122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet. az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

Átírás

1 1. oldal 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról A Kormány az energiahatékonyságról szóló évi LVII. törvény 44. a)-g) és i)-n) pontjában, a 19. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény 60. (1) bekezdés b) pontjában, valamint az energiahatékonyságról szóló évi LVII. törvény 44. h) pontjában, a 20. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény 170. (1) bekezdés 30. pontjában, valamint az energiahatékonyságról szóló évi LVII. törvény 44. h) pontjában, a 21. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény 67. (1) bekezdésében, a 22. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 17. és 19. pontjában, valamint az energiahatékonyságról szóló évi LVII. törvény 44. h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 23. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában: 1. beépítettségi arány: egy adott területen az épület alapterületének és a telek területének aránya; 2. hatékony egyedi fűtés: a fűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távfűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is; 3. hatékony egyedi hűtés: a hűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távhűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is; 4. hatékony fűtés: olyan fűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is; 5. hatékony hűtés: hűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;

2 2. oldal 6. megbízott fél: olyan jogi személy, amely a Kormánytól vagy más közintézménytől felhatalmazást kapott arra, hogy a Kormány vagy más közintézmény nevében finanszírozási rendszert dolgozzon ki, kezeljen vagy működtessen; 7. részt vevő fél: olyan gazdálkodó szervezet vagy közintézmény, amely szakpolitikai intézkedésnek minősülő önkéntes megállapodás keretében vállalta meghatározott célkitűzések elérését, vagy amely szakpolitikai intézkedésnek minősülő szabályozás hatálya alá tartozik. II. FEJEZET AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉSRE, AZ ENERGIAELLÁTÁS ÉS -FELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, VALAMINT AZ EURÓPAI BIZOT TSÁG FELÉ TELJESÍTENDŐ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZET TSÉG TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 2. A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésről szóló éves jelentés elkészítése 2. A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről szóló éves jelentés kötelező tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza. 3. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemei 3. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemeit a 2. melléklet tartalmazza. 4. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés, távhűtésmegvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelése és az intézményi szintű költség-haszon elemzés 4. (1) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés, távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének kötelező tartalmi elemeit a 3. melléklet tartalmazza. (2) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés, távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékeléséhez szükséges országos költség-haszon elemzés kötelező tartalmi elemeit és elkészítésének elveit a 4. melléklet I. pontja tartalmazza. (3) Az intézményi szintű költség-haszon elemzés keretelveit a 4. melléklet II. pontja tartalmazza. 5. A központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítása 5. (1) A végrehajtási időszakban az adott évre vonatkozó felújítási kötelezettséget meghaladó mértékű energiahatékonysági felújítás beszámítható az adott évet megelőző, vagy az azt követő három évre vonatkozó felújítási kötelezettségbe. (2) A felújítási kötelezettség éves mértékébe be kell számítani az adott évet megelőző két évben a) lebontott központi kormányzati épületek helyett tulajdonba és használatba vett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértékeknek megfelelő, új épületek teljes hasznos alapterületét, valamint b) a más épületek intenzívebb használata következtében értékesített, lebontott vagy használaton kívül helyezett épületek teljes hasznos alapterületét. 6. A felújítási kötelezettség teljesítése során a legalacsonyabb energiahatékonysági jellemzőkkel bíró épületek - amennyiben ez költséghatékonyan és technikailag kivitelezhető - elsőbbséget élveznek Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik a felújítandó központi kormányzati épületek nyilvántartásában szereplő adatok közzétételéről az általa vezetett minisztérium honlapján. 1 Módosította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. a).

3 3. oldal 5/A. 1 Az energetikai szakreferens 7/A. 2 (1) Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a a) kwh villamos energiát, b) m 3 földgázt vagy c) GJ hőmennyiséget. (2) Az energetikai szakreferens a) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében, b) javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban, c) gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról, d) az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében, e) összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz, f) ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat. 7/B. 3 (1) A természetes személy energetikai szakreferens a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet. (2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe. (3) A szakmai gyakorlatra, valamint annak igazolására a 23. rendelkezései irányadók. 5/B. 4 A Nemzeti Energetikusi Hálózat és a közintézmények energiahatékonyságának elősegítése 7/C. 5 (1) A Kormány a Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatainak ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (2) A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáit a fővárosi és megyei kormányhivatalokban, valamint a 10. mellékletben meghatározott települések (fővárosi kerületek) - a megyeszékhelyek kivételével - járási hivatalaiban kell létrehozni. (3) A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáinak székhelyét és illetékességét a 10. melléklet határozza meg. (4) 6 A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai irányítását a miniszter látja el. A Nemzeti Energetikusi Hálózat és a miniszter közötti kapcsolattartásért a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal felelős. (5) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 9. h) pontjában meghatározott hatáskört a miniszter gyakorolja. 7/D. 7 (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat közintézményekkel kapcsolatos feladatai körében a) a közintézmények számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, 1 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: XII. 21-től. 2 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: XII. 21-től. 3 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: XII. 21-től. 4 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: XII. 21-től. 5 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: XII. 21-től. 6 Módosította: 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: XII. 21-től.

4 4. oldal b) az önkormányzatokkal folyamatos kapcsolatot tart fenn, c) ösztönzi a közintézményeket, hogy regionális és helyi szinten energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert hozzanak létre, d) szakmai segítséget nyújt a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiamegtakarítási intézkedési terv elkészítéséhez, e) szakmai segítséget nyújt a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős számára az épület energiafogyasztási adatainak bejelentésével kapcsolatban, f) közreműködik a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásában, g) közreműködik a megyei területfejlesztési program kidolgozásában, h) megkeresés esetén közreműködik energiabeszerzési szerződések megkötésénél, i) megkeresés esetén a közintézmény érdekében tanácsot ad energiabeszerzési szerződések és energiaszámlák ellenőrzésében, j) megkeresés esetén szakmai támogatást nyújt energetikai beszerzések esetén. (2) A Nemzeti Energetikusi Hálózat a vállalkozásokkal kapcsolatos feladatai körében a) a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét, b) ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat energetikai auditálás lefolytatására és az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására. (3) A Nemzeti Energetikusi Hálózat a lakossággal kapcsolatos feladatai körében a) ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét, b) tájékoztatást nyújt az elérhető energiahatékonysági pályázatokról. (4) A Nemzeti Energetikusi Hálózat egyéb feladatai körében a) gondoskodik egyes alternatív szakpolitikai intézkedésekből származó megtakarítások szükség szerinti monitoringjáról, valamint az intézkedések ellenőrzéséről, b) közreműködik a helyi szintű energiabiztonsági válsághelyzetek kezelésében. 7/E. 1 (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáiban szakmai tanácsadással foglalkozó személy a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet. (2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe. 7/F. 2 A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős az épület energiafogyasztási adatait havi rendszerességgel, a tárgyhónapot követő 5. napon jelenti be. 6. A közintézmények által megkötésre kerülő energiahatékonyság-alapú szerződés kötelező tartalmi elemei 8. A közintézmények által megkötésre kerülő energiahatékonyság-alapú szerződés (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: szerződés) kötelező tartalmi elemei a következők: a) a szerződő energiafogyasztó következő adatai: aa) neve vagy elnevezése, ab) székhelye, ac) adószáma, pénzforgalmi számlaszáma, valamint ad) a képviseletében eljáró személy neve vagy elnevezése, címe vagy székhelye és elérhetősége, b) az energiahatékonysági szolgáltató következő adatai: ba) neve vagy elnevezése, bb) lakóhelye vagy székhelye, bc) adószáma, pénzforgalmi számlaszáma, valamint bd) a képviseletében eljáró személy neve vagy elnevezése, címe vagy székhelye és elérhetősége, c) a szerződés tárgyát képező energiahatékonysági szolgáltatás, valamint a végrehajtása érdekében nyújtandó járulékos szolgáltatás leírása és azok költségei, 1 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: XII. 21-től. 2 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: XII. 21-től.

5 5. oldal d) a c) pont szerinti szolgáltatások végrehajtására vonatkozó kötelezettség, e) a szerződés tárgyát képező energiahatékonysági szolgáltatás végrehajtásával vállalt, garantált megtakarítás mértéke, f) a szerződés időtartama, g) a felek kötelezettségei, h) a szerződés megszűnésének esetei és feltételei, i) a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények, különös tekintettel a vállalt, garantált megtakarítás nem teljesülése esetére alkalmazandó jogkövetkezményekre, j) a szerződés végrehajtására vonatkozó feltételekben bekövetkező, a vállalt garantált megtakarítás mértékét befolyásoló esemény esetén alkalmazandó rendelkezés, k) az energiahatékonysági szolgáltatással elért megtakarítás rendszeres mérésére vonatkozó rendelkezések, a mérések referencia időpontjai, továbbá a megtakarítás ellenőrzésére, nyomon követésére vonatkozó rendelkezések, l) az energiahatékonysági szolgáltatással elért megtakarítás pénzbeli értékének felek közötti megosztására vonatkozó rendelkezések, m) az előzetes energetikai auditálás eredménye. 7. A végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapjának és a szakpolitikai intézkedések megállapításának, bejelentésének szabályai 9. (1) A végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapját képező energiamennyiség kiszámítására vonatkozó számítási módszert, valamint a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokat az 5. melléklet tartalmazza. (2) A szakpolitikai intézkedést az alábbi követelmények figyelembe vételével kell kidolgozni: a) a végrehajtási időszakon belül legalább két köztes időszakot kell előírni, b) meg kell határozni a megbízott fél, részt vevő fél vagy végrehajtó hatóság felelősségét, c) az elérendő energiamegtakarítást átlátható módon kell meghatározni, d) az előírt vagy elérendő energiamegtakarítás összegét végsőenergia-felhasználásban vagy primerenergia-felhasználásban kell kifejezni a 6. mellékletben meghatározott átváltási tényezők alkalmazásával, e) az energiamegtakarítás kiszámítása során a 7. mellékletben meghatározott módszereket és elveket kell alkalmazni, f) a részt vevő fél számára - amennyiben az kivitelezhető - a végrehajtó hatóság irányában fennálló, az elért energiamegtakarításról szóló éves jelentéstételi kötelezettséget, valamint a jelentés tartalmára vonatkozó közzétételi kötelezettséget kell előírni, g) biztosítani kell az eredmények nyomon követését és megfelelő intézkedéseket kell meghatározni arra az esetre, ha az előrehaladás mértéke nem kielégítő, h) olyan ellenőrzési rendszert kell létrehozni, amely magában foglalja az energiahatékonyság-javítási intézkedések egy statisztikailag jelentős részének független ellenőrzését is. (3) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt követelményt kizárólag a szakpolitikai intézkedésként meghatározott szabályozás és önkéntes megállapodás esetében kell figyelembe venni. (4) A szakpolitikai intézkedésként meghatározott, energiára és szén-dioxidra kivetett adóra a (2) bekezdés h) pontja nem alkalmazandó. 10. (1) 1 A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemeit a 8. melléklet I. része tartalmazza. (2) Az Európai Bizottság számára küldendő, a szakpolitikai intézkedésekről szóló bejelentésben fel kell tüntetni a végfelhasználási energiamegtakarítás elérendő mértékét, továbbá, hogy a végfelhasználási energiamegtakarítás a megjelölt szakpolitikai intézkedések által milyen módon érhető el, és miként teljesülnek a 9. (2) bekezdésében meghatározott követelmények. (3) 2 Az egyes szakpolitikai intézkedéseket és a megvalósításért felelős végrehajtó hatóságokat a 8. melléklet II. része tartalmazza. 1 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 5. (1). Hatályos: XII. 21-től. 2 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 5. (2). Hatályos: XII. 21-től.

