkedőbb tanszékvezetőket, professzorokat, továbbá a két világháborút követő újjáépítés éveit, a növekvő tanulólétszám által generált bővítéseket. Tizennégy oldalnyi bibliográfia várja a téma után érdeklődő kutatót. Londonban tanult sok erdélyi unitárius is. Reverend Tom E. Dalton az unitárius nőket fogadó Channing School-ról, 167 Herbert McLachlan pedig a The Unitarian Home Missionary College-ról írt. 168 Lucy Tagart egy igényes és részletes összefoglaló monográfiát szánt a magyar-angol unitárius érintkezéseknek, amely 1903-ban The Hungarian and Transylvanian Unitarians címmel jelent meg. 169 A londoni intézmények közül a zsidó hallgatókat oktató Jews College 100 évnyi történetét ( ) Albert Hyamson vetette papírra. 170 A Cambridge-i Egyetem történeténél Elisabeth Leedham-Green, G. R. Evans és Arthur Gray műveit használtam fel. 171 Evans egyetemtörténete rendhagyó módon egy olyan elméleti fejezettel kezdődik, ami a Cambridge-i Egyetem jelenkori helyzetével kapcsolatos kérdéseket, dilemmákat veti fel. A kötet emellett bemutatja az egyetem alapítását, a 16. századi Tudor-kori változtatásokat, az intézmény századi történelmét, a puritanizmus és a természettudományos változások hatásait, végül beszámol az egyetem történetéről a hosszú 19. században. Az Oxfordi Egyetem történeténél W. H. H. Green, Michael George Brock és Mark Charles Curthoys munkáját használtam fel. 172 Az Oxford University történetéről szóló sorozat hatodik és hetedik, Brock és Curthoys által szerkesztett kötete 1500 oldalon tárgyalja az Oxfordi Egyetem történetét a 19. században. A szerkesztőkön kívül számos oxfordi történész részt vállalt a hatalmas mű megalkotásában. Az egyetem története mellett egyes részintézményekről is képet kap az olvasó, így a Bodleian Library-ről, az oxfordi Ashmolean Museumról, az egyetemi galériákról, az egyetemi nyomdáról és az egyetemhez tartozó egyéb múzeumokról. Az egyes tantárgyak, tanszékek történetéről is olvashatunk egy-egy részfejezetet. A szerzők kitérnek a sportra, a beiskolázásra, a női hallgatók megjelenésére, valamint az egyetem építészeti 167 DALTON MCLACHLAN TAGART HYAMSON LEEDHAM GREEN 1996.; EVANS CAMBRIDGE 2010.; GRAY GREEN 1974.; BROCK-CURTHOYS

39 vonatkozásaira. Az Oxfordi Egyetem történetéről kiváló összefoglaló munkát írt G. R. Evans is. 173 Az egyes londoni, cambridge-o és oxfordi college-ok történetéről szóló művek felsorolása túlmutat a doktori dolgozat terjedelmi korlátain. Robert D. Anderson skót újkor-történész a Nemzetközi Egyetemtörténeti bizottság tagjaként a brit és európai felsőoktatással foglalkozik, különös tekintettel a skót egyetemekre. Elsősorban a felsőoktatási intézmények tipizálása és a skót egyetemek története kapcsán használtam fel a munkáit. A skót egyetemek történetének kiváló összefoglalása jelent meg a Scottish life and society 11. oktatásról szóló külön kötetében. 174 A skót felsőoktatás történetéről szól M. A. Cruickshank. könyve is, amelyben kifejezetten a tanárképzés történetét követhetjük nyomon. 175 P. L. Robertson Scottish universities and Scottish industry című munkájában 1860 és 1914 között tárgyalja a skót felsőoktatás átalakulását, amelyet a skót iparosodás szakemberigényei generáltak. 176 Ennél átfogóbb tanulmány a skóciai egyetemkről Jennifer J. Carter és Donald John Withrington Scottish Universities: distinctiveness and diversity című 1992-es könyve. 177 Az aberdeeni egyetem 19. századi történelmével foglalkozik Carolyn Pennington The Modernisation of Medical Teaching at Aberdeen in the Nineteenth Century című munkája. 178 A fentebb már említett P. L. Robertson a glasgowi egyetem történetét is kutatja, egyik munkájában 1860 és 1914 között vizsgálja az egyetem fejlődését. 179 Alfred Lawson Brown és Michael Moss szintén a University of Glasgow történetét mutatja be. 180 John Durkan és James Kirk ugyancsak Glasgow-ról írt olyan tanulmányt, amelyben az egyetem kezdeti időszakát vizsgálták, így az egyetemtörténeti munkájuk csak 1577-ig mutatja be a glasgow-i egyetem történetét. 181 Egy rövid, de hasznos 173 EVANS OXFORD ANDERSON HEQ 25 (1985a), ANDERSON 1989.; ANDERSON 1997.; ANDERSON ; ANDERSON 2003.; ANDERSON CRUICKSHANK ROBERTSON CARTER, WITHRINGTON PENNINGTON ROBERTSON HEQ 30 (1990), BROWN, MOSS DURKAN, KIRK

40 összefoglaló a University of Glasgow történetéről John Duncan Mackie tanulmánya, amely 1951-ig tartalmaz információt az egyetem történetéről. 182 Az Edinburgh-i Egyetem történetéről remek összefoglalót írt David Bayne Horn 1967-ben. 183 A University of St. Andrews rövid történetét R. G. Cant írta meg 1992-ben The University of St. Andrews: a Short History címmel, amely három kiadást élt meg. 184 Katrina Honeyman is Észak-Anglia egyetemalapításaival foglalkozik 2009-ben megjelent The University of Leeds and the history of the North című munkájában. 185 A Manchesteri Egyetem történetét Brian Pullan írta meg 2007-ben. 186 Nigel Watson pedig a Durham-i Egyetem történetét mutatta be. 187 A Birmingham-i Egyetem történetének megismeréséhez Arthur Montague D Urban és Eric Williams Ives munkáját hívtam segítségül. 188 Ami a University of Nottingham-et illeti, Brian H. Tolley 2001-ben adta ki a University of Nottingham történetét két kötetben. 189 Charles Edwin Whiting nevéhez pedig a University of Durham 100 éves történetének papírra vetése ( ) fűződik MACKIE HORN CANT HONEYMAN PULLAN WATSONN HUGHES 1950., IVES TOLLEY WHITING

41 III. A kutatás módszertana és a források bemutatása III.1. A kutatás célkitűzései és főbb kérdései A historiográfia áttekintése után nyilvánvalóvá vált, hogy átfogóan felekezeti kapcsolatoktól függetlenül még senki sem vizsgálta a magyarországi diákok angliai és skóciai egyetemjárását 1789 és 1919 között. Feltáratlan maradt, hogy a Szigetországot meglátogató magyarok milyen tanulmányokat folytattak, milyen hatással lehettek a korabeli magyar modernizációra, milyen karriert futottak be a modern nyugat-európai tanulmányaikat követően. A doktori kutatás témája a magyarországi diákok angliai, ír és skóciai peregrinációja 1789 és 1919 között. A hosszú 19. század angol/ír/skót-magyar felsőoktatás kapcsolódásainak kibontásával elsősorban a peregrinációkutatás eredményeihez szeretnék hozzájárulni. A diákok által hazahozott tapasztalatok, illetve a a peregrinusok karrierjének, utóéletének feltárása és elemzése pedig az angol-magyar művelődéstörténeti kapcsolódások eddigi kutatási tapasztalatait bővíti. Az angliai peregrinusok külföldről hazahozott tapasztalatainak kutatásával a 19. századi magyarországi modernizáció angliai gyökerei tárulnak fel. A doktori kutatás fő célja az volt, hogy összeálljon azon magyar diákok névsora, akik a 19. század folyamán angol, illetve skót egyetemekre jártak. Azonban a diszertációban két szempontot kellett figyelembe vennem. Egyrészről a kutatás nemcsak forrásfeltárásról szólt, hanem egy adatbázis összeállításáról is, így a forrásfeltárásnak és az elemzésnek a peregrinációkutatás adatbázis-készítési szabályai szerint kellett történnie. A készítendő adatbázisnak kompatibilisnek kellett lennie a többi hasonló adatbázissal, hogy összehasonlítható adatokat tartalmazzon, és az információ egységesen lekérdezhető maradjon. Másrészt ahhoz, hogy a kutatási téma a magyar művelődéstörténet eredményeihez is hozzájáruljon, szükséges volt a kutatási eredményeknek egy másik szempontú feldolgozása, mégpedig a diákok életútjának, a magyar értelmiség külföldi kapcsolatainak feltárása. Ennek a szempontnak az adatbáziskészítés szempontjaihoz képest a diákoknak egy bővebb köre felelt meg. A peregrináció-kutatás adatbázisaival való összevethetőség miatt ugyanis a statisztikában a Drávától északra született tanulók szerepelnek, vagyis a horvát-szlavón területen született diákok nem. Továbbá külön 41

42 alfejezetbe kerültek azok a magyar származású diákok, akik már Angliában születtek, vagyis akik második generációs peregrinusok, és akik szülei megtalálhatók az adattárban. Mindezeken felül szintén nem szerepelnek az adatbázisban azok a magyarok, akik a történelmi Magyarország határain kívül, például Bécsben születtek, de biztosan megállapítható magyar nemzetiségük. A doktori kutatás megkezdésekor a következő főbb kérdések fogalmazódtak meg: Az 1789 és 1919 közötti időszakban is rendszeres volt-e az angol és skót egyetemek látogatása? Kik szánták rá magukat a hosszú útra, kiknek volt lehetősége a távoli Szigetországba utazni? Csak a felekezeti kapcsolatok révén lehetett a Szigetországban tanulni? Milyen tanulmányokat folytattak a magyarok az angol és a skót felsőoktatásban? Honnan jön a korabeli tudás? Hasznosultak-e a kint tanultak a magyar polgárosodás és modernizáció folyamán? A magyar polgárosodás korszakában a magyar értelmiség műveltségében mennyi az angol hatás? Mennyi muníciót kapott külföldről a magyar értelmiség a dualizmus időszakában? Mennyi ebből az angol, skót elem? Honnan jön a korabeli modern tudás és milyen módon épült be a magyar innovációba? Mi az európai peregrinációhoz viszonyított aránya az angliai és skóciai pererinációnak? III.2. A kutatás térbeli és időbeli keretei A doktori disszertáció az 1788/89-es tanév és az 1918/1919-es tanév között beiratkozott diákokkal foglalkozik. A kezdő dátum kiválasztása Gömöri György kutatási korszakához igazodik, aki a koraújkori angliai és skóciai magyar peregrináció-kutatását ezzel az évvel bezárólag folytatta. A záró dátumot követően pedig a két világháború közötti ösztöndíjasokkal Simovits Ágnes foglalkozott. Az 1789 és 1919 közötti időszak a peregrináció-kutatás szempontjából közötti időszakra szűkül, ugyanis 1850-t követően nő meg igazán az angliai magyar peregrinusok száma köszönhetően a külföldi tanulmányokat ösztönző ösztöndíjaknak. A kutatás földrajzi határa a magyarországi diákok angol, skót és ír tanulmányútjai. A magyarországi diák, mint fogalommeghatározás a hazai peregrináció- 42

43 kutatás fogalomhasználatához igazodik. Magyarországi diáknak azt tekintettem, akinek születési helye a történelmi Magyarország határain belülre esett. A diákok nemzetiség szerinti meghatározására az adatbázis elemzése során került sor. 191 Az adattár hét angliai, 192 négy skóciai, 193 egy ír és egy nagy-britanniai ír egyetemre, valamint London 19. századi felsőoktatási intézményeire vonatkozik. III.3. A dolgozat szerkezete A disszertációban először a forrástípusokat és a forrásfeltárás módszertanát mutatom be, majd egy külön fejezetet szentelek a 19. századi angol felsőoktatási rendszer felvázolásának. Ezt követi a kutatási eredmények bemutatása és az adatbázis elemzése statisztikai ábrák segítségével. A kutatási eredmények szerves részét képezik a peregrinusokat segítő külföldi és hazai ösztöndíjak, valamint az angliai nyári egyetemek magyar diákjainak a bemutatása, és az adattár közlése. A statisztika kitér a peregrinusok számának elemzésére, a választott angol és skót felsőoktatási intézmények bemutatására, a peregrináció intenzitására, a hallgatók tanulmányainak bemutatására, a peregrinus útvonalakra (megelőző egyetemek és a Szigetországot követő egyetemjárás), a peregrinusok származására, a születési hely földrajzi megoszlására, a vallási megoszlásra, nemek arányára, illetve a nemzetiségi hovatartozásra. Az angliai peregrináció Európa más országaihoz képesti arányainak bemutatása és a magyar társadalmi mobilitásra vonatkozó következtetések levonása, valamint a feltárt kéziratok bemutatása zárja az adatbázis elemzését. Ezt követően mivel a diákok száma nem éri el az 500-at a diákok életútjai tudományterületenként bemutatásra kerülnek. A külföldi tanulmányaikról visszatérő magyar diákok a hazai tudományos és szellemi közéletben jelentős szerepet töltöttek be, hozzájárulva ezzel az ország szellemi életének sokszínűségéhez és fejlődéséhez. A nagyrészt ösztöndíjjal kint tanult magyarok közvetítésével korszerű tudományos ismeretek jutottak el hazánkba, amelyek részét képezték a 19. századi magyar modernizációnak és polgárosodásnak. Rövidített életrajzok formájában kerül sor a hasonló életpályát befutó diákok életének bemutatásra a következő karriertípusok szerint: lelkészek, tanárok, az angol nyelv mesterei, jogászok-politikusok, mérnökök, 191 SÁRKÖZI London, Oxford, Cambridge, Manchester, Liverpool Sheffield, Leeds 193 Edinburgh, Glasgow, Aberdeen, St. Andrew s 43

44 közgazdászok, orvosok, botanikusok, orientalisták, az Angliába kivándorolt magyarság, és az Amerikában letelepülők. III. 4. Forrásfeltárás és az adatbázis-készítés módszertana Egy-egy nemzet identitásának szerves része és fontos kérdése, mióta van saját felsőfokon képzett értelmisége, és a kisebb nemzetek számára érdekes kérdés, hogy ezen értelmiség Európa mely tudományos központjaiban sajátította el képzettségét. Az 1789 és 1919 közötti egyetemjárás elsősorban külföldi levéltári forrásokra támaszkodva kutatható fel, a külföldi hungarológiai kutatásokat csak a pontos forrásokra történő hivatkozással lehet végezni. A trianoni békeszerződést követően rengeteg forrásanyag került a szomszédos országokba, így például az erdélyi diákok peregrinációs útjainak feltárása csak az erdélyi levéltárak anyagainak áttekintésével lehetséges. Külföldi források palettáját színesítik az angliai levéltári anyagok is, ahol a várakozásokat meghaladva számos magyar vonatkozású forrás lelhető fel. Az anyag bősége annak is köszönhető, hogy a magyar történelemre jellemzően hazánk minden korszakban intenzív kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatot ápolt Európa valamennyi térségével, és az ország soknemzetiségű és sokfelekeztű jellegénél, valamint földrajzi helyzeténél fogva e kapcsolatok intenzitása meghaladta a középeurópai átlagot. Az adattárak feldolgozása és elkészítése többféle módszertannal is lehetséges. Tonk Sándor és Szabó Miklós kötete például a diákok teljes életútjának bemutatására törekszik, amely a peregrinusok alacsony létszáma mellett célravezető. Hosszabb diáknévsor esetén az adatbázis közlésén és elemzésén kívül nem elvárható a tanulók életrajzának még vázlatos ismertetése sem. A peregrináció-kutatás kiadványai elsősorban nem forráskiadások, hanem adattárak. Egy országos, az egész Kárpátmedencére kiterjedő alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények tanulóit magába foglaló adatbázis, tekintettel arra, hogy a hallgatók mobilitása a középkortól kezdve igen jelentős volt, hatalmas mennyiségű új információhoz juttathatja a kutatókat. Egy példával illusztrálva, ha egy erdélyi háromszéki fiatal előbb a székelyudvarhelyi gimnáziumban, később a kolozsvári jezsuita akadémián, majd a nagyszombati egyetemen, ezt követően a grazi jezsuita egyetemen, a bécsi egyetemen, Rómában a Collegium Germanico Hungaricumban tanult, és ezek az adatok megfelelő szerkesztésben egymás mellé kerülnek egy adatbázisban, akkor ennek az adattárnak a 44

45 felhasználásával a peregrinus karrierpályája pontosan felrajzolhatóvá és könyebben kutathatóvá válik. Ugyanez érvényes egyéb vonatkozásban is, hiszen ha például egy szatmári református iskolából valaki továbbléphetett a sárospataki református kollégiumba, onnan a frankfurti, majd három holland és egy angol egyetemre, akkor az adatbázis az ilyen típusú adatokat összekapcsolva egymás mellé helyezi, és így megnöveli az elérhető információk értékét. 194 Fontos rögzíteni, hogy az adatbáziskészítés módszertanilag teljesen eltér a forráskiadástól, ezért annak kötelező szabályait az adattárak építésekor nem lehet, sőt nem szabad betartani, mert így egységes formájú adatbázis soha nem lenne létrehozható. A módszertan megválasztása a kitűzött cél, az elérhető források, valamint egy kutatócsoport elvárásai szerint alakult. Ennek megfelelően a kutatás alapja Anglia 19. századi felsőoktatási intézményeinek levéltári forrásai, amelyek alapján a magyarországi diákokról egy adatbázis készült. Az adatbázis rubrikáinak kitöltésénél másodlagos forrásokat is igénybe vettem annak érdekében, hogy egy diák életútja kirajzolódjék. Az angliai és skóciai peregrináció kutatása bonyolult és egyéb hasonló kutatásokhoz képest a módszertan szempontjából némileg eltérő. A diákok egy része ugyanis nem matrikulált felsőoktatási intézményben, egy másik részének a születési helye pedig nem állapítható meg a forrásokból. A matrikuláció hiányának a hátterében egyrészről az állhat, hogy a beiratkozás drága volt, ezért a magyarországi hallgatók inkább nem beiratkozott hallgatóként csupán órákat látogattak; másrészről egy-két intézményben a beiratkozáskor szükség volt az anglikán vallásra történő eskütételre, amelyet több magyar peregrinus nem kívánt letenni. Anglia esetében az elsődleges források típusa is eltér más országokétól, mert szinte minden felsőoktatási intézmény más adatrögzítési módszert használt a 19. században. Ennek megfelelően nem volt lehetőség arra, hogy az angliai peregrinációkutatás alapját jelentő primer forrástípust előre meghatározhassam. Minden intézmény adminisztrációjának összes forrástípusát át kellett tekinteni ahhoz, hogy a magyar diákokra vonatkozó releváns információk előkerüljenek. Ugyanakkor fontos megemlítenem, hogy a magyar levéltárak is tartalmaznak értékes adatokat az angol-magyar és a skót-magyar felsőoktatási kapcsolatokról, ennek megfelelően a kutatást Magyarországon kezdtem el. Az adatbázis rovatai: név, születési adatok, vallás, apa foglalkozása, angliai tanulmányút kezdete, angliai tanulmányút vége, angliai tanulmányút helye, ösztöndíj 194 SZÖGI VARGA ZSIDI

46 megjelölése, választott szak, újbóli beiratkozás és kiiratkozás időpontja, magyarországi megelőző tanulmányok (elemi iskola, középiskola, felsőfokú tanulmányok), egyéb külföldi egyetem látogatása, életpálya, forrásmegjelölés. Az adatbázis elemzésének korlátait a hiányzó adatok jelentették, ezért a statisztika számításánál mindig jeleztem, mennyi adat képezi a számítás alapját. Fontos leszögezni, hogy egy a kutatás során folytonosan bővülő adatbázist nehéz utólag kiegészíteni újabb és újabb információkkal. Ha a kutatás kezdete óta előkerült olyan diák, aki az adott helyszín primer levéltári forrásaiban nem volt fellelhető, de utólag más levéltár dokumentumai utaltak arra, hogy egy bizonyos angol városban tanult, akkor az adott tanulóra vonatkozóan időhiány és finanszírozási problémák miatt nem lehetett újra felkeresni a korábban már kutatott levéltárat. Így ebben az esetben a tanulóval kapcsolatos kiegészítő információkat angol levéltárosoktól elektronikus úton szereztem be vagy az adatokat figyelmen kívül hagytam. A módszertanhoz választott levéltári források: a külföldi felsőoktatási intézmények anyakönyvei, a beiratkozással kapcsolatos korabeli dokumentációk; tanulók kéziratai; a hazai felsőoktatási intézmények anyakönyvei, ösztöndíjakra vonatkozó feljegyzései, a tanuló félév-beszámítási kérelme, pénzügyi támogatásért való folyamodványa és külföldi tartózkodásának meghosszabbítása; a felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatépítésének dokumentációi: konferenciameghívások, levelezések, díszdoktori kinevezések, prospektusok. A módszertanhoz választott nyomtatott források: nyomtatott egyetemi anyakönyvek, éves kalendáriumok; úti naplók, jelentések, beszámolók a külföldi útról, önéletírások; lexikonok, enciklopédiák, nekrológok; más peregrinus-adatbázisok áttekintése. A disszertáció fogalomhasználata a következők figyelembevételével történik. Az angol college merőben más intézmény, mint a magyar nyelv szóhasználatában elterjedt 46

47 kollégium. A college különbözik mind a református oktatási intézmények kora-újkorban kialakult típusától, mind a jelenkori, a felsőoktatási intézmények hallgatói számára szállást biztosító kollégium szótól. Jóllehet a college az előbb megjelölt magyar fogalomhoz közel áll, mivel ellátást, szállást biztosító bentlakásos nevelési-oktatási intézmény, amely egyrészt felsőfokú tanulmányokat, másrészt diplomával rendelkezők számára oktatást nyújtott, és esetleg felsőoktatási tanulmányokat megelőző felkészítést tartott, mégis az angolszász college ennél többet és mást jelent. Csiky Lajos megállapításai szerint a magyar kollégiumok és az angol college-ok céhhez, tanulótársaságokhoz hasonlatosak, ahol a tanítás mellett lakhatás és étkezés is biztosítva van a diákok számára. A pápai, sárospataki, debreceni kollégiumban alsó-, közép- és felsőfokon is folyt oktatás, addig az angol college-okban főleg felsőoktatás folyt hallgatók és diplomás hallgatók számára. 195 Erre tekintettel a dolgozat megtartja az eredeti college elnevezést, és azt nem fordítja le kollégiumra. A történelmi Magyarország elnevezés helyett a dolgozat során a Magyarország kifejezést használom. A magyarországi diák fogalom ennek megfelelően a történelmi Magyarország területén született tanulót jelenti. A hosszú 19. század folyamán a magyar főváros elnevezése többször változott, a dolgozat és az adattár a Budapest elnevezést használja. III.5. Forrástípusok A magyarországi diákok 19. századi angliai peregrinációjával 2004 óta foglalkozom. Ehhez kapcsolódóan kutatásokat végeztem a négy magyarországi református egyházkerületi levéltárban, hat egyetemi levéltárban (ELTE, Kolozsvár, SOTE, BME, Corvinus, Kertészeti Egyetem), valamint két kolozsvári levéltárban (református, unitárius). A magyarországi kutatásokat a 2007-es, 2008-as, 2011-es londoni, a 2009-es cambridge-i és oxfordi, valamint a 2011-es durham-i, liverpooli, leeds-i, manchesteri, bristoli, Birmingham-i, exeteri és egham-i kutatás egészítette ki. A kutatást Magyarországon kezdtem meg és peregrinusok angliai útjaira utaló forrásokat kerestem. Először a felsőoktatási intézmények levéltáraiban az ösztöndíjak, stipendiumok, külföldi végzettségek elismertetésének iratait néztem át. Ezt követte az egyházi levéltárak külföldi kapcsolataira vonatkozó iratok, külföldi ösztöndíjak feltárása. A hazai levéltári források feltárását követően amikor a kint tanult diákoknak 195 CSIKY

48 nagyjából a fele már az adatbázisban szerepelt vált szükségessé a külföldi gyűjtőmunka. III.5.1. Levéltári források Magyarországi és erdélyi levéltári források A magyarországi levéltári források a külföldön tanult teológusok kiutazási lehetőségeinek megismerését segítették. Elsőként vallástan-hallgatók után kutattam, akik ösztöndíjjal tanulhattak angol és skót egyetemeken. Olyan protestáns hallgatókat kerestem, akik német egyetemekről utaztak tovább Angliába, illetőleg akik a skót református egyház intézményeibe mentek tudásukat bővíteni. A teológus hallgatókra vonatkozó legfontosabb források a Tiszántúli, 196 Tiszáninneni, 197 Dunántúli, 198 Dunamelléki 199 és az Erdélyi Református Egyházkerületi 200 Levéltárak, valamint a Református Kollégiumok és az erdélyi Unitárius Kollégium iratanyagai közül a kollégiumi/teológiai anyakönyvek és évkönyvek, alapítványok és ösztöndíjak iratai, adományok és segélyezések iratai, külügyi iratok, valamint egyházkerületi jegyzőkönyvek. 201 A kutatást egy másik szálon is megkezdtem, amely során a magyar egyetemek külföldi felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatait vizsgáltam meg. Ehhez át kellett tekinteni a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem bölcsész- és jogi kari jegyzőkönyveit, 202 dékáni iratait, valamint a Budapesti Kereskedelmi Akadémia Keleti Tanfolyamának Tanácsülési jegyzőkönyveit, a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi-, illetve a Műegyetem mérnöki kari tanácsülési 196 TtREL I.1.J, TtREL II. 1. e, TtREL II.2.c., TtREL II.2.g., TtREL II.3., TtREL II.4., TtREL II. 7. e, TtREL II.8., TtREL II.15.h.1., TtREL II.15.h.23., TtREL II. 28. c, TtREL II. 28. e 197 TiREL. Sárospataki Teológia Értesítői, TiREL K.e.III.15., A.)XX.)7408.)231., A.)XXI.)7508.)68., és /7509/69; 1811: B.)XLIV.)18549.) ), A.)XXXVI.)14291.)249., B.)XLIV.) ) , TiReL. A.XX , TiReL. A.XXI , TiReL. A.XXXVI , TiReL. B.XLIV , B.XLIV és B.XLIV DREL I. 1.a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek , DREL I. 1. b., DREL I. 6/f., DREL I. 7/h., a nyomtatott források közül kiemelendők a Pápai Református Főiskola értesítőit ( ). 199 Ráday Gyűjtemény: Dunamelléki Református Egyházkerület Teológia Akadémiájának Anyakönyve ( ) 200 ERefLev. I/88/ , ERefLev Ref. egyker. Th. Értesítő és kari jegyzőkönyvek, ERefLev Ref. Egyker. Th. Nagyenyedi értesítői, ERefLev XXII 17/76/98, Erdélyi Lapok V. évf. 18. sz. Kolozsvár SÁRKÖZI TARGU-MURES SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA

49 jegyzőkönyveit. 203 A teológiai évkönyvekben és a kari jegyzőkönyvekben található a legtöbb angliai és skóciai vonatkozású anyag. A műszaki egyetemi levéltárban a források között oxfordi és londoni nyári egyetemi meghívók és jelentkezési lapok is előkerültek. 204 Az 1914 előtti VKM-iratok és a budapesti egyetem iratainak nagy része 1956-ban azonban elégett. Mindezeken felül a téma alaposabb feltárásához 19. századi törvényeket, rendeleteket és minisztériumi leiratokat is megnéztem, amelyek az adatok elemezésében nyújtottak segítséget. 205 A magyar levéltárak forrásaiból kiderült, hogy számos olyan hazai és külföldi ösztöndíj létezett a 19. században, amelyek a magyar tanulók számára lehetővé tették, hogy a Szigetországban tanuljanak. 206 Külföldi levéltári források A Gömöri György által használt kora-újkori források a 19. században már nem léteznek. Így sem a mundum books (számadás könyvek), sem az album amicorum (baráti bejegyzések könyve) nem nyújtott segítséget a kutatáshoz. A legfontosabb legtöbbször nyomtatásban is közzétett források az egyetemi matrikulák, amelyek szerencsés esetben a beiratkozott hallgatók korát, a beiratkozás dátumát, valamint az apa nevét tartalmazzák. A matricula az angol egyetemeken is a hivatalos beiratkozási napló volt, a diákok így vehettek fel órákat és kerültek egy master szárnyai alá. St. Andrews-nak 1473-tól volt matrikulája, a középkortól Oxford és Cambridge regiszterei is kutathatóan megmaradtak. Aberdeen-ben azonban nem volt hasonló forrás. 207 Az újkori angol egyetemeken általános, tehát valamennyi kar hallgatóját tartalmazó anyakönyvek is készültek, ez a forrás azonban egyetemenként változó volt. Az általános regiszterek nagyon kevés információt tartalmaztak a beiratkozott 203 BME Ad 633/1912. irat febr. 25., BME , 776., 1816., irat, BME csomó: irat, BME csomó: sz. irat, BME irat, BME C külföldi kiküldetések 204 SOTE orvoskari jegyzőkönyvek 1904/ /1919, BME , évi XIX., XX. törvénycikk évi XVII. törvénycikk évi XXXVIII. törvénycikk évi XLIV. törvénycikk évi VI. törvénycikk VKM 6463/1873. rendelete, VKM 54099/1911. rendelete, VKM 42294/1910. és 50479/1912. leirata 206 SÁRKÖZI ASTRIK

50 hallgatókról, legtöbbször csak a hallgatók nevét, a beiratkozás dátumát, és esetleg a lakóhelyre való utalást találtam, így az egyes college-okat, és London esetében más, az egyetem részét képező felsőoktatási intézmény levéltárát külön fel kellett keresnem. 208 Az anyakönyvek általában a következő adatokat tartalmazzák: a beiratkozó neve, általában keresztnév és családnév sorrendben; az arisztokrata családoknál a legtöbb esetben megjelenik a nemesi előnév is: herceg, báró, gróf, stb.; esetenként szerepel az életkor; a nemzetiség többnyire NEM szerepel; a vallást csak nagyon ritkán, egy-egy intézményben tüntették fel; több esetben szerepel a származási hely, amely azonban nem feltétlenül azonos a születési hellyel, külföldi egyetemek esetében ez például arra a városra is utalhat, ahol a tanuló megelőző tanulmányokat folytatott. Emellett mivel a rubrika címe sokszor address volt, ezért sajnos a magyarok sok esetben az angol ideiglenes lakcímüket rögzítették; az esetek többségében a beiratkozás időpontja is fel van tüntetve, de nem mindig napra pontosan, hanem esetleg csak az év és a hónap jelzésével, vagy sok esetben csak a szemeszter meghatározásával; ritkán a hallgató apjának vagy gyámjának foglalkozására utaló megjegyzés is szerepel. A fenti felsorolás nem jelent kötelező sorrendet, ezért az adatok sokszor teljesen keverve vannak beírva az anyakönyvekbe. Az iskolai anyakönyvek adatainak formája és jellege rendkívül eltérő. Az egyetemi anyakönyveket, mint forrást egészítik ki a college-ok regiszterei, amelyek a hallgatókra vonatkozó egyéb adatokat tartalmaznak: általa hallgatott órák, a fizetett tandíj összege, az elszállásolás helye, illetve különböző pénzbeli támogatások iránti folyamodványok. Ezek mellett az egyetemi college legfontosabb eseményeit tartalmazó college évkönyvek (college calendars) is segítik a kutatást, ahol a hallgatók tanulmányi előmeneteleik pontosan dokumentálása mellett név szerint fel vannak sorolva. Sajnos az évkönyvek nem tartalmaznak információt a tanuló származásáról, így csak akkor bizonyulnak hasznos forrásoknak, ha már konkrét nevet keresünk. 208 SÁRKÖZI EA

51 Az angol egyetemeket alkotó college-okra jellemző, hogy minden college rendelkezik külön levéltárral (college archives) és könyvtárral (college library). Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek beiratkozási iratait az adott intézmény records office-aiban őrzik, vagyis nem a levéltárakban, hanem az oktatási intézmény adminisztrációjában találhatók meg. A már kinyomtatott regiszterek pedig inkább a college library-ben kerültek elhelyezésre. A college archives-ban a tanulók beiratkozása körüli dokumentáció lelhető fel, eredeti beiratkozási regiszterek, pl. Admissions to Trinity College Cambridge, vizsgaeredmények, college ellátásról szóló feljegyzések. Bizonyos college-ok esetében itt is megtalálhatóak a nyomtatott források közül az évkönyvek, kalendáriumok, tanulóregiszterek. A diákokhoz kapcsolódó kéziratok általában megoszlanak a college levéltár és az egyetemi levéltár között, London esetében pedig a British Library és a felsőoktatási intézmény levéltára között. 209 Cambridge-ben egy intézményben található az egyetemi könyvtár és az egyetemi levéltár (Cambridge University Archives) és a levéltárban találhatóak a magyar diákok hátrahagyott kéziratai, levelei is. Oxfordban a központi egyetemi könyvtár a Bodleian Library, ahol a nyomtatott egyetemi beiratkozási források mellett az egyetemi levéltár iratanyaga is megtalálható. Itt az eredeti központi egyetemi beiratkozási regiszter tekinthető meg, míg a college-ok eredeti regiszterei csak a college levéltárakban lelhetőek fel. Az egyetemi levéltár iratanyagai között találhatóak a nyári egyetemi képzések elsődleges forrásai, a jelentkezők névsora és befizetéseik táblázata. A college levéltárak itt is a college-ba való belépés dokumentumait őrzik (pl. entrance book, admission book, bursars accounts, buttery books). Cambridge-ben és Oxfordban összesen tizenkilenc kollégiumi levéltárat néztem végig az egyetemi levéltár és könyvtár iratanyaga mellett. A nyári egyetemekre vonatkozó forrástípus mind Cambridge, Oxford és London egyetemi levéltáraiban megtalálható (Cambridge University summer meeting list of students; Oxford University Holiday Courses; London University Holiday Courses). A nyári egyetemek olyan négyhetes időintervallumot felölelő előadássorozatok voltak, ahová elsősorban külföldi diákokat hívtak meg. A külföldiek regisztrációs díj fejében leginkább angol nyelvtudásukat bővítették, de modernnek számító előadásokat is hallhattak, pl. nemzetközi jogról vagy a szabad piac közgazdaságtanáról Az angol felsőoktatási intézmények diákregisztereinek jegyzékét lásd: JACOBS SÁRKÖZI EA

52 1925). 211 Az angliai kutatást nehezítette, hogy a második világháborúban sok irat A londoni forrásfeltárás még a fentieknél is komplikáltabb, mert minden egyetemet alkotó intézménynek külön forrástípusa van. Harminc levéltárat kerestem fel az angol fővárosban Birckbek College Records Office, British Library, City University Archives, King s College Archives, London Metropolitan Archives, London School of Economics Archives, Queen Mary College Library, Royal College of Arts Archives, Royal Academy of Music Archives, Royal College of Music Library, Royal College of Veterinary Surgeons Library, Royal Free Hospital Medical Archives, Royal Holloway College Archives, Royal London Hospital Archives, Royal Society of London Library, Royal Veterinary College Archives, School of Slavonic and East European Studies Library, Senate House Library, St. Bartholomew s Hospital Archives & Museum, St. George s Hospital Medical School Library, University College London Records Office, University College London Special Collections, Imperial College Archives, St. Mary s Hospital Medical School Archives, Royal London Hospital Archives and Museum, School of Oriental and African Studies Library, Guildhall Library. Mivel a londoni oktatási intézményeket sűrűn átszervezték, így az adott intézmény levéltári anyagának felkutatásához ismerni kellett azt, hogy az adott intézményt mikor hogyan hívták és az adott időszakban éppen milyen intézményi struktúrába tagozódott be a kutatott intézmény. Az iratokat ugyanis nem központi levéltárakban találjuk, hanem a jogutód intézmények levéltáraiban. A források feltárásához mind az intézményi levéltárban, mind a records office-ban kutatásokat kell végezni, ezután következhet az intézmény könyvtára, majd a központi könyvtár kézirattári anyagának átvizsgálása. Az egyes intézmények levéltárai és könyvtárai mellett fontos nyomtatott forrásokat őriz a British Library, amely nemcsak Londonra vonatkozóan tartalmaz diáklistákat, hanem a vidéki angol és a skót egyetemek matrikuláinak nagy része is fellelhető, továbbá a vidéki angol egyetemeken végzettséget szerző hallgatók nyomtatott listája is megtalálható (pl. Aberdeen graduates 1901 elpusztult. További nehézséget jelent, hogy minden levéltárba előre be kell jelentkezni, ugyanis legtöbbször csak előre lefoglalt időpontban látogathatóak az intézmények. Továbbá adatvédelmi jogszabályi előírásokból adódóan csak a száz évnél régebbi anyagok kutathatóak, az ennél fiatalabb források az érintett személyek külön engedélyével ismerhetőek meg. A levéltárak látogatási rendszerére jellemző, hogy a 211 SÁRKÖZI

53 kutatótól fogadó- és ajánlóleveleket várnak, valamint szigorú felügyelet mellett tekinthetőek meg a levéltári források. Problémát okoz, hogy a korabeli egyetemi regisztráció során többször félreértették a bonyolult kiejtésű magyar neveket, így az elírások megnehezítik a magyar tanulók megtalálását. Például a University College London 1877/1876-os kalendáriumában az 1856-ban született Szemere Miklóst a következőképpen találjuk meg: : De Szeme, N., Buda-pesth. És csak segédforrásokból derül ki, kiről is szól az adott bejegyzés. A nehézségek mellett azonban kutatást segítő weboldalak is rendelkezésre állnak, vagyis online kereshető, mely levéltárban, milyen anyagokat találunk. Ez azért is szükséges, mert a hazai levéltáraktól eltérően az angliai levéltárakban a legritkább esetben találkozik a kutató levéltáros, könyvtáros vagy történész végzettégű szakemberrel. Tehát pontosan tudnunk kell mit is szeretnénk megnézni, mert a levéltári munkatárstól szakmai segítséget ritkán kap a kutató. A elektronikus levéltári adatbázis kb. kilencven London és környéki felsőoktatási intézmény és tanulóközösség megmaradt iratait mutatja be. Az adatbázisból a 19. századi felsőoktatási intézmények különböző levéltári forrásainak elérhetőségét kereshetjük ki, a honlapról fény derül arra is, hogyan alakult át az évtizedek folyamán egy oktatási intézmény, és jelenleg mely jogutód intézmény őrzi az iratokat. Ezt a keresést kiegészíthetjük a weboldal adatbázisával, amely az angol és a walesi levéltárak anyagait mutatja be (8 21. századi iratanyag). A magyar diákok kéziratait főleg a British Libraryben (www.bl.uk kézirattári katalógus) találjuk. Az információinkat még tovább bővíthetjük a weboldalról, a Nemzeti Levéltár iratanyagaiban leginkább egyes családok levéltárait, hagyatéki iratait tekinthetjük meg. 212 Elmondható, hogy a kutatás szempontjából hasznos levéltári források típusai sokfélék, mert minden egyes intézménynek más volt az adminisztrációja, máshogy nevezték a beiratkozási naplókat, másfajta információkat rögzítettek a tanulókról. A következő forrástípusok bizonyultak hasznosnak: beiratkozási regiszterek, diáknévsorok (admission register, alphabetical register of students, alumni, attendance register, chronological list of students, college register, composite register, entrance papers, list of post and present students, matriculation albums, post graduate attendance register, register of the college, register of students, student entrance forms, and student entry books), végzősök regiszterei (catalogue of graduates, general register of university, 212 SÁRKÖZI EA

54 historical record, list of graduates, roll of graduates), iskolai kalendáriumok (college calendar), vizsgázó diákok listái (examination book, reports on students progress), egyéb tagságok listái (members register, old students association, list of members, register of associates and old students, register of fellows), diákok személyes kartotékai (student files, student records, student signature book, transcription of registers of pupils). Az oxfordi, cambridge-i és londoni kutatást vidéki angol egyetemek felkeresésével bővítettem, így megtekintettem a birmingham-i, bristoli, durham-i, exeteri, leeds-i, liverpool-i és manchesteri egyetem levéltárában az egyetemi anyakönyveket, a forráslistát a dolgozat függelékében közlöm. Nottingham, Sheffield, Southampton, Wales esetében azt a tájékoztatást kaptam, hogy nem érdemes a forrásokat átnézni, mert nemzetiségre, születési helyre vonatkozó adatok nem állnak rendelekzésre egyik forrástípus esetén sem. III.5.2. Nyomtatott források bemutatása A peregrináció-kutatás során a levéltári források mellett nyomtatott forrásokat is használtam. Az angol-magyar historiográfiáról szóló fejezetben részben már bemutattam a 19. századi nyomtatott angol és magyar forrásokat. Ezt kiegészítve ismertetem a kutatást segítő nyomtatott forrásokat, amelyek három csoportra oszlanak. 213 Az egyik forrástípus a felsőoktatási intézmények tanulókat tartalmazó regiszterei. Ezek közül a legfontosabb források a nyomtatott egyetemi matrikulák, amelyek nélkülözhetetlenek a peregrinációs adatbázis kiépítéséhez. A cambridge-i diákokat a John Venn által összegyűjtött Alumni 214 Cantabrigienses 215 tartalmazza 1900-ig, amely már elektronikus formában is kutatható. A Cambridge University Library-ban az egyetem összes részegységének (college-ának) nyomtatásban megjelent regisztere, diáklistái lapozhatóak fel, de itt található az egyetemi vizsgákra, végzettségekre vonatkozó adminisztratív listák is (Historical Register, Matriculations and Degrees, Graduati Cantabrigienses). Az Oxfordi Egyetem hallgatóiról Joseph Foster munkájának eredményeképpen készült Alumni Oxonienses 216 szintén létezik elektronikus formában, amely 1886-ig 213 SÁRKÖZI alumnus, alumni matrikulák, diáknévsorok 215 ALUMNI CANTABRIGIENSES 216 ALUMNI OXONIENSES 54

55 tartalmazza az egyetemre beiratkozottak névsorát. Ennek a munkának folytatása az Oxford Men, 217 amely egy 1880 és 1892 közötti oxfordi diáknévsor. Ezen forrásokból általában a hallgatók születési helyét, idejét, a college-ba való beiratkozás dátumát, valamint az apa foglalkozását, nevét, illetőleg egyéb életrajzi vonatkozást tudhatunk meg. Ezeket az információkat egészítik ki a college-ba beiratkozott hallgatókat tartalmazó cambridge-i és oxfordi nyomtatott college-register-ek és kalendáriumok (pl. Entrance Register of Queen s College, Oxford), vagy az évkönyvek (annual report of the college, pl. Sidney Sussex College Annual). Londonban főként a British Library és a Senate House Library őriz a nyomtatott felsőoktatási forrásokat, amelyeket a bibliográfia részletesen tartalmaz. Azonban az egyes londoni felsőoktatási intézmények könyvtárait külön fel kellett keresni a nyomtatott diáklistákért. A magyar hallgatók szempontjából az egyik legfontosabb intézmény Londonban a Harris Manchester College, amely Manchester New College néven Manchesterben, majd Londonban végül Oxfordban működött a 19. század folyamán: 218 Manchester Academy ( ) Manchester College, York ( ) Manchester New College, Manchester ( ) Manchester New College, London ( ) 1889-től Oxfordban található. 219 A college az 1842-es évet követően fogadott overseas tanulókat, akik között kolozsvári unitárius diákokat is találhatunk. Itt egy speciális forrást tekintettem meg, méghozzá az elhalálozási indexet (obituary index az Inquirer és a The Christian Life című lapban), amely életrajzi adatokat tartalmazott a magyar diákokra vonatkozóan. A Manchester College forrásai az közötti időszakra a Manchester College Annual Report, az közötti időintervallumra a The Hungarian and Transylvanian Unitarians 220 című könyv, míg az közötti időszakra vonatkozóan pedig a college reports. Magának a londoni egyetemnek a nyomtatott forrásairól kiváló összefoglalást ad Piers Cain az Examination Registers of the University of London ( ) bevezető tanulmányában, ahol végig veszi, melyik évben milyen újabb regiszterrel bővült a 217 OXFORD MEN 218 MCLACHLAN ERDŐ TAGART

56 londoni egyetem tanulókat rögzítő adminisztrációja. 221 További londoni nyomtatott forrás a The Historical Record ( ) és a General Register of London University, amelyek a Londoni Egyetemen fokozatot szerzett diákok nevét tartalmazzák. Az ebben szereplő diák azonban nem feltétlenül tanult Londonban, ugyanis ha vidéki angol egyetemre járt, akkor is szerezhetett Londonban diplomát, amiről bővebben az angol felsőoktatás rendszerét bemutató fejezetben lesz szó. Gyakorlatilag a Londoni Egyetemhez kapcsolódó londoni felsőoktatási intézmények mind rendelkeznek nyomtatott diákregiszterekkel és kalendáriumokkal. A Londoni Egyetem kalendáriuma először 1844-ben jelent meg, 1846-tól University Almanachot is nyomtattak. 222 Skóciai egyetemek nyomtatott forrásait illetőn meg kell említeni, hogy Hörcsik Richárd Az edinburgh-i magyar peregrináció rövid története című munkájában 223 feldolgozta a protestáns teológusok skóciai peregrinációját, közre adva azon peregrinusok neveit 1843-tól 1986-ig, akik az edinburgh-i New College-ban folytattak skóciai ösztöndíj segítségével teológiai tanulmányokat. 224 Az egyetemen végzett hallgatókat a University of Edinburgh List of graduates ( ) tartalmazza. Ehhez hasonló forrás a Catalogue of Graduates of the University of Dublin ( ), és az Aberdeen University roll of graduates ( ). Ezzel szemben az Alumni Dublinenses a beiratkozott tanulókat soroltatja fel, csakúgy mint a University of Glasgow Matriculation Albums ( ). Készültek a korabeli egyetemeken olyan nyilvántartások is, amelyekbe a tudományos fokozatokat szerzők neveit és néhány egyéb adatát jegyezték fel. Ezekből ismételten újabb adatokat nyerhetünk a magyar hallgatóságról. Ebbe a csoportba tartoznak a felsőoktatási intézmények tiszteletbeli címeit viselő tudósok, tanárok névsorai, és az intézményt támogató egyéb személyek listái. Ezekben a forrásokban kiegészítő információk találhatók az elsődlegesnek tekinthető egyetemi anyakönyvekhez képest. Az angliai felsőoktatási intézményekre jellemző, hogy publikáltak olyan kiadványokat is, amelyek régi és új diákok listáját tartalmazta, ilyen források az: old students association, list of members, register of fellows, associates and students, vagy list of post and present students. Ezek kevés információval 221 CAIN HARTE HÖRCSIK SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA

57 szolgálnak a tanulók nemzetiségére vonatkozóan, így csak abban az esetben hasznosak, ha konkrét tanulóra keresünk rá. 225 A kutatás alapjául szolgáló nyomtatott források másik típusa az Angliában járt magyar utazók korabeli beszámolói külföldi útjukról, tapasztalataikról, amelyből egyrészt kiderülhet az is, hogy tanulmányokat folytatottak-e a Szigetországban, másrészt írásaikból fény derül a magyar felsőoktatási intézmények külföldi kapcsolataira. Ezen forrástípusba tartozik a vallás iránt érdeklődő magyar utazók közül Balogh Ferenc, aki a Londonban tartott 1863-as és 1888-as Egyetemes Presbyteri Nagygyűlésről írt jelentést. 226 Csiky Lajos teológus hallgatónak is olvasható beszámolója, ő a skót szabadegyház tanításait, intézményesülését ismertette tanulmányában, és a magyar kollégiumi oktatás, valamint az angol college-rendszer összefüggéseit, hasonlóságait tárgyalja. 227 Voltak olyan peregrinusok is, akik a skót oktatási rendszert vizsgálták meg utazásuk során, így például a pápai Pongrácz József teológus diák, aki az Edinburgh-i New College-ról írt számtalan cikket. 228 Érdekesek Felméri Lajos beszámolói is, aki az angol oktatási rendszert elemezte Trefort Ágostonnak szóló úti jelentésében, erről részletesebben az utolsó fejezetben szólunk. Ugyancsak kiemelendő az unitárius Dr. Boros György püspöknek a naplója, aki szintén Angliában tanult ( ). Naplójában beszámol a Manchester New College-ban folytatott tanulmányairól, és az erdélyi unitárius női hallgatók külföldi tanulmányairól. Boros Györgynek lánya, Boros Irén is Angliában tanult, a Channing House School-ban között. 229 Az angol unitáriusokról 1866-ban jelentette meg tanulmányát Londonban Benczédi Gergely. 230 Borbély István unitárius egyháztörténeti és magyar irodalomtörténeti kérdésekkel foglalkozó irodalomtörténész több cikket is írt a Keresztény Magvetőbe az angol és erdélyi unitárius egyház kapcsolatáról, valamint kiadta a Manchester New College-ba elsőként érkező Simén Domokos életrajzát. 231 Az erdélyi unitáriusok Angliával való kapcsolatáról számol be Jakab Elek is, aki 1890-ben jelentette meg Magyar és angol- 225 SÁRKÖZI BALOGH FERENC 1863.; BALOGH FERENC 1865.; BALOGH FERENC CSIKY PONGRÁCZ: ÚTI LEVELEK. DPL 1913, , PONGRÁCZ: AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL , 321., 330., 354., 363. PONGRÁCZ: MAGYAR DIÁKOK ANGLIÁBAN BOROS GYÖRGY NAPLÓ 230 BENCZÉDI GERGELY 1866., Benczédi szerepel az adattárban 231 BORBÉLY 1890.; BORBÉLY

58 amerikai unitárius érintkezések című cikkét, 232 amely kiváló forrás az unitáriusok nemzetközi kapcsolatainak ugyanis 1870-től tartalmazza a magyar, angol és amerikai unitáriusok közti levelezést. 233 A szintén Angliát járt unitárius kollégiumi tanár, majd igazgató Kovács János számos korabeli cikket tett közzé az angol-magyar unitárius kapcsolatokról és John Paget tevékenységéről. 234 Erdély Angliával való politikai érintkezéseit Angyal Dávid is kutatta. 235 A korabeli nyomtatott források református angol-magyar ösztöndíjakról is beszámolnak, így Szalay József cikke a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, 236 és Hőgyes Endre Milleniumi emlékkönyve 1896-ból. 237 Ide sorolható továbbá a magyar könyvtárakban fellelhető angliai utazásokról szóló naplók, amelyek bemutatják az angol lótenyésztést, gazdaságot (Térey Pál: Angol- Skóthoni Napló, Pest, ), vagy beszámolnak az 1862-es londoni világkiállításról (Vahot Imre) 239. Ide sorolhatjuk továbbá a főúri utazásokat ismertető leírásokat, így Wesselényi Miklós, 240 Szemere Bertalan angliai útjáról szóló naplót. 241 Megemlíthetjük Pulszky Ferenc visszaemlékezéseit is, hiszen az Életem és korom című emlékirat több utalást is tartalmaz a Pulszky-fivérek londoni tanulmányairól. 242 A nyomtatott források harmadik típusa a diáknévsorokat tartalmazó peregrinációs munkák, amelyeket szintén felhasználtam a kutatáshoz, mert ezekben a diákok által látogatott egyetemekre vonatkozó információk között előfordultak angliai helységnevek, jóllehet ritkán, ugyanis a peregrináció hagyományos útvonala német holland angol skót egyetemek. 243 A felsőoktatási intézmények adminisztrációjának adatain kívül, ha szélesebb spektrumú képet szeretnénk kapni a peregrinusokról, érdemes lexikonokból, genealógiákból kiegészíteni az adatbázis rubrikáit, hogy a külföldön tanult peregrinus diák életpályája 232 JAKAB EMLÉKKÖNYV A MAGYAR, ANGOL ÉS AMERIKAI UNITÁRIUSOK KÖZT 234 KOVÁCS JÁNOS 1879.; KOVÁCS JÁNOS KER. MAGV ANGYAL SZALAY JÓZSEF HŐGYES TÉREY VAHOT WESSELÉNYI NAPLÓJA; WESSELÉNYI ANGLIAI LEVELEI; WESSELÉNYI VÁLOGATOTT MUNKÁI SZEMERE 1838., 1840., PULSZKY ÉLETEM ÉS KOROM 243 PATYI 2004., SZÖGI

59 kirajzolódjék. A lexikonokból új nevek is nyerhetők, hiszen az életrajzok általában jelölik, hol végezte tanulmányait az adott személy. A felhasznált lexikonokat a bibliográfiában közlöm. A feldolgozott forrástípusok sokféleségének felsorolásával kívántam hangsúlyozni azt a tényt, hogy kutatásom során el kellett térnem a hagyományos peregrináció-kutatás módszertanától. A kutatás alatt a már feldolgozott források, megismert adatok nyomán tudtam tovább lépni újabb és újabb forrásokhoz. Az adatokat így több forrásból is ellenőrizni, pontosítani lehetett. A kutatás végére tömeges adathalmaz keletkezett közel félezer diák adataival. Az adatbőségből következően az adatbázis statikusságát felváltja a különböző szempontok szerint lehívható statisztikák dinamizmusa. Az elemzés során újragondolható a külföldi felsőoktatásban részt vevő diákok csoportképződése, a külföldi oktatás nyújtotta karrierlehetőségek, az ösztöndíjak motiváló ereje. Az adatok kombinálása közben megmutatkoztak etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök (a felvidéki német, városi gyökerű, evangélikus értelmiség; a városi római katolikus iparosság; az asszimiláns zsidó értelmiség; a több generáció óta állami szolgálatban lévő római katolikus hivatalnokság) részvétele a felsőoktatásban, és a csoportok peregrinációs mintája. Az Angliát és Skóciát járt magyarok felderítésében egyedül a fent vázolt összetett kutatási módszer vezetett eredményre. 59

60 IV. A Brit Birodalom 19. századi felsőoktatási rendszerének áttekintése A 18. század második felében, illetve a 19. század elején a mezőgazdasági és az ipari forradalom következtében a Brit Birodalom gazdasága, ipara, társadalma gyökeresen megváltozott. A tudományok fejlődése, új tudományterületek megjelenése, az új találmányok elterjedése, a városok fejlődése megváltoztatták az oktatási rendszert is. A modern világ másfajta oktatást, korábban nem képzett szakértőket igényelt. A gazdasági átalakulás, a lakosság számának növekedése a piacok bővülését is igényelte, amely olyan új kereskedelmi, gazdasági szakértők munkáját követelte meg, akik nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. 244 Nagy-Britannia 1707-ben Anglia és Skócia egyesülésével jött létre. Az január 1-jén hatályba lépett Második Egyesülési Törvény (Act of Union) hivatalosan is a brit korona fennhatósága alá rendelte Írországot, létrehozva Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságát. Bár Anglia nem létezett tovább önálló államként, továbbra is megőrizte dominanciáját, politikai és gazdasági vezető szerepét, London a terebélyesedő birodalom központja maradt ben az angol-ír szerződéskötéssel létrejött az Ír Szabadállam (a mai Ír Köztársaság), így a "maradék" ország neve Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága lett. 245 Angliát elkerülte 1848 forradalmi hulláma, és Viktória királynő uralkodását ( ) a hatalmas társadalmi különbségek ellenére is széles konszenzus jellemezte től Nagy-Britannia világhatalomnak számított, korszakunkban hozzá tartozott India, Kanada (1867), Fokföld (1875), Ciprus (1878), Új-Guinea (1884), Ausztrália (1901), Új-Zéland (1907), New-Foundland (1907), az Aranypart, Nigéria, Szomália (1884), Uganda (1895), Kenya (1886), Gambia, Sierra-Leone (1896), Egyiptom (1882), Dél-Afrikai Unió (1910) től az európai külpolitika, elsősorban a gyarmatosítás révén, fokozatosan világpolitikává alakult, a szomszédos hatalmasságok viszonyát is távoli gyarmati konfliktusok befolyásolták. A gyarmatok szerzésének vágyában gazdasági és eszmei okok játszottak szerepet: a nyersanyag, a piacszerzés, a népességfelesleg levezetésének motívumai mellett az imperializmus, mint a nemzetállam világméretű, nagyhatalomból világbirodalommá történő kiterjesztésének vágya is megjelent: Európa már kicsiny volt egyes nagyhatalmi-nagynemzeti 244 SANDERSON SZÁZADI EGYETEMES TÖRTÉNET

61 ambícióknak. Nagy-Britanniának felvevőpiacai és nyersanyagforrásai védelmében is be kellett kapcsolódnia a területszerzési versenybe. Az 1851-es londoni világkiállítás az angol ipar seregszemléje volt. Az ipari termelés, az export volumene folyamatosan nőtt ben a külföldön beruházott brit tőke meghaladta a 800 millió fontot. A 19. század elejétől a növekvő létszámú munkásosztály, az ipar koncentrációja elvezetett a szakszervezetek kialakulásához, amelyek hamarosan kellően megerősödtek ahhoz, hogy hatékonyan érvényesítsék a munkásság érdekeit. A chartista mozgalom kezdeteit az 1832-ben elfogadott Reform Billhez szokás kötni, amely a középosztály nagyobb részét választójoghoz juttatta, kizárta azonban abból a munkásosztályt. A liberális-konzervatív váltógazdaság jelentős szociális és politikai reformokat valósított meg, a választójog bővülésével a képviseleti demokrácia megszilárdult. Egy 1871-es törvény eltörölte a hivatalok viseléséhez kötött vallási esküt, amely lehetővé tette, hogy nonkonformisták is hivatalt viseljenek, így tanári státusszal rendelkezhettek Oxford és Cambridge egyetemén is. A viktoriánus Anglia társadalmára a 18. század végén megerősödött két irányzat volt a jellemző: a metodisták és az evangéliumi közösségek. Mindkét csoport megkövetelte tagjaiktól a Biblia olvasása mellett a kemény munkát és a takarékosságot. A korszakon végighúzódó vallásosság gyengülése mögött ideológiai okok húzódtak: az értelmiség és a tájékozott polgárok olvasták a természettudomány új felismeréseit, összefüggéseit, bizonyításait. A Szigetország középosztályának számbeli megerősödése lehetővé tette saját normáik és életformájuk kialakítását. A 19. század derekán a lányok számára először bentlakásos középiskolai jellegű intézmények jöttek létre, ahová magyar hölgyek is jártak; az első napi oktatást nyújtó nőiskola 1870-ben nyílt meg Londonban. A London University-be női hallgatók is járhattak órákra, Oxfordban és Cambridge-ben azonban csak a hetvenes évektől volt erre lehetőség. Elsősorban női tanárképzés folyt a felsőoktatási intézményekben, ez biztosította a tanárképzést a középiskolai nőoktatásban. Az alsó középosztály és munkásosztály nő tagjai számára tömegesen 1870-ben nyílt meg a lehetőség az oktatásra, addig magán- és vasárnapi iskola keretében szerezhették meg az alapfokú ismereteket és 1919 között a magyar diákok középkori peregrinációs hagyományokat folytatva ismereteik bővítése végett keresték fel az angol és skót egyetemeket. A brit egyetemek jellemzői, hogy több college-ból és intézményből álltak össze, így a londoni egyetem is számos felsőoktatási intézményt foglalt magában. A brit felsőoktatási 61

62 intézményekben tanulni már a 19. században sem volt olcsó, a Szigetország messze volt, így az utazási költségek is magasak voltak. A magyar peregrinusok ezért nagyobb számban csak 1850-es éveket követően hazai és külföldi ösztöndíjak megnyílása után látogatták az angol és skót egyetemeket. A hazai egyházi alapítványok mellett állami ösztöndíjak és londoni, edinburgh-i alapítványok is lehetővé tették, hogy teológusok, 246 bölcsészek, mérnökök, zenészek, valamint orvosok 247 Angliába vagy Skóciába utazzanak tanulni. A 19. századi brit felsőoktatásról átfogó képet nyújt Sanderson és Armytage munkája. 248 Részletes bibliográfiát közöl a témában Jacobs és Silver Teague. 249 Az Egyesült Királyság felsőoktatása a hosszú 19. században 13 angol, 4 skót, 2 ír, 1 walesi egyetemből és a gyarmatok egyetemeiből állt, amelyek közös jellemzője, hogy rendszerint több intézmény egyesüléséből születtek meg, több jogelőd intézménnyel bírnak. 250 A magyarországi diákok főleg Londont, Oxfordot, Cambridge-t keresték fel, a skót egyetemek közül pedig Edinburgh-ot. IV.1. Az egyetemek típusai Robert D. Anderson skót kutató hosszú évek óta kutatja a brit felsőoktatás rendszerét, annak változásait, intézményátalakulási trendjeit. 251 Véleménye szerint az egyetemeket többféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik lehetséges csoportosítás angol szemszögből a kontinentális és a brit egyetemek szétválasztása. A brit egyetemeken belül három típust különíthetünk el. Az egyik a kollégiumi típusú egyetem, idetartozik Oxford és Cambridge; a másik az elméleti képzést nyújtó egységes egyetemek, ilyenek a skót egyetemek, végül a harmadik típus a vizsgáztató egyetem, amely fokozatokat ad ki, ilyen például a Londoni Egyetem. Anderson szerint az angol egyetemek három típusba sorolhatók a szerint is, milyen hallgatókból tevődik össze az egyetemisták csoportja: polgári (civic), nemzeti (national Oxford, Cambridge) és vizsgáztató (examining). A két csoportosítás szintéziseként tehát az egész brit egyetemi rendszer tulajdonképpen öt nagyobb intézménycsoportból tevődött össze a 19. században: 246 HÖRCSIK HŐGYES , , ARMYTAGE 1970., SANDERSON JACOBS 1964., SILVER AND TEAGUE 1970., 250 BRITISH UNIVERSITIES ENCYCLOPAEDIA XI., XII. 251 ANDERSON

63 Oxbridge nemzeti egyetemek (national universities); skót egyetemek (Scottish universities); vizsgáztató egyetem (exemaining universities); népi egyetem (civic or redbrick universites); egyetemi rangot el nem érő intézmények. 252 IV.1.1. Oxbridge national universities A többi egyetemhez képest más volt a tanítási gyakorlat Oxfordban és Cambridge-ben, amiket gyakran együtt, Oxbridge -ként is emlegetnek. A két legrégebbi egyetem tradicionálisan az új angol elitet nevelte ki, ehhez tartozóan kevésbé modern, inkább klasszikus műveltséget nyújtott még a 19. században is. Oxbridge, a nemzeti, politikai és társadalmi elitet szolgálva az egész országból merített tanulókat. Szoros kapcsolatot ápolt az úgynevezett public schoolokkal, amelyek olyan középiskolák voltak, ahol hasonló nemzeti karkatert öltött a nevelés-oktatás. Az európai egyetemeket működésük mentén is tipizálhatjuk: déli típusú (a jogi fakultás a mintaértékű, a kancellár szerepe háttérbe szorul, előtérbe kerül a hallgatói önkormányzat); közép-európai típusú (megkésett fejlődés, gyakoriak a csonka egyetemek, általános képzés: bölcselet és valamelyik fakultás); északi típusú egyetemeket. Ebben a vonatkozásban Oxford és Cambridge az északi típusú egyetemek közé tartozott. Az északi típusú egyetemek erős egyházi befolyás alatt álltak, és a tanárok dominanciája jellemezte működésüket. Az élén a kancellár állt, aki az egyház képviselője volt. A világi vezető a rektor, aki a kancellárral mellérendelt viszonyban áll, de az egyház hegemóniája volt nagyobb. Természetesen a több száz év alatt a középkori egyetemek sok változáson mentek keresztül napjainkig. Az oxfordi és cambridge-i egyetem őrzött meg talán a legtöbbet a középkori hagyományokból. 253 Egész más a légkörük, mint a többi angol, vagy európai egyetemnek. Oxfordot az angolok görög gyárnak hívták, mert főleg a klasszikus irodalomra fókuszált, amelyből minden évben 252 SÁRKÖZI PUKÁNSZKY NÉMETH

64 pályadíjakat osztottak; ezzel ellentétben Cambridge valamivel szabadabb szellemet képviselt és a matematika oktatását is preferálta. 254 A 19. századi reform ellenére az egyetemi hierarchiában megőrizte vezető szerepét mindkét egyetem. Az egyetemeket alkotó college-ok mind nevelési célok, mind elvek, mind finanszírozás szempontjából rendkívül önállóak voltak. Oxford és Cambridge tipikus viktoriánus, úgynevezett nemzeti egyetemek, amelyeknek az országirányító elit kinevelése a fő feladatuk egy viszonylag liberális oktatás keretében. Mindkettő egyetem esetében a nevelést helyezték előtérbe az oktatás előtt. Fontos volt a tanulók emberré, gentlemen-né nevelése, a helyes viselkedés, ízlés, igényesség, precizitás belenevelése a hallgatókba. 255 Ezt lehetővé is tette a sok kiscsoprotos foglalkozás, a tutori rendszer, ahol egy tutorhoz viszonylag kevés diák tartozott, így nyomon tudta követni a tanuló fejlődését, előmenetelét, szocializációját. Mindezt elősegítette a college bentlakásos jellege, ahol szoros kapcsolat alakulhatott ki mind a tanulók között, mind a tanárok és a tanulók között. A dublini Trinity College volt még ehhez hasonló kollegiatív típusú felsőoktatási intézmény előtt csak olyan férfi hallgató járhatott Oxford falai közé, aki esküt tett az anglikán vallásra, és a Church of England tagja volt, így 1850 előtt nemigen találunk magyarokat Oxbridge falai között. Oxfordban a tanítás és az ellátás egy teljes évre magyar forint körül mozgott, Cambridge ennél valamivel olcsóbb volt. A cambridge-i és oxfordi egyetem számított a legdrágábbnak, ezért jellemzően a magyar arisztokrata családok taníttathatták itt gyerekeiket. IV.1.2. Scottish universities A brit felsőoktatás rendszerében külön csoportot képeznek a skót egyetemek, (Aberdeen, Edinburgh, Glasgow, St. Andrews), ahol a hagyományos egyetemi oktatást kombinálták szakmára való okítással, vagyis nemcsak klasszikus műveltésgre lehetett szert tenni, hanem modernebb stúdiumokat, például orvoslást, sebészetet és bábaságot is lehett tanulni. A felvilágosodást követően a latin helyett angol nyelven oktattak, és korabeli politikai, etikai, és gazdasági kérdéseket is felvetettek a tanórák keretében. Erősnek mondható a holland egyetemek és Göttingen hatása, amelynek eredményeképpen 254 SANDERSON ANDERSON SANDERSON

65 gyakorlati jellegű tárgyakat vettek fel a kurrikulumba, így például logikát, morálfilozófiát, matematikát, természetfilozófiát. Edinburgh és Glasgow magas színvonalon oktatott jogot és orvostudományt, amellyel együtt járt olyan új tantárgyak oktatása, mint botanika és kémia. Az orvosi és természettudományos oktatás megkívánta az épületek bővítését, múzeumok, obszervatóriumok, anatómiai színházak és botanikus kertek kialakítását. 257 A skót egyetemek ikább vidéki jellegűek voltak, a helyi lakosság értelmiségét képezték ki. Talán St. Andrew s kivételével a többi egyetem vonzáskörzete csupán az adott régió volt, ezért a skót egyetemek nem versengtek egymással. Anglia ehhez képest jóval centralizáltabb volt, ott egy-egy egyetem vonzáskörzete egész Angliára kiterjedt. A skót egyetemek hagyományosan kapcsolatot ápoltak a vidéki plébániai iskolákkal és a városi középiskolákkal, ahonnan a tanulóik kikerültek. 258 A skót egyetemeket az látogathatta, aki kifizette a professzor díját. Aki anyagilag megengedhette magának, az a professzor saját házában lakott, és személyes órákat vett, így a magasműveltség birtokába juthatott. Ez volt a honours course-okat (talán a mai M.A.-t) megelőző oktatási forma. A viktoriánus kori reformoknak köszönhetően az oktatási rendszer az egész birodalomban átalakult, az egymást követő képzési szakaszok organikusan épültek egymásra. Az elemi oktatás az állam feladata lett, élesebbé vált a középfokú- és a felsőfokú oktatás közötti határ. Az egyetemek átalakítása nemzeti kérdéssé vált, a legfontosabb változásokat az 1858-as és az 1889-es Act of Parliament hozta. 259 A felsőoktatási intézmények szerkezetét és a tananyagot uniformizálták tól vezették be az érettségit (Leaving Certificate for schools), amellyel egyetemre lehetett jelentkezni. Ezáltal megnőtt az egyetemre való beiratkozási átlagéletkor évre. Az 1870-es években a glasgow-i és edinburgh-i diákok kb. 1/5-e 1/6-a végezte csak el a bölcsészkart és kapott oklevelet. A többi hallgató előtanulmányoknak használta a bölcsészettudományi órák hallgatását, és végül orvos vagy jogász diplomát szerzett. Ez annak volt köszönhető, hogy a bölcsész kurrikulum kötött volt, és 7-8 tárgyat kellett elvégezni alapfokon. Később ezen lazítottak, 1892-ben bevezették a különbségtételt az ordinary és a honours degree között, mindenki választhatott, mennyire akar elmélyülni a tudományban. Az ordinary degree-t három év után meg lehetett szerezni (mint a 257 ANDERSON ARMYTAGE SANDERSON

66 mostani B.A.-fokozatot), a honours diákok plusz egy évig tanultak, és a speciális kurzusoknak köszönhetően a tudományterület egy részén mélyebb tudást szerezhettek. Az ordinary hallgatók inkább több, alapozó jellegű kurzuson vettek részt. A 19. századi változások vezették be a nyári szemesztert, addig őszi, téli és tavaszi szakaszból állt az oktatás, a vizsgákat áprilisban letudták a hallgatók, ami kiválóan illet a skótok mezőgazdasági és állattenyésztési munkálataihoz. 260 A skót felsőoktatási intézmények nem bentlakásosak voltak, ezért szorosabb kapcsolat alakult ki a civil élettel, szervezetekkel, a különböző szakmák képviselőivel, ezáltal az egyetem professzorai a helyi elit kapcsolatrendszerébe voltak beágyazódva. Szakképzés, azaz egy életpályára, szakmára való felkészítés is folyt a skót egyetemeken, az állam és az egyház számára neveltek képzett hivatalnokokat től matrikulálhattak a skót egyetemeken női hallgatók is. 262 A skót működési elv London számára mintául szolgált. IV.1.3. Vizsgáztató egyetem exemaining universities A harmadik felsőoktatási intézménytípus a vizsgáztató egyetem, ami különválasztja a tanítást és a számonkérést. Ezen belül három alcsoport körvonalazható. Az egyik a föderális egyetem, amely meghatározott, konkrét felsőoktatási intézményekből állt össze. Ilyen a Queen s University Írországban (1850), a Victoria University Észak-Angliában (1880), a University of Wales (1893), és a National University of Ireland (Dublin, 1908). A másik csoport nyitott bármilyen betársuló iskolák felé, ilyen a Londoni Egyetem (1836) és a Royal University of Ireland (Belfast, 1880). A harmadik csoport nyitott bármilyen, bárhol végzett hallgató előtt, vagyis ha tanulmányait bármelyik felsőoktatási intézményben is fejezte be, a vizsgákat letéve fokozatot szerezhet az egyetemen, ez a Londoni Egyetem. Vagyis London fokozatkiadásra feljogosított egyetem volt. A vizsgáztató egyetem megoldást kínált a vallási különbözőségekre, mert egyházi hovatartozástól, származástól, végzettségtől függetlenül történt a diákok felvétele, vizsgáztatása. Kedvezően hatott továbbá a vizsga-sztenderdek kialakulására, valamint támogatta a kisebb és újonnan alakuló felsőoktatási intézményeket, amelyek 260 ANDERSON SANDERSON ANDERSON

67 betagozódva fokozatokat tudtak kibocsátani, és a társulással elérték az egyetemi rangot. A vizsgáztató egyetemek minden társadalmi réteg számára nyitottak voltak, női hallgatókat is felvettek, és a vizsgákon mindenkit a teljesítményének megfelelően mértek. A Londoni Egyetem minden felsőoktatási intézménytípusnak az ötvözete volt, ahol a legkülönfélébb college-ok mind más-más profillal bírtak, valamelyik nyitottabb, inkább népi (helyi, úgynevezett vöröstéglás) intézmény volt, valamelyik nemzeti, konzervatívabb irányultságú. 263 A londoni egyetem, mint föderális intézményegyüttes rengeteg felsőoktatási intézményt foglalt magában, azonban az egyetemen sokáig csak a diplomavizsgákat lehetett letenni, oktatás és kutatás csak később indult meg a London University-n ban a londoni típusú egyetem kettévált: egyrészt egy föderális szervezetű tanító egyetemre, és egy mindenki számára nyitva álló vizsgáztató egyetemre, amelyet egy későbbi fejezet fejt ki részletesen. IV.1.4. Népi (civic), redbrick universites A negyedik brit felsőoktatási intézménytípus az ún. redbrick vidéki egyetemek voltak, mint például a birmingham-i, bristoli, manchesteri, liverpooli, leeds-i, sheffieldi, ahol a nép, a polgári középréteg nem az elit tanulhatott, és ahol nem volt vallásosságra irányuló teszt és eskü a felvételinél. Az úgynevezett vöröstéglás egyetemek minden népréteg számára elérhetőek voltak, nemcsak a buzgó protestáns elit számára. Az es évektől újabb és újabb ilyen köznépi egyetem jött létre, ahol szakképzés is folyt, modernebb, praktikus tudást nyújtó órákat is lehetett hallgatni a klasszikus műveltséget nyújtó bölcsésztudományok mellett. Ezeket az egyetemeket nem különböző college-ok alkották, nem bentlakásos a diákok elhelyezése. Ennek köszönhetően az emberi viszonyok is jóval személytelenebbek voltak. A redbrick egyetemek a helyi, illetve a környék lakosságának felsőoktatási igényeit elégítették ki, a 19. század végén és a 20. század elején inkább lokális a vonzáskörzetük, ezért nem nevezhetők olyan nemzeti egyetemeknek, mint Oxbridge. A hat egyetemből öt még a világháború előtt megkapta a diplomakiadás jogát, vagyis igazi egyetemi rangra emelkedett. 264 A civic universities elnevezés a liberális Richard Burdon Haldane-től, a későbbi hadügyminisztertől ered. Ezeket az egyetemeket a középfokú oktatás megerősödése, és 263 ANDERSON SANDERSON

68 a középiskolát elvégző tanulók számának megnégyszereződése is kikényszerítette. 265 A mezőgazdaság és az ipar fejlődése megkövetelt középfokú és felsőfokú szakképzettséggel bíró szakemberek jelenlétét a munkaerőpiacon. Ennek köszönhetően a felsőoktatási intézményekben is új tanszékek jöttek létre, így például mezőgazdasági professzori státuszt létesítettek 1890-ben Leeds-ben, 1892-ben Newcastle-ben, ben Nottinghamben, 1894-ben Readingben, és 1896-ban Londonban (Wye College). 266 Haldane küldetésének tekintette új egyetemek alapítását, így munkálkodásának nyomait a bristoli, liverpooli, londoni, wales-i, belfasti egyetemek és a National University of Ireland alapításánál is megtaláljuk. 267 IV.1.5. Egyetemi rangot el nem érő intézmények E négy felsőoktatási intézménytípus mellett léteztek még, elég nagy számban, politechnikumok, illetve technikai főiskolák, amelyeket a 19. század végén alapítottak, volt köztük kitűnő, de volt elég gyenge színvonalú intézmény is. Egyetemi rangot nem értek el, de kiváló szakképesítést lehetett szerezni. A 19. századi londoni városvezetés is számos szakképzést oktató politechnicumokat alapított, amelyek a magyarországi oktatási rendszerben is létező technikumokhoz hasonló képzést biztosítottak. 268 A tudományos élet központosítása volt az egyik meghatározó fejlődési irány a brit egyetemek esetén. Oxford és Cambridge érthetően méretük és presztizsük miatt elég erőteljes modellekké váltak a többi egyetem számára. A civic universities a 20. század elejéig nem bocsáthattak ki diplomát, nem adhattak fokozatot, ez a londoni egyetem hatáskörébe tartozott, ami biztosította a tananyag és a követelmények egységesítését az országban. A központosítás a finanszírozásban is megmutatkozott től az állam évente támogatta az angol, wales-i és korábbi időktők fogva a skót egyetmeket. Az államtól lehetett kérvényezni azt a királyi egyetemalapító oklevelet is, amelyhez diplomakiadási jog párosult re Oxfordot és Cambridge-t leszámítva az összes egyetem az államtól függött, a bevételeik egyharmada állami finanszírozásból származott. Ezt az újonnan kialakult központosított állami finanszírozási formációt 1919-től az egyetemek finiaszírozási bizottságaként a UGC (University Grants 265 ANDERSON ARMYTAGE , 191.; SANDERSON SANDERSON , SÁRKÖZI LYMBUS

69 Committee) alakította ki és tartotta fenn. Fő feladata a költségvetés szétosztása volt az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával. 269 Az UGC megalapítására Haldane tett javaslatot 1904-ben. 270 Mindeközben a gyarmatok felsőoktatási rendszere is fejlődött ben Indiában alapítottak három egyetemet, egyet Madrasban, egyet Calcuttában, egyet Bombay-ben, mindet a londoni egyetem mintájára próbálták kialakítani ben Dél- Afrikában jött létre egyetem. Az 1874-es New Zealand-i egyetemnek is London volt a példája ra már 14 egyetem volt a Szigetországban, de a tanulók 40 %-a Cambridge-be járt ben tartották a brit egyetemek kongresszusát, ahol 18 egyetem vett részt az Egyesült Királyságból és 33 a gyarmatokról. A brit egyetemek jellemzői, hogy több college-ból és intézményből álltak. A beiratkozásra több szinoníma él: a matriculation, enrolment és a registration. Ezeket váltakozva használják, de általában egy intézmény egyféleképpen hívja a beiratkozás adminisztrációját. Attól függően, hogy a regisztrációt miként nevezték, változik a forrás elnevezése is. Ahol matriculation a beiratkozás, ott matriculation book a tanulók regisztere, ott ahol enrolment, ott lehet students enrolment, ahol registration, ott registration book. Oxfordban és Cambridge-ben a matrikulálás összefort egy felvételi vizsgával, amit röviddel a matrikuláció előtt vagy után kellett letenni. Oxfordban Responsions-nak, Cambridge-ben Previous Examinationnek hívták egészen 1960-ig. 272 A student a hallgató, a scholar a tudós diák, a master pedig a mesterfokozatú diák, vagyis még nem tanár, a tanár a professor. Az egyetemen bachelor és master fokozatot lehetett szerezni, de a master továbbra is részt vehetett órákon a college keretein belül. Az a hallgató, aki elvégezte az egyetemi követelményeket, graduált, ezt követően posztgraduális órákra járhatott. A graduális tanuló egy adott tanszékhez tartozott, míg a posztgraduális hallgató a kar hallgatója volt. Összefoglalva elmondható, hogy a brit felsőoktatási intézmények meglehetősen különböztek a magyar és a közép-európai egyetemektől, és jórészt megőrizték középkori hagyományaikat. 269 ANDERSON ARMYTAGE , HARTE SANDERSON

70 IV.2. Anglia A brit felsőoktatási rendszer kialakulása, működése és intézményfejlődése eltér a kontinentális egyetemek fejlődéstörténetétől. Az egyes 19. századi felsőoktatási intézmények profilja úgy ismerhető meg leginkább, ha az alapítástól nyomon követjük a történetét. Az intézményeket ilyeténképpen megismerve válik érthetővé az is, hogy miért bizonyos college-okat kerestek fel a magyarországi hallgatók. IV.2.1. Oxford Az Oxfordi Egyetem az angolul beszélő világ legrégebbi egyeteme, alapításának pontos dátumát azonban homály fedi, legkorábbi nyomai a 11. század végéig vezethetők vissza arra, hogy egy világi és egy szerzetesrendi iskola is működik a városban. Európából érkező tanárok telepedtek le Oxfordban, ugyanis 1167 körül a Párizsi Egyetemről kiűzték az idegeneket, ezáltal jónéhány angol tudós és diák visszatért Franciaországból és Oxfordban telepedett le; az oktatás studium generale-ként indult ben a pápai legátus elismerte az iskola működését, ekkor jött létre a kancellári poszt, és a tudós tanító diákok privilégiumai, akiket ekkoriban még Lincoln püspöke választott. A szerzetesrendek domonkosok, ferecesek, karmeliták Oxfordban befolyást nyerve épületeket, szállásokat tartottak fenn diákok számára. A Greyfriars Permanent Private Hall-t a ferencesek hozták létre 1224-ben. Ugyanebben az időszakban magánszemélyek is alapítottak college-okat: az elsők között volt John de Balliol, a későbbi skót király atyja, ezért a kollégium a Balliol College nevet viseli mind a mai napig (1263). 274 A college-ban 1833 előtt nem járt európai hallgató, magyar diák ezt követően sem. A mesterek (óraadó tudósok) szövetségét/universitasát 1231 óta ismerik el Oxfordban, bár a tagintézmények történetei ennél korábbra nyúlnak vissza ben alapították St. Edmund Hall-t. Ugyan 1317-ből vannak az első írott források, de 1190 körül St. Edmund, Canterbury érseke már tanított a Hall későbbi területén. Edmund Hall 273 II. Henrik (Thomas a Beckettel történő viszálya kapcsán) ediktuma megtiltotta, hogy papok keljenek át a csatornán, és ezért visszahívták az angol papokat az országba. 274 BROCK CURTHOYS Part BROCK CURTHOYS Part Az universitas szó a középkorban nem a tudományok egyetemességét, hanem a testület egységét jelentette: universitas magistrorum et studiorum (tanárok és hallgatók együttese). 70

71 a Queen s College-tól való függőség ellen harcolt évszázadokon keresztül, végül sikerrel járt, hiszen ez az egyetlen hall, amely fennmaradt Oxfordban ben III. Henrik dekrétuma megerősítette a kancellár bíráskodási jogát. Később ezért ezt a rendelkezést a tudományos élet szabadsága (academic freedom) Magna Carta-jaként emlegették ben William of Durham aki 1229-ben Párizsból menekülve lett az oxfordi diákok vezetője alapította Oxfordban a University College-ot ben alapították a Hertford College-ot Hertford Hall néven. Bár a 18. században főleg financiális okok miatt a college egy ideig nem működött, 1874-ben újra alapították. Hertford a bölcsészettudományokban, főleg az irodalomban volt erős. A college-okban a diákok származásuk alapján társultak egymással ( nations ), kezdetben két csoportba: északiak (skótok) és déliek (írek és wales-iek). A későbbi századokban, amikor a diákszállók megszokottá váltak, a földrajzi származás továbbra is befolyásolta a tanulói egyesüléseket. Egy másik alapító, Walter de Merton angliai kancellár, örökül hagyott számos szabályzatot a kollégiumi életre vonatkozóan (1264), ami hozzájárult ahhoz, hogy a Merton College modellértékűvé váljon mind az Oxfordi, mind a Cambridge-i Egyetemen. A Merton volt az első önkormányzattal rendelkező college. A században a skolasztika fellegvára lett Oxford. Az első collegealapításokat követően a diákok növekvő számban hagyták ott a szerzetesrendek által fenntartott diákszállókat. A 14. század folyamán alapították az Exeter College-ot (1314), az Oriel College-ot (1326), 276 a Queen's College-ot (1340) és a New College-ot, ami sok undergraduate diákot fogadott (1379). A New College-ot a többi college-hoz hasonlóan papi képzésre hozták létre, és azért hogy a college-ban tanulók az alapítók családtagjainak lelkéért imádkozzanak. A college szigorú belső szabályokkal bírt, a tagok csak 1868-tól házasodhattak, és csak 1900-től vehettek fel bárkit a college falai közé. Az oxfordi Queen s College 277 diákja volt gróf Festetich György (született szeptember 4. Baden Baden), Festetics Tasziló 278 fia, aki felesége, Hamilton hercegnő révén az angol királyi ház rokona volt. Tekintettel arra, hogy Németországban született, így az adatbázisban nem szerepel. Fenékpusztán kiváló angol telivérekből álló ménest 276 BROCK CURTHOYS Part ben alpították 278 Festetics Tasziló gróf, 1911-től herceg (Bécs, máj. 5. Keszthely, máj. 4.): nagybirtokos, főudvarmester. Iskoláit részben Angliában végezte. 71

72 tanult. 280 A reneszánsz új tanai nagymértékben befolyásolták a késő XV. századi tartott. 279 Esterházy Miklóssal tanult itt jogot és politikatörténetet Dr. Cartertől, az oxfordi Christ Church tanárától. A college regiszter szerint mindketten diplomáciai pályára készültek. Gróf Esterházy Miklós Ferenc István György is a Queen s-ben tanult 1902 és 1904 között. Ő április 20-án született Londonban Esterházy Károly fiaként, anyja angol grófnő volt. Az adattárban szintén nem szerepel. Tanulmányait Pozsonyban végezte, majd Londonban egy évig jogot, politikatörténetet és statisztikát Oxfordot. A reformáció és a katolikus egyházzal való szakítás az egyetemi oktatást átalakította: a középkori skolasztikus módszereket a reneszánsz tanításaira cserélték föl, holott az egyetem sokat szenvedett az elveszett földek és jövedelmek miatt. A század folyamán alapították a Lincoln College-ot (VI. Henrik 1427-ben), az All Souls-t (1437), 281 a Magdalen College-ot 282 (1458), amelynek területén egyedülálló módon 1847-ben laboratóriumi épületeket húztak fel a természettudományok számára. A Lincoln College-nak nehezen indult a története, a római katolikus vallás melletti kiállása miatt sok hátrány érte. A diákjait tekintve kevesebben voltak az elit társadalmi csoportokból. Nyomda 1478-óta működik az egyetemen. A reneszánsz alatt Erasmus hatása volt számottevő, aki megfordult az oxfordi egyetem falai között. A reformációt követően öt szerzetesrend által alapított college elpusztult. A 16. század folyamán Mária királynő két új college-ot alapított: a Trinity College-ot (1554), és a St. John s-t (1555). A St. John-ban jogot, orvoslást, teológiát lehetett tanulni. Kezdetben a római katolikus papág újratermelése volt a feladata, ami Mária királynőt szolgálta a vallásháborúban. Befogadóbbá csak a 19. század második felében vált. A legtöbb college-ra, így a Trinityre is az volt a jellemző, hogy belépéskor vallási esküt kellett tenni és nem lehetett megházasodni. A Trinity-ben egy magyar peregrinust találtam. I. Erzsébet Oxfordban és Cambridge-ben végzett papok és jogászok közreműködése révén a protestantizmus jegyében alapíttatta a Jesus-t 1571-ben. A Jesus College a papi hivatalokra készítette fel a tanulóit, akik filozófiát, etikát, héber, görög és 279 MÉL 280 Queen s College Register Oxford, ENTRANCE QUEEN, sw/2/7 sw/2/8 281 BROCK CURTHOYS Part Letöltve: október 13-án: data/assets/pdf_file/0010/4303/illustrated_magdalen_college_history.pdf 72

73 latin nyelveket tanulhattak. A 19. században már nemcsak wales-i diákokat fogadott a college, és az alap bölcseleti stúdiumok mellett modern kori történelmet is oktattak. Az Oriel College-ban teológiát, jogot és orvoslást lehetett tanulni a kezdetekben. 283 A 16. század második felében bővült a college-ok köre, a Brasenose (1509), a Corpus Christi College (1517), és Christ Church College (1546 Wolsey kardinális) 284 alapításával. A Christ Church College-ban két magyar hallgató fordult meg. A Corpus Christiben kifejezetten a humanizmus elképzeléseinek megfelelően indult az oktatás. A reformáció ideje alatt a könyvtár nagy része megrongálódott. Az állományt 1602-ben Sir Thomas Bodley kezdte el rendezni, ezért a könyvtár róla kapta a nevét (Bodleian Library) ban William Laud kancellár becikkelyezte az egyetemi törvényeket, amelyek az egyetem vezető törvényei maradtak a 19. század közepéig. Laud játszott közre az egyetemi nyomda privilégiumáról szóló oklevél adományozásában is, valamint fontos volt a közreműködése a Bodleain Könyvtár létrehozásában. Az egyetem a Király Párt (Royalist Party) központja volt az angol polgárháború alatt ( ), míg Oxford városa az ellenpártot (Parlamentarian) támogatta. Cromwell védte meg mind az oxfordi, mind a cambridge-i egyetemet a puritánok általi bezárástól. A puritánok úgy vélték, hogy az egyetemi oktatás éppen olyan veszélyes, mint a vallási tanok. A 18. század közepétől azonban az Oxfordi Egyetem már alig vett részt politikai konfliktusokban. A század folyamán alapították a Wadham College-ot (1610), a Pembroke College-ot (1624), a Worcester-t (1714), és a Harris Manchester College-ot (1786). 285 A Manchester College-ban 1854-ben hozták létre a college-ot működtető tanácsot, a Unitarian Home Missionary Boardot (ma Unitarian College Manchester), ami az ipari forradalom új kihívásainak próbált megfelelni azzal, hogy szegény tanulók is tanulhattak a college falain belül. Vallásos nevelést is próbált nyújtani a munkásréteg gyerekeinek, akiket lelkészekké képeztek. Ennek köszönhetően Észak-Nyugat- Angliában sok gyülekezet egyesült az unitárius vallás alatt. A Manchester College (Oxford) és a Unitarian College (Manchester) volt a két fő oktatási intézménye az unitáriusoknak. Az unitárius egyház történetében fontos szerepet játszott Martineau, aki később a Manchester New College, London (jelenleg Manchester College, Oxford) feje 283 LUBOR JILEK BROCK-CURTHOYS Part ERDŐ

74 ban. 289 További 19. századi college-alapítások Oxfordban: a Mansfield College (1886) lett. A Londoni Egyetembe való beolvadás 1840-ben kezdődött meg, amikor egy királyi rendelkezés lehetővé tette, hogy hallgatóit londoni egyetemi fokozatszerzésre terjessze elő. 286 Pár szóval jellemezve a többi intézményt, a Wadham College progresszivista és toleráns volt. A Pembroke College joghallgató diákok szálláshelyéből alakult ki, ezért a jogi oktatás volt az erőssége. Mindkettőben megfordultak magyarok. A Worcesternek a Gloucter College volt az elődje, amelyet a 13. században még Gloucterben alapítottak a bencések. A 19. században modernizálták a brit felsőoktatást től működött az oxfordi egyetemen egy királyi vizsgálóbizottság, amely reformjavaslatokat fogalmazott meg az egyetem működésével kapcsolatban, 1852 és 1854 között több javaslatból törvény született. 287 A brit adminisztratív-közigazgatási reformok között szerepelt a szóbeli vizsgák írásbeli vizsgákkal való helyettesítése, a nagyobb tolerancia a különböző vallási felfogásokkal szemben, továbbá négy, nők számára oktatást biztosító college alapítása. 288 A nők nem voltak elfogadott tagjai az egyetemnek 1920-ig, habár azt megelőzően mintegy negyven évig engedték számukra az előadásokon való részvételt, valamint néhány vizsgán a megmérettetést. Az önálló kezdeményezéseknek, valamint a Nők Felsőfokú Oktatását Elősegítő Szövetség (Association for Promoting the Higher Education of Women AEW) munkájának köszönhetően női college-ok létesültek Oxfordban. A Lady Margaret Hall és Somerville college-okat 1878-ban és 1879-ben alapították. A Somervilleben nem tettek különbséget a hallgatók vallási hovatartozása alapján. Ezeket követte a St. Hugh s 1886-ban és a St. Hilda s és a Keble College (1870). 290 A Mansfield College alapításának célja olyan nonkonformista papok kinevelése volt, akik az állam és egyház szétválasztásáért küzdenek, ennek megfelelően 1955-ig nem is tagozódott be az oxfordi egyetemi rendszerbe. Lach-Szyrma Philip Isidore (1870. március 1-jén született Angliában), mesterképzésre járt a Keble College-ba. Valószínűleg a magyar Szirmay családhoz kapcsolódik. Szirmay János 1384-ben Nagy Lajos király leányát Hedvig királynét kísérte Lengyelországba. János Kelet-Poroszországban telepedett le, leszármazottai a 286 GREEN SANDERSON BROCK-CURTHOYS Part BROCK CURTHOYS Part BROCK CURTHOYS Part , ,

