Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kölesd Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Kölesd Község Önkormányzata

2 Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 5 Bevezetés... 5 A település bemutatása... 5 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE).... Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és non-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A település honlapján az anyag előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatást adunk és észrevételi lehetőséget biztosítunk. Az anyag megjelenik a helyi televízióban. A Hivatalban elhelyezésre kerül egy láda, melybe a HEP-el kapcsolatos észrevételeket bárki bedobhatja, s ezáltal eljut a HEP Fórumhoz.A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításaik összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése...hiba! A könyvjelző létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás... 7 A megvalósítás előkészítése... 7 A megvalósítás folyamata... 7 Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 3. -a írja elő a települési önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 32/2. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: 32/2. (XII. 27.) Korm. rend.) tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/22. (VI. 5.) EMMI rendelet (továbbiakban: 2/22. (VI. 5.) EMMI rendelet). és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT) A HEP IT a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az Ebktv. 3. -ák (2) bekezdése szerint. Az intézkedéseket a 32/2. (XII. 27.) Korm. rend. 5. -ában foglalt célok figyelembe vételével kell meghatározni. A HEP IT-t a 2/22. (VI. 5.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében található forma szerint kell elkészíteni. Helyi Esélyegyenlőségi Programért felelős Fórum (röviden HEP Fórum) A HEP-t a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el az Ebktv. 3. (5) bekezdésének előírása alapján, elfogadása során figyelembe kell venni a települési zetiségi önkormányzatok véleményét. A programalkotás során törekedni kell a települési önkormányzat egyéb fejlesztési terveinek, koncepcióival történő összhangra. Mindezekre és a 2/22. (VI. 5.) EMMI rendelet 2. számú mellékletének 9. pontjára figyelemmel javasolt, hogy a HEP elkészítése széleskörű szakmai egyeztetés mellett történjék, bevonva a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára ellátást, szolgáltatást nyújtó önkormányzati, zetiségi önkormányzati, állami és civil szervezetek képviselőit, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 993. évi III. törvény 58/B. -a által a 2 fő feletti települések esetében előírt szociálpolitikai kerek asztal képviselőit. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai A 32/2. (XII. 27.) Korm. rendelet. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. Az esélyegyenlőség javítása, az egyenlő bánásmód érvényesítése szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjaik együttélésére votkozó stratégiák Varga Aranka (26) Multikulturalizmus inkluzív oktatási rendszer. In Ismeretek a Romológia Alapképzési Szakhoz. PTE Pécs. 3

4 Asszimiláció: A kisebbség beolvad a többségbe: önkéntesen vagy kívülről való nyomás hatására átvéve ank kulturális sajátosságait és elhagyva a sajátját. Margilizáció: Valamely társadalmi csoport önhibáján kívül a társadalom peremére kerül. Szegregáció: A társadalom valamely szegmensében megvalósuló erőszakos és/vagy intézményi-strukturális, nyílt és/vagy rejtett elkülönítés. Szeparáció: A társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés (pl. zetiségi intézmények). Integráció: A társadalom különböző csoportjaik közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeinek megteremtése. Az integráció egyik változata a rideg integráció, mely fókuszában a csoportheterogenitás létrehozása áll, és amely tesz tartalmi beavatkozást a heterogén csoportban történő sikeres fejlesztésre. Inklúzió: Alapértelmezése a befogadás, azaz az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. Azon a társadalmi felismerésen alapul, hogy különböző életmódok és identitások létezhetnek egy időben és egy helyen, és hogy a közöttük létrejövő kommunikáció gazdagítja mindegyik résztvevőt. Az inkluzív társadalom, mint szemlélet követői a kölcsönös befogadást tartják szem előtt minden területen. Inkluzív (befogadó) nevelés: Az integráló nevelési térben a gyerekek/tanulók befogadó nevelése akkor tud megvalósulni, ha a gyerekek/tanulók társadalmi és kulturális hátteréből, valamint egyéni adottságaiból adódó különbségeire az intézmény komplexitásában képes reflektálni. Vagyis inkluzív az az oktatástnevelést megvalósító intézmény, mely a gyerek/tanuló csak rá jellemző sajátosságait maximálisan figyelembe véve, azokból kiindulva, azokra értékként építve alakít ki befogadó környezetet. 4

5 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Nem vagyunk egyenlőek, is lehetünk. De szerintem az, aki tekintélye védelmében szükségesnek véli, hogy távol húzódjék az u.n. aljanéptől, ugyanolyan elítélendő fajta, mint az, aki elbúvik az ellensége elől, mert attól fél, hogy alul marad Goethe Bevezetés Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elvéről gyon sok szó esik mapság. Valami elképzelése mindenkinek van arról, hogy ilyenkor a nehéz, hátrányos helyzetű emberek lehetőségeinek növeléséről, életkörülményeik, kilátásaik javításáról van szó. De tudjuk-e, hogy mi az az esélyegyenlőség valójában? Hol, és hogyan lehet szempontjait érvényesíteni? Egyáltalán mik is ezek a szempontok Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 32/2. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/22. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kölesd Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait2, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A hajdan szebb pokat látott Kölesd Mezőváros Tol megye közepén, két tájegység; a Hegyhát és a Mezőföld találkozásánál, a Sió folyó jobb partján fekszik. A település történetileg a Kapos és a Sió által határolt Hegyháton található, ank keleti peremén, ahol a völgyekkel szabdalt dombos táj meredek lejtőkkel szakad a Sió völgyébe. Kölesd a 23. január -es adataink szerint 52 fős település, amely Tol megyében fekszik, Szekszárdtól és Pakstól is egyaránt km-re. Ugyazokkal a gondokkal küzd, mint ma Magyarországon minden kisebb település ilyen a munkanélküliség, a lakosság szám csökkenése. De azért próbál fejlődni, hogy minél vonzóbbá váljon. Jelenleg is több fejlesztés van folyamatban és ment végbe az elmúlt években. Ilyen például a csatornázás, az ivóvíz minőség javítása és rég adták át az IKSZT épületet, ami Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér. Ennek az épületnek az a célja, hogy kulturális és értékmegőrző eseményeket tartsak, amivel a település lakosait még jobban összekovácsolja. Kölesden élők fontosk tartják a régi hagyományokat, de közben újakat is teremtenek, ilyen például a faültetés az újszülötteknek március 5.-én. Továbbá fontos kiemelni a Borok-házát, ami a Toli borút központja, sokan foglalkozk nálunk is a bortermeléssel, ahogy ez a környező vidékre jellemző. A település lakosság számát tekintve 29 óta folyamatos csökkenés figyelhető meg. 2. december 3.én a lakónépesség száma 478 fő. 2 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 5

6 Lakónépesség

7 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% -2 évesek -4 éves % 54% 5-7 éves % 46% 8-59 éves % 56% 6-64 éves % 46% 65 év feletti % 36% Az állandó népesség számák értékelésekor a nők és a férfiak közötti arány közel azonos számot mutat. A népesség 5 %-a nő, míg 49 %-a férfi. Ugyan összességében a nők vank többen de a korcsoport tekintetében ez változó hogy éppen melyik van többségben. 2,%,% 8,% 6,% 4,% 2,%,% Öregedési index (%) Az öregedési index alapján elmondható, hogy a település 2 óta elöregedő, mert fő -4 évesre több mint 65 év feletti lakos jut. Az index alapján az idősek fokozottabb ellátására van szükség Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) A településre 29-től kezdődően az elvándorlás figyelhető meg, 2-ben ez igen kiugró is. 7

8 természetes szaporodás (fő) A természetes szaporodás alatti negatív értéket mutat, kivéve 29ben. A negatív érték azt jelenti, hogy az élve születések száma alacsonyabb mint a halálozások száma. A településen ez 2, és 2 ben kiugróan negatív ami azt jelenti hogy sokkal kevesebb gyermek születet mint ahányan elhunytak Értékeink, küldetésünk Önkormányzaták célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa a különböző esélyegyenlőségi célcsoportok, mélyszegénységben élők/romák, az idősek, a nők, a gyerekek és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a települési esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításák ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja ank megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportk tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése pusztán követelmény, ha az önkormányzatokk is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kölesd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításák követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési 8

9 intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 32/2. (XII. 27.) Korm. rendelet. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra votkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulk az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításák lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg ank az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9

10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE). Jogszabályi háttér bemutatása. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére votkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 32/2. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/22 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 99. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a zetiségek jogairól szóló 2. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: zetiségi törvény) az egészségügyről szóló 997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a zeti köznevelésről szóló 2. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódk a következőkben felsorolt, EU és zeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 22 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az EU 22 stratégia3 Az Európa 22 az Európai Unió évre szóló növekedési stratégiája, a 2-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, ank tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 22ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt % alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 2 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program4 Az Európa 22 stratégia megvalósításák legfontosabb eszközét tagállami szinten a zeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamokk minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A zeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján 3 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsk, az Európai Központi Bankk, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságk, a Régiók Bizottságák és az Európai Beruházási Bankk Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 22. május 3. 4 A következő lépés A Széll Kálmán terv 2., Magyarország Kormánya, 22. április

11 megfogalmazott zeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hozk majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.5 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításák szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia6 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2-ben jóváhagyott A zeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 22-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia7 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azokk a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításák szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program8 Az Országgyűlés 27. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/27. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A ek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 29-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/29. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra votkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a évi cselekvési tervről az 59/22. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik..2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 5 Európai Bizottság, Európa 22 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2-22.) Budapest, 2. november /27. (V. 3.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, ; 8 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/27. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 28. 6

12 2. Stratégiai környezet bemutatása 2. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció az államháztartásról szóló 2. évi CXCV. törvény 24. értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre votkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 3-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásák évében legkésőbb december 5-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2. évi CLXXXIX. törvény 6. -a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Településfejlesztési stratégia A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2. évi CLXXXIX. Törvény 24. -a értelmében a fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikáják biztosítása érdekében a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosk legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról. Településrendezési terv Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 997. évi LXXVIII. tv.) 6. -a alapján a települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a Településfejlesztési koncepció - az 997. évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontokk és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. -a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. /23 (III. 8.) számú önkormányzati rendelet Kölesd Községi Önkormányzat 23. évi költségvetésről A szociális ellátásokról szóló 3/23 (III. 8.) számú önkormányzati rendelet Kölesd község szabályozási tervéről a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/28 (VI.9.) számú rendelet 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásaik bemutatása Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás A Társulás létrejötte, elhelyezkedése A Szekszárd- Toli kistérség a Tol megyei 5 kistérség egyike. Területén 26 település található. Ezen települések polgármesterei hozták létre 999-ben a Kistérségi társulást. A Társulás 22-től 24-ig Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása néven működött. 24 végén átalakult a szervezet és jelenleg a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás néven működik. Majd, 23. májusától Szekszárd és Térsége Önkormányzati néven látja le feladatait. 2

13 A Szekszárd-toli kistérség a Dél-dunántúli régióban, Tol megye déli részén fekszik. A megye 5 kistérsége közül a leggyobb területű: 28 km². A kistérség központi szerepet tölt be a megye életében. Ezt a funkciót erősíti Szekszárd, mely kistérségi központ és megyeszékhely is egyben. A kistérség elhelyezkedése Tol megyében A domborzatilag alapvetően két síksági és dombsági részre tagolódó kistérség természetföldrajzi adottságai a mezőgazdaság számára kedvezőek. A kistérség településkapcsolatai alapján 4 mikrotérségre és Szekszárd Megyei Jogú Városra osztható. A 4 mikrotérség a következő: - Dél-Tol mikrotérség: Bátaszék központtal, Alsóná, Alsónyék, Báta, Pörböly és Várdomb települések alkotják - Sárközi mikrotérség: Decs központtal, İcsény, Sárpilis, Szálka települések alkotják. - Zomba és Térsége: Zomba központtal, Harc, Kéty, Felsıná, Murga Kistormás, Kölesd,Medi, Szedres és Tengelic települések alkotják. - Toli mikrotérség: Tol központtal Bogyiszló, Fadd, Fácánkert és Sióagárd települések alkotják A kistérség gazdaságák általános jellemzése A feldolgozóiparon és mezőgazdaságon alapuló struktúra az 99-es évek elején bekövetkezett társadalmigazdasági változások hatására egyrészt tulajdonilag-szervezetileg jelentősen átalakult, másrészt erőteljesen eltolódott a kereskedelmi és szolgáltató szektor felé. Jelenleg a vállalkozások száma alapján az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, kereskedelem, javítás és az ipar emelhetők ki, hiszen együttesen a kistérségben tevékenykedő vállalkozások 6 %-át adják. A két kisebb város, Bátaszék és Tol, a termelés, ellátás, szolgáltatás területén kialakította a maga néhány településére kiterjedő részleges vonzáskörzetét. Tol és Szekszárd közelsége és részben kölcsönös racionális érdekeltsége miatt együttélésre és együttműködésre van kényszerítve. A térség szempontjából a két város együttesen jelent egyfajta növekedési tengelyt. Tol mindenekelőtt a Du volában tölt be szervező-ellátó szerepet. A távolabb fekvő Bátaszék már dominánsabban tudja megjeleníteni kistérségi részközpont szerepét, mely a kistérség határain is túlmutat Foglalkoztatottság A szekszárdi kistérségben lakó foglalkoztatottak gy többségének helyben, a kistérségen belül van a munkahelye. A foglalkoztatók gy többsége a megyeszékhelyen összpontosul. A kistérség munkavállalói korú népesség a teljes népesség 66,7 %-a, a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya jelenleg 44%, ami az elmúlt évekhez kismértékű növekedést jelent. Kistérségi szinten a munkanélküliségi ráta az utolsó öt évben csökkent, ám még mindig az országos rátánál magasabb az értéke. Néhány település esetében tovább nőtt, ill. stagnált a magas munkanélküliségi arány, így magas Bogyiszlón, Fácánkerten, Faddon, Kölesden, Medinán, Murgán és Sárpilisen. A regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Szekszárdon 7,2 %, Tolnán,2 %, Bátaszéken pedig 9,6 %. Kiugróan magas ez a mutató Bátán (29,5 %), Murgán (32, %) és Sárpilisen (8,6 %) A kistérség demográfiai helyzete A kistérség csak a megye leggyobb területű kistérsége, ha a legmagasabb népességszámú is. A népesség számát a csökkenő születési hányad, a magas halandóság és a lakosság vándorlásák hatásai alakítják: kistérségnek 24-ben még lakosa volt, ami 2-ben már csak fő. fogyó népesség mellett komoly probléma a népesség elöregedése, amely a térség versenyképességének, fenntartható fejlıdésének gátja lehet. A kistérség lakosságák 2,7 %-a 6 év feletti. Az elöregedett településeken magas a 6 év feletti lakosság súlya A Társulás céljai A többcélú társulás legfőbb döntéshozó szerve a Társulási Tanács, melyet a települések képviseletében polgármesterek alkotk. A társulás hatáskörébe a tanács több, stratégiai jelentőségű feladatot utalt: települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt oktatási, egészségügyi, szociális feladataiban az 3

14 együttműködés koordinálása, segítése, a költségvetési szervek belső ellenőrzése, a területfejlesztési projektek végrehajtása. (Forrás: Megyei és kistérségi dokumentumok Megyei Közoktatási Fejlesztési Terv Kistérségi Sport Stratégia Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv - Felülvizsgált változat: 29 Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2-22 Pedagógiai szolgáltatók a dél-dunántúli régióban - 22 A Szekszárd-toli kistérség sportstratégiája 29 Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv - felülvizsgált változat 2 A tehetséggondozás formái a Szekszárd-toli kistérség önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeiben Kistérségi Közoktatási Minőségpolitika 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A települési esélyegyenlőségi program a 2/22. (VI.5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályai alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázis valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett támaszkodtunk az Önkormányzat és ank intézményeinek adatbázisára, továbbá a Helyi Esélyegyenlőségi Fórumon szerzett információkra. A települési önkormányzat gyűjtött és elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban. Az esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető, hiszen az önkormányzat és az intézményei között jó és szoros munkakapcsolat alakult az évek során. 4

15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétközpi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkozk meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásák okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 3%-a 7 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket gyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák gy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Kölesden a 2-es népszámlálás során 24 fő vallotta magát roma (cigány) zetiségűnek, és 2 fő németnek. A településen működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3. Jövedelmi és vagyoni helyzet A helyi önkormányzatokról szóló 99. évi LXV. törvény elfogadásával az Országgyűlés ún. erős önkormányzati rendszer alapjait és kereteit kívánta megalkotni. Az Önkormányzatok törvényben biztosított jogköre és lehetősége, hogy a feladataik ellátásához szükséges pénzügyi forrásaik egy részét helyi adók kivetésével és beszedésével teremtsék meg. A települési önkormányzatok által bevezethető adók körét, mértékét, az alkalmazásuk eljárási rendjét és egyéb feltételeit a helyi adókról szóló 99. évi C. törvény állapítja meg. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Dél-Dunántúl Magyarország gazdaságilag kevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel és alacsonyabb foglalkoztatási és aktivitási aránnyal rendelkező régiója. A régió gazdasági élete a szolgáltatásokra és az ipari tevékenységre épül. A lakosság megközelítőleg 6%-a a szolgáltatói szférában dolgozott. A régió munkanélküliségi rátája 2-ben 2,%-os volt. A munkanélküliség leginkább a 5-24 éves, pályakezdő korosztályt sújtja. Tol megye az ország egyik legkisebb lakosságú megyéje, így az ország GDP jének,8% - a keletkezik ebben a térségében. Az egy főre jutó GDP tekintetben a 2 -es adatok alapján a 7. a megyék rangsorában, ami az utóbbi évek felzárkózási folyamaták következménye, 27 -ben még a 3. helyen állt. A megye lakosságák jövedelmi viszonyai alacsonyabb szintet érnek el mint az országos átlag, de a régiós átlagnál 6% -kal magasabb átlagjövedelem mutatható ki a megyében, mely elsősorban Paks térségében tapasztalható magasabb jövedelemnek a hatása. Az alkalmazásban állók átlagos nettó havi jövedelme 22. II. negyedévben 26,3 ezer Ft volt, mely a régiós érték 6,5%-a, az országos átlagk pedig a 88,5%-a volt. 5

16 Tol megye földrajzi adottságai változatosak, területének 43% -a síksági, alföldi jellegű, míg 57%-a változatos terepfelszínű, magasabb fekvésű, dombvidéki jellegű. A mezőgazdaságban, arányában jóval több vállalkozás tevékenykedik, mint országosan. A toli vidék hagyományosan mezőgazdasági művelésű terület, az ország élelmiszergazdaságák kitűnő adottságú alapanyag termelő térsége. Az utóbbi tíz évben az alapanyag termelő jelleg tovább erősödött, túlsúlyba került, ugyakkor a feldolgozásban a többletmunka hozzáadásával elérhető sajátos egyedi termékek meg sem jelennek a megyében. A kedvező termőhelyi adottságok ellenére rendkívül alacsony a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A megyében az állattenyésztés szinte valamennyi ágazata leépült. A fejletlen szolgáltató szektor, az átlagosnál gyobb súlyú agrárium, textilipar és energetika (paksi atomerőmű), illetve a meglepően alacsony létszámú élelmiszeripar jellemzi a megye foglalkoztatási szerkezetét. (Forrás: Tol Megyei fejlesztési Terv 23) a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Álláskeresők aránya 2,% 5,%,% 5,% A táblázatból az derült ki, hogy a teljes lakónépességhez viszonyítva milyen arányú a munkanélküliek száma, ez hogyan alakult az elmúlt években. Továbbá a tábla lebontja az arányokat nőre és férfira. Jó látható hogy 29 óta a férfiak vank többségben akik munkát keresnek.,% nők férfiak összesen számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma fő összesen fő Na 2 éves és fiatalabb % 9,6% 9,2%,5% 4,7% ######### fő Na 2-25 év % 22,9% 4,7%,7%,2% ######### fő Na 26-3 év %,8% 5,6% 6,% 4,% ######### fő Na 3-35 év % 6,% 4,7% 3,% 2,% ######### fő Na 36-4 év % 7,2% 3,8% 2,6% 6,8% ######### fő Na 4-45 év % 2,% 4,6%,7% 5,% ######### fő 7 2 Na 46-5 év % 2,%,% 3,%,2% ######### fő Na 5-55 év % 5,7% 2,8% 7,6% 7,5% ######### fő Na 56-6 év % 3,6% 4,6% 6,% 7,5% ######### fő Na 6 év felett %,%,%,8%,% ######### számú táblázatban jól követhető hogy miként oszlak meg a munkanélküliek korcsoportonként az el múlt években. Ebből a táblából arra lehet következtetni hogy mely korcsoportot kell segíteni hol van a leggyobb probléma a munkanélküliek terén. A településen növekedés látható ami kiugró 2-ben de ez a szám vissza mérséklődik a 2-es évben. 6

17 8 pnál régebben munkanélküliek aránya 7,% 6,% 5,% 4,% 3,% 2,%,%,% nők férfiak összesen A 8 pnál régebben munkanélküliek aránya arra szolgál hogy lássuk belőle a településen élő munkanélküliek közül hány olyan van akit tartósan munkanélkülinek lehet tekinteni. A diagram azt tükrözi hogy az egészet tekintve milyen arányban oszlak meg a nők és a férfiak. Összességében 28-as év a kiugróan magas, 29 és 2 alacsonyabb, de a 2-es év közelít a 28-as adatokhoz. Továbbá az is gyon jól kivehető hogy a nők azok akik tartósabban munkanélküli a településen számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 8-29 éves népesség száma 8-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi fő fő összesen nő Férfi fő fő % fő ,3% ,2% ,4% ,6% 4 22 ######## 23 ######## számú táblázat a pályakezdő álláskeresőket tartalmazza Pályakezdő álláskeresők száma 2 8 % 3,6% 3,5%,5% 2,9% ######## ######## összesen fő % 5,9% 4,8%,9% 2,3% ######## ######## A fenti táblázat alapján a diagramon az látható hogy a pályakezdő fiatalok között a nők voltak a kiemelkedők egészen 2-ig amikor is a férfiak voltak többségben. Tehát 2 előtt a női pályakezdőkre kellet hangsúlyt fektetni, de 2-ben már a férfiakra nők férfiak 7

18 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 5 éves és idősebb 5-X éves legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők 5-x lakosság száma általános iskolát évesek száma összesen végzettek száma év összesen nő férfi összesen 2 2 fő 296 fő fő fő 52 nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő % fő % fő % ,8% 46 59,9% ,7% ######### ######### ######### számú táblázat az alacsony iskolázottságot hívatott mutatni. Az által hogy a településen élő 5 évnél idősebbnek van e általános iskolai végzetsége. 2-ben 59,9 % -os az az arány akik 5 év felettiek és rendelkeznek általános iskolai végzetséggel. 2-es adatok még jelenleg nincsenek így lehet arra következtetni hogy ez az arány azóta növekedet vagy esetleg csökkent e. Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb A diagram a munkanélkülieket mutatja ank tükrében hogy milyen végzetséggel rendelkeznek. Jól látható hogy egyre csökken ank a száma akinek 8 általánosnál alacsonyabb végzetsége van. 8 általánossal rendelkezők vank többségben ezt az arányt kellene csökkenteni. Úgy hogy arányosan növekedjen azokk a száma akik 8 általánossal magasabb végzetséggel rendelkeznek számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 8

19 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők év gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! és a számú táblázatok azt mutatják hogy a településen élők részt vesznek e a felnőttoktatásban. A táblák tartalma mivel a településen ilyen képzés nincs. Ilyen oktatás hozzánk legközelebb a megyeszékhelyen van Szekszárdon. c) közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatottak száma (fő) Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma A településen évek óta működik a közfoglalkoztatás. Arra irányul hogy mérsékelje a munkanélküliséget és lendítsen a településen. De ez csak kis mértékbe valósul meg. A diagram arra mutat rá hogy a romákk is lehetőséget biztosít ez a program a munkalehetőségre és a felzárkóztatásra. 9

20 d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő regisztrált foglalkoztat állami kivetet befizete foglalkoztat vállalkozás Kiskereskedel ási vendéglátóhely szektorban t tt ási év ok száma a mi üzletek programokb ek száma foglalkoztatott iparűzé iparűzés programok települése száma an részt ak száma si adó i adó száma n vevők száma helyben számú táblázat adatai összegyűjtése és elemzése azt a célt szolgálja hogy a településen élőknek milyen munkalehetőségeik vank és ez mennyire illeszkedik a település munkaerejéhez. A vállalkozások folyamatos csökkenése a gazdasági válságk tudható be. De érdemes ezeket a vállalkozásokat feltárni hogy milyen munkakörben foglalkoztatk és ez alapján indítani a felönt képzéseket. Így biztosítva számukra a folyamatos munkaerőt és ezzel csökkenteni lehet a munkanélküliek számát. Ehhez szükség van az önkormányzat, a civil szervek és a vállalkozások részéről egy szoros együttmüködésnek hogy így fejlődjenek számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség járatpárok átlagos vot járatok átlagos Kerékpár úton való átlagos ideje száma utazási idő átlagos száma utazási idő megközelíthetőség autóval munkaautóbusszal munkapokon vottal pokon Legközelebbi 3 perc 2 4 perc centrum Megye3 perc 2 4 perc székhely Főváros 2 óra átlagos utazási idő kerékpáron számú táblázat a település közlekedésének lehetőségeit tárja fel. Ezek alapján van lehetőségük a település lakóik hogy ingázzak. Ez leginkább a megyeszékhely, Szekszárd felé történik mivel arra van leginkább kiépítve a tömegközlekedés pontosabban a busz közlekedés, a menetrend is igazodik a munkaidőhöz. Vot állomás ugyan volt Kölesden de mivel messzebb volt a településtől így azt egyre inkább elhanyagolták az emberek, és pár évvel ez előtt megszüntették azt a megállót. 2

21 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen nincs nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban van az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen nincs nincs az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban van számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő fiatalok száma év 28 fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő A és a számú táblák a fiatalok foglalkoztatásával foglalkozik de jelenleg és az elmúlt években ilyen a településen volt. A vonzáskörzetben igen de nincs róla adatunk hogy pontosan milyen, viszont ezeken a településen élő fiatalok részt tudtak és tudk venni. 2

22 f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen nincs nincs felnőttképző programok a vonzásközpontban van egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen nincs nincs egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban van Helyi foglalkoztatási programok a településen van közfoglalkoztatás Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban van számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő felnőttek száma egyéb felnőttképző egyéb helyi helyi felnőttképző munkaerő-piaci programok a munkaerő-piaci foglalkoztatási foglalkoztatási programok a szolgáltatások a vonzásközpontb szolgáltatások a programok a programok a településen vonzáskörzetbe év an településen településen vonzáskörzetben n 28 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő és számú táblázatok a felnőttek foglalkoztatását célozzák meg a településen. Kölesden ilyen 22

23 nincs viszont a vonzáskörzetben igen. Helyi foglalkoztatás címen a közfoglalkoztatás az ami működik a településen. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok számú táblázat a mélyszegénységet és a romák foglalkozatásák számát méri fel. Visszamenőleg és jelenleg sincs ilyen adat. A településen élők közül pedig csak alig alig - család vallja magát romák/cigányk. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az önkormányzatk áll rendelkezésre ilyen információ. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Kölesd Község Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó ellátásokat (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély). E területen az Szt a és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. 23

24 Segélyezettek száma (fő) évesek Segélyben részesülők száma A diagram alapján jól látható hogy a településen élők között akik segélyben részesülhetnek ehhez a számhoz képest a segélyezetek száma igen alacsony. 2-ben voltak a legtöbben majd elérték a főt. Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 35,% 3,% 25,% 2,% 5,%,% 5,%,% Az álláskeresési járadékra jogosult diagram azt mutatja hogy azok közül akik munkanélküliek viszonyítva hányan részesülnek ilyen támogatásban. Ami szembe tűnő hogy 2-ben még ez 3% volt addig 2-re ez az arány a felére csökkent és már csak 5% volt. Ez azért van mert mind a két szám csökkent mind a munkanélküliek és járadékra jogosultak és arányaiban a járadékra jogosultak jobban. 24

25 számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) év fő 5-64 évesek %-ában fő munkanélküliek %ában ,9%,%,%,% % Azokk a száma, akik 3 p munkaviszonyt tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azokk a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást számú tábla adatsora arra irányul hogy felmérje a településen azokk a számát akik rendszeres szociális segélyben részesülnek és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. Rendszeres szociális segélyben az aktív kórúak viszonylatában igen kevesen részesültek, a legtöbben 22-ben kaptak. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás az az FHT 2-től van ilyen néven, de 22-re votkozóan még áll rendelkezésünkre adat. Továbbá a jogosultságtól elesettekről és a támogatás megvonásáról sincs adat. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra votkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Összes lakásállomány (db) Összes Ebből elégtelen körülményű Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a 25

26 területükön hajléktalanná vált személyek ellátásák és rehabilitációják kötelezettségét 23. január jétől.9 A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatorhasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alapnyi jogon, normatív alapon állapítható meg. Igen lényeges az Ebktv ák (3) bekezdésének figyelembe vétele a lakhatási helyzet, illetve a szegregátumok vizsgálata és a megfogalmazandó intézkedések során. A rendelkezés rögzíti, hogy a lakáshoz jutási feltételek meghatározása irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Az Ebktv. tiltja a lakáshoz jutási feltételek olyan módon való meghatározását, ami alapján egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok egy adott településen vagy településrészen belül mesterségesen elkülönülnek. Ezt elsősorban a település drágábban és olcsóbban értékesíthető telkekre, ingatlanokra történő felosztásával, kettéosztásával lehet megvalósítani. A törvényi tilalom része, hogy a mesterséges elkülönülés a csoport tagjaik szándékán kívül valósuljon meg, azaz abban az esetben, ha egyes személyek vagy e személyek csoportja önként, kényszer nélkül kíván a település egy különálló részén élni anélkül, hogy ez a helyzet bizonyos lakáshoz jutási feltételek diszkrimitív meghatározásán alapult vol, az minősíthető az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének. Lakásállomány megoszlása % 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% % % bérlakás 22 szociális egyéb lakáscélra használt A településen 2-ben 6 lakás van bejegyezve. A lakhatási körülmények jók mondhatók a településen. a) bérlakás-állomány A településen bérlakás jelenleg található. b) szociális lakhatás Szociális lakhatásra jelenleg nincs lehetőség. 9 Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2. Habitat for Humanity Magyarország, 22. június 26

27 c) egyéb lakáscélra használt lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt ingatlanok (db) 2,5 2,5, Összes lakáscélú ingatlan Ebből elégtelen körülményű A településen 2db ilyen ingatlan található. 22-ben db egyéb lakáscélra használt lakáscélú ingatlan került kialakításra. Elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás: Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (General Comment No. 4, the UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights) 99-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikáják kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta:. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; 2. alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsator, fűtés, világítás, stb.); 3. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); 4. lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); 5. biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználaták lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); 6. elhelyezkedés (a megfelelő lakásk olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); 7. kulturális megfelelés (a lakás megépítési módják és az építéshez használt anyagokk alkalmask kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). Az ezen tényezőknek meg felelő lakásokat tekintjük elégtelen lakhatási feltételeknek. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A településen található elégtelen lakhatási körülmény, A veszélyeztetett lakhatások száma és a hajléktalanok száma e) lakhatást segítő támogatások 27

28 Támogatásban részesülők (fő) Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások A diagramból jól látható hogy a településen lakásfenntartási támogatás van de ebben részesülök száma 2-ől 2-re felére csökkent. Adósságcsökkentési támogatás volt. f) eladósodottság Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családokk, az ilyen helyzetbe jutók számák megállapításához nyúlt segítséget ez a táblázat. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település minden területén hozzáférhető a minőségi közszolgáltatás, közműszolgáltatás és a közösségi szolgáltatás. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományák állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A táblázat: Telep található a településen A táblázat: Nincs szegregátum a településen b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Nem releváns. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A táblázat: releváns 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, 28

29 e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, ppali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használaták, az ugyanolyan színvolú és hatékony, illetőleg magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. Ápolási díjban részesülők száma (fő) Közgyógyellátotttak száma (fő) A településen mind közgyógyellátásban részesülők és ápolási díjban részesülök is vank. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére Csak felnőttek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok szervezett háziorvosi száma szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

30 A település egy gyermekorvos és egy felnőttorvos van. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Prevenciós és szűrőprogramokat a helyi felnőtt és gyermek háziorvos végez, ezen kívül minden évben van nők részére citológiai vizsgálat, valamint rákszűrés. Továbbá 2-ben Egészség kamion járt a településen amelyen többféle szűrést vizsgáltak ingyenesen az érdeklődök részére. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A megyeszékhelyen Szekszárdon juthatk hozzá fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz a lakosok. - Tol Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjaik megjelenése Kölesdi Önkormányzati Kft. látja el a közétkeztetést a településen. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen egy egysület van a Kölesdi Sportegyesület. Ezen kívül az iskolában és az óvodában is gy hangsúlyt fektetnek a mozgásra. Továbbá a Kihívás Nap ami szinte az egész falut megmozgatja. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A családsegítés, a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a Toli Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Társulás keretében valósul meg. A családgondozó heti alkalommal, míg a házgondozó a hét minden pján tevékenykedik a településen. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlőbánásmód követelményének megsértése fordult elő h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül HPV oltás, Szociális tűzifa akció, EU Élelmiszersegély Program, Ingyenes tankönyv a helyi általános iskolában tanuló gyerekeknek, Bursa Hungarica ösztöndíj program, ruhaosztás 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Művelődési ház, Borok háza, IKSZT, Könyvtár, Iskola, Óvoda, Sportpálya b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen nincsenek etnikai konfliktusok. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen évente szokot megrendezésre kerülni a szemét szedés. 3.8 A roma zetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal 3

31 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magas a tartós munkanélküliek száma Alacsony képzettség Mobilitási problémák fejlesztési lehetőségek A 8 pnál régebben állástalanok esetében a közmunkaprogram kiszélesítése, különböző elérhető képzések felajánlása a célcsoport tagjai részére, képzésre eljutásban helyi támogatás megszervezése 3

32 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciókat és szabályozást. Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni tudja, vagy akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. () bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek pközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 6. ), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, 32

33 e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek paszák orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 23. szeptember -éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 2. -a () bekezdésének 4. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet votkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni. A 23. szeptember -éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásák időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 3-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr ) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 8. () a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 9. -a szerint. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 2/B. ()) Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője ank a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. (Gyvt. 2/C. ()) Magyar állampolgársággal rendelkező gyermekek: Elsősorban a menedékjogról szóló 27. évi LXXX. törvény szerinti menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermekek helyzetére szükséges kitérni. A menedékes - rászorultsága esetén jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint ellátásra és támogatásra. A menekültügyi hatóság, valamint a jegyző az ellátásra, támogatásra votkozóan határozattal dönt (27. évi LXXX. törvény, 32. ). a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet Gyvt-ben rögzített definíciója a sablon készítésekor még ismert. Iskolaszolga, XXIII. 3., 22. november 33

34 Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) védelembe vett megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú A rendelet szerint definiált veszélyeztetettség magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot - gyakran igen nehezen felismerhető helyzetekből adódik. Igen gy a látencia a gyermekek bántalmazása, a szexuális abúzus, gyerek és/vagy szülő alkoholvagy drogfogyasztása kapcsán. A látencia okai között szerepel, hogy a sértett gyermek gyakran tudja, hová fordulhat segítségért, illetve a bántalmazott gyermek és családja kerül a gyermekvédelmi rendszer látókörébe, kerül kapcsolatba olyan szakemberekkel, akik a bántalmazás gyanújára felfigyelhetnének (ld. ombudsman jelentése az AJB-2227/2). A helyzetelemzés során ezért csak a meglévő szolgáltatások felsorolását, ha azok ismertségét,,,akadálymentességét és hatékonyságát is szükséges feltárni és mérni. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos rendelkezések során, a védelembe vétel elrendelése esetén, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek mikor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek. Az igazolatlan iskolai hiányzás és ennek következményeként a családi pótlék felfüggesztése esetében a jogalkotó szándéka a gyakorlatban mindig érvényesül, azaz az iskolai hiányzás valódi oka, ank részletes feltárása gyakran rejtve marad. Az iskolai hiányzás oka mögött előfordulhat a család részéről történő bántalmazás vagy lehet, hogy a veszélyeztetett helyzet azért áll elő, mert a gyermek anyagi vagy egyéb okokból családfenntartói vagy egyéb funkciókat lát el (dolgozik, ápol valakit, stb.) A helyzetfelmérés során fontos meggyőződni arról, hogy az igazolatlan hiányzások esetén előírt jelzési kötelezettség megfelelően működik-e, valamint rendelkezésre áll-e a valós segítséget, megoldást jelentő, a gyermek érdekeit szem előtt tartó támogató rendszer (ld. 2/22. () EMMI rendelet, 5. (3)-(5) bekezdések). A fenti diagram a településen élő olyan gyermekekt mutatja akik védelembe vételre vagy veszélyezetetetknek számítotak az adott évben. Továbbá azokat az esetek is láthatjuk hogy hány olyan eset volt amikor a védelembe vétel megszünt. Kölesden a veszélyeztetettek száma 2-ben kimagaslóan gy volt az előző két évhez képest ugyan ez igaz a védelembe vételre is. 34

35 b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Gyermekvédelmi kedvezmények % % 99% 99% 98% 98% 97% 97% 96% rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. Ezen, a Nkntv. 23. szeptember -éig hatályos rendelkezése szerint,,hátrányos helyzetűnek definiált gyermekek adatszolgáltatását viszonylag megbízhatók - míg ugyazen körbe tartozó de legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségű szülőkkel rendelkező gyermekek számát (halmozottan hátrányos helyzetűek) pontatlank - találták az erre irányuló felmérések. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak egy része ugyakkor jelenik meg az októberi statisztikához kötődő adatszolgáltatásban abban az esetben, ha erre az időre esik a jogosultságuk megállapítása. Fontos, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők legtöbbször a megemelkedett jövedelem miatt esnek el a jogosultságtól, ha azért, mert az alapvető papírjaik is elvesznek, hiányozk, vagy egy válási szakaszban vagy egyéb más okból, vagy nehezen tudk jövedelemigazolást szerezni házastársuktól, illetve az elmaradt gyermektartás ellenére indítak hatósági eljárást, ami pedig lehetővé tenné a jövedelem igazolását. Mindezen okok éppen a legszegényebb, legrászorulóbb családokat érintik. A településen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítetek száma folyamatosan növekedést mutat az elmúlt években. Kiegészített gyermek védelmi kedvezmény minden évben csak egy-két gyermek részesül. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Nincs adat 35

36 d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 5 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre jogosultak száma iskola száma évfolyam évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Óvodáztatási Nyári támogatásban étkeztetésben részesülők száma részesülők száma számú táblázat a kedvezményeket mutatja az óvodában és az iskolában. Az ingyenes étkezésben résztvevő gyermekek száma mind az óvodában, mind az iskolában az elmúlt években növekedett. e) magyar állampolgársággal rendelkező gyermekek száma, aránya A településen jelenleg nincs olyan gyermek aki ne rendelkezne magyar állampolgársággal. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nincs a településen szegregált lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. 36

37 A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére votkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 5/998. (IV. 3.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, -8 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek pközbeni ellátásák formái a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi pközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az altertív pközbeni ellátás. A gyermekek átmeneti gondozása keretében kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti ottho biztosítja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorák, egészségi állapoták és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni. Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a ppali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek pközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről. Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési pokon, illetve az iskolai tanítási pokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a pközit veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 5. ). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is. Védőnői álláshelyek (db),2 a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok),8,6,4,

38 Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) A településen egy védönő van de csak a településen élő csecsemőkkel foglalkozik ha a szomszédos település is az ő körzete. A második diagramon amit látszik folyamatos csökkenés látható a gyermekek számában. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma ellátott gyerekek száma A településen egy gyermek és egy felnött orvos van. A gyermekorvos csak Kölesdet látja el. Mivel a gyermekek száma is csökken így látható hogy az esetek száma is. c) 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) votkozó adatok A településen -3 éves kóruakk még nincs ilyen. Akkor kezdődik a velük való helyzet felmérés amikor be kerülnek az óvodába. Folyamatosan jár ki a településen lévó óvodába logopédus és fejlesztő foglalkozásokat tart azon gyermekek számára akiknek ilyen segítségre szükségük van. d) gyermekjóléti alapellátás e) gyermekvédelem 38

39 f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen sportolásra alkalmas terület az iskolánál található torterem, a sportpálya ahol focipálya és teniszpálya is található. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az -8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 5%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, egyben 5 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a votkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az tanuló is, aki: gykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A nyári gyermekétkeztetésnél az állam által az önkormányzatk nyújtandó támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzat vállalja, hogy (22-ben) legalább 44, legfeljebb 54 munkapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését pi egyszeri melegétkeztetés formájában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 997. évi XXXI. törvény 5. () bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen. A nyári gyermekétkeztetés biztosítására több éve lehetősége van az önkormányzatokk. A közétkeztetéssel kapcsolatban problémák jelentkeznek a helyi, gyakrabban a kiszervezett élelmezések esetében amikor mindig biztosított az életkor specifikus étrend. A fenntartó oldaláról gyenge, dokumentált, ill. nincs megfelelő kontroll minderre. Elemzési szempont lehet ezért az egy konyhai dolgozóra jutó gyermek létszáma, vagy a megfelelő tápértékkel bíró étkezés vagy a diétás étkeztetés biztosításák lehetősége ank figyelembe vételével, hogy a közétkeztetéssel kapcsolatban az egészségügyről szóló 997. évi CLIV. törvény 5. (3) bekezdése kimondja: a közétkeztetésben különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Mindennek az elvárásk mindenhol tudk megfelelni. Lásd még: A gyermekek közétkeztetésének újraszabályozásáért AJB 56/2. A Gyvt. 4. () értelmében a gyermekek pközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorák megfelelő étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt pközbeni ellátásukról tudk gondoskodni. A törvény 46. (4) bekezdés értelmében a gyermekek pközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a bölcsődében, hetes bölcsődében, a családi pköziben, a családi gyermekfelügyelet során, az óvodában, a nyári pközis otthonban, az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, az általános iskolai menzai ellátás, továbbá ha külön jogszabály másképpen rendelkezik középfokú iskolai menzai ellátás keretében, a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben, illetve a fogyatékos gyermekek számára ppali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok ppali intézményében, a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkeztetésre. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a pközit veszi igénybe. 39

40 A kedvezményekre votkozó jogszabályok: a zeti köznevelésről szóló 2. évi CXC. törvény, az éves költségvetési törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 997. évi XXXI. törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2. évi XXXVII. törvény, az éves költségvetési törvény végrehajtási rendelete a települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából adott évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításák és elszámolásák részletes szabályairól (22-ben a 23/22. (IV. 8.) NEFMI rendelet) A településen élő gyermekek étkeztetése a Kölesdi Önkormányzati Kft-én keresztül történik. Ingeyenes tankönyvre jogosult volt 22-ben 99 gyerek a 45-ből. Ami 68%, ez egy gyon jó arány. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Ingyenes tankönyv biztosítása a helyi általános iskolában tanulók számára, HVP oltás lánygyermekek számára, Szociális Tűzifa akció, Bursa Hungarica ösztöndíj program, EU Élelmiszersegély program, ruhaosztás 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Fogalmak: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. -ák 3. pontja) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv pont) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv pont). Aránytalan teher Ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okozk a gyermeknek, tanulók vagy a szülőnek (Nkntv pont) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul. 4

41 Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen gyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvola éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ezért szükséges figyelemmel kísérni a működési körzetek kialakítását, az iskolai felvételi eljárást, az egyes csoportok, osztályok összetételét. Ha a településen több általános iskola, tagintézmény működik, akkor az általános iskolai körzeteket úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. Ha a településen, kerületben több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókk az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 5 százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya. Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolák az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére votkozó rendelkezés tartható meg, feltéve hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az 5%-ot és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulóják felvételéhez. Előnyben részesítési kötelezettségként jelenik meg az a rendelkezés, mely szerint ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A felvételi körzet kialakítására votkozó szabályozás a 2/22. (VIII. 3.) EMMI rend ában található. A körzethatárok kialakításánál és a beiskolázásnál az Ebktv. votkozó paragrafusait is figyelembe kell venni. Ebben segít eligazodni az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2/27. (III. 23.) TT sz. állásfoglalása: Az etnikai alapú iskolai szegregációt csupán a tényleges, ha a jogsértő által feltételezett etnikai hovatartozás alapján is el lehet szenvedni. A szegregáció megvalósulásák feltétele az elkülönített csoporttal szembeni hátrány, csupán a törvényben meg engedett elkülönítés. A jogellenes, elkülönített oktatás még abban az esetben is jogszerűtlen, ha teljes mértékben azonos feltételek biztosításával történik. A jogellenes elkülönítés minden aktivitást nélkülöző fenntartása is megvalósíthatja a jogsértést. A HEP során tehát csak a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet adataival, ha valamilyen aggregált formában vagy becslésekre alapozott, civil kontroll vagy kisebbségi képviselet biztosításával is visszaigazolt, etnikai adatközléssel is foglalkozni kell. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítása esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítását és az ezzel gyakran együtt járó lemorzsolódás megelőzhető legyen. Ha az iskola igazgatóják megítélése szerint a tanulók hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló 4

42 milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatóják döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét (Nkntv. 45. ). Integrációs felkészítés Pedagógiai Rendszere 2 (IPR) A szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarck kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola és a középfokú iskola képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés megszervezése járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. A képességkibontakoztató felkészítésben a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű tanuló vesz részt. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program megvalósítása az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján zajlik. (2/22. (VIII. 3.) EMMI rend ) Az Nkntv a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodák, iskolák. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott létszáma a közoktatásról szóló 993. évi LXXIX. tv. IX. fejezetében található, a rendelkezés 23. szeptember -ig hatályos. Ezt követően a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finszírozott létszámát az Nkntv. 2. számú melléklete tartalmazza. 2 A kézirat lezártakor hatályos szabályozók: 2/22. (VIII. 3.) EMMI rendelet XIX. fejezet: Különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó nevelés- és oktatásszervezési megoldások 67. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai 7., 72. és 68. Az óvodai fejlesztõ program megszervezése 73.. Magyar Közlöny. 22. augusztus 3., valamint: Miniszteri Közlemény (megjelent az Oktatási Közlöny 27. máj. 4. LI. évf.. számában) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról. 42

43 4.4.. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 4 Hány településről járk be a gyermekek 7 Óvodai férőhelyek száma 3 Óvodai csoportok száma 6:3-7: Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 3 hét A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Fő Hiányzó létszám Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet A településen az óvoda jók tekinthető. Szakmailag és emberileg felkészült pedagogusok és dadák várják a gyermekeket. Sajnos egyre kevesebb gyermek van. 43

44 számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma székhely az intézménybe beíratott, 2%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 44

45 Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 2%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 25/26 26/27 Általános iskolai tanulók (fő) /2 2/22 22/23 23/24 általános iskolai tanulók száma 24/25 pközisek szááma Az általános iskolában a tanulók létszáma csökkenő tendenciát mutat. 45

46 számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a ppali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a ppali rendszerű oktatásban tanév fő % 2/2 7 2/ / számú táblából kiderül hogy egyre kevesebben fejezik be a 8. osztályt sikeresen. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása az az intézménybe intézménybe beíratott, beíratott, 2%-ot 2%-ot fejlesztő fejlesztő meghaladóan meghaladóan beíratott foglalkozásban beíratott foglalkozásban hiányzott hiányzott halmozottan részesülő hátrányos részesülő halmozottan hátrányos hátrányos halmozottan helyzetű hátrányos hátrányos helyzetű helyzetű hátrányos gyermekek helyzetű helyzetű gyermekek gyermekek helyzetű létszáma gyermekek gyermekek száma (az létszáma gyermekek száma száma (az adott évből száma adott évből eltelt eltelt időszakra időszakra vetítetten) vetítetten) Székhely Csoport 2 5 Csoport

47 Csoport Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen Csoport Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda Az óvodában egyre több a hátrányos helyzetü gyermek. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 47

48 4.4.. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma 7 Szaktanítást végző tanárok száma 6 Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet Az iskolában 4 helyre vank 3-an. Gyógypedagógiát egy külön személy látja el ha a tantestületből. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A település általános iskolájában nincs hátrányos megkülönböztetés, és jogellenes elkülönítés az oktatás területén. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések releváns e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Ingyenes tankönyv a helyi általános iskolába járó gyermekek számára. 48

49 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nagyon emelkedik a veszélyeztetett és védelembe vett gyerekek száma Nagyon magas a 8.osztály be fejező tanulók aránya fejlesztési lehetőségek életvezetési tanácsadás, önkormányzati foglalkoztatás projektekben helyi civilek bevonásával mentorrendszer kiépítése 49

50 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/27/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 22/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 5. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 22. évi I. törvény 2. -a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Önkormányzat és ank intézményei a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5... számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek év férfiak nők férfiak nők férfiak nők A jelenlegi gazdasági helyzet gyban kihat a nők munkavállalására is. A településen kevés olyan munkahely található, mely munkaerőként alkalmazná a nőket, azonban szolgáltatásként rendelkezésre állk olyan intézmények (pl családi pközi) melyek segíthetik a nők munkába állását, megfelelő számú az óvodai férőhelyek száma, így az sem jelent akadályt ha egy kisgyermekes nő szeretne munkát vállalni. 5

51 b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen ilyen program csak a közfoglalkoztatás amit az önkormányzat indít, ezen a nők is résztvehetenek és volt olyan év is amikor ők gyobb arányban vettek részt mint a férfiak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Számukra is csak a közmunka van a településen. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi pközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év Foglalkoztatást segítő programok száma Képzési programok száma résztvevők száma résztvevő nők száma ig a településen volt lehetőség elhelyezni a kisgyermeket csak két éves kortól az óvodában. Jelenleg müködik családi pközi ahol eltudják helyezni az anyukák a gyermeküket amíg dolgozk. De jelenleg a településen az a megszokott hogy az anyák otthon maradk a gyermekükkel. A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott pközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így e ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata. A gyermekek pközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorák megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi pköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári pközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek pközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 3-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi pközi A gyermekek pközbeni ellátásák minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai pközit vagy tanulószobai ellátást igénybe vevő gyermek családi pköziben történő, közoktatási célú ellátása. A családi pközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkorukk megfelelő ppali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Családi gyermekfelügyelet A gyermekek pközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. 5

52 A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkorukk megfelelő ppali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek pközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása ppali intézményben biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek pközbeni ellátását vagy csak részben tudja megoldani. Altertív pközbeni ellátás Altertív pközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, - a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, - a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított ppali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. ) 3 Általános iskola Az Nkntv. értelmében 23. szeptember -étől az általános iskolában 6 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. -ák 4. pontjában rögzíti továbbá az egész pos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. Az adatgyűjtés célja, hogy feltérképezzük, milyen arányban tudják igénybe venni és veszik ténylegesen igénybe az adott településen az érintettek a bölcsődei, az óvodai szolgáltatásokat (vagy ank hiányában egy olyan közeli településen, ahol fogadják a gyerekeket). A gyesről, gyedről a munkába visszatérő szülők munkahelyei milyen mértékben veszik figyelembe a munkavállaló szülői feladatait, biztosít-e számukra rugalmasabb munkaidőt, egyéb könnyítéseket. Ha a kapott eredmények azt mutatják, hogy megfelelő a bölcsődei, óvodai férőhellyel való ellátottság, vagy a családbarát munkahelyek hiánya miatt tudják vállalni a szülők a munkaerőpiacra való visszatérést, akkor a foglalkoztatás elősegítése érdekében lépéseket kell tenni számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma -3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként #ÉRTÉK! A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét is szolgálja. Érdemes vizsgálni, hogy adott településen milyen módon történik ténylegesen a családtervezéssel, gyermekvállalással összefüggő 3 Az Nkntv. 24. szeptemberétől 3 éves kortól teszi kötelezővé az óvodai részvételt. 52

53 ismeretek átadása, a védőnői szolgálaton kívül milyen más szerv segíti a mindenpokban a család-és nővédelmi gondozást. A család- és nővédelmi gondozást az Eütv. 4. -a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jelenleg nincs ilyen adat. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti ottho) Anyaotthon és családok átmeneti ottho nincs a településen de megyeszékhelyen igen ami 28 km-re van. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Közgyűlések tagjai Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő A településen évek óta egy női képviselő van. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Nem volt ilyen a településen. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Alacsony a nők részvétele a közéletben magas a munkanélküli és piacképes szakmával rendelkező nők aránya Magas a nők aránya a népességen belül fejlesztési lehetőségek A helyi közszereplő nők számák növelése Kifejezetten nők számára indított képzési programok kidolgozása potenciális partnerek bevonásával. Női civilszervezet létrehozása, vagy a jelenlegi civil szervezetek tevékenységének bővítése 53

54 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6. Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők votkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik:. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás:. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. Időskorúak járadéka A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az Flt a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési segély feltételeit a Flt. 3. -a rögzíti. Erről ld. még a pontot. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A cél, hogy az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatottsága is megjelenjen egy település életében. 54

55 b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásák lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) számú táblázat - Tevékeny időskor (lehetőségek a településen) Munkaügyi Önkormányzati Központ által Civil Egyéb Összesen év támogatott db Nincs adat. db db db db c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma fő fő % 4% 5% 7% 7% #ÉRTÉK! fő év feletti tartós munkanélküliek száma fő % #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Éppen ezért csak következtethetünk ank létezésére. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációk, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Ennek alapján, ha a helyi, vagy területileg illetékes munkaügyi központtól arról kérünk adatokat, hogy hány fő regisztrált munkanélküli van az adott településen és ezek közül hányan 55 év felettiek, illetve a tartós munkanélküliek között mekkora az 55 év felettiek aránya, és az adatok alapján az arányok az idősebb korosztály felé tolódk el, akkor állíthatjuk, hogy őket jobban érinti a foglalkoztatás terén fellépő hátrányos megkülönböztetés. Ha az eredmények azt mutatják, hogy más korcsoporthoz képest az idősebb korosztályban magasabb a munkanélküliek és tartós munkanélküliek száma, akkor intézkedéseket kell sürgetni a foglalkoztatás előmozdítására pl. pályázatokkal, foglalkoztatás segítő programokkal. Évről évre emelkedik a munkanélküliek száma és ez gyban érinti az 55 év felettieket is. 55

56 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és ppali ellátásban részesülő időskorúak száma ppali ellátásban 64 év feletti lakosság száma részesülő időskorúak év száma fő fő % 2% % 6% 6% #ÉRTÉK! Alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotukk és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma A településen nincs időskorúak járadéka. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés év Mozielőadás Színházelőadás látogatása látogatása Közművelődési Múzeumi Könyvtár intézmény Vallásgyakorlás Sportrendezvényen kiállítás látogatása rendezvényén templomban részvétel megtekintése részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom

57 A településen az időseknek a Kölesdi Idősek Klubja szervez folyamatosan egész évben különböző kulturális programot. A településen 3 templom van. Könyvtárat is rendszeresen látogatják. c) idősek informatikai jártassága számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év Összes megkérdezett fő Számítógépet használni tudók száma fő % 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% Internetet használni tudók száma fő % 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% Az idősek közül kevesen ismerik a számítógépet és az internetet, de ennek kiküszöbölésére indítottak a könyvtárban kimondottan az ő részükre képzést. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma A korábban már említett Idősek Klubja foglalkozik ezzel a településen. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek ppali ellátásban részesülők száma a felére esett vissza Emelkedik az egyedül álló idősek (nők) száma Bővíteni az ellátottak körét (felmérés készítése milyen ellátásokra van igény) Számítógépes ismeretek nyújtásához kapcsolódó képzés szervezése, szükséges előadások nyújtása távollévő családtagok közötti kapcsolat elősegítésére 57

58 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 27. évi XCII. törvény cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. 7. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma A településen megváltozott munkaképeségüek vank, de az utóbbi két évre nincs adat. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásák lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában foglalkozatott (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény) Non profit szervezet Gazdasági vállalkozás Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma fejlesztőfelkészítésben résztvevők száma Szociális foglalkozatásban munka alkalmazottak rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma Nincs adat. 58

59 b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs adat. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású intézményben egyházi fenntartású intézményben civil fenntartású intézményben Nincs adat. A saját lakókörnyezetben, lakóotthonban élő fogyatékos személyeknek nyújt alapszolgáltatást a támogató szolgálat. A támogató szolgálat többek között a különböző közösségi és szabadidős szolgáltatások elérésében (mind szállítás, mind kommunikáció szintjén) ad támogatást, emellett az igénybevevő környezetében, lakásán nyújt fejlesztést, gondozást, segíti az önálló életvitelt, támogatja az önérdekérvényesítést. A szolgáltatás 2-ben fő számára volt elérhető. A személyes szociális gondoskodási ellátások közül ppali ellátás (klub, fejlesztő pközi otthon stb.) keretében 2-ben fő részére biztosítottak ellátást. A ppali ellátás a saját lakókörnyezetben élő fogyatékos személyeknek pközben nyújt fejlesztést, étkezést, segít az önálló életvitelben és a társadalmi szerepek gyakorlásában. Az átmeneti elhelyezésben részesülők, gondozóházban elhelyezettek száma csekély, 262 ellátott volt 2ben. Tartós bentlakásos szociális intézményi ellátásban engedélyezett férőhely volt. Ápoló-gondozó intézményi ellátásban 3 82 fő részesült, amiből 5 férőhelyet meghaladó gyságú intézmény 939 férőhellyel rendelkezett. Az ápoló-gondozó célú ellátást biztosító férőhelyek közül 8% működött lakóotthoni formában. Rehabilitációs intézményi ellátásban az engedélyezett férőhelyek száma 773, melyből 473 rehabilitációs célú lakóotthoni férőhely. A jelenlegi gy létszámú intézmények sok esetben a település szélén, rosszabb esetben az országhatáron, izoláltan, korszerűtlen épületekben működnek. Ezen intézményekben is gy erőfeszítéseket tesznek az ellátott személyek társadalmi integrációják megteremtése érdekében, azonban az intézmény területi elhelyezkedéséből adódó korlátokat tudják leküzdeni. Egy több száz fős intézmény esetében fennáll a veszélye ank, hogy alkalmas az egyéni képességekre alapozott, személyre szabott szolgáltatás nyújtására. A működő lakóotthonok többsége csak a férőhelyek számák tekintetében tér el a gy létszámú intézményektől, úgy működnek a gyakorlatban, mint ahogy azt a jogalkotó a bevezetésekor elképzelte. Az intézményi szemlélet a lakóotthonokban is jelen van. 59

60 Tekintettel arra, hogy a jogszabályi módosulások a fenntartó tekintetében változást hozk ezen szolgáltatások tekintetében, az önkormányzatok együttműködő partnerségi szerepben jelennek meg majd 23-tól várhatóan. Javasoljuk, hogy a 257/2 (VII.2) korm. határozatban foglalt gymérvű változások támogatása, a közösségben hozzáférhető szolgáltatások rendelkezésre bocsátása okán, kövessék nyomon a folyamatot egyrészt jogszabályi, másrészt finszírozási szempontok mentén. Ehhez jó forrás lehet a Szociális Ágazati Portálon megjelenő Kiváltás Testületi honlap-rész ( Aktuális jogszabály: 993. évi III. tv ; /2. (I. 7.) SzCsM rendelet 257/2. (VII. 2.) Korm. határozat 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények 993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás Fogyatékos személyek száma Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Temetési segély Átmeneti segély Természetbeni ellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapk TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számák megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány 6

61 Nincs adat. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége táblázat Akadálymentesítés. Igen/ Mozgáskorláto Hangos Rámp zottak részére tájékoztat a mosdó ás Tapintha Jelnyel Indukci tó vi Egyé ós informáci segítsé b hurok ó g Lift Vakvezet ő sáv alapfok középfok felsőfok fekvőbet eg ellátás egészségü járó gyi beteg intézmény szakellátá ek s alapellátá s igen kulturális, művelődési intézmények igen igen önkormányzati, közigazgatási intézmény igen igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények igen igen oktatási intézmény ek A középületek, intézmények akadálymentessége teljes körű. mozgáskorlátozottak részére megoldott. Az akadálymentesség csak a b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 6

62 c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nincs ilyen. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/ Lift Közterület (utca/járda, park, tér) Helyi és távolsági tömegközleked és Buszpályaudvar, buszvárók ne m ne m Vasútállomás ne m Vakvezet Mozgáskorlátozott ő sáv ak részére mosdó Rámp a Tapinthat Hangos Indukció ó tájékoztat s hurok informáci ás ó Jelnyel vi segítsé g Egyé b e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok ppali intézménye, stb.) Nincs ilyen. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincs adat. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Közszolgáltatásokhoz, kulturális és Fizikai környezetben található akadályok sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az megszüntetése, információs és kommunikációs akadálymentes környezet aránya %-os. akadályok megszüntetése, pályázati lehetőségekből. 62

63 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és non-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A civil szervezetek, egyházi szervezetek és egyéb szolgáltatók jól működnek együtt. Egyházi szervezetek: Evangélikus, Katolikus, Református Kölesd Közéleti Egyesült 999 óta működik. Céljuk a Kölesdi hagyományok megőrzése, kulturális élet fejlesztése. Működő csoportjaik: Zönge népdalkör, néptánccsoportok, népfőiskola, díszítő művészszakkör, honismereti szakkör, Őszi Fény nyugdíjasklub, Látás- és Ízlésnevelés csoport, honlapszakértő csoport, Reform életmód-klub, borút állomás, kerékpár és fotó klub, kézilabda csoport, Zönge TV, Főző suli, idegenvezető csoport, nefelejcs virágkör b) önkormányzati, zetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Önkormányzat érdekelt az egykori szekszárdi kistérség települései által létrehozott társulásban, 5 település (Kölesd, Kistormás, Harc, Medi, Sióagárd) által létrehozott Közös Hivatal fenntartásában, valamint testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Siménfalva (Románia, Erdély). d) a zetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. 63

64 Települési rendezvényeink, programjaink 23-ban Dátum Program Szervezet 23 január Táncház Ifjúsági Klub Koller Mártonné IKSZT könyvbemutatója Felolvasóest Petőfi Sándor IKSZT tiszteletére NET-NAGYI IKSZT foglalkozás(internethasználat idsek számára) E-szolgáltatások a lakosokkügyfélkapus IKSZT ügyintézés 23 február Előadás, témája: drogok nélkül Ifjúsági Klub 23 március Húsvéti kézmüves foglalkozás IKSZT Március 5-i megemlékezés IKSZT 23 április Föld pi szemétszedés IKSZT Költészet pja ünnepség Amatőr Müvészeti Klub 23 május Kihivás pja sportp Kölesd Községi Önkormányzat,Kölesdi Közéleti Egyesület Csúcs Endre kiállitása IKSZT 23 június Falupok Kölesdi Közéleti Egyesület, Kölesd Községi Önkormányzat Kerékpártúra Ifjúsági Klub 23 július Garay János kiállitása IKSZT 23 augusztus Aratópi táncház Ifjúsági Klub Bodorkós András kiállitása IKSZT 23 szeptember Szüret, szüreti felvonulás Kölesd Községi Önkormányzat, Kölesdi Közéleti Egyesület Baba-mama klub IKSZT NET-NAGYI foglalkozás IKSZT 64

65 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett zetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásák eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP sablon munkaanyag elkészítése, HEP Fórum illetve a következtetések levonása, intézkedési terv elkészítése. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A település honlapján az anyag előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatást adunk és észrevételi lehetőséget biztosítunk. Az anyag megjelenik a helyi televízióban. A Hivatalban elhelyezésre kerül egy láda, melybe a HEP-el kapcsolatos észrevételeket bárki bedobhatja, s ezáltal eljut a HEP Fórumhoz. 65

66 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT négy részből áll:. Tartalmazza mindazokat a részleteket, amelyek a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve végrehajtásához elengedhetetlen információk tekintendők. 2. Része a 2/22 EMMI rendeletben megadott táblázat, mint a részletes tartalmakat összefoglaló projekttáblázat. Az első két rész elválaszthatatlan és csak együtt értelmezhető. 3. A megvalósítást segítő részletek szerves részét képezik a HEP IT-nek. Az egyes alfejezetekben rögzítettek biztosítják, hogy strukturálisan és széleskörűen beágyazottak legyenek az esélyegyenlőség érdekében tervezett tevékenységek. 4. A zárófejezet megadja, hogy milyen legitimáció szükséges az elkészült dokumentumhoz.. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításaik összegzése Következtetések Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők problémák beazonosítása rövid megnevezéssel fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel -magas munkanélküliség, alacsony - közmunkaprogram bővitése, képzések-, képzettség, mobilitási problémák és az odajutás lehetőségének biztositása -emelkedő veszélyeztetett, és védelembe -életvezetési tanácsadás, helyi civilek vett gyermekek száma, egyre kevesebb a segitségével mentorrendszer kiéptése 8.osztályt elvégzők köre -az ellátások bővitésének növelése, -a ppali ellátásban részesülő idősek számitógépes, és internetes ismeretek száma felére csökkent, emelkedik az átadása az idúsek számára, hogy egyedülálló idősek száma megtalálhassák távolélő rokoikat, ismerőseiket -alacsony közéleti részvétel a nők körében, -helyi közszereplésbe való invitálás a nők magas a nők aránya a népességi köreiben, női civil szervezet létrehozása, a viszonyokban meglévők bővitése -közszolgáltatásokhoz, kulturális és -fizikai környezetben található akadályok sportprogramokhoz való hozzáférés megszüntetése, információs és lehetőségei, az akadálymentes környezet kommunikációs akadályok megszüntetése, aránya %-os. pályázati lehetőségekből. 66

67 A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők - - Gyermekek - Idősek Nők Fogyatékkal élők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Közmunka program bővitése a hátrányos helyzetben élők számára Képezd Magad tovább a mai munkaerőpiaci igényekhez Életvezetési tanácsadás rászoruló családok számára Képzés, az általános iskola 8. osztályák befejezéséhez Legyen Ön is egy családias családi pközi része Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst - Önkormányzat, Roma zetiségi Önkormányzat, Munkaügyi Központ Felnőttképzési Intézetek, Munkaügyi Központ - Önkormányzat, Családsegitő szolgálat Önkormányzat, Civil szervezetek - Idősek Családi Napközje, Szociális Intézmények, Civil szervezetek, Önkormányzat, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér, Önkormányzat, Civil szervezetek - A modernkori ismerkedés rejtélyei, avagy hogyan ismerkedj, találj rá rági ismerőseidre - Legyél Te is aktiv női közéleti szereplő - Civil szervezetek, Önkormányzat - Éljünk környezetben - Civil szervezetek, Önkormányzat akadálymentes - Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák elhelyezkedési lehetőségei javulk, tudást, ismereteket szerezhetnek, mellyel a mai, nehéz helyzetükön javitani tudk. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők kiemelkedjenek nehéz helyzetükből, lehetőséget kapjak az érvényesülésre. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nehéz helyzetének javitását, a veszélyeztetett, és védelembe vett gyermekek számák gy arányú csökkentését, valamint az általános iskolát befejezettek számák növelését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek lehetőségeinek bővitésére, arra, hogy az egyedülállók társat, ismerősöket találjak, hogy csökkenteni tudjuk az egyedülállóak számát, és minél több segitséget próbálunk nyújtani abban, hogy egy jó hangulatú közösségben tölthessék el mindenpjaikat. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a közéletben való szereplés lehetőségének biztostását, valamint azt, hogy minél aktivabban részt vegyenek a közösségi életben. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életének megkönnyitésére az által, hogy minden lehetséges helyen akadálymentes környezetet biztositunk számukra. 67

68 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/22. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése C D Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l E Az intézkedés tartalma F Az intézkedés felelőse G Az intézkedés megvalósításák határideje H I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményességét erőforrások mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai) J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Közmunka program bővitése a hátrányos helyzetben élők magas a munkanélküliek száma számára 2 Képezd Magad alacsony tovább a mai képzettségi munkaerőpiaci mutatók, igényekhez mobilitási problémák csökkenjen a munkanélküliek száma, elhelyezkedés segítése közmunkaprogr am kibővítése polgármester, 6 hóp-egy év civil szervezetek vezetői munkanálkülisé gi mutatók pályázati folyamatos erőforrások, civil pályázati szervezetek, és lehetóségek önkormányzati dolgozók több megfelelően képzett szakember, könnybebb eljutás képzésekre képzések a mai munkaerőpiaci igényekhez viszonyítva, képzésekre eljutás segítése polgármester, 6 hóp munkaügyi központ, felnőttképzési intézet, civil szervezetek képzettségi mutatók pályázati erőforrások, felnöttképzési szakemberek, életveetési tanácsadások, önkormányzati foglalkoztatás családgondozó, egy év családsegítő szolgálat, civil szervezetek védelembe vett családsegítő gyermekek szakemberek, száma önkormányzat a folyamatos felmérés a képzési mutatók közt 3 II. A gyermekek esélyegyenlősége Életvezetési tanácsadás rászoruló családok számára 2 Képzés, az gyon magas a legalább az általános iskola osztályt be általános iskola osztályák fejezettek befejezésének befejezéséhez emelkedik a csökkenjen a veszélyeztetett védelembe vétel és védelembe vett gyermekek száma száma ösztönzése helyi civilek civil szervezetek, év bevonása, általános iskola, mentorrendszer kiépítése folyamatos családsegítés az általános önkormányzat, folyamatos iskolát befejező általános iskolai ösztönzés gyermekek pedagógusok mutatói 3 III. A nők esélyegyenlősége 68

69 Legyél Te is aktiv női közéleti szereplő 2 3 IV. Az idősek esélyegyenlősége Legyen Ön is egy családias családi pközi része alacsony a nők részvétele a közéletben, magas az arány a népességen belül a ppali ellátásban részesülők száma felére esett vissza 2 A modernkori emelkedik az ismerkedés egyedülálló nők rejtélyei, avagy száma hogyan ismerkedj, találj rá rági ismerőseidre 3 V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Éljünk akadálymentes környezetben 2 3 közszolgáltatáso khoz, programokhoz való hozzáférés lehetőségei korlátozottak a fogyatékkal élők számára, az akadálymentes környezet %-os helyi közszereplő nők száma övekedjen a településen, többen vegyenek részt a ppali ellátásban kevesebb egyedülálló idős nő maradjon egyedül könnyebb élet a fogyatékkal élők számára, segítségnyújtás, a mindeni életük megkkönnyítése érdekében civil szervezet létrehozása számukra, a meglévőek kibővítése, közszereplésre való ösztönzés bővíteni az ellátások körét régi ismerősök, család, barátok, új ismerettség szerzése életminőség javítása, könnyebb közlekedés számukra civilek, önkormányzat a ppali ellátásban dolgozók, önkormányzat, civil szervezetek önkormányzat, idősgondozók önkormányzat, civil szervezetek 3-4 hóp a közszereplési mutatók 6 hóp a ppali ellátásban résesülők száma 3-4 hóp az egyedülálló nők száma 6-2 hóp akadálymentes környezet megvalósulásán ak mutatói pályázati eróforrások, humán szakemberek, civil szakemberek pályázati erőforrások, szakemberek pályázati eróforrások, humán sakemberek, idősgondozók pályázati eróforrások, civil szervezetek, önkormányzat folyamatos ösztönzés, segítés lehetőségek feltárása, folyamatos igényfelmérés ismerkedés lehetőségeinek feltárása, folyamatos ösztönzés folyamatos pályázati lehetőségek 69

70 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre votkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásák ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásák figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - ank figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása

71 - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktoraik részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumk is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolk munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. 7