AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE"

Átírás

1 AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Harminc év: csekély mennyiségi, jelentős összetételbeli változások Annak ellenére, hogy a magyarországi népszámlálások az intézetek számát a múlt század vége óta számba veszik, az adatok feldolgozásának hiánya miatt erre vonatkozóan csak 1970 óta vannak információink. A népszámlálás ekkor valamivel több mint 6200 intézetet regisztrált. Számuk az elmúlt három évtized alatt nem emelkedett jelentősen, 2001-ben 6679 volt. A növekmény nagyobb része, mintegy 300 intézettel, az időszak első évtizedére esett, 1980 óta számuk mindössze 159-cel emelkedett. Az utóbbi évtized változásai sajnos nem követhetők pontosan, mivel az évi népszámláláskor csak a lakott intézeteket írták össze. Az tehát nem tudható, hogy 1980-at követően miként alakult, pontosabban milyen mértékben módosult az intézetek száma, csupán a lakott intézetek számának változását lehet nyomon követni ben a népszámlálás 2427 lakott intézetet írt össze, számuk tizenegy év alatt közel ötszázzal, 2920-ra nőtt. Figyelemre méltó, hogy a lakott intézetek száma 1980-ban még közel 3700 volt, vagyis az intézetek rendeltetés szerinti átrendeződése már a rendszerváltozás előtt megkezdődött. Ezt támasztja alá az is, hogy amíg 1980-ban a lakott intézetek az összes intézet 56 százalékát adták, addig arányuk 2001-re 44 százalékra esett vissza, vagyis az elmúlt két évtizedben az időszak második felében bekövetkezett csökkenés ellenére összességében számottevően nőtt a nem lakott intézetek, így a vállalkozások, intézmények tulajdonában, használatában lévő üdülők, valamint a szintén a nem lakott intézetekként számba vett kereskedelmi szálláshelyek száma és aránya. Az intézetek számának alakulása, Év Összes Lakott Nem lakott Összes Lakott Nem lakott százalék , ,0 56,3 43, ,0 43,7 56,3 Míg 1970 óta az intézetek száma csupán 7 százalékkal emelkedett, addig háló- és kórtermeik száma az időszak eleji 125 ezerről 2001-re 37 százalékkal, közel 171 ezerre nőtt. Ez azt jelenti, hogy harminc év alatt az intézetekben lévő háló- és kórtermek átlagos száma 20-ról 26-ra változott, tehát az intézetek szobaszámmal mért átlagos nagysága érzékelhetően növekedett. Az intézetek száma 1970 óta területenként eltérően alakult. Budapesten a csökkenés folyamatos, az évi 1379 intézet 1980-ra valamivel több mint 300-zal, majd a következő húsz év alatt ismét lényegében ugyanennyivel esett vissza. A évi népszámláláskor számuk 751 volt. Ilyen látványos változás a megyék közül csak Somogyban figyelhető meg, ahol ellentétben a fővárossal 1970 és 1980 között még nőtt az intézetek száma, azt követően azonban közel 300-zal esett vissza, ezzel az évi szám alá csökkent. Ez utóbbi csökkenés minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a rendszerváltozást követően a vállalatok, intézmények egy része bezárta vagy értékesítette a Balaton-menti üdülőterületeken lévő, a dolgozók és családtagjaik pihenését, üdülését szolgáló üdülőépületeket, az új tulajdonos pedig más célra hasznosította azt. Ez a tendencia feltételezhetően más üdülőterületeken is végbement, de az üdülők ottani lényegesen kisebb száma miatt ez az adatokban kevésbé tükröződik. Az intézetek számában történt visszaesés ellenére a megyék közül jelenleg is Somogyban van a legtöbb intézet (csak a fővárosban van több), de az üdülők számát tekintve nem sokkal marad el tőle a szintén Balaton-parti Veszprém megye sem. A legkevesebb intézet Nógrád megyében található, számuk nem sokkal haladja meg a 100- at, valamint Tolna és Komárom-Esztergom megyében is 200 alatt marad. 1