75 Lach-Szyrma nevet használták ben született Krystin Lach Szyram ezredes, filózófus, író, aki 1846-ban telepedett át Angliába. Fia Wladislaw Somerwill Lach Szyrma 1841-ben Angliában született. Oxfordban tanult, több verseskötete is megjelent, valószínűleg az ő fia Philip. 291 Regent's Park College-ot (1810), a St. Stephen's House-t (1876), a Wycliffe Hall-t (1877), a St Benet's Hall-t (1879), és a Campion Hall-t (1896) Permanent Private Hall-ként (PPH) hozták létre a 19. század folyamán. A Campion Hall-t a jezsuiták önmaguk számára alapították, és mind a mai napig csak rendkívüli esetben vesznek fel világi hallgatókat. Permanent Private Hall-okra jellemző, hogy katolikus adományokból táplálkoznak és katolikus karakterüket a mai napig őrzik. Kisebbek, mint a college-ok és kevesebb tantárgyat is oktatnak. A tanulói azonban teljesjogú egyetemi diákok. Bár az Oxfordi Egyetem a kezdetektől fogva a klasszikus ismeretekre helyezte a hangsúlyt, a tanterve kibővült a 19. század folyamán természettudományos, először matematikai, 292 geológiai 293 majd orvosi tanulmányokkal, 294 ezáltal a tanulók száma is megnőtt, így Oxford már el tudott csábítani néhány Edinburgh-ba induló orvostanhallgatót. A vallási eskük eltörlésével bővült annak a társadalmi rétegnek a köre, aki felvételt nyert az egyetemre ben az Oxford University Bill értelmében college-hoz nem tartozó diákok is felvételt nyerhettek az egyetemre, sőt 1868-tól letehették a matriculation vizsgát. Az úgynevezett non-collegiate hallgatók státuszát azért találták ki, hogy bővüljön a diákság köre. A reform következtében sok olyan magyar hallgató is megjelent az oxfordi diákok között, akik nem tudták volna kifizetni a college éves tartózkodási díját, ami font körül mozgott (ebben nincs benne az utazás, ruházkodás, könyvek, nyaralási költségek). A non-collegiate diákok tanulását segítette, hogy 1850-től ingyenes és nyilvános közkönyvtárakat hoztak létre a városban. 295 A száz oxfordi magyar diák közül hatvan nyári egyetemre jött, de a maradék negyvenből huszan biztosan nem laktak college-ban. Az 1860-as években zajlottak további csatározások a maradék vallási eskü és teszt eltörléséről ben törtölték el végleg a vallási jellegű teszteket. Cambridgehez hasonlóan a professzorokra vonatkozó vallási és papi előírásokat is törölték, és kialakult egy állandó professzori gárda. Oxfordban a honour-órákat csak college-ban 291 Keble College Register, 292 BROCK CURTHOYS PART BROCK CURTHOYS PART BROCK CURTHOYS PART BROCK CURTHOYS PART BROCK CURTHOYS PART

76 tanító tutor és lecturer tarthatott. Az 1800-as évek elején rengeteg támadás érte a tutori rendszert. A college tutora az egyetem által elismert tanár volt. Az úgynevezett tutorial system keretén belül egy tanárhoz pár diák tartozott, akik főleg kötelező olvasmányok elemzésén keresztül haladtak az adott tudomány mélyebb megismérése felé. A tutor irányította a szöveg értelmezését, elemzési szempontokat adott meg, új módszertanba vezette be a hallgatókat, vitakérdésekkel irányította a beszélgetéseket. Ez az oktatási módszer az új tudományterületek megjelenésével tarthatatlanná vált. 297 Az egyetemi év (academic year) három szemeszterre oszlott. Mindegyik szakasz 12 hétből állt, vagyis 36 hét volt egy iskolaév. A szemeszterek megnevezése is változó: Oxfordban, a londoni Royal Academy of Music-ban és Dublinban a következő szakaszokra tagolódott egy év: A Michaelmas 298 szemeszter Szent Hilary napját megelőző 13. vasárnaptól tart az 5. vasárnapig, a többi egyetemen szeptember 29-től (Szt. Mihály napjától) Karácsonyig; a Hilary 299 szemeszter januártól márciusig tart, pontosabban a szent napját követő első és kilencedik vasárnap közötti időszak; a Trinity szemeszter 300 Hilary napját követő 15. és 21. vasárnap közötti időszak. Körülbelül április közepétől (pünkösdöt követő vasárnaptól) június végéig tart. A diplomát megcélzó tanulók (undergraduate students) a college-ban járnak órákra. A college-ok helyben biztosítanak ellátást a tanulóknak, valamint gondoskodnak a hallgatók szociális, kulturális és rekreációs lehetőségeiről, tevékenységeiről. Az oklevelet még nem szerzett hallgatók tudományos előmeneteléért egy vagy több tutor is felelős, aki instruálja a hallgatót. A fokozattal rendelkező hallgatók oktatása az egyetemen történik. Az Oxfordi Egyetem maga vizsgáztat és ad ki diplomákat, csakúgy, mint Cambridge. Az egyetemet alkotó emberek a non-collegiate diákokat leszámítva mind tagjai valamelyik college-nak. A tanítás megoszlik az egyetem és a college között. Órákat tartanak az egyetemi óraadók, professzorok, felolvasók, demonstrátorok és a college tutorai. Minden tantárgyból lehetett alap (ordinary) és kitüntetéses (honorary) vizsgával zárni a tanulmányokat. Vagyis Bachelor és Master fokozatot 297 BROCK CURTHOYS PART , SANDERSON Szt. Mihály napja a szemeszterbe esik 299 Január 14-én ünneplik a Poitiers-i Szent Hilary-t, ami a szemeszterbe esik. A Hilary term-et a Durham Egyetemen Epiphany terminusnak hívják. Lent term-nek hívják Cambridge, Wales, és az LSE felsőoktatási intézményeiben. 300 Summer termnek hívják a University of Cambridge, Wales, és Durham diákjai. 76

77 lehetett szerezni ben a BA-t két fokozatra osztották, és egy középfokú (Moderation) vizsgát is le kellett tennie a hallgatóknak. Az új tantárgyak megjelenése új tanszékek és fokozatok bevezetését hozta magával, így pl. a BNS-t, a Bachelor of Natural Science-t. 301 Az oktatáspolitika által bevezetett vizsgáztatás nagy feladatot rótt az oxfordi tanárokra ra a szóbeli vizsgák tarthatatlanokká váltak, mert a vizsgáztatás rengeteg időt vett el a tanítástól, így egyre több írásbeli vizsgát vezettek be. Ekkoriban kb an végeztek évente. Az Ancient House of Congregation adományozta az okleveleket, tagjai MA-sok, a college-ok vezetői, doktorok, professzorok, és vizsgáztatók voltak. Az oxfordi college-ok vezetői különböző címekkel, titulusokkal bírnak, így pl. igazgatók, elnökök, rektorok, mesterek (warden, provost, principal, president, rector, master), de a megnevezés college-onként változhat. Az első diplomáért folyó képzéseket két tanulmányi igazgató (proctor) ellenőrzi. A két tanulmányi igazgatót a college-ok graduáltjai közül választják egy évre, ők a még nem graduált (undergraduate) hallgatók fegyelmi ügyeiért is felelnek a college falain kívül. Az egyetem feje a kancellár, akit a Tanácsülés (Convocation) választ. Az alkancellárok négy éves rotációban váltják egymást a college-ok élén. A legfőbb törvényhozó egyetemi testület 1853-tól a Kongregáció (Congregation), amely az összes Oxfordi Egyetemen és college-ban oktató tanár és adminisztratív munkatárs gyülekezete. 302 Egy másik testület a Tanácsülés, ami a garduált hallgatókból álló testület, amely a honorary címet adományozza, valamint hatályon kívül helyezheti a Kongregáció határozatait. 303 A parlament 1854-ben döntött a pénzügyi rendszer átlakításáról, ezután a pénzügyekért a Heti Tanács (Hebdomadal Council) felelt, ami a kancellárból, alkancellárból, a proktorokból és a kongregáció által választott 18 tagból állt. A Heti Tanács emellett az adminisztrációt is felügyelte és javaslatokat dolgozott ki, amelyeket a Kongregáció vitatott meg és továbbított a Tanács felé. 304 A Kari Tanácsot (Boards of the Faculties) 1877-ben hozták létre és ezzel végleg megszűnt az anglikán egyház gyámkodása az egyetem felett. A Kari Tanács ellenőrzi a tanítást és a kutatást a 301 BROCK CURTHOYS PART BROCK CURTHOYS PART BROCK CURTHOYS PART BROCK CURTHOYS PART

78 karokon. A Pénzügyi Kurátorok (Curators of the University Chest) a pénzügyekért, a Delegációk (Delegacies) pedig a könyvtárért, a nyomdáért és a múzeumért felelnek. 305 Az Oxfordi Egyetem tehát az államtól független college-okból összeálló egyetem, ahol mindegyik college saját hierarchiával, tevékenységgel, vagyonnal és önkormányzattal rendelkezik. IV.2.2. Cambridge A Cambridge-i Egyetem kezdeti története szorosan kötődik az Oxfordi Egyetemhez, hiszen alapítói oxfordi tudós diákok voltak, akik 1209-ben Cambidge-ben találtak menedéket az oxfordi városvezetés elől. Először különböző szállásokon laktak, majd a masterek kibéreltek egy egész épületet (hostel), ahol a diákok díj ellenében lakhattak ra úgy megnőtt a tudós diákok száma Cambridge-ben, hogy saját szervezetet hoztak létre, amit a kancellár képviselt. Ez a tisztség az európai egyetemeken a rektornak felelt meg és 1231 közötti királyi, valamint 1233-as pápai oklevelek bizonyítják, hogy ebben az időszakban már egyetemként működött az intézmény. A kezdeti egyetem tagjai állandó órákat szerveztek, amiket önmaguk tartottak a teológia, a jog és az orvostudomány területén. A városnak sok bosszúságot okozott a diákság, ezért a város vezetősége a diákoktól magasabb lakbért és többlet adókat követelt, sőt a piacon is többet kellett fizetniük, amelyre válaszul 1231-ben III. Henrik törvénnyel akadályozta meg a diákok kizsákmányolását és felruházta az egyetemet a tanítás monopóliumával. A város és az egyetem jogkörének meghatározása körüli perpatvarok a 19. századig elhúzódtak. Az egyetem működéséhez hozzájárultak a különböző szerzetesrendek, 1224-től a ferencesek, 1274-től a dominikánusok. A szerzetesrendek tagjait felvették az egyetemre és fokozatot kaptak. 306 A Cambridge University egyetemi státuszát 1318-ban XXII. János pápa bullája is megerősítette. Az egyetemet az oxfordi mintához hasonlóan college-ok alkotják, amelyek a 13. század végén formálódtak kegyes adományozók jóvoltából, akik a haladó teológiai és jogász diákok tanulmányait kívánták elősegíteni college-ok alapításával. Először Peterhouse jött létre (1284), amelyet Hugo de Balsham, Ely püspöke alapított és az 1264-es alapítású oxfordi Merton College működését tekintette mintának GREEN EVANS CAMBRIDGE GRAY

79 1317-ben II. Edward király megalapította King's Hall-t, amelytől a magas közhivatalokban is helyt álló jól képzett hivatalnokokat remélt ban jött létre a Michaelhouse College (1324), majd a Clare College (1326). A Peterhouse, a Michaelhouse és a King s Hall a 16. században Trinity College néven összeolvadt. A 14. században alakult a Pembroke (1347) és a Gonville Hall (1348, később: Gonville and Caius College), amelyeket a világi papság képzésére szántak, és ahol magyarországi diákok is megfordultak. 308 Schöfer Gyula követségi tanácsnok fia, Schöfer Ernő 1913 októberében iratkozott be a cambridge-i Pembroke College-ba. Schöfer Ernő március 3-án született Belgrádban és iskoláit Budapesten a Ferenc József Gimnáziumban, valamint a bécsi Theresianumban végezte; egyetemre Göttingenbe és Münchenbe járt. Az 1350-es alapítású Trinity Hall-ba, ahol polgári és kánonjogot oktattak, a 19. század folyamán két magyar diák is járt. Az 1352-es Corpus Christi College ahol szintén két magyar beiratkozást regisztráltam - egy cambridge-i céh mestereinek adományából kezdte meg működését és a céhtagok, illetve a papság képzését tűzte ki célul. A 15. században alapították a King's College-ot (1441, VI. Henrik), a Queens' College-ot (1448) és a St. Catharine's College-ot (1473). 309 A King s hallgatója volt Pupin Mihály (1858) matematikus feltaláló és Békássy Ferenc (1893) költő. Az egyetem 1430-ban nyilvánította ki függetlenségét a püspökökkel és az érsekekkel szemben ban az egyetem irányításáért felelős szenátuson belül létrejött egy kisebb testület, a caput senatus. A kezdet kezdetén az alakuló egyetem épületei egyházi tulajdonban voltak. Az órákat sokszor magánlakásokban vagy a tanár saját lakásán tartották. A 14. század folyamán kezdtek diákszállások és tantermek építésébe. Cambridge Oxford jelentőségét csak a 14. században közelítette meg és a tanulólétszám csak a 16. századra egyenlítődött ki. A középkori egyetem olasz és francia mintára szerveződött meg: a cambridge-i diákoknak elsőként alapozó kurzusaik voltak, majd a bölcsészeti stúdiumok (grammatika, logika, retorika, aritmetika, zene, geometria, asztronómia) elvégzését követően bakkalaureátust és mesteri fokozatot lehetett szerezni. Nem voltak professzorok, a tanítást master fokozattal rendelkezők végezték. A tudós diákokra 308 LUBOR JILEK EVANS CAMBRIDGE

80 ruházott királyi tanítói privilégiummal való visszaélés miatt III. Henrik elrendelte, hogy ezután csak azok a diákok maradhatnak a városban, akik valamilyen elsimert masterhez vagyis az universitas-hoz tartoznak. Így az egyetem tudós hallgatóit regisztrálták, valamint rögzítésre került az is, hogy ki kinél tanult. A mesterekhez ezt követően csak papíron lehetett jelentkezni (matriculation), ezeket a jelentkezéseket tartalmazzák a matrikulák. A master egyfajta tanár, akihez a diákok kisebb csoportokban vagy egyedül jártak. A tanítás maga ekkor szövegek olvasásából, értelmezéséből és vitatkozásból állt. A vizsgák szóbeli beszélgetések, érvelések voltak először tanulótársakkal, idősebb diákokkal, majd a mesterrel. A tanítótestület és a mesterek bővülésével létrejöttek különböző egyetemi státuszok: például a Kormányzó Mesterek (The Regent Masters), akik a tantestületet alkották. A mindennapi működés során a két proktor képviselte az egyetemet, többek között ők tárgyaltak a várossal és más hatóságokkal, de ők végezték a könyvelést, őrizték az egyetem vagyonát, illetve ellenőrizték a ceremóniákat. Ezek a feladatok később megoszlottak más választott hivatali vezetők között, például az egyetemi altisztek (Bedell) bizonyos karokhoz kapcsolódtak és a ceremóniákon vettek részt, később az egyetem vagyonát és könyvtárát a káplánok őrizték. Az egyetemi élet rendjét szabályozó rendeleteket az egész egyetemi testület fogadta el és a proktorok könyveiben voltak lejegyezve. Az egyetem tudósainak többsége eleinte hivatalnok vagy lelkész volt. Az egyetemi kancellár világi törvényszéket biztosított az egyetem tagjai számára, ahová a nagyobb bűnügyek kivételével bűnügyi és polgári peres ügyekben fordulhattak. A hatalom nem a Regent Masters, hanem az alkancellár és a többi hivatalvezetők kezében összpontosult. Bár a 15. század végére Oxfordhoz hasonlóan az egyetem függetlenítette magát az egyháztól, a pápai hatóság hatáskörébe tartoztak még az egyetemi fegyelmi ügyek, amit a kancellár követett nyomon. 310 A reneszánsz időszakában a college-alapítások többnyire befolyásos és gazdag úriemberekhez kapcsolódtak, de a század fordulóján három college megalakulása is kisebb szerzetesrendek feloszlatásával jött létre: a Jesus College (1496), a Christ's College (1505) és a St. John's College (1511), 311 amelyek a King's Hallhoz hasonlóan nemcsak fiatal tudósokat, hanem posztgraduális hallgatókat is fogadtak. A St. John s-t 1437-ben eredetileg gimnáziumi tanárok képzése céljából alapította John 310 LEEDHAM GREEN EVANS CAMBRIDGE

81 Fisheer és Lady Margaret Beaufort God s Houseként és ebben az intézménybe járt Milton, illetve Darwin is. A 19. század derekától már nemcsak anglikánokat vettek fel, így lehetett 1896-ban a St. John s tanulója az államtudományi doktor és jogakadémiai tanár Mandelló Gyula, 312 aki 1868-ban született Rannersdorfban és korábbi egyetemi tanulmányait Budapesten, Strassburgban és Genfben végezte. Mandelló előadásokat tartott Cambridge-ben és a londoni School of Economics and Political Science-ben, a cambridge-i St. John College pedig fellow in commons-nak választotta. Rendes tagja volt a British Economic Association-nek, az American Statistical Association-nek, az American Academy of Political and Social Science-nek és az Institut international de Sociologie-nak. A valutáról és a tőzsdepiacokról angol nyelvű munkái jelentek meg. Az adatbázisban rannersdorfi szülőhelye miatt nem szerepel. Hasonlóan Turonyi Biedermann Elek Gusztáv főnemeshez és későbbi huszárfőhadnagyhoz, aki 1908-ban Cambridge-ben a Jesus College-ba iratkozott be, de mivel 1890-ben Badenben született szintén nem szerepel az adatbázisban. 313 A 16. századra Cambridge-ben már kialakult az egyetemi regisztráció, ami a beiratkozásokat, órafelvételeket, fokozatszerzéseket, vizsgákat dokumentálta. A 16. századi cambridge-i diákok ugyanúgy járták a külföldi egyetemeket, mint overseas társaik. A reneszánsz életérzés áthatotta a felsőoktatást, a tanárok és a diákok is úgy érezték, hogy egy tudásközösség részesei, és a tudományos élet nem vonult vissza az egyetem falainak elefántcsonttornyába. A 16. században a karteziánus gondolatok terjedésének nyomán megnövekedett a természettudományok oktatásának a szerepe, főleg a matematika oktatása volt erős. A század első felében a college-ok már döntő szereppel bírtak az egyetem működésében, péládul tagjaik közül jelölték a proktorokat, a college-ok igazgatója együtt elnökölt az alkancellárral és a senior doktorral a szenátusban. A 16. századtól egészen majdnem a 20. század végéig az alkancellár mindig valamelyik college igazgatója volt. Cambridgeben tanult Rotterdami Erasmus is, aki indítványozta a görög nyelv és a héber oktatását. 314 Ez megnyitotta az utat a félig teológiai, félig filozófiai megközelítések előtt, ami hozzájárult az egyház megreformálásához és a szerzetesrendek feloszlatásához. 312 SZINNYEI, CUA TU11.14/MANDELLO/ MATRIC AND DEGREE ( ) 24., ADMISSION BOOK OF JESUS COLLEGE, RESIDENCE BOOK, BIOGRAPHICAL NOTES, EXAMINATION BOOK, COLLEGE REGISTER OF JESUS COLLEGE 314 EVANS CAMBRIDGE ,

82 1546-ban VIII. Henrik alapította a Trinity College-ot, amelynek falai közé 13 magyar járt. A puritán eszmék terjedésének hatására jött létre az Emmanuel College 1584-ben, ami magába olvaszotta a domonkosok területeit. A Sidney Sussex College 1596-ban a ferencesek épületeit, a Magdalene College 1542-ben pedig a bencésekét vette birtokban (ma Buckingham College-nak hívják). Ezek az új college-alapítások elsősorban a papképzést biztosították a nemzeti anglikán egyház számára, de a Trinity College-dzsal egyetemben laikus hallgatókat is vonzottak. A Sidney College-nak három magyar hallgatója volt. A hivatalos egyetem mérete megnőtt, és a hallgatóság karaktere is megváltozott, ami a tananyagra is hatással volt. VIII. Henrik számos új határozatával befolyásolta az egyetem életét; így 1536-ban gátat vetett a kánonjogi tanszéknek és betiltotta a skolasztikus filozófia oktatását. Ezzel előtérbe került a görög, latin, ókori irodalom, matematika és a Biblia-oktatás. A királyság a jövő hivatalnokainak, országirányítóinak képzéseként tekintett az egyetemre, ezt szolgálták a bevezetett új reformok is. 315 Az 1520-as években már működött nyomda az egyetemen, 1534-ben egy királyi oklevél szerint az egyetem kiadványainak elkészítéséhez három könyvnyomtató szakembert működtethetett és 1584-től rendszeres publikáció kezdődött az egyetem privilégiuma alatt. 316 A matematikai világ a 17. században fejlődött ki és élte virágkorát Sir Isaac Newton karrierjének köszönhetően ( ), aki tanítványaival több tudományos kutatást folytatott. 317 Az egyetemen adományozóknak köszönhetően több új tanszék alakult, így a matematika, kémia, asztronómia, anatómia, botanika, geológia, geometria és kísérleti filozófia. Ekkor alapították a Botanikus Kertet ( ), a természettudományi múzeumot (Woodwardian Museum of Fossils), a Trinity College obszervatóriumát. Ezzel párhuzamosan megalakult az arab, az erkölcstani, a zenei, az újkori történeti, a teológiai és a jogtudományi tanszék. A 19. században tovább szélesedett az oktatott tantárgyak spektruma, hirtelen megnőtt a tanulók létszáma is, ami miatt több írásbeli vizsgát vezettek be. Az LL.B.-t (Bachelor of Laws) a jogtudományok baccalaureátusát 1816-ban vezették be. A Tripos vizsga-rendszert 1824-ben indították útjára, amelyben három vizsga határozta meg a tanulmányokat, és amelyet először klasszikus tudományokból, majd később minden 315 EVANS CAMBRIDGE LEEDHAM GREEN EVANS CAMBRIDGE

83 tudományterületen le kellett tenni. A Tripost teljesítő hallgatók kitüntetéses egyetemi vizsgával zárták tanulmányaikat és fokuzatukat megszerezve ünnepi ceremónia kíséretében felkerültek a Tripos listára. 318 A 19. század első felében folytatódtak a szükséges reformok és változtatások, amely keretében 1850-ben alapítottak egy királyi bizottságot az egyetem átvizsgálására, és a bizottság javaslatait 1914-ig lépésről lépésre be is vezették. Az új törvények (The Cambridge University Act, 1856) első megjelenésük óta átdolgozásra kerültek, de az egyetem-irányítási keretek megmaradtak. 319 Az alapvető tekintély az egyetemen a Szenátus (Senate) volt, amelyet a diplomázottak egész testülete, a kancellár (Chancellor), az alkancellárok (Vice Chancellor), valamint a doktori fokozattal rendelkezők alkottak. A Szenátus választotta a kancellárt és a tisztviselőket, megvitatta az egyetem irányításával és működtetésével kapcsolatos javaslatokat, valamint diplomákat adott ki. Az egyetem törvényhozó és végrehajtó testülete a Tanács (Council) volt, amely felelősséggel tartozott az egyetemi adminisztrációért, tagjai a kancellár, az alkancellárok és a Regent House által választott 19 tag volt. A Tanács határozatokat nyújtott be a Kongregációnak (Congregation), a szabályalkotó és végrehajtó egyetemi testületnek. A Kongregációnak tagjai voltak az egyetem tisztségviselői, a college-ok támogatói (Fellows). Számos testület (boards and syndicates) létezett még az egyetem ügyeinek intézésére, amelyek közül az egyik legfontosabb választott testület a Karok Általános Tanácsa (General Board of the Faculties) volt, amely az egyetem oktatáspolitikájának megfelelően a karok működését ellenőrizte és koordinálta. Feladata az Egyetem oktatáspolitikai tanácsokkal való ellátása, az erőforrások ellenőrzése és a tananyag-vizsgaanyag kialakítása volt. A Pénzügyi Tanács (Financial Board) az elszámolással és a menedzsmenttel foglalkozott. Az egyetem bevétele alapítványokból, tandíjakból, college-hozzájárulásokból és a kincstár támogatásaiból tevődött össze. 320 A college-ok önmagukat irányító önműködő szerveződések. A diákokat tekintve a college feladata a szállás biztosítása, közösségi élet szervezése, az egyes tanulók személyes irányítása, nevelése és oktatása (tuition). Ezzel szemben az egyetem feladata előadások és demonstrációk keretében általános ismeretek nyújtása, valamint a végzettség megszerzéséhez szükséges vizsgák lefolytatása, továbbá a kutatásokhoz 318 EVANS CAMBRIDGE , 286., , 299., SANDERSON GRAY

84 helyszín és felszerelés biztosítása. A college fellow-i jórészt az egyetemen viseltek valamilyen tisztséget, az egyetem vagy valamely college-nak a tagjai voltak, vagy noncollegiate társaságokban bírtak tagsággal. A 19. század folyamán alapították Cambridge-ben a Downing College-ot (1800), 321 a Fitzwilliam House-t, ami non-collegiate tanulókat is fogadott (1869), valamint a Selwynt (1882). A Downing College-ban két magyar hallgató tanult től már működött a Training College for Women Cambridge-ben, ez lesz a későbbi Hughes Hell College. 322 Az új anyagok bevezetése és vizsgáztatása gyorsan haladt előre, több új tanszék alakult és a hallgatók létszáma a század második felében megnőtt: 441 főről (1850) 1191 főre (1910). Létrejöttek a non-collegiate hostelek szegényebb diákok számára, de ezek a hostelek 1900 előtt felszámolódtak, és az építészeti, régészeti és művészeti képzést preferáló Fitzwilliam College-ként szerveződtek újjá. A 20. század elején a Cavendish Laboratory is új épületegyüttesnek számított, ami a kísérleti fizika, orvostudomány, kémia, zoológia, anatómia és műszaki tudományoknak nyújtott otthont. A Downing College területeinek egy részét megvásárolta az egyetem, és újabb laboratóriumokat, múzeumokat húztak fel a botanika, geológia, mezőgazdaság, élettan, régészet, antropológia számára, valalmint egy jogi iskolát is kialakítottak. 323 A 19. század végén a levelező oktatás bevezetése gyakran azzal a törekvéssel párosult, hogy lányok részére szakmai oktatást biztosítson, talán e törekvés leghatékonyabb eredménye a két első női college megalapítása volt 1869-ben a Girton (1869) és 1871-ben a Newnham College. 324 Az első nő 1882-ben vizsgázott a cambridge-i egyetemen, de a nők az egyetem teljes jogú tagjává csak 1947-ben váltak után a sport és a versenyek jelentős szerepet töltöttek be az egyetem életében, valamint elkezdődött az Oxford és Cambridge közötti versengésnek hosszú története. A két egyetem közötti rivalizálás a sport területén nyilvánult meg a leglátványosabban, méghozzá a híres evezős versenyben, amelyre először 1829-ben került sor. Az egyetemek közötti krikettmeccsek 1839-től minden évben megrendezésre kerültek. Az evezős klubbok, atlétikai szervezetek, és a college-ok közötti versenyek a 321 EVANS CAMBRIDGE EVANS CAMBRIDGE SANDERSON EVANS CAMBRIDGE , 14.; SANDERSON

85 hallgatói élet részévé váltak, amelyeket a kint tanult magyarországi tanulók is megtapasztalhattak. 325 A Cambridge-i Egyetem college-ok összessége, amelyek felelősséggel és autonómiával rendelkeznek a működésük területén. A 19. században a feladatok megoszlottak az egyetemi központi tanszékek és a 31 college között. Az egyetemen az oktatás és kutatás a karok szervezésében történt. A college az oktatást néhány kiscsoportról gondoskodva végezte. A Cambridge-i Egyetemen a diplomás (graduate) és a hallgatói (undergraduate) oktatás különbözik egymástól. A graduate hallgatók tanítása leginkább a fakultáson történik, míg az undergraduate hallgatók oktatása megoszlik a fakultások és a college-ok között. Minden tantárgyhoz fakultás tartozik és mindenki egy tantárgyat tanul. IV.2.3. London London a 19. századra milliós várossá nőtte ki magát, de egyeteme mégsem volt. Egyrészt azért, mert a világszínvonalú felsőfokú oktatást biztosító Oxford és Cambridge viszonylag közel van a fővároshoz, másrészt azért, mert Londont a korszakban inkább tartották a tőke, a szerencse és a gyors gazdagodás városának, mintsem szellemi és tudományos fővárosnak. 326 Londonban 1823-tól működött Mechanics Institution, de ez nem számítható felsőfokú oktatást nyújtó intézménynek. A Londoni Egyetem a harmadik legrégebbi angol egyetem, létrejötte teljesen atipikus, nem köthető egy alapítóhoz vagy támogatóhoz, és nem egy vagy két jogelőd intézményből nőtte ki magát, hanem alapítása számos gyökérből táplálkozott. Nem természetesen formálódó szerveződés volt, mert alapításában nagy szerepe volt a kormánypolitikának, amely egész történetét meghatározta. 327 Két college-dzsal működött kezdetben, a College of the University of Londonnal (UCL 1826) és a King's College-dzsal (1829). Mindkét college a Londoni Egyetem jogelőd intézményeként tekint önmagára. Henry Brougham és George Birkbeck 328 neve összefűződött a popular education, a köznép számára elérhető oktatás támogatásával, ők 1825-ben határozták el 325 SANDERSON HARTE HARTE az egyetemi council tagja, az 1823-as London Mechanics Institute alapítója 85

86 egy felekezten kívüli egyetem alapítását. 329 Henry Brougham 1826-ban részt vett a Diffusion of Useful Knowledge szervezet alapításában is, benthami elveket vallva, olyan hasznos tudás híve volt, amelyből nemcsak az anglikán elit részesedhet ban alapították a University College-ot, az alapítást Jeremy Bentham pénzzel is támogatta. 330 A University College 1828-ban nyitotta meg kapuját University of Londonként. Ez volt az első olyan felsőoktatási intézmény, ahol nem volt vallási teszt a felvételnél. 331 A Londoni Egyetem előtt három egyetem állt példaként: a bonni, a Virginia University, és az edinburgh-i egyetem. A cambridge-i és az oxfordi egyetemmel szemben a londoninak nyitva állt a kapuja a katolikusok, a zsidók és a nonkonformisták előtt is. 332 A zsidó közösség képviselője, a milliomos Isaac Lyon Goldsmith is támogatta a Londoni Egyetem alapítását, a nonkonformistákat Francis Augustus Cox és Zachary Macaulay képviselte, a katolikusokat pedig a Duke of Norfolk. A Londoni Egyetemet a korabeli haladó, progresszivista gondolatok formálták, 333 az első prospektusai szerint nyelveket, matematikát, fizikát, metafizikát és etikai tudományokat, angolszász jogot, történelmet, politikai gazdaságtant és orvoslát lehetett tanulni. A modern nyelvek oktatása, és laboratóriumi kutatásokat igénylő órák tartása nóvumnak számított ben indult az orvostudományi kar, 1870-től a természettudományi, a mérnöki és a jogtudományi kar kezdte meg a működését től már képzőművészeti oktatás (Slade School of Fine Arts) is folyt. Obszervatóriumok, múzeumok, és egy építészeti iskola is gazdagította a hallgatók tanulási lehetőségeit. Lehetett tanulni anatómiát, antropológiát, régészetet, botanikát, kelta nyelvet, vegyészmérnöki stúdiumokat, ókori irodalmat, alkotmányjogot, németet, egyiptológiát, angol nyelv- és irodalmat, angolszász jogot, franciát, genetikát, földrajzot, geológiát és ásványtant, németet, hébert, történelmet, indiai jogrendszert, olasz nyelvet, újságírást, jogot, könyvtári tanulmányokat, matematikát, orvostudományt, filozófiát, fonetikát, filológiát, fizikát, élettant, politikai gazdaságtant, római jogot, skandináv tanulmányokat, statisztikát, állattant és összehasonlító anatómiát. A godless intézményben vallásoktatás nem folyt, ezért több püspök, érsek és a Duke of Wellington összefogott, hogy 1829-ben a King s College is megnyithassa a 329 HARTE SANDERSON ARMYTAGE HARTE HARTE, NORTH HARTE

87 kapuit alternatív anglikán college-ként, ahol irodalmi és természettudományi órákat oktattak, és ahol a beiratkozáskori vallási eskü, hittanórák és a napi ima is kötelező volt. 335 Nagyjából 2000 teljes jogú és 600 rész-hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulója volt. Lehetett tanulni anatómiát, assziriológiát, botanikát, kémiát, irodalmat, mérnöki tanulmányokat, angolt, angolszász jogot, franciát, földrajzot, geológiát, németet, görögöt, hébert, történelmet, olasz nyelvet, újságírásst, jogot, matematikát, filozófiát, fizikát, pszichológiát, portugált, élettant, spanyolt, teológiát, állattant. Továbbá múzeumok és laboratóriumok segítették a hallgatókat a tudományok elmélyítésében. A két rivális fővárosi college-ot a politikusok egy csoportja összegyúrta volna egy egyetemmé, de a londoni egyetem kialakításáról szóló petíciót 1834-ben Cambridge és Oxford megtorpedózta az Államtanács (Privy Council) előtt. A kormány végül ban határozta el, hogy kialakít egy Londoni Egyetemet, amelyet függetlenné tesznek a University College London-tól. Így 1836-tól a college-ot University College Londonnak hívják, amitől külön intézményi fogalom lett a University of London. 336 A University College London oktatási rendszere német és skót mintát vett alapul. A tanítást óraadók (lecturer) végezték, és viszonylag nagyszámú diákság vett részt egy-egy órán, ezért a számonkérés módja az írásbeli vizsga volt. Ez abszolút az ellenkezője volt a fentebb bemutatott cambridge-i és oxfordi oktatási modellnek ben jött létre a Gordon Square-en a University Hall, amely bentlakást biztosított a college hallgatóinak. 337 Az 1840-es években alakultak meg a diákok társaságai, különböző szövetségei, amik az angol diákéletre olyannyira jellemzőek, és amelynek működése és szerveződése talán a legkiforrottabb egész Európában. 338 A Londoni Egyetemet november 2-án királyi alapító oklevéllel, mint vizsgáztató és diplomakiállító testületet alapították újra francia mintára. Először 1839-ben bocsátott ki az egyetem diplomákat, ekkor is midösszesen csak 29 tanulónak. A felvétel nem volt se valláshoz, se nemhez kötve. 339 Az egyetem 1858-ig vizsgáztató szervként működött a college-ok és a hozzá tartozó egyéb intézmények, intézetek felett. 335 SANDERSON HARTE , HARTE NORTH , HARTE NORTH HARTE

88 Diplomakiállítási joga bölcsészet-, jog- és orvostudományból volt. 340 Az egyetem ügyeit és vagyonát a szenátus kezelte, amelynek tagjait a kormány nevezte ki és 1900 között a University of London legfontosabb feladata vizsgakérdések, sztenderdek gyártása és a vizsgáztatás volt. Az egyetem tanításra való jogosultság nélkül maradt, a vizsgákat pedig megnyitották külsős diákok számára is tól a matrikulációkat (matricultaion examination) évente kétszer, januárban és júliusban rendezték. A matrikuláció az egyetemre (nem a college-ba) történő beiratkozási vizsga, amelyen öt tárgyból kellett megméretkezni: ókori klasszikusok, angol nyelv, történelem és földrajz; matematika és természetfilozófia; kémia, botanika, állattan; végül francia vagy német nyelv. 343 Ennek a vizsgának a letétele önmagában lehetőve tette bizonyos fehér galléros szellemi munkát űző karrierpálya elérését, így ezzel a vizsgával be lehetett például lépni a Royal Military College-ba (Sandhurst), illetve a Royal College of Surgeons-be ben a matrikulációt olyan igazoláshoz kötötték, amely bizonyítja, hogy a hallgató korábban az Államtanács által elismert intézmény óráit hallgatta (pl. King s College, London). A vizsgákra jelentkezők száma az intézmények bővülésével ugrásszerűen megnőtt, ezért a vizsgákat nemcsak Londonban, hanem regionális szinten is bonyolították. A régiókban abszolvált vizsgákat a Provincial Registers-ben tartották nyilván; később ezekben a központokban magasabb szintű vizsgákat is le lehetett tenni a matrikulálás mellett, mint pl. az Intermediate és a 2 nd B.A.. A sikerrel bizonyított tanulókat a matrikulálók regiszterébe vezették be, majd a különálló betétlapokat összefűzve jött létre az ún. Colonial Register a gyarmatok egyetemi anyakönyveként tól a londoni egyetemen szerezhető fokozatok: B.A. (Bachelor of Arts), M.A. (Master of Arts), B.L. (Bachelor of Laws), LL.D. (Doctor of Laws), B.M., (Bachelor of Medicine), M.D. (Doctor of Medicine). A legtöbben a tanulók közül B.A. végzettséget szereztek, 344 amely egy átfogó ismeretet nyújtott fizikából, biológiából, metafizikából, és a hagyományos bölcsészeti stúdiumokból. Az egyetem bevezetett új végzettségeket, mint a B.Sc.-t, ezzel a specializálódással a B.A. egyre inkább a general degree, az általános, alapképzés elvégzését bizonyító végzettség lett. 340 HARTE NORTH HARTE HARTE NORTH , HARTE ; SANDERSON HARTE HARTE

89 A B.L.-fokozat nemigen különbözött a B.A.-tól, csupán egy plusz év jogi stúdium elvégzését bizonyította után lett külön a szó modern értelmében vett jogi végzettséget tanúsító oklevél. Ekkor már oktattak jogfilozófiát, római jogot, szokásjogot, az angol-szász jogrendszerben nagyon fontos méltányosságot, ingatlan jogot, valamint jogszabályon és jogelveken alapuló bizonyítást. Jogtudományból 1847 óta volt Master fokozat, természettudományokból 1859-től lehetett doktori fokozatot szerezni (D.Sc.). Az irodalomtudományokból 1885-től volt doktori fokozat (D.Litt.) ben állították fel az orvoskari bizottságot (Committee of the Faculty of Medicine), amely az orvostudományi végzettségeket külön regisztrálta. Az orvosi stúdiumok megkezdése előtt B.A.-t kellett végezni, de 1844-től már csak a matrikuláció letétele volt szükséges az orvostanhallgatók felvételéhez ban létrehoztak egy közbülső megmérettetést a matriculation és a B.M. között, méghozzá a Preliminary Scientific Examination-t. Sebészetből 1863-ban külön végzettséget kreáltak, a Master of Surgerybe vonták be az összes gyakorlati sebészeti oktatást a második M.B.-ből (2nd MB), és az M.D.-ből pedig kivonták a sebészetet ben közgazdaságból B.Sc. és D.Sc. fokozatot alapítottak előtt a B.A. két részből állt: az első és a második vizsgarészből: 1 st and 2 nd B.A után az első vizsgát Intermediate-nek (középszintűnek) nevezték át, pl: Intermediate Examination in Arts (bölcsészeti középszintű vizsga, ami azt jelentette, hogy a BA első részét teljesítette a jelentkező). Az egyetemi regiszterek elsősorban arra szolgáltak, hogy rögzítsék a vizsgákat és a befizettett tandíjakat. A regiszterek vezetését egy speciális hivatalnok ellenőrizte: Clerk to the Senate/Assistant Clerk től a tandíjfizetés és a beiratkozás különválik, a jelentkezést egy külön beiratkozási formanyomtatványon végezték el a hallgatók. A regiszterekben megtalálható az is, hogy egy hallgató hányszor próbálta letenni az adott vizsgát. A vizsgákat kétféleképpen lehetett teljesíteni: pass vagy honours szinten. 345 Az egyetem fennhatósága folyamatosan bővült, a London University-be ben olvadt be a Royal Veterinary College (amelyet 1791-ben alapítottak), 1882-ben a Westfield College, 1883-ban a Charing Cross Hospital Medical School (1818-as alapítás), 1886-ban pedig a Royal Holloway College lett az egyetem része ban olvadt be a London Hospital Medical College is (, amelyet 1785-ben alapítottak) ben olvadt össze a Royal College of Science (1845-ös alapítású), a Royal College of Mines (1851), és a City and Guilds College (1876 és 1893 között fejlődött ki) The 345 CAIN

90 Imperial College of Science and Technology néven, amely 1908-ban lett a London University tagintézménye ben olvadt be a King s College Hospital Medical School (, amelyet 1831-ben alapítottak), és az 1849-es alapítású Bedford College. És végül 1916-ban lett az egyetem tagintézménye a School of Oriental Studies. 346 A School of Oriental and African Studies-ba járt és szanszkritot tanult Ernest Alfred Trevor Schwaiger, akinek édesapja magyar, édesanyja angol volt február 26-án született Delhiben, ezért az adattárban nem szerepel. 347 A női hallgatók 1867-től kaphattak elismerést felsőfokú tanulmányukról (Certificate of Higher Proficiency), de csak 1878-tól szerezhettek a férfiakkal egyenlő rangú diplomát. 348 Így 1870 és 1878 között külön regisztert vezettek számukra ban négy nő tette le sikeresen a B.A. vizsgákat, 1881-ben további ketten kaptak B.Sc.-t re a végzősők 10 %-a már nő volt, 1900-ra ez az arány 30 %-ra emelkedett. 349 Említettem korábban, hogy 1858-tól a Londoni Egyetem oklevélkiállítási privilégiumot kapott, tehát a kötelező vizsgák letételét követően bármely hallgatónak kibocsáthatott diplomát függetlenül attól, hogy a tanuló az ország mely felsőoktatási intézményében tanult korábban. A fokozatokat, okleveleket mindig fajra, nemre, vallásra tekintet nélkül bocsátották ki. Az egyetem további átalakítását hozta az 1890 és 1892 között zajló bizottsági vizsgálat, amely eredménye számos új, a londoni egyetem működésének megújításáról szóló törvény megalkotása volt. Az egyik az 1898-as University of London Act, amely alapján a vizsgáztatási rendszer fenntartása mellett újra folyhatott oktatás is az egyetemen. 350 A 19. század végén tehát föderális intézményként újjászervezték és tanító egyetemmé alakították át a London University-t. Ezt követően nemcsak okleveleket bocsátott ki, hanem órákat is tartottak a hallgatók számára. Az 1898-as törvény alapján az egyetem a college-ok óráinak tartalmát és minőségét ellenőrizhette. A tudományágak vizsgáztató bizottságai alkották a London University-t, a tényleges oktatás pedig az egyetemet alkotó egyes oktatási intézményekben folyt. Ez a központi vizsgáztató bizottság biztosította a diplomák egyenértékűségét az országban. A reformok következtében 1900-ban a szenátust tovább bővítették, immáron ötvenhat tagja volt: a kancellár, tizenhét tagot a Tanácsülés, tizenhat tanárt a karok 346 LUBOR JILEK SOAS Entry forms vol No HARTE HARTE SANDERSON

91 választottak, két tagot a University College, kettőt a King s College, kettőt a Royal College of Physicians, kettőt a Surgeons választott, a négy Inns of Court egy-egy tagot küldött, kettőt az Incorporated Law Society, egyet a Corporation of London, kettőt a London County Council, egyet a Council of the City and Guilds of London Institute, és négyet a király. A karok számát nyolcra bővítették, az új karok a mérnöki, a közgazdasági és a politikatudományi kar, valamint a teológia lett. A századfordulón új végzettségeket is kreáltak, így a B.Sc-t kiterjesztették a mérnöki és a közgazdaságtudományi hallgatókra is. A természettudományi karhoz csatlakozott a Royal College of Science, a mérnöki karhoz az újonnan alapított Central Technical College ben alapították Londonban a London School of Economics-t, ami 1900-tól a Londoni Egyetem tagja volt ig közgazdaságtant, gazdaságtörténetet, statisztikát, szociológiát lehetett itt tanulni, 1912-től már szociálpolitikát és közigazgatást is felvehettek a diákok. A London School of Economics a Londoni Egyetem közgazdasági karába olvadt be. 351 A tíz londoni kórházi iskola 352 alkotta az orvosi kart a London University-n. Hat kisebb vallásos iskola alkotta a Londoni Egyetem teológiai karját: Hackney College és New College lelkészeket képzett, a Regent s Park College-ba baptisták jártak, a Wesleyan College-ban metodisták tanulhattak, a Chesnut College a nonkonformistáké volt, végül a hatodik college, a St. John s Hall (1863) anglikánokat képzett. 353 A londoni Richmond College 1843-tól metodisták számára biztosított felsőoktatási tanulmányokat tól a föderális intézményi struktúra okozta feszültség az egyes college-ok és a London University között húzódott: az oktatás az egyes intézményekben folyt, a vizsgáztatás a Londoni Egyetem fogalmával esett egybe. 354 A Londoni Egyetemet alkotó college-ok sok mindenben függetlenek voltak az egyetemtől, saját önkormányzattal rendelkeztek, maguk állapították meg a felvételi kritériumokat és némelyiknek még fokozatkiadásra is volt hatásköre. 351 SANDERSON St. Bartholomew s Hospital Medical College (1662); a Charing Cross (1818) and Westminster Medical School (1834); a St. George s Hospital Medical School (1752, 1831); a King s College Hospital Medical School (1831 ben alapították, de csak 1909 ben lett az egyetem tagjává); a Middlesex Hospital Medical School (1835); a St. Mary s Hospital Medical School (1854); a Royal Free Hospital School of Medicine for Women (1874); a London Hospital Medical College (1900); a London School of Hygiene and Tropical Medicine, és a University College Hospital Medical School (1905-től önálló) 353 HARTE HARTE

