ÖNKÉNTESEK KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖNKÉNTESEK KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK"

Átírás

1 ÖNKÉNTESEK KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK MUNKÁJÁBA VALÓ BEVONÁSI LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN ÉS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEK MINTÁJÁN VÉGZETT ADATFELVÉTEL KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL NCA-CIV-09-C-0099 KÉSZÍTETTE: SZOCIO EAST EGYESÜLET SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT NYÍREGYHÁZA

2 1. Az alkalmazott módszerekről A kutatás alapsokaságának a Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő szociális alap-, illetve szakellátást biztosító gyermekvédelmi és szociális intézmények körét tekintettük. A mintavételi keretet a bentlakásos intézmények megyei módszertani szervezeteitől, továbbá a regionális módszertani családsegítő és a megyei módszertani gyermekjóléti központok adatbázisából állítottuk össze. A mintavételi keretben szereplő intézmények száma eredetileg 732 volt, ebből 443 Szabolcs megyei működésű (60,5%), 289 Borsod megyében működő szervezet (39,5%). A tervezett minta elemszám 130 volt. Az alkalmazott mintavételi eljárás az egylépcsős, valószínűségi random kiválasztási technika volt. Az általunk összeállított mintavételi keretben szereplő elemeket az SPSS statisztikai adatfeldolgozó programmal létrehozott adatbázisba szerkesztettük, és a szoftverrel, véletlen szám generáló algoritmus segítségével választottunk ki, pótcím tartalékot is biztosító 150 intézményt. A kiválasztott esetek mintán belüli megoszlása megye, fenntartó, ellátási terület, szolgáltatási szint szerint ±3%-os hibahatáron belül megegyezett az alapsokaság összetételével, tehát az így nyert minta megfelelt a reprezentativitás kritériumának. Az adatfelvétel során viszont problémát jelentett, hogy az adatszolgáltatók nyilvántartásai nem naprakészek, lényegesen nagyobb a szociális szolgáltatásszervezés dinamizmusa, mint az adatbázisok frissítési gyakoriságai. Így az adatfelvétel során többször kellett korrigálni a mintavételi keretet az intézményi átszervezések, megszűnések, címváltozás miatt. Továbbá problémát jelentett, hogy az adatszolgáltatók nyilvántartási rendszere elsősorban a kapcsolattartás céljából készült, így számos szociális és gyermekvédelmi intézmény szervezeti egysége önállóan szerepelt az adatbázisban. Ez a tény önmagában nem jelentett volna problémát, mert az önkéntesek foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatokat, igényeket és attitűdöket a fogadó helyszíneken lehet mérni, az ott dolgozó vezetők véleményei lényegesen informatívabbak és relevánsabbak az integrált intézmények csúcsvezetői pozícióit betöltőkéhez képest. Ugyanakkor a mintavételi keretben szereplő számos lakásotthonnak, idősek napközbeni ellátását biztosító intézménynek nem volt önálló vezetője, nyilatkozattételre felhatalmazott munkatársa, így bizonyos intézmények többszörösen szerepeltek a mintában, amit törléssel és pótcím bevonásával korrigáltuk. Így a meglévő 150

3 elemszámú mintához további 25 elemből álló pótmintát kellett készíteni, tehát összesen 175 elemszámú kiinduló mintából hoztuk létre a kutatás 130 elemszámú adatbázisát, amit az adatfelvétel elindítása előtti próbakérdezésre kijelölt 4 intézménnyel növeltük. Az adatfelvételre május 4-május 28 között került sor. Az adatfelvételben 7 kérdező vett részt, akik felsőfokú, szociális végzettséggel rendelkező, a szociális ellátás területén dolgozó szakemberek. A kérdezői háttér biztosította az intézményvezetőkkel történő kontaktus zavartalanságát, a mérés megbízhatóságát. Az adatfelvételre telefonos egyeztetést követően került sor, így a 134 elemszámú kutatási adatbázist mindössze 143 kérdezési kísérlettel sikerült létrehozni. 2. A válaszadók szocio-demográfiai jellemzői A megkérdezett intézményvezetők 89,6 %-a nő, és csupán 10,4 % férfi. A megkérdezettek életkora viszonylag nagy szórást mutat 26 és 70 év között, az átlagéletkor 45,43 év. A lekérdezésben nem minden esetben az intézmény első vezetője vett részt, hanem a vezetői réteg más szegmenseit képviselők is megjelentek, megoszlásukat az alábbi ábra mutatja: 1. ábra A válaszadók csaknem 90 %-a felsőfokú képzettséggel rendelkezik, 66 % főiskolai, 22 % egyetemi diplomát szerzett (2. ábra).