6 6. oldal 8. Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség esetkörei és teljesítésük részletszabályai 11. (1) Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség stratégiaalkotási, jelentéstételi vagy adatszolgáltatási kötelezettséghez (a továbbiakban együtt: tájékoztatási kötelezettség) kapcsolódik. (2) Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség alapjául szolgáló esetköröket, a kötelezettség teljesítéséért felelős szervezetet, valamint a kötelezettség teljesítésének módját (a továbbiakban: a kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentum) és határidejét a 9. melléklet tartalmazza. (3) 1 Ha a 9. mellékletben meghatározott kötelezettség teljesítéséért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) felelős, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentumot köteles az Európai Bizottság mellett a miniszternek is megküldeni és honlapján közzétenni. Ha a kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentum a Hivatal határozata, azt a Hivatal honlapján nem kell közzétenni. 9. Az átváltási tényezők 12. Az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket a 6. melléklet tartalmazza. III. FEJEZET AZ ENERGETIKAI AUDITRA ÉS AZ ENERGETIKAI AUDITOROKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 10. Az energetikai audit minimális tartalmi követelményei 13. (1) Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a - villamos energiára vonatkozó - terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is. (2) Az energetikai auditnak - amennyiben az lehetséges - életciklus-költség elemzésre kell épülnie a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembe vétele érdekében. (3) Az energetikai auditnak arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról. (4) Az energetikai auditnak ki kell terjednie a) az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására, b) a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására, c) az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, d) a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására, e) 2 az energetikai auditban javasolt intézkedések végrehajtása esetén az elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerére. 1 Módosította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. b). 2 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 6. (1). Hatályos: XII. 21-től.

7 7. oldal (5) Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsítenie kell az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat). A potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket az energetikai auditnak legalább a (6) bekezdésben meghatározott beavatkozási kategóriákban kell megfogalmaznia, és az ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsítenie a potenciális megtakarítások kiaknázásának ajánlott mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési időt. (6) Az energetikai auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia intézkedéseket: a) beruházást nem igénylő (egyszerű), b) támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális), c) jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes). (7) Az energetikai audit kiterjedhet a) az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire, b) a támogatási és finanszírozási programokra, valamint c) egy már meglévő vagy tervezett távfűtési vagy távhűtési rendszerhez való csatlakozás lehetőségére vonatkozó tájékoztatásra. (8) 1 Az energetikai auditálás az MSZ EN , -2, -3, -4 szabvány alkalmazásával is elkészíthető, az energetikai auditálási tevékenység folytatatására irányuló jogszabályi rendelkezések figyelembevétele mellett. 11. Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának egyes szabályai 14. (1) 2 Az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet felelős a) a jogszabályi előírásoknak való megfelelésért, b) az általa készített audit szakszerűségéért, költséghatékonyságáért és c) a valós állapotnak megfelelő tartalomért. (2) Az energetikai auditornak, illetve energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetnek az energetikai audit aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megbízónak át kell adnia. (3) Az átadott energetikai audit nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárja, hogy az auditot a megbízó bármely energiahatékonysági szolgáltatónak átadja. (4) Az energetikai auditor, illetve energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet is köteles az energetikai auditot, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrizni. 15. Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet köteles az energetikai auditálást piacsemlegesen lefolytatni. 16. (1) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet az energetikai auditálás lefolytatásához közreműködőt vehet igénybe. (2) Az energetikai auditort, az energetikai auditáló szervezet tagját, alkalmazottját és vele bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt, valamint az energetikai auditálásban közreműködőt az energetikai auditálás során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak a Hivatal, továbbá törvényben meghatározott szerv vagy személy részére nyújthatnak tájékoztatást. 17. (1) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet az általa közvetlenül végzett tevékenység tekintetében energetikai auditálást nem végezhet. (2) Az energetikai auditor annál a szervezetnél, amelynek alkalmazottja, csak abban az esetben végezhet energetikai auditálást, ha az energetikai auditálásra vonatkozó szakmai tevékenysége tekintetében közvetlenül a szervezet vezetésének van alárendelve. A szervezet vezetője ebben az esetben sem adhat az energetikai auditor számára az auditálás eredményét befolyásoló utasítást, és az auditálás eredménye miatt az energetikai auditort hátrány nem érheti. 1 Beiktatta: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 6. (2). Hatályos: XII. 21-től. 2 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 7.. Hatályos: XII. 21-től.

