A FIZIKA ÉVFOLYAM KÖZÉPSZINTŐ TANTERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FIZIKA 9-12. ÉVFOLYAM KÖZÉPSZINTŐ TANTERVE"

Átírás

1 A FIZIKA ÉVFOLYAM KÖZÉPSZINTŐ TANTERVE

2 A fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklıdését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Készítse elı és alapozza meg a többi természettudomány tanítását is. Vezesse be a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerőségeinek ismeretkörébe. A mechanikai, hıtani, elektromosságtani és fénytani ismeretekkel alapozza meg korszerő fizikai szemléletmódjukat, segítse hozzá ıket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos mőködtetésének megértéséhez. Tanítsa meg a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Ismertesse meg ıket az SI és SI-n belüli mértékegységek szabatos használatával. Életkoruknak megfelelı munkaformák alkalmazásával tegye képessé ıket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. Fejlessze megfigyelı-, emlékezı-, képzelı -és gondolkodási képességeiket. Nevelje ıket problémalátó és problémamegoldó emberekké. Alapozza meg környezetbarát szemléletüket, járuljon hozzá környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során alakítsa ki a meggyızıdésbıl fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. 2

3 Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezık elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különbözı formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekbıl tudjon egyszerő következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetıen elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplı fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerő kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplı SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különbözı szakkönyveket, lexikonokat, képlet és táblázatgyőjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítı adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségnek megfelelı szintő ismeretterjesztı könyvek, cikkek, televízió és rádiómősorok információit. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. 3

4 Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és idıben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben elıforduló anyagok tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságaik alapján való csoportosításában. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és idıben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerően lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkezı változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben elıforduló távolságok és idıtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjérıl. Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudományok fejlıdésérıl Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetık a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedı magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különbözı szempontból és eltérı módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják. 4

5 Feltételek Egyetemet végzett fizika szakos tanár. Tanulókísérleti eszközök: mechanikai-, hıtani-, elektromosságtani és optikai eszközök. Tanári demonstrációs eszközök. (A taneszköz jegyzékben szereplı eszközök.) Nyomtatott taneszközök: dr. Halász Tibor: Fizika 9. dr. Jurisits József dr. Szőcs József: Fizika 10. dr. Halász Tibor dr. Jurisits József dr. Szőcs József: Fizika 11. dr. Halász Tibor dr. Jurisits József dr. Szőcs József: Fizika dr. Zátonyi Sándor ifj. Zátonyi Sándor: Mechanika dr. Zátonyi Sándor ifj. Zátonyi Sándor: Hıtan, rezgések és hullámok dr. Zátonyi Sándor ifj. Zátonyi Sándor: Elektromosságtan dr. Zátonyi Sándor ifj. Zátonyi Sándor: Optika, modern fizika, csillagászat Négyjegyő függvénytáblázatok Egységes érettségi feladatgyőjtemény I. Egységes érettségi feladatgyőjtemény II. Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyőjtemény FIZIKA Nagy Ignác: Jelenségek ( CD ) Elızmények Matematika, környezetismeret, természetismeret, technika, fizika, biológia, kémia tantárgy keretében megszerzett ismeretek, jártasságok és készségek. 5

6 Az értékelés alapgondolatai Az értékelés leggyakoribb területei: Az önálló és közös tanulói tevékenységek (pl. megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés stb.) megfigyelése alapján történı minısítés. Szóbeli feleltetés. Írásbeli munkák ellenırzése és értékelése (pl. munkafüzet, munkalap, feladatlap, témaközi-, témazáró dolgozat stb.). Az egyéni (órán kívüli) adatgyőjtések, megfigyelések, kutatások, megbeszélése, minısítése. Értékelési szempontok A tanulók: Elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat, törvényeket? Tudnak-e válaszolni egyszerő ténykérdésekre? Felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket, ezek kapcsolatát? Felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözıségeket? Tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani. Illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképzı fogalmakat, szempontokat? Miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítássál, késıbb önállóan elvégezni, ezek eredményeit feljegyezni, tapasztalataikról, megállapításaikról beszámolni? Hogyan használják a szaknyelvet? Milyen szintő a feladatokat felismerı, megértı és megoldó képességük? Tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni? 6

7 9. évfolyam Óraszám: Heti: 2,5 óra Évi : 92 óra Tartalom: Egyenes vonalú mozgások A dinamika alaptörvényei Munka és energia A gravitáció A gázhalmazállapot és a hıelmélet alapjai A folyékony halmazállapot A folyadékok és gázok áramlása A szilárd halmazállapot Halmazállapot-változások A pontrendszer mechanikája 7

