KedVeS MáSOdiK OSZtályOS tanuló!

Átírás

1 KedVeS MáSOdiK OSZtályOS tanuló! Csak eszednek és lelkednek olvasás útján nyert kincse jelenti az igazi gazdagságot, mert ez nem vész el, és nem hagy el soha. Leonardo da Vinci Bizonyára ismerősek lesznek számodra a következő gondolatok, mire a tanév végére érsz: Olvasni jó, az olvasás öröm, az olvasás gazdagít! Ezt akkor fogod megtapasztalni, ha már nagyon jól tudsz és szeretsz is olvasni. Ehhez persze sok-sok gyakorlásra van szükség. az Aranyablak olvasókönyvben érdekes szövegeket találsz. Ezeken gyakorolhatod az olvasást, a szöveg megértését. az olvasást megszeretve új ismereteket, élményt szerezhetsz, és gazdagodik a tudásod is. fogadd meg a következő jó tanácsokat! olvasd el többször a gyakorlásra kiválasztott szöveget! gyakorold külön is az ismeretlen és a hosszú szavak olvasását! Próbáld meg elmondani a saját szavaiddal, hogy miről szólt a szöveg! Fogalmazz meg kérdéseket a szöveghez! társaid pedig válaszoljanak rá! Írd le a füzetedbe, ha számodra ismeretlen szót vagy kifejezést találsz az olvasmányban, és jegyezd meg, hogy mit jelent! A szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldását a következő jelek segítik. Írd le a füzetedbe a megoldást! közösen, párban, csoportban is dolgozhattok! gyakorold hangos olvasással a helyes hanglejtést! tanuld meg a verset vagy egy részletét! érdekes dolgot tudhatsz meg, ha elolvasod. 3

2 Január: hó, hó, hónapok. Benéznek sorba: itt vagyok. Február: szél, szél, széles ég, Csatorna ontja énekét. Június: tűz, tűz, tűz a nap. Aranybúzában gép arat. Július: víz, víz, vízesés. A tó, a táj, a nyár mesés. Augusztus: ég, ég, kék terem. Dinnyék. Meglékelt végtelen. ÉVSZAKOK Naptár Év múlik, évet ér, Egymást hajtja négy testvér. Víg tavasz, virághintő, Koszorús nyár, kalászdöntő, Az ősz gyümölcsérlelő, A tél havat terelő. Március: rügy, rügy, rügy fakad. Tarka virágok, madarak. Április: por, por, záporok, Pocsolya, tenger háborog. Május: majális. Dong a lomb. Harangvirág és nagykolomp. Szeptember: légy, légy, légy te bölcs. Sok iskolás és sok gyümölcs. Október: szűr, szűr, szép szüret. Korábban jön a szürkület. November: köd, köd, lusta köd. Mögüle tréfás ág bököd. December: zúz, zúz, zúzmarát. Az év kisöpri udvarát. Rigó Béla 4

3 ÉNeK az alkony oson már fák lombja alól. a nyár hegedűjén ősz bánata szól. Fák lombja alól táncolva az ősz jön, s a rőt koszorút megrázza a törzsön. táncolva az ősz jön, s mint felleg a hegyre, vállamra borulnak az ősz meg az este. az ősz meg az este. Juhász Gyula ŐSZ ősszel a nappalok rövidülnek. az időjárás egyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra fordul. a lombhullató növények levelei elsárgulnak, elvörösödnek. gyönyörű színpompába borul a természet. azután az elszáradt levelek lehullnak a fákról. néhány későn érő gyümölcs még betakarításra vár. 1. a) Melyik szó illik Juhász gyula Ének című verséhez? Húzd alá! vidám szomorkás derűs bánatos ünnepélyes mélabús vicces b) keresd meg a vers szövegében a következő gondolatokat! Húzd alá a versben! sötétséget hoz az őszi este. a fák vörös lombját fújja a szél. a vidám nyár véget ér. 2. Mondd el az Ősz című szöveg alapján, milyen változások következnek be ősszel! gyűjts a séták, kirándulások során különböző formájú, színes faleveleket! Hazaérve óvatosan mosd le és szárítsd meg őket! a kisimított leveleket helyezd szalvéta közé, majd tedd egy vastagabb könyvbe! Préselés után szárazak, szép simák, de törékenyek lesznek. Ezért óvatosan bánj velük! gyönyörű képeket készíthetsz belőlük. 3. Magyarázd el a társadnak, hogyan kell falevelet préselni! 5

4 Világgá MeNt A Nyár nyugtalanul aludt éjszaka a nagy bükk fa. nem is aludt jóformán, csak sóhajto zott. alig várta, hogy megvirradjon, hogy szétnézhessen a tájon. Bikmakk, bikmakk! ébredtek a mókusok is vígan ugrándozva. Maga alá tekintett az öreg erdő. s hát mit kell látnia: csupa frissen hullott bükkmakk az avar. annak örültek úgy a mókusok. s az öreg erdő látta, hogy magányos társa, a tölgy is, amott a tisztáson, tanácstala nul tekint körül. Mi történt, szomszéd? szólt át a bükkerdő a tölgyfának. világgá ment a nyár felelte a tölgy helyett a mogyoróbokor. világgá, világgá ment sóhajtott most már a tölgy is. s már látták is mindannyi an a nyár lába nyomát végig a patak men tén húzódó hosszúkás réten. Füttyszót is hallottak. s látni vélték, mintha egy úrfiforma ugrált volna kike ricsről kikericsre, de olyan könnyedén, hogy a finom szirmok meg se rezzentek alatta. Makkot, mogyorót csörgetve táncolt a falu felé. az ősz volt. Bizonyára a diószüretre sietett. Kányádi Sándor 1. a) gyakorold a következő szavak olvasását! aludt bükkfa hallottak úrfiforma diószüretre tanácstalanul szólt frissen füttyszót kikericsről ugrándozva szétnézhessen b) keresd meg a szövegben és húzd alá az olvasott szavakat! 2. kik szólalnak meg a szövegben? keretezd be a nevüket! 3. Mondd el a társaidnak, milyennek látták a fák az őszt! útra Kelt A Nyár Fürge lábán, lenge szárnyán, útra kelt a nyár. Piros arcát, arany haját nem láthatjuk már. gólyák, fecskék, fülemülék elkísérték messze. Erdő, mező elszendergett, és észre sem vette. a kék eget, a meleget mind becsomagolta, a fellegek keseregnek, siratják azóta. Osvát Erzsébet 6

5 VAlAMi KÉSZül Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske. Még egyelőre minden a régi, bár a szúnyog már bőrét nem félti, és a szellő is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, félnek. valami titkon, valami készül: itt -ott a dombon már egy- egy csősz ül: NyárVÉg Pára gyűl a domb mögött, esőfelhő lődörög, szürkül az ég kékje; Pöndörödik a levél, bokor mögül fürge szél ugrik ki a rétre. Jaj, be kár, jaj, be kár, búcsúzkodik már a nyár. Egy fűszál tetején sír a katicabogár. Ténagy Sándor nézd csak a tájat, de szépen őszül. Kányádi Sándor 1. Húzd alá a Valami készül című versben a rímelő szópárokat! Írj le közülük ötöt a füzetedbe! 2. Beszéljétek meg, mit jelentenek a következő kifejezések a Valami készül című versben! és a szellő is be-beáll szélnek itt -ott a dombon már egy- egy csősz ül fákon a lombok remegnek, félnek 3. Egészítsétek ki a szókapcsolatokat a Nyárvég című vers szerint, és értelmezzétek a jelentésüket! esőfelhő, a levél 4. a) Húzd alá a kérdésekre a választ a Nyárvég című versben! Mit csinál a nyár? Hol sír a katicabogár? b) Mit gondolsz, miért sír a katicabogár? 7

6 A kisfecske búcsúja Az egyik verőfényes őszi délutánon próbarepülési gyakorlatot rendeztek a távoli Afrikába készülő fecskék. A kör nyék legfiatalabb és legvéznább kis fecs kéje is részt vett a nagy erőpróbán. Kezdetben csak szárnyait csapkodta, röpködött ide -oda. Aztán mind magasabbra szállt, elérte a fák tetejét. Majd lebukott a mélybe, s merész ívben röpködött le- föl a sárguló lombok között. A gyakorlat után, amikor a fecskecsapat pihenőt tartott, a kisfecske dicsekedve mesélte barátjának, hogy egy takaros kis csomagot készített magának a hosszú útra. Meg is mutatta neki az apró poggyászt. Volt benne hervadt akácvirág, különféle magvak és egy pár ízletes legyecske. Másnap reggel útnak indult a fecskeraj. Kezdetben a kisfecske jól bírta az iramot. Batyuját hol egyik, hol meg a másik szárnyára akasztotta. Aztán lassan fáradni kezdett. Szárnyai egyre súlyosabbá váltak. Végül lemaradozott, és jóval alacsonyabban repült a többieknél. Ekkor úgy döntött, hogy eldobja a féltett csomagot. Szomorúan repült tovább. Fecskemama azonban megvigasztalta: Gondolj arra, kisfiam, hogy kikeletkor újra visszajövünk. Nem viszünk magunkkal semmit, hisz tavasszal újra itt leszünk! B. Németh Ágnes 1. a) Húzd alá a kérdésekre válaszoló szavakat A kisfecske búcsúja című szövegben! Hová készültek a fecskék? Mi volt a kisfecske csomagjában? Kinek mutatta meg a csomagot? Ki vigasztalta meg a kisfecskét? Mikor jönnek vissza a fecskék? b) Vajon miért készített csomagot az útra a kisfecske? Beszéljétek meg! 2. Pótold a mássalhangzókat a szavakban! Írd le őket helyesen! Segít az olvasmány. _ e ia _ a _ a _ e é á ó _ a _ e _ ü _ é _ a _ a o a a e i _ a _ a a _ i _ a _ ö _ ü 3. Húzd alá a kisfecskére illő tulajdonságokat! fiatal vézna erős ügyes önfejű tudatlan megfontolt kövér kitartó 8

7 A levegő vándorai Egyes madarak minden ősszel vándorútra kelnek, mert nem képesek elviselni itthon a telet. Nem találnak táplálékot, és a hideg is gondot jelent számukra. Dél felé, melegebb vidékekre repülnek. Mikor nálunk tél van, azon a vidéken meleg napsütés várja őket. Vajon miért nem tévednek el a madarak? Honnan tudják, merre kell menniük? A nappal vándorló madarak a Nap állása alapján tájékozódnak. Az éjszaka repülő szárnyasok a csillagokból tudják, hogy merre kell menniük. Mások a Föld mágnesessége alapján teszik meg vándorútjukat. Érdekes még az is, hogy a madarak nem a hőmérséklet változása miatt készülődnek a hosszú útra. A nappalok rövidülése figyelmezteti őket arra, hogy közeledik a hideg évszak, és indulni kell. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor tavasszal visszatérnek. forrás: Madarak-világa ( 1. a táblázat segítségével a legismertebb vándormadarak költözési szokásait tanulmányozhatod. Mondd el, mi segít a tájékozódásban a költöző madaraknak vándorlásuk során! A madár neve A költözés ideje Hol tölti a telet? Az érkezés ideje 1. fehér gólya augusztus vége Afrikában március 2. füstifecske szeptember Afrikában március vége 3. nagy kócsag november Dél-Európában február 4. búbos banka szeptember Afrikában március 5. kakukk szeptember Afrikában április 6. bölömbika október Dél-Európában március 2. Válaszolj a kérdésekre a táblázat alapján! Írd a vonalra a madár neve előtti számot! Melyik madár költözik el legkorábban? Mely madarak töltik a telet Afrikában? Melyik madár érkezik legkorábban? Mely madarak költöznek szeptemberben? 9

8 Szüret Az öreghegyi szőlőskertekben puttonyos fér fiak, tarka ruhás asszonyok sürgölődtek a pin cék körül. Október közepe volt, javában szüreteltek. Holnap mi is szüretelünk! mondta Zsófi. Másnap korán keltek. Reggeli után vödreikkel a szőlőbe vonultak. Zsófi boldogan csattogtatta piros nyelű met szőollóját. Ügyesen lenyisszantotta vele a nagy sző lőfürtöket, és a vödörbe dobálta. A tele vödör rel elindult a présház felé, majd ott a daráló garatjába öntötte a leszüretelt szőlőt. Forgatni kezdte a daráló karját. Nézte, hogyan potyog a kádba a szétzúzott szőlő. Szaporán teltek a vödrök, beszélgetve, tréfál kozva, szüreti dalokat énekelve szedték a gyümölcsöt. Zsófi apja alig győzte a darálóhoz hordani. Délig leszedték a nagy részét, és far kaséhesen ültek asztalhoz. A nagy bogrács pörköltből jóízűen falatoztak. Alig maradt valami Bun dás kutyának. Rövid pihenő után tovább szüreteltek. Délutánra a tölgyfakád megtelt ledarált szőlővel. Elérkezett a préselés ideje. A prés bordái között bőven csor dult a must, a szőlő édes leve. Hozd a poharadat Zsófi, ez már tiszta must! szólt apa. Zsófi oroszlános bögréjét a prés alá tartotta, aztán belekortyolt az aranysárga, édes szőlőlébe. Hmmm, de finom! csettintett a nyelvével elégedetten. Aztán kiszaladt a pincéből, és kiáltozni kezdett: Gyertek mustot inni! A nagyhasú hordók is mohón nyelték az édes folyadékot. Estére meg is telt mindegyik. Azokban érlelődik borrá a must. Nagy Franciska alapján 1. Gyűjtsd össze a társaddal, miféle munkákat végeznek a szüretelők! 2. Igaz vagy hamis az állítás? Jelöld I vagy H betűvel! a szőlőt tavasszal szüretelik. a szüret vidám hangulatban zajlik. a leszedett szőlőt puttonnyal hordják a darálóba. a prés bordái között kicsordul a bor. a mustot a gyerekek is megkóstolhatják. 10

9 HópeHely tél Hópehely, csillogó, hull a földre millió, táncra perdül szüntelen táncos kedvű ünnepen. Hó alatt lágy mező, hó alatt háztető, pehely lebben, könnyed, táncos, bálterem az egész város. Elcsitul a fagyos szél, hej, ilyenkor szép a tél. Jég virága lombosodik, hóvirágról álmodozik. Majtényi Erik 1. Beszéljétek meg, miben hasonlít a Hópehely és a Hómondóka című vers! 2. Milyennek mutatják be ezek a versek a hóesést? Mondd el! 3. a) Húzd alá a Hómondóka című versben, mi mindenhez hasonlít a hóesés! b) Fogalmazd meg szóban, téged mire emlékeztet a hóesés! HóMONdóKA hó hó millió fehér szárnyú pillangó ide-oda szálldogálva száraz fűre fák bogára kórótüske tűhegyére kerek kalap peremére hó hó millió hullócsillag vakító fénye reszket szempillámon erdőt mezőt hegyet völgyet beborító ezüstfehér tündérálom Kerék Imre 11

10 a kis gidának náthája lett, trüszkölt és prüszkölt a párna felett. Bebugyolálták borogatásba, forgatták erre meg arra sokat, fejfájás ellen, hátfájás ellen, tömtek a szájába labdacsokat. töprengtek: hátha terjed a nátha, kiütés, kanyaró jöhet vele, űzték a náthát, nézték a hátát, hogy pörsenéssel nincs- e tele. Elhívták hozzá tanácsot adni a trüsszögés, prüsszögés doktorait. NátHA A torokgyulladás anya elvitt a doktor nénihez, s most van egy jó kis torokgyulladásom. a betegségben az a jó, hogy anya itt ül az ágyam mellett, és harmadszor mondja a kedvenc mesémet, apa vetít és kártyázik is velem. Eljött a nagymama is, és gesztenyepürét hozott, ancsa nekem adta a féltett, féllábú babáját, és a fülembe súgta: cserébe nem kérek semmi mást, csak adjál nekem is egy kis torokgyulladást! Csorba Piroska Jött a sok híres és nagy orvos futván, végig az utcán táskát és hallgatót rohanva vitt. [ ] Fölfedték azután a nátha, pörsenés, trüsszögés, prüsszögés okát -fokát. Megmondjuk előre, vigyázz a szellőre, a huzat megdagaszt csuklót -bokát. gidácska fölébredt, elmúlt a náthája. kitekint az ablakon. Homloka felhős lett: Hát a sok felnőttet ma mivel mulattatom? A. A. Milne 1. Mondd el A torokgyulladás című vers alapján, mi a jó a betegségben! 2. keressétek meg a Nátha című versben a következő szavakat! Beszéljétek meg a jelentésüket! borogatás labdacsok pörsenés hallgató 3. szerinted hogyan lehetne megelőzni az őszi, téli betegségeket! Írd le! 12

11 Téli pihenő Lehet, hogy te most készülsz a télre? Előve szed a szánkót, korcsolyát, meleg ruhát stb. Még nem késtél el. Bőven van időd. Az állatok bizony nagy bajban lennének, ha csak most kezdenének készülődni! A gó lyák, fecskék, sárgarigók és még sok madár már elrepült Afrikába, a halak elvermelték magukat 1, és sok emlős téli álmot alszik. A sün sűrű bozótban, öreg fák gyökerei kö zött készít puha fészket magának. A nyár végétől kezdve nagyon sokat eszik, jól meghízik, és októberben a fészkébe bú jik. Elalszik, és áprilisig föl se ébred. A medve is alaposan meghízik, mielőtt téli vackát felkeresné. Bundája alatt vastag szalonnaréteg képződik, ez élteti és védi a hideg ellen. Nem alszik igazi téli álmot. A hímek szundikálnak, de a nőstények nem érnek rá, hiszen decemberben vagy januárban hozzák világra két -három bocsukat. Schmidt Egon 1 elvermelték magukat: elbújtak a folyó vagy tó iszapjában 1. Hogyan készülnek az állatok a télre? Válaszolj a megkezdett mondatok befejezésével! a gólyák, fecskék a halak a sün a medve 2. a) Hópihék hullottak az alábbi szövegre. Próbáljátok meg kiegészítve elolvasni! Aaz apró rovarok a fák kérge vagy a kövek alá bújnak. Odúja mélyén szendereg a mókus. Az ürge föld alatti vackában alszik. Az egerek, pockok sűrűn járnak fel élele mért a hó alól. A róka jól ismeri a pockok téli szállását, gyakran meg is dézsmálja éléskamrájukat. Legjobban talán az őzek és a szarvasok szenvednek a hidegtől, az éhségtől, de az erdészek gondoskodnak táplálékról szá mukra. b) Mondjátok el egymásnak, mit tudtatok meg az elolvasott szövegből! 13

12 A róka mint MiKUlás (dramatizáláshoz, bábozáshoz) Mesélő: December puha fehér hóval érkezett az erdőbe. Minden csendes, az állatok rejtekhelyükbe húzódva várják a jobb időt. Csak Nyuszkóéknál nagy a nyüzsgés. A há rom nyúlfi Nyuszkó, Füleske és Ugri lá zasan készülődik, éppen nyúlcipőiket tisztít ják, közben izgatottan beszélgetnek. Nyuszkó: Biztos, hogy eljön? Füleske: Hát persze! Ő minden évben eljön. Nyuszkó: És nekem is hoz ajándékot? Honnan tudja, hogy én is megszülettem? Ugri: Ő mindent tud! Ne izgulj, te is kapsz ajándékot, csak jól tisztítsd ki a cipődet! Nyuszkó: De szeretném már látni piros kabátját, fehér szakállát és ajándékkal teli hatalmas zsákját! Mesélő: Miközben így beszélgettek, nem vették észre, hogy az ablak alatt ólálkodik a róka, és hallgatózik. Róka: Kit várnak ezek? Vajon ki lehet az a piros kabátos, fehér szakállas, nagy zsákot cipelő ember? Csak nem az, akit a domb mögött láttam baktatni? Hogy is hívják?... Mikulás! Na mindjárt megérkezik hozzátok a Mikulás, hamarabb, mint gondolnátok! (Azzal elrohant, mert óriási ötlete támadt. Hazament, és előkapta azt a kopott, piros kabátot, amit a madárijesztő viselt a nyáron, kenderből szakállt kötött az állára, a fejére húzott egy egérrágta kucsmát. Fogott egy üres zsákot, s elindult Nyuszkóékhoz. Bezörgetett.) Nyuszik: Ki az? Róka: (mézesmázos hangon) Hát ki len ne? Az, akit úgy vártok! A Mikulás! Nyuszik: Jaj, de jó! Jaj, de jó! Füleske: Gyere be gyorsan, biztosan nagyon átfagytál ebben a hidegben! Nyuszkó: Tedd le a zsá... De hiszen ez a zsák üres! Nekünk nem hoztál semmit? Róka: Hát szó, mi szó, már sokfelé jár tam, elfogyott az ajándék, de azért nektek tartogatok még egy kis meglepetést a zsák alján. Gyertek, keressétek meg, mert már nehezen hajlik a derekam! Füleske: Várj még, Mikulás! Előbb hallgasd meg a verset, amit neked tanultunk! (Elmondják a Hull a hó című verset.) Róka: (Már türelmetlenül várja a szép, hoszszú vers végét.) Jó, jó, de most már gyertek, vegyétek ki a zsákból az ajándé kotokat! Ugri: Várj még, Mikulás! Hallgasd meg azt a dalt is, amit neked tanultunk! (A nyulak rázendítenek a Hull a pelyhes fe hér hó című dalra.) Róka: (egyre idegesebb) Jól van, elég a kornyikálásból, gyertek az ajándékért! 14

13 Nyuszkó: Mikulás! Előbb nézd meg a rajzun kat, amit neked készítettünk! Ugye milyen szép? Róka: Szép, szép, de ne vacakoljatok már annyit, gyertek ide a zsákhoz! Nem gondoltam, hogy ennyit kell veletek baj lódnom! Mesélő: Ekkor valaki bekopogott, és megszólalt kintről egy kellemes, mély hang. Mikulás: Itt laknak Nyuszkóék? Én a Mikulás vagyok. Eljöttem hozzátok, mert úgy hallottam, nagyon jók voltatok. (Benyitott, s a nyulaknak még a lélegzete is elállt. Rögtön rájöttek, hogy ez az igazi Mikulás, nem az a szedett -vedett ruhás modortalan alak, aki szeretett volna a föld alá bújni szégyenében.) Mikulás: Úgy látom, épp jókor érkeztem. Hohó, barátom! Állj csak meg! (Lekapta a szökni próbáló rókáról a kucsmát és az álszakállat, s a nyulak felismerték ravasz el lenségüket.) Nyulak: Jaj, hisz ez a róka! Mikulás: No, te róka! Most te is megkapod az ajándékodat! Ha nem kotródsz el innen azonnal, kipróbálom a hátadon ezt a köteg virgácsot! (Nem kellett kétszer mondania, a róka már árkon -bokron túl volt.) Mesélő: A nyuszik pedig előadták a verset és a dalt az igazi Mikulásnak is, aki gazdagon megjutalmazta őket. A fényesre tisztított nyúlcipők dugig voltak ajándékokkal, jutott az ablakpárkányra is. A nyu szik pedig olyan boldogok voltak, mint még soha. Szilágyi Kati 1. Válaszoljatok a kérdésekre! Hány szereplő kell az előadáshoz? Miért Nyuszkó volt a legizgatottabb a testvérek között? Mivel indokolta a róka, hogy üres a zsákja? Miért siettette a róka a nyuszikat? Mi mentette meg a nyuszikat? 2. Mondjátok el, mit rajzolhattak a Mikulásnak Nyuszkóék! 3. Folytassátok a történetet! Pl.: Hazaérkeznek a nyúlszülők Áállítsatok össze műsort a Mikulás köszöntéséhez! 15