92 Látható, hogy a londoni felsőoktatási rendszer folyamatos átalakuláson ment keresztül a 19. században. 355 Az egyetem több részintézményből (school, college, institute) álló föderális intézmény, amely szerkezetileg hasonlít a University of Walesre. Voltak alapstúdiumokat oktató multifunkcionális intézményei, mint a University College London (1826), a King s College (1828), Birkbeck College ( ), Bedford College for Women 357 (1849), Royal Holloway College for Women 358 (1886), Queen Mary College (1892). 359 A Londoni Egyetemhez tartoztak olyan college-ok, amelyek különböző tudományok oktatására specializálódtak, így pl. az Imperial College of Science (1907) 360 a mérnöki tudományokra, a School of Pharmacy (1842) a gyógyszerészetre; a Royal Veterinary College (1875) az állatorvoslásra; a Westfield College for Women (1882) a nők oktatására; 361 a London School of Economics and Political Science 362 a gazdasági, pénzügyi és politikai tudományokra specializálódott. 363 A South-Eastern Agricultural College (Kent, 1891) mezőgazdasági tanulmányokban volt erős, és a természettudományi karhoz tartozott; a School of Oriental Studies (1916) pedig a Távolkelettel foglalkozott. Az Imperial College of Science alapítását érdemes részletesen is bemutatni. A 20. század elején feltűnő volt Németország ipari megerősödése és ehhez kapcsolódóan 355 HARTE ARMYTAGE , A Bedford College-ban tanulható tantárgyak: botanika, kémia, szerveskémia, ókori irodalom, német, angol, francia, olasz nyelv- és irodalom, földrajz, geológia, történelem, matematika, filozófia, fizika, élettan, szociológia, gazdaságtan, állattan. Kutató laboratóriumokkal is fel volt szerelve. 358 tantárgyak: francia, német, történelem, matematika, fizika, álattan, rajz és festészet, zene 359 Harte Az Imperial College of Science and Technology, List of post and present students (London, 1915.) alapján az Imperial College of Science and Technology a következő jogelőd inézményekből alakult ki: 1845: Royal College of Chemistry, és Royal College of Science létrehozása 1851: Government School of Mines and of Science applied to the arts létrehozása, ide olvad be a Royal College of Chemistry és a Royal College of Mines (1863-ban Royal School of Mines-zá alakul át) 1853: The Metropolitan School of Science apllied to mining and the arts jön létre (az RCC ide beolvadt) 1854: St. Mary s Hospital Medical School megalakul 1863: The Royal School of Mines váltja fel a Metropolitan-t 1872: 2 departments: mining-metallurgy-geology and biology-physics-applied mechanics-chemistry létrehozása. A department of mining and metallurgy-ból > The Royal School of Mines jött létre. A többi department-ből pedig a The Royal College of Science. 1907: Imperial College of Science and Technology elnevezést kapja 1910-től a The City and Guilds College az intézmény részévé vált 361 HARTE Végezhető tanulmányok: könyvelés, közigazgatási jog, antropológia, bank és valuta, belga tanulmányok, kereskedelem és ipar, közgazdaság, angol, angolszász jog, francia történelem és intézménytörténet, gazdaságtörténet, egyetemes történelem, nemzetközi jog, nemzetközi kapcsolatok, jogtörténet, logika, pszichológia, filozófia, modern nyelvek, politika és közigazgatás, orosz, társadalomés közigazgatási tudomány (1912-től), szociológia (1904-től), statisztika, 363 DAHRENDORF

93 több új egyetemet alapítottak az országban. Ezt a tendenciát a liberális párti Richard Burdon Haldane későbbi hadügyminiszter is megfigyelte a németországi Charlottenburgban. Haldane sikeres üzletemberként 1895-ben igen jelentős összeggel támogatta a London School of Economics alapítását, 364 az volt a véleménye, hogy az ipari régiók fejlesztését az egyetem jelenléte erősíti, és a magas szinten képzett szakemberek előre mozdítják az ipari termelést. A német Technische Hochschule mintájára jött létre Angliában az Imperial College, ami 1907-ben kapott alapítólevelet és 1908-ban tagozódott be a London University-be. 365 A kutató laboratóriumokkal is rendelkező Imperial College-ban hallgatható stúdiumok az alábbiak voltak: repüléstan, alkalmazott termodinamika, nukleáris kémia, biokémia, botanika, vegyészeti technológia, vegyészet, mérnöki tudományok, geológia, ásványtan, bányászat, matematika, mehanika, természetfilozófia, optica, fizika, állattan, alkalmazott rovartan. Tizenhárom viszonylag különálló intézet a Londoni Egyetem szenátusának irányítása alatt állt, így az Oktatási Intézet (Institute of Education), amit 1902-ben alapítottak; a School of Slavonic and Eastern European Studies (1915); Brown Animal Sanatory Institution (1871); a Courtauld Institute of Art; a British Institute in Paris; az Institute of Archeology és a Warburg Institute. A többi hét intézetnek 366 nem voltak saját diákjai, hanem a londoni egyetem más intézményeibe járó tanulók végeztek itt kutatásokat. Mindezek mellett létezett még egy intézménycsoport, amelynek tagjai még a fentieknél is lazábban kötődtek a Londoni Egyetemhez, így pl. a zsidók kollégiuma, az úgynevezett Jews College vagy más néven London Business School (1855). 367 college egy jelentéktelen iskolából nőtte ki magát az egyik legjelentősebb héber és semita nyelvek oktatási központjává. Diplomát bocsátott ki, M.A.-fokozatot lehetett szerezni, és posztgraduális oktatás folyt a falai között pedagógiából, valamint szociológiából. 368 A Jews College-tól eltekintve az ebbe a kategóriába tartozó intézmények mindegyike művészeti szakmai fórum volt, amelyek felsőoktatási tevékenységeket is elláttak: Royal Academy of Music (1822), amelynek két magyar 364 HARTE ARMYTAGE , ANDERSON ; SANDERSON Institute of Advanced Legal Studies, Institute of Classical Studies, Institute of Commonwealth Studies, Institute of Germanic Studies, Institute of Historical Research (1921), Institute of Latin American Studies, Institute of United States Studies 367 Megjegyzésre érdemes, hogy: A London Metropolitan Archives levéltári anyagai szerint a Jews College-ba 1927 után 9 magyar tanuló iratkozott be, de az általam kutatott időhatáron túl, így ők nem szerepelnek a diáklistán. Forrás: Admission register for preparatory and matriculation class-on belül: Reports on students progress included , LMA/4180/JC/F/02/ HYAMSON A 93

94 hallgatója volt; a Trinity College of Music (1872)-nak egy magyar tanulója volt; a Royal College of Music (1882); és a Goldsmiths College (1907). 369 University of London szervezetét tehát 55 különféle intézmény alkotta. A Londoni Egyetemen kívül más felsőoktatási intézmények is léteztek a 19. századi angol fővárosban, így a Manchester New College, amely elsősorban erdélyi unitáriusok számára biztosítottak ösztöndíjat. 370 Londonban volt a székhelye a következő orvosi iskoláknak is: College of the Pharmaceutical Society of Great Britain (1824, 1925), Guy s Hospital Medical School (1769, 1825), Lister Institute of Preventive Medicine (1891), London Hospital Medical College (1781), Royal Cancer Hospital (1851, 1931), Royal Dental Hospital of London School of Dental Surgery (1858). A londoni városvezetés szakképzést oktató polytechnicumokat is alapított, tanáraik elsimert végzettséggel rendelkező oktatók voltak. A 19. század első felében az iparosodás és a demográfiai növekedés megkívánta képzett mérnökök kitanítását. A természet erőinek az emberi uralom alá hajtása szükségessé tette a csatornák, szennyvízelvezetők, motorok, és kölünböző gépek megépítését. Ez a szükség hívta életre 1818-ban a mérnökök első önszerveződését. A szervezet tagjainak (Bryan Donkin, Dr. George Birkbeck, Thomas Hodgskin) köszönhetően Londonban 1824-ben megnyitotta a kapuit a Mechanics Institute, ahol általános oktatás mellett elektromosságot és optikát is lehetett tanulni ra már több mint 104 mechanics institutes létezett szerte az országban. A londoni műszaki intézet a glasgow-i mintát és a francia gyakorlatot ötvözte. A glasgow-i Anderson s Institution 1823-ban nyitotta meg kapuit szintén a műszaki oktatást tűzve a zászlajára. 372 A műszaki iskolák oktatói, tanulói társaságokat is alapítottak, ez a szekularizálódó oktatási szegmens nagyban ösztönözte a londoni egyetem felekezeteken kívüli megalapítását ban indította el az oktatást a Northampton Institution ( között Northampton Polytechnic Institute néven működött, majd 1918-tól City University néven); 1848-ban hozták létre a Metropolitan Evening Class-t, (1861-ben átszerveztek City of London College-dzsá, később City of London Polytechnic néven szerepel a forrásokban, ennek jogutódja 1992-től a London Guildhall University). 373 Hasonló profillal hozták létre 1892-ben a 369 HARTE ZSAKÓ 2003., KOVÁCS SÁNDOR HARTE ARMYTAGE LUBOR JILEK

95 West Ham Technical Institute ot, ami most University of East Londonként működik. A kutatási korszakomban a következő politechnikumokat alapították Londonban: Furzedown Training College, Royal Academy of Music (1822), John Innes Horticultural Institution, Rothamsted Experimental Station Harpenden Herts (1843), Trinity College of Music (1872), Woolwich Polytechnic, Maria Grey Training College (1878), Royal College of Music (1883), Battersea Polytechnic (1894), Northern Polytechnic (1896), West Ham Municipal College (1899), Sir John Cass Technical Institute (1902), St. Mary s College (1902), Chelsea Polytechnic, Goldsmith s College (1905), East Malling Research Station (1913). 374 A 20. század elején újonnan létrejött vidéki angol egyetemek kezdetben mind technical school jellegű oktató intézményekként kezdték meg a működésüket. IV.2.4. Birmingham A birmingham-i egyetemet Joseph Chamberlain alapította 1900-ban Anglia első polgári/köznépi (civic) egyetemeként, ahol bármilyen vallású és etnikumú tanulót szívesen láttak és egyenlőként kezeltek. 375 Az alapítás finanszírozását többek között az amerikai milliomos Carnegie támogatta. A tanárok közé a Harvardról hívták meg W. J. Ashley professzort, aki a közgazdaságtan tanszéket szervezte meg az egyetemen. 376 Igazi egyetemi kampuszként modern stílusban építették meg a Birmingham Universityt, ahol a Szigetországban elsőként jött létre kereskedelmi kar. Az egyetemhez tartozott egy külön női hallgatók számára nyitva álló college is. Viktória királynő 1900-ban adományozott az intézménynek királyi alapító oklevelet. Az 1900-as alapítás több már meglévő felsőoktatási jellegű intézmény betagozódásával történt. Ezek név szerint a Mason Science College, a Birmingham Medical School (1825) és a University College. A legrégibb oktatási intézmény Birmingham-ben a Mason Science College volt, amelynek ra nyúlik vissza a története, amikor is Mr. John Tomlinson sebész orvostudományi gyakorlati foglalkozásokat (szemináriumokat) kezdett tartani. Ez merőben újszerű volt, hisz ekkor még csak Londonban volt hasonló képzés az országban. Az alapítás célja az volt, hogy 374 SANDERSON SANDERSON ARMYTAGE

96 az iskola a midlands-i manufaktúrák, kereskedelem és ipar számára képezzen szakembereket. A Birmingham Medical School-t 1825-ben alapította William Sands Cox. Az intézmény kollégiumi kereteket (University College) 1875-ben öltött, amikor Kidderminster (eredetileg Josiah) Mason intézményesítette a tanítást. 377 Az egyetemi rang elnyerésének rögös útján nagy előrelépést jelentett, amikor 1880-ban megnyitotta kapuit a Lapworth Museum of Geology, ami jelenleg az egyik legrégibb geológiai gyűjteménnyel bír az Egyesült Királyságban ben megalapították a gyógyszerészeti, a botanikai, az élettani, és az összehasonlító anatómia tanszéket ben John Henry Poynting fizika professzor a világon először itt számította ki a Föld sűrűségét. 378 A College Mason University College-dzsá alakult 1898-ban Joseph Chamberlain parlamenti képviselő jóvoltából. Az egyetem fő porfilja a természettudományok, a fogászat és a természettudományi kutatások lett. 379 Birminghamben nem találtam magyar származású hallgatókat. IV.2.5. Bristol A bristoli egyetem csak 1909-ben kapott királyi kartát, jogelődje a University College Bristol már 1876 óta fennállt. John Percival, a Clifton College igazgatója Oxfordhoz fordult annak érdekében, hogy Nyugat-Angliában is legyen egy előkelő egyetem. Benjamin Jowett, az oxfordi Balliol College vezetője érdekesnek találta az ötletet, és hamar össze is ült egy tanács, amely egy természettudományokban és irodalomban erős iskolát tervezett létrehozni. Az 1876-ban alapított Bristol University College mind nők, mind férfiak előtt nyitva állt. 380 A Bristol University-nek a másik jogelőd intézménye a Bristol Medical School, ami 1833-tól működött, és ami 1893-ban betagozódott a Bristol University Collegeba. 381 Szintén jogelőd intézmény a Merchant Venturers' kereskedői iskola (1595), ami Merchant Venturers' Technical College-dzsá alakult át előtt a Merchant 377 SANDERSON LUBOR JILEK IVES ; HUGHES LUBOR JILEK ; SANDERSON SANDERSON

97 Venturers' College és a University College részei összeolvadtak egy mérnöki karrá, ezt követően sikerült egyetemi alapító levelet kieszközölni VII. Edward angol királytól. 382 Bristolban nem találtam magyar származású hallgatókat. IV.2.6. Durham VIII. Henrik és Oliver Cromwell is célul tűzte ki, hogy északon egyetemet alapít, ezt szolgálta Cromwell 1657-es pátense, amely lehetővé tette fokozat szerzését Cambridgetől és Oxfordtól függetlenül. Az egyetem alapítása erősen valláson nyugvó volt, lévén, hogy itt temették el Cuthbertet (721-ben), akinek köszönhető a római katolikus és a kelta valláson alapuló újfajta anglikán kereszténység megalapítása. A cuthberti alapokon működő szerzetesrend foglalkozott először oktatással Durhamben és környékén. Három oxfordi College-ot Durhamból alapítottak: a University, a Balliol és a Durham College-ot (1286). Ebben a három college-ban képezték a durhami tanárokat háromszáz éven keresztül, amíg be nem olvadtak az intézmények 1555-ben Trinity College néven az oxfordi egyetembe ben parlamenti törvénnyel és királyi hozzájárulással alapították meg a Durham-i Egyetemet, amely a kapuit 1833-ban nyitotta meg től már lehetett orvosi tanulmányokat is folytatni (medical training) a newcastle-i King s College of Medicine-ben, ami 1852-ben a Durham-i Egyetem részévé vált ben IV. Vilmos kartát bocsátott ki az egyetem részére. A következő évtől az országban először itt lehetett mérnöki és bányamérnöki fokozatot szerezni, később mezőgazdasági kémia tanszéket is alapítottak. Az egyetemet oxfordi és cambridge-i mintára szervezték meg ben a Durham-i Egyetem és a North of England Institute of Mining and Mechanical Engineers együttes erővel hozott létre egy collegeot Newcastle-upon-Tyne-ben, ami 1874-ben csatlakozott az egyetemhez ben és 1876-ban elsőként az országban tengerentúli kampuszokat alapított az egyetem Barbadoson és Sierra Leonéban től felvettek női hallgatókat is, 1895-től pedig egyetemi fokozatot is szerezhettek. Az egyetem részeként 382 CARLETON ARMYTAGE LUBOR JILEK SANDERSON

98 külön college-ok jöttek létre, így 1846-ban a Hatfield College, 1899-ben a St. Mary s College, 1904-ben a St. Chad s College, 1909-ben pedig a St. John s ban az egyetemet újraalapították, és két részre osztották, a durham-i és newcastle-i kampuszra. A következő tantárgyakat lehetett felvenni: régészet, botanika, kémia, ókori irodalom, egyháztörténet, teológia, gazdaságtan, angol, francia, német nyelv- és irodalom, földrajz, geológia, szónoklattan, héber és keleti nyelvek, történelem, logika és pszichológia, matematika, zene, filozófia, és fizika. 387 Durhamben nem találtam magyar származású hallgatókat. IV.2.7. Exeter University College of the South-West of England Exeterben 1901-ben szerveződött meg a college ben már működött itt egy School of Art nevű oktatási intézmény, ahol bölcsészettudományi órákat lehetett hallgatni ban az oktatási intézmények száma tovább bővült a School of Science intézettel, ahol természettudományi oktatás folyt ben hozták létre az Exeter Diocesan Training College-ot, majd 1888-ban a Camborne Mining School-t. Mindkettő intézmény betagozódott az exeteri egyetembe. Az Exeter Diocesan Training College-ot a devoni sheriff feleségének kezdeményezésére iskolaigazgatók képzésére alapították. A Camborne Mining Schoolban 1888-ban három tanszékkel (mérnöki, matematikai és fizikai) indult az oktatás és elsősorban bányászattal foglalkozó szakképzés folyt. Bár a cornwalli ón- és rézbányászat már hanyatlott, sok tengerentúli terület várt még feltárásra, így az iskola iránti érdeklődés nagy volt ban a cambridge-i egyetem ösztönzésére megalakult az Exeter Technical and University Extension College, de hét évvel később nevet változtatott Royal Albert Memorial College-ra, majd 1922-ben újra átnevezték The University College of the South West of Englandre. A legfontosabb tantárgyak a bölcsészet-, a természettudományok, a gazdaságtan, a kereskedelem, a jog, a zene, a mezőgazdaság és a kertészet voltak. 388 Exeter fontos vasipari, üveggyártási és más manufaktúrák központja is volt egy számottevő szénbányászati területen, így a tanulók kiválóan kamatoztathatták az egyetemen szerzett mérnöki, kohászati, bányászati és gépgyártási tudásukat. Exeterben nem találtam magyar származású hallgatókat. 386 WATSON WHITING LUBOR JILEK

99 IV.2.8. Manchester A manchesteri egyetem jogelőd intézményének számító Manchester Mechanics' Institute-ot 1824-ben vállakozók és iparosok alapították, hogy a munkásaik elsajátíthassák a szakma alapjait. Az intézet a University of Manchester Institute of Science and Technology jogelődje, amelyet 1883-ban mechanics institutionnak neveztek át, és ami egy szakképzést biztosító felsőoktatási intézmény volt ben Manchester Municipal School of Technology-vá változott, majd 1918-ban college-dzsá szervezték át ben pedig a föderális Viktória Egyetem egyik kara lett. 389 John Owens, manchester-i textilkereskedő az előbbihez hasonló célból ti. munkásait képezze 1851-ben megalapította az Owens College-ot közel fontból. 390 A felvételnél nem vizsgálták a jelentkező vallásosságát és nem kellett az anglikán egyház tagjának lenni. A tanárok előadásokat tartottak ókori klasszikusokból, matematikából, természetfilozófiából, angolból és természettudományból. A Manchester School of Medicine 1872-ben beolvadt az Owens College-ba, 1880-ban királyi alapító oklevelet kapott, 1904-ben pedig beolvadt a Viktória Egyetembe. 391 A manchesteri Viktória Egyetemet föderális északi intézményegyüttesként szervezték meg, egy rövid időre magába olvasztotta Liverpool (1884), Leeds (1887) és Sheffield (1905) felsőoktatási intézményeit. 392 Az intézmény neve 1903-ban Victoria University of Manchesterré változott, ekkor bölcsészettudományi, természettudományi, jogtudományi, orvostudományi, zenetudományi, teológiai és kereskedelmi kara volt. Az Owen s College és a Technology College is tagintézménnyé vált 1905-ben és kialakították a műszaki kart ban az országban először Manchesterben alapítottak statisztikai társaságot (statistical society). Négy évvel később az egyik alapító, William Langton létrehozta a Manchester Society for National Education-t. 394 A Manchester University falai közé három magyar tanuló járt 1854-ben a londoni Manchester New College-tól függetlenül az unitárius egyház létrehozta a Unitarian College Manchestert. A manchesteri unitárius college-ban tanult Kiss Sándor és Benczédi Pál. 389 PULLAN ARMYTAGE SANDERSON SANDERSON LUBOR JILEK CHARLTON

100 IV.2.9. Leeds Leedsben egy hallgató tanult Magyarországról (1906). Leeds a 19. századi Angliában a textilipar egyik központja volt. A leeds-i egyetemet 1904-ben alapították, de története a 19. századra nyúlik vissza, amikor 1831-ben egy csapat fiatalember megalapította a Leeds School of Medicine-t. Az orvosképzésre szükség volt, mert öt gyógyító intézmény is működött Leeds-ben, ettől kezdve nem kellett Skóciába vagy Londonba utazni orvostudomány tanulása céljából. A leeds-i egyetem másik jogelőd intézménye az 1874-ben alapított Yorkshire College of Science. Ez az oktatási intézmény a gyapjú- és textilipar gyors fejlődésnek köszönhette működését, célja új technológiák kifejlesztése volt. Főleg iparban és kereskedelemben érdekelt középpolgárok járatták ide gyermekeiket. 395 A college az 1851-ben Manchesterben alapított Owen College mintájára jött létre. Az oxfordi és cambridge-i egyetemmel ellentétben itt nem kellett vallásgyakorlónak és az anglikán egyház tagjának lennie a hallgatóknak. Jóllehet az 1850-es években Oxfordban és Cambridge-ben eltekintettek az írásbeli vallási felvételi teszttől, az északi iskolák másban is különböztek a régi egyetemektől, ugyanis sokkal progresszívebb, pragmatistább oktatást folytattak és inkább a német szaktudást nyújtó intézményeket tartották követendő mintának. Kezdetben a főbb tárgyak a fizika, matematika, földrajz, bányászat, kémia és biológia voltak. Egy pár évvel később a természettudományokat ókori és modern irodalommal, valamint történelem órákkal egészítették ki, így át is nevezték az iskolát Yorkshire College-ra és 1884-ben összevonták a School of Medicine-nel. Majd két évvel később már az Owens College Manchester és a University College Liverpool együtt alkotta a föderális Viktória Egyetemet, fokozatot pedig Londonban lehetett szerezni és 1904 között tehát a Victoria University tagintézménye volt a University of Leeds ben VII. Edward átadta a független Leeds-i Egyetemnek a királyi kartáját, ezzel kiválhatott a Viktoria Egyetemből és önálló felsőoktatási intézménnyé vált. Az egyetemen választható tantárgyak a következők voltak: anatómia, botanika, kémia, szerves kémia, gazdaságtan, különböző mérnöki tudományok, angol, német, görög, francia, olasz, latin, spanyol nyelv és irodalom, 395 SANDERSON , HONEYMAN

101 földrajz, geológia, történelem, tudománytörténet, jog, matematika, bányászat, zene, filozófia, fizika, élettan, állattan. 397 IV Liverpool Az egyetem alapítását megelőzően is folyt oktatás Liverpoolban: 1881-ben alapították a University College-ot Viktória királynő alapítólevelével ben nyitotta meg kapuit 45 tanulóval és a fő profilja az orvostudomány volt. Diplomát a London University-n lehetett szerezni bölcsészetből és természettudományból ben a college a Viktória Egyetem részévé vált, ugyanekkor latin, történész és mérnöki tanári állás létesült, 1892-től volt jogi tanszék,1895-ben jött létre a School of Architecture. Több sikeres felfedezés követte egymást az egyetem falain belül, például 1896-ban Oliver Lodge itt csinálta az első sebészeti röntgent, ez hozzá járult ahhoz, hogy 1903-ban VII. Edward jóvoltából egyetemi oklevelet kapjon az intézmény, így kiválhatott a föderális Viktória Egyetemből. A University of Liverpool-on már lehetett fokozatot szerezni (bölcsészetből, természettudományból, orvostudományból, jogtudományból, műszaki tudományokból és sebészetből), így ekkor már nem kellett Londonba utazni a diplomáért. A liverpooli az első olyan egyetem volt, ahol alapítottak óceánográfiai, mérnöki, biokémiai tanszékeket től állatorvosi iskola létesült, és 1906-tól képeztek építészeket is. 398 Liverpoolban két magyar tanult az orvosi karon. IV Sheffield Három felsőoktatási intézmény képezte a sheffield-i egyetemalapítás bázisát tól működött a Sheffield School of Medicine, ahol orvostudományi előadásokat lehetett hallgatni. Ezt követte 1879-ben a Firth College, amit Mark Firth acélgyáros alapított abból a célból, hogy bölcsészeti és természettudományi stúdiumokat lehessen tanulni. A harmadik felsőoktatási intézmény 1884-ben jött létre Sheffield Technical School néven. Ez a három oktatási intézmény olvadt össze 1897-ben University College of Sheffield néven, amikor is királyi alapító oklevelet kapott Viktória királynőtől. 397 LUBOR JILEK LUBOR JILEK

102 A University College Manchesterhez, Liverpoolhoz és Leedshez hasonlóan beolvadt a szövetségi Viktória Egyetembe, ami hamarosan tagjaira esett szét, így ben a University College of Sheffield királyi alapítóoklevelet kaphatott VII. Edwardtól, és University of Sheffield néven független egyetemként működött tovább. 399 Bresztovszky Béla magyar tanuló Sheffield egyetemén is megfordult 1913-ban. IV Nottingham 1789 óta van Nottinghamben számottevő felsőoktatás, amikor is felnőttoktatást szerveztek a városban (Adult Education School-t) tól a Cambridge-i Egyetem kihelyezett előadásokat tartott a városban (Cambridge Extension Lectures). Nottingham-ben az első college-ot csak 1881-ben alapították University College of Nottingham néven és a Unviersity of London részének számított. Az alapkőletételre négy évvel korábban, 1877-ben W. E. Gladstone miniszterelnök jelenlétében ünnepélyes keretek között került sor, az épület 1881-ben nyitotta meg a kapuit. 400 Kezdetben irodalom, fizika, kémia és természettudományok oktatása folyt, de hamar megalakult a többi tanszék is: a mérnöki (1884), az ókori irodalom és filozófiai (1893), a francia (1897), és az oktatástudományi (1905) ben a matematika és fizika tanszék különvált, 1911-ben angol és bányászati, majd 1912-ben közgazdaságtudományi és földrajzi, 1914-ben pedig történelmi tanszéket hoztak létre. Az egyetem csak 1948-ban kapott királyi alapító oklevelet. 401 Nottinghamben nem találtam magyar származású hallgatókat. IV Southampton A University College of Southamptont, a University of Southampton egyik jogelőd intézményét 1850-ben alapították ben nyitotta meg Henry Robinson Hartley borkereskedő a southamptoni egyetem másik jogelődjeként a Hartley Institution-t, ami 1883-ban Hartley College-dzsá alakult. A diákok száma rohamosan nőtt, ezért az intézmény épületeit bővítették. A Hartley intézet alapításnál a többi angliai collegealapítástól eltérően nem az volt a szempont, hogy valamilyen új tudománynak utat 399 LUBOR JILEK TOLLEY Vol. I LUBOR JILEK

103 törjenek vagy megfelelő színvonalú szakképzést alakítsanak ki, hanem Southampton kulturális centrumát kívánták megteremteni és egy olyan központot kialakítani, ahol a southamptoni elit műveltségüket öregbíthetik ben emelkedett az intézmény university college-fokozatra, a neve Hartley University College-ra változott és jogilag a London University tagjává vált ben nyerte el teljes egyetemi rangját, addig a Londoni Egyetemen lehetett fokozatot szerezni a tanulmányok után. 402 Southamptonban nem találtam magyar származású hallgatókat. IV.3. Skócia A skót egyetemeket is számos reform alakította a 19. század folyamán az iparosodás és polgárosodás folyamatainak köszönhetően. 403 IV.3.1. University of St. Andrews A középkori Skóciában nem volt egyetem, ezért a diákoknak külföldre kellett vándorolniuk, ha felsőfokú oktatásban szerettek volna részt venni. A legtöbben Oxfordba, Cambridge-be mentek, de 1410-ben a skót-angol háború miatt kiűzték őket az angol egyetemekről. Ezt követően a skót hallgatók Párizs felé vették az irányt, de IX. Bonifác és XIII. Benedek pápa körüli viszály miatt a skótok a francia egyetemeken sem maradhattak. A skótok ekkor határozták el egy saját egyetem alapítását St. Andrewsban, a legfontosabb püspökség székhelyé, ahol már évtizedek óta tanító szerzetesrendek működtek. Henry Wardlaw püspök 1410-ben egyetemi privilégiumokat adományozott az intézménynek, bár egyetemi rangot és a fokozatkiadásra való jogosultságot csak a pápa vagy az uralkodó adományozhatott, mégis, ezek a privilégiumok elegendők voltak ahhoz, hogy a tanítás elindulhasson és az egyetemet, mint szervezetet elismerjék és útjára indítsák. A St. Andrews-i Egyetem 1411-ben nyitotta meg a kapuit. A püspök az elűzött XIII. Benedek pápához fordult egyetemi kiváltságlevélért, a kérelemet az angol fogságban lévő Jakab skót király is támogatta augusztus 28-án kapta meg a pápai alapító oklevelet az egyetem, a pápai bulla 1414-ben érkezett meg a városba. A NASH SHERWOOD ; LUBOR JILEK ROBERTSON 1984,

104 század közepére az egyetem három college-ot olvaszott magába, a St. Salvator s College-ot (1450), a St. Leonard s College-ot (1511), és a St. Mary s College-ot (1538), így jött létre a United College. 404 A 18. században az egyetem tanító és kutató intézménnyé fejlődött; a falai között bölcsésztudományi, teológiai, biológiai, valamint fizikai kutatások indultak ben az egyetem csatlakozott a Dundee akadémiai kutatóközponthoz (University College Dundee, Medical School Dundee) és számos eredményt ért el az orvostudomány valamint az alkalmazott tudományok területén. 405 Megfordult az egyetemen a költő Dunbar William (1479), Benjamin Franklin (1759), az orvosi Nobel-díjat szerzett Sir James Black, a Gregorián teleszkópot feltaláló James Gregory, a himlő elleni vakcinát felfedező Edward Jenner, továbbá Rudyard Kipling és John Stuart Mill is. IV.3.2. University of Glasgow A St. Andrew s-i Egyetem nem tudta betölteni a nemzeti egyetem szerepét, ezért ben az egyház képviselői rivális intézményként alapították a Glasgow-i Egyetemet, majd 1495-ben Aberdeen-ben a King s College-ot. Az egyetem studium generale-ként kezdte meg a működését, az alapító oklevelet V. Miklós pápától kapta. 406 A bölcsészet, teológia, polgári és kánonjog-oktatás az egyetem alapításával megkezdődött, bár a 16. századra a jogi oktatás jelentéktelenné vált, újra csak 1713-ban a Regius Chair of Law alapításával kezdődött újra. A kezdeti időszakban, mint minden más egyetemen csak bölcsészettudományi fokozat szerzésére volt lehetőség. Mesterré ötévnyi tanulás (latin, görög, logika, erkölcsfilozófia, fizika, matematika) után válhatott a hallgató ben VI. Jakab hozta létre a Faculty of Physicians and Surgeons-t, ez volt a felügyeleti szerve a gyakorló sebészeknek, orvosoknak és gyógyszerészeknek Nyugat- Skóciában. Az orvostanhallgatók oktatása csak 1637-ben kezdődött, bár valójában a modern orvosképzés csak 1751-gyel indult meg Glasgow-ban, William Cullen professzori kinevezésével, aki sok hallgatót vonzva előadásait latin helyett angolul tartotta. 404 CANT ANDERSON DURKAN, KIRK

105 A glasgow-i Medical School gyökerei 1704-re vezethetők vissza, amikor is a college kertjének egy részét elkülönítették botanikai célokra. Sok hallgató érkezett orvosi tanulmányok céljából a tengerentúlról azért, hogy orvosdoktori végzettséget szerezzen. A glasgow-i fokozat elismert volt, kevéssé számított drága egyetemnek és nem voltak vallásos kötöttségek szemben az angol egyetemekkel, ahol írásbeli tesztek várták a jelentkezőket. Az egyetemi tananyagot, az első hivatalos curriculumot 1802-ben fektették le, amely kötelezővé tett három év orvosi tanulmányt, anatómiai, sebészeti, vegyészeti kurzusok hallgatását, elméleti és gyakorlati orvoslást, botanikát. Három vizsgát kellett letenni, egyet vegyészet-gyógyszerészet-botanika témakörben, egyet anatómiából és élettanból, illetve egyet elméleti és gyakorlati orvoslából re már 300 orvostanhallgató volt az egyetmen. 407 Az 1858-as Medical Act szerint az orvosi diplomát, doktori fokozatot és minden orvosi tevékenységre utaló engedélyt csak elismert és nyilvántartott vizsgáztató helyek bocsátottak ki. Ettől fogva díj ellenében regisztrálni kellett az orvosok nyilvántartásába (Medical Register), ami felhatalmazta az adott orvost az ország bármely területén való praktizálásra. A törvény megalkotta a General Medical Council-t, amelynek feladatai közé tartozott az orvosi oktatás követeleményeinek felülvizsgálata. A tanács által elismert intézményekben letett vizsgákhoz kötötték az orvosdoktori fokozat megszerzését: a Royal College of Physicians in Edinburgh, a Royal College of Surgeons in Edinburgh és a Faculty of Physicians and Surgeons vizsgáit hívták 'Triple Qualification'-nek. 408 A század folyamán a University of Glasgow-n az alábbi professzori helyeket hozták létre: hittudomány (1640), bölcsészettudományi (1682), matematika (1691), görög nyelv (1704), keleti nyelvek (1709), gyakorlati orvostudomány (1712), jogtudomány (1713), egyháztörténet (1716), anatómia (1720), morálfilozófia, logika, retorika, és természetfilozófia (1727). William Cullen orvosprofesszor 1747-ben szorgalmazta laboratórium felépítését, ami a kémia oktatásához elengedhetetlen volt. A Glasgow-i Egyetem kémiaoktatása nagyon fontos szerepet játszott az ipari forradalomban. Thomas Thomson professzor nevéhez fűződik egy újabb laboratórium felépítése 1831-ben. Ebben az időben a skót egyetemek kiváltképp Glasgow és 407 MACKIE Letöltve: október 13-án 105

106 Edinburgh biztosította az egész angol birodalom vegyész- és gyógyszerész-képzését. A tanszék 1900-ra formálódott ki, amikor a szerves és szervetlen kémia tantárgy is beépült a kurrikulumba. James Watt a 18. század közepén tanult az egyetemen. Az 1760-as években Adam Smith tartott előadásokat a University of Glasgow-n igazságszolgáltatásról, rendfenntartásról, fegyveres erőkről. A 19. században tovább bővültek a professzori helyek, 1813-tól volt sebész és bába tanár, 1840-től pedig építőmérnök. Az állatorvosi tanszéket 1862-ben alapították, független karrá csak 1969-ben vált ban alapították Glasgow-ban a Trinity College-ot, ahol lelkészeket képeztek a Free Church számára. A college 1929-ben olvadt be az egyetembe. A női hallgatók számára 1883-ban nyitotta meg kapuit a Queen Margaret College, ami 1892-ig az egyetemtől független intézményként biztosított komplex felsőoktatási képzést nők számára. Német nyelv és irodalmat (1887), hajóépítészetet (1885), természettudományt (1889), modernkori történelemet, patológiát, (1893) politikai gazdaságtant (1896), skót történelmet és irodalmat (1913) lehetett tanulni. A college egyedülálló volt Skóciában, mert egyetemi színvonalú felsőoktatást nyújtott hölgyek számára bölcsészettudományban és orvostanban. Az Egyesült Királyságban három helyen fordult még elő, hogy orvoslást tanulhattak nők: Londonban, Dublinban és Edinburgh-ben. A Queen Margaret College 1903-ban beolvadt az egyetembe. 409 The Royal Technical College of Glasgow and West of Scotland Technical College 1887-ben jött létre több intézmény összevonásából: Anderson's College, College of Science and Arts, Allan Glen's Institution, the Young Chair of Technical Chemistry and Atkinson's Institution. 410 A működésre 1912-ben kapott királyi engedélyt V. Györgytől. A tananyagot az ipari és technológiai újítások nyomán alakították ki, a cél az újfajta és modern szaktudás átadása a hallgatók számára és 1896 között újfajta tanszékek jöttek létre: mezőgazdasági, építőmérnöki, gépészmérnöki, hajóépítészeti, villamosmérnöki, építészeti, vegyészmérnöki, kohó- és bányamérnöki, majd később vegyészeti, matematikai, természetfilozófiai. Ezeken a tanszékeken tanúsítványokat, illetve diplomát biztosító nappali és esti tanulmányokat lehetett folytatni. A University of Edinburgh 1888-ban elismerte az új college mezőgazdasági képzését, majd 1899-ben a College mezőgazdasági tanszéke beolvadt a West of Scotland Agricultural-ba a Scottish Dairy Institute-tal egyetemeben, és hamarosan újabb 409 ROBERTSON HEQ 30 (1990), LUBOR JILEK

107 szakképzések indultak (pl.: iparművészet) tól a college együtt adott ki diplomát építészetből a Glasgow School of Arttal (joint School of Architecture) ban a college beolvasztotta a Weaving, Dying and Printing College-ot ban egy glasgow-i tanár, R. H. Tawney hétvégente előadásokat tartott a dolgozó munkás embereknek. A hétvégi, esti oktatás bevezetésére bizottságok alakultak 1907-ben Oxfordban, 1908-ban a Cambridge University-n, Manchesterben, Liverpoolban, Leeds-ben, valamint Sheffield egyetemén is. Továbbá létrejöttek a Workers Educationl Association (WEA) szerveztei, tevékenységüknek köszönhetően a munkások egyre szélesebb rétege tudott a középfokú és a felsőfokú oktatásba bekapcsolódni. 412 IV.3.3. University of Aberdeen 1495-ben alapította az egyetem jogelődjét William Elphinstone, Aberdeen püspöke, Skócia kancellárja, mint Skócia harmadik és a birodalom ötödik legöregebb egyetemét. A püspök célja az volt, hogy a college doktorokat, tanárokat és papokat képezzen Észak-Skócia számára, valamint jogászokat és a központi közigazgatásban dolgozókat a skót kormányzat részére. A college párizsi és bologna-i mintára jött létre. Bölcsészeti tudományokat, teológiát, kánonjogot és polgári jogot lehetett hallgatni. Az oktatási intézmény egyfajta studium generale-ként működött, amelynek működését VI. Sándor pápa bullával erősítette meg. Aberbeenben 1497-ben az angolul beszélő világban elsőként alapítottak orvosprofesszori álláshelyet. Aberdeenben 1505-ben alapították a King s College-ként ismert Collegium Sanctae Mariae in Nativitate-t, amit az egyetemen belül hozott létre egy püspöki karta. A 17. században jött létre a vallástudományi, a keleti nyelvek tanári álláshelye, a 18. században a görög, a matematika, a természettudomány és a morálfilozófia professzori státusz; 1817-től pedig már kémiai és természetfilozófiai tanári álláshely is volt. Post-Reformation University-t George Keith, Marischal 5. grófja (Marischal College) 1593-ban alapította egyfajta rivális intézményként, a kartát a skót parlament fogadta el. 413 Az oktatás a következő tanári posztokkal indult: héber, szír, élettan, anatómia, földrajz, történelem, morálfilozófia, logika, görög, latin, asztronómia BROWN MOSS ARMYTAGE ANDERSON

108 tól a matematika, 1625-től a vallástudomány, 1700-tól az orvostudomány 414, 1717-től a görög, 1727-től a keleti nyelvek, 1753-tól a moral- és természetfilozófia, a történelem és a természetföldrajz, 1793-tól pedig a kémiaoktatás is elindult mal kezdődött az egyháztörténet oktatása, 1839-től az anatómia és a sebészet, 1857-től pedig az orvosi etika és az orvosi jogtudomány tanítása. A King s és a Marischal 1641-ben egyesült: King Charles University néven, és 1818-ban kiegészült egy orvosi iskolával. 415 A két egyetem végül 1860-ban egyesült, amellyel létre jött a modern Aberdeen-i Egyetem. A bölcsészettudományokat és teológiát a King's-ben, jogot és orvostudományt a Marischal-ban lehetett tanulni ben minden kar megnyílt a nők előtt, 1894-ben huszan iratkoztak be az egyetemre, ekkor indult a természettudományi kar a Marischalban. 416 Robert Gordon, aberdeeni kereskedő és filantróp nagy vagyont halmozott fel Lengyelországban, majd hazatért Skóciába és halála után, a 18. század közepén végakaratának megfelelően építettek egy bentlakásos iskolát fiúk nevelésére ben átalakították nem bentlakásos iskolává és a Robert Gordon's College nevet vette fel. Nappali és levelező oktatás is folyt férfiak és nők részére egyaránt. Az órákat az Aberdeen Mechanics' Institute-tal egyeztetve alakították ki; természettudományi, műszaki és gazdasági stúdiumokat tartottak hivatalnokok és szakmunkások részére. Az Aberdeen Mechanics' Institute oktatása 1884-ben beolvadt a college-ba. John Gray helyi kereskedő ugyanebben az időben alapította meg a Gray's School of Science and Artot, amelyben természettudományos és bölcsészeti oktatás folyt ban az oktatási bizottság kötelezővé tette a college-ok számára a szakképzést, ettől fogva az intézetet Robert Gordon's Technical College-nak hívták. IV.3.4. University of Edinburgh Robert Reid püspök végakarata szerint vagyonát egy egyetem alapítására (1558) szánta, ahol bölcseletet, kánon- és polgári jogot oktatnak. A királyi alapító oklevelet (charter) 1582-ben VI. Jakab skót király adományozta, amely a korabeli gyakorlattól eltérő egyetemalapítást jelentett, hiszen az egyetemeket ekkoriban pápai oklevéllel (bullával) alapították. Még különlegesebbé teszi az egyetem alapítását az a körülmény, hogy 414 PENNINGTON LUBOR JILEK MOORE

109 annak költségeit a város vezetése finanszírozta, amelynek köszönhetően az egyetem a town council irányítása alá tartozott, így Edinburgh-ban jött létre az első köznépi (vörös téglás = redbrick) egyetem ("Tounis College"). Az egyetemen teológiát, jogot, orvostudományt és bölcsészetet oktattak. Az edinburgh-i egyetemmel Skócia már négy felsőoktatási intézménnyel rendelkezett, míg Angliában ekkor még csak kettő létezett. Az egyetemen 1708-ban hat tanszéket alakítottak ki: bölcsészetet, görög nyelvet, logikát, természetfilozófiát, matematikát és morálfilozófiát ban az orvostudomány külön karrá alakult, ahol anatómiát és sebészetet oktattak ban függetlenedett az egyetem a városi tanács vezetése alól és létrejött az egyetem irányításáért felelős egyetemi tanács (University Court). A természettudományi kar (1893) különválásával 1896-ra a következő karokból állt az egyetem: teológia, jogtudomány, orvostudomány, bölcsészettudomány, természettuomány és zenetudomány. A 19. század végére az Old College épülete (az egyetem eredeti épülete) szűkösnek bizonyult, ezért Robert Rowand Anderson új Medical School épületet tervezett 1875-ben, ma ezt az épületet hívják New College-nak, amit az 1840-es években még a teológiát oktató Free Church College-ként ismertek. 418 A New College alapítását vallási ellentétek szülték 1843-ban, amikor az állam túlzott egyházi befolyása ellen tiltakozva a lelkipásztorok harmada és a laikus tagok fele kilépett a skót egyházból. Megalakították a Free Church of Scotland-et, mint új nemzeti egyházat, ami mentes az állami beavatkozástól. A Free Church of Scotland tagjai hozták létre az egyetemen belül a New College-ot, amelynek az állami hivatalnokok képzése mellett az új keresztény vezetők kinevelése is feladata lett. A legkorábban Edinburgh-ban oktattak jogot. Az edinburgh-i jogi iskolát ben alapították, amikor Anna királynő jogász professzori státuszt hozott létre az egyetemen. A jogi iskola gyorsan fejlődött 1722-ben már négy jogász professzor tanított és 1830-ban már kétszázan jártak a jogi órákra től azok szerezhettek jogi végzettséget (LL.B.), akik graduáltak és bölcsészettudományt hallgattak mester fokozaton valamelyik skót egyetemen, vagy B.A.-t Oxford-ban, illetőleg Cambridgeben. Az LL.B. fokozathoz vizsgát kellett tenni polgári jogból, alkotmányjogból, történelemből, közjogból és orvosi jogból. Az edinburgh-i orvosképzésben mind orvoslást, mind sebészetet lehetett tanulni, ráadásul rendelkezésre állt gyakorlóhelyként a kórház is. A 18. században kialakított 417 HORN LUBOR JILEK

110 botanikus kert kedvezett a gyógyszerészeti oktatás kialakulásának. A híresebb professzorok viszonylag sok tanulót vonzottak, így például William Cullent, James Gregoryt és Joseph Blackt (a karbon-dioxid feltalálólját). A 19. században bővült az oktatás a bábaoktatással, szülészettel ben James Young Simpson megújította a sebészetet, mikor bevezette a kloroform használatát az altatásban. Joseph Lister pedig elkezdte az antiszeptikus és aszeptikus sterilizálást az 1870-es években ben hozták létre Edinburgh-ben a School of Arts and Mechanics Institute of Edinburgh-t, a világ első műszaki ismeretek oktatását célzó intézetét, ami lehetővé tette a diákok számára, hogy természettudományt és mérnöki tanulmányokat folytassanak ben az intézet neve Watt Institution and School of Arts-ra változott, majd 1855-ben Heriot-s Watt College-ra, mert összeolvadt a George Heriot s Hospitallal. Ekkor művészetet, kereskedelemet, műszaki tárgyakat, bányászatot, könyvnyomtatást, mikológiát oktattak. A college a dolgozó emberek, szakemberek képzését, és a tudományokban való elmélyítésüket tartotta fontosnak. 420 A tananyag mindig az ipar kívánalmai, fejlődése és szakemberigénye szerint alakult. Így hozták létre a bányászati tanszéket 1913-ban a szénbányászat igényeinek megfelelően ban jött létre az Edinburgh College of Art, amely a Heriot-Watt művészeti tanszékéből és az Art School of the Royal Institution-ból nőtte ki magát ben új tantárgyakat vehettek fel a diákok, így a fizikokémiát, valamint üzemanyagokkal, kohászattal foglalkozó kurzusokat. Edinburgh-ban 99 magyar tanuló ült az egyetem padjaibsn a 19. században. IV.4. A Wales-i Egyetem Az egyetemet október 18-án alapították Észak-Walesi Egyetemi Főiskola néven. A megnyitó beszédet Powis earlje tartotta. Az egyetem eredetileg a Penrhyn Arms Hotelben foglalt helyet, majd 1911-ben egy sokkal nagyobb új épületbe költözött, ami ma a bölcsészkar fő épülete. Ezt Henry Hare építette és VII. Edward brit király avatta fel. A diákok a diplomát a Londoni Egyetemtől kapták egészen 1893-ig ban a vöröstéglás Rathbone Accommodation Hall épületei épültek fel, amely épületegyüttest Lady Rathbone-ról az egyetem egyik korai támogatójáról neveztek el HORN LUBOR JILEK SANDERSON ,

