BAJMÓCY PÉTER 1 JÓZSA KLÁRA 2 PÓCSI GABRIELLA 3 SZÉLSİSÉGES APRÓFALVAK. APRÓFALVAK A TELEPÜLÉSLISTÁK VÉGEIN NÉHÁNY TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓ ALAPJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BAJMÓCY PÉTER 1 JÓZSA KLÁRA 2 PÓCSI GABRIELLA 3 SZÉLSİSÉGES APRÓFALVAK. APRÓFALVAK A TELEPÜLÉSLISTÁK VÉGEIN NÉHÁNY TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓ ALAPJÁN"

Átírás

1 BAJMÓCY PÉTER 1 JÓZSA KLÁRA 2 PÓCSI GABRIELLA 3 SZÉLSİSÉGES APRÓFALVAK. APRÓFALVAK A TELEPÜLÉSLISTÁK VÉGEIN NÉHÁNY TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓ ALAPJÁN Extreme small-villages. Villages on the ends of the settlement-lists in Hungary by some social-economic indices It is well-known, that the small villages had been the most underprivileged settlements in Hungary during the last fifty years. It did not come only from their size, but from their political awarding, too. The small villages (less than 500 inhabitants) made a relatively homogenous group during the last fifty years, but in the last decade a differentiation process started. Some villages are really extreme in some indices, they are among the best or the worst settlements in Hungary. We investigated twenty indicators (demographic, employment, income, education level, etc.) and we found small villages among the best and the worst settlements. On the whole the small villages are in worse situation than the average, but there are good and very bad ones accirding every indices. The most special ones are the roma (gipsy) villages, the extremely small ones, the villages with suitable torism or the villages with some social institutions. Bevezetés Az elmúlt évtizedekben a geográfus szakma érdeklıdése lassan, fokozatosan fordult a falvak, a falukutatás felé. A településállományon belül kitüntetett figyelemben részesülnek faluállományunk legkisebb elemei, az aprófalvak. Kezdetekben az aprófalvak általános tulajdonságai, a hátrányos helyzetük ismertetése, ennek okainak és következményeinek feltárása foglalkoztatta a hazai geográfiát, megjelentek az elsı falutipizálások, esettanulmányok (BELUSZKY P. 1977, ENYEDI GY. 1980, BELUSZKY P. - SIKOS T. T. 1982, KOVÁCS K. 1990, TÓTH K. 2000). Az 1990-es évek után azonban felismerve a települések életét, fejlıdését befolyásoló folyamatok megváltozását az aprófalvas településállomány 1 Bajmócy Péter PhD., egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék 2 Józsa Klára demonstrátor, egyetemi hallgató, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék 3 Pócsi Gabriella demonstrátor, egyetemi hallgató, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

2 differenciálódása is érdeklıdésre tartott számot. E tanulmány is e kérdéskörhöz kíván néhány adalékkal hozzájárulni. Közismert tény, hogy az aprófalvak az elmúlt fél évszázadban a magyar településhálózat leghátrányosabb helyzető elemei közé tartoztak. Hátrányos helyzetük nem csak méretükbıl fakadt, hanem abból is, hogy az államszocialista településpolitika felváltva hol a megtőrt, hol a megszüntetendı, hol az egyéb, de soha sem a fejlıdıképes kategóriába sorolta ezeket a kis településeket. Az ötvenes évek szocialista falumodellje életképtelennek minısítette az aprófalvakat. Késıbb, az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (1971) is lényegében funkció nélküli településeknek tekintette ıket (2070 település, köztük a teljes aprófalvas állomány került az ún. egyéb kategóriába). A méretbıl fakadó örökölt hátrányok, az infrastrukturális ellátatlanság, a rossz életkörülmények, a munkalehetıségek hiánya, a gyenge tömegközlekedési kapcsolatok, a településfejlesztési tiltások miatt tömegével hagyták el lakóik -leghamarabb és legnagyobb mértékben a jobban képzettek- az aprófalvakat (KULCSÁR V. 1976). Mindez jelentıs marginalizálódást is eredményezett (öregedı korszerkezet, alacsony iskolai végzettség, leromló lakókörnyezet, peremre szorult társadalmi csoportok megjelenése stb.) (BAJMÓCY P.-BALOGH A. 2002a). Így a településföldrajzi vizsgálatok is csaknem homogén elmaradott aprófalvas településtípusról tudtak beszámolni (BELUSZKY-SIKOS T. 1982). Ugyanakkor - szemben néhány más országgal - Magyarországon csak alig néhány falu jutott a teljes kihalás állapotába (az ismert Győrőfő mellett még mintegy másfél tucat, zömmel baranyai kisközség) 4. Összességében a faluhálózatban a rendszerváltozás politikai hatásai inkább kedvezınek tekinthetık. (ENYEDI GY. 1996). A korábbi közös tanácsokkal szemben elvileg ma minden település önállóan gazdálkodhat, dönthet a rendelkezésére álló források felhasználásáról, alakíthatja településközi kapcsolatait. Új fejlıdési perspektívák nyíltak az aprófalvak elıtt: az egyéni mezıgazdaság újraéledése, a helyi vállalkozói réteg megjelenése, az idegenforgalomban rejlı lehetıségek révén több kitörési lehetıség áll rendelkezésükre. Ezekkel azonban korántsem tud minden aprófalu egyformán élni, így a faluállomány, s ezen belül az aprófalvak településkategóriájának differenciáltsága sokkal nagyobb mértékő 4 A közismert, kihalt zselici Győrőfő mellett számos baranyai, tolnai, stb. falu vesztette el önállóságát és került a kihalás szélére (0-5 fıs népesség). A Baranya megyei Révfalu és Kán 2001-ben már nem rendelkezett állandó lakossal, de ugyancsak Baranyában Korpádon négyen, Mónosokorban hárman, a szatmári Nagygécen szintén hárman, a tolnai Ladományban öten, a vasi Füztőn heten laktak 2001-ben. E települések népességük %-át vesztették el 1941 óta. Ugyanakkor Győrőfő, a kiépülı ökofalu következtében, amíg 1990-ben 0, addig 2001-ben 26 lakossal rendelkezett.

3 napjainkban, mint egy-két évtizeddel ezelıtt (BAJMÓCY P.-BALOGH A. 2002a). A hazai szakirodalomban legtöbbször alkalmazott beosztás alapján (KULCSÁR V. 1976, ENYEDI GY. 1980, BELUSZKY P. 1988, SIKOS T. T. 1990) az 500 fınél nem népesebb községeket tekintik aprófalvaknak. Így e kutatás során is az 500 fınél nem népesebb települések alkották vizsgálatunk tárgyát. Az aprófalvak térbeli eloszlása jelentıs különbségeket takar mind megyei, mind pedig kistérségi szinten. Arányuk vizsgálható az aprófalvas települések számával, illetve, az aprófalvakban élı népességnek az össznépességen belüli arányával is. Az ország településeinek csaknem egyharmada tartozik ebbe a kategóriába, különösen Baranya (68%), Zala (60%), Vas (59%), Veszprém (48%), Somogy (44%) és Borsod-Abaúj- Zemplén (39%) megyékben fordulnak elı jelentıs arányban. Ami a lakosságszámot illeti, az ország népességének mindössze 2,8%-a lakik aprófalvakban. Legnagyobb súllyal Baranya (13,7%),Vas (13,2%), Zala (12,4%) megyékben szerepelnek (BELUSZKY P. 1999, BAJMÓCY P.- BALOGH A. 2002a). Az aprófalvak társadalmi-gazdasági helyzete napjainkban Az 1990 elıtti falukutatások tehát egységes, aprófalvas településtípusról tudtak beszámolni, ám 1990 után számos tényezı az aprófalvak differenciálódása mellett hatott. E tényezık között természetesen megmaradt a településméret, mint differenciáló tényezı, mely döntı, csaknem kizárólagos volt 1990 elıtt. A településméret szerepe e kutatásban is kiemelkedı lesz, ám hatását az aprófalvak differenciálódására korábban már sikerült kimutatni (BELUSZKY P.-SIKOS T. T 1982, BELUSZKY P. 1999, BAJMÓCY P.-BALOGH A. 2002a). Új tényezıként jelenik meg a települések fekvése, a nagyvárosok közelében, fıútvonalak mentén és különösen az ország nyugati részén fekvı aprófalvak helyzete az 1990-es évtizedtıl kezdve lényegesen kedvezıbbé vált, mint a más területeken elhelyezkedı társaiké. Ugyancsak erıteljesebbé vált a turizmus, mint differenciáló tényezı szerepe is, ám ez valójában csak néhány aprófalu számára jelenthet igazi kiutat (BAJMÓCY P.-BALOGH A. 2002b). Az ország társadalmi átalakulásának következményeként a falvak népességnek szerkezete is differenciálódott, egyes falvakban a szélsıségesen gazdag, máshol a kifejezetten szegény, marginalizált, idıs, nyugdíjas, munkanélküli, stb. társadalmi csoportok adják a lakosság zömét. Ezen új térformáló folyamatok következményeként a korábban egységesnek tekinthetı aprófalvas településállományon belül különbözı kutatásoknak számos falutípust sikerült kimutatni (BAJMÓCY P.-BALOGH A. 2002a, G. FEKETE É. 2006). Mindkét tipizálás esetében jelentıs

4 csoportot képviselnek ugyan a típusos aprófalvak, ám megjelentek az elcigányosodó, gettósodó falvak, valamint G. Fekete Évánál több csoportban is az idegenforgalomhoz kapcsolódó kistelepülések. A keményebb módszerekkel operáló tipizálásban (BAJMÓCY P.-BALOGH A. 2002a) a településméret (törpe, illetve kevésbé apró falvak), valamint a gazdasági fejlettség (fejlett, illetve felzárkózó települések) jelentettek jól elhatárolható típust. A puhább módszerekkel is dolgozó kutatásban (G. FEKETE É. 2006) ugyanakkor szuburbán-, öko-, és uradalmi falvak kerültek megkülönböztetésre, illetve néhány település az egyéb kategóriába került. Jelentıs számú, ám nem kellıen kiforrott csoportra oszthatók tehát aprófalvaink, így nem meglepı, hogy nem egy közülük számos tulajdonságában markánsan eltér az aprófalvak, illetve az összes település átlagától is. Az aprófalvak azonban összességében ma is rosszabb helyzetben vannak, mint az ország egésze, s a legtöbb társadalmi-gazdasági mutató alapján e hátrányuk nem csak létezik, de igencsak számottevı is (1. táblázat). Azok a mutatók, amelyek a korábbi évtizedek elvándorlásához kapcsolódnak (népességváltozás között, halálozási ráta), illetve amelyek esetében a kis méret szerepe kitüntetett (középiskolát végzett népesség, ingázók aránya, agrárkeresık aránya), az aprófalvak hátránya igen jelentıs. Ugyanakkor néhány más mutató esetében napjainkra az aprófalvak lemaradása az össznépességhez minimálisra csökkent (vándorlási különbözet), sıt némely esetben az aprófalvak egyes adatai már magasabbak, mint az országos átlag (születési ráta, gyermekkorúak aránya, ipari foglalkoztatottak aránya). S ez utóbbiak mindenképpen figyelemre méltóak az aprófalvakról származó korábbi ismereteink tükrében. Az elızıekbıl nyilvánvaló, hogy a hazai aprófalvas településállomány igen differenciált napjainkban. Ennél azonban több is állítható. Számos olyan társadalmi-gazdasági mutató létezik, amelyek esetében, ha az ország összes települését az adott mutató szerint sorba állítjuk, akkor a lista végein aprófalvakat találunk. Abból, hogy az aprófalvak összességében általában rosszabb helyzetben vannak, mint az átlag, következik, hogy a listák egyik ( negatív ) végén vélhetıleg aprófalvakat találunk. Ugyanakkor gyakran a listák másik végén, a legjobb települések között is felbukkannak aprófalvak, nem egy esetben igen nagy számban. Aprófalvakat találunk a legmagasabb születési rátával, a legnagyobb természetes szaporodással, a legnagyobb be- és elingázással, de például a leginkább ipari települések között is.

5 Aprófalvak Magyarország Születési ráta , éves átlagban, ezrelék 9,7 9,4 Halálozási ráta , éves átlagban, ezrelék 17,3 13,1 Természetes szaporodás, , éves átlagban, ezrelék -7,6-3,7 Vándorlási különbözet, , éves átlagban, ezrelék -2,0 0,0 Népességszám-változás, , éves átlagban, ezrelék -9,6-3,8 Gyermekkorúak aránya, 2001 (%) 17,9 16,6 Idıskorúak aránya, 2001 (%) 25,4 20,4 Foglalkoztatottak aránya az össznépességbıl, 2001 (%) 27,3 36,2 Munkanélküliek aránya 5, 2001, (%) 16,3 10,1 Mezıgazdasági keresık aránya az összes foglalkoztatottakból, 2001 (%) 15,2 5,5 Ipari keresık aránya az összes foglalkoztatottakból, 2001 (%) 41,8 32,9 Tercier keresık aránya az összes foglalkoztatottakból, 2001 (%) 43,0 61,6 Ingázók aránya a helyben lakó foglalkoztatottakból, 2001 (%) 70,6 29,9 Ingázási egyenleg rátája 6, ,2-5,1 Az általános iskola 8 osztályát elvégzettek aránya a 15- X éves népességbıl, 2001 (%) 79,8 88,8 A középiskolát elvégzettek aránya a 18-X éves népességbıl, 2001 (%) 15,2 38,2 100 lakosra jutó személyautók száma, ,6 28,0 SZJA-alap/fı, 2000, (Ft) Az 1990-es népességszám az évi százalékában 52,9 112,7 Az 2001-es népességszám az évi százalékában 92,9 98,3 1. táblázat. Az aprófalvak néhány társadalmi-gazdasági mutatója az országos átlaghoz viszonyítva. Forrás: KSH alapján saját számítás E tanulmány ezen aprófalvakat kívánja a továbbiakban vizsgálni. A jelenség indokai sokrétőek, de elsısorban a falvak gyakran extrém kis méretébıl adódnak. Természetes, hogy a vizsgált mutatók esetében csak fajlagosakat célszerő használni, az abszolút mutatóknál, az aprófalvak kis méretének következtében e települések minden esetben a mezıny közepén, illetve negatív végpontjának közelében helyezkednének el. Az aprófalvak kis méretének következtében bizonyos társadalmi csoportok, bizonyos jelenségek sokkal koncentráltabban, vegytiszta módon jelenhetnek meg 5 A munkanélküliek száma viszonyítva a munkanélküliek és a foglalkoztatottak számának összegéhez a 2001-es népszámlálás adatai alapján. 6 A beingázók és az elingázók különbsége a helyben lakó foglalkoztatottakhoz viszonyítva.

6 bennük, a nagyobb települések társadalma-gazdasága összetettebb, ott e jelenségek csak keverten, vegyesen fordulnak elı. Ráadásul az aprófalvak kellıen nagyszámban fordulnak elı ahhoz, hogy közöttük esetenként csak néhány extrém értékeket mutasson az adott faktor esetében. Ugyanakkor ezen extrém aprófalvak léte mégis azt bizonyítja, hogy nem lehet egységesen kezelni ezeket a kis településeket, közöttük markánsan eltérı településtípusok, csoportok határolhatók el. A kutatás során alkalmazott módszerek E kutatásunk során húsz alapvetı társadalmi-gazdasági mutatót választottunk ki, s ezen mutatók mindegyike esetében elkészítettük az ország összes településének sorrendjét az adott mutató szerint. Ezt követıen az adott településsor elsı és utolsó száz, ezen belül külön az 50, 25 és 10 települését vizsgáltuk részletesen, egyrészt a szerint, hogy bennük hány aprófalu szerepel, másrészt pedig magyarázatot kíséreltünk meg adni, hogy mi indokolhatja bizonyos települések szereplését a legjobbak, illetve a legrosszabbak között. Módszereink között a statisztikai adatok elsıdleges feldolgozása mellett a vonatkozó szakirodalom áttekintése, forráselemzés, illetve ahol szükségesnek véltük, telefonos interjúk elkészítése szerepelt. Adataink részben 2001-bıl (népszámlálás), részben a KSH-TSTAR közötti adatbázisaiból származnak. Az általunk választott mutatók mindegyikének esetében található aprófalu mind az elsı, mind az utolsó száz település között (2. táblázat). Az is látható ugyanakkor, hogy az utolsó települések között lényegesen több az aprófalu, mint az elsık között. Amíg az elsı száz település között az összes mutatót tekintve az aprófalvak aránya 36%, addig az utolsó 100-ban 83%. A mutatónkénti országos elsı, illetve utolsó tízben még magasabb az aprófalvak aránya, az elsı tízben 56%, az utolsóban 88% (3. táblázat). Annak ellenére tehát, hogy az aprófalvak a legtöbb mutató esetében összességében az országos átlagnál lényegesen rosszabbak, mégis az adott mutatók esetén legjobb települések között is szép számmal találunk aprófalvakat, s különösen magas az aprófalvak aránya a kiemelkedıen legjobbak, az országos listák elsı tíz helyezettjei között.

7 Elsı 10 Elsı 25 Elsı 50 Elsı 100 Utolsó 100 Utolsó 50 Utolsó 25 Utolsó 10 Születési ráta , évente, ezrelék Halálozási ráta , évente, ezrelék Természetes szaporodás, , évente, ezrelék Vándorlási különbözet, , évente, ezrelék Népességszám-változás, , évente, ezrelék Gyermekkorúak aránya, Idıskorúak aránya, Foglalkoztatottak aránya az össznépességbıl, 2001 (%) Munkanélküliek aránya az össznépességbıl, 2001, (%) Mezıgazdasági keresık aránya az összes foglalkoztatottakból, 2001 (%) Ipari keresık aránya az összes foglalkoztatottakból, 2001 (%) Tercier keresık aránya az összes foglalkoztatottakból, 2001 (%) Ingázók aránya a helyben lakó foglalkoztatottakból, 2001 (%) Ingázási egyenleg rátája, Az általános iskola 8 osztályát elvégzettek aránya a 15-X éves népességbıl, 2001 (%) A középiskolát elvégzettek aránya a 18-X éves népességbıl, 2001 (%) lakosra jutó személyautók száma, SZJA-alap/fı, 2000, (Ft) Az 1990-es népességszám az 1949 évi százalékában Az 2001-es népességszám az 1990 évi százalékában táblázat. Az aprófalvak száma a településlisták elején, illetve végén Magyarországon, az összes település közül. Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján 7. 7 Az inverz mutatókat (azaz ahol a legkisebb értékkel rendelkezıket tekintettük elsınek és a legnagyobb értékkel rendelkezıket utolsónak ), dılt szedéssel jeleztük.

8 Elsı 10 Elsı 25 Elsı 50 Elsı 100 Utolsó 100 Utolsó 50 Utolsó 25 Utolsó táblázat. Az aprófalvak aránya a településlisták elején, illetve végén a 20 mutató összesítése alapján (%). Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján. Az aprófalvak átlagosnál hátrányosabb helyzetét mutatja, hogy szinte minden általunk választott mutató esetében a legrosszabb települések zöme aprófalu, a húsz mutató felében a 100 legrosszabb értékkel rendelkezı település közül legalább 90 aprófalu. Mindössze a 100 lakosra jutó személyautók száma, valamint a mezıgazdasági és ipari foglalkoztatottak tekintetében marad a 100 legrosszabb település között lévı aprófalvak száma 70 alatt. A 10 legrosszabb település között minden mutató esetében legalább hat, három mutatótól eltekintve legalább nyolc aprófalu található. Érdekes ugyanakkor, hogy számos mutatót tekintve a legjobb települések között is számos aprófalu van, de a mutatók szórása itt már lényegesen nagyobb, mint a legrosszabb települések tekintve. A munkanélküliek aránya esetében 81, az közötti népességszámváltozás vonatkozásában mindössze két aprófalu került be az elsı százba. Néhány mutatót tekintve alig találhatók aprófalvak a legjobb települések között, ilyen az ingázók alacsony aránya, az iskolai végzettséggel kapcsolatos mutatók, a magas SZJA-alap/fı, de különösen az közötti népességszám-változás. Ez utóbbi mutató arra is igazolást ad, hogy 1990 elıtt valójában egységesen kedvezıtlen helyzetben voltak az aprófalvak, gyakorlatilag nem volt kiemelkedı közöttük. Az egyes mutatók alapján legjobb tíz település között már markánsabban megjelennek az aprófalvak, a legalacsonyabb mezıgazdasági keresıaránnyal rendelkezı települések között tíz, a legalacsonyabb munkanélküliséggel, a legmagasabb ipari(!) és tercier(!) keresıaránnyal rendelkezı települések között kilenc aprófalu van a legjobb tíz között. Ugyanakkor néhány mutatónál (középiskolát végzettek aránya, SZJA-alap/fı, népességszám-változás ) nem találunk aprófalut az elsı tízben. Az extrém aprófalvak a mutatórendszerünk tükrében A cikk terjedelme nem teszi lehetıvé, hogy minden egyes mutatót részletesen, külön elemezzünk, ám az általunk legérdekesebbnek vélt tendenciákra mindenképpen érdemes kitérni. A demográfiai, korszerkezeti mutatók többségében az aprófalvak helyzete kedvezıtlenebb, mint az országos átlag, ez alól kivételt a születési ráta és a gyermekkorúak aránya