14 Fagy Jankó Az Időjárás Palotájának lakói közül Fagy Jankó volt a legboldogtalanabb. Engem senki sem szeret panaszolta. Elhervasztom a virágokat, és az emberek, ha rájuk lehelek, dideregve mondják: Jaj, de utálom a hideget! Engem is utálnak néha az emberek mondta az eső. A parasztok szeretnek téged. Meg a kacsák is. Szeretik az emberek a havat is, mert hóembert építenek belőle. A gyerekek a szélnek is örülnek, ha a magasba röpíti a sárkányaikat. Csak engem nem szeret senki kesergett Fagy Jankó. Karácsonyeste Fagy Jankó kiosont az Időjárás Palotájából. Lába nyomán olyan keménnyé vált a föld, hogy szinte szikrázott. Fölnyúlt a fák koronái közé, megborzongatta az ágakat, és belesett az örökzölddel, karácsonyfával ékes otthonokba. Karácsony van, én is kedveskedhetnék valamivel az embereknek gondolta. Mondjuk, földíszítem az ablakaikat. Akkor biztosan megszeretnek. Egész éjszaka dolgozott. Jeges ujjaival különös mintákat rajzolt az üvegekre. Volt ideje, nyugodtan maradhatott, mivel karácsony másnapján is nagy volt a hideg. Kihallgatta, mit mondanak róla az emberek. Julika beteg volt, az ágyban feküdt. Szomorúan gondolt arra, hogy emiatt lemarad a karácsonyi finomságokról. Álomba sírta magát. Reggel, amikor felébredt, ránézett az ablakra, és a lélegzete is elakadt a gyönyörűségtől. Milyen szép virágok! kiáltotta. Virágok és ezüst levelek! Mindjárt jobban érezte magát. És így volt ez mindenütt. Futott Fagy Jankó házról házra, hogy hallja, amint odabent a rajzait dicsérik. El is felejtette minden bánatát. Igen, csodálatos érzés volt, hogy az emberek őt is megszerették. És éppen most, karácsonykor. Linda Jennings 1. a) Olvasd el többször a következő szavakat! legboldogtalanabb elhervasztom dideregve sárkányaikat karácsonyeste megborzongatta örökzölddel kedveskedhetnék földíszítem finomságokról gyönyörűségtől megszerették b) Kkeresd meg a mesében a gyakorolt szavakat, és húzd alá őket! Készülj fel a szöveg felolvasására! 2. Válaszolj a kérdésekre a Fagy Jankó című mese alapján! Miért nem szeretik az emberek a fagyot? Miért szerették meg Fagy Jankót az emberek? 16

15 3. döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! Jelöld i vagy H betűvel! indokold meg a választásodat! Fagy Jankó arra vágyott, hogy őt is szeressék az emberek. szilveszter éjszaka kiosont az időjárás Palotájából. Jeges ujjaival hóvirágokat rajzolt az ablakokra. Fagy Jankó rajzai csak Julikának tetszettek. csodálatos érzés volt Fagy Jankó számára, hogy az embereknek örömet szerzett. 4. Húzd alá a Hull a hó című versben azokat a sorokat, amelyekről Fagy Jankó jut az eszedbe! HUll A Hó Hull a hó, micsoda zord idő, hósapkát húzott a háztető. udvarra hóvárat hord a szél, hófehér szőnyegén jár a tél. zúzmara zizzen az ágakon, hópihe táncol a válladon. ablakon sok kicsi jégvirág, ez már az igazi jégvilág! Kufár Róza KArácSONyi KöSZöNtŐ csillagfény gyertyafény karácsony estéjén. öröm és békesség, tündöklő fényesség. Fenyőfa, ajándék: cukorka, sok játék asztalon friss kalács, illata mily csodás! kis fiúk kis lányok, minden jót kívánok! Drégely László 17

16 HAllgAt AZ erdő kérődzik resten: ina, mint íjhúr feszül és pendül, teste megnyúlik: futásnak lendül. nyelvét kiöltve lohol a farkas, messze előtte inal a szarvas. Hallgat az erdő, csöndje hatalmas; mohát kapargat benne a szarvas. Mohát kapargat, kérget reszelget. szimatol, szaglász, cimpája reszket: ura a két fül minden kis nesznek. Hallgat az erdő, csöndje hatalmas; kujtorog 1 benne, éhes a farkas. éhes a farkas, éhében vesz meg. szimatol, szaglász, horpasza 2 reszket: ura a két fül minden kis nesznek. Hallgat az erdő, kajtat 3 a farkas; kérődzik 4 csendben s fülel a szarvas. Hopp, most az ordas orrát lenyomja, s fölkapja menten: rálelt a nyomra! szökken a farkas, megnyúlik teste, szökken, de éppen ez lett a veszte. roppan a hó, s a száraz ág reccsen, ágyúlövésként hallszik a csendben. roppan a hó, s a száraz ág reccsen, s már a szarvas sem zúzmara, porhó porzik a fákról, menti a szarvast csillogó fátyol. Horkan a farkas, nyüszít és prüszköl, nem lát a hulló, porzó ezüsttől. nyomot vét. kábán leül a hóba, kilóg a nyelve, lelóg az orra. Hallgat az erdő, üvölt a farkas. kérődzik csendben s fülel a szarvas. Kányádi Sándor 1 kujtorog: kószál, csavarog 2 horpasza: emlősállat hasán lévő horpadás 3 kajtat: keresgél, kutat 4 kérődzik: eszik, rágja a táplálékot 18