4 2. ábra Mint az alábbi ábra adataiból látható, a kutatásban az intézményt képviselők 70,1 %-a rendelkezik szociális területen szerzett formális képesítéssel, és jelentős az eredeti szakképzettségüket a társ(határ)területeken (oktatás, egészségügy) szerzettek aránya. Jellemzően az intézmények vezetői köréből kerülnek ki azok, akik oktatási és egészségügyi területen szerezték alapvégzettségüket. Rendkívül alacsony azok aránya, akik a jog, igazgatásszervezés, gazdaságtudomány területén szereztek szakképzettséget, amely a vezetés, szervezés, menedzsment ismeretek speciális aspektusát, szemléletét hordozhatják. 3. ábra

5 Bár kutatásunk vizsgálati egysége az intézmény, tehát maga a szervezet volt, mégis, a hazai, hasonló témára irányuló kutatások gyakorlata és eredményei alapján fontosnak tartottuk olyan kérdések szerepeltetését, amelyek a vezetők bizonyos személyes beállítódására, tapasztalatára vonatkoznak. Nem csak az eddig megjelent kutatási eredmények, hanem az általunk szervezett fókuszcsoport tapasztalatai is azt mutatták, hogy a vezető személyes ismeretei, életútja során szerzett élményei befolyásolhatják az intézményi gyakorlatot, hatással bírhatnak az intézmény nyitottságára, elkötelezettségére az önkéntesség terén. Kérdőívünkben a civil és érdekképviseleti tagságra, a személyes önkéntes tapasztalat meglétére, illetve a vallásosságra kérdeztünk rá. A válaszadók fele volt tagja civil szervezetnek, egyharmada gazdasági, érdekképviseleti szervezetnek, míg a politikai párthoz, pártszervezethez való hivatalos tartozás alapvetően nem jellemző. A civil szervezeti tagság elsősorban a és év közötti generációkra jellemző, a civil szervezeti tagsággal rendelkezők 71 %-a ebből a két korcsoportból került ki, szinte egyenlő arányban. A gazdasági, érdekképviseleti szervezetekben szerzett tagság már inkább előre tolódik az egyes korosztályokban, a év közöttiekre jellemző. 4. ábra A megkérdezett vezetők kétharmada vallotta, hogy élete során már végzett önkéntes tevékenységet.

6 5. ábra Az önkéntes tevékenységben szerzett tapasztalat a év közöttiekre jellemző a leginkább, a korábban már önkénteskedők 38,2 %-a tartozik ehhez a korcsoporthoz. A korcsoporton belül az önkéntes tapasztalattal bírók aránya 70 %-os. Az ennél fiatalabb korcsoportokban 60 % fölötti az önkéntességet személyesen is megtapasztalók aránya. Vallásosnak a mintában szereplők kilenctizede tartotta magát, csaknem egyharmad (34 %) - kétharmad (57 %) arányban a maga módján, illetve felekezethez tartozóan. Azok körében, akik felekezethez tartozóan vallották magukat vallásosnak, 76,1 %-os volt az önkéntes tapasztalatokkal bírók aránya. Ugyanez a saját maguk módján vallásosnak vallók körében 61,8 %, míg a nem vallásosak esetében 58,3 % volt. 3. A vizsgálatba bekerült intézmények működésére jellemző alapvető adatok 3.1. Intézményfenntartói struktúra A kutatásban szereplő intézmények 53,3 %-a Szabolcs-Szatmár-Bereg, 46,7 %-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből került ki. Az alábbi ábrából látható, hogy az intézmények kétharmada (68 %) városi székhelyű szolgáltató, a községekben fenntartott intézmények aránya csupán kétharmados (6. ábra). A két megye településszerkezetét figyelembe véve (a közel 600 településből alig 50 a városok száma) elmondható, hogy a szociális szolgáltatások helyi, települési fenntartása egyre kevésbé jellemző, az intézmények működtetése a városokba tolódott. A községi fenntartású intézmények (43 eset) fele települési szinten szolgáltat, jellemzően szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatásokat (idősek klubja, gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, családsegítés). A községi fenntartású, szakosított ellátási formák közül az idősek otthona fordul elő a leggyakrabban (16 említés).

7 6. ábra Az intézmények fenntartói szerkezete állami dominanciát mutat, 73 %-uk működött állami keretek között, míg 27 % a különböző nem állami szervezetek fenntartásában. Az állami fenntartók 40 %-a települési önkormányzat volt, ezt követik a különböző önkormányzati társulási formák (33 %), míg megyei fenntartásban az intézmények egynegyede működött (26 %) (7. ábra). 7. ábra Az állami fenntartású intézmények megoszlása a fenntartó típusa szerint (%) (N=99) megyei önkormányzat települési önkormányzat önkormányzati társulás 40 A nem állami fenntartók körében a nonprofit (ezen belül dominánsan klasszikusan civil, tehát egyesületi és magánalapítványi formában működő) szervezetek aránya (12,6 %) megegyezett az egyházi fenntartók arányával (12,6 %), míg a piaci vállalkozások intézményfenntartói szerepe a két megyében tulajdonképpen elhanyagolható.