111 A University of Wales, a londoni egyetemhez hasonló föderális intézmény, amely hét college-ot olvaszt magában Aberystwyth-ben, Bangorban, Swansea-ban, Cardiffban és Lampeterben. 422 Walesben nem találtam magyar származású hallgatókat. IV.5. Dublin A katolikus emancipáció évei után (1829) Írországban 1854-ben nyitotta meg kapuit a University College Dublin, amely felsőoktatást biztosított az írek számára. Három ház alkotta kezdetben az egyetemet: a St. Patrick's or University House, a St. Lawrence's és a St. Mary's House. Newman, a nagy filozófus rektorsága alatt az egyetemen liberális oktatás folyt, Newman megteremtette a bölcsészeti, valamint az orvosi kart, illetve felépítették az egyetemi templomot. Nevéhez fűződik a belső szabályok megalkotása, a rektori éves jelentések bevezetése. Newman a kiscsoportos oktatás, a személyes nevelés híve volt. A házában kezdetben nyolc diák nevelődött, kettő ír, kettő angol, kettő skót, és kettő francia ben jött létre Dublinban a Catholic University Medical School, ahol öt kórház 111 doktora segítette az oktatást (12 katolikus volt, 99 protestáns). A Medical School a Katolikus Egyetem sikertörténetének számított. A 19. század végére a legnagyobb orvosi iskola lett az országban, 1908-tól a University College Dublin egyik karjaként működött. A Trinity College 1592-ben királyi alapítólevéllel jött létre Dublinban. Ebben a korszakban számos egyetem létesült Nyugat-Európában abból a célból, hogy az ország vagy az adott régió presztízsét növelje, valamint olyan papi réteget neveljen fel, amely a közigazgatás feladatait is el tudja látni. Dublin ekkor már fővárosként funkcionált és az college alapítói úgy gondolták, hogy az egyetemalapítással Írország felzárkózik az európai oktatás színvonalához és erősíti az ország protestantizmusát. A college felekezeti egyetemként funkcionált és az anglikán egyház irányítása alá tartozott. A szervezeti felépítéséhez Oxford és Cambridge szolgált mintául. A Dublini Egyetem egyetlen diplomakiadásra jogosult college-a a Trinity College volt, amelyet prépostok működtettek. Fontos prioritás volt a könyvtár létrehozása és állományának folyamatos bővítése. Az első végzősök komoly műveltségre tettek szert filozófiából, teológiából, és 422 HARTE

112 pappá is szentelték őket az ír anglikán egyházban. A következő 50 évben a Trinity College közössége folyamatosan bővült, adományokból nőtt a területe, új tananyagot terveztek, belső önkormányzatot alakítottak. A 17. század nehézségeket hozott a Trinity College történetében, ugyanis Cromwell győzelmei megingatták az ír egyházat, a központi kormányzat is összeomlott és 1691 között hatalmon lévő Tyrconnell katolikus kormány bezáratta az egyetemet, és a diákokat, professzorokat elűzték, majd jakobinista központot hoztak létre a falai között. Szerencsére a könyvtár érintetlen maradt. A 18. század politikai stabilitása kedvezett a Trinity College-nak, amelyet az ír parlament is támogatott. Bővültek az épületek, új könyvtárat hoztak létre, egy színház és egy új kápolna is épült. A 18. század végén két világi férfinak (Francis Andrews, John Hely-Hutchinson) köszönhetően asztronómiát kezdtek el oktatni és obszervatóriumot építettek, valamint tanári állást létesítettek a modern nyelvek számára tól katolikusok is járhattak az egyetem falai közé és diplomát is szerezhettek előtt a graduálni vágyók tananyagának részét képezte az általános bölcsészet, ókori irodalom, matematika, természettudományos ismeretek, valamint filozófiai olvasmányok. Az 1830-as évektől a tanulók specializálódhattak és honours végzettséget szerezhettek matematikából, etikából, logikából és ókori irodalomból. A 19. században átgondolták a kezdetektől oktatott tárgyak tanulmányi rendszerét, így a teológiáét és a jogtudományét. Az orvosi oktatást is szakszerűbbé és pragmatikussá tették, ami az elhivatott, kórházakban is dolgozó tanároknak volt köszönhető ben alapították az Engineering School-t, ami az angolul beszélő világban az első mérnöki oktatást nyújtó intézmény volt. Ekkor indult az egyetemi lap is, a Dublin University Magazine ( ), amely az egyik legolvasottabb havilap lett Britanniában és 1900 között húsz új tanári állást létesítettek a Trinity College-ban. A diákok száma is nőtt, ami az épület bővítését vonta maga után és 1857 között felépítették a múzeumi épületeket, a természettudományok oktatása tovább erősödött és variálódott. A kutató laboratóriumi céllal épített épületek is felépültek főleg a Guinness család nagylelkű adományainak köszönhetően. A vasrácsai mögött a viktoriánus egyetem egy zárt (önfenntartó) közösséggé formálódott, az egyre nacionalistábbá váló várossal szemben, a végzős diákjai számára inkább a terjeszkedő Brit Birodalomban keresett továbbtanulási és karrierlehetőségeket. A brit közigazgatás és a katolikus elit közötti hatvan éves 112

113 vált ban az ír egyetemi törvénnyel a három Queen's College és a királyi szembenállásban elfáradva a Trinity nem tudott beilleszkedni a megváltozott Írországba és 1908 között több tervet is beterjesztettek, amely az egyetemet egy föderatív típusú egyetemmé formálta volna, de ezeket a kezdeményezéseket fáradhatatlanul és eredményesen elhárították, arra hivatkozással, hogy ez az egyetem függetlenségét veszélyeztetné. Ezen ellenállás során az egyetem magát végül egy felekezeten kívüli oktatási intézményként pozicionálta: ennek megfelelően 1873-ban valamennyi felekezeti jelentkezési feltételt töröltek (kivéve protestáns teológia). Ugyanakkor az egyetem függetlenségének a megtartása során elért eredmények ellenére nehéz feladat (örökség) várt a régi intézmény védelmezőire, amikor 1908-ban rivális intézményként létrehoztak egy föderatív Nemzeti Egyetemet. IV.6. Queen's University, Belfast 1849, 1909 Észak-Írországban a felsőfokú oktatás 1814-re nyúlik vissza, amikor skót minta alapján megalapították a Belfast Academical Institution-t, amely iskola és college volt egyben (az intézményt a király 1831-ben erősített meg). Később létrejött a bölcsészettudományi kar, illetve tanári álláshelyek nyíltak matematikából, klasszikus irodalomból, logikából, szépírásból, morálfilozófiából, ír nyelv- és irodalomból, héberből, keleti nyelvekből, vallástudományból és anatómiából ben társult hozzá egy különálló orvosi iskola, a Belfast General Hospital együttműködésében. Írország egyetemét Viktória királynő alapította a londoni egyetem mintájára ben (Queen s University of Belfast), ami 1849-ben nyitotta meg kapuit. Ekkor a bölcsészettudományi, az orvostudományi és a jogtudományi kar kezdte meg a működését. A dublini Trinity College-dzsal ellentétben ez nem felekezeti egyetem volt, nem az anglikán egyház irányítása alatt állt. Az egyetemet három college alkotta, amelyeknek székhelyei: Cork-ban, Galwayben és Belfastban voltak től az intézmény elnevezés Queen s University of Ireland lett től Royal University of Ireland College-dzsá alakult, londoni mintára egyfajta vizsgáztató intézménnyé egyetem feloszlott, és helyette alakították ki a szövetségi nemzeti egyetemet: a Queen's 423 HARTE SANDERSON

114 University of Belfast (a korábbi Belfast College) and the National University of Irelandet (Cork College, Galway College, University College, Dublin). 425 Az egyetemet független intézményként a szenátus irányítja. A hallgatói létszám folyamatosan emelkedett, ennek megfelelően a professzori gárda és a tanszékek száma is nőtt: a bölcsészkar, természettudományi, jogi és orvostudományi kar tovább bővült kereskedelmi, alkalmazott tudományos, mezőgazdasági és teológiai tanszékkel. Belfastban járt egyetemre Fazekas Lajos és Tildy Zoltán is. A magyar felsőoktatási rendszer kialakításánál a középkori egyetemalapítási kísérletektől kezdve hatottak az európai egyetemek modelljei. IV. László veszprémi főiskolát említő oklevele 1276-ban a párizsi egyetemalapítási mintára utal szövegszerűen, I. Lajos király Pécsi Egyetemét pedig a bolognai univerzitás nyomán szervezte meg, bár hatott az alapítókra az első közép-európai egyetem, a prágai működése is. Középkori egyetemeink (Pécs, Óbuda, Pozsony) ránk maradt pápai alapítólevelei minden esetben a korabeli szokásoknak megfelelően felsorolják az intézmények alapításánál mintaként szolgáló európai egyetemeket, elsősorban Párizst, Bolognát, Oxfordot, Kölnt és még néhány nagy hagyományú egyetemet. Tehát a források szerint az angol egyetem már a középkori magyarországon is modellként szolgált. Ez Nagyenyed esetében is megfigyelhető: Apáczai Csere János javaslatára a Nagyenyedi Kollégium működésében 1662 után, majd főleg a 18. században Pápai Páriz Ferenc vezetése idején svájci, holland, sőt angol hatások is érvényesültek, mivel a Hollandiában járt magyarok, gyakran keltek át a csatornán eljutva Oxfordba és ritkán ugyan, de a skót protestánsokhoz is. A 18. század végétől a Hannoveri hercegségben 1737-ben kialakított Göttingeni Egyetem is nagymértékben hatott a hazai tudományra és kultúrára, Göttingen közvetítésével pedig Anglia hatásai is elérték hazánkat. II. György király egy olyan egyetemet kívánt alapítani tartományában, amely gazdagságával, kiváló oktatóival és korszerű oktatási rendszerével kiemelkedik korának német egyetemei közül. A bőkezű támogatás és a fokozatosan kialakuló kitűnő professzori kar következtében Göttinga ahogy a magyar diákok nevezték már a század második felében szinte kötelező úticélja lett az Erdélyből induló magyar peregrinusoknak. Göttingen hamar felzárkózott az erdélyi szászok körében hagyományosan népszerű Lipcse és Tübingen mellé, és ugyanolyan protestáns német célegyetem lett, mint Jéna, Wittenberg vagy Heidelberg 425 LUBOR JILEK

115 írja Szögi László tanulmányában. 426 Göttingen nemcsak a kor legmodernebb egyeteme volt, a tanszabadság legkorábbi közép-európai alkalmazásával, de angol hatások is érvényesültek itt, hiszen az egyetem fenntartója egyben angol királyi címet is viselt. Göttingen hatása a század fordulóján nagyon sok erdélyi és magyarországi tudósnál kimutatható, közülük Bolyai Farkas talán a legismertebb, aki a Marosvásárhelyi Kollégiumban próbált valamit megvalósítani a Göttingenban tapasztaltakból. Hannoverben Vilmos angol király halála után (1837) megszűnt a perszonálunió Angliával. Kutatásom szerint Göttingenben 14 Angliában tanult magyarországi diák fordult meg a 19. században. IV.8. Az alsó- és középfokú angol oktatásban részt vett magyar diákok 1810-től a brit alsó- és középfokú oktatás is megújuláson esett át. A 19. századtól egyre jobban fókuszáltak az angol iskolák a reálismeretek oktatására, a manuális kézségek fejlesztésére és a testnevelésre. Az iskolák magánkézben voltak egészen 1870-ig, amikor az Education Acttel az állam magára vállalta az 5 14 év közötti gyermekek taníttatását, ekkor kötelezővé is vált a közoktatásban részt venni 14 éves korig. Az új törvénnyel rengeteg új tanári álláshely nyílt, azonban a közoktatás területén hiány volt tanítókban, ezért idősebb diákok taníthatták fiatalabb társaikat. A zárt, az arisztokrácia gyermekeit váró középfokú iskolák az Eton, Winchester, Harrow a praktikus ismeretek helyett továbbra is a klasszikus tudományokra helyezte a hangsúlyt. A bentlakásos nevelés egyik kiemelt célja az volt, hogy a tanulmányaik során a gyerekekből gentlemeneket neveljenek. 427 A kutatás során derült fény arra, hogy néhány magyar hallgató egyetemi tanulmányait megelőzően a középfokú ismereteit is Angliában sajátította el. A University College Londonnak (UCL) egyfajta előkészítő iskolája volt a University College School London (továbbiakban: UCSL), ami középfokú oktatási intézménynek minősíthető. Az itt tanuló diákok majdnem mindig a UCL-ben folytatták tanulmányaikat. A UCSL-ba járt Pulszky Ágost, Pulszky Gyula, Pulszky Gábor és Szarvady Géza is Szögi László: A közép-európai egyetemek a XVII-XIX. században és a magyar egyetemjárás. In: Recepció és Kreativitás, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, Budapest, Letöltve: október 13-án 427 PUKÁNSZKY NÉMETH UCSL REGISTER ( )

116 A UCSL-t a University of London hozta létre 1830-ban, ezért a londoni egyetem haladó szemléletét képviselő libreális iskolának számított. 429 Az alapítók célja az volt, hogy vallási meggyőződéstől függetlenül és a cambridge-i, illetve az oxfordi mintától eltávolodva, a klasszikus tudományoktól elrugaszkodva biztosítsanak hozzáférést a modern tudományokhoz az angol férfiak számára. A UCSL célja ennek megfelelően az volt, hogy a szükséges tudással felvértezze tanulóit és felkészítése diákjait a UCL-be történő felvételre. A UCSL az első iskolák egyike volt, ahol modern nyelveket és természettudományt lehetett tanulni, és ahol nem volt vallásoktatás. 430 A Pulszky család 1849 és 1861 között Angliában telepedett le. Pulszky Ferenc már 1836-ban is járt Angliában tüzetesen bebarangolva a Szigetország minden csücskét. Megnézte a legnagyobb kereskedő- és gyárvárosokat: Birmingham-et, Manchestert, Liverpoolt, elment Glasgow-ba, Dublinba, Edinburgh-ba, valamint a tudományos életnek egyik legnevezetesebb központjába, Oxfordba. Feleségül vette Walter Terézt és Kossuth megbízásából Magyarország diplomáciai képviselőjeként Angliába ment. Londonban a régészeti tanulmányokban mélyedt el és könyvet írt a magyar monda- és regevilág történetéről (Tales and traditions in Hungary, 1851). Tevékenyen részt vett az emigráció ügyeiben, elkísérte Kossuth-ot angliai és amerikai körútjára. Walter Teréznek is jelentek meg önálló művei Angliában. 431 Pulszky Ferenc fia, Pulszky Ágost, 1858 és 1860 között folytatott tanulmányokat a University College Schoolban. Alsó- és középiskolai tanulmányait Londonban és Torinóban, a jogi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Később a jogtudományi irodalom terén működött, The theory of law and civil society című munkája Londonban jelent meg 1888-ban. Angliai tanulmányainak köszönhetően haladó szellemű, pozitivista munkáiban arra törekedett, hogy feldolgozza, és egyben meghaladja azokat a jogbölcseleti irányokat, amelyeket az elődei képviseltek. Pulszky Ágost testvére, Pulszky Gábor Ferenc 1858 és 1860 között tanult a UCSL-ben. A bejegyzés szerint 1866-ban halt meg Budapesten. Apja először a londoni King s College-ba iratta be, ahol természettudományt, matematikát hallgatott, majd a University College Hall-ba iratkozott át, ahol Beesley tanár szárnyai alá került USHER SÁRKÖZI RÉVAI, PALLAS 432 PULSZKY ÉLETEM ÉS KOROM

117 Pulszky Gyula ( ), szintén Pulszky Ferenc gyermeke, ban járt a college-ba. A regiszter szerint 1863-ban halt meg Firenzében, ahol az angolok temetőjében nyugszik. Testvéréhez hasonlóan ő is tífuszban halt meg. A Pulszky fivérek mellett még egy biztosan magyar származású diákot tartalmaz a UCSL diáknévsora, Szarvady Gézát, aki 1870 és 1872 között tanult az intézményben. 433 Békássy Ferenc költőnk a londoni Bedales-ben tanult mielőtt a Cambridge University hallgatója lett volna ban John Haden Badley alapította Steppben ezt a felekezeten kívüli magániskolát. 434 Munro-Jaure Károly Ágost a Westminsterbe járt mielőtt az oxfordi Christ Church College tanulója lett. A Westminster School más néven the Royal College of St. Peter in Westminster egy apátsági iskola volt. Az apátságban a 12. századtól fogva folyt oktatás. 435 A Harrow Schoolba járt középiskolába gróf Stomm Vilmos János, ezt követően Cambridge-ben tanult a 1885/86-os tanévben. A Harrow magániskolát John Lyon farmer alapította, a királyi alapítólevelet I. Erzsébettől kapta meg 1572-ben. Az iskolába szerte a világból érkeztek a diákok. 436 Az 1823-ban alapított Rugby Schoolba járt László-Guinnies Henrik, majd tól a cambridge-i Corpus Christi College-ban folytatta tanulmányait. 437 Az unitárius erdélyi hölgyek is részesülhettek angliai oktatásban. Zsakó Erzébet a kutatásait összefoglaló művének első fejezetében (Az elméleti viták kora) arról számol be, hogy Boros György már 1885-ben, a Dávid Ferenc Egylet létrehozásakor gondolt az unitárius hölgyekre, akik tagok lehettek az egyletben. Boros nők iránti tisztelete minden bizonnyal Brassai Sámuelnek 438 a nőnevelésről vallott nézeteire vezethető vissza, aki az egylet első elnöke volt. A múlt századfordulón még újdonságszámba ment, hogy a nők magántanulóként érettségit tehettek, s 1895-től beiratkozhattak egyes egyetemi szakokra. Ezután nevelődött ki az a műveltebb asszonyréteg, amely már küzdeni tudott a jogaiért és a közéletben is hallatta hangját. A Budapesten élő Perczelné Kozma Flóra 433 UCSL REGISTER ( ) 262., Írók és Művészek Társasága. Évi jelentés az ik évről (Dolinay Gyula). Budapest, Légrády testvérek könyvnyomdája, KING'S COLLEGE REGISTER SW/2/9a 436 R243H10 HARROW REGSITER vol CORPUS CHRISTI REGISTER 438 Brassai Sámuel 1871-ben jár Londonban. Közre járt abban, hogy a British and Foreign Unitarian Association létrehozzon egy 100 fontos alapítványt unitárius diákok számára a Machester New Collegeba. Útján Bélteky János kísérte el. 117

118 és a kolozsvári Fanghné Gyújtó Izabella írónők, valamint Raffaj Irma papné voltak a leggyakrabban közlő és egyéni nézeteiknek is hangot adó munkatársak. Ebben a korszakban a sajtó már felfigyelt az angol és a nemzetközi nőmozgalomra. 439 Az 1885-ben Londonban alapított Channing House School kapuit a 19. század második felében nyitották meg a külföldi nők előtt, amelyben a Sharpe Alapítvány segítségével között 16 kolozsvári unitárius hölgy tanulhatott. 440 A londoni Channing House School alapítását Robert Spears lelkész kezdeményezte, és a női értelmiségi képzés háttérbe szorulásán kívánt segíteni. 441 A Sharpe alapítványt Mathilde ( ) és Emily Sharpe Samuel Sharpe híres egyiptológus és bibliafordító lányai hozták létre. Mathilde volt az oktatásszervező és az iskolaigazgatási feladatokat vette a nyakába, Emily pedig anyagilag, összesen font sterlinggel támogatta az iskolaalapítást. 442 Céljuk az volt, hogy az unitárius lányok megismerhessék az angliai viszonyokat, az angol nők életét, tevékenységét, és az angol oktatási rendszert. A Channing House School bentlakásos leánynevelő intézet volt unitárius leányok számára, de később megnyitották kapuit más lányok előtt is. Erdélyből főleg az unitárius egyházi vezetők női rokonsága élvezhette a Sharpe Alapítvány előnyeit. A Channing House-ban tanult lányok nagymértékben hozzájárultak az angol unitáriusokkal való kapcsolatok kiépítéséhez, egyesek komolyan bekapcsolódtak az egyházi életbe, például a Dávid Ferenc Egylet munkájába. Mások tanítónők lettek és munkájukkal a hazai nőnevelés színvonalának emelkedéséhez járultak hozzá. Egyikük, Killyéni Erzsébet egy hosszúfalusi polgári iskolai tanítónő a források szerint kiemelkedő tehetséggel tanult és kidolgozta a Sharpe Alapítvány szabályzatának tervezetét. Miután hazatért, 1904-ben a székelyudvarhelyi polgári iskola igazgatónője lett, és tagja volt a hazai Sharpe Emilia Ösztöndíj Bizottságnak. 443 A londoni Channing House Schoolban tanulhattak: 1. Buzogány Mariska Fangh Erzsébet Telekes Szilvia Kovács Irén Boér Lenke ZSAKÓ ANGHI sz DALTON KOVÁCS SÁNDOR ZSAKÓ

119 6. Killyéni Erzsébet Zsakó Lenke Pákei Márta Pünkösti Márta Boros Irén Morvay Ilona Morvay Margit Yäger Gizella Tompa Mária Boros Rózsika Tekintettel arra, hogy ezek a diákok nem felsőoktatási tanulmányokat folytattak, az adatbázisban nem szerepelnek, így a statisztikai számítások alapját sem képezik SÁRKÖZI

120 V. A kutatási eredmények bemutatása és az adatbázis elemzése Doktori disszertációmban fontosnak tartom részletesen bemutatni a forráskutatásom során feltárt eredményeket. V.1. Ösztöndíjak A források szerint mind hazai, mind külföldi alapítványok segítették a magyar diákok angliai és skóciai tanulmányait, útjaiknak költségeit pedig segélyek fedezték. Ennek megfelelően fontosnak tartom számba venni, milyen külföldi és hazai lehetőségek álltak rendelkezésre a külföldi egyetemi tanulás anyagi fedezetének az előállításához. 445 V.3.1. Külföldi ösztöndíjak V Skóciai ösztöndíj protestáns teológusok számára Hörcsik Richárd kutatásai szerint az edinburgh-i egyetemi matrikulákban 1843-ig nem volt magyar ösztöndíjas beírva. Ettől függetlenül még jártak skót egyetemeken magyar diákok, úgynevezett irregular hallgatóként, vagyis nem iratkoztak be, nem matrikuláltak az egyetemen. Ezért nem beiratkozási regiszterekből, hanem saját feljegyzéseikből tudjuk, hogy bele-belehallgattak skót egyetemi előadásokba. 446 Ugyanakkor természetesen megállapítható, hogy kevesebben jártak skót egyetemekre, hiszen egyrészt a századi Skóciát a háborúskodás jellemezte, másrészt Skócia nagyon távol esett Magyarországtól, harmadrészt Skóciába oktatási ösztöndíjat csak 1863-ban alapítottak és a skót oktatás színvonala csak a 19. század folyamán érte el az angol egyetemekét. A vizsgált korszakban a viktoriánus skót presbiteriánus egyház forradalmi átalakuláson ment keresztül, megerősítette külkapcsolatait és kereste az együttműködést a külföldi egyetemekkel. A skót egyház 1862-ben ösztöndíj alapításáról határozott cseh és magyar református teológus tanulók számára, hogy az edinburgh-i New College-ban gyarapíthassák tudásukat. A skót szabad egyház bizottsági ülésén a következő hangzott el: adassanak ösztöndíjak Cseh- és Magyarország protestáns, református egyházaiból az edinburghi New College-ban tanuló teológus ifjaknak, hogy ezáltal szorosabb 445 SÁRKÖZI HÖRCSIK

121 viszony jöjjön létre az evangélium alapján álló európai egyházakkal! 447 Négy alapítványt kívánunk tenni, körülbelül évi 50 fonttal három éven keresztül kettőt Csehország, kettőt pedig Magyarország számára 448 Vagyis négy alapítványt hoztak létre fonttal, amely évente két cseh és két magyar hallgató tanulmányait fedezte. 449 Ezzel az ösztöndíjjal 1865 és 1914 között 82 magyar jutott tanulási lehetőséghez Skóciában. A legtöbben a Pesti Teológiáról mentek ki (37), a debreceni teológiáról 25, Kolozsvárról 4, Pápáról 4, Nagyenyedről, Sopronból és Pozsonyból 3-3, Sárospatakról pedig 2 ember folytatott tanulmányokat a skóciai New College-ban. A budapesti skót zsidómissziónak kiemelkedő szerepe volt a skót ösztöndíj létrejöttében. A skót presbiteriánus egyház egyetemes tanácsa (General Assembly) 1838-ban határozta el zsidó misszió felállítását Palesztinában. Palesztinából Pesten keresztül visszatérő missziós tagok 1839-ben pesti zsidó közösségre bukkanva egy missziós állomás felállításáról határoztak. Az első skót misszionáriusok 1841-ben érkeztek Pestre. Az egyik misszionárius Mr. Duncan gyakran értekezett pesti egyetemistákkal, többek között Tomory Sándorral és Edersheim Alfréddel, akiknek előkészítette skót peregrinus utazását, miután Duncan 1842-ben a New College ószövetségi tanszékének professzora lett. 450 Tomory Sándor és Edersheim Alfréd azonban még nem ösztöndíjas hallgatóként gyarapította teológiai tudását Skóciában. 451 Ferenc József által 1859-ben kiadott Protestáns Pátens megnehezítette a protestáns egyház helyzetét Magyarországon, így az egyház külföldi lehetőségei csak a pátens visszavonása után javultak. A 19. század közepén a németalföldi, holland főiskolák ösztöndíjai kimerülőben voltak, a porosz és német egyetemekről a németosztrák ellentét miatt kiszorultak a magyarországi diákok. A skót egyetemek éppen ekkor határozták el a nemzetközi kapcsolatok kiépítését. Az ösztöndíjjal kint tanuló első teológus hallgatók Dapsy László és Dömötör János voltak. 452 A kiegyezés előtti magyar protestáns teológiai gondolkodásra a liberalizmus volt a jellemző, ami egyre több hívőt idegenített el az egyháztól. Révész Imre vezetésével bontakozott ki az új ortodoxia irányzata, éppen akkor, amikor a skót ösztöndíj alapult. A skót zsidómisszió hasonló vonalat képviselt. Az új teológiai mentalitás az edinburgh-i ösztöndíjasokkal áramlott az 447 In: The Witness nov. 20. száma In: Proceeding and debates in the General Assembly of the Free Church of Scotland. Held at Edinburgh. May Edinburgh, HÖRCSIK A skót református egyház elnevezése 451 Edersheim Alfred Bécsben született, ezért az adatbázis nem tartalmazza 452 HÖRCSIK

122 országba, az átplántált teológia kihajtásában a pesti skót zsidómisszió tagjai segédkeztek. A debreceni református teológusok számára is nyitva állt a skót ösztöndíj. Bethlendy András élt is a lehetőséggel és a debreceni főiskolán eltöltött seniorsága alatt megtakarított pénzét kiegészítendő sikeresen folyamodott Edinburgh-ba ösztöndíjért. A skót városba 1876 októberében érkezett meg, ahol két szemesztert töltött. Csiky Lajos járt el Edinburgh-ba történő fölvételének érdekében, aki akkor már egy éve ott tanult. Ő írta a következőket: Láttam itt egy olyan egyházi életet, milyenről előbb fogalmam nem is lehetett; láttam, hogy a krisztusi igaz szeretet, a bibliai hit nemes tényekre heviti az egyház áldozatra kész tagjait Csiky Lajos a skót szabadegyház tanításairól, intézményesüléséről tanulmányban számolt be, amelyben a magyar kollégiumi oktatás, valamint az angol college-rendszer összefüggéseit, hasonlóságait tárgyalja. 453 Megállapításai szerint ahogy arról korábban már volt szó a magyar kollégiumok és az angol college-ok céhhez, tanulótársaságokhoz hasonlatosak, ahol lakhatás és étkezés is biztosítva van a diákok számára a tanítás mellett, de amíg azonban a pápai, sárospataki, debreceni kollégiumban alsó-, közép- és felsőfokon is folyt oktatás, addig az angol college-okban főleg felsőoktatás zajlott hallgatók, és diplomás hallgatók számára. Az erdélyi diákok is pályáztak skót ösztöndíjra, így a kolozsvári Szász Béla az 1895/1896-os, Tankó Béla az 1898/1899-es, Szabó Miklós az 1909/10-es, Könyv Kálmán pedig az 1912/13-as tanévben. A magyar református kollégiumok közvetlen kapcsolatot ápoltak az Egyesült Királysággal, ez nemcsak ösztöndíjakban mutatkozott meg, hanem nemzetközi konferenciákban is testet öltött. Ezekről a 19. századi nemzetközi vallási jellegű gyűlésekről elmondható, hogy mind a magyar reformátusok, mind a magyar unitáriusok szép számmal képviseltették magukat rajtuk. Aberdeenben 1913-ban tartották meg a Presbiteri Szövetség világgyűlését. Pongrácz József Úti levelek című cikksorozatában számolt be a gyűlésről, ahol rajta kívül Dr. Szilassy Béla, Megyercsy Béla (a Magyar Ifj. Ker. Egyesületnek országos titkára), Webster János, György Endre, Dr. Kováts István, illetve Dr. Balogh Ferenc ( ) a nagyérdemű egyháztörténész is megjelent. A dunántúli kerületet Pongrácz József és Kovács Lajos képviselte. 454 Balogh Ferenc korábban tanult Oxfordban, Edinburgh-ban és Londonban is, majd az English 453 CSIKY PONGRÁCZ: ÚTI LEVELEK. DPL sz

123 Catholic Presbyterian Journal and Quarterly Registernek dolgozott, és az 1888-as Presbyterian Allience kongresszusán képviselte a magyarokat. 455 A kapcsolatápolás kulturális dimenziókban is megmutatkozott, a dunántúli református egyházkerület például megünnepelte John Knox skót reformátor születésének 400. évfordulóját. Az április 28-án, Pápán tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének 15. pontja ezzel kapcsolatban a következőket rögzítette. Knox János skót reformátor születésének négyszázados évfordulója alkalmából a skót presbiteri egyház elnökei püspök úr őméltóságához küldött levelükben tudatják, hogy az emlékünnepet május 21-én fogják megtartani, melyen megemlékeznek a nagy reformátorról, hálát adnak a mindenható Istennek, hogy hazájukban a Krisztus vallásának megtisztitására és az ő igaz egyházának megszilárdítására e hűséges szolgáját támasztotta, nem is szólva azon nagyszerű szolgálatairól, melyeket a polgári szabadságnak és a nemzeti művelődésnek tett, s nagy örömükre szolgálna, ha a mi egyházaink is velük együtt ünnepelnének és hálákat adnának a kitüzött vagy ahhoz valamelyik közeleső napon. Az egyházkerületi közgyűlés a lelkészeket arra szólította fel, hogy alkalmas módon emlékezzenek meg a skót reformátorról. 456 V Angol ösztöndíj kolozsvári unitáriusok számára A kolozsvári unitáriusok az angol protestáns egyházzal építettek ki szorosabb kapcsolatot. Az erdélyi unitárius egyházban az értelmiség nevelése, az oktatás színvonalának emelése mindig központi helyet foglalt el. Az egyház megalakulásától fogva folyamatosan küldte ki fiait külföldi egyetemekre, hogy tudásban, világlátottságban felzárkózhasson a többi protestáns felekezet mellé. Az erdélyi unitáriusok számára hazai egyetem és főiskola hiányában, a magasan képzett értelmiségi szükséglet biztosításának a külhoni peregrináció volt az egyetlen, bár költséges, útja. A 18. századi Erdélyt is érintő Habsburg-politika igyekezett meggátolni a protestánsok Bécsen kívüli tanulását. Ez részint a felvilágosodás eszméinek korlátozására, részint politikai, gazdasági érdekből történt, hiszen ezzel akarták visszafogni Erdélynek az osztrák érdekekkel ellentétes országokkal történő kapcsolatépítési próbálkozásait, valamint a peregrinusok általi pénzkivitelt. A Bécsen kívüli tanulást útlevél megszerzéséhez kötötték, ez pedig 455 BALOGH FERENC 1934.; BALOGH FERENC SÁRKÖZI EA

124 jelentősen megnehezítette a továbbtanulást. 457 Az 1560-as évektől 1848-ig összesen 178 unitárius járt külföldi országban, a látogatott akadémiák száma 281 volt. Legnépszerűbbnek a bécsi, padovai, oderafrankfurti, leideni, wittembergi, altdorfi, heidelbergi és göttingeni egyetem bizonyult között még további 162 unitárius beiratkozást rögzítettünk a kutatás során. A kolozsvári unitárius lelkészek számára külön ösztöndíj-lehetőséget biztosított az angliai Manchester New College. A Manchester New College-ot Manchesterben alapították 1786-ban, innen Yorkba költözött 1803-ban, majd vissza Manchesterbe 1840-ben; székhelyét 1853-ban Londonba helyezte át, ahonnan a jelenlegi helyére, Oxfordba költözött. Az ösztöndíj tervezésében John Paget kiemelkedő szereppel bírt ben a nyárádszentlászlói zsinaton határozták el, hogy az akadémiára menő ifjaknak január első vasárnapján, Kolozsváron vizsgát kell tenniük. A Főgondnok és az Unitárius Kollégium felügyelő gondnokának elnöklete alatt működő vizsgabizottság az eredményt a Főtanács elé terjesztette és a testület kijelölte az ösztöndíjasokat. Ezt megelőzően az volt a gyakorlat, hogy versenyvizsga nélkül a tanári kar által javasolt jelölteket a Főtanács megerősítette. Az 1869 júniusában tartott Főtanácson azt a határozatot hozták, hogy a külföldi ösztöndíjakat pályázat útján töltik be. Pályázhattak a kolozsvári lelkészjelöltek, valamint a tordai és székelykeresztúri gimnázium tanítói. A tanárok mégsem tolongtak a Manchester New College-beli ösztöndíjért. Maradt hát továbbra is a lelkészjelöltek pályázata, melyen csak 1880-ban változtatott a Főtanács. Dr. Berde Áron főgondnoknak a tanárválasztást, valamint a londoni Manchester New College-ban való tanulást tárgyaló beadványára az a határozat született, hogy a Manchesterbe küldendő ifjak csak a papnevelde szigorlatot tett végzettjei lehetnek, akiket az Egyházközségi Tanács (EKT) egy évvel a tanulmányút megkezdése előtt jelöl ki. Az akadémita jelöltek angol, görög és latin nyelvből voltak kötelesek vizsgát tenni. A Londonban tanult lelkészjelöltek, a határozat értelmében, a papnevelde rendes tanárai lehettek, a gimnáziumokban a bölcselmi tanszéken taníthattak. 460 A Manchester New College bejárata felé a következőket vésték: a vallásnak, a szabadságnak, az igazságnak. Az intézmény a szabadelvű teológia alapján állt. Az itt tartott előadásokról részletesen számolt be Lőfi Ödön 461 angliai levelében, mely a 457 SZABÓ SZÖGI SZABÓ KERMAGV Religious Intelligence. The Transilvanian Unitarians, The Inquirer, August KOVÁCS SÁNDOR Nevezett személy szerepel az adattárban 124

125 mellékletben olvasható. 462 Az első diáknak, Simén Domokosnak 463 a tanulmányi költségeit a Manchester New College biztosította. A levéltári irat szerint Simén Domokos miután a papi vizsgát letette 1860-ban Londonba utazott filozófiát és teológiát hallgatni, 500 forint angol ösztöndíjjal, amit sajátjából pótolt ki. Vele kezdődött meg az erdélyi unitáriusok angliai képzése ig tizennyolc diák tanult a college-ban, közülük később heten lettek püspökök, tizennyolcan kollégiumi, teológiai tanárok, hárman lelkészek, írók. 464 Az 1860-as években, Londonban tanuló unitáriusok nem érdeklődésük szerint választottak tantárgyakat, mert azt az éppen szükséges egyházi igények diktálták. Így esett meg, hogy Benczédi Gergely, a Manchester New College hallgatója az ösztöndíja kárára tanulhatott kísérleti kémiát és fizikát a londoni egyetemen. Voltak olyan unitárius diákok, akik nemcsak végighallgattak egy vagy két szemesztert, hanem tanulmányaikat Londonban fejezték be. Így Kovács János, aki 1870 és 1872 között élvezte ennek az alapítványnak a támogatását nyarán Anglia, Skócia és Írország nagyobb részét beutazta, több gyülekezetben egyházi szónoklatokat tartott tól a kolozsvári egyetem angol nyelv- és irodalom tanára lett. Trefort Ágoston 6463/1873. számú rendelete az 1872-ben Kolozsváron alapított Ferenc József Tudományegyetemen lehetővé tette Kovács János számára, hogy angol nyelv és irodalmat oktathasson. Az EKT küldötteként 1881-ben Olaszországon át Londonba ment az angol és külföldi unitáriusok gyűlésére, s egy havi ottléte alatt felolvasásaival 1800 forintot gyűjtött az unitáriusok budapesti ecclesiája javára, amely alkalomból az angol és amerikai unitáriusok font sterlinget szavaztak meg a budapesti lelkész fizetésének fedezésére. Az amerikai unitáriusok és más szabadelvű keresztények konferenciáján 1882-ben képviselte az egyháztanácsot és félévi ott tartózkodása alatt beutazta Amerika nevezetesebb városait, ahol angol felolvasásokat tartott. A Kolozsvári Főgimnáziumnál fennálló Channing és Richmond tanári székre 3200 forintot gyűjtött összesen. 465 Lánya a londoni Channing House Schoolban tanult, fia pedig a Manchester College történelemtanára lett. Kovács János alapította Kolozsvárott az Angol Társalgó Kört (English Conversation Club) az angol nyelv népszerűsítésére. Ehhez hasonló nyelvi klub alakult később Pozsonyban és Pesten is Lőfi Ödön Angliai levele. In: KerMagv BORBÉLY ERDŐ UNITLEX, SZINNYEI 466 KOVÁCS SÁNDOR

126 A Manchester New College Alapítvány előfutára lett annak az 1911-ben életre hívott második alapítványnak, amelyet Emily Sharpe alapított, apja, Samuel Sharp emlékére. Ez Sharpe Hungarian Scholarship (1911) néven hosszú éveken keresztül biztosította az erdélyi lelkészek angliai továbbtanulását évi 110 font sterlinggel. Szabályzata értelmében minden 18. életévét betöltött nőtlen, lelkészi pályára készülő magyar ifjú pályázhatott az egy éves ösztöndíjra. Rendkívüli esetben, a college igazgatójának ajánlatára, az EKT jóváhagyásával az ösztöndíjat egy évvel meg lehetett hosszabbítani. Sigmond József lelkészjelölt volt az első, akit 1914-ben az EKT kijelölt erre az ösztöndíjra, de az első világháború kitörése megakadályozta annak igénybevételét. 467 Az Angliában való tanulás lehetősége az 1854-ben alapított Unitarian Home Missionary Board a továbbiakban Unitarian College, Manchester, révén tovább bővült. Kiss Sándor ( ) és Benczédi Pál ( ) a manchesteri Unitarian College első két magyar diákjának levelei azt sugallják, hogy az itt töltött idő előkészítette későbbi tanulmányaikat. Kiss Sándornak 1907-ben az amerikai Meadville dékánja Suthworth ösztöndíjat ajánlott fel, ezért tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta. Az Államokból 1908-ban tért haza és Füzesgyarmaton kezdte meg lelkészi szolgálatát. Fordításait, tanulmányait a Keresztény Magvető közölte ban jelent meg nyomtatásban egyetlen nagyobb munkája Dr. Martineau címen a neves angol teológus hat beszédét fordította magyar nyelvre. Benzédi Pál 1909-től a székelykeresztúri unitárius kollégiumban volt nevelő, ezt követően lelkész lett, majd 1934-től vallástanárságot vállalt a kolozsvári kollégiumban tól az Unitárius Teológiai Akadémia egyháztörténeti tanszékének rendes tanára lett től pedig az Unitárius Egyház Nagykönyvátárban főkönyvtáros ben Koronka Antal esperes ( ) azt javasolta, hogy a londoni alapítvány mintájára a kolozsvári főiskola fogadjon egy angol diákot, de ezt az EKT elvetette, mert az iskola nem nyújtott színvonalas oktatást. 469 A magyarországi ösztöndíjak két csoportra bonthatók, mégpedig az egyházi, és az állami támogatásokra. 467 MCLACHLAN ; A magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának évi október hó napjain Kolozsvárt tartott gyűléséről szerkesztett Jegyzőkönyv, Kolozsvár, 1911., GÁL FERENC KOVÁCS SÁNDOR

127 V.3.2 Hazai egyházi alapítványok 470 V A pápai Szalay-alapítvány A hazai egyházi támogatások közül a Szalay József Alapítvány a pápai Teológia hallgatóinak külföldi útjait segítette, kamatai egy külföldre utazó papi vagy tanári jelölt gyámolítására szolgáltak. Szalay Józseftől a következő sorok maradtak ránk: Elmerengek egyházi s gyülekezeti életünkön, s úgy fázom. Jer Skótországnak az Idvezítő által melegített tája, hadd melegedjem nálad. Nagyszerű gépezet ott egy gyülekezet s megy szép rendben minden, mert jelen van az Úr s minden hivő lelkében fényesedik és melegít. 471 A Dunántúli Református Egyházkerület 1881-es jegyzőkönyve szerint: a Szalai alapítványnak külföldre önképzés céljából kiutazott ifjaknak gyámolítására rendelt kamatai egy külföldre utazó papi vagy tanári jelöltnek gyámolítására adandók. a Szalay féle alapítvány 1883-ik évi kamatait Czizmadia Lajos jeles képzettségű segédlelkész és főiskolai seniornak igérte oda segélyül. 472 A Nagy-Britannia területén tanulmányokat folytató az adattárban szereplő pápai teológusok: Fancsik János, Sörös Béla, Csizmadia Lajos, Pongrácz József, Fazekas Lajos, Tóth Lajos és Tildy Zoltán. Közülük Fancsik János a Szalay alapítvány, a Csortos Alap és a Free Church of Scotland támogatását is igénybe vette. Sörös Béla, Csizmadia Lajos, Pongrácz József a skóciai ösztöndíjat egészítette ki a Szalay alapítvány juttatásával és egyházkerületi segéllyel. Fazekas Lajos és Tildy Zoltán a Szalay támogatásból Belfastba utazott, Tóth Lajos Edinburgh-ba ment tanulni. 473 Pongrácz József Úti levelek című cikksorozatából azt is megtudhatjuk, hogy az ösztöndíjat kapott magyar diákok skót családoknál voltak elszállásolva: A magyarok évek során ugyanannál a családnál szoktak lakni. Az 1880-as években a Binnie család; 474 később, az I. világháború előtti évtizedben Urquharték adtak szállást a New- College-ban tanuló magyar diákoknak SÁRKÖZI TARGU MURES SZALAY JÓZSEF DREL I. 1.a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve, Balatonfüred, június hó 18. No SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA PONGRÁCZ: AZ EDINBURGH-I NEW COLLEGE. DPL sz PONGRÁCZ: ÚTI LEVELEK. DPL sz

128 V A budapesti Csortos-alap A Budapesti Református Teológiai Akadémia kiválóbb ifjai valamelyik külföldi egyetemen végezték tanulmányaik egy részét. Többnyire az utrechti és az edinburgh-i egyetemeket látogatták, mert ott várták őket nagyobb stipendiumok. Útiköltségüket a Csortos-féle ösztöndíj fedezte, amelyet 1884-ben alapítottak 100 forinttal. Később az ír presbiteriánus egyház is adományozott magyar teológus hallgatók számára ellátást és tandíjmentességet a belfasti teológiai fakultáson től a Budapesti Teológiáról évente átlag 3 6 rendes és 2 3 végzett hallgató tanult Belfastban, Edinburgh-ben, Aberdeenben, illetőleg német és holland egyetemeken. Az útiköltségeket az egyházkerületi Csortos-alap, a teológiai pénztár, különféle gyűjtések és adományok fedezték. 476 V Az erdélyi Horváth Paula-féle alap Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa a Horváth-Paula-féle alapból általában 60 forintnyi támogatást ítélt meg az Edinburgh-be való tanulmányi kiutazások költségeinek fedezésére. 477 Az Erdélyi Református Egyházkerület XXII. 17/76/99. iratában Tantó Béla 478 teológus hallgatónak 1898-ban kelt kérelmére 60 forintnyi támogatást kapott a Horváth Paula-féle alapból Edinburgh-be való kiutazásának könnyítésére. V Sárospataki ösztöndíjak Sárospatak református teológusai az erdélyiekhez, a debreceniekhez és a pápaikhoz hasonlóan pályázhattak a fentebb említett skóciai ösztöndíjra. A kollégiumban komoly angol nyelvtanítás folyt, a sárospataki teológiai jegyzőkönyvek szerint Nagy Gusztáv teológiai tanár 1895-től angol nyelvet tanított a kollégiumban, őt követi Rohoska József 1900-ban THEOLOGIAI AKADÉMIA TÖRTÉNETE Az Erdélyi Református Egyházkerület Levéltára. XXII. 17/76/99. sz. irategyüttes a Berlini Akadémián tanuló teológusok alapítványáról és más külföldi stipendiumokról. 478 Nevezett személy szerepel az adattárban 479 SZINNYEI: ref. teológiai akadémiai tanár, szül aug. 19. Kunhegyesen; teológiai tanulmányait a debreceni és sárospataki főiskolákban végezte. Utóbbi intézetben első lelkészi vizsgálatának letétele után, 1895-ben teológiai segédtanárrá választották őszén külföldre ment és két évig az utrechti 128

129 A kollégium nemcsak az angol, hanem az amerikai presbiteriánus egyházzal való kapcsolatot is kereste június 15-én az egyetemes konvent elnöksége a teológiai kart véleményadásra kérte fel arra a kérdésre vonatkozólag, hogy a magyar református és amerikai presbiteriánus egyház közötti különbségeket egyházjogi vagy dogmatikai különbségeknek minősíthetők-e. 480 Ennek kikutatásával az egyháztörténeti és dogmatikai tanárt bízta meg. A Tiszáninneni Református Egyházkerület Egyetemes Konventje angol- és skótországi stipendiumokat hirdetett ki abból a célból, hogy ezek segítségével, idővel az amerikai magyar református papság színvonala emelkedjen ben Patay János készítette el a jelentést olyan korábbi ösztöndíjakról, amelyek feleleveníthetőek, így talált rá arra, hogy 1784-ben és 1785-ben három tanuló számára biztosított szállást és teljes ellátást a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem. Ám ezek az ösztöndíjak csak az összeírásokban szerepeltek, a diákok nem vették igénybe őket, valószínűleg ezek a források el is apadtak és megszűnt a kapcsolat az intézmények között. Az 1784-es összeírásban szerepelt egy oxfordi és egy cambridge-i ösztöndíj, 482 az 1785-ösben szintén 483, az 1812-esben 484, az 1821-esben ugyancsak 485. Az 1821-es TiReL. B.XLIV irat szerint azonban e két alap megszűnt, pedig 3-3 embernek biztosítottak helyet. 486 A Tiszáninneni Református Egyházkerület konventi elnöksége 1910-ben két 2000 koronás angol egyetemre szóló ösztöndíjról szóló pályázati hirdetményt közölt. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele: háromévnyi amerikai lelkészség az ösztöndíjat követő öt éven belül. 487 Ezt 1912-ben is kihirdették, azonban ebben az évben angolországi ösztöndíjra senki nem pályázott. 488 Juhász László, Bernáth Dezső, Felméri Lajos tanulók angol ösztöndíj iránt való folyamodványai is fellelhetőek a Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltárában. egyetemen vallás- és egyháztörténelmi tanulmányokkal foglalkozott, közben utazásokat tett Angliában, Skóciában, Svájcban, Olasz- és Németországban nyarán hazatérve, segédlelkészi hivatalt vállalt Sátoraljaújhelyen. A tiszáninneni ref. egyházkerület a sárospataki akadémiára 1900 tavaszán rendkívüli tanárnak hívta; 1901-ben rendes tanár lett. 480 TiREL III. 16. Alapvizsgák és szakgyűlések jegyzőkönyve 1895/96-ból 481 TiREL. III. 15. Teológiai Jegyzőkönyv márc TiReL. A.XX TiReL. A.XXI TiReL. A.XXXVI TiReL. B.XLIV , B.XLIV és B.XLIV TiReL. B.)XLIV.)18549.) ) 487 TiREL. III. 15. Teológiai Jegyzőkönyv jún TiREL. III. 15. Teológiai Jegyzőkönyv máj gyűlés, jón gyűlés 129

130 Mindhárman kijutottak a Szigetorszába tanulni, Bernáth és Juhász Londonban, Felméri pedig Skóciában tanult rövidebb ideig. V Az egyházkerületi segélyek Az egyházkerületi segélyek a már meglévő és elnyert alapítványi támogatásokat vagy ösztöndíjakat egészítették ki, hogy segítsék a külföldön tanulmányokat folytató hallgatók helyzetét. Ilyen egyházkerületi segélyek mind a Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni, Tiszántúli és az Erdélyi Egyházkerületben is voltak. A segélyek legtöbbször a diákok utazási költségeit fedezte. A Dunántúli Református Egyházkerület is megítélt plusz segélyeket a külföldön tanulmányokat folytató teológus diákoknak, rendszerint 200 koronát juttatott a kiutazni vágyó teológusoknak. 489 Az 1906/07. tanévre Pongrácz József IV. éves papnövendék is ekkora összeget kapott, hogy az edinburgh-i egyetemen magát képezhesse. 490 Ugyanekkor Tóth Lajos és Várady Lajos végzett papnövendékeknek is hasonló segélyt szavazott meg az egyházkerületi közgyűlés. 491 Tildy Zoltánnak 1913/14-ben szintén 200 korona segélyt biztosítottak belfasti tanulmányainak segítésére, 492 míg 1914-ben csak 180 koronát folyósítottak részére az útiköltség fedezésére. 493 Az erdélyiek is további segélyekkel egészítették ki az ösztöndíjakat az utazási költségeket fedezendő. Az erdélyi református egyházkerület 1883-as irata az Edinburgh-ben tanuló Csulak Zsigmond (Nagyenyed) segélyezéséről szól. Egy 1887-es iratban pedig R. Szabó Lajos (Nagyenyed) edinburgh-i akademista folyamodott segélyért. Öt fontot ítéltek meg neki 50 fontnyi ösztöndíja mellé. Szabó Miklósnak (Kolozsvár) 1909-ben 200 korona edinburgh-i stipendiumot szavazott meg az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa. 494 Az 1910/11-es erdélyi református egyházkerület Teológiai fakultásának értesítője szerint: Czirjék Mihály, ki a múlt évben a meadvillei teológiai intézetben Amerikában volt, a jelen tanév első felét Glasgow-ban, második felét pedig Jénában, részint az egyházkerülettől (400 korona), részint a régi Felső Fehér megyei nemesi 489 SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA DREL I. 1.a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve, ápr. 20. No. 60., szept. 29. No DREL I. 1.a. Egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve, szept. 18. No. 144.; 492 DREL A Pápai Református Főiskola 1913/14-es értesítője. 493 DREL A dunántúli ref. egyházkerület 1914-es jegyzőkönyve 494 ERefLev. I/88/

131 alapból kapott ösztöndíjakkal és a jénai egyetemen nyert segéllyel utazott külföldi akadémiákra. V.3.3. Hazai állami ösztöndíjak Az egyházi alapítványok mellett hazai állami ösztöndíjak is lehetővé tették, hogy a teológusok, bölcsészek, mérnökök, zenészek, valamint orvosok Angliába vagy Skóciába utazzanak tanulmányi gyakorlatra. A magyar kormány 1868-as költségvetésében az intézményesített ösztöndíjak közül forintnyi külföldi utazási ösztöndíj tétele szerepelt ban ez az összeg jelentősen megemelkedett gróf Apponyi Albert vallás. és közoktatásügyi miniszter ( ) javaslata alapján: Azt tervezem, hogy egyöntetű elvek, jól átgondolt és megvitatott javaslatok alapján gondoskodhassam úgy a szép előképzettségű tanárjelölteknek, mint a szakmájukat behatóbban s irodalmilag is művelő tanároknak külföldre küldetéséről ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium sz. leiratában négy darab 750 koronás angliai ösztöndíjat alapított, amivel a magyar hallgatók főleg londoni vagy oxfordi nyári egyetemre jutottak el. A minisztérium 1911-ben a VKM sz. rendeletében módosította az ösztöndíjakat öt darab 700 koronás stipendiumra, amelyeket angol egyetemek szünidei tanfolyamán való részvételre lehetett igényelni (emellett öt darab 600 koronás és egy 500 koronás öszöndíjat is elkülönítettek franciaországi nyári egyetemek látogatására) februárjában ismét konkrét összegű külföldi pályázatok alapításáról határozott a VKM; Franciaországba egy 500 koronás és hat darab 550 koronás, Angliába pedig hat darab 700 koronás ösztöndíjat rendszeresítettek. 497 Az Erdélyi Református Egyházkerület I. 88/903 irata szerint 1908-tól állami stipendium állt fenn külföldre vágyó egyházkerületi teológusok számára, amelyért Varga Zsigmond is folyamodott. A bölcsészeket is segítették állami ösztöndíjak, ők általában doktorátus szerzése után utaztak Angliába. 498 Közéjük tartozott Őrley László, aki miután 1876-ban elvégezte a bölcseleti tanfolyamot a pesti egyetemen, 1878-ban bölcseleti doktorrá lett. 495 SCHNEIDER BME BME Ad 633/1912. irat febr A következő állami ösztöndíjak a Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíjai lehetnek, de a források nem egyértelműek. 131

132 Tanársegédi idejének leteltével, állami ösztöndíjjal két évig külföldön tartózkodott, hogy magát az állattanban kiképezhesse, ebből egy évet Lipcsében s egyet Londonban töltött. 499 Londonban a British Múzeum féreggyűjteményét állította össze és rendezte. Patai József héber teológiai tanulmányokat és a budapesti egyetemen filozófiát végezvén 1907-ben filozófiai doktorátust szerzett ban állami ösztöndíjjal tanulmányúton volt Oxfordban, ahol középkori héber költők kéziratait tanulmányozta. 500 Toldy László (ifjabb) jogi tanulmányait a Pesti egyetemen ( ) végezte, 1905-ben jogi doktorrá avatták, és között egyszersmind a Magyar Királyi Zeneakadémián zeneszerzési tanfolyamot is befejezte ban elnyerte a székesfőváros által alapított Ferencz József-jubileumi ösztöndíjat, ezért hosszabb időt töltött Párizsban és Londonban. 501 A Budapesti Magyar Királyi Egyetem orvoskarán doktorált tanulók a Bene-féle utazási ösztöndíjjal, és a Schordann-ösztöndíjjal tanulhattak angol és skót egyetemeken. 502 Schordann Zsigmond, a pesti egyetem nyugalmazott élettantanárának 1861-es végrendelete értelmében jött létre az alapítvány, amelynek alapkamataiból 1000 forintnyi összeg olyan orvosdoktor utazási költségeit fedezte, aki legalább öt félévet elvégzett és külföldi utazásra nem volt anyagi lehetősége. Az alapítványban részesülők kötelesek voltak egy félévet Bécsben, egy másikat Berlinben vagy Párizsban eltölteni. A pályázatot az orvoskari dékán írta ki, a tanulmányút eredményéről pedig kötelező volt jelentést írni a dékán és a tantestület számára. A pályázati feltételek a következők voltak: szegénysorsú orvostanhallgató, aki az orvosi tanfolyamot a budapesti királyi tudományegyetemen végezte, valamely szakmából kiváló volt az előmenetele, kifogástalan magatartású, valamint irodalmi munkásságot is fel tud mutatni. Az ösztöndíjat két egyenlő részként fél év eltolással egy hallgató számára osztották ki minden olyan félévben, amikor az alap kamatai elérték az 1000 forintot. Kiváló eredmény esetén további két évig meghosszabították a juttatást, ekkor már más külföldi egyetemet is meg lehetett látogatni SZINNYEI 500 RÉVAI 501 SZINNYEI 502 Az orvosokra vonatkozó Bene- és Schordann-féle ösztöndíjról: A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvoskari tanácsülésének évi VII. rendes ülésének jegyzőkönyve, 945/1898/ SOTE-Levéltár 503 HŐGYES ,

133 Kézmárszky Tivadar orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol ben orvosi, 1866-ban sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet nyert. Másfél évi kórházi gyakorlat után Schordann-ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult és két évet ( ) Bécsben, Párizsban, Londonban, Berlinben, Belgiumban és Koppenhágában töltött. 504 Nőgyógyászatban ért el eredményeket. Az országos közegészségi tanács rendes, a budapesti kir. orvosegylet választmányi, a kir. természettudományi társulat rendes, a lipcsei gynaekologiai társulat levelező, a német nőorvosok társulatának pedig rendes tagja volt. Dirner Gusztáv Adolf szintén Budapesten folytatta orvosi tanulmányait, ban doktorrá avatták végén a Schordann-féle utazási ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult, két év alatt fölkereste szakmájának legnevezetesebb képviselőit Ausztriában, Németországban, Londonban, Párizsban és az Amerikai Egyesült Államok keleti városaiban is. Nőgyógyászati egyetemi magántanár lett. 505 Liebermann Pál egyetemi magántanár, fiziológus orvos szintén a Schordannösztöndíjjal jutott el Londonba (1909) és Liverpoolba (1910). Verebély László kórházi sebész főorvos (1869) és Verzár Frigyes az egyetem későbbi rektora (1912) pedig Londonban tanult a Schordannal. A kollagén-kutatásairól híres Verzár Frigyes ( ), az egyik alapítója és művelője a kísérleti gerontológiának, szervezte meg a Biológiai Kutatóintézetet, és a bázeli Fiziológiai Intézet professzora lett. Verebély László a pesti egyetemen 1865-ben orvos- és sebészdoktorrá, valamint szülészmesterré avatták. A pesti egyetemen klinikai előadásokat és gyakorlatokat tartott ben a Schordann-féle ösztöndíjjal és a közoktatásügyi minisztérium által adományozott külön segélydíjjal Bécsben, Berlinben, Párisban és Londonban tartózkodott. A másik orvostanhallgatók számára elérhető ösztöndíj a Bene-féle utazási ösztöndíj volt. A Bene Ferencz-féle utaztató alapítvány orvosi kart illető, de a Shordann-ösztöndíjjal ellentétben nem az orvosi kar kezelése alatt álló alapítvány. Az ösztöndíjat az orvosi kar osztotta ki, de a rektor és az egyetemi pénztár kezelte. Bene Ferencz királyi tanácsos, egyetemi orvoskar-igazgató és tanár alapítványa 1852-ben végrendeletével lépett életbe. Az alapítvány 2000 aranyat tett ki, amelynek kamatai utazási segélyül szolgáltak azon tanszéki segédek vagy kórházi másodorvosok számára, akik külföldön tanultak tovább. Maximum három évig támogatott egy hallgatót az 504 SZINNYEI 505 A budapesti magyar királyi tudományegyetem orvoskari tanácsülésének jegyzőkönyve évi VII. rendesüléséről 23. pont 945/1898/9. 133

134 alapítvány, a külföldi tanulmányútról jelentést kellett készíteni. Az alapot Dr. Bene Rudolf még 1000 forinttal megtoldotta. 506 A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvoskari tanácsülésének évi jegyzőkönyve szerint Bene-féle utazási ösztöndíjjal Donogány Zakariás Berlinből Londonba ment, majd onnan Párizsba. A felső légutak betegségeit tanulmányozta és kiváló orr-gégeszakorvossá lett Magyarországon. 507 Kerntler Jenő a későbbi zongoraművész és Mansfeld Géza (Cambridge, 1908.) a gyógyszertan egyetemi tanára is a Bene-féle ösztöndíjat nyerték el, és jutottak ki Angliába. Az orvostanhallgatók külföldi kongresszusokon való részvétel akalmából is kaphattak utazási támogatást. Az orvosi kar az Aberdeeni Egyetem 400 éves fennállása kapcsán tartott ünnepségére is meghívót kapott 1906-ban. 508 Ahol Dr. Kiss János és Dr. Goldzieher Ignácz képviselte az egyetemet, akik összesen 4000 korona utazási támogatást kaptak ben a Londonban tartott II. nemzetközi iskolaegészségügyi kongresszusra szintén meghívót kapott az orvosi kar, ahová Liebermann Leót, a közegészségtan tanszék tanárát küldték ki. 510 Az orvosi kart meghívta a Cambridge-i Egyetem az június én tartandó ünnepségére is Darwin születésének 100. évfordulója alkalmából ben angol orvostanhallgatók érkeztek Budapestre (Dr. Michael Joseph és Dr. Walter de Marchot Hill), akik fürdőorvosi gyakorlatukat a Pöstyéni Fürdőigazgatóságon töltötték. Végzett orvosok voltak, londoni orvosi-sebészi oklevéllel rendelkeztek. A látogatás magyar célja az volt, hogy a fürdő világhírnévre tegyen szert azáltal, hogy Anglia figyelmét felhívják rá. 512 Nemzetközi levélváltás történt a két ország között a végzettségek egyenértékűségének tárgyában is ben az oxfordi és a cambridge-i egyetemek kancellárjai, név szerint Curson és Raleigh lordok kérték, hogy az orvosi karra be lehessen iratkozni az angol higher certificate végzettséggel, amit a VKM elismert érettséginek az 50479/1912. számú leiratában HŐGYES A budapesti magyar királyi tudományegyetem orvoskari tanácsülésének jegyzőkönyve 1899 évi VII. rendesüléséről 23. pont 945/1898/9., A Kolozsvári Református Kollégium értesítője SOTE 1905/1906 kari jegyzőkönyv VII. ülés 41., 900./1905/ SOTE 1906/1907 kari jegyzőkönyv I. ülés SOTE 1906/1907 kari jegyzőkönyv X. ülés SOTE 1908/1909 kari jegyzőkönyv IV. ülés SOTE 1910/1911 kari jegyzőkönyv I. ülés 25., SOTE 1911/1912 kari jegyzőkönyv IX. ülés

135 Az orvoskar Angliával fennáló nemzetközi kapcsolatainak egy másik dimenziója a tiszteletbeli címek adományozása. Csatáry (Grósz) Lajos egészségügyi tanácsos a londoni, párizsi és berlini nemzetközi orvosi és közegészségi kongresszusoknak volt tiszteletbeli elnöke. Bár nincs róla adat, hogy Angliában tanult volna, Kaposi (Kohn) Móricz orvosdoktor és egyetemi tanár. A bécsi egyetemen szerzett 1861-ben orvosdoktori oklevelet és az ausztriai Lipótrend lovagja volt; tagja a Leopold-Carolin akadémiának, a new yorki és a londoni Dermatological Societynek és a magyar királyi budapesti orvosegyesületnek. Cseh-Szombati Sámuel sárospataki diák elvégezvén a bölcseletet, a teológiát és a jogot, az orvosi tudományok tanulása végett külföldre ment és 1792 között beutazta Németország nagy részét, Hollandiát, Angliát, Franciaországot és Svájcot. Külföldi tanulmányai során a himlőoltással kapcsolatosan vannak maradandó érdemei, a londoni orvosi társaság levelező tagjává is választotta. Az orvosok mellett a műszaki hallgatók számára is létezett angliai ösztöndíj. A korábban már tárgyalt nyári egyetemi magyar részvételeken túl pénzbeli támogatás is jutott a mérnökök angliai és skóciai útjaira. Az 1907/08-as tanévtől évente kilenc okleveles műszaki hallgató részesült külföldi tanulmányi ösztöndíjban. Három okleveles gépészmérnök útját a Ganz-féle Villamossági Rt. finanszírozta, három további okleveles gépészmérnököt a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt., egy vegyészmérnöknek és egy gépészmérnöknek a Magyar Cukoripar Rt. fizette a külföldi útját; egy további vegyészmérnök kiküldetését pedig a Kőolajfinomító Rt. állta. Ez évenkénti korona támogatást jelentett a műegyetemi hallgatók számára, vagyis fejenként 2000 korona utazási támogatást kaptak a végzett hallgatók. 514 Ábrahám Géza a budapesti műegyetem elvégzése után (1907) a Ganz gyár ösztöndíjával Németországban, Angolországban és Amerikában tanulmányozta a vasgyárak elektromos berendezéseit. Wilcsek Ernő gépészmérnök is a Ganz-féle utazási ösztöndíjjal utazott Angliába, ahol a gőzmotorokat és a gázturbinákat vette szemügyre től több külföldi vállalatnál működött (Franciaország, Anglia), elsősorban mint egyen- és váltakozó áramú generátorok szerkesztője és ZELOVICH BME

136 között a Ganz-féle Villamossági Gyár szolgálatában állt. 516 Ez utóbbi két hallgató úgy tűnik nem iratkozott be felsőoktatási intézménybe, ezért az adattárban nem szerepelnek. Jánosi Béla 1908 és 1909 között szintén külföldi tanulmányúton volt. Angliában az angol gyár, az elektromos ipari és központi telepek kerültek vizsgálódásainak középpontjába. Célja, az angol üzleti élettel való megismerekdés, az angliai munkásvizsonyok tanulmányozása, az angol nyelv felsőfokú ismerete. Hétoldalas londoni beszámolójában részletesen leírja, mely vasúti és elektromossági csomópontokat tekintette meg a fővárosban (Willesden Junction, Kingsbury Neasden, Chelsea Power Station, Marylebon Generating Station, Greenwich Electric Generating Station, West Ham villamossági telepek). Részletes képet kapunk a turbógenerátorok, kazánok, gőztubinák, hűtőtornyok működtetéséről. A Telegraph Construstion and Maintenance Company telepére is ellátogatott, amelynek a tengeralatti kábelek fektetése volt a profilja. Megtekintette továbbá a manchesteri Westinghous gyár telepeit, Birminghamben pedig Gispert Kapp villamosmérnök professzorral folytatott konzultációt. Elutazott továbbá Bournville-be, ahol megszemlélte a világhírű Cadbury gyárat és a munkásjóléti intézményeket. 517 Wittmann Ferenc szintén angliai tanulmányúton volt mérnöki ösztöndíjjal. Wittmann 1878-tól műegyetemi tanár; két évig Schuller Alajosnak a kísérleti természettan tanárának volt asszistense; ezután a technikai-fizikai tanszékhez helyezték át, ahol Stoczek József mellett tíz évig mint tanársegéd és adjunktus működött; ennek halála után pedig a technikai fizika tanárává neveztetett ki. Számos nyilvános előadást tartott a Királyi Magyar Természettudományi társulatban, a Magyar Mérnök- és Építészegyletben, valamint a Matematikai-fizikai Társulatban. 518 De nemcsak a vállalatok, hanem a magyar állam is felismerte a külföldi tanulmányutakban rejlő lehetőséget. Ezért Wlassics Gyula kultuszminiszter 1895-ben tovább növelte a műegyetemi ösztöndíjak öszegét, amelyek kiváló tehetségű végzett mérnökhallgatók számára biztosították a külföldi tanulmányutakat, nemzetközi kongresszusokon és kiállításokon való részvételt. Így 1882 és 1895 között évente ösztöndíjast részesítettek utazási támogatásban, 1895-től az első világháború kitöréséig pedig körülbelül évi százat, de volt olyan év is, amikor 160-at MÉL 517 BME SZINNYEI, PALLAS, BME ZELOVICH

137 Három félévnyi angliai tanulmányúton volt Karkovány Ákos ( ) is a későbbi műegyetemi gépészmérnök, gazdasági akadémiai tanár. Szinte egész Nyugat- Európát bejárta, itthon gépbemutatókat, versenyeket, kiállításokat szervezett től a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Műszaki Tanszéke és a vele kapcsolatos Országos Gazdasági Gépkísérleti Állomás vezetője lett. Beszámolója szerint Németországból érkezett Angliába, és félévente 1000 korona utazási támogatást kapott. Célja az ipartelepek és a mezőgazdasági gépgyárak gépkísérleti és gépvizsgálati állomások, a különböző műszaki és gazdasági tanintézetek új berendezésienek tanulmányozása volt, valamint a gépek részletes leírása mérnöki rajz készítésével egyetemben. 521 A támogatás nemcsak a műegyetem hallgatóságának járt, hanem a tanároknak is. Dr. Huszár Vilmos Márk ( ) a budapesti műegyetem francia irodalom tanára a későbbi festő, grafikus és író 1902-ben 300 korona utazási segélyt kapott. Az iratok szerint nyolc hónapon keresztül Londonban a British Museum-ban folytatott kutatásokat, hogy a spanyol és francia drámáról szóló munkáját befejezhesse. 522 Maurer Gyula ( ) műtárgyépítő mérnök a budapesti műegyetemen végzett, tanulmányai után a vízépítési tanszék tanársegédjeként működött. Külföldi tanulmányútja során Németországban a Rajna szabályozásánál dolgozott, és Angliában a városok csatornázását és szennyvízelvezetését vizsgálta ( ). A tanulmányútra 1500 forint ösztöndíjat kapott. 523 A tanulmányútról szóló jelentése rendkívül részletes, 87 oldalon keresztül foglalkozik Anglia városainak szennyvízelvezetési rendszerével, technológiájával, melyekhez táblázatokat, statisztikákat is készített. London, Wimbledon, Kingston, Exter, Ealing, Manchester, Leicester, Liverpool, Glasgow rendszereit vizsgálta, kitér továbbá a tisztított víz felhasználására, az öntözési rendszerekre, és mindennek a költségszámításait is elvégezte. 524 Hazatérve a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Szolgálatának munkatársaként a Bega-szabályozási Kirendeltséghez került, 1912-ben ennek főnöke lett. Itt építette az écskai vízlépcsőt ben a Sajószabályozási Kirendeltséghez került, 1921-től a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő Kormánybiztosság helyettes vezetője, majd kormánybiztosa. 520 BME irat 521 BME csomó 522 BME csomó 523 BME csomó 524 BME csomó 137

138 A Műegyetemen 1874-ben egy angol diák tanult rendkívüli hallgatóként. 525 Egy 1913-as irat, mely a külföldi diákokat vette számba, arról számolt be, hogy nincs az egyetemen nagy-britanniai hallgató, csupán egy amerikai. 526 A Királyi József Műegyetem amerikai kapcsolatokat is ápolt szeptemberében Dr. Zielinszki Szilárddal képviseltette magát a washingtoni nemzetközi higiéniai és demográfiai kongresszuson. 527 Szintén 1912-ben volt az V. nemzetközi matematikai kongresszus Cambridge-ben, amin Dr. Kürschák József budapesti műegyetemi tanár vett részt, és tartott előadást. 528 A kiutazását az egyetem anyagilag is támogatta. Az ösztöndíjak mellett tiszteletbeli címek adományozása és a tudományos társaságokban való aktív részvétel is részét képezi az egyetemek nemzetközi kapcsolatainak. Gondos Miksa főreáliskolákra képesített tanár, a budapesti Ganz-féle Gépgyárban levelező, a gyorsíró egyesületnek és a londoni Shortland writer's Societynek volt tiszteletbeli tagja. 529 Hampel József jogi és bölcseleti doktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a budapesti egyetemen a classikai archaeologia rendes tanára és a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgató őre. A londoni Antiquarian Society rendes tagja volt. 530 A 19. század folyamán a budapesti tudományegyetem díszdoktorává avatott több skót és angol tudóst is, így: J. V. Bryce ( ) brit jogtudóst és történészt, az oxfordi egyetem tanárát; az egyetem díszdoktora lett Lord Thomson J. Kelvin ( ) brit fizikus, a glasgowi egyetem tanára; S. J. Lister ( ) angol sebész, a londoni egyetem tanára, a nálunk sikerrel alkalmazott antiszepszis kidolgozója és Herbet Spencer ( ) angol szociológus, a londoni egyetem tanára. 531 Sok ösztöndíjat elnyert diák a megkapott összeget sajátjából pótolva tudott csak Angliába utazni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a cambridge-i és az oxfordi egyetem nagyon drága elit egyetemeknek számítottak, így elsősorban az arisztokrata családok taníttathatták gyerekeiket előkelő angol egyetemeken. A cambridge-i egyetemre jártak a Zichy- és a Batthyány-család gyermekei; az Esterházyak és a Festeticsek pedig Oxfordba. 525 BME irat 526 BME csomó: sz. irat 527 BME , 1816., irat 528 BME csomó: irat 529 SZINNYEI 530 SZINNYEI 531 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI

139 A magyar diákok számára rendelkezésre álló kiutazási lehetőségeket megvizsgálva kutattam ki a diáknévsor majdnem felét. Az angliai és skóciai tanulmányokat lehetővé tévő pénztámogatásokat felvázolását követően bemutatom a kutatásom számszerű eredményeit. V.2. A peregrinusok létszáma Az adatgyűjtés eredményeképpen az 1789 és 1919 közötti időszakban 494 olyan magyarországi születésű tanuló beiratkozását regisztráltam, akik az Egyesült Királyság valamely felsőoktatási intézményeibe jártak. Ez a létszám a jövőben még módosulhat, mivel előfordulhat, hogy a létszámba beleszámítottam olyan hallgatót, akiről egy később előkerülő forrásból kiderül, hogy bár tanulmányúton volt Angliában, mégsem iratkozott be felsőoktatási intézménybe, de az is megtörténhet, hogy további kutatás során újabb magyar peregrinusokra bukannok. Továbbá azon magyar utazókról, akik a források szerint csupán tanulmányúton jártak a Szigetországban, szintén kiderülhet, hogy hallgattak előadásokat angol vagy skót felsőoktatási intézményekben. A 494 angliai és skóciai beiratkozás kevésnek mondható, bár a korabeli hollandiai magyar peregrinációnak több mint a duplája, hiszen Hollandia egyetemein ugyanekkor 203 magyarországi hallgató fordult meg. Az 1801 és 1850 közötti időszakban a magyarországi peregrinusok 0,1 %-át, míg az 1850 és 1919 közötti időszakban az 1%-át teszik ki a Szigetországban járt tanulók. Periódus/Régió Összes % Bécsi intézetek ,90 Németország ,45 Örökös tart ,02 Bécsi katonai ,30 Itália ,88 Anglia-Skócia ,11 Hollandia ,12 Franciaország ,06 Oroszország ,04 Svájc ,02 Belgium ,01 Összes Magyarországi diákok az európai egyetemeken Szögi László kézirat 139

140 Periódus/Régió Össz % Bécsi intézetek ,10 Németország ,51 Örökös tart ,27 Bécsi katonai ,76 Svájc ,01 Franciaország ,57 Anglia-Skócia Románia ,81 Olaszország ,52 Hollandia ,27 Belgium ,26 Szerbia ,06 Oroszország ,002 Törökország ,002 Összes Magyarországi diákok az európai egyetemeken A 494 beiratkozott hallgatóból Angliában 378 tanuló tanult, közülük 176-an Londonban, 60-an Cambridge-ben, 96-an Oxfordban, öten Manchesterben, ketten Liverpoolban, egy-egy tanuló Sheffieldben és Leeds-ben. 28 további tanuló nyári egyetemen vett részt Londonban vagy Oxfordban a források sajnos itt pontatlanok, így további kutatás szükséges a felsőoktatási intézmény pontos azonosításához. A kutatás során kilenc diáknál találtam arra utaló tényt, hogy Angliában tanultak, de a látogatott oktatási intézmény a forrásokban nem volt fellelhető. Skóciában 113 magyar hallgatót regisztráltam, ebből Edinburgh-ban 96-an, Glasgow-ban nyolcan, Aberdeen-ben hatan és St. Andrew s egyetemén hárman tanultak. Az ír egyetemeken három magyar hallgatott előadásokat, Belfastban kettő, Dublinban egy hallgató. A statisztikakészítés alapja a 494 beiratkozás, ebben nincsenek benne ugyanazon személy ugyanazon intézménybe történő újbóli beiratkozásai. Így ha többször járt valaki a London University-re, az az adattár újra be: rubrikájában látszik. Az angol-skót peregrinációban ténylegesen részt vevő magyarországi diákok száma 443, mert előfordult, hogy a tanulók több egyetemen is hallgattak órákat párhuzamosan, vagy egy következő tanévben Szögi László kézirat 534 SÁRKÖZI

141 Magyar beiratkozások a Szigetország egyetemeire nagyobb földrajzi egységenként Magyar beiratkozások száma % Anglia Skócia Ír sziget 3 0 összesen Skócia 23% Ír sziget 0% Az angol és skót egyetemi városokban felsőoktatási intézményeket látogató magyarok számát összevontan tartalmazza az alábbi grafikon, ennek megfelelően a 176 londoni beiratkozás nem csak a University of London hallgatóit jelenti. Anglia 77% Glasgow; 8 St. Andrew's; 3 Aberdeen; 6 Anglia; 37 Belfast; 2 Dublin; 1 Manchester; 5 Edinburgh; 96 Sheffield; 1 Leeds; 1 Cambridge; 61 London; 177 Oxford; 97 Liverpool; 2 Durham, Southampton, Nottingham, Bristol, Birmingham, Exeter és Wales egyetemén nem találtam eddig magyar hallgatókat. Lentebb táblázatban foglaltam össze az egyes felsőoktatási intézmények iránti magyarországi és erdélyi érdeklődés számszerűsíthető adatait vizsgált korszakból, így pontosabb képet kapva a magyar hallgatók számáról, mintha csak városonként tekintenénk át az adatokat SÁRKÖZI

142 Felsőoktatási intézmény Magyar beiratkozások száma Magyar beiratkozások felsőoktatási intézményenként London ismeretlen felsőokt. int. 38 nyári egyetem 36 University College London 18 London School of Economics 11 Manchester New College 5 London University 4 King s College 3 Imperial College 2 Royal Academy of Music 1 Bedford College 1 Royal Hospital Medical College 1 School of Dental Surgery 1 St. George s Hospital Medical School 1 City and Guilds College 1 Trinity College of Music Oxford Oxford University 59 nyári egyetem 8 Manchester College 4 Queen s College 2 Christ Church College 2 Wadham College 1 Trinity College 1 Pembroke College Edinburgh University 96 Cambridge University 60 9 Cambridge University 22 nyári egyetem 13 Trinity College 3 Sidney College 2 Christ s College 2 Downing College 2 King s College 2 Trinity Hall 2 Corpus Christi College 1 St. John s College 1 Pembroke College 1 Gonville and Caius College Glasgow University 8 Aberdeen University 6 Manchester University 5 University of St. Andrew s 3 Liverpool University 2 Belfast University 2 Dublin University 1 Leeds University 1 Sheffield University 1 ismeretlen 9 Összesen 494 beiratkozás A magyar tanulók megoszlása az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben 536 Bizonytalan, hogy a 28 hallgatóból ki tanult Londonban és ki Oxfordban, mert az ösztöndíjról szóló egyetemi levéltári forrás csupán annyit jelölt, hogy nyári egyetemi ösztöndíjról van szó Londonba és Oxfordba. Forrás: BME és Hallgatók külföldi ösztöndíjai, Londonban és Oxfordban angol nyelvi szünidei tanfolyamok 142

143 V.2.1. A londoni tanulók Kutatásaim során, londoni egyetemeken 176 magyar hallgatót találtam. 537 Ezen tanulók közül 38-an csupán nyári egyetemen töltöttek egy vagy két hónapot. Nyári egyetemi kurzusokon, főleg külföldi hallgatóknak, nemcsak Londonban, hanem Oxfordban és Cambridge-ben is részt lehetett venni. A nyári egyetem rendszeréről a tanulmányok elemzése című alfejezetben bővebben lesz szó. 538 A 176 londoni hallgató közül 36-an a University College of Londont (UCL) választották, ahol a King s College-hoz hasonlóan szinte bármely tudományágban lehetett előadásokat hallgatni. 539 A magyar diákok azért választották a UCL-t, mert oktatási rendszere az oxfordi és a cambridge-i egyetemekhez képest liberalizáltabb és korszerűbb volt. Nemcsak bölcsészetet és teológiát, hanem modern tudományokat is oktattak, illetve nem kellett esküt tenni az anglikán vallásra. Ezzel szemben például a londoni King s College-ban a hallgatóknak kötelező volt teológiai órákat hallgatni és istentiszteletre járni. Ez utóbbi intézményben, vélhetően ebből az indokból is, nem fordult meg sok magyar tanuló a 19. században. A UCL a Londoni Egyetemen belül a legkülönbözőbb stúdiumokból biztosított alap- és posztgraduális képzést, így többek között oktattak mérnöki tudományokat, jogot és politikai gazdaságtant is, a hallgatók elmélyedhedtek a természettudományokban, például a fiziológiában, a biológiában vagy a kémiában. 540 A University College-ba a magyarok Bécsből, Berlinből, Bukarestből, Budapestről, Pozsonyból és Miskolcról érkeztek, bölcsészetet (angolt, nyelvtanítási módszertant, fonetikát, filozófiát), jogot, orvoslást és politikai gazdaságtant tanulni. Itt hallgatott bölcsészetet 1907-ben Baransky Emil László. 541 A UCL-ben posztgraduális tanulmányokat is folytattak magyar tanulók, többek között Dr. Mansfeld Géza 542 fiziológiát hallgatott ( ), Dr. Galambos Arnold biológiai kutatásokat végzett ( ), 543 Róna Erzsébet pedig kémiai kutatásokban 537 SÁRKÖZI LYMBUS SÁRKÖZI A magyar diákok forrásai: The University College London calendars ( ), University of London alphabetical register of students ( /1868), student entry forms, Register of UCL In: University College London, Records Office, London 540 SÁRKÖZI LYMBUS Baransky Emil László ( ): akvarellfestő, grafikus 542 Mansfeld Géza ( ): fiziológus, farmakológus, egyetemi tanár. Forrás: MÉL, UCL calendar UCL calendar , és 143

144 vett részt (1914) 544. Ide járt alapképzésre között Kossuth Lajos két fia (Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tódor) 545, 1898/99-ben Londesz Elek hírlapíró 546, 1892/93-ban Dr. Farkas Jenő orvos 547, 1891/92-ben Tegze Gyula, 548 és között Benczédi Gergely. 549 A UCL-be járt John Paget Magyarországon született fia, illetve a századforduló jellegzetes közéleti alakja Szemere Miklós is. Az 1912/13-as tanévben az egyetem hallgatója volt továbbá Liptay Gizella, azoban mivel Bécsben született nevét az adatbázis nem tartalmazza. 550 Az UCL hallgatója volt Spiller Gusztáv (1889), aki az első Londonban megrendezett nemzetközi erkölcs-nevelési kongresszus (1908. szeptember ) főtitkára volt, amelyről a Magyar Társadalomtudományi Szemle 1908/09. számában Schneller István számolt be. A kongresszus célja, felekezettől függetlenül, a hatékony iskolai fegyelem és erkölcsi oktatás kialakítására irányult. 551 A világkongresszuson ott voltak: Dr. Erődy Béla, a magyar londoni kiállítás szép tanügyi osztályának szervezője, Dr. Gopcsa László osztálytanácsos és Dr. Finály Gábor tanár, továbbá Dr. Bokor József, Dr. Pináczy Ernő, Dr. Kármán Mór, Dr. Schneller István, Dr. Sebestyén Béla, Dr. Szabó Aladár és Dr. Waldapfel János. 552 A University of Londonhoz tartozó London School of Economics-ba (LSE) 18 magyar hallgató iratkozott be, ahol modern közgazdaságtant, pénzügyet, politikai gazdaságtant tanulhattak. Az LSE annak köszönhette népszerűségét, hogy a UCL-hez hasonlóan kevésbé konzervatív rendszerben oktatott modern tudományokat, így például az előbb 544 UCL calendar o., KFKI tudósnaptára, BTK-adatbázis 545 PALLAS, SZINNYEI, MÉL, UCL ABC beiratkozási napló, UCL calendar 1860/61, tolnai nagylexikon, UCL calendar 1858/59, RÉVAI, GULYÁS 546 UCL calendar , SZINNYEI, MÉL, 547 l. SZINNYEI, UCL calendar Német egyetemeken is tanult, ld. SZÖGI , 406., Forrás: SZINNYEI, UCL calendar, TtREL II.3.a Benczédi Gergely ( ): tanár. A méterrendszert ő ismertette meg a magyar olvasóközönséggel. Forrás: UNITLEX, UCL calendar 1866/67, RÉVAI, MÉL 550 UCL Register, London 551 Hazánkból a következő tanárok, tudósok szóltak hozzá: Dr. Balogh Jenő: Az erkölcsileg elmaradottak neveléséről; Dr. Czettler Jenő: Erkölcsi elvek belevitele a szakoktatásba; Dr. Gaal Jenő: A szellemi élvezetek, mint a nevelés tényezői; Geőcze Sarolta: A környezet és az erkölcsi fejlődés; Dr. Giesswein Sándor: Polgári kötelességek és hazafiság; Gineverné Győry Ilona: A gyermekek mulattatása; Dr. Kármán Mór: Az erkölcsi nevelés föladatairól; Prohászka Ottokár püspök: A család és az iskola ethikai együttműködéséről; Dr. Schneller István: A történet központi paedagogiai és didaktikai jelentősége a középiskolában. 552 SCHNELLER 1908/

145 volt. 556 Az LSE népszerűsége a magyarok körében a 20. századra sem csökkent, amit jól említett közgazdaságtant, pénzügyet és politikai gazdaságtant. A magyar hallgatók között ezen az egyetemen is találunk olyanokat, akik posztgraduális tanulmányokat folytattak, így például a filozófus Dr. Dékány István 553 ( ). Az LSE tanulója volt a jogász, közgazdász, későbbi államtitkár Gönczi Jenő is, 554 illetve 1913/14-ben a filozófia és a társadalomtudományok doktora, közgazdasági, statisztikai szakíró, Kislégi Nagy Dénes, 555 valamint Straub Sándor (1912/13) gépészmérnök is, aki 1883-ban a magyar királyi Technológiai Iparmúzeum tanára és őre mutat, hogy ezen az egyetemen folytatott tanulmányokat Rajniss Ferenc ( ), Váli Ferenc Albert ( ), Angyalfi Imre Miklós ( ) és Káldor Miklós ( ). 557 A londoni Manchester New College-ba járt tizenegy erdélyi unitárius tanuló, akiket röviden az alábbi felsorolás mutat be: Simén Domokos ( ; teológiai tanár, főjegyző) 2. Benczédi Gergely ( ; kolozsvári unitárius kollégiumi tanár, igazgató) 3. Uzoni Fosztó Gábor ( ; lelkész, kolozsvári unitárius kollégiumi tanár) 4. Kovács János ( ; kolozsvári unitárius kollégiumi tanár, igazgató) 5. Derzsi Károly ( ; lelkész, tordai gimnáziumi tanár) 6. Péterfi Dénes ( ; lelkész, teológiai tanár) 7. Boros György ( ; teológiai tanár, főjegyző, püspök) 8. Varga Dénes ( ; tordai gimnáziumi tanár, igazgató) 9. Gál Miklós ( ; lelkész) 10. Révész Mihály ( ; lelkész) 11. Csifó Salamon ( ; lelkész, teológiai tanár). 553 Dékány István ( ): filozófus, szociológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Forrás: LSE 1911/12 calendar, Kecskeméti Életrajzi Lexikon, RÉVAI 554 Oklevelet a bp.-i tudományegy. jogi karán szerzett. A VKM-ben dolgozott, az I. világháború alatt titkár volt. Közben a Keleti Akadémián közgazdaságtant tanított. Előadója volt a Társadalomtudományi Társaságnak és a Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskolájának. Cikkei a Huszadik Században jelentek meg. Részt vett a Martinovics-páholy megalapításában és a polgári radikális mozgalomban. Források: LSE 1912/13 calendar, KKT 2/a márc. 23., MÉL. 555 LSE Calendar 1914/15, Pécs Lexikon 556 SZINNYEI, LSE calendar, RÉVAI, MÉL 557 Calendars LSE 27/5/1, Calendars LSE 27/5/2, The London School of Economics Register ( ), In London School of Economics Archives, London 558 ERDŐ 1986.,

146 A londoni King s College egy szigorúbb, vallásosabb, konzervatívabb oktatási intézmény volt. Itt tanult alkalmazott tudományokat Pulszky Gábor, Pulszky Ferenc fia, akit a college később tudományos munkatársává választotta (az 1867/1868-as tanévtől associate of the college). 559 A Magyar Tudományos Akadémia későbbi kültagja Leitner Gottlieb Vilmos ( ) is ezen az egyetemen volt diák, majd a krími háborúban az angol kormány tolmácsa és ezredese lett. 560 A King's College hallgatójaként 1859-ig több nyelvet is tanult, majd arab, török és újgörög tanárként helyezkedett el a college-ban ben a londoni anthropológiai társaság igazgatója lett, majd a német tudományos- és művészpártoló egyesület elnöke, 1865-ben pedig a lahorei kormánybizottság főnöke és az egyetem rektora, ahol több iskolát (köztük a Panjab University Colleget), irodalmi társaságot és könyvtárt alapított. 561 A londoni felsőoktatási intézményeket a magyarok a modern orvostudományi eredmények iránti érdeklődésből is felkeresték, így a Londoni Egyetem hospital medical schooljait, amelyek egyes kórházak részeként működtek lehetővé téve ezzel a széles körű gyakorlati ismeretek elsajátítását. A Royal Hospital Medical College-on, a School of Dental Surgery-in, és a St. George s Hospital Medical School-on is regisztráltam kutatásom során egy-egy magyarországi tanulót. A Royal Hospital Medical School iratanyagai szerint az orvosi iskolát a 20. században látogatták inkább a magyarok, ennek megfelelően Torday Emil 1911-ben, 562 Elbogen Siegfried 1930-ban iratkozott be Budapestről, 1940-ben Kertész András, 1942-ben Aradról Halász Imre, 1951-ben pedig Gotvai Péter hallgatott itt orvostudományi előadásokat. 563 A St. George s Hospital Medical Schoolba három félévre iratkozott be Duka Tivadar, 564 akinek később fia, Albert is az intézmény hallgatója lett. 565 A budapesti orvostudományi karról 1919 után 559 King's Calendar 1864/1865, 1865/ , / , 1867/ , 1868/ , Pulszky Ferenc: Életem és korom 560 SZINNYEI, King Calendar 1859/60 96, MaZsidLex 561 A magyar diákok forrásai: King s College London calendar 1866/1867 to , és post graduate attendance register , KA/RAT/PG In King s College Archives, London 562 Royal London Hospital Archives reg. Of students MC/S/1/7, SZINNYEI 563 A magyar diákok forrásai: London Hospital Medical College Register of students, Register E G MC/S/1/3 10, és Register MC/S/1/11 23, Medical College Register of dental students MC/S/3/1 4, In: Royal London Hospital Archives and Museum, London 564 Duka Tivadar ( ): 48-as honvéd, emigráns, orvos, az MTA tagja. Ő ismertette meg Semmelweis munkásságát Angliával. Forrás: SZINNYEI, MÉL, TiREL K.e.III , SOTE kari jegyzőkönyv 1898/1899, st. George's student records vol , Turul 565 St. George s Student Records vol : Duka Albert Theophilius, Duka Tivadar fia, 1886-tól tanult a St. George s Hospital Medical School-ban, ahol BA. fokozatot szerzett 1888-ban. A posztgraduális orvostani képzést már Cambridge-ben, a Caius College-ban végezte 1892-től, 1893-ban MA fokozatot kapott. Duka Albert nem szerepel az adatbázisban, mert Angliában született április 18-án. 146

147 is felkeresték a hallgatók ezt a hospital medical schoolt. 566 Az orvostudományi kar hallgatói általában kémiát, élettant hallgattak, de volt, aki ásvány-, állat- és növénytani órákat vett fel. Azok a peregrinusok, akik Londonban művészeti tárgyakat szerettek volna felvenni a Trinity College of Music-ba (TCM), a Royal Academy of Music-ba (RAM), vagy a Royal College of Arts-ba iratkozhattak be. Kordy Dezső 1894-ben járt a RAMba csellóórákra, tanárai de Munck és Haynes voltak ban Surányi Irma hegedűművészetet tanult ugyanitt Mr. Wesselytől, illetve zongoraórákra is járt. 567 Egy magyar hallgatót regisztráltam a londoni Bedford College-ban, amely kizárólag női tanulókat fogadott. 568 A modern műszaki, mérnöki ismereteket nyújtó City and Guilds College falai között tanult mérnöknek Söpkéz Sándor, 569 aki hazánkba visszatérve a magyar vasútépítésben alkotott kiemelkedő teljesítményt. 570 V.2.2. Az oxfordi tanulók A 96 oxfordi magyar közül 59-en nyári egyetemek hallgatói voltak. 571 Nyolcan az oxfordi Manchester New College erdélyi unitárius diákja voltak, akiket az alábbi rövid felsorolás ismertet (zárójelben a college-ban töltött időt és a fontosabb egyházi tisztségeket jelöltem meg): Gálfi Lőrincz ( ; teológiai tanár). 2. Józan Miklós ( ; püspök). 3. Lőfi Ödön ( ; lelkész). 4. Simonfi Márton ( ; betegség miatt tanulmányait félbeszakította). 5. György János ( ; teológiai tanár, író). 566 A magyar diákok forrásai: St George s Hospital Medical School Student records, In: St. George s Hospital Archives, London 567 A magyar diákok forrásai: Royal Academy of Music Student Register for leavers, Royal Academy of Music prospectus , 1915 In: Royal Academy of Music Archives, London. Kordy Dezső: RAM prospectus , RAM Regsiter A, RAM Annual examination for students 1916., RPS MS. 350 ff , PS MS 317 f A magyar diákok forrásai: The register of Bedford College ( ), Student Files ( ) BC AR 200, Student Entrance Forms ( ) BC AR 203, In Bedford College Archives, Bedford 569 Söpkéz Sándor ( ) gépészmérnök, műegyetemi tanár, a Ganz és Társa villamossági osztály, majd Siemens és Halskenél a kocsiépítő osztály vezetője volt től a MÁV főmérnöke az elektromos osztályon. Az olasz korona-rend lovagkeresztjének birtokosa. Söpkéz: RÉVAI, MÉL, SZINNYEI, Register of City and Guilds 570 A magyar diákok forrásai: Register of students of The City and Guilds College DD.8 In British Library, London. 571 SÁRKÖZI KOVÁCS SÁNDOR KER. MAGV. 2009/

148 6. Raffai Károly ( ; világi pályára lépett). 7. Györfi István ( ; teológiai tanár). 8. Kiss Elek ( ; lelkész, teológiai tanár, főjegyző, püspök). A listában szereplő diákok közül György János később amerikai ösztöndíjakat is igénybe vett tanulmányai bővítése céljából, 573 Raffai Károly pedig Göttingenből érkezett Angliába, nem volt ösztöndíja, így az angol unitárius hittestvérektől kért támogatást a tanulmányaihoz. 574 Az 1532-ben alapított Christ Church College-ba két magyar hallgató járt, Munro Faure Károly Ágost 575 és Zichy Antal. 576 A Queen s College tanulója volt Esterházy Móric János (1899), Esterházy Pál Miklós (1901) és Esterházy Károly Antal Ferenc (1908). Az előző kettő Esterházy Móric, az utóbbi Esterházy Antal fia ban járt a Queen s-be Gyöngyöspatai József is, aki kint tartózkodása alatt a héber költők kéziratait tanulmányozta a könyvtárban. 577 Az 1609-ben alapított Wadham College tanulója volt Bing Ede János (1914) és Wells József (1915). 578 A Pembroke College-ban (1624) egy magyar peregrinus járt, Egerer Ottó Vince 1912-ben. 579 A Trinity College-ban (1555) egy magyar tanulót találtam, Semsey Lászlót 1890/91-ben, aki később Dessewffy Aurélnak, a főrendiház elnökének lányát vette feleségül, valamint a millenniumi ünnepségek alkalmából szertartásmesteri megbízást kapott és 1918-ig a szabadlevű párt tagja volt. 580 Apponyi Henrik földbirtokos január 1-jén született Bécsben és 1905-ben iratkozott be az Oxford University-re, ahol non-collegiate hallgató volt, ez követően kamarási tisztet töltött be. 581 Atzél George Béla István szintén az Oxfordi Egyetemre iratkozott be 1897-ben non-collegiate diákként. Bécsi születése miatt az adattárban nem szerepel UnitLex, ZOVÁNYI, Tagart, obituary index, college reports 574 KOVÁCS SÁNDOR SW/2/9a, b241 oxf/chr p Oxfordmen, Gudenus, oxonienses, SW/2/6 577 RÉVAI, BTK-adatbázis, MaZsidLex, MÉL 578 Wadham College Register 579 Matric. Register of Pembroke, SW/2/9a 580 sw/2/6, Oxfordmen, trinity C Registrum Admissions 581 sw/2/7 matriculation register oxford univ. Archives 582 SW/2/7 matriculation register oxford univ. Archives 148

149 V.2.3. A cambridge-i diákok Cambridge-ben 22 magyarországi hallgató vett részt nyári egyetemen. 583 A Trinity College-ba járt 13 magyar peregrinus, így például 1900-ban gróf Batthyány Ervin, 584 aki az angliai tanulmányai alatt megtapasztalak mintájára próbált szociális jellegű szabadiskolát létesíteni bögötei birtokán. Később Londonban telepedett le és külföldi lapoknak dolgozott, végül Nagy-Britanniában halt meg. A cambridge-i levéltár egy levelét őrzi. 585 Gróf Lónyai Gábor (1909), 586 báró Gutmann Géza (1909) 587 és testvére, báró Gutmann Henrik Sándor (1908) 588 is a Trinity diákjai voltak. Az adatbázisban szereplő többi Trinity-s magyar diák 589 is nemesi származású volt: Joachim József (1877), Papp Szász Tamás (1908), báró Ullmann György Mária (1908), később a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója, 590 Weiss Alfonz Benő (1908), báró Hatvany Endre Ignác (1909), Steinfeld István (1909), Strasser Ervin András (1912) és Ullmann Ferenc (1912). A levéltárban található kéziratokból derült ki, hogy a tanulók egymás barátai is voltak, és egy-két professzor (Dr. Barnes, Mr. Duff, Mr. Whetham) körül csoportosultak és modern mérnöki órákat hallgattak. 591 A Sidney College hallgatója volt Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter két fia, gróf Zichy János Géza (1914) és Zichy Pál (1914), 592 valamint Kölber-Pákai József (1910). A költő Békássy Ferenc 593 ( ) Cambridge-ben a King's College diákja volt, ahol Virginia Woolf írónő köréhez tartozott és megismerkedett Bertrand Russellel, a későbbi neves filozófussal, valamint barátja volt Keynesnek, a közgazdásznak. Békássy az Angliában írt verseit Babits Mihálynak küldte el, aki azokat a Nyugatban publikálta, míg Angliában maga Virginia Woolf jelentette meg angol verseit. Pupin 583 SÁRKÖZI admissions to trinity 131., cantabrigienses, matric n degree , TCR 1162., Houghton MSS EC/11/1 11, MÉL, RÉVAI 585 Cambridge Trinity College Archives Houghton MSS EC/11/1 11 Batthyány Ervin gróf levele 586 admissions to trinity ( ) 203., matric n degree , TCR 587 admissions to trinity 203., matric n degree , TCR, PATYI admissions to trinity ( ) 194., matric n degree , calendar, TCR, Gudenus 589 admissions to trinity, TCR 590 admissions to trinity 194., calendar, TCR 591 PONGRÁCZ Sidney College Register , Sidney-Sussex College Annual , , ACC, Gudenus 593 matric n degree , King's College Register, Cambridge 449., camb. hist. reg. 159., 222., liber protocoll 156., MÉL 149

150 Mihály 594 előbb a New York-i Columbia Egyetemen, majd a cambridge-i King s College-ban és Berlinben folytatta tanulmányait. A Corpus Christi diákja volt Erdős Károly (1911) és László-Guinnes Henrik (1919). Erdős később a Debreceni Teológiai Akadémia segéd- majd magántanára lett. A Christ s College falai közé járt Schiller-Szinessy Salamon Márk (1877) rabbi, aki Manchesterben a United Community-nek lett minisztere. Előbb a Christ s Collegeba (1885), majd a Downing College-ba (1886) járt Stomm Vilmos János (1885), aki később brit állampolgárként hadparancsnoki rangban a brit hadseregben szolgált. A liverpooli 4. ezred tagjaként részt vett a dél-afrikai harcokban, illetve az első világháborúban. 595 Ugyancsak a Downing College hallgatója volt Ludinszky Lajos Zoltán (1910). A Trinity Hall diákja volt Duka Ferenc Tivadar (1874) jogász és tiszttartó, valamint báró D Üchtritz Emil Zsigmond Ernő (1897). A St. John s-ba járt Dirsztay Gedeon (1908), 596 a Gonville and Caius College tanulója volt 1907-ben ifjabb Tisza István, 597 végül a Pembroke-ban tanult Déchy Iván Elemér (1907). 598 Ugyancsak a cambridge-i diákok közt találjuk a későbbi bankárt és a Magyar Jelzálog-Hitelbank igazgatóját, Beck Gyulát. 599 Cambridge-ben tanult jogot, Beck Gyulához hasonlóan, Balla Aladár, aki Újvidék főügyésze, majd 1906 és 1910 között főispánja lett; Szegeden pedig a második ellenforradalmi kormányban volt belügyminiszter. 600 V.2.4. A vidéki angol egyetemek diákjai A Manchesterben öt magyar hallgatót regisztráltam kutatásaim során. A manchesteri unitárius akadémián tanult a korábban már említett Benczédy Pál (1907/1908) 601 és Kiss Sándor (1906/06). 602 A Manchester University természettudományi karán Hevesy 594 cantabrigienses, RÉVAI, matric n degree , Liber Protocoll 28., King'sCollege Register R243H10 harrow regsiter vol , christ admission 300., matric n degree , cantabrigienses 52., christ biograph. 715., christ coll reg. 596 TU13/de dirsztay/8,6,5, St. John calendar, Camb CD, Szögi, matric n degree matric n degree , calendar, TtREL II.7.e.72, Gonville and Caius College bogr. Register, vol 4., 87., Gudenus 598 matric n degree , Pembroke Admission Book, GULYÁS 599 úmél IV MÉL I HMCR; UnitLex, ZOVÁNYI, MUC Reg. 602 HMCR, UnitLex, Uniárius Meta-Lexikon, MUC Reg., Dr. Martineau címen a neves angol teológus hat beszédét fordította magyar nyelvre: In KerMagv 150

151 György ( ), 603 mérnöki karán Bresztovszky Béla (1910), orvosi karán pedig Lichtmann Dezső (1894) hallgatott előadásokat. 604 Liverpoolban két magyar orvos járt: a későbbi híres bakteriológus Gózony Lajos (1913) 605 és az orvos, fiziológua Liebermann Pál (1910/11). 606 A leeds-i egyetemen Kántor Sándor (1906) személyében egy magyar hallgatót találtam. 607 A sheffield-i egyetemen a korábban már említett Bresztovszky Béla folytatott mérnöki tanulmányokat. 608 V.2.5. A skóciai tanulók Az Edinburgh-ban tanult 96 magyar peregrinus közül 84-en olyan református hallgatók voltak, akik kifejezetten magyar református tanulók számára létesített öszöndíj segítségével látogatták meg az egyetemet. 609 Az ösztöndíjakról szóló alfejezetben tárgyalt skóciai támogatás jóvoltából kint tanuló 81 magyar diák általában egy-három éven keresztül tanult a New College-ban. Edinburgh-ben tanult például a később Angliában több helyen is lelkészi szolgálatot teljesítő Saphir Gusztáv Adolf, 610 illetve a Bethánia-egylet alapítója Szabó Aladár. 611 Az edinburgh-i diákok közül 19-en tanárként helyezkedtek el a felsőoktatásban, illetve négyen esperesként, hárman orvosokként, egyikük pedig püspökként futott be karriert. Az első ösztöndíjas edinburgh-i hallgatók, Dapsy László és Dömötör János 612 Skóciában új teológiai, filozófiai és egyházi életbe cseppentek bele, és onnan a megújult 603 A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője. Nagyiparos, földbirtokos, nemes család. Forrás: RA/39/I ASL, BTK-adatbázis, RA/37/I 1910/1911,1911/1912,1912/1913, M Calendar 1911/1912, 1912/1913, 1913/ PATYI 2004., 605 SOTE kari jegyzőkönyv 1912/1913 IX. rendes ülés 39., 1913/14. X. rendes ülés 11., UCL calendar , Huszadik Század 1932 okt, SOTE kari jegyzőkönyv 1908/1909. IV. 75., 1909/1910. VI. 15., 1910/1911. II. 41., V Leeds Register 608 SÁRKÖZI SÁRKÖZI Saphir Adolph (1831 Pest 1891 London), forrás: SZINNYEI, roll of graduates of glasgow p540., matriculation album of glasgow p Szabó Aladár ( ): ref. lelkész, író től a-bp.-i ref. gimn. és 1888-tól a teológiai ak. tanára ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett től 1938-ig bp.-i lelkész. A Bethánia-egylet alapítója. A szegénygondozás, az árva- és cselédügy rendezésében is tevékeny volt. Forrás: MÉL, ZOVÁNYI, SZINNYEI, Locke. Bp., Budapestről Londonig. Emlékezés a keresztyén ifjúsági egyesületek XIII. világkongresszusára.1894.; Livingstone utazásai és felfedezései HÖRCSIK 1989., MÉL, TtREL II. 28. c. 1., SZINNYEI 151

152 skót egyház tanait hozták haza. Balogh Ferenc pedig 1869-ben a skóciai New Collegeban működő teológus egylet mintájára szervezte meg a Hittanszaki Önképző Társulatot. 613 Benkő István Fa Istvánnal angol mintára vasárnapi iskolai mozgalmat indított el (1883). Az ugyancsak Skóciában tanult Szalay József 1894-ben az Első Magyar Missziói Társulatot indította útjára, míg Bieberauer Richard ban megalapította a Filadelfiai Diakonissza Egyletet. 615 Kecskeméti Ferenc 616 és Nánássy Lajos 617 edinburgh-i tanulók magyar szóval hirdették az igét Amerikában. Az ugyancsak Edinburgh-ban tanult Sörös Béla 618 és Csiky Lajos pedig a skót börtönlelkészet intézményét honosították meg Magyarországon. Az edinburg-i teológus hallgatók számos ponton skót gyökerekkel gazdagították a magyar művelődéstörténet, és oktatástörténet eredményeit, munkásságukról a diákok utóéletét tárgyaló fejezeben térünk ki. 619 Glasgow egyetemén nyolc magyar fordult meg, többnyire teológiát, bölcsészetet, jogot, vagy mérnöki tanulmányokat tanultak. 620 Glasgow-i diákok voltak Saphir Gusztáv Adolf (1848), Losonczy László (1872c), Joachim József (1889c), Frölich Izidor (1896c), Patay Pál (1911) és Czirjék Mihály (1911). A belügyminiszter küldte állami ösztöndíjjal Wenhardt Jánost Glasgowba az 1900/1901-es tanévben, 621 hogy orvosdoktorként klinikai szempontból tanulmányozza a pestist. Wenhardt 1905-ben a belső betegségek általános kórtanából egyetemi magántanárrá habilitált. Glasgow-i diák volt a későbbi műegyetemi tanár Bresztovszky Béla (1912) is, aki 1916-tól a műszaki mechanikai és elméleti géptan tanszékhez kapcsolódó műszaki mechanikai laboratóriumot és kísérleti állomást vezette a budapesti műegyetemen. 622 Aberdeenben járt magyar hallgatóként Losonczy László (1872c), Goldziher Ignác (1906c), Szabó Zsigmond (1909), Imre Lajos (1910), Vargha Tamás (1910) és Deák 613 HÖRCSIK 1989., PALLAS, MÉL, ZOVÁNYI, SZINNYEI,, RÉVAI, TtREL II. 28. c. 1., Encyclopaedia of Living Divines. Edinburg, Suppl. És önéletr. Adatok. 614 HÖRCSIK 1989., MÉL, BSAX/1/B 615 HÖRCSIK HÖRCSIK 1989., Barna János 1928/b , BTK-adatbázis, ZOVÁNYI, SZINNYEI 617 HÖRCSIK 1989., ZOVÁNYI, SZINNYEI, GULYÁS 618 HÖRCSIK 1989., MÉL, ZOVÁNYI, SZINNYEI 619 HÖRCSIK 1989., ZOVÁNYI, RÉVAI 620 SÁRKÖZI SZINNYEI, MÉL 622 BME C , MÉL, Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink MTESZ) 152

153 Sándor (1912). Az aberdeeni hat diákból öt teológiát tanult, közülük későbbi pályájuk során hárman professzorok lettek, egyikük pedig esperes. 623 St. Andrew s-ba három magyar peregrinus járt, ketten orvostudományi órákat hallgattak, egy tanuló pedig teológiát. St. Andrew s diákjai voltak Szabó Iván (1855), Duka Tivadar (1853) és Losonczy László (1872c). Az első két diák orvostudományi kurzusokra járt, Losonczy László pedig teológiát hallgatott. Duka Tivadar doktorátust szerzett orvostudományból 1853-ban. 624 Végül az ír egyetem hallgatóit vizsgálva megemlíthetjük, hogy Belfastba járt Fazekas Lajos és Tildy Zoltán (1913), Vámbéry Ármint pedig a Dublini Egyetem ben tiszteletbeli jogi doktorává avatta. V.3. A peregrináció intenzitása A kutatásom során vizsgált időszakban az angliai magyar peregrináció intenzitását áttekintve számos fontos megállapítás rajzolódik ki. Eddigi kutatásaim szerint a peregrinusok nagyobb számban csak 1850 után látogattak angol és skót egyetemekre, ugyanis 1850 előtt mindössze tizenhárom magyar tanulót regisztráltam (1789-ig mindössze harminc magyar diákról tudunk) után viszont évtizedről évtizedre jelentősen emelkedett a kint tanuló magyarok száma, ugyanis a századforduló gazdasági felfutása és a növekvő ösztöndíj-lehetőségek kedveztek a külföldi tanulmányoknak (az 1880-as években már 90 fő tanult angliai egyetemeken). A skóciai Edinburgh-ben az 1860-as évektől tanult számottevő magyar diákság, ezelőtt csupán négy magyart regisztráltam. A másik három skót egyetem közül Aberdeenbe és Glasgow-ba az első diákok 1872 körül érkeztek. Míg St. Adrew s-ba az első diák már 1853-ban beiratkozott. Az angliai egyetemek közül Londonban legkorábban 1840 körül tanult magyar diák, 1857-től kezdve azonban minden évben megfordult egy-egy tanuló a városban, hogy ismereteit gyarapítsa. Cambridge-ben 1874-ből ismerem az első magyar tanulót, míg 1906-tól évente egy-két magyar diák mindig tanult az egyetem falai között, az ezt megelőző időszakban csak 17-en hallgattak stúdiumokat után szinte minden évben találtam magyar hallgatót az Oxfordi Egyetemen, ezt megelőzően azonban csupán tizenhatan jártak ide. 623 SÁRKÖZI SÁRKÖZI GÖMÖRI

154 A beiratkozások negyedszázadonként A fenti grafikonból jól látszik, hogy 1851 előtt elhanyagolható az angliai/skóciai peregrináció. A francia forradalom és napóleoni háborúk időszakában ( ) valószínűleg nehéz lehetett peregrinusként Angliába utazni, míg az 1819 és 1830 közötti szakaszban a Szent Szövetség peregrinációt tiltó karlsbadi határozata szabott szigorú kereteket a külföldi egyetemjárásnak, amely 1819-et követően tíz évre teljesen kizárta Angliát a diákok peregrinus útjairól. Az 1820-as évek végén a kolera járványok, 1830 körül pedig a forradalmi hullámok bátortalaníthatták el a vándorolni vágyó diákokat. A ferenci abszolutizmus minél centralizáltabb oktatási rendszert kialakítani próbáli intézkedései között látott napvilágot 1806-ban a második Ratio Educationis, amelyben a tanügyet szorosabb bécsi fennhatóság alá vonták, az egyetemeken a kari igazgató intézményét visszaállították. Bár a Ratio a bölcsészkari tanulmányokat három évről kettőre, a jogit négyről háromra csökkentette, a felsőfokú tanulmányok közé több reálstúdiumot iktatott be, ami ösztötnözte a hallgatók mérnöki tudományok iránti érdeklődését. 626 A bécsi udvar igyekezett a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatit minimálisra redukálni. A cenzúra mellett olyan rendeletek születtek, amelyek korlátozták a protestánsok külföldi továbbtanulását. Az udvar úgy képzelte, hogy a nem katolikus diákok valamelyik birodalmi egyetemen felállított protestáns fakultáson fognak tanulni, s ez helyettesíti majd a nyugat-európai peregrinációt. Ennek érdekében 1821 áprilisában a bécsi egyetemen protestáns teológiai kar nyílt, de a kezdeményezés 626 HAT ÉVSZÁZAD

155 sikertelen maradt és 1825-ben az udvar kénytelen volt újra engedélyezni a protestáns diákok birodalmon kívüli peregrinációját század közepétől már nemcsak teológusok vettek részt a peregrinációban, hanem egyre inkább világi tanulók is. A Magyarországot Nyugat felől a külföldi protestantizmus egyházi központjain túl Párizsból, Bécsből és Londonból is egyre erősebben érték kulturális hatások. Az előző évszázadoktól eltérően már nem a protestáns és katolikus teológusok voltak a külföldi kulturális hatások kizárólagos közvetítői. 628 Az Anglia és Skócia peregrinációban a dualizmus korszaka jelenti az áttörést, ugyanis a magyar peregrinus körében a dualizmus második szakaszában fut fel a Szigetország népszerűsége, hiszen ekkor már állami támogatások is segítik a külföldön tanulni vágyó diákokat. 629 A 19. század közepén talán azért sem jelentős még az angliai peregrináció, mert a magyarok számára a Berlini Egyetem és az 1815-ös alapítású Bécsi Polytechnikum volt vonzó. Az 1717-től Bécsben működő hadmérnöki akadémia is népszerű volt a magyar peregrinusok között, a hallgatóinak majdnem 20%-a Magyarországon született. Az intézet matematikai, geometriai oktatása kiváló volt, így azok is ide jártak, akik egyébként polgári pályára készültek A beiratkozók száma tízévente 627 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI BUCSAY SÁRKÖZI TARGU MURES A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI

156 A humboldti liberális egyetempolitikát hazánkban az évi XIX-es törvénycikk vezette be, amely deklarálta a tanítási és a tanulási szabadság elvét. A törvénycikk a pesti egyetemet az országgyűlésnek felelős közoktatásügyi miniszter fennhatósága alá rendelte. Innentől fogva egyre több minisztériumi ösztöndíj nyílt meg az egyetemi tanulók számára, a költségvetésből kifejezetten a külföldi tanulmányutak kiadásaira zároltak összegeket A beiratkozók száma ötévente A beiratkozók száma évente A beiratkozottak számának évenkénti alakulását a fenti táblázatban tüntettem fel. Az ábrán látható, hogy a korszak kezdetén Gömöri György kutatási eredményei folytatódnak, 632 ami alapján elmondható, hogy 1840-ig az angliai peregrináció szinte 631 HAT ÉVSZÁZAD A 30 éves háború folytán a reformátusok a német egyetemekről kiszorulva mindinkább választottak holland (Franeker, Leiden, Utrecht) és angol vagy svájci egyetemet tanulmányaik színhelyéül. Ez a tendencia folytatódik a 18. században. Mária Terézia megtiltotta a külföldi tanulmányutakat és cenzúrát vezetett be , között tilos volt minden külföldi tanulmány. 156

157 lenullázódott után válik állandóvá az a tendencia, hogy magyar diákok felkeresik a Szigetország egyetemeit és 1866-tól megugrik az angliai peregrinusok száma, valószínűleg a német egyetemekről a porosz-osztrák háború miatt kiszoruló diákok álltak tovább Franciaország és Anglia felé orientálódva. Látható az is, hogy igazi felfutás a századfordulón következik be, így 1910 és 1914 között már 166 magyar diák utazik ki angliai egyetemre tanulni. A világháború kitörése után lényegében megszűnt az angliai tanulás lehetősége, amely tendenciát jól jelez, hogy 1915 és 1919 között már csak hét diák fordult meg angol egyetemen. 633 A stabil skót-magyar kapcsolatok kedveztek a kint tanulni vágyó teológus hallgatóknak. Az 1840-es években az evangelizáció és az egyesületi tevékenység Nyugatról került be az országba. Budapesten a letelepedő skót misszió és egy újonnan alapuló német református gyülekezet tevékenysége összefonódott. A skót misszió ben kezdte meg a működését Pesten és fő feladatának a zsidók közti térítés tekintette, de eleinte gondját viselte a Lánchíd építőinek, egy angol cég technikusai és építőmunkásai lelki életének is. A skót misszió tevékenységét pártfogolta Mária Dorottya, József nádor főherceg felesége, Johann Georg Bauhofer budai evangelikus és Török Pál pesti református lelkész. A skót zsidómisszió élete érintette a főváros és a vidék református és evangelikus gyülekezetinek életét is, együtt szerveztek nyilvános bibliaköröket, elemi iskolát alapítottak. Ebben az időszakban a kibővülő állami közigazgatás és a kezdődő iparosodás számos svájci, német, angol, skót, holland protestánst vonzott a magyar fővárosba, ők alapították 1859-ben a pesti református egyház német ajkú református lányegyházát, amely közvetítőjévé vált a nyugati gyakorlati egyházi hatásoknak, főleg a belmissziónak. Megalapították 1866-ban a Bethesda Kórházat, a Bethánia árvaházat, megkezdték Magyarországon a diakonisszaképzést is (Pozsony, Debrecen). Kamaraerdőn további árvaházakat nyitottak, valamint szociális otthonokat is létesítettek. Nyugati mintára elterjesztették a vasárnapi iskolákat, megalapították a közösségi keresztyénség szervezeteit, az első magyar Keresztyén Ifjúsági Egyesületet (KIE), a Keresztyén Diákszövetséget, valamint a Bethánia-társaságokat. 634 A Nyugat- Európában (Skócia, Németország) tanuló fiatal lelkészek honosították meg azokat a törekvéseket (ébredésnek vagy belmissziónak nevezve), amelyek sikerrel állították meg az egyházaktól való eltávolodást. Előnyben részesítették a templomon kívüli egyházi 633 SÁRKÖZI BUCSAY

158 alkalmakat, külön figyelmet fordítottak a nemekre, korosztályokra, foglalkozási csoportokra és a karitászra. 635 Az évi XX-as törvénycikk kimondta a vallási egyenlőséget és az államra hárította az egyházak, valamint iskolák fenntartásának költségeit, ezért 1849-et követően egyre több felekezeti iskola került állami irányítás alá. A népiskolák államosításával felszabadult anyagi erőket az egyházak a kollégiumok, főiskolák, leányiskolák, tanító- és tanítónőképző intézetek fejlesztésére fordították. Az evangélikusoknak Eperjesen, Pozsonyban, Sopronban és Nagyszebenben működtek teológiai főiskolái. A reformátusok debreceni, sárospataki, pápai kollégiumai virágoztak. Debrecenben 1896-ban négy új tanszéket alapítottak, 1914-ben pedig állami egyetemet szerveztek a városban. Budapesten 1855-ben létesült felekezetközi protestáns teológiai akadémia, ahol 1865-ig együtt tanultak az evangelikusok és a reformátusok után az evangélikusok főleg Halléba jártak, a reformátusok inkább Utrechtbe, Edinburgh-be, de sokan látogatták Jéna, Berlin, Lipcse, Marburg, Bázel, Genf, Aberdeen, Glasgow, Belfast Montau intézményeit is. A külföldi tanulmányutak ebben az időszakban már nem az egyedüli kapcsolatot jelentették a külföldi hittestvérekkel. A közlekedés új lehetőségei, az államközi keresztyén egyházi egyesületek alapítása révén, megteremtették a vezető egyházi emberek és teológusok érintkezését. Így jöttek el Magyarországra a Presbiteriánus Világszövetség, a Gusztáv Adolf Egyesület, az Evangélikusok Szövetsége, az IMCA, a Keresztyén Diákegyesület és más kül- és belmissziós társaságok képviselői. Több protestáns peregrinus diák idegen nyelvű, a magyar egyházi életet bemutató dolgozatot, tanulmányt készített, amely külföldön a protestáns egyházak iránt megnövekedett érdeklődést szolgálta. Itt Csiky Lajos munkáját lehet megemlíteni ( A short account of the Hungarian reformed Church ) 636, valamint Balogh Ferenc és Nánássy Lajossal művét ( History of the Reformed Church of Hungary ). 637 A nemzetközi egyházi kapcsolatok erősödtek, 1910-ben például Manchesterből járt itt Sadler professzor, de több magyar is szerepelt vendégelőadóként külföldi egyházi fakultásokon, illetve több magyar teológus számára díszdoktori címet adományoztak külföldi egyetemek MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET CSIKY BALOGH-NÁNÁSSY BUCSAY

159 A 176 beiratkozást alapul véve a londoni peregrinusok kiutazásai 1830 és 1919 között a következőképpen alakult: V.4. A tanulmányok hossza A tanulmányok hosszának elemzéséből is több fontos következtetés levonható. A Londonban, Cambridge-ben vagy az Oxfordi Egyetemen tanult peregrinusok közül 147 hallgató egy, maximum négy hét hosszúságú nyári egyetemen vett részt. A magyarországi diákok 31 %-a csupán fél és egy hónap közötti időintervallumot tartózkodott valamely felsőoktatási intézményben. A magyarok 10,6 %-a (53 tanuló) egy-két hónapot, de mindenképpen kevesebbet, mint egy évet tanult kint. A többi hallgató közül 145-en (29 %) egy évet, egy diák másfél évet, 49-en pedig két évet (9,8 %) töltöttek kint. Tekintettel arra, hogy Angliában tanulni igen drága volt, meglepőnek mondható, hogy akadtak olyan hallgatók is, akik több mint két évet töltöttek a Szigetország egyetemein. A kutatásaim során ugyanis 16 olyan hallgatót találtam, akik három, és három olyan peregrinust, akik négy évet jártak a brit felsőoktatás valamelyik intézményébe. Sőt, két tanuló még ezt is meghaladó tanulmányi idővel rendelkezik, egyikük hat, másikuk kilenc évet tanult Angliában. A peregrinusok közül 28-an több egyetemre is beiratkoztak, vagyis nem egy felsőoktatási intézményben töltötték a fent megjelölt időintervallumot SÁRKÖZI

160 V.5. Előtanulmányok, avagy az angliai/skóciai magyar peregrináció útvonalai A diákok peregrinációjuk során több egyetemet is meglátogattak és az egyetemi regiszterek vagy a college-ok diáknévsorai sok esetben közlik, hogy a tanuló mely másik egyetemről érkezett az adott felsőoktatási intézménybe. A levéltári források mellett életrajzi lexikonok is eligazítást adnak az egyes tanulók tanulmányi útjairól, így enciklopédiákból is kiegészíthető az adatbázis ezen rovata. Kutatásom során 338 beiratkozott hallgatóról találtam arra vonatkozóan adatot, hogy Angliát megelőzően mely ország felsőoktatási intézményében folytatott tanulmányokat. Ez nem azt jelenti, hogy a többi majd kétszáz tanuló nem valamely egyetemről érkezett, inkább az valószínű, hogy nem áll rendelkezésre forrás a diák korábbi tanulmányaira vonatkozóan. A diákok felsőoktatási pályáját megfigyelve megállapítható, hogy nemcsak közvetlenül utaztak a magyarországi diákok Angliába/Skóciába, hanem más külföldi egyetem érintésével érkeztek. A diákok több mint feléről (330) biztosan tudjuk, hogy valamely magyar felsőoktatási intézmény hallgatójaként érkezett Angliába több külföldi egyetemen meglátogatása után. Azt valószínűsítve, hogy ez a szám valamivel magasabb lehetett, elmondható, hogy többen kezdték el Magyarországon egyetemi tanulmányaikat, mint akik eleve Angliában vagy Skóciában iratkoztak be először valamely egyetemre. Tekintettel arra, hogy Anglia messze van, érdemesebb volt úgy szervezni a külföldi egyetemlátogatást, hogy más útba eső egyetemen is hallgasson a diák egy-két előadást. Ezért jellemzően az angliai/skóciai peregrinus diákok számtalan közbülső egyetemen is tanultak. Az adatbázisból kiderül, hogy a diákok melyik magyarországi egyetem diákjai voltak. A budapesti tudományegyetem hallgatói közül 224-en tanultak a Szigetországban, 22-en a jogi karról, 52-en a bölcsészkarról, 42-en pedig az orvosi karról érkeztek. A királyi József Műegyetemről 44-en, a budapesti Református Teológiáról 52-en, a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémiáról 12-en indultak útnak. A Debreceni Egyetemről 48 hallgató érkezett, ebből teológiáról 39, jogi karról négy, bölcsészkarról öt tanuló. A Kolozsvári Teológiáról, illetve 1872-től a kolozsvári Ferenc József Egyetemről szintén 49 hallgató érkezett a Szigetországba, ebből 30 teológus, 11 bölcsész, öt jogász, három pedig orvostan-hallgató volt. A többi magyar felsőoktatási intézményből elenyésző számú tanuló vágott neki Albionnak: a soproni teológiáról két diák, a selmecbányai akadémiáról egy, székelyudvarhelyről egy, a sárospataki 160

161 főiskoláról négy, Losoncról kettő, Nagykőrösről egy, a pápai teológiáról hét, Pozsonyból hat, Kecskemétről egy és Eperjesről további két tanuló. Magyarországot elhagyva a legtöbben német egyetem érintésével érkeztek a Szigetországba. Többen (29) először Bécsig utaztak és itt folytattak tanulmányokat, majd Németországon vagy Franciaországon át érkeztek Angliába. Bécset követően Jéna, Berlin, Göttingen, Drezda, Kiel, Lipcse, Tübingen egyetemét látogatták meg a diákok, 6-an pedig Párizsba utaztak. 18-an először a Berlini Egyetemnél álltak meg, és Anglia előtt útba ejtették még Lipcsét, Zürichet, Genfet, Párizst, Utrechtet. Lipcsében kezdtek 12-en, ahonnan egy páran tovább mentek Berlinbe, majd Heidelbergben, illetve Zürichben is végeztek rövidebb tanulmányokat. Olyan is akadt, aki a francia Strasbourg majd Párizs egyetemén fordult meg, és csak így ért el Angliába. Öten Göttingenből érkeztek. Az első megállója négy tanulónak München, háromnak Jéna, egynek Tübingen, egynek Lahn (ez feltehetően Marburg) volt. Csupán tíz olyan tanuló volt, aki Svájcban kezdte meg peregrinus útját. Inkább az volt a jellemző, hogy német egyetemek után hallgattak órákat Genf, Zürich, Basel egyetemein. Heten Franciaországba utaztak Magyarországról, és utána Angliába. Kevesen érintették Hollandiát (négyen Utrechtben jártak), egy tanuló az USA-ból visszaúton állt meg Angliában. A peregrináció útiránya összefügg a magyarországi hallgatók nemzetiségi összetételével. Az adatbázisban szereplő magyarországi hallgatói beiratkozásból 200 beiratkozás zsidó származású magyar, vagy német, angol, szlovák, szerb hallgatóé, vagyis az angliai és skóciai peregrinusok közel 40 %-a magyar állampolgárként Angliába/Skóciába ment tanulni ahelyett, hogy a dualizmus második felében kiépülő, magyar tannyelvű felsőoktatási intézményben tanult volna. 640 Az alsó- és középiskolai tanulmányokról kevés információ áll rendelekzésünkre, összesen 236 adat elemezhető. A 236 bejegyzésből 51 budapesti előtanulmányokat jelöl, a többi vidéki iskolát, 35-en református iskolába jártak, 5-en evangélikusba, 25-en pedig katolikus elemi oktatásban részesültek. V.6. Az Angliát és Skóciát követő egyetemlátogatás A legtöbb diák Angliát elhagyva német egyetemeken folytatta tanulmányait, mielőtt haza érkezett volna. Egy páran kihasználva, hogy külföldön vannak több német 640 SÁRKÖZI

162 egyetemen is hallgattak előadásokat. Húsz diák valamilyen német egyetemet még érintett, mielőtt visszatért volna Magyarországra. Főleg Heidelberg és Berlin volt népszerű. Ausztriát hatan érintették hazatérés előtt. Szintén kedvelt volt Franciaországot útba ejteni hazafelé úton, vagy közvetlenül, vagy német/svájci óralátogatásokat követően. Közvetlenül 13 diák utazott francia egyetemekre tanulni, azonban számukat növeli a német (4) vagy svájci (2) egyetemeket követő francia tanulmányút. Volt olyan diák is, aki a franciaországi tanulmányok után még Belgiumban, majd Olaszországban is hallgatott előadásokat. Kilencen Svájcba mentek tanulni, majd ezt követően még francia, majd német egyetemekre is ellátogattak, egy tanuló pedig az Egyesült Államokba utazott. Hatan Angliát követően közvetlenül az Egyesült Államokba utaztak, hogy az Angliában megszerzett nyelvtudást tovább mélyítsék, így az USA-ban is jártak rövid ideig egyetemre. Szintén több diák választotta a Bécs érintésével történő hazatérést. Holland egyetemekre kevesen mentek, a rendelkezésre álló adatok alapján négyen érintettek valamilyen holland egyetemet az angol tanulmányokat követően, Hollandia után pedig még német egyetemre is jártak mielőtt hazatértek volna. Olasz egyetemekre csak hárman, Prágába csak egy diák utazott mielőtt Magyarországra érkezett volna. 641 V.7. A női hallgatók részvétele az angliai peregrinációban Az angol felsőoktatás 19. századi átalakításával, és a liberális, vizsgáztató egyetemtípus létrejöttével a nők előtt megnyílt az út az egyetemre. Kutatásaim során 46 nőt regisztráltam, ami a peregrinusok 9 %-át jelenti. Szokatlanul magas ez a szám, a korabeli Németországban a peregrinusok 1 2 %-a volt csak hölgy. 642 nő 9% férfi 91% 641 SÁRKÖZI SÁRKÖZI

163 Az oxfordi egyetemen 1920 előtt, Cambridge-ben egészen 1948-ig nem voltak teljes értékű tagjai a felsőoktatási intézménynek a női hallgatók, ezért az egyetemi regiszterben nem szerepelnek, még akkor sem, ha hallgattak is órákat az egyetem falai között. A Londonban talált női tanulók közül nyolc rendes hallgatója volt valamely angol egyetemnek. Egyikük hegedűórára járt, a többiek bölcsészeti stúdiumokra iratkoztak be, úgymint filozófiára, történelemre és volt, aki posztgraduális kémiai tanulmányokat folytatott a University College Londonban. A többi 39 hallgató egy vagy két hónapos nyári egyetemi képzésen vett részt. Az adatbázisból az is kiderül, hogy többen férjüket aki Magyarországon egyetemi tanár volt kísérték el a nyári egyetemre, illetve a családi nevek egyezéséből úgy tűnik, hogy a nők egy részének édesapja korábban valamely angol felsőoktatási intézmény hallgatója volt. Magyarországon 1895-ben nyíltak meg az egyetemek a női hallgatók előtt, akik először az orvosi és a bölcsészeti karokra iratkozhattak be. 643 V.8. A hallgatók szakmacsoportonkénti tagolása Az alábbi táblázat a beiratkozások fakultások, illetve tudományszakok szerinti megoszlását ábrázolja. A 456 tanulóról 482 adat áll rendelkezésünkre az angliai és skóciai felsőoktatási tanulmányokról, mert a tanulók döntő többsége több stúdiumot tanult egyszerre Tanulmányok A legtöbben, az összes hallgatók 38,9 %-a (194), illetve az ilyen irányú adattal rendelkező tanulók 42,5 %-a bölcseleti stúdiumokat hallgattak, amelyből a legtöbben angol nyelvet (159) tanultak, akik közül sokan nyári egyetemekre érkeztek ebből a 643 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE

164 célból. Nyári egyetemi kurzusokat Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben is szerveztek, főleg külföldi hallgatók számára. A nyári egyetemeken az előadások érdekes témákat boncolgattak, de a résztvevők célja főleg az angol nyelvtudás tökéletesítése volt. Az orvosi karra 1904/05 tanévben érkezik először meghívó a nyári egyetemi kurzusokra. 644 A londoni nyári egyetemeket 1903-tól szervezték meg és a kurzusok egy hónapig tartottak, általában július második és augusztus első felében várták a külföldi hallgatókat. A résztvevők szóbeli és írásbeli nyelvvizsgával zárták a tanulmányokat, ahol jó és kiváló szintű nyelvtudást bizonyító oklevelet lehetett szerezni. Alacsony szintű nyelvtudással nem lehetett a kurzusokon részt venni. Kifejezetten ügyeltek arra, hogy a foglalkozások kiscsoportosok legyenek, hogy a Londoni Egyetemen eltöltött négy hét a maximális hatékonyságot érje el. Az elszállásolások megszervezésénél arra is figyeltek, hogy az angol családoknál maximum két különböző nemzetiségű diákot helyezzenek el. Olyan változatos előadástémákat hallgathattak a diákok, mint az angol irodalom, angol oktatási módszertan, angol művészet, Dél-Afrika története, közgazdaságtan, kereskedelem, személyiségi jogok, a jogalkotó és a végrehajtó hatalom kapcsolata. 645 A gyakorlati órákat a fonetika, a kommunikáció, és az olvasás köré szervezték. A hallgatók számára Londonban és környékén kirándulásokat szerveztek, hogy a nevezetességeket és a történelmi események helyszínét megismerhessék. Az oxfordi nyári egyetemisták számára kedvezményes vonatjegyek és szálláslehetőségek álltak rendelkezésre ben az egy hónapos kurzus 1 font 10 shillingbe került. Az 1912-es nyári egyetemen fonetikát, angol nyelvet lehetett hallgatni. De a nyelvtanulás mellett korabeli problémák elemzése is szerepelt az előadások témája között, pl. alkotmányos, társadalmi és gazdasági problémák. Országonként egy vagy két összekötő ember volt, aki korábban részt vett már nyári egyetemi kurzuson, és aki szívesen nyújtott információt az érdeklődők számára. Náluk lehetett prospektust szerezni, amin előre feltüntették az órákat, és az ajánlott olvasmányok listáját. Voltak konferencia jellegű szekciók, ahol téma volt például az angol oktatási rendszer szerkezete. A nyári egyetemi kurzusokra limitált volt a jelentkezés, és a regisztációkor kellett fizetni ben már 3 font volt az egész kurzus, aki csak az első vagy a második etapon szeretett volna részt venni, 2 fontot fizetett. Az I. képzési rész angol nyelv volt: kezdőknek, haladóknak, illetve angol tanárok számára. A II. képzési részen 644 SOTE 1904/1905 kari jegyzőkönyv IX. ülés UoL EM 3/6/1 164

165 kifejezetten fonetikát oktattak. A regisztrációs díjhoz járultak még hozzá az utazási költségek és a szállásdíjak (25 45 shilling között mozgott hetente). Az elszállásolási lehetőségeket és körülbelüli árakat is tartalmazta a prospektus, valamint egy jelentkezési formanyomtatványt. A bölcsészeten belül a következő órákat hallgatták még a magyarok: filológia, összehasonlító nyelvészet, történelem, régészet, művészettörténet, irodalom, irodalomtörténet, indológia, héber, fonetika, filozófia, angol történelem, pedagógia, nyelvtanítás módszertana, iráni nyelv, filozófia. A bölcsészeti órák 18 %-a filozófia, művészettörténet, történelem és irodalom volt. A magyarországi református egyház aktívan ápolta skóciai kapcsolatait a 19. század folyamán. A hazai protestantizmus továbbélő hagyományai következtében 131- en teológiát tanultak (26.5 %), ez leginkább protestáns teológus hallgatókat jelent, akik Edinburgh-ba érkeztek e célból. A teológia népszerűsége Londonban csökkent, mert az egyetemi rendszer átalakításának köszönhetően modern tudományokat oktattak az intézmények, ezért az egyháztörténeti, filológiai, teológiai tárgyakat Oxfordban, Cambridge-ben és Skóciában volt érdemes tanulni. A bölcsészet és a teológia a századfordulóig állt csak az érdeklődés középpontjában és az 1900-as évet követően egyre többen a modern, természettudományi, gazdasági, mérnöki stúdiumok iránt kezdtek érdeklődni. A századfordulóra jellemző volt, hogy a hallgató bölcseletet tanulni érkezett Angliába, de közben felvett valamely modern tudományt is. A 19. század közepére a metafizikaellenesség és a pozitivizmus elterjedésével párhuzamosan, a tapasztalati úton való bizonyítással gyors fejlődésnek indultak a természettudományok. A modern tudománynak számító gazdasági, műszaki, természettudományi tantárgyakat összesen a tanulók 20.5 %-a hallgatott. Az ösztöndíjakról szóló fejezetben tárgyaltuk, hogy a budapesti orvostanhallgatóknak lehetőségük volt ösztöndíjjal Londonban tanulni. Az összes hallgató közül 47-en orvostudományt (9.4%), ezen belül fogászatot, élettant, anatómiát, bőrgyógyászatot hallgattak. Az orvostanhallgatók viszonylag alacsony számát részben azzal lehet magyarázni, hogy a magyarországi diákok kezdetben Bécsben tanultak szívesen orvoslást, később azonban a hazai orvosképzés is felzárkózott az európai élvonalhoz. 165