8 8. oldal 12. Az energetikai auditálás ellenőrzése (1) Az energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet a Hivatal megkeresésére köteles a vizsgálatra kiválasztott energetikai audittal kapcsolatos megjelölt adatokat, egyéb kiegészítő tájékoztatást a Hivatal számára megadni. A Hivatal kérésére az energetikai audit teljes iratanyagát meg kell küldeni. Ha az energetikai auditot és a kapcsolódó dokumentációt az energetikai auditor vagy az energetikai auditáló szervezet nem adja át, az az auditálásra kötelezettől, vagy az audit elkészíttetésére megbízást adó egyéb személytől is bekérhető. (2) A Hivatal az ellenőrzés megkezdéséről nem köteles értesítést küldeni. 19. (1) Az energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésében nem vehet részt az, a) aki az ellenőrzött energetikai audit elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy energetikai auditorként járt el, b) aki az energetikai auditot elkészítő energetikai auditáló szervezet tagja vagy alkalmazottja, c) akinek az a) vagy b) pont szerinti személy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója. (2) Az energetikai audit ellenőrzése során a) 2 az energetikai auditálás folyamata, az energetikai audit megállapításai, számítási részeredményei és a végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága, valamint b) a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége kerül ellenőrzésre. (3) A Hivatal az energetikai audit alapadatait szükség szerinti helyszíni ellenőrzés során azonosítja be. (4) A Hivatal vagy annak alkalmazottja nem végezhet energetikai auditálási tevékenységet. 13. Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés és a névjegyzék vezetése 20. (1) 3 A Hivatal a bejelentés megérkezését követően ellenőrzi, hogy az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet bejelentése megfelel-e az energiahatékonyságról szóló törvényben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) 4 (3) 5 A Hivatal a bejelentés beérkezésétől számított 8 napon belül dönt a névjegyzékbe vételről, ha a bejelentő a névjegyzékbe vételi feltételeknek megfelel, és e tényről határozat megküldésével értesíti a bejelentőt. A Hivatal a bejelentő számára a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad. (4) 6 Ha a bejelentés nem felel meg az előírt követelményeknek, a Hivatal 8 napon belül a) a bejelentés hiányainak megjelölése mellett hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt, vagy b) - ha a hiánypótlás, nyilatkozattétel nem lehetséges vagy eredménytelen - a névjegyzékbe vételt határozattal megtagadja és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélkül történő folytatásának jogkövetkezményeire (1) Az energetikai auditor bejelentésének tartalmaznia kell az energetikai auditor a) névjegyzékben feltüntetendő adatait, b) a szakképzettséget igazoló oklevelének hiteles másolatát, c) szakmai gyakorlatának igazolását, d) a szakmai vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolását, e) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről, 1 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 8.. Hatályos: XII. 21-től. 2 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 9.. Hatályos: XII. 21-től. 3 Módosította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. c), 17. a). 4 Hatályon kívül helyezte: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 17. b). Hatálytalan: XII. 21-től. 5 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 10.. Hatályos: XII. 21-től. 6 Megállapította: 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. (1). Hatályos: XII. 26-tól. 7 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 11.. Hatályos: XII. 21-től.