8 3.2. Szolgáltatásszervezési jellemzők Az utóbbi évek szakpolitikai és finanszírozási ösztönzőinek hatására a szociális szektoron belül egyre inkább elterjedt az integrált szolgáltatásszervezés, amely egyrészt szakmai, másrészt területi szinten értelmezhető. A kutatás adataiból látható, hogy az intézmények kétharmada (68 %) integrált módon működik, csak 31,8 % -ra volt jellemző az, hogy egy településen és egy speciális ellátási formát biztosít. Az integrált intézmények csaknem felére, a vizsgált intézményi kör egyharmadára volt jellemző a szakmai komplexitás és egyben a térségi szolgáltató jelleg, míg a fennmaradó intézmények képviselői fele-fele (17,8 17,8 %) arányban nyilatkoztak úgy, hogy csak a térségi vagy csak a szakmai integráció a jellemző rájuk. 1. táblázat A szolgáltatásszervezés módja az intézményben (N=135) Szolgáltatásszervezés módja Gyakoriság % szakmai integrációval 24 17,8 területi integrációval 24 17,8 szakmai és területi integrációval egyaránt 44 32,6 egyik sem jellemző 43 31,8 Összesen: Az egyes fenntartói típusokat tekintve elmondható, hogy a szolgáltatások összevonását és/vagy területi kiterjesztését szinte egyik fenntartói típus sem kerülheti el (ennek az állami és nem állami intézmények körében természetesen eltérő okai lehetnek). A szakmai és területi integráció együttese elsősorban az önkormányzati társulások jellemzője, esetükben ez nem is kétséges, hiszen létrehozásukat is a szolgáltatások méretgazdaságos és egységes biztosítása indokolta. A szakmai integráció, tehát a különböző szolgáltatási/ellátási formák együttes biztosítása az egyházakra, települési önkormányzatokra és civil szervezetekre egyaránt jellemző. (8. ábra)

9 8. ábra Az intézmények által nyújtott szolgáltatások jellemző területi szintje az alábbi táblázat adataiból érzékelhetően is egyre inkább elhagyja a települési szintet, amely a térségi szemlélet térnyerését, az ahhoz való igazodást és alkalmazkodást jelenti az intézmények és fenntartóik számára. 2. táblázat Az intézmény által nyújtott szolgáltatás jellemző területi szintje (N=135) Területi szint Gyakoriság % településrész 2 1,5 település 39 28,9 több település 45 33,3 statisztikai kistérség 6 4,5 megye 24 17,8 statisztikai régió 1 0,7 az ország teljes területe 18 13,3 Összesen:

10 A szakmai integráció tekintetében az alszektorokhoz (szociális és gyermekvédelmi) tartozó ellátási típusok integrációja láthatóan sokkal jellemzőbb, mint a szolgáltatási szinteké (alap és szakosított) az egyes alszektorokon belül. A mintában a legnagyobb gyakorisággal azok az intézmények szerepeltek, amelyek szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást egyaránt nyújtanak. Gyakoriságban ezeket követik azok az intézmények, amelyek csak szociális alapszolgáltatást nyújtanak, majd a csak szociális szakellátási formát biztosítók. 3. táblázat Az intézmények által nyújtott ellátási típus (N=135) Ellátási típusok Gyakoriság % szociális alapszolgáltatás szociális szakosított ellátás 24 17,7 szociális alap- és szakosított ellátás 18 13,3 gyermekjóléti alapellátás 20 14,8 gyermekvédelmi szakellátás 15 11,1 gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátás 1 0,7 szociális és gyermekvédelmi ellátás 30 22,3 Összesen: Az egyes fenntartói típusok szociális és gyermekvédelmi feladatokban való részvállalása eltérő. A megyei önkormányzatok fenntartói szerepe láthatóan dominánsan a szakosított ellátási formákra irányul. A települési önkormányzatok többnyire a szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatásokat nyújtják, jellemzően tiszta formában (vagy jellemzően szociális vagy jellemzően gyermekvédelmi területen). Ugyanakkor az önkormányzati társulásokra sokkal inkább jellemző, hogy szociális és gyermekvédelmi feladatokat párhuzamosan látnak el. Az egyházi fenntartók a kutatási eredmények szerint leginkább a szociális szolgáltatásokban, azon belül is a szakosított ellátási formákban érintettek. A nonprofit jellegű szolgáltatók (beleértve a gazdasági társaságokat is) jellemzően a szociális alapszolgáltatások biztosításában vesznek részt, bár a szociális szakosított ellátási formákban is jelen vannak. (9. ábra)

11 9. ábra 3.3. Foglalkoztatási jellemzők A vizsgálatba bevont intézmények méretbeli szerkezete azt mutatja, hogy viszonylag magas a kis létszámot (10 fő alatt) foglalkoztató szervezetek aránya. Ugyanakkor a szervezetek csaknem kilenctizede 25 fő alatti munkavállalói létszámmal bír. A vizsgált intézményi körben az átlagos szervezeti méret 36,33 fő.

12 10. ábra Az intézmények megoszlása munkavállalóik száma szerint, % (N=135) fő alatt fő fő fő 101 fő fölött 38 Az intézmények kevesebb, mint fele (47 %) számolt be részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókról, akik száma többnyire néhány főt tesz ki. Még ritkább a pályázati keretből foglalkoztatott munkatársak megjelenése a szervezetekben, mindössze 9 intézményvezető jelezte ezt az adatfelvétel során, azonban ezekben az esetekben is csupán néhány főről tettek említést. Jóval gyakoribb ugyanakkor az egyéb jogviszonyban (megbízási szerződéssel, közfoglalkoztatási programokon keresztül) foglalkoztatottak megjelenése. Az intézményvezetők 76 %-a jelezte, hogy rendelkezik egyéb jogviszonyban foglalkoztatott munkatárssal. Az intézmények 40,7 %-ára jellemző a megbízási szerződéses munkavállaló, és közel ugyanennyi (41,9 %) intézmény használja ki a közfoglalkoztatási programok által kínált lehetőségeket. Míg a megbízási szerződésesek egy intézményre jutó átlagos száma 1,68 fő, addig a közfoglalkoztatásban részvevőké 3,1, amely azt jelzi számunkra, hogy az intézmények jelentős mértékben támaszkodnak a központilag finanszírozott foglalkoztatási programok lehetőségeire. A megkérdezett intézményvezetők kétharmada (68 %) úgy ítéli, a rendelkezésre álló humánerőforrás háttér elegendő az intézményi feladatok ellátásához, azonban több munkatársra is szükség lenne. A válaszadók egyharmada azonban maximálisan elégedett volt humán kapacitásaival. (11. ábra)

13 11. ábra Azok az intézményvezetők, akik nem voltak maradéktalanul elégedettek, leginkább finanszírozási nehézségeikkel és a fizetések alacsony szintjével indokolták a humánerőforrás háttér gyengeségeit. (12. ábra) 12. ábra

14 A mintába bekerült intézményvezetők leginkább az ellátottak speciális szükségleteihez kapcsolódó szakmai feladatok esetében érzékelték úgy, hogy nem áll rendelkezésre elegendő munkatárs, ugyanakkor rendkívül magasnak tekinthető a kötelező szakmai feladatok ide sorolása is. Ezt követi harmadikként a gyakorisági sorrendben a pályázatírás és menedzselés, tehát a kiegészítő források teremtése. 13. ábra A kutatás során arra is kíváncsiak voltunk, hogy az intézményvezetők hogyan ítélik meg az egyes foglalkoztatási formák szervezeti hatékonyságát. Ehhez különböző szempontokat alkalmaztunk, az alábbi táblázatban foglaltak szerint. Mint látható, szinte minden szempontból a legelőnyösebbnek a teljes munkaidős státusz minősül, kivéve a költségtakarékossági szempontot. A részmunkaidős foglalkoztatás is viszonylag jó megítélést kapott, ugyanakkor megbízhatósági szempontból kevésbé minősítették jónak. A közfoglalkoztatást tervezhetősége és megbízhatósága miatt ítélték kevésbé előnyösnek szervezeti szinten, ugyanakkor költségtakarékossági szempontból ez a forma bizonyul a második legjobbnak (az önkéntesség után). A közfoglalkoztatás szervezeti beilleszkedés és elfogadottság tekintetében sem minősül kifejezetten jónak a vélemények tükrében. A pályázati keretből alkalmazottak szervezeti előnyei leginkább a költséghatékonyság és az ellenőrizhetőség vonatkozásában érvényesülnek, hasonlóképpen van ez a megbízási szerződéssel bevont munkatársak esetében is. Az önkéntes segítők szervezeti

15 hatékonyságának megítélése szinte csak a költségmegtakarítás vonatkozásában kiemelkedő, ebben a tekintetben a leghatékonyabb valamennyi foglalkoztatási forma közül, egyéb szempontok szerint a közfoglalkoztatás megítéléséhez áll közel. 4. táblázat A különböző foglalkoztatási formák megítélése az intézményvezetők véleményei alapján (Átlagérték 1 és 4 között, ahol 1 = egyáltalán nem hatékony, 4 = nagyon hatékony) teljes munkaidős státusz megbízhatóság foglalkoztatás tervezhetősége ellenőrizhetőség költségtakarékosság beilleszkedés sikeressége szervezeten belüli elfogadottság 3,9 3,92 3,93 2,75 3,93 3,93 rész- munkaidős státusz 2,98 3,1 3,55 2,87 3,36 3,44 köz- foglalkoztat ás 2,42 2,4 2,96 3,63 2,63 2,71 pályázat terhére 2,94 2,68 3,28 3,72 2,92 3,05 megbízási szerződés/ tiszteletdíjas 2,86 2,82 3,2 3,03 2,92 3,06 önkéntes segítő 2,79 2,56 2,8 3,74 2,87 2,98

16 2. Önkéntesekre vonatkozó tapasztalat A kutatás során megkérdezett 135 intézményvezető közül 99 (73,3 %) nyilatkozott úgy, hogy önkéntesek már megfordultak az intézményben. 77 intézményi vezető (57 %) jelezte, hogy az elmúlt évben is jellemző volt önkéntesek részvétele a szervezet tevékenységében. Az elmúlt évben bevont önkéntes segítők száma 2 és 224 fő között mozgott, az egy intézményre jutó átlagos önkéntes létszám 12,49 fő volt. A medián érték 4, amely azt jelenti, hogy az intézmények fele jellemzően mindössze néhány, míg másik fele ennél több (többnyire 5-20 fő közötti) önkéntessel dolgozott együtt. Az önkéntesek bevonása 86 %-ban volt jellemző a civil szervezetekre, 65 %-ban az egyházi fenntartókra. A települési és megyei önkormányzati fenntartók fele jelezte, hogy az elmúlt évben dolgozott együtt önkéntessel, ugyanakkor a többcélú intézményfenntartó társulásokra volt ez a legkevésbé jellemző (egyharmaduk említette önkéntesek bevonását). Az önkéntesek bevonását a kisebb létszámú intézmények esetében találtuk gyakoribbnak, az elmúlt évben önkéntesekkel együtt dolgozó intézmények csaknem 60 %-a 25 főnél kisebb létszámmal működött. Azok az intézményvezetők, akik nem vontak be az elmúlt egy évben önkéntest az intézményi feladatok ellátásába, túlnyomó többségben azt a magyarázatot adták, hogy senki nem jelentkezett önkéntesként. Ez alapvetően azt is jelzi számunkra, hogy ezek az intézmények kevésbé törekedtek tudatosan önkéntesek bevonására. 14. ábra Azok az intézményvezetők, akik az elmúlt egy évben önkéntes bekapcsolódásáról számoltak be, jellemzően maguk is tettek erőfeszítéseket, mint az alábbi ábra adataiból látható. Az esetek több mint felében az önkéntes jelentkezett, ugyanakkor a szervezetek