166 Természettudományt (az orvostudományt leszámítva) 16-an tanultak, főleg matematika, kémia, geológia, fizika, botanika, ásványtan, növény- és állattan, kertészet, vagy biológia, illetve gyógyszerészet iránt érdeklődtek a diákok. Kertészetet egy ember tanult Angliában, ő is inkább valószínűleg a gyakorlatban vizsgálta az angol kertépítési stílus fortélyait (a kertészképzés 1853-ban kezdődött Magyarországon Entz Ferenc jóvoltából.) A kevés természettudományos érdeklődés mögött az állhat, hogy a természettudományi tanszékeket és épületeket folyamatosan bővítették Budapesten a 19. század második felében, felépült a klinikák. 646 A magyar peregrinációban 1844 körül határozható meg az a fordulópont, amikor a hagyományos orvosi, sebészi, illetve teológiai pályák iránti érdeklődést felváltja a reáltudományok külföldi elsajátítása iránti igény. 647 A műszaki tudományok közül a tanulók elsősorban mérnöki előadásokat látogattak, többnyire villamosmérnöki, vegyészmérnöki, vízmérnöki, szennyvízelvezetési és elektrotechnikai kurzusokat hallgattak. Hazánkban az Institutum Geometricum felszámolásával hét évre megszűnt a felsőfokú mérnökképzés az országban, ezzel párhuzamosan nőtt az érdeklődés külföldi képzés iránt. A Thun-i reformok erősítették a felsőfokú műszaki képzést hazánkban. Egyesült az Institutum Geometricum és a József Ipartanoda, a Birodalom más műszaki felsőfokú intézményéhez hasonló Technikai Intézet jött létre. 648 A budai ipartanodát 1856-ban fejlesztették műegyetemmé (k.k. Joseph Polytechnikum), ahol egyetemi szintű mérnöki, közgazdasági és kereskedelmi képzés folyt. Az egy éves előkészítő osztály mellett az egységes technikai osztály egyszerre végzett felsőfokú mérnökképzést és egyetemi szintű kereskedelmi, illetve közgazdasági képzést is től József Műegyetem néven új, korszerű szervezeti felépítésben, három önálló fakultással folytatta a munkát ben Than Károly kezdeményezésére a Füvészkertben elkészült a pesti egyetem új, világszínvonalú vegytani intézete. 649 A műegyetem korszerűsítésére és bővítésére 1904 és 1910 között került sor elektrotechnikai intézet épült, a technikai mechanika, mechanikai technológia, géplaboratórium, és központi gépház épülete is elkészült. 646 HAT ÉVSZÁZAD A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI HAT ÉVSZÁZAD HAT ÉVSZÁZAD 40.,

167 A londoni King s College-ban egy pár magyar alkalmazott tudományokat hallgatott, amit a következőképp oktattak: az első évben tanultak kémiát, matematikát, mechanikát, rajzolást, ásványtant, gyár- és géptervrajz-készítést, geológiát, teológiát, és volt gyakorlati geológia szeminárium is. A második évben ezek mellett mérnöki rajz és műszaki tervezési órákat hallgattak a diákok. A harmadik évben pedig vegyészet, fotózás, utazás, rajzolás egészítette ki a tanulmányokat. 650 Jogot, politikatudományt és szociológiát 41 peregrinus hallgatott (8,2%), akik elsősorban nem az angolszász jogrendszer iránt érdeklődtek, hanem inkább a demokrácia, jogrendszer gyakorlatát, a mindennapokban történő alkalmazását vizsgálták, a börtönök működésétől a parlamenti képviselők megválasztásáig. Közgazdaságtan iránt 24-en (4,8%) érdeklődtek, ők pénzügyet, modern közgazdaságtant és politikai gazdaságtant tanultak előtt nem volt közgazdaságtani egyetemi képzés Magyarországon, így a magyar hallgatók külföldön tanultak gazdasági és pénzügyi ismereteket. Az első hazai felsőkereskedelmi iskola 1857-ben nyílt (Pester Handels Akademie, a későbbi Budapesti Kereskedelmi Iskola) tól az egységes technikai tagozaton belül külön műszaki és külön közgazdasági osztályok voltak, a közgazdasági osztályon belül pedig külön tanrend volt a kereskedők, külön a mezőgazdászok számára. 651 Kereskedelmi oktatás Budapesten 1891-től működött a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam, 1899-től pedig a Keleti Kereskedelmi Akadémia keretén belül. Az akadémia célja speciális szakismerettel rendelkező kereskedelmi tisztviselők, kereskedők kiképzése volt. A magyar felsőoktatási rendszer egyik fogyatékossága a mezőgazdasági felsőoktatás vizsonylagos fejletlensége mellett a pénzügyi és kereskedelmi körök által folyamatosan sürgetett közgazdasági szakképzés megoldatlansága volt ben kivitel akadémia létesült Fiuméban a Nyugat- Európával, illetve a tengerentúllal folytatott kereskedelem szakemberszükségletének kielégítésére ben a budapesti műegyetemen továbbképző jellegű közgazdasági tanfolyamot szerveztek, ugyanitt 1916-ban közgazdasági szakosztályt létesítettek King s College Calendar 651 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI , A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI ; HAT ÉVSZÁZAD

168 A bölcsészeti órák mellett tehát a tanulók 20,5%-a modern tudománynak számító gazdasági, műszaki, természettudományi tantárgyakat hallgattak. Valószínűleg az angol tanulmányok egyik célja olyan modern új tudományterületek megismerése lehetett, ami a hazai felsőoktatásban nem szerepelt a hallgatható stúdiumok között. Ez megmutatkozik abban is, hogy, a hallgatók Magyarországra visszatérve, tanulmányaikat befejezve kamatoztatni tudták az Angliában szerzett ismereteket, és az új, hazánkban ismeretlen tudományos ismeretek sikeres karrier lehetőségét nyitotta meg Zenét kilencen választottak, zongora és hegedűoktatáson vettek részt. Közöttük volt Joachim József ( ), aki Cambridge-ben tanult zenét, s annyira tehetséges volt, hogy a 19. századi Európában a hegedű fejedelmi művészének nevezték. Kedvelte játékát Viktória királynő is és Oxford, Cambridge, illetve Glasgow is egyetemi díszdoktorrá avatta. Valószínűsíthető, hogy a zenei és más művészeti tanulmányokat folytató magyarok száma ennél nagyobb lehetett, de a művészeti tudás elmélyítése kevésbé történt egyetemi keretek között. Budapesten 1875-től működött a Zeneakadémia, mint felsőfokú zeneművészeti oktatási intézmény, 653 ahol 1890-ben kezdődött meg a zongora-, 1901-ben a hegedűtanárok képzése. 654 Egy tanuló szépművészetet, egy fényképészetet tanult St. Andrew s ban. A fényképezés Magyarországon a nyugat-európai divattal és gyakorlattal párhuzamosan terjedt el. Budapesten 1893-ban alapult meg a Műkedvelő Fényképészek Köre, sokan hobbiként készítettek fotográfiákat. 655 Képzőművészetet a magyarok a bécsi képzőn tanultak, amit 1812-ben szerveztek újjá (festészet, szobrászat, rézmetszés, mozaik szerepelt a tantárgyak között). Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola 1908-ban jött létre a mesteriskolák, a női festőiskola és a Mintarajztanoda összeolvadásából. A kutatási eredményeim alapján a mezőgazdaság csupán három tanulót érdekelt, ugyanakkor megkockáztatom, hogy ennél jóval több növénytermesztést és állattenyésztést tanulmányozó magyar járt Angliában, de jellegzetesen ezt tanulmányút, kirándulás, baráti látogatás keretében tették, nem felsőoktatási hallgatói jogviszonyban. Erre utalnak a ránk maradt főúri utazási naplók, Wesselényi és Széchenyi utazási feljegyzései, Térey Pál naplója MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET WESSELÉNYI NAPLÓJA, TÉREY

169 Magyarországon 1797-ben indult a keszthelyi Georgicon. A szarvasi iskolával a mezőgazdasági termelés legkülönbözőbb irányú szakemberszükségleteit igyekezett kielégíteni ban kezdte meg működését a magyaróvári gazdasági tanintézet, amelyben korszerű tangazdaság és kiváló gyakorlati oktatás folyt német nyelven. 657 Az első magyar nyelven oktató mezőgazdasági tanintézet 1864-től működött Keszthelyen (Gazdászati és Erdészeti Tanintézet). 658 A mezőgazdasági szakképzés fejlesztése érdekében 1869-ben magyar királyi felsőbb gazdasági tanintézetté szervezték át a mosonmagyaróvári, az újra indult keszthelyi, valamint az újonnan létesített debreceni, kassai és kolozsvári mezőgazdasági intézetet. 659 Ezeket 1874-ben Trefort névleg felsőfokú, lényegében középfokú mezőgazdasági tanintézetté nyilvánította, viszont a mosonmagyaróvári intézet akadémia lett. A selmecbányai Erdészeti és Bányászati Akadémia 1904-ben vált főiskolává négy fakultással (bányamérnök, fém-kohómérnök, vas-kohómérnök, erdőmérnök). Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven 1906-ban főiskolai szintre emelkedett a debreceni, kassai, keszthelyi középfokú mezőgazdasági intézet. 660 Természettudomány 21%? 5% Művészet 4% Jog 10% Teológia 9% Műszaki 9% Gazdaság 12% Bölcsészet 34% A magyar tanulók londoni tanulmányai A fenti ábrán látható, hogy a londoni tanulmányokról rendelkezésre álló 194 adatnál 661 a bölcsészeti órák (filozófia, művészettörténet, történelem, angol nyelv és irodalom) látogatottságát megelőzték a modern tudománynak számító gazdasági (politikai 657 HAT ÉVSZÁZAD 31., A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI SÁRKÖZI

170 gazdaságtörténeti, pénzügyi), műszaki, és természettudományi tantárgyak. A magyar tanulók általában felsőfokú tanulmányaik során keresték fel a londoni intézményeket, és miután az ösztöndíj véget ért, hazautaztak, így diplomát magyar felsőoktatási intézményben szereztek (57). Ahogy közeledünk a századfordulóhoz, a diákok közül többen diplomáztak (40) és 18-an kifejezetten posztgraduális tanulmányok miatt érkeztek Angliába. Közülük 17-en doktoráltak is: egy tanuló bölcsészetből, 11-en jogtudományból, egy teológiából, ketten orvostudományból, egy zenetudományból, egy tanuló pedig politika-tudományból. A posztgraduális hallgatók a budapesti egyetemről érkeztek. További hét magyarországi diák későbbi pályája során angol egyetemi díszdoktori címet nyert. 662 A hazai középfokú oktatási rendszer átszervezése, korszerűbbé tétele (reáliskola, humán gimnázium, reálgimnázium, felső kereskedelmi iskola, felső ipariskola, mezőgazdasági szakképzés), biztosabb ugródeszka volt a felsőfokú tanulmányok, és a külföldi egyetemjárás felé is, gy ez is szerepet játszhatott abban, hogy a századfordulóhoz közeledve egyre több magyar keresi fel az angol és skót egyetemeket. V.9. A társadalmi rétegződés A peregrinációs adatbázis azt is lehetővé teszi, hogy a tanulók társadalmi elhelyezkedését vizsgáljuk meg, sőt a szülőkhöz képest a társadalmi mobilitásukat is. A hallgatók szociológiai összetételéről, társadalmi státuszukról akkor kapunk közelebbi képet, ha megvizsgáljuk a tanulók szüleinek foglalkozását, karrierjét. Az apa foglalkozásánál a forrásgyűjtést az iskolai regiszterek megnevezései alapján kezdtem el. Ez az adat nem minden Angliában vagy Skóciában tanult magyar diák kapcsán áll rendelkezésre, mindössze a tanulók 45,6 %.-ánál lehet az apa foglalkozását megállapítani. Az apák státuszát karrierjük csúcspontján definiáltam. Fontosnak tartottam a korabeli reprezentációkat, az általánosító megnevezéseket, mint pl. birtokos, iparos, kereskedő, magánzó, köztisztviselő, stb. A korabeli forrásokban fel nem lehető apai foglalkozást lexikonokban kerestem, így forrásul szolgáltak életrajzi és más speciális lexikonok, illetve korabeli ki-kicsodák is. 662 SÁRKÖZI LYMBUS

171 Apa foglalkozása Fő % nemes, birtokos, arisztokrata % katonatiszt % főhivatalnok, képviselő 9 4 % hivatalnok % gyáros, polgár, magánzó, bankár % iparos % kereskedő % orvos, sebész, gyógyszerész % egyéb értelmiségi család 44 (31 tanár) 19.4 % egyházi személy % paraszt, földműves % haszonbérlő, gazdálkodó % uradalmi tisztviselő % mérnök, építész, gépész, kertész % művész, zenész, író % Össz. 227 adat Foglalkozási kategóriákon belül, azokat átcsoportosítva, felvázolhatóak társadalmi kategóriák. Természetesen a számok becslések, a pontos társadalmi státuszmeghatározáshoz a peregrinusok és édesapjuk életrajzának teljes ismerete lenne szükséges. Korábban említettük, hogy az angliai és skóciai tanulmányok sok pénzbe kerültek, amelyhez egy tetemes utazási költség is tevődött, ezért nem meglepő, hogy a legnagyobb csoportot azok a diákok alkotják, akiknek apjuk nemesi származású, arisztokrata, vagy földbirtokos volt. Az Angliában tanult magyarok közül 13 gróf és 10 bárói családból származott (+2 gróf és 1 báró, akik a Drávától délre születtek). Az egyházban tisztséget viselő édesapák közül kettő püspök, akiket szintén az arisztokráciához veszünk. Az arisztokrácia korabeli viszonyszámainak több mint a duplája prezentálódnak az adatbázisban (12%), 1848 előtt a nemesség a magyar társadalom 5 %-át tette ki, 1911-ben a főnemesség 750 főt jelentett. A mágnáscsaládokra jellemző volt, hogy gyermekeik nevelésére nagy gondot fordítottak, bár a jó nevelés elsősorban nem valamilyen életpályára való felkészítést, hanem a nagyvilágban való otthonos mozgás képességének elsajátítását jelentette. 663 Ehhez tevődik még hozzá 13 %-nyi nagypolgári származású diák: 9 főhivatalnok, 8 nagyiparos, 12 egyetemi tanár szülő, akik számára szintén nem jelentett gondot a gyermek távoli külföldi útját finanszírozni. A főhivatalnoki kategória a központi bürokrácia szakembereit jelenti, az országgyűlési képviselőt, a királyi tanácsost, a főispánt, a főjegyzőt, a táblabírát foglalja magában. Hivatalnoknak, vagyis a megyei közigazgatás tagjának vettem a városi tanácsost, jegyzőt, helytartótanácsi 663 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE

172 hivatalnokot, megyei törvényszéki ülnököt, a pénzügyi tanácsost, végül a Duna gőzhajótársasági hivatalnokot. A 19. század derekán a magyar társadalomban a nemesi származásúak 40 %-ának már az apja is központi hivatalnál szolgált, 25 %-uk szülője pedig valamilyen megyei hivatalt töltött be. 664 A huszonöt egyházi pályát választó szülő száma valószínűleg jóval több lehetett, mert a skóciai és angliai ösztöndíjak egy része protestáns és unitárius diákok számára szólt. Az ő szüleik feltehetőleg egyházi személyek, vagy értelmiségiek, de az adatbázis ezen rovatai még hiányosak. Emellett a tanulók egy nagyobb csoportja pontosan 44 fő (19 %) értelmiségi családból származott, az apák foglalkozását tekintve: ügyvéd, jogász, közgazdász, geológus, paleontológus, de túlnyomó részt tanár (31) volt. Ebben a csoportban fordul elő leginkább, hogy a diák édesapja is megfordult már Angliában, és valószínűleg hasonló ismeretszerzésre ösztönözte gyermekét. Magyarországon a századfordulóhoz közeledve erősödött meg annyira a humán értelmiségi réteg, hogy nem jelentett anyagi gondot a külföldi tanulmányút finanszírozása. Végül a tizenöt orvoscsaládot érdemes még megemlíteni, ahol szintén a több generációs orvos családokra jellemző, hogy majd minden generáció megfordult a Szigetországban. A középosztályba tartozhatott körülbelül 44 család, a diákok 19 %-a. Ide vettem a mérnök, építész, gépész, kertész, művész, zenész, író, hivatalnok, orvos, gyógyszerész szülőket, illetve, egy borkereskedő, és egy nagykereskedő édesapát. Kispolgári családból 27-en (12 %) érkezhettek, ide vettem a kisiparosokat, kiskereskedőket és az uradalmi tisztviselőket. Paraszti, földműves családból csupán két diák származott. A szegényebbek a megnyert ösztöndíjat utazási segélyekkel pótolták ki. Vagyis a statisztika szerint a peregrinus diákok származása az adott társadalmi réteg anyagi teherbíró-képességének függvényében reprezentálódik a táblázatban. A dualizmus időszakában az egyetemi hallgatók nagy többsége a középréteg soraiból került ki. Ezen belül viszonylag magas volt a köztisztviselők, a papok, a tanárok, a tanítók, a magántisztviselők, illetve a kisiparosok és a kiskereskedők (10 14%) aránya. A nagy- és középbirtokosok, valamint a nagytőkések gyermekeinek aránya 9 10%, a parasztságé 6%, a munkásoké 4 4,5% körül alakult. A tanulók összetétele karonként változott. A jogi karon a köztisztviselők és kisiparosok- 664 GYÁNI KÖVÉR

173 kiskereskedők, az orvoskaron az értelmiségiek, valamint a kisiparosok, kiskereskedők, a bölcsészkaron az értelmiségiek, a teológiai karon a parasztszármazásúak, az értelmiségiek és a kisiparosok voltak a domináns kategóriák. A hallgatók vallási összetételét tekintve mindvégig a katolikus vallásúak voltak létszámfölényben, a protestáns vallásúak aránya csökkent, és viszonylag magas volt a zsidó hallgatók aránya, különösen az orvosi, később a jogi karon. A hallgatók %-a volt magyar anyanyelvű. 665 A tanulók társadalmi helyzetének elemzése azt mutatja, hogy a szigetországi egyetemjárás még a 19. században is csupán egy szűkebb társadalmi rétegre korlátozódott, a vagyonosabb, tehetősebb családok kiváltsága maradt angol egyetemre küldeni a gyermeket. E réteg mellett az egyházi pályán szolgálatot tevő családokban volt meg az igény arra, hogy skót egyetemre is járjon a gyermek, amelyre protestáns ösztöndíjakkal nyílt meg a lehetőség. A harmadik markáns csoportot pedig azon értelmiségi családok alkották, akiknek volt anyagi háttere az út finanszírozásához, illetve belátása arra, hogy új és modern ismereteket közgazdaságtant, politikai gazdaságtant, modern mérnöki tanulmányokat, pl. nagyváros csatornázása, közhigiéné nyugat-európai egyetemeken, sőt, kiváltképp Angliában lehet elsajátítani. 666 V.10. A peregrinusok földrajzi származása A peregrinusok születési helyére vonatkozó információ az angol forrásokban meglehetősen hiányos, az adat másodlagos forrásokból (pl. életrajz, nekrológ) pótolható. A születési helye 33 tanulónak ismeretlen, hiszen a források csak annyit jelöltek, hogy a hallgató Magyarországon született. Az adatbázisnak ezen rovata tartalmazhat hibás adatokat is, ugyanis az angol források nem voltak következetesek abban, hogy származás alatt születési helyet vagy magyar lakcímet kérnek, illetve vannak olyan források, amelyek csak azt jelölik, honnan érkezett a tanuló, ahová az adott diák beírhatta a lakcímét vagy azt az egyetemi várost, amelyből érkezett. A származási helyek adatainak pontosabb feltárása érdekében a kutatócsoport módszertana szerint a történeti Magyarország és Erdély területét 99 közigazgatási egységre felbontva vizsgáltam. 667 A tanulók születési helye alapján a származás az alábbi táblázat szerint oszlik meg. 665 A MAGYAR FELSŐOKTATÁS ÉVSZÁZADAI SÁRKÖZI SÁRKÖZI

174 Budapest 144 Megyék Szám Megyék Szám Megyék Szám Zala 4 Szepes 2 Pest 19 Abaúj 4 Külső-Szolnok 2 Udvarhely szék 15 Gömör 4 Felső Fehér 2 Szatmár 14 Bars 4 Arad 2 Hajdú kerületek 12 Komárom 4 Békés 2 Pozsony 11 Jászkun Kerület 4 Torontál 1 Fejér 10 Trencsén 4 Közép-Szolnok 1 Szabolcs 10 Zólyom 3 Bereg 1 Heves 9 Sáros 3 Nógrád 1 Bihar 8 Borsod 3 Hont 1 Kolozs 8 Alsó Fehér 3 Ugocsa 1 Veszprém 8 Nyitra 3 Hunyad 1 Bács 8 Vas 3 Kraszna 1 Torda 7 Csanád 3 Medgyes szék 1 Tolna 7 Sopron 3 Szászváros szék 1 Csongrád 6 Győr 3 Baranya 6 Maros szék 3 ismeretlen 33 Háromszék 6 Liptó 3 Somogy 5 Ung 2 összesen 443 Temes 5 Esztergom 2 Zemplén 5 Máramaros 2 horvát-szlavón terület 6 Ebből a városok részesedése a peregrinációban az alábbiak szerint alakul: Debrecen 12, Kolozsvár 7, Kecskemét 4, Nagyvárad (a magyar Birmingham) 668 4, Nagykároly 4, Pápa 4, Pozsony 4, Szeged 4, Székesfehérvár 4, Szolnok 4. A tanulók származása az ösztöndíjakat tükrözi vissza. A hallgatók nagy része, pontosan 144-en Budapestről érkeztek, valamilyen budapesti felsőoktatási intézmény hallgatójaként, ösztöndíj segítségével vágtak neki a nagy útnak. Ehhez képest a többi város részesedése az angliai és skóciai peregrinációban elenyésző. Budapestről, Debrecenből és Kolozsvárról ment ki a legtöbb tanuló valamelyik külföldi felsőoktatási intézmény segítségével. A magyarországi főbb régiók, országrészek szempontjából megkülönböztetjük a Felvidéket, amelybe a Duna vonalától északra fekvő, valamint Nógrád és Zemplén megyéket is beleértve az ország északkeleti részén található vármegyéket számítjuk Kárpátaljával együtt. Külön egység Erdély (Belső-Szolnok, Külső-Szolnok, Doboka, Beszterce vidéke, Kolozs, Torda, Aranyos szék, Medgyes szék, Nagysink szék, Sebes szék, Segesvár szék, Szászváros szék, Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad, Maros szék, Küköllő, Szeben szék, Szerdahely szék, Újegyház szék, Csík szék, Udvarhely szék, 668 VAJDA Irinyi János, az első foszforos gyújtó előállítója 1847-ben Nagyváradon adta ki A vegytan elemei-nek első füzetét. Találmányát Kossuth a nagyváradi lőporgyárnál és ágyuöntésnél alkalmazta; neki és Lukács Dénes honvéd ezredesnek köszönhette Nagyvárad a magyar Birmingham nevet. 174

175 Kőhalom szék, Fogaras vidéke, Háromszék, Brassó vidéke, Kővár, Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd) és a 19. századi Partium (Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar, Arad,) területe. Az Alföldet a Duna vonalától és a Felvidéktől Erdély határáig számítjuk, beleértve a Bácskát és a Bánátot (Torontál, Temes, Krassó-Szörény). Végül önálló régió a Dunántúl, ideszámítva Komárom és Esztergom megyék egész területét. A fővárost Pest, Buda, Óbuda, Budapest, Pest-Buda megnevezéssel egynek vettük így a nagyrégiók részesedése az angliai és skóciai peregrinációban az alábbiak szerint alakult. NAGYOBB TÁJEGYSÉG DB TANULÓ % Budapest % Erdély + Partium 77 ( ) 17.4% Alföld + Bácska Bánát 79 (73+6) 17.8% Felvidék + Kárpátalja 55 (51+4) 12.4% Dunántúl % Nem meghatározható 33 Összesen % Horvát-szlavón terület 6 Erdély és a Partium az angol-skót peregrinációban 18%-ban vett rész, amely betudható a lakosság speciális helyzetének is. Az írni-olvasni tudó lakosság, illetve a felsőfokú oktatásban résztvevők aránya az elsősorban tudatos társadalmi magatartásnak tulajdonítható, a szabadabb életformát biztosítani akaró egyének az írni tudás monopóliumával is kifejezésre akarják juttatni a felemelkedés vágyát. Az írni tudás monopóliuma általában a szabad jogi és társadalmi állapot velejárója volt. A szász és a magyar iskolahálózat váza már a 18. század végére úgy kiépült, hogy minden jelentősebb egyházközségben volt iskola. Körülbelül ezerdiákos városok voltak: Nagyenyed, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Kolozsvár. 669 Az iskoláztatáshoz fűződő társadalmi igényeket a vallásos hitéletben való részvétel biztosításának hagyományos igyekezete mellett egyre inkább meghatározta a társadalmi emelkedés vágya. A lakosság egyre inkább meggyőződhetett arról, milyen jelentős előnyöket nyújt az intellektuális és morális képzés gyakorlati alkalmazása. 669 ERDÉLY TÖRTÉNETE III

176 ismeretlen 14 Alföld 28 Dunántúl 12 Budapest 65 Felvidék 22 Partium 12 Erdély 23 A londoni magyar tanulók származása A Londonban tanuló magyar diákok a beiratkozási naplókba sokszor nem a születési helyüket diktálták be, hanem azt a magyar várost, amelynek egyeteméről Londonba utaztak, ezért az ábra feltételezhetően inkább azt mutatja, hogy a budapesti egyetemek és az erdélyi oktatási intézmények (valamint egyházak) jól működő nemzetközi kapcsolatokkal és ösztöndíj rendszerrel rendelkeztek a 19. század második felében. 670 V A Drávától délre A diákok közül öt Fiumében, egy hallgató pedig Bród-ban született, ők nem képezik a statisztikák bázisszámát. Fiume , valamint 1868 és 1918 között Magyarország része. Bródban született Feiks Alfréd, aki 1902 körül Londonban tanult természettudományt, később festő lett. 671 Fiumei születésű gróf Hoyos Edgar (1893), 672 gróf Hoyos Louis Alexander (1894), 673 akik az oxfordi New College diákjai voltak. Pécskai Lajosról 674 és Plessen Lajosról 675 a források szintén magyar hallgatóként beszéltek. Báró Plessen Lajos Károly 1908-ban tanult a cambridge-i Trinity Collegeban. Pécskai Lajos hegedűművész a londoni Trinity College of Musicban tanult 670 SÁRKÖZI ACTA PAPENSIA RÉVAI, MAZSIDLEX 672 sw/2/6 673 sw/2/6 674 TCM calendar 1918., MaZsidLex admissions to trinity , matric n degree , Trinity College Register, SZÖGI

177 hegedűművészetet 1918-ban. Fiuméban született a valószínűleg angol Whitehead Frank Augustus Gobert a cambridge-i Trinity College diákja (1908). 676 Eszéki születéső Dr. Edward Emanuel Klein bakteriológus, aki Bécsben tanult és a londoni Royal Society tagja lett (1875) ben utazott Angliába, ahol bakteriológusként és egyetemi tanárként dolgozott. Tanított a St. Bartholomew s Hospital Medical School-ban Londonban. Számos mikrobiológiai írása jelent meg. 677 V.11. A peregrinusok felekezeti megoszlása A következő elemzési szempont a peregrinusok vallási megoszlása. Bár az angol matrikulák nagyon ritkán tartalmaznak adatot arra vonatkozóan, hogy a beiratkozó diák mely felekezethez tartozik, az életrajzi lexikonokból viszonylag jól feltölthető az adatbázis ezen rovata, azaz a diákok 66,5 %-ánál meg lehet mondani felekezeti hovatartozását. A Szigetországban tanulni drága volt, így általában vagyonos családok gyermekei juthattak ki, akik később többnyire a családi támogatás miatt jelentős karriert futottak be. Életrajzuk lexikonokból megismerhető, a felekezethez való tartozás is könnyen megállapítható. Az egyházi kapcsolatok révén ösztöndíjjal kint tanuló diákoknál pedig egyértelmű a vallási hovatartozás. A számítások tehát csak részleges adatokra, 326 bejegyzésre támaszkodnak. Az adatbázisban a forrásokból átvett vallásmegnevezéseket (ev. ref., ág. h. ev.) megjöléseket ref.-re és ev.-re egységesítettem. Az Angliában és Skóciában járt magyarországi diákok döntő többségükben reformátusok és izraeliták voltak. A diákok közül 137-en reformátusok, 93-an valószínűleg 678 izraeliták (+ 2 horvát-szlavón területen született izraelita vallású diák), 53-an római katolikusok, 26-an unitáriusok, 19-en pedig evangélikusok voltak. A források alapján hat tanuló élete során vallást váltott: izraelita vallásról ketten római katolikus hitre, ketten reformátusra tértek át, református hitre pedig egy római katolikus és egy unitárius diák tért át admissions to trinity , Trinity College Register Cambridge 677 Royal Society EC/1875/25: Klein, Edward Emanuel taggá válása 678 Azokat a diákokat izraelitáknak vettük, akikről a Magyar Zsidó Lexikon közöl életrajzi adatokat. 679 SÁRKÖZI

178 Evangelikus Izraelita Református Római katolikus Unitárius Az angliai magyar peregrinus diákok több mint 16%-a római katolikus, ide főleg a magyar nemes családok (Esterházy, Batthyány, Dessewfy, Zichy) gyermekei tartoznak. A hazai katolikusok korabeli arányánál (~ 50%) jóval kisebb a római katolikusok képviselete az angliai peregrinációban, az eltérést a Szigetország anglikán volta magyarázza. A katolikusok elsősorban az örökös tartományok egyetemeire jártak, leginkább Bécsben iratkoztak be felsőoktatási intézményekbe. A római katolikusok Angliában jogot, közgazdaságtant, orvoslást és bölcsészetet tanultak, valamint nyári egyetemeken hallgattak előadásokat. A diákok körülbelül 28,5%-a az izraelita valláshoz tartozik, ami messze meghaladja a hazai arányszámot (4,5 5 %). A magyarországi zsidóság képviselete az adatbázisban hat és félszerese a hazai felekezeti aránynak. Nagyarányú a megjelenésük a mérnöki és orvosi stúdiumokon, de nagyon sokan angol nyelvtudásukat tökéletesíteni mentek angol nyári egyetemekre. Hazánkban 1867-ben került sor a zsidóság politkai és társadalmi emancipációjára, a teljes vallásszabadságot az ös törvények hozták el ben lett az izraelita vallás bevett felekezet, és mint ilyen jogosult volt egyfelől saját vagyoni alapjai fölött rendelkezni, másfelől pedig állami támogatásra tarthatott igényt. 680 A diákok felét azon református és unitárius tanulók teszik ki, akik kifejezetten a számukra életre hívott alapítványok, ösztöndíjak jóvoltából tanultak Angliában vagy Skóciában. Az unitárius (7,8 %) ami 1848 óta bevett vallás és a református (41,6 %) diákok összesen a felekezeti hovatartozása ismert hallgatók 49,2%-át teszik ki. E két 680 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE

179 vallás jóval nagyobb arányban prezentálja magát, mint a hazai vallási megoszlást mutató adatok. A 19. század vége felé a vallások hazai reprezentációja körülbelül úgy alakult, hogy a történelmi Magyarország területén (Erdéllyel és Horvátországgal együtt) a magyarok 0,3 %-a tartozott az unitárius valláshoz, 12,6 % pedig a reformátushoz. Ezen diákok főleg protestáns teológiát tanultak, az unitáriusok teológiát és bölcseleti stúdiumokat választottak. A peregrinusok 5,8%-a evangélikus, vagyis nem éri el a felekezet hazai arányszámát, amely 1910-ben 6,4 %. Bizonyára jóval kevesebb evangélikus diák beszélt jól angolul, ezért az evangélikus peregrináció hagyományos útvonalai továbbra is német egyetemekre vezettek. 681 A 88 erdélyi hallgató közül 32 református (49,2 %), 24 unitárius (37 %), 5 római katolikus (7,7 %), 3 izraelita (4,6 %), 1 evangelikus (1,5 %) vallású. 23 tanuló vallása ismeretlen. A korabeli Erdélyben a századfordulón a reformátusok 14,7 %-kal, az unitáriusok 2,6 %-kal, a katolikusok 13,3 %-kal, az izraeliták 2,1 %-kal, az evangelikusok 9 %-kal, a görögkeletiek 30,3 %-kal, a görögkatolikusok 28 %-kal képviseltették magukat. 682 V.12. A hallgatóság nemzetiségi összetétele A kulturális azonosságok (identitások) rétegződésének vizsgálatakor a magyarországi társadalom felekezeti tagoltságából kell kiindulnunk, hiszen 1895-ig mindenkinek kellett valamilyen felekezethez tartoznia. Jórészt ezzel függött össze, hogy a felekezetek tartották kezükben az élet legfontosabb eseményeit: a szülést, a házasságkötést és a halálozás anyakönyvezését. Ez a kora újkori konfesszionalizáció óta így volt Európa nagyobbik felén, az állam az egyházakra bízta ezt az adminisztratív feladatot. 683 Az angliai/skóciai peregrináció-kutatás primer forrásaiban ritkán tüntették fel a beiratkozó hallgató nemzetiségét. A valószínűsíthető nemzetiségi hovatartozásra az adatbázisba gyűjtött adatok alapján van lehetőség. Egy diák esetén a születési hely, a beszélt nyelv, az apa foglalkozása és vallása, valamint a választott iskola alapján egyes esetekben, közel biztonsággal megállapítható a hallgató nemzetisége, így pl. az erdélyi szászoknál. De a peregrinusok egy részénél, különösen a magyarok és a szlovákok esetében, az asszimilálódó zsidók körében a nemzetiséghez való tartozás meghatározása 681 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE ERDÉLY TÖRTÉNETE III ; BALOGH GERGELY 683 GYÁNI KÖVÉR

180 rendkívül nehéz. Az angliai és a skóciai peregrinációban részt vevő magyarországi diákok esetében mivel a diákok nagy része előkelő, vagy vagyonosabb családból származott, és híresebb karriert futott be, a tanulók életrajzi lexikoncikkeiben általában szerepel az illető nemzetisége, így az adatbázis nemzetiségi rovata feltölthető. A hallgatók valószínűsíthető nemzetisége a következőképpen alakult az angliai és skóciai peregrinációban: 278 magyar, 94 zsidó, 38 német, 7 szlovák, 5 angol, 1 szerb, 1 olasz és 1 tanuló francia volt. 684 NEMZETISÉGEK FŐ % magyar és feltehetően magyar % zsidó és feltehetően zsidó % német % szlovák % angol % szerb % olasz % francia % összesen 425 angol 1% szlovák 2% német 9% Nemzetiségek aránya szerb 0% olasz 0% francia 0% zsidó 22% magyar 66% A soknemzetiségű Magyarországon a magyar mellett öt etnikum: a románok, a németek, a szlovákok, a horvátok és a szerbek száma haladta meg az egymilliót. Az 1851-es népszámlálás különleges volt abban, hogy a zsidókat, mint etnikumot összeírta. Ekkor en vallották magukat zsidó nemzetiségűnek, ez az összlakosság 1,9 %- 684 SÁRKÖZI

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ SÁRKÖZI GABRIELLA MAGYARORSZÁGI DIÁKOK ANGOL ÉS SKÓT EGYETEMEKEN (1789 1919)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ SÁRKÖZI GABRIELLA MAGYARORSZÁGI DIÁKOK ANGOL ÉS SKÓT EGYETEMEKEN (1789 1919) EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR DOKTORI DISSZERTÁCIÓ SÁRKÖZI GABRIELLA MAGYARORSZÁGI DIÁKOK ANGOL ÉS SKÓT EGYETEMEKEN (1789 1919) Történelemtudományok Doktori Iskola, vezetője: Dr.

Részletesebben

2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai

2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai 2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai 1885 1950 (1953) 15 ifm 1. doboz A Református Egyház Konventi Missziói Bizottsága: missziói ügyek, 2. doboz a. Missziói b. Missziói nyomtatványok

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365 1919

Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365 1919 SZÖGI LÁSZLÓ: Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365 1919 A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában közel két évtizede folyó kutatások eredményeként lényegében

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

Magyar Levéltárosok Egyesülete 2008. évi vándorgyűlése

Magyar Levéltárosok Egyesülete 2008. évi vándorgyűlése Magyar Levéltárosok Egyesülete 2008. évi vándorgyűlése Zalaegerszeg 2008. augusztus 26-28. A vándorgyűlés támogatói: Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzeti Kulturális Alapprogram Zala Megyei Önkormányzat

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X

2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X Történelem alapszak szakirányok mintatanterve 2006. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Nagy Mihály X Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 FT Dr. Trembeczki István X Kommunikáció

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. SZATHMÁRI JUDIT SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Dr. Szathmári Judit Születési hely, idı: Karcag, 1973. szeptember 15. Munkahely címe: Eszterházy Károly Fıiskola, Amerikanisztika Tanszék, 3300

Részletesebben

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet)

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz Szakterület: 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Tanulmányok: 1969-1974 Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja A Magyar Műszaki Értelmiség Napja Ünnepségsorozat 2012. június 4-7. 1 Budapest 2006. január 5. 2 3 A nyilatkozat aláírói Magyar Tudományos Akadémia Magyar Mérnökakadémia Magyar Mérnök Kamara Budapesti

Részletesebben

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Károli Gáspár Református Egyetem Alapítása: Magyarországi Református Zsinat, 1993. február 24. Elvész az én népem, mivelhogy

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

K 73139 pályázat (vezetı kutató: Bitskey István) Magyarországi identitásmodellek a kora újkori Európa konfesszionális rendszerében (16 18.

K 73139 pályázat (vezetı kutató: Bitskey István) Magyarországi identitásmodellek a kora újkori Európa konfesszionális rendszerében (16 18. K 73139 pályázat (vezetı kutató: Bitskey István) Magyarországi identitásmodellek a kora újkori Európa konfesszionális rendszerében (16 18. század) A Reformációkutató és Kora Újkori Mővelıdéstörténeti Mőhely

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A Debreceni Református Hittudomány Egyetem által működtetett, illetve az egyetemet kedvezményezettként kezelő alapítványok Debrecen, 2014.

A Debreceni Református Hittudomány Egyetem által működtetett, illetve az egyetemet kedvezményezettként kezelő alapítványok Debrecen, 2014. A Debreceni Református Hittudomány Egyetem által működtetett, illetve az egyetemet kedvezményezettként kezelő alapítványok Debrecen, 2014. A Debreceni Lelkészképzésért Alapítvány Az 1999 őszétől bejegyzett

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

A ZSOLTÁR A RÉGI MAGYAR IRODALOMBAN Tudományos konferencia Csurgó, 2007. május 24 26. A konferenciát rendezi a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Károli Gáspár

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Bálint István, nyugalmazott újságíró, Magyar Szó, publicista, Belovai József, nyugalmazott történelemtanár, Szeged,, Nagybecskerek Beretka Katinka, okleveles jogász,

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Történelem-Filozófia Egyetemi év:ii. Félév:I. I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nemzetközi

Részletesebben

2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X

2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X Történelem alapszak Idegenvezető szakirány mintatanterve 2012. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 TR Dr. Trembeczki István

Részletesebben

III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4.

III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4. III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4. Szemelvények az előadáskivonatokból III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3. - 4. A kongresszus résztvevőinek egy csoportja

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA Sic itur ad astra. SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA LegyEN ÖN is támogató FOUNDATION FOR THE FUTURE OF BIOMEDICAL SCIENCES IN SZEGED ISKOLATEREMTÉS TÖBBGENERÁCIÓS TUDÓSKÉPZÉS Ez a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA)!

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Ceglédi Tímea Születési hely, idő: Budapest, 1984.06.14. E-mail: cegledi.timea@cherd.unideb.hu Honlap: http://timeacegledi.honlap.com/ Tanulmányok 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés 1/6 Közhasznúsági jelentés 2012 Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány 1025 Budapest, Csalán u. 55. Tel.: +36 30 282 8982 http://www.makog.hu 2/6 A jelen közhasznúsági jelentés részei Bevezető: Általános

Részletesebben

Az interjúalany és családja

Az interjúalany és családja Az interjúalany és családja Interjúalany Victor István Születési hely és idő: Budapest 1932. Szabadszállás, Uzd, Hejce, Sárospatak Iskolai végzettség: ref. theológiai akadémia (Budapest) lelkész, vallástanár

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Szervezőbizottság: Dobos István (elnök) Bene Sándor Tuomo Lahdelma Monok

Részletesebben

Észak-Budapesti Döntő eredménylista

Észak-Budapesti Döntő eredménylista Észak-Budapesti Döntő eredménylista 1. korcsoport ( A kategória) 1. Boros Vince Karinthy Frigyes Két Tannyelvű Ált. Isk. 2. Gaál Miklós Dr. Béres József Ált. Isk. 3. Kerekes Balázs Bárczi Géza Ált. Isk.

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Londoni magyar peregrinusok a hosszú XIX. században

Londoni magyar peregrinusok a hosszú XIX. században Sárközi Gabriella Londoni magyar peregrinusok a hosszú XIX. században A Klebelsberg Kunó-ösztöndíj támogatásával két alkalommal, 2007-ben és 2008-ban folytattam levéltári kutatómunkát Londonban, a magyar

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

SZEMLE Buday-Sántha Attila: Székelyföld

SZEMLE Buday-Sántha Attila: Székelyföld SZEMLE Buday-Sántha Attila: Székelyföld Szerkesztette: Horváth Gyula. Budapest Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó. 2003. A Kárpát-medence régiói I. 453 oldal. A 2003-as év jelentõs

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század)

MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század) MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század) A konferenciát rendezi Tudományos konferencia a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-Kutató Osztálya, a Károli Gáspár Református

Részletesebben

működési költségek, közgyűlés 6,000,000 35. Regős Tábor 900,000 LAMOSZSZ II. Küldöttgyűlése költségeinek finanszírozása

működési költségek, közgyűlés 6,000,000 35. Regős Tábor 900,000 LAMOSZSZ II. Küldöttgyűlése költségeinek finanszírozása Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek működési költségek, közgyűlés 6,000,000 Külföldi Magyar Cserkészszövetség utazási költség 1,200,000 Külföldi Magyar Cserkészszövetség tetőcsere 3,000,000 dr.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Önéletrajz. Személyi adatok: Szakmai tapasztalat: Tanulmányok: Egyéni készségek és kompetenciák: Szakmai vizsgák: Jogi szakvizsga 1996.

Önéletrajz. Személyi adatok: Szakmai tapasztalat: Tanulmányok: Egyéni készségek és kompetenciák: Szakmai vizsgák: Jogi szakvizsga 1996. Önéletrajz Személyi adatok: Név: Dr. Szűcs Lászlóné Dr. Siska Katalin Születési hely, idő: Miskolc, 1961. december 24. Családi állapot: Férjezett (Férj: Dr. Szűcs László bíró, Nyíregyházi Városi Bíróság).

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSEK 2010 75 III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, 2010. 3 (első helyes jelentkezések) 4 Eötvös Loránd

Részletesebben

Humán adatbázisok. SZTE EK adatbázisok. Humán Szakirodalmi Adatbázis. Dante. Dante. http://bodza.bibl.u-szeged.hu/

Humán adatbázisok. SZTE EK adatbázisok. Humán Szakirodalmi Adatbázis. Dante. Dante. http://bodza.bibl.u-szeged.hu/ Humán adatbázisok SZTE EK adatbázisok http://bodza.bibl.u-szeged.hu/ Dante http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/dante Humán Szakirodalmi Adatbázis http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/human Külföldi hungarológiai

Részletesebben

A Deutsche Schule Budapest magyar ágán érettségi vizsgát tett diákok továbbtanulása az érettségi évében

A Deutsche Schule Budapest magyar ágán érettségi vizsgát tett diákok továbbtanulása az érettségi évében A Deutsche Schule Budapest magyar ágán érettségi vizsgát tett diákok továbbtanulása az érettségi évében Intézmény Kar/Szakirány 1999-2011 2012 2013 2014 1999-2014 Magyar érettségi vizsgát tett 282 20 20

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

Géptervezők és Termékfejlesztők XXXI. Szemináriuma

Géptervezők és Termékfejlesztők XXXI. Szemináriuma Géptervezők és Termékfejlesztők XXXI. Szemináriuma 2015. november 5 (csütörtök) 6 (péntek) MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának Székháza Miskolc, Erzsébet tér 3. Gépipari Tudományos Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ

A felsőoktatási intézmények. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ A felsőoktatási intézmények KAZINCZY FERENC SZÉP MAGYAR BESZÉD VERSENYÉNEK 44. országos döntője scientia et f idelitate Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BOGDÁNDI ZSOLT 407062 Szucság 244. sz. Románia Tel: 004-0729-39-65-64 e-mail: zsbogdandi@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2011: doktori fokozat megszerzése a Debreceni Egyetemen, summa cum laude

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

(A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-2011)

(A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-2011) A felsőoktatásban működő szakkollégiumok (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-2011) Pályázati kategória azonosító Pályázó neve Székhely város Székhely megye neve Projekt címe Igényelt összeg 0001 i Agrárés Gazdálkodástudományok

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

- - 2006. szeptemberétől

- - 2006. szeptemberétől - - Germanisztika alapszak - német szakirány mintatanterve - - 2006. szeptemberétől "A" típusú tantárgyak 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tantárgy neve Tantárgy kódja Heti Tantárgyfelelős Meghirdetés kontakt Félévi

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet)

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet) Jegyzőkönyv a DOSz Nyelvtudományi Osztályának alakuló üléséről Ülés időpontja: 2013. 10. 21. 15:00 Ülés helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II.

Részletesebben

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás 1. Alkalmazott műszaki tudományok szekció I. em. 36. DR. FÜLÖP ISTVÁN egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com. Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar

Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com. Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK Hausmann Alice Románia, 410104 Nagyvárad, Iuliu Maniu 15. 0744-370997 hausmannaliz@gmail.com Neme Nő Születési dátum 06.09.1952. Állampolgárság román, magyar SZAKMAI TAPASZTALAT

Részletesebben

KULTURÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK

KULTURÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK KULTURÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK 1. A Kodolányi János Főiskolán végzett kutatások Tananyagfejlesztés Várható eredmények vagy célok; részeredmények Kutatás kezdete és várható befejezési ideje Cseke Henrietta

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben