Települési ismeretek

Átírás

1 Települési ismeretek Felhasznált forrásmunka: Ónodi G. (2008): Terület- és településfejlesztés, SZIE MKK KTI jegyzet Csapóné Felleg Á. (2001): Települési környezetvédelme, KM

2 A település az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmigazdasági jelenségek és folyamatok, valamint műszaki-építészeti elemek együttes és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek térbeli koncentrációja Települések - a népesség koncentrálódásának olyan sajátos pontjai, amelyeket három funkcionális kapcsolati rendszer tart össze: a termelés, elosztás, ellátás és az igazgatás.

3 Települések típusai Falu Tanya Község Város

4 A települések társadalmi típusai

5 A települések funkcionális típusai

6 Urbanizáció Az urbanizációnak alapvetően két, időrendben is elhatárolódó eleme a városodás és avárosiasodás. Urbanizáció szakaszai: I. szakasz: a városrobbanás II. szakasz: koncentráció (viszonylagos decentralizáció jelei) III. szakasz: dezurbanizáció IV. szakasz: reurbanizáció (újravárosiasodás)

7 Szervezési vezérelv az egészség szeretete és védelme, Hegyoldalakba épültek keskeny utcák gazdaságos területhasználat szabálytalan alaprajz Rétegvonalakkal párhuzamos főutcák, lépcsős keresztutcák, Nagyméretű piac, középületek rendszere Fejlett szolgáltatás köztisztaság, városgazdálkodás, lakásfenntartás Antik görög városok

8 szabályos alaprajzú telepített városok, városalapítás vallási szertartás szerint város kijelölése, megszentelése, fallal körülvett város, a határokon városfalak emelése, derékszögű útrendszer, a főutak a várost négy részre osztották, városkapuk a főirányok négy végpontjában. Antik római városok

9 Típusai: falusi telep, törzsi székhely, fallal körülvett város. Épülettípusai: földszintes, belsőudvaros a gazdagok számára átriumház, soklakásos emeletes bérház a szegények részére

10 A középkori városok fallal körülépítettek a magánháborúk elleni védekezés miatt, kis alapterületűek gazdaságos területhasználat, szűk utcák, zegzugos vonalvezetéssel, zsákutcák tömege, keskeny, magas, többemeletes házak, népessége kicsi, a kézművesipar, a kereskedelem központjai, az egyes foglalkozások egy helyre települtek, a munkahely és lakóhely egy épületben földszinten a műhely, az emeleten a lakás, városközpontban közösségi lét építményei a templom, a piac, a városháza, kényelem, higiénia tekintetében elmaradottak voltak.

11

12

13 Howard városépítési elmélete (1902) Holnap Kertvárosai alapvető célkitűzése a kertes város, párhuzamos körkörös sávok, köztük zöldsávval, amelyben az alapfokú intézmények kapnak helyet, a kör középpontjában a városi park és városi szintű közintézmények, eleven a kapcsolat a környező mezőgazdasági területekkel és tájjal, lakókörnyezeti intézményellátás, új, a szabad területi norma meghatározása 10m2/fő, ezenkívül lakosonkénti közparkszükséglet kimunkálása,

14

15 Települések alaprajzi rendszere Falusias alaprajzi rendszerek: magányos, csoportos: szabálytalan alaprajzú, soros település. Városi települések alaprajzi rendszere: nőtt város és telepített város gyűrűs-sugaras rendszer (Bécs, Budapest, Párizs) legyezőszerű rendszer (Karlsruhe) derékszögű rendszer (Babilon, ókori római városok, Los-Angeles, New York) derékszögű átlós rendszer (Hamburg, Bologna, London) szabad vezetésű rendszer (Tapolca, Salgótarján, Veszprém)

16 Különböző tanyatípusok

17 A települések területfelhasználási rendszere Lakóterület Ipari terület Zöldterület Közlekedési terület Közcélú építési terület Közműterület Kertgazdasági és mezőgazdasági terület Különleges területek

18 Az infrastruktúra olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatokban, de közvetve (sokszor alapvetően) befolyásolják a termelés fejleszthetőségét. Ezek általában közösségi jellegű (kommunális) szolgáltatást nyújtó létesítmények és az azokat tartósan működésben tartó szervezetek. A települési infrastruktúra a település határain belül vagy annak vonzáskörzetében lakó, tartózkodó népességet szolgáló intézmények, gazdasági és ellátó tevékenységek és ezek feltételeinek összehangolása.

19 A települési infrastruktúra nagy szektorai: lakásállomány, a közösségi szolgáltatások ellátására, közvetítésére alkalmas intézmények, létesítmények, a lakossági igényeket kielégítő javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek, a közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati rendszerei, a települési környezet védelmére hivatott létesítmények, berendezések, a településen belüli szállítás-közlekedés hálózati és létesítményi rendszerei, az üdülés-pihenés céljait szolgáló intézmények, létesítmények, a települések fenntartását, üzemeltetését szolgáló építmények, létesítmények.

20 Infrastruktúra ágazatai Az infrastruktúra termelő jellegű legfontosabb ágazatai: Anyagi szolgáltatást nyújtó ágazatok Energiaszolgálatás (elektromos, gáz, hőenergia) Szállítás, közlekedés (termeléssel kapcsolatos, termeléssel kapcsolatos személyszállítás) Vízgazdálkodás (aktív: ipari vízellátás, öntözés, passzív: lecsapolás, szennyvíztisztítás) Távközlés (telefon, telex) Tűzvédelem

21 Nem anyagi szolgáltatást nyújtó ágazatok: Szakoktatás, nevelés (alapfokú, közpfokú, felsőfokú) Egészségvédelem (munkavédelem, munkahelyi ártalom elleni védelem) Múzeumok (műszaki technika) Kiállítások (ipari ágazati, vállalati termelő jellegű) Kutatás (tudományos intézetek, vállalati kutatás) Nemzetközi tapasztalatcsere.

22 Az infrastruktúra fogyasztási jellegű legfontosabb ágazatai Anyagi szolgáltató ágazatok: Ipari és kommunális vízellátás, Távfűtés, Személykölekedés nagy része, Társadalombiztosítás, Lakásgazdaság, Zöldfelületek, Egészségvédelem (egy része), Környezetvédelem.

23 Nem anyagi szolgáltató ágazatok: közművelődési hálózat (színház, mozi, kultúrház, könyvtár) tömegkommunikációs eszközök (rádió, televízió) balesetvédelem, közbiztonság (egy része) honvédelem nagy része.

24 Területi egységek

25 Európai Tanács 3 fokozatú területi statisztikai rendszer : NUTS Nomenclature of Units of Territorial Statistics = Statisztikai Területi Egységek Jegyzéke

26

27 NUTS 3-as szint: megyék és Budapest NUTS 4-es szint: KSH körzetek, kistérségek szintje NUTS 5-ös szint: települések

28 Területrendezés: Az országra, illetve térségeire kiterjedően a terület-felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, s ebből kifolyólag az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, értékelése, területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak, valamint fejlesztési koncepciók és programok műszaki-fizikai rendszerének kidolgozása.

29 Területrendezési terv: Az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét. Mindezt úgy, hogy figyelembe veszi az ökológiai elvek érvényesítését, a műszakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a terület-felhasználás rendszerét.

30 Településrendezés: Azon tevékenységek összessége, melyek célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

31 Településszerkezeti terv: Olyan dokumentum, mely tartalmazza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.

32 Településszerkezeti terv szabályai A települési önkormányzatoknak a településszerkezeti tervet az építési törvény hatálybalépésétől számítva: 5 illetve 10 éven belül ((általános vagy összevont rendezési terv meglététől függően) kell megalkotni. 10 évenként felülvizsgálat (ha kell módosítás, új terv) Egyeztetési kötelezettség (szomszédos települési és megyei önkormányzattal) Formai követelmény (rajzi és szöveges részek, település nagyságának megfelelő méretarányú térképen ábrázolás). Terület típusok meghatározása (bel- és külterületek, közterületeket és tagozódásuk, a meglévő és a tervezett infrastruktúra-hálózatok) Területhasználatot befolyásoló tényezők feltüntetése

33 A területrendezés célja Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése Innováció térbeli terjedésének elősegítése Társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása Az egyes térségek, területek közötti jelentős gazdasági, infrastrukturális, kulturális különbségek mérséklése További válságterületek kialakulásának megakadályozása Az ország térszerkezete és településszerkezete harmonikus fejlődésének elősegítése

34 A területrendezés feladata Környezeti adottságok feltárása és értékelése A környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területhasználatnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének az ágazati koncepciókkal összhangban történő megállapítása Az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása

35 A területrendezés eszközei Területfejlesztést és területrendezést szolgáló központi költségvetési előirányzat Területi pénzügyi kedvezmények További pénzalapok, előirányzatok Minisztériumok területfejlesztésre fordítható kerete Címzett és céltámogatások Területi kiegyenlítő pénzeszköz Önkormányzatok által biztosított források, kedvezmények Területfejlesztési célú hitelek, segélyek

36 A településrendezés célja A települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

37 A településrendezés feladata A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.

38 A területrendezést befolyásoló tényezők Természeti erőforrások, természeti környezet Termőföld Ásványkincsek Víz, csapadék Hő- és fényviszonyok

39

40 A területrendezést befolyásoló tényezők Társadalmi tényezők Népesség száma Aktivitási arány Demográfiai folyamatok Szociális helyzet Humáninfrastruktúra

41 A területrendezést befolyásoló tényezők Gazdasági tényezők Vállalkozói kedv vállalkozások száma területi egységenként, 1000 főre jutó vállalkozások száma Beruházás megoszlása területi egységenként, 1000 lakosra jutó beruházás értéke GDP (összes ill. egy főre jutó) Munkanélküliség

42 A területrendezést befolyásoló tényezők Épített környezet Települések Utak, hidak Gátak, stb.

43 A településrendezés eszközei a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg; a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg; a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg.

44 A területrendezés intézményi háttere Központi állami szervek Országgyűlés (OGY) a) Elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, az országos és kistérségi területrendezési terveket, éves költségvetést. b) Beszámoltatja a kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról, a pénzügyi források felhasználásáról, területfejlesztési és rendezési tevékenységéről. c) Meghatározza a kiemelt térségek körét, az önkormányzati feladatokat és azok forrását.

45 A területrendezés intézményi Kormány háttere a) Előkészíti az Országos Területfejlesztési Koncepciót, országos jelentőségű területrendezési terveket, területfejlesztési támogatások irányelveit, pénzügyi eszközöket. b) Összehangolja a területfejlesztési célokat szolgáló pénzügyi eszközöket. c) Pénzügyi támogatást nyújt. d) Beszámol az országgyűlésnek. e) Gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről.

46 A területrendezés intézményi háttere Országos Területfejlesztési Tanács a) Közreműködik a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában. b) Részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában, országos és térségi fejlesztési programok és az országos infrastruktúra terezés összehangolásában. c) Véleményező, javaslattevő és koordináló testület. d) Elnöke a területfejlesztésért felelős miniszter.

47 A területrendezés intézményi háttere Területi szervek és feladataik Regionális Fejlesztési Tanács Térségi Fejlesztési Tanács Megyei Területfejlesztési Tanács Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Önkormányzati Társulás