Nyitott kapuk. hi!tech. Zöld nagyvárosok. Pontosabb bepillantás Új alkalmazások épülnek a kissé más fényre. Innovációs magazin.

Átírás

1 Innovációs magazin 2 10 hi!tech Egy lézer minden esetre Nyitott kapuk Korlátlan internetes erőforrások a sikeres innovációhoz A tenger tengernyi dologra képes Energia hullámokból, áramlásból és árapályból Pontosabb bepillantás Új alkalmazások épülnek a kissé más fényre Zöld nagyvárosok Energiát és zöldséget adó felhőkarcolók

2 2 10 Editorial Kedves Olvasó! Egyre gyakrabban az innováció határozza meg azt, hogy egy vállalat nyereségesen tud-e növekedni és hosszú távon sikeres marad-e. Az a lényeg, hogy a megfelelő ötleteket kell megtalálni, és ezeket gyorsan kell megvalósítani piacképes termékek formájában. A lezárt laboratóriumi ajtók mögött folytatott titkos munka aligha hozza meg a kívánt sikert. A jövő kulcsa az együttműködési hálózatok kiépítésében rejlik. Aki bevonja a gazdasági és tudományos partnereket az innováció teljes folyamatába, annak esélye van arra, hogy fokozza a fejlődés ütemét és a minőséget. Számos vállalat ma már nyilvánosan hozzáférhetően, az Interneten hirdeti meg, hogy megoldásokat keres. Ezek a nyílt innovációra alapoznak: olyan modellre, amely az Internet-felhasználók hatalmas tömegének ötletgazdagságát aknázza ki gyakran átütő sikerrel. A saját vevők is szívesen szolgálnak ötletekkel. Mindez növeli a kutatás és a fejlesztés eredményességét, és messzemenően elejét veheti a kudarcot valló termékek fejlesztésének. Az innováció területén a Siemens is a nyílt megoldásokra alapoz, és évente több mint esetben lép együttműködésre az egyetemekkel és ipari partnerekkel, valamint az Interneten is megkeresi a kutatókat. Az újonnan létrehozott TechnoWeb szorosabbra fonja az együttműködést a munkatársak között, kamatoztatva ezzel azok nagy innovációs potenciálját. A közelmúltban indult útjára a fenntarthatósághoz kapcsolódó ötletpályázat: ez is bizonyítja a Siemens elkötelezettségét e trend mellett, ami egyre bővülő zöld termékportfóliójában is visszatükröződik. A környezet iránti elkötelezettségünk belső vállalati életünkben, telephelyeink, üzemeink mindennapjaiban is kifejezésre jut: nagy súlyt helyezünk ezek zöld kialakítására és működtetésére. Fő telephelyünkön, a zuglói Gizella utcában például már évekkel ezelőtt ennek jegyében kaptak zöld tetőt épületeink, és fedezzük használati vízfogyasztásunkat saját kútból. Erre és további környezettudatos megoldásainkra részletesebben is kitérek abban a beszélgetésben, amelyet szintén olvashat e kiadvány oldalain. Tájékozódjon bővebben a nyílt innovációról ebben a kiadványban, és olvasson a zöld városokról, repülőterekről, újgenerációs energia-alternatívákról és a röntgentechnika jövőjéről is. Dale A. Martin a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII imprint hi!tech The Innovation Magazine by Siemens Austria Publisher and media proprietor Siemens AG Austria, Siemensstraße 90, A-1210 Vienna Responsible for publishing Gerald Oberlik Communications (CC) Chief editor Elisabeth Dokaupil CC Editing Klemens Lendl, Ursula Grablechner, Claus-Dieter Gerhalter, Markus Honsig, Günther Schweitzer, Advertisement Gabriele Groulik Photo management, Distribution Sabine Nebenführ Telephone Fax Graphical design Wolfgang Lackinger Lithography Repro Zwölf Member of the Association for Integrated Communication. hitech.at@siemens.com E-Book LEAFER,

3 Start hi!tech Tartalom hi!tech A Siemens Ausztria innovációs magazinja cover Hogyan hat a technológia az emberekre, a társadalomra és a környezetre hi!biz Profit új termékek, eljárások, anyagok és intelligensebb kommunikáció révén hi!school A jövő technológiája: legfrissebb kutatási eredmények osztrák iskolákból és egyetemekről hi!life Hogyan éljünk jobban a technológiával a mindennapokban, sportban, szabadidőben Cover story: Nyílt innováció A gyors ütemű innováció meghatározó tényező a vállalatok sikeréhez. A felsőoktatással, megrendelőkkel vagy szállítókkal kiépített együttműködés a legjobb módja annak, hogy elérjük ezt a célkitűzést. Az Open Innovation segítségével az Interneten hozzáférhető határtalan erőforrásokat is kiaknázhatjuk. Biztonsággal számolunk Az új adatközpont maximális rendelkezésre állást és optimális ökológiai lábnyomot garantál A tenger tengernyi dolog ra képes Kiszámítható megújuló energiát szolgáltatnak a hullámok, az áramlatok és az árapály. Növekvő nagyvárosok. 16 Fenntartható megoldásokkal fejlesztik Kínában a hatalmas nagyvárosok infrastruktúráját. Viharos idők A biztonsági követelmények és az energiaköltségek új megoldásokat követelnek meg a repülőtereken. Napenergiát tankolni.. 25 Napenergiával repülnek és autóznak a környezetvédelem úttörői Pontosabb bepillantás Egy új műszaki megoldással az izmokat, inakat és elváltozott szöveteket is megjeleníti a röntgenkép. Méterre pontosan A Galileo hatalmas piacot jelent az új szolgáltatásoknak és innovatív termékeknek. Vissza az ősrobbanáshoz A CERN részecskegyorsítójával a világ születését tervezik feltárni.. Sínen van a technika. 34 Az innovatív vasúttechnika energiát takarít meg és fokozza a kényelmet. Éles fény Ötvenedik születésnapját ünnepli a minden területen alkalmazható lézer. A jövő irodája Az újszerű munkavégzés a Siemens City-ben. A városok energiája.. 40 A modern épületek egyben energiát is termelnek, sőt mezőgazdasági termelésre is alkalmasak. Gyökeres változásokra készülhetünk A környezeti válságok leküzdéséhez meggyőző jövőképet kell megfogalmazni. Előzősávban a villamos autók A villamos alapú mobilitás jövője hi!story éves a Sinumerik ipari vezérlés hi!tech