2 Terület (főváros, megye) Az intézetek területenként, Összes Lakott Összes Lakott intézetek száma Lakott intézetek megyén belüli aránya (százalék) Budapest ,2 Bács-Kiskun ,4 Baranya ,2 Békés ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén ,6 Csongrád ,8 Fejér ,1 Győr-Moson-Sopron ,4 Hajdú-Bihar ,1 Heves ,6 Jász-Nagykun-Szolnok ,7 Komárom-Esztergom ,0 Nógrád ,7 Pest ,2 Somogy ,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 Tolna ,2 Vas ,4 Veszprém ,4 Zala ,6 Összesen ,7 Az intézetek számában területenként bekövetkezett változásokat az is jól mutatja, hogy míg 1970-ben a fővárosban volt az intézetek 22 százaléka, addig ez az arány 2001-re éppen a felére, 11 százalékra csökkent. Az összes intézet további 10 százaléka található Somogy, 9 százaléka Veszprém megyében. A lakott intézetek között ettől eltérő arányok mutatkoznak: Budapesten van az összes lakott intézet 15 százaléka, míg ugyanez az arány Somogy megyében mindössze 4, Veszprém megyében 5 százalék körüli, azaz e két megyében az intézetek többségét a vállalkozások, intézmények tulajdonában, kezelésében lévő üdülők, valamint a többségükben szintén nem lakottként számba vett kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panzió, kempingek stb.) adják. Hasonló eredményre jutunk akkor is, ha azt vizsgáljuk, hogy az összes intézetből milyen arányt képviselnek a lakott, illetve a nem lakott intézetek ben a nem lakott intézetek aránya Somogy megyében (82 százalék), Veszprém megyében (76 százalék) és Heves megyében (66 százalék) volt a legmagasabb. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében csak minden harmadik intézet lakatlan ben a 2427 lakott intézet 38 százaléka szolgált munkavállalók elhelyezésére. A közben bekövetkezett gazdasági változásokat jellemzi, hogy ez az arány 2001-re 7 százalékra csökkent. Nőtt viszont egyrészt a törvényben szabályozott új intézettípusoknak (pl. rehabilitációs intézmények, lakóotthonok), másrészt az ápolást, gondozást nyújtó intézmények erős számbeli növekedésének köszönhetően a gyermekvédelmi és a tartós elhelyezést biztosító szociális intézmények részesedése. Az átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmények a két népszámlálás közötti időszakban kezdték meg működésüket, 2001-re arányuk elérte a lakott intézetek 7 százalékát. A politikai, társadalmi változások eredménye, hogy a kolostorok, rendházak száma nem egészen fél százalékról 2001-re a lakott intézetek körében 3 százalékra emelkedett ben központi költségvetési szerv volt a fenntartója, tulajdonosa a lakott intézetek 35 százalékának, 2001-ben arányuk már csak 13 százalék volt. Kisebb kört érint, de jelentős az egyházi fenntartók arányának növekedése. A nonprofit szervezetek mint intézményfenntartók 1990-ben még épp csak megjelentek, arányuk 2001-ben viszont már 11 százalék volt, és a vállalkozások működtette intézetek aránya is ha nem is ilyen látványosan 2 százalékról 7 százalékra nőtt. Az 1990-es években a kollégiumok fenntartásába az egyházak, a nonprofit szervezetek és a jogi személyiségű vállalkozások is bekapcsolódtak, a tartós elhelyezést biztosító szociális intézmények körében 2

3 pedig az állami szerepvállalás csökkenésével párhuzamosan a nonprofit szervezetek és kisebb mértékben az egyházak szerepének növekedése következett be. A 20 főnél kevesebb férőhellyel rendelkező lakott intézetek aránya az elmúlt évtizedben 20 százalékra, a férőhelyeseké 23 százalékra nőtt. Ez a növekedés egyrészt olyan új intézményi formák megjelenésével magyarázható, amelyeknél törvényi előírás az alacsony létszám (pl. lakóotthonok, lakásotthonok), másrészt bizonyos intézettípusokban a magasabb szintű ellátási követelmények teljesítéséhez elengedhetetlen az alacsonyabb férőhelyszám. Szembetűnő az ilyen irányú változás a gyermekvédelemben és az idősek tartós szociális ellátását biztosító intézményekben ben a 2427 lakott intézetben személy élt, kevéssel több, mint tíz évvel később. Az intézeti népesség intézettípusok szerinti megoszlásában bekövetkező átalakulás a gazdasági-társadalmi folyamatokat tükrözi: a diákotthonokban, kollégiumokban élők szinte változatlan aránya mellett jelentősen (közel egynegyedről 4 százalékra) csökkent a munkavállalók intézményeiben élők hányada, miközben a tartós szociális elhelyezést igénybevevők száma nem egészen 44 ezerről 62 ezerre nőtt. Ezzel összhangban kisebb mértékű emelkedés figyelhető meg az intézeti lakók életkorában. A 25 évesnél fiatalabbak aránya 69 százalékról 62 százalékra csökkent, miközben a 70 évesnél idősebb korosztály 7 százalékos részesedése közel kétszeresére nőtt. Ez okozza, hogy a nőtlenek, a hajadonok és a házasságban élők csökkenésével egyidejűleg 10 százalékról 17 százalékra nőtt az özvegyek és elváltak hányada. Az iskolai végzettségekre vonatkozó adatokban tükröződnek a fiatalabb generációk iskolai végzettségében és az iskolai struktúra egészében az utóbbi évtizedben történt változások. Az általános iskola 8. évfolyamát végzettek és az érettségit nem szerzett középiskolát végzettek közé 1990-ben az intézeti háztartásban élők 53 százaléka, ben 45 százaléka tartozott. Ugyanezen idő alatt az érettségizettek és a felsőfokú végzettségű, de főiskolai, egyetemi oklevelet még nem szerzettek együttes aránya 19 százalékról 27 százalékra emelkedett ben a munkavállalók elhelyezésére szolgáló intézményekben az általános iskola 8. évfolyamát végzettek, valamint a középiskolai tanulmányaikat érettségi nélkül befejezők csoportjába az intézeti lakók 65 százaléka tartozott ben arányuk 44 százalék volt, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké több mint kétszeresére nőtt. Az intézetben élők gazdasági aktivitási összetétele jelentősen változott a két népszámlálás között. A foglalkoztatottak aránya 24 százalékról 16 százalékra esett vissza. Ez összefüggésben van azzal, hogy a munkavállalók elhelyezésére szolgáló intézmények és az ilyen intézményben élők száma is drasztikusan lecsökkent ben a foglalkoztatottaknak több mint fele dolgozott az iparban, építőiparban, további 43 százalékuk a szolgáltatásban vállalt munkát, szemben a 2001-ben megfigyelt 23 százalékos ipari, építőipari és a 73 százalékos szolgáltatási hányaddal. A bentlakásos szociális ellátások bővülése miatt az elmúlt évtizedben az inaktív intézeti lakók aránya 11 százalékról 25 százalékra emelkedett. Az intézetek száma, összetétele A évi népszámlálás adatai alapján február 1-jén Magyarországon 6679 intézet működött. Az intézetek 35 százaléka kereskedelmi szálláshely, leggyakrabban szálloda vagy panzió volt. Az idősek, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok szociális intézményeinek aránya együttesen 16 százalékot tett ki, többségük tartós elhelyezést biztosító otthon, lakóotthon és rehabilitációs intézmény volt, kisebb hányaduk, kb. minden ötödik tartozott az ideiglenes elhelyezést nyújtó gondozóházak, átmeneti otthonok és átmeneti szállások körébe. Mindkét csoportban az időskorúak ellátását szolgáló otthonok, gondozóházak voltak a leggyakoribbak (69, illetve 50 százalék). Az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények körében ezeken kívül meghatározó (46 százalék) volt a hajléktalanokról gondoskodó éjjeli menedékhelyek és átmeneti szállások részesedése. 3