17 kapcsolatrendszerükön keresztül (informálisan, közvetítő szervezetek segítségével vagy a nyilvánosság csatornáit kihasználva) tudatosan is vontak be önkéntes segítőket. A közvetítő szervezetek vonatkozásában 8 esetben egyházi szervezet, 6-6 esetben civil szervezet és nemzetközi közvetítő szervezetek, illetve 1-2 esetben közép- és felsőfokú oktatási intézmények kerültek említésre. (15. ábra) 15. ábra 2.1. Az önkéntes segítők az intézményeken belül Az önkéntes segítők intézményen belüli útjával részletesen foglalkoztunk a kérdőívben. Az itt következő fejezetben azt mutatjuk be, milyen módon illeszkedett az önkéntesség az intézmény életébe, hogyan ítélik meg az önkéntesekkel való együttműködést, illetve annak szervezeti hatásait. Mint látható volt az előzőekből, az intézmények informális és formális kapcsolataikat egyaránt használják az önkéntesekkel való kapcsolatfelvétel során. Az informalitásnak azonban a kiválasztás, az alkalmasságról való megbizonyosodás során is komoly jelentősége van, hiszen, mint az adatok mutatják, az intézmények részéről gyakran ily módon szereznek információkat az önkéntesről. Leggyakrabban a felvételi elbeszélgetés, interjú az a módszer, amelyik alkalmazásra kerül, illetve az intézmények egyötöde a közvetítő szervezetek ajánlásában is garanciát lát. Az önkéntesek képzettsége, egészségügyi, mentális alkalmassága

18 kevésbé számít szempontnak az adatok szerint, mint az előbbiekben említett személyes találkozás és az önkéntesekre vonatkozó háttér információk. 16. ábra Mind az intézmény és dolgozói, mind az önkéntes szempontjából alapvető fontosságú az, hogy a belépéskor milyen információkat kapnak egymásról. Az önkéntes intézménybe történő bevezetése, az intézményre és az önkéntes feladataira vonatkozó ismeretek átadása nagymértékben befolyásolja a beilleszkedést és az önkéntes tevékenység szervezeti hatékonyságát. A válaszadó intézményvezetők 80,8 %-a nyilatkozta, hogy valamilyen formában tájékoztatást nyújtott belépéskor az önkéntes segítő számára. A felkészítés, tájékoztatás tartalma a válaszadók szerint egyaránt irányult az intézménybemutatásra, a munkatársakkal való megismerkedésre, az önkéntes feladatainak megismertetésére, az intézményben ellátottak helyzetének bemutatására. Arról azonban itt nincs információnk, hogy milyen mélységben kerültek átadásra az ismeretek.

19 17. ábra Az önkéntes segítővel már együtt dolgozó intézmények vezetői válaszaik alapján többnyire jelölnek ki olyan munkatársat az intézményen belül, aki az önkéntes segítővel való kapcsolatért felelős. 18. ábra Mint az alábbi ábrából látható, az önkéntesek intézményen belül végzett tevékenysége leggyakrabban valamilyen szervező tevékenység (rendezvények), ezt követi csaknem azonos arányban az ellátottakkal való foglalkozás és az adománygyűjtés. A válaszok azt is jól mutatják, hogy az önkéntes segítők legkevésbé vannak bekapcsolva az intézmények alapvető feladataiba és működéshez kapcsolódó tevékenységeibe (szakmai alapfeladatok, adminisztráció), tevékenységük tehát inkább kiegészítő jellegű. Ugyanakkor nem hagyhatjuk

20 figyelmen kívül azt sem, hogy viszonylag gyakori a technikai, kisegítő tevékenységekben való részvétel is. 19. ábra Az önkéntesek által leggyakrabban végzett tevékenységek jellegét figyelembe véve talán nem meglepő, hogy az önkéntes segítés az esetek felében alkalmi, eseti, a rendszeres kapcsolat az esetek egyharmadában fordul elő és nem ritka a szezonális együttműködés sem. 20. ábra Az intézményvezetők négyötöde (81,8 %) úgy nyilatkozott, hogy nem kötött írásbeli megállapodást vagy önkéntes szerződést az önkéntes segítővel, így a kapcsolat alapvetően az informalitás és a bizalom szintjén maradt.

21 21. ábra A megkérdezett intézményvezetők alig több mint egyharmada (36,4 %) jelezte válaszában, hogy biztosít valamilyen, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatást, mint az alábbi adatok mutatják, ez jellemzően étkezési hozzájárulás formájában történik, a többi jelzett alternatíva jelölése ettől jelentősen elmarad. 22. ábra Az önkéntes megtartása, motiválása szempontjából rendkívül fontos tevékenységének elismerése, jutalmazása, a munkára vonatkozó pozitív visszajelzés. Az önkéntesekkel való együttműködésben tapasztalattal rendelkező vezetők 96 %-a jelezte, hogy valamilyen módon elismerik az önkéntes segítő intézményen belül végzett tevékenységét.

22 23. ábra Az elismerés az esetek túlnyomó többségében szóban történik, feltehetően a végzett tevékenység megköszönése által. Jellemző a szimbolikus ajándék adása is, a formális, írásban történő elismerés - amely sok esetben az önkéntes számára is referenciával bírhat - csak az esetek egyötödében fordult elő. 24. ábra

23 2.2. Az önkéntesek tevékenységének megítélése, elvárások az önkéntesekre vonatkozóan Az önkéntes segítők intézményen belül végzett tevékenységének megítélése a válaszok alapján alapvetően pozitív. A szervezeti szinten realizált előnyök között szinte egyenlő arányban szerepel az, hogy az önkéntes jelenléte gazdagította az intézmény tevékenységét, tehermentesítette a dolgozókat és javított az ellátottak helyzetén. A három válasz együttes, magas gyakorisággal való megjelenése számunkra leginkább azt a valós tapasztalatot erősíti, hogy az intézmények számos olyan kiegészítő tevékenységet is végeznek alapfeladataik mellett (adománygyűjtés, rendezvényszervezés, pályázatírás stb.), amely mind szervezeti, mind az ellátottak érdekei szempontjából fontos és szükséges, ugyanakkor ezek a feladatok feltehetően a szervezet belső erőforrásait (a dolgozókat) terhelik. Szintén magas arányban fordult elő az a válaszlehetőség, hogy az önkéntes bővítette az intézmény kapcsolatrendszerét, tehát nyitottabbá tette magát az intézményt. Az önkéntesség pénzügyi hozadékainak, gazdasági értékének felismerése (a válaszadók fele jelölte) úgy gondoljuk, fontos és előremutató, hiszen az önkéntesek által elvégzett tevékenység az intézmények finanszírozási helyzetét figyelembe véve nehezen lenne megvásárolható. Fontos azt is látnunk, hogy az önkéntessel kapcsolatban kevésbé jelentkezik elvárásként az, hogy újabb anyagi forrásokat termeljen (bár akár ezen a területen is lehet szerepe), tevékenységét inkább a szakmai területekhez és az ellátottakhoz kötik az intézményvezetők. A válaszok alapján az önkéntes segítő intézményi életben való részvétele nem okozott túl sok gondot, nem igényelt túl sok törődést, időt, illetve az önkéntesek a munkatársak körében is hamar elfogadásra leltek. Ez természetesen egyben azt is jelentheti, hogy az intézmények a spontán folyamatokra bízták magukat, nem formalizálták túl az önkéntes tevékenységet, hanem bizalmi szinten tartva kezelték.

24 25. ábra Az önkéntesekkel kapcsolatos elvárások között számos szempontot szerepeltettünk. Ezek között életkorra, szakképzettségre és szaktudásra, családi állapotra, munkaerő-piaci státuszra, lakóhelyre, intézményismeretre, illetve személyes tulajdonságokra kérdeztünk rá. A válaszadók 1-4-ig terjedő skálán értékelhették az adott szempont jelentőségét. A skálán az 1- es érték jelentette azt, hogy az adott jellemző fontos, míg a 4-es érték azt, hogy nagyon fontos. Az alábbi ábra adataiból úgy tűnik, az intézményvezetők számára általában az életkor és a gazdasági aktivitás - munkaerő-piaci státusz a legkevésbé meghatározó. A két legfontosabbnak ítélt elvárás az önkéntessel kapcsolatban az elhivatottság (3,83), illetve az önkéntes munka iránti elkötelezettség (3,83). Igen magasra (3,6) értékelték az intézményvezetők a szervezet iránti elkötelezettséget, valamint azt, hogy az önkéntes segítő rendelkezzen olyan tudással, amely a szervezet számára hasznosítható. A személyes attribútumok közül a jó kommunikációs képesség (3,53) és a megnyerő személyiség (3,49) kaptak nagyobb hangsúlyt. A vezetők magasra értékelik azt is, ha az önkéntes már rendelkezik önkéntes tapasztalattal (3,04). Közepesen fontos elvárás az önkéntes segítővel

25 szemben, hogy a településen éljen (2,75), ha személyes érintettséggel rendelkezik az ellátottak vonatkozásában (2,7), a rendezett családi háttér (2,69) és a szakképzettség (2,5). 26. ábra A megkérdezett intézményvezetők 83,5 %-a nyilatkozott úgy, hogy tervezi a jövőben azt, hogy önkénteseket fogad.

26 27. ábra Az önkéntesség iránti nagyobb nyitottság és fogadókészség feltételeinek meghatározásában a kutatásban szereplő vezetők a külső társadalmi feltételekre helyezték a nagyobb hangsúlyt. Amennyiben nagyobb lenne az önkéntesség társadalmi elismertsége (83,7 %), több információ állna rendelkezésre az önkéntességről (72,6 %) és nagyobb nyilvánosságot kapna az önkéntesség ügye (68,1 %), tehát társadalmi szinten is nagyobb elfogadottsággal bírna, úgy az intézmények is bátrabban alkalmaznák önkéntes segítők bevonását. Ezt követően a több elhivatott önkéntes, mint szintén külső adottság került említésre 67,4 %-os arányban. A válaszadók megítélése szerint az intézményi tényezőkben van a legkevesebb gát az önkéntesek fogadására vonatkozóan. A szervezeti feltételek közül legmagasabb arányban a fenntartó nyitottságát említették, ezt követte a gyakorisági sorrendben az ellátottak és a vezetés nyitottsága. Legkevesebb említést a munkatársak általi elfogadásból adódó nehézségek kapták (37,8 %).

27 28. ábra A kutatás alkalmazott jellegéből adódóan rendkívül fontos információt rejtenek arra a kérdésre adott válaszok, hogy az intézmények miben várnak segítséget ahhoz, hogy az önkéntesekkel való együttműködésük hatékonyabb legyen? Az intézményi képviselők legnagyobb gyakorisággal az önkéntesek közvetítését, toborzását jelölték meg (71,9 %). Közel azonos említési arányban szerepelt a jó gyakorlatok megosztása (64,4 %), az önkéntességgel kapcsolatos alapvető információk közvetítése (63 %), valamint az önkéntesek motiválására vonatkozó ismeretek, tudás iránti igény (60,7 %). A válaszokból az derül ki, hogy az önkéntesek szervezeten belüli kezelése (kiválasztása, beillesztése, feladatainak meghatározása) kevesebb külső segítséget igényel. Mindebből úgy tűnik, az intézmények számára a megfelelő önkéntes bázis felkutatása, az önkéntesekkel való informális kapcsolatokon túlmutató kapcsolatteremtés és a más intézmények gyakorlatának megismerése az a terület, amelyen kívülről jövő segítséget is igénybe vennének.

28 29. ábra

29 3. Összefoglalás és stratégiai megfontolások A kutatás eredményei között talán első s legfontosabb kiemelni azt a tényt, hogy a megkérdezett szociális és gyermekvédelmi intézmények közel 60 %-a számára nem idegen az önkéntesek fogadása, a velük való együttműködés. Mint ahogyan az már a fókuszcsoportos beszélgetésből is kiderült, mind az állami, mind a nem állami fenntartásban működő intézmények rendelkeznek önkéntes gyakorlattal, igaz, ezt a gyakorlatot leginkább a spontán módon kínálkozó lehetőségek (önkéntes felajánlások) és az informalitás keretei között folytatják. Az intézmények fokozódó komplexitása (szakmai és térségi integráció, összetettség), a szervezeti méret növekedése feltételezhetően nehezebbé teszi az önkéntes segítők beillesztését és tartós elköteleződésük kialakítását. A kutatás során az önkéntességet, mint alternatív foglalkoztatási formát vizsgáltuk az intézmények életében, s ebben a tekintetben összevetettük egyéb, az intézmények által alkalmazott foglalkoztatási formákkal. Az eredmények azt mutatták, hogy az intézményi alapfeladatok ellátásában a legmegbízhatóbb foglalkoztatási forma a teljes munkaidős, főállású státusz, amely mellett azonban főként az intézmények finanszírozási helyzete miatt nagy szerepet kap a megbízási szerződéses munkaviszony, valamint az államilag támogatott, jelentős költségmegtakarítást eredményező közfoglalkoztatási programok nyújtotta foglalkoztatás. A foglalkoztatási formák szervezeti hatékonyság szempontjából történő összehasonlítása azt mutatta, hogy az önkéntes tevékenység megítélése több tekintetben a közhasznú foglalkoztatáshoz áll a legközelebb, s ez minden bizonnyal visszavezethető arra, amit a kutatás más eredményei is alátámasztanak; nevezetesen az önkéntes segítés társadalmi ismertségének és elismertégének szintjére, az intézményi önkéntesség gyakorlatának kidolgozottságára és intézményesültségére. Kétség kívül, ahhoz, hogy az intézmények az önkéntes segítőket nagyobb bizalommal és professzionalizmussal fogadják, szükséges a téma szakmai párbeszédbe való intenzívebb bevonása, az intézményi gyakorlatok megosztása, disszeminálása, speciális, e témára fókuszáló rendezvények szervezése. Fontos emellett az is, hogy az intézmények és vezetőik több információval rendelkezzenek a formális önkéntesség törvényi szabályozásáról, az önkéntesekkel való együttműködés folyamatáról, lépcsőiről.

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYI ÖNKÉNTESSÉG A SZOCIÁLIS

AZ INTÉZMÉNYI ÖNKÉNTESSÉG A SZOCIÁLIS Civil_Szemle_2011_4_beliv 12/25/11 6:47 AM Page 59 AZ INTÉZMÉNYI ÖNKÉNTESSÉG A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI KÖZSZOLGÁLTATÁSOKBAN 1 Kinyik Margit Bevezetés A formális, szervezeti keretek között zajló önkéntes

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

A kistérségi többcélú társulások körüli problémák az FSZH ellenőrzési tapasztalatai alapján. Készítette: dr. Kellermann Dániel FSZH 2009. június 10.

A kistérségi többcélú társulások körüli problémák az FSZH ellenőrzési tapasztalatai alapján. Készítette: dr. Kellermann Dániel FSZH 2009. június 10. A kistérségi többcélú társulások körüli problémák az FSZH ellenőrzési tapasztalatai alapján Készítette: dr. Kellermann Dániel FSZH 2009. június 10. 1 Jogszabályi háttér A helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Készítette: Prorok Mihály intézményvezető. Tartalom 1. Az intézmény békési egységének adatai... 3. 2. Fenntartó adatai...

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

7. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 23-i rendkívüli ülésére

7. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 23-i rendkívüli ülésére 7. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 23-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Egyesített Szociális Intézmény kérelme a szakmai

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében készített kérdőívre

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás.

2. A kutatásban részt vevő szervezetek 71 százaléka közhasznú, 21,7 százalékuk nem az, 7,3 százalékuk számára pedig nem releváns a jogállás. 1. Az online kérdőívet kitöltő szervezetek kétharmada (66,7%) egyesület, negyedrészük (24,6%) alapítvány. A válaszadók 5,8 százaléka nonprofit intézmény, egyaránt 1,45 százalékuk pedig szociális szövetkezet,

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. 16 Általános bevezetés a. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Rögzítse

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

FENNTARTÓI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG KÉRDİÍV. Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív. A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések. Tisztelt Fenntartó!

FENNTARTÓI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG KÉRDİÍV. Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív. A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések. Tisztelt Fenntartó! Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések Tisztelt Fenntartó! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a JNSZ TISZK fenntartóinak a TISZK mint intézmény, önálló

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése.

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése. INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése című Kódszámok: DDOP-2009-3.1.3/D ÉMOP-2009-4.2.1/A, ÉMOP-2009-4.2.1/B

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Fodor János. Katasztrófák áldozatainak lelkigondozása. Budapest, 2010. november 14.

Fodor János. Katasztrófák áldozatainak lelkigondozása. Budapest, 2010. november 14. Fodor János Katasztrófák áldozatainak lelkigondozása Budapest, 2010. november 14. A téma időszerűsége Határhelyzetek az életben Milán szurkolók busza Graz mellett Felsőzsolca Kolontár-Devecser Katasztrófa

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s Szám: /2015. NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE E l ő t e r j e s z t é s Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. március 11-i ülésére Tárgy: Hozzájárulás a Veszprémi Kistérség

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott

Részletesebben

STRATÉGIAI EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

STRATÉGIAI EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL STRATÉGIAI EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL (ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE ) Gyöngyös, 2014. december 4-5. Az áttekintő vizsgálat

Részletesebben

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport

MINTA. Oktatói kérdőív (munkaerő-piaci kutatócsoport)-támop 411-C [Új] PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport PTE Munkaerő-piaci Kutatócsoport Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében kérem,

Részletesebben

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ellátásokat érintő legfontosabb változások Mezei Rita Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály 2012. február 1 I. Az 1993. évi III. törvény (Szt.) szociális

Részletesebben

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Tárgya: Civil fenntartású értelmi sérültek, és autista lakóotthonok

Részletesebben

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében I. Bevezető Jelen vizsgálat a TIOP-3.3.2-12-/1. kiemelt projekt keretében készült, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs

Részletesebben

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól Tisztelt Felhasználók! 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens,

Részletesebben

Állás azonosító: Foglalkoztató azonosító: Érkeztető bélyegző helye:

Állás azonosító: Foglalkoztató azonosító: Érkeztető bélyegző helye: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársa tölti ki Az adatrögzítő neve: Felelős ügyintéző neve: Bejelentés módja: szóban írásban Nyilvántartásba vétel dátuma: Foglalkoztató azonosító: Állás azonosító:

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

K I V O N A T. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K I V O N A T 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete 127/2012. (IV.5.) Tata Kt. határozata az április 4-i rendkívüli testületi ülésen tárgyalandó

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Veszprém, Stromfeld Aurél utca 9/E V.l13. Veszprém, 2012.

Részletesebben

Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés biztosításához

Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés biztosításához Előterjesztés Önkormányzata Képviselő- testületének 2012. március..-i ülésére Tárgy: Forrás Közösségi Központ Szolgálat kérelme, hozzájáruló nyilatkozat házi segítségnyújtás, illetve szociális étkeztetés

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás.

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. Nonprofit Munkaerő Közvetítő Iroda bemutatása Mikrovállalkozás, növekedés, foglalkoztatás, esélyteremtés

Részletesebben

A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ADATAI

A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1696 A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI

Részletesebben

3. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 118/2015.

3. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 118/2015. ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 118/2015. Tárgy: A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módjáról, szervezeti kereteiről és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződés

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére 4218-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásának felülvizsgálata Előterjesztő:

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben