6/2007. (IV. 27.) számú Rendelete

Átírás

1 NAGYRÉCSE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL szóló 12/2009. (XI.23.) sz. rendelettel, a 7/2008. (IV.10.) sz. rendelettel, a 3/2008. (IV.10.) sz. rendelettel és a 10/2007. (XI. 30.) sz. rendelettel módosított 6/2007. (IV. 27.) számú Rendelete Egységes szerkezetben 3. Nagyrécse, november 23. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATAI, HATÁSKÖRE 3.. **, * 3/A. III. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE A képviselő-testület rendje A képviselő-testület ülései Gazdasági program Előterjesztés Sürgősségi indítvány A képviselő-testület összehívásának rendje A képviselő-testületi ülés nyilvánossága Zárt ülés, titkos szavazás A tárgyalás rendje Napirendi pontok tárgyalásának sorrendje Módosító javaslat Felszólalások Ügyrendi kérdés Interpellációk, kérdések Határozathozatal Rendeletalkotás A szavazás módja Név szerinti szavazás Titkos szavazás A döntések nyilvántartása A jegyzőkönyv IV. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottsági feladatok A bizottsági működés főbb szabályai Ügyrendi bizottság V. fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK Általános rendelkezések A képviselők jogai A képviselők kötelezettségei Polgármester Az alpolgármester A körjegyzőség, a körjegyző Társulások Az önkormányzat kapcsolatai Közmeghallgatás, falugyűlés 2

3 VI. fejezet A helyi népszavazás Népi kezdeményezés Önszerveződő közösségek jogai VII. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA *** Az önkormányzat vagyona Az önkormányzat költségvetése Az önkormányzati gazdálkodás szabályai Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése VIII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 45. MELLÉKLETEK l. sz. melléklet A KÉPVISELŐK NÉVSORA 2.sz. melléklet AZ ESKÜ SZÖVEGE **, ***3.sz. melléklet KÖRJEGYZŐSÉGI MEGÁLLAPODÁS 4.sz. melléklet TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSOK JEGYZÉKE **, *5.sz. melléklet ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE 6.sz. melléklet ÜGYRENDI BIZOTTSÁG NÉVSORA ***7.sz. melléklet SZAKFELADAT REND SZERINTI BESOROLÁS * Módosította ill. kiegészítette a 10/2007. (XI.30.) sz. rendelet 2. -a. A rendelet én lép hatályba. ** Módosította a 3/2008.(IV.10.) sz. rendelet a. A rendelet én lép hatályba. *** Módosította ill.kiegészítette a 12/2009.(XI.23.) sz. rend. 1. -a, 3. -a. A rend án lép hatályba. 3

4 NAGYRÉCSE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL szóló 12/2009. (XI.23.) sz. rendelettel, a 7/2008. (IV.10.) sz. rendelettel, a 3/2008. (IV.10.) sz. rendelettel és a 10/2007. (XI. 30.) sz. rendelettel módosított 6/2007. (IV. 27.) számú Rendelete (Egységes szerkezetben 3.) Nagyrécse Községi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló, módosított évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a következők szerint: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK * 1. (1) Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Nagyrécse Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat). Az önkormányzat székhelye: Nagyrécse, Kossuth u. 48. (2) * Az önkormányzat hivatala: Nagyrécse-Csapi-Zalaújlak Községek Körjegyzősége (a továbbiakban: Körjegyzőség) Székhelye: Nagyrécse, Kossuth u. 48. (3) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakósok közösségét illetik meg választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való alkotmányos jogaikat. (4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, és a körjegyzőség látja el. Az Önkormányzat hivatalos jelképei a község címere és zászlója, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. 2. 4

5 * Módosította a 7/2008.(IV.10.) sz. rendelet 1. -a. A rendelet én lép hatályba. II. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre 3.. (1) A képviselő-testület a - törvény által meghatározott keretek között - feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szabadon dönthet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján - saját tevékenységi körében - rendeletet alkothat. Gondoskodik a feladatát képező közszolgáltatások megszervezéséről, és a kötelező feladatainak ellátását biztosító intézmények működtetéséről. A képviselő-testület tagjainak száma: 8 fő, a képviselők névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza (2) A helyi önkormányzat törvényben meghatározott kötelezően előírt, illetve önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el. (3) Az önkormányzat önként vállalhat feladatokat, ha a.) a kötelezően előírt feladat- és hatáskörének ellátását nem veszélyezteti, b.) az ellátáshoz szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak. (4) Az egyeztető eljárásba szükséges bevonni: - az illetékes bizottságokat, - a körjegyzőség szakapparátusát - indokolt esetben külső szakértőket. (5) Az előkészítő eljárás lefolytatására ideiglenes bizottság is alakítható. (6) Az önként vállalt közfeladatok ellátását meg kell szüntetni, ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn. (7) A közfeladatok önkéntes vállalása előtt egyeztető eljárást kell lefolytatni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. (8) A megszüntetés esetében az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályok, a /4/-/5/ bekezdésben meghatározottak az irányadók. (9) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokat az Ötv a tartalmazza. (10) Az Önkormányzat a helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik: - egészséges ivóvíz ellátásról a Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt. - közvilágításról, a villamos energiaszolgáltatást az E.ON. Dél Dunántúli Áramszolgáltató Rt. - óvodai nevelésről, valamint az - általános iskolai oktatás és nevelésről intézményfenntartó társulás keretében a Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Nagyrécse működtetésével, - egészségügyi alapellátásról vállalkozási formában a feladat ellátásra szerződést kötött háziorvos, - a fogorvosi ellátásról feladat ellátásra szervezett vállalkozási formában, - szociális alapellátás keretén belül a házi segítségnyújtást ellátási szerződés keretében a Magyar Vöröskereszt Zala megyei Szervezete látja el, - az önkormányzat egyéb, további helyi közszolgáltatási feladatait pedig az önkormányzat látja el. (11) Képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében a polgármesterre, bizottságára, ruházhatja át, a.) az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja, b.) az átruházott hatáskör tovább nem ruházható X (12) A képviselőtestület hatásköréből átruházott feladat és hatáskörök az 5.számú melléklet tartalmazza. X = Módosította a 10/2007.(XI.30.) sz. rendelet 2. -a. A rendelet én lép hatályba. 5

6 XX, X 3/A.. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Nyugat-Balaton és Zala-folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) a továbbiakban: Társulás. A Társulás célját képező projekt keretében, kizárólag az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon-és eszközrendszer üzemeltetésével kapcsolatos hatáskörét ruházza át a Társulásra. Az Önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti. Az Önkormányzat helyi közszolgáltató kiválasztására irányuló, valamint helyi közszolgáltatás díj megállapítási hatáskörét nem ruházza át. A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat. A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet. A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 95-95/A. -asi az irányadók. III. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE A képviselő-testület rendje 4. (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. Éves munkaterve a kötelező hat ülés témáit tartalmazza. A munkaterv előkészítése a körjegyző feladata. (2) A munkatervet a polgármester irányításával a körjegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő - testület elé jóváhagyásra. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendek előadóit. (4) A munkatervi javaslat indokolt esetben fél évi időszakra is előterjeszthető. (5) A munkatervnek tartalmaznia kell a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendek előadóit A képviselő-testület ülései 5. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) Rendes ülést a képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart. (3) Indokolt esetben az ülés folytatólagosan (több napra) is összehívható. X = Módosította, ill.kiegészítette a 10/2007.(XI.30.) sz. rendelet 1. -a. A rendelet én lép hatályba. XX= Módosította a 3/2008.(IV.10.) sz. rendelet 1. -a. A rendelet én lép hatályba. 6

7 Gazdasági program 6. (1) A gazdasági program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. (2) A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítést, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. (3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő három hónapon belül fogadja el. Előterjesztés 7. (1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. (2) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató. (3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: - az előterjesztés címét és előadóját, - a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat, - a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket, - a döntési javaslatot és indokait, - a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot, - a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését. Sürgősségi indítvány 8. (1) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülésének időpontja előtt 24 órával írásban kell benyújtani. (2) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek a soron kívüli tárgyalása végett a polgármester összehívná a testületi ülést. (3) Ha a polgármester vagy bárki a testületi tagok közül ellenzi az ügy azonnali megtárgyalását, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. (4) A polgármester az ülés napirendje előtt ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. (5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozna, úgy dönteni kell abban, hogy a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet. (6) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, vagy meghatározza, hogy hányadik napirendként. (7) Sürgősségi indítvány megtárgyalását javasolhatja: a polgármester, a képviselők több mint 1/3-a, a képviselő-testület bizottsága és a körjegyző. (8) A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni. 7

8 A képviselő-testület összehívásának rendje 9.. (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén ezt a feladatot az alpolgármester látja el. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést. (2) A körjegyzőnek gondoskodni kell arról, hogy a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén 2 nappal előbb megkapják az érdekeltek. Ha a technikai feltételek adottak, a kézbesítés elektronikus postafiók útján is teljesíthető. Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (telefonon) is összehívható, ekkor az írásbeliség mellőzhető, azonban az összehívás sürgős, halaszthatatlan okát közölni kell. (3) A meghívót és a napirendi pontokat az Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni: A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, kezdetének időpontját, - javasolt napirendi pontokat, - a napirendi pontok előadóit, - a képviselő-testületet összehívó személy aláírását. (4) Az ülés napirendjét a polgármester határozza meg a munkaterv figyelembevételével. (5) A képviselő-testület ülésének napirendi tervezetébe fel kell venni: - a képviselő-testületi tagok egynegyede által írásban javasolt, - a képviselő-testület bizottsága által határozatban javasolt, - a képviselő-testületi tag önálló írásbeli indítványát, ha azt a polgármesternek az ülés előtt legalább 3 nappal bejelenti, - társadalmi szervezetek által írásban javasolt ügyeket. (6) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a polgármester, bármely állandó bizottság, vagy a képviselők egynegyedének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles összehívni. (7) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés rövid úton is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével. (8) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a körjegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni: - a napirend előadóját (amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott), - akinek meghívása jogszabály szerint kötelező, - akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött, (9) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. (10) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását. 8

9 (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testületi ülés nyilvánossága 10. (2) A képviselő-testületi ülésen a lakosság a részére fenntartott helyen részt vehet. A hallgatóság a napirendhez az előterjesztés után, a vita megkezdése előtt maximum 3 percben hozzászólhat. A hallgatóság figyelmét erre a jogára külön fel kell hívni. (3) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülést vezető felel. (4) A polgármester - figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, - rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, - figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti. (5) Ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. (6) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. (7) Zárt ülés esetén a hallgatóság a termet köteles elhagyni, erre az ülést vezető hívja fel a figyelmet. (1) A képviselő-testület Zárt ülés, titkos szavazás 11.. a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene. (2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. (3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülés résztvevői és a települési képviselők tekinthetnek bele. (5) Zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen kell ismertetni. (6) Titkos szavazást tarthat az (1) bekezdésben foglalt ügyekben. Az (1) (4) bekezdésben foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak. (7) A titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság látja el. (8) A titkos szavazás szavazólappal történik, urna igénybevételével. (9) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Körjegyzőség biztosítja. (10) Az ügyrendi bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavaztok számát, a szavazás eredményét. (11) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a.) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, b.) a szavazatszámlálásban közreműködők nevét, c.) a szavazás során felmerült körülményeket, d.) a szavazás eredményét, a meghozott döntést. 9

10 A tárgyalás rendje 12. (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, s azt az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi. (2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. (3) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 7 napon belül újból össze kell hívni. (4) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait. (5) A polgármester, alpolgármester ülésvezetési feladatai, jogköre: - az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése, - a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása, - javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása, - az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása, - a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel, - tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel. (6) A polgármester, alpolgármester vitavezetési feladatai: - a vita megnyitása, - szavazás elrendelése, - a szavazás eredményének megállapítása, - a döntés kimondása. (7) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. (8) A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni. A vita során elsőként az előterjesztőnek, és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a vita során bármikor módosíthatja. (9) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a körjegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek. Napirendi pontok tárgyalásának sorrendje 13. (1) Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. (2) A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: - polgármesteri beszámoló, - rendelet-tervezet, - beszámoló (jelentés) és határozati javaslat, - sürgősséggel tárgyalandó javaslat, - kérdés és interpelláció, - aktuális információk. 10

11 Módosító javaslat 14. (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be a) módosító javaslat, b) bizottsági vélemény. (2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a körjegyző is élhet. (3) A módosító javaslatokat 1 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell. (4) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel. (1) A felszólalások lehetnek: - napirend előtti felszólalás, - napirendhez kapcsolódó felszólalás, - ügyrendi felszólalás, - személyes megjegyzés. Felszólalások 15. (2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt. Ügyrendi kérdés 16. (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. (2) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a körjegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. (3) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 napon belül írásban adja meg válaszát. Interpellációk, kérdések 17. (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a körjegyzőhöz, vagy bármely bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 5 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (2) Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a képviselő-testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez. (3) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni. (4) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak legfeljebb 3 percben viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról. (5) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 3 napon belül és a képviselőket legközelebbi ülésen tájékoztatni. 11

12 Határozathozatal 18. (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz. (2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Az érintettségről, összeférhetetlenségről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. (3) Személyesen érintett különösen az: a.) aki vagy akinek a hozzátartozója a döntéssel érintett szervvel, gazdasági társasággal, intézménnyel megrendelői, vagy szállítói viszonyban van, továbbá akivel vagy akinek a hozzátartozójával a határozati javaslat szerint szerződést kell kötni, vagy érvényes megrendelői, szállítói, gazdasági kapcsolatát a döntés érinti. b.) aki vagy akinek a hozzátartozója ellen a határozati javaslat szerint a képviselő-testület eljárást indít, vagy eljárást kezdeményez. c.) aki vagy akinek a hozzátartozója a határozati javaslat szerint kitüntetésben vagy egyéb elismerésben részesül, (4) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás igen -nel vagy nem - mel történhessen. (5) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni. (6) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges. (7) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő- testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni. Rendeletalkotás 19. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Minősített többség kell az alábbi ügyeknél: - önkormányzati rendeletalkotás, - az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, - önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, - intézmény, gazdasági társaság alapítása,(átszervezés, megszűntetés) - képviselő-testület hatáskörének átruházása, - állásfoglalás sürgősségi indítvány elfogadásáról, - települési képviselő kizárása, - minden hitelfelvételi ügyben, - településrendezési terv elfogadásához, módosításához, 12

13 - kitüntetés adományozása, - helyi népszavazás kiírása, - önkormányzati vagyonnal való rendelkezés, - közfeladat önkéntes felvállalása, - rendelet 11..(1) bekezdés b./ pontja szerinti zárt ülés tartása, - rendelet 18. (7) bekezdése szerint elvetett javaslat, újból napirendre való tűzése. (Minősített többség: az összes megválasztott települési képviselő több mint fele.) (3) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet. (4) A rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá. (5) A rendeletet az Önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni. (6) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a körjegyző gondoskodik. A szavazás módja 20. (1) A szavazás kézfelemeléssel történik, szavazni csak személyesen lehet. (2) A vita lezárása után a szavazás előtt a polgármester szót ad a körjegyzőnek, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. (4) A vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványok tárgyában való szavazás minden esetben megelőzi az előterjesztésben feltüntetett határozati javaslatot. (5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni. (6) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatódik, és utána történik az ismételt szavazás. Név szerinti szavazás 21. (1) Név szerint szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható. (3) Név szerinti szavazás esetén a körjegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha - azt törvény írja elő, - azt bármely képviselő indítványozza és azt a képviselő-testület egyharmada megszavazza, - azt a képviselő-testület egyharmada indítványozza. (5) Nem lehet névszerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő. 13

14 Titkos szavazás 22. Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A döntések nyilvántartása 23. (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a körjegyzőség köztisztviselőinek betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni. (2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról. (3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni. (4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is. (5) A képviselő-testület döntéseit évente egytől kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A jegyzőkönyv 24. (1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. (2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza: - az ülés minősítését, időpontját és helyét, - a jelenlévők nevét és minőségét, - a napirend előtti felszólalásokat, - a napirendi pontokat, - az előterjesztett határozati javaslatokat, a tanácskozás lényegét, - a meghozott döntéseket (ezen belül azt is, hogy a döntéstervezet milyen arányban került elfogadásra, illetve elutasításra) - a hozott döntés szövegét, - az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket, - az ülés befejezésének idejét. (3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik: - meghívó, - az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege, - a körjegyző törvényességi észrevétele, - a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv - a név szerinti szavazásról készült névsor. (4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel. (5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá. 14

15 (6) A jegyzőkönyvbe - kivéve a zárt ülésről készülteket- a Körjegyzőségen és a könyvtárban lehet betekinteni. Erről a lakosságot tájékoztatni kell. (7) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a körjegyző köteles megküldeni Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltségének. (8) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni. IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottsági feladatok 25. (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására alábbi állandó bizottságot hoz létre: Ügyrendi Bizottság (2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet. (3) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek: - a polgármester - bármely képviselő. (4) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, azok megalakításakor foglal állást. (5) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. (6) A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg. A bizottsági működés főbb szabályai 26. (1) A képviselő-testület a bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül választja meg. A polgármester, az alpolgármester, a Körjegyzőség dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A képviselő-testület munkatervében és esetenként is meghatározhatja azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestülethez. (4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (6) A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra és a zárt ülés tartására az Ötv. szabályait kell alkalmazni. Zárt ülésről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid, tömör ismertetését, a hozott döntést, - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. 15

16 (8) A bizottsági jegyzőkönyvet a körjegyző 15 napon belül megküldi a Nyugat-dunántúli Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltségének. (9) A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek Ügyrendi bizottság 27.. (1) Az Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll: (2) Az Ügyrendi Bizottság feladatai: a.) SZMSZ módosítások előkészítése b.) titkos szavazás lebonyolítása c.) a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatok. d.) az összeférhetetlenség kivizsgálása e.) javaslatot tehet a polgármester illetményére. (3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a 6. sz. melléklet tartalmazza. V. A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK Általános rendelkezések 28. (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000 évi XLVI. törvény és e szabályzat tartalmazza. Minden képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. (2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen az Ötv. 32. szerint esküt tesz. Az eskü szövegét a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) A képviselő-testület tagja a (2) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja. (4) A képviselő önkormányzati tevékenysége során hivatalos személyként jár el. (5) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. (6) A képviselők tiszteletdíját és egyéb juttatásait a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza. A képviselő jogai: A képviselők jogai részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, - kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. - a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. - a képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselőtestületet. - az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, 16

17 - tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni, - önálló indítványt terjeszthet elő, - sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Körjegyzőség intézkedését, a körjegyzőség érintett dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni A képviselő köteles: A képviselők kötelezettségei tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni, - a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni, - felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, - a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll), - kapcsolatot tartani a választópolgárokkal (beszámoló, fogadóóra). - a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni. Polgármester 31. (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, tiszteletdíját - az Ügyrendi bizottság kezdeményezésére - a jogszabály keretei között határozza meg. (2) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. (3) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. tv. határozzák meg. (4) A polgármester főbb feladatai - a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt; - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, - a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a körjegyzőség belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a körjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, - a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. - biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széles körű nyilvánosságát, - tájékoztatja a község lakosságát a településpolitikai szempontból fontos és aktuális kérdésekről, - szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, - menedzseli az önkormányzat gazdálkodását, - gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról, 17

18 - szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, - gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről, - képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit, - segíti a települési képviselők, a bizottságok munkáját, részt vehet a bizottságok ülésein, összehívhatja a bizottságok elnökeinek tanácskozását, - együttműködik a társadalmi szervekkel, egyesületekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, a környékbeli polgármesterekkel, - kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, megyei közgyűléssel, - indítványozhatja a bizottságok összehívását, - bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti, - ellátja a vezetői ellenőrzési feladatokat, - ellátja az átruházott hatásköröket, - végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet hatáskörébe utal. Az alpolgármester 32. (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő- testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. (2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról, kivéve, ha az alpolgármester nyilatkozik, hogy nem kéri a megállapítását. (3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. (4) Az alpolgármester feladata különösen: - a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel, - kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel, - a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése A körjegyzőség, a körjegyző *, 33. (1) *A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Nagyrécse Községi Képviselő-testület, Csapi Községi Képviselő-testület, Zalaújlak Községi Képviselő-testülettel együtt Nagyrécse székhellyel Körjegyzőséget hoztak létre, tartanak fenn és működtetnek.**(3.sz. melléklet) (2) A körjegyzőség, a körjegyző tevékenységével, működésével kapcsolatos szabályokat az Ötv. és az érintett képviselő-testületek együttes ülésén hozott rendelkezései határozzák meg. Társulások 34.. (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat. * Módosította a 7/2008.(IV.10.) sz. rendelet 2. -a. A rendelet én lép hatályba. **Mód. a 12/2009.(XI.23.) sz. r. 3. -a. A rendelet lép hatályba. 18

19 (2) A képviselő-testület a kötelezően és az önként vállalt közfeladatok eredményes ellátása érdekében társulhat a megyei és települési önkormányzatokkal. (3) A társulási jog kiterjedhet meglévő egy, vagy több intézmény további közös irányítására, működtetésére, új intézmény alapítására, fenntartására, fejlesztésére. (4) A társulási formában működtetni kívánt intézmény esetében a képviselő-testületek által elfogadott megállapodásban kell rögzíteni a jogokat és a kötelezettségeket. (5) A társulási megállapodások jegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzat kapcsolatai 35. (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása, és hatáskörének gyakorlása során a kölcsönös érdekek alapján együttműködik: - települési önkormányzatokkal - megyei önkormányzattal - egyesületekkel és érdekvédelmi szervezetekkel - az egyházzal és a karitatív szervezetekkel. (2) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak megoldásához nemzetközi tapasztalatokat is felhasználhat, együttműködhet külföldi önkormányzattal, csatlakozhat nemzetközi önkormányzati szervezetekhez. (3) A képviselő-testület önkormányzati jogainak érvényesítése, érdekeinek védelme miatt önkormányzati szövetségekkel kapcsolatokat létesíthet. (4) A képviselő-testület az együttműködés kereteit megállapodásban rögzíti. Közmeghallgatás, falugyűlés 36. (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 5 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni. (2) A közmeghallgatás napirendjének tárgyát a képviselő-testület határozza meg, amelynek a lakosság körében történő megismertetéséről a polgármester gondoskodik. (3) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselők fele azt indítványozza. (4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. (5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. (6) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze. 19

20 VI. A helyi népszavazás 37. (1) A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit az évi LXV. tv. IV. fejezetében foglaltakon túl az alábbiakban szabályozza: (2) A népszavazás elrendelése a polgármesternél kezdeményezhető. (3) A népszavazást kezdeményezheti: - települési képviselők legalább egynegyede, - a képviselő-testület bizottsága, - helyi társadalmi szervezet vezető testülete, - az utolsó hivatalos népesség nyilvántartás adatai szerint a településen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok 10 %-a. (4) A képviselő-testület köteles kiírni és megtartani a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezte. (5) A népszavazás kezdeményezésével egyidejűleg javaslatot kell tenni a népszavazás pontos tárgyáról is. (6) A képviselő-testület csak akkor utasíthatja el a kezdeményezést, ha azt az arra nem jogosult szervektől vagy szervezetektől kapta, vagy a kezdeményező állampolgárok száma kevesebb volt az előírtnál. (7) A népszavazás tárgyában hozott határozat tartalmazza: - a népszavazásra bocsátandó kérdést, annak pontos és hiteles szövegét, - a népszavazás pontos időpontját. (8) A helyi népszavazást egyetlen /egy / napra kell kitűzni. (9) A helyi népszavazás akkor érvényes, ha: a.) ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre b.) azonos választ adott. (10) A helyi népszavazás további feltételeire, jogorvoslati és eljárási rendjére a választási eljárásról szóló évi C. törvény XV. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. Népi kezdeményezés 38. (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A népi kezdeményezést a választópolgárok 5 %-a nyújthatja be a polgármesternek. (3) A népi kezdeményezést tárgyalás nélkül vissza kell utasítani, ha: - nem a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben nyújtják be, - nem állapítható meg az összes aláírások valódisága, ezáltal az aláírások száma 5 % alá csökken, (4) A visszautasításról a képviselő-testület határozatban dönt. A döntést a polgármester indokolni, valamint kihirdetni köteles. (5) A népi kezdeményezés további feltételeire, jogorvoslati és eljárási rendjére a választási eljárásról szóló évi C. törvény XVI. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. 20

21 Önszerveződő közösségek jogai 39. A képviselő-testület ülésein tanácskozási jog illeti meg azon -a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló1989. évi XXXIII. tv. szerint- bejegyzett párt helyi szervezetét, valamint - az egyesülési jogról szóló évi II. tv. szerint igazolt taglétszáma eléri az 10 főt. VII. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 40. (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. (2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette. Az önkormányzat vagyona 41. (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. (2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan közmeghallgatáson tájékoztatja. (3) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatása az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be. A vagyonkimutatás tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban. (4) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (5) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. Az önkormányzat költségvetése 42.. (1) A Képviselőtestület a költségvetését Önkormányzati rendeletben határozza meg (2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően költségvetési koncepciót kell előterjeszteni amelynek főbb elemei: a.) A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele b.) Az Önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés Ezen belül: - a bevételi források - azok bővítésének lehetőségei - a kiadási szükségletek, azok gazdaságos /törvényes keretek között mozgó/ célszerű megoldásainak a meghatározása/ 21

22 - az igények és célkitűzések egyeztetése - a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása - a várható döntések hatásainak előzetes felmérése c.) Egyes döntéseknél jelezni kell a döntés több évre szóló hatásait. A működési /felújítási/ és a fejlesztési prioritások meghatározása érdekében és a költségvetés egészére nézve kell közmeghallgatást tartani. (3) A költségvetési rendelet tervezet kötelező tartalmi elemeit az államháztartásról szóló évi XXXVIII törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet határozza meg. a.) A Képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. b.) A költségvetési rendelet-tervezet tartalma: - az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként, főbb jogcím csoportonként részletezve, - a működési és fenntartási kiadási előirányzatok önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve, - a felújítási kiadási előirányzat célonként, - a felhalmozási kiadások feladatonként, - a hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben az általános és céltartalék, - a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban, - a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, a rendelet mellékletében kell szerepeltetni - az éves létszámkeret önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként - az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzatfelhasználási ütemterv - elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. (4) A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti elő, és a különböző jogszabályokban előírt egyeztetési eljárások, az önkormányzati bizottsági tárgyalások után, a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. (5) A képviselőtestület egyidőben hagyja jóvá költségvetési rendeletében a körjegyzőség, valamint a felügyelete alá tartozó szakfeladatok, az önálló intézmények költségvetését és létszámát. (6) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselőtestület éves költségvetési rendelet tartalmazza. (7) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet a hatályát vesztette, akkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.( Áht. 77. ) (8) Az (7) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület előtt be kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe kell beilleszteni. (9) A körjegyző féléves gazdálkodásról beszámolót készít, amelyet képviselő testület szeptember 15-ig megtárgyal. A féléves költségvetési beszámoló részei: - Pénzforgalmi jelentés - Mérlegjelentés (10) A háromnegyedéves beszámolót november 30-ig tárgyalja meg a képviselő-testület. 22