9 9. oldal f) erkölcsi bizonyítványát, valamint g) nyilatkozatát a bejelentés tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról. (2) Az energetikai auditáló szervezet bejelentésének tartalmaznia kell az energetikai auditáló szervezet a) névjegyzékben feltüntetendő adatait, b) energetikai auditor tagjának vagy alkalmazottjának nevét, névjegyzéki jelölését, c) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről, d) nyilatkozatát a bejelentés tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról. (3) A Hivatal kétség esetén bekérheti az eredeti dokumentumokat is. (4) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet a névjegyzékben szereplő adatainak változása esetén a névjegyzékbe való bejegyzés érdekében 5 napon belül tájékoztatja a Hivatalt. (5) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet, ha tevékenységét megszünteti, a megszüntetésre vonatkozó döntést követő 5 napon belül bejelenti a Hivatalnak. E bejelentéssel kapcsolatos ügyintézésre az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 14. Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szakmai követelményei 22. (1) 1 Energetikai auditor a 11. mellékletben meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet. (2) 2 A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe. (3) 3 Szakmai gyakorlati időként a felsőfokú végzettség szint szerint a 12. mellékletben meghatározott időtartamú, a szakirányú szakképzettség megszerzését követően teljesített energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el. 23. (1) A szakmai gyakorlat igazolásaként a bejelentést megelőző tíz éven belül végzett tevékenység igazolására kiállított közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el (munkáltatói igazolás, munkavégzésre irányuló szerződés, megbízási szerződés vagy megbízó szervezet általi igazolás), amely tartalmazza a gyakorlat időtartamát, a folytatott tevékenység leírását. (2) Szakmai gyakorlati időként elismerhető az energia-gazdálkodással vagy energia-termeléssel kapcsolatos a) 4 munkajogviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszony, b) közép- és felsőoktatásban folytatott oktatói tevékenység, c) tervezői, tanácsadói vagy szakértői tevékenység. 15. A közreműködő szervezetek A közreműködő szervezetnek olyan működési és eljárási szabályzattal kell rendelkeznie, amely a) 7 tartalmazza az energetikai auditorok szakmai képzésével, továbbképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos eljárási szabályokat, b) tartalmazza a Hivatallal való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, c) 8 biztosítja a közreműködő tevékenységgel kapcsolatos tevékenységnek az egyéb tevékenységektől való elkülönítését. 1 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 12. (1). Hatályos: XII. 21-től. 2 Megállapította: 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. (3). Módosította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. e). 3 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 12. (2). Hatályos: XII. 21-től. 4 Módosította: 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet Módosította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. d). 6 Módosította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. f). 7 Módosította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. g). 8 Módosította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. h).

10 10. oldal (1) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell a közreműködői tevékenységgel kapcsolatos feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyzettel és felszereltséggel. (2) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell: a) olyan helyiséggel, amelyben biztosítható legalább 20 fő részvételével elektronikus vizsga megszervezése, b) olyan elektronikus vizsgaszoftverrel, ba) amely támogatja a vizsgák helyszíni, vizsgalaborban történő lebonyolítását, bb) amely alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló vizsgakérdések alapján a vizsgázók számára egyedi vizsgasorokat generáljon, bc) amely alkalmas a részletes vizsgaeredmények archiválására és tárolására és c) Informatikai Biztonsági Szabályzattal. (3) A közreműködő szervezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a felhasználók számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét (1) A közreműködő szervezeti tevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a közreműködő szervezetek nyilvántartásában feltüntetendő adatokat, a kérelemhez mellékelni kell: a) a működési és eljárási szabályzatot, b) a szakmai vizsga és a megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szóló szabályzatot, c) a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról szóló szabályzatot és d) nyilatkozatot a 25. -ban meghatározott feltételek rendelkezésre állásáról. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szabályzatok nélkül benyújtott kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (3) A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés dokumentációját, valamint a vizsgadokumentációt a tanfolyam, a képzés és a vizsga zárását követő 10 munkanapon belül köteles megküldeni a Hivatal részére. 16. Határon átnyúló energetikai auditálási szolgáltatásnyújtás 27. (1) EGT tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységére vonatkozó bejelentésének - magyar nyelvű fordításban - tartalmaznia kell a) 3 a 21. (1) bekezdés a)-b), e) és g) pontjában foglalt adatokat, b) 4 a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény 22. (3) bekezdésében foglaltakat, c) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlatnak megfelelő gyakorlat igazolását, d) a büntetlen előélet igazolását, e) igazolást arról, hogy az energetikai auditor az energetikai auditálási tevékenység folytatása céljából jogszerűen letelepedett valamely EGT tagállamban, f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a nyilatkozat benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva az energetikai auditálási tevékenység gyakorlásától, g) 5 nyilatkozatot - az időtartam megjelölésével - arra vonatkozóan, hogy a bejelentését öt évnél rövidebb időtartamra kívánja megtenni. (2) 6 Az energetikai auditáló szervezet bejelentésének - magyar nyelvű fordításban - tartalmaznia kell a) az (1) bekezdés b) és e)-g) pontja szerinti nyilatkozatokat és iratokat, valamint b) a 21. (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatokat, igazolást és nyilatkozatot. IV. FEJEZET 1 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 13.. Hatályos: XII. 21-től. 2 Megállapította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 14.. Hatályos: XII. 21-től. 3 Megállapította: 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. (4). Hatályos: XII. 26-tól. 4 Megállapította: 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. (4). Hatályos: XII. 26-tól. 5 Megállapította: 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. (5). Hatályos: XII. 26-tól. 6 Megállapította: 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. (6). Hatályos: XII. 26-tól.

