M. Á L L. F Ö L D T A N I IN T É Z E T É V I J E L E N T É S E A Z É V R Ő L 205- A NY-I MECSEK MIOCÉNJÉNEK F O HA MI NIEE RÁ S KÉPZŐDMÉNYEI

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "M. Á L L. F Ö L D T A N I IN T É Z E T É V I J E L E N T É S E A Z É V R Ő L 205- A NY-I MECSEK MIOCÉNJÉNEK F O HA MI NIEE RÁ S KÉPZŐDMÉNYEI"

Dóra Somogyiné
5 évvel ezelőtt
Látták:

M. Á L L. F Ö L D T A N I IN T É Z E T É V I J E L E N T É S E A Z 1967.

Ny-i Mecsek területéről néhány mélyfúrás és felszíni feltárás anyagán összehasonlító vizsgálatot végezni.

1 M. Á L L. F Ö L D T A N I IN T É Z E T É V I J E L E N T É S E A Z É V R Ő L 205- A NY-I MECSEK MIOCÉNJÉNEK F O HA MI NIEE RÁ S KÉPZŐDMÉNYEI ír t a : K o b e c zn é L a k y I l o n a A K-i Mecsek miocén képződményeinek Foraminifera feldolgozása után alkalmam volt a Ny-i Mecsek területéről néhány mélyfúrás és felszíni feltárás anyagán összehasonlító vizsgálatot végezni. A K-i Mecsekhez sorolt komló magyaregregyi medencerész tulajdonképpen csak a medence keleti szegélyét jelentette^ A medence nyugati pereme Abaliget Husztót Kishajmás vonalában jelölhető K-i MECSEK Ky-i MECSEK ki. A K-i Mecsekhez hasonlóan itt is medencebeli és medenceperemi kifejlődéseket különíthetünk el. À K-i Mecsek területén megismert és kimutatott foraminiferás szintek ( K o e e c z n é L a k y I. 1904), melyeket ott az egyes részmedencékből lehetett mozaikszerűen egymás fölé helyezni, itt egy szelvényben tanulmányozhatók -és igazolják eddigi megállapításaink helyességét (1. ábra). A Tekeres 1. sz. fúrást tekinthetjük a terület alapszelvényének, mivel a legjellemzőbb medencebeli kifejlődést harán- \ / П у 6 U l _ J 5 X U l и ъ Y. а < K J ' O» o V. ы 3 i I V. г? H < U l х : - J ГУUl < X inj ш t/? I V. % U l X I I I. III. 1. ábra. A Mecsek hegység területén kimutatott miocénkori foraminiferás szintek és fáciesek Szintek: I. globigerinás-orbulinás, II. lagenidaes, III. rotaliás, IV. spiroplectamminás, V. buliminidaes, Il/a. amphisteginás-heterosteginás, Il/b boreliszespeneropíiszes. Fáciesek: 1. miliolinás, 2. cibicideszes, 3. nodophthalmidiumos, 4. Rotalia beccarii-s, 5. Nonion granosum-os, 6. elphidiumos Fig. 1. Miocene foraminiferal horizons and facies revealed in the Mecsek Mountains area Horizons: I. Globigerina Orbulina, II. Lagenidae, III. Hotalia, IV. Spiroplectammina, V. Buliminidae, II/a. Amphistegina Heterostegina, Il/b. Borelis Peneroplis. Facies: 1. Miliolina, 2. Cibicides, 3. Nodophthalmidium, 4. Rotalia beccarii. 5. У onion granosum, 6. Elphidium Ы «o </J а - a j ^ о h - C É o К О w К L J L J 2: L J 1 L J ш 6 c D N * - - J о о C Q = 0 : 0 I I. 1. c/> CU u n % й - О b О ) о Z 3 )

206 K o k e c z n é L a k y I. tolta. A fúrás vizsgált 600 m-es szakasza kőzettani és faunisztikai alapon a következőképpen tagolható : 600.00 379,00 m helvéti halpikkelyes agyagműrga 379.

2 206 K o k e c z n é L a k y I. tolta. A fúrás vizsgált 600 m-es szakasza kőzettani és faunisztikai alapon a következőképpen tagolható : ,00 m helvéti halpikkelyes agyagműrga ,00 m alsótorton lagenidaes szint (slirösszlet) 70,00 67,50 m felsőtorton rotaliás szint ] ,20 m felsőtorton spiroplectamminás turritellás corbulás összlet szint 40,20 28,00 m felsőtorton buliminidaes szint ,80 m szarmata agyagrnárga A fúrásból teljesen hiányzik a törtön barnakőszéntelepes (hidasi) összlet. A fekvő lagenidaes szint és a fedő rotaliás szint közvetlenül megy át egymásba. A fúrás 70,00 120,00 m-es alsótorton szakaszán a Foraminifera-házak nagysága eléri a 2 3 cm-t is, melynek okát a tengervíznek a tufaszórás következtében beállott kémiai változásaiban kereshetjük. Hasonló jelenséget észleltünk a partszegélyi lerakódásokban is. A kishajmási vasúti megálló feltárásának lajta-homokjában 1 2 cm-es Heterosteginák figyelhetők meg. Medencebeli kifejlődést tártak fel a sikondai (0,00 322,00 m) és a magyarszéki (2,60 129,10 m) fúrások, valamint az Egyházabér, Orfü környéki feltárások. Valamennyi minta anyaga az alsótorton lagenidaes szintből származott. Medenceperemi képződményeket tanulmányozhattunk Kishajmás, Kisbodolya, Husztót környékének felszíni feltárásaiban. Ezt a kifejlődést homokok, homokkövek képviselik, melynek kora az amphisteginás-heterosteginás fauna alapján az alsótorton alemeletben rögzíthető. i'vramm'i/era-vizsgálatok alapján a Ny-i Mecsek miocén képződményeit a következőképpen tagolhatjuk : A helvéti halpikkelyes agyagrnárga Foraminiferát nem, vagy csak igen jelentéktelen mennyiségben tartalmaz. A törtön emelet képződményeit gazdag Foraminifera fauna alapján szintezhetjük. Az alsótorton üledéksor agyagrnárga képződményeit a globigerinás orbulinás, majd a finomhomokos márgás rétegeket a lagenidaes szint képviseli. Ugyanebben a szakaszban a peremeken a lajtaösszlet képződményeit (homokok, homokkövek) amphisteginás-heterosteginás faunával jellemezhetjük. Az alsótorton rétegek lerakódása után továbbra is intenzív volt a süllyedés és így a Ny-i Mecsek területén a kőszenes kifejlődés kimarad. A felsőtorton turritellás-corbulás összletet a rotaliás, spiroplectamminás és buliminidaes szintek képviselik. A szarmata emelet vékony csökkentsósvízi-sekélytengeri lerakódásaiban a foraminiferás fáciesek nem követhetők úgy, mint a K-i Mecsek nagy vastagságú képződményeiben. Csupán a Cibicides-es és a Rotalia beccarii-s fácies mutatható ki. A Ny-i Mecsek területén lassú süllyedéssel kialakult nyugodt aljzatú üledékgyűjtő medence nagy vastagságú alsótorton képződményeiből több olyan Foraminifera faj ismeretes, melyeket a K-i Mecsek mozgékonyabb, állandóan változó mélységű részmedencéiből nem lehetett kimutatni. A K-i Mecsek miocén képződményeiből végzett vizsgálataim alapján 218 Foraminifera faj vált ismertté. A Mecsek hegységi miocén Foraminifera faunakép teljességére törekedve végzett további vizsgálatok során a Ny-i Mecsekből a már ismerteken kívül újabb 44 faj került elő (I III. tábla):

3 A N y-i Mecsek miocénjének foraminiferás képződményei 207 Miliolidae Quinqueloculina agglutinans d Orbig n y Quinqueloculina buchiana d Orbig n y Spiroloculina canaliculata d Or b ig n y Spiroloculina crassa Seguenza Spiroloculina striatula T en D am et R einhold Pyrgo anodonta (K a r r e r) Lagenidae Robulus arcuatus (K a r r e r) Robulus costatus (Fichtel et M oll) Robulus crassus (d Or b ig n y) Robulus dubius (Seg uenza) Robulus paulae (K a r r e r) Robulus septentrionales Cushman Robidus smilis (d Or b ig n y) Lenticulina hörnesi (R euss) Planularia helena (K a r r e r) Planularia grundensis (K a r r e r) Planularia moravica (K a r r e r) Planularia reniformis (d Orb ig n y) Marginulina basispinosa Cushman et R enz Marginulina dingdeni T en D am et R einhold Marginulina echinata N eugeboren Marginulina nodosa Seguenza Marginulina pustulosa N eugeboren Marginulina senni (Cushman et R en z) Dentalina antennula d Ok big n y Dentalina vertebralis (B ätsch) Nodosaria bacilloides H antken Nodosaria conica Silvestri Nodosaria pentecostata Costa Nodosaria reussiana N eugeboren Nodosaria scalaris (B ätsch) var. sagamienis (A sano) Saracenaria latifrons (B r a d y ) Lingulina costata d Orbig n y Palmula appendicifera N yírő Frondicularia annularis d Orbig n y Prondicularia badenensis K arrer Frondicularia laevigata K arrer Frondicularia réussi K arrer II e t e r oh e l i c i d a e Nodogenerina dimorpha (Jones et P a r k e r) var. ornata (Sch u bert)

4 208 K o b e c zn é L a k y I. В и l iminid a e Entosolenia bidens (Cushman) Bolivina arta M acfadyen Uviqerina macrocarinata P app et T urnovsky Uvigerina pygmoides P app et T urnovsky FELHASZNÁLT IRODALOM B ó n a J. K e b n e b n é Sü m e g i К. 1966: Mikropaleontológiai vizsgálatok a Tekeres 1. sz. földtani alapfúrás miocén képződményein. Földt. Int. Évi Jel ről pp H á m o b G. Já m b o b A. 1964: A K-i és Ny-i Mecsek miocén képződményeinek párhuzamosítási lehetőségei. Földt. Közi pp K o b e c zn é L a k y : A K-i Mecsek miocén Foraminifera faunájának vizsgálata. Földt. Int. Évi Jel től I. pp V it á l is S. 1934: Sikondafürdő és környékének hidrológiai viszonyai. Hidr. Közi. 13. pp I. Tábla - Flate I. 1. Q u in q u e lo c u lm a a g g lu t in a n s d O r b i g n y ; 50 X 2. Q u in q u e lo c u lin a b u c h ia n a d O r b i g n y ; 4 0 X 3. S p ir o lo c u l in a c a n a lic u la t a d O r b i g n y ; 25 X 4. S p ir o lo c u l in a c ra s s a Se g u e n z a ; 20 X 5. S p ir o lo c u l in a s t r ia t u la T e n D a m et R e in h o l d ; 1 5 X 6. P y r g o a n o d o n ta (K a e e e b ) ; 20 X 7. R o b u lu s s i m i l i s d O b b i g n y ; 30 X 8. R o b u lu s c o s ta tu s (F ic h t e l et M o l l ) ; 3 0 X 9. R o b u lu s c r a s s u s (d O b b ig n y ); 2 5 X 10. R o b u lu s s e p t e n t r io n a lis C u s h m a n ; 3 0 X 11. P l a n u l a r i a h e le n a (K a e e e r ) ; 30 X 12. R o b u lu s p a u la e (K a r b e r ) ; 40 X 13. P la n u l a r i a m o ra v ic a (K a b b e b ); 3 0 X 6. Tekeres 1. sz. f. 67,00 70,00 m 1 5. Tekeres 1. sz. f. 80,00 82,00 m Tekeres 1. sz. f. 85,30 87,00 m

5 14 MAFI Évi Jelentés évről A N y-i Mecsek miocénjének foraminiferás képződményei 209

6 210 K o r e c zn é L a k y I. П. Tábla Plate П. 1. P l a n u l a r i a c jr u n d e n s is (K a k e e k ) ; ÍOX 2. P l a n u l a r i a r e n i f o r m i s (d O b b ig n y ); 10 X 3. M a r g i n u l i n a e c h in a ta N e u g e b o b e n ; 2 0 X 4. M a r g i n u l i n a n o d o sa Se Gu e n z a ; 20 X 5. M a r g i n u l i n a d in g d e n i T e n D a m et R e in h o l d ; 4 0 X 6. M a r g i n u l i n a p u s t u lo s a N e u g e b o r e n ; 30 X 7 8. N o d o s a r ia b a c illo id e s H a n t k e n ; 40X, 60X 9. D e n t a lin a v e r t e b r a lis (B ä t s c h ); 10X 10. N o d o s a r ia c o n ic a Silv e s t b i; 10 X 11. N o d o s a r ia p e n te c o sta ta Co s t a ; 20 X 12. N o d o s a r ia r e u s s ia n a N e u g e b o r e n ; 30X 13. D e n t a lin a a n t e n n u la d O r b i g n y ; 4 0 X 14. N o d o s a r ia s c a la r is var. s a g a m ie n s is (A s a n o ); 30 X 15. E n t o s o le n ia b id e n s (Cu s h m a n ); 4 0 X 16. S a r a c e n a r ia l a t if r o n s (B b a d y ); 5 0 X 17. M a r g i n u l i n a b a s is p in o s a (Cu s h m a n et R e n z ) ; 40 X 18. L i n g u l in a c o sta ta d O b b i g n y ; 12 X 19. M a r g i n u l i n a s e n n i (Cu s h m a n et R e n z ) ; 3 0 X 20. N o d o g e n e rin a d im o r p h a var. o rn a ta (Sc h u b e r t ); 1 5 X 1, 2, 12, 18. Tekeres 1. sz. f. 80,00 82,00 m 3 11, 13, 14, 17, 19. Tekeres 1. sz. f. 102,00 104,00 m 15, 16, 20. Tekeres 1. sz. f. 98,00 100,00 m

7 14 A N y-i Mecsek miocénjének foraminiferás képződményei 211

8 212 K o r e o zn é L a k y I. III. Tábla Plate III. 1, 4. F r o n d ic u la r ia a n n u la r is d O r b ig n y 2. F r o n d ic u la r ia r é u s s i K a r r e r 3. F r o n d ic u la r ia b a d e n e n s is K a r r e r 5. U v ig e r in a m a c ro c a rin a ta P a p p et T u r n o v s k v ß. U v ig e r in a p y g m o id e s P a p p et T ü e n o v s k y 7. P a lm u la a p p e n d ic ife ra N y ír ó 8. F r o n d ic u la r ia la e v ig a ta K a r r e r 9. R o b n lu s d u b iu s (Segttenza) 10. R o b u lu s a rc u a t u s ( K a r r e r ) 11. L e n t ic u lin a h ö r n e s i (B etjss) 12. B o l i v i n a a rta M a c f a d y e n 1, 2, 4 10, 12. Tekeres 1. sz. f. 80,00 82,00 m 3. Tekeres 1. sz. f. 100,00 102,00 m 11. Egyházabértől É ÉNy-ra az országút bevágásából Nagyítás: 10 X Fotó: KISS ANNAMÁRIA KISS JÚLIA

9 A N y-i Mecsek miocénjének foraminiferás képződményei 213

10 214 K o recztíé L a k y I. F O R A M IN IF E R A O F T H E W E S T E R N M E C S E K M O U N T A IN S M IO C E N E by I. K obecz L ak y As shown in an earlier paper (I. K obecz-l a k y 1964), several superimposed foraminiferal horizons were revealed from mozaies of information from particular basin portions in the eastern Mecsek Mountains area. In the western Mecsek Mountains they can be studied within one geological section, confirming the author s earlier conclusions (Fig. 1). Foraminiferal results have permitted to distinguish the following units within the Miocene of the western Mecsek Mountains : The Helvetian fish-scale clayey marls contain very insignificant amounts o f Foraminifera, if any. The Tortonian deposits can be subdivided on the basis of an abundant foraminiferal fauna. The Lower Tortonian clayey marls are represented by the Globigerina Orbulina Horizon, the fine-sandy marls by the Lagenidae Horizon. Within this same unit, the marginal Leitha Formation (sands, sandstones) is characterized by an A mphistegi n a Hete roste g ina fauna. After the Lower Tortonian sedimentation the area still subsided at a speedy rate, so that coal-bearing facies are absent in the area. The Upper Tortonian Tmritella Corbula sequence is represented by the Rotalia, Spiroplectammina and Buliminidae Horizons. The brackish-water and neritic sediments of the S armatian are of reduced thickness, therefore the foraminiferal facies cannot be traced so readily as it is the case with the thick Sarmatian of the eastern Mecsek Mountains. Only the Cibicides and Rotalia beccarii facies can be shown to occur. In the eastern Mecsek Mountains Miocene 218 foraminiferal species had been identified. The author s investigation of the western Mecsek Mountains Miocene has contributed with additional 44 species to the foraminiferal record of the Miocene of the Mecsek Mountains.

Hasonló dokumentumok

ö Á É ö ö í Á É í

ö Á É ö ö í Á É í ő Í É ő É í í ö ö ü ü ö ü Í ö ö í í ö í ü ő í í ö ö ö ü ő ö ü í ő ö ö í Í ö ő ö í ö í ü ő í ö Í ö ú ő í ÍÉ ö í ö í ö ö ü ő ö í ü ü ö ü ö ö ö Í ö ü ö ö ö ö ö í ö É Í Í ü ö ö ő ö ö ő Ő