A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek korai szocializációja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek korai szocializációja"

Átírás

1 A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek korai szocializációja Tanulmány a 0-3 éves gyermekeket gondozó intézetekben végzett kutatásról HODOSÁN RÓZA Minden jog fenntartva a Rubeus Egyesületnek és a szerzőnek!

2 2 Tartalom I. Bevezető:.3. p. A vizsgálat indoklása, a probléma megfogalmazása:.3. p. A vizsgálat célja:.5. p. A vizsgálat módszere:.6. p. A kutatás nehézségei:.8. p. A kutatás időintervalluma, a vizsgálat menete:.9. p. A feldolgozás szempontjai: 10. p. II. A kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése: 12. p. Az január 1. és december 31. között gyermekotthonokban élő 0-6 éves korú gyermekek száma és benn töltött ideje: 12. p. Gyermekek beutalása, a beutalások okai és beutalás előtti védelembe vétele: 22. p. A gyermekek elhelyezési formája, státusza: 30. p. Gyámi tanácsadás: 33. p. Gyermekjóléti szolgálatok: 37. p. Intézményekben való látogatások, testvérkapcsolatok: 43. p. Felülvizsgálatok, elhelyezések: 52. p. Örökbefogadás, nevelőszülőhöz helyezés, otthon elhagyás: 57. p. III. Összegzés: 60. p. IV. Szakirodalom: 65. p. V. Mellékletek: 66. p. 2

3 3 Bevezető A vizsgálat indoklása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény hatálybalépésével a következő években gyökeresen átalakul a hazai gyermekvédelem. Ez az átalakulás nemcsak a gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményeket és rendszereket érinti, hanem a korábbi csecsemőotthonokat is. A gyermekvédelmi törvény megfogalmazta azt a szakmai konszenzust, ami az utóbbi évtizedekben az ezen a területen foglalkozó szakemberek változtatási szándékát és a gyermekvédelem korábbi rendszerének kritikáját tartalmazta. Igen nagy szakmai konszenzus övezi azt a felismerést, hogy a nagyméretű, szegény és árvaházakra emlékeztető gyermekotthon diszfunkcionális, károsan befolyásolja a gyermekek személyiségfejlődését. A korai életszakaszban eltöltött intézményes ellátás nem képes az egészséges fejlődéshez nélkülözhetetlen egyénre szabott pszichológiai, fejlődéslélektani feltételeket biztosítani. A korai érzelmi elhanyagolás súlyos következményekkel jár, amely a személyiség egészét érinti a későbbiekben. Ma már közismert, hogy az a speciális mesterséges közeg, amelyben a csecsemők és kisgyermekek élnek és fejlődnek, komoly; hospitalizmus néven ismert károsodásnak vannak kitéve. Minél korábban kezdődik és minél tartósabb ideig tart az intézményi ellátás annál nagyobb mértékű lehet ez a károsodás. A nagyméretű gyermekotthonokat egyre gyorsuló ütemben, különösen a törvény életbelépése óta, felváltják néhány éven belül a kisebb méretű, családias gyermekotthonok, lakásotthonok. Ugyanakkor a korábbi csecsemőotthonok, éppen speciális voltuk miatt, lassabban alakulnak át. A 0-3 éves (zömében 0-6 éves), saját családjától elszakított korosztály olyan speciális gondoskodást igénylő gyermekcsoport, akiknek nevelése, elhelyezése nagy körültekintést, szakmai hozzáértést igényel. A gyermekvédelmi törvényben rögzített átalakítási kényszer nemcsak a volt csecsemőotthonokat kell, hogy érintse. A gyermekvédelem megcsontosodott, bürokratizált jellege nehezen alakul át. A szakemberhiány és az elavult szemlélet továbbélése, az adminisztratív ügyintézés a jellemző minden pozitív irányú elmozdulás ellenére. Az ügyintézési folyamatban sokszor a gyermekek és szüleik nem is jelennek meg "személyesen", csak irathoz csatolt fénykép és akta formájában léteznek. S itt nem a fizikai jelenlétre, hanem mint létező, előttünk megjelenő, igényeket támasztó gyermekre, vagy mint krízishelyzetben lévő szülőre gondoljunk. Nagyon sok esetben tudni, s úgy 3

4 4 tűnik ennek megváltoztatását maga a törvény sem tudja jelenleg átalakítani, hogy a gyermekek idejével nagyon hanyagul bánik a gyermekvédelmi rendszer. Nem veszi figyelembe, hogy a kisgyermek, különösen a csecsemő számára egy vagy néhány hónap milyen rendkívül hosszú s életre meghatározó idő. A korai fejlődés szorosan környezet és gondozó függő, az intézményes ellátás jellegénél fogva képtelen az egészséges fejlődéshez szükséges egyedi ellátást biztosítani. A törvény szinte minden területen pozitív szakmai kényszereket fogalmazott meg, de úgy tűnik, sokkal több idő szükségeltetik ahhoz, hogy ezek a változások minden területen megtörténjenek. A korábbi csecsemőotthonok gyermekotthonokká történő átalakulása azért szükséges, hogy ki tudják elégíteni a szűkebb környezetükben és a társadalomban jelentkező új típusú szükségleteket, illetve meg tudjanak felelni a gyermekvédelmi törvényből fakadó kötelezettségeknek. Az új infantopszichiátriai kutatásokat is figyelembe véve fogalmazott meg a törvény szakmai igényeket. A korábbi csecsemőotthonoknak nagymértékű, radikális átalakulásra van szükségük. A 0-3 éves korosztály speciális szükségletei sem tartós gyermekotthoni elhelyezéssel elégíthetők ki. A volt csecsemőotthon a jól képzett és nagy múltú szakember gárdáját hasznosíthatja a megelőzésben, a területi gyermekvédelmi gondoskodásban, a nevelőszülői hálózat építésében, a vér szerinti és az örökbefogadó szülők felkészítésében és az utógondozás területén. A csecsemőkorúakat ellátó gyermekotthonok negyedéves statisztikai adatait folyamatosan vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy ezekben az intézményekben - néhány kivételtől eltekintve - az átalakulás folyamata még nem kezdődött meg. A negyedéves úgynevezett forgalmi adatok azt mutatják, hogy a gyermekvédelmi törvény életbelépése óta nem történt lényeges változás két alapvető és meghatározó kérdésben, nevezetesen a gyermekek bekerülésében és az intézményben töltött idő mértékében. Azt, hogy hány gyermek kerül be az intézménybe, természetesen külső, a gyermekotthontól független tényezők határozzák meg. A gyermekvédelmi törvény november 1. és december 1-ig tette kötelezővé a települési önkormányzatok számára a gyermekjóléti alapellátás intézményeinek kiépítését (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása) és az alapellátáson belül a gyermekek átmeneti gondozásának (helyettes szülő szolgálat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) biztosítását. Nyilvánvaló, hogy ezen intézmények szakszerű és hatékony működése csak ezt követően bontakozhat ki. Mindez természetesen összefügg az önkormányzatok anyagi lehetőségeivel és szakember ellátottságával. 4

5 5 A statisztikai vizsgálatok rámutattak arra, hogy lényegesen nem változik a gyermekek intézményes gondozási ideje. Különösen feltűnő az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek gondozási idejének hosszúsága. Ideiglenes hatályú gondozás esetében az illetékes gyámhivatal 30 napon belül megvizsgálja, hogy ez a fajta elhelyezési forma indokolt-e még. A több mint egy évre visszatekintő adatgyűjtésem során azt tapasztaltam, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek csupán %-át vizsgálták meg az illetékes gyámhivatalok. A törvény által előírt gyámhivatali vizsgálat 6 hónap után kezdődött meg az ideiglenesen elhelyezett gyermekek 30 %- ánál. A vizsgálat célja Országos, teljes körű vizsgálatunknál leginkább arra voltunk kíváncsiak: milyen előzmények után, miért és hogyan kerülnek be a gyermekek a csecsemőotthonokba, ebben a folyamatban kinek mi a szerepe, illetve felelőssége, az események szereplői mit tettek, illetve nem tettek meg azért, hogy ezt a lépést elkerüljék, ha már bent van a gyermek, ott mi történik vele, mennyi időt tölt ott, megtörténik-e minden azért, hogy sorsa mielőbb rendeződjék, s ezt ki hogyan segíti, illetve nem segíti elő, megtörténik-e minden szükséges és törvényes lépés azért, hogy a gyermekek mielőbb családba kerülhessenek. Vizsgálatunk kiinduló hipotézise, hogy az új gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott pozitív szakmai változások még nem érintették eléggé a csecsemőotthonokat s a hozzájuk kapcsolódó gyermekvédelmi rendszereket. A megszokott rendszer s a kialakult struktúra csak lassan követi azt az átalakulást, amelyet a hatályba lépett jogszabályok megkívánnak. Országos vizsgálatunkat éppen azért végeztük el, s a későbbiekben adott probléma köré szervezve tovább folytatjuk, hogy a törvény életbe lépése óta felvetődött problémákra választ kapjunk, s amennyiben lehetséges, a szükséges szakmai, törvényi korrekciókra javaslatot tudjunk tenni. 5

6 6 A vizsgálat módszere Vizsgálatunk országos, teljes körű felmérés. Az ország 31, 0-6 éves gyermekeket ellátó gyermekotthonában végeztük el. Az január 1. és december 31. között az intézményben bent tartózkodó, valamint az ebben az időszakban azt elhagyó minden egyes gyermekről kérdőívet töltöttünk ki. ( A negyedéves statisztikai adatok tényleges és becsült adatai alapján gyermek tartózkodott a vizsgált időszakban az intézményekben.) A kérdőíves vizsgálat ideje alatt interjúk készültek minden intézmény vezetőjével s legalább egy gondozónővel, amit a tanulmány második részében fogunk felhasználni. A vizsgálat további menetében interjúkat készítünk még a kérdőívek alapján kiválasztott gyermekek esetében a szüleikkel, az érintett gyermekjóléti szolgálatok munkatársaival, az érintett gyámhivatalokkal, a TEGYESZ munkatársaival. Ez elkezdett vizsgálatunk folytatását, mélyebb elemzését jelenti, amit a későbbiekben az intézet munkatársai szakterületüknek megfelelően végeznek el. A kérdőívek kitöltését az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet munkatársai ellenőrizték. A beérkezett 2441 db kérdőívre adott választ számítógépes feldolgozással elemeztük. A vizsgálat megkezdése előtt munkatársaimmal a kérdőívekkel 4 intézményben próbakérdezést végeztünk. Az első intézménybe 30 kérdőívet küldtünk el önálló kitöltésre. Az innen visszaérkezett kérdőívek kevés információt tartalmaztak a gyermekekről. A második és harmadik intézményben személyes próbakérdezést készítettünk, ahol jelen voltak az intézmény vezetői és szakemberei. Arra voltunk kíváncsiak, a személyes kérdezéssel mennyi idő alatt készül el az interjú, kinek a jelenléte szükséges az információk megszerzésére, s mennyire használható a kérdőív, mennyi információ szerezhető meg az adott gyermekről, bekerülésének okairól, a bent töltött időről és a kigondozásról. A negyedik intézményben munkatársunk egyedül, az intézmény munkatársainak segítsége nélkül, csak az írásos dokumentumok alapján próbálta kitölteni a kérdőívet. 6

7 7 A próbakérdezések kapcsán arra a következtetésre jutottunk, hogy az intézmény munkatársai nélkül az információk mintegy egyharmadát tudjuk megszerezni, tehát az ő segítségük nélkül érdemben nem végezhető el a vizsgálat. A kérdőív kitöltése nemcsak a munkatársak jelenlétét követeli meg, hanem szakmai hozzáértést is igényel, amihez nehéz külső kérdező biztosokat találni. Az elvégzendő munka azt feltételezte, hogy az intézmények napokig, esetleg az intézmény nagyságától függően akár egy hétig is a kérdezőbiztos rendelkezésére kell, hogy álljanak. Ezt nem várhattuk el az intézmények munkatársaitól. Ők is ragaszkodtak a saját kitöltéshez. Ezért, s természetesen anyagi megfontolások miatt is, a kutatás szervezői úgy döntöttek, hogy az intézmények maguk töltik ki a kérdőíveket, majd szakértő munkatársak - a számítógépes feldolgozás előtt - annak kitöltését értelmezik, és a hiányokat pótolják. Az intézmények vezetőinek és munkatársainak január 12-én szakmai felkészítést tartottunk a kérdőívek kitöltéséről, s készítettünk egy nyomtatott kitöltési útmutatót is. A rögzített határidőkhöz képest itt egy kb. 1 hónapos csúszás történt. Néhány intézmény a feldolgozás után küldte el kérdőíveinek egy részét, ami nem került be a számítógépes feldolgozásba, de a későbbiek során szakmai feldolgozásra kerül. A számítógépes adatfeldolgozás során munkatársaink, akikhez 2-3 intézmény tartozott a következő szempontok szerint dolgozták fel tovább a kérdőíveiket: Minden egyes intézményből legalább három esetet választottak ki, az alábbi szempontokat figyelembe véve: jogszerűségek vizsgálata: a gyermek beutalása, bent tartása, felülvizsgálatai, kigondozása, időkeretek betartása: elhelyezési értekezletek, felülvizsgálatok törvényi idejének betartása, csúszása, esetleges elmaradása, gyermekek örökbe, nevelőszülőhöz vagy családjába gondozásának esetleges elhúzódása, meg nem történése, kigondozás szempontjai: pl. többször kerül be az intézetbe, családjába gondozzák, bántalmazás miatt kerül be, mégis hazakerül, sikertelen nevelőszülői kihelyezés, gyakran látogatják, mégis régóta bent van, más gyermekotthonba szól a gyermek elhelyezéséről a döntés, extrém esetek. A három egyedi esetet a későbbiekben fogjuk elemezni, és a szakmacsoportok szerinti feldolgozás is a későbbi kutatás eredménye lesz. 7

8 8 A következő szakmacsoportok szerint dolgozzuk majd fel a rendelkezésre álló anyagokat: örökbefogadások nevelőszülői gondoskodás fogyatékkal élő gyermekek gyermekjóléti szolgálatok működése anyjával együtt nevelkedő gyermekek gyámhivatali eljárások menete testvérkapcsolatok érvényesülése a beutalás okainak vizsgálata kapcsolattartás a családdal az intézményben maradó, vagy más gyermekotthonba utalt gyermekek átmeneti gondozottak A feldolgozás alapját a kitöltött kérdőívek és a már elkészített, s még elkészítendő interjúk képezik. Jelen tanulmányom elkészítése a számítógépes adatfeldolgozás alapsorára és az abból készült kereszttáblák elemzésére vállalkozott. A kutatás nehézségei Az első nehézség a kérdőívek kitöltésének módja. Az önkitöltő kérdőív mindenképp több hibalehetőséget tartalmaz, mint egy szakértő munkatárs által végzett kitöltés. Több kérdés maradt így megválaszolatlanul, mint a személyes kitöltés esetében, bár a meg nem válaszolt kérdések döntő többségénél az intézménynek nem volt információja az adott ügyben. Ezeknek a nem válaszoknak a korrigálását kellett a munkatársaknak utólag ellenőrizni, és az intézmény vezetőjével interjút készíteni. Ezért a számítógépes adatfeldolgozás kiegészítéseként készítettük el az interjúkra épülő tanulmányunkat is. A másik nehézség, hogy egyes intézmények nem tudták időben kitölteni a kérdőíveket, így a tervezett 2600 kérdőív beérkezése helyett 2441 kérdőív került számítógépes feldolgozásra. Így nem került feldolgozásra Székesfehérvár intézményéből a távozott gyermekekre vonatkozó kérdőívek egyike sem. Ez a mi becsült adataink szerint kb. 50 db. kérdőívet jelentett. ( Az 8

9 9 intézmény nem tudta kitölteni a távozott gyermekekre vonatkozó kérdőíveket, mert a gyermekek távozása után az összes írásos dokumentumot a TEGYESZ-hez küldték el.) Szegedről 17 db kérdőív érkezett meg a számítógépes feldolgozás után, a Pikler intézetből 29 db, Budapest, Gárdonyi Géza útról 12 db. Az utóbbi három intézmény statisztikai értelemben nem változtat a vizsgált arányokon, az elmaradt kérdőívek ugyanúgy tartalmaztak távozott és bent lévő gyermekek adatait, a későbbi feldolgozás az elmaradt kérdőívek kis száma miatt érdemben nem befolyásolja a vizsgálat eredményét. A feldolgozás során 62 db kérdőívet kivettünk a vizsgálatból, mégpedig az 1990 előtt születetteket. Ők kiskorú anyák, vagy olyan elhelyezési formában kerültek be a vizsgálatba, ami nem a hagyományos csecsemőotthoni elhelyezés miatt történt meg, pl. családi otthonos elhelyezés. Így a számítógépes adatfeldolgozás során 2379 adat került elemzésre. Az előzetes, a negyedéves statisztikai adatokból becsült adataink szerint gyermek fordult meg az előző évben az ország csecsemőotthonaiban. Ezt tekintettük teljes mintának. Ehhez képest a becsült db kérdőív elmaradása nem befolyásolja érdemben a feldolgozott adatokat, hiszen ebből a becsült db minden feldolgozási típust tartalmaz, a kb. 50 távozott gyermek adatainak elmaradása pedig hibahatáron belül befolyásolja az adatainkat. A vizsgálat időintervalluma A felmérésben szerepel minden január 1. és december 31. között az intézménybe bekerülő és ott élő vagy azt elhagyó gyermek. A kérdőív elkészítése és a próbakérdezés november és december hónapban történt. A kérdőív kitöltése január 12 és március 15 között történt. A számítógépes feldolgozás, az alapsor adatainak elkészítése március végéig megtörtént. A kérdőívek szakmacsoportos feldolgozása március hónap. A számítógépes adatok elemzése és kereszttáblák készítése április, május hónap. Zárótanulmány elkészítése május hónap. A vizsgálat szempontjai A kérdõíves adatok feldolgozása során leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy az évi XXXI. gyermekek védelméről szóló törvényben megfogalmazott pozitív változások nyomán 9

10 10 milyen átalakulások történtek a gyermekvédelmi rendszer egyik fontos elemében, a volt csecsemõotthonokban. Szinte teljes körû felmérésünk nyomán minden egyes gyermek sorsát végig követhetjük. A feldolgozás szempontjai a következõk voltak: Mennyi idõt töltenek bent a gyermekek átlagosan az intézményekben, van-e lényeges különbség a bent töltött idõ mértékében az egyes intézmények között. Hogyan kerül be a gyermek, kik javasolják a bekerülést, milyen okokkal kerülnek be a gyermekek, van-e összefüggés a gyermekjóléti szolgálatok mûködése és a bekerülés között, az új törvény életbe lépése óta kerülnek-e be gyermekek anyagi okok miatt, a bekerülés oka és a bent töltött idõ, a gyermek hova kerülése között van-e összefüggés, a bántalmazás, elhanyagolás és alkoholizmus miatt bekerült gyermekeknél elõzetesen mûködésbe lépett-e a gyermekvédelmi rendszer, történt-e védelembe vétel. A testvérkapcsolatok vizsgálata: hány gyermeknek van testvére, azok hol élnek, adott intézmények hangsúlyt fektetnek-e a testvérkapcsolatok ápolására, nevelõszülõhöz, örökbe fogadó szülõhöz kerülés esetén mennyire fontosak ezek a testvérkapcsolatok, van-e összefüggés a gyermek családba kerülése, bent töltött ideje és a testvérek léte között. Mit változtatott a gyermekek státuszán, bent töltött idején, az a tény, hogy a gyermek gyámja többségében az intézmény vezetõje lett. Hogyan mûködik a gyámi tanácsadás rendszere. A gyermekjóléti szolgálatok és az intézmények kapcsolata, mennyiben segíti a gyermek sorsrendezését a gyermekjóléti szolgálatok mûködése, van-e kapcsolat az intézmény és a szolgálat között. Milyen gyakran látogatják a gyermekeket, a látogatások érdekében mit tesznek az intézmények, kik segítik a szülõ gyermek kapcsolat erõsítését, ezért milyen lépések történnek, a látogatások gyakorisága milyen összefüggéssel van a gyermek további sorsára, a nem látogatott gyermekek esetében milyen lépések történnek. Milyen gyermekvédelmi rendszerek mûködése figyelhetõ meg, illetve mirõl van információja az intézménynek a gyermek bekerülése elõtt. A gyámhivatali felülvizsgálatok rendszere: megtörténik-e az ideiglenesen beutalt gyermekeknél 30 napon belül az elhelyezési értekezlet, megtörténnek-e az éves felülvizsgálatok, 10

11 11 kik vesznek részt, és mit javasolnak a gyermek elhelyezését illetõen a felülvizsgálatokon, elhelyezési értekezleteken, kihelyezési értekezleteken. Milyen okokat látnak az intézmények, ha ezek a vizsgálatok nem történnek meg a törvényben elõírt idõben. Milyen döntések születnek a gyermekek sorsát illetõen, hova kerülnek a gyermekek. Mennyire végrehajthatóak ezek a döntések. Soha nem látogatott gyermek esetében kezdeményez-e valaki örökbeadást, általában ki kezdeményezi és mikor? Nevelőszülői kihelyezés, illetve örökbefogadás esetén hogyan történik, és mennyi ideig tart az ismerkedés. 11

12 12 A kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzése Az január 1. és december 31. között a gyermekotthonokban élő gyermekek száma és bent töltött ideje A statisztikai adatok elemzése azt mutatja, hogy a gyermekvédelmi törvény életbelépése óta lényegesen nem változik a volt csecsemőotthonokban elhelyezett gyermekek száma, s a gondozásban töltött ideje. Ha a csecsemőotthonokban lévő gyermekek számát és a Magyarországon élve született gyermekek számát és arányát vizsgáljuk meg az előző évtizedekre visszamenően, azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt 15 évben fokozatosan csökken a csecsemőotthonokban lévő gondozottak száma és aránya ben élve született gyermekre 3882 csecsemőotthonban elhelyezett gyermek jutott. A csecsemőotthonban lévő gyermekek aránya az újszülöttekhez viszonyítva 2,2 %. Ez az arányszám 1984-ig enyhe emelkedést mutat, tehát 1984-ben élve születettre 3223 csecsemőotthoni elhelyezés jut, az arányszám 2,5%. Ettől kezdve fokozatosan, bár 1988-ban nagymértékben, egy év alatt 400 fővel csökken a gondozott gyermekek száma. Az arányszám is 2% alá csökken, 1998-ra 1,7 %, azaz élveszületésre 1589 gondozott gyermek jutott ben ezek az arányszámok nem változtak, nem csökkent a gondozott gyermekek száma. Ebből adódott a feltevés, mely szerint a Gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott pozitív változások hatása két év elteltével még nem érzékelhető. Az XXXI. törvény kimondja: " A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez." 6. (1), valamint " A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez." 6. (2). A törvény életbelépése óta nem telt még el elég idő ahhoz, hogy a jogszabályban körültekintéssel és nagy szakmai konszenzussal megfogalmazott elvárások teljesüljenek, vizsgálatunkban 12

13 13 leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a változások elkezdődtek-e, ha igen, milyen területen és milyen irányokban, s hol vannak a legnagyobb problémák a törvény végrehajtása területén. Ilyen szempontból az egyik legkritikusabb kérdés, hogy történik-e változás a beutalások számában, s a gyermekek bent töltött idejében. A gyermekek intézményben töltött ideje: Az elemzett mintában teljes körű adatfeldolgozásra törekedtem, de a vizsgálat problémáiból adódóan, mintegy (csak becsült adatok álltak rendelkezésre) adattal kevesebbel dolgoztam, a vizsgálat bevezetőjében jelzett okok miatt. Következő táblámban képet próbálok adni az ország 31 otthonában bent lévő, távozott gyermekek nagyságrendjéről. Az első az intézményi férőhelyeket mutatja, s a bent lévő gyermekek számához viszonyítva kapnánk meg az intézményi kihasználtságot. A tábla áttekinthetősége kedvéért itt nem tartottam fontosnak jelezni, hiszen az intézetekről szóló esettanulmányban ez az adat szerepel. Ennél fontosabbnak tűnt egy új mutató bevezetése, amit kigondozási mutatónak neveztem el a vizsgálat alatt. Ez a mutató tulajdonképpen az intézmény ún. forgalmi adataira utal, hiszen a vizsgált gyermekszám és a távozott gyermekeknek az arányszámából tevődik össze. Ez a szám mindenképp utal a gyermekek kigondozásának gyorsaságára és számára. Figyelemre méltó néhány intézmény átlagtól elütő száma pozitív és negatív értelemben. Az átlagnál magasabb számok, három fölött azt jelentik, hogy a vizsgált időszakban az összes gondozott gyermekhez viszonyítva kevesen hagyták el az intézményt. A kettő alatti számok pedig azt, hogy sokan távoztak a múlt évben az intézményből. Két intézmény távozott gyermekeinek száma hiányzik az adataimból. A budapesti Gárdonyi Géza utcai otthon, ahol a legmagasabb a kigondozási mutató, késve juttatott el adatokat, így nem kerültek be teljes körűen a vizsgálatba. 13

14 14 Intézmény neve Férőh ely Vizsg álatb an szere plő gyer meke k sz. Száza lék N=23 79 Bent lévő gyer meke k szám a Távo zott gyer meke k szám a Balassagyarmat ,2 % ,1 Budapest, Gárdonyi G. u ,3 % ,1 Budapest, Kerepesi u ,1 % ,0 Budapest, Kmety u ,3 % ,9 Budapest, Pikler Intézet ,2 % Budapest, Rege u ,3 % ,3 Budapest, Völgy u ,3 % ,4 Budapest, Szarvas G. u. Pest megye ,6 % ,5 Debrecen ,2 % ,3 Eger ,2 % ,1 Fegyvernek ,7 % ,7 Gencsapáti ,4 % ,5 Győr ,0 % ,2 Gyula ,2 % ,6 Kecskemét ,2 % ,2 Marcali ,4 % ,9 Mecsekjánosi ,3 % ,1 Nagybajom ,8 % ,6 Nagybarca ,6 % ,9 Nagykanizsa ,0 % ,9 Nagykőrös ,4 % ,2 Nyírbátor ,4 % ,5 Nyíregyháza ,0 % ,1 Pécs ,6 % ,1 Sopron ,8 % ,2 Szeged ,2 % ,9 Székesfehérvár , Szekszárd ,8 % ,5 Tatabánya ,5 % ,0 Veszprém ,4 % ,6 Zalaegerszeg ,8 % ,6 összesen % Kig ond ozás i mut ató 14

15 15 Az intézményekben élő gyermekek kor szerinti megoszlása országos szinten a következő módon alakul: Gyermekek kora Válaszok száma Százalékos megoszlása 0 2 hónap 51 2,1 % 3 5 hónap % 6 11 hónap % hónap ,6 % hónap ,5 % 2 éves % 3 éves ,2 % 4 éves 210 8,8 % 5 éves 100 4,2 % 6 v. több éves 80 3,4 % összesen % A fenti táblázat szerint a volt csecsemőotthonok lakói legnagyobb arányban a két éves gyerekek, 22 %. Később bemutatott adataim szerint a kisgyermekek átlagosan kb. ennyi időt töltenek bent ebben a típusú intézményben. A diagram szemléletesen mutatja az átlagtól kis mértékben eltérő adatot. 15

16 16 A gyermekek kor szerinti megoszlása Válaszok száma hónap 3-5 hónap 6-11 hónap hónap hónap 2 éves 3 éves 4 éves 5 éves 6 v. több éves A gyermekek intézményben töltött ideje a következőképpen alakult: Az otthonban bent töltött idő A vizsgálat ideje alatt az intézményekben élő gyerekekre átlagidő (hónap) vonatkozó adatok minimális bent töltött maximális bent töltött idő (hónap) idő (hónap) Nyugat Magyarország 22, Kelet Magyarország 19, Budapest, Pest megye 24, A fenti táblázat mutatja, hogy régiónként mennyi átlagos időt töltenek bent a gyermekek. Ez a táblázat a jelenleg bent élőket tartalmazza. Régiónkénti megoszlásban nincs nagy eltérés a bent töltött idő tekintetében, de intézményenként sokkal nagyobb a szóródás. Kimagaslóan vezet a nyírbátori otthon, hiszen három hónap híján átlagosan négy évet töltenek bent a gyermekek, 45 hónapot. Ugyanakkor a minimális és maximális idő jelzésével kívántam jelezni, hogy ezen értékek mennyire növelik, illetve csökkentik az átlagidőt. Ott, ahol szélsőségesek az átlagidők, nem teljesen lehet következtetni az összes gyermek bent tartózkodási idejére, hiszen ezek a 16

17 17 számok azt mutatják, hogy vannak intézmények, ahol hat-, hétéves gyerekek is élnek bent, sőt a győri intézetben 10 éves gyermekek is vannak. Figyelemre méltó, hogy a legalacsonyabb átlagidő is 12 hónap, a debreceni intézményben. ( A gyermekek bent töltött idejének intézményi megoszlása 1. sz. melléklet) Az intézményt elhagyó gyerekek átlagosan bent töltött ideje régiónként: Az otthonban bent töltött idő A vizsgálat ideje alatt az intézményekből távozó gyerekekre vonatkozó adatok átlagidő (hónap) minimálisan bent töltött idő (hónap) Nyugat Magyarország 15, Kelet Magyarország 17, Budapest, Pest megye 16, maximálisan bent töltött idő A távozott gyermekek adatai az előző adatokhoz átlagosan 8-10 hónappal rövidebb gondozási időt mutatnak, de továbbra is vannak intézmények, melyek az átlagtól elütően sokkal nagyobb gondozási időt mutatnak, így a nyírbátori intézmény. ( A távozott gyermekek bent töltött idejének intézményi megoszlása 2.sz. melléklet) Az alábbi táblázat országos összesítő adatokat tartalmaz a távozott gyermekek bent töltött idejéről, külön kezelve az november 1. előtt, s az azután bekerülteket. Bent töltött idő előtt után összesen százalék 0-3 hónap ,1 % 4-6 hónap 97 11,2 % 7-11 hónap ,7 % 1-2 év ,0 % 2-3 év % 3-4 év ,7 % 4-5 év ,8 % 5-6 év ,1 % 6 év és több % összesen % Árnyaltabb a kép az országos összesítőben, ha a távozott gyermekek bent töltött idejét nézzük meg, külön bontásban az új törvény megszületése előtt bekerülteket és az utána bekerülőket. Bár 17

18 18 érdekes itt az összes adat lehet, hiszen matematikailag a törvény előtt bekerülteknek eleve több mint egy évet kellett bent tölteniük. Országosan a távozott gyermekekre nézve örvendetes, hogy a 0-3 hónapot bent töltöttek aránya a legmagasabb, 29 %. Eddig ez az egyetlen olyan adat, ahol a legjobb mutatót lehet mérni abból a szempontból, hogy mennyi időt töltött bent a gyermek. Az másik kérdés, hogy elégséges-e ide a 29 % mutató, s hogyan lehetne ezt növelni, illetve kell-e a jelzett gyermekeknek a szakellátásba bekerülni? Második helyen, 19%-al az egy és két évet bent töltő gyermekek állnak, az eddigi adatokban ez a kategória szerepelt mindig az első helyen a bent lévő gyermekekre vonatkoztatva. A pozitív adat mellett itt áll egy negatív adat is, ami azt mutatja, hogy 3 évnél többet tölt bent a gyermekek összesen 20%-a. ( A vizsgálatban 85 távozott gyermek esetében hiányoztak a korukra vonatkozó adatok, nem volt megállapítható a távozás pontos dátuma) A következő diagram azt mutatja, hogy a jelenleg is bent lévő gyermekek országosan mennyi időt töltenek az intézményekben. Az intézményekben élő gyermekek bent töltött ideje N , hónap 20 16,2 17,8 4-6 hónap 7-11 hónap 1-2 év ,1 13,1 10,4 5 2,1 1,1 2-3 év 3-4 év 4-5 év 5-6 év 6 v. több év 0 gyermekek száma %-os megoszlás A jelenleg intézményben élő gyerekek relatív többsége egy és két év közötti időt tölt bent, ez a gyermekek 28%-a. Egy év alatti gondozottak, akik táblázatunk szerint (1-3.sor) 35,4%-ot tesznek ki, a hagyományos csecsemőotthoni statisztikákban ebben a bontásban szerepelnek, hiszen csecsemő korú gyermekeknél fejlődési és jogi, elhelyezési szempontokból is fontos az első 18

19 19 életévet több szakaszra bontani. A második legtöbb idő majdnem 18 %-a a gyermekeknek 2-3 évet tölt bent az intézményben. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a kisgyermekek személyiségfejlődésében milyen meghatározó az első három évben megszerzett mentális és biológiai fejlődés. Nem vitatott szakmai tény, hogy a gyermekek ebben az időszakban olyan életre szóló testi, érzelmi, értelmi fejlődési perióduson esnek át, amely alapvetően meghatározza további életlehetőségeiket, kötődéseiket, társadalomba való beilleszkedési képességeiket. Ainsworth világhírű vizsgálata nyomán - (attachment kutatás) - a fejlődéslélektan területén valóságos forradalom zajlott le, megszületett a fejlődéspathológia. Új ismereteket szerezhettünk az egészséges és a kóros korai fejlődés területeiről. Kb. ötven éve, könyvtárnyi szakirodalom szól az intézményes gyermekellátás veszélyeiről. Az intézeti ellátás súlyos, későbbi személyiségfejlődési zavart jelentő rizikótényezőt épít be a gyermek lelki struktúrájának a kialakulásába. Az új törvény ennek felismeréseként olyan mechanizmusokat épített be, amelyek vagy elkerülik, vagy lerövidítik az intézményes ellátást. Eddigi adataink még nem mutatnak lényeges változást a gyermekek bent töltött idejére vonatkozóan. A csecsemőotthonok 0-6 éves korosztály gondozását végzik, mégis vannak az intézményekben ennél idősebb gyermekek is. Többségében azok a gyermekek maradnak még az otthonokban, akiknek vagy a jogi sorsa rendeződik előre látható időn belül, vagy a testvérkapcsolatok miatt együttes elhelyezésre törekszenek, nevelőszülőhöz, örökbefogadóhoz, vagy végső esetben más gyermekotthonba. A tanulmány későbbi fejezeteiben választ keresek arra a kérdésre, hogy indokolt-e, hogy a gyermekek ennyi időt töltenek bent az intézményekben. A következő diagram a gyermekek távozását vizsgálja abból a szempontból, mennyi átlagos időt töltenek az intézményekben, s hova kerülnek. Hova távozott a gyermek fő százalék bent töltött átlagos idő (hónap) vér szerinti családjába, haza ,8 % 9,8 _ 71 nevelőszülőhöz % 22 _ 96 örökbefogadták (idehaza) ,1 % 17, min. (hónap) max. (hónap) 19

20 20 más gyermekotthonba került 35 3,7 % 18,8 _ 58 egészségügyi gyermekotthonba 27 2,8 % 28, örökbeadták (külföldre) 8 0,8 % meghalt 5 0,5 % 2,2 1 5 egyéb, nem tudja 2 0,2 % 3,5 1 6 összesen 952 Megvizsgálva a fönti táblázatot, abból a szempontból, hogy hová távoztak a gyermekek, figyelemre méltó megállapításokat lehet tenni. Ezeket az adatokat érdemes összevetni 20 év statisztikáival (A csecsemőotthonok 21 éve, Pikler Intézet). Legelőször a saját családjába kerülő gyermekek számait vizsgáljuk meg között stabilan a gyermekek kicsit kevesebb, mint egyharmada került haza. Az 1998-as statisztikai adatok azt mutatták, hogy 43%-ra emelkedett a saját családjába került gyermekeknek a száma. Mostani adatok szerint 38 % kerül vér szerinti családba. Ez enyhe visszaesés, de nem tekinthető szignifikánsnak. Az évek során a legnagyobb mértékben a nevelőszülőhöz került gyermekek száma növekedett ben még 16 % került nevelőcsaládba, 1988-ban 27 %, 1998-ban 23 %. A mostani adatok szerint 35 %. Ezt a számot megerősíti az interjúkban az intézményvezetők véleménye arról, hogy az utóbbi évben pozitív változásokat tapasztalnak a nevelőszülői hálózat működtetése, valamint képzése során. Kérdés, ha jól működik a nevelőszülői hálózat, kell-e a gyerekeknek otthonba kerülniük? Az örökbe adott gyermekek aránya 1977-ben 9 % volt, ez a szám mintegy duplájára emelkedett 1985-re, azóta évente 17 és 20 % között mozog. Mostani adatok szerint 19 %. Az egyik legörvendetesebb fejlemény, hogy évek óta most a legalacsonyabb azoknak a gyerekeknek a száma (3,7%), akik más gyermekotthonba kerülnek, vagyis remélhetőleg kevés gyermek fogja család nélkül leélni gyermekkorát. Természetesen, az lenne jó, ha itt egyetlen gyermek adata sem szerepelne, csak akkor lehetnénk elégedettek, de ez a tendencia mindenképpen pozitív fejlemény. Bár az adatok alapján ez is egy évek óta tartó folyamat, de ilyen alacsony arányú még sohasem volt ben még a gyermekek egyharmada került másik gyermekotthonba, tíz év múlva egynegyede, a 90-es években 10 és 15 % közötti arányban utolsó félévében esett vissza először 6%-ra, majd mostani adatok szerint már nem éri el a 4%-ot. 20