4 Az intézetek megoszlása rendeltetés szerint 4% 3% 4% 7% Fekvőbeteg-ellátó intézmény Munkavállalók elhelyezésére szolgáló intézmény 36% 12% Gyermekvédelmi és gyermekjóléti szociális intézmény Diákotthon, kollégium 18% 16% Tartós és átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény Üdülő Kereskedelmi szálláshely Egyéb Az intézetek közel 18 százaléka vállalatok, intézmények kezelésében lévő üdülő: üdülőszálló, hétvégi pihenő, továbbá egyéb kikapcsolódási és sportcélú intézmény. Minden nyolcadik intézet diákotthonként, kollégiumként működik, számuk meghaladja a 800-at. A gyermekvédelmi törvény hatálya alá eső gyermekvédelmi szak- és gyermekjóléti alapellátást nyújtó otthonok részesedése 7 százalék körüli. Az intézetek közel 4 százalékát adják a munkavállalók elhelyezésére szolgáló munkásszállók és alkalmazotti szálláshelyek, 3 százalék a kórházak aránya. Az intézetek körét a kevés számú kolostor, otthonház, laktanya, büntetés-végrehajtási intézet és menekülteket befogadó állomás teszi teljessé. Az intézetek fenntartóinak vizsgálatakor többes jelölés esetén (a kérdésre legfeljebb három válasz volt adható) a válaszlehetőségek közül az elsőt vettük figyelembe. Eszerint központi költségvetési szerv a fenntartója a laktanyákon és a büntetés-végrehajtási intézeteken kívül a kórházak, a kollégiumok és a munkásszállások jelentős részének. A települési önkormányzatok kezelésében többnyire diákotthonok, a gyermekjóléti alapellátás intézményei és más szociális intézmények, ezen belül is elsősorban az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények vannak. Megyei önkormányzat felügyeli a tartós elhelyezést biztosító szociális intézmények 29, a fekvőbeteg-ellátó intézmények 34, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézetek 75 százalékát. Az intézetek fenntartásában jelentős szerepet vállalnak a jogi személyiségű nonprofit szervezetek, alapítványok: ők tartják fenn a lakóotthonok többségét, valamint a gyermekjóléti intézetek, a kolostorok, rendházak és a hajléktalanokat ellátó intézmények jelentős hányadát. Meghatározó a vállalkozások jelenléte a munkásszállások és a vállalati, intézményi üdülők, kiemelkedően magas a kereskedelmi szálláshelyek körében. Húsznál kevesebb férőhellyel az intézetek 27 százaléka, valamivel több mint 1800 intézet üzemel. A gyermekvédelem intézményei, az időskorúak és a fogyatékosok átmeneti elhelyezést biztosító gondozóházai közül az ilyen befogadóképességű intézetek aránya meghaladja az 50 százalékot, míg a lakóotthonok körében kizárólagos a részesedésük. A személy elhelyezésére szolgáló intézetek száma meghaladja az 1900-at, arányuk a gyermekjóléti ellátás területén, az otthonházak, az átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmények körében és a kereskedelmi szálláshelyek közül a panziók esetében az átlagosnál magasabb intézetben van lehetőség fő elhelyezésére, a szállodák közel egyharmada kerül ki ebből a csoportból. A 100 férőhely feletti intézetek száma némileg meghaladja az 1600-at, többnyire a központi költségvetési vagy önkormányzati kezelésű diákotthonok, kórházak, valamint a laktanyák és a büntetés-végrehajtási intézmények tartoznak ide. Az étkeztetést az intézetek közel 50 százalékában helyi konyha biztosítja. Helyben főznek a laktanyák, a börtönök, a pszichiátriai betegek tartós és átmeneti elhelyezést biztosító intézetei, a fogyatékosokat ellátó tartós elhelyezést biztosító intézetek és a gyermekvédelmi intézetek túlnyomó többségében. Az időseket és a fogyatékosokat ellátó átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézményekbe többnyire máshonnan szállítják az ételt. Nincs étkeztetés a munkavállalók elhelyezésére szolgáló intézmények közel kétharmadában, az üdülők jelentős részében és a panzi- 4

5 ók 38 százalékában. Az átmeneti hajléktalanszállások 36 százaléka és a diákotthonok, kollégiumok egynegyede is étkezési lehetőség nélkül üzemel. Az intézetek 65 százaléka városban működik. A kórházak, a kollégiumok, a munkásszállások, a gyermekjóléti és kisebb mértékben a gyermekvédelmi intézmények, valamint a laktanyák, a büntetés-végrehajtási intézetek és a menekült-befogadó állomások jellemzően a városokra koncentrálódnak. A munkavállalók szálláshelyeinek közel egyharmada a fővárosban van. Községben található az üdülők 51, a tartós elhelyezést biztosító szociális intézetek 43, továbbá a kereskedelmi szálláshelyek 42 százaléka. A legkevesebb, 779 intézet az észak-alföldi régióban, a legtöbb, 1191 Közép-Magyarországon található. 900 alatti az intézetek száma Nyugat-Dunántúlon és a kelet-magyarországi régiókban is. Közép-Magyarországon működik a központi költségvetés által fenntartott intézetek 30 százaléka, a nonprofit fenntartású intézmények egynegyede és minden harmadik egyházi tulajdonú intézet. Az intézetek túlnyomó többsége, 85 százaléka egy épületből áll. Az intézeti ellátás rendszerint a kórházak és kisebb mértékben a tartós elhelyezést biztosító szociális intézmények esetében terjed ki több épületre. Ezeken kívül az üdülőkre jellemző, hogy több, általában kisebb épület tartozik egy intézet irányítása alá. A büntetésvégrehajtási intézetek, a laktanyák és a menekülteket befogadó állomások épületeinek számbavételére az adatfelvétel nem terjedt ki. Az intézeti épületek A 6679 intézet 9475 épületben működött, 1 ezek 47 százaléka egy-, egynegyede kétszintes, a három- és négyszintesek együttes aránya 20 százalék. A 641 ötszintes vagy magasabb épület jellemzően a szállodák, a kórházak és a diákotthonok közül kerül ki Az intézeti épületek száma az intézet rendeltetése és az épület építési éve szerint Építési év 5 Ismeretlen 1990-ben vagy később előtt 0 Gyermekvédelmi és gyermekjóléti szociális intézmény Diákotthon, kollégium Munkavállalók elhelyezésére szolgáló intézmény Tartós és átmeneti elhelyezést biztosító intézmény Fekvőbeteg-ellátó intézmény Kereskedelmi szálláshely Üdülő Egyéb 1 Az intézetek száma tartalmazza az összesen 106 laktanyát, büntetés-végrehajtási intézetet és menekülteket befogadó állomást, amelyek épületeinek összeírására a népszámlálási adatfelvétel nem terjedt ki. 5

6 Az épületek több mint 50 százaléka 1970 óta épült. A kereskedelmi szálláshelyeken kívül ez elsősorban a lakóotthonok és az otthonházak épületeire jellemző. A kolostorok és rendházak túlnyomó többségét a II. világháború előtt (63 százalék), illetve a rendszerváltozás óta (24 százalék) építették. Az állami, önkormányzati tulajdonú intézetek többnyire régi építésűek, így a tartós elhelyezést biztosító szociális intézmények, különösen a pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó intézetek, illetve a kórházak intézeti ellátást nyújtó épületei között nagy számban találhatók 1945 előtt épített épületek. Az építés óta új szárny, épületrész kialakítására az épületek mintegy egynegyedében került sor. A kilencvenes években közel 1300 épületet bővítettek, ebben az időszakban a tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézetekben az új építések helyett a bővítések jellemzőek. A háló- és kórtermek ágyszám szerinti aránya néhány kiemelt intézettípusban Gyermekvédelmi és gyermekjóléti szociális intézmények Fekvőbeteg-ellátó intézmények 3% 1% 22% 33% 31% 27% 42% 40% Tartós elhelyezést biztosító szociális intézmények Átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmények 15% 1% 6% 19% 43% 29% 56% 32% 1 2 ágyas 3 4 ágyas 5 10 ágyas 11 X ágyas Az épületek közel 60 százalékában egész évben folyamatos a működés, csak minden harmadikban korlátozódik ez a nyári időszakra. Az utóbbi csoportba az üdülők és a kereskedelmi szálláshelyek, közülük is főként az üdülőházak, a turistaszállók, az ifjúsági szállók és a kempingek tartoznak. Az 500 körüli, működésében a tanévhez igazodó 6

7 intézeti épület főleg diákotthon, kollégium. A kevés számú, csak télen üzemelő épületben többnyire hajléktalanok átmeneti ellátását szolgáló menhely működik. Az intézeti elhelyezés minőségét nagymértékben meghatározza a háló- és kórtermekben elhelyezett ágyak száma. Az otthonházak, az egyházi intézetek és a szállodák túlnyomórészt 1 2 ágyas szobákban biztosítanak elhelyezést, az ilyen helyiségek aránya a panziókban, az idősek otthonaiban, valamint az alkalmazotti szálláshelyeken is 60 százalék feletti. A gyermekotthonokban, valamint a hajléktalanok, a fogyatékosok és a szenvedélybetegek tartós ellátását biztosító szociális intézményekben magas, 25 százalékot meghaladó az öt- vagy többágyas hálótermek aránya, a különösen zsúfoltnak mondható, pszichiátriai betegeket ellátó intézményekben pedig 45 százalék a részesedésük. A hajléktalanok átmeneti szállásain minden tizedik hálóteremben legkevesebb 11 rászoruló kap elhelyezést. Az épületek több mint 90 százaléka hálózati vízvezetékkel ellátott. Némileg elmarad ettől az értéktől az üdülőépületek és a kevésbé komfortos kereskedelmi szálláshelyek, valamint a szenvedélybetegek számára tartós elhelyezést biztosító szociális intézmények ellátottsága. Az épületek csatornázottsága 97 százalékos, a csatornázott épületek közel egynegyede házi csatornát használ. A többnyire vidéken található lakóotthonok, rehabilitációs intézetek körében a házi csatornával rendelkező épületek aránya eléri, illetve meghaladja az 50 százalékot. A központos fűtéssel ellátott épületek hányada 58 százalék, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményekben, a diákotthonokban, a munkásszállásokon, az egyházi intézetekben, valamint a tartós elhelyezést nyújtó szociális intézetek között arányuk 80 százalék feletti. A fekvőbeteg-ellátó intézetek, az otthonházak, valamint a pszichiátriai és fogyatékos betegek számára átmeneti elhelyezést biztosító intézetek épületeinek csaknem mindegyike központos fűtésű. A hálótermek 46 százaléka fürdőkáddal, zuhanyozóval ellátott; a kereskedelmi szálláshelyek mellett ez különösen az otthonházakra jellemző. A csak mosdóval rendelkező háló- és kórtermek aránya 28 százalék, részesedésük a fekvőbeteg-ellátó intézményekben a legmagasabb (70 százalék). A hálótermek közel fele rendelkezik vízöblítéses WC-vel, ez az arány a panziók és a szállodák, valamint az otthonházak esetében 80 százalék feletti. Felszereltség nélküli a teljes háló- és kórteremállomány egynegyede, ezen belül a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok tartós elhelyezést biztosító intézményeiben ez az arány eléri a százalékot. A gyermekvédelmi intézmények hálótermeinek háromnegyede ilyen, de arányuk az átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézményekben is meghaladja a 70 százalékot, a hajléktalanok éjjeli menedékhelyein pedig kiugróan magas: 84 százalék. Az intézeti háztartásban élők A évi adatok alapján a 6679 intézetben élő személy közel fele kollégista diák, egynegyede tartós elhelyezést nyújtó szociális intézet, többségében időseket ellátó intézmény lakója. Minden tizedik intézeti lakó férfi katonai szolgálati idejét tölti, 12 százalékukat írták össze büntetés-végrehajtási intézetben. A nőknél az átlagosnál magasabb (31 százalék) a tartós elhelyezést biztosító szociális intézetben élők hányada, a 70 év feletti korosztályban számuk (21 322) háromszorosa a férfiakénak. Közel 80 ezer intézetben élő ellátását a központi költségvetés finanszírozza, nagyrészt kollégiumokban, diákotthonokban, büntetés-végrehajtási intézetekben és a laktanyákban élők tartoznak ide. Önkormányzati fenntartású intézetben 126 ezer személy él, ebből a fővárosi és a megyei önkormányzatok által fenntartott intézetekben él mintegy 32 ezer tartós elhelyezésű szociális gondozott, valamint a gyermekvédelmi intézetek lakóinak nagy többsége. A települési önkormányzatok felügyelete alá tartozó intézetekben elhelyezettek zömét a kollégiumokban élők közel egyharmada és a tartós elhelyezést biztosító szociális intézetek lakói adják. Az egyházi fenntartású intézetek lakóinak száma 15 ezer körüli, nagyobb részük kolostorokban él, 31 százalék a szociális gondozottak hányada. Nonprofit szervezet 13 ezer intézetben élőről gondoskodik, ők főleg szociális intézetek és diákotthonok lakói. Üzleti alapon működtetett intézetben tízezer körüli személy él, többségük kollégiumokban, kereskedelmi szálláshelyeken és munkásszállásokon. Az intézetben élők 62 százaléka 25 évesnél fiatalabb, 13 százaléka a 70 évesnél idősebb. Ez a sajátos korszerkezet is okozza, hogy 78 százalék a nőtlenek, illetve hajadonok részesedése, és csupán 5 százalékuk házas, miközben az özvegyek és az elváltak aránya közel megegyező a teljes népességben megfigyelttel (10, illetve 6 százalék). A hajléktalanok szociális intézményeiben élők között kiugróan magas, 44 százalék az elváltak hányada. A fiatal korszerkezet eredménye a gyermekek alacsony száma is. Az intézetben élő nők 80 százaléka gyermektelen, a gyermekes anyák többsége (72 százalék) az időseket ellátó szociális intézetek lakói közül kerül ki. 7

8 Százalék Az intézetben élők korcsoport és nemek szerint Férfi 15 Nő év X A fogyatékkal élő intézeti lakók száma megközelíti a 46 ezret, ami a fogyatékkal élő teljes népesség 8 százaléka. Nagy többségük (70 százalék) tartós elhelyezést nyújtó intézetek, elsősorban időseket és fogyatékosokat ellátó intézmények lakója, 12 százalékuk él kollégiumokban, diákotthonokban, további 7 százalékukról a gyermekvédelem gondoskodik. Az intézetben élők legmagasabb iskolai végzettsége lényegében követi a teljes népességét, azonban némileg kevesebb az érettségizettek és a diplomások aránya, miközben a kollégisták magas száma miatt az egyetemre, főiskolára járók hányada 10 százalékponttal meghaladja (12 százalék) a népesség átlagát. A intézetben élők túlnyomó többsége (96 százalék) magyar állampolgár. A közel tízezer nem magyar állampolgárságú személy főként kollégiumokban (58 százalék), menekülteket befogadó állomásokon (17 százalék), büntetésvégrehajtási intézetben (9 százalék) és munkavállalók szálláshelyein (7 százalék) él. Az intézeti lakók 4 százaléka, mintegy kilencezer személy tartozik a Magyarországon bejegyzett nemzetiségekhez, közülük 64 százalék vallotta magát cigány nemzetiségűnek, a németek aránya 12 százalék, a többi nemzetiséghez tartozók hányada ennél alacsonyabb. A cigány nemzetiségűek aránya átlagot meghaladó a gyermekvédelmi intézményekben és a büntetés-végrehajtás intézményeiben, átlag alatti a diákotthonokban és a kollégiumokban. A vallási hovatartozás tekintetében az intézeti népesség körében szembetűnő az egyházhoz, felekezethez nem tartozók és a kérdésre nem válaszolók magas aránya. Ennek oka az intézmény típusától függően lehet a fiatal életkor vagy a társadalmi kirekesztettség érzése. A laktanyákban, a büntetés-végrehajtási intézetekben és a gyermekvédelem intézményeiben az egyházhoz, felekezethez nem tartozók részesedése meghaladja a 30 százalékot, és közel ilyen magas a hányaduk gyermekjóléti és a tartós elhelyezést nyújtó intézetek közül a fogyatékosokat ellátó intézményekben is. A választ megtagadók részesedése különösen magas a fogyatékosok és a pszichiátriai betegek szociális intézeteiben, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményekben. Az intézetben élőknek csupán 16 százaléka foglalkoztatott, akiknek 73 százaléka a szolgáltatási szektorban, közel egynegyede az iparban, építőiparban dolgozik. A mezőgazdasági tevékenységet végzők túlnyomó többsége (92 százalék) a büntetés-végrehajtási intézetek lakói közül kerül ki. A szociális intézetek gondozottai főként (72 százalék) az iparban, építőiparban, a kollégiumok lakói pedig zömében (92 százalék) a szolgáltatási ágazatban dolgoznak. Az intézetben élőket vizsgálva az intézeteknél mértnél is nagyobb a városok jelentősége, az itt élő intézeti népesség száma meghaladja a 200 ezret. A községi intézetekben élő 44 ezer személy nagyrészt tartós elhelyezést biztosító szociális intézet (58 százalék), kollégium (12 százalék) és gyermekotthon (8 százalék) lakója. A községekben élő összes intézeti lakó számával megegyező a fővárosi intézeti népesség nagysága, míg a megyék közül Pest megyében veszik igénybe a legtöbben, 17 ezren az intézeti elhelyezést. Az intézeti lakók száma Nógrád megyében nem éri el a négyezret, és nyolcezer alatt marad Tolna, Komárom, Zala, Vas és Heves megyében is. 8

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Újabb gazemberség: államosítás Fidesz módra. Korózs Lajos Szociológus Elnökségi tag

Újabb gazemberség: államosítás Fidesz módra. Korózs Lajos Szociológus Elnökségi tag Újabb gazemberség: államosítás Fidesz módra Korózs Lajos Szociológus Elnökségi tag A Kormány 1106/2012. határozata A megyei intézményfenntartó központok által átvett a szociális intézményekkel kapcsolatos

Részletesebben

SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS 2011.évi feladatmutató módosítás főigazgatói döntés alapján ELFOGADOTT kérelmek 2011. szeptember 29.

SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS 2011.évi feladatmutató módosítás főigazgatói döntés alapján ELFOGADOTT kérelmek 2011. szeptember 29. SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS 2011.évi feladatmutató módosítás i döntés alapján ELFOGADOTT kérelmek Feladatmutatóra jutó támogatás összege Békés Megyei Hajnal István Szociális 1 SZF-SZ-002/2-2010 Békés Megyei

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól Tisztelt Felhasználók! 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Fenntartó szervezet neve: Pest Megye Önkormányzata. Címe: 1052 Budapest, Városház u. 7.

Fenntartó szervezet neve: Pest Megye Önkormányzata. Címe: 1052 Budapest, Városház u. 7. Fenntartó szervezet neve: Pest Megye Önkormányzata Címe: 1052 Budapest, Városház u. 7. Telefon: 06-1-485-680 Fax: 06-1-318-1946 E-mail: pestmegye@pestmegye.hu Fenntartó képviselője: Dr. Szép Tibor főjegyző

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra Tisztelt Jelentkező! Kérjük, gondosan töltse ki ezt a Jelentkezési Lapot kézzel, majd szkennerje be és PDF formátumban

Részletesebben

A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját megillető támogatások

A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját megillető támogatások 8. melléklet a 2015. évi C. törvényhez A személyes gondoskodást nyújtó szociális, közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját megillető támogatások A központi költségvetés a nem állami szociális

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév Közzététel: 2014. május 5. Következik: 2014. május 6. Kiskereskedelem, 2014. március (első becslés) Sorszám: 59. Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Részletesebben

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

12. 12. Lakásviszonyok

12. 12. Lakásviszonyok 12. 12. Lakásviszonyok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Lakásviszonyok Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-467-5 Készült

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

1. Fenntartó adatai. neve: székhelye: település utca/út/tér/köz/sor szám emelet, ajtó irányítószám Adószám: - -

1. Fenntartó adatai. neve: székhelye: település utca/út/tér/köz/sor szám emelet, ajtó irányítószám Adószám: - - A A mőködési engedély kiadása iránti kérelemhez (a szociális szolgáltatók és intézmények mőködésének engedélyezésérıl és ellenırzésérıl szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. -a alapján a fenntartó

Részletesebben

Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszerben nyilvántartott adatok

Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszerben nyilvántartott adatok 5. számú melléklet a /2006. ( ) Korm. rendelethez Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszerben nyilvántartott adatok 1. Alapszolgáltatások 1.1. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kivételével

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!)

(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!) Megyei egyenlõbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai kommunikáció, ügyfélfelégedettség-mérés, ügyfélforgalom 2009. szeptember 1. és 2015. január 31. közötti idõszakban (Az adatok a budapesti adatokat

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI INTÉZET SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

GYERMEKVÉDELMI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI INTÉZET SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM GYERMEKVÉDELMI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ 2007 SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI INTÉZET SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 2007táj.001-006:Elrendezés 1 2009/9/15 11:54 Oldal 1 G Y E R M E K V É D E L M I STATISZTIKAI

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából végzett felmérés keretében

Részletesebben

A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése

A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése A Magyar Közlöny 2011. évi 161. számában, december 28-án jelent meg az Egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 1. Adatlapok területi megoszlása 2. Mikrobiológiai tevékenység anyagszámai 3. Laboratóriumi létszám adatok 4. M szerezettség és m ködési feltétel statisztika

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 10/1996. (III. 1.) számú r e n d e l e t e az intézményi térítési díjak megállapításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. február 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. február 17-i ülésére 6129/2006. ELŐTERJESZTÉS A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. február 17-i ülésére Tárgy: Javaslat a megye szociális intézményeiben a szakosított szociális ellátások igénybevételének egyes kérdéseiről,

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

AZ INTÉZETEK, INTÉZETI HÁZTARTÁSOK ÖSSZEÍRÁSA*

AZ INTÉZETEK, INTÉZETI HÁZTARTÁSOK ÖSSZEÍRÁSA* AZ INTÉZETEK, INTÉZETI HÁZTARTÁSOK ÖSSZEÍRÁSA* SZŰCS ZOLTÁN Az intézeteket, intézeti háztartásokat Magyarországon először az 1890. évi népszámlálás alkalmával vették számba, az adatokat azonban ekkor és

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 1.1 Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Leánykori neve:.. Személyi igazolvány száma:.. Anyja neve:. Születési hely, idő:. Nyugdíj

Részletesebben