MNB Füzetek 2000/5 MIRE JÓ A FOGYASZTÓI-ÁR STATISZTIKA. Ferenczi Barnabás Valkovszky Sándor Vincze János: augusztus

Átírás

1 MNB Füzeek 2/5 Ferencz Barnabás Valkovszky Sándor Vncze János: MIRE JÓ A FOGYASZTÓI-ÁR STATISZTIKA 2. auguszus

2 ISSN ISBN Onlne ISSN: Ferencz Barnabás: Közgazdaság és kuaás főoszály, Moneárs és államházarás kuaás oszály, munkaárs E-mal: Valkovszky Sándor: Közgazdaság és kuaás főoszály, Modellezés oszály, munkaárs E-mal: Vncze János: Közgazdaság és kuaás főoszály, Modellezés oszály, anácsadó E-mal: E kadványsoroza a Magyar Nemze Bankban készül elemző és kuaó munkák eredménye aralmazza, és célja, hogy az olvasóka olyan észrevéelekre öszönözze, melyeke a szerzők felhasználhanak ovább kuaásakban. Az elemzések a szerzők véleményé ükrözk, s nem felélenül esnek egybe az MNB hvaalos véleményével. Magyar Nemze Bank 85 Budaes Szabadság ér 8-9. h:// 2

3 Összefoglalás A dolgoza az nflácó ö különböző asekusával foglalkozk. Nylvánvalónak űnk, hogy a megélheés kölségek válozása, a énzarás kölsége, a reálkama és a reálárfolyam számíása, lleőleg a moneárs nflácó ndexének koordnácós funkcója más-más köveelményeke ámasz az árndexszel szemben. A szerzők véleménye szern az nflácó roblémakörének úlzo leegyszerűsíésére veze, ha az egyelen unverzáls muaóval kívánjuk megragadn. A haza fogyaszó-ár saszka jelen állaoában szán az elméle nflácó- fogalmak egykének sem feleleheő meg. A anulmány megfogalmaz néhány, a fogyaszó-ár saszka meodkájával kacsolaos javaslao. Ugyanakkor a CPI saszka az egyk legjobb mnőségű adaforrás. Ennek jobb khasználása érdekében a anulmány, részn a vázol roblémák lluszrálásakén, kísérlee esz a rendelkezésre álló adasorok bázsán az egyes felhasználás erüleeknek eorekus alaon megfelelő, elemzés célú muaók kalakíására. 3

4 4

5 Taralom Összefoglalás...3 Taralom...5. Bevezeés A haza fogyaszó árndex önmagában A fogyaszó árndex mn megélheés kölség ndex A fogyaszó árndex, mn a énzarás kölségének ndexe Reálkama számíáshoz használ árndex Reálárfolyam és CPI Versenykéesség és valuaac nyomás CPI-alaú reálárfolyam, mn leadng ndcaor Belső reálárfolyam számíása a dezaggregál CPI-ből Magnflácó: várakozások alakíása és koordnácós funkcó Összefoglalás és gazdaságolka kövekezeések...43 Irodalom...46 I. Függelék Tábláza A különféle súlyozású árndexek és a hvaalos fogyaszó árndex leíró saszká* Tábláza A különféle súlyozás álal eredményeze legnagyobb és legksebb súlyú csoor Tábláza Az 5. fejeze CPI-6 csoorosíása Tábláza Az egyes klaszerek KSH szern súlya ábra A különféle súlyozású árndexek és a hvaalos fogyaszó árndex 2 hav üeme ábra Helyeesíés rugalmasság alaján számío súlyok különböző béa araméerek ll. dőszakok eseén első közelíés ábra A közö dőszakra számío súlyok a arós fogyaszás ckkek és az admnszrál árazású javak elhagyásával ábra A számío, reálkama releváns árndex elérése a CPI-ől szn logarmusa ábra Reálkamaláb-releváns árndexek A különböző dőszakokra számío árndex és a CPI elérése logarmkus szn ábra A szezonálsan gazío CPI ll. módosío CPI alaján számío ex ane reálkamaok ábra A klaszerek relaív árrendje, mn a eljes CPI-ől való elérés logarmkus szn ábra Tradeable és non-radeable árndexek különböző araméerbecslés-szelekcós krérumok melle ábra Belső reálárfolyam, avagy a non-radeable / radeable árndexek elérése különböző szelekcós araméerek eseén logarmkus sznek ábra Az dősorok korrelácó ábra Különböző reál-effekív árfolyam ndexek...59 II. Függelék...6 5

6 6

7 . Bevezeés A fogyaszó árak alakulása ma a legnagyobb fgyelemmel kísér makrogazdaság ndkáorok közé arozk. A közon bankok evékenysége érékelésének egyk, néhány eseben szne egyelen, szemonja a fogyaszó árszínvonal válozásával mér nflácó alakulása. Ezen anulmány főkén közon bank, makroelemző szemonból foglalkozk a fogyaszó ár-saszka ma magyarország rendszerének roblémával. A anulmány egyrészről az vzsgálja, hogy mlyen jellegű válozások lennének célszerűek ebben a rendszerben, de avval s foglalkozunk, hogy a jelenleg meglévő nformácók újrakombnálása hogyan segíhe a makroökonóma elemzés. Inflácó ala az álalános árszínvonal válozásá érjük, megkülönbözeve az az egyes ermékek vagy szolgálaások árának válozásáól. A mérés során kndulás onunk az egyed árválozásokra vonakozó megfgyelések, amelyeke valamlyen maemaka formula segíségével aggregálunk, vagy héköznabb nyelven, álagolunk. Az első robléma az, hogy egy ado aggregál árndexbe mlyen íusú egyed áraka vegyünk be. Mvel különlegesen érdekesnek szokás aran azoka az áraka, amelyek fogyaszás javakra lleve szolgálaásokra vonakoznak, lleve mvel ezen árak megfgyelése relaíve egyszerű be kell menn egy üzlebe és fel kell írn, am láunk az összes leheséges árndex közö kemelkedő jelenősége kaak a fogyaszó árndexek. Azonban a megfgyelés módszerana számos bonyolul roblémá ve fel. Hány bolba menjünk be, hány ermék árá írjuk fel, mlyen gyakran, vajon m örénjen, ha a bol bezár sb. Egy másk robléma a megfelelő álagolás formula kválaszása. Álagolás roblémánk nylván nem lenne, ha mnden áru ára mndg egyforma üemben válozna. Ez azonban sajnos nem gaz, és nemcsak rövd, hanem hosszú ávon sem. A arós relaív árválozások énye felve az a kérdés, hogy mlyen súllyal szereeljenek az álagolásban az egyes komonensek. Kézenfekvőnek űnk, bár, mn lán fogjuk, közel sem felélenül helyes válaszás az egyes áruk szolgálaások összkadáson belül arányával örénő súlyozás. Ennek a megoldásnak s megvan az a roblémája ersze, hogy a gyakorlaban ezek a részesedések s váloznak, ráadásul a saszka rendszerek csak késéssel udják megfgyeln ezeke a válozásoka. Felmerülnek ovább elv jelenőségű roblémák s. Az egyk lyen robléma az áruk mnőség válozásának fgyelembe véele az árndex számíásnál, vagys az, hogy egy áru nevének válozalansága az dőben ngadozó, lleve endencózusan módosuló mnősége rejhe. A mnőség válozás secáls esee az új áruk megjelenése roblémája. Hogyan mérjük valamnek az árválozásá, ha az az előző dőszakban nem léeze, és m együnk azokkal az árukkal, amk volak, de már nncsenek a acon? Mndenü a vlágban a saszka hvaalok kényelenek válaszoka adn a fen kérdések mndegykére. Nem-saszkus kívülállók úgy vélhenék, hogy megmaradhanak boldog udalanságukban az oeraconalzálás echnka részlee lleően: smerve ugyan az nflácó mérésének eselegességé reménykedhenek mndazonálal a szakérőkben, akk ez a bzonyalanságo mnmumra csökkenk. De legalább s bízhanának abban, hogy a hbák nem nagyok, lleve vélelenszerűek, vagys a orzíás lehe egyformán ozív vagy negaív s. Sajnos ez az omsa álláson nem arhaó. 995-ben Alan Greensan a Federal Reserve Board Fed elnöke egy kongresszus bzoságnak az monda, hogy a Fed 7

8 számíása szern az USA hvaalos fogyaszó árndexe.5-.5 %-kal nagyobb nflácó mua rendszeresen, mn a ényleges megélheés kölség válozás. A bejelenés azér vol dráma, mer Greensan ezuán hozzáee, hogy ha végrehajanák a szükséges, lefelé örénő korrekcó, az 5 év ala mnegy 55 mllárd dollárral csökkenhené a kölségveés defce Moulon, 996. Az USA-ban a jólé jellegű kfzeéseke a fogyaszó árndex alaján valorzálják, a nomnáls ranszfereke gyekezvén reálérékben meghaározo sznen aran. Kszámíhaó, hogy még egy lyen kcs, akár csuán %-os korrekcó s haalmas kövekezményekkel járna a jövedelem újraeloszására egy olyan eródusban, amkor a mér nflácó 3 % körül vol. A meghallgaás köveően lérejö egy ad hoc bzoság, amely jelenésében alaveően megerősíee Greensan becslésé, év.8 és.6 % közö adva meg a fogyaszó ár nflácó felülbecslésének méréké. Lásd Boskn e al, 998. Mn a bzoság agja álal íro ckk rámua, mndezek fényében lényegesen á kellene alakían az amerka gazdaságról alkoo kée, rerosekve s. A gazdaságsaszka ugyans gyakran egymással összefüggő megfgyelésekből éíkezk, s a fogyaszó árak felülbecslése kha a fogyaszás, a GDP, vagy a ermelékenység mérésére s. A konkré eseben a felülbecslés az jelenené, hogy az uóbb évzedekben az amerka gazdaság nemcsak az nflácó, hanem a reál növekedés ekneében s sokkal jobban működö, mn ahogyan az korábban gondolák Boskn e al., 998. Mnden roblémája ellenére a fogyaszó árndex Consumer Prce Index, CPI saszka az egyk legjobb gazdaságsaszka adaforrás az adagyűjés jellege, sűrűsége ma. A magyar fogyaszó ársaszkának s kéíe rendszere van, am meghaározo módszerek alaján örénő nformácók gyűjéséől kezdődk, és különböző számíás eljárásokkal kermel saszka muaók ublkálásában végződk. Az alanformácókból azonban számalan módon juhaunk felhasználásra alkalmas aggregál ndexekhez. A helyes súlyozás öbb szemonból s kérdéses. Beláhaó, hogy különböző célokra különböző súlyozás az omáls, és a kadás súlyokól el lehe, és néha el s kell érn. A súlyozás helyes megválaszása azonban kuaás gényel. A fen amerka élda az s gazolja, hogy az alasaszka módszereke s fonos fejleszen, és ez gyakran közvelen olka érvekkel s aláámaszhaó. Megelőlegezve megállaíásanka úgy véljük, hogy a ma hav fogyaszó árndexe az Euróa Unó álal megköveel harmonzál fogyaszó árndexszel HICP kellene azonossá enn. 2 Ez az árndexe az Eurosa drekívának bearásával, de az azok álal megengede szabadságfokok khasználásával úgy kellene megkonsruáln, hogy a gyors gazdaság áalakulásból adódó válozásoka mnél jobban rerezenálja. Mvel azonban a HICP nem megélheés kölség ndex, vszon egy jó megélheés kölség ndex előállíása ársadalmlag hasznos lenne, fonosnak arjuk, hogy a KSH lyen ermészeű ndexe, ha nem s hav rendszerességgel, előállíson és ublkáljon. Természeesen az ndex nevében s el kell, hogy érjen a fogyaszó árndexől. A magnflácós ndexről úgy gondoljuk, hogy gaz funkcójának megfelelően a Az ún. CPI- vagy Advsory Commsson dokumenuma hozzáférheőek a Bureau of Labor Sascs BLS honlaján h://sas/bls.gov/chome.hm, lleve a Journal of Economc Persecves 998. él számában alálhaó szmózum ckke közö. 2 A harmonzál árndex lérehozása ersze eől függelen s szükséges az unós csalakozáshoz, és ennek munkála folymaban vannak. Javaslaunk lényege az, hogy a harmonzál árndex helyeesíse a jelenleg fogyaszó árndexe. 8

9 moneárs olkáról nyúj nformácóka, konkréan az ükröz, hogy mlyen áralakulásoka ar a moneárs olka válaszadásra érdemesnek, és konsruálásakor elsősorban ez a szemono kell fgyelembe venn. 3 Tovább javaslaank nem fogyaszó árndexek, hanem a dezaggregál fogyaszó árakból kalakío elemzés célokra használ ndkáorok előállíására rányulnak. Javaslao eszünk egy reálkamaláb mérésre alkalmas ndex, és egy fogyaszó árakon alauló adafüggő belső reálárfolyam ndex számíás eljárására. Először a 2. fejezeben rövd leírás adunk a jelenleg magyar CPI-ről, majd a kövekező ö rész a fogyaszó ársaszka ö leheséges felhasználás módjának roblémájá vzsgálja. A 3. fejezeben a CPI, mn megélheés kölség ndex, a 4. fejezeben mn énzarás kölség ndex szereel. Az 5. fejeze a reálkamaszámíással, a 6. fejeze a reálárfolyam muaókkal, a 7. fejeze edg a magnflácó roblémájával foglalkozk. A záró részben összefoglaljuk megállaíásanka, és kérünk a CPI módszeran bzonyos gyakorla vonakozásara. 2. A haza fogyaszó árndex önmagában Hogyan defnála a KSH a fogyaszó árndexe bevezeésekor? A dokumenumok szern 4 az a lakosság valód árakon örénő, vásárol fogyaszásának az árndexe. Ez a gyakorlaban egy évene újra rögzíe múlbel ké évvel korább rerezenaív fogyaszó kosár kölségének válozásával mér a KSH. A kosárban csak vásárol ermékek és szolgálaások szereelnek, a beruházás/ermelés célú lleve a nem közvelen énzbel kadások fejében elérheő javak éldául házarás kereek közö előállío javak vagy közösség szolgálaások nem. Ez alól van egy kvéel, a sajá ulajdonú lakás éele. Fonos szemon vol, hogy a fogyaszó árndex konzszens legyen a GDP-saszkában szerelő lakosság vásárol fogyaszás kaegórával. Ezzel magyarázhaó, hogy a használ ckkek ára smé egy kvéelől eleknve használ gékocs kmaradak a fogyaszó árndexből. Mlyen konkré éelekből áll a haza fogyaszó árndex? A fogyaszó árndexe alkoó 6 csoor aralmaz folyó fogyaszásunk részé kéező, a mndenna vásárol fogyaszás körébe arozó ermékeke és szolgálaásoka, lleve rkábban vásárol arós fogyaszás javaka, és egy secálsan számío muál éel. A arós fogyaszás ckkek közö arós házarás ckkek búorza, géek, sb., járművek új és használ gékocs, moor, sb. és arós kuluráls ckkek TV, vdeó, sb. lleve ékszerek egyarán szereelnek; eseükben maga a véelár szereel a fogyaszó árndexben. Van ké érdekes éelünk s. A fogyaszó árndexre ado defnícója fényében maga a KSH s kvéelnek arja egyrész a sajá ulajdonú lakás 6. sz. éelé, mer ez nem kacsolódk konkré vásárlás ranzakcóhoz; másrész a használ személygékocs 4.sz. éel, mer az nem felel meg az SNArendszer egyszer számbavéel elvének. Kérdés, hogy e kvéelek mkéen kelekezek. Az első a fogyaszó árndex egyedleg legnagyobb súlyú éelé kéező kvéelről anny udunk, hogy a émában 99 őszén rendeze ársadalm-szakma ván konszenzus alakul k abban, hogy egyfelől a lakásberuházás árndexe ne szereeljen a fogyaszó árndexben, mer nem része a fogyaszásnak, és csak a 3 Mvel ez nem alasaszka, magnflácós ndexe bármely nézmény magán vagy köz számolha és ublkálha. 4 Ebben a részben a KSH hvaalos kadványa veük alaul: KSH [992] és [998]. 9

10 lakosság elenyésző hányadára vonakozk, másfelől a sajá ulajdonú lakással kacsolaos kölségeke valamkéen [sajá kemelés] muál lakbér formájában fgyelembe kell venn 5. Érdekes a másk kvéel eseében alkalmazo érv s. A használ ckkeke, mvel azoka korábban, újonnan vásárolva fogyaszáskén egyszer már elszámolák, nem veszk be a fogyaszó árndexbe a használ auók éelé azonban, jelenőségénél és secáls jellegénél fogva, gen. 6 Am az egyelen árndexszé aggregálás, azaz a súlyrendszer és álagolás lle, a KSH a mnában szerelő egyed áraka a rögzíe súlyozású Laseyres-íusú árndex formájában, az aggregácó mnden sznjén száman álagolással súlyozza össze álagos árndexszé, ahol a súlyszerkeze a ké évvel korább lakosság vásárol fogyaszás kadások alaján éven belül rögzíe. Érdekes módon azonban a fogyaszó árndexe alkoó 6 csoorból nem mndegyknek válozk évene a súlya. Egyes élelmszerek l. ojás, marha- és borjúhús, arósío éelek, ermékek moorkerékár, lakásjavíó és karbanaró ckkek és szolgálaások auókölcsönzés és garázsbérle kadás súlya az elmúl nyolc évből három alkalommal válozo csuán. Máskéen ugyanez: míg 993, 996 és 2 években a megelőző évhez kées szne mnden éel súlya módosul, addg 995, 997 és 998 években a csoorok kéharmad-négyööd részének nem válozo a súlya! A válozaások relaív gyakorságáról az gondolhanánk, hogy az árfelírás relaív kölségességével függ össze: az olcsón megfgyelheő regulál áras és energa éelek súlya szne mnden évben módosul. Ennek azonban ellenmond, hogy a súlyoka a házarás kölségveés felmérés kereében gyűjö adaok alaján készík. Mndez arra ual, hogy a KSH a fogyaszó árndex súlyrendszeré nem kzárólag a házarás kadás felvéel alaján alakíja; az egyéb szemonokról azonban nem rendelkezünk nformácóval. 3. A fogyaszó árndex mn megélheés kölség ndex A haza fogyaszó árndex, noha az a felhasználók zöme megélheés kölség íusú cos of lvng ndexkén érelmez, és aralmaz s megélheés kölség íusú elemeke, nem eljesen az, ráadásul az ársaszka jelenleg rendszerében nem s nagyon eheő azzá. Ennek háerében a fogyaszó árndexekkel kacsolaban felmerülő álalános roblémák éldául a helyeesíés haás elhanyagolása, a arós fogyaszás ckkek árának mérése, a mnőség-válozás és az új ermékek megjelenésének kezelése, lleve Magyarország-secfkus ényezők az önfogyaszás lleve a közösség szolgálaások árndexből khagyása állnak. Ezek az árndex-számíással 5 A lakhaással kacsolaos árak számbavéele sajáosnak eknheő. Az árndexben szereel az önkormányza lakások bérle díja, de a ac lakbérek nem. Nem vlágos, a szakérőknek mér vol hányérzeük a sajá ulajdonú lakásban élők kölségevel kacsolaban, hszen az árndexben már szereel a ársasház közös kölség lleve a lakásjavíás és karbanarás kölségének árndexe. A sajá ulajdonú lakás használaára vonakozó ár- onosabban: kölségndex mérése azér degen a vásárol fogyaszás defnícóól, mer eseükben nncs szó énzkadással járó ranzakcókról, így nem s lehe megfgyeln az az ára lleve kölsége, am ők a lakhaás szolgálaásér fzenek. Ennek ún. muálása során a KSH egyéb megfgyelheő ár-nformácók, a lakáskarbanarás már egyszer számbave kölsége alaján, ndrek módon számíja e éel árndexé. 6 A kvéelek mögö érvelés az álagos fogyaszó feléeleze vselkedésén alaul. Ez felve a Varan [989] álal bemuao roblémá: gazdaság jelenségek megíélésekor a rerezenaív egyénből való kndulás félrevezeő a kérdés szemonjából dönő, azaz margnáls helyzeűek fgyelmen kívül hagyása ma.

11 kacsolaos, a Bevezeés elején emlíe ké roblémával mlyen áraka és hogyan aggregáljunk függnek össze, amn az alább csoorososíásunk muaja: A robléma Magyarországsecfkussága Álalános Secfkus Az árndexszámíás mely sznjén kerül elő: Mna kalakíása arós jószágok nem vásárol fogyaszás Aggregálás módja - helyeesíés haás - mnőségválozás - új jószágok A haza fogyaszó árndexe a megélheés kölség ndexkén való érelmezés érdekében olyan mérékben kellene módosían, hogy ennek a rendszeres öbbleráfordíás génye valószínűleg nem enné leheővé a hav gyakorságú ublkálás. Ez azonban egy valód megélheés kölség muaónál nem eknjük roblémának. Makroökonóma szemonból a megélheés kölség muaók számíásának célja ugyans a fogyaszó reálbér-alakulás, lleve ennek alaján a munkaac és az nflácó köz kacsola vzsgálaa. Mvel a szerződések hosszabb-rövdebb dőszakra nomnálsan rögzíeek, reálhaásuk megíélésekor nem az árszn hav ngadozásá kell alaul vennünk, hanem annak ermanens komonensé onosabban, az erre rányuló várakozásoka. Így nem jelen roblémá, ha egy megélheés kölség íusú fogyaszó árndex nem hav rendszerességgel áll rendelkezésre, amennyben ez leheővé esz a defnícónak megfelelő számíások elvégzésé, lleve csökken a zaj jelenőségé. A gyakorlaban megélheés kölség ndexe egy rögzíe fogyaszó kosár különböző árak melle ve kölségekén defnáljuk fxed baske aroach: * * * P,, q q / q, ahol q * a referenca-kosár, amnek megválaszásakor künee szeree jászk a bázs-dőszakbel Laseyres-ndex vagy árgydőszak Paasche-ndex kosár, de lehe bárm más s, éldául ezek kombnácója l. Fsher-ndex. A megélheés kölség ndex fen felírása az ún. emrkus vagy Dewer [983] megfogalmazásában mechankus árndexeke alaozza meg; közgazdaság elméleből ezek csak megszoríásokkal vezeheők le. Az alábbakban a gyakorlaban használaos árndexformulákhoz vezeő elméle érvelés foglaljuk össze. A megélheés kölség ndex elméle defnícójá a mkroökonómából smer fogyaszó hasznosság-maxmalzálásból vezehejük le: egy ado hasznosság szn ehá nem felélenül ado fogyaszó kosár eléréséhez szükséges jövedelem válozása az ndrek hasznosság függvény nverzekén előálló ún. kadás függvény. Az elméle megélheés kölség ndex ehá egy ado referenca hasznosság szn bázs-dőszakbel, lleve árgydőszakbel árak melle örénő elérésé bzosíó mnmáls kölség válozásá mér: * * * P,, u C u, / C u,,

12 2 ahol u * az elérn kíván referenca hasznosság szn, Cu *, edg az ado hasznosság szn -dőonbel árakon való elérésének mnmáls kölsége, azaz a kadás függvény. Az u * referenca-szn lehe éldául bázs- elméle Laseyresndex vagy árgydőszakbel elméle Paasche-ndex. Az elméle defnícó a mechankus árndex-formulákkal az ún. haárelv bounds aroach kö össze:,,,, u P q P, lleve,,,, q P u P, ahol P,, q az elméle Laseyres-, P,, q edg Paasche-ndex emrkusan mérheő és q argumenumokkal rendelkező megfelelője. A későbbek szemonjából különösen az első egyenlőlenségnek van nagy jelenősége. A fogyaszó árndexek helyeesíés haás elhanyagolásához köheő felfelé orzíásának forrása onosan az, am az egyenlőlenség állí: új árakon a rég kosár megarása nem lehe olcsóbb, mn a rég hasznosság szn megarása. Ez egyszerűen a Cu *, mnmáls kadás függvény defnícójából adódk:,,,,,,, u P u C u C q u C q q q P. Aggregál sznen, öbb jószág és öbb fogyaszó eseében azonban roblémá okoz, hogy ezek, a Cu *, kadás függvény defnícójából kövekező egyenlőlenségek nem garanálják a megélheés kölség ndex léé azaz egyedségé, vagy az, hogy az a Laseyres- és a Paasche ndex közö lesz. Secáls felevések nélkül nem s leheséges különböző kadás sznen lévő fogyaszók közös árndexéről beszéln még akkor sem, ha azok referencá azonosak. Bzonyos felevések melle azonban léezk az elméle megélheés kölség ndex: szükséges és elégséges feléel a fogyaszó referencák homoekussága, amkor s az omáls fogyaszás szerkeze függelen a jövedelem vagy a hasznosság sznjéől 7. Ekkor ehá u * sznje nem számí, a megélheés kölségek válozása egyedül az árválozás függvénye. Ebben az eseben a valód megélheés kölség ndexe az elméle lleve emrkus Laseyres-ndex felülről, a Paasche-ndex edg alulról haárolja, és léezk a kzárólag a / árválozásól függő megélheés kölség ndex: /, /,,,,, b b u C u C u P q P = = és /, /,,,,, b b u C u C u P q P = =, ehá:,, /,, q P b b q P, valamlyen álalános b függvényre 8. A megélheés kölség ndexe a gyakorlaban a rerezenaív fogyaszó kadás szerkezee alaján becsül fogyaszó kosár kölségének ndexekén közelíhejük. 7 Ilynkor éldául semmlyen jószágból nncs mnmáls fogyaszás szn. A felevés emrkusan azér s nehezen fogadhaó el, mer smer, hogy a jövedelem emelkedésével csökken az élelmszerek kadás súlya. Erről még ld. később. A megélheés kölség ndex mögö felevésekről ld. Deaon Muellbauer [98], formálsabban Pollak [983] és Dewer [983]. 8 Ponosabban, a hasznosság függvény homoekussága b lneárs homogenásá és konkavásá kívánja meg.

13 Egyes, a bázs- és árgydőszak súlyozás kombnáló ndexek l. Fsher- és Törnqus-ndex a léező legjobbak suerlave ndexes abban az érelemben, hogy elég ág feléelek melle a nem megfgyelheő egyén hasznosság függvény konkré alakjáól függelenül megfeleleheők az elméle aggregál kadás ndexnek Dewer, 997. Az ndexekbel álagolás száman vagy méran súlyozásra egyarán éülhe; melyek közö a válaszás azonban nem uszán echnka kérdés, mer ezek bármelyke csak bzonyos közgazdaság felevések melle eknheő az elméle megélheés kölség ndex közelíésének 9. Magyarországon a fogyaszó árndexe, mn a vlág sok országában, az ún. módosío Laseyres-formula alaján számíják. Az erede Laseyres-ndex mnden egyes dőszakra a bázsdőszak súlya használja; ezzel szemben a módosío formulákban hosszabb deg Magyarországon egy évg, az USA-ban ö évg rögzíe a súlyrendszer. A módosío formula használaa ezér felnagyíja a Laseyres-ndexek azon közsmer felfelé orzíásá, amely rögzíe múlbel fogyaszó kosár használaából azaz a relaív árválozások helyeesíés haásának kzárásából fakad. A megélheés kölség ndex elméle defnícójával ellenében mely szern az egy ado múlbel hasznosság szn mnmáls kölségének válozása, a Laseyres-ndex a múlbel fogyaszás szn kölségének válozásá mér. Az árak válozásával azonban a korább fogyaszás kosár már nem felélenül omáls, hszen a módosul relaív árak a fogyaszás szerkeze válozaására öszönözhenek. Ilyenkor a rég kosár alaul véele a megélheés kölség emelkedés úlbecsléséhez veze, amnek elméle méréke a fenek alaján: P,, q P,, u Az amerka fogyaszó árndex közgazdaság szemonú felülvzsgálaára 995-ben felkér ún. Boskn-bzoság lásd fen a helyeesíés három alíusá különbözee meg. Először s, léezk a jószágok köz helyeesíésből fakadó orzíás wha bas: alacsony aggregácós sznen, a relaív árválozás nyomán a fogyaszók áérhenek az egyk faja marhahúsról a máskra; magasabb sznen edg akár húsok és nem húsok közö s helyeesíhenek. Természeesen rövd ávon a helyeesíés nkább dezaggregál sznen lehe jelenős; bár ermanens relaív árválozások az aggregál sznen s helyeesíéshez vezenek ld. a hevenes évek olajár-robbanásának haásá az energa-gényes jószágok relaív árára, majd keresleére. Másodszor, mvel az áraka mndg ugyanazokban az üzleekben írják fel és hasonlíják össze azaz a különböző üzleek ára nem kerülnek összehasonlíásra, a vásárlás szerkezeének olcsóbb üzleíusok, éldául dszkonok vagy nagy bevásárló-cenrumok felé való elolódása nem jelenkezk jólénövelő árcsökkenéskén noha a fogyaszók megfgyel vselkedése az muaja, hogy a dszkonok alacsonyabb ársznje bőven komenzálja őke a gyengébb szolgálaás sznér vagy a nehezebb megközelíheőségér. A Boskn-bzoság számíása szern az lyen helyeesíés elhanyagolásából fakadó orzíás where vagy oule subsuon bas jelenős mérékű: az amerka fogyaszó árndex összes felfelé orzíásának öödé adja. A vásárlások 9 A száman álagolás akkor felel meg egy elméle megélheés kölség ndexnek, ha a helyeesíés árrugalmassága zérus, a méran álag egységny árrugalmasságo éelez fel Abraham e el Noha a legöbb jószág helyeesíésének árrugalmassága nem egységny ez lászk a kadás súlyok válozásából s, a zéró rugalmasság azaz a helyeesíés eljes kzárása nylván még messzebb áll a valóságól. Erre még vsszaérünk a reálkamaláb fejezeben. 3

14 dőzíéséből fakad a harmadk faja orzíás when bas. Az árszn ugyans nem felélenül azonos a hóna mnden naján, hszen a vásárlás rmusához gazodva a kereskedők alkalmazhanak rendszeres hó elej, vég vagy hévég árkedvezményeke. Ennek udaában a fogyaszók a különböző dőonok közö, dőben s helyeesíhenek. Amennyben az árfelírás rmusa eől elekn, ez szszemakusan felfelé orzíhaja a megélheés kölség ndex becslésé. A fogyaszó árndexek Boskn-jelenésben s árgyal álalános roblémá közé arozk még az új jószágok lleve a mnőség-válozás kezelése. Az új ermékek és szolgálaások eseében a robléma forrása, hogy álalában csak jelenős késéssel kerülnek be az árndexekbe. A Boskn-bzoság megjegyzése szern Amerkában a vdeó-készülékek, mkrohullámú süők vagy számíógéek jellemzően öbb mn egy évzeddel elerjedésük uán kerülek be a fogyaszó árndexbe, a moblelefonálás edg csak 998-ban. Magyarországon a moblelefonálás 2-ől kerül be a fogyaszó árndexbe 2, a számíógéek vagy kommunkácós eszközök vezeékes és mobl elefonkészülék, faxgé, sb. még 2-ben sem szereelek a haza árndexben. A késő bevezeés okoza orzíás megíéléséhez az új jószágok keresleé Hcks nyomán Dewer, 998 úgy gondolhajuk el, hogy a jószágoknak a bevezeés elő s vol egy olyan kézelebel azaz muálandó ára, am olyan magasan áll a rezervácós árhoz kées, hogy a jószág rán keresle zérus vol. Ehhez kées a bevezeés uán ár alacsonyabb, am ado rezervácós ár melle a fogyaszónak ozív jólé öbblee eredményez. A valóságban ebből anny láunk, hogy az új ermékek ára a bevezeés uán dőszakban jelenősen csökken. Az új jószágok fogyaszó árndexbe való késő felvéele fgyelmen kívül hagyja ez a kezde dőszako, ezér alulbecsl a jólé sznjének, vagy felülbecsl a megélheés kölségeknek az emelkedésé. A mnőség válozások okoza robléma az új jószágok megjelenésével s összefügg, hszen a legöbb új ermék vagy szolgálaás megjelenése uán folyamaos mnőségjavuláson megy kereszül. Az árndexekben ez roblémává válk, ha a mnőségjavulás nem ükröződk eljes mérékben az árban áremelkedés formájában, hszen lyenkor a fogyaszó jólée emelkedk, így ado hasznosság szn fennarása már ksebb mnmáls kölsége gényel. Ez az árválozás mérő egyszerű ndexek fgyelmen kívül hagyják, így felülbecslk a megélheés kölségek válozásá. A robléma gyakorla forrása az árfelíráskor jelenkezk. Noha az árndex alajául szolgáló mnden egyes ár hónaról hónara ugyanazon jószágra kell, hogy vonakozzon, rendszeresen előfordul, hogy az árfelíró nem alálja ugyanaz a ckke, mn korábban. Ilyenkor az árfelírás szabálya szern keres egy nagymérékben hasonló ckke, amnek áralakulásá hozzálleszk a rég ermék dősorához. Ez azonban az éelez fel, hogy nem örén mnőség válozás. Ez az eljárás nformácónk szern a KSH a klencvenes évek másodk felében az ún. auomac lnkng megoldással váloa fel, mely során a megválozo jószág múlbel árá Az árfelírás Amerkában a munkanaokra koncenrálódk, ezér o a hévég nagybevásárlások lleve az ehhez dőzíe kereskedő akcók elerjedése a orzíás forrása Boskn e al Magyarországon az árfelírás elvleg egyenleesen oszlk meg mnden hóna naja közö, arról azonban nncs nformácónk, hogy ez a gyakorlaban mkéen valósul meg. Probléma lehe éldául, ha az alkalmazoak egyes csoorja mnden hóna legelején kanak fzeés l. a közalkalmazoak, és ehhez gazodva a kereskedők s rendre az első naokra azaz 4-e előre dőzík kedvezményes akcóka. 2 A haza fogyaszó árndexben 2. januáról az 998-as házarás kadás szerkeze alaján a moblelefonálás súlya.36%, am a elefonálás 3.6%-ra emelkedő összsúlyának a zede. 4

15 hozzákök a hányzó jószág múlbel árához. Ez az feléelez, hogy a mnőségbel különbség eljes mérékben ükröződk az árkülönbségben. A Boskn-jelenés vonakozó része alajául s szolgáló emrkus anulmányok szern különösen jelenős álagosan év 3-4%-os! a mnőség javulás fgyelmen kívül hagyása ma orzíás az egészségügy szolgálaások és gyógyszerek, valamn a arós fogyaszás ckkek erüleén ld. Nordhaus, 998. A orzíás a mnőség-javulás haásának exlc kszámíásával lehe elkerüln. Az ún. hedonkus regresszóra éülő eljárás során éldául az ado jószág árá annak megfgyelheő jellemzővel hozzák saszka kacsolaba, majd az árndexbe az ezek haásáól megszío ár kerül. Az USA-ban ez a megoldás alkalmazzák a ruháza ckk, számíógé lleve elevízó árak eseében ld. Reed-Sewar, 999. Olyan eseekben, ahol az ado jószág álal bzosío szolgálaás egy mérheő fzka mennység l. eljes élearam ala kbocsáo fény, hő, sb., közvelenül s lehe defnáln az egységny szolgálaás árá ld. Nordhaus, 998 elemzésé a vlágíás valód áráról. A fogyaszó árndex orzíására vonakozó, a Boskn-jelenéshez hasonló mkrosznű adaokra alaozo számíások Magyarországra eddg nem készülek, az amerka becslések nagyságrendjének közvelen ávéele edg nem leheséges, hszen nem udjuk, hogyan függ a orzíás méréke az nflácó akuáls üeméől az USA-ban a klencvenes évek álagos nflácója 3% körül vol. Abban bzonyosak leheünk, hogy a háromféle helyeesíés elhanyagolása a haza fogyaszó árndexe mn megélheés kölség ndexe s szszemakusan felfelé orzíja, hszen mnden olyan ényező, amely a fejle országokban a helyeesíés mechanzmusoka kválja, Magyarországon s jelen van. Ső, mvel a ranzícó során a szóban forgó folyamaok relaív árválozások, mnőségválozás, új jószágok lleve üzleíusok érhódíása, vásárlás szokások módosulása rövdebb dő ala jászódak le, a helyeesíés haás kzárása az USA-ban mérnél nkább nagyobb, mn ksebb orzíás s vsz a fogyaszó árndex becslésébe erről ld. még a Maasrch-krérumokról íroaka a 8. fejezeben. Az ndexszámíás elméleéről korábban íroaknak megfelelően a szakrodalomban s elerjed a helyeesíés haásból eredő orzíás a Laseyres- és egy suerlave árndexformula különbségével közelíen ld. éldául Dewer, 998. Erre kísérlee s eünk a KSH álal ublkál 6-as csoor aggregácós sznjén, am azonban nem vezee érelmezheő eredményekre, mer az elméleleg vár ránnyal álalában é ellenées vol a Laseyres- és a Paasche-árndexek vszonya: az uóbb felülmúla az előbb. Ez legalábbs arra ualha, hogy ezen az aggregácós sznen sérül a homoekus referencák felevése ld. korábban. Ugyanez okoz roblémáka a reálkamaláb számíásánál s vö. 5. szakasz. A megélheés kölség ndex íusú fogyaszó árndexekkel a mlyen áraka? kérdéssel kacsolaban álalánosan felmerülő ovább robléma a arós fogyaszás ckkek árának érelmezése. A vásárol fogyaszásunk részé alkoó őkejavak arós fogyaszás ckkek és ngalan eseében az okoz gondo, hogy egy valód megélheés kölség ndexnél nem az akuáls véelára kellene alaul vennünk, hanem a ulajdonosa számára a jószág álal a háralevő használa dő ala a ulajdonos várakozása szern bzosío szolgálaás-folyam flow of servces árá. Ennek oka, hogy arós javaknál egy dőeródus ala nem magá a jószágo fogyaszjuk el, hanem az álala bzosío szolgálaásoka l. ngalannál a lakhaás, hűőgénél a hűés, auónál az uazás, sb. mközben magá a jószágo amorzácó formájában 5

16 csak fokozaosan ünejük el és ez dő ala élvezzük, lleve elszenvedjük a jószág másodac érékének válozásából adódó őkenyeresége vagy -veszesége s. Tarós fogyaszás ckk vagy ngalan vásárlása ehá közgazdaság érelemben nem csak fogyaszás, hanem egyúal beruházás dönés 3. Megélheés kölség ndexben a fogyaszás nem megfgyelheő, ezér muál árá kellene szereelen, am csak jól működő bérle acok melle kézenfekvő. Ilyenkor ugyans az akuáls ac bérle díjak jelenk az ado arós jószág álal ulajdonosa számára bzosío fogyaszás árá ez az ún. renal equvalence megközelíés. Ilyen ac hányában elméleleg s bonyolulá válk a arós javak fogyaszásának árá meghaározn ld. az eszközárazás álalános defnícójából levezee ún. user cos megközelíés, Darrough, 983; nem s beszélve a gyakorla mérés roblémáról. Noha az uóbb évzedekben egy kemel jelenőségőnek aro arós jószág, a lakhaás konkréan a sajá ulajdonú lakásban élés árának eseében komoly erőfeszíéseke fordíoak az elméle fogalom gyakorla árndexkén való megjeleníésére ld. Darrough, 983; Reed-Sewar, 999, a arós ckkek fogyaszása árának mérése a vlágon sehol sem eknheő megoldonak. A KSH gyakorlaá eknve, a haza fogyaszó árndex a arós fogyaszás ckkek körében egyszerűen magá a véelára vesz alaul. Ez alól csak egy kvéel van: a sajá ulajdonú lakás árndexe eseében a KSH a lakásszolgálaás kölségndexé vesz alaul. Ez azonban nem a fen meggondolásoknak megfelelő módon mér, hanem egyszerűen a lakáskarbanarás kölsége alaján muálja 4. A KSH e éel ma ellenmondásba s kerül sajá defnícójával, mely szern a fogyaszó árndex a valód árakon örénő vásárol fogyaszás árndexe. Az eddgekben a megélheés kölség ndex számíás álalános roblémá árgyaluk. Mos áérünk ké, Magyarország vonakozásában felmerülő secáls kérdéskörre, a haza fogyaszó árndex álal le nem fede önfogyaszás, lleve a munkaadók vagy az állam álal bzosío javak a ermészeben juaások roblemakájára. Ezek secáls jelenőségé az adja, hogy a gazdaság fejlődés lleve állam nézményeke érnő srukuráls áalakulás során olyan válozások várhaók, melyeke egy rosszul defnál fogyaszó árndex könnyen megélheés kölség növekedéskén ünehe fel. A robléma forrása, hogy mközben az önfogyaszás, lleve a ermészeben juaások a jólé negráns részé kéezk, áruk nem szereel a fogyaszó árndexben. Ráadásul, mvel az lyen, nem vásárol fogyaszás mennysége és ára nem fgyelheő meg közvelenül, a gyakorlaban nehezen oldhaó meg ezek megélheés kölség ndexben örénő szereeleése. Az ún. önfogyaszás a nem ac ermelésből származó, azaz a házarásban előállío, ac forgalomba nem kerülő ermékek házáj ermények, hús, sb. és szolgálaások mosás, főzés, javíás, sb. összességé jelen. Ezek jelenősége a gazdaság fejleséggel fordíoan arányos, hszen fejleebb országokban öbb ermék és 3 A fogyaszás ermanens jövedelem hoézsből eredő elmélee Hall, 978 a szolgálaásfolyam fogyaszására vonakozava annak dőbel smaságá veí előre, a vásárlás dönésekre azonban ez nem jelen semm, azaz az egymás köveő vásárlás dönések nem függnek össze Obsfeld-Rogoff, 996, 2.4 fejeze, am magyarázza a arós ckkek vásárlásának volalásá. A flow fogyaszás árában megjelenő őkenyereség-ényező érelmezése s csak jól működő másodac eseében leheséges; nformácós aszmmera melle kereskedés ún. lemons marke akadályozza az árnformácók alaul véelé. A arós ckkek okoza roblémákról ld. a reálkamaláb rész s 5. fejeze. 4 Az USA-ban 983 óa a lakásbérle ac ára alaján számíják a sajá ulajdonú lakásban lakók árndexé. A KSH ezzel szemben a lakásfelszerelés és javíása kölsége alaján muál, am azonban a konsans aros árrés felevése ma az elvleg nonraded jószághoz raded-kén vselkedő árndexe rendel hozzá ld. MNB Inflácós Jelenés 999. december. 6

17 szolgálaás kerül ac forgalomba, mn a jellemzően házarás munkára éülő, fejlelen agrár országokban. Noha adaokkal ez nehéz aláámaszan, Magyarországon a nő foglalkozaoság dráma csökkenése nyomán az önfogyaszás jelenősége a klencvenes évek első felében valószínűleg folyamaosan emelkede; jelzésszerű számíásank szern ban a lakosság fogyaszás mnegy huszadá ada 5. Az önfogyaszás árá a haszonáldoza ooruny cos elve szern az dő- és munkabel ráfordíás jelen, hszen fzee munkáról és/vagy szabaddőről mondunk le, amkor ezeke a evékenységeke végezzük. Az önfogyaszás fgyelmen kívül hagyása különösen a nemzeköz vagy regonáls éleszínvonal-összehasonlíásoka orzíja: mvel az alacsony jövedelmű országokban nagyobb a jelenősége, a relaív jólé szn egyszerű jövedelm vagy bér-alaú megállaíása lefelé orzíja a szegényebb régó vagy ország relaív helyzeé. Máskéen fogalmazva, szegényebb országokban az önfogyaszás nagyobb aránya ugyanakkora énzbérből magasabb jólé elérésé esz leheővé, azaz o alacsonyabb a megélheés kölségek sznje. A nem vásárol fogyaszás másk íusá kévselő ermészeben juaások a munkaadó álal bzosío javakból frnge benefs lleve az állam álal bzosío közösség szolgálaásokból egészségügy, okaás, sb. és közjószágokból nfrasrukúra, bzonság, sza környeze sb. állnak. Ezekér alacsonyabb neó reálbérek formájában fzeünk, hszen a munkaadó az álala bzosío javak éréké levonja a munkáér járó komenzácóból, az állam juaásoka edg a fogyaszó árszne emelő ndrek fogyaszás és jövedék lleve neó bérszne csökkenő drek jövedelem- adók formájában fnanszírozzuk. A robléma forrása a jelenség felemás számbavéele: a szokásos jövedelm vagy bérmuaókban, lleve a fogyaszó árndexben kzárólag a fnanszírozás haása jelenk. Kézeljük el, ha az adórendszer válozása ma a munkaadók ngyenes auóhasznála helye nkább megemelk alkalmazoak béré. A közösség szolgálaások kacsán az ndrek adók okoznak roblémá: a szolgálaások acosíása az ndrek adók, így az árak csökkenésével járha, am a fogyaszó árndexben jólé-növelő árcsökkenéskén jelenne meg 6. Másfelől, a közjószágok egy magasabb sznjének mnőségének fnanszírozása örénhe az ndrek adók emelése úján: éldául új auóályák éíésé az állam fedezhe a benznre kvee adó növelésével, am áremelkedéskén jelenk meg. Ezek mnd a hagyományos saszkában árszn- vagy jövedelm válozáskén jelenkeznek, noha nem felélenül örén bármféle jólé-válozás 7. Magyarországon a ermészeben juaások roblémájá az esz secálssá, hogy a jövőben várhaó az adórendszer módosulása a foglalkozaás közvelen kölségenek mérséklése, lleve az állam szerevállalás szszemakus csökkenése. A foglalkozaás közerhenek eseleges csökkenése árendezhe a komenzácó a ermészeben juaások felől a közvelen bérjellegű kfzeések felé, melynek során exlcé válk a munkaadók álal bzosío javak addg csak mlc kölsége. Az állam vssza- 5 A Magyarország Nemze Számlá c. KSH kadvány 6.2 és 6.5. áblá alaján. Az muál lakásfogyaszásól megszíouk adaanka: a házarás szekor nem ac ermeléséből kvonuk az Ingalanügyek, K jelű ágazabel nem ac ermelés, majd ez vszonyíouk a lakosság hasonlóan korrgál rendelkezésre álló jövedelméből való fogyaszásához; mnd folyó áron. 6 I felmerül az új jószágok roblémája s, hszen a acosío szolgálaás korábban nem szereel az ndexben. 7 Adócsökkenés vagy bérnövelés eseében anny udunk, hogy ce. ar. a jólé sznje nem csökken, hszen az alkalmazoak a kézhez kao öbble-fzeés kölhek ac kereek közö ugyanarra l. auózásra, mn am eddg ermészeben kaak. Ha azonban a munkaadó a nagyobb mennység ma alacsonyabb árakon szerz be a szóban forgó jószágoka, ez nem felélenül eljesül. 7

18 vonulása edg ha az ndrek adók csökkenésével jár edg a bruó árak csökkenésé jelenhe. A ermészeben juaások elv sznen s roblémá jelenenek, hszen éldául sok államlag bzosío szolgálaás és közjószág eseében nem vlágos, m az ouu l. egészségügynél a kórházban ölö naok száma vagy a várhaó élearam válozása? és m annak a mennysége menny egységny közbzonság?, azaz komoly mérés roblémák jelenkeznek 8. Így még egy deáls megélheés kölség ndex s csak ökélelenül és megszoríó felevések árán udná ez fgyelembe venn. Amennyben éldául Nordhaus [998] nyomán felesszük, hogy az ndrek adók sznje az államlag bzosío javak sznjének válozásá köve, akkor számíhaunk egy megélheés kölség ndexe a neó fogyaszó árak alaján 9. A drek adók és munkaadó juaások jólé haásá egy árndex önmagában nem udja kezeln, legnkább a lakosság jövedelem-, a fogyaszás- és az ársaszka konzszencájának megeremése segíhe. Elemzésünkből az a kövekezeés vonhajuk le, hogy mvel nem ado hasznosság jólé szn elérésének kölségé mér a jelenleg magyar fogyaszó árndex nem megélheés kölség íusú árndex. A havona ublkál, és később nem revdeál fogyaszó árndexe helyesebb lenne az nflácó azaz a énzarás kölségének árndexévé ld. 4. fejeze alakían. Ugyanakkor be lehene vezen egy rkábban negyedévene vagy évene egyszer ublkál megélheés kölség íusú árndexe. Ez azonban öbb onon s különbözne a jelenleg fogyaszó árndexől: A helyeesíésből eredő orzíás mérséklendő a kombnál és geomera súlyozású Fsher- vagy Tornqus-ndex használaa lenne célszerű. Mvel ez az akuáls kadás szerkeze becslésé feléelez, a kombnál ndexformulák kéezhenék az eredeleg Laseyres-ndexkén ublkál megélheés kölség ndex revízójának az alajá s. Az árfelírás rendszerében fgyelme kellene fordían az egyes üzleek, lleve dőonok köz helyeesíés kezelésére s, éldául az árak üzleek és dőonok köz drek összehasonlíása révén. Az új jószágok mnél hamarabb örénő bekerüléséről s gondoskodn kellene. Ehhez szükséges az akuáls fogyaszás szokások kegészíő jellegű saszka nformácóforrások révén való nyomon köveése éldául a nagyobb üzleekben elerjed vonalkód-adaok scanner daa vagy más nem hagyományos real me echnkák révén. A mnőség válozás hedonkus regresszók vagy fzka mennységekre való ászámíás révén kellene kezeln. Amennyben ez folyamaosan csak korláozo módon kvelezheő, az árndexe uólag s lehe korrgáln a mnőségválozás haásával. A arós fogyaszás ckkeke érdemes lenne vagy kvenn az árndexből, vagy áruka az elméle szemonoknak renal equvalence megfelelően a bérle árak alaján muáln. Ez valószínűleg csak a lakhaás eseében leheséges. Ahol van 8 A közszolgálaások és a gazdaság fejleség mérésének kacsolaáról szólva Hül e al. [998] bemuaja, hogy a nem ac ermelés ráfordíás-alaú számbavéele a volumenndexekben láhaó vsszaesés ellenére magasan aroa az ámene országok dollárban kmuao GDP-jé. 9 Ez echnka érelemben a br jegybank ndrek adókól megszío ún. RPIY árndexéhez hasonlíana; noha o nem megélheés kölség ndex, hanem az lyen adók válozásának közvelen haásáól mn zajól menes árndex vol a cél, ld. Beaon - Fsher [995]. 8

19 jól működő másodac, eseleg k lehe róbáln a user coss megközelíés s l. gékocsk. Mvel ezekkel a leheőségekkel szemben szkekusak vagyunk, megfonolandónak arjuk a arós ckkek megélheés kölség ndexből való kzárásá. A megélheés kölség ndex aralmá lleően a vásárol fogyaszás helye az ado árakon és jövedelemből elérheő jólé hasznosság sznjé szerenénk elméleleg közelíen. Ez szükségessé enné a jövedelem - fogyaszás - árszn kaegórák köz összhang megeremésé. Ennek függvényében kellene a nem vásárol fogyaszás egyes éele az árndexbe bevonn, lleve azok árá defnáln. 4. A fogyaszó árndex, mn a énzarás kölségének ndexe Mondhajuk-e, hogy a haza fogyaszó árndex ugyan álalános megélheés ndexkén nem, de a lakosság énzbel kadásanak árndexekén érelmezheő? Sajnos nem: jelenős súllyal aralmaz ugyans olyan éel, amely nem kacsolódk énzbel kadáshoz lakhaás, 5.9%; ovábbá nem aralmaz olyan éeleke, melyek vszon jelenenek énzbel kadás l. használ ckkek, őkejavak. Továbbá a fogyaszás kadás súlyok használaa nem felélenül ükröz a relaív készénzarás gényeke vagy az egyes jószágok énzkadás szemonból releváns más ulajdonsága. Hogyan alaozhaó meg elméleleg a énzbel kadások egy árndexe, lleve mlyen ár- vagy nflácó-fogalomról van szó? A szakrodalom nem egységes a kérdésben. Az álalános érelmezés szern a énzbel kadások árndexe az nflácó énzarásból, a készénzes ranzakcók lééből fakadó kölségességéből vezeheő le; ezér releváns egy lyen árndex az ársablás melle éen az nflácó ársadalm kölsége ma elköeleze moneárs olka számára Wynne 999, Vckers 999. A kora közgazdák éldául Fsher vagy Jevons gondolaa köveő megfogalmazás szern a ranzakcós énzelmélebe lleszendő árndexről van ehá szó: az árszn álalános válozása eszern a énz vásárlóerejének romlásá mér Wynne, 997 és 999, am a készénzes ranzakcók lée vagy nomnáls rgdások ma ársadalm sznen reálkölséggel jár. A dolgo bonyolíja, hogy a szakrodalomban a moneárs nflácó meghaározása keveredk a magnflácós core nflaon muaók roblémájával lásd Valkovszky-Vncze 2. A énzkadások moneárs elméleből levezeheő árndexének roblémájá elválaszva a magnflácó kereséséől az alábbakban a moneárs kadás árndexre koncenrálunk, am érelmezésünk szern az nflácóból fakadó jólé kölségek méréké muaja. Később kövekezeésenk szemonjából nem mellékes, hogy a fogyaszó árndex lyen érelmezése közel áll az Euróa Unó saszka hvaala, az Eurosa álal a harmonzál fogyaszó árndexre HICP ado defnícóhoz. Az Euróa Bzoság álal készíe jelenés EC, 998 megfogalmazása szern a HICP egyfelől a házarások végső moneárs fogyaszás kadásanak fnal moneary consumon exendure,.o. árndexe, másfelől az nflácó gazdaság szerelőkre, azon belül s a házarásokra a énzaráshoz kacsolódóan gyakorol haásának a muaója 8.o Ezzel ndokolják a ényleges énzbel kadás nem jelenő muál éelek, mn a sajá ulajdonú lakásban lakás árndexe, HICP-ből való kzárásá. 9

20 Mlyen meggondolások moválhaják egy az nflácó énzarásból fakadó kölségé rerezenáló árndex kalakíásá? A válaszhoz annak vzsgálaa veze el, hogy mér az ársablás azaz a zéró nflácó a jegybankok célja szere a vlágon 2. Ez ké kérdés foglal magában. Először s vzsgáljuk meg, mér arjuk jobbnak a sabl azaz előreláhaó, kszámíhaó énzromlás, mn az nsabl nflácó, azaz m az nsabl nflácó ársadalm kölsége. Másodszor, vannak-e a sabl nflácónak kölsége - azaz mér jobb egy sabl 2%-os, mn egy sabl 2%-os nflácó. Az első kérdésre ráérve, nomnálsan merev szerződések melle az előre nem láo üemű nflácó önkényes jövedelem- és vagyon-újraeloszás hoz lére vevő és eladó, adós és helező közö. A jövőbel árszne övező bzonyalanság ma a gazdaság szerelők óvakodnak hosszabb ávú elköelezesége vállaln. Am a másodk kérdés lle, a sabl nflácó legsmerebb jólé kölsége a készénzarás egyén omalzálásából fakad. Pozív üemű nflácó ugyans kölségessé esz a készénz-arás, mvel a készénz zéró nomnáls kamaozású, míg - ado reálkamaláb melle - a nomnálkamaok együ váloznak az nflácó üemével. Így az egyén a készénzarás haszonáldoza kölsége és ranzakcókbel hasznossága alaján omalzálja a aran kíván készénz mennységé, am magasabb nflácó azaz magasabb nomnálkamaok melle alacsonyabb lesz. Társadalm sznen azonban a készénz előállíásának haárkölsége gyakorlalag nulla, így az lenne az omáls, ha a készénzkeresle s a zérus haárhasznosság sznjén állna. A ozív üemű nflácó ma azonban az egyének az omálsnál kevesebb énz akarnak aran, így elszenvedk a úl alacsony készénz-szn használa vagy ranzakcós kölségé a sűrű bankba járás nyomán ezek az ún. cőal-kölségek, shoe-leaher coss 22. Az ármeghaározók oldalá eknve a folyamaos árszn-válozáshoz való alkalmazkodás egyes szerelők számára kölséges lehe áárazás, ún. éla-kölségek. Ezek a jólé kölségek azonban, a szakrodalom konszenzusos állásonja szern, az nflácó szokásos méréke melle csekély jelenőségűek. Egyes állam nézmények mellékhaása azonban nagyságrendekkel emel az nflácó kölsége. Nem ökéleesen ndexál rogresszív jövedelemadó-rendszerek éldául ozív üemű nflácó melle reje reál-adóeher emelés valósíanak meg. A őkejövedelmek szokásos adózaása ozív nflácó melle kölséges lehe a őkefelhalmozás üemének csökkenése és a őke-allokácó orzulása ma. Magasabb nflácós üemek melle lényegessé válha a nomnáls és a reálválozók elkülöníése, az lyenkor elköveheő hba edg a énzllúzó hozzájárul a sabl nflácó kölségehez. 23 Végezeül, magas és sabl nflácó a aaszala szern sem aggregál, 2 A gyakorlaban ez ozív de alacsony üemű, év -2%-os árndexe jelen. Nem onosan zérus omáls üeme a fogyaszó árndexek korábban bemuao felfelé orzíása ndokol; lleve az, hogy lyen nflácónak lehe ozív reálhaása s l. asszmerkus nomnáls rgdások jelenlée ma grease effecs, ld. Cecche-Groshen [2]. A negaív haásokról sand effecs ld. még Fscher [994]. 22 Valójában ez a jólé veszeség akkor s fellé, ha nncs ozív üemű nflácó, hszen az a reálkama-veszeségből fakad, am zéró nflácó melle s - ozív reálkamao feléelezve - fellé. Így omáls csak a ac hozamo bzosíó készénz vagy Fredman [969] nyomán zéró nomnálkama azaz ozív reálkama eseén annak mérékével megegyező deflácó lenne. 23 A fejle országokban fgyelék meg, hogy a közvélemény még sabl nflácóra s olyan erőeljes és álalános ellenszenvvel ekn, am nehéz a árgyal jólé veszeségek nagyságrendjével magyarázn. A 2

21 sem kereszmesze érelemben nem léezk: magasabb nflácó ugyans egyfelől varáblsabb nflácós üeme jelen, másfelől a relaív árak varablásának emelkedésével jár Drffll e al. 99, am magyarázza a gazdaság szerelők ársablás rán gényé. A énzarás kölsége íusú fogyaszó árndex kalakíása szemonjából a sabl nflácó közvelen és készénzarásból fakadó kölségeből ndulunk k. Az nflácó fen felsorol kölségeből ehá nem valamenny vesszük alaul a készénzarással össze nem függő, mn az nsabl nflácóhoz való ndexálás kölsége vagy az adórendszerből fakadó azaz az adózaás módosíásával s kezelheő kölségeke nem vesszük fgyelembe. Lényegében a kszámíhaó üemű nflácó lakosság ranzakcós énzgényből fakadó, cőal-kölség íusú jólé veszesége az elméle knduló onunk. Vzsgáljuk meg, m jelen ez a gyakorlaban, azaz mely árak és mlyen ndexformában való aggregálása felel meg az elméle álal ámaszo köveelményeknek. A mely árak kérdése az egyszerűbb: a mennység énzelméle szern az árndexnek fel kell ölelne mnden olyan ára, amely moneárs készénzen örénő ranzakcókhoz kacsolhaó 24, de csak azoka. A vásárol fogyaszáson kívül ez magába foglalhaja a lakosság és vállala beruházás kadásoka éúgy, mn a vállalaok nyersanyag- és ermelés ényező vásárlása, azaz a ermelő árak melle munkabéreke és a kamaoka. Továbbmenve, a beruházás javaknál a megélheés kölség ndexekől elérően maguk a véelárak kerülnének az árndexbe, nem a őkejószág álal bzosío szolgálaások muál árndexe. 25 Noha a lakosság fogyaszás kadásokon kívül mndenféle más ára aralmazó árndex kalakíása elég merészen hangzk, és nem s lehe árgya a szándékank szern a haza fogyaszó ársaszka rendszerén belül maradó anulmányunknak, a nemzeköz gyakorlaban alálunk erre éldá 26. A HICP alaelve lefekeő brüsszel dokumenum szern az Euróa Bzoság elvben maga s helyesnek araná egy mnden ac moneárs ranzakcóra kerjedő árndex kalakíásá EC, 998. A moneárs kadás árndex álal felölel árak körén úl meg kell haározn az egyed árak álagos árndexszé súlyozásának elve s. I roblémá az okoz, hogy az eddg bemuao elméle szemonok különböző saszka felevésekkel árosulva elérő konkré ndexformulára vezenek, melyek közö nehéz a ror alaon válaszan. Természeesen ragaszkodhaunk az egyed árak lakosság kadás szerkeze alaján való súlyozásához, ez azonban csak komoly megszoríásokkal vezeheő le elméle rejély egy feloldása a közgazdászok és a ublkum nflácó-fogalma köz különbségben rejlk: az uóbb szemében az nflácó mndg egy negaív sokk kövekezménye lleve rossz gazdaságolkának a jele. Ld. Schller [997] és u.o Mankw kommenárjá. Természeesen nem bzos, hogy a fejle országok aaszalaa ávheők a magas üemű nflácóhoz eseleg már hozzászokao ámene országokra. 24 Ez ermészeesen függ a "énz" defnícójáól. 25 Álalában, a megélheés kölség ndexszel ellenében a moneárs árndex eseében nncs szükség a mkroökonóma haszonmaxmalzálás korábban bemuao szellemé köveve bármféle mlc onosabban: árnyék- árak fgyelembe véelére azaz muálására csak a énzbel ranzakcók az érdekesek, hszen ezekből fakad az nflácó okoza jólé veszeség. 26 A eljeskörűségre gyakorla élda a br Saszka Hvaal FEPI Fnal Exendure Prces Index elnevezésű kísérle árndexe, am a mnden aggregál gazdaság szerelő énzbel kadásara kerjed. A FEPI komonense: lakosság fogyaszás kadások árndexe Real Prce Index, RPI; beruházás kadások árndexe Index of Invesmen Prces, IIP; kormányza kadások árndexe Index of Governmen Prces, IGP. A részleek az ONS honlaján érheők el 2