8 Egyenes vonalú mozgások Óraszám: 16 óra Cél: A tanulók fizikai ismereteinek a megalapozása, a newtoni szemlélet kialakítása. Környezetünk jelentıségének megfigyelése. Legyenek tisztában a tanulók a mindennapi életben tapasztalt egyszerőbb egyenes vonalú mozgásokkal! Egyszerő kísérletek elvégzése. A fizika törvényeinek megfogalmazása. Tanulóink ebben a korban még kevésbé alkalmasak elvont ismeretek befogadására. A fizika tanításának a fı célja nem az ismeretnyújtás! Sokkal inkább a fizikai szemlélet kialakítása. Meg kell tanítani ıket figyelni és tanulni. Megfigyeléseik legyenek célirányosak! Kísérletezéseik csak akkor eredményesek, ha a figyelmüket ráirányítjuk a lényegre, mérési eredményeiket - mi mondjuk meg: mit és hogyan - lejegyeztetjük, elemezzük, értékeljük, tapasztalataikat elmondatjuk. Legyen módjuk kérdezni, vitázni, tudják egymást meggyızni! (Beszéd- és vitakészség fejlesztése - vitakultúra!) Tudatosuljon bennük, hogy ismereteik részismeretek, törekedjenek a kiegészítésre - ebben adjunk támpontot, könyvet - amirıl beszámolhatnak! Ezzel színesítik óráinkat, buzdítják társaikat. A legalapvetıbb mozgások megismerése. A mozgás relatív voltának felismertetése. A mozgásokat leíró mennyiségek megismerése és jártasság kialakítása ilyen szinten való használatukban. Az egyenletesség kiemelése, a változásra való felkészülés. Követelmény: Tudja, hogy a jelenséget általában a Földhöz viszonyítjuk, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Skalár és vektormennyiség megkülönböztetése, az elmozdulásvektorra vonatkozó szerkesztési feladatok megoldása. Ismerje a sebesség mértékegységeit és átváltását. Legyen jártas a sebesség kiszámításában. Ismerje Mikola Sándor munkásságát. Tudjon sebesség-idı grafikont készíteni és elemezni. Tudjon változó mozgást ábrázoló út-idı grafikont készíteni, értelmezni, következtetni a megtett és az eltelt idı nagyságára. Szerezzen jártasságot egyszerő kísérletek elvégzésében, elmondásában, szempontok szerinti elemzésében, az átlagsebesség kiszámításában. 8

9 Használja az út, idı, sebesség, gyorsulás konvencionális jeleit. Ismerje az összefüggést az út, az idı és a gyorsulás között (a kezdısebesség nem nullára is!). Ismerje és tudja értelmezni a sebesség-idı és a gyorsulás-idı grafikonokat. Tartalom: A hely és a mozgás viszonylagos vonatkoztatási rendszerek. Skalár és vektormennyiségek fogalma. Vektori összegzés. Adott vektor összetevıkre bontása. Egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Összefüggés út és idı között. Út-idı grafikon. A sebesség fogalma. A sebesség, az út és az idı kiszámítása. Sebesség idı grafikon. Változó mozgás és jellemzése. Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség. Egyenletesen változó mozgás és grafikonjai. Gyorsulás, mint sebességváltozás gyorsasága. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A továbbhaladás feltételei: Egyszerő példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idı, sebesség-idı grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerő feladatokat. 9

10 A dinamika alaptörvényei Óraszám: 8 óra Cél: A fogalmak megismerését, a törvények bevezetését célszerő megfigyelésekre, konkrét kísérletekre alapozni. Jól elıkészített, többször megismételt kísérletek lehetıvé teszik, hogy a tanulók gyakorlatot szerezzenek a jelenségek pontos megfigyelésében, tapasztalataik lejegyzésében, és azok szabatos elmondásában. Mivel cél, hogy tanulóink eljussanak a természet jelenségeinek kvantitatív leírásához, már az egyszerő mérıkísérletek eredményeit célszerő grafikonon ábrázolni, amely megkönnyíti a fizikai törvények képlettel történı felírását. Szükséges a megismert törvényeket egyszerő számításokon alkalmazni. Ha matematikai számítások eredményeit utólag kísérlettel igazoljuk tudatosulhat a tanulóban, hogy a fizikai példa nem csupán matematikai számítás, hanem a természet leírása, mivel eredménye valódi, mérhetı adat. A téma feldolgozása során kiemelt lehetıség nyílik a többi természettudományos tantárggyal (földrajz, csillagászat) való kapcsolatra. Rávilágíthatunk a fizikai ismeretszerzés másik módjára a dedukcióra. Fizikusok - Newton, Galilei, Kepler - munkásságának megismerése lehetıséget nyújt önálló ismeretszerzésre, könyvtárhasználatra, beszámolók készítésére. Mozgásállapot-változások létrehozása kölcsönhatásokkal. Mechanikai kölcsönhatások elıállítása, értelmezése. Az alapvetı dinamikai törvények teljes megértése és ismerete. Követelmény: Tudja a lendületmegmaradás törvényét. Tudjon egyszerőbb esetekben következtetni a tömegre és a sebességre. A lendületmegmaradás törvény két pontszerő testbıl álló zárt mechanikai rendszerben lezajló centrális rugalmas és rugalmatlan ütközésre vonatkoztatva. A kísérletek és feladatok alapján tudjon következtetni a lendületváltozásra. Tudják a tanulók, hogy az I. törvény az inerciarendszert definiálja! Jártasság szinten tudják feladatokban alkalmazni a dinamika alaptörvényét és az erı-ellenerı párokat! Tudja az erı SI mértékegységét és annak dinamikai értelmezését. Szerezzen jártasságot az erı mérésében. 10

11 Tartalom: Mozgásállapot-változások létrehozása kölcsönhatásokkal. Lendület, lendületmegmaradás törvénye. A lendületváltozás és az erı mértéke. Inerciarendszer. Galilei-féle relativitási elv. A dinamika alaptörvénye, összefüggés erı és tömeg között. Hatás-ellenhatás törvénye. Az erıhatások függetlenségének elve. Az erı és mérése. Az erı és a lendület kapcsolata. Galilei és Newton munkássága. A továbbhaladás feltételei: Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különbözı típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépı erıket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton II. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erıvektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét mindennapi példákban ismerje fel a lendület-megmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe esı változások esetén tudjon egyszerő feladatokat megoldani. Legyen jártas az egy testre ható erık és az egy kölcsönhatásban fellépı erık felismerésében, ábrázolásában. 11

12 Munka és energia Óraszám: 7 óra Cél: A tanulók fizikai ismereteinek megalapozása, környezetünk jelentıségének megfigyelése. Értsék a tanulók a mindennapi életünkben is tapasztalható egyszerőbb termikus kölcsönhatásokat! Egyszerő kísérletek elvégzése. Az energia, munka, teljesítmény, hatásfok és súrlódás fizikai fogalmak pontos megfogalmazása. A mechanikai energiafajták megismerése. Az energiamegmaradási törvény jelentôségének tudatosítása. A környezetvédelem fontosságának és az ember felelôsségének hangsúlyozása. Követelmény: Ismerje meg az erı és elmozdulás közötti összefüggést! Ismerje a munka és teljesítmény mértékegységeit és azok átváltását! Ismerje a hatásfok fogalmát! Tudjon következtetni: a munka és az erı ismeretében az elmozdulás nagyságára, a munka és az elmozdulás ismeretében az erı nagyságára. Legyen gyakorlata a súrlódási erı vizsgálatában. Tudja értelmezni a közegellenállást. A csúszó, a gördülési és a tapadási súrlódási jelenségek és a súrlódási tényezık, számításos feladatok megoldása. A súrlódási és közegellenállási erık mint disszipatív erık. Legyen tisztában vele, hogy mikor marad meg a mechanikai energia és mikor nem. Tudja a gyorsítási munkát, a kinetikai energia fogalmát, a munkatétel alkalmazásai számításos feladatokban! A helyzeti energia és megváltozása, energiaváltozással kapcsolatos feladatok megoldása. Ismerje Joule és Watt munkásságát! Tartalom: A munka fogalma, kiszámítása. A teljesítmény fogalma, kiszámítása. A hatásfok fogalma, kiszámítása. 12

13 Súrlódás és közegellenállás fogalma, számítása, mérése. A mozgási energia fogalma. A munkatétel. Az energiamegmaradás törvénye. Munka energia (helyzeti, mozgási) konzervatív erık, erıfajták munkája. Joule és Watt munkássága. A továbbhaladás feltételei: Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erıhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erı nagyságát befolyásoló tényezıket. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerő feladatokban. Ismerje és alkalmazza egyszerő feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. A gravitáció Óraszám: 8 óra Cél: A gyorsuló mozgásokról tanultak felidézése, elmélyítése, analógia megtalálása a szabadeséssel. A tömeg és a súly összefüggésnek és eltéréseinek kiemelése. A hajítások (vízszintes, függıleges, ferde) különbözıségének és azonosságának felismerése. Annak megmutatása, hogy idônként a bonyolultnak tőnô fizikai rendszerek is leírhatók viszonylag egyszerő törvényekkel (általános tömegvonzás törvénye). Az egyszerő gépek mőködésére vonatkozó mechanikai összefüggések megtanítása. 13

14 Követelmény: Ismerje az általános tömegvonzási törvény és a szabadesés mint a gravitáció speciális esetét! Tudjon egyszerőbb számítási feladatokat megoldani a gravitációs erıvel és a szabadeséssel kapcsolatosan. Ismerje, hogy a testek súlya mint az alátámasztási felületre, illetve a felfüggesztı fonalra ható erı! Tudja értelmezni a súlytalanságot! A hajítások készségszintő tudása és jártasság szintő alkalmazása feladatmegoldás során. Tudjon a helyzeti energia és megváltozásával, energiaváltozással kapcsolatos feladatokat megoldani! Ismerjék az emberi erıkifejtést megkönnyítı eszközöket, különös figyelmet szentelve a lejtınek! Ismerjék Eötvös Loránd munkásságát! Tartalom: A szabadesés és a nehézségi erı. A súly és a súlytalanság. Az általános tömegvonzás törvénye. Az emelési munka és az energia-megmaradási törvény gravitációs hatás esetére. A vízszintes, a függıleges és a ferde hajítások. Az álló és a mozgócsiga. A munkavégzés összehasonlítása. Az egyszerő gépek elınye és hátránya. A hengerkerék. Egyszerő gépek a gyakorlatban, mindennapi eszközeinkben. A lejtı és a csavar. A továbbhaladás feltételei: Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerőbb feladatokban alkalmazni is. Értelmezze egyszerő példák segítségével az összetett mozgást (függıleges hajítás). Ismerje az egyszerő gépek fogalmát, használatát. Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erı távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. 14

15 Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerő feladatokban. A gázhalmazállapot és a hıelmélet alapjai Óraszám: 17 óra Cél: A gázokra vonatkozó, az alacsonyabb évfolyamokon megszerzett ismeretek felidézése, rendszerbe foglalása, új szemléleti elvek alapján történı kibıvítése, általánosítása; Gyakorlatias ismeretek elsajátíttatása. A fizikai leírásban alkalmazott egységes szemléleti elvek megértésének megalapozása. A formális gondolkodás fejlesztése. Természetvédelmre, környezetvédelemre nevelés. Energiatakarékosságra, ésszerő energiafelhasználásra nevelés. A gázhalmazállapot leírásához használt mennyiségek, fogalmak megismertetése. A részecskemodell használhatóságának megmutatása. Az egyes állapotváltozások kísérleti bizonyítékainak megismertetése. Rámutatni a természeti folyamatok irányára. Követelmény: Az ideális gáz kinetikai modelljéhez vezetı fizikai jelenségek (Brownmozgás, diffúzió), a modellben megfogalmazott molekuláris szintő viselkedésjegyek, a levegı statikai nyomása. Az anyagmennyiség, a nyomás, a hımérséklet, a térfogat és a belsı energia mint állapotjelzı fogalma. A nyomás és a hımérséklet értelmezése a kinetikai modell alapján, a Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás vizsgálata. Az ideális gáz állapotegyenlete. A Boyle-Mariotte- és a két Gay-Lussac-törvény mint a speciális állapotváltozások (izoterm, izokór, izobár) összefüggések. 15

16 Az izoterm, izokór és izobár állapotváltozások gyakorlati megvalósítási lehetısége. A tisztán termikus kölcsönhatás értelmezése, a nyomás és a belsı energia alakulása a termikus kölcsönhatási folyamatokban, a közölt hımennyiség fogalma, kapcsolata a munkatétel gondolatmenetével. Az adiabatikus állapotváltozás elvi megvalósulási feltételei, gyakorlati példák a jó közelítésben adiabatikusnak tekinthetı folyamatokra. A termodinamika I. fıtétele. Az I. fıtétel mint a mechanikában tanult energiamegmaradási törvény általánosítása, a termodinamika I. fıtételének alkalmazása az izoterm, izokór, izobár és adiabatikus folyamatokra, számításos feladatok megoldása. A fajlagos és a moláris hıkapacitás (fajhı, mólhı) fogalma. Hımérsékleti egyensúllyal kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Robert Mäyer-egyenlet (Kiegészítı anyag). Az állapotváltozások grafikus ábrázolása (p-v, V-T, illetve p-t). Térfogati munka mint a p-v síkon kapott állapotfüggvény megfelelı alakú és elıjelő területe. Az ekvipartíció elvhez vezetı gondolatmenet lényge. Az ideális gáz moláris hıkapacitása az ekvipartíció-elv alapján, a modellgázból elvárt és a tapasztalt viselkedés eltérései (Kiegészítı anyag). Körfolyamatok ismerete. A termodinamika II. fıtétele mint a természetben önként lejátszódó energiaátadási folyamatok jellegérıl és irányáról számot adó törvény. Tartalom: Az ideális gáz kinetikai modellje. Az ideális gáz állapotjelzıi, az anyagmennyiség, a nyomás, a hımérséklet, a térfogat, a belsı energia fogalma és értelmezése a kinetikai modell alapján. Az ideális gáz állapotegyenlete. Az izoterm, az izobár és az izokór állapotváltozás. A belsı energia megváltozása izokór állapotváltozásnál. A belsı energia megváltozása adiabatikus állapotváltozásnál. Az izobár állapotváltozás vizsgálata, a munka, a hımennyiség és a belsı energia megváltozásának kapcsolata. A fajlagos és a moláris hıkapacitás. Az energia ekvipartíciója. Körfolyamatok. A termodinamika II. fıtétele. 16

17 A továbbhaladás feltételei: Tudja, mit értünk állapotjelzın, nevezze meg ıket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hımérséklet mérése. Ismerjen különbözı hımérıfajtákat. Ismerje a Celsius és Kelvin skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro törvényt. Tudja értelmezni, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje és alkalmazza egyszerő feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelı állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-v diagramot. Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hımérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerje a hımozgást bizonyító jelenségeket (Brown-mozgás, diffúzió). Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hımennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-v diagramon. Értelmezze a termodinamika I. fıtételét, alkalmazza speciális izoterm, izobár, izokór, adiabatikus állapotváltozásokra. Ismerje a hıkapacitás, fajhı fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhı különbözıségét gázoknál. Legyen képes egyszerő keverési feladatok megoldására. Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. fıtétel alapján. Legyen tisztában a hıerıgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. Óraszám: 10 óra Cél: A folyékony halmazállapot A logikus gondolkodás fejlesztése, a lényegretörô kifejtés igényének mélyítése. A folyadékok és a gázok egyensúlyával kapcsolatos jelenségek bemutatása, törvények felfedeztetése. A nyomás és a hidrosztatikai nyomás fogalmának megismertetése. Arkhimédész törvényének megmutatása. A sőrőségmérés újabb lehetıségének megmutatása. A légnyomás létezésének felismertetése (esetleg kísérleti bemutatása). A részecskemodell felhasználásával a felületi feszültség magyarázata. A mérıkészség fejlesztése. 17

18 A folyadékokba vagy gázokba merülı testek egyensúlyának, így az úszás, lebegés és elmerülés jelenségeinek fizikai magyarázata. Ismerje meg ezeket a jelenségeket kihasználó, a gyakorlatban alkalmazott technikai eszközöket! Ismerje meg a részecskék között fellépı kölcsönhatásokat és ezek gyakorlati következményeit! A tanulók fizikai ismereteinek megalapozása, környezetünk jelentıségének megfigyelése. Értsék a tanulók a mindennapi környezetünkben is tapasztalható hıtágulást. Egyszerő kísérletek elvégzése. A fizika törvényeinek megfogalmazása. A tanultak átismétlése, begyakoroltatása feladatokban, az analógiák tudatosítása. Követelmény: A folyadék halmazállapot jellemzı tulajdonságai, a folyadékok makroszkópikus viselkedése a kinetikai modell alapján. A Pascal-féle elv, a hidrosztatikai, illetve a külsı erıhatásból származó nyomás alapján értelmezhetı jelenségek, és azok magyarázatai, számításos feladatok megoldása. A felületi feszültség fogalma, kapilláris jelenségek. A folyadékok hıtágulása, alkalmazások, számítási feladatok megoldása, az empirikusan definiált hımérsékleti skálák és a folyadékok hıtágulási törvényének kapcsolata. Hımérsékleti egyensúly számítása olyan egyszerő esetekben, ahol elegyedési hıjelenségek nem lépnek fel. Tartalom: A folyadékok kinetikai modellje. Hidrosztatika. Sőrőségmérés. Folyadékok fajhıi. Folyadékok hıtágulása. Felületi jelenségek. A továbbhaladás feltételei: Ismerje a hımérséklet-változás hatására végbemenı alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükrıl, tudja konkrét példákkal alátámasztani. 18

19 Tudjon az egyes anyagok különbözı hıtágulásának jelentıségérıl, a jelenség szerepérıl a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hıtágulást egyszerő kísérletekkel. Ismerje a hidrosztatikai nyomás fogalmát és Arkhimédész törvényét. Folyadékok és gázok áramlása Óraszám: 6 óra Cél: A gázokra, folyadékokra vonatkozó, az alacsonyabb évfolyamokon megszerzett ismeretek felidézése, rendszerbe foglalása, új szemléleti elvek alapján történı kibıvítése, általánosítása. Gyakorlatias ismeretek elsajátíttatása Kontinuitási törvény, Bernoulli egyenlet). A fizikai leírásban alkalmazott egységes szemléleti elvek megértésének megalapozása. A formális gondolkodás fejlesztése. Természetvédelmre, környezetvédelemre nevelés. Energiatakarékosságra, ésszerő energiafelhasználásra nevelés. Követelmény: Az áramlások csoportba sorolási szempontjai (stacionaritás, forrásosság). A kontinuitási törvény, számításos feladatok megoldása az áramlási keresztmetszetek és az áramlási sebességek viszonyaira. Az áramló közeg fajlagos energiaformái, a Bernoulli-egyenlet (stacionárius, állandó sőrőségő és örvénymentes esetekre) (Kiegészítı anyag) Az áramlástanban tárgyalható jelenségek legfontosabb gyakorlati alkalmazásai. A dinamikai viszkozitás fogalma, definíciós képlete, egységei. 19

20 Tartalom: Az áramlások csoportosítása, fajtái. A kontinuitási törvény. A Bernoulli-egyenlet. A dinamikai viszkozitás (Kiegészítı anyag). A továbbhaladás feltételei: Tudja alkalmazni a kontinuitási törvényt és a Bernoulli törvényt. A szilárd halmazállapot Óraszám: 7 óra Cél: A tanuló lássa a természettudományokban alkalmazott modellalkotás fontosságát, módszereit és lépéseit, majd ezen ismeret birtokában ismerjen meg az anyag szilárd halmazállapotáról alkotott, a fizikában használatos modellt és annak korlátait! Követelmény: A szilárd halmazállapot fıbb makro és mikroszkópikus jellemzıi, a kristályszerkezetek leírásában használt alapfogalmak. A szilárd testek rugalmas alakváltozásainak alapesetei, a Hooke-féle törvény. A Young-modulusz, a rugalmas feszültség és a relatív megnyúlás fogalma, kapcsolatuk. A rugalmasan megnyúlt állapot energiája, számításos feladatok megoldása. Húzási diagramok jellegzetes szakaszai és a nyújtási folyamat során bekövetkezı részecskemozgások, szövetszerkezeti változások. A szilárd testek fajhıje, belsı energiája. A szilárd testek hıtágulása. A szilárd anyagok mólhıi, a Dulong-Petit féle szabály és az ekvipartíció elv kapcsolata. 20

21 Tartalom: A szilárd testek kinetikai modellje. Rugalmasság, rugalmas igénybevételek, maradandó alakváltozások. Szilárd testek fajhıi. Szilárd testek hıtágulása. A továbbhaladás feltételei: Ismerje a hımérséklet-változás hatására végbemenı alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükrıl, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különbözı hıtágulásának jelentıségérıl, a jelenség szerepérıl a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hıtágulást egyszerő kísérletekkel. Tudja alkalmazni Hooke törvényét. Halmazállapot-változások Óraszám: 5 óra Cél: A tanulók fizikai ismereteinek megalapozása, környezetünk jelentıségének megfigyelése. Értsék a tanulók a mindennapi környezetünkben is tapasztalható halmazállapot-változásokat! Egyszerő kísérletek elvégzése. A fizika törvényeinek megfogalmazása. Követelmény: Legyen tisztában: olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás mennyiségi jellemzésével; a tanult mennyiségek jelölésével, mértékegységeivel! Tudjon: kísérleteket összeállítani a halmazállapot-változások bemutatására; grafikont készíteni és értelmezni hımérsékletváltozás esetén; energiváltozást kiszámítani halmazállapot-változás közben! 21

22 Ismerje és tudja: olvadáspont, fagyáspont, olvadáshı, fagyáshı, forráspont, forráshı, párolgáshı fogalmakat és azok értelmezését! Szerezzen jártasságot: egyszerő kísérletek bemutatásában; a hımérséklet mérésében; grafikon készítésében és olvasásában! Fázisegyensúlyok: A gáz és gızállapot megkülönböztetése, a folyadékfázis és a gızfázis dinamikus egyensúlya zárt térben, az egyensúlyt jellemzı állapothatározók alakulása a hımérséklet függvényében. Kritikus állapot, hármaspont (Kiegészítı anyag). Tartalom: Olvadás, olvadáspont, olvadáshı, fagyás, fagyáspont. Párolgás, forrás, lecsapódás, párolgáshı, forráshı. A párolgás és sebessége. Az egyensúlyi gıznyomás. A gáz és gızállapot megkülönböztetése. Kritikus állapot, hármaspont. (Kiegészítı anyag) A továbbhaladás feltételei: Ismerje a különbözı halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerő számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely eszközök befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezıket. Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentıségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire. Kvalitatív módon ismerje az esı, a hó, a jégesı kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas esı, stb. a Földön. 22

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 339 CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. A fizikai szemléletmód megalapozása. Annak

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános mőveltség részét jelentı alapvetı fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklıdésének felkeltése a természeti

Részletesebben

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.

Részletesebben

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal

Részletesebben

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) 11. évfolyam Az emelt szintű érettségi előkészítő első évében az alapoktatásból kimaradt, de az emelt szintű érettségi követelmények

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő) 12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása Fizikai alapismeretek Dr.

Részletesebben

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS. Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS. Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS Tantárgyak és heti óraszámaik a 9. 12. évfolyamon TANTÁRGY 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 11. ÉVFOLYAM 12. ÉVFOLYAM Szakmacsoportos alapozó ismeret Mőszaki

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA

Részletesebben

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja Javaslatok a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Az Oktatási Minisztérium által

Részletesebben

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Fizika 7. 8. évfolyam

Fizika 7. 8. évfolyam Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

FIZIKA 7 8. évfolyam

FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított,,környezetismeret, ill.,,természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

FIZIKA TANTERV. 7 8. évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése

FIZIKA TANTERV. 7 8. évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése FIZIKA TANTERV 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:

Részletesebben

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú

Részletesebben

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított környezetismeret, illetve természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azok szerves folytatása.

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

FIZIKA. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése

FIZIKA. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése FIZIKA A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A szakközépiskolai fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetıséget teremt, ajánlásokat fogalmaz

Részletesebben

FIZIKA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr.

FIZIKA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr. MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 FIZIKA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr. Szûcs József A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette:

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan TANMENET FIZIKA 7. osztály Mechanika, Hőtan MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2003 Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai szaktanár

Részletesebben

Méréstechnikai alapfogalmak

Méréstechnikai alapfogalmak Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga

Részletesebben

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszintű fizika érettségi vizsga

Részletesebben

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9 10. évfolyam B változat 1121 FIZIKA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket,

Részletesebben

7-8 FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

7-8 FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert FIZIKA 8 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából Fizika Tanterv 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert 1 A Z ALAPFOKÚ FIZ IKAOKTATÁS CÉLJA

Részletesebben

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Fizika. Fejlesztési feladatok

Fizika. Fejlesztési feladatok Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei FIZIKA Tantárgyi programja és követelményei 1 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai világkép kialakítása,

Részletesebben

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20 EMELT KÉPZÉS Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve A tantárgy óraterve: 10. évf. 11.évf. 12.évf. Oktatási hetek száma: 36 hét 36 hét 30 hét Heti óraszám 4 óra óra óra, Évi óraszám 144 óra

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE I. Kapcsolataink: - A Veszprémi Egyetem Szilikátkémia, Anyagmérnöki és Fizika Tanszékével fenntartjuk

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű

Részletesebben

FIZIKA MOZAIK. 6-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor

FIZIKA MOZAIK. 6-8. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 FIZIKA 6-8. évfolyam Készítette: Dr. Halász Tibor A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004 TARTALOM

Részletesebben

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve 11. 12. heti óraszám 2 2 éves óraszám 72 60 Mechanika fejezet (36 óra) 1. Haladó mozgások és dinamikai feltételeik (4óra) Egyenletes

Részletesebben

Fizika 8. évfolyam II. félév Tantárgytömbösített oktatás. Tanmenet. Készítette: Nagy Gusztávné

Fizika 8. évfolyam II. félév Tantárgytömbösített oktatás. Tanmenet. Készítette: Nagy Gusztávné Fizika 8. évfolyam II. félév Tantárgytömbösített oktatás Tanmenet Készítette: Nagy Gusztávné A tantárgytömbösített órák megvalósítására kijelölt tanítási hetek: Február 2010 Hé: Ke: Sze: Csü: Pé: Szo:

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

FIZIKA helyi tanterv tematika és követelményrendszer

FIZIKA helyi tanterv tematika és követelményrendszer FIZIKA helyi tanterv tematika és követelményrendszer M mechanika H termikus kölcsönhatások E elektromos és mágneses kölcsönhatás MF modern fizika + emelt szintű képzés Piarista Iskola Kecskemét Piarista

Részletesebben

Minimum követelmények FIZIKA

Minimum követelmények FIZIKA Minimum követelmények FIZIKA I. A testek mozgása értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. legyenek

Részletesebben

Sportorientáció Emelt tesi 9-11. évf. Fizika 3.2.08.2 b 2+2+2

Sportorientáció Emelt tesi 9-11. évf. Fizika 3.2.08.2 b 2+2+2 3.2.08.2 b 2+2+2 9. évfolyam Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismertszerzés fő módszere

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 FIZIKA GIMNÁZIUM 1 FIZIKA GIMNÁZIUM Általános tantervű osztály 2-2 - 3-0 +2 +2 Emelt szintű idegen nyelvi osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Reál orientált osztály

Részletesebben

FIZIKA 7 8. évfolyam

FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam óraszám: heti 1,5 évi 55,5 heti 1,5 évi 55,5 A fizika tanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika tanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános

Részletesebben

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. 2. Az egyenletes mozgást jellemző mennyiségek (sebesség, út, idő).

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...

Részletesebben

GYIK mechanikából. (sűrűségmérés: - tömeg+térfogatmérés (akár Arkhimédész-törvény segítségével 5)

GYIK mechanikából. (sűrűségmérés: - tömeg+térfogatmérés (akár Arkhimédész-törvény segítségével 5) GYIK mechanikából 1.1.1. kölcsönhatás: két test vagy mező egymásra való, kölcsönös hatása mozgásállapot: testek azon állapota, melynek során helyük megváltozik (itt fontos a mozgó test tömege is!) tömegmérések:

Részletesebben

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv

Részletesebben

Fizika. 7-8. évfolyam

Fizika. 7-8. évfolyam Fizika 7-8. évfolyam EMBER A TERMÉSZETBEN, FIZIKA 7. ÉVFOLYAM 1. Fizika Célok és A fizikatanítás és -tanulás alapvető célja a 7 8. évfolyamon a tanulók megismertetése az alapvető mechanikai, hőtani, elektromosságtani

Részletesebben

A fizika tantárgy helyi tanterve

A fizika tantárgy helyi tanterve A fizika tantárgy helyi tanterve A fizika matematika tagozatos csoportot kivéve mindegyik osztályban Az MTA-val való együttműködés keretében létrejött kerettanterv (Fizika B változat 3.2.08.2) alapján

Részletesebben

Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára

Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ez a bemutató a tanszéki Fizika jegyzet kiegészítése Mechanika I. félév 1 Stabilitás Az úszás stabilitása indifferens a stabil, b labilis S súlypont Sf a kiszorított

Részletesebben

A fizika tantárgy helyi tanterve. A fizika matematika tagozatos csoportot kivéve mindegyik osztályban

A fizika tantárgy helyi tanterve. A fizika matematika tagozatos csoportot kivéve mindegyik osztályban A fizika tantárgy helyi tanterve A fizika matematika tagozatos csoportot kivéve mindegyik osztályban Az MTA-val való együttműködés keretében létrejött kerettanterv (Fizika B változat 3.2.08.2) alapján

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT

KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT 1+4 ÉVFOLYMOS GIMNÁZIUM (4 ÉVFOLYAMOS) A gimnázium helyi tanterve FIZIKÁBÓL a négyosztályos képzéshez 9.-12. évfolyam KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT F I Z I K A ( 9. - 11. ÉVFOLYAM) A tantárgy óraterve: 9.évf.

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 1. Az egyenes vonalú mozgás Választhat az alábbi két kísérlet elvégzése közül: A. Igazolja, hogy a Mikola-csőben lévő buborék mozgása egyenes vonalú egyenletes! Számítsa ki a buborék sebességét két különböző

Részletesebben

Érettségi előkészítő emelt szint 11-12. évf. Matematika. 11. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél

Érettségi előkészítő emelt szint 11-12. évf. Matematika. 11. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél Emelt szintű matematika érettségi előkészítő 11. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Órakeret 72 óra Kötelező Szabad Összesen 1. Gondolkodási módszerek Halmazok, matematikai logika, kombinatorika,

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014.

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Newton törvényei 3. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 4. Munka, mechanikai energia

Részletesebben

Elméleti kérdések és válaszok

Elméleti kérdések és válaszok Elméleti kérdések és válaszok Folyamatosan bővül 9. évfolyam Tartalom 1. Értelmezd a következő fogalmakat: megfigyelés, kísérlet, modell!... 3 2. Mit nevezünk koordináta rendszernek és mit vonatkoztatási

Részletesebben

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján.

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. FIZIKA tantárgy helyi programja Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. 2013 Alapóraszámú FIZIKA helyi tanterv a szakközépiskolák számára

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: A Kiadó javaslata alapján összeállította: ... tanár. Jóváhagyta: ...

TANMENET FIZIKA. 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: A Kiadó javaslata alapján összeállította: ... tanár. Jóváhagyta: ... TANMENET FIZIKA 7. osztály HETI ÓRASZÁM: ÉVES ÓRASZÁM: 2 óra 74 óra A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 1 A

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI TÉTELSOR KÍSÉRLETEI

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI TÉTELSOR KÍSÉRLETEI FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI TÉTELSOR KÍSÉRLETEI 2011 Barabás Péter AZ EGYENLETESEN GYORSULÓ MOZGÁS VIZSGÁLATA Lejtın leguruló golyó (vagy kiskocsi) gyorsulásának mérése különbözı meredekség esetén. hosszú

Részletesebben

JAVASOLT SZÓBELI TÉTELEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL

JAVASOLT SZÓBELI TÉTELEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL JAVASOLT SZÓBELI TÉTELEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL Kedves Kollégák! Mint eddig minden alkalommal, most is segítséget szeretnénk nyújtani Önöknek munkájuk sok területen megújulást igénylő

Részletesebben

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A fizika érettségi vizsga célja A középszintû fizika érettségi vizsga célja annak

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

NT-17135 Fizika 9. (Fedezd fel a világot! Emelt szint) Tanmenetjavaslat

NT-17135 Fizika 9. (Fedezd fel a világot! Emelt szint) Tanmenetjavaslat NT-17135 Fizika 9. (Fedezd fel a világot! Emelt szint) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád emelt szintű képzéshez

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 8. osztály. Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA. 8. osztály. Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2009 Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai

Részletesebben