NYOMTATOTT HUZALOZÁSÚ SZERELŐLEMEZEK MECHANIKAI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYOMTATOTT HUZALOZÁSÚ SZERELŐLEMEZEK MECHANIKAI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA"

Átírás

1

2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikai Technológia Tanszék Fehérvári Péter NYOMTATOTT HUZALOZÁSÚ SZERELŐLEMEZEK MECHANIKAI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KONZULENS Hajdu István BUDAPEST, 2013

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 Összefoglaló...6 Abstract...7 Bevezetés Mechanikai és szilárdságtani alapok Feszültség, relatív megnyúlás [3] A háromdimenziós alakváltozás, deformáció [5]: Mechanikai deformáció mérésének lehetőségei A mérési eljárások csoportosítása Optikai elvű mérések [1], [2] Röntgensugaras mérések [1] Elektromos tulajdonságok megváltozására épülő mérési módszerek Piezoelektromos és (piezo)rezisztív nyúlásmérés [3], [5] A megfelelő nyúlásmérő anyag kiválasztása Hőmérséklet-kompenzáció Nyúlásmérő érzékelők kiválasztásának szempontjai Nyúlásmérő érzékelők paraméterei Érzékelő hossza Nyúlásmérő érzékelők mintázata Az ellenállásértékek pontos mérése Hőmérséklet kompenzáció Wheatsone mérőhíddal Nyomtatott huzalozású szerelőlemezek deformációjának mérésére alkalmas együttlaminált nyúlásmérő ellenállás hálózat tervezése és modellezése A nyúlásmérő érzékelők elhelyezése Nyúlásmérő érzékelők és a hordozóréteg anyagának megválasztása A tervezett nyúlásmérő elrendezés Nyúlásmérő ellenállás modellezése FEM eszközökkel Termikus modellezés Mechanikai viselkedés modellezése Nyomtatott huzalozású szerelőlemezek mechanikai tulajdonságainak mérése...42

4 4.1 A mérőműszer ismertetése A mérés menete: A mérőpanel leírása Mérési eredmények...47 Összefoglalás...56 Irodalomjegyzék...57 Ábrajegyzék...59

5 HALLGATÓI NYILATKOZAT Alulírott Fehérvári Péter, szigorló hallgató kijelentem, hogy ezt a diplomatervet meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, csak a megadott forrásokat (szakirodalom, eszközök stb.) használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem. Hozzájárulok, hogy a jelen munkám alapadatait (szerző(k), cím, angol és magyar nyelvű tartalmi kivonat, készítés éve, konzulens(ek) neve) a BME VIK nyilvánosan hozzáférhető elektronikus formában, a munka teljes szövegét pedig az egyetem belső hálózatán keresztül (vagy hitelesített felhasználók számára) közzétegye. Kijelentem, hogy a benyújtott munka és annak elektronikus verziója megegyezik. Dékáni engedéllyel titkosított diplomatervek esetén a dolgozat szövege csak 3 év eltelte után válik hozzáférhetővé. Kelt: Budapest, Fehérvári Péter

6 Összefoglaló A dolgozat célja a nyomtatott áramköri szerelőlemezek mechanikai, alakváltozási tulajdonságainak mérését lehetővé tevő vizsgálati eljárások bemutatása, illetve ezek alkalmazhatóságának figyelembevételével egy olyan mérési elrendezés eljárás kidolgozása, mely a szerelőlemezek teljes felszínére vonatkozó alakváltozások és mechanikai feszültségviszonyok mérésére alkalmas, SMT gyártósori körülmények között. Ennek jelentősége részint a mechanikai eredetű hiba gyökér okok feltérképezése szempontjából, részint a technológiai folyamatparaméterek optimalizálása szempontjából kiemelt. A mechanikai alakváltozások elméleti áttekintése után bemutatásra kerülnek a napjainkban rendelkezésre álló mérési technológiák, majd részletesebben a rezisztív nyúlásmérés kerül taglalásra, bemutatva annak alkalmazási lehetőségeit és korlátait illetve méréstechnikai hátterét. A fentiekben ismertetett gyakorlati problémák megoldására kidolgozott áramköri szerelőlemezbe integrálható, együttlaminált nyúlásmérő mátrix kerül bemutatásra, az alkalmazott technológia megválasztásának indoklásával, lehetőségeinek és korlátainak feltérképezésével. Az alkalmazhatóság előbb véges elemes modellalkotással és szimulációval, majd pedig saját megtervezett mérőpanelen végzett valós mérésekkel kerül alátámasztásra.

7 Abstract The aim of this diploma thesis is on one hand to describe the available measurement techniques and methods of electronic PCB s mechanical / thermomechanical properties, and on the other hand, according to their applicability, to design a working measurement method and layout, which is capable of providing full field strain measurement results even under SMT assembly line thermal / mechanical conditions. The importance of this method is very high as it might be able to reduce or eliminate production failure modes, and this way minimizes financial losses, in addition it would help optimizing technological process parameters. After the review of theoretical backgrounds of mechanical deformations, the current measurement methods and techniques will be introduced which are available nowadays, highlighting the resistive strain gauges, considering the possibilities and limitations of the technique. As a possible solution to the above detailed technical challenges, a strain gauge sensor matrix, which can be laminated in the PCB structure s internal layers will be introduced, including the reasons for the choice and the mapping of applicability and limitations. The justification of the applicability consists of making FEM models and simulations, and further verifications using a properly designed measurement PCB sensor layout which has undergone several measurements. 7

8 Bevezetés Az elektronikai termékek gyártása során a gyártástechnológiából adódóan számtalan külső hatás érvényesül, termikus, kémiai, radiológiai és leggyakrabban mechanikai behatások érik az áramköri hordozólemezeket és az elektronikus alkatrészeket. A mechanikai behatások alapvetően befolyásolhatják a termék működését, megbízhatóságát, várható élettartamát és döntő hányadában felelősek a gyártás során létrejövő hibás termékek keletkezéséért. Áramköri szerelőlemezek, komponensek, valamint mechanikai kötések szintjén mind keletkezhetnek aktív hibaképek, vagy későbbi terhelés/öregedési folyamatok hatására fellépő hibaforrások. Erre láthatunk példákat az alábbi ábrákon: 1. ábra Mechanikai terhelés következtékben fellépő hibaképek (B-J: repedt furatfémezés, SMD ellenállás forrasz meniszkuszának repedéses hibája, BGA forraszbump repedése) [10] valamint microvia fémezés repedése 8

9 2. ábra Felpúposodott (delaminálódott) BGA interposer felülnézeti és keresztmetszeti csiszolati felvételei [11] Az egyre fokozódó integráltság, méretcsökkentés és különösen a MEMS alkatrészek egyre szélesebb körű alkalmazása fokozott érzékenységet eredményez a mechanikai behatásokkal szemben, így a gyártás során a mechanikai viselkedés vizsgálatát kiemelten fontossá teszi. A mechanikai viselkedés vizsgálata megkerülhetetlen fontosságú az esetleges meghibásodások felelősségének tisztázása szempontjából is, különös tekintettel az esetlegesen a beszállítóval szembeni termékszavatosság érvényesítése érdekében. Hosszabb távon a technológiai fejlődés nyomán feltehetőleg elkerülhetetlen lesz az elektronikai gyártók számára a mechanikai viselkedés in situ mérési eljárásainak kidolgozása, megfelelő mérőszámok és szabványok bevezetése. Az elektronikai termékek rendkívüli összetettsége a mechanikai viselkedés megismerése szempontjából komoly nehézségeket támaszt, egy konkrét termék numerikus eszközökkel történő modellezése csak lényeges elhanyagolások, egyszerűsítések mellett lehetséges, amely a modell és így a kapott eredmények nagyfokú pontatlanságához vezet. Az ismert, alkalmazott fizikai mérési eljárások is csak lényeges korlátozásokkal szolgáltatnak információt egy-egy konkrét termék mechanikai tulajdonságaival kapcsolatban. Egy széles körben alkalmazható, robosztus és megfelelően pontos, a termék egészéről információt szolgáltató mérési megoldás feltétlen hiánypótló jellegű lenne az ipar számára. 9

10 1. Mechanikai és szilárdságtani alapok A nyomtatott huzalozású szerelőlemezek mechanikai leírásához ismernünk kell azokat a fizikai alap összefüggéseket, amelyek a termikus/mechanikai kölcsönhatások és az azok hatására létrejövő szerkezeti változások közt teremtenek összefüggést. 1.1 Feszültség, relatív megnyúlás [3] A 3. ábrán látható módon egy L hosszúságú rudat L hosszra megnyújtva az alakváltozást egy ε-al jelölt dimenzió nélküli mennyiséggel jellemezhetjük, melyet relatív megnyúlásnak nevezünk és az (1) számú képet által definiálunk. (1) 3. ábra Relatív megnyúlás 1D esetben [5] Amennyiben a rúd keresztmetszetét is figyelembe vesszük, a hosszirányú terhelés keresztmetszet változásra gyakorolt hatását is számításba kell vennünk. A felületre eső F terhelés esetén bevezethetjük a σ=f/a, Nm -2 dimenziójú mérőszámot, melyet feszültségnek nevezünk. Hossztengely irányú erővektort feltételezve normális feszültségről beszélünk, merőleges erővektor esetén nyírófeszültségről. 10

11 4. ábra A keresztmetszetű rúd tengelyirányú -normális terhelése [3] A feszültség nyilvánvalóan összefüggésben áll a relatív megnyúlással illetve a keresztmetszet megváltozásával; előbbit az ún. Young-modulussal, utóbbit pedig a Poisson tényezővel jellemezhetjük. A normális feszültség hatására fellépő relatív megnyúlás az anyagi jellemzők által befolyásolt, nemlineáris függvénye a feszültségnek, szerkezeti anyagok esetében az 5. ábrán látható jelleggörbe szerint alakul. Az arányossági tartomány ez egyes anyagok esetében igen eltérő feszültségtartományokon érvényesül, elasztomerek esetében széles feszültség tartományban míg rideg anyagoknál mint például a szilícium, jóval szűkebb intervallumon. 5. ábra Normális feszültség és relatív megnyúlás kapcsolata szerkezeti anyagok esetében [3] Az arányossági tartományon belül az alakváltozás reverzibilis, a terhelés megszűnése után az anyag visszaáll a nyugalmi állapotába, ezen tartományon belül rugalmas alakváltozásról beszélünk, ilyenkor alkalmazható a σ=ε*e linearizált közelítés, ahol E az ún. rugalmassági vagy Young-modulus. Nagyobb feszültségek esetén először a megfolyás jelensége következik be, ekkor relatíve kis feszültség 11

12 megváltozás nagy megnyúlást eredményez, majd a kikeményedés, ahol éppen ellentétes mechanizmus érvényesül. A feszültséget tovább növelve az anyag szakítószilárdságát túllépve bekövetkezik a szakadás. Néhány, az elektronikai technológiában is használt anyag jellemző rugalmassági modulusát az alábbi 1. táblázatban foglaltam össze. 1. Táblázat Néhány anyag rugalmassági modulusa Anyag megnevezése Young-modulus, Nm -2 ] FR4 Polyimide Réz Nikkel 1,8*10^10 2,5*10^10 1,3*10^11 2,1*10^11 Alumínium 7*10^10 Constantan 1.63*10^10 Három dimenziós esetben az anyag eltérő tulajdonságokat mutat a különböző térbeli irányokból fellépő feszültségek hatására, így nem jellemezhető egyetlen mérőszámmal (Young-modulus). Ebben az esetben az általános Hooke törvény írja le az anyag viselkedését, ahol az anyagra jellemző engedékenységi mátrix kerül bevezetésre. Ekkor σ=c*ε melynek teljes alakját a 6. ábrán láthatjuk. 6. ábra Feszültség és relatív megnyúlás kapcsolata 3D esetben 12

13 A feszültség keresztmetszetre gyakorolt hatását a 7. ábrán szemléltetett módon a Poisson tényezővel jellemezhetjük, ahol ε k =ν*ε=(d 0 -d)/d ábra Normális feszültség hatására bekövetkező keresztmetszet változás [3] A fentiekben ismertetett anyagokhoz tartozó Poisson tényezőket a 2. táblázatban látható táblázatban foglaltam össze. 2. Táblázat Néhány anyag Poisson tényezője Anyag megnevezése Poisson tényező FR4 0,13 Polyimide 0,34 Réz 0,34 Nikkel 0,31 Alumínium 0,33 Constantan 0,33 13

14 1.2 A háromdimenziós alakváltozás, deformáció [5]: Feltételezzük hogy P pont a deformáció következtében P pontba transzformálódik, ahogy az a 8. ábrán látható. 8. ábra Mechanikai alakváltozás 3D esetben [5] A relatív megnyúlás térbeli helyfüggvénye az alábbi alakban írható fel:, ahol u térvektor, x koordináta, i és j pedig a három térdimenzió valamelyike. A fenti egyenletből levezethető az alábbi hat térbeli relatív megnyúlást jellemző egyenlet: Ennek alapján a 3D megnyúlás mátrix: 14

15 2. Mechanikai deformáció mérésének lehetőségei A mechanikai alakváltozás mérésére számos mérési eljárás létezik, ezek alkalmazhatósága azonban nem általános érvényű, minden esetben az adott körülményeknek leginkább megfelelő mérési eljárás kiválasztása a cél, mely számos tényező figyelembevételét kívánja. A mérési eljárás megválasztása rendszerint kompromisszumot követel, a legnagyobb pontosságot garantáló optikai interferometriás eljárások laboratóriumi mérési környezetet kívánnak és bonyolult mérési összeállítást, mely a gyártás közeli alkalmazhatóságot akadályozza. A gyakorlatban jól alkalmazható, robosztus, kevéssé zavar érzékeny piezorezisztív mérési megoldások kisebb pontosságúak, emellett nem az egész vizsgált minta síkjáról, csupán a mérési pontokról szolgáltatnak információt, valamint a mérőpontok megválasztása is rutint igényel. Az alkalmazott szabványos mérési lejárások pontosan definiált próbatestekre vonatkoznak, esetünkben ezért nem alkalmazhatóak. 2.1 A mérési eljárások csoportosítása A mérési eljárásokat az alábbi szempontok szerint csoportosíthatjuk: Működési elv szerint: o Optikai (Interferometrián alapuló mérések, Digitális képi korreláción alapuló mérések, Száloptikás Bragg rácson alapuló reflektometria) o röntgen mérések (Röntgen diffrakciós és röntgen reflektometriai vizsgálatok), o tényleges térkoordináták mérésén alapuló mérések (koordinátamérők), o elektromos tulajdonságok megváltozására épülő mérési módszerek (piezoelektromos, piezorezisztív, kapacitív és induktív mérési módszerek). alkalmazhatóság szerint (In situ alkalmazható, csak laboratóriumi körülmények közt alkalmazható), mérés helye szerint, 15

16 o full-field mérési eljárások: A kapott eredmények a minta egész felületéről részletes információt hordoznak, tipikusan ilyenek az optikai elvű mérések, o adott mérési pontokban végzett mérések, tipikusan ilyen a nyúlásmérő bélyegek alkalmazása. A mérőpontok helyes megválasztásával a pontbeli mért értékeken túlmenően közelítő modell alkotható a minta teljes felületéről. 2.2 Optikai elvű mérések [1], [2] A fehér fényű interferometria egy speciális mikroszkópiai eljárás, mely a minta síkjára merőleges elmozdulások akár nanométeres pontosságú mérésére alkalmas, a minta egész felszínén. A pontos mérésnek azonban feltétele a termikusan stabil környezet, így az eljárás gyártás-közeli alkalmazhatósága erősen korlátozott. 9. ábra ESPI mérési elrendezés [1] Az ESPI (Electronic Speckle Pattern Interferometer) háromdimenziós deformációk mérésére alkalmas nanométeres pontossággal. A fényvisszaverő tulajdonságú vizsgált mintát monokromatikus IR lézerrel megvilágítva a reflektálódott szórt lézerfény vetületi képét egy CCD segítségével dolgozzák fel digitálisan, a mérési 16

17 elrendezést a 9. ábra szemlélteti. A képalkotás a különböző deformáltsági állapotú területekről készült képek fázis érzékeny szuperpozíciójával történik. A minta előkészítése jó optikai reflexiós tulajdonságú réteg felvitelével történik. A vizsgálat során a képfeldolgozás és így a deformáció mérése egy referencia visszaverődési kép és egy a deformált felületről rögzített visszaverődési kép szuperpozíciója alapján történik. A mérés lépéseit a 10. ábra szemlélteti. 10. ábra ESPI mérési eljárás képalkotási lépései [1] A digitális képi korreláció mutat néhány közös vonást az ESPI eljárással. Az elérhető megoldások néhány négyzetcentiméteres nagyságrendű felületek digitális kép alapú feldolgozására alkalmasak a pixelváltozások figyelembevételével. Léteznek eszköz független offline képfeldolgozó szoftverek, melyek akár mikroszkópos vagy SEM felvételek alapján is képesek mérésekre. Az eljárással sík irányú deformációkat és feszültségmezőket lehet mérni. A felbontóképesség függ a 17

18 digitális képanyag felbontásától, de általában az aktuális pixelméret*0.1 felbontás elérhető. A Moiré interferometria esetében egy optikai rács kerül felvitelre a minta felületére pl fotolitográfiai eszközökkel, majd egy ezzel megegyező referencia rácson keresztül megvilágítják a mintát. A mintára történő optikai rács felvitele sík felületet követel. A minta X-Y irányú deformációja következtében a mintára felvitt optikai rács elmozdul a referencia rácshoz képest és karakterisztikus interferenciakép keletkezik, melyet digitálisan feldolgozva a felületen feszültségmezők határozhatók meg. Ezen mérési eljárást sikeresen alkalmazzák felületszerelt alkatrészek és a NYÁK hordozó közt keletkezett feszültségek kimutatására. [6] 11. ábra Moiré interferométer elrendezés [9] 18

19 A Moiré interferencia jelenségére épül az ún. Árnyék Moiré Technika, ebben az esetben a minta sík felületére nem kerül elhelyezésre optikai rács, csupán egy a minta fölé pozícionált rácsot használunk, melyet ferde megvilágítással létrehozott interferenciakép alapján vizsgálunk. A interferencia jelensége a 12. ábrán látható elrendezés alapján megérthető. A reflektált kép intenzitás eloszlásából meghatározható a vizsgált minta Z irányú pozícióváltozása a referenciasíkhoz képest. 12. ábra Árnyék Moiré Technika működési elve [2] 19

20 2.3 Röntgensugaras mérések [1] A röntgen diffrakciós és röntgen reflektometriás eljárások kristályos anyagok kristályszerkezetének deformáció következtében fellépő megváltozásának kimutatására alkalmasak, így jól alkalmazhatóak pl. szilícium eszközök esetében. A röntgen reflektometria esetében a vizsgálati mintát a Bragg feltételt teljesítő szög közelében bombázzák röntgensugárzással, emiatt az X-Y síkkal párhuzamos deformációkra nem érzékeny a mérés, hiszen a detektor számára érzékelhető röntgen intenzitás a visszaverődési szöggel arányos. A röntgen diffraktometriás mérések a deformáció következtében fellépő rácsállandó változás kimutatására alkalmasak, ebből a feszültség nagy pontossággal számítható. A mérés fontos előnye hogy a többi méréssel ellentétben alkalmas az anyagon belüli, belső feszültségek kimutatására is. 2.4 Elektromos tulajdonságok megváltozására épülő mérési módszerek Kapacitív mérési módszerek [4] A kapacitív elvű mérések a dielektrikum által elválasztott kondenzátor fegyverzetek közti távolsággal arányos kapacitásváltozás mérésére épülnek. A kondenzátor kapacitását az ismert C=ε*(A/d) formula alapján határozzuk meg, tehát C 2 =ε*(a/d+ d). A kapacitás megváltozása a távolság függvényében: C=-ε(A/d 2 ) [4] 13. ábra Villamos kapacitás változása a fegyverzetek távolságának függvényében Felületi alkalmazások esetében értelemszerűen az egyik fegyverzet referencia koordinátákhoz történő rögzítése szükséges, a mérés csupán ehhez viszonyítva lehetséges, továbbá klasszikusan csak a felületre merőleges, Z irányú elmozdulás mérésére használják. Fésűs fegyverzet kialakítással lehetséges a síkkal párhuzamos 20

21 elmozdulás mérés is, ez esetben a fegyverzetek effektív felületének változása idéz elő kapacitásváltozást, egy ilyen elrendezés látható a 14. ábrán. 14. ábra Felület irányú megnyúlás érzékelésére alkalmas kapacitív szenzor 2.5 Piezoelektromos és (piezo)rezisztív nyúlásmérés [3], [5] A piezoelektromos nyúlásmérők a kristályok piezoelektromos effektusán alapulnak, a kristályra adott kristálytani irányból ható feszültség hatására töltésmegosztás alakul ki (lásd 15. ábra), ami feszültség formájában mérhető és arányos a mechanikai feszültséggel. Rendkívül nagy pontosságú mérést tesz lehetővé, emiatt elsősorban precíziós alkalmazási területeken használják, hátránya a megfelelő kristályok előállításának nehézsége. 15. ábra Piezoelektromos jelátalakító [5] 21

22 Az ellenállás változáson alapuló rezisztív nyúlásmérés a legszélesebb körben elterjedt módszer a deformáció mérésére. A mérőszenzor ellenállásának megváltozásáért elsősorban a geometriai méretek megváltozása felelős, az elektromos vezetési tulajdonságok változása elenyésző az előbbihez képest. Kivételt képeznek az utóbbi időben egyre szélesebb körben elterjedő szén mikroszál alapú piezorezisztív eszközök, ezeknél a rossz vezetési tulajdonságú mátrixanyagba ágyazott szén rostok biztosítják a fajlagos vezetési tulajdonság változását mechanikai deformáció hatására. [7] A hagyományos nyúlásmérő szenzorokat az érzékenységi faktorral jellemezhetjük, ez a mérőszám az eszköz ellenállás megváltozását fejezi ki egységnyi megnyúlás esetén. Az érzékenységi faktor (Gauge Factor) az alábbi alakban fejezhető ki: K=( R/R)/ε, ahol ε a relatív megnyúlás, R a megnyúlás hatására bekövetkezett ellenállás változás, R pedig a nyugalmi ellenállás érték. A geometriai méretek megváltozásából adódó ellenállás változás az alábbiak szerint levezethető: R=ρ*(l/A), ahol ρ a fajlagos vezetési tényező, l a vezető hossza A pedig a keresztmetszet. A geometria megváltozása esetén a hossz és a keresztmetszet is változik, ekkor az ellenállás megváltozása: A korábbiakban ismertetettek szerint a relatív megnyúlás ε l =dl/l. A keresztmetszet változás az alábbiak szerint a Poisson arány segítségével kifejezhető a relatív megnyúlással: Kis megnyúlás esetén kis keresztmetszet változás adódik, ekkor élhetünk az alábbi közelítéssel: 22

23 A fentiekből kifejezve az ellenállás megváltozását az alábbi alakban írhatjuk fel: Egy adott anyagra tehát meghatározhatjuk az érzékenységi faktort a mérési eredményeink alapján is ha ismert a megnyúlás és az ellenállás változás, de az anyagi jellemzőkből is számítható. Érdemes megfigyelni, hogy az érzékenység nem függ a szenzor méreteitől és geometriai kialakításától. A mérés szempontjából azonban célszerű a minél nagyobb relatív megnyúlás előidézése a szenzorban, amit meander struktúra kialakításával érnek el. Néhány jellemző nyúlásmérő anyag érzékenységét az alábbi 3. táblázatban foglaltam össze. 23

24 3. Táblázat Néhány jellemző nyúlásmérő anyag érzékenysége Nyúlásmérő anyag Érzékenységi faktor Platina (Pt 100%) 6.1 Platina-Iridium (Pt 95%, Ir 5%) 5.1 Platina-Wolfram (Pt 92%, W 8%) 4.0 Isoelastic (Fe 55.5%, Ni 36% Cr 8%, Mn 0.5%) 3.6 Constantan / Advance / Copel (Ni 45%, Cu 55%) 2.1 Nichrome V (Ni 80%, Cr 20%) 2.1 Karma (Ni 74%, Cr 20%, Al 3%, Fe 3%) 2.0 Armour D (Fe 70%, Cr 20%, Al 10%) 2.0 Monel (Ni 67%, Cu 33%) 1.9 Manganin (Cu 84%, Mn 12%, Ni 4%) 0.47 Nikkel (Ni 100%) *Megjegyzendő hogy a legtöbb anyag Poisson tényezője közötti, így az 1+2ν kifejezésből érzékenységi tényező adódna, a táblázat alapján tehát néhány anyag esetében igen erőteljes a fajlagos vezetőképesség megváltozása is. 24

25 2.5.1 A megfelelő nyúlásmérő anyag kiválasztása Bár az adott anyagra jellemző érzékenységi faktor ismert, az adott alkalmazáshoz megfelelő nyúlásmérő anyag kiválasztásánál egyéb szempontokat is figyelembe kell vennünk. Az alábbiakban néhány elterjedt anyag előnyeit és hátrányai taglaljuk Constantan (Advance, Copel elnevezéseken is ismert) a legrégebbi és legszélesebb körben elterjedt anyag nyúlásmérő érzékelőkben, az alábbi előnyös tulajdonságokkal rendelkezik: Megfelelően magas fajlagos ellenállással rendelkezik (ρ=0.49 µω*m) ahhoz hogy megfelelően nagy ellenállás értéket elérhessünk kellően rövid vezetékhossz mellett. -30 C és +193 C hőmérséklet tartományban kellően alacsony hőmérséklet okozta megnyúlása van, ennek következtében az ellenállás értéke termikusan stabilnak mondható. Széles tartományban lineáris karakterisztikájú, az érzékenységi faktor gyakorlatilag állandó a megnyúlástól függetlenül. Akár a műanyagokra jellemző 5% relatív megnyúlás esetén is alkalmazható. Hátrányos tulajdonságai: 65C feletti hőmérsékleten a fajlagos ellenállása folyamatosan emelkedik, ami hosszú idejű mérések esetében vagy magas hőmérsékleteken problémát okozhat. Az Isoelastic ötvözet dinamikus nyúlásmérésre alkalmas, vibráció, becsapódás és egyéb nagy időbeni változással járó esetekben. Alkalmazása akkor javasolt ha az alábbi előnyös tulajdonságokat kívánjuk kihasználni: Nagy az érzékenységi faktora (3.6 a Constantan 2.1 értékével szemben), ami jobb jel/zaj viszonyt eredményez Magasabb fajlagos ellenállás értékkel bír ami szintén fokozza az érzékenységet. Kedvezőbb kifáradási jellemzőkkel bír Használata a következő hátrányos következményekkel jár: 25

26 A constantannal szemben nem rendelkezik ön-hőmérséklet kompenzációval Emiatt rendkívül érzékeny a hőmérsékletváltozással szemben Az érzékenység 7500 µm/m relatív megnyúlás fölött 3.1-ről 2.5re csökken. A Karma ötvözet a Constantanhoz hasonló tulajdonságokat mutat, az alábbi pontokban azonban eltérnek: -73 és 260 C közötti hőmérséklet tartományban ön-hőmérséklet kompenzált Kedvezőbb ciklikus kifáradási tulajdonságokkal bír Hátrányai: Forraszthatósági jellemzői igen kedvezőtlenek A Nichrome V, Armour D és Platina alapú nyúlásmérők nagy hőmérsékletű környezetben történő alkalmazásra használhatóak elsősorban (> 230 C ), illetve egyéb speciális esetekben Hőmérséklet-kompenzáció A mérés közben a hőmérséklet megváltozása a legtöbb esetben elkerülhetetlen. A nyúlásmérő anyaga, a hordozó és a vizsgálati minta hőtágulási együttható különbsége okozta beépített feszültség mérési hibák forrása lehet. Bár ezen hiba kiküszöbölhető numerikus számításokkal, vagy Wheatstone-híd és kompenzáló dummy nyúlásmérő alkalmazásával, ennek ellenére célszerűbb eleve olyan szenzor alkalmazása, amely termikus szempontból önkompenzált, főleg olyan esetekben ahol nagy hőmérsékleti különbségek lehetnek, illetve ha nem áll rendelkezésre Wheatstone mérőhíd. A termikusan önkompenzált szenzorok gyártására alapvetően két mód ismert, az egyik a megfelelő összetételű ötvözetek alkalmazása melyek anyaguknál fogva egy adott hőmérséklet tartományon belül alacsony hőmérsékletfüggő megnyúlással rendelkeznek. A másik lehetséges megoldás a kettős anyagú szenzor alkalmazása, ahol a két különböző anyag ellentétes hőmérsékletfüggő karakterisztikája kioltja a nemkívánatos hőmérsékletfüggést. 26

27 2.5.3 Nyúlásmérő érzékelők kiválasztásának szempontjai Négy fő alapelv figyelembe vétele szükséges a mérési feladat specifikációjának ismeretében: A működési és környezeti körülményekhez illeszkedő érzékelő kiválasztása Pontos és megbízható mérés biztosítása Egyszerű telepíthetőség Költségek minimalizálása Nyúlásmérő érzékelők paraméterei Érzékelő hossza: A diszkrét nyúlásmérő bélyeg hossza, mely befolyással bír a következő tényezőkre: pontossági követelmények, maximális megnyúlás, hődisszipáció, megnyúlás gradiens meghatározási pontosság, telepítés helyigénye Érzékelő mintázat kialakítása (uniaxiális, biaxiális, multiaxiális (lásd 14. ábra)) A mintázat kialakítása befolyásolja a következőket: hődisszipáció, megnyúlás gradiens, telepítés helyigénye Érzékelő ellenállása befolyásolja a Jel/zaj viszonyt, hődisszipációt Érzékelő anyaga meghatározza az érzékenységi faktort, az alkalmazható ragasztót, hordozót, lényeges, kívánatos tulajdonsága a hőmérsékleti önkompenzáltság Érzékelő hossza Az érzékelő hossza alatt a nyúlásra érzékeny rész hosszát értjük, jellemző értéke 0.2mm -100mm tartományban mozog, általános esetben 3-6mm hosszú érzékelők az elterjedtek. [8] Rövid érzékelők (<3mm) alkalmazandók ha: o Kicsi a rendelkezésre álló telepítési felület o A megnyúlás gradiensének meghatározása a cél o A pontosság nem elsődleges szempont Hosszabb érzékelők (>6mm) amennyiben: o A gyors és könnyű telepíthetőség lényeges 27

28 o A hőmérséklet disszipáció problémát jelent (pl. nem fémes vizsgálati mintákon), például nagy hőmérsékletű alkalmazások esetében. A nagyobb méretű érzékelő kevésbé érzékeny a hőmérsékleti hatásokra. o A vizsgálati minta nem homogén tulajdonságú, ilyen esetben az inhomogén részek méretének kétszerese javasolt a szenzor méretezésére, így elkerülhetőek a lokális fluktuációk. o Fontos a költségek minimalizálása. Az 5-12mm méretű érzékelők rendszerint lényegesen olcsóbbak Nyúlásmérő érzékelők mintázata A mintázat az alkalmazott meander térbeli orientációjától, térbeli orientációjától, számától és elhelyezésétől függően széles határok között mozoghat. Az uniaxiális érzékelő egy meander struktúrát tartalmaz, a terhelési iránnyal párhuzamos elhelyezés esetén longitudinális, arra merőleges esetben transzverzális elhelyezésről beszélhetünk. Biaxiális kialakítás esetében rendszerint kettő meander struktúrát találunk egymáshoz képest 90 elfordulással, amennyiben közös síkon helyezkednek el, planáris struktúráról beszélünk, ha egymás alatt akkor réteges struktúráról. Kettőnél több meander alkalmazása esetén multiaxiális struktúráról beszélhetünk. A leggyakoribb elrendezések a 16. ábrán láthatóak. Uniaxiális érzékelő alkalmazandó ha: Egy kitüntetett irányú megnyúlást kívánunk mérni és ezen irány pontosan ismert A költség fontos szempont, az uniaxiális érzékelők értelemszerűen olcsóbbak Biaxiális (0-90 ) érzékelő alkalmazandó ha: A sík x-y irányú megnyúlás komponenseit kívánjuk mérni és ismertek a tengelyek. Uniaxiális érzékelők alkalmazandók ha: A sík tengelyirányú megnyúlás komponenseinek mérése a cél, azonban a tengelyek nem ismertek. Planáris struktúra alkalmazása célszerű amennyiben: A hődisszipáció gondot jelent A pontosság és a stabilitás elsődleges, ez esetben mindkét érzékelő egyforma távolságban közvetlenül a minta felületén helyezkedik el. 28

29 Réteges struktúra használata javasolt amennyiben: A megnyúlás gradiense bizonyos pontokban nagy, ilyenkor lényeges hogy a két különböző irány érzékenységű szenzor egy pontban mérjen. A telepítési felület korlátozott 16. ábra Nyúlásmérő elrendezések 29

30 2.5.7 Az ellenállásértékek pontos mérése A nyúlásmérő érzékelők érzékenységéből és a megnyúlás mértékéből következően az ellenállás megváltozása rendkívül kicsi is lehet, ezért nagyon fontos a pontos ellenállásmérés alkalmazása. Pontos ellenállásmérést a legegyszerűbben 4 vezetékes méréssel valósíthatunk meg, melyet a 17. ábrán láthatunk. Ebben az esetben a vizsgált ellenállás kivezetéseire 2-2 mérővezetéket kapcsolunk, melyek közül páronként 2 a feszültség és az áram mérésére szolgál. A két mért mennyiség hányadosa alapján az ellenállás számítható. A mérés lényege hogy a feszültségmérő vezetékeken a feszültségmérő nagy belső ellenállása miatt elhanyagolható áram folyik, így a vezetékeken eső feszültség nullának tekinthető. 17. ábra Négy vezetékes ellenállásmérés 30

31 2.5.8 Hőmérséklet kompenzáció Wheatsone mérőhíddal Abban az esetben, ha az érzékelők ellenállása nem tekinthető termikusan stabilnak, az ebből adódó ellenállás változást kompenzálni kell, elkerülendő a mérési hibát. Erre kínál megoldást a Wheatstone híd alkalmazása, ekkor a mérő ellenállás mellett egy kompenzáló ellenállást is alkalmazunk, amely mechanikailag nem, de termikusan csatolásban van a mérő ellenállással. A 18 ábrán látható elrendezésben hídba kötjük az ellenállásokat. 18. ábra Wheatstone mérőhíd [3] A híd A-B kapcsai közé kapcsolt feszültség hatására C-D kapcsok közt a galvanométeren áram fog folyni a híd kiegyenlítetlen állapotában. A kiegyenlítettség feltétele R 1 *R K =R M *R V, R V potenciométer változtatásával I g =0 egyensúlyi állapot előállítható. Amennyiben a nyúlásmérő ellenállás értéke terhelés hatására megváltozik, a híd kiegyenlítetlenné válik és Ig áram mérhető. A híd Rv potenciométerrel ismét egyensúlyba hozható, ekkor R v = R M =R M *K*ε. Ekkor tehát a potenciométer értékváltozásából visszaszámolható ε értéke. A hőmérsékleti kompenzáció azáltal valósul meg hogy RM= RV a termikus csatolás miatt, így a híd két szemben álló oldala egyensúlyban marad. 31

32 3. Nyomtatott huzalozású szerelőlemezek deformációjának mérésére alkalmas együttlaminált nyúlásmérő ellenállás hálózat tervezése és modellezése A korábbi fejezetekben ismertetett mérési módszerek mind alkalmasak a deformáció és/vagy megnyúlás mérésére, azonban önmagában egyik sem jelent megoldást amennyiben egy áramköri szerelőlemez egészéről kívánunk információkat nyerni adott esetben időbeli, hőmérsékleti és mechanikai változásokat is figyelembe véve. A piezorezisztív nyúlásmérő bélyegek kellően robosztus és pontos mérést tesznek lehetővé, diszkrét mérőbélyegeket alkalmazva azonban kizárólag lokális eredményeket nyerhetünk. A célom e hátrány kiküszöbölése, a fennálló előnyök megtartása, vagy legkisebb mértékű feláldozása mellett. A cél egy olyan mérési eljárás megtervezése, amely alkalmazható akár gyártósori körülmények közt is, a technológiai folyamatok során fellépő mechanikai deformációk mérésére. Ezen hatások létrejöhetnek szinte valamennyi technológiai folyamat során, ahol mechanikai vagy termikus kölcsönhatás éri a terméket. Fontos hogy ismerjük ezen kölcsönhatások termékre gyakorolt hatását, esetlegesen lokálisan, alkatrész szinten érvényesülő hatásukat. A tervezett megoldás egy olyan dummy panel mely fő tulajdonságaiban termikus, mechanikai szempontból megegyezik az eredeti termékkel, így a gyártósori körülmények azonos változásokat eredményeznek, így a mért eredmények alapján konzekvens megállapítások tehetők a termékre és a folyamatra vonatkozóan. 32

33 3.1 A nyúlásmérő érzékelők elhelyezése Az egyes elektronikai termékek rendkívüli különbözőséget mutathatnak kialakításukban, összetettségükben és felületi elrendezésükben. Általánosságban elmondható hogy a nyúlásmérő szenzorok lehetséges elhelyezése szempontjából a felszínt tekintve mindenképpen egyedi tervezés szükséges, általános megoldás nem alkalmazható. Lényegesen nagyobb az elhelyezés szabadsága, amennyiben a nyúlásmérő érzékelőket a szerelőlemez rétegei közt helyezzük el, külön rétegként laminálva. Lényeges hogy a mérőbélyegeket tartalmazó réteg minél távolabb kerüljön horizontálisan a semleges tengelytől (lásd 19. ábra) mivel a középen elhelyezkedő semleges tengely mentén a mechanikai feszültségek kioltják egymást és érzéketlenné válik a mérési elrendezés. Az ideális elhelyezés a felszínhez a lehető legközelebb esik. 19. ábra Semleges tengely mechanikai deformáció esetén A hordozólemezbe laminált érzékelők minél sűrűbb elhelyezése kívánatos a mérés felbontásának növelése szempontjából, azonban figyelembe kell venni az esetleges eltemetett alkatrészeket, és a furatszerelt alkatrészek kivezetéseit. A szerelőlemezbe laminált érzékelők megfelelő technológiát alkalmazva nem változtatják érdemben a szerelőlemez tulajdonságait, a technológiai feltételek adottak a megvalósításhoz. A kialakítandó réteggel szemben támasztott főbb követelmények: 33

34 Thermomechanikai kompatibilitás az FR4 kompozit lemezekkel a beépített feszültségek elkerülése érdekében Alacsony kúszási tulajdonság a mechanikai feszültségek veszteségmentes átvitele érdekében Megfelelően vékony kialakítás lehetősége, mely nem befolyásolja jelentősen a szerelőlemez vastagságát Megfelelő hővezetési tulajdonságok, a mérőellenállásokon disszipált teljesítmény termikus izolációjának elkerülése érdekében A hordozó és a nyúlásmérő ellenállás anyag a vizsgálati tartományban lineáris elasztikus viselkedéssel rendelkezzen 3.2 Nyúlásmérő érzékelők és a hordozóréteg anyagának megválasztása A diszkrét nyúlásmérő bélyegek hordozóanyagaként alkalmazott poliimid fólia az FR4 kompozitokhoz rendkívül hasonló thermomechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. Mind a sík, mint az arra merőleges irányú hőtágulási együtthatójuk lényegében megegyezik, előbbi 15-19ppm/ C, utóbbi 55-60ppm/ C mindkét anyag esetében. Poliimid hordozón könnyedén kialakíthatóak a nyúlásmérő ellenállás meander struktúrák, például a hordozófóliára felvitt fém fóliaréteg lézeres ablációjával, vagy fotolitográfiai technológiával és maratással. A poliimid fóliák prepreg rendszerekben is forgalomban vannak, így könnyedén illeszthetők a NYÁK gyártási technológia folyamatlépései közé. Az ellenállásréteg anyagával szemben támasztott elvárásoknak a korábbi fejezetben bemutatott Constantan (Cu-Ni) ötvözet megfelel, lényeges tulajdonsága hogy termikusan önkompenzált széles hőmérsékleti tartományban és költségek tekintetében ideális kompromisszum. 34

35 3.3 A tervezett nyúlásmérő elrendezés A poliimid hordozón kialakítandó mérőellenállás hálózat egységeleme a 20. ábrán bemutatott uniaxiális meander struktúra, főbb jellemzői az alábbi 4. táblázatban találhatók. 20. ábra Constantan meander rétegellenállás szemléltető képe 4. Táblázat A tervezett mérőcella főbb jellemzői Cella hosszúsága 6000 µm Cella szélessége ~1100 µm Rétegvastagság 4µm Ellenállás 125 Ω Érzékenységi faktor ~2.1 Ellenállás vezetékezés hossza 50mm Ellenállás vezetékezés szélessége 50µm Poliimid hordozó rétegvastagsága 45µm 35

36 Az elemi mérőcellák mérete biztosítja a nagy felületi felbontóképesség lehetőségét, kellően nagy cellasűrűséget alkalmazva. A mérőcellák kivezetései oly módon lettek összehuzalozva (lásd 21. ábra), hogy a hozzávezetések ellenállása elhanyagolhatóan kicsi legyen a mérőellenállásokhoz képest (így a sínvezetékezés nyúlásából adódó mérési hiba minimalizálható) és egyenként minden cella megcímezhető legyen; ehhez a hordozó fólia mindkét oldalán szükséges vezetékezés kialakítása, valamit átmenő viák létrehozása. 21. ábra Uniaxiális nyúlásmérő ellenállások FR4 hordozó felületén 36

37 A cél olyan mérési elrendezés kialakítása volt, amely lehetőséget biztosít X-Y irányú megnyúlások mérésére, ezek ismeretében pedig meghatározható akár a megnyúlás gradiens mező is. Ennek biztosítása érdekében réteges struktúrát alkalmazva, ahogy az a 22. ábrán látható; egy második, 90 -al elforgatott ellenállás hálózatot is a szelelőlemez rétegei közé laminálunk, ügyelve arra hogy az egyes mérőcellák fedésben legyenek, így az egyes mérőpontokban meghatározható ε x és ε y értéke. 22. ábra Biaxiális mérési elrendezés rétegszerkezete 37

38 3.4 Nyúlásmérő ellenállás modellezése FEM eszközökkel A tervezett nyúlásmérő elrendezés mérési jellemzőinek közelítő megismerését teszi lehetővé a véges elemes modellezés, az elrendezés bonyolultsága okán azonban jelentős egyszerűsítéseket kell tennünk, hogy a modell számítási igényeit csökkenthessük Termikus modellezés Az eszköz működése szempontjából lényeges a mérőfeszültség és mérőáram meghatározása, túl alacsony mérőfeszültség növeli a zajérzékenységet, a túl magas mérőfeszültség pedig a disszipált hő miatti túlmelegedést eredményezhet, illetve a hőmérséklet befolyásolja a mérőellenállás karakterisztikáját is. Ezért egy mérőcella termikus modellezésével határozzuk meg a biztonsággal alkalmazható mérőfeszültséget. Mivel a mérés során az egyes mérőcellák időmultiplexelt módban kerülnek feszültség alá, nem állandó időben a disszipált teljesítmény, ezért a tranziens vizsgálat a célravezető. A 23. ábrán látható hőmérséklet eloszlás 5V kapocsfeszültség esetén állandósult esetben alakul ki, a gyakorlatban ekkora mértékű hőmérsékletváltozással sem kell számolnunk, tehát a megadott mérőfeszültség termikus szempontból kifogástalan. 23. ábra Uniaxiális mérőcella termikus viszonyai 5V kapocsfeszültség mellett (a színskála hőmérsékletet jelöl Kelvin fokban) 38

39 3.4.2 Mechanikai viselkedés modellezése Elsődlegesen a mérőcellák mechanikai deformációja által keltett ellenállás változást szeretnénk meghatározni, ennek közvetlen modellezése azonban rendkívül számításigényes, nehezen megvalósítható, ráadásul a fajlagos ellenállás mechanikai feszültség függőségét figyelembe sem veszi, ezért ettől eltekintünk. A megnyúlásból azonban a korábban ismertetett formula alapján meghatározható az ellenállás megváltozása, bár a fajlagos ellenállást ez esetben is állandónak tekintjük. Az alábbi két ábrán (24-25) longitudinális terhelés hatására kialakult feszültség és megnyúlás viszonyokat láthatunk, a 8mm hosszú hordozót egyik végén rögzítve, a túloldalon Z irányba a síkra merőlegesen, 1mm-el lehajlítva. 24. ábra Mérőcella feszültségviszonyai hosszirányú terhelésnél (A színskála von Mises feszültséget ábrázol) 39

40 Jól láthatóan a felület megnyúlásának irányával párhuzamos huzalpályák feszültsége, és ezáltal megnyúlása jelentős, míg az erre merőleges huzalpályákon több nagyságrenddel kisebb, még jobban szemlélteti ezt az X és Y irányú megnyúlást mutató két ábra, a hosszirányú megnyúlás értéke értelemszerűen pozitív, míg arra merőlegesen negatív előjelű. A hosszirányú abszolút megnyúlás integrálással szoftveresen számított értéke 0.128mm, ez 0.25% relatív megnyúlást jelent a teljes huzalozást tekintve. 25. ábra X (bal) és Y (jobb) irányú relatív megnyúlás longitudinális terhelés esetén Fontos vizsgálni hogy az érzékelő transzverzális terhelésre mennyire érzékeny, hiszen ez hibajelként jelentkezik a mérés során. Az alábbi ábrán transzverzális terhelés hatására kialakult feszültségviszonyok láthatók. 40

3. Laboratóriumi gyakorlat A HŐELLENÁLLÁS

3. Laboratóriumi gyakorlat A HŐELLENÁLLÁS 3. Laboratóriumi gyakorlat A HŐELLENÁLLÁS 1. A gyakorlat célja A Platina100 hőellenállás tanulmányozása kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan Wheatstone híd segítségével. Az érzékelő ellenállásának mérése

Részletesebben

Bevezetés a. nyúlásmérő bélyeges méréstechnikába

Bevezetés a. nyúlásmérő bélyeges méréstechnikába Bevezetés a nyúlásmérő bélyeges méréstechnikába Dr. Petróczki Károly PhD egyetemi docens, tanszékvezető Szent István Egyetem, Gödöllő, Gépészmérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet Méréstechnika Tanszék Petroczki.Karoly@gek.szie.hu

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet

Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet 2. előadás A rugalmas lemezelmélet alapfeltevései A lemez anyaga homogén, izotróp, lineárisan rugalmas (Hooke törvény); A terheletlen állapotban

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

1. ERŐMÉRÉS NYÚLÁSMÉRŐ BÉLYEG ALKALMAZÁSÁVAL

1. ERŐMÉRÉS NYÚLÁSMÉRŐ BÉLYEG ALKALMAZÁSÁVAL 1. ERŐMÉRÉS NYÚLÁSMÉRŐ BÉLYEG LKLMZÁSÁVL nyúlásmérő bélyegek mechanikai deformációt alakítanak át ellenállás-változássá. lkalmazásukkal úgy készítenek erőmérő cellát, hogy egy rugalmas alakváltozást szenvedő

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

Elektronika laboratóriumi mérőpanel elab panel NEM VÉGLEGES VÁLTOZAT! Óbudai Egyetem

Elektronika laboratóriumi mérőpanel elab panel NEM VÉGLEGES VÁLTOZAT! Óbudai Egyetem Elektronika laboratóriumi mérőpanel elab panel NEM VÉGLEGES VÁLTOZAT! 1 Óbudai Egyetem 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 I-A. Beüzemelés.................................. 4 I-B. Változtatható ellenállások...........................

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

A vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika

A vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika Dunaújvárosi Főiskola Anyagtudományi és Gépészeti Intézet Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika Mechanikai anyagvizsgálat 2. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu Készült: Dr. Krállics György (BME,

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján A mérés elmélete Egy fémes vezetőn átfolyó áram I erőssége egyenesen arányos a vezető végpontjai közt mérhető U feszültséggel: ahol a G arányossági tényező az elektromos

Részletesebben

A beton kúszása és ernyedése

A beton kúszása és ernyedése A beton kúszása és ernyedése A kúszás és ernyedés reológiai fogalmak. A reológia görög eredetű szó, és ebben az értelmezésben az anyagoknak az idő folyamán lejátszódó változásait vizsgáló műszaki tudományág

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok

A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Célja: Várható elmozdulások előrejelzése (erőhatások alatt, Siógemenci árvízkapu) Már bekövetkezett mozgások okainak vizsgálata (Pl. kulcsi löszpart) Laboratóriumi

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

2000 Szentendre, Bükköspart 74 WWW.MEVISOR.HU. MeviMR 3XC magnetorezisztív járműérzékelő szenzor

2000 Szentendre, Bükköspart 74 WWW.MEVISOR.HU. MeviMR 3XC magnetorezisztív járműérzékelő szenzor MeviMR 3XC Magnetorezisztív járműérzékelő szenzor MeviMR3XC járműérzékelő szenzor - 3 dimenzióban érzékeli a közelében megjelenő vastömeget. - Könnyű telepíthetőség. Nincs szükség az aszfalt felvágására,

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

Tartalomjegyzék LED hátterek 3 LED gyűrűvilágítók LED sötét látóterű (árnyék) megvilágítók 5 LED mátrix reflektor megvilágítók

Tartalomjegyzék LED hátterek 3 LED gyűrűvilágítók LED sötét látóterű (árnyék) megvilágítók 5 LED mátrix reflektor megvilágítók 1 Tartalomjegyzék LED hátterek 3 LED gyűrűvilágítók 4 LED sötét látóterű (árnyék) megvilágítók 5 LED mátrix reflektor megvilágítók 6 HEAD LUXEON LED vezérelhető reflektorok 7 LUXEON LED 1W-os, 3W-os, 5W-os

Részletesebben

A.2. Acélszerkezetek határállapotai

A.2. Acélszerkezetek határállapotai A.. Acélszerkezetek határállapotai A... A teherbírási határállapotok első osztálya: a szilárdsági határállapotok A szilárdsági határállapotok (melyek között a fáradt és rideg törést e helyütt nem tárgyaljuk)

Részletesebben

Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások

Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások - - Az összefüggő szakmai gyakorlatról hiányozni nem lehet. Rendkívüli, nem tervezhető esemény esetén az igazgatóhelyettest kell értesíteni. - A tanulók

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

601H-R és 601H-F típusú HŐÉRZÉKELŐK

601H-R és 601H-F típusú HŐÉRZÉKELŐK 601H-R és 601H-F típusú HŐÉRZÉKELŐK 1. BEVEZETÉS A 601H-R és 601H-F hőérzékelők a mennyezetre szerelhető, aljzatra illeszthető 600-as sorozatú érzékelők közé tartoznak. Kétvezetékes hálózatba szerelhető,

Részletesebben

A forgójeladók mechanikai kialakítása

A forgójeladók mechanikai kialakítása A forgójeladók mechanikai kialakítása A különböző gyártók néhány szabványos kiviteltől eltekintve nagy forma- és méretválasztékban kínálják termékeiket. Az elektromos illesztéshez hasonlóan a mechanikai

Részletesebben

Elektronikus fekete doboz vizsgálata

Elektronikus fekete doboz vizsgálata Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel

Részletesebben

ELLENÁLL 1. MÉRŐ ÉRINTKEZŐK:

ELLENÁLL 1. MÉRŐ ÉRINTKEZŐK: 1. MÉŐ ÉINTKEZŐK: 1. MÉŐ ÉINTKEZŐK (folytatás): á tm F ö s s z e s z o rító 1. MÉŐ ÉINTKEZŐK (folytatás): meghibásodott érintkezők röntgen felvételei EED CSÖVES ÉINTKEZŐ: É D 2. CSÚSZÓÉINTKEZŐS ÁTALAKÍTÓK

Részletesebben

Peltier-elemek vizsgálata

Peltier-elemek vizsgálata Peltier-elemek vizsgálata Mérés helyszíne: Vegyész labor Mérés időpontja: 2012.02.20. 17:00-20:00 Mérés végrehatói: Budai Csaba Sánta Botond I. Seebeck együttható közvetlen kimérése Az adott P-N átmenetre

Részletesebben

tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja.

tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja. Tápvezeték A fogyasztókat a tápponttal közvetlen összekötő vezetékeket tápvezetéknek nevezzük. A tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja. U T l 1. ábra.

Részletesebben

Hiszterézis: Egy rendszer kimenete nem csak az aktuális állapottól függ, hanem az állapotváltozás aktuális irányától is.

Hiszterézis: Egy rendszer kimenete nem csak az aktuális állapottól függ, hanem az állapotváltozás aktuális irányától is. 1. Mi az érzékelő? Definiálja a típusait (belső/külső). Mit jelent a hiszterézis? Miért nem tudunk közvetlenül mérni, miért származtatunk? Hogyan kapcsolódik össze az érzékelés és a becslés a mérések során?

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54

Részletesebben

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők 7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.

Részletesebben

Kiöntött síncsatornás felépítmény kialakításának egyes elméleti kérdései

Kiöntött síncsatornás felépítmény kialakításának egyes elméleti kérdései Kiöntött síncsatornás felépítmény kialakításának egyes elméleti kérdései VII. Városi Villamos Vasúti Pálya Napra Budapest, 2014. április 17. Major Zoltán egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr

Részletesebben

SWARCO TRAFFIC HUNGARIA KFT. Vilati, Signelit együtt. MID-8C Felhasználói leírás Verzió 1.3. SWARCO First in Traffic Solution.

SWARCO TRAFFIC HUNGARIA KFT. Vilati, Signelit együtt. MID-8C Felhasználói leírás Verzió 1.3. SWARCO First in Traffic Solution. SWARCO TRAFFIC HUNGARIA KFT. Vilati, Signelit együtt. MID-C Felhasználói leírás Verzió. SWARCO First in Traffic Solution. Tartalomjegyzék. Bevezetés.... Szándék.... Célok.... Általános ismertetés.... Működési

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Tóth László, Rózsahegyi Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bevezetés A mérnöki

Részletesebben

1. ábra A Wheatstone-híd származtatása. és U B +R 2 U B =U A. =0, ha = R 4 =R 1. Mindezekből a hídegyensúly: R 1

1. ábra A Wheatstone-híd származtatása. és U B +R 2 U B =U A. =0, ha = R 4 =R 1. Mindezekből a hídegyensúly: R 1 A Wheatstone-híd lényegében két feszültségosztóból kialakított négypólus áramkör, mely Sir Charles Wheatstone (1802 1875) angol fizikus és feltalálóról kapta a nevét. UA UB UA UB Írjuk fel a kész feszültségosztó

Részletesebben

Járműelemek. Rugók. 1 / 27 Fólia

Járműelemek. Rugók. 1 / 27 Fólia Rugók 1 / 27 Fólia 1. Rugók funkciója A rugók a gépeknek és szerkezeteknek olyan különleges elemei, amelyek nagy (ill. korlátozott) alakváltozás létrehozására alkalmasak. Az alakváltozás, szemben más szerkezeti

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei

Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Dr. Czinege Imre, Kozma István Széchenyi István Egyetem 6. ANYAGVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN KONFERENCIA Cegléd, 2012. június 7-8. Tartalom A CT technika

Részletesebben

Elsőként ellenőrizzük, hogy a 2,5mm átmérőjű golyóval vizsgálható-e az adott vastagságú próbadarab.

Elsőként ellenőrizzük, hogy a 2,5mm átmérőjű golyóval vizsgálható-e az adott vastagságú próbadarab. 1 Keménységmérés minta példa Brinell keme nyse gme re s minta pe lda A Feladat: Határozza meg a kapott próbadarab Brinell keménységét HPO 250-es típusú keménység mérőgép segítségével. A méréssorán a próbadarab

Részletesebben

A biztonsággal kapcsolatos információk. Model AX-C850. Használati útmutató

A biztonsággal kapcsolatos információk. Model AX-C850. Használati útmutató A biztonsággal kapcsolatos információk Model AX-C850 Használati útmutató Áramütés vagy testi sérülések elkerülése érdekében: Sosem csatlakoztasson két bemeneti csatlakozó aljzatra vagy tetszőleges bemeneti

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minıség, élettartam A termék minısége

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy.

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy. Az alábbiakban néhány példát mutatunk a CMR számítására. A példák egyrészt tanulságosak, mert a zavarelhárítással kapcsolatban fontos, általános következtetések vonhatók le belőlük, másrészt útmutatásul

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

HŐMÉRSÉKLET MÉRÉS I. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. 2010/2011.BSc.II.évf.

HŐMÉRSÉKLET MÉRÉS I. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. 2010/2011.BSc.II.évf. HŐMÉRSÉKLET MÉRÉS I. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 2010/2011.BSc.II.évf. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók 1.Ellenállás változáson alapuló

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

Jegyzőkönyv. hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról (3)

Jegyzőkönyv. hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról (3) Jegyzőkönyv a hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról () Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 2008-11-19, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 2008-11-26 A mérés célja A feladat két anyag

Részletesebben

SOIC Small outline IC. QFP Quad Flat Pack. PLCC Plastic Leaded Chip Carrier. QFN Quad Flat No-Lead

SOIC Small outline IC. QFP Quad Flat Pack. PLCC Plastic Leaded Chip Carrier. QFN Quad Flat No-Lead 1. Csoportosítsa az elektronikus alkatrészeket az alábbi szempontok szerint! Funkció: Aktív, passzív Szerelhetőség: furatszerelt, felületszerelt, tokozatlan chip Funkciók száma szerint: - diszkrét alkatrészek

Részletesebben

RhT Léghőmérséklet és légnedvesség távadó

RhT Léghőmérséklet és légnedvesség távadó RhT Léghőmérséklet és légnedvesség távadó UNITEK 2004-2007 2 Unitek Általános leírás Az RhT léghőmérséklet és légnedvességmérő távadó az UNITEK új fejlesztésű intelligens mérőtávadó családjának tagja.

Részletesebben

Vasbeton födémek tűz alatti viselkedése Egyszerű tervezési eljárás

Vasbeton födémek tűz alatti viselkedése Egyszerű tervezési eljárás tűz alatti eljárás A módszer célja 2 3 Az előadás tartalma Öszvérfödém szerkezetek tűz esetén egyszerű módszere 20 C Födém modell Tönkremeneteli módok Öszvérfödémek egyszerű eljárása magas Kiterjesztés

Részletesebben

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Csepeli Zsolt Bereczki Péter Kardos Ibolya Verő Balázs Workshop Miskolc, 2013.09.06. Előadás vázlata Bevezetés Vizsgálat célja,

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Ipari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban

Ipari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban Gyártás 08 konferenciára 2008. november 6-7. Ipari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban Szerző: Varga Bernadett, okl. gépészmérnök, III. PhD hallgató a BME VIK ET Tanszékén

Részletesebben

Jegyzetelési segédlet 8.

Jegyzetelési segédlet 8. Jegyzetelési segédlet 8. Informatikai rendszerelemek tárgyhoz 2009 Szerkesztett változat Géczy László Billentyűzet, billentyűk szabványos elrendezése funkció billentyűk ISO nemzetközi írógép alap billentyűk

Részletesebben

Optikai méréstechnika alkalmazása járműipari mérésekben Kornis János

Optikai méréstechnika alkalmazása járműipari mérésekben Kornis János Optikai méréstechnika alkalmazása járműipari mérésekben Kornis János PhD, okleveles villamosmérnök, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszék, kornis@phy.bme.hu Absztrakt: Az optikai

Részletesebben

2.3 Mérési hibaforrások

2.3 Mérési hibaforrások A fólia reflexiós tényezője magas és az összegyűrt struktúrája miatt a sugárzás majdnem ideálisan diffúz módon verődik vissza (ld. 2.3. ábra, az alumínium fólia jobb oldala, 32. oldal). A reflektált hőmérséklet

Részletesebben

AZ ÚJ, JAVÍTOTT HATÁSFOKÚ POLARITÁSVÁLTÓVAL MEGÉPÍTETT MPPT ÁRAMKÖR

AZ ÚJ, JAVÍTOTT HATÁSFOKÚ POLARITÁSVÁLTÓVAL MEGÉPÍTETT MPPT ÁRAMKÖR AZ ÚJ, JAVÍTOTT HATÁSFOKÚ POLARITÁSVÁLTÓVAL MEGÉPÍTETT MPPT ÁRAMKÖR Szegedi Péter mérnök százados egyetemi tanársegéd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar Fedélzeti Rendszerek

Részletesebben

Bizonyítvány nyomtatása hibamentesen

Bizonyítvány nyomtatása hibamentesen Bizonyítvány nyomtatása hibamentesen A korábbi gyakorlat A nyomtatásra kerülő bizonyítványokat, pontosabban a lap egy pontját megmértük, a margót ehhez igazítottuk. Hibalehetőségek: - mérés / mérő személy

Részletesebben

41. ábra A NaCl rács elemi cellája

41. ábra A NaCl rács elemi cellája 41. ábra A NaCl rács elemi cellája Mindkét rácsra jellemző, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pozitív vagy negatív töltésű iont ellentétes töltésű ionok vesznek körül. Különbség a közvetlen szomszédok

Részletesebben

Az automatikus optikai ellenőrzés növekvő szerepe az elektronikai technológiában

Az automatikus optikai ellenőrzés növekvő szerepe az elektronikai technológiában Az automatikus optikai ellenőrzés növekvő szerepe az elektronikai technológiában Dr. Jakab László, Dr. Janóczki Mihály BME Szabó András Robert Bosch Elektronika Kft. MTA Elektronikus Eszközök és Technológiák

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

Az előadásdiák gyors összevágása, hogy legyen valami segítség:

Az előadásdiák gyors összevágása, hogy legyen valami segítség: Az előadásdiák gyors összevágása, hogy legyen valami segítség: Az elektronikai gyártás ellenőrző berendezései (AOI, X-RAY, ICT) 1. Ismertesse az automatikus optikai ellenőrzés alapelvét (a), megvilágítási

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker

Részletesebben

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o ELLENÁLLÁSO HŐMÉRSÉLETFÜGGÉSE Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o szobahőmérsékleten értelmezett. Ismeretfrissítésként tekintsük át az 1. táblázat adatait:

Részletesebben

-16.1- 16. mérés. Erő, nyomaték, gyorsulás mérése

-16.1- 16. mérés. Erő, nyomaték, gyorsulás mérése A mérés célja -16.1-16. mérés Erő, nyomaték, gyorsulás mérése A nyúlásmérő bélyegek alkalmazástechnikájának megismerése. Húzó, hajlító, csavaró próbatestek anyaga rugalmassági modulusának meghatározása

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 5. Laboratóriumi gyakorlat A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 1. A gyakorlat célja: A p-n átmenet hőmérsékletfüggésének tanulmányozása egy nyitóirányban polarizált dióda esetében. A hőmérsékletváltozási

Részletesebben

Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése. Szőcs András. Budapest, 2010. IV. 29.

Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése. Szőcs András. Budapest, 2010. IV. 29. Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése Szőcs András Budapest, 2010. IV. 29. 1 Tartalom Mőanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport bemutatása Méréstechnika Elızmények Szilárdságtani modellezés Termo-mechanikai

Részletesebben

Mozgáselemzés MEMS alapúgyorsulás mérőadatai alapján

Mozgáselemzés MEMS alapúgyorsulás mérőadatai alapján Mozgáselemzés MEMS alapúgyorsulás mérőadatai alapján Nyers Szabina Konzulens: Tihanyi Attila Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Kar Feladatok: Végezzen irodalom kutatást, mely tartalmazza

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok

Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 1 2 Az előadás diasora (előre elérhető a teljes anyag, fejlesztések mindig történnek) Könyv: Török Miklós jegyzet Tiezte, Schenk, könyv interneten elérhető anyagok Laborjegyzet,

Részletesebben

TxBlock-USB Érzékelőfejbe építhető hőmérséklet távadó

TxBlock-USB Érzékelőfejbe építhető hőmérséklet távadó TxBlock-USB Érzékelőfejbe építhető hőmérséklet távadó Bevezetés A TxBlock-USB érzékelőfejbe építhető, kétvezetékes hőmérséklet távadó, 4-20mA kimenettel. Konfigurálása egyszerűen végezhető el, speciális

Részletesebben

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása: N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------2.beugro

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------2.beugro ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------2.beugro -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------3.beugró

Részletesebben

1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza

1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza Ismeretellenőrző kérdések A mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket, feladatokat! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével!

Részletesebben

RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA

RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA NDT TECHNICS FÉMLEMEZEK VASTAGSÁGÁNAK MÉRÉSE RÖNTGENSUGÁRZÁS SEGÍTSÉGÉVEL THICKNESS MEASURING OF METAL SHEETS WITH X-RAY METHODDS BOROMISZA LÁSZLÓ Kulcsszavak: vastagság

Részletesebben

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

Robotika. Relatív helymeghatározás Odometria

Robotika. Relatív helymeghatározás Odometria Robotika Relatív helymeghatározás Odometria Differenciális hajtás c m =πd n /nc e c m D n C e n = hány mm-t tesz meg a robot egy jeladó impulzusra = névleges kerék átmérő = jeladó fölbontása (impulzus/ford.)

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit!

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit! Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit! 2.1. Lemezalakító technológiák A lemezalakító technológiák az alkatrészgyártás nagyon jelentős területét képviselik

Részletesebben

Lars & Ivan THA-21. Asztali Headamp A osztályú Erősítő Használati útmutató

Lars & Ivan THA-21. Asztali Headamp A osztályú Erősítő Használati útmutató Lars & Ivan THA-21 Asztali Headamp A osztályú Erősítő Használati útmutató Lars & Ivan Köszönjük, hogy Lars & Ivan gyártmányú készüléket választott. A Lars & Ivan elkötelezett mind a minőségi zenehallgatás

Részletesebben

Toronymerevítık mechanikai szempontból

Toronymerevítık mechanikai szempontból Andó Mátyás: Toronymerevítık méretezése, 9 Gépész Tuning Kft. Toronymerevítık mechanikai szempontból Mint a neve is mutatja a toronymerevítık használatának célja az, hogy merevebbé tegye az autó karosszériáját

Részletesebben

ELLENÁLLÁSMÉRÉS. A mérés célja. Biztonságtechnikai útmutató. Mérési módszerek ANALÓG UNIVERZÁLIS MŰSZER (MULTIMÉTER) ELLENÁLLÁSMÉRŐ MÓDBAN.

ELLENÁLLÁSMÉRÉS. A mérés célja. Biztonságtechnikai útmutató. Mérési módszerek ANALÓG UNIVERZÁLIS MŰSZER (MULTIMÉTER) ELLENÁLLÁSMÉRŐ MÓDBAN. ELLENÁLLÁSMÉRÉS A mérés célja Az egyenáramú hidakkal, az ellenállásmérő műszerekkel, az ellenállásmérő módban is használható univerzális műszerekkel végzett ellenállásmérés módszereinek, alkalmazási sajátosságainak

Részletesebben