4 A világ tele van ötletekkel Az ötlet és a sebesség a lényeg. Azok a vállalatok, amelyek elsőként jelennek meg egy olyan új termékkel a piacon, amelyet a vevők lelkesen fogadnak, győztesek lesznek a versenyben, és hoszszú távon is sikeresek. Ennek érdekében számos vállalatnál éveken át kutattak és fejlesztettek saját, drága pénzen fizetett csoportokkal zárt ajtók mögött. Manapság ez már nem garantálja a sikert. Az innováció ütemének növelésében kulcsfontosságú a kapcsolati hálózatok építése hangsúlyozza Hans Jörg Bullinger, a Fraunhofer Társaság elnöke. Vizsgálatok bizonyítják, hogy Európa leggyorsabban és a legnagyobb nyereséggel növekvő vállalatai bevonják a gazdasági és tudományos partnereket az innovációs folyamat teljes egészébe. Sokan még ennél is tovább mennek egy lépéssel, mert nyilvánosan meghirdetik megoldások keresését az Interneten, és ezzel a Nyílt Innováció (Open Innovation, OI) útjára lépnek. Ezt a mechanizmust Crowd Sourcing-nak nevezik, mert a probléma megoldását az Internet-felhasználók hatalmas tömegéhez helyezik ki. Ez a tömeg az elmúlt évek tanúsága szerint hihetetlenül gazdag az ötletekben. Maga a jelenség az Internet-korszak előtt is ismert volt. Amerikai innováció-kutatók már 1994-ben megállapították egy tanulmány keretében, hogy a tudományos eszközök funkcióinak 82 százalékát a felhasználók fejlesztik ki. A rádióamatőrök közössége is saját maga fejlesztette a használt készülékek fontos részegységeit. Az Internet jelentősen kibővítette a csoportban folytatott kutatás lehetőségeit. Napjainkban egy sor platform teremt kapcsolatot a problémamegoldókkal a világhálón, és egyben kezeli a szellemi tulajdonhoz és a feltalálók tiszteletdíjához kapcsolódó kérdéseket. A szellemi Elisabeth Dokaupil Christina Lehner

5 Coverstory hi!tech hi!biz hi!school hi!life tulajdon kényes téma egy ilyen együttműködésben, főként ha olyan műszaki szabadalmakról van szó, amelyekkel egy vállalat versenyelőnyre tehet szert hangsúlyozza Holger Ernst, a németországi Vallendar egyetemének innováció-irányítási professzora. Fontos szempont az is, hogy kinek mekkora része van a végtermék kifejlesztésében. A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy a nyílt innováció igenis működhet a meglévő szabadalmi jogszabályok környezetében, ha megfelelően meghatározzák a játékszabályokat. Az Interneten elérhető több ezer barkácsolónak nem a pénz vagy a szabadalom a fontos: diákok próbálnak meg ilyen módon kapcsolatot teremteni a lehetséges későbbi munkaadókkal vagy partnerekkel, és tapasztalatot gyűjtenek egy-egy szűkebb szakterületen. Sokaknak maga a feltalálás folyamata áll az előtérben, mert egyszerűen örömüket lelik a megoldások minél gyorsabb felkutatásában. Tanulmányok bizonyítják, hogy a világháló közössége néhány nap alatt megold olyan műszaki problémákat, amelyek megoldásán a cégek gyakran több hónapig vagy évig törik a fejüket. A Siemens is igénybe veszi a nyílt innováció módszerét. A fogós problémákkal olyan elektronikus ötlet-kereskedőkhöz (e-brokerekhez) fordul a cég, akik saját platformjukon teszik közzé a probléma leírását, és díjat tűznek ki a legjobb megoldásra (NineSigma, yet2.com). A felvetett problémák fele oldódik meg sikerrel ilyen módon. A szakemberek világméretű hálózatát más nagy konszernek, mint például a BASF, a Novartis vagy a Nestlé is kihasználják. A főként műszaki beállítottságú, egyesült államokbeli InnoCentive Challenge platformon például mintegy megoldás-szolgáltató várja a megkereséseket. A platform közvetítésével végzett kutatások eredményei a Forrester Research tanulmánya szerint átlagosan 74 százalékos hozamot eredményeztek. Ezen a téren szintén jól ismert a széles spektrumú svájci Atizo is. Számtalan új ötlet származik abból, hi!tech

6 1 Több fény és energia 1 A Banyan Energy technológiája a napelemekben használt szilícium felületek 90 százalékos megtakarításával kecsegtet azonos áramleadás mellett. Az újszerű modulokat gyártó üzem költsége is 75 százalékkal csökken a tervek szerint. Shondip Gosh vezérigazgató (a képen fent): Rendszerünkkel az öntecsek (ingot), ostyák (wafer) és cellák megmunkálási lépéseinek helyigénye tizedére csökkenthető. A start-up céget amely egyébiránt egyike azoknak, amelyeket a Siemens támogat az Egyesült Államokban a Berkeley és Stanford egyetemen végzett diákok alapították, és együttműködik a US National Renewable Energy Laboratory laboratóriummal Progresszív hűtéssel kb. 6,5 centiméterre sikerült összesűríteni több mint 80 fehér fénykibocsátó diódát. Az így készülő fényforrás lényegesen világosabb és jóval hatékonyabb a hagyományos fényforrásoknál. A mikroszintű hőelvezetés különleges alkatrésze megakadályozza, hogy felhevüljön a LED-csoport. Ez az alkatrész egy szilícium hordozó, amelyen négyzetcentiméterenként mintegy 60 millió függőlegesen maratott, egyforma pórus található ismerteti Dr. Ahmed Shuja műszaki igazgató (a képen jobbra) a Cincinatti Egyetemen kifejlesztett megoldást. ha együttműködési hálózatokkal lehetővé tesszük a vevők részvételét az innovációs folyamatokban. Egyúttal jelentősen csökken a termékek megbukásának valószínűsége is. Az úgynevezett Crowd Sourcing úttörői az IBM és a Procter & Gamble (P&G). A P&G vevői a Connect + Develop honlapon nyújthatják be az ötleteiket, és dolgozhatnak a vállalat részéről felvetett konkrét problémákon is. A pormágnesként hirdetett Swiffer portörlő eszközök ilyen tömegötletből születtek. A P&G új fejlesztésű termékeinek már 35 százaléka származott 2004-ben kívülről érkező inputból, és ezt az arányt 50 százalékra kívánják növelni. A K+F tevékenység termelékenysége mintegy 60 százalékkal javult, és a termékek sikerességének aránya kétszeresére nőtt. Ezzel párhuzamosan a beruházásokat az árbevétel 5,8 százalékáról 3,4 százalékára sikerült csökkenteni. A Crowd Sourcing egy másik úttörője, az amerikai Threadless vállalat kizárólag a vevők ösztönzésére fejleszti termékeit. A Threadless közösség tagjai hetente mintegy ötletet nyújtanak be a T-shirt-ök tervezéshez. A legkedveltebb dizájnokat szavazásos alapon akár dolláros díjjal is jutalmazzák. Elisabeth Dokaupil Siemens, P&G, Fiat, Threadless

7 Ahol a vevőnek is van beleszólása Coverstory hi!tech hi!biz Az Osram a LED Emotionalize your light ötletpályázatot indított olyan kreatív világítási megoldásokra, amelyek a felhasználónak megfizethetőek, könynyen kezelhetőek és könnyen bevezethetőek. A legjobb ötletek között szerepelt az úszó világító kagyló, amely ellazító színárnyalatokat biztosít a fürdőkádban, vagy a Chromatic Ball, amely gyorsulásérzékelők révén elforgatásra változtatja a színét. A több mint 600 beküldött ötlet java műszakilag megvalósítható volt számol be Thomas Lackner, a Siemens Corporate Technology (CT) kutatója. A Fiat autógyár rajongói szintén egy internetes platformon vehettek részt formatervezési ötleteikkel a Fiat 500 kialakításában. Az Acecook tésztás leveseinek rajongója vett részt a különböző ízesítések szavazásos megítélésében. A Crowd Sourcing segítségével a vállalatok gyorsabban vehetik figyelembe a vevők igényeit, és így hamar le tudják képezni a dinamikus piaci változásokat vonja meg Caroline Rudzinski, a witteni vállalatvezetési központ munkatársa az OI tevékenység pozitív mérlegét. Emellett a vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek közötti kutatási együttműködés is igen jó eredményt hoz. Így például a Koppenhágai Egyetem és a Berlini Műegyetem fizikusai a Siemensszel közösen fejlesztettek ki egy olyan eljárást, amellyel össze lehet hasonlítani az ipari gépek, acélművi technológiák vagy hajómotorok ökológiai mérlegét. Az új Eco-Care mátrixszal a környezetet befolyásoló adatok, mint például a széndioxid- és porkibocsátás, a víz- vagy energiafogyasztás alapján lehet meghatározni, hogy mennyire zöld is valójában az adott megoldás. Kizárólag a valamennyi szempontnak megfelelő termékek kapják meg a belső használatú Green Solution tanúsítványt. Az élvonalbeli egyetemekkel a Siemens stratégiai partnerséget kötött nem csak a közös kutatás érdekében, hanem a tehetségfejlesztés és az együttműködési háló- Amikor a vállalatok hálózati platformokon bevonják a vevőket is az innovációs folyamatba, akkor ez javítja a kutatás és fejlesztés termelékenységét és a termékek sikerességét. A Crowd Sourcing segítségével a gyártók gyorsabban tudják figyelembe venni a vevők igényeit, és így gyorsan le tudják képezni a dinamikus piaci változásokat. Az ilyen keretek között zajló Crowd Sourcing úttörői közé tartozik a Procter und Gamble (P&G) vagy az amerikai Threadless pólóing-gyártó. Az Osram ötletpályázatot írt ki az új kreatív világítási megoldásokra. A Fiat autógyár rajongói szintén egy internetes platformon vehetnek részt formatervezési ötleteikkel a Fiat 500-as kialakításában P&G portörlője 2 Osram világítótestek 3 Threadless pólóing 4 Fiat hi!school hi!life hi!tech

8 KUTATÓCSOPORTOK a Siemens, valamint más vállalatok és egyetemek részéről együtt dolgoznak az elektromos mobilitáson (e-mobility), az autógyártás energiahatékonyságán és az ipari vezérlések optimalizálásán. zatok fejlesztése érdekében is. A Siemens ilyen esetekben egy Center of Knowledge Interchange (CKI) központot hoz létre az egyetem területén, és kinevez olyan menedzsereket, akik helyben dolgozva szóba jöhető együttműködési partnereket kutatnak fel, workshop-okat szerveznek és a diákokat közvetítenek a Siemens ösztöndíjas programjaihoz. Jelenleg világszerte nyolc ilyen CKI központ működik Németországban, Dániában, Kínában és az Egyesült Államokban. A kutatási tevékenység középpontjában a megújuló energiaforrások, a vízkezelés, a gyógyászati technika és a fenntartható városfejlesztés áll. A tudósoknak a projektek azért előnyösek, mert az iparban felvetődő kérdésekhez közelálló területeken végezhetnek kutatásokat a tisztán elméleti elefántcsont-tornyok helyett. A Siemens évente összesen több mint együttműködést köt egyetemekkel és ipari partnerekkel. Így például az energia-szolgáltatók a Siemensszel karöltve dolgoznak az ágazat fontos kérdésein, mint például az erőműveknél szükséges széndioxid-leválasztáson, vagy a villa- Elisabeth Dokaupil Siemens, Fraunhofer IWU

9 Coverstory hi!tech hi!biz hi!school hi!life mos üzemű járműveknek a hálózatba való integrálásán. Utóbbi esetben a cél az, hogy ingadozó szélerőség esetén minél hamarabb a hálózatra kössék a puffertárolóként szolgáló villamos autókat. A Green Carbody Technologies szövetség hatvan autógyártót, gépgyártót és beszállítót tömörít, és azt a feladatot tűzte maga elé, hogy energiát takarítson meg az autók gyártási folyamatában. Jelenleg közel annyi energiát igényel egy autó előállítása, amenynyire annak a közutakon később szüksége lesz. A karosszériagyártás ebből több mint 26 százalékkal részesedik, ezért itt akár 50 százalékos energia-megtakarítást és az anyagfelhasználás jelentős csökkentését tervezik elérni. A Siemens Technology-to-Business Center (TTB) központjai szakmai és anyagi támogatást kínálnak az egyetemi kutatási eredmények alapján működő vállalatoknak. A kaliforniai Progressive Cooling pályakezdő (startup) vállalat a Cincinnati Egyetem elképzelései szerint fejlesztett fénykibocsátó diódákból egy rendkívül fényes és hatékony fényforrást. A sanghaji TTB szintén foglalkozik fénykibocsátó diódákkal, és outside-in innovációs stratégiájába olyan potenciális beszállítókat is bevon, amelyek harmadik felek technológiáit is be kívánják vezetni. A Siemens munkatársak közötti együttműködési hálózat további erősítésére és a jelentős innovációs potenciálnak az eddiginél jelentősebb mértékű kiaknázására vezették be a TechnoWeb segédeszközt. A megoldás keresése ebben az esetben hasonló, mint az elektronikus ötletkereskedőknél számol be a CT kutatója, Thomas Lackner. Valamennyi regisztrált munkatárs felvihet a platformra egy problémaleírást, és mindegyik felhasználó válaszolhat a kérdésekre. A nyílt innováció innovation jam módszerét is alkalmazták már. Az ilyen több száz, sőt olykor több ezer résztvevőt is felvonultató nagyszabású vitafórumon új ötletekre lehet találni és egyben értékelni is azokat. A Siemens 1 2 esetében ezek alapján már ki is dolgozták az első megoldási elképzeléseket, így a jövőben fokozni kívánják a nyílt innovációs tevékenységet. Az ötletpályázatokat ezért a Bosch Siemens Hausgeräte vállalatnál is tervezik. Ezekre a jövőben felsőoktatási intézmények is javaslatokat nyújthatnának be kutatási projektekre. A Siemens együttműködését a legérdekesebb pályázott projekt nyerné el. Időközben kiírtak egy újabb kéthónapos, vállalaton belüli ötletpályázatot is a fenntarthatóság témakörében. Tudáskezelési és nyílt innovációs tevékenységével a Siemens 2010-ben a második helyen végzett a Teleos nemzetközi piackutató társaság The European Most Admired Knowledge Enterprises (MAKE) című tanulmánya értékelésében. A Siemens 2001 óta rendre a döntő legjobbjai között szerepel. A legjobb tulajdonságok 1 Nanotechnológiai anyagkutatás áll az oroszországi Troizkban működő Technological Institute for Superhard and Novel Carbon Materials (TISNCM) kutatásainak előterében. 2 A Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézet (MEPhI) kutatói új turbina-technológián dolgoznak a kombinált (gáz-gőz) ciklusú berendezések hatásfokának növelése érdekében. Kutatók a Neten Föiskolák és egyetemek A'ltalános információ siemens.com/urbanization siemens.com/energy siemens.com/innovation hi!tech

10 Klemens Lendl, Elisabeth Dokaupil Siemens IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII hi!biz Hírek Hol és mivel számolunk? Aki nagyfokú biztonságot és rendelkezésre állást igényel adatai számára, tudnia kell azt is, hogy hol dolgozzák fel azokat. A korszerű számítóközpontok nem csupán magas biztonsági színvonalat kínálnak, hanem a környezetvédelmet is fontosnak tartják. A Siemens IT Solutions and Services új adatközpontja a bécsi Siemens City-ben mind informatikai, mind biztonsági szempontból a legkorszerűbb színvonalat képviseli, és élen jár a fenntarthatóság szempontjából is. Kezdettől fogva ügyeltünk az ökológiai lábnyomra is. Ennek során az informatikai rendszert a teljes ökológiai erőforrás-felhasználás alapján értékeljük magyarázza Josef Weisheidinger kommunikációs, stratégiai és innovációs vezető. A Siemens ezzel tanúbizonyságot tesz arról, hogy komolyan veszi etikai felelősségét. Az új adatközponttal Ausztria megerősíti pozícióját a Siemens konszern hat számítóközpontjának világméretű hálózatában, és a jövőben egyre nagyobb mértékben rendelkezésre áll külső megrendelőknek is. Bécsből szolgáljuk ki a Siemenst és a külső outsourcing ügyfeleinket is számol be Weisheidinger úr. Itt zajlik körülbelül SAP-felhasználó kiszolgálása. Összesen 350 webszervert és postafiókot működtetünk a legmagasabb minőségi színvonal biztosítása mellett. Ehhez elengedhetetlen a redundáns villamos hálózati, WAN és Internet-csatlakozás, akárcsak az épületgépészet folyamatos működés közbeni álandó felügyelete és ellenőrzése, valamint a többlépcsős biztonsági koncepció. SZEMÉLYI beléptetőrendszer egyenkénti zsilipeléssel, arcfelismerő rendszerrel ellenőrizve A TÖBBLÉPCSŐS BIZTONSÁGI KON- CEPCIÓ és a saját biztonsági ellenőrző rendszer garantálja a berendezések legmagasabb szintű védelmét. A hűtésről a lehető leghatékonyabb módon, a külső levegővel és Free- Cooling rendszerekkel, valamint optimalizált energiafelhasználású hűtőberendezésekkel gondoskodnak. AZ ENERGIAELLÁTÁSI RENDSZER szintén többlépcsős az adatközpontban: két gyűrűs táphálózat üzemel, a transzformátorok, a közép- és kisfeszültségű berendezések redundánsak. Ha a hálózat kimarad, akkor akkumulátorok helyettesítik, tartós kimaradás esetén pedig hálózatkiváltó tartalék-áramforrás is rendelkezésre áll: az adatközpontot két nagy dízel hajómotor ADATKÖZPONTOK a bécsi Siemens City-ben. SZERVEREK: redundáns kapcsolat a villamos táphálózat, a WAN és az Internet felé. tudja a szükséges időn át ellátni villamos energiával. AZ ÖNMŰKÖDŐ GÁZZALOLTÓ REND- SZER gondoskodik arról, hogy elvonja az oxigént a kialakulófélben lévő tűztől, hogy ne lobbanhassanak fel a lángok. A tűzoltórendszer erre az egyik legnagyobb hatékonyságú oltógázt, a nitrogént alkalmazza. A kialakuló tűzfészkek korai felismerésére rendkívül érzékeny tűz-előjelző rendszert telepítettek. Ez komoly ráfordítást jelent az adatfeldolgozásban de csak így lehet garantálni a biztonságot. További információ siemens.at/it-solutions HŰTÉS ÉS KLIMATIZÁLÁS: energiatakarékosan a FreeCooling és optimalizált energiafelvételű berendezések segítségével.

11 A REGIONÁLIS VÁLLALAT SZÉKHELYE, BUDAPEST: "Itt immár több mint 15 éve hitelesen képviselik, mivel megélik a fenntarthatóságot." Kihívás és esély Interjú Dale A. Martinnal, a Siemens Zrt. új elnökvezérigazgatójával az aktuális helyzetről és terveiről Mit jelent Önnek személyesen, hogy a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatói pozícióját tölti be? Nagyszüleim közül hárman Magyarországról származnak, így aztán magyar gyökereim vannak. Ezen kívül az 1990-es években gazdasági igazgatóként már tevékenykedtem Magyarországon. Abban az időszakban a Siemens magyarországi sajátüzletből származó forgalma közel 300 millió euróra kúszott fel, akkor persze a COM-mal (telefon üzletág) együtt. E fejlődés tetőpontján távoztam, most pedig olyan időben jövök vissza, amikor sem a magyar Siemensnek, sem Magyarországnak nem megy valami nagyon jól. Ezt a helyzetet esélyként és kihívásként élem meg arra, hogy új utakra térjünk a pozitív fejlődés elérése érdekében. Hogyan ítéli meg a magyarországi gazdasági helyzetet? Magyarország volt az első ország, amely a 2008-as év végének gazdasági válsága idején készenléti hitelért fordult az IMF hez és az EU-hoz. Az ezzel járó kemény feltételeket sikerült teljesíteni ez a konjunktúra-élénkítés állami impulzusainak visszafogásával és azzal járt, hogy az államháztartás hiánya idén 3,8 %-os szinten stabilizálódott. Ehhez járul még az EU-alapok ugyancsak lecsökkent kihasználása: a közötti majdnem 100%-ról a as időszakban elért eddigi körülbelül 10%-ra. Ezek a tények közvetlen hatással vannak a Siemens üzleti lehetőségeire. Mennyire befolyásolja a politikai helyzet a Siemens üzleteit? A magyarok a nemrég megtartott választásokon szokatlanuk magas, kétharmados többséggel szavaztak az addigi ellenzékre. Az új kormány támogatja a kis- és közepes vállalatokat, és a multinacionális vállalatokkal szembeni viszonya inkább visszafogottnak érzékelhető. Ebben a környezetben mindenekelőtt a magyarországi értékteremtéssel szerezhetünk pontokat. A transzformátorokat, ill. turbinalapátokat gyártó két termelő vállalatunknak a regionális vállalatba való integrálása előnyös ebből a szempontból. Emellett a Siemens igen eredményesen működik együtt kis- és közepes vállalatokkal, mint beszállítókkal. DALE A. MARTIN Hogy néz ki a magyarországi piaci pozíció az egyes szektorokban? Ha szektoronként tekintjük magunkat, akkor viszonylag jól állunk. Az Egészségügyi Szektor az első helyen van a magyar piacon. A CEE onkológiai kompetencia-központjának öt specialistája közül hárman magyarok. Az Energia Szektor a két termelő üzemnek köszönhetően is vezető pozícióban van; jelenleg az E.ON-nak dolgozik egy nagy erőmű-projekten, amely mind idő, mind költségek tekintetében a tervek szerint halad. Ezen kívül Magyarországon 2009-ben megalakult egy szélturbinák üzembe állítására szakosodott kompetencia-központ is. A Building Technologies (épülettechnika) és az IA&DT (ipari automatizálás és hajtástechnika) divíziók jól működnek. A Mobility területen egy budapesti metró-nagyprojekt dominál, amely számos kihívással szembesít minket. Növekedési esélyt látok az I IS (ipari megoldások) területén, amivel kapcsolatban már felvettük a beszélgetések fonalát a keletközép-európai (CEE) klaszter vezetésével. Milyen jelentősége van Magyarországon a Siemens zöld vállalat pozícionálásának? A magyarországi vállalatcsoport maga immár több mint 15 éve hitelesen képviseli, mivel megéli a fenntarthatóságot. A kezdő lökést ebbe az irányba jómagam adtam meg első itteni tevékenységem idején. Ide tartozik az épülettetők zöld kialakítása; a tűzoltó tóból biotóp medence lett, a használati vizet saját kútból vesszük, bevezettük a papír újrahasznosítását. Budapest egyébként a tavaly decemberben bemutatott Európai Zöldváros Index (Green City Index) alapján a CEE klaszter városai között a második helyen áll. Ennek egyik oka a jól kiépített nyilvános közlekedés. Itt járnak Combino villamosaink, amelyek a fékenergia visszatáplálásának köszönhetően jelentősen kevesebb vontatási energiát fogyasztanak. Milyen súlypontokat tart jelenleg szem előtt? A vevőközelség fontos a számomra, miként az is, hogy a munkatársak számára könynyen elérhető legyek. Vezetőtársaimmal együtt meglátogatom legfontosabb ügyfeleinket. Azon is dolgozunk, hogy vonzóvá tegyük Budapestet a klaszterben. Nemrégiben a mi városunkban került sor a Siemens EMEA régiójának menedzsment konferenciájára. Nagyon remélem, hogy a Siemens Magyarország, fennállásának 120. évében, ismét megindul a fellendülés útján. hi!tech

12 A tenger tengernyi Bolygónk hetven százalékát víz fedi ez egy hatalmas potenciális energiaforrás, melyet eddig még alig csapoltunk meg. A hullámok, áramlatok és az árapály egész lehetőség-készletet kínálnak az energiatermelésre. Sőt, még a folyótorkolatoknál, az édes- és tengervíz találkozásánál is van mit kinyerni az ozmózis révén. A tengerekben rendelkezésre álló energiatermelési potenciál hatalmas, szakértők becslése szerint összesen Gigawatt lehet. A nemzetközi Energia Világtanács szerint a világ energiaigényének 15 százalékát lehetne ilyen forrásból fedezni. Egyelőre főként a tenger felett erőteljesen fújó szelet aknázzák ki a lakott területektől távol felállított szélturbinákkal. A tengerre telepített szélparkok egyre fontosabbak: Európában az offshore szélenergiában rejlő potenciált mintegy 70 Gigawattra (GW) becsülik. A dán partoktól 30 kilométerre építi a világpiac élenjáró szereplője, a Siemens a világ jelenleg legnagyobb tengeri szélparkját. A szélturbinák a jövőben a gyorsabban mélyülő partok előtt is messzebbre merészkedhetnek a viharos tengeren. A Hy-Wind úszó pontosabban a vízben lebegő szélkerék, amelyet a Siemens és a StatoilHydro fejlesztett ki, 120 és 700 méter közötti vízmélységben telepíthető, a villamos áram pedig tenger alatti kábelen jut ki a szárazföldre. A megoldás komoly lehetőségeket tár fel, és ezt bizonyítják az Egyesült Államok adatai is: a parttól 50 tengeri mérföldön belül kínálkozó potenciál meghaladja a jelenleg működő valamennyi amerikai erőmű telepített teljesítményét: több mint 900 gigawatt. Ahhoz, hogy a szélturbinák ilyen szélsőséges viszonyok között is üzemben maradhassanak, rendkívül alacsony karbantartás-igényű típusokat fejlesztettek ki többek között az áttétel nélküli megoldásokat is. A tenger feletti széllel ellentétben a vízben kiaknázásra váró tengeri energia egy komoly előnnyel kecsegtet: rendszeresebben és kiszámíthatóbban áll rendelkezésre, tehát eredendően az alapterhelés fedezésére is felhasználható. Ezért ilyen érdekesek például a tengeri áramlatok. A szakértők becslése szerint ig kétszámjegyű növekedést mutatnak a tengeri áramlási erőművek. A skót kormány például a következő évek során tíz tengeri erőművet tervez építeni összesen 1,2 gigawattos teljesítménnyel. A szakterület éllovasai és élenjáró technológiájú gyártói közé tartozik az angol Marine Current Turbines vállalat, amelyben a Siemens is résztulajdonos. A technológia alapvetően ugyanolyan elven működik, mint a klasszikus szélturbina, csak éppen víz alatt: a 16 méter Markus Honsig Siemens, Marine Current Turbines Ltd.

13 Alternatív energiák cover hi!biz hi!school hi!life dologra képes hosszú, 27 tonnányi kétszárnyas forgórészt nem a szél, hanem a tengeri áramlatok hajtják. Ez optimálisan alkalmazkodni tud az áramlás irányához és sebességéhez. Mindez rendkívül magas hatásfokkal lehetséges: a víz energiasűrűsége 800-szorosa a levegőének, tehát azonos sebességnél 800-szor annyi áramot termel, ami meggyőző érv a technológia további fejlesztéséhez. Azonban hatalmas kihívást is jelent az anyagok és a szerkezeti kialakítás szilárdsága és igénybe vétele szempontjából, ráadásul mindezt az agresszív tengervízben. Belátható tehát, hogy az ilyen óriások szállítása és főként összeszerelése rendkívül bonyolult lehet ilyen nehéz környezetben. A SeaGen, a világ jelenlegi legnagyobb tengeriáramlat-erőműve, amelyet a Marine Current Turbines az észak-írországi Strangford tengerszorosban épített, 2008 novembere óta üzemel, és mintegy háztartást lát el villamos energiával. Két hatalmas, összesen mint- ENERGIA A TENGERÁRAMLATOKBÓL ugyanúgy kinyerhető, mint a szélből, csak éppen víz alatt és jóval magasabb hatásfokkal, hiszen a víz energiasűrűsége 800-szorosa a levegőének. A megoldás hátránya: rendkívül megterheli a szerkezeti anyagokat. hi!tech

14 A WAVE POWER PELAMIS RENDSZERE. A csuklókkal összekapcsolt, vizikígyóként (görögül: pelamis ) a tengeren fekvő acélcsövek a hullámok mozgását fogják be. egy 1,2 megawattos teljesítményű turbina használja fel ebben az esetben az árapály okozta áramlatok hatalmas erejét. A hullámok energiájának kihasználásán is sok éve dolgoznak a kutatók, és vannak is különböző elképzelések, attól függően, hogy a hullámok erejét a nyílt tengeren vagy a parton aknázzák ki. A hullámerőművek egyik úttörője a skót Wave Power vállalat, amely a Pelamis technológiát fejlesztette ki a tengerfelszín fel-le mozgásának átalakítására tiszta energiává. A hullámok mozgását a tengeren fekvő, csuklókkal összekapcsolt és vizikígyókhoz (görögül: pelamis) hasanló, hosszú acélcsövek fogják fel. A mozgást a munkahengerekben mozgó hidraulikafolyadék továbbítja a csövekbe beépített turbinákba és generátorokba. Portugália északi partja mentén 2008 óta folytatnak egy tartóssági próbát három Pelamis-csővel: ezzel az energiatermelés hatékonyságát és kapacitását akarják meghatározni, például heves hullámzás mellett. A hullámenergia kihasználásának másik módját kutatja a Voith Hydro a Wavegen projekt keretében Skóciában: ennél a villamos áramot ott akarják előállítani, ahol a hullám energiája szabad szemmel is jól látható: amikor megtörik a partvonalon. A technológia a rezgő vízoszlopok (Oscillating Water Columns, OWC) elvén alapul. A hullámok a tenger felé nyitott kamrába csapnak, amelyben összenyomják és egy turbinával ellátott nyíláson kifújják a levegőt. A megoldás műszaki sajátossága a feltalálóról elnevezett Wells-turbina, amely mindkét irányban üzemel, tehát akkor is, ha a visszahúzódó hullám maga után szívja a kamrába a levegőt. A megoldás a kikötői mólókba is beépíthető; ezt teszik például a spanyol Mutriku kikötőjében, az Atlanti-óceán partján. Az áramtermelés egyik rendkívül elegáns módját még figyelembe sem vették a tengervízi energiatermelés jövőbeli lehetőségeinek felmérésében: az ozmózis erőművet, amely a folyadékáthatoláson (permeáción) alapul és főként folyótorkolatokban alkalmazható. A tengervízzel találkozó édesvíz a sókoncentráció kiegyenlítésére törekszik. Ha egy csak egy irányban áteresztő membránt helyeznek a kétféle víz közé, akkor az édesvíz a tengervíz felé áramlik, de visszafelé már nem: túlnyomás alakul ki (ezt nevezzük ozmotikus nyomásnak), amit turbina hajtására lehet felhasználni. A norvég Statkraft energetikai konszern 2009 novemberében helyezte üzembe az ozmózis-erőművek első prototípusát. A műszaki kihívást a víz számára áteresztő, de a sót visszatartó és a lehető legvékonyabb membránfólia kifejlesztése jelenti. Minél vékonyabb a fólia, annál nagyobb mennyiségű vizet AZ OZMÓZIS, MINT ENERGIAFOR- RÁS. Az édes- és tengervíz találkozásánál a sókoncentráció kiegyenlítődésre törekszik. Ha egy irányban áteresztő membránnal választjuk el őket, akkor túlnyomás keletkezik, amellyel turbinát lehet meghajtani. A PROTOTÍPUS. Az első ozmózis-erőművet a Statkraft építette a norvég Tofté-ban négyzetméterenként három wattos teljesítménnyel. Markus Honsig Pelamis, Statkraft, Siemens

15 Alternatív energiák cover hi!biz hi!school hi!life enged át, és ezért arányosan magasabb az erőmű hatásfoka. A Statkraft négyzetméterenként három wattos teljesítményt ér el, a célérték pedig öt watt. A víz az alternatív energiatermelés egy másik reménysugarát is kínálja: az algákat. Ezek az élőlények értékes biomasszát állítanak elő, amiből biogáz vagy biodízel is kinyerhető. Ráadásul különleges képességük is van: mivel a szárazföldi növényekkel ellentétben a teljes szervezetük részt vesz a fotoszintézisben, ezért öt-tízszer hatékonyabban alakítják át a napfényt biomasszává. Az algák nem veszik el a területet az élelmiszer-termelés elől. A tengeri növények használatát azonban megnehezíti a bonyolult betakarítás, mert ez hatalmas mennyiségű víz leeresztésével és szűrésével jár. A Siemens kutatói egy olyan módszert dolgoztak ki, amely jelentősen felgyorsítja ezt a műveletet: magnetitet, apró vasoxid-szemcséket juttatnak az algákba. Ezért az élőlényeket mágnessel össze lehet gyűjteni a víz leeresztése nélkül is, így a betakarítás lényegesen könnyebb és hatékonyabb. Az algák, amelyekben egykoron az emberiség élelmiszer-tartalékát is látták már, hasonlóan meghatározó szerephez juthatnak az energiatermelésben. További információ siemens.com/energy siemens.com/innovation A széndioxid újrahasznosítása Bármennyire is intenzíven szorgoskodnak a megújuló energiaforrások kiaknázásának bővítésén, a fosszilis tüzelőanyagokat rövid távon nem lehet kiváltani, sőt középtávon sem mondhatunk le róluk. Ezért kutatják azokat a módszereket, amelyekkel a klímakárosító széndioxidot fel lehet számolni. A földalatti tárolás egy lehetséges átmeneti technológia, amely csökkenti a veszélyes klímamelegedés kockázatát. Ideális az lenne, ha a légkörben található széndioxid-többletet ésszerűen lehetne hasznosítani, és így gyakorlatilag a rossz széndioxidból jót lehetne csinálni. A folyamat a természetből ismert: a fotoszintézist használják a növények arra, hogy széndioxidból és vízből a napfény segítségével szénhidrátot termeljenek a saját növekedésükhöz. A Siemens kutatói ezt a természetes folyamatot tekintik példaképnek, és épületek homlokzatain tervezik a fotoszintézist végrehajtani. Olyan festékbevonatokon dolgoznak, amelyek a növények fénybefogását segítő klorofillhez hasonló nanométernyi színrészecskékből és a napelemekben használatos szilíciumhoz hasonlóan fényt árammá alakító titándioxidból állnak. Ezzel a módszerrel a széndioxidból tüzelőanyagot, például metanolt lehetne előállítani. Osman Ahmed-et, a Siemens épületgépészeti szakértőjét legfőképpen a technológiában rejlő lehetőségek nyűgözik le: Az Egyesült Államok épületeit érő napenergia csupán negyedével fel lehetne használni az USA széndioxid-kibocsátásának legnagyobb részét. Az MIT Massachusetts Institute of Technology kutatói még részletesebben vizsgálják a mesterséges fotoszintézist. Ők legfőképpen a reakció első részét, a víz hidrogénre és oxigénre bontását próbálják meg leutánozni, hogy ezzel is közelebb kerüljenek számos tudós álmához: ahhoz, hogy a vízből közvetlenül, napfény hatására hidrogént állítsanak elő külső energiabevitel és károsanyag-kibocsátás nélkül. Az MIT laboratóriumaiban erre egy az emberre ártalmatlan, megfelelően módosított M13 nevű vírust használnak: erre kötődnek rá a kényes folyamathoz szükséges színezőanyag, a cinkporfirin és az irídiumoxid mint katalizátor. A vírusnak ezzel egyfajta vázként szolgálnak, és nagyobb stabilitást adnak. Az első prototípus a tervek szerint két év múlva lesz használatra kész. hi!tech

16 cover hi!biz Kína dezi az idei világkiállítást, akkor nem csupán a saját óriásvárosoknak szánt innovatív megoldásokról van szó, hanem a világ számos más, gyorsan növekvő metropoliszait is meg akarják szólítani ezekkel. Ezek mindegyikében keresik a hatékony infrastrukturális megoldásokat. Kínában 2010-ben a világkiállítás mellett a tízmilliós Guangzhou (Kuangcsou, Kanton) nagyvárosban, a déli Guangdong (Kuangtung) tartomány fővárosában rendezett Ázsiai Játékok jelentik az év eseményét. Kína ezzel a két várossal akarja bemutatni a világnak, hogy miként fog úrrá lenni a városiasodás kihívásain. Kantonban a novemberi Ázsiai Játékokra ötről kilencre növelik a metróvonalak számát, majd ez a hálózat is 17 vonalra bővül 2020-ig. A Siemens gyárthi!school hi!life Élet az óriásvárosokban Kína hatalmas léptékű városiasodási hullámon megy keresztül. A kínai városok népessége a következő 20 évben több mint kétszeresére, egymilliárd emberre nőhet. Minden új városlakónak lakótérre, vízre és igen sok villamos áramra van szüksége, ugyanis a bővülő középréteg televíziókra, háztartási készülékekre és autókra vágyik. Ezért tehát új közlekedési megoldásokra is szükség van, mivel a dugók és a légszennyezés komoly kihívást jelentenek. Amikor Sanghaj, az egyik óriásváros a Jobb város, jobb élet jelmondattal ren- mányú új metrószerelvények intelligens műszaki megoldásokkal 40 százaléknyi villamos energiát takarítanak meg. A várost az kilométerre található Jünnan tartomány vízerőművei látják el a világ leghosszabb nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) összeköttetésen, rendkívül alacsony veszteséggel odavitt villamos energiával. A széndioxid-kibocsátástól mentesen termelt áram jelentős részét használja a Westtower felhőkarcoló is, amely 432 méteres magasságával Kína második legmagasabb épülete, és a fénykibocsátó diódák széles körű alkalmazásával takarékoskodik a világítási energiával. Sanghaj, amely a központi részén élő 14 millió lakosával közel másfélszer ekkora, drámai sebességgel növekedett: népessége 1990 és 2008 között szinte pictures of the future Siemens

17 KÍNA NAGYVÁROSAI nagyszabású rendezvények helyszíneként is az átalakulás hangulatát árasztják, és a fenntartható megoldásokra való törekvést tűzik zászlóikra. A közlekedési káosz kordában tartására energiatakarékos metrók épülnek, a régebbi épületeken átfogó energetikai felújítást végeznek, és alternatív energiaforrásokat is használnak. megkétszereződött. A városban mindenhol érzékelhető a nagy átalakulás hangulata. A hatalmas áramigényt többek között a Waigaokiao szénerőmű szolgálja ki. A világ egyik leghatékonyabb szénerőműve Sanghaj energiaigényének 30 százalékát fedezi. Mára viszont ismét komoly áramszűke alakult ki. A jövő energiaellátása érdekében Kína is a megújuló energiaforrásokra és ezen belül is főként a szélerőre épít: a 2020-ra installálni tervezett 100 gigawattos teljesítménynyel hamarosan Kína lehet a világ legnagyobb felvevőpiaca a szélerőművek tekintetében. Ezért a Siemens a Sanghaj melletti ipari területen, Lingang New City-ben új rotorlapát-gyárat épít, amelyből az ázsiai és csendes-óceáni térség más országait is ki akarják szolgálni. A villamosenergia-termelés mellett energiatakarékosságra is szükség van az igények hosszú távú fedezéséhez, és ez kiemelten igaz Sanghaj régebbi épületeire például Jangpu-ban, egy korábbi ipari negyedben, amely ma a város tudásés innovációs központja. Többek között itt található két neves egyetem, a Tongji (Tungcsi) és a Fudan központja is. Az évente 13 millió, vidékről városokba költöző kínai számára épülőfélben lévő új városokban a tervezéstől kezdve ügyelni kell a fenntarthatóságra. A Tongji Egyetem olyan ökováros-modelleken dolgozik, amelyekkel a belvárosokat a lehető leginkább környezetkímélő módon lehet kialakítani. Az energia-szolgáltatás, az épületgépészeti megoldások és a közösségi közlekedés mellett az első osztályú orvosi ellátás és az ivóvíz biztosítása is fontos. Az ökovároshoz szükséges elemeket aztán összefogják, és az egész várost kiszolgáló infrastruktúraként egyedileg igazítják a helyi igényekhez. A világ nagyvárosainak képviselői a világkiállítás keretében ismerhetik meg ezeket a fenntartható óriásvárosokra vonatkozó elképzeléseket. További információ siemens.com/urbanization siemens.com/energy siemens.com/buildings Jobb város, jobb élet A világkiállításon résztvevő országok a Better City, Better Life mottó jegyében mutatják be a városfejlesztés megoldásait. A rendezők összesen 70 millió látogatóra számítanak több mint 200 országból és nemzetközi szervezettől október végéig a kiállítási területen. A Siemens Global Partner of Expo 2010 Shanghai China minőségében számos megoldást mutat be a városi élet színvonalának javítására. Ezen kívül sok esetben találkozunk beépített Siemens megoldásokkal a világkiállításon. A Hamburg Ház a legkorszerűbb megoldásokkal épült passzívház, és szinte semmilyen külső energiát sem igényel. A világkiállítás után Sanghaj zöld jelképének szánt öt, tartósan is fennmaradó épület is meggyőzően takarékoskodik az energiával. Ezen épületek közé tartozik az óriási Kínai Pavilon is. Ezek az épületek a legkorszerűbb gépészeti megoldásokkal akár 25 százalékkal is kevesebb energiát fogyasztanak a hagyományos kialakításhoz képest, és üzemeltetésük is akár 50 százalékkal olcsóbb lehet. A világkiállítás a Jobb város, jobb élet jelmondathoz hűen jó példával jár elől. KÍNAI PAVILON. A hagyományos épületeknél akár 25 százalékkal kevesebb energiával. hi!tech

18 cover hi!biz Repülőterek (Minimum Connecting Time, legrövidebb átszállási idő) versenyeznek keményen egymással. A földön álló repülőgépek ugyanis nem hoznak hasznot. A versenyben csak olyan repülőtér lehet nyertes, amely következetesen hatékonyságra törekszik kifejezetten az energia felhasználásában is, és ösztönzi a legkorszerűbb technika alkalmazását, főleg a logisztika és a biztonság területén. A lényeg az, hogy a csomagszállítástól a biztonsági ellenőrzésig, az épületgépészettől a klimatizáláson és a világításon át az utastájékoztató rendszerig, a hatalmas parkolóházak irányítási rendszerétől a hosszabb átszállásokat meghi!school hi!life Felszállás a zöld jövőbe A légiközlekedés a gazdasági válság után ismét felszálló ágban van de viharos körülmények között, amit nem csupán egy izlandi vulkán okozott. A még mindig alacsony növekedési ütem mellett a szigorodó biztonsági követelmények, az emelkedő energiaárak és a fokozott környezettudatosság mind-mind hatalmas kihívást jelentenek. A repülőtereknek mindezt több mint bonyolult környezetben kell teljesíteniük, mert ellentmondásos követelmények nek kell eleget tenni. A modern repülőterek egyrészről hatalmas bevásárlóközponttá váltak. A frankfurti Fraport AG-nál a bevétel 60 százaléka bérleti díjakból, parkolási díjakból és bolti forgalom-részesedésből származik. Másrészről a légitársaságok a gépeket a lehető legrövidebb ideig akarják a földön látni, ezért tehát a repülőterek nem csupán a díjak összegével, hanem legfőképpen a híres MCT vel Markus Honsig Airport Denver

19 könnyítő, vezető nélküli szerelvényekig tökéletesen összehangolt folyamatokat valósítsanak meg. A nagyságrendek szemléltetésére néhány adat: egy olyan repülőtéren, mint a frankfurti, a gazdasági válság ellenére 2009-ben több mint ötven millió utas és közel kétmillió tonna légifuvar fordult meg mintegy légijárműmozgással. Frankfurthoz mérhető a Denver International Airport is, amelynek összetett infrastruktúrája rendkívül magas energiafogyasztást eredményez: ez 2007-ben 216 millió kilowattórát tett ki, ami több mint 4 kwó utasonként. Ez nyomós ok a repülőtér üzemeltetőjének, hogy elgondolkodjon a takarékossági lehetőségekről: a cél az, hogy egyszerű eszközökkel és alacsony beruházással nagyfokú energia- és széndioxid-megtakarítást érjenek el a költségek csökkentése mellett. A lehetséges optimalizálási megoldásokra vonatkozó tanulmánnyal a Siemenst bízták meg. Az eredmény: A villamos energiában és földgázban jelentkező energiaigény 10, maga az áramfogyasztás 12 százalékkal lenne csökkenthető. A környezeti, a kihasználtsági és utaskényelmi szempontokat szintén figyelembe vették. A leghatékonyabbnak a fűtés, hűtés, szellőzés, világítás és csomagszállítás terü- DENVERI REPÜLŐTÉR, USA Az összetett infrastruktúra okozta magas energiafogyasztás jelentősen csökkenthető. A leghatékonyabban a hűtés, a szellőzés, világítás és csomagszállítás területén lehet takarékoskodni. Az alternatív energiatermelés szintén előnyös, és tetemesen csökkenti a széndioxidkibocsátást. siemens.com/airports Video Airport Denver Video Airport Dubai hi!tech

20 cover hi!biz Repülőterek hi!school hi!life STUTTGARTI REPÜLŐTÉR. A fogyasztásmérők aktuális adatain alapuló folyamatos ellenőrzés és pontos vezérlés gondoskodik a lehető legjobb energiahatékonyságról. siemens.com/ energy-efficiency letén végezhető beavatkozások mutatkoznak, amely területek az energiafogyasztás több mint 80 százalékát adják. Ezen kívül költségesebb megoldások, mint például megújuló energia termelése is elképzelhető. Ezekkel azonnal és nagymértékben csökken a széndioxidkibocsátás, de csak hosszú távon térülnek meg gazdaságilag. Alacsony költséggel nagy hatást lehet elérni széndioxid-érzékelőkkel és a terminál szellőzésének intelligens vezérlésével. Ez évente dollárnyi éves energia-megtakarítást hoz dollárnyi beruházással. Ugyanilyen hatásos, ha a repülőtér napi 18 órában vagy még hosszabb ideig megvilágított részein magasabb energiahatékonyságú fényforrásokat, tehát takarékos izzókat és LED-eket alkalmaznak, mert így az energiafelhasználás évi tizenegy millió kwó-val csökkenthető, ami mintegy tonna széndioxidnak felel meg. Egy olyan kiterjedt épületegyüttesben, mint egy repülőtér, központi szerepe van az energiaellátásnak is. Denver esetében a tanulmány szerint tonna széndioxid és dollár energiaköltség takarítható meg, ha például biomasszát használnának a melegvíz-készítésre. A repülőtér számos energiafogyasztójának összekötésével ellenőrizhetővé válik az energiafogyasztás, beazonosíthatóak és korszerű műszaki megoldásokkal kiküszöbölhetőek a gyenge pontok. A hatékony energiairányítási rendszerrel a Stuttgarti Repülőtéren akár 40 százalékos megtakarítást is el tudtak érni. A Siemens a Green Building Monitor segédeszközt kínálja egy repülőtér mindenkori energiafogyasztásának megjelenítésére. Ezáltal az utasok és a repülőtér-üzemeltetők körében is tudatosabbá lehet tenni az energiafelhasználást. A legnagyobb energiahatékonyságot azonban új épületeknél lehet elérni. A fűtés és klimatizálás energiaigénye a megfelelő építészeti kialakítással és hőszigetelési és szellőztetési rendszerekkel akár 40 százalékkal is csökkenthető. A széndioxid-kibocsátás 70 százalékkal vagy akár még nagyobb mértékben is csökken, ha az energia megújuló forrásból származik. Széndioxid-kibocsátástól mentes repülőtereket már ma is meg lehet valósítani, és ezek a Green Airports formájában az Airports Council International (ACI) kinyilvánított célját is képezik ez a légiközlekedés nemzetközi egyesülése, Namely 176 országban több mint repülőteret üzemeltet. A működő repülőtér központi eleme a csomagszállítás, mind a lehetséges átszállási sebesség, mind pedig az út végén biztonsággal megérkező csomag vagy táska tekintetében. Minden elveszett csomag nem csak az utasokat boszszantja alaposan, hanem sok pénzbe is kerül ban összesen mintegy 25 millió csomag veszett el, több mint kétmilliárd dollárnyi költséget okozva. Azt, hogy mire képes a hatékony csomagszállítás, a világ egyik legnagyobb repülőterén, Pekingben figyelhető meg. A 316 utasbejelentkezési pulttól a bőröndöket válogató és szállító 68 kilométeres hálózat ágazik el. Egy csomag elszállítása az egyik repülőgéptől a másikig alig 25 percbe telik, ami rekordgyanús érték, és egy szinten mozog a világ leggyorsabb repülőtereivel, mint például a bécsivel vagy a dél-koreai incsoni repülőtérrel. A 2007 végén elkészült pekingi csomagszállító rendszer a 2008-as olimpiai játékok alkalmával esett át a tűzkeresztségen. Egy Markus Honsig Siemens