JUNIOR PRIMA DÍJ MAGYAR TUDOMÁNY KATEGÓRIA ÉVI DÍJAZOTTJAI

Átírás

1 JUNIOR PRIMA DÍJ MAGYAR TUDOMÁNY KATEGÓRIA ÉVI DÍJAZOTTJAI

2 JUNIOR PRIMA DÍJ MAGYAR TUDOMÁNY KATEGÓRIA ÉVI DÍJAZOTTJAI

3 2 j u n i o r prima díj 2014 A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára. Szent-Györgyi Albert

4 j u n i o r prima díj Tisztelt Olvasó! Hatalmas változások zajlanak a világban. Számos olyan kérdést tett fel a hetedik éve forrongó válság, amelyre korábban voltak válaszai a gazdaságnak és a politikának csakhogy kiderült, ezek a válaszok elavultak. Mozgásban a politika is, újraépülnek a gazdasági struktúrák szinte minden másképpen lesz a jövőben, mint ahogyan korábban volt, ahogyan megszoktuk. Az új kihívásokhoz alkalmazkodni kell, ez a túlélés előfeltétele. Magyarország sikeres alkalmazkodásának megalapozói a tudósok. A tudósok, akik mindnyájunk holnapját készítik elő. A fejlődésnek nincsen más valóságos rugója, csak az alkotóképesség. Kreativitás nélkül csak lefelé vihet az utunk. Az alkotó, egyszersmind példamutató embereket meg kell becsülnünk, ezzel a céllal alapították 2003-ban a Prima Primissima Díjat, és ehhez a nemes célhoz csatlakozott 2007-ben a Magyar Fejlesztési Bank, a Junior Prima Díj magyar tudomány kategóriájának gondozásával. A Prima Primissima Díjat a példamutatóknak, a Junior Prima Díjat a sikeres példakövetőknek szánták az alapításkor. Évről évre megtapasztalhatjuk azonban, hogy a Junior Prima díjasok sem csupán példakövetők, a nagy mesterek szorgalmas tanítványai, hanem ők maguk is példaadók, tanítványokat vezetnek, sőt van, akit nyugodtan mondhatunk iskolaalapítónak. Idén is nagy örömmel adjuk át a díjakat, mert arra érdemes kezekbe kerülnek. Díjazottjaink kutató szelleme bejárja az univerzumot, és a bolygók keletkezésének vizsgálatától a sejtek működéséig, az antik nyelvektől a kvantumfizika újabb területéig ível. Ezzel a kiadvánnyal szeretnénk bemutatni a Junior Primákat, hadd ismerje meg őket minél szélesebb körben a magyar ifjúság. A Magyar Fejlesztési Bank feladata hazánk gazdasági megerősítésének támogatása pénzügyi eszközökkel. A Junior Prima Díj magyar tudomány kategóriája tökéletesen illik ehhez a célhoz, hiszen a mai tudományos eredmények a jövőnket határozzák meg. Régi igazság, hogy a tudományba fektetett tőke hasznosul a legjobban, és díjazottjaink pályája mutatja, hogy Magyarországon ismét van becsülete a tudománynak. A Magyar Fejlesztési Bank a jövőben is ott fog állni a fiatal tudósnemzedék mellett. Hogy mi kell a tudóssá váláshoz, arra világított rá Szent-Györgyi Albert, amikor azt mondta a hallgatóknak Szegeden: Shakespeare-t úgy lehet a legjobban megérteni, ha eljátssza az ember. Budapest, november Nagy Csaba vezérigazgató

5 4 j u n i o r prima díj 2014 Született Mezőtúr, március 23. Tanulmányok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar, mérnök-fizikus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar, fizika PhD-fokozat Érdeklődési kör kísérleti szilárdtestfizika, THz és infravörös spektroszkópia Dr. Bordács Sándor f i z i k a Munkahely University of Tokyo, Department of Applied Physics 2014 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszék Ajánló Dr. Domokos Péter, Lendület kutatócsoport vezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Dr. Kamarás Katalin, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Dr. Kézsmárki István, egyetemi docens, az MTA-BME Lendület csoportvezetője Dr. Mihály György, BME Fizika Intézet vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

6 j u n i o r prima díj Bordács Sándor a modern optika és szilárdtestfizika kiemelkedő tehetségű kutatója, aki egy személyben kreatív kísérletező és elméleti modellalkotó. Több új optikai jelenséget fedezett fel és értelmezett, ennek köszönhetően szakterületén komoly nemzetközi elismerést vívott ki. Kutatásainak fő célja olyan új anyagcsaládok vizsgálata, amelyek napjaink technológiáit, az optikai kommunikációt, adattárolást és bioszenzorikát forradalmasíthatják. Bordács Sándor a mágneses kristályokat vizsgálva megfigyelte, hogy az optikai tulajdonságok erősen függnek ezen anyagok kiralitásától, azaz a jobb- és a balkezes tükörképi módosulatukban terjedő fénynyalábok polarizációja ellentétesen változik. A királis szerves molekulák (aminosavak és cukrok) ilyen optikai tulajdonsága másfél évszázada ismert, és fontos szerepet játszik például a gyógyszerkutatásban. Ennek ellenére a jelenség eredetének megértése mágneses kristályokban korántsem volt kézenfekvő. A jelenség leírásán túl azt a meglepő felfedezést tette, hogy egyes mágneses kristályok esetén a jobb- és balkezes módosulat mágneses tér segítségével egymásba alakítható, ellentétben a szerves molekulákkal, ahol a kiralitás tisztán a molekula szerkezetéből adódó, vele született jellemző. Ezt az eredményét a fizika legelismertebb szakfolyóiratában, a Nature Physicsben tette közzé 2012-ben. Bordács Sándor legkomolyabb nemzetközi visszhangot kiváltó felfedezése szintén a mágneses anyagok optikai viselkedéséhez kötődik. Megmutatta, hogy mágneses kristályokból optikai egyenirányítókat lehet készíteni, amelyek a fényt az egyik irányban átengedik, az ellentétes irányban elnyelik. A mágneses tér segítségével a fényelnyelő és -áteresztő irányok felcserélhetők, azaz ezen anyagokból mágnesesen vezérelhető optikai kapcsolók építhetők. Ebben a témában eddig öt publikációja született, egy közülük idén jelent meg a neves Nature Communications interdiszciplináris folyóiratban. Bordács Sándor felfedezései ígéretes alkalmazási lehetőségeket kínálnak az optikai kommunikációban fény-egyenirányítók és fénykapcsolók formájában, míg a bioszenzorika területén új utat nyithatnak királis molekulák például fehérjék és vírusok nagy érzékenységű optikai kimutatásában. Emellett szép eredményeket ért el az optikai spektroszkópia és az anyagtudomány más területein is. Ezt alátámasztja a nemzetközi tudományos folyóiratokban eddig megjelent 21 cikke és a munkáira kapott nagyszámú hivatkozás. Bordács Sándor az előző években a Tokiói Egyetemen dolgozott posztdoktorként, a fizikai Nobel-díjra több alkalommal felterjesztett Tokura Yoshinori professzor csoportjában. Idén tért vissza hazánkba, hogy kutatásait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékén folytassa. Bordács Sándor fiatal kora ellenére kiforrott kutatói személyiség, aki már saját ötleteit valósítja meg, kreatív a kísérletezésben, jó előadó és igényes cikkíró. Domokos Péter Kamarás Katalin Kézsmárki István Mihály György

7 6 j u n i o r prima díj 2014 Született Nyitra, június 7. Tanulmányok 2005 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, molekuláris biológus 2008 Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola, PhD-fokozat Érdeklődési kör genomika, epigenetika, személyre szabott terápia Dr. Bödör Csaba o rvo s t u d o m á n y Munkahely Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Barts Cancer Institute London, Centre for Haemato-Oncology Ajánló Dr. Borbényi Zita, egyetemi tanár, a Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság elnöke Dr. Matolcsy András, intézetvezető, egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Szél Ágoston, egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Tulassay Tivadar, egyetemi tanár, akadémikus

8 j u n i o r prima díj Bödör Csaba az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán szerezte diplomáját 2005-ben. Már egyetemi tanulmányai alatt bekapcsolódott a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet onkohematológiai munkacsoportjában zajló kutatómunkába. Első megfigyeléseit tudományos diákköri hallgatóként publikálta nemzetközi folyóiratokban. Egyetemi diplomájának megszerzése után a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának hallgatójaként folytatta tanulmányait. Ennek eredményeként 2008-ban sikeresen védte meg tudományos fokozatát, amelynek témája az aberráns szomatikus hipermutáció szerepének vizsgálata volt a B-sejtes lymphomák kialakulásában. Tudományos tevékenységéért kiérdemelte a Richter Gedeon PhD kutatási pályadíját. Bödör Csaba 2010-ben elnyerte az Európai Hematológus Társaság kutatói ösztöndíját, és a londoni Barts Cancer Institute Onkohematológiai Centrumában folytatta munkáját, ahol különböző B-sejtes lymphomák epigenetikai és genetikai hátterét vizsgálta. Bödör Csaba 2013-ban visszatért Magyarországra, azóta egy hazai kutatócsoport létrehozásán munkálkodik. A tudományos kutatás és a molekuláris diagnosztikai laboratórium laborvezetői teendőin túl oktatóként is dolgozik. Magyar és angol nyelven tart előadásokat patológia tárgyból, valamint immunológia és genetika tárgyakat oktat a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetben az Általános Orvostudományi Karon. Hazatérését követően elnyerte a Nemzeti Kiválóság program Szent-Györgyi Albert Ösztöndíját. Jelenleg tudományos főmunkatársként dolgozik az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben. Fő kutatási témája a follicularis lymphoma genomikai eltéréseinek megértése és személyre szabott kezelése, valamint a familiáris akut leukémiák genetikai hátterének feltérképezése. Bödör Csaba kiemelkedő publikációs aktivitását jelzi, hogy eddigi közleményeinek impakt faktora több mint 150, idézettségének száma pedig közel 300. Emellett fiatal kora ellenére több nemzetközi kongresszuson szerepelt meghívott előadóként. Elsőszerzős közleménye jelent meg a szakterület három legrangosabb lapjában (Blood, Leukemia, Hematologica), valamint a Nature Geneticsben is. Eredményei számos új terápiás célpont megismeréséhez vezettek, amelyek közelebb vihetnek a B-sejtes lymphomák célzott kezeléséhez. Bödör Csaba a határon túli magyarság jeles képviselője, ambiciózus és innovatív gondolkodású, pályája elején álló kutató. Szakmai sikerei segítőkész személyiséggel társulnak. Alapító tagja a Magyar Hematológiai és Transzfúziós Társaság Onkohematológiai Molekuláris Diagnosztikai munkacsoportjának, valamint a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság Molekuláris Patológia munkacsoportjának. Tagja továbbá a Rákóczi Szövetségnek is. Borbényi Zita Matolcsy András Szél Ágoston Tulassay Tivadar

9 8 j u n i o r prima díj 2014 Született Budapest, október 2. Tanulmányok Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, általános orvosi diploma Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Celluláris és Molekuláris Élettan program, PhD-fokozat Érdeklődési kör reaktív oxigénszármazékok, gyulladásos folyamatok Dr. Enyedi Balázs o rvo s t u d o m á n y Munkahely 2009 Semmelweis Egyetem Élettani Intézet 2011 Memorial Sloan Kettering Cancer Center, New York, USA Ajánló Dr. Buday László, egyetemi tanár, az MTA Enzimológiai Intézetének igazgatója Dr. Hunyady László, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, az Élettani Intézet igazgatója

10 j u n i o r prima díj Enyedi Balázs tudományos munkáját harmadéves orvostanhallgatóként kezdte meg a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében től Geiszt Miklós munkacsoportjában, az egyetem Élettani Intézetében folytatta kutatómunkáját. Tanulmányi eredményeit és tudományos diákkörös tevékenységét többszörös Köztársasági Ösztöndíjjal és a Semmelweis Egyetem Kiváló Tudományos Diákköröse címmel jutalmazták. Már hallgatóként több publikáció társszerzője lett. Általános orvosi diplomáját 2006-ban summa cum laude minősítéssel vette át. Tanulmányai végeztével az Élettani Intézet doktorandusz hallgatója lett, tudományos fokozatát 2011-ben szerezte meg. Enyedi Balázs egyetemi hallgatóként két hónapos tanulmányúton vett részt az amerikai National Institutes of Health kutatólaboratóriumában, majd doktoranduszként az European Molecular Biology Organization ösztöndíját elnyerve, három hónapot töltött a svájci Université de Genève sejtélettani kutatóintézetében. PhD-munkája során a hidrogén peroxid jelátviteli funkcióit vizsgálta, és a sejtalkotók szintjén feltérképezve elsőként sikerült kimutatnia az endoplazmás retikulum magas hidrogén peroxid szintjét. További kutatásai során olyan új, genetikailag kódolt fluoreszcens szondákat fejlesztett ki, amelyekkel elsőként tudta megmérni a NADPH oxidáz enzimek által termelt hidrogén peroxid szint sejten belüli változásait. A PhD-tanulmányai során végzett kísérleteinek eredményeit a tudományterület vezető folyóiratában, az Antioxidants & Redox Signaling folyóiratban közölte. Eredményeinek jelentőségét illusztrálja, hogy mindkét közleményt kiemelték a folyóirat címlapján, illetve, hogy felkérést kapott az általa továbbfejlesztett méréstechnikai módszerek leírására a rangos Methods in Enzymology sorozatában. Enyedi Balázs 2009 óta tanársegédként dolgozik a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében, 2011 óta pedig tanulmányúton vesz részt a világ egyik vezető rákkutató intézetében, a Memorial Sloan Kettering Cancer Center-ben, ahol a szöveti sérülés kapcsán kialakuló gyulladásos választ tanulmányozza. Enyedi Balázs nemzetközi folyóiratokban megjelent cikkeinek összesített impakt faktora több mint 60, munkáira adott független hivatkozásainak száma 120 felett jár. Rendszeresen számol be nemzetközi konferenciákon munkájáról, melyek közül kiemelendő, hogy a rangos Keystone és Gordon konferenciákon háromszor kérték fel előadásra, illetve az American Society for Biochemistry and Molecular Biology konferenciáján első díjjal jutalmazták. Enyedi Balázs a kutatás mellett aktívan vesz részt az egyetemi szintű oktatásban, és komoly szerepet vállal diákkörös és doktorandusz hallgatók képzésében. Korosztályának legtehetségesebb tagjai közé tartozik, a sejtélettan területén tett felfedezései meghatározóak a tudományterület számára. Buday László Hunyady László

11 10 j u n i o r prima díj 2014 Született Budapest, április 29. Tanulmányok 2005 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Kar, okleveles vegyészmérnök 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Oláh György Doktori Iskola, kémia PhD-fokozat Érdeklődési kör kémiai és bioszenzorok, elektrokémiai energiatároló és analitikai eszközök Dr. Höfler Lajos k é m i a Munkahely University of Michigan, Department of Chemisty, Ann Arbor, Egyesült Államok University of Oxford, Chemistry Research Laboratory, Oxford, Egyesült Királyság 2013 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Ajánló Dr. Gyurcsányi E. Róbert, az MTA-BME Lendület Kémiai Nanoérzékelők Kutatócsoport vezetője Dr. Lovász László, az MTA elnöke

12 j u n i o r prima díj Höfler Lajos egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán végezte, majd a kar Oláh György Doktori Iskolájában szerezte meg PhD-fokozatát. Már egyetemi hallgatóként is meggyőző kutatási eredményeket ért el, amelyekkel 2004-ben vegyészmérnöki szekcióban elnyerte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorának különdíját, 2005-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia első díját, illetve diplomamunkájával a Magyar Kémikusok Egyesületének Nívó-díját is. Mindezen eredményeket a nanopórusos érzékelés területén folytatott kutatásával érdemelte ki, amit Gyurcsányi E. Róbert kutatócsoportjában végzett. Hallgatóként meghatározó nemzetközi tapasztalatot szerzett a zürichi Eidgenössische Technische Hochschulén, Pretsch Ernő professzor, az MTA külső tagjának csoportjában. Höfler Lajos kísérleti munkája a PhD megszerzésének időszaka alatt kiegészült ionszelektív membránokban fellépő komplex transzport folyamatok modellezésével, molekuladinamika és Monte-Carlo-szimulációkkal től posztdoktorként a University of Michigan Kémia Karán dolgozott két évet Mark Meyerhoff professzorral. Kutatási eredményeivel hozzájárult a véralvadást gátló készítmények biztonságos adagolását lehetővé tevő szenzorok alapmechanizmusának megértéséhez, és egy új módszert vezetett be a nitrogén-monoxid elektrokémiai generálására. További két évet dolgozott posztdoktorként az Oxfordi Egyetemen, Hagan Bayley professzor csoportjában. Itt kiemelkedő eredményeket ért el a biológiai nanopórusok válaszmechanizmusának értelmezésében, és mély ismeretekre tett szert a kémiai biológia területén. Nemzetközi tapasztalatát, tudását mindig is Magyarországon szerette volna alkalmazni, így 2013 szeptemberében visszatért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol jelenleg egyetemi adjunktus, és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. Az itt folyó kutatói és oktatói munkája meghatározó jelentőségű az egyetemen alapított Elektrokémia Csoport kutatási tevékenységében is. Höfler Lajos munkásságára az ötletesség, minőség és alaposság jellemző. Ezt fémjelzi, hogy eddig 14 jelentős tudományos közlemény szerzője, amelyek közül több a természettudományok legrangosabb folyóirataiban jelent meg (Proceedings of the National Academy of Sciences, Nano Letters, ACS Nano). A világ három élvonalbeli egyetemén szerzett tapasztalatait Magyarország számára stratégiai kutatási területen kamatoztatja. Generációjának egyik legjobb kémikusa, rendkívül sokoldalú, kiemelkedő tehetségű kutató. Gyurcsányi E. Róbert Lovász László

13 12 j u n i o r prima díj 2014 Született Dombóvár, április 22. Tanulmányok Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, okleveles alkalmazott zoológus Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, környezettudomány, PhD-fokozat Érdeklődési kör mezőgazdasági ökoszisztémák élővilága Dr. Kovács- Hostyánszki Anikó ö ko l ó g i a Munkahely 2011 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoport 2013 Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Kék vércse LIFE+ projekt Ajánló Dr. Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója Dr. Lovász László, az MTA elnöke

14 j u n i o r prima díj Kovács-Hostyánszki Anikó másfél évvel a doktori fokozata megszerzése után kiemelkedő teljesítményt ért el szinte minden olyan területen, amelyet egy kutatónak életpályáján érintenie kell. Célja azoknak a kérdéseknek a megválaszolása, amelyek a természetvédelmi biológia alapvető problémáihoz kapcsolódnak: hogyan tudjuk megőrizni a biológiai sokféleséget, és az általa biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat mezőgazdasági területeken? Ilyen például a beporzás (pollináció), amely nélkül többek közt gyümölcseink sem teremnének. A beporzás megértéséhez és működésének biztosításához szükséges ismeretek feltárása egyik fő kutatási területe. Mindezt az MTA korábbi elnöke, Pálinkás József által indított Lendület program egyik nyertes csoportjának oszlopos tagjaként végzi az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében. Kovács-Hostyánszki Anikó legújabb kutatása pollinációs hálózatokat tár fel erdélyi mintaterületeken, különböző táji és helyi környezeti hatások tükrében. Kutatásai cutting edge research -nek számítanak az újszerű kérdések és módszerek alkalmazása miatt, ideértve a rendszerszintű megközelítést, a hálózatelemzést és a nagyléptékű klímakísérleteket. Mindezen kutatások tudományos és gyakorlati szempontból is fontos és aktuális kérdéseket céloznak. Kovács-Hostyánszki Anikó számos nemzetközi konferencián vett részt meghívott szimpóziumi előadóként. Németországban több alkalommal is hosszabb ideig volt ösztöndíjjal, vezető nemzetközi műhelyekben. Három nagy uniós keretprogram-projektben vett részt, a másodiknál már ő koordinálta a zoológiai mintavételezés több mint öt specialistát mozgató intenzív terep- és labormunkáját. Kumulatív impakt faktora 46, független citációinak száma közel 200, amely már a Magyar Tudományos Akadémia doktora szint követelményeit is meghaladja. Kovács-Hostyánszki Anikó munkásságának elismeréséül az MTA 2012-ben Környezetvédelmi Ifjúsági Tudományos Pályadíjban, majd Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban és MTA Posztdoktori Ösztöndíjban részesítette. Eredményeinek jelentős elismerése, hogy szakértői szinten meghívást kapott az Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES) munkájába mint Coordinating Lead Author, valamint a European Academies Science Advisory Council (EASAC) Ecosystem Services, Agriculture, Pollinators and Predators (ESAPP) munkacsoportjába. Kovács-Hostyánszki Anikó a tudományos közéletben aktív szerepet játszik. Szerkesztett több száz oldalas tanulmánykötetet, szervezett 300 fős hazai konferenciát, nemzetközi szimpóziumot, mindemellett szakdolgozók témavezetésében is intenzíven részt vesz. Korosztályának kiemelkedően sikeres tagja, amit tehetségének és szorgalmának köszönhet. Báldi András Lovász László

15 14 j u n i o r prima díj 2014 Született Zenta, április 10. Tanulmányok Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, okleveles fizikus és csillagász Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika Doktori Iskola, részecskefizika és csillagászat, PhD-fokozat Dr. Kóspál Ágnes c s i l l ag á s z at Érdeklődési kör csillag- és bolygókeletkezés, fiatal csillagok körüli korongok szerkezete és fejlődése, a tömegbefogás fizikája, fiatal csillagok változékonysága, törmelékkorongok és exobolygók kapcsolata Munkahely MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), Pasadena, USA Leideni Egyetem, Leideni Obszervatórium, Hollandia Európai Űrügynökség, Európai Űrkutatási és Technológiai Központ, Noordwijk, Hollandia 2014 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Ajánló Dr. Ábrahám Péter, az MTA doktora Dr. Erdős Géza, az MTA doktora Dr. Kiss L. László, az MTA levelező tagja

16 j u n i o r prima díj Kóspál Ágnes a fiatal magyar csillagászgeneráció kimagasló képességű tagja, aki több mint hat év rendkívül sikeres külföldi posztdoktori munka után 2014 októberében tért haza az MTA Lendület program támogatásával. Kutatói pályája egyetemi tanulmányaitól fogva egyenletesen ível felfelé: szakmai munkája alapján vált tehetséges tudományos diákköri hallgatóból külföldön is szívesen látott, széles körben elismert fiatal tudóssá. Kóspál Ágnes kutatási területe a csillag- és bolygókeletkezés, különös tekintettel a bolygók születésének helyszínéül szolgáló csillagkörüli korongok szerkezetére és fejlődésére. Mind a Naprendszer, mind a más csillagok körül keringő bolygórendszerek vizsgálatában egyre inkább előtérbe kerülnek a planéták kialakulásával kapcsolatban mindmáig nyitott kérdések a bolygók keletkezéséről, a bolygócsírák ütközésének szerepéről és a különböző instabilitásokról a csillagok körüli korongokban. Kutatásai rendkívül ígéretesek napjaink asztrofizikájának egyik legintenzívebben kutatott szakterületén. Kóspál Ágnes legfontosabb eredményei a korai Naphoz hasonló fiatal csillagok optikai és infravörös tartományban mutatott változásaihoz kapcsolódnak. A megfigyelő csillagászat különböző módszereit nagy rutinnal kombinálja, eddig mintegy 60 sikeres távcsőidő-pályázatban volt vezető vagy résztvevő. A közvetlen képalkotástól és spektroszkópiától egészen a polarimetriáig és interferometriáig terjednek tapasztalatai, amelyeket a legnagyobb földi és űrbéli csillagászati műszerekkel szerzett. A chilei ALMA interferométer legelső programciklusában már akkor műszeridőt nyert, amikor tizenegyszeres túljelentkezés volt a milliméteres hullámhosszakon működő új teleszkóprendszerre. Kóspál Ágnes a csillagkörüli korongok instabilitásai mellett először mutatta ki egy fiatal csillag hibrid korongját, amely hidat képez a korai gázkorongok és a kései törmelékkorongok között, így a bolygókeletkezés nehezen elkapható, ritka pillanatáról árulkodik. A Lendület program keretében koordinálja az ALMA interferométerrel és az Európai Déli Obszervatórium egyéb chilei műszereivel végzett hazai bolygókeletkezési kutatásokat. Kóspál Ágnes az elmúlt tíz évben 43 angol nyelvű referált szakcikket publikált, ebből 22 elsőszerzős, amelyek kumulatív impakt faktora 250. Munkái mintegy 370 független idézetet kaptak a nemzetközi szaksajtóban. Hirsch-indexe 15. Munkájának nemzetközi elismertségét hollandiai posztdoktori állása mellett rangos konferenciákon tartott meghívott előadásai, a legmodernebb csillagászati infrastruktúrákra beadott sikeres pályázatai, és az évek során elnyert szakmai ösztöndíjai is tükrözik. Kutatási eredményei rendkívül ígéretesek, az általa nemzetközi szinten kiváltott hatás kiemelkedő. Ábrahám Péter Erdős Géza Kiss L. László

17 16 j u n i o r prima díj 2014 Született Nyíregyháza, január 16. Tanulmányok 2004 Debreceni Egyetem Orvosés Egészségtudományi Centrum Gyógyszerész Kar, gyógyszerész 2010 Debreceni Egyetem Orvosés Egészségtudományi Centrum Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola, PhD-fokozat Érdeklődési kör kardiovaszkuláris farmakológia, iszkémia-reperfúzió, kardioprotekció, sejthalál Dr. Lekli István o rvo s t u d o m á n y Munkahely Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Tanszék Ajánló Prof. Dr. Tósaki Árpád, tanszékvezető, egyetemi tanár

18 j u n i o r prima díj Lekli István 1999-ben kezdte el gyógyszerésztudományi tanulmányait a Debreceni Egyetemen. Diplomaszerzése után nem a hagyományos gyógyszerészi pályamodellt választotta, hanem a tudomány iránti érdeklődésének köszönhetően csatlakozott a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Gyógyszerhatástani Tanszék munkatársaihoz től rezidensként kapcsolódott be a tanszék munkájába, ahol nemcsak a kutatási feladatokból, hanem az oktatási kötelezettségekből is kivette a részét. Lekli István posztgraduális képzése alatt két fő kutatási irányvonalat követett és követ a mai napig. Egyrészt különböző farmakológiai szempontból aktív hatóanyag-tartalmú növények, illetve természetes eredetű molekulák hatását tanulmányozta iszkémia-reperfúzió indukálta szívizom-károsodásokban. Másrészt különböző szignáltranszdukciós útvonalak mechanizmusainak jelentőségét vizsgálta meg a szívizom reperfúzió indukálta károsodásai folyamán. Tanulmányai során 27 hónapos tanulmányúton vett részt az Amerikai Egyesült Államokban. Lekli István 2010-ben szerezte meg PhD-fokozatát, majd előbb tanársegédként, jelenleg pedig egyetemi adjunktusként dolgozik a tanszéken. Tudományos munkáját jól nevesíti 38 megjelent in extenso közleménye, amelyből hat első-, kettő pedig utolsószerzős dolgozat. Továbbá egy szabadalomban is szerepel bejelentőként. Az eredményeit publikáló folyóiratok összesített impakt faktora 143, független citációinak száma 709, Hirsch-index mutatója pedig 18. Lekli István munkája elismeréseként 2011-ben Bolyai János kutatási és Szodoray Lajos Ösztöndíjban részesült, 2013-ban pedig Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjas lett ben első önálló kutatási pályázatával a Debreceni Egyetem egykori Orvos- és Egészségtudományi Centrumánál nyert. Emellett elnyerte 2013-ban a Debreceni Egyetem által meghirdetett kutatási pályázatot, majd 2014-ben az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok pályázatát. Lekli István eddig összesen hét, jelenleg pedig három TDK-hallgató munkáját irányítja, s egyik hallhatója OTDK különdíjában részesült. A Gyógyszerészeti Tudományok Doktori Iskola 2013-ban akkreditálta oktatóként. Lekli István példamutató életpályája és oktató-nevelő-kutató tevékenysége fiatal kora ellenére útmutatóul és példaképül szolgálhat a Gyógyszerésztudományi Kar és a Debreceni Egyetem valamennyi fiatalabb kollégájának. Szorgalmas, nagy munkabírású, eredményes szakember, s az általa művelt kutatási terület nemzetközi tekintélyű elismertje. Széles látókörű, nagy műveltséggel rendelkező, mind munkájában, mind pedig egyéni életében példamutató egyéniség, három kisgyermek édesapja. Tósaki Árpád

19 18 j u n i o r prima díj 2014 Született Kecskemét, március 6. Tanulmányok 2008 Szegedi Tudományegyetem, molekuláris biológus 2012 Szegedi Tudományegyetem, biológus, PhD-fokozat Érdeklődési kör evolúcióbiológia, fenotipikus jellegek evolúciójának genomikai háttere, komparatív genomika, mikológia Nagy G. László b i o l ó g i a Munkahely MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet Ajánló Dr. Lovász László, az MTA elnöke Dr. Ormos Pál, az MTA rendes tagja

20 j u n i o r prima díj Nagy G. László fiatal kora ellenére tiszteletre méltó tudományos pályafutással rendelkezik. Gyermekévei óta a gombákkal foglalkozik, mindig a korának megfelelő legmagasabb színvonalon, kiváló eredményességgel. Középiskolásként már második helyezést ért el az Európai Unió Fiatal Tudósok versenyén, A Közép-Alföld cönológiája és környezetvédelme mikológus szemmel című pályamunkájával. Nagy G. László a középiskolát követően a Szegedi Tudományegyetem hallgatója lett, itt végezte PhD-tanulmányait is. Doktori értekezését 2012-ben védte meg. Ezután az egyesült államokbeli Clark Universityre került posztdoktori kutatónak, s ott is gombákra vonatkozó kutatásokat folytatott, aktuális kérdéseket vizsgált a legmodernebb megközelítési módokkal. A fonalas gombák összehasonlító genomikájával, ezen belül többek között a bioüzemanyag-termelésben fontos gombaenzim-rendszerek evolúciójával, valamint a konvergens evolúció genetikai mechanizmusaival foglalkozott. Nagy G. László eredményeit a terület vezető folyóirataiban publikálta (pl. Science, Nature Communications, PNAS), valamint a genomika legkiemelkedőbb műhelyeiben (Broad Institute; Massachusetts Institute of Technology) mutatta be, és nemzetközi konferenciák rendszeres meghívott előadója. Eddigi munkájának eredményeként több mint 30 tudományos közleményt publikált, ezekre közel 1000 hivatkozást kapott, ami az ő korában kivételes teljesítmény. Tudományos eredményeit számos díjjal és elismeréssel jutalmazták. Nagy G. László 2014-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázatát, ennek köszönhetően hazatért Magyarországra, és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetében alapított kutatócsoportot. A komplex soksejtű élőlények evolúcióját kutatja, többek között arra keresi a választ, hogy milyen genetikai és genomikai folyamatok állnak a soksejtű gombák kialakulásának hátterében, és ezek milyen hatással voltak a kórokozó gombák evolúciójára. Nagy G. László rendkívül tehetséges és eredményes fiatal kutató, kiváló lendülettel. Várható, hogy az új lehetőségekkel pályája töretlenül emelkedik tovább. Lovász László Ormos Pál