HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2016.

Átírás

1 HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. OM:

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 5 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA... 5 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA... 5 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE SZERVEZETI ÁBRA... 9 SZERVEZETI EGYSÉGEK (INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK) A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA AZ ISKOLA VEZETÉSI STRUKTÚRÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS A VEZETŐKNEK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI A KÉPVISELET SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI PEDAGÓGUSOK KÖZÖSSÉGEI TECHNIKAI MUNKAVÁLLALÓ: GONDNOK, PORTÁSOK, TAKARÍTÓK TANULÓK KÖZÖSSÉGEI SZÜLŐI SZERVEZETEK (KÖZÖSSÉGEK) A MŰKÖDÉS RENDJE A TANULÓKNAK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE AZ ALKALMAZOTTAKNAK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK

3 6.1 EGYÉB FOGLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA, CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, MŰKÖDÉSI RENDJE AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI A KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOKKAL AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKAT AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES INTÉZMÉNYI TEENDŐK KATASZTRÓFA, TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A TANULÓKKAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZKETES SZABÁLYAI A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE AZ ELEKTRONIKUS-NAPLÓ KEZELÉSI RENDJE A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK

4 14.1 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK TÖBBI GYERMEKKEL, TANULÓVAL EGYÜTT TÖRTÉNŐ NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK SEGÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁJA, IDŐKERETE EGYES INFORMATIKAI, ÉS EGYÉB ESZKÖZÖKNEK A PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA PEDAGÓGUS ÁLTAL KÉSZÍTETT ESZKÖZÖK TANÓRAI BEVITELÉNEK ÉS A MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOK SZABÁLYOZÁSA VAGYONI JOGOK ÁTRUHÁZÁSAKOR A TANULÓT MEGILLETŐ DÍJAZÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG ELŐÍRÁSA SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA A SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRŐL, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A KIADÁSOK CSÖKKENTÉSÉHEZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK) A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI MELLÉKLETEK 1.SZ. MELLÉKLET : BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐI A BÉLYEGZŐK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI SZ. MELLÉKLET A KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA FÜGGELÉK MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

5 1. BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Homoktövis Általános Iskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma Célja, hogy a törvényben foglalt jogszabályok minél hatékonyabban érvényesüljenek az intézményben. A szervezeti és működési szabályzat rögzíti a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. 5

6 A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ és annak mellékleteit képező belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Rendelkezéseit azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, igénybe veszik szolgáltatásait. Előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, és határozatlan ideig érvényben marad. Ezzel az ezt megelőző Szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Tartalmi működését a Pedagógiai Program alapján végzi. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Intézményi alapadatok Hivatalos név: Újpesti Homoktövis Általános Iskola Székhelye 1048 Budapest, Homoktövis utca 100. Alapító szerv neve: Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások Minisztériuma emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1054 Bajcsy-Zsilinszky út

7 Típus: általános iskola OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás o nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, o nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása Iskola maximális létszáma: 700 fő Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 1048 Budapest Homoktövis utca 100. Helyrajzi száma: 76539/61 Hasznos alapterülete: Intézmény jogköre: KLIK jogköre: Működtető neve: nettó 4145 nm ingyenes használati jog ingyenes használati jog Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Működtető székhelye: 1041 Budapest, István út 14. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 7

8 Szakmai alapdokumentum kelte: április 1. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1054 Bajcsy-Zsilinszky út Területi szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Észak-Budapesti Tankerületi Központ 1033 Budapest, Fő tér 1. 1./18. Működtető: Újpest IV. kerületi Önkormányzat 8

9 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE 2.1 Szervezeti ábra 9

10 Iskolavezetőség Szervezeti egységek (intézményi közösségek) Az iskola vezetője az igazgató, aki a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek munkáját, az iskolatitkárt, és a könyvtárostanárt, rendszergazdát, pedagógiai asszisztenseket. Kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel, illetve biztosítja a működésük feltételeit. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek. Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart. Kibővített iskolavezetőség tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösségvezetők DÖK vezetője A kibővített iskolavezetés havonta tart munkaértekezletet. Pedagógiai munkát végzők közössége: Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak, közössége. Nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület szükség szerinti rendszerességgel tart munkaértekezletet, amelyet az igazgató vagy valamelyik igazgatóhelyettes vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló 10

11 értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus áll. Iskolánkban hat szakmai munkaközösség működik. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók érdekeit képviseli.. Összetételét a Nkt nak (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. A tanács tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az iskola igazgatója bízza meg. Az Inézményi Tanács Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért az iskola igazgatója felelős. Az igazgató félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak. Pedagógiai munkát közvetlenül segítők: Iskolatitkár, Pedagógiai asszisztensek, Rendszergazda. Pszichológus Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Technikai munkát végző alkalmazott: Gondnok, valamint a működtető önkormányzat által biztosított további technikai munkát végző alkalmazottak. 11

12 Tanulók közössége: Diákönkormányzat Az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. Tagjai az osztályok megválasztott képviselői A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az igazgatóval tartja a kapcsolatot. Iskolai sportkör Az iskola tanulóinak teljeskörű egészségfejlődését biztosító sportkör, melynek minden, az iskolával jogviszonyban álló diák tagja. Szülők közössége: Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Szülői munkaközösség Osztályszintű szülői közösség, mellyel az osztályfőnök tartja a kapcsolatot. Szülői Közösség Iskolai szintű szülői szervezet, mellyel az intézményvezető tartja a kapcsolatot. 2.2 A belső kapcsolattartás rendje A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formális útja a választott tisztségviselők által történik. 12

13 Ezen kívül a munkatervben meghatározott megbeszéléseken, értekezleteken, illetve egyéni beszélgetéseken van mód a véleménycserére. Az igazgató a megbízott munkaközösség-vezetők és a választott képviselők segítségével tartja a kapcsolatot az iskola közösségeivel. A kapcsolattartás fórumai: a mindennapos szóbeli kapcsolattartás az igazgatói értekezlet, az iskolavezetőségi, vagy kibővített iskolavezetőségi értekezlet, megbeszélés, nevelési értekezletek, nevelőtestületi értekezletek, szakmai megbeszélések, konzultációk, megbeszélések, problémamegoldó fórumok, esetmegbeszélések, A vezetés az aktuális feladatokról, információkról az elektronikus csoportlevelezési rendszeren, értekezleteken, a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az elektronikus csoportlevelezési rendszernek minden pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát segítő munkatársak is a tagjai. A kibővített vezetőség tagjai kötelesek az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösségi vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel. Az intézményvezető és a Diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje, formái Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. 13

14 Az igazgató tájékoztatja a tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a diákönkormányzat ülésein rendszeresen, a diákközgyűlésen, az iskolarádión keresztül alkalomszerűen. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban (osztályfőnökük előzetes tájékoztatása után), vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola, nevelőtestületével, osztályfőnökükkel. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A működéséhez szükséges feltételeket, helyiségeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára a házirend meghatározott feltételei szerint. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni Pedagógusok közösségei és a tanulók közösségei kapcsolattartásának rendje Az aktuális feladatokról az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat, értékelik havi magatartásukat és szorgalmukat, megtervezik programjaikat. A szaktanárok folyamatosan tájékoztatják a tanulót egyéni haladásáról szóban és írásban. Naprakész információkat kapnak haladásukról az e-naplón keresztül. A tanulót megilleti a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. Értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről is. 14

15 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az osztályfőnökük előzetes tájékoztatása után. Az intézményvezető és az Iskolai Sportkör közötti kapcsolattartás rendje, formái Az Iskolai Sportkör képviseletében a testnevelés tanárok az igazgatóval, vagy helyetteseivel a tantárgyfelosztás készítésekor egyeztetnek a jelen lévő tevékenységformákról, a sportköri foglalkozások időkereteiről, a terembeosztásról. Az intézményvezető és a Szülői Közösség közötti kapcsolattartás rendje, formái Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: a Szülői Közösség ülésén, alkalmanként írásbeli tájékoztatón, elektronikus levelezőrendszeren keresztül értesíti a szülői szervezet. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek (közösségek) kapcsolattartásának rendje Az osztályfőnökök, pedagógusok szóban és írásban tartják a kapcsolatot a szülőkkel. 15

16 A kapcsolattartás szóbeli formája szülői értekezletek, fogadóórák, egyéni beszélgetések. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A kapcsolattartás írásos formája e-napló, üzenő füzet elektronikus levelezőrendszer. Szülői értekezletek Az osztályfőnök az éves munkatervben meghatározottan, tanévenként három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke (az osztályfőnökkel és az igazgatóval egyeztetve) rendkívüli szülői értekezlet összehívását is kezdeményezheti. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola 3-8. évfolyamán tanító pedagógusai tanévenként az éves munkatervben kijelölt időpontban két alkalommal tartanak fogadóórát. Az első évfolyamon tanítók negyed és háromnegyed évben minden szülővel egyéni beszélgetést folytatnak, melyre az értékelést követő héten kerül sor. A beszélgetésre az előzőleg kiadott időpontokra egyénileg iratkoznak fel a szülők. 16

17 2. évfolyamon az első negyedévben egyéni beszélgetést, a második félévben pedig fogadóórát tart a pedagógus. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. E-napló, üzenő füzet A szülők naprakész tájékoztatást kapnak gyermekeik előmeneteléről az e-naplón keresztül. Üzenő füzet használata az alsós diákok számára kötelező. Az egyéb eseményekről elsősorban az osztály elektronikus levelezőrendszerén keresztül értesítjük a szülőket. Amennyiben a szülő jelzi, hogy nem áll rendelkezésére internetes felület, akkor minden tájékoztatást papíralapon kap meg az iskolától. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, pedagógusaival. 17

18 3. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA 3.1 Az iskola vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Az iskola kibővített vezetőségének tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat segítő tanára. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Közösséggel, az Intézményi Tanáccsal, a diákönkormányzat vezetőjével. Az iskola vezetősége rendszeresen tart értekezletet aktuális feladatokról. A megbeszélésről szükség esetén írásban emlékeztető készül. A megbeszéléseket az igazgató vagy megbízott helyettese készíti elő és vezeti. Tagjai az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak, illetőségi területükön. Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása pályázat útján, illetve a köznevelési törvényben előírtak alapján, meghatározott időtartamra történik A köznevelési intézmény vezetője a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a munkavállaló kinevezésének és a 18

19 munkaviszony megszüntetésének kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jogköre, feladatai Az intézményvezető jóváhagyja az iskola pedagógiai programját. Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Jogköre: Gyakorolja a KLIK által ráruházott jogköröket. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. 19

20 Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját. Feladatai: Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát. Kapcsolatot tart és együttműködik a gazdasági ellátó osztály / működtető szervezet vezetőjével. Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését. Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról. Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását. Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről. Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. 20

21 Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról. Irányítja az ifjúságvédelmi munkát. Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. Biztosítja a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákönkormányzat működésének feltételeit. Irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz. Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását. Kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár pedagógiai asszisztens, rendszergazda, könyvtáros tanár munkáját. Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését. Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. 21

22 Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok, SZK értekezletek stb.) megszervezését. Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket. Jelzi a fenntartónak, működtetőnek a működéshez szükséges beszerzési, felújítási igényeket. Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek: felsős igazgatóhelyettes/általános helyettes/, alsós igazgatóhelyettes, az iskolatitkár, ügyviteli feladatkörű pedagógiai asszisztens. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettesek megbízása, feladatköre Az igazgatóhelyetteseket a nevelőtestület véleményezése után az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás határozott időre szól. 22

23 Feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük, vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az igazgató és a helyettesek rendszeres munkamegbeszélést tartanak. A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgatóhelyettesek a munkaköri leírásukban meghatározott feladatokat egymás közt megosztva végzik. A felsős (általános) igazgatóhelyettes a felső tagozaton folyó szakmai munka irányításáért felelős. Jogköre: A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása. A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása. Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. Javaslattétel a Diákönkormányzat számára biztosított anyagi források felhasználására, a szociális segélyek odaítélésére. A diákközgyűlések szervezése és irányítása. Az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén az igazgató helyettesítése. Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. 23

24 Feladatai: Megszervezi, valamint részt vesz a különbözeti, az osztályozó és javító-pótló vizsgák szervezésében. Folyamatosan ellátja az osztályfőnököket a munkájukhoz szükséges információkkal és dokumentumokkal. Felügyeli az osztályfőnöki munkaközösség munkáját. Elkészítteti az osztályfőnöki tanmeneteket és ellenőrzi az ebben rögzített feladatok végrehajtását. Elkészíti az iskolai munkatervet. Gondoskodik a felsős tantárgyfelosztás elkészítéséről. Megszervezi a tanszobát. Irányítja az órarend elkészítését és év közben történő karbantartását. Szervezi az általános iskolai tanulók beiskolázását. Figyelemmel kíséri a közlönyökben megjelent és az iskolára vonatkozó rendelkezéseket. Figyelemmel kíséri az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését. Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést. Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja. Az elektronikus naplóban rögzíti és ellenőrzi a helyettesítéseket. Ellenőrzi a munkaidő elszámolásokat. Gondoskodik a leltározás megszervezéséről és lebonyolításáról. Ellenőrzi a Házirend betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért. 24

25 Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Segíti a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak megvalósulását. Gondoskodik a tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségéről. Gondoskodik a tanulók szociális ellátásával kapcsolatos igényeinek felméréséről. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal és szervezi a szűrővizsgálatokat. Kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. Irányítja és ellenőrzi a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét. Gondoskodik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról. Felelős az iskolai ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért. Részt vesz az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében. Segíti a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását. Nyilvántartja és ellenőrzi az osztálykirándulásokat. Ellátja az országos, a megyei szintű és az iskolai mérésekkel kapcsolatos szervezési és adatszolgáltatási feladatokat. Irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet. A munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Nyilvántartja a tornaterem és a sportudvar használatát. Részt vesz a selejtezési bizottság munkájában. Felelős az iskolai kártérítési ügyek intézéséért. 25

26 Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Végzi a tanügyi dokumentumok rendelését. Felelős az információáramlás gyors és pontos megtörténtéért. Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. Az alsós igazgatóhelyettes az alsó tagozaton és a napköziben folyó szakmai munkáért. Jogköre: Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. A pedagógiai asszisztensek munkájának irányítása. Az elektronikus napló működtetése. Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. Feladatai: Az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása. Elkészíti az alsós tantárgyfelosztást. Irányítja a tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát. Elkészíti a KIR-statisztikát, valamint kezeli a különböző nyilvántartásokat. Irányítja az országos, a megyei szintű és a helyi versenyekre való felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt. Irányítja a szakterületén működő korrepetálások, egyéni foglalkozások, szakkörök tartalmi munkáját. Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. 26

27 Javaslatot tesz a szakmaterülethez tartozó pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonásukra. Figyelemmel kíséri a szakterületét érintő pályázati kiírásokat. Folyamatosan figyelemmel kíséri a pedagógusok továbbképzési tervét, és gondoskodik annak megvalósításáról. Gondoskodik a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó adatszolgáltatásról. Javaslatot tesz a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását. Az e-naplóban a területéhez tartozó helyettesítéseket rögzíti, illetve ellenőrzi az adminisztrációt. Biztosítja a tanárok szükség szerinti helyettesítését. Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést. Segíti a munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldását. Gondoskodik az oktatáshoz szükséges tanári segédletekről, nyomtatványokról. Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja. Részt vesz a pedagógiai program és az SZMSZ karbantartásában. Elkészítteti és tartalmilag ellenőrzi a területéhez tartozó tantárgyak tanmeneteit. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását. Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. Megszervezi, irányítja és ellenőrzi a területéhez tartozó versenyeket. Irányítja, szervezi, ellenőrzi a korrepetálásokat, a hatáskörébe tartozó szakkörök munkáját. 27

28 Felelős a napközi szervezéséért. Feladata a délutáni terembeosztás elkészítése. Kapcsolatot tart a hitoktatókkal, megszervezi a hit-és erkölcstan oktatást. Feladata az önértékeléssel kapcsolatos teendők koordinálása. Végzi a beiratkozással kapcsolatos teendőket. Ügyeleti feladatokat lát el. Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatni köteles. 3.2 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az igazgató és az igazgatóhelyettesek heti munkaideje 40 óra. Ebből tanítással lekötött munkaidő az igazgatónak 2, az igazgatóhelyetteseknek 4-4 óra. A fennmaradó időben biztosítaniuk kell a vezetői ügyeletet, el kell látniuk az iskolai munkával kapcsolatos tervezési, szervezési, ellenőrzési feladatokat, valamint képviselniük kell az intézményt a különböző társadalmi, szakmai eseményeken, kapcsolatot kell tartaniuk az iskola partnereivel, külső környezetével. A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettesek a tanévre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. 3.3 Kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 28

29 Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, székhely címe, irányítószám, telefonszám, faxszám, cím), az irat iktatószáma, az ügyintéző neve, az ügyintézés helye és ideje, az irat aláírójának neve, beosztása. A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya, az esetleges hivatkozási szám, a mellékletek száma. A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzővel hitelesíti. 29

30 Az intézményi bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár, és a gazdasási ügyintéző a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök, a félévi és év végi érdemjegyek tanulmányi értesítőbe, törzskönyvbe, bizonyítványba való beírásakor, valamint negyedévente, a szöveges értékelések írásakor. A bélyegző használati szabályzatot a melléklet tartalmazza. 3.4 A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó indokolt esetben meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat, helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti együttműködési megállapodások megkötésével, módosításával és felbontásával, 30

31 a fenntartótól átadott munkáltatói jogkörrel összefüggésben, az intézmény képviseletekor személyesen vagy meghatalmazott útján, hivatalos ügyekben, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 3.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt távollétében a felsős igazgatóhelyettes /általános helyettes/, a felsős igazgatóhelyettes távolléte esetén az alsós igazgatóhelyettes, az ő távollétében egy az intézményvezető által megbízott munkaközösség-vezető helyettesíti. 31

32 Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az igazgató írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is. 3.6 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladatés hatáskörök Az igazgató a jogszabályban meghatározott esetekben önálló döntési jogkörrel rendelkezik Az igazgatóhelyetteseknek önálló döntési jogkörük van az azonnali döntést igénylő ügyekben, amikor az intézményvezetőt helyettesítik. Véleményezési, javaslattételi joggal rendelkeznek az iskolai élet minden területére kiterjedően. Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok. A munkavégzés ellenőrzése. Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése. A vizsgák szervezése. Az iskolai dokumentumok elkészítése. A statisztikák elkészítése. Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A választható tantárgyak körének meghatározása. 32

33 A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása. A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére. Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés. Személyi anyagok kezelése. Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. 33

34 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI 4.1 Pedagógusok közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program, az SZMSZ, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók, a továbbképzési program, és a házirend elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, az osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, 34

35 az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, tájékoztató és munkaértekezletek, nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze (az intézmény lényeges problémáinak megbeszélése, fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából), ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 1/3-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A vonatkozó jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek), az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 35

36 A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköröket: pedagógus munkájának véleményezése, munkaközösség-vezetők munkájának véleményezése, intézményi, szakmai, módszertani programok összeállítása, javaslattétel a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésére, tankönyvválasztás, félévkor és év végén az 1-4. évfolyamos tanulók értékelését az alsó tagozatos, a felsős tanulók értékelését a felső tagozatos nevelői értekezletre ruházza át. A szakmai munkaközösségek vezetői az elvégzett munkáról a nevelőtestületi értekezleten beszámolnak. 36

37 A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. A bizottság köteles beszámolni az elvégzett feladatokról. Szakmai munkaközösségek A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében szervezésében és ellenőrzésében. Összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A munkaközösségek szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusoknak nevelő-oktató munkájukban. Tagjai részt vehetnek a pedagógusok belső értékelésében. Döntenek működési rendjükről, munkaprogramjukról, valamint a nevelőtestület által átruházott feladatukról. Véleményüket be kell szerezni a pedagógiai program, a továbbképzési program elfogadásához, valamint minden olyan döntést igénylő esetben, mely szakmai hatáskörük alá tartozik. A szakmai munkaközösség tagjai évente javaslatot tehetnek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik, melyek felosztásáról tanév elején a nevelőtestület dönt. A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. 37

38 Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; véleményt mondanak az emelt óraszámú osztályok tantervének kialakításakor. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák írásbeli és szóbeli kérdéseit, ezeket fejlesztik és értékelik. Szakmai munkájuk részeként kerületi, budapesti, és országos versenyekre készítik fel a tanulókat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását. Javaslatot tesznek a tanórán kívüli tevékenységekre. Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét. Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztás elkészítéséhez. Konzultációk, elemzések segítségével kiválasztják a használatos tankönyveket. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Elbírálja és jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, foglalkozási terveit. 38

39 Beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösség véleményét az iskolában, és az iskolán kívül. Biztosítani kell a munkaközösség vezető számára, hogy időben tájékoztatást kapjon a munkaközösséget érintő kérdésekben, elegendő mennyiségű és minőségű információ alapján végezhesse szakmai munkáját. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje Kapcsolattartásuk rendje Tapasztalatcsere, konzultációk, együttműködés a szakmai és közösségi munkában, a tantárgyfelosztás kialakulása után a lelendő osztályfőnök az alsós osztályfőnökkel, és a fejlesztő pedagógussal közösen jelölik ki a tanulók fejlesztésének fő területeit. Területei: Oktatási feladatok ellátása: a szaktárgyak közti kapcsolatok, átfedések, a kompetenciafejlesztés területeinek megjelenése, kereszttantervi feladatok, nevelési feladatok ellátása: az osztályfőnöki munkaközösség és az osztályokban tanító szaktanárok együttműködése, szakmai programok, 39

40 továbbképzések összehangolása, iskolai rendezvények, tagozatok közti együttműködés, az iskola dokumentumainak felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése, az éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösségek részvétele a pedagógus munkájának segítésében a munkaközösségek éves munkatervükben megjelölik a pedagógus módszertaniszakmai fejlődését segítő szakmai területeket, amelyekkel a tanév során kiemelten kívánnak foglalkozni, rendszeres szakmai megbeszéléseiken járják körül az aktuális oktatási-nevelési problémákat, összegyűjtik a tananyag feldolgozását segítő feladatokat, módszereket, tapasztalatokat, feldolgozzák a szakirodalom legfrissebb eredményeit, bemutató órákon és foglalkozásokon mutatják be a továbbképzéseken vagy önfejlesztéssel tanultak eredményét, segítik az új kollégák beilleszkedését a nevelőtestületbe. Közalkalmazotti Tanács Az iskolai nevelés-oktatást folytató, valamint az azt segítő dolgozók az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok rögzítik. A közösség érdekeit a Közalkalmazotti Tanács képviseli. Elsősorban a közalkalmazottak jóléti, szociális érdekeivel összefüggő kérdésekben kap jelentőséget. 40

41 Tagjainak száma a választás időpontjában alkalmazott közalkalmazottak számától függ, melyet a jogszabályban előírt módon titkos szavazással választanak a közalkalmazottak. Megbízatása 3 évre szól, amennyiben a törvény más időpontot nem jelöl meg. A kieső közalkalmazotti tanácstag helyére a választások során póttagságot elnyertek közül a szavazatszám sorrendjében új tag lép elő. A tagok a választást követő első ülésen elnököt választanak, akinek személyére szóban tesznek javaslatot és választása nyílt szavazással, egyszerű többséggel történik. A Közalkalmazotti Tanács elnökének megbízatása megegyezik mandátumának időtartamával. A Közalkalmazotti Tanács minden tagja titoktartási kötelezettséggel bír a tudomására jutott információk, adatok, tények, illetve a közalkalmazottak személyi adataira vonatkozóan. Ezeket az információkat nem hozhatja nyilvánosságra, ha az személyiségi jogokat sért. Üléseit szükség szerint, a munkáltatói előterjesztésekhez igazodva, illetve a tanács tagjainak vagy elnökének javaslatára tartja, melyet az elnök hív össze. Az elnök 15 munkanapon belül köteles összehívni a Közalkalmazotti Tanácsot, ha azt valamelyik munkáltatói előterjesztés szükségessé teszi, vagy valamelyik tagja az ok megjelölésével írásban kéri. Az összehívás írásban és szóban is történhet. Ülései csak a tanács tagjainak döntései alapján lehetnek nyilvánosak. A Közalkalmazotti Tanács minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet a munkáltatói jogkör gyakorlójától, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartásával kapcsolatos. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tájékoztatást nem tagadhatja meg. A munkáltatói jogkör gyakorlója, a Közalkalmazotti Tanács és a közalkalmazottak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése tekintetében egyaránt együttműködni köteles. Mindkét esetben úgy kell eljárni, hogy a felek egymás érdekeit kölcsönösen figyelembe vegyék, s úgy működjenek, hogy a másik fél is élhessen jogaival és teljesíthesse kötelességeit. 41

42 Iskolánkban a Közalkalmazotti Tanács az aktuális döntésekről a döntést követően köteles beszámolni a munkavállalóknak, félévente pedig beszámolót készít a nevelőtestület számára munkájáról. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Közvetlen az igazgató irányítása alá tartozó, bizalmi munkát végző személy. Egyezteti, nyilvántartja az iskolavezetés programjait, ellátja a napi operatív, ügyintézői feladatokat. Végzi a tanulói, tanári nyilvántartással, a levelezéssel kapcsolatos adminisztrációt. Intézkedik az elsősegélynyújtás ellátásáról, ha a védőnő nem tartózkodik az intézményben. Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát pedagógiai asszisztens(ek) segíti(k). A munkaköri leírásukban előírt feladatok ellátását, az igazgató, vagy igazgatóhelyettesek által meghatározott módon végzik. Intézményi szintű tevékenységei(k): adminisztrációs munkát végez, felügyeletet lát el, kíséri az egyes tanulókat vagy csoportokat, gondozási feladatokat végez, elsősegélyt nyújt, részt vesz az általános jellegű közvetlen pedagógiai munkában, illetve az előkészítésében, szabadidős tevékenységet végez, a távollévő tanárt helyettesíti az óráján. A pedagógiai asszisztens munkaterületének leírása: 42

43 A pedagógiai asszisztens az alsó fokú nevelési-oktatási intézményekben alkalmazható középfokú szakember. Tevékenységébe tartozik az intézmény igazgatója, illetve az osztályvezető pedagógus, vagy speciális feladatokkal megbízott pedagógus utasításai alapján a nem felsőoktatási pedagógiai végzetséget igénylő feladatok ellátása. A rendszergazda biztosítja az iskola számítógépes rendszerének folyamatos működőképességét, az oktatáshoz és az adminisztrációs feladatokhoz szükséges állapot fenntartását. Szerkeszti az iskolai honlapot, közösségi oldalát. Munkáját az iskola pedagógiai programjával összhangban, az informatikatanárokkal együttműködve, az igazgatónak alárendelve végzi. Az iskola pszichológusa félállásban látja el feladatait, az iskola nevelő-oktató munkájának támogatását. Segíti a pedagógust, a gyermeket, valamint a szülőket a pedagógiai folyamatban megjelenő problémák, akadályok megértésében, feltárásában. Szükség esetén irányítja a korrekciós munkát. Technikai munkavállaló: gondnok, portások, takarítók A gondnok munkáltatója a IV. kerület Újpest Önkormányzat Gazdasági Intézménye,a portások az Újpesti Vagyonőr és Szolgáltató Kft. alkalmazottai. Az átadott munkáltatói jogok gyakorlója a köznevelési intézmény vezetője. A takarítók a működtető által megbízott takarító vállalkozás munkavállalói. Az intézmény vezetője a gondnok esetében jogosult az átadott jogkör alapján a feladatok, a munkarend meghatározására, a szabadság jóváhagyására, a napi munka operatív szervezésére, melyet meghatározott esetekben átadhat az igazgatóhelyettesek, valamint az iskola gondnoka részére. A portások felelnek az intézmény biztonságáért. Fogadják, ellenőrzik a belépést, és elvégzik a munkaköri leírásban foglaltat feladatokat. 43

44 4.2 Tanulók közösségei Osztályközösségek Legalább egy tanévre alkotott oktatásszervezési egység. Az osztályközösség tanulólétszáma a törvényben meghatározott, élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Tevékenységét a munkaköri leírása alapján végzi. Az osztályközösség döntési jogkörébe tartozik: az osztály képviselőjének megválasztása, tisztségviselők választása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Tanulócsoport Azonos évfolyamra járó, de csak bizonyos tantárgyakat együtt tanuló diákok tanulócsoportot alkotnak. Véleményükkel, kérésükkel a tanulócsoport tanárához, saját osztályfőnökükhöz, illetve os Diákönkormányzat (DÖK) A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 44

45 Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzat vezető áll. A DÖK tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg határozott, ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni: az iskolai Pedagógiai Program, valamint SZMSZ, Házirend jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 45

46 Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Tagság a belépéssel (tanulói jogviszonnyal) keletkezik és kilépéssel tanulói jogviszony megszűnésével szűnik meg. Sportköri Szabályzat alapján működik. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók teljes körű egészségfejlesztését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportkör minden év május 31-ig javaslatot tesz a sportkör szakmai munkájára a testnevelő tanárok, tanulók, diákönkormányzat véleménye alapján. Szakmai programját a felhasználható időkeret, valamint a személyi, tárgyi feltételek figyelembe vételével készíti el. Az ISK keretében a helyi lehetőségek, a tanulók életkori összetétele, és az igények figyelembe vételével sportcsoportok működnek, melyek célja elsősorban sportolási, testedzési és versenyzési lehetőségek biztosítása. Kiemelt feladata a tehetségek felismerése és menedzselése. Tagjainak és támogatóinak rendszeres helyi intézményen belüli és intézmények közötti testedzési és sportolási lehetőségek megteremtése, szervezése. A testedzés, a sportolás intézményi feltételeinek folyamatos javítása, az iskola népszerűsítése különböző versenyeken, bajnokságokon, sporttalálkozókon. Kapcsolatok kiépítése más intézményekkel, iskolai- és diáksport szervezetekkel. Támogatók, pártoló tagok megnyerése a testedzési, sportolási feltételek javításához, lehetőségek bővítéséhez, a sportkör célkitűzéseinek megvalósításához. Segítséget nyújt táborok, kirándulások, túrák, egyéb közösségi programok szervezéséhez, illetve sportprogramjuk összeállításához. 46

47 4.3 Szülői szervezetek (közösségek) A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK), mely az egy osztályban tanuló gyermekek szülőinek, gondviselőinek közössége. A szülői értekezleteken választják meg képviselőiket, hozzák meg a szükséges döntéseket. A választott képviselőket felhatalmazzák arra, hogy a különböző fórumokon, képviseljék őket, és döntsenek a szükséges kérdésekben. Az SZMK képviselői részt vesznek a Szülői Közösség munkájában, az ott elhangzottakról rendszeresen beszámolnak a Szülői Munkaközösségnek. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SZMK munkáját az iskola tevékenységével az osztályfőnök koordinálja. A SZMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, valamint véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A Szülői Közösség A szülői szervezet neve iskolánkban Szülői Közösség. Tagjait az egyes osztályok szülői közössége választja meg. A vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Saját ügyrendje alapján működik. Munkáját jogszabályok alapján végzi. 47

48 Saját tagjaiból elnököt választ, aki az iskola igazgatójával tartja a kapcsolatot. Ő hívja össze a Szülői Közösség és az iskola igazgatója közötti megbeszéléseket évente legalább két alkalommal. Egy hónapon belül össze kell hívnia a szervezetet, ha az osztályok képviselőinek egyharmada kéri. A Pedagógiai Programot a szülői közösséggel meg kell ismertetni. Véleményezési jogot gyakorol az SZMSZ, a Házirend, az igazgatói pályázat, és a munkaterv elfogadásakor, módosításakor, valamint a nevelési oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos jogszabályban meghatározott esetben. Ezen túlmenően ki kell kérni a Szülői Közösség véleményét az alábbi esetekben: az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához, a tantárgyválasztással kapcsolatos igazgatói tájékoztató közzététele előtt minden év április 15-ig, az első tanítási órát legfeljebb negyvenöt perccel történő korábban kezdéshez. Javaslattételi jogot gyakorol az iskolai élet minden területén. Figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Bármely a tanulók csoportját érintő kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tárgyalási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. 48

49 5. A MŰKÖDÉS RENDJE 5.1 A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanítás öt napos tanítási hetekből áll. Alapos indokkal, a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, fenntartói engedéllyel az iskola igazgatója elrendelheti a hat napos tanítási hetet. A benntartózkodás rendje szorgalmi időszakban A délelőtti és a délutáni időszakban a foglalkozásokat 16 óráig szervezi meg az iskola. A tanulók számára tanítási napokon tól ig hajnali ügyeletet biztosítunk az arra kijelölt teremben. A diákok ig tartózkodnak tanórai és egyéb foglalkozásokon az intézményben. Alsó tagozaton délutáni ügyeletet között saját napközis csoportjukban, majd között összevont ügyeleten biztosítunk. Az épület további nyitva tartása alatt akkor tartózkodhatnak bent tanulók, ha az iskolában működő külső partner által tartott valamely foglalkozáson vesz részt. Ez idő alatt a tanulóért teljes körű felelősséggel a szülő és a foglalkozást tartó szervezet tartozik. A délutáni egyéb foglalkozások alól csak írásos szülői kérés alapján az igazgató adhat felmentést. 49

50 Tanórák ideje alatt az épületből csak igazgatói vagy szülői írásos engedéllyel lehet eltávozni. A tanuló 16 óra után szülővel, gondviselővel, vagy a szülő által meghatalmazott személlyel, illetve - az ügyeletes tanárnak bemutatott szülői írásos engedély alapján- egyedül hagyhatja el az iskolát. A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje önálló szabályozásként határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező. 5.2 Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Vezetői ügyeletet ig biztosítunk. A hajnali ügyelet alatt az azonnali döntést igénylő esetek megoldása az ügyeletes tanár joga és kötelessége. A fenti időszak alatt az iskola gondoskodik a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmükről, ezért a belépéstől, az épület elhagyásáig terjedő időben, valamint külső programok ideje alatt felügyeletet biztosít számukra. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében, melynek a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelőse. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. 50

51 A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottainak az intézményben való benntartózkodási rendjét foglalkoztatásuk mértékének arányában a munkaköri leírásukban foglalt feladataik jellege határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a nevelő a tanulókkal való közvetlen foglalkozások megtartásával tölti a tantárgyfelosztás alapján az iskolavezetés által az órarendben részletesen megjelöltek (foglalkozás/tanóra helye, pontos időbeosztása stb.) szerint. Ettől eltérni kizárólag az igazgató előzetes engedélyével lehet. A pedagógus kötött munkaidejének fennmaradó részében (6-10 óra) helyettesítést és ügyeletet lát el, részt vesz az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken, valamint a nevelő-oktató tevékenységgel összefüggő, elsősorban órai felkészüléssel, adminisztratív teendőkkel összefüggő feladatokat végez az intézményben és az intézményen kívül. A tanórát tartó pedagógus órabeosztása: 45 perc a tanóra ideje, a fennmaradó időben (szünetben) ellátja az ügyeletet, végzi a szükséges adminisztrációt, megszervezi a következő órát, valamint személyes kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi az aktuális ügyeket. A napközit és tanulószobát ellátó pedagógus a foglalkozás teljes ideje alatt ügyel a tanulókra, s végzi a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat. A pedagógus a beosztása szerinti első foglalkozása előtt 15 perccel, ügyelet ellátása előtt 5 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok kötelező programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. Az intézmény nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottjai kötelesek teljes munkaidejüket a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően az intézményben illetve az intézményhez tartozó területen tölteni. Ha a munkakörükhöz tartozó feladatuk ellátása a munkahelyen kívüli tartózkodást szükségessé teszi, ennek tényét és az intézményen kívül való tartózkodás várható idejét az igazgatónak vagy a helyetteseknek előzetesen be kell jelenteniük. 51

52 Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az igazgató állapítja meg a jogszabályoknak megfelelően, javaslatot tesz a napi munkaidő összehangolt kialakítására, a szabadságok kiadására. 52

53 Munkarend a szorgalmi időszakban A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák és szünetek beosztását az iskolai házirend tartalmazza. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák és egyéb foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt - indokolt esetben - az igazgató vagy helyetteseik tehetnek. A bemutató órák és egyéb foglalkozások, nyílt napok, Nyitott iskola megtartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. A délutáni sávban tartott egyéb foglalkozásokat a tanév elején és félévkor meghatározott rend szerint kell kialakítani. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A leghosszabb óraközi szünetet - jó időjárás esetén - az udvaron kell tölteni. Az étkezés az iskolai munkarendben meghatározott időbeosztással történik. Eseti kivételt az igazgató adhat. Szombaton és vasárnap a benntartózkodás az iskola dolgozói és diákjai számára csak az előre megtervezett iskolai programok alkalmával lehetséges. A benntartózkodás rendje tanítási szünetekben Tanítás nélküli munkanapokon a felmért igényeket figyelembe véve, valamint az őszi, téli, tavaszi szünetben igény esetén- a szülő külön kérésére, melyet legkésőbb a szünetet megelőző utolsó befizetési napig jelez az osztályfőnöknek - napközi ügyeletet szervezünk. Az ügyeletet több iskola közösen is megszervezheti. 53

54 Az ügyelet óráig tart. Ez idő alatt az azonnali döntést igénylő esetek megoldása az ügyeletes tanár joga és kötelessége. Az igazgató, vagy az igazgató helyettesek, a tankerületi igazgató által meghatározott rend szerint 9-12 óráig irodai ügyelet tartanak. Amennyiben tanulói ügyeletet tartunk, az intézményvezető kezdeményezi a Gazdasági Intézmény igazgatójánál, hogy legalább egy takarító az intézményben tartózkodjon. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges. Az intézményvezető intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetén a fenntartó és a fővárosi kormányhivatal járási hivatala, településre kiterjedő veszélyhelyzet esetén a fenntartó és járási hivatal, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetén a kormányhivatal vezetője és az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendelheti el a rendkívüli szünetet. 5.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az intézmény területén tartózkodó szülők, és az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek kötelesek betartani az SZMSZ-ben meghatározott belépés és benntartózkodás rendjét. Amennyiben az iskolában tartott rendezvényre érkeztek, kötelesek betartani a házirend előírásait. 54

55 Az iskolával tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban nem álló kiskorú vagy felnőtt személy csak előzetes megbeszélés alapján, a megbeszélt időpontban és időtartamban tartózkodhat az iskola épületében. Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki őket. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az ügyeletes vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. A délutáni tanulási idő alatt ig tanulót csak rendkívüli esetben hívnak ki a foglalkozásról. Hivatalos ügy intézésére tanítási napokon 8.00 órától óráig van lehetőség a titkárságon, ebéd befizetésére pedig az arra kijelölt napokon és időszakban, a gazdasági irodában, melyet előző hónap végén a honlapunkon, valamint a hirdetőtáblán teszünk közzé. Az iskola vezetőinek és pedagógusainak fogadóidejét, valamint a szülői értekezletek, nyílt napok, és egyéb rendezvények idejét a tanévnyitó szülői értekezleteken hozzuk nyilvánosságra és az iskola honlapján megjelenítjük. Egyéb esetekben a szülők gyermekeiket az auláig kísérhetik, s a foglalkozások után itt fogadhatják őket. Ez alól kivétel a hajnali és a délutáni ügyelet, valamint az udvari játék ideje. Reggel ig a kijelölt terembe kísérheti a szülő gyermekét, óra után pedig vagy az ügyeletes teremben, vagy az udvaron fogadhatja. Délutáni udvari játék ideje alatt is személyesen megkeresheti gyermekét. Elsős gyermekeiket reggel a szülők szeptember első két hetében, az osztályteremig kísérhetik. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő külső munkatársak utazó gyógypedagógus, logopédus, védőnő, gyermekjóléti szolgálat tagja, pszichológus, orvos az előre egyeztetett időpontokban az intézményben tartózkodhatnak. Az iskola helyiségeinek bérlői a leadott névsor alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény 55

56 vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia, a regisztráció ekkor is szükséges. Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, a szülői értekezletek és a szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. Ha a belépő személy az iskola valamely helyiségének alkalmi vagy rendszeres bérlője az előzetes megállapodás szerinti időben és helyiségekben, azok épségét és állagát megőrizve tartózkodhat bent, vagy tartózkodhatnak a bérlő által megnevezett személyek. Ez idő alatt ők vállalják a felelősséget a kiskorú személyekért, gondoskodniuk kell felügyeletükről, a terem állagának megóvásáról, valamint arról, hogy ne zavarják az iskola életét. Az iskola által szervezett rendezvényeken való részvételre a rendezvény jellegétől függően meghívott személyek jogosultak. Az intézményben, valamint az intézményen kívül gyermekek részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem árusítható és nem fogyasztható. Az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak, amennyiben figyelmeztetés ellenére sem hagyják el az iskola, illetve az iskolai rendezvény helyszínét, az intézmény vezetése hatósági intézkedést kezdeményez. A tanulók felügyeleti ideje alatt az iskolában párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az intézmény területére belépők nem hozhatnak magukkal állatot, valamint olyan tárgyat, eszközt, amellyel veszélyeztethetik mások egészségét, testi épségét. Tanteremben az intézményben dolgozók jelenléte nélkül nem tartózkodhatnak. 5.4 Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk. 56

57 6. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK 6.1 Egyéb foglalkozások meghatározása, célja, szervezeti formái, működési rendje Az egyéb foglalkozás olyan a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők: a napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás; felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás), énekkar, szakkör, művészeti csoport; az iskolai sportkör; tömegsport foglalkozás; a tanulmányi, szakmai, kulturális, sportverseny, házi bajnokság, a tanulmányi kirándulás, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás, Szabadidős foglalkozások. 57

58 Az egyéb foglalkozások célja A napközi otthoni foglalkozások elsődleges célja a tanórákra való felkészülés, pedagógusi megsegítés az egyes feladatok megoldása terén, s főként a hatékony önálló tanulás módszertanának elsajátíttatása. A napközi otthon egyben a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Napközi otthoni foglalkozásokat alsó tagozaton szervezünk iskolánkban. A délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek, és délután ig tartanak. Szülői igény esetén a napközis tanulók részére ig az iskola felügyeletet biztosít. A napközi otthoni foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő által az üzenő füzetbe beírt kérelem alapján történhet a napközis nevelő engedélyével, az igazgató előzetes jóváhagyásával. A tanulószobai foglalkozásokat a napközi otthoni foglalkozások működési rendjét követve a felső tagozat 5-8. évfolyamos tanulói számára szervezzük, óráig. Célja a tanórákra való felkészülés, a tanulás segítése a hatékony önálló tanulás módszertanának elsajátíttatásával. Kiemelt célja a rendszeresen külön időkeretben nem megszervezhető szakkorrepetálások biztosítása. A felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálás differenciált foglalkozás, amit az egyes tanulókra (egyéni foglalkozás 1-3 fő részvétele esetén) vagy tanulócsoportokra vonatkozóan szervezünk meg a nevelők, tanárok jelzése, továbbá a szintfelmérések eredményei alapján. Az énekkara tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az emelt szintű, illetve óraszámú ének-zene tantárgyat tanulók számára harmadik évfolyamtól a kórustagság kötelező, a nem tagozatos tanulók számára önkéntes. 58

59 A szakkörök, művészeti csoportok a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösségvezetők javaslatának figyelembe vételével indíthatók. E foglalkozások elsődleges célja a tehetség kibontakoztatása, egy-egy ismeretterületen való elmélyülés, mely párosul a tanulók kezdeményezőkészségén alapuló, öntevékeny munkáltatással, s a kreativitás fejlesztésével, mely az élményszerű tanulás révén a tanórai tartalmakhoz is szervesen kapcsolódik. Az iskolai sportkör és a tömegsport foglalkozások célja, hogy a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét biztosítsa, s járuljon hozzá az egész intézményi tevékenységet átfogó teljes körű egészségnevelés megvalósításához. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A mindennapi testedzés formái: A megvalósulás a következő színtereken történik: sportkörök, a napközis szabadidős tevékenységbe beépített játékos sportfoglalkozás. Azon felső tagozatos tanulók számára, akik versenyszerűen nem sportolnak, biztosítottak a sportkörök, tömegsport foglalkozások, az egyesületek által iskolánkban biztosított edzések. A tanulmányi, kulturális, sportversenyeken, házi bajnokságokon való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, kerületi, fővárosi, és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettesek felelősek. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit szóbeli igazgatói utasításban kell szabályozni. 59

60 Az erdei iskolai foglalkozások a nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, több napos tábor keretében. A hét folyamán egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, és csak akkor szervezhető, ha az osztály 80%-a jelezte részvételét, s vállalja a költségeket. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások egy-egy tantárgy néhány órájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik vagy költségekkel jár önkéntes. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az egyéb foglalkozások működési rendje Az egyéb foglalkozásokon a tanuló egyéni jelentkezés útján, a szülő írásos nyilatkozata alapján vehet részt, melyet a foglalkozás kezdetét megelőző tanévben május 20-ig nyújthat be az iskola által küldött formanyomtatványon. A jelentkezést követően a foglalkozásokon való részvétel egy évig kötelező, a mulasztásokról szülői igazolást kell hozni. Az egyéb foglalkozások - előre meghatározott tematika (foglalkozási terv) alapjánmegtartását az e-naplóban vezetik a pedagógusok. 60

61 7. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 7.1 A külső kapcsolattartás rendje Hivatali kapcsolatok Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartó és működtető képviselőivel- kapcsolattartó az igazgató, helyi oktatási intézmények vezetésével kapcsolattartó az igazgató, a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolattartók az igazgató, helyettesek, osztályfőnökök, fejlesztő pedagógus, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel kapcsolattartó az igazgató, az Iskola-egészségügyi Szolgálattal- kapcsolattartó a felsős igazgató helyettes, a gyermekjóléti szolgálattal- kapcsolattartó a gyermekvédelmi felelős, rendvédelmi szervekkel-kapcsolattartó az igazgató, helyi egyházak képviselőivel-kapcsolattartó az igazgató. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Területi szerve: Működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti 04.Tankerülete Újpest IV. kerületi Önkormányzat Az iskola fenntartójával, és működtetőjével az intézmény igazgatója tartja a kapcsolatot. A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal operatív közreműködésével végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy segítse 61

62 a pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését. A kapcsolattartás módjai a fenntartó és a működtető együttműködési megállapodása alapján, informális megbeszélés, megegyezés szerint, az intézmény munkatervében rögzítettek mentén. Formája értekezletek, körlevelek, írásos és szóbeli utasítások. Az intézményvezető a tanév végén megküldi a fenntartónak az éves munkáról a beszámolót, melyben átfogó módon ad tájékoztatást az intézményi tevékenységről. Helyi oktatási intézmények vezetőivel A kapcsolattartás módjai intézményvezetői értekezleteken, levelezőrendszeren keresztül. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódhatnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába. A kapcsolattartásért a munkaközösségek vezetői felelősek. 62

63 Az iskolát támogató alapítvány, az Iskola a határon Alapítvány kuratóriumával való folyamatos kapcsolattartásért az igazgató a felelős. Részt vesz a kuratórium ülésein, rendszeresen konzultál az alapítvány vezetőjével. Részt veszünk az Újpesti Kulturális Központ programjain, melyekről levélben (papír alapú és/vagy elektronikus formában) kapunk tájékoztatást. Kapcsolattartó az igazgató és az igazgatóhelyettesek. Az Erkel Gyula Zeneiskola kijáró tanárai biztosítják a délutáni időszakban a hangszer- és szolfézsoktatást. A terembeosztást a tanárokkal egyeztetve az igazgatóhelyettes készíti. A működtető az iskola helyiségeit tanítási időn kívüli időszakokban bérbe adja, az iskola igazgatójával egyeztetve. A törvény előírásainak megfelelően az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 16 óra után számos szabadidős és sportegyesület van jelen az iskolában. A Kiss Lenke Kosár-suli kosárlabda, az Újpest Sport Club (Városi Sportiskola) foci, a Torony Sportegylet karate és a Megyer SC judo edzéseket tart a délutáni és esti órákban, az intézményünkben, melyen iskolánk tanulói is részt vesznek. Különféle táncokkal is megismerkedhetnek a tanulók. Az ADONIKA Mozgásművészeti Stúdió a hét minden napján fogadja az óvodás és iskolás korosztályt. Néptánc, akrobatikus rock, hip-hop oktatásra is járhatnak a gyerekek. Az intézményvezetővel, valamint a terembeosztásért felelős vezetővel személyesen tartják a kapcsolatot az oktatók. A területileg illetékes rendvédelmi szervvel való kapcsolattartás Azt a tanulót, aki kötelező tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a rendőrség előtt nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani az iskolából való távollétének jogszabály által 63

64 megengedett okát, a rendőr az iskola igazgatójához kíséri a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjével való előzetes egyeztetés alapján. Az igazgató távollétében a tanulót a vezetői helyettesítés rendje szerint a vezetői feladatok ellátására jogosult illetve azzal megbízott intézményi alkalmazott fogadja, aki egyben az eseményről készített rendőrségi jegyzőkönyv aláírására is jogosított. Részt veszünk az Iskola rendőre programban. Az intézmény vezetője szükség esetén az iskolakerülés megelőzése érdekében személyes találkozót kezdeményez az iskola területének körzeti megbízottjával. Helyi egyházak képviselőivel való kapcsolattartás Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett választható egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcsoktatás. Az intézményünket felkeresett egyházakkal együttműködve felmérjük a tanulók és szülők igényeit. Az egyházak képviselőivel személyesen, illetve elektronikus levelezőrendszeren keresztül tartja az alsós igazgatóhelyettes a kapcsolatot. 7.2 Pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartás A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását az EGYMI utazó gyógypedagógusai biztosítja. Munkájuk rendjét éves munkatervük alapján, a tantárgyfelosztáshoz igazodva egyeztetik az igazgatóhelyettesekkel, az iskola nevelőivel, a fejlesztő pedagógussal. A gyógypedagógus és a tanulók nevelését-oktatását végző pedagógusok rendszeresen kapcsolatot tartanak egymással, tájékoztatják egymást, esetmegbeszéléseket tartanak. A logopédiai ellátást igénylő tanulókat a szakszolgálat logopédusa látja el. Év elején felméri az elsősöket, s a kapott eredményekről beszámol az osztályfőnököknek, fejlesztő 64

65 pedagógusnak. A tantárgyfelosztáshoz igazodva, tanítókkal, szülőkkel előzetesen egyeztetett időpontokban fejlesztést tart a tanulóknak. A szakszolgálat által biztosított iskolapszichológus segítheti a nevelő munkát az intézményben. A kapcsolattartó igazgatóhelyettessel egyeztetve, a pedagógusok jelzése, valamint a szülő beleegyezése után foglalkozik a gyerekekkel. Kérésre óralátogatásokat végez. Iskolánkban a szakszolgálat gyógytestnevelője látja el a gyógytestnevelésre javasolt tanulók fejlesztését. A délutáni sávban fogadja mind a saját, mind a külsős tanulókat. Kapcsolatot tart az igazgatóhelyettesekkel, testnevelő tanárokkal, tanítókkal. A különböző szakértői bizottságokkal a fejlesztő pedagógus, valamint az igazgató írásban, telefonon, a jogszabályban meghatározott rendben tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás főbb formái a szakmai szolgáltató intézményekkel Az iskola pedagógusai rendszeresen részt vesznek a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; Az intézmény együttműködik mindazokkal a szakértőkkel, akik az iskolai szakmai munka ellenőrzését, értékelését végzik. 7.3 A gyermekjóléti szolgálatokkal A gyermekvédelmi szolgálatokkal az iskola igazgatója és a gyermekvédelmi felelős tartja a kapcsolat. Az Iskola gyermekvédelmi tevékenysége kiterjed a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére, csökkentésére. Feladata veszélyeztetettség esetén annak felismerése és lehetőség szerinti megszüntetése. A feltárás célja, hogy a problémákat minél hatékonyabban tudjuk kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Szükség esetén az osztályfőnök pedagógiai szakvéleményt készít a tanulóról. 65

66 A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján melyet személyesen, vagy az igazgatóhelyettesek útján juttatnak el - a veszélyeztető okok feltárása érdekében a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a szülővel. Az iskola eleget tesz jelzési kötelezettségének. Gyermekbántalmazás gyanúja, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztetés esetén az igazgatóval való egyeztetés után írásban értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Igazolatlan hiányzás esetén a törvényben előírt módon felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. Amennyiben a tanuló szülője, gondviselője kéri, hogy magántanulóként folytathassa tanulmányait, az igazgatói döntéshez a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság véleményét be kell szerezni. Az iskola képviselője felkérésre részt vesz esetmegbeszéléseken, jelzőrendszeri konferenciákon, konzultációkon. 7.4 Az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres iskolaorvosi szűrését. Az iskola munkáját e területen az Iskolavédőnői Szolgálat segíti, kijáró munkatárs biztosításával. A védőoltások időpontjáról a védőnő, az iskolafogászat időpontjáról az osztályfőnök ad tájékoztatást. 66

67 8. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 8.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket, a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az ünnepségeken, az éves munkaterv szerinti rendezvényeken a pedagógusok kötelessége az aktív és pontos részvétel. A nemzeti ünnepek megünneplése ünnepélyek, vagy projektnapok, illetve rádiós műsorok keretében történik. Az iskolai faliújságon az ünnephez kapcsolódó dekorációt készítünk. Rádiós megemlékezések alkalmával minden osztály egy szál virággal és mécsessel tiszteleg a hősök, mártírok emléke előtt. Ünnepélyek: (Megjelenés az ünnephez méltó öltözékben.) - tanévnyitó ünnepély, - október 23-i ünnepély, - március 15-i ünnepély, - ballagás, tanévzáró ünnepély. Megemlékezések: - október 6. aradi vértanúk napja 67

68 - február április június 4. a kommunista és egyéb diktatúrák áldozataira való emlékezés a holokauszt áldozataira való emlékezés Nemzeti Összetartozás Napja Egyéb jeles napok: január 21. április 11. április 22. Magyar Kultúra Napja Magyar Költészet Napja A Föld Napja aktuális évfordulókról történő megemlékezések Rendezvényeink: beíratás előtt év során szeptember november december 6. december 13. február: Iskolanyitogató foglalkozásaink a leendő első osztályosok, szüleik és óvópedagógusuk számára; nyílt napok a szülők számára Szülői Fórum Gólyaavató karácsonyi Családbarát-sulinap Márton- napi vigalom Mikulás-járás felső tagozatban, ünnepi műsor, ajándékosztás alsó tagozatban Luca- napi vásár Karácsonyi koncert Farsang- jelmezes felvonulás és bál a felső tagozatban, jelmezbemutató és tréfás versengések az alsó tagozaton 68

69 Költészet napján május: Télbúcsúztató kiszebáb-égetés Versmondó verseny, Anyák Napja ünneplés osztálykeretben Rajzkiállítás Kihívás napja június: Év végi koncert Homoktövis Napok Ballagás Egyéb, hagyományos programok továbbá az őszi múzeumlátogatás, a tavaszi osztálykirándulás, negyedik osztályban az erdei iskola, illetve minden korosztály számára szervezett gazdag kínálatú nyári táborok. Az évnyitó és évzáró kiemelkedő helyet foglalnak el ünnepeink között. Távozó, s az arra érdemes diákok pedig - nevelőtestületi döntés alapján - beírhatják nevüket az iskola Aranykönyvébe. Pedagógusok programjai: Pedagógus karácsony, Pedagógus nap, tanévzáró összejövetel és/vagy közös kirándulás. Kialakult hagyományaink, a közösségformálást, a társas kapcsolatokat, az iskolához való kötődést erősítik, gazdagítják, tiszteletben tartva a tanulók vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti önazonosságát. 69

70 9. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 9.1 Az intézményi védő, óvó előírások A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő. A balesetek elkerülése érdekében az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles ismerni és betartani a szükséges óvintézkedéseket. A létesítmény és a vagyontárgyak megóvása, védelme érdekében az iskola minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért és az energiatakarékos használatáért. A helyiségek rendeltetésszerű használatának szabályait a következő szabályzatok határozzák meg: Házirend, Tűzvédelmi szabályzat Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére, a házirend balesetvédelmi előírásaira, valamint a tanulók kötelességeire a balesetek megelőzésével kapcsolatban. 70

71 Megismerteti a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat és a menekülés rendjét. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a diákok aláírásukkal igazolják. Első osztályosok esetén a nyilatkozatot a szülő írja alá. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyakból- fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés-, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban kell dokumentálni. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótolni kell. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, erdei iskola stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles megtartani. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet fenntartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirend tartalmazza, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 71

72 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata. A bezárt termek kulcsát a portán le kell adni. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró portás, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is. A tantermek, szaktantermek, előadók, tornatermek stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A szertárba a tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A diákönkormányzat a működéshez szükséges termet az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után pedagógus jelenlétében szabadon használhatja. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart a működtető által kijelölt munkavédelmi felelős. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. 72

73 Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Kiemelt figyelmet fordítunk a magatartási függőség és szenvedélybetegségek kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint az agresszió és a bántalmazás megelőzésére. Amennyiben a pedagógus ilyen viselkedésformát észlel, a gyermeket tanító kollégák, valamint az igazgató, igazgatóhelyettes bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, melyen feltárják a szóba jöhető okokat. Amennyiben a konfliktusok ismétlődnek, az igazgató értesíti az iskolapszichológust, s meghatározza azokat az időpontokat, amikor a tanuló köteles a tanácsadáson részt venni. Fokozott figyelemmel kell kísérni a szenvedélybeteg és bántalmazott tanulókat. Az iskola igazgatója figyelemmel kíséri a büfé, valamint az automaták kínálatát, hogy ne árusítsanak olyan terméket, amely nem felel meg az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, vagy amely bármi módon alkalmas lehet a tanulók figyelmének, magatartásának befolyásolására. Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek, illetve - ha az intézményben tartózkodik- a védőnőnek a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. 73

74 Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott iskolatitkár végzi elektronikus felületen. Ha nem áll rendelkezésre elektronikus felület, jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jogszabályban meghatározott határidővel meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött és kinyomtatott/ vagy papír alapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek/gondviselőnek, egy példányt pedig meg kell őrizni. Ezeket a baleseteket ki kell vizsgálni, tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Ha a balest súlyosnak minősül, azonnal telefonon, en, faxon, személyesen- be kell jelenteni a fenntartónak, kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Ha a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás ideje alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége. 9.2 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az Iskola-egészségügyi Szolgálat, az orvos és a védőnő feladatait jogszabályi előírások alapján, az iskolával egyeztetett munkaterv alapján végzik. Az iskola orvosa az előre egyeztetett időpontokban (orvosi vizsgálatok, védőoltások lebonyolítása), míg a védőnő az iskola tanulói létszáma alapján megállapított óraszámban a hét több napján is az iskolában tartózkodik. 74

75 A védőnő vezeti a tanulók egészségügyi nyilvántartását. Elvégzi az általa végezhető vizsgálatokat, ellátja a hozzá forduló betegeket, sérülteket, valamint orvoshoz, szakellátásra irányítja őket. Az egészségügyi szolgálat az alábbi vizsgálatokat végzi: A szülő hozzájárulása esetén a gyermekek fizikális vizsgálata, orvosi vizsgálat, súly, magasságmérés, tápláltsági állapot megítélése, látás, hallás, mozgásszervi szűrés, vérnyomásmérés a második, negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamokon, negyedik osztálytól a pajzsmirigy tapintásos vizsgálata, hatodik évfolyamon pedig a színlátás szűrése történik. A kiszűrt tanulókat háziorvosi, vagy szakorvosi vizsgálatra irányítják, és a szülő együttműködésétől függően a leleteket bekérik. A pediculosis szűrést minden gyermeknél évente háromszor végzik el. A testnevelési csoportbesorolást a szakorvosi leletek figyelembe vételével készítik el, s a gyógytestnevelésre utalt gyermekeknél ha kell, a szülő bevonásával- igyekeznek elérni az azon való részvételt. Az osztályfőnökökkel egyeztetett témákban részt vesznek az egészségnevelésben. Az életkorhoz kötött hatodik és hetedik évfolyamon kötelező védőoltásokat megszervezik, lebonyolítják. Az iskolafogászati ellenőrzésen minden tanuló évente egyszer, az iskolai fogorvos által megküldött időpontban részt vesz. 75

76 9.3 Rendkívüli esemény esetén szükséges intézményi teendők Katasztrófa, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan nem várt, önerőből el nem hárítható esemény, amely az iskolában a nevelő-oktató munka biztonságosát jelentős mértékben zavarja, vagy ellehetetleníti. Rendkívüli esemény bombariadó, katasztrófahelyzet, tűzeset, terrortámadás, egyéb az egészséget és a testi épséget fenyegető helyzet (a továbbiakban: veszélyeztető helyzet). Veszélyeztető helyzet esetén a legfontosabb teendők Ha az intézményben tartózkodó személy az épületben veszélyeztető helyzetet vagy annak fenyegető bekövetkeztének lehetőségét észleli (pl. bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy telefonüzenetet vesz), az eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének, vagy bármely intézkedésre jogosult alkalmazottjának. Az értesített vezető vagy döntésre jogosult alkalmazottja a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a veszélyeztető helyzetet jelző riadót. Ha a veszélyeztető helyzetet jelző riadó bejelentésére okot adó esemény telefonos jelzés útján történik (pl. bomba elhelyezéséről és felrobbantásával való fenyegetés kommunikálása), az üzenetet fogadó lehetőség szerint törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, így igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 76

77 Az épületben tartózkodókat folyamatos csengővel, tűzriadó esetén kolomppal és szóbeli közléssel kell figyelmeztetni. Lehetőség esetén ennek tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó személyek az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában az iskola előtti terület, valamint udvara. A felügyelő pedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A veszélyeztető helyzetet jelző riadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni annak tényét a rendőrségnek, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással való fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket kell értesíteni. Amennyiben hosszabb időt vesz igénybe a veszély elhárítása, a tanulócsoportokat a környező iskolákba kell irányítani. A veszélyeztető helyzetet jelző riadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője a jogszabályban foglaltak szerint pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Rendkívüli eseményről az intézményben tartózkodó igazgató vagy helyettese telefonon azonnal köteles tájékoztatni a fenntartót. Az eseményről írásbeli feljegyzést is kell készíteni, melyet iktatni kell. A veszélyeztető helyzetek esetén a kiürítési terv a Tűzvédelmi szabályzatában található. A pedagógusok felkészítése a tanévnyitó értekezlet napján tartott tűz- baleset- és munkavédelmi oktatáson zajlik, a tanulók pedig az első tanítási napon kapnak erről tájékoztatót. A tanév elején tűz-, illetve bombariadó próbát tartunk az intézményben. 77

78 10. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 10.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet az iskolavezetése fogadja el, és hozza nyilvánosságra. Az ellenőrzési tervtől eltérő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: Igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, önértékelési munkacsoport tagjai a munkaközösségek tagjai (választott társértékelő), nevelőtestület tagjai külön megbízatás alapján. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői megbízatásból következően, a munkaköri leírásuknak megfelelően látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál és a szaktárgyukkal összefüggő területeken, munkaköri leírásnak megfelelően látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. 78

79 Az önértékelési munkacsoport az Önértékelési programban, valamint az Éves önérétkelési terv alapján végzi munkáját. A pedagógiai munka értékelésének területei: pedagógus, vezető, intézmény értékelése. Az önértékelés céljai formái, szempontjait, módszereit, eszközeit az Oktatási Hivatal dolgozza ki. Az intézmény saját elvárásaival kiegészítheti azokat. Az ellenőrzés általános céljai az egyéni és az iskolai célok összehangolása, az önértékelési képesség fejlesztése, folyamatos minőségbiztosítás, a hatékonyság javítása miatti probléma- és konfliktuskezelés fejlesztése, A pedagógusok értékelésének alapelvei tényeken alapuljon, segítő szándékú legyen, a szakmai fejlődést szolgálja, ösztönző hatású legyen, személyre szóló legyen, megfelelő légkörben történjen. Az egyéni ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a dokumentumokban meghatározottak alapján végzi-e munkáját, valamint, az iskola célkitűzései alapján, megfelelő szakmai színvonalon látja-e el feladatait, 79

80 az esetleges hibák korrigálása, a pozitívumok megerősítése, folyamatos fejlődés, képzés és önképzés biztosítása. A pedagógus munka ellenőrzésének formái spontán megfigyelés, tervezett megfigyelés, kérdőíves információ, tanulói teljesítmények vizsgálata, óralátogatás, interjú, dokumentumok (osztálynapló, tanmenetek) vizsgálata, ellenőrzése. Folyamatosan ellenőrzés területei a munkafegyelem (munkakezdés, ügyelet, szakszerű óravezetés stb.), a gyerekekkel való kapcsolattartás, a munkatársi kapcsolatok minősége, a tantermek és egyéb létesítmények színvonalának, esztétikájának megőrzése. Szempontok a pedagógus munka értékeléséhez 1. Pedagógiai módszertani felkészültség, 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, 3. A tanulás támogatása, 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, 80

81 magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség, 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal, óramegbeszélés esetén az órát látogató kollégák jelenlétében kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten értékelni és összegezni kell. A pedagógus munka értékelésének formái nyilvános szóbeli, zártkörű szóbeli, írásos, munkaértékelő interjú. 81

82 11. A TANULÓKKAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZKETES SZABÁLYAI 11.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás rendje el. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A Szülői Közösség és a Diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben, e szervezetek közösen működtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a Diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a Szülői Közösség vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a 82

83 bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló iskolai termet, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte annak folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 83

84 A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. A Diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni, és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a Diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérését követően olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló gondviselőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a gondviselőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a gondviselőt meghatalmazott is képviselheti. 84

85 A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett bizonyítás felvételére van szükség, a fegyelmi tárgyalást feltétlenül meg kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság (a továbbiakban: a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság) folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozza vagy kizárja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 85

86 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban megküldi az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz (másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) továbbítja. áll. A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével fegyelmi büntetés hatálya alatt A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló közeli hozzátartozója, osztályfőnöke illetve tanítója, napközis nevelője, 86

87 felsős tanuló esetén volt tanítója, a fegyelmi vétség sértettje, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 87

88 12. AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ 12.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, valamint az intézményvezető vagy az igazgatóhelyettesek számítógépén tároljuk Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus nyomtatványt az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: 88

89 el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, rá kell vezetni a kiállítás dátumát, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az iratkezelési szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia Az elektronikus-napló kezelési rendje Az e-napló felhasználói csoportjai és feladataik Az intézményünkben használt adminisztrációs szoftver által generált e-napló, a rendszer által generált azonosítóval és jelszóval bármely hálózatra csatlakozott számítógépről elérhető. Az e-napló működtetésével kapcsolatos konkrét feladatokat, határidőket, felelősöket, a Házirend szabályozza. Az iskolavezetésnek automatikus hozzáférése van az e-napló teljes adatbázisához. Elsősorban a rendszer, a napló vezetésével kapcsolatos adatbeviteli és ellenőrzési feladatai vannak. Tanítók, tanárok, osztályfőnökök feladata A tanórai adatok rögzítése, a napló haladási, hiányzási, értékelési részének vezetése, a tanulói adatokban történő változások nyomon követése és adminisztráltatása. Szülők A szülők kizárólag saját gyermekeik napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési jogot az internetes felület eléréséhez. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az 89

90 osztályfőnöktől személyesen vehetik át az intézményben, az első szülői értekezlet alkalmával. Jelszó elvesztése esetén a teendőt a házirend szabályozza. Tanulók A tanulók kizárólag saját napló bejegyzéseikhez kapnak hozzáférési jogot az internetes felületen keresztül. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az osztályfőnök a szülőnek adja át az első szülői értekezleten. Üzemeltetési szabályok Az e-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése. Minden felhasználónak kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata és az eszközök állagának megóvása. A rendszer működtetésének felelőse az igazgató. Az e-napló hitelesítési rendje Havi gyakorisággal le kell menteni a pedagógusok által az adott havi munkaidőről szóló kimutatást. Az éves kimutatást CD-n kell az irattárban elhelyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani a megszabott alakiság követelményeinek megfelelően. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot a tanulói jogviszony megszűnésének eseteiben. 90

91 Az e-napló által kötelezően nyilvántartott adatok: tanuló neve, születési helye, ideje, neme, állampolgársága (nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, igazoló okirat megnevezése, száma), lakóhely, tartózkodási hely címe, címe, tb azonosító jel, szülő, törvényes képviselő név, lakcím, tartózkodási cím, telefonszám, címe, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok (felvétel, köznevelési alapfeladat, szüneteltetés, megszűnés, mulasztás, kiemelt figyelmet igénylő státusz és ennek adatai, tanuló és gyermekbaleseti adatok, oktatási azonosító, magántanulói státusz adatai, magatartás és szorgalmi értékelések, tantárgyi értékelések, fegyelmi és kártérítési ügyek, diákigazolvány sorszáma, évfolyamismétlés adatai, jogviszony létesítés, megszűnés időpontja). 91

92 13. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE 13.1 Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény Pedagógiai programja nyilvános, a KIR-ben, és honlapunkon, valamint nyomtatott formában az igazgató irodájában minden érdeklődő számára szabadon megtekinthető. A Pedagógiai programról ezen túl tájékoztatást kaphatnak Az iskola alkalmazottai: az alkalmazotti közösség értekezletein és a felettesi jogkört gyakorló vezető beosztású alkalmazottaktól, a munkaközösség-vezetőktől a munkaközösségi foglalkozásokon, az iskolavezetőségtől a nevelőtestületi megbeszéléseken és egyéb más megbeszélt módon. A tanulók: az osztályfőnököktől osztályfőnöki órán, a diákönkormányzatot segítő pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein, az iskolavezetéstől a diákközgyűlésen, és egyéb más a nevelőkkel megbeszélt formában. A szülők: a nevelőktől, osztályfőnököktől a szülői értekezleteken és fogadóórákon, az igazgatótól a Szülői Közösség tájékoztató értekezletén, 92

93 az igazgató távollétében az igazgatóhelyettesektől, és egyéb más a nevelőkkel megbeszélt formában. Az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: az intézményi közzétételi listán (KIR), az intézményi honlapon, indokolt esetben személyes tájékoztatás útján. Ha a házirendben érdemi változás történik, akkor a tanulókat a jóváhagyást követő első osztályfőnöki órán, a szülőket a jóváhagyást követő első szülői értekezleten, valamint a honlapon, elektronikus levélben tájékoztatjuk. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor elektronikusan elküldjük a szülőknek. Az iskolai dokumentumok megtekinthetők az iskola honlapján. Iskolánk SZMSZ-e megtalálható a KIR-ben publikált intézményi közzétételi listán, honlapunkon, valamint nyomtatott formában az igazgatói irodában. 93

94 14. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK 14.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek szervezeti formája, időkerete A sajátos nevelési igényű tanulókat iskolánkban utazó gyógypedagógus látja el az órarendhez igazodóan, a szakértői bizottság által meghatározott órakeretben Egyes informatikai, és egyéb eszközöknek a pedagógusok részére történő rendelkezésre bocsátása Informatikai és egyéb eszközök: Az e-napló használatához a nevelőtestület tagjajainak-írásos munkáltatói engedéllyelnotebook-ok vagy iskolai számítógépek állnak rendelkezésre iskolai és otthoni használatra. Ha a pedagógus munkaviszonya megszűnik, köteles a kiadott informatikai eszközt visszaszolgáltatni iskolai állományba. Egyéb IKT eszközöket előzetes feliratkozás után az iskolában bármikor használhatnak. A pedagógus a tanításhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. 94

95 Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönvevőnél marad. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről, beszerzéséről a szakmai munkaközösségek gondoskodnak igazgatói engedélyezést követően. A tanításhoz használt személtető eszközök, anyagok médiák foglalkozásokon való felhasználásának biztosítása a nevelő feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a gondnoknak kell jelenteni, illetve a hibáseszközöket, berendezéseket le kell adni a fent nevezett alkalmazottaknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről az intézkedő alkalmazott tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell Pedagógus által készített eszközök tanórai bevitelének és a munkahelyre bevitt dolgok szabályozása A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be. Az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. A munkába járáshoz, vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat, csak az igazgató engedélyével lehet az intézménybe behozni. E szabály megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozás esetén felel. 95

96 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő, a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben,illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. A tanulók által előállított termékek ellenértékét - abban az esetben, ha értékesítésre kerülnek - a tanuló, illetve a gyámja, vagy törvényes képviselője az Iskola a határon Alapítvány részére felajánlhatja 96

97 14.4 Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség előírása A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan, vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, illetőleg az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén. Az iskolában vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes Szülők tájékoztatása a szükséges eszközökről, segítségnyújtás a kiadások csökkentéséhez A szülőket az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről tájékoztatjuk, melyet aláírásával hagyhat jóvá. Egyéb tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről tanszerlistát állítunk össze, melyet év végén bizonyítványosztáskor kapnak meg a tanulók, szülők. Az első osztályosok ezt a listát beiratkozáskor kapják meg. A szülői kiadások csökkentése céljából a tanszerlista összeállításánál igyekszünk csak a legszükségesebbeket felsorolni, s ha mód van arra, hogy egy taneszközt több évig is használjanak, akkor erre felhívjuk a szülők figyelmét. 97

98 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Közösség és a Diákönkormányzat véleményezte, a nevelőtestület elfogadta. Az SZMSZ rendelkezései nem igényelnek többletkiadást a fenntartótól és a működtetőtől A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetést követően,. december 1-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti a április 1- jén készített (előző) Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a Diákönkormányzat, az Intézményi Tanács, vagy a Szülői Közösség. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. 98

99 15.3 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 99

100 Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az iskola intézményvezetőjének jóváhagyását követően lép életbe. 100

101 MELLÉKLETEK 1.SZ. MELLÉKLET : BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 101

102 HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. OM:

103 1. Az intézmény bélyegzői Körbélyegző-3 db Használata: Az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítésére szolgál. A hitelesítés az igazgató vagy a helyettesítésével megbízott igazgatóhelyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes, iskolatitkár, a munkaköri leírásában szereplő esetekben ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens, a munkaköri leírásában szereplő esetekben Őrzési helye: az intézmény titkársága (2 db) gazdasági iroda Az őrzéssel megbízott személy a mindenkori iskolatitkár, valamint az ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens. 103

104 Kis körbélyegző-2db Használata: Bizonyítványok pótlapjainak, javításainak hitelesítésére szolgál. Használatára jogosultak: az igazgató igazgatóhelyettesek az iskolatitkár osztályfőnökök Őrzési hely: az intézmény titkársága gazdasági iroda Az őrzéssel megbízott személy a mindenkori iskolatitkár, valamint az ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens. 104

105 fejbélyegző-2 db Használata: pecsét. Az intézmény válaszlevelein, borítékokon, bizonyítványokon, törzskönyveken alkalmazott Használatára jogosultak: az igazgató igazgatóhelyettesek az iskolatitkár ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens osztályfőnökök Őrzési hely: az intézmény titkársága gazdasági iroda Az őrzéssel megbízott személy a mindenkori iskolatitkár, valamint az ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens. 105

106 Számlateljesítés igazolására szolgáló bélyegző Használata: A szolgáltatás teljesítését igazoló pecsét, mely az intézményvezető aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: az igazgató ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens Őrzési hely: gazdasági iroda Az őrzéssel megbízott személy az ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens. 106

107 Másolat hitelesítésére szolgáló bélyegző Használata: Hivatalos iratok, dokumentumok másolatának hitelesítésére szolgál, az intézményvezető aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: az igazgató ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens Őrzési hely: gazdasági iroda Az őrzéssel megbízott személy az ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens. 107

108 Díjhitelezve pecsét Használata: Postai küldemények bérmentesítésére szolgáló bélyegző. Használatára jogosultak: az igazgató ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens gazdasági ügyintéző Őrzési hely: gazdasági iroda Az őrzéssel megbízott személy az ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens. 108

109 Az iskola oktatási azonosítójának pecsétje Használata: Bizonyítványokon, törzslapokon alkalmazott pecsét. Használatára jogosultak: az igazgató iskolatitkár igazgatóhelyettesek osztályfőnökök Őrzési hely: iskola titkársága Az őrzéssel megbízott személy a mindenkori iskolatitkár. 109

110 Az intézményvezető aláírás pecsétje Használata: Okleveleken, nem hivatalos dokumentumokon használható sok példány esetén, az igazgató engedélyével. Használatára jogosultak: az igazgató ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens iskolatitkár osztályfőnökök Őrzési hely: gazdasági iroda Az őrzéssel megbízott személy az ügyviteli feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens. 110