A számítástechnika története

Átírás

1 A számítástechnika története 1

2 A számítástechnika története a kezdetektől napjainkig A számítástechnika története a kezdetektől napjainkig Kezdetek Mechanikus készülékek Adatfeldolgozó berendezések Az elektromechanikus berendezések PC kategória kialakulása Processzortörténelem Források 2

3 A kezdetek kezdete A számolást segítő eszközök története gyakorlatilag egyidős az emberiség történetével. Az ősember az ujjait használta a számoláshoz, aminek a latin neve digitus. Innen származik az angol számjegy, a digit elnevezés is. Később a számoláshoz köveket, fonalakat használtak, az eredményt a barlang falába, csontba vagy falapokba bevésve rögzítették. 3

4 Kipu A helyiértékes számábrázolás egyik legősibb formája már több ezer éve alkalmazott volt Amerikában. A kipukon tízes számrendszerben rögzített értékeket meglepő módon egy kettes számrendszeren alapuló, kövek helyzetével operáló számoló eszközökkel dolgozták fel. Ezek az ősi számológépek megelőzték jóval az európai számolóeszközök fejlődését. 4

5 Az abakusz Az első számoló-eszköz (6000 éves) Sínekre helyezett kövek Calculus = kövecske (latin) Használatát egyetemen tanították (szorzás, osztás) Az alsó vályúkban 4-4 kő található. A felsőkben 1-1. Egy kő akkor bír számértékkel, ha a középre van húzva. 5

6 Mechanikus készülékek 6

7 Wilhelm Schickard ( ) Németországban született Csillagász professzor volt 1623-ban készítette el számológépét Egy- és tízfogú fogaskerekek alkotják 4 alapművelet végrehajtására képes A gépezet magja az aritmetikai egység 7

8 Blaise Pascal ( ) Arithmométer: az első szériában gyártott számológép 7 példány készült Összeadást és kivonást kezelte Apjának tervezte, aki királyi adószedő volt 8

9 Gottfried Wilhelm Leibniz ( ) Lipcsében született Elsőként javasolta a kettes számrendszer alkalmazását Az első gép, amely közvetlenül végzett osztást és szorzást 10

10 Gottfried Wilhelm Leibniz ( ) A jobb oldalon látható a kar, melynek elforgatásával végrehajtódott a művelet. Szemben középütt a szánnak nevezett felső részt balra-jobbra mozgató kerék található. Ez oldotta meg a helyi érték váltását. 11

11 Charles Babbage ( ) Egyike a Királyi csillagászati társaság megalapítójának 1828-tól a Cambridge-i egyetem matematika professzora Fő cél a táblázatok kezelése volt Nagyobb számítások esetén lehetett csak kihasználni 13

12 Adatfeldolgozó berendezések 15

13 Herman Hollerith ( ) Az ő gondolatát vitte tovább a későbbi IBM Félautomata gépe elektromágneses elven működött Jelentősen csökkentette a munkaigényt Növelte a munka hatékonyságát A népszámlálás gépesítője A lyukkártya alkalmazásának amerikai úttörője 16

14 Herman Hollerith ( ) Az 1890-es 10. népszámlálás közel 63 millió személyről és 150 ezer polgári körzetről beérkező adatainak feldolgozására rendezőgépet dolgozott ki Minden adathoz egy lyukat, így minden polgárhoz egy lyukkombinációt rendelt, ezeket az 1 dolláros méretű, összesen 204 lehetséges helyen lyukasztható kártyán rögzítette. Az első eredmény már egy hónap alatt megszületett. 17

15 Herman Hollerith ( ) A kártya bekerült egy rendezőgépbe, ott elhaladt egy tűrendszer alatt, a lyukak alapján záródó tűk elektromágneseket hoztak működésbe, melynek hatására a körlapos számlálón a mutató egy egységgel előbbre lépett. 18

16 Az elektromechanikus berendezések 19

17 Konrad Zuse ( ) Az első nagysikerű, jelfogókkal működő számítógép Az első (Z1) csupán mechanikus volt A második (Z2) jelfogókkal is el volt látva A Z3 (1941) lett a világ első jól működő, programvezérlésű, kettes számrendszerben dolgozó, elektromechanikus számítógépe Ma is kitűnően működik 20

18 ENIAC (1945) között épült meg Electronic Numerical Integrator And Computer (Elektronikus Numerikus Integrátor és Számítógép 18 ezer elektroncső, 6000 kapcsoló, 1500 relé, 70 ezer ellenállás és 10 ezer kondenzátor volt a gépben 2,5 m magas volt, 40 m hosszú és 30 tonna "Szédületes" sebességével 333 szorzást és 5000 összeadást tudott másodpercenként elvégezni, mintegy 500-szor volt gyorsabb a Mark I-nél 24

19 Alan Mathison Turing ( ) 1930-as években megadta a program és a programozható számítógép modelljét (Turing-gép) 1937-ben megmutatta, hogy csak rekurzív függvények programozhatók Bebizonyított, hogy létezik olyan programozási feladat ami nem oldható meg 25

20 Neumann János ( ) A Neumann-féle processzor centrikus számítógép vázlata Neumann-elvek (1946): A számítógép legyen teljesen elektronikus Külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen Kettes számrendszert használjon Az adatok és programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek A számítógép legyen univerzális Turing-gép 26

21 EDVAC (1946) A Neumann és H. H. Goldstine irányítása alatt épített EDVAC (Electronic Discrete Variable Calculator) mintaként szolgált a továbbiakban valamennyi számítógépek tervezőnek. Ezért nevezik a mai számítógépeket Neumann-gépnek is. Tárolt programú, elektronikus programvezérlésű, digitális számítógép, 1500 szorzást v összeadást végzett másodpercenként, legfeljebb 12 jegyű decimális számnak megfelelő bináris számokkal márciusban készült el az EDVAC másolata, amelyet Neumann tiszteletére JOHNNIAC-nak neveztek el. Építője W. Ware 27

22 MIT Whirlwind (1951) A világ első valós idejű számítógépe A világ első grafikus kijelzővel rendelkező számítógépe A II. világháborúban a repülőgépek repülési útvonalát szimulálták ennek a számítógépnek a segítségével A processzor vákuumcsőből állt, darabja 50W-os teljesítményű volt Mérete: 2 terem Súlya: néhány tonna Teljesítmény: ~1 MW ( W) Ára: USD 28

23 ACE (1953) Építése az angliai Nemzeti Fizikai Laboratóriumban kezdődött 1945-ben, Turing vezetésével. Az ACE (Automatic Calculating Engine) első, kísérleti (Pilot) változata után 8 évvel megalkották a komplett gépet, amely jelenleg a londoni Science Museum tulajdonában van. Ugyancsak 512 szavas (egyenként 32 bites), késleltetővonalas memóriája volt összeadási ideje 32 μs, a szorzásé 1 ms. 29

24 Összehasonlítás Összeadás (1 perc alatt) Szorzás 1820 Arithmometer? 3, Babbage (analitikus) ASCC Bell ENIAC 300 ezer 26 ezer 1947 MARK II MADM 850 ezer 7 ezer 1949 EDSAC 860 ezer 7 ezer 1949 EDVAC 900 ezer 90 ezer 1949 Whirlwind 12 millió 1,5 millió 1953 ACE 1875 ezer 60 ezer 1954 JOHNNIAC 6 millió 200 ezer 1959 M3 1 millió 31 ezer 30

25 PC kategória kialakulása 1951 Univac IBM AN/FSQ PDP IBM Apple COMMODORE PET Apple ATARI 2600 VCS 1979 ATARI 400/ IBM Apple IBM PC - Model COMMODORE VIC COMMODORE IBM PC XT - Model COMMODORE SX/DX APPLE MACINTOSH 1984 COMMODORE PLUS COMMODORE C COMMODORE PC Compatible 1984 IBM PC Portable - Model IBM PC AT 1985 COMMODORE AMIGA ATARI PC 1987 APPLE MACINTOSH II 1989 ATARI PORTFOLIO 1992 COMMODORE AMIGA

26 REMINGTON RAND Univac 1 (1951) Akkoriban elég gyorsnak számított, de valójában szer lassabb volt, mint egy Pentium III Az első modell június 14-től október 3-ig üzemelt, óra üzemidő után térhetett pihenőre Méretei: 4,25 m széles, 2,45 m hosszú, 2,6 m magas Súlya: 13,1 tonna Ára: USD (ilyen borsos ár mellett nem is csoda, hogy csak 45 darabot adtak el belőle) 33

27 IBM AN/FSQ-7 (1958) Messze a legnagyobb számítógép a világon, amit valaha is építettek Feladata: vadászgépek földi irányítása Az első gép, amelyik képes volt modemmel kommunikálni (1300 bps sebességgel) Katód sugár csövekkel működött (részegységenként db), melyekből napi több száz meghibásodott, ezért szerelők szaladgáltak fel-alá, hogy mindig kicseréljék a csöveket, mert ha nem teszik, akkor csak néhány percig képes üzemelni magában Mérete: 2000 négyzetméter (nem tévedés!!!) Súlya: 275 tonna (ez sem!!!) Kommunikációs eszközök: szalag, lyukkártya, modem Ára: ~150 millió USD 34

28 DIGITAL EQUIPMENT CORPORATION PDP-8 (1965) Az első sikeres "miniszámítógép" (nem a mai értelemben véve) 1965-től 1980-ig gyártották, de még ben is üzemelt néhány, főleg a harmadik világbeli országokban Méretei: 48 cm széles, 55 cm hosszú, 84 cm magas Súlya: 150 kg Ára: USD 35

29 IBM 5100 (1975) 1975 szeptemberében adták ki ezt a hordozható (ha egy 28 kg-os gépről ezt el lehet mondani) számítógépet, ami nem volt nagyobb egy korabeli írógépnél Ez volt az első széles körben eladott és támogatott személyi számítógép, és az első igazán jól használható "minden az egyben" hordozható gép Főleg tudományos munkára tervezték, nem pedig üzletembereknek Sebessége: 1,9 MHz Memória: 16 KB RAM (64 KB-ig bővíthető) Ára: USD-tól (BASIC 16 KB) USD-ig (BASIC+APL 64 KB) 36

30 Apple 1 (1976) A Hewlett-Packard egyik alkalmazottja építeni akart magának egy számítógépet, és ez lett a munkájának a gyümölcse Nem csak ilyen szép fadobozban lehetett kapni, meg lehetett venni külön az áramkört, így egyedi gépet lehetett építeni köré Külön kell hozzá csatlakoztatni billentyűzetet és TV-t Nagyon gyorsan népszerűvé vált, 200 darabot adtak el belőle Sebesség: 1 MHz Memória: 8 KB Ára: 666 USD 37

31 COMMODORE PET 2001 (1977) Neve a Personal Electronic Transactor szavak rövidítése A barkácsolók kedvé úgy fel lehetett nyitni a számítógépet, mint egy autó motorháztetejét Sebesség: 1 MHz (MOS 6502 CPU) Memória: 4 KB (később 8 KB) Kijelző: egyszínű, 40 x 25-ös szöveges mód volt, grafikus mód nem volt Meghajtó egység: kazettás Ára: 795 USD 38

32 Apple 2 (1977) A sikeres Apple I gép továbbfejlesztett változata 16 színű monitor, egycsatornás mono hang Nagy bővítési lehetőségek voltak a gépben, 64 KB RAM-ig lehetett bővíteni Elődjénél sokkal nagyobb sikerre és népszerűségre tett szert, ezért klónjainak gyártása Európában és Távol-Keleten is megkezdődött Lemon (citrom), Orange (narancs), Peach (barack) és Pineapple (ananász) néven Ára: USD 39

33 ATARI 2600 VCS (1977) Az első igazi "játékgép" Az ATARI debütáló modellje Inkább videojáték, mint számítógép Sebesség: 1,19 MHz Memória: 128 byte 320 x 200 képpont felbontású grafika 256 színnel, és 3 hangú hangvezérlő Ez a gép egy igazi újdonság, egy új életérzés volt abban az időben, az egész család élete megváltozott, ha a nappalit egy ATARI 2600 tette színessé :) 1977-től 1990-ig gyártották, és több, mint 25 millió darabot gyártottak és adtak el belőle, ami egyértelműen bizonyítja a gép sikerét 40

34 ATARI 400/800 (1979) A két gép nagyon hasonló, a 400-as a kisebb, kevesebb memóriával, "kakaóbiztos" billentyűzettel és kisebb bővítési lehetőségekkel Kezdetben a 400-as gépeket 8 KB RAMmal gyártották, de ez kevésnek bizonyult, így áttértek a 16 KB-os gépek gyártására, a 800-asban 48 KB RAM volt Sebességük: 1,79 MHz 16 színű grafika, minden színnek 8 árnyalata lehetett, így az alapmodellből 128 színt lehetett előcsalogatni, de a komolyabb felszereltségűekben már 256 szín volt Csak 4 hangot tudott megszólaltatni, de akkoriban ez bőven elég volt Ára: 550 USD (400-as modell), USD (800-as modell 41

35 IBM 5120 (1980) Az 5100-as széria egyedfejlődésének utolsó tagja, és egyben az utolsó "nehéz gép", amit az IBM gyártott Egy átmenet volt a nagyszámítógépek és a későbbi IBM 5150 gépek között Az első IBM által gyártott asztali PC Sokban hasonlított az 5100-hoz, ugyanaz a processzor és ugyanaz a hardware kiépítés Beépített 9 inch-es fekete-fehér monitorja volt (az 5100-s felhasználók kérték a nagyobb kijelzőt), és rendelkezett két darab 8" floppy meghajtóval Ára: USD 42

36 Apple 3 (1980) Az előző irányvonal folytatása, teljesen kompatibilis a korábbi Apple gépekkel Újdonság a SOS operációs rendszer (Sophisticated Operating System = kifinomult operációs rendszer), amely a ProDOS rendszer elődjének tekinthető A számítógépház kialakítása nem volt túl szerencsés, sokszor túlmelegedtek ezek a gépek, amitől a chipek felpúposodtak, és az alaplap szó szerint kilőtte azokat Később korrigálták a hibát, és új gépeket kezdtek gyártani Apple III+ néven, de ezekbe már több memóriát tettek, és külső merevlemezzel látták el őket (5 MB) Sebesség: 2 MHz Memória: 128 KB KB RAM Kommunikációs eszközök: szalag, lyukkártya, modem Ára: USD 43

37 IBM PC - Model 5150 (1981) Ez az a gép, ami a CP/M operációs rendszer megszűnését okozta Erre a gépre írta meg Bill Gates (Microsoft vezérigazgató) az MS-DOS operációs rendszert Az első ilyen gépek nagyon gyengének bizonyultak, nem volt floppy meghajtójuk sem, csak kazettára lehetett menteni a programokat (itt megjegyezném, hogy a szalagot kezelő utasítások benne maradtak az MS-DOS-ban az 5.0 verzióig) Ezzel a géppel lett bevezetve a "PC" név, mint szabvány, tehát amelyik gép ezzel kompatibilis, azt nevezték "PC kompatibilis" gépnek Sebessége: 4.77 MHz (Intel 8088 CPU) Memória: 64 KB RAM Ára: GBP 44

38 COMMODORE VIC 20 (1981) A PET sorozat családi verziója, ugyanazzal a processzorral és ugyanazzal a BASIC programnyelvvel Az első gép, amiből több, mint 1 millió darabot adtak el Neve a Video Interface Chip szavak rövidítése Sebesség: MHz (Commodore Semiconductor Group 6502A CPU + VIC-I (6560) társprocesszor) Memória: 5 KB (32 KB-ig bővíthető) Képernyőfelbontás: 184 x 176 Ára: 300 USD 45

39 COMMODORE 64 (1982) Első ránézésre nagyon hasonlít a VIC 20- ra, de valójában egy sokkal okosabb gépről van szó A 2001-es Guiness rekordok könyve szerint elnyerte a világ legszaporábban gyártott számítógépe címet Több, mint 30 millió példányt adtak el belőle 1982 és 1993 között (én is a boldog C64 tulajdonosok közé tartozok, nekem már az újabb példány van, a szép fehér, mert a 90-es évek elején Közép-Európában ez terjedt inkább el) Sebesség: MHz (PAL) / MHz (NTSC) Memória: 64 KB RAM Operációs rendszer: BASIC Ára: 595 USD 46

40 IBM PC XT - Model 5160 (1983) Az XT az Extended Technology szavakból jött, a fogalmat 1983 elején vezették be Új tulajdonságokkal bírt: CGA grafikus vezérlő, merevlemez, több memória, és nem volt már rajta kazettás meghajtó port Ennek a gépnek a megjelenésével teljesen értéküket vesztették a korábbi PC-k Sebessége megegyezett a sima PC sebességével Memória: 64 KB RAM alapmemória, de 640 KB-ig lehetett bővíteni Ára: USD (teljes gép 640 KB RAMmal, 10 MB-os merevlemezzel és színes monitorral) 47

41 APPLE MACINTOSH (1984) A LISA nevű modell után (amely elég drágára sikerült: közel USD) a cég vissza akart térni az alacsonyabb árkategóriájú gépek piacára, ezért adta ki új márkanéven a Macintosh-t Az első igazán nagy kereskedelmi sikerű grafikus felhasználói felületű számítógép Rendelkezett beépített merevlemezzel és floppy meghajtóval, valamint egy 9"-os fekete-fehér monitorral, melynek felbontása 512 x 342 képpont volt Sebessége: 7,83 MHz (Motorola MC mikroprocesszor) Memória: 512 KB RAM Ára: USD 49

42 COMMODORE C16 - C116 (1984) A COMMODORE 264 széria tagja A VIC-20 leváltására tervezték, de nem volt kompatibilis sem a VIC-20-al, sem pedig a C64-el Paramétereiben megegyezik a COMMODORE Plus/4-el, csak kevesebb a memóriája Új grafikus chip került bele, ezáltal 128 színt tudott megjeleníteni Memória: 16 KB RAM Ára: GBP 51

43 COMMODORE PC Compatible systems (1984) Számos változatot adtak ki ezekből a gépekből: a 8088-as processzorral szerelt 4,77 MHz-estől kezdve a os processzoros 25 MHz-es álló házas gépekig Háttértárolóként legfeljebb egy 200 MB-os merevlemezt lehetett beépíteni a gépekbe Bármilyen 8, 16 illetve 32 bites bővítőkártyával lehetett a gép képességeit növelni Ára erősen függött a teljesítményétől 1985-ben mutatták be Las Vegasban egy konferencián az Apple Macintosh és az IBM PC esélyes vetélytársaként A C64 trónörököse volt, az előd minden tulajdonságával bírt Sebessége: 1 vagy 2 MHz Memória: 128 KB RAM 52

44 IBM PC AT (1984) A PC és XT gépek trónörököse Végre felhagytak a 8086-os processzorhoz való kötődéssel, és ebbe már a os processzort tették, így lehetővé vált a 16 bites bővítőhelyek használata Ezen a gépen már az akkoriban újnak számító MS-DOS 3.0 futott, ami lehetővé tette az 5,25" méretű, 1,2 MB-os floppy-lemezek használatát, valamint a 20 MB-nál nagyobb merevlemezek használatát is Új billentyűzetet kapott, ami már nagyon hasonlít arra, amit ma is használunk 2 modell volt, az egyikben 2 floppy meghajtó volt, a másikban egy floppy és egy merevlemez meghajtó Sebessége: 6 MHz (Intel CPU) Memória: 512 KB RAM (3 MB-ig bővíthető) 54

45 COMMODORE AMIGA 1000 (1985) Eredetileg egy nagyon erős játékgépnek szánták, de olyan jól sikerült, hogy egy igazi számítógép lett belőle Többfeladatos grafikus felhasználói felülettel rendelkezett Sebessége: 7,16 MHz A grafikai vezérlője 4096 szín megjelenítését tette lehetővé Memória: 256 KB RAM (512 KB-ra lehetett bővíteni belső memóriával) Operációs rendszer: AmigaDOS + WorkBench (grafikus felület) Ára: USD 55

46 ATARI PC (1987) Az ATARI első PC kompatibilis számítógépe Nem volt benne túl sok bővítőhely, de volt a gép hátulján soros, párhuzamos és egér port, valamint egy univerzális videojel csatlakozó, amire rá lehetett kötni CGA, EGA és Hercules monitorokat is Odafigyeltek a régebbi, nem PC kompatibilis ATARI gépekkel való kompatibilitásra, ezt mutatja, hogy ST floppylemezt és ST merevlemezt lehetett bele tenni, melyek jóval olcsóbbak voltak PC kompatibilis társaiknál Memória: 512 KB (640 KB-ig bővíthető) Processzor: Intel 8086 CPU, 8 MHz MS-DOS operációs rendszer 56

47 APPLE MACINTOSH II (1987) Forradalmasította a piacot a szép színes kijelzőjével és a bővíthetőségével Sokkal kényelmesebb billentyűzete és szabadalmazott RGB monitorja volt (640 x 480 képpont felbontás) A belső 20 MB-os SCSI merevlemezt 80 MBosra is ki lehetett cserélni Sebesség: 15,66 MHz (Motorola MC CPU + Motorola numerikus társprocesszor) Memória: 1 MB - 8 MB Súlya: 12 kg Ára: USD körül, kiépítéstől függően 57

48 ATARI PORTFOLIO (1989) Az első PC kompatibilis zsebszámítógépek egyike Sajnos a kis és szokatlan felbontású kijelzője miatt (260 x 64 pixel) kevés program fut rajta rendesen Memóriája 128 KB, amiből le lehet választani max 80 KB-ot C: meghajtónak, és a maradék lesz a RAM (bővíthető 640 KB-ig) Memóriakártyát lehet dugni a bal oldalába Van hozzá egy párhuzamos port, melynek segítségével össze lehet kötni más PC-vel Beépített programok: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, naptár, határidőnapló, telefonkönyv, számológép Érdekessége, hogy ha nincs hozzá adapter, lehet használni 3 db normál méretű ceruzaelemmel is Sebessége: Mhz (Intel 80C88 CPU Ára: 400 USD 58

49 COMMODORE AMIGA 4000 (1992) A legerősebb és egyben az utolsó AMIGA, amit a Commodore gyártott Képes volt szín megjelenítésére Volt benne egy 120 MB-os merevlemez meghajtó, valamint 4 bővítőhely (3 db ISA + 1 db 32bites video slot) A WorkBench 3.0 grafikus felületet használja, ami nagyon hasonlított a Unix-ra, és képes volt 1.44 MB-os DOS lemezeket írni és olvasni Sebessége: 25 MHz Memória: 2 MB Chip RAM + 2 MB Fast RAM 4 csatornás STEREO hang, 8 bites Digitál/Analóg konverter Gyártották ezt a modellt álló gépházzal is, és abba még SCSI felületet is építettek 59

50 Processzortörténelem Az Intel magánfelhasználói asztali gépekhez szánt mikroprocesszorainak története 60

51 1971: Intel 4004 A 4004 volt az Intel első mikroprocesszora. Ez a Busicom számológépeihez kifejlesztett, áttörő jelentőségű újítás teremtette meg a mesterséges intelligencia és a személyi számítógépek megalkotásának lehetőségét. Tranzisztorok száma: 2300 Sebesség: 108 khz 61

52 1974: Intel 8080 A 8080 mikroprocesszorral működött a világ első személyi számítógépe, az Altair, amely állítólag a Star Trek tévéfilmsorozat Enterprise űrhajójának egyik úti célja után kapta a nevét. A számítástechnika rajongói 395 dollárért vásárolhatták meg az Altair összeállításához szükséges csomagot. Hónapokon belül több tízezer darab kelt el a termékből, ami a személyi számítógépek történetében elsőként vezetett a megrendelések torlódásához. Tranzisztorok száma: 6000 Sebesség: 2 MHz 62

53 1978: Intel Az IBM új PC-divíziójával kialakított, kulcsfontosságú üzleti kapcsolat részeként a 8088 lett az IBM új sikerterméke, az IBM PC motorja. A 8088 sikerének köszönhetően az INTEL bekerült a Fortune 500 vállalatainak sorába. A Fortune magazin a "Hetvenes évek üzleti sikertörténetei" közé sorolta a céget Tranzisztorok száma: Sebesség: 5 MHz, 8 MHz, 10 MHz 63

54 1982: Intel 286 A kódszám alatt is ismert 286 volt az első olyan Intel mikroprocesszor, amely az elődjéhez írt valamennyi szoftvert képes volt futtatni. Ez a szoftverkompatibilitás azóta is az Intel mikroprocesszorainak alapvető jellemzője. A bevezetést követő 6 év alatt mintegy 15 millió 286 alapú személyi számítógép talált gazdára a világ különböző országaiban. Tranzisztorok száma: Sebesség: 6 MHz, 8 MHz, 10 MHz, 12,5 MHz 64

55 1985: Intel 386 Az Intel 386 a 4004 tranzisztorszámának több mint százszorosát tartalmazta A 32 bites architektúrájú processzor párhuzamos feladatvégzésre, azaz több program egyidejű futtatására is képes volt. Tranzisztorok száma: Sebesség: 16 MHz, 20 MHz, 25 MHz, 33 MHz 65

56 1989: Intel 486, DX2, DX4 A 486 processzorgeneráció váltotta fel első ízben egérműveleteken alapuló (point-andclick) gépvezérléssel a korábbi parancsszintű számítástechnikát. Az Intel 486TM processzor tartalmazott elsőként beépített matematikai társprocesszort, amely az összetett matematikai műveletek elvégzésével tehermentesítette a központi egységet, ezzel is növelte a számítási sebességet. Tranzisztorok száma: 1,2 millió Sebesség: 25 MHz, 33 MHz, 50MHz, 66MHz, 100MHz 66

57 1993: Pentium A Pentium processzorra épülő számítógépek elődeiknél könnyebben boldogultak az olyan valós életből származó adatok feldolgozásával, mint a beszéd, a hang, a kézírás és fényképfelvételek. A Pentium márkanév hamarosan annyira közismertté vált, hogy a képregények és a televíziós beszélgetőműsorok világát is meghódította. Tranzisztorok száma: 3,1 millió Sebesség: 60 MHz, 66 MHz 67

58 1997: Pentium II A 7,5 millió tranzisztort tartalmazó Pentium II processzor a kimondottan a kép és hangjelek, valamint grafikus adatok feldolgozására tervezett Intel MMX technológiára épül. Nagy sebességű gyorstárlapkát is tartalmazó Single Edge Contact (S.E.C.) Cartridge (egyélű csatlakozósoros tokozás) E lapka segítségével a PC felhasználók digitális fényképeket is rögzíthetnek, szerkeszthetnek és megoszthatnak családtagjaikkal és barátaikkal az interneten keresztül, szöveges és zenei aláfestéssel Tranzisztorok száma: 7,5 millió Sebesség:200 MHz, 233 MHz, 266 MHz, 300 MHz 68

59 1999: Pentium Celeron Az Intel szegmens specifikus processzorfejlesztési gyakorlatát folytatva, az Intel Celeron processzor a "value-pc-k" felhasználói számára készült Ez a kimagasló ár-érték arányt megtestesítő modell kimondottan a leggyakoribb magánfelhasználói alkalmazásokhoz (pl. számítógépes játékok és oktatási szoftverek futtatásához) garantál csúcsteljesítményt. Tranzisztorok száma: az első generációnál 7,5 millió, a másodiknál 19 millió, a jelenlegi 1,1 GHz-es változatnál 27 az 1,2 GHzesnél pedig 44 millió. Sebesség: az első generációnál 266 MHzjelenleg 500 MHz és 1,2 GHz között 69

60 1999: Pentium III A Pentium III 70 új utasítást (SIMDbővítést) tartalmaz, amelyek nagymértékben megnövelik a fejlett képalkotási, háromdimenziós folyamatos audió- és videoátviteli, valamint beszédfelismerési alkalmazások futtatásakor nyújtott teljesítményt. A ovábbfinomított internethasználati jellemzőknek köszönhetően e processzor felhasználói valósághű on-line múzeumokban, áruházakban böngészhetnek, és kiváló minőségű videoanyagokat tölthetnek gépükre a világhálóról. Tranzisztorok száma: 9,5 millió Gyártási technológia 0,25 mikron Sebesség: 450 MHz-től 1,2 GHz-ig. 70

61 2000: Pentium IV A Pentium 4 processzorra épülő PC-k felhasználói profi kivitelű filmeket készíthetnek, televíziós minőségű videoanyagokat tekinthetnek meg az interneten, valós idejű beszédcélú és videokommunikációt folytathatnak, valós időben jeleníthetik meg a háromdimenziós grafikákat, nagy sebességgel kódolhatják az MP3 lejátszókra szánt zenei felvételeket, illetve több multimédiás alkalmazást is futtathatnak párhuzamosan gépükön az internetes kapcsolat megszakítása nélkül. A processzor első változata 42 millió tranzisztort és 0,18 mikron vastagságú áramköri vonalakat tartalmazott. Tranzisztorok száma: 125 millió (3,4Ghz) Gyártási technológia 0,09 mikron (3,4Ghz) Sebesség: 1,3-3,4 GHz 71

62 2005: Pentium D Az Intel Pentium D az első asztali PCkben használható kétmagos processzor. Egyazon fizikai processzoron belül két darab komplett, azonos frekvencián működő végrehajtó magot tartalmaz. A két mag közös tokozással rendelkezik, és közös interfész köti össze őket a lapkakészlettel/memóriával. A kétmagos processzor olyan, mint egy négysávos út akár kétszer annyi autót is elbír, mint egy kétsávos út, de az egyes autóknak nem kell kétszer olyan gyorsan haladniuk rajta. Tranzisztorok száma: millió Gyártási technológia 0,065 mikron Sebesség: 2,6 3,4GHz 72

63 2006: Core 2 Család A Pentium hanyatlása láttán az Intel úgy gondolta, hogy szakít az általuk sokat sztárolt NetBurst mikroarchitektúrával, amely nem csak sokat fogyasztott, de rettentően sok hőt is termelt, és ennek ellenére sem tudta vetélytársát egyértelműen megelőzni. Az Intel is felismerte, hogy gyökeres változtatásokra van szükség. Ennek okán született meg a Core illetve a Core 2, amely megásta a Pentiumok sírját, és nyugdíjba küldi a magát a Pentium nevet is. A névváltás jelzésértékű, miszerint az új processzorcsalád annyira különbözik a régitől, hogy még névben sem hasonlítható hozzá Tranzisztorok : 291 millió Gyártási technológia 0,065 mikron Sebesség: 1,8GHz - 73

64 2007: Core 2 Quad Az első négymagos asztali processzor, amely nem más, mint két darab kétmagos Conroe (Core 2 Duo) egy tokba szerelve. Tranzisztorok : 2x291 millió Gyártási technológia 0,065 mikron Sebesség: 2,66GHz - 74

65 2008+: A jövő A többmagos processzorok óriási sikerét látva egyértelműen látszik a jövő: minél több magot egy tokba, ugyanis a korábbi módszer; az órajel folyamatos növelése már nem járható út. A mai processzorok működési frekvenciája a technológia határait feszegeti. A közeli jövőben új technikai megoldások kialakulása és elterjedése várható. Ilyen lehet a fény alapú (optikai elven működő), illetve a szerves megvalósítású CPU. 75

66 Források Computer%20history.htm AN/T%F6ri/ind%EDt.htm