We are so small... CORVUS Csillagászati Egyesület néhalapja /2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "We are so small... CORVUS Csillagászati Egyesület néhalapja - 2005/2"

Átírás

1 CORVUS HÍRADÓ A We are so small... CORVUS Csillagászati Egyesület néhalapja /2 1

2 A marsbéli mezőgazdaság alapjai A Mars bolygó sok tekintetben különleges hely, de ami az emberi faj terjeszkedő hajlama szempontjából a legfontosabb: a Föld bolygón kívül ez az egyetlen hely, ahol minden szükséges adott egy technikailag fejlett, önellátó társadalom létrejöttéhez. Az, ami az élővilág számára fontos: fényenergia megfelelő mennyiségben és minőségben, ásványi anyagok, amikből a növények szerves anyagot állítanak elő, víz, széndioxid és oxigén. Üvegház a Holdon? Valaha sokat foglalkoztak a sci-fi írók a Hold esetleges kolonializációjával, sajnálatos módon azonban, ha lesz is valaha ilyesmi, soha nem lesz önellátó. A Hold felszínének összetételéről ma már elég sokat tudunk, köszönhetően az Apollo program és az orosz Luna szondák talajmintáinak. Az élethez leginkább szükséges elemekből (szén, hidrogén, oxigén és nitrogén) csak az oxigén áll rendelkezésre tetszőleges mennyiségben, a többi csak néhány milliomodrésznyi mennyiségben található meg, körülbelül annyira gazdaságossá téve a kinyerését, mint a tengervízből való aranybányászatot (ez utóbbira már voltak próbálkozások de csőddel ért véget minden vállalkozás). A szén és a hidrogén pótolhatatlan, nemcsak az élelmiszerek előállításához, de a műanyaggyártásban és a fémek kőzetből való kinyerésében is nélkülözhetetlen. Azonban nem ez az egyetlen gátló tényező, a Holdi megvilágítási viszonyok mellett elképzelhetetlen a növénytermesztés. Először is a Holdnak nincs légköre, ezért semmilyen védelemmel nem rendelkezik a napkitörések ionizáló sugárzásával szemben, ha a zöldségeket nem egy legalább 10 cm vastag üvegtömbökkel (az üveg gyártásához legalább megvan minden szükséges nyersanyag) fedett üvegházban termesztjük, az első napkitörés elpusztítja a termést. Ez ugyan jelentősen megdrágítja a termelést, de nem teszi teljesen lehetetlenné. Annál nagyobb gond a Hold közel egy hónapos éjjel/nappal ciklusa, jelenleg nem rendelkezünk olyan kultúrnövénnyel, ami elviselne két hétnyi vaksötétet. A fény ugyan pótolható megfelelő hullámhosszúságú mesterséges fénnyel, ez azonban a legkevésbé sem gazdaságos, a Földön egyetlen négyzetkilométernyi gabonatábla kb MW fénybesugárzást kap délidőben, ez viszont egy nagyváros teljes energiaszükséglete. A fény mennyisége csökkenthető ugyan ennek kb. 1/5 részére, és a termés még gyarapodni fog (a fotoszintézis nemcsak verőfényben működik!), de ez nem változtat azon a tényen, hogy az egész vállalkozás rendkívüli mértékben deficites táptalajban és energetikailag nagyon igényesen zajlana, tehát gazdaságtalanul. Persze, még így is legalább részben az ellátmány megtermelhető (1. kép). Marsi viszonyok A Marson ezzel ellentétben semmilyen elemben sincs hiány, a szén-dioxid rendelkezésre áll a légkörben, a víz ma már bi- 1. kép 2

3 zonyított módon jelen van szinte a teljes bolygófelületen, még ha nem is felszíni víz, hanem a fagyott altalaj alkotóelemeként. A Viking szondák vegyi elemzése alapján úgy tűnik, a többi fontos elem, mint a kalcium, foszfor, vas, mangán, magnézium is jelen van a földit meghaladó mennyiségben. Káliumban kissé szegény a marsi talaj a Viking szondák leszállási helyén, de azóta már tudjuk, hogy más helyeken a valamikor volt ősi tenger kiszáradásával létrejött sórétegekben (pl. a Meridiani Planum, az Opportunity szonda leszállóhelye) jelentős mennyiségekben fordul elő. A nitrogén előfordulásáról a Viking mérőműszerének érzékenységi korlátai miatt kevesebbet tudunk, de a Földre került marsi származású meteoritokban a szükséges mennyiségben jelen van, és bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt év során a Mars Express űrszonda a metán mellett az ammónia (NH 3 ) kis mértékű jelenlétét is kimutatta a Mars légkörében. Általánosságban a marsi talajról elmondható, hogy ásványi tápanyagokban lényegesen gazdagabb, mint a Föld talaja. A talajban előforduló szuperoxidok jelenléte sem nagyon nyugtalanító, hiszen már a Viking szondák is kimutatták, hogy víz jelenlétében szobahőmérsékleten könnyen elbomlanak. Lássuk, mi a helyzet a fénnyel! A Marsot a földi napsugárzás 43%-a éri, ez nagyjából annyi, mint a mezőgazdaságilag önellátó Norvégiában, ezzel nem lesz különösebb gond. Mivel sokkal vékonyabb a légkör, és a felhők is rendkívül ritkák, a felszín megvilágítottsága általában még magasabb is lehet, mint Skandináviában. Egyedüli problémát az időről-időre megjelenő homokviharok jelenthetik. Ilyenkor a fény intenzitása akár hetekre, hónapokra visszaesik, a normális érték kb. felére. Ez ugyan nem jó hír, de a növények növekedését legfeljebb lassítja, de azokat el nem pusztítja. Persze, gyapot, cukornád és egyéb fényigényes növény termelésére ne is gondoljunk, de nagyjából bármi, ami Közép-Európában megterem, némi odafigyeléssel és technikai segítséggel megtermelhető (2. kép). Igazság szerint a földi növényzet max. 1%-os hatásfokkal alakítja át a szén-dioxidot, vizet és ásványi anyagokat szerves anyaggá, de a jobb hatásfok elérésében nem a fény hiánya akadályozza, hanem a szén-dioxid hiánya! A Föld bolygó növényzete széndioxid megvonási tünetektől szenved! Az ipar által 2. kép okozott egyre erőteljesebb szén-dioxidos környezetszennyezés az előnytelen globális felmelegedés ellenére világszerte növeli a növényzet fotoszintézisének hatékonyságát. Miben termeljünk? A földi élővilág szélsőségeket jól tűrő fajokkal is büszkélkedhet, igaz, a mikroszkopikus méret tartományban a leginkább, és ez jól is jön majd a bolygó terraformálásánál. De ha ezek termelését erőltetnénk élelmiszer gyanánt, nem lennénk túl népszerűek a telepesek között (esetleg lázadásokra is sor kerülhetne). Jól bevált élelmiszernövényeinket több ezer éve szelídítjük, nemesítjük, és emiatt eléggé elkényeztetetté váltak mostanára. Ezért aztán a szabad ég alatti kertészkedést kihúzhatjuk a lehetőségeink listájáról. Jöhet a jól bevált fóliasátor, persze, a marsi viszonyokhoz igazítva lényegesen ellenállóbb anyagból. A Marson az üvegházi termelés során felhasználhatjuk ugyanazokat a m átmérőjű félgömb 3

4 alakú műanyag kupolaépületeket, amelyeket lakóterületként is alkalmaztunk. Persze, a jól bevált félhenger alakú fóliasátor is szóba jöhet (ha lehet, dupla falú kivitelben a nagyobb biztonságért és a jobb hőszigetelés kedvéért). Ennek a legnagyobb előnye a kisebb anyagigénye, és az, hogy tetszőlegesen meghosszabbítható. A félgömb alakú kupolák a nagyobb belső térfogat miatt nagyobb hőkapacitással és kisebb sérülékenységgel rendelkeznek adott termőterület mellett. Tekintetbe véve, hogy a növényzet számára elegendő akár 50 mbar-nyi nyomás (1/20 atmoszferikus nyomás), a kupolák vékonyabb anyagból készülhetnének, és ezért könnyebbek lehetnének. Ezekben a kupolákban a földi kb. 0,4 mbar-nyi CO 2 helyett akár a Marsra jellemző 6-7 mbar is lehet, ezen kívül biztosítani kell kb. 6 mbar vízgőz, 20 mbar nitrogén és másik 20 mbar oxigén jelenlétét. Ez a növényzet számára szinte ideális összetétel az ember számára belélegezhetetlen, ide csak szkafanderben léphetnénk be. Kb. 160 mbar nyomásnál már csak légzőkészülék szükséges, ha pedig a lakott kupolák 340 mbar-nyi nyomását biztosítjuk meg-felelő oxigénszinttel, akkor elveszítjük a kisebb nyomás miatti olcsóbb kupola előnyeit, viszont nem kell dekompressziós kamrákat felállítanunk a légnyomáskülönbségek kezelésére. Bizonyos növényeket érdemes lesz mesterséges megvilágítású, átlátszatlan helyeken termelnünk, amennyiben rendelkezünk elegendő fölös energiával a mesterséges megvilágításhoz. A növények úgy általában lényegesen jobban bírják a kozmikus sugárzásnak és a napsugárzásának a Marson jellemző értékeit, 3. kép mint mi magunk, de van néhány fontos haszonnövény (például a hagyma!), ami nem bírná ki az intenzívebb napaktivitás idején jellemző sugárzási értékeket. Ezek számára védett helyet kell biztosítanunk. Az ilyen termelés másik haszna, hogy függetleníthetjük magunkat a Marsot jellemző drasztikus évszakos időjárási változásoktól, például a globális homokviharok időszakában (3. kép). A hely kiválasztása Itt merül fel a mezőgazdasági termelés helyének a megválasztása. Az előbb említett homokviharok, a Mars bolygó jellegzetes pályájának következtében a lényegesen extrémebb időjárással bíró déli félgömbön sokkal nagyobb gyakorisággal keletkeznek. A Mars mélyebben fekvő területei nagyobb légnyomás mellett az ultraibolya napsugárzástól is jobban védettek, és e területek jórészt szintén az északi félgömbön találhatók. Szintén itt találhatunk a valamikori marsi tengerek kiszáradásakor létrejött, a mezőgazdaságban is hasznosítható ásványianyag-lerakodásokat. Mivel 4. kép 4

5 a legtöbb természetes napfényre az egyenlítő közelében számíthatunk, kézenfekvő módon olyan mélyen fekvő területet kell keresnünk az északi félgömb mérsékelt szélességű területein, amelyek közelében üledékes lerakódásokat találhatunk (a majdani műtrágyagyártás nyersanyagbázisaként). A talaj előkészítését a mezőgazdasági termelésre így sem kerülhetjük el, a legtöbb helyen túlzottan sós a haszonnövények számára (4. kép). Mit termesszünk? A haszonnövények közül praktikus azokat a növényeket termelni, amelyek a leggazdaságosabban a legkisebb helyen a lehető legtöbb és legváltozatosabb tápanyagot termelik meg. Gabonát (búzát, rozst, rizst) a kulturális berögződések miatt kell termelnünk, ezen kívül a hüvelyesek termelése (bab, borsó, szója) szinte pótolhatatlan mint növényi fehérjeforrás. Zöldségeket nagyon intenzíven, kis területen nagy hozamokkal termeszthetünk, és jellemző módon alacsonyak a tenyészidők, emiatt több termést is betakaríthatunk egymás után egy szezonban (5-6. kép). Ha már felmerül, hogy mit termesszünk, 5-6. kép nem kerülhetjük ki a vegetarianizmus fogalmát. A legmegrögzöttebb húsevőknek is hozzá kell szokniuk a gondolathoz, hogy a marsi életmódra jellemző legszigorúbb pragmatizmus nem engedi meg az erőforrásoknak az állattenyésztésre való pazarlását (legalábbis a kezdeti időkben nem). Haszonállataink szinte mind melegvérű állatok, amelyek a felvett tápanyag nagy részét a hőháztartásuk egyensúlyban tartására használják fel, és csak a kisebbik részt a szervezetük szövetei előállítására. A Földön ez még az éhezés elterjedtsége ellenére sem lenne probléma, az éhezés ugyanis gyakorlatilag soha sem jeleni azt, hogy a Földön nincs elegendő tápanyag lakosai táplálására, hanem az egyenetlen eloszlás a bajok okozója. Így fordulhat elő, hogy a túltermelés miatt kávéval fűtenek mozdonyokat és gabonát dolgoznak fel ipari alkohollá, illetve égetnek el hőerőművekben (nálunk is!). Még így is rengeteg növényi hulladékot termelünk, úgymint növények szárai, levelei, gyökerei. A leggazdaságosabb kihasználás mellett is a megtermelt növényi anyag minimum 50-60%-a ember számára nem fogyasztható. Itt jönnének mégis számításba az állatok, mondjuk a kecskék, amelyek az egyik legigénytelenebb fajta, szó szerint bármilyen növényi hulladékot képes tápanyagként hasznosítani, tejet is ad (ami fontos szempont), gyorsan növekszik és gyorsan szaporodik. A nyulak és tyúkok tenyésztése szintén elősegítené a hulladékok gazdaságos felhasználását. Persze, vannak más, még gazdaságosabb megoldások a növényi hulladék hasznosítására, például a gombatermelés szinte ideális megoldásnak tűnik. Vannak olyan gombafajták, amelyek a növényi hulladékot 70%-nál nagyobb hatásfokkal tudják átalakítani proteinné. Gombatermeléshez még fényre sincs szükség, elég egy kis oxigén, egy kis nedvesség és persze a növényi hulladék. A másik lehetőség a növényi hulladék feletetése növényevő halakkal, pl. tilapia, busa stb. A halak hidegvérűek, ezért a tápanyagokat sokkal jobb hatásfokkal (akár 3-4-szer jobb) alakítják át hússá. A halak viszonylag nem túl nagy, könnyen legyártható tartályban tenyészthetők, ezért valószínűleg az első, Marson ebédhez felszolgált hússzelet halból kerül majd a telepesek asztalára. 5

6 Szóba jöhet még a gyümölcstermesztés mintegy a marsi étrend változatosságát biztosítandó, dupla haszon, hogy a fák száraiban található cellulózt a műanyaggyártás is hasznosíthatná, bővítve az előállítható nyersanyagok listáját, bútor és egyéb használati tárgyak készíthetők belőle. Szintén nagyon célszerű lehetne épület és bútoranyag gyanánt bambuszt termeszteni. A bambusz tulajdonképpen egy elfásodott szárú pázsitfűféle, amely nagyon jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, és mellesleg a bambuszfajták közül kerülnek ki a növényvilág növekedési rekorderei, ezért gazdaságosságukhoz nem fér kétség (7. kép). Szólnunk kell még a növénytermesztés szociológiai és pszichikai hatásairól. Egy kietlen sivatagos világban a zöld növényekkel való kapcsolat felértékelődik. Az egyéb elfoglaltságok mellett a mezőgazdasági munka valószínűleg rendkívül népszerű lesz, ezért biztosítani kell, hogy a növényekkel való foglalatosság, mintegy kikapcsolódásként, mindenki számára elérhető legyen, ne csak a profi mezőgazdászok számára, ezzel is javítva a nehéz körülmények közepette végzett munkához a megfelelő morált. Érdemes nemcsak a szigorúan vett termelőterületeken növényeket nevelni, hanem a lakó, közlekedő és közösségi területeken is biztosítani a zöld 7. kép szín állandó jelenlétét (8. kép). Mindent összevetve, a Naprendszerben a Földön kívül a Mars az egyetlen hely, ahol a mezőgazdasági termelés feltételei adottak akár exportálás céljából is. A Föld kimerülőben levő nyersanyagforrásai mellett előbb vagy utóbb meg kell tennünk a szükséges lépéseket a belső Naprendszer erőforrásainak kiaknázására. A Föld gazdag termőterületei sajnos egy mély gravitációs kút fenekén vannak, szinte elérhetetlen távolságban a kisbolygóövezet valamikori bányászkolóniáitól. A Marsról való ellátás szállítási költségei legalább 50-szer olcsóbbak, és ezt még a technikailag kissé igényesebb termelési módok sem tudják semmissé tenni. Ez a kietlen világ lehet a nem túl távoli jövőben a külső Naprendszer meghódításának és az emberi faj további terjeszkedésének a kulcsa kép Jávorka Ágoston 6

7 A Drake egyenlet második rész Neutrínók és gravitációs hullámok Az előző cikkemet ezzel a zárógondolattal fejeztem be: Az is lehet, hogy a rádióhullámok kommunikációra való használata más civilizációk számára nevetségesnek és idejétmúltnak tűnik, és teljesen más fizikai elveken alapuló módszerekkel próbálnak velünk kapcsolatba lépni, amelyek felfedezése az emberiség által még csak várat magára. Most valahol itt szeretném folytatni. Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvételt tekintve a fő kérdés az, hogy milyen távközlési eszközt használunk. Mert ha a földönkívüliek mobiltelefont használnak, akkor mi csak akkor fogjuk kiszűrni az üzenetüket, ha mi is mobiltelefont használunk. Például ha mi ebben az esetben bármilyen szuper, érzékeny infravörös porttal ellátott műszert használunk, a sugárzott jelből semmit sem fogunk felfogni. A probléma a különböző fizikai lényegen alapuló műszerekben rejlik. De a csillagközi távlatoknál még fellép egy, a Földön nagyon keveset megnyilvánuló, fizikai törvény, az általános relativitáselmélet, melyből jelenleg csak az információ véges terjedési sebességéről szóló posztulátuma érdekel minket. Ahogy mindenki tudja, ha egy objektum egy fényév távolságra van, akkor a relativitáselmélet szerint leghamarabb egy év elmúltával kaphatunk róla bármilyen információt. Márpedig csak a mi galaxisunkban lévő csillagok távolságát is száz, ezer vagy akár tízezer fényévekben számoljuk. És akkor még nem is említettük a más galaxisokban lévő, még elképesztőbb távolságokban lévő csillagokat, az azok körül feltételezett bolygórendszereket és az azokon tanyázó idegen civilizációkat, melyek azért fejlesztik tudásukat, hogy velünk beszélgethessenek. A relativitáselméletet születésétől fogva napjainkig tudósok és magukat tudósoknak valló emberek seregei próbálják megdönteni. Már lassan száz éve csak azt tudják bizonyítani, hogy Einstein (sőt, nyugodtan mondhatjuk, az egész fizika) leghíresebb dolgozata minden kísérletben helyesnek bizonyult. És ezért nekünk sincs különösebb okunk azt feltételezni, hogy a földönkívüliek valami olyan műszert tudnak használni, aminek nem muszáj a véges információterjedési sebesség posztulátumnak alárendelődnie. Minden eddigi tudásunk arra utal, hogy el kell fogadnunk két tényt az idegen civilizációkkal való kommunikációval kapcsolatban. Az első, hogy csak olyan távközlési eszközzel léphetünk másokkal kapcsolatba, amelynek az adatátviteli időtartama egyenesen arányos a kommunikáló felek távolságával (szerencsénkre csak az első hatványával). A másik, hogy ennek kapcsán, ha nem is térbeli, de időbeli rabjai vagyunk saját otthonunknak. Ezzel azt akarom mondani, hogy ha fel is fedezzük a Világegyetem zajai között egy idegen civilizáció üzenetét, akkor sem lesz elég időnk, hogy a következő kérdésekre választ kapjunk, vagy esetleg új ismerőseinket meglátogassuk egy teára. A relativitáselmélet ebből a szempontból a civilizációnk bilincsévé vált. Persze nem szabad beletörődnünk elkülönítő cellánkba, és az adott eszközökkel keresnünk kell a kiutat, a kapcsolatfelvételt. Milyenek is az adott eszközeink? Mint már említettem, számon kell tartanunk, hogy ha fel is fedezünk valami jelet, az csak egy üzenet lesz, és nem lesz esély válaszolni rá, vagy esetleg visszakérdezni: Helló, valamit vettünk, de mit is akartatok ezzel mondani?... Már a SETI kutatások kezdetén Morrison és Cocconi 1951-ben született, azóta klasszikussá vált cikkükben azt írják, hogy olyan eszközt kell használni a jel átvitelére, ami nagy távolságokra képes adat- és intenzitásvesztések nélkül megbízhatóan működni. Ezért például az optikai 7

8 tartományt kihasználó adatátviteli módszereket nem javasolják, mert a látható fény tartományába eső elektromágneses hullámok elnyelődnek minden kis apróságon, ami az útjukba kerül, főként a Földünk légkörében. Ezért a Cornell Egyetem két tanára és tudományos munkatársa cikkében azt javasolja, hogy erre a célra inkább a sokkal áttörőbben haladó rádióhullámokat használjuk. Használjuk is J. A SETI a kezdete óta pont a rádiótartományba eső jelek kutatására összpontosít a legjobban. De vajon mennyire van ez összhangban vagy ellentmndásban a nyitógondolattal? Nincs mégis egy másik olyan fizikai eszköz, amelynek a segítségével a közegben még a rádióhullámoknál is jobban terjedő médiumot tudunk használni? Figyelembe véve azt a tényt, hogy elfogadjuk a véges terjedési sebességről szóló posztulátumot, arra kell összpontosítanunk, hogy a jelet, amit keresünk, az idegen civilizációk olyan formában küldik ki fénysebes útjára, hogy azt minél biztosabban eredeti formájában kapjuk meg. Ezért olyan eszközt fognak használni, amelyet minimálisan (ideális esetben egyáltalán) nem befolyásol a közeg, amelyben halad. Ha így fogalmazzuk meg a feltételt a küldött jelre, akkor arra kell következtetnünk, hogy a rádióhullámok sem tökéletesek. Terjedése során a sugárzott jel fokozatosan elnyelődik, szóródik és mindenféleképpen deformálódik. Ha jobban átlapozzuk a fizika tankönyveket, akkor két olyan potenciális adatátvivőre bukkanunk, amelyhez az a jegyzék van fűzve, hogy közeggel nem lép kölcsönhatásba, vagy a közeg nem tanúsít ellenállást a terjedésével szemben. Ez a két potenciális adatátvivő a neutrínók és a gravitációs hullámok. A gravitációs hullámok és a SETI Már 1805-ben Laplace a híres Traité de Mécanique Céleste című művében azt írta, hogy ha a gravitációs hullámok véges sebességgel terjednek, akkor a bináris rendszerekben (kettős csillagok esetében) ható gravitációs kölcsönhatás nem pontosan a két komponenst összekötő egyenes mentén hat, és a kettős rendszer idővel folyamatosan elveszíti a teljes mozgási momentumát. A mai fizika ezt úgy mondaná, hogy a gyorsulással mozgó rendszer a fénysebességgel haladó gravitációs hullámok sugárzása miatt energiát veszít. De amíg ebben kellően érezhető az analógia az elektromágneses hullámokkal, addig a két hullámfajta minden másban homlokegyenest különbözik. A legfontosabb különbség abban rejlik, hogy amíg az elektromágneses hullám Gravitációs hullámok a négydimenziós téridőben terjed, a gravitációs hullám maga a téridő deformációja, és ennek a hullámzásával terjed. Ennek a következménye, hogy a teret maga a gravitáció teremti. Ezért a gravitációs hullámok minimálisan lépnek kölcsönhatásba az anyaggal. Az anyag minimálisan szórja vagy abszorbeálja őket, ezért zavartalanul hullámozhatnak át a Világegyetem egyik pontjából a másikba. Mint már említettem, sajnos csak fénysebességgel. A fénysebességgel való terjedés a gravitációs hullámokkal kapcsolatban nem volt mindig ilyen 8

9 elfogadott ban az általános relativitásról szóló művében még maga Einstein is csak úgy tudta megfogalmazni, hogy a gravitációs hullámoknak is fénysebességgel kellene haladniuk. Valójában ezt az állítását nem tudta alátámasztani. Sőt, annak ellenére, hogy az általános relativitáselmélet lényegében a gravitációról szól, még a gravitációs hullámok létezése sem volt egyértelmű. Csak jóval később (az ötvenes években), bizonyos Herman Bondi elméleti fizikus bizonyította be, hogy a gravitációs sugárzásnak léteznie kell, a gravitációs hullámok energiát hordoznak és hogy a sugárzó rendszer energiát veszít. A gravitációs hullámok közvetett megfigyelésére csak 1993-ban került sor. Két fizikus, Hulse és Taylor, ebben az évben ezzel a munkájukkal elnyerték a Nobel-díjat. Jelenleg is folynak a kísérletek a gravitációs hullámok közvetlen megfigyelésére. Talán a legesélyesebb ezen a téren a LISA (Laser Interferometer Space Antenna) nevű projekt. A projekt fő alkotóeleme egy monumentális műszer, mely egy egyenlő oldalú háromszög alakú, 5 millió kilométer oldalhosszúságú antenna. A háromszög a Nap körüli pályára állítása után főként arra az alapvető kérdésre keresi majd a választ, hogy a gravitációs kölcsönhatás hullámok útján terjed-e. Vagy azt fogjuk megtudni, hogy igen (ami az eddigi kutatások fényében sokkal valószínűbb), vagy azt, hogy nem. A LISA Hogy milyen összefüggésben van ez az idegen civilizációk kutatásával? Ha a LISA azt mondja nekünk, hogy vannak gravitációs hullámok, akkor már csak idő kérdése, hogy a detektorokat továbbfejlesszük. Ha elfogadjuk, hogy a jelet küldő civilizáció elég fejlett (nálunk sokkal fejlettebb), és tud létrehozni gravitációs hullámos üzenetet, akkor csak megfelelő időben megfelelő irányba kell fordítani újfejlesztésű detektorunkat. Hisz az elektromágnesesség törvényeinek felfedezésétől durván 150 év után az emberiségnek vannak olyan műszerei, amelyekkel a 8 Watt energiát sugárzó Pioneer 10-es szondát könnyedén nyomon tudjuk követni, még ha az 79 csillagászati egységre van is tőlünk. Ilyen fejlődést elérhetünk a gravitációs hullámok fizikája terén is, és merem állítani, hogy ennél kevesebb idő kell hozzá. Hogy hogyan is képzelem el ezt a fajta kommunikációt? A jelet sugárzó civilizációnak birtokában kell lennie egy olyan folyamat technikai megoldásának, amely alatt nagy tömegek gyorsulnak. Ekkor keletkeznek a gravitációs hullámok. Ebből a szempontból gyorsulásnak számít az anyag keletkezése és szétbomlása is, mert a gravitációs tér változik, azaz gravitációs hullámok közvetítik a környezetbe a változást. Tehát ha a jelet sugárzók elegendő mennyiségű anyagot tüntetnek el, és ez megfelelő adagban történik, akkor megfelelően modulált hullámcsomagok fognak terjedni erről a helyről. Az ilyen anyagmegsemmisítés az anihilációnak nevezett folyamat közben történik, amikor egy (tömeg)egységnyi anyag kölcsönhatásba lép ugyanolyan egységnyi antianyaggal. A két egységnyi anyag-antianyag megszűnik létezni mint gravitációt kiváltó struktúra, és a helyszínről sugárzás formájában távozik. A helyszínről minden irányban gravitációs hullámok indulnak útnak. Feltételezzük, hogy az idegen tudósok nagyon okosak és ügyesek, és egyszerű módon tudnak gravitációs lencsét készíteni, ami felénk fókuszálja a hullámok java részét. A gravitációs lencsének ebben az esetben csak az a funkciója, hogy segítségével egy bizonyos pont felé 9

10 tudják összpontosítani a keletkezett energiát, és ezzel erősebb és könnyebben felfedezhető jelet produkáljanak, több nagyságrenddel nagyobbat. A hullámok semmitől sem zavartatva fénysebességgel átutazzák a Világegyetemet, és nekünk már csak az a dolgunk, hogy elég érzékeny műszerünket megfelelő időben megfelelő irányba fordítsuk, és azonosítsuk az üzenetet. Emlékeztet ez valamire? Hát igen, pont így működik a rádiós vagy optikai SETI-kutatás is. Feltételezzük, hogy valakik valahogy jelet bocsátanak ki, és mi a kifejlesztett műszereinkkel ezt megtaláljuk. Az előbbi két módszerhez képest a gravitációs hullámos módszernek van egy jelentős pozitívuma: a hullámok eredeti, keletkezésük óta nem deformált formában érkeznek meg. Neutrínók Végezetül még megemlítem a címben szereplő neutrínókat is. A neutrínók elemi részecskék, de nagyon fura tulajdonságaik vannak. Nincs töltésük és nyugalmi állapotban nincs tömegük (igaz, erről még heves viták folynak, és sorozatban cáfolják egymást az erre a célra készített kísérletek). Ebből kifolyólag fénysebességgel haladnak úgy, hogy semmivel nem lépnek kölcsönhatásba. Ezért például a Földön változás és ütközés nélkül áthaladnak. Tökéletes jelhordozó médium. Csupán az vele a probléma, hogy ki kell fejleszteni egy olyan detektort, amelyen nem fognak ugyanúgy észrevétlenül átsiklani, mint a Földön. Az elektromágneses terekkel (amiben az emberi tudás eddig a legjobb) nem megyünk semmire, mert mint már mondtam, a neutrínóknak nincs töltésük. Persze neutrínó detektorok már léteznek. De azok is, hasonlóan a LISA-hoz, csak arra képesek, hogy megerősítsék a neutrínók létezését. Messze vannak attól, hogy SETI kutatásra használhassuk őket. Ez a következő generációs detektor azonban csak felfedezésre és technikai megvalósításra vár. A neutrínók pont úgy, mint a gravitációs hullámok, anihilációnál (is) keletkeznek. És innen már hasonló a megoldás, mint a feljebb leírt gravitációs hullámos távközlésnél. Még egy apróság, ami a neutrínók mellett szól. Ha megfelelő anyagot és antianyagot megfelelő módon anihiláltatunk, akkor különböző típusú és állapotú neutrínókat tudunk létrehozni. Ez sokkal szélesebb kódolási lehetőséget nyújt, mint az általunk használt bináris rendszer. Minden egyes neutrínó típus, spin, szag kombinációja más kódolási szimbólumot jelenthet. De miért kellene azt hinnünk, hogy ezek a bonyolultabb módszerek a jobbak, és pont ezek válnak be? Én nem is akarom ezt állítani. Azt mondom, hogy ez is egy lehetőség az effektív kommunikációra. Mert ezen a téren nagyon is el kell felejtenünk a saját tudásunkat. Az idegen lények lehet, hogy a felszín alatt élnek, és a talajzat nagy része például vas. Ebben az esetben ezek a lények nagyon keveset tudhatnak a fényről és a rádióhullámokról. Viszont nagyon sokat a neutrínókról és a gravitációs hullámokról. Lehet, hogy a szemük helyett egy olyan szervük van, ami egy százkilós test által kiváltott gravitációs hullámokat érzékel, és így érzékelik egymást. Lehet, hogy amikor ők este kifekszenek a csillagos eget nézni, az égbolt gravitációs csillagtérképét használják a tájékozódáshoz. Azt mondjátok, hogy ez sci-fi? Hát igen, egyelőre még az. De az is biztos, hogy ha az ember egyszer már valamit kitalált, akkor majdnem biztos, hogy azt meg is valósítja. Mit szóltok továbbá a hipertérhez, vagy a kvantum-teleportációhoz? De az már egy másik mese lesz. Veress Tamás * * * 10

11 Felfedezték az első bolygót, melynek három napja van A California Institute of Technology bolygókutatói 10 méteres Keck 1 távcsövükkel (Hawaii) olyan extraszoláris bolygót fedeztek fel a Hattyú csillagképben, melynek három napja van. A bolygó egy picivel nagyobb, mint a Jupiter, és mivel három test gravitációs hatásának van kitéve, hatalmas kihívást jelent a csillagászok számára, hogy megérthessék, hogyan is keletkezhettek a bolygók. Maciej Konacki, a Caltech bolygókutatási részlegének tudósa a Nature július 14-i számában jelentette be ezt a felfedezést. A Jupiter nagyságú bolygók csoportjába sorolt, HD katalógusszámmal ellátott bolygó a három csillagból álló rendszer egyik, fősorozatbeli csillaga körül kering. A hármas-rendszer kb. 149 fényév távolságra van tőlünk. Csillagjaik közti távolság megegyezik a Nap és a Szaturnusz közti távolsággal. Más szavakkal kifejezve, a bolygó felszínén álló megfigyelő az égen három fényes napot látna. Valójában a csillag, amely körül a bolygó kering, eléggé nagy objektum lehet, mivel a bolygó számára az év csupán három és fél napból áll. A csillag színe valószínűleg sárga, mert a HD főcsillaga nagyon hasonlít a mi Napunkhoz. A hármasrendszer nagyobbik csillaga narancsszínű, a kisebbik pedig vörös. Konacki Tatooine-típusúnak nevezi a bolygót, mivel Luke Skywalker a Csillagok háborúja című filmben hasonló eget látott lakóhelyéről. A környezet, melyben a bolygó kering, nagyon látványos mondja Konacki. Három nappal az egén a bolygó szó szerint és a szó átvitt értelmében is e világon kívüli. Már maga a tény, hogy egy planéta kering több csillagból álló rendszer körül, elképesztő. Kettő, illetve több csillagból álló rendszerek elég gyakoriak a Világegyetemben, sőt számuk több mint húsz százalékkal meg is haladja a magányos csillagokét. Az extraszoláris bolygók legnagyobb részét precíziós sebességmérő módszer segítségével fedezték fel, melyet könnyebb egyedülálló csillagok tanulmányozásakor használni. A kutatók többnyire kihagyták a szoros bináris és szoros többszörös rendszereket vizsgálataik során, mivel a létező bolygókutató módszerek egyrészt csődöt mondtak ilyen bonyolult rendszerek esetében, másrészt pedig a naprendszerek létrejöttével foglalkozó elméletek szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy bolygók találhatók ilyen többszörös rendszerekben. Konacki újszerű módszere lehetővé tette a szoros bináris és szoros többszörös rendszerek bármelyik csillaga esetében a sebesség meghatározását. Ezt a módszert alkalmazta a Keck 1 távcsövön extraszoláris bolygók keresésekor is. Így bukkant rá a HD rendszerre, amely felmérésének első bolygórendszere. Ha hasonló folyamatok játszódnak le a bolygó(k) kialakulásakor az egyedülálló csillag(ok) és a több csillagból álló rendszer(ek) körül, akkor ezek egyformán lehetségesek, függetlenül további csillagkomponensek jelenlététől állítja Konacki. Többszörös csillagrendszerek körüli bolygók létezése elméleteinket komoly próbának vetik alá. * * * A "Tatooine" 11

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12 Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

A poláros fény rejtett dimenziói

A poláros fény rejtett dimenziói HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai érzéketlenek a fény

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

Szövegértés 4. osztály. A Plútó

Szövegértés 4. osztály. A Plútó OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

A poláros fény rejtett dimenziói

A poláros fény rejtett dimenziói AZ ATOMOKTÓL A CSILLAGOKIG HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai

Részletesebben

A "repülö háromszög" (TR-3B) december 04. szombat, 12:51

A repülö háromszög (TR-3B) december 04. szombat, 12:51 Hivatalosan nem létezik. Az Aurora nevezetü, legexotikusabb kémrepülök és egyéb repülö eszközök fejlesztésével foglalkozó "fekete projekt" a hivatalos közlések szerint a hidegháború után megszünt, az SR-71-es

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN JÚLIUS 7-13.

CSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN JÚLIUS 7-13. 2014. 07. 7. Hétfő Kísérletek héliummal, Időpont:, Hely: Bod László Művelődési Ház, (ea: Dr. Vida József, Zoller Gábor). Történelmi nap-és holdfogyatkozások, A diaképes előadás során, megismerkedhetünk

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek Látnak-e még csillagot utódaink? Kolláth Zoltán Száz évvel ezelőtt a címben feltett kérdés értelmét nem igazán értették volna eleink. Pedig akkor már elindult az a folyamat, amely az éjszakai égbolt folytonos

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításában

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

Fiatal lány vagy öregasszony?

Fiatal lány vagy öregasszony? Zöllner-illúzió. A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt váltakozó irányúnak látszanak. És bár egyiküket sem látjuk párhuzamosnak a szomszédjával, ha figyelmesen és tudatosan

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

A modern fizika születése

A modern fizika születése MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,

Részletesebben

Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Egyszerű optikai eszközök Lencsék: Domború lencsék: melyeknek közepe vastagabb Homorú lencsék: melyeknek a közepe vékonyabb, mint a széle Tükrök:

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Tömegvonzás, bolygómozgás

Tömegvonzás, bolygómozgás Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

A SEBESSÉG. I. kozmikus sebesség (Föld körüli körpályán való keringés sebessége): 7,91 km/s

A SEBESSÉG. I. kozmikus sebesség (Föld körüli körpályán való keringés sebessége): 7,91 km/s A SEBESSÉG A sebesség az, ami megmutatja, mi mozog gyorsabban. Minél nagyobb a sebessége valaminek, annál gyorsabban mozog Fontosabb sebességek: fénysebesség: 300.000 km/s (vákumban) hangsebesség: 340

Részletesebben

A gyógypedagógia alkonya

A gyógypedagógia alkonya Faragó Ferenc: A gyógypedagógia alkonya Ha úgy vesszük az embert, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, akiknek kellene lenniök, akkor segítjük őket azzá

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA

INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA HOLD- RALI Az agymanók bemutatják A VILÁGŰR LEGSZUPEREBB INTERGALAKTIKUS ÚTIKALAUZA Illusztrálta: Lisa Swerling és Ralph Lazar Írta: Carole Stott CÉL London, New York, Melbourne, Munich, and Delhi A Dorling

Részletesebben

A kézi hőkamera használata összeállította: Giliczéné László Kókai Mária lektorálta: Dr. Laczkó Gábor

A kézi hőkamera használata összeállította: Giliczéné László Kókai Mária lektorálta: Dr. Laczkó Gábor A kézi hőkamerával végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A diákok ismerjék meg a kézi hőkamera használatát, hasonlítsák össze a fényképezőgép képalkotásával. Legyenek képesek a kijelzőn látható

Részletesebben

Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK

Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK Kiutazás Utazásra nagyjából négy lehetőség adódik. Autóval kimenni kényelmes, sok csomagot ki lehet vinni, egyedül

Részletesebben

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják!

2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják! Égi szín-játék Vörös az ég alja: Aligha szél nem lesz! Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel

Részletesebben

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését. Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs!

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! TÁJAK KOROK MÚZEUMOK EGYESÜLET KURD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA VÖLGYSÉG TURISTA EGYESÜLET Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! Örömmel üdvözöljük a Tolnai Hegyhát 35 elnevezésű

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

Milyen messze van a faltól a létra? Milyen messze támasztotta le a mester a létra alját a faltól?

Milyen messze van a faltól a létra? Milyen messze támasztotta le a mester a létra alját a faltól? A kerámia szigetelő a padlótól számítva négy méter magasan van. A kihúzott létra hossza öt méter. Milyen messze van a faltól a létra? Milyen messze támasztotta le a mester a létra alját a faltól? Bármely

Részletesebben

TÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése

TÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése TÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése Regály Zsolt MTA CSFK, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Az utóbbi két évtizedben több mint kétezer exobolygót a Naprendszertôl távoli

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Bresser

Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Bresser Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Bresser tükrös teleszkópok Rend. sz.: 86 06 08 Általános információk

Részletesebben

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés HÉTFŐ HOLD A folyékony elemekre hat, és azt várja, hogy a vasárnapi gondolatokat átgondoljuk és nyugodtan megfontoljuk. Ilyen nyugodt és harmonikus

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek 2013. 11.19. Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek csoportosítása szögeik szerint (hegyes-,

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének OPTIKAI CSALÓDÁSOK Mint azt tudjuk a látás mechanizmusában a szem által felvett információt az agy alakítja át. Azt hogy valójában mit is látunk, nagy szerepe van a tapasztalatoknak, az emlékeknek.az agy

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke

A piros kiskocsi. Levelező Klub. Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke Levelező Klub Tomi és Évi 1. sorozat 1. lecke A piros kiskocsi Tomi és Évi a domb tetejére húzták a piros kiskocsit. Beültek a -ba, és elindultak lefelé a lejtőn. Sebesen gurultak ám! Aztán reccs, bumm!

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Nyári gyakorlat beszámoló

Nyári gyakorlat beszámoló Nyári gyakorlat beszámoló Készítette: Vándor Lilla Mikor megtudtam az iskolában, hogy van lehetőségünk külföldön gyakorlatozni, nem is hezitáltam, ahogy lehetett jelentkeztem a programra. El sem hittem,

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015.

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015. RADNÓTHY SZABOLCS A hullámlovas 2015. PROLÓGUS Rájöttem, hogy az élet tenger. Hogy érted? Egyszerre csendes és hangos. Viharos és morajló. Amikor a horizonton a végét keresed, rájössz, hogy se eleje, se

Részletesebben

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam.

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan állítsam be az Outlook-ot ingyenes e-mail címhez? 10. lecke Hogyan állítsam be az Outlook-ot, ha

Részletesebben

Kettőscsillagok vizuális észlelése. Hannák Judit

Kettőscsillagok vizuális észlelése. Hannák Judit Kettőscsillagok vizuális észlelése Hannák Judit Miért észleljünk kettősöket? A kettőscsillagok szépek: Rengeteg féle szín, fényesség, szinte nincs is két egyforma. Többes rendszerek különösen érdekesek.

Részletesebben

Annak ellenére, hogy a számítógépes szövegszerkesztés az utóbbi 10 évben általánossá vált, az irodai papírfelhasználás

Annak ellenére, hogy a számítógépes szövegszerkesztés az utóbbi 10 évben általánossá vált, az irodai papírfelhasználás Szövegszerkesztés Dokumentumkezelés Általános ismeretek Annak ellenére, hogy a számítógépes szövegszerkesztés az utóbbi 10 évben általánossá vált, az irodai papírfelhasználás nem csökkent. A képernyőről

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Beszámoló a chicagói IMTS 2012 évi szerszámgépipari és elektronikai kiállításról és egy kéthetes utazásról az USA-ban 11. rész

Beszámoló a chicagói IMTS 2012 évi szerszámgépipari és elektronikai kiállításról és egy kéthetes utazásról az USA-ban 11. rész Beszámoló a chicagói IMTS 2012 évi szerszámgépipari és elektronikai kiállításról és egy kéthetes utazásról az USA-ban 11. rész Az eredeti tervünk szerint Moab után visszamentünk volna a 70-es autópályára

Részletesebben

Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése

Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése Fontos tudni: Minden emberi kapcsolat alapja a kommunikáció. Mondanivalónkat, gondolatainkat, érzéseinket, a szavak mellett egész lényünkkel

Részletesebben

Élet a Marson? Hamarosan lesz!

Élet a Marson? Hamarosan lesz! PÁLYÁZAT Témakör: Expedíciók a Naprendszerben Élet a Marson? Hamarosan lesz! Készítette: Polák Péter 6b osztályos tanuló Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Fényi Gyula Csillagvizsgáló Miskolc

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs!

Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! TÁJAK KOROK MÚZEUMOK EGYESÜLET KURD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA VÖLGYSÉG TURISTA EGYESÜLET Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! Örömmel üdvözöljük a Tolnai Hegyhát 25 elnevezésű

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

A legpusztítóbb természeti katasztrófa?

A legpusztítóbb természeti katasztrófa? A legpusztítóbb természeti katasztrófa? Az emberiség történetének talán legpusztítóbb katasztrófája volt az indonéziai földrengés, amely az általa kiváltott szökőárral 150 ezer ember halálát okozta. A

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

0. forduló feladatai

0. forduló feladatai 0. forduló feladatai Beadási határidő: 2014. október 1. Csapatnév:... A kőolajiparban vagy a kémiában használt megnevezés. Csapattagok: Név 1.:... Név 2.:... Név 3.:... Zárójelben kérjük az osztályt is

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM 2016. ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL A program címe: Iránya a csillagos ég! - Éjszaka a Tiszazugban Dr. Róka András, főiskolai docens (Kémiai

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Észlelési ajánlat 2009 december havára

Észlelési ajánlat 2009 december havára Észlelési ajánlat 2009 december havára Bolygók Merkúr: A hónap első felében helyzetének köszönhetően észlelésre nem alkalmas. Dec. 18- án kerül legnagyobb keleti elongációjába azaz 20 fokra a Naptól. Ekkor

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát.

. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát. Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva 2456. Hány fokosak a következő, radiánban (ívmértékben) megadott szögek? π π π π 2π 5π 3π 4π 7π a) π ; ; ; ; ; b) ; ; ; ;. 2 3 4 8 3 6 4 3 6 2457. Hány fokosak

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Általános követelmények a kép tartalmával és minőségével kapcsolatban

Általános követelmények a kép tartalmával és minőségével kapcsolatban Általános követelmények a kép tartalmával és minőségével kapcsolatban A következő követelmények egyrészt azért fontosak, hogy megfelelően dokumentálják az eseményeket (bizonyítékként felhasználóak legyenek),

Részletesebben

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás

Részletesebben