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei közösen megfogalmazott szabályok, alapvetések 2014. július 1. Az együttműködés általános

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, igénybevételéről és a fizetendő térítési díjról A Tolna Megyei

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008.

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008. E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat!

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Magyarországon évente 1000 serdülőkorú lányból 30 lesz várandós nagykorúságának betöltése előtt. Közel felük megszakíttatja terhességét, másik felük pedig

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása

21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása 21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése Szakmai feladataink közül továbbra is a legfontosabbak: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Gyermeki jogok A gyermekeket

Részletesebben

A rendelet célja, hatálya

A rendelet célja, hatálya A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 6/2009.(II.25.) KR számú, valamint a 8/2010.(IV.23.) KR számú rendelettel módosított 11/2008. (IV.30.) számú rendelete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK Kedves Leendő Nevelőszülők! A nevelőszülői hivatásról számos hiedelem, kedvező, vagy éppen kimondottan negatív vélemény hallható, olvasható. A közvélemény gyakran fogalmaz

Részletesebben

5. Hatályon kívül helyező rendelkezések. 6. Hatályba léptető rendelkezések

5. Hatályon kívül helyező rendelkezések. 6. Hatályba léptető rendelkezések 89036 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 222. szám 29. E rendelet 15. (7) bekezdésétől eltérően a közigazgatási szerv 2014-ben a 2014. január 1-jei állapotnak megfelelően köteles adatot szolgáltatni legkésőbb

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban Dr. Herczeg Rita Jogszabályi háttér Az OBDK létrehozásáról a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett jogvédelem A központi hivatal feladatai

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

A tankötelezettség teljesítéséről újra

A tankötelezettség teljesítéséről újra A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG E L N Ö K E E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Tiszaszentimre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére ELŐTERJESZTÉS Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok 2012. évi ellátásáról

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Kisgyermekgondozó, -nevelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 61 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

Házi segítségnyújtás a gyakorlatban. Márta Anna

Házi segítségnyújtás a gyakorlatban. Márta Anna Házi segítségnyújtás a gyakorlatban Márta Anna 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Házi segítségnyújtás 63. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők:

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők: Szociális ügyintéző: Szociális ügyek Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012 Ügyfélfogadási időpontok:. hétfő: 08:00-12:00; 13:00-16:00 kedd 13:00-15:30 szerda: 08:00-12:00

Részletesebben

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére.

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. 1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. Tárgy: Előadó: Döntés: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 6/2003. (III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 6/2003. (III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 6/2003. (III.1.) számú r e n d e l e t e a 16/2000.(V.1.) számú gyermekvédelmi tárgyú helyi önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A magántanulói jogviszony

A magántanulói jogviszony Magántanulói jogviszony jellemzői: A magántanulói jogviszony Beiratkozási kötelezettség. Félévkor és év végén osztályozóvizsga. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Megilletik ugyanazok

Részletesebben

Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából. Bevezetés

Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából. Bevezetés "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából Bevezetés Kedves Ügyelőtársak! Január 26-án közgyűlésen számoltunk

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL száma A jogvédő tevékenységei a szolgáltatónál. 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1. PROTOKOLL CÉLJA A jogvédelmi képviselő szolgáltatónál történő

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. Gyermekvédelmi alap és szakellátások biztosításához szükséges további döntésekről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. Gyermekvédelmi alap és szakellátások biztosításához szükséges további döntésekről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2013. (09.19.) számú határozata Gyermekvédelmi alap és szakellátások biztosításához szükséges további döntésekről 1.) A Közgyűlés a Pécs és Környéke

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők: I. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet főbb rendelkezései:

Részletesebben

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni)

KÉRELEM ÉS ADATLAP. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) KÉRELEM ÉS ADATLAP átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálathoz vagy felülvizsgálathoz (kérjük aláhúzni) Rehabilitációs intézményben, vagy rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve

Részletesebben

dr. Barta László J A V A S L A T

dr. Barta László J A V A S L A T NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE.. sz. napirend 53-59/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes dr. Barta László J A V A S L A T a megyei önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást

Részletesebben

Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége. OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita

Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége. OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita A hatékony jogvédelem eszközei I. Jogtudatosítással kapcsolatos feladatok - jogszabályi háttér Gyermekvédelmi törvény: A

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben