2. Az alkohol-politika alapelvei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. Az alkohol-politika alapelvei"

Átírás

1 ALKOHOLPOLITIKA- ÉS STRATÉGIA 2006 Országos Addiktológiai Intézet (Tervezet) Dr. Buda Béla Mb. igazgató 1

2 ALKOHOLPOLITIKA- ÉS STRATÉGIA 1. Helyzetelemzés Kutatások alapján bizonyított tény, hogy az alkohol a modern ipari társadalmakban az egyik legjelentősebb károsító tényező a testi és lelki egészség terén és szerepet játszik a korai ill. megelőzhető halálozások nagy hányadában. Sok ember életminőségét és nem kizárólag az alkohol-fogyasztókét rontja számottevően és társadalmi költségei messze meghaladják az előállításból és árusításból származó bevételeket. Az alkohol közel azonos népegészségügyi ártalom, mint a nikotin ill. a dohányzás, a kábítószerek, és több más kockázati tényezővel ill. életstílusból fakadó viselkedésmóddal (egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életvitel, veszélyes szexuális magatartásmódok, stb.) együtt a lakosság egészségi állapotának egyik fő meghatározója. Jelentősége és összetettsége miatt az alkoholfogyasztás visszaszorítására a társadalmigazdasági élet számos szektorában zajló, magas szinten koordinált tevékenységgel, a korszerű egészségfejlesztés eszköztárát együttesen használva lehet és kell fellépni. Tudatosan és tervezetten kell felhasználni az elérhető tudományos eredményeket ill. a tapasztalatilag hatékonynak bizonyult intervenciókat. Jelen dokumentumnak nem célja és feladata azon koncepcióknak a részletes bemutatása, amelyek az alkohol-betegség kialakulására, az alkohol-probléma értelmezési, megközelítési modelljeire, azok történeti alakulására vonatkoznak. Az ez iránt érdeklődők a hazai szakirodalomban is hozzáférhető, színvonalas monográfiákhoz fordulhatnak 1. Jelen dokumentum nem törekszik továbbá minden bemutatott kórállapotnak, betegségnek a definícióját, diagnosztikus kritérium-rendszerét megadni, csak ott és annyira, amennyire a politika-tervezési és megvalósítási célok megértéséhez szükséges. A részletes kórállapot, pathomechanizmus, diagnosztika és terápiás megközelítések megismerése érdekében ismételten javasolt a Magyarországon is elérhető szakirodalomhoz, diagnosztikus kritériumrendszerekhez (pl. DSM-IV.) és szakmai irányelvhez fordulni 2. E dokumentumban az alkohol-problémával, annak magyarországi kiterjedtségével és jellemzőivel kapcsolatos számos adat, információ került összegyűjtésre, ugyanakkor a dokumentum alapvető célja és a terjedelmi korlátok nem tették lehetővé és nem is indokolták minden részterület kifejtését. Ezek önállóan is egy-egy részletes elemzés tárgyai kell legyenek, számos területen pedig önálló kutatási projektek megtervezése és megvalósítása szükséges. 1 pl. Környey Kassai-Farkas: Az alkoholbetegség és neuropszichiátriai szövődményei, Medicina Az alkohol-betegség szakmai irányelvei Pszichiátriai Szakmai Kollégium,

3 Alkohol-politika és stratégia viszonya Számos kérdést vet fel az alkohol-stratégia és az alkohol-politika viszonyának pontos meghatározása, az egyes fogalmak hierarchiájának tisztázása. Az alkohol-stratégia az alkoholproblémával, illetve annak kezelésével kapcsolatos legfontosabb célok és a célok eléréséhez szükséges alapvető eszközök összességét jelenti. Jelenti emellett a célok elérésében közreműködő entitások (szervezetek, intézmények) hierarchiájának meghatározását, az alkohol-probléma kezelésére hivatott rendszer belső szerveződésének meghatározását, a forrás-elosztás legfontosabb alapelveit is. Az alkohol-politika definíciója és keretei az elmúlt két évtized során tapasztalható elméleti és gyakorlati fejlődés, jelentős számú tapasztalat, egyes szerzők más és más hatókörben értelmezik az alkohol-politika céljait és eszközeit. A magunk részéről az alkohol-politika tágabb értelmezését kívánjuk használni, mely az alkohol-probléma kezelését egy tágabb, népegészségügyi kontextusban képzeli el. Ez az értelmezés egymást támogató, kiegészítő eszközökként kezeli az egészséget támogató közpolitikát, a társadalmi környezet tudatos alakítását, a közösségek probléma-megoldó és az egyén megküzdési készségeinek erősítését és az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának és szerepének növelését az alkohol-probléma kezelésében. Az alkoholpolitika fogalmába tartoznak ilyen módon mindazok a szabályozó és allokatív intézkedések, melyek az alkohol-fogyasztásból eredő társadalmi és egyéni kockázatok megelőzését és a bekövetkezett károk felszámolását vagy enyhítését kívánják szolgálni. Az alkoholpolitika tehát az állam- és közigazgatás minden szintjének, valamennyi társadalmi szektor és ágazat koordinált tevékenységére vonatkozik, amely a lakosságot is mozgósítani igyekszik, a civilszervezetek, nem-kormányzati szervezetek (NGO), társadalmi mozgalmak és az önsegítés különféle formáinak bevonásával a stratégia által meghatározott célok elérése érdekében, a stratégiában definiált legfontosabb alapelveknek megfelelően. Az alkohol-stratégia cél-hierarchiára, prioritásokra, alapvető eszköztárra és különféle szervezeti struktúrákra, az alkohol-politika a megvalósítás tételes szabályozási és allokatív, redisztributív eszközeire, míg a program fogalma tevékenységi algoritmusokra utal. Amíg korábban a politika, stratégia, program elsősorban nemzeti (és esetleg azon belül regionális) intézkedéseket jelentett, most határokon túlnyúló területekre vagy akár ország-csoportokra (pl. az Európai Unióra) is vonatkozhat, ill. mindinkább kell, hogy vonatkozzon különös tekintettel a határok nyitottságára (szabad kereskedelem, megnövekedett mobilitás, nagyobb személyes autonómia). Máris látható, hogy az alkohol-stratégia és alkohol-politika leginkább tágabb nemzetközi keretek között lehet igazán hatékony. 3

4 Az alkohol-probléma kezelése elvi megfontolások Az alkohol-probléma kezelése során több, egymás mellett létező osztályozási rendszer használata lehetséges. Irányadónak tekinthetők a WHO megelőzéssel kapcsolatos osztályozási irányelvei (elsődleges, másodlagos, harmadlagos), ill. a drogpolitika terén kialakult kategóriák: az univerzális, célzott és indikált prevenció rendszere, esetleg a kínálatcsökkentésen, keresletcsökkentésen és ártalomcsökkentésen alapuló megközelítés. Elterjedt a populációs, a kockázati csoportra vagy magatartásra célzott és az egyénre összpontosító célok és intervenciók szerinti osztályozás. Jelen anyagban ez utóbbi kategorizálást kívánjuk használni, mivel ez elterjedt és a többinél alkalmasabbnak bizonyult az alkohol-probléma kezelését szolgáló beavatkozások rendszerezésére. Történetileg az alkohol-probléma morális megközelítése volt az első átfogó koncepció, melyből alapvetően korlátozó, restriktív intézkedések következtek. Ezt követően a betegségmodell alapján történő értelmezés volt a meghatározó megközelítés Ezzel kapcsolatban terjedt el az alkoholizmus fogalma. Ebből eredően a kezelésbevétel és a gyógyítás mozzanata kapott nagy hangsúlyt és hosszú ideig számos országban az egészségügyi és egyéb (pl. civilszervezeti, önsegítő) terápiás viselkedésváltoztatás fejlesztését tekintették elsődlegesnek. Ma is fontos a terápiás, és a fogyasztást a keresletcsökkentés terén orvosi, szociális és lélektani eszközökkel megszüntető vagy módosító, megközelítés, de ennek nem szoktak kiemelt szerepet adni az alkoholpolitikában, noha a keresletcsökkentésben alkalmazott módszerek között fontos lehet a korai kezelésbevétel (amit sokan a másodlagos prevenció körébe sorolnak). A terápiás megközelítés nehézsége viszonylag alacsony hatékonyságában, s különösen költséghatékonyságában rejlik, hasonlóan más, döntően egészségügyi ellátórendszer-alapú prevenciós technikákhoz. A korábbi megközelítések tapasztalatait követően, az egészségfejlesztés koncepciójának kialakulásával, fejlődésével párhuzamosan jelent meg az átfogó alkohol-politikai megközelítés, mely az egyéni és szűk csoportszint mellett populációs és közösségi szinten is értelmezte az alkohol-problémát és válaszai is megfogalmazódtak e szinteken. Ez a megközelítés integrálja a széles körű lakossági fogyasztás-csökkentő technikákat, a kiemelt kockázatú csoportok vagy magatartás-formák intervenciós eszközeit és az alapvetően individuális, kezelésbe vételi és terápiás programokat valamint a magas kockázatú személyek, családok célzott prevenciós programjait. 4

5 2. Az alkohol-politika alapelvei 2.1.Az alkohol, mint termék Az alkohol különleges termék, amely más hasonló élelmiszeripari, fogyasztási, élvezeti cikkeknél nagyobb társadalmi figyelmet és ellenőrzést igényel sokféle, közvetlen és közvetett egészségi és társadalmi ártalmai, kárai miatt. Nem hihetjük azt, hogy az alkoholmentes társadalom Magyarországon elérhető cél lenne és jelen alkohol-politikai dokumentum ezt nem is jelöli meg elérendő célként. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy nem teszünk meg mindent az alkohol-probléma csökkentése érdekében, kihasználva az ezzel kapcsolatos, egyre bővülő tudományos ismereteket. Az alkoholmentes társadalom, mint cél elérhetetlensége nem korlátozhatja erőfeszítéseinket a passzív politikai irányultságot feltételező, kizárólag ártalomcsökkentési célú beavatkozásokra és az egyébként dinamikusan változó társadalmi egyensúlyi állapotok puszta szemlélésére. 2.2.Egyén és társadalom, az alkohol-politika célrendszere Az alkohol okozta ártalmak és károk össztársadalmi szinten szorosan összefüggnek az egy főre jutó átlagos alkoholfogyasztás mértékével. Az alkohol-politika régi, de mára már megválaszolt problémája a célrendszer kérdése. A két nagy intervenciós irány az egy főre jutó alkohol-fogyasztás mennyiségének csökkentése és az alkohol-fogyasztáshoz kapcsolódó egyes kockázati magatartások, a nagyivás elterjedtségének csökkentése bizonyos felfogások szerint egymást helyettesítő célok lehetnek. Ez elsősorban egyes alkohol-ipari érdekcsoportok retorikájában és javasolt intervenciós irányaiban jelenik meg markánsan, amelyek kizárólag egyes kockázati magatartások előfordulásának csökkentésére koncentrálnak és elvetik az átlagos alkohol-fogyasztást csökkentő intézkedéseket (l. pl. ICAP-dokumentumok). Ezzel szemben többirányú kutatások alapján tudjuk, hogy a nagyivók száma és a teljes lakosság átlagos alkohol-fogyasztása összefügg egymással (Babor és mts., WHO), azaz amikor egy országban az összes alkoholfogyasztás nő, valószínűsíthető, hogy a nagyfogyasztás prevalenciája szintén nő az adott országban. Sőt, a nagyfogyasztás prevalenciája sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint az összes fogyasztás: átlagosan, ha az alkoholfogyasztás megkétszereződik, akkor a prevalencia-érték (a nagyfogyasztásé) az eredeti négyszeresére fog nőni (Bruun és mts. Elekes-ben). Ennek a jelenségnek a magyarázata elsősorban az, hogy az egyének befolyásolják egymás ivási szokásait saját ivási magatartásukkal és így a problémás ivók számaránya és magatartása a társadalmi közeg ivási szokásai által erősen befolyásolt. (Skog és mts.) Társadalmi csoportok és egyének vonatkozásában is elsősorban a mennyiségi szempontok, a fogyasztás tartama, összetétele és módja határozza meg a negatív következményeket. Összességében megállapíthatjuk, hogy az egy főre jutó alkoholfogyasztás, minden kritika és fenntartás ellenére, az alkoholprobléma mérésének egyik legelfogadottabb közvetett indikátora, amely jellegéből adódóan nemzetközi összehasonlításokra és időbeli trendek mérésére alkalmas 3. Tehát az egy főre jutó fogyasztás mértékének csökkentése fontos alkoholpolitikai cél. 3 Elekes Zsuzsanna: Alkohol és társadalom, OAI,

6 2.3.A kockázatot jelentő ivás csökkentése célzott intervenciók Egyes ivási magatartások, minták, formák és színterek speciális, az alkoholfogyasztáshoz köthető kockázatokat hordoznak és a problémás ivás fogalmával írhatók le. A problémás ivók megnövekedett valószínűséggel okoznak vagy szenvednek el alkohollal összefüggő károkat. Ezekre célszerű fogyasztáskorlátozó ill. viselkedésváltoztató módon is hatni. Különösen a lerészegedéssel járó, nagy mennyiségű ivás lehet sokféle ártalom forrása, valamint a közlekedésben és a mozgó eszközökkel folytatott ipari munkában lehet az alkoholfogyasztás különösen veszélyes. Bizonyos népességcsoportokban kockázatosnak és ártalmasnak tekinthető az alkoholfogyasztás általában csekélynek mondott mértéke is (kiskorúak, terhes anyák, pszichoaktív és más gyógyszeres kezelési rendszerben állók esetében). Végül jogos az alkohol okozta ártalmakról és károkról beszélni olyan esetekben is, amikor a végzett munka, tevékenység kockázattartalma jelentős, és azt az alkoholfogyasztás befolyásolhatja (pl. fegyveres testületek, építőipar, egészségügy, közlekedés stb. keretében dolgozók munkája), továbbá, ha a társadalmi magatartás példaadó jellegű, ill. ha neveléssel, fejlesztéssel, gondoskodással kapcsolatos felelős tevékenységben vesz valaki részt (tanárok, lelkészek, vagy akár szülők). 2.4.Komplex, összehangolt intervenciók A különféle jellegű és szintű alkoholpolitikai rendszabályok, intézkedések együttesen és összehangoltan lehetnek hatékonyak. Nem tudunk a korszerűen koncipiált alkoholpolitika hatékony mintáira támaszkodni (talán egyedül az ún. skandináv vagy északi alkoholpolitika tekinthető ilyennek, amely azonban az európai csatlakozás és a belső liberalizáció miatt ma már nem tekinthető eredeti formájában létező rendszernek), de nem is valószínű, hogy az egyenként hatékonynak bizonyult vagy feltételezhetően hatékony intervenciók aránya és egymásutánisága egyszerűen másolható lenne Magyarországon. Ezért csak feltételezhetjük, hogy a különböző, önmagukban evidence based alapon hatékonyságukban igazolt intézkedések, eljárások, rendszabályok együttesen hogyan, mennyire, milyen népegészségügyi mértékben hatékonyak. De ez a feltételezés a komplexitás, az összehangoltság, a szinergizmus mértéke és tartama függvényében igen valószínűnek tetszik, és a hatékonyság mértéke az egész társadalom vetületében e tengelyek mentén fejleszthető, növelhető. A többsíkúság, a koordináció és a korszerűen monitorozással és értékeléssel összekapcsolt koncipiált folyamatosság miatt van szükség elsősorban alkohol-stratégiára és -politikára Alkohol-politika és kommunikáció Az alkohol-politika lényegi eleme a megtervezett társadalmi szintű kommunikáció, ennek minden formájában, az egyes célcsoportok számára világosan megfogalmazott üzenetekkel és a célcsoportok számára adekvát kommunikációs csatornákon keresztül, különös tekintettel az alkohol-fogyasztással kapcsolatos egyéni ismeretek és készségek fejlesztésére, valamint az alkohol-fogyasztás megítélésének, elfogadottságának elmozdítására egy olyan irányba, mely elősegíti az abból adódó egyéni és társadalmi károk megelőzését és enyhítését. Ez érinti a médiapolitikát, a nevelés minden szintjét, az alkohollal kapcsolatos nyilvánosságot, közbeszédet, tematizációt, az alkohol-stratégia és az egyes alkohol-programok kommunikációs kampányfolyamatait. E kommunikációban a társadalmi marketing elveinek és módszereinek célszerű működniük. Jelentős szerepet kell kapnia a tudománynak, az 6

7 alkoholfogyasztással kapcsolatos kutatásokat végző minden tudományágnak (medicina, társadalomtudományok). A kommunikáció síkján kezelni kell a kisebb mértékű, ill. egyes italfajtákra vonatkozó rendszeres alkohol-fogyasztás egészségre jótékony hatásait is, mert ezek is a mai alkohol-diskurzusok fontos tételei, számos félreértés és hibás érvelés forrásai. Alkohol-politikáról lévén szó, a hatékonysági vizsgálatok negatív eredményei ellenére is fenntartásra és fejlesztésre érdemes a kommunikatív érték-képviselet (propaganda, egészségnevelés, értékelvű, szimbolikus intervenciók pl. bizonyos színtéri vagy alkalmi tiltások, stb.), különös tekintettel a nevelés és a társadalmi viselkedés-befolyásolás szervezeti struktúráira és folyamataira Alkohol-politika viszonya más társadalom-politikákkal Valószínűsíthető és argumentálható az alkohol-politika együttműködése, szinergizmusa más társadalompolitikákkal és egészségfejlesztési célú stratégiákkal, programokkal pl. drogpolitika (nálunk most: drogstratégia), dohányzáspolitika, testi és lelki egészségfejlesztés (pl. nálunk most: népegészségügyi program), bűnmegelőzés, esélyegyenlőségi, családvédelmi, ifjúságpolitika, stb., ugyanis mindezen ágazatoknak van többnyire fontos kapcsolata az alkoholüggyel. Közös szervezeti, mozgalmi, kommunikációs, stb. alapok és projektek hozhatók létre ilyen együttműködésből. Ebből a szempontból át kell gondolni az egyes politikák, programok célrendszerét, eszköztárát és szakmai network-jeit Alkohol-politika és egészségügy Kiemelt az együttműködés az egészségüggyel ill. az egészségpolitikával. Az alkoholstratégia céljainak és az alkohol-politikának ki kell terjednie az alkoholbeteg-ellátás fejlesztésére is. Függvénye ez a pszichiátriai ellátás színvonalának és hatékonyságának, s még általánosabban függ a segítő szakmák, különösen a pszichoterápia, a szociális munka ill. tanácsadási szolgálatok fejlettségétől, és általában a segítés szervezeti és közösségi kultúrájától. Ezek magas színvonala teszi lehetővé az employee assistance programokat (EAP) vagy a közösségi intervenciós formákat. A problémás ivók, alkohol-betegek ellátása során törekedni kell a különböző ellátási formák, szolgáltatások összehangolásából, koordinálásából adódó hatékonyság-növelésre. Az egészségügyi ellátórendszer által nyújtott szolgáltatásokat a jelenleginél jobban össze kell hangolni az önsegítő csoportok, civil szervezetek által nyújtott szolgáltatásokkal, az egyes ellátási formákhoz és szolgáltatásokhoz kötődő kompetenciák, szakmai-tartalmi kritériumok és finanszírozási technikák meghatározása után. Az alkohológiai ellátás fejlesztése, szemléletbeli és szervezeti modernizációja, a hatékony és korszerű ellátási modalitások megjelenése elengedhetetlen az egészségügyön belül a korai felismerés, a szűrés és korai kezelésbevétel bizonyítottan hatékony formáinak alkalmazásához. Ehhez az egészségbiztosítás, egészségpénztárak, mentálhigiénés mozgalmak partnerviszonya, együttműködése szükséges. Átértékelésre szorul a rehabilitáció helye és szerepe az ellátási folyamatban. Az alkohol-problémával küzdők kezelési folyamatának mindegyik elemébe be kell építeni az egészségi állapot minél magasabb szintű megőrzésének, helyreállításának szempontjait, továbbá az alkoholfogyasztás miatt testi, lelki és szociális egészség-károsodást szenvedett családtagok rehabilitációját is. Mindezek a célok a szakmai előírások, eljárás-rendek, kompetenciák és képzettségek áttekintését és szükség esetén újrafogalmazását, az addiktológiai oktatási, képzési (különös tekintettel az addiktológiai irányú szakorvos- és szakpszichológus-képzésre és továbbképzésre) rendszer felülvizsgálatát igénylik. Meghatározandó azon tevékenységek köre, ahol a speciális addiktológiai képzettséggel rendelkező szakemberek előnyt élveznek (kompetenciák, működési feltételek). Mindezek a finanszírozási, támogatási rendszerek ehhez 7

8 csatlakozó átalakítását teszik szükségessé. Ebből a szempontból az egyén és a család egészsége szempontjából gondolandó át az alacsonyküszöbű szolgáltatások köre, tartalma és működési standardjai az alkohol-ellátásban. Az egészségügyi alapellátás jelenlegi passzivitása az alkohol-probléma kezelésében nem tartható fenn, a háziorvosi, védőnői tevékenység részét képező preventív, korai diagnosztikai és kezelésbe vételi módszerek a leghatékonyabbak a forrás-hasznosulást és a nyújtott ellátások hozzáférhetőségét tekintve. Átgondolandó az is, hogy a területi alkohológiai (ill. általában az addiktológiai) ellátások esetében a jelenlegi teljesítmény-szabályozási eszközrendszer mennyiben alkalmazható és nem okoz-e a remélt megtakarításnál nagyobb társadalmi károkat. Általában a társadalom pszichológiai kultúráltsága és ebből fakadóan a pszichológiai segítő szolgáltatások iránti igény és igénybevétel meghatározza a pszichológiai segítő szakmák fejlettségét, szervezeti struktúráját és ilyen módon az alkohol-politika egyik feltételi tényezője ill. esetleges nem-specifikus fejlesztési célterülete Alkohol-politika és szociál-politika Az alkohol-fogyasztás a társadalmi egyenlőtlenségek, a marginalizáció következménye is lehet, de önmagában ezeknek az egyenlőtlenségeknek okozójaként, a hátrányos helyzet egyik fenntartójaként is felelős az alkohol okozta társadalmi károk jelentős részéért. A túlzott alkohol-fogyasztás a nyomor konzerválója, az egyéni és generációkon átívelő társadalmi felemelkedés gátja. Az alkohol-probléma hatékony kezelése emiatt elképzelhetetlen a szociális intézményrendszer aktív közreműködése nélkül, a szociális intézmény-háló és az egészségügyi ellátórendszer együttműködése az alkohol-probléma kezelésének egyik kulcsmozzanata. A jól működő helyi együttműködések hozzájárulnak az egyéni és közösségi károk enyhítéséhez, az alkohol-betegek és családjuk, környezetük megfelelő kezeléséhez, gondozásához (családsegítő központok, gyermekvédelmi intézmények, gyermekjóléti intézményrendszer, közösségi addiktológiai ellátások). A szociális és egészségügyi ellátók koordinált tevékenysége nélkül értelmezhetetlen a nemzeti és helyi alkohol-politika, az erre a célra fordított források felhasználása alacsony hatékonyságú. A nemzeti és helyi koordinatív kapacitások és mechanizmusok kialakítása, konkrét szakmai problémák azonosítására és kezelésére való alkalmassá tétele sürgető feladat Alkohol-politika és esélyegyenlőség A marginalizálódó társadalmi csoportok elérése érdekében a hatékony alkohol-politika igénybe veszi a társadalmi ellátó-rendszerek és civil szervezetek nyújtotta lehetőségeket. A munkanélkülieket ellátó rendszerben a korai felismerés és korai kezelésbe vétel elősegítése, célzott szolgáltatások megjelenítése hozzájárul az alkohol-problémával küzdők gyógyulásához és a munkaerő-piacra történő visszajutásukhoz. A roma társadalmi szervezetek partneri viszonyba vonása, az alkohol-problémával kapcsolatos képzésük és bevonásuk a prevenciós tevékenységbe szintén szükséges. Összességében célul tűzendő ki, hogy az alkohol-problémával kapcsolatos, feladat- és problémamegoldásra létrejövő helyi intézményháló és koordináltan működő szolgáltatás-rendszer (egészségügyi, szociális ellátások, munkaügyi ellátók, civil szervezetek, önkormányzat) alakuljon ki. 8

9 2.10. Együttműködés az alkohol-politikában A politika a szövetségek, kompromisszumok művészete ill. tudománya, ezért az alkoholpolitika megvalósítása során meg kell keresni azokat a szövetségeseket, partnereket, amelyekkel együtt a megvalósítás hatékonyabb lehet, illetve meg kell találni azokat a technikákat, amelyekkel a potenciális konfliktusok kezelhetőek vagy akár megelőzhetőek. A közösségi, civil szervezeti cselekvés lehetőségeit nem, vagy alig aknázzuk ki jelenleg. A helyi közösségekben szinte mindenütt megtalálhatóak azok a személyek, kiscsoportok, akik, és amelyek tenni kívánnak saját közösségükön belül az alkohol-probléma kezeléséért. Számukra a hatékony cselekvéshez megbízható módszertanok, a tevékenységhez kötődő finanszírozás és védő-támogató szakmai háló, a helyi és nemzeti szintű együttműködések keretei hiányoznak. Világossá kell tenni, hogy a stratégiai célok megvalósítása nem jár szükségszerűen veszteségekkel az alkoholt előállítók és forgalmazók minden csoportja számára. Példaként: az illegális alkohol-termelés elleni hatékonyabb fellépés a legális termelők érdeke is, ill. az egészség szempontjából kevésbé ártalmas fogyasztási formák előtérbe kerülése egyes termelői csoportok számára kedvező is lehet (pl. minőségi bort előállító gazdák). Lehetséges az együttműködés egyes, jól körülhatárolható területeken (pl. ittas vezetés elleni programok, szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele, személyzet képzése) Tények és bizonyítékok kutatás és alkohol-politika Az alkohol-probléma kutatása a jelenleginél (gyakorlatilag nincs ilyen célra rendelkezésre álló forrás) nagyobb figyelmet kell kapjon. Mivel az egyes prevenciós, kezelési módszerek hatása, hatékonysága erősen függ az adott társadalmi környezettől, a külföldön használt intervenciók hazai adaptációja, a preventív és gyógyító, rehabilitációs szolgáltatások eredményességének vizsgálata, az alkohol-probléma sajátos vetületeinek alaposabb megismerése, az egyes társadalmi csoportok, rétegek ivási szokásainak, okainak és az ivás következményeinek ismerete nélkülözhetetlen a hatékony alkohol-politika megvalósításához. Az egyetemi központok egészségtudományi karai, intézetei, az ÁNTSZ regionális egészségmonitorozási struktúrái egy kiszámítható finanszírozás és középtávú munkaterv ismeretében képesek aktívan részt venni a kutatási feladatok megvalósításában Alkohol-politika intézményrendszer Az alkoholpolitikának intézményes bázissal, koordinációs mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amely gondoskodik arról, hogy az alkohol-kérdést társadalmi ügyként felszínen tartsa, köréje társadalmi szervezeteket állítson, kapcsolatokat építsen és ápoljon, kutatásokat kezdeményezzen, monitorozó és értékelő feladatokat valósítson meg, centruma legyen az alkoholfogyasztással kapcsolatos terápiaformák és viselkedés-változtató módszerek gyakorlatának. 9

10 3. Helyzetelemzés 3.1 Az alkohol-fogyasztási szokások bemutatása Az egy főre jutó alkohol-fogyasztás jelentősége és változása Az egy főre jutó alkohol-fogyasztás mértéke, mennyisége az alkohol-probléma mértékének egyik legjobb indikátora (l.2.2.). A magyarországi alkohol-fogyasztás évtizedek óta világviszonylatban is magasnak mondható, a 80-as évek 13 liter tiszta alkohol/fő/év fölötti fogyasztási adatai a 90-es években valamelyest csökkentek, majd 2000 után liter között stabilizálódtak (2002-ben 11,27 liter). Uniós összehasonlításban 2002-ban csak Csehország és Luxemburg egy főre jutó fogyasztása volt magasabb 2002-ben, de egyik országban sem valószínűsíthető az illegális előállítás olyan mértéke, mint Magyarországon Az alkohol-fogyasztás megoszlása alkohol-tartalmú ital-típusonként A magyarországi alkohol-fogyasztás mintázata is jelentősen eltér az EU legtöbb országában észlelttől. Hazánkban kiemelkedően magas az össz-alkohol-fogyasztáson belül a tömény italok formájában elfogyasztott alkohol-mennyiség, a legálisan forgalmazott alkohol tekintetében meghaladja az össz-fogyasztás 30%-át. Ilyen magas arányt Magyarországon és a volt-szovjet tagköztársaságokon kívül még Szlovákiában láthatunk, a legtöbb uniós tagállamban a tömény italok aránya jóval ez alatt marad. Hangsúlyozni szükséges, hogy az illegális produkció ezt a számot nagy valószínűséggel tovább növeli. Az Egészségügyi Világszervezet vizsgálatai szerint Magyarország az alkohol-fogyasztási mintázat alapján az. ún. Európai C régióhoz tartozik. Az Európai Unió tagállamai közül csak a balti köztársaságok tartoznak ide, továbbá a szláv dominanciájú volt-szovjet köztársaságok (pl. Oroszország, Ukrajna). Ezt a régiót a magas egy főre jutó alkohol-fogyasztás, a tömény italok magas aránya vagy dominanciája az össz-fogyasztáson belül, a magas kockázatú ivók magas aránya és az alkohol-függő személyek magas arányszáma jellemzi. Az EU legtöbb tagállama az ún.európai A régióhoz sorolható, viszonylag magas egy főre jutó fogyasztással, sör vagy bor dominanciával, a kockázatos ivás alacsonyabb arányával és az alkohol-függők alacsonyabb számával. A magyarországi fogyasztási trendek is eltérőek az Unió más tagországaiétól. Míg pl. Németországban vagy Franciaországban az elmúlt évtizedben csökkent az egy főre jutó alkohol-fogyasztás, Magyarországon a kilencvenes évek közepe óta növekszik ill. stagnál Az elfogyasztott alkohol-tartalmú italok összetétele és minősége Lényeges körülmény az elfogyasztott italok előállítási feltételrendszere, a fogyasztott italok minősége. Ismeretes, hogy a megfelelő minőségű alkoholos italok előállítása a technológiai előírások betartásán, az alapanyagok minőségén múlik. Elsősorban az illegálisan előállított italokra, főként égetett szeszekre jellemző az, hogy az alapanyagok szennyezettek, továbbá a gyártási (főzési) technológiát az előállítók nem tartják be, gyakran nem is ismerik. A metil-alkohol mérgezések száma szerencsére alacsony, a helytelen növényvédelmi, gyümölcs-tárolási és erjesztési, valamint főzési módszerek miatt azonban igen gyakori a házilag főzött tömény italok kémiai szennyezettsége (vegyszerek, nehézfémek), az ún. kozmaolajok magas szintje. Ezek a szennyeződések kockázati tényezői a májzsugornak, 10

11 neurotoxikusak és valószínűsíthetően rákkeltőek is. Egyes vizsgálatok, melyek a keleti határ mentén az illegálisan előállított és forgalmazott tömény italokat vizsgálták, ennek megfelelő szennyezettségi viszonyokat észleltek. A metanol, izobutanol, 1-propanol, 1-butanol, 2- butanol és izo-amilalkohol-szint jelentősen magasabb volt a házilag előállított termékekben, mint a kereskedelmi forgalomban legálisan vásárolhatókban (Szűcs és munkatársai, 2005). Ezek az adatok arra utalnak, hogy az illegálisan előállított tömény italok az alacsony ár és így jobb hozzáférhetőség mellett a technológiai problémákból adódó számos további egészségkárosító kockázatot is hordoznak, kiemelt kockázati tényezői a májcirrhózisnak Alkohol-fogyasztás a fiatalok körében Kiemelt figyelmet érdemel egyes társadalmi csoportok, rétegek körében az alkoholfogyasztás. Elsősorban a fiatalkori alkohol-fogyasztási szokások ismerete fontos, mivel a fiatalok ivási mintázatában a kockázatos ivási módok lényegesen gyakoribbak, mint a felnőtt populációéban, továbbá, mert a fiatalkori kockázatos ivás, túlzott alkohol-fogyasztás előre jelzi a felnőttkori túlzott alkohol-fogyasztást és kockázatos ivást, a mértéktelen alkoholfogyasztást. A 2003-as Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, EVSZ) c. nemzetközi vizsgálat magyarországi adatfelvétele alapján a 9. osztályos tanulók több, mint 80%-a már kipróbált alkoholos italt. Ebben a korcsoportban a fiúk közel fele (48,3 %), a lányok több, mint negyede (27,9%) volt már kétszer vagy többször részeg életében. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a fiúk esetében a vizsgálat országok felső harmadához tartozik a es adatfelvétel adatai alapján; az Egyesült Királyság tagállamai (Anglia, Skócia, Wales), egyes skandináv országok (Dánia, Finnország) és két balti köztársaság (Észtország, Litvánia) mutatnak rosszabb értékeket. Lányok esetében ugyanebben a korcsoportban jobb a helyzet, Magyarország a vizsgált országok alsó harmadában foglal helyet. A 11. osztályos korban a két vagy többszöri lerészegedés élet-prevalencia értéke a fiúk esetében csaknem a korcsoport 2/3-ára emelkedett (63,7%), lányoknál meghaladta a 40%-ot (40,8%). Az élet-prevalencia értékek mellett a túlzott alkohol-fogyasztás gyakorisága is fontos adat a fiatalkorú populáció ivási szokásainak vizsgálatakor. Az adatfelvételt megelőző 30 napban a 11. osztályos fiúk több, mint fele (51,1%) fogyasztott legalább egyszer jelentős mennyiségű alkoholt (5 vagy több pohár alkohol egy alkalommal). A lányoknál ez 28,4% arányban fordult elő. A legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital-típus a tömény ital, ennél kevesebb bort fogyasztanak a fiatalok, a legkevesebbet sört isznak. A fenti adatok egyfelől jelzik, hogy a magyar fiatalok alkohol-fogyasztási szokásai nem mutatnak kiugró eltérést az európai fiatalokéitól, a lányok esetében európai viszonylatban inkább kedvezőnek mondható fogyasztási mintázattal találkozunk. A fiatalok körében mért alkohol-fogyasztási trendek mindazonáltal felhívják a figyelmet a fiatalabb korosztályok fokozódó kitettségére és hatékony ifjúságvédelmi intézkedéseket tesznek indokolttá az alkohol-megelőzés területén is. 11

12 3.2. Az alkohol-fogyasztással kapcsolatos epidemiológiai adatok Alkohol-intoxikáció előfordulása Az alkohol-intoxikáció az alkohol-fogyasztással összefüggő egyéni és társadalmi kockázatok és terhek jelentős közvetítője. Számos kóroki tényező, halálok, kockázati tényező elsősorban az alkohol-fogyasztás mintázatával (lerészegedések előfordulási gyakorisága, binge drinking) van összefüggésben és kevésbé az elfogyasztott alkohol mennyiségével. Ezek közé tartoznak egyes szív- érrendszeri megbetegedések és halálokok (pl. szívritmus-zavarok), az öngyilkosság, balesetek beleértve a háztartási, közúti és munkahelyi baleseteket is, a közrend elleni bűncselekmények, a családon belüli erőszak és általában az erőszakos bűncselekmények, beleértve az emberölést is. A lerészegedéssel, annak egészségre és a társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatos vizsgálatok és az azokból származó adatok, ismeretek átalakították azt a korábban elterjedt felfogást, mely szerint az alkohol-probléma kizárólagos hordozója az alkohol-függőség, és emiatt a kezelés önmagában bármiféle megoldást jelent az alkohol-probléma társadalmi kezelésére. Világossá vált, hogy károk jelentős része nem alkohol-függőktől, hanem az alkalmanként lerészegedő, többé-kevésbé rendszeres ivóktól származik, akik az egészségügyi ellátórendszerben egyáltalán nem jelennek meg (leszámítva a balesetek következményeit), ivásuk problémás voltát maguk nem érzékelik. Ez az ún. prevenciós paradoxon egyik megjelenési formája, konkrétan az alkohol-fogyasztás területén és jelentős konzekvenciái vannak a prevenciós és ártalomcsökkentési stratégiákra nézve. Az alkohol-intoxikáció előfordulási gyakoriságának mérése a fentiek miatt számos bizonytalanságot hordoz. Becsléseket lehet tenni a lakossági ivási szokások felmérése alapján a lerészegedés bevallott gyakorisága vagy a fogyasztott alkohol-mennyiség figyelembevételével, az egészségügyi ellátórendszeri adatok (pl. detoxikálásra felvett betegek száma) alapján, esetleg a rendőrségi bűnügyi statisztikák adatait felhasználva. Az nagy biztonsággal megállapítható, hogy a magyar lakosság, különösen a férfilakosság, jelentős része közel 20%-a nagyivónak tekinthető 4, 5. A nagyivás definíciója, kritériumai részletesen az Országos Epidemiológiai Központ honlapján találhatók meg, lényegében ez a férfiak esetében az előző héten legalább 14 egységnyi (1 egység= 15 gramm), vagy egy nap alatt több, mint 5 egységnyi elfogyasztott alkoholt jelent. Az alábbi táblázat (OLEF 2003 Kutatási jelentés, OEK) a férfiak körében a problémás ivás előfordulási gyakoriságát mutatja be. 4 Ádány és mts: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón, Medicina, Országos Lakossági Egészségfelmérés Kutatási jelentés, Országos Epidemiológiai Központ, 2003, 12

13 Látható, hogy a magyar férfiak 11%-a az ivási alkalmak során nem képes kellően kontrollálni az elfogyasztott ital mennyiségét, több, mint 6%-uk pedig egyenesen kontrollvesztésről számol be az ivási események során, a középkorú férfiak esetében ez az arány csaknem 9% (az események elmúlt 12 hónapban történt bekövetkezésére kérdezett a kérdőív). A nők esetében ez az arány a férfiaknál észleltnek a töredéke (1,4%). Optimista feltételezéssel élve (az elmúlt 12 hónapban legfeljebb kétszer következett be kontrollvesztés az ivási alkalom során) ez is a különböző fokú lerészegedések előfordulásának több, mint egymilliós nagyságrendjét valószínűsíti. Ennek a számnak töredéke jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben detoxikálási ellátás miatt, nagy része feltételezhetően nem is igényel akut orvosi ellátást. Budapesten és vonzáskörzetében például 2004-ben detoxikálás történt (nem beleértve ebbe a gyógyszer v. egyéb szer intoxikációval szövődött eseteket), 2005-ben pedig Alkohol-függőség előfordulása Az alkohol-függők száma a legközvetlenebb jelzője az alkohol által okozott egyéni és társadalmi károknak. Az alkohol-függőség az elsődleges oka a testi tünetek megjelenéséhez vezető rendszeres, jelentős mennyiségű alkohol-fogyasztásnak és oka azoknak a szűkebb (család) és tágabb közösségi károknak, amelyek az alkohol-fogyasztásból erednek. Több módszer áll rendelkezésre az alkohol-függők számának megbecslésére, amely annak a következménye, hogy jelenleg nincsen teljes mértékben megbízható módszerünk a függők számának megállapítására. A rendelkezésre álló nemzeti statisztikák 7 szerint a pszichiátriai és addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták száma 2004-ben volt, 2003-ban Ez a szám azokat az alkohol-dependens személyeket tartalmazza, akik megjelentek a gondozókban és kezelési programban vettek részt. Ez a szám mindenütt a világon az összes alkohol-függő töredékét teszi csak ki, az ellátórendszer hatékonyságától, működési elveitől, szervezettségétől függően kisebb-nagyobb arányban. Éppen a fenti probléma miatt azaz, hogy minden időpillanatban csak a valóban alkoholfüggők töredéke van éppen kezelésben, gondozásban becsléseket alkalmaznak az alkoholfüggők valós számának megbecslésére. A Jellinek-képlet alapján amely a májzsugoros halálesetek számából, az alkoholos eredetű májzsugorok arányából az összes májzsugor között, továbbá az alkoholbetegek körében észlelt májzsugor-kialakulási arányból és az alkohol-betegek körében észlelt össz-szövődmény arányból kalkulálja az alkohol-függők 6 Nyírő gyula Kh., Addiktológiai Osztály és Délpesti Kórház Addiktológiai Osztály szíves közlése alapján 7 Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, KSH,

14 számát 2004-ben közel ( fő) volt az alkoholisták száma Magyarországon, amelyből volt nő és férfi. Ez a szám alacsonyabb a megelőző években számítottaknál, 2000-ben , 2003-ban volt ben az alkoholisták becsült száma meghaladta az 1 millió főt, azonban a betegség-besorolási rendszer (BNO) változása miatt ez az adat nem vethető össze az 1996 utáni adatokkal. E kalkulációk alapján kb. 8%-nyira tehető a 15 év fölötti lakosság körében az alkoholfüggők számaránya Az alkohol-fogyasztás által okozott egészség-terhek A túlzott alkohol-fogyasztás bizonyítottan emeli számos megbetegedés előfordulási kockázatát és rontja annak prognózisát. Egyre bővülő epidemiológiai szakirodalom áll rendelkezésünkre az alkohol-fogyasztás és egyes megbetegedések előfordulása közötti összefüggések kimutatásával kapcsolatosan. Az alkohol-fogyasztás számos megbetegedés kialakulásának kockázatát növeli, azonban csak kevés olyan kórállapot van, amely kizárólagosan az alkohol-fogyasztáshoz volna köthető. Az epidemiológiai vizsgálatok egyre bővülő köre azonban kellő bizonyítékot szolgáltat ezeknek az összefüggéseknek a fennállására és így az alkohol egyéni és társadalmi egészség-kockázatainak értékelésére. Ezek közé a betegségek közé tartoznak a rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján a következők: - emlőrák; - egyes fej-nyaki tumorok; - emésztőszervi daganatok, különösen a gyomorrák; - májrák; - coronária-betegség; - agyi érbetegségek; - májcirrhózis; - hasnyálmirigy-gyulladás; - alacsony születési súly és méhen belüli növekedési retardáció; Az egyes konkrét megbetegedések okozta halálozási mutatókat az alábbiakban tárgyaljuk. Természetesen a halálozási adatok nem szükségszerűen tükrözik vissza a megbetegedési mutatókat, az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége, szűrési rendszerek működtetése (pl. emlőszűrés) jelentősen befolyásolja a halálozási mutatókat. Ugyanakkor a halálozási adatok országról országra jóval megbízhatóbbak, mint a megbetegedési adatok, nem is minden országban állnak rendelkezésre megbízható megbetegedési adatok. Emiatt a továbbiakban, az összehasonlíthatóság érdekében, elsősorban a halálozási mutatókat használjuk, értelemszerűen tudva azok viszonylagosságát az alkohol-probléma mértéke tekintetében. A nemzetközi szakirodalomban, az egyes betegségek kialakulásában való felelősség értékelése mellett számos megközelítés létezik az alkohol okozta betegségterhek megbecslésére és ilyen módon országok közötti összehasonlítások megbecslésére. A magyarországi alkohol-probléma súlyosságát jól lehet illusztrálni azzal az összevont mutatóval, amelyet az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiója is használ az alkohol okozta halálozások becslésére és országok közötti összevetések elősegítésére. Ez az összevont mutató a nyelőcső- és gégerák, az alkohol-függőség szindróma, az idült májbetegség és májzsugor és a külső halálokokra visszavezethető halálozást foglalja magában. Ez a mutató számos alkohol-fogyasztással szintén összefüggő halálozást nem foglal magában, önmagában 14

15 nem alkalmas az alkohol-fogyasztás okozta teljes társadalmi egészség-veszteség leírására, ugyanakkor hasznos eszköze az összehasonlító elemzéseknek (WHO-EURO HFA-adatbázis). A lakosra jutó alkoholos eredetű halálozás Magyarországon 149,55 volt ban, ugyanez a szám Csehországban 89,74, Szlovákiában 92,8 (2002-es adat), 86,54 Lengyelországban, az Európai Unió 25 átlagában pedig 104,63 (beleszámítva a 2004-ben csatlakozott országok adatait is). Százezer férfira vonatkoztatva 236,52 a évi magyarországi adat, ugyanez 138,14 Csehországban, 144,44 Lengyelországban, 157,15 Szlovákiában (2002-es adat) és 171,75 a kibővített EU-átlagban. A többlet-halálozás a magyar nők esetében meg is haladja az 50%-ot ugyanezen összehasonlításban. A magyar adatok tehát csaknem 50%-os többlethalálozást mutatnak még a kibővített EU-átlaghoz viszonyítva is, a teljes európai összehasonlításban csak a Szovjetunió egyes volt tagköztársaságaiban rosszabb a helyzet (Baltikum országai, Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán, Moldova) Az alkohol által okozott daganatos megbetegedések Amint a fejezet bevezetőjében szó volt róla, nincs olyan daganatos megbetegedés, amelyet kizárólag az alkohol-fogyasztásnak tulajdoníthatnánk. Ugyanakkor tény az is, hogy az alkohol-fogyasztás számos daganat esetében kóroki tényező. Az alkohol-fogyasztással gyakran együtt járó dohányzás és táplálkozási zavarok hatásait is figyelembe véve az alkoholfogyasztás önmagában is emeli ezen tumorok előfordulási gyakoriságát a populációban és kialakulásának esélyét az egyénben Fej-nyaki tumorok Az ajak-, szájüregi és garatdaganatok standard halálozási aránya lakosra vonatkoztatva Magyarországon a legmagasabb az Európai Régió (EVSZ) összes országa közül 8, 2003-ban elérte a 15,52-t. Ebben az évben az EU-átlag 6,89 volt (a 2004-ben belépett 10 tagállam adataival visszamenőleg korrigálva), a következő legrosszabb adatokat mutató szlovák adat is csak 10,63. Korai halálozás (0-64 év) tekintetében ez az adat 13,89/ fő, a férfiaknál meghaladva a 25-öt (25,3), nőknél csaknem elérve a 4-et (3,87). Minden esetben jellemző az, hogy a magyarországi adatok kiugróan a legrosszabbak a teljes európai régióban, tendenciájukat tekintve pedig a 80-as évek óta folyamatosan emelkednek, az utóbbi négy év folyamán a férfiaknál stagnálnak. Természetesen a dohányzás szerepe is kiemelkedő ennél a betegség-típusnál, az alkohol-fogyasztás (különösen a tömény italoké) kóroki szerepe nem kérdéses. 8 European Mortality Database, WHO Europe 15

16 SMR(0-64), férfiak, Az ajak, szájüreg és Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia EU Nyelőcső-daganat A nyelőcső daganatos megbetegedési esetében szintén az alkohol-fogyasztás az egyik legfontosabb oki tényező, elsősorban itt is a tömény italok fogyasztása. Emellett a dohányzás kóroki szerepe is ismert. A magyarországi adatok hasonlóan a szájüregi és garat-daganatokéihoz Európa legrosszabb adatai közé tartoznak 9. A lakosra jutó nyelőcső-rák eredetű halálozás 6,06 volt 2003-ban, ennél a brit és a holland adatok voltak rosszabbak az EU-n belül, korai halálozásra (0-64 év) számolva azonban a magyarországi adatok a legrosszabbak az Unióban (4,92), több, mint 30%-kal meghaladva a következő legrosszabb adatot produkáló (3,61) Egyesült Királyságot. Férfiaknál a teljes Európai Régióban a magyar korai halálozási adatok a legijesztőbbek (9,18/ fő), bár az elmúlt évtized adatai lassú javulást mutatnak. 9 European Mortality Database, WHO Europe 16

17 SDR(0-64) férfiak, nyelőcsőrák, főre Csehország Franciaország Magyarország Lengyelország Szlovákia Egyesült Királyság EU Nők esetében nem ennyire rossz a helyzet, itt több uniós tagállam (Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Luxemburg) és egyes volt-szovjet közép-ázsiai köztársaságok is magasabb halálozási arányszámot mutatnak. A tendenciát tekintve azonban érzékelhető, hogy a brit adatok az elmúlt évtizedben javultak, a hollandok stagnáltak, míg a magyarországiak dinamikusan romlottak Gyomorrák A gyomorrák halálozás tekintetében az EU-országok felső harmadában van Magyarország, 2002-ben a főre jutó SMR 16,7 volt. Ennél magasabb értéket az EU-n belül a balti köztársaságok és Portugália mutatott. A legrosszabb mutatókkal e betegségcsoport vonatkozásában a volt-szovjet köztársaságok rendelkeznek. Ugyanilyen rangsor állítható fel a férfiak és nők korai (0-64 év) gyomorrák-halálozása alapján Májrák A máj és intrahepatikus epeutak rosszindulatú megbetegedéseinek hátterében a leggyakoribb ok az alkoholos májcirrhózis, illetve a vírusos májgyulladás (B és C) miatt kialakuló májcirrhózis. 17

18 Albánia Moldova Románia Bulgária Magyarország. Macedonia Franciaország Szerbia és Montenegró Görögország Csehország Horvátország Észtország Szlovákia Oroszország Spanyolország Ausztria EU 25 Portugália Szlovénia Lettország Lengyelország Németország. Belarusz Litvánia Svédország Írország Finnország Egyesült Királyság Hollandia Magyarország az EU-országok között az elsők közé tartozik a halálozások magas arányát tekintve, különösen a korai halálozási adatok tekintetében. A mediterrán és egyes balkáni országokban magas hepatitisz B fertőzöttség alacsonyabb alkohol-fogyasztási adatok mellett is magas májrák-előfordulást okoz, ennek tudhatóak be magas májrák-halálozási adataik. A rossz magyarországi adatok elsősorban a magas férfi halálozásnak köszönhetőek (5,86/ fő 2002-ben) 10. Hazánkban a hepatitisz B-fertőzöttség nem magas, a magas májrák-halálozás elsősorban az alkohol-fogyasztás következménye Hasnyálmirigy-rák A hasnyálmirigy-daganatoknak is oki tényezője a túlzott alkohol-fogyasztás. A hasnyálmirigy-daganat esetében Magyarország az EU-tagországok közül a második legmagasabb halálozási arányszámot mutatja, az első Csehország Emlőrák SDR(0-64), Májrák, főre, Az emlőrák kockázati tényezői között az alkohol-fogyasztás is szerepel. Nem könnyű ugyanakkor az alkohol szerepét pontosan azonosítani, számos más tényező (pl. szülések időpontja, szoptatás, családi halmozódás stb.) szintén kockázati tényezője az emlőráknak. Irodalmi összefoglalók (meta-analízisek adatai) szerint 11 az alkohol-fogyasztás mértéke szignifikáns mértékben összefüggésben van az emlőrák kialakulásának kockázatával. További meta-analízisek szerint a mérsékelt ivás is kockázati tényezője az emlőráknak. Emiatt az alkohol okozta daganatos megbetegedések között az emlőrák is tárgyalandó, tudva, hogy az alkohol-fogyasztás ebben az esetben kevésbé meghatározó ok, mint az előbbiekben tárgyalt daganatok esetében. Az Európai Unió tagországaiban az elmúlt tíz évben az emlőrák-halálozás minden tagországban csökkenő tendenciát mutatott (Lettország és Szlovákia kivételével), a 10 European Mortality Database, WHO Europe 11 Babor et al., Alcohol: No Ordinary Commodity, Oxford University Press,

19 legmagasabb Hollandiában volt (2003-ban 31,67/ lakos), Magyarország az Unión belül a második legmagasabb arányszámot mutatta 2003-ban (31,22) 12. SDR, nők, emlőrák főre Csehország Franciaország Németország Magyarország Lettország Hollandia Lengyelország Szlovákia Spanyolország Egyesült Királyság EU Vélhetően az emlőrák halálozás az, ahol az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége és a hatékonyan működő szűrési programok a leginkább hatással vannak a halálozási mutatókra. Ebből a szempontból rossz holland adatok nehezen magyarázhatók Az alkohol által okozott szív-érrendszeri megbetegedések A szív- érrendszeri megbetegedések esetében az alkohol-fogyasztás szerepe eltérőnek tűnik a daganatos megbetegedések esetében észleltektől. Számos tanulmány eredménye volt az, hogy kis-mennyiségű alkohol rendszeres naponta-kétnaponta egy ital fogyasztása (legfeljebb napi 25 ml tiszta alkoholnak megfelelő szeszes ital férfiaknál, 20 ml nőknél) kardioprotektív hatású. Ez a védő hatás a 40 év fölötti korcsoportban volt észlelhető, mivel a szív-érrendszeri megbetegedések is ebben a korcsoportban fordulnak elő. Az utóbbi időben azonban olyan tanulmányok is megjelentek, amelyek megkérdőjelezik a kis mennyiségű alkohol-fogyasztás kardioprotektív hatását, a védő hatást egyszerűen téves mintavételnek tulajdonítva 13. A kutatócsoport 54, e témában publikált tanulmány metaanalízisét végezte el. Megállapították, hogy a legtöbb vizsgálatban az absztinensek csoportjában benne hagyták azokat a személyeket is, akik betegség vagy idős koruk miatt a vizsgálatot megelőzően rövid idővel hagyták abba az alkohol-fogyasztást. Azok a vizsgálatok, amelyek ezt a hibát nem követték el, azaz az absztinensek közé csak a valóban hosszú ideje absztinenseket sorolták, nem tudták egyértelműen igazolni az alkohol-fogyasztás szívérrendszeri védő hatását. 12 European Mortality Database, WHO Europe 13 Fillmore et al: Moderate alcohol use and reduced mortality risk: Systematic error in prospective studies, Addiction Research and Theory, Vol 14, 2, April

20 A protektívnek vélt mennyiség fölött azonban mindenképpen az alkohol-fogyasztás negatív hatásai dominálnak, különösen veszélyes az egyszerre nagyobb mennyiség formájában való fogyasztás (ún. binge drinking). A szív-érrendszeri betegségek közül a cerebrovascularis betegségek asszociálódása az alkohol-fogyasztással a legjellemzőbb Agyi érbetegségek Európai uniós összehasonlításban a magyarországi adatok a legmagasabbak közé tartoznak, a lakosra jutó agyi érbetegség eredetű standard halálozása 134,59 volt 2003-ban. Ennél magasabb szám csak Észtországban és Lettországban volt észlelhető. Az 1990-es évek elején még a cseh és portugál adatok is magasabbak voltak a magyarországiakénál, de az egyébként minden országban észlelhető csökkenő tendencia itt kifejezettebb volt, Magyarországot csak a két említett balti köztársaság előzi meg az agyi éreredetű halálozási listán. Korai halálozásban ugyanez a sorrend, csakúgy, mint a férfiak és a nők külön mért korai (0-64 év) korai halálozása esetében. 70 SDR(0-64), Cerebrovascular diseases, per Czech Republic Estonia France Germany Hungary Latvia Lithuania Poland Portugal Slovakia Slovenia EU members since May Természetesen itt is figyelembe kell venni, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége (különösen a sürgősségi ellátás és a korai adekvát intervenció elérhetősége) meghatározó a már kialakult agyi érbetegség fatális következményének megelőzésében, a mortalitási adatok összevetése a magyarhoz hasonló fejlettségű ellátórendszerrel rendelkező országokéval (pl. Csehország, Lengyelország, Szlovákia) azonban mindenképpen informatív. Az Európai Régió keleti országaiban (volt-szovjetunió, balkáni államok) az EU minden tagállamánál jóval magasabb halálozási adatokat látni, ennek összetevői a magas előfordulású kockázati magatartás, továbbá a viszonylagosan fejletlen egészségügyi ellátórendszer. A következő ábra Magyarország régióit hasonlítja össze agyi éreredetű halálozás szempontjából. 20

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Alkoholstratégia Magyarországonmúlt és jelen Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Az alkoholpolitika múltja 1945 óta azonosítható szakaszok Tagadás, másra koncentráló időszak 1956 után cselekvő

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság jelentése szerint Európában több alkoholt fogyasztanak az emberek, mint a világon bárhol. Ez azt jelenti,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Az alkoholfogyasztásról. Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger

Az alkoholfogyasztásról. Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger Az alkoholfogyasztásról Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger Az alkoholhoz való lehetséges viszonyulások absztinensek, akik nem fogyasztanak alkoholos italokat; szociális ivók, akik főleg társaságban

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19.

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. A Központ European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek és ifjúsági szakpszichológus szakképzés Drogmegelızés és ártalomcsökkentés /forrás: Buda Béla, A drogmegelızés elméleti

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

X./2.: A Rövid Intervenció

X./2.: A Rövid Intervenció X./2.: A Rövid Intervenció A fejezet feldolgozása során a hallgató megismerkedik a rövid intervenció alkalmazási területével és módszereivel X./2.1.: A Rövid Intervenció elméleti alapjai Hazánkban különösen

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között

Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között Fiatal gépjárművezetők balesetei: összefüggés a balesetek típusa és helye között Prof: Dr. Holló Péter, a KTI Nonprofit Kft. tagozatvezetője, a Széchenyi István Egyetem professzora, az MTA doktora Az 1.

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások az idősek egészsége egészségügyi ellátások hozzáférhetőség fizikai és szellemi aktivitás mentális egészség betegségi kockázatok mérséklése szűrő-

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3. Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Egészség határok nélkül

Egészség határok nélkül Egészség határok nélkül Best Doctors Smart, Bónuszos Egészségbiztosítás Szeretné, ha a saját területükön szaktekintélynek számító orvosok gyógyítanák a világ számos pontján? Magyarország egészségügyi mutatói

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Az idősödés, időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő Élettartam mennyiségi növekedése minőségi élet megteremtésének

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben