Vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése

Átírás

1 Vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése A vízfolyások állapotának értékelését az EN15843 Európai Szabvány alapján tesszük meg. A szabványt magát nem kötelező követnünk az EU VKI hidromorfológiai állapotértékeléséhez, de jó alapnak találtuk a magyar módszertan kialakításához. Az itt bemutatásra kerülő módszertan már figyelembe vesz magyar sajátosságokat is. A vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése a fiziko-kémiai és biológiai állapotértékelésektől jelentősen eltér. Míg előbbiek a monitoring helyre vonatkoztatnak állapotokat, amit érvényesnek tekintenek a víztestre nézve, addig a hidromorfológiai állapotértékelés morfológiai és átjárhatósági része a víztest egészét vizsgálja. Hidrológiai része megadható a monitoring pontra. A 2008-ban elkészült hidromorfológia projekt (A magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményfejlesztése. - szerint a víztest teljes elemzése után választható ki a víztesten az a reprezentatív monitoring pont (szakasz), amely értékelésével az állapot megadható. Az osztrák módszertan is ezt követi, 500 m-es reprezentatív szakaszok kijelölését teszi szükségessé. Ez a módszertan sem tekint el azonban az átjárhatóság, vízkivételek, duzzasztások víztest szintű elemzésétől, illetve víztest szinten több szakaszt értékel az állapot végső megállapításához. Habár a víztest kijelölés alapja, hogy a víztest hidromorfológiai terhelései és a típus kategóriák hasonlóak/megegyeznek adott szakaszon belül, egy reprezentatív monitoring pont kijelölése nehéz feladat. A VGT3 monitoringjának tervezésekor ezért különös gonddal kell majd eljárni. A hidromorfológiai állapotértékelést mi víztest szinten fogjuk megadni, abból kiindulva, hogy a biológiának a víztest terheléseit ki kell mutatnia. Természetesen vannak olyan biológiát támogató paraméterek, amelyek a monitoring ponton lévő biológiai méréseket hivatottak alátámasztani. Ezeket a biológiai elemzésekhez át kell tudnunk adni. Pontosítva, a biológiai elemeknek meg kell tudnia mutatni a víztest szintű, mintavételi ponton összegződő hidromorfológiai beavatkozásokat, és visszajelzést is kell kapnunk, hogy a beavatkozás mértéke milyen mértékű hatást okoz. A visszajelzések alapján később módosíthatóak a most a szabványból átvett határok, hogy azok figyelembe vegyék a magyar adottságokat. A jelen állapotértékelés épít a VIZIG által megadott adatszolgáltatásokra, a rendelkezésre álló elemzések értékeit beírtuk előre az állapotértékelés táblájába.

2 A szabvány kategóriáiból a hazai módszertan a következő 10 elemet veszi figyelembe (a szürkével kihúzottakat nem): 1.Vízfolyás geometriája 1a Vízfolyás rajzolata Kategória Alap Kiegészítő 1b Mederszelvény (hossz-szelvény és keresztszelvény) 2. Mederanyag 2a Mesterséges anyagok előfordulása 2b Mederanyag természetes vagy megváltozott tulajdonságú 3. Vízfolyás vegetációja és szerves törmelékek 3a Vízi vegetáció gazdálkodás 3b Van fás törmelék az elvárásnak megfelelő mennyiségben 4. Feltöltődés/bevágódás jellemzői 5. Áramlás 5a A vízfolyásszakasz medrében lévő mesterséges művek hatása 5b A vízgyűjtőn végbement változások hatása a természetes áramlási feltételekre 5c Napi vízjárás-változások a vízfolyás áramlási feltételeiben (csúcsra járatás) 6. Mesterséges műtárgyak által befolyásolt hosszirányú átjárhatóság 7. Partvonal struktúrája és megváltozása 8. Vegetációtípus/szerkezete a parton és part mögötti területen 9. Kapcsolódó terület használata és tulajdonságai 10. Vízfolyás és ártér kapcsolata 10a Vízfolyás és ártér keresztirányú kapcsolatának foka 10b Vízfolyás medrének szabad mozgása az ártéren milyen mértékben engedett

3 1 Mederszelvény megváltozása Mederrendezés, meder megerősítése, padka, szélesség/mélység arány megváltozását okozó kotrás megjelenése, stb. 1 0% - 5% mederhosszban megváltozott meder kereszt-, vagy hosszelvény. 2 5 % - 15 % mederhosszban megváltozott meder kereszt-, vagy hosszelvény % - 35 % mederhosszban megváltozott meder kereszt-, vagy hosszelvény % - 75 % mederhosszban megváltozott meder kereszt-, vagy hosszelvény % mederhosszban megváltozott meder kereszt-, vagy hosszelvény. A fenti paramétert erősen módosított vízfolyásoknál már figyelembe vettük 75% felett. Ahol ezen tulajdonságok miatt lett EM a víztest, az értékelést újra megadni nem szükséges. Mesterséges víztestek értékelése ebből a szempontból szintén nem szükséges. 2 Mesterséges mederanyag előfordulása A vízfolyás medrének burkolatára kérdez rá ez a pont. 1 0 % -1 % víztest hosszon mesterséges anyag a mederben. 2 1 % -5 % víztest hosszon mesterséges anyag a mederben. 3 5 % -15 % víztest hosszon mesterséges anyag a mederben % -30 % víztest hosszon mesterséges anyag a mederben % víztest hosszon mesterséges anyag a mederben. Mesterséges víztestek értékelése nem szükséges. 3 Feltöltődés/bevágódás jellemzői Ez a tulajdonság főképp a vízfolyást érő sokféle terhelés mércéje. Értékelése általában szakértői becslésre alapoz, amely figyelembe veszi a vízfolyás típusát, a közel természetes állapottal járó tulajdonságok meglétét/hiányát, illetve a kezelés intenzitását mind a mederben (pl. vonalvezetés változtatása, kavics eltávolítás, kotrás), mind a vízgyűjtőn (pl. alagcsövezés, amely megnöveli a hordalék bejutását). Az alföldi viszonyok mellett természetes a medrek feliszapolódása, miközben a Duna és a Dráva nagy mértékű bevágódással küzd.

4 A feliszapolódás mértékének tudása elengedhetetlen, ha fenn akarjuk tartani az általuk kiszolgált vízhasználatokat (mezőgazdaság, természetvédelem, stb.), vagy jó állapotnak a szukcesszió megállításával elérhető állapotokat tekintjük. A lerakódott üledék eltávolításának technikája fontos az élővilág megújulásának szempontjából. 1 Feltöltődés/bevágódás karaktere közel természetes állapotokat tükröz. Nem jelentős a feliszapolódás, de a bevágódás sem. 3 Feltöltődés/bevágódás karaktere mérsékleten tér el a közeltermészetes állapotoktól (10-50%-ban a fenti hatások nincsenek jelen) 5 Feltöltődés/bevágódás karaktere nagymértékben eltér a természetestől (>50%-ban) Feltöltődés esetében a feliszapolódottság jelenleg ismert értékei alapján értékeltünk. 4. A vízfolyásszakasz medrében lévő mesterséges művek hatása Tározók, duzzasztások, számbavétele. 1= A víztesten nincs duzzasztás, ha van az csak a víztest végét érinti, vagy hatása elhanyagolható 3= A víztest duzzasztással érintett, de a duzzasztott szakasz hossza a víztest kis részét érinti, a vízsebesség csökkenése nem jellemző. 5= A duzzasztás szakaszosan előfordul a víztesten. 5. Vízkivételek hatása, tározók visszatartó hatása és víztestből való átvezetések 6 - Mesterséges műtárgyak által befolyásolt hosszirányú átjárhatóság 1 A műtárgyak jelentős talajvízszint-süllyedést nem okoznak, és nincs hatásuk vagy elhanyagolható hatása van az élőlények vándorlására és a hordalékmozgásra. Összevont víztest esetén amennyiben az egyik ág szabad, az átjárhatóság lehet jó. 3 A műtárgy jelenléte, hatása mérsékelt az élőlények mozgására és a hordalékmozgásra. (pl. kisvíznél nem, de közép-, és nagyvíznél átjárható a műtárgy.) Amennyiben a víztest összetett, és egyik ág sem átjárható, de van jelentős mellékágrendszer, amely szabad vándorlást nyújt kis vízgyűjtők esetében, mérsékelt a hatás.

5 5 Műtárgy, amelyek általában gátat jelent minden élőlénynek és a hordalék szabad mozgásának. Az alvíz átjárhatóságát is figyelembe venni, amennyiben az nem átjárható, az értékelés 5. Néhány esetben a halak átjárása akkor sem lehetséges, ha épült hallépcső/elkerülő csatorna. 3-as pontot kell kapnia a jól működő hallépcsővel rendelkező műtárgynak. Ahol a gát minden hordalékot visszatart, 5-ös ponttal kell jellemezni a tulajdonságot, még akkor is, ha néhány élőlény átjut. A kis vízgyűjtővel/vízhozammal rendelkező víztestek esetében az átjárhatóság kisebb probléma, ott az átjárhatóság hiánya értékelhető közepes befolyásoltságnak is. Időszakos vízfolyás esetében ezt a paramétert nem kell vizsgálni: beírandó: Partvonal struktúrája és megváltozása: Partvédelemmel érintett partszakasz kiterjedése (Mesterséges és természetes anyagot használó partvédelem) (parthossz %) 1 Partvonal 0-5%-ban érintett mesterséges anyagú, vagy 0-10%-ban természetes anyagú partvédelemmel. 2 Partvonal >5-15%-ban érintett mesterséges anyagú, vagy >10-50%- ban természetes anyagú partvédelemmel. 3 Partvonal >15-35%-ban érintett mesterséges anyagú, vagy >50-100%-ban természetes anyagú partvédelemmel. 4 Partvonal >35-75%-ban érintett mesterséges anyagú partvédelemmel. 5 Partvonal >75%-ban érintett mesterséges anyagú partvédelemmel. Amennyiben a megváltoztatott partvédelem anyaga természetes (pl. rőzsefonat), a maximum felvehető érték a 3 lehet. Az érintett partszakasz nagyságának kiértékelése a dominánsan jelenlévő anyag alapján történjen (ha kevert vagy 2 típusú anyag). A két partoldalt egyben szükséges elemezni. 8 - A parti sáv felszínborítottsága (partvonal hosszának %-ban) 1 Nincs vagy csekély az a terület a parti sávban, amely nem természetes felszínborítottságú. 3 Közepes kiterjedésű a nem természetes felszínborítottságú parti sáv. 5 A parti sávban domináns a nem természetes felszínborítottságú terület. A parti sáv vizsgálata történhet terepi ismeret, MADOP vagy a korábbi makrofita felmérés eredményei alapján is. A sáv vizsgálatában a növényzóna szélessége, és a víztest hosszához viszonyított aránya is fontos. Rövid leírás a parti sáv természetes növényzetére síkvidéken: A közvetlen parti sávban jellegzetesek a fásszárú társulások, a parti bokorfüzesek. Az alig néhány

6 méteres füzek bozótot alkotnak, aljnövényzetük szegényes. A bokorfüzest kissé magasabban valódi erdő, puhafás (más néven fűz-nyár) ligeterdő váltja fel. Az uralkodó fafajok a füzek és a nyárak, így például a fehér fűz (Salix alba), a törékeny fűz (Salix fragilis), a jellegzetes törzsű fekete nyár (Populus nigra), de emellett számos egyéb fafaj példányai megjelennek elegyesen. A fák alatt a cserjeszint általában nem túl sűrű, legjellemzőbb a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) és a talajon kúszó hamvas szeder (Rubus caesius). A gyakori vízborítás és az állandó hordalékmozgatás miatt az aljnövényzet kevés fajból áll és viszonylag gyorsan változik. A közvetlen parti sáv mögötti zóna keményfás (tölgy-kőris-szil) ligeterdők. Hegyvidéken a kis vízfolyás természetes állapotában a magassági öv jellegzetes fái (tölgy, bükk) alatt fut. Dombvidéken és hegyvidéken az égerligetek lehetnek meghatározók. Ez az értékelés jelenleg nincs benne az értékelésben, módszertanba való foglalása tervezett. 9 - Felszínborítottság a vízgyűjtőn Ezt a paramétert kis, közepes és nagy esésű területen eltérően alkalmazzuk. Nagy esés esetén:: 1 75%-a a vízgyűjtőnek erdő, cserjés, vagy vizenyős terület. 3 50%-a a vízgyűjtőnek erdő, cserjés, vagy vizenyős terület. Amennyiben ennél kevesebb, és az intenzív mezőgazdasági művelés 20% alatt marad, a kémiai és biológiai jellemzőknek igazolniuk kell, hogy nincs releváns hatása. 5 Az erdőterület aránya 50% alatti, az intenzív mezőgazdasági művelés 20% feletti. Közepes esés esetén: 1 75%-a a vízgyűjtőnek erdő, cserjés vagy vizenyős terület. Amennyiben ennél kevesebb, és az intenzív mezőgazdasági művelés 50% alatt marad, a kémiai és biológiai jellemzőknek igazolniuk kell, hogy nincs releváns hatása. 3 50%-a a vízgyűjtőnek erdő, cserjés vagy vizenyős terület. Amennyiben ennél kevesebb, és az intenzív mezőgazdasági művelés 50% alatt marad, a kémiai és biológiai jellemzőknek igazolniuk kell, hogy nincs releváns hatása. 5 Az erdőterület aránya 50% alatti, az intenzív mezőgazdasági művelés 50% feletti. Kis esés esetén: 1 Az intenzív mezőgazdasági területek aránya kisebb mint 30%. (Amennyiben nagyobb, de nem éri el az 60%-ot, a biológiai és kémiai jellemzőknek igazolniuk kell, hogy nincs releváns hatása.) 3 Az intenzív mezőgazdasági területek aránya kisebb, mint 60%.

7 5 Az intenzív mezőgazdasági területek aránya 60% feletti. 10 Vízfolyás és ártér kapcsolatának foka 1 A vízfolyás nem, vagy kis mértékben érintett gátakkal, vagy jelentős a hullámtér szélessége. 3 A vízfolyás közepes mértékben érintett gátakkal (hossz 50%-a alatt). 5 A vízfolyás nagy része gátakkal rendelkezik, 50% felett. Állapotértékelés 3-as számkód megállapítása után a számkód legrosszabb értékének vétele. A 3-as számkód előállítása: Morfológia: 1,2,3,7,8,9,10 értékelési pontok eredményének számtani átlaga. Hidrológia:4, 5 értékelési pontok eredményének számtani átlaga. Átjárhatóság: 6. értékelési pontok eredménye. A hármas kódban az értékelések eredménye a morfológia-hidrológia-átjárhatóság kódjaninak összesítése (MHÁ), pl Ez azt jelenti, hogy a morfológia 2, hidrológia 1, az átjárhatóság 3 értékű. A végső állapot jelen esetben 3.

8 Tavak hidromorfológiai állapotértékelése: A tavak állapotának értékelését a készülőfélben lévő pren16870 Európai Szabvány alapján tesszük meg. A szabványt magát nem kötelező követnünk az EU VKI hidromorfológiai állapotértékeléséhez, de jó alapnak találtuk a magyar módszertan kialakításához. Az itt bemutatásra kerülő módszertan már figyelembe vesz magyar sajátosságokat is (ezt zárójelesen jelezzük is, pl. kihagyásra/összevonásra kerül szabványban lévő értékelendő tulajdonság). Hidrológia állóvíz térfogata: 1. Az állóvíz térfogata: Ez a pont a vízkivételek-vízbevezetések vízmennyiségi befolyásolását vizsgálja. 1. Szikes tavak: Jó-kiváló állapot: A vízszintváltozások a természetes állapotokat követik, lehetővé teszik az időszakosságot is, amennyiben az a tó természetes állapota is. A vízszint a víz által kialakított természetes szikpadka és a kiszáradás között változik. Mérsékelt állapot: Vízbevezetés van a tóba, de mennyisége nem haladja meg a padka szintjét. Gyenge-rossz állapot: A tóba való vízbevezetés a természetes szikpadka szintjét meghaladja, vagy a vízkivétel a tóból annak teljes kiszáradását okozza. 2. Hullámtéri holtág. Jó-kiváló állapot: A holtág folyó általi elöntése közel természetes állapotokat tükröz. (=A holtág érintkezése a főmederrel, annak partszabályozása miatt nem gátolt, vagy csak a leggyakoribb vízhozamnál kisebb Q esetében.) A holtág vízkivételei-vízbevezetései a tó vízháztartását nem befolyásolják, vagy csak kis mértékben (max. +/-10% víztérfogat változás). A vízfolyás bevágódása nem akkora, hogy az az elöntés gyakoriságát csökkenti. Mérsékelt állapot: A holtág folyó általi elöntése akadályozott a holtág-vízfolyás közötti elzárás miatt, de egy éven belül a nagyobb árhullámok elöntik a holtágat. A holtág vízkivételei-vízbevezetései kis mértékben befolyásolják a tó vízháztartását (max +/-20% víztérfogat változás). A vízfolyás bevágódása akkora, hogy az az elöntés gyakoriságát csökkenti. Gyenge-rossz állapot: A holtág el van zárva a folyótól, nagyobb árhullámok sem tudják elönteni. Jelentős vízkivételek/bevezetések. (>20% víztérfogat változás)

9 3. Mentett oldali holtágak. Jó-kiváló állapot/potenciál: A vízpótlása az eredeti vízfolyásából megoldott, a vízszint követi az évszakos vízjárást vagy a természetes árhullámok érkezését. Mérsékelt állapot/potenciál: A vízpótlása az eredeti vízfolyásból megoldott, de a víztérfogat nem követi az évszakos vízjárást vagy a természetes árhullámok érkezését. A vízkivételek/vízbevezetések max +/-20% víztérfogat változást okoznak. Gyenge-rossz állapot/potenciál: A vízpótlása nincs megoldva, vagy ha van vízpótlás, az >20% víztérfogat változást okoz a természeteshez képest. 4. Nagy tavak: Jó-kiváló állapot: csak természetes utánpótlódás van, vagy nem jelentős a vízbevezetés mennyisége. Vízkivételek nincsenek sem a tóból, sem a vízgyűjtőn, vagy nem jelentősek (<10% víztérfogat változást okoznak). Mérsékelt állapot: Van mesterséges vízbevezetés és vízkivételek is. Ezek <20% víztérfogat változást okoznak. Gyenge-rossz állapot: Van mesterséges vízbevezetés és vízkivételek is. Ezek >20% víztérfogat változást okoznak. Minden vízkivétel és vízbevezetésre érvényes, hogy az évszakos változásokat követi a dinamikája. A hidrológia esetében a fenteik értékelése összességében a hidrológia állapot pontban van értékelve a kapcsolódó táblában. 2. Nyílt víz zónája: Mélység eloszlás természetessége ( Vizszintszabaly oszlop.) Ez a paraméter a vízszinttartás/vízszintszabályozás létét elemzi. Értékelése a tó hidrológiájában történik. 1. Kiváló állapot - Jó állapot: Nincs vízszintszabályozás. 3. Mérsékelt állapot: Van vízszinttartás, de az követi a természetes évszakos változásokat, illetve lehetőséget ad nagy vízszintingadozásokra az éven belül. 5. Rossz állapot: A vízszintszabályozás a tó átlagmélységéhez képest szűk határok között mozog. (<20%) Morfológia 1. Közvetlen partvonal természetessége: 1. Kiváló állapot: 0-5% nem természetes lejtőprofil 2. Jó állapot: 5-15% nem természetes lejtőprofil 3. Mérsékelt állapot: 15-35% nem természetes lejtőprofil 4. Gyenge állapot: 35-75% nem természetes lejtőprofil 5. Rossz állapot: >75% nem természetes lejtőprofil A Partprofil oszlopba beírt érték jelöli az értékelést.

10 2. Állóvíz alakjának (part rajzolatának/tagoltságának) természetessége: ( Rajzolat oszlop) 1. Kiváló állapot: 0-5% nem természetes állóvíz alak 2. Jó állapot: 5-15% nem természetes állóvíz alak 3. Mérsékelt állapot: 15-35% nem természetes állóvíz alak 4. Gyenge állapot: 35-75% nem természetes állóvíz alak 5. Rossz állapot: >75% nem természetes állóvíz alak A szabvány szerint az eredeti állóvíz alakja (partvonal tagoltság) az átlagos vízszinttel függ össze. Ezt úgy vettük figyelembe, hogy a MADOP alapján nagyjából elkülöníthető a természetes meder futása, partja. Mederalak/felszínalak és talaja 3. Közvetlen partvonal: Felszín alakja és talajának tulajdonságai (erózió/feltöltődés jellemzői) Ez a paraméter a partvonal elhabolásának/feltöltődésének természetes dinamikáját, illetve annak megváltozását jellemzi. A paraméterhez a szabvány leíró jellegű 3 osztályos értékelését használjuk. A szabvány 5 osztályos értékelést is kínál, százalékos értékeléssel. Ennek értékeit feltüntetjük, de nem használjuk közvetlenül, mivel csak tapasztalati úton becsülhető, felmérés nélkül. 1. Kiváló állapot - Jó állapot: Erózió/feltöltődés közel természetes állapotot tükröz. (Amennyiben számszerűsíteni szükséges, ez a tulajdonság 0-15% közötti parthosszon való változást tűr el.) 3. Mérsékelt állapot: Erózió/feltöltődés mérsékelten megváltozott körülményeket tükröz. (Számszerűsítve: 15-35%) 5. Rossz állapot: Erózió/feltöltődés teljesen eltér a közel természetes állapottól. (35% feletti partvonalhosszon nem természetes az erózió.) Kitöltendő az Erozio mező az állapotértékelés számával. 4. Közvetlen partvonal szerkezete és változásai mesterséges anyagok kiterjedése (partvonal hosszának %-ban) 1. A partvonalon 0-5% a kikövezés/kibetonozás mértéke vagy 0-10% a természetes anyagú partvédelem. 2. A partvonalon 5-15% a kikövezés/kibetonozás mértéke, vagy 10-30% a természetes anyagú partvédelem. 3. A partvonalon 15-25% a kikövezés/kibetonozás mértéke vagy >30% a természetes anyagú partvédelem. 4. A partvonalon 25-50% a kikövezés/kibetonozás mértéke. 5. A partvonalon >50% a kikövezés/kibetonozás mértéke. Partburkolat mező.

11 5. Közvetlen partvonal, sekélyvízi zóna anyaga mesterséges anyagok /lerakott természetes anyagok kiterjedése Ez a paraméter a partvonalat kísérő sekély vízi zóna anyagát vizsgálja, zagytározók parton, partvédőművet védő kőszórások a mederben, strandot kiszolgáló kavicsolás/homokolás a mederben. Sekely_anyaga oszlop % a mesterséges anyag/lerakott természetes anyag % a mesterséges anyag/lerakott természetes anyag % a mesterséges anyag/lerakott természetes anyag % a mesterséges anyag/lerakott természetes anyag 5 >30% a mesterséges anyag/lerakott természetes anyag 6. Nyílt vízi zóna: meder alakja Az értékelés az állóvizek medrére vonatkozik, annak kotrásaira, átalakítására. Iszapoló kotrás nem okoz rosszabb állapotot, csak a medret kimélyítő/feltöltő beavatkozások. Felvehető értékek: 1. Közel természetes mederalak. 3 Mederforma változások a tóban/tó medencéjében több helyen. 5. A mederforma a tó/tómedence nagy részén megváltozott. Átjárhatóság és folytonosság Nyílt vízi zónában értékel csak a szabvány. 1. Felszín alatti vízzel való kapcsolat természetessége 1. A felszín alatti és felszíni víz közötti kapcsolat közel természetes 3 A felszín alatti és felszíni víz közötti kapcsolat módosulása mérsékelt szintű. 5 A felszín alatti és felszíni víz közötti kapcsolat módosulása jelentős, főként kritikus területeken. Az értékelés beírásának oszlopa FAV_kapcsolat 2. Átjárhatóság 1. Nincs olyan műtárgy vagy jelentős vízkivétel, amely korlátozná az élőlények mozgását. 3 Jelentős vízkivétel vagy műtárgy jelenléte, hatása mérsékelt az élőlények mozgására. 5 Műtárgyak, amelyek általában gátat jelentenek minden élőlénynek. Atjarhatosag oszlop.

12 Állapotértékelés A hidromorfológiai állapot megállapítása 3 csoport (Morfológia, hidrológia, átjárhatóság) pontjainak számtani középértékeivel létrehozott hármas kódjának legrosszabb értékéből adódik. Példa: Morfológia: 1. Közvetlen partvonal természetessége: 2. Állóvíz alakjának (part rajzolatának/tagoltságának) természetessége: ( Rajzolat oszlop) 3. Közvetlen partvonal: Felszín alakja és talajának tulajdonságai (erózió/feltöltődés jellemzői) 4. Közvetlen partvonal szerkezete és változásai mesterséges anyagok kiterjedése (partvonal hosszának %-ban) 5. Közvetlen partvonal, sekélyvízi zóna anyaga mesterséges anyagok /lerakott természetes anyagok kiterjedése 6. Nyílt vízi zóna: meder alakja Minden egyes fenti paraméter kiértékelését követően adódó számot összeadva, majd a 6 értéket átlagolva adódik a morfológiai állapot. Hidrológia: 1. Hidrológia állóvíz térfogata: 2. Nyílt víz zónája: Mélység eloszlás természetessége ( Vizszintszabaly oszlop.) Minden egyes fenti paraméter kiértékelését követően adódó számot összeadva, majd a 2 értéket átlagolva adódik a morfológiai állapot. Átjárhatóság: 1. Felszín alatti vízzel való kapcsolat természetessége 2. Átjárhatóság Minden egyes fenti paraméter kiértékelését követően adódó számot összeadva, majd a 2 értéket átlagolva adódik a morfológiai állapot. A morfológia, hidrológia és átjárhatóság értékeiből 3 jegyű számkód készítése: pl. 312, ahol a 3 a morfológia, 1 a hidrológia, 2 az átjárhatóság, amelyben a legrosszabb érték (jelen esetben a 3 ) adja az állóvíz hidromorfológiai állapotát.