11 11. oldal ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. Hatálybalépés 28. (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel június 7-én lép hatályba. (2) A szeptember 1-jén lép hatályba. 18. Jogharmonizációs záradék 29. Ez a rendelet a) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, való megfelelést szolgálja melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésről szóló éves jelentések általános kerete I. A jelentéseknek legalább a következő információkat kell tartalmaznia: Az alábbi, az előző évet megelőző évi (adott év-2) mutatókra vonatkozó becslés: 1. a primerenergia-felhasználás; 2. a teljes végsőenergia-fogyasztás; 3. az ágazatonkénti végsőenergia-fogyasztás: - ipar, - közlekedés (megosztva a személyszállítás és a teherszállítás között, ha rendelkezésre áll), - háztartások, - szolgáltatások; 4. a szektoronkénti bruttó hozzáadott érték: - ipar, - szolgáltatások; 5. az egy háztartásra jutó felhasználható jövedelem; 6. a bruttó hazai termék (GDP); 7. a hőtermelésből származó villamosenergia-termelés; 8. villamos energia és hőenergia kapcsolt termeléséből származó villamosenergia-termelés; 9. a hőenergia-termelésből származó hőtermelés; 10. villamos energia és a hőenergia kapcsolt termeléséből származó hőtermelés, beleértve az ipari hulladékhőt is; 11. a hőtermelés során felhasznált tüzelőanyag; 12. utaskilométer (pkm), ha rendelkezésre áll; 13. tonnakilométer (tkm), ha rendelkezésre áll; 14. megtett kilométerek összesen (pkm + tkm), ha 12) és 13) nem áll rendelkezésre; 15. népesség. 1 Hatályon kívül helyezve: évi CXXX. törvény 12. alapján. Hatálytalan: VI. 8-tól. 2 Hatályon kívül helyezve: évi CXXX. törvény 12. alapján. Hatálytalan: VI. 8-tól.

12 12. oldal Azon ágazatok vonatkozásában, amelyek energiafogyasztása azonos szinten marad vagy nő, ennek a jelenségnek az okait elemezni kell, és az értékelést a becslésekhez kell csatolni. II. A második és az azt követő jelentéseknek az e pontban foglaltakat is tartalmazniuk kell: 1. beszámoló a megelőző évben végrehajtott olyan jelentősebb jogalkotási és nem jogalkotási intézkedésekről, amelyek hozzájárulnak a évi átfogó nemzeti energiahatékonysági célkitűzések teljesítéséhez; 2. a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő, 500 négyzetméternél, július 9-től 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű épületek teljes olyan alapterülete, amely a jelentés esedékessége szerinti év január 1-jén nem felel meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértéknek; 3. a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő hűtött és/vagy fűtött épületek teljes olyan alapterülete, amelyet a megelőző évben felújítottak, vagy a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő jogosult épületekben az energiamegtakarítás mértéke; 4. a szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítás. III. Az éves jelentésben további nemzeti célkitűzések is megállapíthatók. Ezek különösen az I. pontban felsorolt statisztikai mutatókhoz vagy azok kombinációihoz kapcsolhatók, ilyen például az elsődleges vagy végsőenergia-intenzitás vagy ágazati energiaintenzitások. IV. Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján megállapított indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést az éves jelentés keretében be kell jelenteni az Európai Bizottságnak. A bejelentés során a célkitűzést a 2020-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozni, kitérve arra, hogy mely adatok felhasználásával kerültek az értékek kiszámításra. V. Az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzés megállapítása során figyelembe kell venni: 1. hogy az Európai Unió évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1483 Mtoe primerenergiát vagy az 1086 Mtoe végső energiát; 2. az energiahatékonyságról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott egyéb jogszabályokban előírt intézkedéseket; 3. az I. és II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben meghatározott nemzeti indikatív energiamegtakarítási célelőirányzatot; 4. az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek nemzeti vagy uniós szinten az energiahatékonyságot célozzák. 2. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemei I. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek keretet kell biztosítania a nemzeti energiahatékonysági stratégiák kidolgozásához. II. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek ki kell térnie a jelentősebb energiahatékonyság-javító intézkedésekre és a várható, illetve elért energiamegtakarításra, beleértve az energiaellátás, -továbbítás és - elosztás, valamint az energia végfelhasználása terén elért megtakarításokat is, továbbá annak részét kell képezze a naprakésszé tett Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. III. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat: 1. Célkitűzések és stratégiák: 1.1. a évi indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzés, 1.2. az I. és II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben meghatározott nemzeti indikatív energiamegtakarítási célelőirányzat,

13 13. oldal 1.3. a teljes gazdaságra vagy egyes ágazatokra vonatkozó egyéb meglévő energiahatékonysági célkitűzések. 2. Intézkedések és energiamegtakarítás: A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek információkat kell közölnie az elfogadott vagy a terv szerint elfogadandó intézkedésekről és az azokkal összefüggő megtakarításokról Primerenergia-megtakarítás A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek fel kell sorolnia az összes gazdasági ágazatban a primerenergia-megtakarítás érdekében tett jelentős intézkedéseket és fellépéseket. Minden egyes intézkedés vagy intézkedés-, illetve fellépéscsomag esetében meg kell adni a 2020-ra vonatkozó várható megtakarítások, valamint a jelentéstétel időpontjáig elért megtakarítások mértékét Amennyiben ilyen rendelkezésre áll, meg kell adni az intézkedések egyéb hatásaival, illetve előnyeivel (az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, a levegő minőségének javulása, munkahelyteremtés stb.) kapcsolatos információkat és a végrehajtás költségvetését is Teljes energiamegtakarítás A III. és IV. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervnek tartalmaznia kell a teljes energiamegtakarítási célelőirányzat teljesítésével összefüggő eredményeket. Ha nem áll rendelkezésre az intézkedésenkénti megtakarításokkal kapcsolatos számítás vagy becslés, az intézkedések (vagy intézkedéskombinációk) következtében elért ágazatonkénti energiafogyasztás-csökkenést kell feltüntetni A III. és IV. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervnek be kell mutatnia az energiamegtakarítás kiszámításához használt mérési, illetve számítási módszertant is. Ha az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv keretében a mérési és hitelesítési módszertanokra vonatkozóan tett ajánlás szerinti módszertant alkalmazzák, arra a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek hivatkoznia kell. 3. Különös információk Közintézmények: A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell az energiamegtakarítási intézkedési tervet kidolgozó közintézmények felsorolását Az energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségek A nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveknek tartalmazniuk kell az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletével összhangban megválasztott nemzeti együtthatókat. Az első nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, illetve a szakpolitikai intézkedések rövid leírását Energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell: a) a megelőző időszakban végzett energetikai auditok számát; b) a megelőző időszakban a nagyvállalatoknál végzett energetikai auditok számát; c) a nagyvállalatok számát, azok számának feltüntetésével, amelyek a minimumkövetelményeknek megfelelő energetikai auditokat felügyelt önkéntes megállapodások keretében folytatták le A hatékony fűtés és hűtés előmozdítása A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének végrehajtása terén elért eredmények értékelését Energiaátvitel és -elosztás Az első nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek és az azt követő, tízévenként esedékes jelentésnek tartalmaznia kell a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra energiahatékonysági potenciáljáról készített értékelést, valamint a meghatározott intézkedéseket és beruházásokat. 1 Módosította: 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. i).

14 14. oldal 3.6. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv keretében be kell számolni azokról az intézkedésekről, amelyeket a keresletoldali válaszintézkedések lehetővé tétele és kidolgozása érdekében hoztak Megfelelő képesítési, akkreditációs és tanúsítási rendszerek hozzáférhetősége A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell az energiahatékonysági szolgáltatásokat, energetikai auditokat és energiahatékonyság-javító intézkedéseket nyújtó szervezetek számára hozzáférhető képesítési, akkreditációs és tanúsítási rendszerekre vagy egyenértékű minősítési rendszerekre vonatkozó információkat Energiahatékonysági szolgáltatások A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell a) az azon internetes oldalra mutató hiperhivatkozást, ahol elérhető az energiahatékonysági szolgáltatókkal kapcsolatos jegyzék vagy felület, b) az energiahatékonysági piac aktuális helyzetének és a jövőben várható fejlődésének minőségi felülvizsgálatát Az energiahatékonyság előmozdítását célzó egyéb intézkedések A III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervnek tartalmaznia kell az energiahatékonyságot akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátokat, és szükség esetén az azok elhárítása érdekében tett intézkedések jegyzékét A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell a évi teljes primerenergia-felhasználásra vonatkozó naprakész becsléseket, valamint az 1. mellékletben megjelölt ágazatok primerenergia-fogyasztására vonatkozó becsléseket. 3. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez A fűtés és a hűtés hatékonysági potenciálja átfogó értékelésének kötelező tartalmi elemei 1. A nemzeti fűtési és hűtési potenciálok átfogó értékelésének a következőket kell tartalmaznia: a) a fűtési és hűtési igény leírása; b) ezen igény elkövetkezendő tíz évben várható változásának előrejelzése, különös figyelemmel az épületekkel összefüggő, valamint a különböző ipari ágazatokban felmerülő igények alakulására; c) az ország térképe az alábbiak megjelölésével, ugyanakkor megőrizve a bizalmas üzleti adatokat: ca) fűtési és hűtési keresleti pontok, beleértve az alábbiakat: - legalább 30%-os beépítettségi arányú települések és városhalmazok, valamint - 20 GWh-t meghaladó teljes éves fűtési/hűtési igényű ipari övezetek; cb) meglévő és tervezett távfűtési vagy távhűtési infrastruktúra; cc) potenciális fűtési és hűtési elosztópontok, beleértve az alábbiakat: - 20 GWh-t meghaladó teljes éves villamosenergia-termelést biztosító villamosáram-termelő létesítmények, valamint - hulladék-égetőművek, - a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 1. (2) bekezdésében felsorolt technológiákat alkalmazó, meglévő és tervezett, kapcsolt energiatermelő létesítmények, valamint távfűtési létesítmények; d) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel (beleértve a lakossági kapcsolt energiatermelő mikroegységeket), valamint távfűtéssel/távhűtéssel kielégíthető fűtési és hűtési igény meghatározása; e) a kiegészítő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési potenciál meghatározása, beleértve a meglévő termelő és ipari létesítmények vagy más hulladékhőt termelő létesítmények felújítását és újak építését is; f) a távfűtési és távhűtési infrastruktúra energiahatékonysági potenciáljainak meghatározása; g) a d) pontban szereplő igénynek való megfeleléshez szükséges, az e) pontban szereplő potenciál elérése érdekében a 2020-ig, illetve 2030-ig elfogadható stratégiák, szakpolitikák és intézkedések, ideértve adott esetben az alábbiakra irányuló javaslatokat is: ga) a kapcsolt energiatermelés fűtő- és hűtőenergia-előállításon, valamint villamosenergia-termelésen belüli részarányának növelése;

15 15. oldal gb) olyan hatékony távfűtési vagy távhűtési infrastruktúra kifejlesztése, amely kompatibilis a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés fejlesztésével, valamint a hulladékhőből és megújuló energiaforrásokból származó energiából előállított fűtő- és hűtőenergia alkalmazásával; gc) a hulladékhőt előállító új, hő alapú villamosenergia-termelő létesítmények és ipari üzemek olyan helyszínen való felépítésének ösztönzése, ahol a rendelkezésre álló hulladékhő a lehető legnagyobb arányban visszanyerhető a meglévő vagy várható hűtési és fűtési igény kielégítésére; gd) annak ösztönzése, hogy az új lakóövezetek vagy a termelési folyamatuk során hőt fogyasztó új ipari létesítmények olyan helyszínen épüljenek fel, ahol a rendelkezésre álló hulladékhő - az átfogó értékelésben meghatározottak értelmében - hozzájárulhat azok fűtési és hűtési igényeinek kielégítéséhez. Ez magában foglalhat olyan javaslatokat, amelyek egy bizonyos számú berendezés egy helyre telepítését támogatják a fűtési és hűtési kereslet és kínálat optimális összehangolásának biztosítása érdekében; ge) annak ösztönzése, hogy a hulladékhőt előállító hő alapú villamosenergia-termelő létesítményeket, ipari üzemeket, hulladék-égetőműveket és más hulladékból energiát előállító üzemeket csatlakoztassák a helyi távfűtési vagy távhűtési hálózatra; gf) a lakóövezeteket vagy a termelési folyamataik során hőt fogyasztó ipari üzemeket csatlakoztatni kell a helyi távfűtési vagy távhűtési hálózatra; h) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés részaránya és a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében meghatározott potenciál és elért előrehaladás; i) a szükséges primerenergia-megtakarítás becslése; j) a fűtéshez és hűtéshez nyújtandó esetleges állami támogatási intézkedésekre vonatkozó becslés, a vonatkozó éves költségvetéssel és a potenciális támogatási elem meghatározásával (ez nem okozhatja az állami támogatások értékelése céljából az állami támogatási rendszerekről szóló külön értesítésre vonatkozó kötelezettség sérelmét). 2. Az átfogó értékelés megfelelő mértékben a regionális vagy helyi tervek és stratégiák összességéből is állhat. 4. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez I. A fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítását célzó országos költség-haszon elemzés általános elvei 1. A fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítását célzó költség-haszon elemzés elkészítésének célja, hogy a korlátozott erőforrások sorrendjének társadalmi szintű minőségi meghatározásához döntési alapot nyújtson. 2. A költség-haszon elemzés vagy egy projekt értékelésére vagy pedig projektcsoportra terjed ki egy tágabb helyi, regionális vagy nemzeti értékelés keretében annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani a leginkább költséghatékony és legkedvezőbb fűtési vagy hűtési lehetőséget egy adott földrajzi terület számára a fűtés tervezése céljából. 3. A költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell egy társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi tényezőkre kiterjedő gazdasági elemzést is. 4. A költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell a következő lépéseket és megfontolásokat: a) rendszerhatár és földrajzi határ megállapítása A költség-haszon elemzés hatálya határozza meg az érintett energiarendszert. A földrajzi határ egy alkalmas, jól meghatározott földrajzi területet - pl. egy adott térséget vagy városi területet - ölel fel, elkerülve ezzel, hogy projektenként szuboptimális megoldásokat válasszanak. b) a keresleti és kínálati lehetőségekkel kapcsolatos integrált megközelítés A költség-haszon elemzésben a rendelkezésre álló adatok felhasználásával figyelembe kell venni a rendszeren és a földrajzi határon belüli minden rendelkezésre álló kínálati erőforrást, ideértve a villamosenergia-termelő és ipari létesítményekből származó hulladékhőt és a megújuló energiát, valamint a hűtési és fűtési igény terén tapasztalható jellemzőket és irányzatokat. c) a referenciaalap kialakítása A referenciaalap célja, hogy hivatkozási pontként szolgáljon, amelyhez képest értékelni lehet az alternatív forgatókönyveket. d) alternatív forgatókönyvek meghatározása