9 jelent. Ennek megfelelıen nem meglepı, hogy a legmagasabb születési rátával rendelkezı települések között számos aprófalu található. (4. táblázat) Születési Település Megye Népességszám, 2005 ráta, Vélhetı ok 1 Csenyéte Borsod-A.-Z ,9 Roma 2 Kiscsécs Borsod-A.-Z ,8 Roma 3 Magyarlukafa Baranya 93 30,5 Roma és fiatal 4 Uszka Szabolcs-Sz.-B ,2 Roma 5 Felsıregmec Borsod-A.-Z ,4 Roma 6 Gadna Borsod-A.-Z ,1 Roma 7 Tiszabı Jász-Nagykun-Sz ,8 Roma 8 Pusztaradvány Borsod-A.-Z ,2 Roma 9 Nyírpilis Szabolcs-Sz.-B ,2 Roma 10 Pamlény Borsod-A.-Z ,3 Fiatal 4. táblázat. A legmagasabb születési rátával rendelkezı települések között. A születési ráta éves átlagban, ezrelékben értendı. Forrás: KSH A legmagasabb születési rátával rendelkezı települések zöménél a roma népesség magas aránya indokolja ezt. A cigányság aránya leggyakrabban meghaladja a 60-70%-ot is, de némely település esetében 90% feletti. Az ilyen szélsıségesen magas roma népességi arányok általában csak az aprófalvakban fordulnak elı. A legalacsonyabb születési rátával rendelkezı községek kizárólagosan aprófalvak, 25 ilyen községben senki sem született között, a legtöbbjük Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei. A halálozási rátákat tekintve a legmagasabb és a legalacsonyabb rátával rendelkezı települések között is találunk aprófalvakat. A legalacsonyabb rátájú községek között néhány nagyvárosi agglomerációs (Telki, Sé, egyik sem aprófalu), illetve törpefalu 8 található, ez utóbbiaknál a vizsgált négy éves intervallum ellenére is jelentıs lehet a véletlen szerepe. A legmagasabb halálozási rátával rendelkezı falvak között ugyanakkor a törpefalvak és az idısek otthonával rendelkezı kistelepülések dominálnak (5. táblázat), mindkét esetben szélsıségesen idıs korszerkezettel. A természetes szaporodási lista két vége lényegileg megegyezik az elızıekkel. Elején a legmagasabb születési, végén a legmagasabb halálozási rátával rendelkezı települések, zömében aprófalvak találhatók. 8 A törpefalvak megítélésében sem egységes a szakma, ezen tanulmány a vizsgálat jellege miatt - a 100 fınél nem népesebb településeket tekinti törpefalvaknak. Ugyanígy tesz többek között Dövényi Zoltán is (DÖVÉNYI Z. 2003)

10 Népességszám, 2005 Halálozási ráta, Vélhetı ok Település Megye 1 Patalom Somogy ,3 Idısek otthona 2 Acsád Vas ,3 Idısek otthona 3 Lendvajakabfa Zala 25 72,6 Idıs törpefalu 4 Szıc Veszprém ,5 Idısek otthona 5 Óföldeák Csongrád ,5 Idısek otthona 6 Kıkút Somogy ,5 Idısek otthona 7 Zalaköveskút Zala 25 58,3 Idıs törpefalu 8 Pápakovácsi Veszprém ,7 Idısek otthona 9 Keresztéte Borsod-A.-Z ,6 Idıs törpefalu 10 Külsıvat Veszprém ,7 Idısek otthona 11 Gosztola Zala 31 52,6 Idıs törpefalu 12 Debréte Borsod-A.-Z ,2 Idıs törpefalu 5. táblázat. A legmagasabb halálozási rátával rendelkezı települések között. A halálozási ráta éves átlagban, ezrelékben értendı. Forrás: KSH Népesség -szám, 2005 Vándorlási különbözet, Vélhetı ok Település Megye 1 Tornakápolna Borsod-A.-Z ,2 Dezurbanizáció 2 Gosztola Zala ,0 Politikai ok 3 Keszü Baranya ,0 Szuburbán 4 Patalom Somogy ,7 Idısek otthona 5 Kıkút Somogy ,2 Idısek otthona 6 Telki Pest ,8 Szuburbán 7 Boncodfölde Zala ,2 Szuburbán 8 Vámosszabadi Gyır-Moson-S ,4 Szuburbán 9 Hegyfalu Vas ,1 Idısek otthona 10 Óföldeák Csongrád ,0 Idısek otthona 11 Bogád Baranya ,2 Idısek otthona 12 Ipolytölgyes Pest ,6 Fogyatékos otthon 6. táblázat. A legmagasabb vándorlási különbözeti rátával rendelkezı települések között. A halálozási ráta éves átlagban, ezrelékben értendı. Forrás: KSH

11 A vándorlási különbözet esetében már kevésbé egyértelmő az aprófalvak fölénye, hiszen az elsı 12 legmagasabb vándorlási egyenleggel rendelkezı településbıl csak hat népessége nem éri el az 500 fıt (6. táblázat). Itt is megjelennek az idısek otthonával rendelkezı települések (az idıskorúak bevándorlása az otthonba, ennek következtében kiemelkedıen magas halálozási ráta) és a nagyváros környéki, szuburbán községek is. Ugyanakkor a szélsıségesen kis településeknél egyéb okok is elıfordulhatnak. A borsodi Tornakápolnára, mely 2001-ben az ország legkisebb népességő települése volt néhány városi család költözött ki, s a község bekapcsolódott az Aggtelek környéki idegenforgalomba. A zalai Gosztolára pedig a 2002-es választások elıtt jelentkeztek be sokan, ám valójában nem költöztek a községbe, majd jelentıs részük ki is jelentkezett, hogy aztán 2006-ra újra bejelentkezzen. A legnagyobb elvándorlással sújtott hazai települések zöme is aprófalu, elsısorban törpefalu (Szárász, Megyer, Felsıszenterzsébet), illetve a lista elején szerepel a beregi Jánd is, ahol a 2001-es tiszai árvíz okozott elvándorlást. A tényleges szaporodást tekintve a szélsıséges települések között elsısorban olyanok találhatók, ahol az extrémitást a vándorlási egyenleg okozza. Különösen igaz ez a leggyorsabban növekvı településekre, hiszen e tekintetben az elsı száz teleülés között csak egyetlen, a borsodi Fáj esetében okozza a növekedést elsısorban a természetes szaporodás. A vándorlási egyenleg szélsıségei tehát jelenleg lényegesen nagyobbak települési szinten, mint a természetes szaporodáséi 9. Az közötti népességszám-változást tekintve a leggyorsabban fogyó települések zöme aprófalu, elsısorban törpefalu (Lendvajakabfa, Gáborjánháza, Iborfia, mind Zala, Pamlény, Perecse, Tornabarakony, Tornakápolna, mind Borosod-Abaúj-Zemplén, Libickozma, Nemeskisfalud, mindkettı Somogy és a Vas megyei Répceszentgyörgy). A leggyorsabban növık között viszont szuburbán (Telki, Budajenı, Veresegyház (város!), Bocskaikert, Kulcs, Hajmáskér), valamint új, avagy újonnan számításba vett intézménnyel rendelkezı községek (Csapi: bennlakásos általános iskola, Márianosztra: börtön 10 ), és egy roma népességgel és bevándorlással rendelkezı község (Uszka, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) került. Közülük csak Csapi és Uszka aprófalu, száz fı alatti törpefalu pedig ekkor még nem került az elsı százba. A korszerkezet extrémitásai hasonlóak a demográfiai mutatókéhoz, a gyermekkorúak aránya a születési rátáéhoz, az idıskorúak aránya pedig a halálozási rátáéhoz. A gyermekkorúak aránya összességében magasabb az aprófalvakban (17,9%), mint országosan (16,6%), ennek megfelelıen nem 9 A vándorlási különbözetek szórása mintegy kétszerese a természetes szaporodásénak. 10 A KSH 1990-ig a börtönök népességét nem számította az adott település lakónépességéhez, 2001-ben viszont igen, így ugrásszerően megnıtt többek között Márianosztra, Baracska, Harta lakossága.

12 csak a legalacsonyabb, de a legmagasabb gyermekkorú-aránnyal rendelkezı települések között is sok az aprófalu. Bár az idıskorúak aránya magasabb az aprófalvakban, mint országosan, itt is szép számmal vannak aprófalvak a lista mindkét végén. Település Megye Népességszám, 2005 Gyermekkorúak aránya (%) Vélhetı ok 1 Csapi Zala ,9 Iskola 2 Csenyéte Borsod-A.-Z ,7 Roma 3 Nemesmedves Vas 21 42,9 Nagycsalád 4 Fáj Borsod-A.-Z ,8 Roma 5 Tornanádaska Borsod-A.-Z ,8 Roma 6 Gilvánfa Baranya ,7 Roma 7 Tiszabı Jász-Nagykun-Sz ,6 Roma 8 Kiscsécs Borsod-A.-Z ,6 Roma 9 Pálmajor Somogy ,9 Roma 10 Szendrılád Borsod-A.-Z ,5 Roma 7. táblázat. A gyermekkorúak (0-14 évesek) legmagasabb arányával rendelkezı települések 2001-ben. Forrás: KSH Népességszám, Település Megye 2005 Idıskorúak aránya (%) Vélhetı ok 1 Kiscsécs Borsod-A.-Z ,8 Roma 2 Alsószentmárton Baranya ,8 Roma 3 Pálmajor Somogy 320 5,0 Roma 4 Gilvánfa Baranya 375 5,6 Roma 5 Csenyéte Borsod-A.-Z ,3 Roma 6 Rinyabesenyı Somogy 255 6,7 Roma 7 Piskó Baranya 284 7,4 Roma 8 Lúzsok Baranya 220 8,2 Roma 9 Siklósnagyfalu Baranya 428 9,1 Roma 10 Tornanádaska Borsod-A.-Z ,1 Roma 11 Nemesmedves Vas 21 9,5 Nagycsalád 12 Siklósbodony Baranya ,0 Roma 8. táblázat. Az idıskorúak (60-X évesek) legalacsonyabb arányával rendelkezı települések 2001-ben. Forrás: KSH A gyermekkorúak esetében a lista élén zömmel a roma népesség magas arányával rendelkezı települések találhatók (7. táblázat), kivételt csak

13 a már említett zalai Csapi, valamint Nemesmedves található. Nemesmedvesen néhány család költözött be az elnéptelenedı faluba, egy asszony pedig hat gyereket szült, ez egy 21 lakosú településen igen csak felboríthatja az arányokat. Hét törpefaluban (Debréte, Tornabarakony, Tornakápolna, Teresztenye Borsodból, illetve Iborfia, Lendvajakabfa, Zalaköveskút Zalából) egyáltalán nem élt gyerek (14 év alatti) 2001-ben. Az idıskorúaknál a legalacsonyabb értékekkel 2001-ben elsısorban már a roma népességő települések rendelkeztek (kivéve Nemesmedvest) (8. táblázat). A korábban a lista élén szocialista városok (Tiszaújváros, Százhalombatta) már kikerültek az elsı tízbıl. A közvetlen élmezıny tagja ugyanakkor néhány gyorsan növekvı, fiatalos, szuburbán község (Sé, Telki, Teskánd, Hernádkak is). A legöregebb települések között törpefalvak, illetve idısek otthonával rendelkezı települések voltak, 18 településen a 60 év felettiek aránya meghaladta az 50%-ot, sıt 2001-ben Tornakápolnán (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 100%-ot ért el. Az általunk megvizsgált következı nagyobb mutatócsoportot a foglalkoztatottsággal kapcsolatos mutatók alkották. Az aprófalvak foglalkoztatottsági helyzete összességében rosszabb, mint az országos átlag, (az össznépesség 27,2%-a foglalkoztatott, szemben az országos 36,2%-kal, a teljes népesség 16,3%-a munkanélküli, szemben az országos 10,1%-kal 11, az ingázók aránya lényegesen magasabb az aprófalvakban, a mezıgazdasági keresık aránya is magasabb), ugyanakkor a szélsıséges adatokkal rendelkezı települések között e mutatók tekintetében is nagy számban fordulnak elı aprófalvak. Magas foglalkoztatottsági aránnyal csak relatíve kevés aprófalu büszkélkedhet, ezek is kizárólagosan Vas, Gyır-Moson-Sopron, Veszprém és Zala megyékben találhatók. 46 hazai településen ugyanakkor a lakosság kevesebb, mint 10%-a foglalkoztatott. E települések közül 37 az aprófalu. Négy borsodi törpefaluban (Teresztenye, Pamlény, Keresztéte, Tornakápolna), valamint két romák által lakott településen (Csenyéte, Alsószentmárton, ez utóbbi nem aprófalu) a foglalkoztatottak aránya 4% alatt maradt 2001-ben. Tornakápolnán 2001-ben egyáltalán nem élt foglalkoztatott, így e tényezıcsoport további mutatói esetében nem is volt lehetıség adatait figyelembe venni 12. A munkanélküliségi rátát tekintve a 2001-es népszámlálás önbevalláson alapuló statisztikája mintegy félszáz, zömmel aprófaluban nem mutatott ki munkanélkülit, ugyanakkor a legmagasabb munkanélküliségi rátával rendelkezı települések zöme is aprófalu volt 2001-ben (9. táblázat). E 11 Mindkét adat a 2001-es népszámlálás adatai alapján számítódott. 12 Így Tornakápolna esetében nem értelmezhetı a munkanélküliségi ráta, hiszen sem munkanélküli, sem foglalkoztatott nem élt a településen 2001-ben.

14 települések mindegyike esetében a magas munkanélküliség együtt jelentkezik a roma népesség igen magas arányával. Munkanélküli Település Megye 1 Csenyéte Borsod-A.-Z ,3 2 Alsószentmárton Baranya ,7 3 Fáj Borsod-A.-Z ,5 4 Gilvánfa Baranya ,8 5 Felsıgagy Borsod-A.-Z ,5 6 Kistamási Baranya ,4 7 Szakácsi Borsod-A.-Z ,7 8 Kispalád Szabolcs-Sz.-B ,2 9 Monaj Borsod-A.-Z ,3 10 Nyésta Borsod-A.-Z ,2 Munkanélküliségi ráta (%) Népességszám Foglalkoztatott 9. táblázat. A legmagasabb munkanélküliségi rátával 13 rendelkezı települések. Forrás: KSH, népszámlálás, A mezıgazdasági keresık legmagasabb arányával rendelkezı települések nagy része aprófalu (az elsı tízbıl hat, a többi Duna-Tisza közi tanyás település), ugyanakkor 48 olyan község (mind aprófalu) is van az országban, ahol egyáltalán nem élt mezıgazdasági foglalkoztatott 2001-ben. E községek legtöbbje Borsod-Abaúj-Zemplén (16), Zala (12) és Baranya (7) megyékben található. Ipari keresı 18 aprófaluban nem élt 2001-ben, melyek közül 14 borsodi! Ugyanakkor az már kevésbé volt várható, hogy a legmagasabb ipari keresıaránnyal rendelkezı települések között is találunk aprófalvakat (10. táblázat). Ezen aprófalvak zömében egyáltalán nem található helyben ipari munkahely, az ott lakó ipari keresık zöme elingázó. Azaz napjainkban a magas ipari keresıarány természetesen már egyáltalán nem jelenti az adott település urbánus voltát, szemben a néhány évtizeddel ezelıtti állapottal. (LETTRICH E. 1965) 13 A munkanélküliek száma viszonyítva a munkanélküliek és a foglalkoztatottak számának összegéhez a 2001-es népszámlálás adatai alapján.

15 Település 1 Gagyapáti 2 Iborfia 3 Kisbeszterce 4 Terpes 5 Hirics 6 Hollóháza 7 Pusztaederics 8 Vöckönd 9 Borszörcsök 10 Zalameggyes 11 Csehbánya 12 Füzérkajata 13 Megyer 14 Kányavár 15 Parádsasvár Megye BAZ ZAL BAR HEV BAR BAZ ZAL ZAL VES VES VES BAZ VES ZAL HEV Népességszám, 2001 Foglalkoztatottak száma Ipari keresık száma Ipari keresık aránya (%) Ipari munkahelyek száma Vélhetı ok ,0 0 Elingázás ,0 0 Elingázás ,0 0 Elingázás ,4 60 Gyár ,0 14 Elingázás ,9 486 Gyár ,6 32 Gyár ,2 1 Elingázás ,8 3 Elingázás ,3 0 Elingázás ,1 12 Elingázás ,7 3 Elingázás ,7 0 Elingázás ,8 2 Elingázás ,7 616 Gyár 10. táblázat. A helyben lakó ipari keresık legmagasabb arányával rendelkezı települések. Forrás: KSH, népszámlálás, A szolgáltatások terén a legalacsonyabb értékekkel rendelkezı települések szinte mind aprófalvak, a zalai Pördefölde és Iborfia, valamint a borsodi Gagyapáti (és természetesen Tornakápolna) községekben egyáltalán nem lakott tercier keresı 2001-ben. Ugyanakkor az élmezınyben is sok az aprófalu (11. táblázat), legtöbb esetben az önkormányzat a fı foglalkoztató, némely esetben ezt a bolt, vagy a kocsma egészíti ki. Ugyanakkor a turizmus, illetve a közlekedés (határátkelıhely, vasúti átrakókörzet) is okozhatja a szolgáltatási munkahelyek, illetve munkaerı ilyen szélsıséges koncentrációját. Érdekes, hogy a tercier szektor ilyen magas arányával rendelkezı települések (melyek a Lettrich-féle beosztás szerint szintén urbánusak, LETTRICH E. 1965) kizárólag Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben találhatók, de az elsı ötvenbe is csak néhány gyógyfürdı, Balaton-parti község, illetve a budapesti agglomeráció területérıl Nagykovácsi és Budakeszi került be e két megyén kívülrıl.

16 Népességszám, Település Megye 2001 Foglalkoz -tatottak száma Tercier keresık száma Tercier keresık aránya (%) Tercier munkahelyek száma Vélhetı ok 1 Keresztéte BAZ ,0 3 Önkorm. 2 Teresztenye BAZ ,0 2 Önkorm. 3 Csenyéte BAZ ,0 22 Önkorm. 4 Tornabarakony BAZ ,0 3 Önkorm. 5 Felsıgagy BAZ ,0 15 Önkorm. 6 Perecse BAZ ,0 4 Önkorm. 7 Uszka SSB ,2 36 Önkorm. 8 Bódvalenke BAZ ,4 7 Önkorm-határ 9 Tuzsér SSB ,3 970 Határ 10 Mogyoróska BAZ ,9 12 Idegenforg. 11 Tiszabecs SSB ,6 275 Határ 12 Magosliget SSB ,0 26 Önkorm. 11. táblázat. A helyben lakó tercier keresık legmagasabb arányával rendelkezı települések. Forrás: KSH, népszámlálás, Az ingázók aránya kiemelkedıen magas az aprófalvakban, amíg az ország foglalkoztatottjainak 29,9%-ának munkahelye nem a lakóhely településén van, addig az aprófalvakban ez az arány 70,6%. Így nem meglepı, hogy a legmagasabb kiingázási aránnyal rendelkezı települések szinte mindegyike aprófalu, sıt nyolc törpefaluból mindenki elingázik, ugyanakkor az alacsony elingázási rátával rendelkezı települések között alig vannak aprófalvak, kivéve többek között azt az ötöt, ahol a KSH 2001-ben nem talált kiingázót. Ezen települések (Csenyéte, Keresztéte, Pamlény, Sima, Tornabarakony) mindegyike borsodi, s összesen 18 foglalkoztatott lakik bennük, ebbıl 11 Csenyétén. Az elingázással rendelkezı községek között a legtöbb természetesen aprófalu, ugyanakkor a legnagyobb ingázási nyereséggel rendelkezık között is szép számmal találunk aprófalvakat (12. táblázat). Az ingázási nyereség okai között kisebb üzemek (Kékkút: Kékkúti Ásványvíz ZRt., Alsómocsolád: Délhús ZRt.), az idegenforgalom által kínált munkalehetıségek, mezıgazdasági vállalkozások (Kaszó, Hernádcéce, Becskeháza), vagy a település önkormányzata (Keresztéte) említendık. Néhány település esetében a munkahelyek száma még a teljes lakónépességnél is több (Ormándlak, Szántód), sıt elıfordul, hogy azt többszörösen meghaladja (Kékkút, Visonta).

17 Bejáró Népesség Település Megye Helyben lakó, dolgozó Eljáró Foglalkozt. Helyben dolgozó 1 Visonta HEV ,2 Ipar Vélhetı ok Bánya, erımő 2 Kékkút VES ,5 Ipar Ásványvíz 3 Keresztéte BAZ ,0 Mg+terc. Törpefalu 4 Ipolytölgyes PST ,4 Ipar Autóalk. 5 Eperjeske SSB ,9 Tercier Vasút 6 Szántód SOM ,8 Tercier Idegenforg. 7 Alsómocsolád BAR ,6 Ipar Húsüzem 8 Bürüs BAR ,0 Tercier Ismeretlen 9 Becskeháza BAZ ,0 Mezıg. Mg. váll. Ing. Egyenleg Fı szektor 10 Hernádcéce BAZ ,9 Mezıg. Hizlalda Takarmánykev. 11 Ormándlak ZAL ,1 Mg+ipar üzem 12 Kaszó SOM ,0 Mezıg. Erdıgazd. 12. táblázat. Az ingázási egyenleg 14 alapján legmagasabb értékekkel rendelkezı települések. Forrás: KSH, népszámlálás, A népesség iskolai végzettségét tekintve az aprófalvak elsısorban csak a településlisták egyik, rosszabb végét foglalják el. A legalább általános iskolát (országos: 88,8%, aprófalvak: 79,8%), de különösen a legalább középiskolát (országos: 38,2%, aprófalvak 15,2%) végzettek körében számottevı az aprófalvak lemaradása. Amíg a legalább általános iskolát végzettek esetében a legrosszabb százban 75 a legjobb 100-ban 15, a legalább középiskolát végzettek körében a legrosszabb százban 94, a legjobban pedig mindössze három aprófalu található. Az általános iskolai végzettség tekintetében legkedvezıbb helyzetben egykori iparvárosok, határvárosok és szuburbán települések találhatók, ám a lista élén a Vas megyei Nemesmedves áll, ahol alig élnek idısek (13. táblázat). A legkedvezıtlenebb általános iskolai végzettséget tekintve zömmel aprófalvak, elsısorban szélsıségesen idıs korszerkezető vagy zömében roma népességő községek állnak a lista élén (14. táblázat). A legalább középiskolai végzettséget tekintve a lista élén elsısorban Budapest környéki települések állnak, közöttük nincs aprófalu, a végén pedig - 2% alatti érettségizett aránnyal - néhány idıs törpefalu (Gagyapáti, Iborfia, 14 Az ingázási egyenleg a bejárók és eljáró különbsége 100 helyben lakó foglalkoztatottra nézve.

18 Tornabarakony, Tornakápolna), illetve roma többségő település (Alsószentmárton, Gilvánfa, Hirics, Csenyéte, Kiscsécs) található. Vélhetı ok Ált. iskolát Település Megye Népesség 15-X éves végzettek (%) 1 Nemesmedves Vas ,0 Fiatal 2 Veszprémfajsz Veszprém ,6 Szuburbán 3 Telki Pest ,5 Szuburbán 4 Százhalombatta Pest ,0 Iparváros 5 Horvátlövı Vas ,8 Nemzetiség 6 Szentendre Pest ,7 Szuburbán 7 Tiszaújváros Borsod-A.-Z ,4 Iparváros 8 Záhony Szabolcs-Sz-B ,2 Határváros 9 Szob Pest ,2 Határváros 10 Nagykovácsi Pest ,0 Szuburbán 13. táblázat. A legalább általános iskolát végzettek legmagasabb arányával rendelkezı települések, Forrás: KSH, népszámlálás. Település Megye Népesség 15-X éves Ált. iskolát végzettek (%) Vélhetı ok 1 Tornakápolna Borsod-A.-Z ,3 Öreg 2 Iborfia Zala ,0 Öreg 3 Tornabarakony Borsod-A.-Z ,6 Öreg 4 Csenyéte Borsod-A.-Z ,7 Roma 5 Lendvajakabfa Zala ,8 Öreg 6 Fáj Borsod-A.-Z ,7 Roma 7 Tornanádaska Borsod-A.-Z ,4 Roma 8 Csertalakos Zala ,5 Öreg 9 Alsószentmárton Baranya ,0 Roma 10 Teresztenye Borsod-A.-Z ,8 Öreg 11 Szakácsi Borsod-A.-Z ,7 Roma/öreg 12 Sima Borsod-A.-Z ,6 Öreg 13 Galvács Borsod-A.-Z ,9 Öreg 14 Szıc Veszprém ,9 Idısek otthona 15 Adorjás Baranya ,0 Roma 14. táblázat. A legalább általános iskolát végzettek legalacsonyabb arányával rendelkezı települések, Forrás: KSH, népszámlálás.

19 A jövedelmi mutatók tekintetében szintén hátrányos helyzetben vannak az aprófalvak. A száz fıre jutó személyautók számát tekintve ugyan számos aprófalu is található a mezıny elején, így néhány Balaton-felvidéki és Balaton-parti aprófalu (Kékkút, Salföld, Tagyon, Szántód, Ábrahámhegy), egyéb törpefalvak (Iklanberény, Sénye, Bodmér). A nagyobbak közül pedig elsısorban szuburbán települések állnak a lista élén. A legkevesebb autó roma lakosságú (Bódvalenke, Csenyéte, Fulókércs, Kiscsécs, Sósvertike) és idıs településeken (Gagyapáti) található. A legmagasabb jövedelemmel (SZJA-alap/fı) rendelkezı települések között gyakorlatilag nincs aprófalu, a legalacsonyabb jövedelmőek ugyanakkor zömmel aprófalvak, melyek idıs (Komlódtótfalu, Tornakápolna), vagy roma népességőek (Csenyéte, Kispalád, Told, Rinyabesenyı, Givánfa, Lúzsok). Az aprófalvak egy fıre jutó átlagos jövedelme mindössze 55%-a az országos átlagnak. Település Megye Népesség, 1949 Népesség, 1990 Népesség, 2001 Az 1990-es népesség az 1949-es %- ában Típus 1 Libickozma SOM ,0 Major 2 Gosztola ZAL ,1 Törpefalu 3 Nemesmedves VAS ,2 Törpefalu 4 Komlódtótfalu SSB ,7 Árvíz 5 Gagyapáti BAZ ,0 Törpefalu 6 Sima BAZ ,0 Törpefalu 7 Bácsszılıs BKK ,5 Tanyás 8 Tornakápolna BAZ ,5 Törpefalu 9 Felsıszenterzsébet ZAL ,1 Törpefalu 10 Gombosszeg ZAL ,4 Törpefalu 11 Visnye SOM ,7 Major 12 Debréte BAZ ,5 Törpefalu 13 Tornabarakony BAZ ,1 Törpefalu 14 Hosszúvíz SOM ,2 Major 15 Kishódos SSB ,2 Árvíz Megszőnt 16 Ibafa BAR ,7 társtelepülés 17 Drávakeresztúr BAR ,8 Megszőnt társtelepülés 18 Iborfia ZAL ,1 Törpefalu 19 Sénye ZAL ,2 Törpefalu 20 Mezıhék JNS ,2 Tanyás 15. táblázat. Az között legnagyobb mértékben fogyó népességszámú települések. Forrás: KSH

20 Napjainkban tehát számos mutató esetében a településlisták mindkét végén aprófalvak találhatók, azonban ez relatíve új jelenség Magyarországon. Ugyanis, ha a települések közötti népességszám-változását vizsgáljuk, mely mutató jó reprezentálja az 1990 idıszak állapotát, ezen idıintervallum alatt az ország népessége 12,7%-kal nıtt, ugyanakkor az aprófalvaké 47,1%-kal csökkent. A leggyorsabban növekvı 100 település között 2, a leggyorsabban fogyó százban 94 aprófalu állt, mutatva, hogy ekkor az aprófalvak szinte egyöntetően hátrányos helyzetben voltak. Ráadásul a két gyorsan növekvı aprófalu, a Komárom-Esztergom megyei Csém és a Veszprém megyei Uzsa speciális aprófalvak, hiszen csak külterületek voltak 1949-ben. Az között leginkább fogyó települések mind aprófalvak, köztük számos törpefalu, néhány tanyás, illetve dunántúli majorokból álló település található, avagy olyan, amelyhez késıbb megszőnt községet csatoltak 15, vagy amelyet árvíz pusztított (15. táblázat). E települések népességük 80-90%-át elvesztették között, szinte a megszőnés határára kerülve. Közöttük számos település néhány mai településlista élmezınyében is megtalálható. Tanulmányunkban az aprófalvak változatosságához kívántunk adalékokkal szolgálni, bizonyítandó, hogy az 500 fınél kisebb településeink jelenleg igencsak differenciáltak társadalmi-gazdasági szempontból, s hogy a korábbi egységes, hátrányos helyzető aprófalvas településtípus már a múlté. Irodalom BAJMÓCY PÉTER - BALOGH ANDRÁS (2002a): Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai. In: Földrajzi Értesítı pp BAJMÓCY PÉTER-BALOGH ANDRÁS (2002b): Az aprófalvak turizmusa kiút vagy zsákutca? In: Kutatás a turizmusban. A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszék, Pécs BELUSZKY PÁL (1977): Krasznokvajda egy alsófokú központ (?) gondjai a Csereháton. In: Földrajzi Értesítı 26. évf. 3-4 szám. P BELUSZKY PÁL (1988): A kisfalvakról - településtudományi megközelítésben. In: Aprófalvak közélete és ifjúsága. Szerk.: Sükösd Ferenc, Pécs, p Ibafa község 1990-es népessége az 1949-es 36,7%-a, ám hozzácsatolták Győrőfőt és Korpádot, az elıbbi megszőnt 1990-re (1949: 253, 1990: 0 fı), a utóbbi esetében az 1990-es népesség az 1949-es 2,7%-a. Hasonló a helyzet Drávakeresztúrnál, ahol a központi község mutatója 33,2%, a hozzá csatolt Révfalué 1,6%.

21 BELUSZKY PÁL (1999): Magyarország településföldrajza. Általános rész. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs BELUSZKY PÁL- SIKOS T. TAMÁS (1982): Magyarország falutípusai. Akadémiai Kiadó, Budapest DÖVÉNYI ZOLTÁN (2003): A településrendszer fejlıdése és sajátosságai. In: Perczel György szerk.: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. ENYEDI GYÖRGY (1980): Falvaink sorsa. Akadémiai Kiadó, Budapest. ENYEDI GYÖRGY (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Hirschler Rezsı Szociálpolitikai Egyesület, Budapest G. FEKETE ÉVA (2006): Az aprófalvaink típusai és változó fejlıdési lehetıségei a 21. század elején. In: III. Magyar Földrajzi Konferencia, abstract kötet. MTA FKI, Budapest. p.79. KOVÁCS KATALIN (1990): Az urbanizáció alulnézetbıl. In: Tóth József (szerk): Tér-idı társadalom. MTA RKK, Pécs. P KULCSÁR VIKTOR (szerk.) (1976): A változó falu. Gondolat Kiadó, Budapest. LETTRICH EDIT (1965): Az urbanizálódás Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok 5. Akadémiai Kiadó, Budapest, p 83. SIKOS T. TAMÁS (1990): A lakossági infrastruktúra problematikája az aprófalvas térségekben. In: Tóth József (szerk.): Tér-idı-társadalom. Pécs. p TÓTH KRISZTINA (2000): A falusi életkörülmények változása Magyarországon. In: Geográfus doktoranduszok IV. országos konferenciája konferenciakötete (CD), SZTE, Szeged.

Bajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Bajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Bajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Népesedési trendek a településrendszerben: konvergens vagy divergens településfejlődés? 2013. november 9. Természetes

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában

Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában NAGY András vezetı tervezı VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda Kedvezményezett térségek lehatárolása Hatályba

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

100 fő alatti településeinkről népességföldrajzi aspektusból

100 fő alatti településeinkről népességföldrajzi aspektusból 10 Acta Medicina et Sociologica Vol 8., 2017 100 fő alatti településeinkről népességföldrajzi aspektusból Pásztor István Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Abstract. According

Részletesebben

NÉHÁNY TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓ TELEPÜLÉSMÉRET SZERINTI DIFFERENCIÁLTSÁGA MAGYARORSZÁGON

NÉHÁNY TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓ TELEPÜLÉSMÉRET SZERINTI DIFFERENCIÁLTSÁGA MAGYARORSZÁGON NÉHÁNY TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓ TELEPÜLÉSMÉRET SZERINTI DIFFERENCIÁLTSÁGA MAGYARORSZÁGON BAJMÓCY PÉTER BALOGH ANDRÁS 1 Magyarországon a településrendszer változásának, elemeinek vizsgálatát célzó tanulmányok

Részletesebben

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás

Részletesebben

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai

Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai Földrajzi Értesítõ 2002. LI. évf. 3 4. füzet, pp. 385 405. Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai BAJMÓCY PÉTER 1 BALOGH ANDRÁS 2 Abstract Growing differences within the type of tiny

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Bajmócy Péter 1 Makra Zsófia 2 Aprófalvak kihalása és/vagy megmaradása Magyarországon

Bajmócy Péter 1 Makra Zsófia 2 Aprófalvak kihalása és/vagy megmaradása Magyarországon Bajmócy Péter 1 Makra Zsófia 2 Aprófalvak kihalása és/vagy megmaradása Magyarországon A tanulmány célja a periférikus helyzetben lévő hazai aprófalvak kihalásának és megmaradásának kérdését befolyásoló

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Népszámlálási nemzetiségi adatok romák

Népszámlálási nemzetiségi adatok romák KÁLLAI ERNŐ Népszámlálási nemzetiségi adatok romák Rövid írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy a 2001-ben lezajlott népszámlálás adataiból következtetéseket vonjunk le a magyarországi romákra vonatkozólag.

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Az aprófalvas településállomány differenciálódási folyamatai Magyarországon

Az aprófalvas településállomány differenciálódási folyamatai Magyarországon SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Az aprófalvas településállomány differenciálódási folyamatai Magyarországon Doktori (PhD.) értekezés tézisei BALOGH

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

NAGYKÖZSÉGEK, KISVÁROSOK FEJLİDÉSI PÁLYÁI MAGYARORSZÁGON 1870-TİL NAPJAINKIG

NAGYKÖZSÉGEK, KISVÁROSOK FEJLİDÉSI PÁLYÁI MAGYARORSZÁGON 1870-TİL NAPJAINKIG Bajmócy Péter 1 Pócsi Gabriella 2 NAGYKÖZSÉGEK, KISVÁROSOK FEJLİDÉSI PÁLYÁI MAGYARORSZÁGON 1870-TİL NAPJAINKIG Population development trends of the Hungarian large villages and small towns between 1870-2007

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Doktori

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. febr. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. nov. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

Helyszín: SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Szeged, Egyetem utca 2.

Helyszín: SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Szeged, Egyetem utca 2. Helyszín: TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Szeged, Egyetem utca 2. PROGRAM (http://www.sci.u-szeged.hu/gafo/): Március 12., csütörtök 13.00-14.00: Regisztráció. Gazdaság- és Társadalomföldrajzi

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája 2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4

Részletesebben

A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán. Fabula Szabolcs. 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége

A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán. Fabula Szabolcs. 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán Fabula Szabolcs 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége A globalizáció nem új jelenség, azonban napjainkban egyre jobban megtapasztalhatjuk

Részletesebben

Tantárgy neve. Magyarország társadalomföldrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Tantárgy neve. Magyarország társadalomföldrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Tantárgy neve Magyarország társadalomföldrajza I-II. Tantárgy kódja FDB1603; FDB1604 Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. szept. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata 4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jún. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új Népességföldrajzi vizsgálatok Magyarország ÉK-i határvidékén Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új megközelítést igényel, amely elkülönül más társadalmi-gazdasági

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása 2008. január Készítette: Mátyás Tibor Attila 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72)

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr.

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr. DIFFERENTIATION OF COSTS AND RETURNS IN AGRICULTURAL BRANCHES UDOVECZ, GÁBOR KERTÉSZ, RÓBERT BÉLÁDI, KATALIN Keywords: median costs and scatter, market dominating farms, investment return ratio, differentiation

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jan.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jan. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jan. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM

TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM Nagy András PhD Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded by European Union funds

Részletesebben

Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben

Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben Dr. Schuchmann Júlia PhD Tomori Pál Főiskola MRTT Vándorgyűlés, Kecskemét 2018.10.18-19. "A kutatás az

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A HAZAI APRÓFALVASODÁS ÚJ IRÁNYAI. Bevezetés

A HAZAI APRÓFALVASODÁS ÚJ IRÁNYAI. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2014. 138. 2. pp. 134 149. A HAZAI APRÓFALVASODÁS ÚJ IRÁNYAI BALOGH ANDRÁS NEW TRENDS IN THE DEVELOPMENT OF SMALL VILLAGES Abstract The number of small villages has been increasing

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Munkahelyek: 2004-től tanársegéd, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Munkahelyek: 2004-től tanársegéd, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Név: Szabó Szabolcs Születési hely: Gyula Születési idő: 1979. február 11. Végzettségek: Általános Iskola: Középiskola: Egyetem: Doktori Iskola: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1986-1993, 4. sz. (Bay Zoltán) Általános

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON OBADOVICS@DEMOGRAFIA.HU Népességdinamika Népességszám változás Születés-halálozás

Részletesebben